60/2020. (XII. 10.) BVOP utasítás

a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Esélyegyenlőségi Tervéről

2020.12.12.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, figyelemmel az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. § (4) bekezdésére – az érdekképviseleti szervek bevonásával – az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelményének teljes körű érvényesülése érdekében a következő utasítást adom ki:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) hivatásos és rendvédelmi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló, továbbá a BVOP-ra átrendelt és kirendelt személyi állományi tagokra (a továbbiakban együtt: személyi állományi tag) terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. Az utasítás alkalmazásában

a) gyermekes személyi állományi tag: a BVOP (a továbbiakban: munkáltató) személyi állományi tagja, aki legalább egy 14 éves vagy annál fiatalabb gyermeket saját háztartásban vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként, felmenőként, élettársként, a gyermek szülőjének együttélő házastársaként, gyámként, nevelőszülőként, helyettes szülőként, hozzátartozóként nevel, valamint aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;

b) hozzátartozó: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 3. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személy;

c) rendkívüli esemény: különösen a személyi állományi tag gyermeke életében, a gyermekhez kötötten előforduló nem mindennapi esemény, így különösen a gyermeket érintő baleset, valamint egészségügyi szabadsággal, betegszabadsággal vagy táppénzzel nem járó, csak munkaidőben elvégezhető orvosi vizsgálat;

d) fogyatékos: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy;

e) tartósan beteg személy: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pontjában meghatározottak szerinti személy;

f) megváltozott munkaképességű személy: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott személy.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

3. A munkáltatói jogkör gyakorlóját az egyenlő bánásmóddal és az esélyegyenlőséggel összefüggésben terhelő általános kötelezettségek

3. A munkáltató az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkoztatási jogviszony keletkezése, az illetmény, a szakmai előmenetel, a képzési lehetőségek, a munkakörülmények, valamint a munkáltató belső szabályzatai alapján adható juttatások, valamint a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények tekintetében nem tesz különbséget a személyi állomány tagjai között. Ez alól kivételt képeznek a foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükségszerű megkülönböztetés esetei.

4. A munkáltató tilt minden zaklatást, jogellenes elkülönítést és megtorlást.

5. Az utasítás nem tartalmazza azon kedvezményeket, amelyek más jogszabályból vagy érdekképviseleti szervezettel kötött megállapodásból következnek.

6. A munkáltató kötelezettséget vállal a személyi állományi tag hátrányos megkülönböztetésének megakadályozására. Ennek keretében elsődlegesen a megelőzés eszközeit alkalmazza, ami kiterjed a foglalkoztatási jogviszony keletkezésére, annak tartama alatt az illetmények, a munkáltató belső szabályzatai alapján adható juttatások, a szakmai előmenetel, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönző eszközök és módszerek meghatározására, az áthelyezésre, a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos egyéb kérdésekre és a jogviszony megszüntetésére.

7. A munkáltató a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a személyi állományi tag emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. A személyi állományi tag és a saját érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket és körülményeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzéséhez és megerősítéséhez.

4. A munkaügyi folyamatok esélyegyenlőséget előmozdító szabályozása érdekében tett intézkedések

8. A munkahelyi esélyegyenlőség elősegítése érdekében a munkáltató – kapcsolt munkakörben – esélyegyenlőségi referenst foglalkoztat. Az esélyegyenlőségi referenst – az érdekképviseleti szervek egyetértésével – a személyügyi szerv javaslatára a munkáltató jelöli ki megbízólevéllel. Az esélyegyenlőségi referens nevét és elérhetőségét a belső intranet hálózaton fel kell tüntetni.

9. Az esélyegyenlőségi referens feladata

a) az utasítás teljesülését elősegítő intézkedések előkészítése, annak a munkáltatóval, valamint a munkavállalói és a szakmai érdekképviseleti szervekkel (Magyar Rendvédelmi Kar, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége és Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége) történő egyeztetése,

b) a munkatársak részéről írásos formában, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt érkező panaszok kivizsgálása, a választervezet elkészítése,

c) az utasításban biztosított kedvezmények igénybevétele céljából a személyügyi nyilvántartástól elkülönített nyilvántartás vezetése.

