nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet
a szabadalmi ügyvivői vizsgáról
2019-01-01
infinity
8
Jogszabály

76/1995. (XII. 29.) IKM rendelet

a szabadalmi ügyvivői vizsgáról

A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az igazságügy-miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben – a következőket rendelem el:

A Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság

1. § (1) A Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság (a továbbiakban: Vizsgabizottság) elnökből és tizennégy tagból áll.

(2)1 A Vizsgabizottság elnöke a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)elnöke.

(3)2 A Vizsgabizottság hét tagját a Ügyvivői Kamara elnökségének javaslatára a szabadalmi ügyvivők közül, hét tagját pedig a jogi képzettséggel, illetve felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyek közül a Hivatal elnöke nevezi ki három évre.

(4)3 A Vizsgabizottság hivatalos pecsétje Magyarország ,,Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság'' körirattal.

2. § (1) A Vizsgabizottság a szabadalmi ügyvivői vizsgán az elnökből és négy tagból álló tanácsban jár el. A Vizsgabizottság elnöke a vizsgán eljáró tanácsba legalább két szabadalmi ügyvivő tagot hív meg, továbbá – akadályoztatása esetén – a tagok közül kijelöli helyettesét.

(2)4 A Vizsgabizottság titkárát a Hivatal elnöke bízza meg a Hivatal köztisztviselői közül.

(3)5 A Vizsgabizottság az elnök által megállapított ügyrendje szerint működik, ügyeit az elnök és irányításával a titkár intézi, igazgatási és ügykezelési feladatait a Hivatal látja el.

A szabadalmi ügyvivői vizsgára bocsátás

3. § (1)6 A szabadalmi ügyvivői vizsgára bocsátás a Vizsgabizottság elnökétől kérhető. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező magyar állampolgár, valamely EGT-állam állampolgára, letelepedett vagy bevándorló.

(2) A vizsgára bocsátás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező

a)7

b) mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevelének másolatát,

c) felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítéséről kiállított bizonyítványának másolatát, valamint

d)8 szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlatáról a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara igazolását.

(3) A vizsgára bocsátás iránti kérelemmel egyidejűleg a 12. § szerint vizsgadíjat kell fizetni.

4. § (1) Ha a kérelmező megfelel a vizsgára bocsátás feltételeinek, továbbá a kérelem hiánytalan és a vizsgadíjat megfizették, a Vizsgabizottság elnöke a kérelmezőt szabadalmi ügyvivői vizsgára bocsátja, egyben kitűzi a vizsga időpontját, és erről a vizsgázót értesíti.

(2)9

(3)10 A hiányos kérelem vagy a vizsgadíj megfizetésének elmaradása miatt kibocsátott hiánypótlási felhívás eredménytelensége esetén, valamint abban az esetben, ha a kérelmező nem felel meg a vizsgára bocsátás feltételeinek, a Vizsgabizottság elnöke elutasítja a kérelmet. Az elutasító határozatot indokolni kell, és abban kitanítást kell adni a jogorvoslat lehetőségéről.

A szabadalmi ügyvivői vizsga tárgyai

5. § (1)11 A szabadalmi ügyvivői vizsga tárgyai a következők:

a)12 a szabadalmi, a növényfajta-oltalmi és a használati mintaoltalmi jog és a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretek és tapasztalatok vagy ezek összeállítása (know-how) tekintetében az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (2) bekezdése alapján megillető védelem;

b) a védjegyjog és az egyéb árujelzők oltalma, a formatervezési mintaoltalmi és a topográfia oltalmi jog, a szoftver szerzői jogi védelme és a tisztességtelen piaci magatartás tilalma;

c) a külföldi és a nemzetközi iparjogvédelmi jog, az európai szabadalmi jog;

d) az Európai Közösség iparjogvédelmi joga;

e) az iparjogvédelemmel kapcsolatos egyéb – polgári anyagi és eljárási jogi, államigazgatási, pénzügyi, szabálysértési, büntetőjogi, nemzetközi magánjogi – ismeretek és a szabadalmi ügyvivői hivatásra vonatkozó szabályozás.

(2)13 A szabadalmi ügyvivői vizsga tárgyainak körébe tartozó hazai és külföldi jogszabályok, illetve nemzetközi szerződések jegyzékét a Vizsgabizottság közzéteszi a Hivatal hivatalos lapjában.

A szabadalmi ügyvivői vizsga írásbeli és szóbeli része

6. § (1) A vizsgázónak az 5. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tárgyakból írásbeli és szóbeli, a többi tárgyból pedig szóbeli vizsgát kell tennie.

(2)14 A szabadalmi ügyvivői vizsga szóbeli részét az írásbeli részt követő harminc napon belül kell kitűzni.

