nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
15/1995. (XII. 29.) MKM rendelet
a műteremlakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról
2012-12-07
infinity
2

15/1995. (XII. 29.) MKM rendelet

a műteremlakások bérletére vonatkozó egyes szabályokról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §1 A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati tulajdonban lévő, a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)2 bérlőkijelölési jogával érintett és műteremlakásként vagy szükség-műteremlakásként juttatott lakásokra (a továbbiakban: műteremlakás).

2. § E rendelet alkalmazásában

a) műterem: a lakáshoz kapcsolódó olyan helyiség, amelynek általában

– alapterülete a 20 négyzetmétert meghaladja,

– belmagassága legalább 3 méter,

– ablaka északkeleti, északi vagy északnyugati tájolású, és ablakfelülete legalább 5 négyzetméter;

b) műteremlakás: az a lakás, amelyben műterem található, továbbá az, amely műteremmel nem rendelkezik, de bérlője részére műteremlakásként került bérbeadásra;

c) szükség-műteremlakás: az a lakás, amelyben műterem található, és egyebekben a komfort nélküli lakás feltételeinek megfelel.

3. §3 (1) Műteremlakás bérlőjének képzőművész, iparművész, fotóművész, illetve ipari tervezőművész (a továbbiakban együtt: alkotóművész) jelölhető ki.

(2) A műteremlakás bérlőjét a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) jelöli ki nyilvános pályázat alapján. A Társaság a nyilvános pályázatot a tulajdonos helyi önkormányzatnak (a továbbiakban: önkormányzat) a lakások bérletére vonatkozó rendelete, illetőleg véleménye figyelembevételével – a Társaság mellett működő Alkotóművészeti Műteremlakás Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jóváhagyását követően – írja ki.

(3) A Bizottság hat állandó és egy nem állandó tagból álló javaslattevő testület. Az állandó tagok személyét a Társaság javaslatára a miniszter hagyja jóvá. A Társaság legalább kettő állandó tagot a képzőművészet, az iparművészet, valamint a fotóművészet területéről az alkotóművészeti szakmai szervezetek, egy állandó tagot a Magyar Művészeti Akadémia javaslatának figyelembevételével jelöl. A Bizottság nem állandó tagja az önkormányzat által jelölt személy.

(4) A pályázati eljárás menetét, valamint a Bizottság működési rendjét a Társaság által az e rendeletben foglaltakra figyelemmel elkészített és a miniszter által jóváhagyott szabályzat állapítja meg.

(5) A műteremlakás bérlőjének kijelölésére irányuló nyilvános pályázati kiírás tartalmazza különösen:

a) a műteremlakás címét, térmértékét, komfortfokozatát, tájolását,

b) a műteremlakásra pályázatot benyújtani jogosultak körét,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a bérbeadás feltételeit,

e) a műteremlakás lakbérének mértékét,

f) a műteremlakás megtekintésének lehetőségét, időpontját,

g) a pályázat benyújtásának határidejét, a benyújtás formai követelményeit,

h) a pályázat benyújtásának feltételeit, valamint

i) a szakmai bírálat szempontjait.

(6) A pályázat eredményességéről és a nyertes pályázó személyéről a Bizottság javaslata alapján a Társaság dönt.

(7) A Társaság a műteremlakás bérlőjeként történő kijelölést tartalmazó döntésről értesíti a nyertes pályázót, valamint az önkormányzatot.

4. § (1) A műteremlakás bérlőjét határozatlan vagy határozott időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig lehet kijelölni.

(2)4 Bérlőtársként a házastárs, a gyermek (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek), a szülő (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő), valamint az élettárs jelölhető ki, amennyiben azt az alkotóművész kéri. A Bizottság javaslatát erre nézve figyelembe kell venni.

5. § (1)5 A bérlő a műteremlakásba a Társaság hozzájárulása nélkül is befogadhatja a házastársát, a gyermekét (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét), a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, a szülőjét (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülőjét), valamint az élettársát és élettársa kiskorú gyermekét.

(2) Az (1) bekezdés alapján befogadott személy a lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a műteremlakás bérleti jogának folytatására nem jogosult, és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(3)6 Amennyiben a bérlő, továbbá az (1) bekezdés alapján befogadott személy a lakásbérleti szerződés megszűnése után a műteremlakást nem hagyja el, – mint jogcím nélküli lakáshasználó – a lakásbérleti szerződés megszűnésétől számított két hónap eltelte után egy évig a lakásra megállapított lakbér összegének háromszorosát, egy év eltelte után ötszörösét kitevő lakáshasználati díjat köteles megfizetni.