10. Az utasításban rögzített kedvezmények körét a munkáltató az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve folyamatosan bővítheti.

5. Munkáltatói kötelezettségvállalások a foglalkoztatás elősegítése érdekében

11. A munkáltató az általa meghirdetett valamennyi állásra kiírt pályázat megfogalmazásakor, a személyi állományi tag kiválasztásánál és a napi munkavégzés során a kifejezett pozitív diszkrimináció szándékát kivéve nem tesz különbséget.

12. A munkáltató a vezetői utánpótlásnál – a jogszabályi keretek között – elsősorban belső forrásaira épít. A személyi állományi tag kiválasztása során a hangsúlyt az adott munkakörhöz szükséges képesítéseken túl a készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál ugyanolyan fontos szempontnak tekinti a hosszú szakmai, gyakorlati munkatapasztalatokat és az ezen alapuló megbízhatóságot, mint a többi készség és képesség figyelembevételét.

13. A munkáltató biztosítja a személyi állomány teljes köre számára az induló képzésekről szóló tájékozódást.

14. A meghirdetett képzések elbírálásánál a 40 év feletti személyi állományi tag előnyt élvez az olyan végzettségek megszerzésében, amelyek a fiatalabb generációknál már alapképzettségnek számítanak (ECDL, Internet, nyelvtanfolyam stb.). A tanfolyamokon való részvételt – a részvételi létszámlehetőségek függvényében – a munkáltató felajánlja a gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: GYES), gyermekgondozási díjban (a továbbiakban: GYED), csecsemőgondozási díjban (a továbbiakban: CSED) részesülőknek a gyermekgondozás ideje alatt készségeik, tudásuk szinten tartása érdekében.

15. A 9. pont c) alpontjában megjelölt nyilvántartásban kizárólag olyan, a személyi állományi tag által önkéntes alapon szolgáltatott személyes és különleges adatok szerepelhetnek, amelyek vonatkozásában a személyi állományi tag kifejezett írásbeli beleegyezését adja a szolgáltatott adatok kezeléséhez. A nyilatkozatok az esélyegyenlőségi referensnél bármikor leadhatók (1., 2., 3. és 4. melléklet). Az adatok a kedvezmény igénybevétele okának fennállásáig, vagy a nyilatkozat visszavonásáig kezelhetők. A kedvezmény igénybevétele fennállásának megszűnését a foglalkoztatott köteles bejelenteni.

16. A nyilatkozat adattartalmát a kedvezmény igénybevételének megalapozottsága céljából a munkáltató, a személyi állományi tag közvetlen munkahelyi felettese és a munkáltató személyügyi szervének vezetője jogosult megismerni.

17. A munkáltató a közszférát érintő létszámleépítéskor a leépítendő munkatársak körének meghatározását objektív kritériumokra alapozza. Különös figyelemmel mérlegeli az 50 év felettiek, a gyermekes, a tartós betegségben szenvedő és a fogyatékos személyi állományi tagok helyzetét.

6. Munkáltatói kötelezettségvállalások a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása céljából

18. A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása céljából a munkáltató havi 4 óra munkaidő-kedvezményt biztosít a gyermekes személyi állományi tagok, a fogyatékos, valamint a tartósan beteg hozzátartozót gondozó személyi állományi tagok részére. A kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a személyi állományi tag munkaköri feladatainak ellátását. A munkaidő-kedvezmény havi több részletben is igénybe vehető, azonban két vagy több hónap vonatkozásában nem vonható össze.

19. A munkáltató a munkajogi jogszabályokban meghatározottakon felül évente 1 nap, a személyi állományi tag rendes szabadságát nem terhelő, fizetett szabadnapot biztosít a váratlan, előre nem látható vagy nem tervezhető magán, családi vagy egészségügyi rendkívüli helyzetben a gyermekes személyi állományi tagoknak.

20. A munkáltató a gyermekes személyi állományi tagok munkaidő-beosztásánál figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények nyitvatartását, és amennyiben ezen időszakon túli munkavégzést rendel el, a személyi állományi tagot – lehetőség szerint – legalább 24 órával az elrendelt rendkívüli munkavégzés megkezdését megelőzően tájékoztatja.