7. § (1) A szabadalmi ügyvivői vizsga írásbeli részén tárgyanként egy-egy feladatot kell a vizsgázónak kidolgoznia.

(2) Az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tárgyból olyan írásbeli feladatot kell adni, amely igazodik a vizsgázó műszaki alapképzettségéhez, továbbá amelynek megoldása során egy – a vizsgázó által választott, a nemzetközi kapcsolatokban általánosan használt – idegen nyelven írott közlést értékelni kell.

(3) Az írásbeli vizsgafeladatok kidolgozására egyhuzamban hat órát kell biztosítani.

(4) A vizsgázó az írásbeli vizsgán más személlyel nem érintkezhet, viszont jogszabályokat, szakkönyveket, szótárakat használhat.

(5) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán szabálytalanságot követ el, a vizsgabiztos a vizsgáját felfüggeszti; annak folytatása felől a Vizsgabizottság elnöke határoz.

8. § (1) A szabadalmi ügyvivői vizsga szóbeli része nyilvános, minden vizsgázó külön tesz szóbeli vizsgát.

(2) A vizsga szóbeli részén a vizsgázónak a Vizsgabizottság elnöke és tagjai által a valamennyi tárgyból feltett kérdésekre kell válaszolnia.

(3) A vizsga szóbeli része elmarad, ha a vizsgázó mindkét tárgyból eredménytelenül kísérelte meg írásbeli feladatának megoldását.

A szabadalmi ügyvivői vizsga értékelése és eredménye

9. § (1) A Vizsgabizottság a szóbeli rész befejezése után, az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes értékelése alapján, zárt ülésben szótöbbséggel határoz a vizsga elfogadásáról és minősítéséről, majd a határozatot az eljáró elnök a vizsgázó előtt nyilvánosan kihirdeti.

(2) A Vizsgabizottság a vizsgát akkor fogadja el, ha meggyőződött arról, hogy a vizsgázó elsajátította a szabadalmi ügyvivői működéshez szükséges ismereteket, s hogy azokat szóban és írásban egyaránt alkalmazni tudja.

(3) Az elfogadott szabadalmi ügyvivői vizsga minősítése a vizsgázó tudásától függően: ,,kiválóan megfelelt'', ,,jól megfelelt'' vagy ,,megfelelt''; az el nem fogadott vizsga minősítése: ,,nem felelt meg''.

Pótvizsga és ismétlővizsga

10. § (1) Aki egy vagy két tárgyból tett sikertelen szabadalmi ügyvivői vizsgát, az az adott tárgyból pótvizsgát, aki pedig kettőnél több tárgyból vizsgázott sikertelenül, az valamennyi tárgyra kiterjedő ismétlővizsgát tehet.

(2) Pótvizsgára vagy ismétlővizsgára bocsátás iránt a sikertelen vizsga napjától számított három hónap elteltével és egy éven belül nyújtható be kérelem a Vizsgabizottság elnökéhez; a határidő elmulasztása további hat hónap elteltéig igazolható.

(3) A kérelemmel egyidejűleg a 12. § szerint vizsgadíjat kell fizetni.

(4) A sikertelen pótvizsgát követően ismétlővizsga, a sikertelen ismétlővizsga után pedig egy alkalommal újabb ismétlővizsga tehető.

A vizsga jegyzőkönyve, vizsgabizonyítvány

11. § (1) A szabadalmi ügyvivői vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A Vizsgabizottság annak a részére, aki a szabadalmi ügyvivői vizsgát letette, vizsgabizonyítványt állít ki. A szabadalmi ügyvivői vizsgáról kiállított bizonyítvány iskolai végzettséget nem tanúsít.

A szabadalmi ügyvivői vizsga díja

12. § (1)15 A szabadalmi ügyvivői vizsgáért díjat kell fizetni; a vizsgadíj összege megegyezik a köztisztviselői illetményalap összegével.

(2) Az ismétlővizsga díja az (1) bekezdés szerinti összeggel megegyezik, a pótvizsga díja pedig annak a fele.

(3) Ha a vizsgázó nem jelenik meg a vizsgán, a befizetett vizsgadíj csak akkor téríthető vissza, ha távolmaradását tizenöt napon belül alapos okkal kimenti. A megkezdett vizsgáról való visszalépés esetén a vizsgadíj nem fizethető vissza.

(4)16 A vizsgadíjat a Hivatal költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni a rendeltetés feltüntetésével.

13. § (1) A Vizsgabizottság elnökét, tagjait és titkárát a szabadalmi ügyvivői vizsgákon való közreműködésükért tiszteletdíj illeti meg.

(2) A tiszteletdíj mértékét – amely a vizsgázók által befizetett vizsgadíjból kerül kifizetésre – a Vizsgabizottság ügyrendjében kell meghatározni.

Hatálybalépés

14. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!