6. § (1)7 A bérlő a műteremlakásba – az 5. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl – más személyt csak a Társaság előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2)8 Az (1) bekezdés alapján befogadott személy csak a bérlő lakásbérleti szerződésének fennállásáig jogosult a lakásban lakni, a lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a továbbiakban jogcím nélküli lakáshasználónak minősül és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Az e személyt terhelő lakáshasználati díjra vonatkozóan az 5. § (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.

7. §9 (1) A Társaság előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül befogadott személy – az 5. § (1) bekezdés kivételével – a bérlő lakásbérleti szerződésének megszűnése esetén a továbbiakban jogcím nélküli lakáshasználónak minősül és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy a bérlő lakásbérleti szerződésének megszűnésétől számított két hónap eltelte után a lakásra megállapított lakbér összegének ötszörösét kitevő lakáshasználati díjat köteles megfizetni.

8. §10 A műteremlakás bérlője a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést alkotóművésszel a Társaság előzetes írásbeli hozzájárulásával köthet. A Társaság az előzetes hozzájárulását a Bizottság javaslata alapján adja ki.

9. §11 A bérlő a műteremlakás bérleti jogát alkotóművész javára cserélheti el a bérbeadó, továbbá – a Bizottság javaslata alapján – a Társaság előzetes írásbeli hozzájárulásával.

10. § A műteremlakás vagy annak egy része albérletbe nem adható.

11. §12 (1) A műteremlakást elidegeníteni a Társaság előzetes írásbeli hozzájárulásával csak kivételes és indokolt esetben lehet, így különösen akkor, ha a műteremlakásban az alkotóművész igazoltan saját költségén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti átalakítást, bővítést, vagy korszerűsítést végzett. A Társaság az előzetes hozzájárulását a Bizottság javaslata alapján adja ki.

(2) Az alkotóművész a saját költségén végzett (1) bekezdés szerinti átalakítást, bővítést vagy korszerűsítést a nevére kiállított, a műteremlakás azonosítására alkalmas számlával, valamint az önkormányzat által kiadott tulajdonosi vagy bérbeadói hozzájárulással igazolja.

12. § (1)13 Az 5. § (3) és a 6. § (2) bekezdésében, továbbá a 7. §-ban rögzített lakáshasználati díjak lakbért meghaladó részét, valamint a 11. § alapján a Társaság hozzájárulásával elidegenített önkormányzati tulajdont képező lakások vételárának 70%-át [1991. évi XXXIII. tv. 43. § (1) bek.] a Társaság elkülönítve kezeli.

(2)14 A Társaság az (1) bekezdésben meghatározott bevételeket – a Bizottság véleményének előzetes kikérésével – kizárólag új műteremlakások és műtermek építésére, továbbá műteremlakások, illetve egyéb, alkotóművészeket szolgáló ingatlanok felújítására használhatja fel.

13. §15 A Társaság az önkormányzattal megállapodásban rögzítheti különösen:

a) a műteremlakások bérletére irányuló pályázatok előkészítésére vonatkozó együttműködés módját,

b) a műteremlakásban lakó személyek lakáshasználatot érintő jogcímének változását követő eljárás folyamatát,

c) a lakáshasználati díj lakbért meghaladó összegének a Társaság javára történő megfizetésének rendjét,

d) az elidegenítésből származó bevételek elszámolására vonatkozó szabályokat,

e) a műteremlakások fenntartásával, a műteremlakásokat érintő beruházás költségmegosztásával, továbbá a járulékos közüzemi terhek viselésével kapcsolatos kérdéseket,

f) a jogcím nélküli lakáshasználók kihelyezésével, a kihelyezés költségeinek megosztásával összefüggő szabályokat,

g) az önkormányzat vagy vagyonkezelő szerve által a műteremlakásra kötött bérleti szerződés tartalmát,

h) a Bizottság önkormányzat által delegált tagjának személyére, jelölésére, visszahívására, továbbá személyes közreműködéssel járó feladataira vonatkozó rendelkezéseket,

i) a Társaság gazdálkodását támogató információk, nyilvántartások, műteremlakásokat érintő stratégiai tervek átadásának, megosztásának módját,

j) a rendszeres együttműködésért, kapcsolattartásért felelős személyek megnevezését.

14. § Ha e rendelet hatálybalépése után a szükség-műteremlakásra fennálló szerződés megszűnik, abba határozatlan időre bérlőt kijelölni nem lehet.

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 6. napon lép hatályba; azonban a műteremlakások elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!