21. A gyermekes személyi állományi tagok rendes évi szabadságának kiadása során a munkáltató – lehetőségeihez mérten – figyelembe veszi a gyermekgondozási és oktatási intézmények működése során elrendelt szünetek idejét.

22. A személyi állományi tag számára a munkáltató – ha a munkakör azt lehetővé teszi – lehetőséget biztosít a hivatali munkarendtől eltérő munkarend igénybevételére.

23. A CSED-en, GYED-en és GYES-en lévő személyi állományi taggal a munkáltató a gyermekgondozás ideje alatt is tartja a kapcsolatot, kisgyermekével együtt meghívja a szervezett gyermek-, valamint családi rendezvényeire. Segíti a GYED-ről és GYES-ről visszatérő személyi állományi tagok munkahelyi beilleszkedését.

7. Munkáltatói kötelezettségvállalások a munkakörülmények javítása és az egészséges életvitel támogatása érdekében

24. A munkáltató megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő személyi állományi tagok részére havi 4 óra munkaidő-kedvezményt biztosít. A munkaidő-kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a személyi állományi tag munkaköri feladatainak ellátását. A munkaidő-kedvezmény havi több részletben is igénybe vehető, azonban két vagy több hónap vonatkozásában nem vonható össze.

25. A munkáltató sportolási lehetőséget biztosít a személyi állományi tagok részére (kondicionáló terem a munkáltató központi épületében, szolgálati igazolvány felmutatásával úszás, kondicionáló terem használata a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Rendőrségi Szabadidő- és Sportcentrum a Budapest IX. kerület, Vágóhíd u. 11–13. sz. alatti objektumában, valamint úszás lehetőségének biztosítása a Készenléti Rendőrség Budapest VIII. kerület, Hős utcai szabadidős létesítményében), és támogatja a sport- és szabadidős tevékenységek szervezését, azokon történő részvételt.

26. A munkáltató a hivatásos állományba tartozók éves fizikai alkalmassági követelményeknek való megfelelés elősegítése céljából, a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományba tartozók, valamint a munkavállalók egészséges életvitelének támogatása céljából – a szolgálatellátás zavartalan működése mellett – heti két óra munkaidő-kedvezményt biztosít, amellyel támogatja a sportolási lehetőséget a 25. pontban meghatározott helyeken.

27. A jogosultak fizetett szabadnap, továbbá munkaidő-kedvezmény igénybevételét az érintett szakterület előadói tartják nyilván (5. és 6. melléklet), amely kimutatást minden hónap 10-éig elektronikus úton megküldenek az esélyegyenlőségi referensnek.

8. Panasztétel biztosítása

28. A személyi állományi tag (jelen alcímben a továbbiakban: panaszos) az egyenlő bánásmód megsértése, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás előfordulása esetén az Ebktv.-ben részére biztosított eljárások mellett az esélyegyenlőségi referenshez is fordulhat (7. melléklet).

29. Az esélyegyenlőségi referens a hozzá benyújtott panaszt haladéktanul jelenti a munkáltatónak. A vizsgálatot 15 napon belül folytatja le, és annak eredményéről a munkáltatói jogkör gyakorlójának 3 munkanapon belül jelentést készít.

30. A munkáltató a vizsgálat eredményei alapján 8 munkanapon belül rendelkezik a panaszos tájékoztatásáról, a szükséges intézkedésekről, indokolt esetben a személyi felelősség érvényesítéséről. Az esélyegyenlőségi referens a munkáltatói rendelkezés alapján elkészíti a panaszosnak szóló válaszlevél tervezetét, valamint erre irányuló utasítás esetén az iratokat haladéktalanul átadja a Fegyelmi Osztály vezetőjének.

31. A panasztétel nem korlátozza a panaszost abban, hogy a rendelkezésre álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet egyéb jogi útra terelje.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

33.¹

1. melléklet a 60/2020. (XII. 10.) BVOP utasításhoz

Nyilatkozat az eltartott gyermekek számáról

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Személyi állomány tagjának neve

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Gyermek neve

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Születési helye, ideje

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Gyermek neve

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Születési helye, ideje

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Gyermek neve

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Születési helye, ideje

Gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem:

igen nem

Az adatkezeléssel összefüggő részletes információkat, jogokat és jogorvoslati lehetőségeket a bv. szervezet holnapja Közérdekű / Közérdekű adatok / Adatkezelések menüpont alatt elérhető „Személyi állomány tagjának járó vagy adható juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások” elnevezésű érintetti tájékoztató tartalmazza.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Esélyegyenlőségi Tervéről szóló 60/2020. (XII. 10.) BVOP utasítás adatkezelésre vonatkozó szabályait meghatározó 15. és 16. pontját, valamint az érintetti tájékoztatót megismertem, személyes adataim kezelésébe beleegyezem.

Kelt: Budapest, …………………………

……………………………………………………
személyi állomány tagjának aláírása

2. melléklet a 60/2020. (XII. 10.) BVOP utasításhoz

Nyilatkozat tartósan beteg szülő ápolásáról

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

A személyi állomány tagjának neve

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

A szülő neve*

…………………………………………………………………………………………………………………………………..

Születési helye, ideje

Kelt: Budapest, ……………………………

……………………………………………………
személyi állomány tagjának aláírása

________________________

* Gondozott szülő esetén az ő beleegyező nyilatkozata is szükséges az adatkezeléshez!

3. melléklet a 60/2020. (XII. 10.) BVOP utasításhoz

Nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességről

……………………………………………………………………………………………………………………………………..

A személyi állomány tagjának a neve

……………………………………………………………………………………………………………………………………..

Fogyatékosság mértéke, megnevezése

Kelt: Budapest, ……………………………

……………………………………………………
személyi állomány tagjának az aláírása

4. melléklet a 60/2020. (XII. 10.) BVOP utasításhoz

Nyilatkozat tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermek neveléséről

………………………………………………………………………………………………………………………………….

A személyi állomány tagjának a neve

………………………………………………………………………………………………………………………………….

Gyermek neve

………………………………………………………………………………………………………………………………….

Születési helye, ideje

………………………………………………………………………………………………………………………………….

Gyermek neve*

………………………………………………………………………………………………………………………………….

Születési helye, ideje

Gyermekemet/gyermekeimet egyedül nevelem:

igen nem

Kelt: Budapest, ………………………….

……………………………………………………
személyi állomány tagjának az aláírása

_____________________________

* Nagykorú gyermek esetén – amennyiben nem a szülő a jognyilatkozatok megtételére kijelölt gondnoka – az ő beleegyező nyilatkozata is szükséges az adatkezeléshez!

5. melléklet a 60/2020. (XII. 10.) BVOP utasításhoz

……………………………………………………………

szervezeti elem

A jogosultak 4 órás munkaidő-kedvezmény/fizetett szabadnap igénybevétele

Sor- szám	Név	01. hó	02. hó	03. hó	04. hó	05. hó	06. hó
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12

1	Név	07. hó	08. hó	09. hó	10. hó	11. hó	12. hó
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12

Nyilvántartást vezető előadó neve, elérhetősége: …………………………………………

Kelt: Budapest, ……………………………

aláírás: …………………………………….

6. melléklet a 60/2020. (XII. 10.) BVOP utasításhoz

……………………………………………………………

szervezeti elem

A heti 2 óra munkaidő-kedvezmény igénybevétele

Vonatkozási időszak: …………………………….

	Név	Időpont	Helyszín	Igénybevevő aláírása
	Név	(hónap, nap, óra)	(BVOP, ROKK, Hős u. uszoda)	Igénybevevő aláírása
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.

Nyilvántartást vezető előadó neve, elérhetősége: …………………………………………

Kelt: Budapest, ……………………………

aláírás: …………………………………….

7. melléklet a 60/2020. (XII. 10.) BVOP utasításhoz

Esélyegyenlőséggel és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos panasztételi űrlap

Munkáltató (szervezeti egység) neve, címe
Panaszos neve, beosztása*
Érdekképviselet megnevezése (ahová a panasz érkezett) vagy az esélyegyenlőségi referens neve
A panasztétel dátuma
A panasz rövid leírása
Az esélyegyenlőségi referens véleménye, javaslata
A véleményezés dátuma, aláírás

__________________________

* Kitöltése nem kötelező.

A 33. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek