nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról
2011-01-01
2014-09-05
6
Jogszabály

130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról1

1. § (1) A Kormány a közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló 1995. évi LXXXV. törvény 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján e rendelet mellékleteként kiadja a Nemzeti alaptantervet.

(2)2 Az iskolák a helyi tantervüket – a Nemzeti alaptantervet figyelembe véve – az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készítik el.

(3) A Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek évfolyamonként határozzák meg a követelményeket, együttesen a tizenkettedik évfolyam végéig. A kerettantervek a követelményeknek évfolyamok szerinti tagolásakor eltérhetnek a Nemzeti alaptantervnek azoktól a rendelkezéseitől, amelyek a követelmények teljesítését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik, illetve a tizedik évfolyam végére határozzák meg.

2. §3 Ez a rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.

Melléklet a 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelethez

A NEMZETI ALAPTANTERV4

I.5 FEJEZET

A NEMZETI ALAPTANTERV SZEREPE
A KÖTELEZŐ OKTATÁS
TARTALMI SZABÁLYOZÁSÁBAN

A Nemzeti alaptanterv (NAT) a Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló – többször módosított – az 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott alapdokumentuma. A törvény 8. § (8) és (9) bekezdése kimondja, hogy az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek biztosítják. A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit.

A NAT – építve az óvodai nevelés országos irányelveire – a magyarországi közoktatás tizenkét (tizenhárom) iskolai évfolyamán belül a tankötelezettség tizenkét évfolyamára állapítja meg a nevelő- és oktatómunka minden hazai iskola számára előírt közös követelményeit. Szakít a központi tantervi szabályozás azon formájával, amely részletesen meghatározta az iskolai pedagógiai tevékenység ideológiai, nevelési céljait, feladatát, tananyagát, tantárgyait, óraszámait, szoros kapcsolódását az iskolaszerkezethez, a különböző iskolatípusokhoz, -fokozatokhoz. Ehelyett alap a kerettantervek, a tantervek, a tantárgyi programok, a tankönyvek és más taneszközök, valamint az alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásához. A középfokú oktatás szakaszára készülő kerettantervek a Nemzeti alaptantervben meghatározott követelményeken kívül magukban foglalják a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás feladataihoz kapcsolódó követelményeket is.

A NAT követelményeit meghatározzák az Alkotmányban, a közoktatási törvény bevezetőjében, az egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a közoktatásról, a gyermeki jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékek. Ezt kiegészítik az európai polgári fejlődésben kiérlelt értékrend, a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek.

A NAT követelményeit a demokrácia értékei hatják át. Egyrészt, mert a demokrácia értékrendjére, olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket valamennyi magyarországi iskolában az 1–12. évfolyamokon figyelembe kell venni, s amelyek elsajátítására minden tanuló jogosult.

A NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását.

A NAT követelményeinek meghatározásakor ugyanakkor az európai, humanista értékrendre, azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik.

A dokumentum – a fentiekkel összhangban – figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozza az egyének és az állam, a társadalmak felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek csökkentésében. A NAT szolgálja a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevel.

Egységes alapokra épülő differenciálás

A NAT az alapvető műveltségi tartalmak és a fejlesztendő kompetenciák korszerű összefoglalásával egységes alapul szolgál a kerettantervek elkészítéséhez és a pedagógiai programok, helyi tantervek kidolgozásához és fejlesztéséhez. Ezzel elősegíti, hogy a kötelező oktatásban részt vevő valamennyi tanuló – a település jellegétől és az iskolatípustól függetlenül – sikeresen felkészüljön a munkába állásra és a továbbtanulásra.

A tartalmi szabályozást a NAT és a kerettantervek úgy valósítják meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények feltételek, lehetőségek figyelembe vételére.

A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat

A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A NAT a gyermekek, a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A NAT tehát olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI

1. Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom)

2. Élő idegen nyelv

3. Matematika

4. Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret; történelem

5. Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan

6. Földünk és környezetünk

7. Művészetek: ének-zene; tánc; dráma; vizuális kultúra; mozgóképkultúra és médiaismeret

8. Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat

9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció

10. Testnevelés és sport

A MŰVELTSÉGI TERÜLETEK OKTATÁSÁNAK KÖZÖS KÖVETELMÉNYEI

A korszerű műveltség néhány követelménye áthatja az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét. Ezek a következők:

Hon- és népismeret

Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére.

A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében.

A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Szerezzenek információkat az emberiség közös (globális) – főleg Magyarországot közelebbről érintő – problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek a keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Környezeti nevelés

A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására; alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Kommunikációs kultúra

A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Összetevői a szimbolikus (verbális, matematikai) jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei. Beletartozik ezekbe a metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás, a mozgástér) alkalmazásának az ismerete is.

A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják.

Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett ,,üzenetekből'' merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.

Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A különböző műveltségi területek feldolgozása során adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.

A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket, az ifjakat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyermekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Tanulás

A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulás fontos színtere és eszköze lehet az iskolai könyvtár.

A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait.

Pályaorientáció

A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.

Az iskolának – a tanulók életkorának és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.

A NAT ÉS AZ ÉLETKORI JELLEMZŐK

A NAT az egyes műveltségi területek tartalmai és a fejlesztendő kompetenciák meghatározása során figyelembe vette a tanulók életkori sajátosságait. E jellemzőket a kerettantervek, a különböző pedagógiai programok és helyi tantervek készítésekor is irányadónak kell tekinteni.

Az iskolakezdéstől a prepubertásig

A kisiskoláskor az énfejlődés fontos szakasza. Ekkor alakul ki a gyermek önmagával kapcsolatos alapbeállítottsága. A szülő, a tanító tekintélyt jelent számára, ezért a tanító személyisége, véleménye az énkép kialakulásának, az önértékelésnek meghatározó jelentőségű eleme.

Az alapfokú nevelés alapozó jellegű, a családi és az óvodai nevelés eredményeire épül. A családdal való együttműködésre törekedve szervezi a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlesztésének feltételrendszerét.

A 6–10 éves gyermek érzelmileg kiegyensúlyozott, örömre fogékony, érdeklődő, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettrekész, feladat- és szabálytudat jellemzi. Mozgásigénye nagy, játékszükséglete nem csökken. Ez a mozgásügyesség fejlődésének szenzitív időszaka. A játékban, a tanulásban és a munkában eredményre, valaminek a létrehozására törekszik. Legtöbbször meg akar felelni a felnőttek elvárásainak, ennek érdekében komoly erőfeszítésekre képes. Erkölcsi ítéletalkotásában a szülő és a tanító véleménye az irányadó. Az eseményeket jónak vagy rossznak látja. A tettek indítékával kevésbé számol.

A kisiskolás világképe reális. Érdeklődését az őt közvetlenül körülvevő valóság köti le (az objektív érdeklődés korszaka). Kíváncsi, szeretné megismerni az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. A 9–10 éves időszakot a második ,,miért korszak''-nak tekinthetjük. A gyermekek közlési vágya erős. Sokat és szívesen beszélnek. Fontos, hogy legyen alkalmuk élményeikről beszámolni.

A 6–8 éves gyermek figyelmét 10–15 percig képes a feladatra összpontosítani, játékos helyzetben ez az időtartam növekszik. A megismerésben, a motivációban az érzelmek központi szerepet töltenek be. Az iskolába lépést követően folyamatosan növekvő mértékben előtérbe kerülnek a szándékos folyamatok. A globális észlelést differenciáltabb látásmód váltja fel. A 6–7 éves gyermek rendelkezik az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges analízis és szintézis képességével.

Emlékezete elsősorban cselekvéses tapasztalataihoz, élményeihez kötődik. Legkönnyebben konkrét tartalmakat, szemléletes jelenségeket képes felidézni. Gondolkodása közvetlen érzéki tapasztalatokhoz, gyakorlati cselekvésekhez kötődik. Az időszak első éveiben együtt van jelen a tárgyi-cselekvéses és a szemléletes-képi gondolkodás. Kezdetben a logikai műveletek érzéki benyomásokhoz kapcsolódnak, a gyermek belső képet alkot. Ez a konkrét műveletek kora. Az észlelt jelenség lényegének kiemelésében ebben a korban a gyermekek még nem önállóak. A relációk megértése konkrét fogalmi szinten valósul meg.

Az életkori szakasz végén kezdődik meg a gondolkodás elvonttá válása. 10–12 éves korra kialakulnak a gondolkodás absztrakt kategóriái (fogalmak, ítéletek, következtetések). Létrejön az elvont térfogalom, a történelmi időszemlélet. Kívánatos ugyanakkor, hogy a gyermek az időszak egészében találkozzon az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival.

A prepubertásban (9–12 év) szélesednek a gyermekek társas társadalmi tapasztalatai. Figyelmük mindinkább a társak felé fordul. Rendkívül fontossá válik számukra a kortárs csoporthoz tartozás. Ez a csoportalakítás időszaka.

Az e korban tapasztalható sajátos feszültség a kamaszkor előhírnöke. Fokozódik a szexuális kíváncsiság. A lányokra érzelmi-hangulati labilitás, ingerlékenység, a fiúkra ,,vagánykodás'', agresszivitás lehet jellemző. Kialakul az egyéni érdeklődési irány. Nő az önállóság igénye, megindul a szülőkről, felnőttekről történő érzelmi leválás.

A serdülőkor és ifjúkor

Az időszak a biológiai és pszichológiai serdülés időszaka. Ez a kondicionáló motorikus képességek fejlesztésének meghatározó szakasza.

A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Már a korszak első éveiben erős az igénye az önmegismerésre. Meg akarja ismerni képességeit, lehetőségeit, cselekvéseinek motívumait, szeretné elérni, átlépni ezek határait.

Kialakul az autonóm, a felnőttekétől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogás. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás.

A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízhatóbb és tartósabb lesz.

A serdülő gondolkodása az ún. formális gondolkodás szintjére jut el. Képes elvonatkoztatni a jelenségek konkrét tulajdonságaitól. Ebben a korban már lehetőség nyílik az absztrakt-logikai gondolkodásra, az elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel végzett műveletekre. A fogalmak nagyrészt absztrakt-logikai szintűek, a fogalmi jegyek is elvontak. A fogalmak elsajátítása az elvont ítéletek szintjén végzett gondolkodási műveletekkel történik. Az új fogalmak elhelyezése a fogalmi rendszerben, a meghatározások tartalma, a felosztások logikai szempontja elvont jegyek alapján is lehetséges. A törvényszerűségek már elvont és szükségszerű kapcsolatokat kifejező ítéletek.

A serdülő a jelenségeket két vagy több viszonyítási rendszerben is el tudja képzelni, és ezek alapján következtet. Képes lehetséges (és nem valóságos) problémákból kiindulva megoldási hipotéziseket felállítani.

A problémák megoldásában a lehetőségek módszeres kipróbálásával, a kombinációk alkalmazásával él. Eljut az elvont műveletek végzéséig. Mindez azonban nem jelenti, hogy a serdülők gondolkodása tisztán elvont szinten mozog. Egyaránt képesek konkrét és absztrakt jellegű feladatmegoldásra, amelyben a konkrét és az elvont szintet össze tudják kapcsolni.

A serdülők gondolkodását az érzelmi, motivációs tényezők jelentősen befolyásolják. A nevelési légkör és a személyiségjellemzők ebben az életkorban is fontos szerepet kapnak a kreativitás és a megszokottól eltérő (divergens) gondolkodás fejlesztésében.

A fantázia alakulását ebben a korban az absztrakt-logikai gondolkodás befolyásolja. Ez az ábrándozások és a túlérzékenység kora. Jövőképüket a fantázia és a realitás együtt jellemzi. Az alkotó képzelet erősödése is ezeknek az éveknek a sajátja. A felnőttkori alkotótehetség a művészetek (például zene) és egyes tudományok (például matematika) terén szintén ekkor bontakozhat ki.

A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Erre mind a gondolkodás, mind az értelmi fejlődéssel kölcsönhatásban lévő társas fejlődés kedvező feltételeket teremt.

A biológiai és a pszichikus fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzőket rendkívül széles variációs lehetőségekkel színezik az individuális sajátosságok.

A periódus végére kialakulnak a férfi és női nemi szerepek. A serdülőkorban megkezdődött önismereti érzékenység reális és tudatos önmegismerésre és önismeretre válthat át. Kialakul a saját képességeire, képességlehetőségeire, cselekvéseinek motívumaira való reflektív magatartás lehetősége.

Állandósul a politikai, társadalmi, erkölcsi életszférák megítélésére vonatkozó kételkedés, bizonyosságkeresés, a bizonyítás iránti igény. Megnő az erkölcsi normák megismerésének igénye: tudni, mi a helyes, mi a helytelen, mi az, amiben a társadalom egésze konszenzust mutat.

Módszeres gondolkodásra válik alkalmassá azokon a területeken, amelyeken megbízható és tartós tudásra, informáltságra tett szert korábbi életútja során. Képes a természeti, a társadalmi, a társas és a transzcendens jelenségeket több viszonyítási rendszerben is elképzelni és ennek alapján következtetéseket végezni, új problémákat felismerni, megoldási hipotéziseket értékelni és felállítani.

Kibontakozik a művészeti, a tudományos, a filozófiai és a társadalmi létszférák keretei között testet öltő alkotáslehetőségek iránti érdeklődés, az alkotási technikák elsajátításának képessége. Megjelenik az önkifejezés iránti igény versenyekben és alkotásokban. Kialakul a gondolkodásról való gondolkodás, valamint a megszokás korlátait meghaladó gondolkodás képessége. Megoldódhat az identitáskrízis vagy újabb identitáskrízis jelenik meg, amelynek feldolgozása nagy mértékben függ mások értékítéleteitől, továbbá attól a társadalmi és kulturális kontextustól, amely alapján a fiatalok másokat megítélnek, ahogyan mások ítéleteiről vélekednek és ítélnek. A bio-pszicho-szociális fejlődés rendkívül nagy egyéni különbségeket mutat.

A NAT KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK ÉRTELMEZÉSE, STRUKTÚRÁJA

A követelmények a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, elmélyítésére, elsajátítására s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezik a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, rutinszerűen, automatizáltan működő készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánják megalapozni. Ennek megfelelően a NAT a követelményeit a következő rendszerben adja meg:

A követelmények műveltségi (rész)területek szerint három részre bontva jelennek meg:

– A tanítandó tananyag, a jártasságok, készségek, képességek, beállítódások fejlesztéséhez nélkülözhetetlennek ítélt tartalmak (pl. képzetek, adatok, tények, fogalmak, általánosítások, gondolatmenetek, információk, műveletek, összefüggések, törvények, elvek, szabályok, elméletek, axiómák, tételek) alapjai.

– Fejlesztési követelmények, kompetenciák (magukban foglalják a különböző területek eredményes, hatékony döntéseihez, tevékenységeihez, teljesítményeihez szükséges felkészültség, hozzáértés alapvető ismérveit).

– Minimális teljesítmény (a tanulók továbbhaladásához, tudásuk, ismeretszerzésük, tanulásuk eredményes folytatásához elengedhetetlen ismeretek, jártasságok, készségek, általános képességek alsó szintjei).

A NAT által előírt követelményeket a kerettantervek, a pedagógiai programok és a helyi tantervek készítésekor úgy kell figyelembe venni, hogy a NAT hatályát a módosított közoktatási törvény az általános műveltséget megalapozó szakasz végéig kiterjeszti.

A tananyag és a fejlesztési követelmények csupán a NAT jobb felhasználhatósága, könnyebben kezelhetősége érdekében szerepelnek külön. A követelmények ezen összefüggései a valóságban elválaszthatatlan egységet alkotva, egymást erősítve eredményezhetnek tartós, hatékony tudást.

A NAT nem hagyományos értelemben vett tanterv, hanem alap a kerettantervek, a különböző tantervi változatok és a helyi tantárgyi programok számára. [A NAT] Kötelező jellege azt jelenti, hogy a kerettantervekben, a tantárgyi programokban, tankönyvekben és más taneszközökben

– érvényesítendők a kiemelt elvek;

– helyet kell adni a műveltségi területeknek, részterületeknek, témaköröknek;

– olyan tananyagokat, tevékenységeket kell előtérbe állítani, amelyek megalapozhatják az általános és részletes fejlesztési követelmények megvalósítását;

– minden tanuló számára megteremtik legalább a minimális teljesítmények eléréséhez szükséges szakmai feltételeket.

NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK OKTATÁSÁNAK ELVEI

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás az oktatási rendszer része, azzal azonos értékű és továbbfejleszthető alapműveltséget és esélyegyenlőséget biztosít.

A kisebbségi oktatás tartalmát a Nemzeti Alaptanterv, a Nemzeti és Etnikai Kisebbség iskolai oktatásának, nevelésének irányelve, valamint az e dokumentumok alapján készült kerettantervek határozzák meg.

A kisebbségi oktatás célja az anyanyelv fejlesztése, teljes körű biztosítása mellett a kisebbségi
önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek érdekében feladata:

– az adott kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli készségének kifejlesztésével az adott anyanyelv művelt köznyelvi szinten történő elsajátítása és használata;

– a történelmi hagyományok, anyanyelvi kultúra, a zene a képzőművészet, a népköltészet, a szokások és hagyományok megismertetése és ápolása, az anyaország életének, kultúrájának, történelmének elsajátítása;

– a különböző kultúrák értékeinek megismerésén keresztül a toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére való nevelés;

– a cigányság társadalmi felemelkedésének és beilleszkedésének elősegítése.

A kisebbségi oktatásban tanítási nyelvként alkalmazható és tantárgyként oktatható mind a 13 magyarországi kisebbség anyanyelve.

A kisebbségi oktatása több formában valósul meg:

Az anyanyelvű oktatás célja a teljes értékű kisebbségi oktatás biztosítása. Ebben az oktatási formában a tanítási nyelv a kisebbségi anyanyelv. Az anyanyelvű kisebbségi oktatásban biztosítani kell a magyar nyelv és irodalom tanítását.

A kétnyelvű kisebbségi oktatás célja, hogy kiegyensúlyozottan kétnyelvű készségeket alakítson ki. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a tanítási nyelv a kisebbségi anyanyelv és a magyar nyelv. A kisebbségi nyelven oktatott tantárgyakat az iskolák helyi tantervei jelölik ki. Ebben az oktatási formában a heti kötelező tanórai foglalkozásoknak legalább a fele a kisebbségek nyelvén folyik.

A nyelvoktató kisebbségi oktatás célja, hogy biztosítsa a tanulók számára anyanyelvük elsajátítását. Ebben az oktatási formában a tanítási nyelv a magyar nyelv, a kisebbségi anyanyelv és irodalom tanítása önálló tantárgyként történik.

A cigány kisebbségi oktatás célja, hogy elősegítse a cigány tanulók iskolai előmenetelét, a tanulók képességeinek megfelelő felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokkal, amelyek a heti kötelező tanórai foglalkozásokon kívül tanórán kívüli csoportos vagy egyéni foglalkozásokkal is kiegészülnek.

A cigány kisebbségi oktatás keretében valamely cigány nyelv is oktatható.

Minden kisebbségi oktatási formában a kisebbségi anyanyelv és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret oktatása első osztálytól a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának, nevelésének irányelve szerint történik. E szerint az anyanyelv és irodalom önálló tantárgy, a népismeret oktatható önálló tantárgyként vagy integráltan. Az iskolák pedagógiai programja a kisebbségi anyanyelven kívül más élő idegen nyelv oktatását is tartalmazhatja.

Az interkulturális oktatás célja, hogy a többséghez tartozó tanulók is elsajátítsák az adott kisebbség kultúráját és – a szülők igényének megfelelően – a kisebbség nyelvét. Az interkulturális oktatás megszervezése a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának, nevelésének irányelvében megfogalmazottak szerint történik.

Az iskolák pedagógiai programja az egyes pedagógiaik szakaszokra eltérő kisebbségi oktatási formákat is megállapíthat. A kisebbségi pedagógiai program alapján oktató iskoláknak valamely oktatási formát minden évfolyamon alkalmazni kell.

A TESTI, ÉRZÉKSZERVI, ÉRTELMI, BESZÉD- ÉS MÁS FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELÉSÉNEK
ÉS OKTATÁSÁNAK SAJÁTOS ELVEI

Abból kiindulva, hogy a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosságúak az egységes emberi faj egyenértékű, de sajátos tagjai, s nem külön (még kevésbé kisebb értékű) embertípusok, a fogyatékos tanulók esetében is a NAT egységes követelményrendszerét kell alapul venni.

Ennek során ezen tanulók fogyatékosságainak lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális szükségleteihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók:

– a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van;

– az előírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése;

– az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.

A fogyatékosság egyes típusainál az alapműveltségi vizsga követelményétől (vagy annak bizonyos részeitől) való eltérés lehetőségeiről a vizsgaszabályzat és az egyes tantervek adnak eligazítást.

A NAT-nak az egyes fogyatékosságok terén történő konkrét alkalmazásáról, a tananyagokról, a fejlesztési követelményekről és a minimális teljesítményekről külön tantervi irányelvek készülnek. Ezek kiadásáról a Oktatási Minisztérium gondoskodik.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet módosítására készített
kormány-előterjesztéshez

Az előterjesztés rövid ismertetése

A közoktatásról szóló törvény 1999. évben elfogadott módosítása megváltoztatta az iskolákban folyó nevelő és oktató munka tartalmi szabályozására vonatkozó rendelkezéseket. A változás lényege, hogy az iskolák helyi tantervüket az oktatási miniszter által kiadott, a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv alapján készítik el, illetve vizsgálják felül 2001. szeptember 1-jéig. A Kormány által elfogadott módosítások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kerettantervek az iskolai oktatás végéig, tehát a tizenkettedik évfolyam befejezéséig szabályozzanak.

Más hasonló megoldások

A Nemzeti alaptanterv kiadásához kapcsolódó más kormányzati előterjesztés nem készült.

A döntés pozitívumai

A Kormány döntése alapján lehetőség nyílik arra, hogy befejeződjön a kerettantervek elkészítésével és kiadásával kapcsolatosan megkezdett szakmai, szakértői tevékenység. A Kormány által elfogadott módosítások lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy az oktatási miniszter rendelettel olyan kerettantervet adjon ki, amely a tizenkettedik évfolyam végéig határozza meg azokat a követelményeket, amelyek figyelembevételével az iskolák elkészítik helyi tantervüket. Ezáltal nő az iskolák közötti átjárhatóság, illetőleg az eddiginél biztonságosabban ítélhető meg, melyek azok a szolgáltatások, amelyeket az iskoláknak minden településen, minden iskolában, minden tanuló részére biztosítani kell.

Ki és milyen fórumon kívánja a döntést kommunikálni?

Indokolt, hogy a Kormány döntése megjelenjen az írott sajtóban, rádióban, illetve televízióban.

II. FEJEZET

KÖVETELMÉNYEK

ANYANYELV ÉS IRODALOM6

Az anyanyelvnek életünkben, a felnövekvő diák személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében és így az iskolai nevelésben-oktatásban alapvető szerepe van. A nyelvi hatóerő és a nyelvi minták követése kultúrát, értékeket közvetít; lehetővé teszi és gazdagítja a társas kapcsolatokat; az anyanyelvi készségek csiszolódása, az anyanyelvi ismeretek bővülése egyre szélesedő lehetőségeket ad információk megszerzéséhez, problémák megértéséhez.

Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett.

Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi műveltségi terület tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző stúdiumok tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek - sajátos jelleggel - minden tantárgyban jelen kell lennie.

Az anyanyelv és a nemzeti irodalom szétválaszthatatlan egységet alkot. Az anyanyelvi és irodalmi műveltség elengedhetetlen feltétel a hazához, a néphez, a nemzeti történelemhez és a kultúrához kötődő személyiség kialakításában.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Az anyanyelv és irodalom tanítása egyrészt az anyanyelvi kultúra, másrészt az irodalmi műveltség alapozását szolgálja. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Ápolja és hagyományozza az anyanyelvi örökséget, felkészít a kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre, fejleszti az önálló tanulás és önművelés képességét.

A gyermekek már iskolázásuk kezdetén birtokolják és használják anyanyelvüket. A fejlesztésben az elméleti rendszerezést megelőzően a változatos, a növekvő igényű nyelvhasználat, különösen a szókincs gazdagságának, lehetőségeinek felfedeztetése, a játékos, önkifejező gyakorlatok állnak a középpontban, hogy a későbbiekben e tapasztalatokra támaszkodva elkezdődhessék a nyelvi rendszer fogalmi megközelítése. Az anyanyelvi képzésnek tehát vannak ismétlődő követelményei, amelyek úgy értendők, mint a tanult ismeret és képesség - adott életkori lehetőségének megfelelő - fejlesztése: fokozatosan bővülő tartalommal, magasabb igénnyel. Az alsóbb életkori szakaszokban ezért nem szerepelnek a követelményrendszerben grammatikai ismeretek, csak annak nyelvhasználati tevékenységei. 14 éves kortól viszont elvont fogalmi szinten is megjelennek követelményként a grammatikai ismeretek. A szövegtani és stilisztikai tanulmányokra építve az árnyalt önkifejezés és a tág értelemben vett kommunikációs képességek fejlesztése kerül az anyanyelvi képzés középpontjába.

Az irodalmi nevelés elsődleges feladata az irodalom(olvasás) megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. A tanulók irodalmi műveltségének alapozásához a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és -értelmező feladatok megoldása, az alapvető irodalmi ismeretek megszerzése nyit utat. A sokrétű elemzés fejleszti a nyelvi kifejezés árnyalatai, szépségei iránti fogékonyságot, a művek tartalma pedig bőséges lehetőséget kínál a világkép alakításához, a nemzeti kultúrához való kötődéshez, az erkölcsi és esztétikai értékek közvetítéséhez, az érzelmi élet gazdagításához.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

1–6. évfolyam

7–10. évfolyam

1. Felkészítés a társas-társadalmi együttműködéshez szükséges nyelvi képességekre és beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra; tudatosítása annak, hogy a hiteles, a másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció egyéni és társas érték; hogy a beszédkultúra mind a múltban, mind a jelenben a társas-társadalmi megértés legfontosabb színtere

a)     Gondolatok, információk, vélemények egyszerű, érthető közlése a beszédhelyzetnek megfelelően.

A)     A beszédhelyzet kommunikatív összetevőinek pontos felismerése, rugalmas nyelvi alkalmazkodás a szituációhoz, a beszédpartnerhez, a témához.

b)     A szóhasználat, a kiejtés és a gesztusok (testbeszéd)     összehangolása a beszédhelyzettel.

B)     A szóhasználat, az intonáció és a gesztusok megfelelő együttes alkalmazása, ill. értelmezése a személyközi kommunikáció helyzeteiben és például a tömegkommunikáció, a film, a színház műfajaiban.

c)     Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra.

C)     A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása mindennapi élethelyzetekben, ill. látott, hallott, olvasott, megjelenített dialógusokban.

d)     Kérdések, válaszok megfogalmazásának képessége, a hallottak kiegészítése; együttműködés a társakkal beszélgetésben, feladatmegoldásban.

D)     Beszédpartnerrel való együttműködés, érvelés, cáfolás, érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítása.

e)     Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása például időrendben, logikai rendben, a hallgatósághoz alkalmazkodva.

E)     Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése például a szándék, a hatáskeltés szempontjából; ideértve a tömegkommunikáció ismert műfajait is.

f)     Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában; a saját álláspont témának, helyzetnek megfelelő előadása, megvédésének képessége, mások véleményének meghallgatása.

F)     Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, részvétel vitában; a kommunikáció etikájának alapelemei, képesség a másként vélekedő álláspontjának követésére, az eltérő vélemény tiszteletére, a saját vélemény megvédésére, ill. korrigálására.

g)     Figyelem a másik ember beszédének mind értelmi, mind érzelmi tartalmaira.

G)     Képesség kommunikációs zavarok, konfliktusok felismerésére és feloldására, manipulációs szándékok, téves ítéletek felismerése, elutasítása.

2. Az iskolai képzés szintjeinek megfelelő szövegértés (beszédfelfogás, értő olvasás), amely magában foglalja az élőszóbeli és az írott, szakmai, köznapi és irodalmi műfajok tartalmi lényegének felfogását és megítélését; a szövegekben megformált értékek befogadását; növekvő képesség szövegek összehasonlító értelmezésére

a)     Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás.

A)     A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás.

b)     Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmes felolvasása; megjelenítése dramatikus játékkal; memoriterek szöveghű előadása.

B)     Irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek hiteles felolvasása, memoriter szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel.

c)     A szó szerinti jelentésen túl a művek lehetséges jelentéseinek, üzenetének felfogása.

C)     A szó szerinti és a metaforikus jelentés felfogása, megkülönböztetése.

d)     A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban; az aktív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésben.

D)     Képesség a különféle műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére.

e)     Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése.

E)     A művekben megjelenített erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, megértése.

f)     A szövegelemzés néhány alapvető eljárásának alkalmazása, például a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, időrend, ok-okozati kapcsolat felismerése.

F)     A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások, megközelítési módok ismerete és használata, például a szövegkörnyezet, a téma, a műfaj megállapítása; új és ismert közlés elkülönítése, logikai elemzés, jelentésrétegek feltárása.

g)     Képesség szövegek műfaji különbségének érzékelésére, például mese és dokumentum; lírai költemény és elbeszélés; hír és kommentár megkülönböztetése.

G)     Képesség szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére például műfaji, tematikus, motivikus kapcsolatok; utalások biblikus, szépirodalmi hagyományra; nem irodalmi és irodalmi szövegek; tény és vélemény összevetése.

3. Az anyanyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása és ezáltal az önbizalom erősítése

a)     Helyes hangképzés, beszédlégzés és hangsúlyozás; a hang és betű megkülönböztetése.

A)     A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát kifejező kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő, helyes alkalmazása).

b)     A tanulási igényeknek megfelelő tempójú és rendezettségű írásmód.

B)     Olvasható, esztétikus, jó tempójú egyéni írásmód.

c)     Nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek alkalmazása szóbeli és írásbeli fogalmazásokban.

C)     Nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban; a helyesírás értelemtükröztető szerepének megértése és tudatos alkalmazása.

d)     Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokban és műfajokban, például szóbeli beszámoló, elbeszélés szóban és írásban, leírás, jellemzés, vélemény.

D)     Világos szövegalkotás, kifejezőképesség az egyén magánéletének, társas és társadalmi életének minden területén, szóban és írásban a tájékoztató, ábrázoló, érvelő, kifejtő, összefoglaló, kapcsolatot teremtő és tartó szövegtípus műfajaiban, például köszönet, tanács, levél, érvelés, bizonyítás, magyarázat, leírás, (ön)jellemzés, kérvény.

e)     A szókincs különféle rétegeinek felismerése, a köznyelvitől eltérő szójelentés megértése tanult kontextusokban.

E)     A köznyelv, szaknyelv, irodalmi nyelv szókincsének használata a tanult kontextusokban.

f)     Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.

F)     A szövegformálás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően; önkontroll és szövegjavítás.

g)     Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása például az elbeszélés, a jellemzés, az ismertetés műfajában.

G)     Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek szóbeli és írásbeli kifejezése különböző műfajokban és nézőpontokból.

h)     Az önkifejezés képessége a szövegalkotásban, például rímes játékok, dramatizálás, szövegek átírása.

H)     A személyiség és a személyesség kifejezésének képessége a szövegformálás kreatív eszközeinek birtokában, például szövegek kiegészítése, átírása különböző nézőpontból; stílus- és hangnemváltással; élményszerű személyes történetmondás.

4. Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése

a)     A logikus gondolkodás lépéseinek alkalmazása, például szövegek részekre bontásában, felépítésében.

A)     Képesség a logikus gondolkodásra: az összefüggések és a tagolódás; a párhuzam, az ellentét, az ok-okozati viszonyok felismerése, helyes alkalmazása.

b)     Fogékonyság az együttérzésre, erkölcsi választásokban például a jó és a rossz elkülönítésére.

B)     Fogékonyság a részvétre, az igazságra, a megértésre mint értékre, a tragikumra, az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogására, a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.

c)     Képesség hallott, látott, olvasott, elképzelt élmények felidézésére.

C)     Képesség élmények, belső képek megőrzésére és felidézésére, szövegek, gondolatok emlékezetben tartására.

d)     A képzeletvilág folyamatos gazdagodása.

D)     Alkotott (fiktív)     világok elképzelésének gyakorlása, újrateremtése.

e)     A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formái használatának képessége.

E)     Az önálló véleményalkotás és véleménynyilvánítás: érvelés, cáfolat, bizonyító példák megfogalmazási képessége; az önismeret és a kritikai érzék folyamatos fejlesztése.

5. A tanulási képesség fejlesztése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata

a)     Tapasztalatszerzés ismeretek, adatok, információk gyűjtésében, például könyv- és könyvtárhasználatban, vizuális és verbális információk kezelésében.

A)     Verbális és vizuális információk célszerű gyűjtése, rendszerezése, felhasználása, például bizonyításban, magyarázatban, érvelésben.

b)     Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve, ill. fokozatosan önállósulva adott témához és feladathelyzetben.

B)     Önálló jegyzetkészítés a szövegelemzés eljárásaira építve, például kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás, ritmikai sajátosságok jelzése.

c)     Vázlatkészítés, ill. vázlat felhasználása különböző szövegműfajok megértéséhez és alkotásához; a vázlat bővítése, szűkítése.

C)     Vázlatkészítési eljárás ismerete és alkalmazása adott témához, feladathoz szóbeli és írásbeli műfajokban, például beszámolóhoz, ismertetéshez, érveléshez.

d)     Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján.

D)     Az összefoglalás eljárásainak alkalmazása, például lényegkiemelés, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése, időrend követése.

e)     Eligazodás gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művekben, például lexikonban, enciklopédiában, antológiában.

E)     Biztonságos eligazodás, válogatás a tanulmányaihoz használt forrásokban, például lexikonban, enciklopédiában, a magyar nyelv egynyelvű szótáraiban, antológiában

f)     Szövegek vizuális környezetének átlátása, például illusztráció, tipográfia, szövegtagolás, szövegszerkezeti ábra, múzeumi jelrendszer.

F)     Vizuális és verbális információk együttes kezelése, megértése, például illusztráció, tipográfia, szövegek vizuális elrendezése, irodalmi mű szerkezeti modellje, múzeumi információk.

g)     Gyűjtött adatok, ismeretek célszerű, gondos elrendezése és megfelelő használata, például olvasónaplóban, saját gyűjteményben.

G)     Írott és audiovizuális források széles választékának igényességre törekvő rendszerezése, például olvasónaplóban, személyes dokumentumban; felkészültség dokumentálásában.

h)     Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában; a forrás megjelölése.

H)     Az információ értékének, jelentőségének felismerése; az információfelhasználás néhány normája és etikai vonatkozása, például a forrás megjelölése; az információáradat mint globális jelenség; az információtorzítás jelenségei; a válogatás szükségessége.

6. A magyar nyelv életéhez, a nyelvi rendszerhez tartozó ismeretek elsajátíttatása, ennek révén a grammatikai, szövegtani, stilisztikai és általános nyelvészeti ismeretek birtokában tudatos nyelvszemlélet kialakítása; az önmegfigyelő, az önértékelő képesség és a nyelvi igényesség fejlesztése

a)     A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek a felismerés és megnevezés szintjén.

A)     A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggésére vonatkozó ismeretek önálló alkalmazása.

b)     A szöveg, a mondat, a szó megkülönböztetése, a szófajok felismerése.

B)     Gyakorlottság a szöveg, a mondat, a szóalak elemzésében és helyes használatában.

c)     A magyar nyelvtani ismeretek hasznosítása az idegen nyelv tanulásában.

C)     A kontrasztív szemléletre való képesség a magyar nyelv sajátosságainak ismeretében a tanult idegen nyelv vonatkozásában.

d)     A tanult nyelvtani, helyesírási, stilisztikai és nyelvhelyességi alapismeretek alkalmazása a nyelvhasználatban.

D)     Helyesírási és nyelvtani elemzési biztonság, helyesírási rendszerünk alapelveinek ismerete és önálló alkalmazása.

e)     Az olvasott irodalmi művek jelentése, hatása és nyelvi formája közti összefüggés felismerésének képessége.

E)     A nyelv poétikai funkcióinak, a mindennapi beszéd és az irodalom stílusjelenségeinek felfedezése és felfogása.

f)     Az alapvető nyelvi rétegek, elsősorban szókincsük különbségének felismerése a biztonságos nyelvhasználat érdekében.

F)     Tájékozottság néhány alapvető általános nyelvészeti kérdésben, például a nyelv mint jelrendszer; a világ nyelvei; a magyar nyelv helye a világban.

g)     A nyelv állandóságának és változásainak megfigyelése például a szólásokban, közmondásokban, ill. a szókincsben.

G)     A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek felismerése és az ismeretek alkalmazása a pozitív nyelvművelésben.

h)     Korábbi évszázadokban keletkezett szövegek megfigyelése.

H)     Tájékozottság a magyar nyelv történetének főbb szakaszairól.

7. Az irodalom és az olvasó (befogadó) kapcsolatában annak megértése, milyen jelentéseket közvetít az irodalom egyének és közösségek számára; a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságának tudata és érzelmi átélése

a)     Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása, például a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet, az önismeret, az emberismeret iránti igénnyel.

A)     Annak tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása; tapasztalatszerzés metaforák és modellalkotás révén.

b)     Epikai művek: népköltészeti alkotások, elbeszélő művek olvasása, feldolgozása segítséggel a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból, valamint a történetmondás mindennapi műfajaiból.

B)     Epikai művek: elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból; esztétikai-irodalmi jellemzők tudatosítása a mindennapi történetmondás műfajaiban is.

c)     Változatos ritmikai, zenei formálású, tematikájú művek feldolgozása segítséggel a népköltészet, valamint a klasszikus és a kortárs magyar költészet köréből.

C)     A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és a kortárs magyar költészet köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása.

d)     Népi játékok, dramatizált formák, dialógusok, drámarészletek olvasása, megjelenítése.

D)     Dramatizált formák, dialógusok, különböző műfajú drámai művek önálló olvasása, megjelenítése.

e)     Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismerése, például gyerekek és felnőttek; ember és természet; család; próbatételek; érzelmek; vágyak; emberi kapcsolatok; egymásrautaltság; féltés, szeretet.

E)     A magyar irodalom néhány jelentős témája, például élet és halál; szűkebb és tágabb társadalmi és természeti környezet; barátság; szerelem; nemzeti hagyományok; haza és haladás; érzelmi-szellemi kötődések; magyarság és európaiság. Az olvasott művekben megjelenített téma, élethelyzet, motívum révén kapcsolódási pontok felismerése különböző világlátású, szemléletű művek között.

f)     A művel, a műfajjal, a gyermeki olvasatok természetével összhangban az élményt elmélyítő, a megértést támogató szövegelemző műveletek használata, a következtetések megfogalmazása.

F)     A művel, a műfajjal, a lehetséges olvasatok összetevőivel összhangban az élményt elmélyítő, a megértést elősegítő, érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai következtetéseket lehetővé tévő szövegelemző eljárások használata; következtetések önálló megfogalmazása.

g)     Tájékozódás egy-egy mű kontextusairól, például az olvasott téma változatairól, más művészeti ágakban való megjelenítéséről, hatásáról a társak és a felnőttek körében.

G)     Tájékozottság az olvasott művek kontextusaiban, például a téma hagyománya, változatai, adaptációja, más művészeti ágakban való megjelenítése, hatása és olvasatai a kortársak csoportjában; különböző felfogások a mű jelentéseiről.

8. Felkészítés az irodalmi kifejezésformák és változataik szerkezeti és stílusbeli sajátosságainak befogadására; annak felfogására, milyen módon, miért és hogyan változik az irodalmi nyelv a magyar irodalom évszázadaiban és a jelenben

a)     Kifejezésmódok megtapasztalása személyes élmények révén: versmondás, történetmesélés, éneklés, drámajáték, színházi előadás, kreatív szövegalkotás.

A)     Irodalmi kifejezésmódok személyes megtapasztalása, például színházi előadás, drámajáték, kifejező előadás, történetmondás, kreatív szövegalkotás.

b)     A mű szövegére és a mű hatására irányuló figyelem fejlesztése, például képzettársítások, belső képek, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása.

B)     Annak belátása, hogy az irodalmi mű jelentése a szövegből, ill. a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki.

c)     Válaszok keresése a „Hogyan hat a mű?” kérdésre.

C)     Válaszok, következtetések megfogalmazása a mű hatásának forrásairól.

d)     A közlésmód sajátosságainak megfigyelése és szerepe adott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika; ismétlés, ellentét, túlzás.

D)     Fogalmak, fogalomkörök alkalmazása adott művet leíró, értelmező tevékenységekben, például műfaji jellemzők, a közlésmód sajátosságai.

e)     Képesség olvasmányélmények, érzelmek, gondolatok kifejezésére szóbeli és írásbeli műfajokban.

E)     Képesség jelentések, például erkölcsi tartalmak, esztétikai elemek feltárására, megfogalmazására szóbeli és írásbeli műfajokban.

f)     Esztétikai jellemzők felfedezése a mindennapokban is.

F)     Esztétikai jellemzők, irodalmi megnyilvánulások felismerése köznapi tapasztalatokban is.

9. Felkészítés az irodalmi műveltséghez tartozó ismeretek elsajátítására, az olvasott művek történeti-kulturális horizontjának felfogására; ennek révén is az összefüggésekben való gondolkodás fejlesztése

a)     Szóbeli költészet és írásbeliség, népköltészet és műköltészet különbségeinek ismerete.

A)     A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete.

b)     A mű írójának, egy-egy olvasott mű keletkezésének, néhány jellegzetes körülményének megnevezése.

B)     Néhány klasszikus magyar író, költő portréja, az életút, az alkotói pálya legfontosabb állomásainak ismerete.

c)     Tájékozódás a magyar irodalom történetében néhány jelentős támpont, kronológiai adat birtokában; nevezetes emlékhelyek ismerete, ideértve például a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásait is.

C)     Tájékozódás a magyar irodalom történetében, az alapvető műfajok és korstílusok körében.

d)     Válaszok keresése a „Mit, miért olvasok én, mit és miért olvasnak mások?” kérdésre.

D)     Az olvasók, az olvasásra indító tényezők sokfélesége, a „Kik, mit, miért olvasnak?” kérdésre válaszok keresése, ezzel összefüggésben a népszerű irodalom néhány hatáskeltő eszköze.

e)     Elemi ismeretek a művészet, az irodalom születéséről.

E)     Az irodalom folytonosságának és változó jellegének felismerése.

10. Minden képzési programban feldolgozandó szerzők és művek (a 10. évfolyam végére)

1.    Művek a magyar népköltészetből: Gólya, gólya, gilice, Júlia szép leány, Kőműves Kelemen; 3-4 mű az európai népköltészetből, különös tekintettel a Kárpát-medence népeire, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájára.

2.    Szerzők a magyar irodalom évszázadaiból: Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Katona József, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Madách Imre, Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Molnár Ferenc, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, József Attila, Radnóti Miklós, Németh László, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Pilinszky János.

3.    Művek a magyar irodalom évszázadaiból: Halotti beszéd; Ómagyar Mária-siralom; Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; Balassi Bálint: Egy katonaének; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Katona József: Bánk bán; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél; Kölcsey Ferenc: Himnusz, Parainesis (részlet); Vörösmarty Mihály: Szózat, Csongor és Tünde, A vén cigány; Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára, János vitéz, Az alföld, Nemzeti dal, Szeptember végén, Pacsirtaszót hallok megint; Arany János: Toldi, Családi kör, A walesi bárdok, Szondi két apródja, A tamburás öregúr; Madách Imre: Az ember tragédiája; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy Az arany ember; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én?..., Szeretném, ha szeretnének, Párizsban járt az ősz, Az eltévedt lovas; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Babits Mihály: Messze, messze ..., Esti kérdés, Balázsolás; József Attila: Altató, Betlehemi királyok, Ringató, A Dunánál, Karóval jöttél ...; Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Németh László, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Pilinszky János legalább egy-egy műve.

4.    Szerzők és művek az utóbbi 50 év irodalmából, a kortárs magyar irodalomból, ideértve a határon túli magyar irodalmat is.

5.    Egy-egy jellemző részlet ismerete az antik mitológiából, a Bibliából, az Iliászból és az Odüsszeiából, Szophoklész és Shakespeare egy-egy drámája, a világirodalom klasszikusai Moličre-tol a XX. század végéig, beleértve a környező népek irodalmát.

A szerzők és művek tematikus, történeti vagy más rendben egyaránt taníthatók.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

KOMMUNIKÁCIÓ

Köznyelvi kiejtés

Beszédlégzés, artikuláció, az időtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtése.

Mondat- és szövegfonetikai eszközök, értelmi szünettartás.

Tiszta artikuláció, helyes hanglejtés (az egyéni lehetőségek figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmazása beszéd közben. 1b

A mindennapi beszédben, vers- és prózamondás közben helyes köznyelvi kiejtés.

Beszéd

A szókincs bővítése és pontosítása.

Páros és csoportos kommunikáció.

Szóbeli közlésekből információk kiemelése, beszélgetés a hallottakról.

A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatainak gyakorlása.

Szavak értelmezése szövegösszefüggésben. 2d

A tartalmat pontosan közvetítő szó-kincs használata, folyamatos, össze-függő beszéd. Az argó kifejezéseinek kerülése a mindennapi kommunikációban. 1e

Információk felidézése tanítói kérdések segítségével. 1d

A beszélgetésben való részvétel. 1f,g

A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása konkrét helyzetekben. 1b

Tudja a mondanivalóját szóban értelmesen megfogalmazni.

Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése.

Kérdésfeltevés, válaszadás.

A bemutatkozás, köszönés, kérés, köszönetnyilvánítás megfelelő formáinak alkalmazása a szokás szintjén.

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás

Szabadon választott vagy adott témáról szövegalkotás szóban és írásban (olvasmányokról, vizuális élményekről, személyesen átélt eseményekről, tapasztalatokról, élőlényekről, tárgyakról, tájakról).

A szövegalkotás szabályai (anyaggyűjtés, tagolás, a kifejtés sorrendje).

Nyelvi megformáltság (szemléletes, választékos kifejezések, a szóismétlés indokoltsága).

Gondolatok értelmes és érthető szóbeli közlése összefüggő mondatokkal. 1a-e; 3g-h; 8a

Közös előkészítés után egy-másfél oldal terjedelmű írásbeli fogalmazás írása önállóan, elbeszélő, leíró vagy levél formában. 3d

A cím rendező szerepének érvényesítése a mondanivaló kifejtésében. 3d

A szöveg bekezdésekre tagolása.

Hibák javítása tanítói segítséggel. 3f

Olvasmányok tartalmának összefoglalása néhány értelmes, összefüggő mondattal.

Tudjon az adott témáról 6-8 értelmes, összefüggő mondatot írni olvasható formában, a minimális teljesítményben jelölt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával.

MAGYAR NYELV

Anyanyelvi ismeretek

Szöveg, mondat, szó, hang, betű.

A hangok időtartama, jelölésük.

A magyar ábécé.

A hangok fajtái: magán- és mássalhangzók.

Szótő, toldalék; szótag.

A szavak elválasztása.

A tanultak felismerése alkalmazási helyzetben, megnevezésük konkrét példákon. 6a

Az elválasztás szabályainak készségszintű alkalmazása. 6d

A magyar ábécé.

Szavak tövének felismerése.

A szavak helyes elválasztása (kivéve az összetett szavak és a tulajdonnevek elválasztási esetei).

Az egyszerű mondat fajtái (a beszélő szándéka szerint).

Mondatok fajtájának felismerése, megnevezése tartalmi elemzés alapján. 6a,d

Mondatfajta megnevezése konkrét esetekben.

Az ige, a főnév, a melléknév, a számnév, a névelő és a személyes névmás fogalma, fajtái; igeidők, igei személyragok.

A leggyakoribb igekötők.

A melléknév és a számnév fokozása.

Az egyes és többes szám megkülönböztetése, jelölése.

Szófajfelismerés, -megnevezés jelentés alapján a tanult szófajok körében. 6b

Szavak csoportosítása szófajok szerint (a tanult szófajok körében).

A többes szám felismerése.

Helyesírás

A mondat helyesírása.

A tulajdonnevek írása: gyakori személy-, állat- és földrajzi nevek, címek.

Az igeidők jelölése, az igekötős igék helyesírása.

A melléknév és a számnév fokozott alakjának írása.

A keltezés írása; számok írása betűvel.

Készségszintű alkalmazás a mondatkezdő nagybetű, a mondatvégi írásjel, valamint a tulajdonnevek nagy kezdőbetűjének írásában (begyakorolt esetekben).

Készségszinten: igeidők; a melléknév és a számnév fokozott alakjának; az igekötő az ige előtt áll esetének helyes írásmódja.

Jártasság szintjén: az igekötős igék további esetei, a szófajok – fent jelzetteken kívüli – toldalékos alakjai. 6d

Mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölése.

Személynevek, állatnevek, címek, gyakran használt földrajzi fogalmak tulajdonnevének nagy kezdőbetűje.

A keltezés egyszerű alakjának helyesírása.

A magyar helyesírás elvei szerinti írás:

–    a magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése,

–    a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése,

–    a j és ly jelölése.

A tanulók környezetében használt szavak és a tankönyvek szókincse körében az időtartam helyes jelölése (a helyes kiejtés, a beszédhallás és a helyesírás együtt tartásával) a jártasság szintjén.

A hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével a jártasság szintjén.

Kb. 60-70 szóban a j hang helyes jelölésének biztos tudása. 6d

Készségszintű alkalmazás az időtartam jelölésében begyakorolt esetekben (szóvégi ó-ő, ú-ű).

30-40 szóban a j hang helyes jelölése.

OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS

Az olvasási képesség

Az olvasás jelrendszerének és technikájának ismeretei és készségei.

Az olvasástechnika fejlesztése hangos és néma olvasással.

A felolvasás technikája (tempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, értelmi szünettartás, kapcsolattartás a hallgatósággal).

Szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasás az élő beszéd üteméhez közelítő tempóban és hanglejtéssel. 2a-b

Legyen képes tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni folyamatos felolvasására.

Az értő néma olvasás fejlesztése szépirodalmi és ismeretközlő szövegek olvasásával, elemzésével, értelmezésével.

Olvasmányok vázlata.

Készségszintű néma olvasás a szöveg tartalmának megértéséhez. 2a

Szövegelemző műveletek önállóan (információk, tények, adatok kiemelése, lényegkiemelés, tömörítés, bővítés) és tanítói segítségadással (téma felismerése, összefüggések kiemelése, értelmezések, kulcsszavak kiemelése). 2f; 4a; 5c,d

Egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg néma olvasása.

A megértés bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával.

Műismeret

Népköltészeti alkotások, versek, mesék, történetek, elbeszélések, regényrészletek a magyar és a világirodalomból.

Gyermekek számára érthető ismeretterjesztő szövegek, publicisztikai írások.

Dramatikus népi játékok, jelenetek.

Egyszerű szerkezetű ifjúsági regény.

Az olvasott művek tartalmának globális felfogása. 7a,e

Műelemzés a tartalmi rétegek feltárására tanítói irányítással. 2c-e

Részvétel ismert vagy kitalált történet dramatizálásában. 2b

Néhány mű, műrészlet memorizálása. 2b; 4c; 8a

Ifjúsági regény önálló olvasása. 7a

Elemi tájékozottság legnagyobb költőink, íróink és – a tanulók életkora szempontjából kitüntetett – műveik körében (szerző, a mű címe, témája).

Öt vers szöveghű felidézése.

Irodalmi ismeretek

Szépirodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek jellemzői (terjedelem, forma, felépítés, témaválasztás, nyelvi eszközök).

Népköltészet: a művek keletkezése, műfajai, mesetípusok, a népmesék jellemzői.

A versek hangulata, költői eszközök, szerkezeti sajátosságok.

Ritmus, rím, hasonlat, ismétlés, fokozás.

Az olvasmányok megkülönböztetése műfaji jellemzőik alapján.

Megnevezés (vers, próza, ismeretterjesztő szöveg). 2g

A szereplők, a színhely, az idő megnevezése; a tettek motívumainak keresése; a tettek értékelése; a szereplők kapcsolatainak felismerése. 2e; 4b

A műfaji jellemzők szerepének felismerése a tartalom kifejezésében. 6e

A művek által keltett élmények megfogalmazása a tanító segítségével.

Tudja az olvasottakkal kapcsolatos véleményét, álláspontját önállóan megfogalmazni.

Könyv- és könyvtárhasználat

A könyv, a folyóirat és az újság néhány jellegzetes tartalmi és formai jellemzője.

Helyük a könyvtárban.

Gyermeklexikon használata. 5e

A helyesírási szótár használata a szokás szintjén. 5a

Könyvek besorolása ábécérendbe szerző és cím szerint.

Könyv-folyóirat-újság megkülönböztetése.

Könyvkeresés szabadpolcon. 5a

A tartalomjegyzék használata.

ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT

Az írástechnika fejlesztése betűk, szavak, szókapcsolatok írásával.

Szövegírás másolás, tollbamondás és emlékezetből írás után.

Automatizált írásmozgások, készségszintű írástechnika, gazdaságos szövegelrendezés. 3b

Egyéni, olvasható, rendezett íráskép. Az írásmunkák önellenőrzése, hibajavítás a szokás szintjén. 3f

Szövegírás betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül, a helyesírásnál jelzett normák megtartásával.

Önellenőrzés, hibajavítás tanítói utasításra.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

KOMMUNIKÁCIÓ

A kommunikációs helyzet, a beszélő és hallgató szerepe.

A nyelvi jelrendszer elemi szintű bemutatása.

A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) és viszonyuk a verbális közléshez.

A hangképzési és a mondatfonetikai ismeretek alapjai.

Beszédművelési gyakorlatok.

Kommunikációs helyzetgyakorlatok.

A köznapi kommunikációs helyzetekben való biztonságos eligazodás: értés és közlés; türelem és együttműködés a beszédpartnerrel. 1a; 3g

Az élőbeszéd rétegeinek (mondatok, intonáció, gesztusok) együttes felfogása és helyes együttes alkalmazása. 1b

Tiszta hangképzés, helyes intonáció. Igény a kifejező, az egyéni beszédmódra. 3a

Vitában való részvétel: kapcsolatfelvétel, -tartás, saját álláspont megvédése, figyelem az ellenvéleményre. 1c,f,g

Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben: kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, tájékoztatás.

A kapcsolattartás elemi udvariassági formáinak ismerete és alkalmazása.

A kiejtés fő szabályaihoz és a beszédhelyzethez alkalmazkodó beszéd.

NYELVISMERET

Különféle tartalmú szövegek olvastatása, felolvastatása, közös megbeszélése.

Állandó kézírásgyakorlat iskolai és házi feladatokban.

Az előző években tanult helyesírási ismeretek gyakorlása és tudatosítása.

A hangváltozások helyesírása: hasonulás, összeolvadás.

A szófajok helyesírása: ragozott igealakok, köznevek, gyakrabban használt magyar tulajdonnevek.

A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi, stilisztika ismeretek alkalmazása. 6d

Az életkornak megfelelő szövegek értelmes, kifejező, jó tempójú olvasása és felolvasása. 2a-b

A teljes megértést biztosító néma olvasás. 2a

Rendezett íráskép. 3b

Az életkornak megfelelő, közkeletű szavak készségszintű helyesírása, a tanult szabályok alkalmazása. 3c

Önellenőrzés és hibajavítás. 3f

Helyes hangképzés.

Gyakorlati, iskolai, szépirodalmi szövegek értelmes, folyamatos felolvasása felkészülés után.

A szöveg megértését biztosító, készségszintű néma olvasás.

Rendezett, olvasható íráskép, meg-felelő tempójú írásmód különböző feltételek mellett: tollbamondás, másolás, önálló írás.

Az iskolai tanulmányokban, a ma-gánéletben gyakran használt szavak megfelelő helyesírása.

Az egyszerűbb helyesírási szabályok önálló alkalmazása.

A Helyesírási kéziszótár használata.

Szókincsfejlesztő gyakorlatok.

A szófajokra vonatkozó alapismeretek.

A szóképzés és a jelentés össze-függésének, a szavak kapcsolódási lehetőségeinek felismertetése.

A szavak jelentésére vonatkozó ismeretek: nyelvhasználati szabály, fogalmi jelentés, szóhangulat.

Jelentéselemzési gyakorlatok: rokon- és ellentétes értelműség, több-értelműség, a szólások jelentése.

A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban. 6f

A nyelvi változások megfigyelése, elsősorban a szókincsben, például szólásokban, közmondásokban. 6g

Az idegen nyelv tanulását segítő ismeret a nyelvi jelrendszerről – a felismerés szintjén. 6c

A tanuláshoz kapcsolódó köznapi, szaknyelvi és irodalmi szókincs ismerete.

SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS

Az élőszóbeli és írásbeli fogalmazás legfőbb ismérvei.

Fogalmazási gyakorlatok a tájékoztató, az ábrázoló, az érvelő, a kommunikatív kapcsolatokat ápoló szövegtípusok köréből: elbeszélés, le-írás, jellemzés, bizonyítás, meghívó, levél.

Gyakorlatok a köznyelv, a szak-nyelv, a szépirodalmi nyelv megkülönböztetésére.

Szótári ismeretek, szótárhasználati gyakorlatok.

Gyakorlottság a szövegelemzés né-hány alapvető módszerében: a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, ok-okozati kapcsolatok keresése. 2f

Kifejezőképesség szóban és írásban többféle műfajban és nyelvi rétegben: elbeszélés leírással, jellemzéssel; jellemzés több nézőpontból; leírás – saját élményhez, olvasmányokhoz kapcsolódva. 3d,h

Gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében. 5c,d

Írott szövegekről vázlatkészítés fokozatos önállósággal. 5c

Az önkontroll és szövegjavítás képessége. 3f

A tanult tantárgyak szókincsének megértésen alapuló alkalmazása a köznyelvitől eltérő szójelentések tudatosítása révén. 3e

A szavak többletjelentése, árnyalatai iránti fogékonyság: az irodalmi és köznapi szövegek összehasonlításában. 2d; 3h

Elemi fokú, szabatos kifejezés többféle műfajban: élőszóban a köznapi helyzetekben, írásban: elbeszélés, leírás, jellemzés, levél megszerkesztése.

Egyszerű, rövid szövegek összefoglalása: a téma megnevezése, tények, adatok kiemelése.

Ismereteinek rövid szóbeli és írásbeli összefoglalása.

IRODALOMOLVASÁS

Tapasztalatszerzés az elbeszélő irodalom köréből meghallgatás és egyéni olvasás alapján:

népmonda, különböző mesetípusok, ballada a magyar és az európai nép-költészetből; mitológiai történet, bibliai történet; történeti monda, elbeszélés, elbeszélő költemény, ifjúsági regény a magyar irodalomból.

Változatos tematikájú és ritmikájú versek meghallgatása, olvasása, tolmácsolása a magyar és az európai népköltészetből, a klasszikus magyar költészetből, a mai gyermekköltészetből.

Színház és dráma – egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások.

Különböző műfajú, megjelenítésű szövegek olvasása, például napló, levél, útirajz, aforizma, szállóige; egy-egy részlet a világirodalom klasszikus ifjúsági műveiből; népköltészeti alkotásokból, a mai gyermekköltészetből. 9d

Elemi tájékozódás a művészet születéséről, az irodalom és például a zene, a képzőművészet kapcsolatáról. 9e

Nyitottság az élmény befogadására, a ritmusélményre, a játékosságra, irodalmi hősök helyzetének, sorsának, érzelmeinek, gondolatainak átélésére, megértésére, megjelenítésére. 7a

A mű szövegére irányuló figyelem; a szerkezet, a művészi nyelvhasználat, az elsődleges és a mögöttes jelentés felfogása. 2c,f; 4a

A népköltészet és műköltészet megkülönböztetése néhány jellemző jegy alapján.

Az olvasott művek szerzőjének, témájának, műfajának megnevezése.

Az olvasott epikai művekben a helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek megnevezése.

A megismert magyar írók, költők életrajzának legfontosabb elemei.

Részvétel kommunikációs helyzeteket megjelenítő drámajátékban.

Tájékozódás a gyermekeknek szóló irodalmi ismeretterjesztés néhány műfajában, például alkotók életrajza, könyvismertetés, élménybeszámoló, ajánlás, lexikon, enciklopédia olvasmányaival összefüggő szócikkei.

Tájékozódás a lakókörnyezet irodalomtörténetében, ideértve a lakókörnyezet, a régió irodalmi emlékeit, emlékhelyeit.

Az erkölcsi és az esztétikai fogékonyság növelése: véleményalkotás szereplőkről, helyzetekről, az irodalmi megjelenítés módjáról; árnyaltság az ízlésítéletekben. 1e,f; 2d,e; 4e; 8c

Alkotói életutak legjellemzőbb tényeinek, állomásainak összegyűjtése könyvtári dokumentumok felhasználásával. 3b; 5c,e; 7g; 9b,c

 

SZERZŐK ÉS MŰVEK

Gólya, gólya, gilice, Júlia szép leány, Kőműves Kelemen (népballada); Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Vörösmarty Mihály egy műve, például Szép Ilonka; Petőfi Sándor: Befordultam a konyhára, János vitéz; Az alföld; Arany János: Toldi, Családi kör, A walesi bárdok és például Mátyás anyja; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; József Attila: Altató; Weöres Sándor néhány műve, valamint egy-egy részlet az antik mitológiából, a Bibliából, a világirodalom klasszikusaitól, például Verne; Defoe: Robinson

MEMORITER

Irodalmi szövegek kifejező felolvasása.

Tájékozódás az idézetek megfelelő alkalmazásáról és módjairól.

Memoriter szöveghű felidézése, kifejező előadása a hallgatóság figyelmének felkeltésével, ébrentartásával. 1c; 2b; 4c; 8a

Idézetek, utalások, szállóigék megfigyelése köznapi szövegekben is. 6g

Rövid művek és részletek emlékezetben tartása, szöveghű előadása, például János vitéz, Toldi részlete, valamint még öt vers, egy prózai szöveg, például mese részlete(i).

IRODALMI KIFEJEZÉSFORMÁK

A művek szerkezetét, jelentését feltáró egyszerűbb szövegelemzési műveletek.

A szerkezetet alkotó elemek elkülönítése, például az epizód, a kiindulási pont, a bonyodalom, a tetőpont, a megoldás.

A szóképek jellemzőinek, ill. a ritmikának, a verselésnek szövegelemzésen alapuló bemutatása: rímfajták, időmértékes és ütemhangsúlyos verselés elkülönítése.

Tájékozódás az olvasott művek műfaji jegyeiről, a jellemzők elkülönítése, fogalmak értelmezése. 2g

Fogékonyság az irodalmi nyelv iránt például metafora, allegória alkotóelemeinek, jelentésköreinek feltárásával. 6e

A betű szerinti és a metaforikus jelentés megkülönböztetése. 3e

A szerkezetet alkotó elemek felismerése az olvasmányélmény és az olvasottakról való beszélgetés során: például a szereplők, a főhős életútja; a cselekmény menete, fordulatai, a mű kezdése és befejezése.

A dramatizált formák néhány elemének megnevezése: helyszín, helyzet, a szereplők, a monológ, a dialógus.

A szövegformálás nyelvi jellemzőinek szerepe az olvasott művekben.

Fogalmak: népdal, szöveg és dallam, cím; mese; ballada (a balladai történetmondás jellemzői); elbeszélő költemény; tájleíró vers; életkép; a regény fogalomköréből: szerkezet, cselekmény, szereplő(k); ismétlés, fokozás, párhuzam, gondolatritmus, ellentét, hasonlat, megszemélyesítés, versszak, refrén; monológ, dialógus, helyzet.

Önbizalom, ötletesség a belső képek, képzetek előhívásában; a képzelet, a kíváncsiság mozgósítása például stílusalakzatok hatásának megfigyelésével, kreatív szövegformálással. 3h; 4d; 8b,c

Néhány alapvető irodalmi téma, motívum, például a szülőföld motívuma, vándormotívum felismerése például népköltészetben, meseváltozatokban; a Lúdas Matyi és a Toldi kulcsmotívumai, alaphelyzetei. 7e

 

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

MAGYAR NYELV

KOMMUNIKÁCIÓ

A magán- és a közösségi kommunikáció tényezői és funkciói.

Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségei.

Alapismeretek a tömegkommunikáció köréből: hír, tudósítás, glossza, interjú, riport, hirdetések.

Beszédművelési gyakorlatok, a helyzetnek megfelelő intonáció, szóválasztás, szerkesztés fejlesztésére, többféle stílusrétegben.

Aktív részvétel az ún. kisközösségi kommunikációs helyzetekben: az alkalomnak megfelelő felszólalás, érvelés a vitában. 1A

Együttműködési képesség a beszédpartnerrel, saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. 1A; 3C,D,F

A hallgató szempontját is figyelembe vevő stíluseszközök megtalálása: a szavak, a gesztusnyelv, az intonáció jó hatásfokú felhasználása és felfogása. 1B; 3A

Biztos tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a hír és a kommentár különbsége, a tömegkommunikációs eszközök szerepe és hatása. 1E

Az eligazodás és részvétel képessége a kisközösségi kommunikációs helyzetekben.

Alapfokú ismeretek a tömegkommunikációs helyzetekben és műfajokban, elsősorban a befogadás oldaláról.

NYELVTANI ISMERETEK

Mondattani ismeretek: a mondat a szövegben és a szövegen kívül.

A mondatrészek.

A mondatrészi szerepek elemi, szószerkezeti, tagmondati formái.

Az alá- és mellérendelő viszonyok a szószerkezetekben és az összetett mondatokban.

Jelentéstani ismeretek bővítése: rokonértelműség, azonos alakúság a mondat és a szó jelentésében.

A jelentés szerepe a szóképzésben és a mellérendelt összetett szavakban.

Szóalkotási módok: az alárendelt szóösszetétel.

Különféle tartalmú és műfajú szövegek olvastatása, felolvastatása.

Mondattani ismeretek és elemzési készség: az egyszerű és az összetett mondat szerkezetének, jelentésének, szintagmáinak felismerése és értelmezése, az ezekre vonatkozó ismeretek fogalmi szintű megfogalmazása. 6A-B

A nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. 3C

Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani rendszerének összehasonlítására. 6C,F

A szókincs különböző rétegeinek (köznyelv, szaknyelv, irodalmi nyelv) tudatos használata. 3E

Jó tempójú néma olvasás, különféle műfajú szövegek felkészülés nélküli, értelmes felolvasása. 2B

Felkészülés után szépirodalmi művek igényes, kifejező felolvasása. 2B

Mondattani elemzési jártasság: a mondategész, a tagmondatok és a mondatrészek (szintagmák) szerkezetének, jelentésének felismerése az egyszerűbb esetekben.

Különféle műfajú szövegek értelmes, folyamatos felolvasása, a megértést biztosító néma olvasás.

Törekvés a szépirodalmi művek kifejező felolvasására.

Írásgyakorlatok iskolai és házi feladatokban.

Beszédművelési gyakorlatok.

A tanult mondattani és szótani ismereteknek megfelelően a helyesírási szabályok körének bővítése: központozás, a tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása, az egybe- és különírás szabályai.

A magyar helyesírás szabályai használatával az önkontroll fejlesztését szolgáló hibajavítási gyakorlatok.

Olvasható, jó tempójú egyéni írásmód. 3B

A helyesírás értelemtükröztető lehetőségének felhasználási képessége. 3C

A korábbiakon túl biztos helyesírás a közkeletű idegen szavak és tulajdonnevek írásában is. 3C

A megnőtt követelményeknek megfelelő íráskészség, olvasható, rendezett íráskép.

A központozás, az egybe- és különírás szabályainak ismerete és alkalmazása.

A tanulmányaikban előforduló tulajdonnevek helyesírása.

Gyakorlottság a Helyesírási kéziszótár használatában, az önellenőrzésben, hibajavításban.

SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS

Mondatelemzés, szókincsfejlesztés és fogalmazás különféle műfajokban és stílusrétegekben.

A magán- és közéleti kommunikáció, az írásos és az élőszóbeli szövegek felfogásának és alkotásának különbsége.

Kreatív szövegalkotás: jellemzés hangnem- és nézőpontváltással, párbeszéd- és monológírás, szövegátalakítás, stílusgyakorlatok különféle hangnemekben.

Az életkornak megfelelően fejlett szóbeli és írásbeli kifejezőképesség: mondatszerkesztés, szóválasztás, stíluseszközök használata különféle műfajú és igényességi szintű szövegekben. 3D,E

Képesség az önálló ismeretszerzésre: jegyzet és vázlat készítése előadásról és írott szövegről, különféle forrásokból, forrásjelölés, idézés. 5B,D,E,H

A véleménynyilvánítás képessége. 1D,F

Fogalmazási készség az elbeszélésen, leíráson, jellemzésen, levélen túl a különféle érvelő műfajokban: ismertetés, tudósítás, magyarázat. 3D

A nyelvi forma és a jelentés, a szó szerinti és metaforikus értelem összefüggéseinek felismerése különféle műfajú (szépirodalmi, ismeretterjesztő) művekben. 2C

A kommunikációs helyzetet, az élőszó és az írásbeliség különbségét figyelembe vevő fogalmazási készség.

Tanulást segítő műfajok: jegyzet, vázlat készítése tanári segítséggel.

A tanult, olvasott szöveg tartalmának értelmes ismertetése: szövegtömörítés, kifejtés.

Törekvés az önálló vélemény kialakítására mind a közösségi helyzetekben, mind a szépirodalmi olvasmányok feldolgozásakor.

A tanuló olvasmányaihoz kapcsolódó, a művek ismeretét bizonyító fogalmazás.

VÉLEMÉNYALKOTÁS ÉS ÉRTÉKELÉS

Ismeretek a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szóbeli és írásbeli műfajairól: a tárgyszerűség, a műre való hivatkozás kívánalmai; a „tetszik-nem tetszik” ízlésítélet árnyalt kifejezése, indoklásának módjai, lehetőségei, tájékozódás az önkifejezés kisközösségi és nagyobb nyilvánosság előtti módjairól.

Érvek, bizonyító erejű példák felkutatása, rendszerezése; tájékozódás a könyvtárban.

Az írásbeli és szóbeli megnyilvánulásokhoz gyűjtött anyag rendszerezése: vázlat, jegyzet, olvasónapló, leírás, jellemzés, elbeszélés, ismertetés műfajában.

A kifejezőképesség, a kritikai érzék, a gondolkodás, az önbizalom fejlesztése az olvasói tapasztalatok szóbeli és írásbeli megfogalmazásával, megvitatásával: személyes vélemény, álláspont alkotása szereplőkről, helyzetekről, az irodalmi megjelenítés módjáról; mások nézőpontjainak mérlegelése.

3E,G,H; 8E; 9D

Könyvajánlás, olvasmánybeszámoló készítése kortársaknak és ismeretlen közönségnek.

2D; 8E

Árnyaltságra törekvés az ízlésítéletekben, a véleményformálás szókincsének megismerése, ennek érdekében például élmények összevetése, a hasonlóságok, különbségek feltárása, következtetések megfogalmazása. 3D; 8E

Az olvasmányokhoz kapcsolódó érzelmek, képzetek, gondolatok, erkölcsi mondanivaló szabatos, az adott műfajnak megfelelő kifejezése szóban és írásban például az olvasónapló, az ismertetés, a jellemzés, az elbeszélés, az összefoglalás műfajában.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

KOMMUNIKÁCIÓ

Ismeretek a közéleti írásbeli és szóbeli kommunikációról.

A leggyakoribb kommunikációs helyzetek felidézése, a kommunikációs gátak, konfliktusok feloldási módjainak elemzése és gyakorlása.

A kommunikációs tényezők elemzése, különös tekintettel a hallgató szerepére.

A különféle kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodó stílusérzék kialakítása.

Elemzések a stílusrétegek, a stílus és a jelentés kapcsolatának köréből.

Helyzetfelismerés és a megfelelő stílus megválasztása ismeretlen kommunikációs helyzetekben is. 3F

Képesség kommunikációs konfliktus feloldására; a manipulációs szándék felismerésére. 1G

Véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben: kommentár, kiegészítés, érvelés, cáfolat a mindennapi, saját kérdéseken túlmutató témákban is. 1F

A meggyőzés képessége, kulturált vitakészség különböző kommunikációs szinteken, az önkontroll képessége. 1F,G

A személyiségnek megfelelő árnyalt önkifejezés. 1B; 3D

Megfelelő hangnem és stílus ismert kommunikációs szituációban.

A beszélő valódi szándékának felismerése a közéleti és tömegkommunikációs helyzetekben.

Véleménynyilvánítás, kulturált vitakészség magán- és közéleti kommunikációs körben, törekvés mások álláspontjának megértésére, saját vélemény indoklására, a konfliktusok nyelvi megoldására.

NYELVTANI ÉS ÁLTALÁNOS NYELVI ISMERETEK

A szöveg szerkezetére és jelentésére vonatkozó ismeretek.

Szövegfonetikai ismeretek és gyakorlatok.

A szövegtani elemzések során a már tanult grammatikai ismeretek összefoglaló felidézése és szövegtani szerepük tudatosítása.

A legfontosabb szövegtípusok.

Stilisztikai ismeretek.

A magyar nyelvre vonatkozó általános ismeretek:

–    a nyelv mint jelrendszer,

–    a nyelv rétegződése: nyelvjárások, rétegnyelvek,

–    a nyelv élete, állandó mozgása; a főbb nyelvtörténeti korszakok,

–    a nyelvtípusok – nyelvünk helye a világ nyelvei között,

–    a magyar nyelv rokonsága.

A szövegtani, mondattani, stilisztikai ismeretek fogalmi szintű, önálló megfogalmazási képessége, elemzési jártasság. 6A,B

Az anyanyelv sajátosságainak ismeretében a kontrasztív szemléletre való képesség a tanult idegen nyelvek vonatkozásában. 6C

Eligazodás a jelentősebb egynyelvű szótárak használatában.5E

A nyelvi állandóság és változás tényeinek ismeretében a pozitív nyelvművelésre való képesség. 6G

Értelemszerűen szelektáló, gyors tempójú olvasás a mindennapi élet műfajaiban. 2A

A szövegösszetartó erő eszközeinek felismerése és alkalmazása saját fogalmazásaiban.

A grammatikai ismeretek összefoglaló felidézése a nyelvi elemek és a szabályrendszer felismerésével és megnevezésével.

Az anyanyelvi grammatikai tudás felhasználása az idegen nyelv tanulásában.

Gyakorlottság a szótárak használatában.

Jó tempójú, néma értő olvasás.

Törekvés a művészi szövegek hiteles felolvasására.

Olvasható, kellő tempójú írásmód.

A nyelvművelés lehetőségei és jelentősége.

A különféle egynyelvű szótárak használatának gyakorlása.

Gyakorlatok ismeretlen szövegek értelmező olvastatására; művészi szövegek kifejező felolvasására, előadására.

A magyar helyesírás rendszerének összefoglalása.

Az olvasó tájékozódását segítő különböző mutatók használata: tartalomjegyzék, képek jegyzéke, szakirodalmi hivatkozás, táblázatok, fejezetcímek.

Biztos helyesírási készség, a helyesírási és nyelvhelyességi szabályok önálló alkalmazása minden szövegtípusban és témában. 6D

Tájékozottság néhány alapvető általános nyelvészeti kérdésben: jelrendszerek, a nyelvi jelrendszer, a nyelvtörténeti ismeretek. 6F

A magyar helyesírás szabályainak önálló használata, alapvető helyesírási készség.

Nyelvünk helyének ismerete a világ nyelvei között.

SZÖVEGÉRTÉS ÉS SZÖVEGALKOTÁS

Ismeretlen szövegek megértése és elemzése – szerkezetük, kohéziójuk és logikai kapcsolataik feltárásával.

Szövegek feldolgozása, újraalkotása.

Szövegalkotási gyakorlatok: magán- és hivatalos iratok, tanulmányaikhoz, szépirodalmi olvasmányaikhoz kapcsolódó írásbeliség: kérdőív, nyomtatvány, kérvény, ismertetés, érvelés, olvasónapló, jegyzet, kronologikus beszámoló, beszámoló színházi élményről, filmről, televíziós műsorról, interjú.

Irodalmi élmények alapján kreatív írásgyakorlatok: elbeszélő szövegek írása, dramatizálás, stílusgyakorlatok, szövegátalakítás hangnem- és nézőpontváltással.

Véleménykifejezés, a kommunikációs helyzethez alkalmazkodó szövegalkotási képesség a magán- és a társadalmi élet területén különféle műfajokban; a korábbiakon túl: kiselőadás, beszéd, hivatalos iratok. 3D

Publicisztikai, ismeretterjesztő szövegek megértésének képessége. 1E; 2D

Gyakorlottság a szövegelemzési eljárásokban: önálló jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás.

2F; 5B-D

Verbális és vizuális információk felhasználási képessége. 5F

Művészi szövegek nyelvi formájának, stíluseszközeinek, mögöttes jelentésének önálló értelmezése. 2D; 7F

A művelt köznyelv (regionális köznyelv), szaknyelv biztos használata írásban és szóban. 3E

Kreatív szövegalkotási képesség: személyes történetmondás, szövegalakítás, nézőpont- és stílusváltással. 3H

A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szövegek alkotása a mindennapi élet magán- és hivatalos műfajaiban.

Újságolvasási képesség: újság, ismeretterjesztő folyóirat, televízió híranyagának, hírközlési módjának összehasonlítása.

A nyelvi kifejezés szabatosságára, világos szerkesztésre törekvő, önálló írásbeli és szóbeli szövegalkotás: dolgozat, felelet.

Az önálló ismeretszerzést szolgáló anyaggyűjtés, jegyzet, szöveg-összefoglalás.

A művelt köznyelv (regionális köznyelv) jellemzőinek ismerete és használata különféle kommunikációs helyzetekben.

VÉLEMÉNYALKOTÁS ÉS ÉRTÉKELÉS

Szövegalkotási gyakorlatok: szépirodalmi olvasmányaikhoz kapcsolódó írásbeliség nyelvi, kifejezésbeli kívánalmai, a mondanivaló megformálása és nyelvi megalkotása: ismertetés, fejtegetés, érvelés, olvasónapló, jegyzet, élménybeszámoló, ajánlás.

Tájékozódás az irodalmi ismeretterjesztés olvasmányokhoz, szerzőkhöz kapcsolódó műfajaiban; problémákhoz, feladatokhoz érvek felkutatása, rendszerezése.

A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szövegek alkotása a személyes érintettség kifejezésével: művek értelmezése megfelelő fogalomhasználattal, szépirodalmi vagy értekező művet saját szavaival ismertető fejtegetés, önállóan választott szövegek értelmezése, problémák kifejtése. 8B,D,E

Esszék, irodalmi ismeretterjesztő szövegek önálló feldolgozása, különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése. 3E-G; 7F

Annak tudatosulása, hogy a szépirodalmi mű jelentésének forrása a nyelvi forma.

A címzettnek, a témának és a mondanivalónak megfelelő szövegek alkotása a személyes érintettség kifejezésével, például fejtegetés.

Tárgyszerű, világosan felépített beszédmű, folyamatosságra törekvő előadás: ismertetés, véleménykifejezés.

A témának, a címzettnek megfelelően felépített, önálló írásbeli és szóbeli felelet.

Ismeretterjesztő műfajok felhasználása, az olvasottak gondolatmenetének, állításainak, nézőpontjainak feltárása.

Önálló véleményalkotás, ismertetés, összefoglalás olvasott szövegekről, művekről, a mondanivaló elrendezése és kifejezése ismert (adott) és ismeretlen közönséghez egyaránt. 3F-H

Önálló jegyzet- és vázlatkészítés egy szöveg előkészítéséhez, illetve reprodukciójához hallás után és olvasás útján például háttéranyag áttekintésével és felhasználásával. 5C,E-H

A kommunikációs helyzethez alkalmazkodó, igényes és egyéni stílusú szövegek alkotása például az értekezés, kiselőadás műfajában is. 3F,G

Az önálló ismeretszerzést szolgáló anyag gyűjtése, jegyzet, szöveg-összefoglalás készítése.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

IRODALOM

IRODALOMOLVASÁS

Az irodalom iránti érdeklődés fenntartása; különböző műfajú, tematikájú, hangvételű művek egyéni olvasáson, újraolvasáson, beszélgetésen, elemző, értelmező tevékenységeken alapuló feldolgozása.

Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből, a klasszikus magyar és világirodalom különböző korszakaiból, például mitológiai történet, bibliai történetek, elbeszélő költemény, elbeszélés, ifjúsági regény, regény, napló, levél, önéletírás, útirajz.

Változatos tematikájú, ritmikájú, műfajú versek a magyar és az európai klasszikus költészetből, a kortárs magyar költészetből.

Néhány alapvető irodalmi téma, motívum, vándormotívum jelentése.

Egyszerűbb dialogikus formák megismerése olvasás, dramatizálás, dramatikus játék, élő színházi élmény útján; egy dráma feldolgozása.

Nyitottság az irodalmi élmény, a „rólunk szól a mese” befogadására, például érzelmi tartalmakra, élethelyzetek, sorsok átélésére; gondolatok, eszmék felfogására és kifejezésére. 2A,E; 4D; 7A-D

A befogadás tapasztalatainak tudatosítása: a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. 2C; 7E,F; 8B,C

Hasonlóságok és különbségek megnevezése: művek témája, szerzők látásmódja között, például tájleíró versek, hasonló témájú szövegek összevetésével.

2D,G; 7G; 9A,C,E

Emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások összetettségének felfogása, megbeszélése, megvitatása: érzelmi megnyilvánulások, ellentmondásos élethelyzetek, erkölcsi konfliktusok feltárása, megbeszélése, megvitatása.

1A,D,F; 2E; 3D; 7F

Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma.

A helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek ismerete, az idő- és eseményszerkezet követése az epikai és drámai művekben.

Stílusalakzatok, szóképek felismerése.

Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok saját szavaival való bemutatása például a jellemzés, az ismertetés műfajában, szóban és írásban.

Együttműködés társaival, például szerepjátékban, dramatikus játékban való részvétellel.

SZERZŐK ÉS MŰVEK

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; Balassi Bálint: Egy katonaének és még egy mű; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (egy részlet); Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Kölcsey Ferenc: Himnusz, Parainesis (egy részlet); Vörösmarty Mihály: Szózat; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, Pacsirtaszót hallok megint; Arany János: Szondi két apródja; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy Az arany ember; Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én ..., Párisban járt az ősz; Babits Mihály: Messze, messze ...; Kosztolányi Dezső egy-két műve; József Attila: Ringató, Betlehemi királyok; Radnóti Miklós, Illyés Gyula egy-két verse; továbbá Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond egy novellája vagy regénye; a világirodalom néhány alkotása.

MEMORITER ÉS KREATÍV GYAKORLATOK

A megszólaltatott, megjelenített mű sajátosságainak bemutatása például kifejező tolmácsolással, dramatizálással; a könyvtári dokumentáció hangzó és vizuális anyagainak felhasználásával.

Szállóigék, jellemző részletek, teljes művek idézésének szerepe és módjai szóban és írásban.

Kreatív gyakorlatok: például szövegek kiegészítése, átírása hangnemváltással, nézőpontváltással; ritmikus szövegek alkotása, dramatizálás.

Idézetek, szállóigék, utalások gyűjtése a köznapi nyelvből és irodalmi művekből. 8F

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése: további 10 vers, egy-két 15-20 soros prózarészlet, illetve egy-két drámarészlet. 2B; 3A

A koncentrálóképesség, az emlékezet, az önbizalom fejlesztése például memoriter kifejező tolmácsolásával, a hallgatóság figyelmének felkeltésével, ébrentartásával. 2B

Annak felismerése, hogy a kifejező vers- és prózamondás feltételezi az értelmezést. 2B

Az önismeret, az önbizalom és az együttműködési képesség fejlesztése például kreatív gyakorlatokkal, dramatikus játékkal. 8A,B

Kreatív tevékenységek eredményének megnevezése, például hatásának megfogalmazása. 4C; 6E

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (további 5 vers, egy 15-20 soros prózarészlet).

Idézetek célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban, az idézőjel megfelelő használata, a forrás megjelölése.

TÁJÉKOZÓDÁS AZ IRODALMI KIFEJEZÉSFORMÁKBAN ÉS VÁLTOZATAIKBAN

A kifejezésmód jellemzői, szerepe, a mű jelentéseivel való összefüggésének feltárása egyszerűbb szövegelemzési műveletekkel: idő- és eseményszerkezet elbeszélő művekben és a drámában; a lírai művek szerkezete, képisége.

A szerkezet, a kifejezésmód jelentése az adott mű világában; a kifejezésformák és a mű hatása, jelentése(i) közötti összefüggések bizonyítása.

Ritmusteremtő elvek és elemek irodalmi művekben: a ritmika, a verselés, a zeneiség hatása a befogadóra; az énekelt vers.

A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció közötti különbségek megfigyelése, a megállapítások indoklása. 2C; 4D; 6E; 7A

A szerkezetet alkotó elemek elkülönítése elbeszélő művekben, lírai alkotásokban, drámában. 2D; 7B-D

A különféle stílusrétegek iránti fogékonyság növelése, a képzettársítási képességek fejlesztése, például a betű szerinti és a metaforikus jelentés megkülönböztetése, kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése révén. 2F,G; 6E

Olvasmányok ismertetése a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős, a mellékszereplő, a mű kezdete és befejezése bemutatásával.

A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal.

Adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének megnevezése a szükséges fogalmak használatával.

A szöveghez tartozó vizuális tények megfigyelése, elemzése: a szöveg hangzása és írott képe; a képvers; az illusztráció.

Fogalmak: epigramma, dal, himnusz, ballada, értekező próza, szerkezet, Balassi-strófa, szimbólum, motívum, kulcsszó, elbeszélő, elbeszélés, regény, nézőpont, humor, fantasztikum.

Bátorítás önbizalomra, önállóságra, például a képzetek előhívására, a képzeletre, a kíváncsiságra. 4C,D

Különböző szempontú szövegelemző műveletek egyre önállóbb elvégzése: cselekményvázlat készítése, összehasonlítás. 4E; 7F,G

 

ÍRÓK, MŰVEK, OLVASÓKÖZÖNSÉG

Kérdések feltevése mindennapi tapasztalatok alapján arról, „Kik, mit, miért olvastak, olvasnak?”

Az olvasott művek tágabb kontextusának elemei: a korszak, az alkotói pálya tényei.

Bevezetés az önálló ismeretszerzés módszereibe – tájékozódás a korosztálynak szóló irodalmi ismeretterjesztés néhány műfajában: az olvasott művekhez kapcsolódó alkotói portré, életrajz; előszó, könyvismertetés, élménybeszámoló, ajánlás; lexikon, enciklopédia az olvasmányokkal, ill. a feladatmegoldásokkal összefüggő szócikkei.

Fokozatosan önállósuló ismeretszerzés: például alkotói életutak legjellemzőbb tényeinek, állomásainak összegyűjtése könyvtári segédanyagok, dokumentumok felhasználásával.5B-G

A tájékozódás lehetőségeinek megismerése az olvasott irodalmi mű tágabb kontextusában: például alkotói pálya jellemző témáinak megnevezésével; irodalmi és más művek közötti összefüggések keresésével, kortársi kapcsolatok tudatosításával. 5B-D; 9B-C

Tájékozódás az irodalom kronológiájában és -földrajzában, például a régió, a lakókörnyezet irodalmi emlékei, emlékhelyei. 9E

Saját olvasmányválasztásának indoklása.

Az olvasott művekről néhány alapvető tény, adat ismerete: elhelyezés évszázadban, néhány fontos részlet felidézése az alkotó életrajzából.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

IRODALOMOLVASÁS

Az irodalmi műveltség iránti igény új motívumokkal való gazdagítása: a szépirodalmi olvasmányok körének fokozatos tágítása a múlt és jelen, a magyar és más népek irodalmából egyaránt, a témák, kifejezésmódok, műfajok változatosságában.

Az elbeszélő művekről, a költészetről és a színházi megjelenítés hatásrendszerében is megismert drámáról szerzett tapasztalatok bővítése, hosszabb, ill. bonyolultabb szerkezetű irodalmi művek, például regény, versciklus, tragédia, színmű olvasása, feldolgozása, a teljes mű és a részlet különbségének tudatosításával.

Tájékozódás az európai kultúrában: az antikvitás, a biblikus hagyomány, Shakespeare.

Legalább 5-6 alkotói portré a magyar irodalomból az életút, az alkotói pálya lényeges tényeivel (Balassi, Petőfi, Arany, Ady, József Attila).

Az olvasott művekben visszatérő jellemző témák, élethelyzetek, tematikus egységek, motívumok néhány jellemzője: jelentésváltozatok különböző művekben; színházban, filmen, más művészetekben.

A magyar irodalomban nagy hatású, jelentős művek alaposabb ismeretének bizonyítása: legalább 50 vers, 10-15 novella, 3-4 regény, 2-3 dráma. 7A-D

Képesség a saját problémafeldolgozásra a művészi élményen keresztül. 2E

A válogató olvasás képessége: előre- és visszatekintés a szövegben, a jelentést hordozó elemek, kulcsmotívumok felfedezése, megnevezése. 2F

Fokozatosan tudatosodó olvasói magatartás: az élmény és értelmezés összefüggésének felismerése, az értelmezés megértő jellege, olvasatok különbségének felfogása. 4B; 7A,F

Valóság és fikció viszonyának vizsgálata például dokumentumok és irodalmi szövegek összehasonlításával. 4D

Ismeretlen irodalmi, művészeti jelenségek, kifejezésmódok, témák iránti érdeklődés az élménykeresés és a megértés szándékával. 4E; 7A,F

Erkölcsi, társas-társadalmi érzékenység, ítélőképesség fejlesztése: a feltárt emberi kapcsolatok, nézőpontok, magatartások, indítékok, álláspontok megértése, élethelyzetek, konfliktusok áttekintése, tettek, következmények, döntések erkölcsi elemzése. 7E,F

Önkifejezés és együttműködés a társakkal, például részvétel drámajátékban. 1D; 7D

Olvasott művek szabatos, tárgyszerű, a személyes érintettséget is kifejező ismertetése szóban és írásban, például bonyolultabb, összetettebb művek lényeges jegyeinek bemutatása; a művekben megjelenített érzelmek, élethelyzetek, emberi problémák, kapcsolatok, erkölcsi kérdések megnevezése, elemzése saját szavaival.

Tájékozottság bizonyítása a tanult mű tágabb kontextusában, például néhány alkotó portréjának tárgyszerű bemutatása.

Gondolatok, eszmék, állásfoglalások néhány szempont szerinti magyarázata.

SZERZŐK ÉS MŰVEK

Egy történet az antik mitológiából; néhány bibliai történet; Halotti beszéd; Ómagyar Mária-siralom; egy jellemző részlet az Iliászból és az Odüsszeiából; Szophoklész, Shakespeare, MoliŐre egy drámája; Katona József: Bánk bán; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, A vén cigány; Arany János: A tamburás öregúr; Madách Imre: Az ember tragédiája (részletek); Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének, Az eltévedt lovas; Babits Mihály: Esti kérdés, Balázsolás; Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső egy-egy novellája, Karinthy Frigyes egy műve, például részlet a Tanár úr kéremből; József Attila: A Dunánál, Karóval jöttél ...; Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Pilinszky János, Weöres Sándor egy-egy verse, Németh László egy műve, továbbá néhány mű a kortárs irodalomból.

MEMORITER ÉS KREATÍV GYAKORLATOK

Ismert, olvasott művek azonosítása néhány jellemző jegy, részlet alapján.

Hangzó, illetve megjelenített szövegek megfigyelése, például az előadásmód, a mozgásos, vizuális jelentésközvetítés összefüggései.

Idézetek, szállóigék, hivatkozások felismerése irodalmi és nem irodalmi szövegekben, például a mindennapi nyelvben, a tömegkommunikációban.

Irodalmi és nem irodalmi élmények alapján kreatív írásgyakorlatok: elbeszélő szövegek írása az olvasói érdeklődés fenntartásával; versformák és műfajok alkalmazása, dramatizálás, stílusgyakorlatok; szövegátalakítás hangnem- és nézőpontváltással.

A szövegemlékezet, a felidéző és önkifejező képesség, az önbizalom fejlesztése versek, dráma- és prózarészletek kifejező tolmácsolásával; kapcsolatteremtés a hallgatósággal. 1B; 2B; 4C

Idézetek és teljes művek emlékezetben tartása és szöveghű előadása: további 10-15 vers, egy 20-25 soros prózarészlet, ill. egy-két drámarészlet, például 3-4 szállóige Az ember tragédiájából. 2A,B; 4C

Kreatív gyakorlatok: a nyelv poétikai lehetőségeinek önálló felfedezése, gondolatok, érzelmek találékony, bátor megfogalmazása, a megismert kifejezésmódok önálló alkalmazása. 3A

Drámajátékban való részvétel, együttműködés a csoporttal. 7D

Az idézés szerepének, céljának megértése: meggyőzés, tájékoztatás, élményszerzés, kapcsolatteremtés. 3D,E

A műfajnak, a témának és a kommunikációs helyzetnek megfelelő idézés szóban és írásban, a forrás megjelölésével.

Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (további 5 vers, egy 10-15 soros prózarészlet, egy drámarészlet).

TÁJÉKOZÓDÁS AZ IRODALMI KIFEJEZÉSFORMÁKBAN ÉS VÁLTOZATAIKBAN

Az olvasott művek összefüggésében az epikai, a lírai, a drámai közlésmód néhány lényegi sajátossága, szerepük tudatosítása, fogalmi rendszerezése: a történetmondás tényezői, az író, az elbeszélő, az olvasó; a cselekmény, a tér és idő a történetmondásban; az elbeszélői nézőpont, az elbeszélés módja, a szereplők értékrendje; a lírai kompozíció, néhány klasszikus és modern műfaj, verstípus; a költői én, a lírai hős, a hangnem, a költői magatartás; a színház és dráma, a drámai kompozíció, a drámai beszéd formái, dialógus, monológ, tragédia, komédia, színmű.

A művek leírásához és értelmezéséhez szükséges poétikai alapfogalmak és összefüggések megfelelő és indokolt használata írásban és szóban. 6E; 8D

Néhány lényeges tény alapján tájékozódás a megismert művek korabeli és mai hatásáról, például különböző felfogások a műről, adaptációk filmen, televízióban. 7E-G

A különféle stílusrétegek iránti fogékonyság növelése. Ennek érdekében a nyelvi megoldások megfigyelése, értelmezése, a jelentést hordozó műrétegek, a többletjelentés feltárásához irodalmi élmények, köznapi tapasztalatok együttes értelmezése. 2D;6E

Szerkezeti és stílusjellemzők felismerése, nyelvi kifejeződése, néhány szempont szerinti értelmezése adott mű(vek) világában.

Művek összehasonlítása néhány szempont, például hasonló téma, eltérő kifejezésmód alapján.

Az olvasott művek sajátos témájának, kifejezésmódjának összefüggései: téma és szerkezet, téma és szóhasználat, téma és ritmusjelenségek.

Fogalmak: mítosz, bibliai történet, példázat, szituáció, konfliktus, tragikum, komikum, fantasztikum, groteszk, ars poetica, élmény, hatás, ízlés, érték.

A különböző kifejezésmódok hatásának felismerése, például hatás-keltő eszközök a mindennapi nyelvben, a tömegkommunikációban. 6G; 8F

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése az irodalmi kifejezésmód általánosabb sajátosságainak egymásra vonatkoztatásával, például műfaji elvek, kompozíció és az egyedi műalkotás sajátosságai. 4A; 5A; 8D

 

ÍRÓK, MŰVEK, OLVASÓKÖZÖNSÉG

Az olvasásra indító motívumok sokfélesége, ezzel összefüggésben a népszerű irodalom, például a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközei.

Alapvető ismeretek a művészet születéséről, szerepéről, például mágia, varázslás, ill. arról, milyen okok állnak az irodalom folytonos változása mögött.

Esszék, ill. részletek, ismeretterjesztő művek feldolgozása egy-egy téma elmélyítéséhez, eszmék, állásfoglalások mélyebb megértéséhez, minta-ként a szóbeli és írásbeli kifejezéshez.

Az olvasott művek elhelyezése különböző kontextusokban, például a magyar irodalom történetében, az alkotó életpályájában.

Az anyanyelvű irodalom mint közös kultúra; magyar irodalom, világirodalom, egymásra hatások, kapcsolatok.

Az irodalom kronológiája és – „földrajza” – a magyar irodalom néhány jelentős korszaka és irodalmi emlékhelye.

Annak felfogása, belátása, hogy a különböző olvasók más-más módon reagálnak az irodalomra. 9D,E

Néhány kiemelkedő mű tágabb horizontja: az alkotó személyisége, életútjának állomásai, szellemi kötődései. 9A-C

A történeti érzék, a térben és időben való tájékozódás képességének fejlesztése érdekében bizonyítékok gyűjtése, rendszerezése az irodalom változó, alakuló szerepéről a régi magyar irodalomtól napjaink irodalmáig. 9B-E

Az esztétikai érzékenység növelése például a művészi hagyomány felismerése révén. 7E,F; 9A,E

A népszerű irodalom néhány példájának elemzése például a hatáskeltés eszközei szempontjából. 8C,F

Az irodalomra való önálló reagálás képességének bizonyítása, például beszámoló önállóan választott olvasmányokról, kommentár, ajánlás készítése kortársaknak, ismeretlen közönségnek.

Olvasmányaival összefüggő néhány alapvető támpont (tény, adat) birtokában eligazodás az olvasott művek tágabb kontextusában, például korszakban, a legjelentősebb változások sorában.

ÉLŐ IDEGEN NYELV

Megjegyzés: Az orosz nyelvi példákat technikai okok miatt nem közöljük. Megtalálható: 1995. MK 91. szám.

Az idegen nyelv tanítása elsősorban a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítását szolgálja. Egyben megismerteti egy másik kultúra sajátos értékeit. A tankötelezettség ideje alatt legalább egy élő idegen nyelvet kell megtanítani olyan fokon, hogy a tanuló hétköznapi (turisztikai, egyszerűbb munkákra nézve munkavállalói, fogyasztói) helyzetekben a nyelvet használni tudja. Az első idegen nyelv tanítását legkésőbb az ötödik évfolyamon, azaz 11 éves korban meg kell kezdeni, és a tankötelezettség egész időtartama alatt folytatni kell. Magyarországon tehát minden iskolába járó gyereknek legalább hat éven keresztül egy élő idegen nyelvet kötelező tanulnia.

Ha a személyi és tárgyi feltételek lehetővé teszik, különösen pedig ha az iskola hagyományai arra köteleznek, lehet, sőt kívánatos az idegen nyelv tanítását egy vagy több évvel korábban megkezdeni. Megfelelő feltételek esetén a helyi tantervekben egy második idegen nyelv tanítása is szerepelhet. Az élő idegen nyelv mellett a második idegen nyelv lehet a latin is. Ahol az iskola jellegéből és hagyományaiból következik, ott ez egyenesen kívánatos.

Az idegen nyelv általános követelményrendszerének a kidolgozásánál az Európa Tanács ajánlásait követtük. Az Európai Unió országaiban ezeket az alapelveket alkalmazzák minden idegen nyelvi tanterv kidolgozásánál.

A követelményrendszer az élő idegen nyelvekre általában vonatkozik. A tantervek feladata lesz, hogy az adott nyelvek sajátosságai szerint az egyes nyelvek követelményrendszerét külön-külön tervezze. (Ebből következik, hogy a követelményrendszer a nyelvtani ismereteket csak általános formában, szemantikai megközelítésből, fogalomkörök segítségével írja le.) Ennek következménye az is, hogy az élő idegen nyelvek tantervfelépítése eltér a többi műveltségterület követelményrendszerétől. A tananyagot, a fejlesztési követelményeket és a minimális teljesítményt nem lehetett táblázatban egymás mellé rendelni.

Fontos, hogy a követelményrendszert az iskolák rugalmasan, a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően alkalmazzák. A tananyag elrendezése általában a használt tankönyvek függvényében változhat. Módosíthatunk tehát a témák elrendezésén, ha például a használatban lévő tankönyv más beosztást követ. A tanítási folyamat tervezésénél a tanulók egyéni szükségleteit és képességeit is vegyük figyelembe. Segítsünk nekik abban, hogy készségeik a számukra optimális ütemben fejlődjenek. Iskolaváltoztatásnál főleg a készségek fejlettsége alapján lehet a tanuló nyelvtudásának a szintjét megállapítani.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

1. Tudatosuljon a tanulóban az a tény, hogy az anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát.

2. Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelően az idegennyelv-tanulás sajátos módszereit, és tegye meg az első lépéseket az elsajátításuk felé vezető úton.

3. Ébredjen fel érdeklődése más népek élete és kultúrája iránt.

4. Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen bátorsága és önbizalma ezen a téren.

5. Tudjon információt adni és kapni saját közvetlen világáról.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

TANANYAG

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

BESZÉDSZÁNDÉKOK

Információkérés, információadás

Dolgok azonosítása, megnevezése

Egyetértés, egyet nem értés kifejezése (pl. You are right. You are wrong. Du hast (nicht)recht. Einverstanden. Vous avez raison. D'accord. Vous avez tort.)

Vélemény kérése, kifejezése (Do you like...? What do you think of...? I think...; Was meinst du...? Ich meine...; Vous pensez que...? Je pense que...? Je crois que...?)

Tudás-nem tudás kifejezése (I don't know. Ich weiss es nicht. Je ne sais pas.)

Modális jelentések kifejezése: képesség (can, können, Je peux ); kötelezettség (mußt, müssen, Je dois, Il faut, o ...); tiltás (must not, nicht dürfen, Il est interdit de, ...); engedély (may, On peut, ...)

Akarat, kívánság (I would like to..., Ich möchte..., Je voudrais ... ), szándék (I am going to; Ich will... Je vais + inf., +) kifejezése

Tetszés-nem tetszés [pl. I don't like it. Es gefällt mir (nicht), Je ne l'aime pas...); öröm-bánat (How nice! How sad! C'est magnifique!); elégedettség (I am enjoying my time here. Das macht mir Spaß. Je me plais ici.); elégedetlenség (This coffee is cold. Je déteste le café froid.); hála kifejezése (Thank you so much. Vielen Dank für. Merci beaucoup.)

Bocsánatkérés-megbocsátás (Sorry! That's all right. Entschuldigung! Macht nichts! Excusez-moi. Il n'y a pas de mal.); helyeslés (Well done! Bien! Ce n'est pas bien.); rosszallás (That's not very nice. Das ist nicht richtig so.); elismerés, érdeklődés (Really? Sehr gut! Vraiment?); közömbösség kifejezése (It doesn't matter. Es macht nichts. Ça ne fait rien.)

Javaslat (Let's go! Shall we dance? Gehen wir! On y va? Si on allait danser?); udvarias kérés (Will you open the door, please? Bitte, öffne das Fenster! Voulez-vous fermer la porte.); meghívás (Would you like to come to my party? Ich lade dich zu meiner Party ein. Je voudrais vous inviter ŕ dîner.); tanácsolás (You'd better...; Vous devriez plutot...); figyelmeztetés, segítség felajánlása, elfogadása (Kann ich Ihnen helfen? Je peux vous aider?) ;utasítás (Take the second turning on the right. Kaufe diese Bananen! Prenez la premičre rue ŕ gauche.)

Figyelemfelhívás (Excuse me, ...; Bitte ...; Excusez-moi, ...); köszönés, megszólítás (Mr. Johnson, Herr Meyer, Frau Meyer, M. Marchand) bemutatkozás, jókívánságok, búcsúzás, elköszönés

FOGALOMKÖRÖK

Fogalomkörök alatt a nyelveknek azon szemantikai területeit értjük, amelyek kifejezéséhez különböző nyelvtani struktúrákat használunk.

Létezés kifejezése (there is/are, sein/es gibt, Il y a...)

Birtoklás kifejezése (to have, haben, avoir)

Térbeli viszonyok: irányok, helyek, viszonylagos helyzetek (előtt, mögött, alatt stb.), távolság, méret, hosszúság, súly, űrtartalom legegyszerűbb kifejezése (big, small, heavy, light, a pound of, a pint of; groß, klein, schwer, leicht, 2 Liter, 100g; grand, petit, lourd, léger, 100 gr de jambon)

Időbeli viszonyok: időtartamok, időpontok, egymást követő események; jelenre utalás, múltra utalás, jövőre utalás egyszerűbb formái; sebesség, gyakoriság (often, always, never; oft, immer, nie; souvent, toujours, jamais)

(A modalitás részletezése a beszédszándékoknál található.)

Mennyiségi viszonyok: számok, mennyiségek, mérték, fokozat legegyszerűbb kifejezése.

Minőségi viszonyok: alak, kiterjedés, szín, kor, anyag stb.

Gondolkodás, meggyőződés, tudás, csodálkozás kifejezése (I think..., I know..., Oh, dear. Ich denke..., Ich weiß, daß ..., Wirklich? Je pense que...; Je crois que...;)

Esetviszonyok: alany, tárgy, birtokos-,* részes-,* eszköz-,* helyhatározó, időhatározó stb.

Logikai viszonyok: kapcsolatos, ellentétes, választó, ok-okozati,* (és, de, vagy, mert)

Kohéziós eszközök: névelők, névmások (személyes, mutató, birtokos) használata

______________________

A *-gal jelölt fogalmak a második szintre is átvihetők.

TÉMAKÖRÖK

Az én világom – személyi adatok, bemutatkozás, ismerkedés, mit szeretek, mit nem

A család és barátok – családtagok nevei, foglalkozások

Ház, lakás – mi hol van a lakásban, a lakás/ház bemutatása, állatok és növények a ház körül

Mindennapi életünk – a mindennapi élet tevékenységei, napszakok, időpontok, napirend ismertetése

Az iskola – tantárgyak, tanórai kérések, kérdések, utasítások, egy nap az iskolában

Vásárlás – mindennapi bevásárlás, üzletek, alapvető árucikkek, mennyiségek, árak, pénznemek

Étkezés – mindennapi étkezéseink, néhány étel- és italfajta, asztalterítés, ételkínálás

Időjárás – időjárási viszonyok, érdeklődés az időjárásról; évszakok

Öltözködés – ruhadarabok, kellékek nevei; az ember külső leírása; ruhavásárlás

Mondókák, dalok, játékok

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

(A minimális teljesítményt vastag betűvel, a példákat dőlt betűvel szedtük)

BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG

1. A tanuló ismerje fel és értse meg a tanult szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat.

2. Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait.

3. Értse meg az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett, illetve a tananyagra vonatkozó kérdéseket, és tudjon ezekre válaszolni.

4. Ismerje fel a számára fontos részleteket néhány mondatos egyszerű közlésekben.

5. Tudjon reagálni három-négy mondatból álló közlésre.

6. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési gyakorlatok szövegéhez rendelt egyszerű feladatokat (hamis/igaz állítások, értésellenőrző kérdések, táblázatok kitöltése).

BESZÉDKÉSZSÉG

1. Tudjon a tanuló megközelítőleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban egyszerű mondatokat ismételni, illetve kimondani.

2. Beszédében minél jobban közelítse meg az adott idegen nyelv hangjainak képzését.

3. Tudjon néhány szóval, rövid mondatokkal reagálni hallott vagy látott jelenségekre.

4. Tudjon egyszerű információkat adni és kérni valós beszédhelyzetben.

5. Tudjon a tanuló tanárának és tanulótársának valós beszédhelyzetben, illetve a tananyaggal kapcsolatban kérdéseket feltenni.

6. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni.

7. Rövid szövegrészeket, párbeszédeket memoriterként is tudjon elmondani.

8. Tudjon egyszerű képekről egy vagy több mondatban beszélni.

9. Tanuljon meg néhány dalt, mondókát, vegyen részt nyelvi játékokban.

OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG

1. A tanuló ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat. Szükség esetén tudjon ezekre cselekvéssel, szóban vagy írásban reagálni.

2. Legyen képes a tanult szöveget felolvasni.

3. A szöveg alaposabb és önállóbb megértése céljából sajátítsa el a néma olvasás készségét.

4. Legyen képes új szövegkörnyezetben is felismerni az ismert nyelvi elemeket. Tudjon kiszűrni a szövegből egyszerű információt.

5. Értsen meg egyszerű, ismerős nyelvi elemekből álló rövid szöveget, és tudjon reagálni rá (képeslapra válaszolni).

ÍRÁSBELI KÉSZSÉG

1. A tanuló tudjon egyszerű szöveget lemásolni, illetve tollbamondás után helyesen leírni.

2. Legyen képes szavakat, kifejezéseket, egyszerű mondatokat emlékezetből is leírni.

3. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat közvetítő mondatokat írni. Egyszerű mondatait logikai összefüggések alapján tudja összetett mondatokká fűzni (és, de, vagy).

4. Tudjon (először minta alapján) több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszédet, üzenetet vagy bemutatkozást).

5. Tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni.

6. Tudjon különböző könnyebb/nehezebb tankönyvi feladatokat írásban megoldani.

7. Tudjon üdvözlő képeslapot írni és megcímezni.

SZÓKINCS

A minimális szókincs 600 aktív és 200 passzív szóból áll.

EGYÉB FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

Az életkori sajátosságoknak megfelelően a tanuló tanári segítséggel ismerkedjen meg hasonlóság alapján a tananyagban előforduló nyelvtani szerkezetekkel. Fokozatosan tudatosuljon benne képzésük és használatuk.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

1. A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben.

2. Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és kultúráját.

3. Kapjon ízelítőt a célnyelvi ország(ok) kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésben.

4. A nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé nyelvtudása továbbfejlesztését, illetve újabb idegen nyelvek elsajátítását.

5. Szerezzen ismereteket a nyelvek természetéről, hogy ezáltal saját anyanyelvét is tágabb rendszerben tudja szemlélni.

6. Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által.

7. Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.

8. Kommunikációs követelmények

A tanuló:

– tudjon érthetően – jó mondatdallammal, ritmussal és hangsúlyozással – beszélni, és a hangzók helyes kiejtésével is törekedjék az érthetőségre;

– legyen képes az információs szakadék áthidalására;

– tudjon személyeket, tárgyakat leírni, eseményeket elmesélni;

– tudjon összehasonlításokat tenni;

– tudja érzéseit, véleményét kifejezni;

– tudjon kérdezni, válaszolni;

– tudjon információt kikeresni, gyűjteni és továbbadni;

– tudjon magyarázatot kérni;

– értse meg az utasításokat, tudja azokat követni, és tudjon utasításokat adni;

– tudjon szerepjátékokban részt venni;

– tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani;

– tudjon saját élményekről, tapasztalatokról beszélgetni, azokat összehasonlítani.

9. Az együttműködési készség fejlesztésének követelményei

A tanulók vegyenek részt:

– páros és csoportmunkában;

– életszerű feladatok tervezésében és kivitelezésében (interjúk, osztályújság, rádióműsor-készítés; színjátszás stb.);

– nyelvi játékokban, vetélkedőkben.

10. Az önálló tanulási készség fejlesztése érdekében:

– tudjanak a tanulók szótárakat és egyéb segédanyagokat használni;

– legyen módjuk a tanulóknak tanári segítség nélkül, önállóan is dolgozni (könyvtári munka, gyűjtőmunka).

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

TANANYAG

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

BESZÉDSZÁNDÉKOK

Kérdezés, információkérés

Válaszadás, információadás az előző szintnél hosszabb terjedelemben

Emlékezés: (Do you remember where you left it?; Kannst du dich erinnern...? Vous vous souvenez de cet endroit?); emlékeztetés (Don't forget to...; Vergiß nicht...; Retenez bien...); figyelmeztetés (Be careful! Sei vorsichtig! Faites attention!)

Modalitás: szándék, terv (going to); ígéret (I will come tomorrow. Ich will...; Ich möchte...; Je passerai sans doute chez toi ce soir. ); előrejelzés kifejezése ( It will rain. Er wird morgen kommen. Il paraît qu'il va pleuvoir.)

Bizonyosság, bizonytalanság fokának egyszerű kifejezése: (Are you sure? I'm quite sure that...; This story can't be true. Bist du sicher...? Das kann nicht wahr sein! C'est sűr? Je suis certain...;?)

Attitűdök egyszerű kifejezése: kíváncsiság, meglepetés (How come? Wirklich? Wieso? Comment?; remény (I hope...; Ich hoffe, daß...; J'espčre...); félelem (I'm afraid/worried. Ich habe Angst vor...; J'ai peur...); sajnálkozás (What a pity! Es tut mir leid. C'est dommage!); együttérzés (Oh dear, I'm so sorry. Je le regrette beaucoup.)

FOGALOMKÖRÖK

Térbeli viszonyok árnyaltabb kifejezése (földrajzi helymeghatározás, helymeghatározás képen)

Időbeli viszonyok: események és körülményeik; folyamatosság, átmenet, változás legegyszerűbb kifejezése; időpontok, időtartamok, igeidők összefüggései; igeidő-használat kontrasztív felismerése

Függő beszéd,* a függő beszéd néhány alapformája

Modalitás: lásd: beszédszándékok

Mennyiségi viszonyok árnyaltabb kifejezése: megszámlálható, megszámlálhatatlan mennyiségek; mennyiségek összehasonlítása

Minőségek választékosabb kifejezése: összehasonlítás; felsőfok; fokozatok (túl nehéz, nem elég szép)

Esetviszonyok: célhatározás egyszerű formája*

Logikai viszonyok: idő- és helyhatározás kifejezése mellékmondatokban; feltétel egyszerű kifejezése, vonatkozói mellékmondatok*

Kohéziós eszközök: előreutalás, visszautalás; névmások (vonatkozó, általános és határozatlan) helyes használata

______________________

A *-gal jelölt fogalmak aktív használata a következő szinten várható el.

TÉMAKÖRÖK

1. Emberi kapcsolatok

A családi élet, házimunka, ünnepek, barátság, emberek belső jellemzése

2. Tágabb környezetünk

Településtípusok; lakóhelyünk, fővárosunk nevezetességei; egy célnyelvi város rövid bemutatása; városi élet, vidéki élet; városi közlekedés

3. Természeti környezetünk

Növények, állatok

4. Az iskola világa

Iskolai élet, iskolám bemutatása

5. Egészség, betegség

Az emberi test részei, leggyakoribb betegségek (panaszok, kezelés); baleset, sérülések; orvosnál, gyógyszertárban, kórházban

6. Étkezés

Ételkészítés; étkezési szokások; vendéglő, rendelés, fizetés, reklamáció

7. Utazás

Utazási előkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás; utazási eszközök és módok

8. Szabadidő, szórakozás

Hobbi, szabadidős tevékenységek, sportok

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

(A minimális teljesítményt vastag betűvel, a példákat dőlt betűvel szedtük)

BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG

1. A tanuló értse meg a tanárának a tananyaggal vagy a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos egyszerű, idegen nyelven történő magyarázatát és bizonyos szavak idegen nyelven történő szemantizációját.

2. Értse meg az előző szintnél változatosabb és összefoglalóbb jellegű kérdéseket, és tudjon azokra válaszolni.

3. Tudja kiszűrni a szövegből a lényeget. Találja meg a számára fontos információt (vonatindulás ideje). Az esetleg ismeretlen nyelvi elemek jelentését igyekezzen a szövegösszefüggésből kitalálni.

4. A tanuló megfelelő ismeretek birtokában (kontextus, színhely, kulcsszavak, szereplők) értse meg a tudásszintjének megfelelő hanganyagot.

BESZÉDKÉSZSÉG

1. A tanuló tudjon kezdeményezni és fenntartani rövid beszélgetést ismert mindennapi témáról.

2. Tudjon információt kérni, és tudjon akár több mondatban megfogalmazva információt adni.

3. Tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerűen jellemezni. Tudja tetszését, nemtetszését, érzelmeit, véleményét kifejezni, illetve ezek iránt másoknál érdeklődni.

4. Tudjon az okok iránt érdeklődni, a miért kérdésre egyszerű választ adni.

5. Az idegen nyelvi memória fejlesztése céljából megtanult szavak és kifejezések mellett tanuljon meg rövidebb/hosszabb nyelvi egységeket is kívülről. A memorizált nyelvi elemeket használja kreatívan.

6. Tudják a tanulók a valós vagy szimulált beszédhelyzetek párbeszédeit szerepjátékok formájában is előadni.

7. Tudjon a tanuló az általa ismert témakörökhöz tartozó képekről, illetve képsorokról néhány összefüggő mondatot mondani.

8. Tudjon egyszerűen, de összefüggően beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről. Tudjon érdeklődni ezek iránt. Az egyes feladatok megoldása közben igyekezzen használni képzelőerejét, és törekedjen a kreativitásra.

9. Tudja a tanultakat saját egyéni életére, körülményeire alkalmazni.

OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG

1. Tudjon a tanuló a maga tudásszintjén számára megfelelő szöveget önállóan/tanári segítséggel megérteni. Tudjon a szövegről általános képet alkotni. Tudja a számára szükséges információt kikeresni.

2. Igyekezzen a tanuló egyes ismeretlen szövegelemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni.

3. Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű/igényesebb feladatokat végrehajtani.

4. Igyekezzen rövid ismeretlen szöveget önállóan, esetleg házi olvasmányként feldolgozni. Fejleszteni kell az extenzív olvasás készségét is.

5. Ismerjen meg az idegen nyelv használatával megoldható feladatokhoz szükséges autentikus szövegeket (étlap, utcai feliratok, hirdetések, árukatalógusok, menetrend).

6. Tudjon érthetően – jó intonációval, jó ritmusban, az idegen nyelv fonémáit alkalmazva – felolvasni olyan szöveget, amelyet tanárral vagy hanganyagok segítségével gyakorolt.

ÍRÁSBELI KÉSZSÉG

1. A tanuló tudjon több mondatból álló egyszerű, összefüggő szöveget írni változatosabb közlésformákban (elbeszélő, leíró). Tudja a szövegmodelleket saját helyzetére alkalmazni.

2. Tudja egyszerű mondatait logikai kapcsolatok alapján egybefűzni.

3. Tudjon embereket, jelenségeket röviden írásban jellemezni.

4. Tudja írásban egyszerűen kifejezni tetszését, nemtetszését, érzelmeit és véleményét. Tudjon ezek után másoknál érdeklődni.

5. Tudjon egyszerű fogalmazást írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekről és őt érdeklő jelenségekről. Ismerje a fogalmazás legegyszerűbb szerkezetét (bevezetés, kifejtés, befejezés).

6. Tudjon egyszerű levelet fogalmazni. Ismerje az ilyen levelezés formai szabályait (nemzetközi diáklevelezés).

7. A tanuló tudja tankönyvének egyszerűbb/igényesebb írásbeli feladatait megoldani.

8. Írásbeli feladatai megoldásakor tudja használni a kétnyelvű szótárt.

9. A nyelvhelyesség és a nyelvtani ismeretek pontosítása céljából tudjon meghatározott céllal készült mondatmodelleket írásban magyarról a célnyelvre fordítani.

SZÓKINCS

A minimális szókincs 1200 aktív és 400 passzív kifejezésből áll.

EGYÉB FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1. Fejleszteni kell a tanulók tudatosságát a nyelvhelyesség, a nyelvtani ismeretek és az alkalomhoz illő nyelvhasználat terén.

2. Tudatosítani kell a forma, tartalom és stílus egységét.

3. Törekedni kell az egyensúly kialakítására a nyelvhelyesség és a beszédfolyamatosság fejlesztése között.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

TANANYAG

BESZÉDSZÁNDÉKOK

Összefoglaló jellegű kérdések és információadás

Modalitás: óhajtás*

Valószínűség, valószínűtlenség fokának egyszerű kifejezése (It may rain. She might have got lost. Vielleicht wird es regnen. Warscheinlich haben sie es verloren. Es ist möglich, daß...; Es ist unmöglich, daß...; Il est possible que...; Croyez-vous qu'il fasse beau demain?)

A rábeszélés kifejezése: tanácsolás (You should...; You'd better...;), javaslat (Let's...; Shall we...?, How about...?) Érvelési szándékok kifejezése: vélemény (In my opinion...; Ich glaube...; Ich bin der Meinung...; A mon avis...; Quant ŕ moi...); egyetértés (I quite agree..; Da bin ich einverstanden. Je suis d'accord pour...); egyet nem értés (I can't agree...; Da bin ich anderer Meinung. Je n'accepte pas que...); érvek felsorolása (First...; Secondly...; Finally...; Erstens...; Zweitens...; Premierement...; Deuxičmement...)

FOGALOMKÖRÖK

Időbeli viszonyok: előidejűség**, egyidejűség**, utóidejűség kifejezése**; szövegtípusok igeidő rendszerei; jelenidő-kör, múltidő-kör

Függő beszéd: a függő beszéd alapformái, beszédszándékok függő beszédben**

Esetviszonyok: műveltetés**

Logikai viszonyok: feltétel kifejezése, ok- és célhatározás mellékmondatokban**; megengedés kifejezése (Although...; Obgleich...; Ich erlaube, daß...; Ihr dürft...; Bien que...; A condition de/que...); a legfontosabb összetett mondatok

_________________

A *-gal jelölt témák csak az olvasás szintjén követelmények.

A **-gal jelölt témák csak a megértés szintjén követelhetők meg.

TÉMAKÖRÖK

1. Ember és társadalom

Az élet fordulópontjai, (ön)életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok

2. Tágabb környezetünk

Hazánk, célnyelvi országok földrajzi viszonyai, társadalmi viszonyai (szokások, intézmények, vallás, nemzeti sajátosságok)

3. Környezetvédelem

Mit tehetünk a környezetért?

4. Az iskola világa

A diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban

5. A munka világa

Pályaválasztás, nyári munka, munkavállalás, munkakörülmények, a pénz, az árak, a megélhetés

6. Ép testben ép lélek

Egészséges életmód és étkezés

7. Szabadidő, szórakozás

Művészeti események (mozi, tv, színház, rádió, koncert), olvasás, sportesemények

8. Kultúra

Irodalom*: adaptált történet, könnyű vers feldolgozása

Történelem**: híres emberek

Zene: daltanulás

9. Tudomány és technika

Technika az otthonunkban (számítógép, háztartási gépek)

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

(A minimális teljesítményt vastag betűvel, a példákat dőlt betűvel szedtük)

Ezen a szinten általában a cél az eddigi eredmények megszilárdítása és elmélyítése, de bizonyos tanulók, tanulócsoportok esetében magasabb követelményeket is lehet és kívánatos támasztani.

BESZÉDÉRTÉSI KÉSZSÉG

1. A tanuló törekedjen megérteni a tanár nagyrészt idegen nyelven folyó óravezetését.

2. Értse meg az összetettebb, kevésbé személyes témáról szóló, a természeteshez közelebb álló beszédet.

3. Tudja kiszűrni a lényeget gondosan kiválasztott, nyelvileg hiteles anyagokból (jól érthető részeket rádió- és tv-adásokból) is. Tanulja meg tanárától, hogy ezek segítségével hogyan fejlesztheti önállóan nyelvtudását.

BESZÉDKÉSZSÉG

1. Tudjon a tanuló az általa ismert mindennapi beszédhelyzetekben beszélgetést kezdeményezni, folytatni, befejezni.

2. A tanuló tudja röviden megfogalmazni és indokolni véleményét, és tudja kifejezni egyetértését, egyet nem értését.

3. Szerepjátékokban tudjon kezdeményezni és a váratlan fordulatokra is reagálni.

4. Tudjon külföldi vendégének rövid tájékoztatást adni Magyarországról, a fővárosról és lakóhelyéről.

5. Legyen képes idegen nyelven (külföldi utazás vagy vendéglátás során leggyakrabban előforduló) kommunikációs feladatokat számára releváns szerepekben végrehajtani. Minimális követelmény, hogy a leggyakoribb beszédhelyzetekben tudja, ha hibásan is, megértetni magát.

OLVASÁSÉRTÉSI KÉSZSÉG

1. Tudjon a tanuló a tanórán tanári segítséggel vagy házi olvasmányként otthon az előző szintnél változatosabb tematikájú, nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni és feldolgozni. Tudjon ezekről megadott szempontok alapján beszámolni.

2. Ismerjen meg egy-egy könnyebb verset, rövidebb novellát adaptált formában vagy eredetiben.

3. Kívánatos, hogy minél több tanulóban ébredjen fel az idegen nyelven való olvasás igénye.

ÍRÁSBELI KÉSZSÉG

1. Legyen képes a maga szintjén saját véleményét írásban megfogalmazni és álláspontját indokolni. Tudja kifejezni egyetértését és egyet nem értését.

2. Tudjon a tanuló egyszerű önéletrajzot írni, tudjon minta alapján levelet írni állásvállalás ügyében.

3. Legyen képes a tudásszintjének és esetleg sajátos szakmai területének megfelelő fordítási feladatokat (egyszerűbb rövid szöveg magyarra fordítása) megoldani.

SZÓKINCS

A minimális szókincs 1600 aktív és 400 passzív kifejezésből áll.

EGYÉB FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1. A tanuló a tanár segítségével szilárdítsa meg, mélyítse el és rendszerezze eddigi nyelvtani ismereteit. Ismerkedjen meg új szerkezetekkel is. Egyes nyelvtani szerkezetek – különösen a gyengébb tanulók számára – csak a megértés szintjén követelmények.

2. Fokozatosan tudatosodjanak a tanulóban az anyanyelv és a célnyelv rendszere közötti egyezések és különbségek (kontrasztivitás).

3. Tudjon különbséget tenni a célnyelv legalapvetőbb stílusrétegei (baráti, hivatalos stb.) között.

4. Ismerje meg a célnyelvi kultúra legalapvetőbb viselkedési szabályait.

MATEMATIKA

A matematika rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra, a felfedeztetés, az ötletes megoldások keresésére nevel. Így a követelményrendszernek a szükséges ismeretek, a gyakran használt eljárások felsorolásán túl tartalmaznia kell a gondolkodásra nevelés követelményeit is. Ezt szolgálja a „Gondolkodási módszerek alapozása”, majd a későbbiekben a „Gondolkodási módszerek” fejezet. A gondolkodási folyamatokban szerepe van a heurisztikának, a konstruktív gondolkodásnak, az analógiák használatának. A matematikának a gyakorlatban, a természet- és társadalomtudományokban való alkalmazhatóságát is látniuk kell a tanulóknak. Erre is történik utalás a követelményrendszerben. A matematika története igen sok érdekességgel és tanulsággal szolgál. Ezek szerepeltetése is jól motiválhatja a tanulókat.

A szöveges feladatok értelmezése, megoldása, egyszerű, rövid matematikai szövegek tanulmányozása hozzájárul az önálló tanulás kialakításához. A kellően megértett fogalmak, az alapvető matematikai ismeretek megtanulása fejleszti az emlékezetet, az akaraterőt, erősíti a munkában, a tanulásban való kitartást.

A matematikai megismerési módszerek elsajátítása lehetőséget ad a valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felfedezéséhez.

A matematikatanítás nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy

– egyes tantárgyak bizonyos szinten viszonylag korán kívánnak alkalmazni alapvető matematikai ismereteket;

– az azonos életkorú tanulók absztrakciós képessége igen eltérő;

a matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása önmagában is a spirális felépítést indokolja.

Így a követelményrendszerben a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyam végén bizonyos ismeretek s az általuk kialakítandó készségek újra megjelennek, természetesen mindenütt az életkornak megfelelő szinten. Ezért a matematika főfejezetei mind a négy szinten szerepelnek.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1–6. évfolyam

7–10. évfolyam

1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása.
Fejlődő matematikai szemlélet

a)     Gyakorlati tevékenységre épülő, az életkornak megfelelő számfogalom használata.

A)     A bővülő számfogalom alkalmazása.

b)     Biztos műveletfogalom és számolási készség az alapműveletek körében.

B)     A bevezetett új műveletek alkalmazása.
A zsebszámológép felhasználása a műveleteknél.

c)     Változó mennyiségek közötti kapcsolatok.

C)     Fejlődő függvényszemlélet. Függvények és függvénygrafikonok alkalmazása.

d)     Tevékenységre épülő, egyszerű geometriai transzformációk használata.

D)     Geometriai transzformációk segítségével dinamikus geometriai szemlélet.

e)     Geometriai modellek segítségével fejlődő sík- és térgeometriai szemlélet.

E)     A sík- és térgeometriai fogalmak használata.

f)     A matematikai logika elemeinek (a „vagy”, az „és”, a „nem”, később a „minden”, a „van olyan”) alkalmazása.

F)     A „ha...., akkor”, az „akkor és csak akkor” használata egyszerű, tanult esetben.

g)     A matematika elemi fogalmainak a mindennapi életben való használata (pl. arány, százalék, grafikon).

G)     A matematika fogalmainak, összefüggéseinek alkalmazása a gyakorlatban és más tantárgyakban (pl. kamatszámítás, vektorok).

2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban

a)     Fejlődő matematikai szövegértő képesség.

A)     Matematikai szövegek, szöveges feladatok értelmezése, elemzése.

b)     Szöveg alapján nyitott mondatok felírása. Ezeknek (módszeres) próbálkozással, majd algebrai úton történő megoldása.

B)     Többféle megoldás lehetősége.
Fejlődő diszkussziós képesség.

c)     Egyszerű gyakorlati mérések és szerkesztések.

C)     A szemléletesen kialakult geometriai mértékek (kerület, terület, felszín, térfogat) használata a gyakorlatban.

d)     A biztosan bekövetkező, a lehetséges, a lehetetlen események megkülönböztetése.

D)     Egyszerű esetekben a valószínűség szemléletes fogalmának alkalmazása.

3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása

a)     Az ismeretszerzés induktív módjának alkalmazása.

A)     Az induktív módszer további alkalmazása. Deduktív következtetések, néhány lépéses bizonyítások.

b)     A mindennapi életből s a matematikából vett egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése.

B)     Sejtések, szabályszerűségek megfogalmazása.

c)     Megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás. Néhány elem sorbarendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása.

C)     Halmazszemlélet, elemi halmazműveletek a matematika különböző területein. Részhalmazképzés.

d)     Adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele.

D)     Adatsokaság elemzése, jellemzése, ábrázolása.

e)     A modellalkotás elemeinek alkalmazása (pl. szöveges feladatokhoz ábrakészítés, fagráf használata).

E)     Szemléltető ábrák és modellek alkalmazása az algebrában, kombinatorikában.

f)     Néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazása.

F)     Néhány lépéses algoritmusok készítése.

4. Helyes tanulási szokások

a)     Kellő pontosságú becslések számítások és mérések előtt.

A)     Becslés, kerekítés, az eredmény reális voltának eldöntése.

b)     Számítások, mérések, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése.

B)     Az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása.

c)     Az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata.

C)     A szaknyelv s a fokozatosan bővülő jelölésrendszer helyes alkalmazása.

d)     A megértett és megtanult fogalmak és eljárások eszközként való használata.

D)     A definíciók és tételek megkülönböztetése, feladatokban való alkalmazása.

e)     Terv- és vázlatkészítés feladatokhoz, a megoldás leírása.

E)     A megértett összefüggések szabatos leírása, a lényeg kiemelése.

f)     Tankönyvek és feladatgyűjtemények, statisztikai zsebkönyv használata.

F)     Matematikai szöveg olvasása kislexikonokból és enciklopédiákból is.

g)     Fejlődő vitakészség (érvelés, cáfolás).

G)     A kommunikációs készség továbbfejlődése az érvelésekben.

h)     Tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről.

H)     A matematika történeti fejlődése; magyar matematikusok.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak kiépítése változatos matematikai tevékenységek során: összehasonlítás, szétválogatás, rendezés, mérés, konstruálás, modellezés.

Rendezés egy és két szempont szerint, mennyiségi tulajdonságok tudatosítására.

A megfigyelőképesség, a tudatos, tartós figyelem. Megfigyelések, gondolatok kifejezése (tevékenységgel, megmutatással, szóban, írásban, jelekkel). 4c

Kapcsolatok felismerése, lejegyzése, a mérés lényegének megértése. 2c

Változatos matematikai tevékenységek során a különféle megoldások megbeszélése. 4g

 

Matematikai problémák ábrázolása.

Elemek besorolása egymással különféle kapcsolatban álló halmazokba, közös tulajdonságok megkeresése.

Tulajdonságok megfogalmazása (tagadással is).

Halmazok jellemzése állításokkal.

Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon.

Egyszerű szöveg értelmezése, lejegyzése, megoldási terv készítése. 2a; 4e

Kapcsolatok felismerése, adatok lejegyzése, megoldási terv készítése. 1f; 2b

 

Egyszerű kombinatorikai feladatok; néhány elem sorba állítása, kiválasztás (táblázatba, diagramba rendezéssel).

Megadott vagy választott szempontok szerinti csoportosítás, sorbarendezés. 3c; 3e

 

SZÁMTAN, ALGEBRA, SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK

A természetes szám mint a halmazok számossága és mint mérőszám.

A tízes számrendszer tudatos használata, alaki érték, helyi érték.

A számok nagyságviszonyai.

A negatív szám és törtszám fogalmának szemléleti alapozása.

Számlálás (egyesével, kettesével, ötösével, tízesével, ötvenesével, százasával), mérés alkalmi és szabványos egységekkel és többszöröseikkel, megbízható becslőképesség. 1a; 2c; 4a

Biztonságos tájékozódás a tízes szám-rendszerben és helyiértékrendszerben a tízezres számkörön belül. 1a

Törtszámok leolvasása mérési eredményként, megjelenítése adott vagy választott egységek esetén: becslés, negatív számok megjelenítése különféle modellekkel. 1a; 4a

Biztos számfogalom a tízes számrendszerben, a tízezres számkörben.

A számok írása, olvasása készségszinten.

A négy alapművelet készségszintű használata.

Számolás szóban a százas számkörben, analóg eljárások az ezres és tízezres számkörben.

Szorzás és osztás 10-zel, 100-zal.

Műveletek a természetes számok körében (szóban és írásban), alapműveletek értelmezése (manipulatív tevékenységgel; két-két művelet kapcsolata alapján, szöveges feladatokkal).

Kijelölt művelet megjelenítése kirakással, rajzzal; a várható eredmény becslése, a számítások helyességének ellenőrzése. 1b; 4a,b

A műveletvégzés mechanizmusa készségszinten. 1b; 4d

A becslés, kerekítés, önellenőrzés különböző módjai. 4a

Számolás írásban a tízezres számkörben.

(Írásbeli szorzás egy- és kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel.)

Számítások ellenőrzése.

Matematikai szövegértelmezés és szövegkészítés.

Szöveges feladathoz, rajzhoz megfelelő művelet felírása, értelmezése.

Az adatok értelmezéséhez szükséges alapfogalmak (több, kevesebb, ugyanannyi) biztos használata, megfelelő művelettel történő kifejezése önállóan. 2a; 4b

Egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatok megoldása önállóan, következtetéssel vagy valamilyen modell segítségével.

Sorozatok képzése és folytatása, függvénytáblázatok kitöltése, szabályjátékok.

Feladatmegoldás egyszerűbb esetekben önállóan (a szabály alkalmazásával), nehezebb esetekben tanítói segítséggel. 1c; 3a

 

GEOMETRIA, MÉRÉS

Alakzatok előállítása másolással és adott feltételek szerint. Egyszerű geometriai alakzatok (négyszög, téglalap, négyzet, háromszög, kör) tulajdonságainak megfigyelése.

A négyzet, téglalap, kocka és a téglatest legfontosabb tulajdonságai.

Tapasztalatok gyűjtése egybevágó és hasonló alakzatokról, térbeli és síkbeli tükrözésről, nagyításról és kicsinyítésről a négyzethálón.

Próbálgatás, tapasztalatok gyűjtése és értelmezése alakzatok előállításával. 1e

Ráismerés, megnevezés. 4c

A téglalap, téglatest tulajdonságainak önálló felsorolása, megmutatása konkrét esetekben. 1e

Tengelyesen tükrös alakzatok felismerése. 1d

Az egyszerű geometriai alakzatok felismerése.

Becslések, mérések választott és szabványos egységekkel: hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom, idő. A téglalap kerületének és területének mérése.

Mérőeszközök és mértékegységek ismerete és önálló használata gyakorlati mérések során. 2c

Mérések előtt becslés. Egyszerű esetekben önálló kiszámítás. 4a

Szabvány mértékegységek és átváltásuk gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. Konkrét esetekben a téglalap és négyzet kerületének mérése és számítása.

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Valószínűségi játékok alapján a véletlen esetek gyakoriságának megállapítása, a lehetőségek ábrázolása.

Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása, táblázatok és grafikonok olvasása, felhasználása számolási eljárások gyakorlására.

Tapasztalatszerzés, szemléleti alapozás konkrét valószínűségi játékok alapján. 2d

Konkrét (statisztikai) feladatokhoz kapcsolt tapasztalatszerzés. 1g; 3d

 

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

Változatos matematikai tevékenységek: összehasonlítás, rendezés, mérés, konstruálás, modellezés; fogalmak, összefüggések megjelenítése.

Kapcsolatok felismerése, lejegyzése és a matematika tanulási módjának kialakítása. 4e

 

Az összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések – egyenlő, kisebb, nagyobb, több, kevesebb, legalább, legfeljebb, nem, és, vagy, minden, van olyan, egyik sem, nem minden – értelmezése, használata.

Egyszerű állítások igazságának eldöntése; tagadása. A nyelv logikai elemeinek helyes használata matematikai és nem matematikai tartalmú állítások értelmezésében, megfogalmazásában. 1f; 3b

 

Matematikai szövegértelmezés és szövegkészítés a tanuló életkorának és ismereteinek megfelelő, változatos szövegű feladatokban.

Szöveg elemzése, értelmezése, lefordítása a matematika nyelvére. 4d,f

Adatok szétválasztása, lejegyzése, a megoldáshoz vezető utak áttekintése, az eredmény meghatározása, ellenőrzése, összevetése a valósággal. 2a; 4b

 

Halmazok eszköz jellegű alkalmazása.

Konkrét dolgok (számok, geometriai alakzatok, könyvek, más tantárgyakban szereplő fogalmak) adott szempontok szerinti rendezése, rendszerezése.

Egyszerű halmazdiagramok készítése. 3c

 

Részhalmazok kiválasztása, elemek sorbarendezése különböző témakörökhöz kapcsolódva (néhány adott szó vagy könyv ábécérendbe rendezése – kiválasztás A-val kezdődővel és sorrendezés).

Szemléletfejlesztés ismert, áttekinthető, konkrét halmazokkal, különféle módszerek – fadiagram, útdiagram, táblázatok – alkalmazásával, a lehetőségek rendszerezett felsorolásával. 3f

 

SZÁMTAN, ALGEBRA

Természetes szám, egész szám, ellentett, abszolút érték, tört, arány, reciprok.

Egyszerűsítés, bővítés, tizedes tört.

Alaki érték, helyi érték.

A számrendszer.

A tanult számokkal kapcsolatos fogalmak értelmezése a szemléletre támaszkodva. 1a

A tízes számrendszer biztos ismerete: a tanult számok írása, olvasása, ábrázolása, nagyság szerinti rendezése.

A négy alapművelet fogalmának, a szóbeli, írásbeli műveleti eljárásoknak megerősítése a természetes számok körében és kiterjesztése racionális számkörre.

Szorzás, osztás 10 hatványaival.

Kerekítés, becslés.

Műveleti tulajdonságok vizsgálata.

A zárójelek használata, a műveleti sorrend.

A gyakorlati élet és a többi műveltségterület igényeihez is alkalmazkodó számolási készség kialakítása, a helyes műveleti eljárások alkalmazása. 1b

A műveleti tulajdonságok felismerése, alkalmazása konkrét számításokban. 4d

Kerekítési, becslési készség fejlesztése. 4a

(A zsebszámológép célszerű használata.)

Írásbeli osztás kétjegyű osztó esetén.

A négy alapművelet és a műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a nem negatív számok halmazán (a tizedes törtek és a közönséges törtek körében is).

Arányossági következtetések.

(Egyenes és fordított arányosság.)

A százalék fogalma.

Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű feladatokban. 1g

Törtrész, illetve törtrészből az egész kiszámítása. 1g,f

Egyenes arányosság esetén az ismeretlen mennyiség kiszámítása (az áru mennyisége és az ára közötti összefüggés).

Elemi számelméleti ismeretek (prím szám, összetett szám) előkészítése változatos feladatokkal (2-vel, 5-tel, 10-zel osztható számok halmazainak szemléltetése, osztó, többszörös, két szám legnagyobb közös osztójának, legkisebb közösének kiszámítása).

Önálló problémameglátó képesség fejlesztése oszthatósági feladatok segítségével, a fogalmak tapasztalati megalapozása. 4h

2-vel, 5-tel, 10-zel való oszthatóság.

Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek.

Egyszerű szöveges feladatok.

Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása tervszerű próbálgatással, következtetéssel, „lebontogatással”, a két oldal egyenlő változtatásával.

A mérlegelv előkészítése.

A megoldás ellenőrzése. 2b; 4b

Egész együtthatós, két-három lépésben megoldható elsőfokú egyenletek.

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Számegyenes, derékszögű koordináta-rendszer.

Helymeghatározás. 3d

A derékszögű koordináta-rendszer ismerete, ebben konkrét pontok ábrázolása, illetve leolvasása.

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. Egyszerű függvények értelmezése, vizsgálata grafikon segítségével

(x ŕ x+2; x ŕ -2x; x ŕ1/2x).

Adatpárok, mérési eredmények táblázatba rendezése, grafikon készítése, olvasása, értelmezése.

(Koordináció a természettudományos tárgyakkal és a gyakorlattal, esetleg könyvtári foglalkozás bekapcsolásával.) 1c

 

Sorozatok képzése és folytatása (konkrét számtani, illetve mértani sorozatok).

Sorozat folytatása adott szabály szerint; néhány elemével adott sorozathoz lehetséges szabályok keresése. 3a

 

GEOMETRIA, MÉRÉS

A hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő, szög mértékegységei.

A mindennapi élethez kapcsolódó becslések, számítások elvégzése. 4a

Szabvány mértékegységek és átváltásuk.

Alakzatok síkban, térben: pont, egyenes, szakasz; párhuzamosság, merőlegesség; szög, szögfajták; háromszög, négyszög és speciális fajtái; kör és a körrel kapcsolatos fogalmak.

Távolság.

Sokszögek kerülete.

Testek építése.

Egyszerűbb geometriai alakzatok és tulajdonságaik felismerése, használata. 4d

Adott alakzatok, modellek építése kapcsán a legalapvetőbb fogalmak felismerése. 1e

Egyszerű geometriai alakzatok felismerése konkrét feladatokban.

Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása.

Terület, felszín, térfogat szemléletes fogalma, mérése és mértékegységei.

E fogalom szemléletes kialakulása. 2c

A terület és térfogat szabványos mértékegységei és átváltásuk.

A négyzet és téglalap területe.

A kocka és téglatest felszíne és térfogata.

A körző és a vonalzó használata.

A geometriai problémameglátó és
-megoldó képesség elemeinek kialakítása. 2c

Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szakaszfelezés, szögmásolás, szögfelezés.

Egyszerű geometriai transzformációk (tengelyes tükrözés), szimmetrikus alakzatok.

Szimmetriák megfigyelése környezetünkben.

Transzformációk, parkettázás, modellezés. 1d

 

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Valószínűségi kísérletek (kockadobás, pénzfeldobás, urnából húzás).

Események megfigyelése: biztos, lehetséges, lehetetlen események kiválasztása. 2d

 

Tapasztalatszerzés adatok gyűjtésével grafikonok olvasásában.

Adatok rendszerezése, elemzése, értelmezése, ábrázolása;

a statisztikai zsebkönyv használata. 2a; 3d; 4f

Az átlag kiszámítása néhány elem esetén.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás.

Néhány nevezetes megoldatlan probléma.

Matematikatörténeti érdekességek. (A tananyagban előforduló nagy matematikusok, a magyarországi matematika legnagyobb művelői.)

Szabályszerűségek észrevételezése konkrét esetekben, ellenpéldák a cáfolásban. 3B; 4G

Egy-egy matematikus (Bolyai J.) életművének megismerése lexikonok és egyéb dokumentumok segítségével. 4F,H

 

Az „és”, „vagy”, „ha..., akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” kifejezések jelentése.

Fogalmak, állítások logikai kapcsolata.

A nyelv logikai elemeinek használata.

Képesség egyszerű állítások igazságának eldöntésére. 1F

 

A szaknyelv – életkornak megfelelő – használata, matematikai szövegek elemzése megfelelő matematikai forrásmunkák segítségével.

Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. 2A; 4B

 

Konkrét példák halmazokra.

Részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet, különbség.

Tulajdonságaikkal megadott konkrét halmazok elemeinek megadása, szemléltetése, a matematika különböző területein a felsorolt halmazműveletek alkalmazása. 3C

 

Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel.

Sorbarendezés, kiválasztás 4-5 elem esetén.

Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában, konkrét feladatokban (fadiagram-, útdiagram-, táblázatkészítés). 3E

 

SZÁMTAN, ALGEBRA

A racionális szám fogalma.

Kerekítések, közelítő értékek.

Műveletfogalom.

Az eredmény becslése, a számítások megtervezése.

Biztos készség az alapműveletekben.

A zsebszámológépek használata gyakorlati számításokban. 1B;4A

Alapműveletek végzése a racionális számkörben (közönséges és tizedes törtekkel).

A pozitív egész kitevőjű hatványozás.

A négyzetgyök fogalma.

A pozitív egész kitevőjű hatvány alkalmazása konkrét számok prímtényezős felbontásában.

Számok négyzetgyökének meghatározása zsebszámológéppel. 1A,B

10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja.

Aránypár, arányos osztás.

A mindennapi életben felmerülő arányossági, százalék- és kamatszámítási feladatok.

A következtetési képesség fejlesztése. 1G; 2B

Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű, konkrét feladatokban.

Egyszerű százalék- és kamatszámítási feladatok.

Prímtényezős felbontás (hatvány alakban).

Relatív prímek. Egyszerű oszthatósági szabályok (4-gyel, 25-tel, 100-zal, 3-mal; 9-cel).

A matematika iránti érdeklődés felkeltése az elemi számelmélet legalapvetőbb fogalmaival és eljárásaival, matematikatörténeti vonatkozásokkal. 3F; 4H

Osztó, többszörös. Két szám legnagyobb közös osztójának, legkisebb közös többszörösének kiszámítása.

Egyenlet, egyenlőtlenség, alaphalmaz, megoldáshalmaz.

Egyenletek, egyenlőtlenségek átalakításai.

Egyszerű szöveges feladatok (keverési, mozgási feladatok).

Az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában a mérlegelv tudatos alkalmazása.

Szöveges feladatok egyenlettel, illetve következtetéssel való megoldása.

A megoldás létezése. Ellenőrzés. 2B; 4A,B

Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása.

Igen egyszerű szöveges feladatok.

Algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke, átalakítása.

Gyakorlottság algebrai kifejezések összevonásában, többtagú kifejezés számmal való szorzásában. 4D

 

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Ábrázolás derékszögű koordináta-rendszerben.

Készség szinten tudjon pontot ábrázolni, illetve pont koordinátáit leolvasni. 3D

Derékszögű koordináta-rendszer.

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok. Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rendszerben

xŕ 1/x; xŕ x2; xŕ |x|; xŕ Öx)

Táblázat és grafikon készítése a felsorolt konkrét függvényekhez.

Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet, egyenlőtlenség grafikus megoldása. 1C

xŕ ax+b függvény és ábrázolása (konkrét a és b esetén).

Sorozatok vizsgálata (egyszerű számtani és mértani sorozatok).

Sorozat „folytatása” adott szabály szerint. Néhány tagjával adott egyszerű sorozathoz szabályok keresése. 3A-B

 

GEOMETRIA

A használatos mértékegységek.

A gyakorlati élethez, a természettudományi és szakmai tárgyakhoz kapcsolódó mérések végzése, mértékegységek átváltása. 1G;2C

Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése és szabványos mértékegységei.

Szögmérés fokban.

Szabályos sokszögek.

Egyenes hasáb, henger, gúla, kúp, gömb.

Adott feltételnek eleget tevő ponthalmazok keresése síkban.

Geometriai alakzatok felismerése, tulajdonságaik vizsgálata.

A tanult testek hálójának felvázolása. 1E

Speciális négyszögek.

Szakaszfelező merőleges, szögfelező mint adott tulajdonságú ponthalmaz.

A kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítással kapcsolatos ismeretrendszer bővítése.

A kör kerületének és területének képlete.

A henger felszíne és térfogata.

Képesség a tanult kerület-, terület-, felszín- és térfogat-számítási képletek alkalmazására.

A megfelelő mértékegységek átváltása. 2C

Háromszögek és négyszögek területe.

Az egyenes hasáb felszíne és térfogata.

A terület és a térfogat szabványos mértékegységei.

Szerkesztési feladatok (60°-os, 90°-os, 45°-os szög szerkesztése).

Gyakorlottság a körző és vonalzó használatában, egyszerű szerkesztési feladatokban. Vázlatkészítés, a szerkesztés leírása. 4E

Háromszög szerkesztése az alapesetekben.

Pont körüli elforgatás, eltolás a síkban.

Tengelyes és középpontos szimmetria.

Középpontos hasonlóság.

Egybevágósági transzformációk tulajdonságainak felismerése.

Konkrét transzformációkhoz kapcsolódóan a transzformációk végrehajtása.

A szimmetriák felismerése és tulajdonságainak alkalmazása háromszögek és négyszögek vizsgálatában. Középpontosan hasonló sokszögek szerkesztése. 1D

Tengelyes és középpontos tükrözés (pont, illetve egyszerű alakzat tükörképének megszerkesztése).

Szögpárok.

A szögpárok és a szögösszeg alkalmazása egyszerű feladatokban. 3A

A háromszög és a négyszög belső szögeinek összege.

Vektorok.

Vektorok összeadása, kivonása.

Vektorok összegének és különbségének megszerkesztése konkrét, gyakorlati jellegű feladatokban. 1G

 

Pitagorasz tétele.

Változatos számításos feladatok a geometria különböző témaköreiben.

Az alakzatok egyes hiányzó adatainak meghatározása a tanult összefüggések alapján. 4D

A Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Valószínűségi kísérletek.

Gyakoriság, relatív gyakoriság (kockadobás, pénzfeldobás).

Tapasztalatszerzés események megfigyelésében, a relatív gyakoriság meghatározásában, az esemény valószínűségének becslésében. 2D

 

Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése (a könyvtárban is).

Adatok elemzése, értelmezése.

Grafikonok készítése. 1G; 4F

Grafikonok olvasása.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK

Mi a definíció? Mi a bizonyítás?

Áttekintés arról, hogy mivel foglalkozik a matematika.

Értelmező szótár, szaklexikon használata. 4F

 

„Akkor és csak akkor”; tétel és megfordítása; jellegzetes gondolatmenetek a matematikában.

Összefüggések, sejtések tudatos megfogalmazása.

Példák jellegzetes gondolatmenetekre: a lehetetlen eset kizárása; a skatulyaelv alkalmazása; egyszerű esetszétválasztások. 2B; 3A-B

 

Az életkornak megfelelő matematikai szöveg értő elemzése.

Törekvés a megértett fogalmak, összefüggések szabatos megfogalmazására. 4C,D,F

Egyszerű konkrét szöveges feladatok megértése, a feltételek és a kérdés szétválasztása.

Változatos kombinatorikai feladatok.

Fadiagram, útdiagram, táblázat készítése; az ún. „szorzási szabály”.

Gyakorlottság az összes eset rendszerezett felsorolásában, áttekintésében. 3E

Konkrét tárgyak, dolgok, fogalmak szétválasztása adott tulajdonság alapján. Ennek szemléltetése halmazábrán.

Néhány elem összes lehetséges sorrendjének előállítása.

SZÁMTAN, ALGEBRA

Példák irracionális számokra; a valós számok szemléletes fogalma, kapcsolatuk a számegyenes pontjaival.

A számok és az egyenes pontjai közötti megfelelés. 1A

A zsebszámológép biztos használata a matematikai feladatok megoldásában és a gyakorlati életben szükséges számolásokban.

A hatványozás azonosságai; a hatványozás kiterjesztése 0 és negatív egész kitevőre; számolás normálalakkal.

Az egész kitevőjű hatványozás fogalmának és a hatványozás azonosságainak alkalmazása. 1B

A számok normálalakjának biztos ismerete.

Konkrét példák kamat- és kamatoskamat kiszámítására (betétek, kölcsönök).

A gyakorlati életben fellépő kamatszámítás. 1G

Egyszerű kamatszámítási feladatok megoldása.

Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek.

Másodfokú egyenletek.

Az elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, másodfokú egyenletek, kétismeretlenes egyenletrendszerek átalakítási szabályainak ismerete, alkalmazása.

Gyakorlottság szöveges feladatok egyenlettel, egyenletrendszerrel történő megoldásában. 2A; 3F

Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek biztos megoldása; egyszerűbb szöveges feladatok megoldása egyenlettel.

Azonosságok; egyszerű algebrai törtkifejezések átalakítása.

Zárójelek felbontása összeadást, kivonást és szorzást tartalmazó algebrai kifejezésekben.

Egyszerű esetekben szorzattá alakítás kiemeléssel.

Fizikai, kémiai képletekben előforduló egyes változók kifejezése. 2B; 3E; 4D

 

ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

A függvénnyel kapcsolatos fogalom- és ismeretrendszer.

Másodfokú függvények.

A másodfokú függvény ábrázolása és jellemzése. 1C

x ŕ x2; x ŕ |x| ismerete.

y = ax + b egyenlettel megadott egyenes.

Egyszerű egy- és kétismeretlenes algebrai állítások igazsághalmaza a koordináta-síkon

(|x| ? 1; |x+y| = 0).

Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer grafikus megoldása.

Az y = ax+b alakú egyenletben az a és a b számok jelentése, ennek alkalmazása.

Két egyenes metszéspontjának meghatározása; egyenesek párhuzamossága. 2B; 3E

Konkrét a és b értékkel felírt y=ax+b egyenletű egyenes ábrázolása.

Szögfüggvények (sin; cos; tg; ctg).

A hegyesszögek szögfüggvényeinek alkalmazása egyszerű esetekben, zsebszámológéppel is. 1C

 

GEOMETRIA

A forgásszögek fogalma, a hozzárendelt mérték.

 

 

Thalész-tétel; a kör érintőjének megszerkesztése.

A háromszögbe és a háromszög köré írt kör.

Több feltételnek eleget tevő pontok keresése. 3A

 

A gúla, a kúp, a gömb felszínének és térfogatának a képlete.

Gyakorlati jellegű feladatok tér-fogat- és felszínszámításra. 1G; 4C

A terület és térfogat mértékegységeinek biztos ismerete.

Az euklideszi szerkesztések.

Háromszögekkel és négyszögekkel kapcsolatos szerkesztési feladatok. 3F; 4E

 

A geometriai transzformáció fogal-ma; az egybevágóság fogalmának mélyítése; forgásszimmetria.

A háromszögek hasonlóságának alapesetei.

Hasonló síkidomok területének aránya.

Egybevágóság és hasonlóság alkalmazása. 1D

A hasonlóság fogalmának gyakorlati alkalmazásai (egyszerű tervrajzok olvasása).

Vektorok számmal való szorzása.

Vektorfelbontás síkban.

Vektorok számszorosának megszer-kesztése; alkalmazása.1B;1 G

 

A szögfüggvények alkalmazása a derékszögű háromszögben.

Geometriai és fizikai alkalmazások. 1E; 1G

 

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

A valószínűség szemléletes fogalma.

A valószínűség becslése és kiszámítása konkrét, egyszerű esetekben.

Sejtések megfogalmazása. 2D;3B

 

EMBER ÉS TÁRSADALOM

A tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához ad gazdag lehetőséget az Ember és társadalom műveltségi terület. E műveltségi terület az emberrel nemcsak mint társadalmi lénnyel, hanem mint egyénnel, mint önálló személyiséggel is foglalkozik. Ennek megfelelően nemcsak társadalmi ismereteket, hanem emberismeretet is tartalmaz.

A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül a vita, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, az iskolai közéletben való aktív részvétel, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása.

A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, a más kultúrákkal szembeni tolerancia, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismereteket és készségeket megalapozó készségek és képességek kialakítása.

Az Emberismeret betekintést ad az ember fő biológiai, lélektani, szociológiai jellemzőibe; az embernek önmagával, társaival, a társadalommal, a természettel és a szellemi szférával való bonyolult viszonyába. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakításához kíván hozzájárulni.

A Történelem – mint múltismeret – a társadalom „kollektív memóriája”-ként egyik legfontosabb alapja a nemzeti és európai azonosságtudatnak. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy a népek és nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva, s a kölcsönös függőség átfogó világtörténelmi látásmódot és egyben a különbségek, a kultúrák sajátos értékeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja.

A társadalomismeret egyik oldala a múltismeret, a másik a jelenismeret. A Társadalmi és állampolgári ismeretek – felhasználva a szociológia, a közgazdaság, valamint a politológia és a jogtudomány néhány, nevelési szempontból megkülönböztetett fontosságú elemét – egyrészt fejleszteni hivatott a fiatalok társadalmi tájékozottságát és tájékozódási képességét; másrészt alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételre, és felkészíti a tanulókat a gazdasági jelenségek értő szemléletére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1–6. évfolyam

7–10. évfolyam

1. AZ EMBERISMERET ÉS AZ ÖNISMERET KÉPESSÉGEI

a)     Értse meg a tanuló, hogy az emberi életnek különböző szakaszai vannak; a testi és lelki egészség, valamint az életvitel és a magatartás hatnak egymásra.

A)     Legyen képes a tanuló az embert mint összetett – biológiai, szellemi, társadalmi és erkölcsi – lényt szemlélni.

b)     Tudja, hogy az embereknek vannak jó és rossz tulajdonságaik, s hogy a tulajdonságok fejleszthetők. Vegye számba önmaga hibáit és erényeit.

B)     Lássa árnyaltan az embereket, tudja megkülönböztetni a bűnt a bűnöstől, elemezze mások és önmaga hibás és jó döntéseit.

c)     Felelősen teljesítse családi és iskolai megbízatásait.

C)     Ismerje fel, hogy ő és mások kiért, miért, miben és mennyiben felelősek.

d)     Legyen tisztában a rokoni és baráti kapcsolatok értékével.

D)     Ismerje a jó kapcsolatot és kapcsolódást elősegítő személyiségvonásokat és erényeket, tudja értékességüket indokolni. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének.

e)     Tudja, mi mindent tehet közvetlen környezetéért.

E)     Ismerje fel, mit tehet a közjó és az emberi jogok érdekében.

f)     Tudja, hogy céljai megvalósításához kitartásra van szükség.

F)     Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kitűzése és az akarat edzését szolgáló, rövid távú célok megvalósítása mellett.

g)     Ismerje fel az élet és a természet értékeit.

G)     Becsülje az emberi élet és a természet értékeit, tudjon érvelni mellettük.

h)     Értse, miért van szükség az alapvető magatartási szabályok megtartására.

H)     Értse a rend és a szabadság összefüggését. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást, valamint érvelni ellenük vagy mellettük.

i)     Törekedjen a konfliktusok feloldására.

I)     Legyen tudatos a társaihoz, a társadalomhoz, az anyagi, természeti és szellemi világhoz való viszonya.

2. ISMERETSZERZÉSI ÉS -FELDOLGOZÁSI KÉPESSÉGEK

I. Tudjon ismereteket meríteni különböző forrásokból és azokból következtetéseket levonni

a)     Tudjon ismereteket meríteni saját emberi-társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből és más ismerethordozókból.

A)     Tudjon ismereteket meríteni egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekből, egyéb forrásokból.

b)     Dolgozza fel a különböző forrásokból származó információit nevelői irányítással.

B)     Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint a különböző szöveges és képi információkból származó ismereteit önállóan értelmezni és belőlük következtetéseket levonni.

c)     Legyen képes adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárban.

C)     Ismerje és tudja használni a legfontosabb kézikönyveket, lexikonokat, atlaszokat.

II. A tények és a vélemények közötti különbség felfogása, annak megértése, hogy az
elfogultság, a részrehajlás torzíthatja az információkat

a)     Különböztesse meg a mesét a valóságtól. Tudja, hogy ugyanarról a dologról többféle elképzelés létezhet.

A)     Értse meg, hogy több szempontból nézhetjük a jelent és a múltat. Fogja fel, hogy a történelem interpretációja esetenként politikai célokat szolgál.

b)     Tudja, hogy a különböző vélemények nem mindig reálisan tükrözik a tényeket.

B)     Legyen képes a különböző ismeretforrásokból (tömegkommunikáció, könyv, sajtó stb.)     származó információkat kritikusan szemlélni.

III. Az emberi megnyilvánulások és társadalmi, történelmi jelenségek okainak keresése

a)     Nevelői irányítással tudja magyarázni a különböző társadalmi-történelmi események, jelenségek okait és következményeit. Értse, hogy a különböző okok és következmények fontossága eltérő.

A)     Tudjon önálló véleményt mondani társadalmi-történelmi jelenségek okairól és következményeiről. Tudja, hogy az eseményeknek általában több oka és következménye van.

b)     Legyen képes a tanultakat és gyűjtőmunkájának eredményeit okok és következmények szerint rendezni.
Tudja indokolni az egyének viselkedését adott szituációban.

B)     Legyen képes társadalmi-történelmi jelenségeket, valamint azok okait és következményeit elemezni összehasonlítani.
Tudja indokolni, mi a szerepe egy-egy esemény, helyzet alakulásában személyeknek, pártoknak, csoportoknak.

IV. Értse a tanuló a folyamatosság és a változások szerepét a társadalmi-történelmi
folyamatokban, a társadalomban, a történelemben

a)     Értse, hogy van, amit érdemes megőrizni és van, amin változtatni szükséges.

A)     Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek őrzésének és a fejlődésnek egyaránt nagy jelentősége van a társadalom életében.

b)     Tudja, hogy a változások okai összetettek lehetnek.

B)     Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözőképpen érzékelik és értékelik.

c)     Tudja, hogy a változás és a fejlődés nem ugyanaz.

C)     Ítélje meg konkrét esetekben, hogy a változás fejlődést jelent-e. Értse, hogy bizonyos intézmények és eszmék más szerepet töltenek be különböző helyeken és korokban. Legyen képes egy jelenség változásait egy hosszabb időszakban végigkísérni.

V. Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok
értékelésére is. Értékítéleteit tudja indokolni

a)     Fogalmazza meg saját véleményét társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről.

A)     Értse, hogy a személyek és csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott szituáció hogyan befolyásolja.

b)     Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni a „jó” és a „rossz” között.

B)     Tudja, hogy az embereknek lehetnek „jó” és „rossz” döntései (cselekedetei), és ezek a döntések, cselekedetek a szándéktól függetlenül is hathatnak.
Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egy időben pozitív és negatív oldalai.

c)     Legyen tudatában annak, hogy az egyes emberek vagy közösségek számára előnyös események mások részére hátrányosak lehetnek.

C)     Legyen képes a többségi és kisebbségi vélemény összehasonlítására és értékelésére, a kisebbségi vélemény figyelembevételére.

3. KIFEJEZŐKÉPESSÉGEK

I. Szóbeli

a)     Tudjon eseményeket elbeszélni. Legyen képes saját szavaival összefüggően ismertetni a tankönyv vagy más, életkorának megfelelő szöveg egy-egy részletét, fő vonalaiban reprodukálni a tanár vagy társai okfejtését, részt venni események dramatizálásában.

A)     Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani az ifjúsági irodalomból vett részletek, a népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból vett szemelvények, a sajtó, a rádió- és tv-műsorok alapján.

b)     Legyen képes a tankönyvön kívüli forrásokból (pl. a helytörténeti gyűjtőmunkából) merített ismeretekről beszámolni.

B)     Legyen képes magyarázni társadalmi-történelmi összefüggéseket.

c)     Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, képekből, történetekből, tömegkommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről.

C)     Legyen képes megfogalmazni a grafikonokból és statisztikákból levont következtetéseit, azokról beszámolni.

d)     Tudjon önállóan kérdéseket fogalmazni, egy-egy társadalmi-történelmi témáról vitatkozni.

D)     Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, társai beszámolóit objektíven értékelni, bírálni.

II. Írásbeli

a)     Tudjon írásban válaszolni szóbeli vagy írásbeli kérdésekre.

A)     Legyen képes önálló véleményét, bizonyítékait, cáfolatait leírni, egy-egy adott témáról rövid dolgozatot készíteni.

b)     Nevelői segítségével készítsen vázlatot a tankönyv szövegéből és más szövegekből.

B)     Legyen képes önálló vázlatot, felelettervet írni; olvasmányairól kivonatot; tanári magyarázatról jegyzetet készíteni.

III. Képi

a)     Legyen képes történelmi vagy társadalmi témáról rajzot készíteni.

A)     Tudjon önállóan gyűjtött képekből összeállítást, tablót készíteni.

b)     Tudjon tanári irányítással rajzos vázlatot készíteni.

B)     Tudjon önálló sematikus vagy rajzos vázlatot készíteni.

4. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN

I. Az idő tagolása

a)     Legyenek képzetei a percről, az óráról, a napról, a hétről, a hónapról, az évről, az évtizedről és az évszázadról.
Ismerje a Kr. e. (i. e.) és a Kr. u. (i. sz.) fogalmakat és kifejezéseket.

A)     Ismerje a nagy történelmi korok mellett a kisebb korszakok nevét és sorrendjét is (Árpád-kor, a Hunyadiak kora). Ismerje egy-egy korszak legfontosabb jellemzőit.

II. Tájékozódás az események sorrendjében

a)     Tudjon eseményeket időrendbe állítani. Nevezze meg az események színhelyét is.

A)     Tudja a különbségeket és egybeeséseket a nagy világtörténelmi korok és a hazai történelem korszakai között.

b)     Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat és a régmúltat.

B)     Tudja, hogy a társadalmi élet különböző területein, a különböző országokban végbement kiemelkedő események és meghatározó folyamatok közül melyik történt előbb, melyik később, melyek történtek körülbelül egyidejűleg.

III. Tájékozódóképesség fejlesztése évszámok segítségével

a)     Ismerjen néhány – a részletes követelményekben megjelölt – évszámot.

A)     Tudja a részletes követelményekben szereplő évszámokat használni a történelmi időben való tájékozódás céljából. Környezetének, lakóhelyének fontos eseményeit helyezze el a köztörténet jelentős eseményeinek sorában.

b)     Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

B)     Tudjon használni és összeállítani különböző kronológiai táblázatokat.

5. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN

I. Különböző jellegű és méretarányú térképek olvasása

a)     Tudjon eseményeket leolvasni a térképről.

A)     Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes a történelmi tér változásainak önálló felismerésére (pl. egy-egy ország területváltozásainak leolvasása a térképről).

b)     Tudjon távolságot becsülni és számítani a történelmi térképen.

B)     Legyen képes egyszerű történelmi térképvázlatokat rajzolni.

II. A földrajzi környezet hatása egy-egy ország fejlődésére

a)     Ismerje fel, milyen hatást gyakorol a földrajzi környezet egy-egy ország, országrész fejlődésére, gazdasági életére.

A)     Tudja, hogy az egyes országok földrajzi fekvése, regionális helyzete miként befolyásolja az adott ország társadalmi-politikai berendezkedését.

III. Tájékozódóképesség fejlesztése topográfiai adatok segítségével

a)     Tudjon a tanult helyekhez eseményeket kapcsolni.

A)     Tudja megmutatni különböző jellegű és méretarányú térképeken az alaptanterv követelményeiben felsorolt topográfiai helyeket.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

TÁRSADALMI ISMERETEK

AZ EMBER TÁRSAS LÉNY

A társadalmat alkotó különféle emberi közösségek (család, baráti kör, iskolai, vallási közösségek).

A közösséghez tartozás feltételei (célok, szabályok elfogadása, részvétel közös tevékenységben, hagyományokhoz való igazodás).

A közösségi együttlétek hagyomá-nyos alkalmai (szüret, vásár).

Információk szerzése a tanuló közvetlen környezetében megfigyelhető közösségekről (kik a tagjai, mikor és hol találkoznak, mit csinálnak). 1d; 2.Ia

Az alapvető közösségi szabályok (házirend) ismerete.

Közösségi feladatok vállalása, a megbízások teljesítése.

A CSALÁD

A családi közösség jellemzői (a csa-ládtagok száma, életkor, foglalkozá-suk, életmódjuk).

A családtagok kapcsolatai (szülő-gyerek, nagyszülő-unoka, testvér).

Közeli rokonok (nagynéni, nagybácsi, unokatestvér).

Saját élettörténet.

A családi szerepek bemutatása. 1c; 3.Ib

A közeli rokoni kapcsolatok felismerése, megnevezése. 1d; 2.Ia

Beszámoló a házimunkákban való részvételről. 1c; 3.Ic

Példák sorolása az egymás iránti szeretet és megbecsülés lehetséges megnyilvánulási formáiról. 2.Vb

A családdal kapcsolatos dokumentumok (levelek, fotók, emlékkönyvek) gyűjtése. 2.Ib

Családi emlékhelyek látogatása, gondozása. 1d; 2.IVa

A saját és a családtagok személyi adatainak ismerete (név, foglal-kozás, születésnap).

Események és időpontok egymáshoz kapcsolása (amikor születtem..., amikor óvodás voltam..., amikor elsős lettem..., az elmúlt évben).

A LAKÓHELY ISMERETE

Nevezetességek, érdekességek a lakóhely történetéből.

Ismerkedés a lakóhely hagyományaival, a hagyományok ápolása.

A táj természeti szépségei, kulturális értékei, népművészete, szolgáltatásai, közlekedése, gazdasági élete.

Feljegyzések készítése helyszíni megfigyelésekről, néprajzi gyűjtőmunkáról, a gyűjtött anyag feldolgozása, rendszerezése, elemzése. 1g; 2.IIIb

Tudjon tanítói segítséggel beszámolni a táj és a lakóhely jellemzőiről, nevezetességeiről.

ORSZÁGISMERET

Hazánk: Magyarország.

Elhelyezkedése Európában; a szom-szédos országok. Magyarország la-kói, nemzetiségek, etnikai csopor-tok, határokon túli magyarok.

Hivatalos nyelv – anyanyelv.

Az ország fővárosa, nagyobb városai. Az ország közigazgatási egységei.

Hazánk természeti szépségei, kin-csei, kulturális értékeink (nevezetes épületek, szobrok, nemzeti parkok, világörökség részévé nyilvánított értékek, magyar alkotóművészek és alkotásaik, tudósok és tudományos eredményeik).

A tanultakkal kapcsolatos helyszínek megtalálása a térképen (főváros, lakóhely). 5.Ia

Néhány kulturális érték bemutatása szóban, segítségadás mellett. 2.Ia

Országunk neve.

Fővárosunk és a hivatalos nyelv megnevezése.

Etnikai csoportok, néhány nemzetiség felsorolása.

MONDÁK, LEGENDÁK, TÖRTÉNETEK NEVEZETES ESEMÉNYEKRŐL, HÍRES SZEMÉLYEKRŐL

Történetek néhány – életkornak megfelelő – példa értékű személyiségről a magyarság történetéből, nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó eseményről. Mondák, legendák, történetek a vérszerződésről, Árpádról, a hét vezérről, Szent Istvánról, Szent Imréről, Szent Gellértről, Szent Lászlóról, IV. Béláról, Szent Margitról, Nagy Lajosról, Hunyadi Jánosról és Mátyásról, a végvári harcok hőseiről, a nagy erdélyi fejedelmekről, II. Rákóczi Ferencről, Széchenyi Istvánról és Kossuth Lajosról, 1848/49 eseményeiről, csatáiról, hőseiről, Deák Ferencről és a modern világ úttörőiről (tudósokról, feltalálókról, művészekről), háborúk hőseiről és áldozatairól, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről.

Tanulságok levonása példa értékű tettekből. 1A; 2.Va

A monda, a legenda megkülönböztetése a valóságtól. 2.IIa

Események elhelyezése a történelmi időben. 4.IIb

A megismert események helyének megmutatása a történelmi térképen. 5.IIIa

A tanult mondák és történelmi események elbeszélése saját szavaival.

A MAGYAR NEMZET JELKÉPEI

A Himnusz, a Szózat.

Nemzeti ünnepek.

Nemzeti ereklyék, emlékhelyek.

 

Március 15-ével kapcsolatos vers, dal, történet előadása.

Nemzeti jelképeink felismerése.

Tiszteletadás a Himnusz és a Szózat éneklése közben.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A LAKÓHELYTŐL A NAGYVILÁGIG

Lakóhelyünk gazdasága

Gazdasági ágak és kapcsolatai.

A lakóhely környezeti állapota.

A megye székhelye.

Gyűjtse össze, melyek a lakóhely értékes természeti forrásai (föld, víz, ásványi kincsek stb.). 2.Ia,c

Tudjon felsorolni lakóhelyét jellemző foglalkozásokat. 3.Ic

Érdeklődjék meg: mivel foglalkozik az önkormányzat. 2.Ia

Kirándulás a megye székhelyére. 2.Ia,b

A lakóhely gazdasági jellemzői.

A megye székhelye, a főváros.

Lakóhelyünk társadalma

Jellegzetes társadalmi csoportok a lakóhelyen és ezek történeti változásai.

Tapasztalatok gyűjtése a lakóhelyi közösségek működéséről.

A lakóhely életével kapcsolatos hírek, dokumentumok, gyűjtemények elemzése, értelmezése nevelői irányítással. 2.IIIa

Példák bemutatása arra, hogy mit tesznek a lakóhelyi közösségek a település lakóiért. 1e; 2.Va

 

Életképek hazánk néhány jellemző tájáról

A természet, a társadalom, a gazdaság és a környezeti állapot összefüggései.

Képek, olvasmányok gyűjtése a jellemző tájakról, megkeresésük térképeken. 5.Ia

Az alapvető gazdasági ágak.

Magyarok a nagyvilágban

A határon túli magyarság és kapcsolatuk az anyaországgal.

Gyűjtsön híreket újságokból, a rádió és a televízió műsoraiból magyarok külföldi tevékenységéről, kapcsolatairól, sikereiről.2.Ia

A szomszéd országokban nagyobb számban élő magyarság.

Helyünk Európában és a világban

Hasonlóságok és különbségek hazai és külföldi családok, települések életében.

Az életmódbeli különbségeket befolyásoló tényezők (földrajzi adottságok, termelési javak elosztása).

Hasonlítsa össze olvasmányok, képek alapján egy-két hazai és külföldi család, település életét, a különböző kultúrkörökhöz tartozó emberek mai életmódját (afrikai törzsek, eszkimók, indiai földművesek, arab kereskedők, amerikai üzletemberek). 1g; 2.IIIb

 

A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG VÁLTOZÁSAI ÉVEZREDEK SORÁN

Termelés

Példák a mezőgazdaság, az ipar, az építészet, az energiatermelés, a közlekedés és a hírközlés fejlődéstörténetéből.

Az emberek hajdani és mai életmódjának összehasonlítása saját tapasztalatok, elbeszélések, képek, leírások alapján.

Figyeljék meg: mi az, ami megmaradt a múltból és mi fejlődött tovább. Pl. gyűjtögetés, vadászat, halászat, állattartás, földművelés és eszközeinek változása az évezredek folyamán, kézművesség (edények készítése régebben, fazekaskoronggal és napjainkban); az emberiség első nagy építményei és építésük okai (a piramisok, Bábel tornya, a Nagy Fal); az építkezés változása (mai háztípusok). 2.IVa,b,c

Egy terület fejlődésének néhány kiemelkedő állomása.

Fogyasztás

Példák a lakás, a ruházkodás, a fűtés, a világítás, a vízellátás területéről.

Saját tapasztalataik, elbeszélések, képek, leírások alapján hasonlítsák össze az emberek hajdani és mai életmódját.

Figyeljék meg: mi az, ami megmaradt a múltból és mi fejlődött tovább. Pl. népi táplálkozás, konyhakultúra, étkezési szokások, ételkészítés változásai és mai étrendünk; a háztartási használati eszközök változásai; védekezés a hideg ellen, fűtési lehetőségek régen és ma; a világítás különböző formái és eszközei a fáklyától a fénycsőig; az ivóvíz beszerzése és nehézségei, tisztálkodás; jellegzetes ruhaviseletek és öltözködési szokások, ruhaviseletek a különböző földrészeken és hazánkban. 2.IVa,b,c

Egy terület történelmi változásainak néhány fontos állomása.

Elosztás

Példák az áru, a piac, a pénz, a kereskedelem köréből.

Különféle társadalmi csoportok életmódja különböző korokban, kontinenseken és hazánkban.

Saját tapasztalatok, elbeszélések, képek, leírások alapján hasonlítsák össze az emberek életmódját.

Figyeljék meg, mi az, ami megmaradt a múltból és mi fejlődött tovább. Pl. piac, vásár, fizetési eszközök a különböző korokban. A vándorló magyarok élete és életmódjuk változása; az emberek élete egy középkori faluban, egy lovagi várban vagy királyi udvarban; élet egy újkori főúri palotában. 2.IVa,b,c

A pénz, a piac, a kereskedelem szerepe az emberek életében.

Tudja, hogy a különböző történelmi korokban különböző módon és mértékben oszlottak el a megtermelt javak a különböző embercsoportok között és különböző volt az életmódjuk is.

TÖRTÉNETEK A EMBERISÉG ÉS HAZÁNK MÚLTJÁBÓL

Történetek a görögökről és a rómaiakról (pl. az olümposzi istenekről, a trójai háborúról, a thermopülai hősökről, Periklészről és Pheidiaszról, Nagy Sándor neveléséről és háborúiról, Hannibálról, Julius Caesarról, Spartacusról, a keresztényüldözésekről).

Történetek a középkorból (pl. a keresztes háborúkról, lovagi tornákról; a magyar kalandozásokról, Szent István ország- és egyházszervező munkájáról, a régi és új rend küzdelméről, Bánk bánról, a tatárjárásról, a török elleni harcokról, a Dózsa-parasztháborúról, Mohácsról).

Történetek az újkorból (pl. a nagy felfedezésekről, különböző kultúrák találkozásairól, a három részre szakadt Magyarország életéről).

Készítsen időszalagot és helyezze el rajta a tanult eseményeket. 4.IIIa

Tudjon röviden összefoglalni egy-egy tanult történetet. 3.Ia

Ismertesse véleményét a tanult események okairól. 2.Va

Gyűjtsön adatokat a tanult történetekkel kapcsolatban. 2.Ic

Ismerjen az életkorának megfelelő könyveket, amelyek mondákat, regéket, történelmi elbeszéléseket tartalmaznak. 3.Ib

A tanult történetek elbeszélése saját szavaival.

A tanult események elhelyezése az időszalagon.

A tanult helyek megkeresése a történelmi térképen.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK

TÁRSADALMI ISMERETEK

A család

A család mint életünk alapvető közössége.

A család mai problémái.

Gyűjtsön adatokat népesedési helyzetünkről. 2.IA

Vonjon le következtetéseket a gyűjtött adatokból. 1G; 2.IB

Tudja, hogy a család legfontosabb feladata a gyermekek nevelése; az érzelmi biztonság nyújtása, felelősségvállalás egymásért.

Tudja, hogy a magyar népesség évek óta csökken.

A helyi társadalom

Társadalmi csoportok a lakóhelyen.

A társadalom nyugalmát veszélyeztető csoportosulások.

Az iskolai diákönkormányzat tevékenysége.

Készítsen beszámolót egy helyi közösség múltjáról és jelenéről. 3.Ib

Egy helyi közösség megnevezése.

Ismerje a vezetőjét, a közösség legfontosabb céljait.

Társadalmi tagoltság

Nemzeti-nemzetiségi, etnikai csoportok.

A cigányok Magyarországon.

Egyházak és vallási közösségek.

Egyesületek.

Nemek és életkor szerinti csoportok.

Foglalkozási és vagyoni csoportok.

Készítsen beszámolót egy nemzetiségi vagy etnikai csoport helyzetéről. 3.IIA

Készítse el egy átlagos körülmények között élő, két-három gyermekes család havi költségvetését. 2.IVB

Rendezzenek vitát a falusi, illetve a városi életmód előnyeiről, hátrányairól. 2.IIIB; 2.VB

Tudja, hogy a különböző társadalmi csoportok egyenjogú tagjai társadalmunknak.

A legnagyobb magyarországi egyházak felsorolása.

Tudja, melyek a legnagyobb létszámú nemzetiségek és kisebbségi etnikumok hazánkban.

Legyen fogalma az elszegényedésről, a munkanélküliségről, a társadalmi egyenlőtlenségről.

Politikai tagoltság Magyarországon

Pártok, képviseleti szervek, szakszervezetek, kamarák, parlamenti demokrácia.

Figyeljék a napi sajtót, számoljanak be egy adott héten a pártok, a kamarák, a szakszervezetek tevékenységéről. 2.IB

Tudják, hogy a pártok különböző módokat kínálnak az ország előtt álló feladatok megoldására; a szakszervezetek fő feladata a munkavállalók érdekeinek képviselete.

Társadalmi beilleszkedési zavarok

Bűnözés, vandalizmus, alkoholizmus, kábítószer, öngyilkosság, az idegengyűlölet.

Tájékozódjanak a legfrissebb statisztikai kiadványokban a bűnözésre, alkoholizmusra vonatkozó adatokról. 2.IA

A legfontosabb társadalmi beilleszkedési zavarok és negatív hatásainak ismerete.

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

Az alkotmány

Alaptörvény.

Az állam szuverenitása.

Államterület.

Felségjelvények.

Az alkotmány fő fejezetei.

Olvasmányai alapján számoljon be egy felségjelvény eredetéről. 3.IA

Gyűjtsön a tömegkommunikációs eszközökből az alkotmány egyes fejezeteihez kapcsolható híreket. 3.IA

Tudja, mit jelent az, hogy az alkotmány alaptörvény.

Az állampolgári ismeretek tanulmányozása során fokozatosan ismerkedjen meg az alkotmány legfontosabb tartalmi elemeivel.

A választási rendszer

A választójog.

A parlamenti választások.

A modern parlamenti demokrácia

Az önkormányzati választások.

Rendezzenek az osztályban választási gyűlést. 2.IIA

Tudja, kinek van választójoga Magyarország.

Legyen tisztában a választójog gyakorlásának jelentőségével, ismerje technikáját.

A magyar állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei

A gazdasági, szociális, kulturális jogok csoportja.

Az állampolgárok egyenjogúsága.

Az állampolgári kötelességek.

Tanulmányozza az Alkotmány „Alapvető jogok és kötelességek” című fejezetét. Magyarázza meg, hogyan érvényesülnek ezek a mai Magyarországon. 2.IB

A legfontosabb állampolgári jogok felsorolása.

Ismerje alapvető állampolgári kötelességeit.

A demokratikus kormányzati rendszerek

A hatalommegosztás.

A köztársasági elnök.

Az alkotmánybíróság.

A nyilvánosság.

Sorakoztasson fel érveket a hatalommegosztás szükségessége mellett. 2.Va,C

Gyűjtsön adatokat a sajtóból a köztársasági elnök szerepéről, csoportosítsa ezeket. 2.IIB

Kísérje figyelemmel az utolsó hét sajtóját. Hogyan érvényesül a nyilvánosság szerepe? 2.IB

Tudja, mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás.

Tudja a köztársasági elnök nevét.

Az Országgyűlés

A törvényalkotás.

A parlamenti ellenőrzés.

A parlament szervezete és működése.

Vitassák meg az éppen napirenden levő törvényjavaslatok valamelyikét. 2.VC

Időnként kövesse nyomon a parlamenti közvetítéseket. 2.IIA

Tudja, hogy az Országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás.

Legyenek fogalmai a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalának szerepéről.

A miniszterelnök

Tananyag:

A végrehajtás.

A törvény-előkészítés.

A miniszterek, a minisztériumok.

Kísérje figyelemmel a kormány heti tevékenységét. Csoportosítsa a kormányintézkedéseket különböző szempontok szerint (pl. külgazdaság, oktatás). 3.IIB

Állítsanak össze a miniszterelnöknek szóló kérdéseket aktuális politikai problémákról. 2.IIIa;3.Id

Néhány minisztérium felsorolása.

Tudja, ki a kormányfő.

Az igazságszolgáltatás

A bíróságok.

A polgári peres és büntetőeljárás.

Az ügyészségek.

Rendezzenek az osztályban egy bírósági tárgyalást. 3.Ia; 3ID

Készítsenek interjút egy ügyvéddel. 3.Id

A polgári peres eljárás és a büntetőeljárás közti különbség.

Legyenek tisztában azzal, hogy valamennyi magyar állampolgárt megilleti a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog.

A helyi önkormányzat

Az önkormányzatok feladatai.

Az önkormányzatok szervezete.

A képviselő-testület, a polgármester.

A polgármesteri hivatal. A helyi közigazgatás működése.

Ügyintézés a helyi hatóságoknál.

Kisebbségi önkormányzatok.

Tegyenek látogatást a községházán (városházán). Számoljanak be a hivatal felépítéséről. 2.Ia

Vitassák meg, milyen kérdésekben kezdeményeznének helyi népszavazást. 3.ID

Tudják, hogy a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselő-testület, esetenként helyi népszavazás útján gyakorolják.

Tudják, melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyekkel az állampolgár a helyi polgármesteri hivatalban találkozik.

A belső rend védelme

A rendőrség. A bűnüldözés; a közrend és a közbiztonság védelme; közlekedésrendészet.

A rendészeti szervek.

A polgárőrség.

Értékeljék a helyi rendőrség munkáját. 2.V

Készítsenek interjút a helyi rendőrőrsön. 3.Id

Jegyezzék le egy tűzoltó élménybeszámolóját. 3.IIB

A fegyveres testületek.

Tudja, hogyan veheti igénybe a rendőrség és a tűzoltóság segítségét.

A honvédelem

A haza védelmének szükségessége.

A honvédelmi és hadkötelezettség.

Elemezzék az Alkotmány vonatkozó paragrafusait és a katonai eskü szövegét. 2. IVA

Látogassanak el egy katonai alakulathoz, hívjanak meg katonai előadókat, számoljanak be tapasztalataikról. 2. IB

Számoljanak be egy szabályos határátlépés eseményéről. 3.Ia

Tudják, hogy a haza védelme minden állampolgár alapvető kötelessége, mely áldozatvállalással is jár

A művelődés hazánkban

A műveltség társadalmi szerepe.

A közoktatás, a szakoktatás, a felsőoktatás.

A művelődés iskolán kívüli formái és színterei.

Indokolják meg iskolaválasztásukat, továbbtanulási irányukat. 2.VB

Látogassanak meg művelődési intézményeket, ismerjék meg tevékenységüket. 2.IA

A tankötelezettség fogalmának, a legfontosabb továbbtanulási lehetőségeknek ismerete.

Az egészségügy és a szociálpolitika

A társadalombiztosítás (egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás).

A társadalombiztosítási járulék.

Az egészségügyi ellátás.

A mentők munkája.

A szociálpolitika.

Magyarázza el kisebb társainak a betegbiztosítási igazolvány használati módját. 3.Ib

Rendezzenek osztályukban „parlamenti vitanapot” a szociálpolitika aktuális feladatairól. 2.VB

Vitassák meg, hogyan adnának szociális támogatást: mindenkinek egyformán vagy rászorultság szerint. 2.VC

Tudja, hogyan kell használni a betegbiztosítási igazolványt, hogyan lehet kihívni a mentőket.

Legyen tisztában a fontosabb szociálpolitikai juttatásokkal és kedvezményekkel.

A Magyar Köztársaság külpolitikája és külkapcsolatai

Nagykövetség, követség, konzulátus. Nemzetközi szervezetek.

Kétoldalú kapcsolatok. Kapcsolatok a szomszédos országokkal.

A határainkon túl élő magyarság.

Magyar állampolgárok külföldön.

Útlevél, vízum.

Beszéljék meg, mi mindenre van szükség egy-egy nagyobb külföldi út alkalmával. 3.ID

Gyűjtsenek tényeket a határainkon túl élő magyarság életéről. 2.Ia

Töltsenek ki közösen egy útlevélkérő lapot. 3.IIa

Az útlevél és a vízum legfontosabb használati tudnivalói.

A külföldön tartózkodás írott és íratlan szabályai.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

Az állam szuverenitása

A szuverenitás: terület – népesség (állampolgárság) – főhatalom.

Vitassák meg, mi a különbség az állampolgárság és a nemzetiségi hovatartozás között. 3.ID

Ismerje a magyar állampolgárság kritériumait.

Az emberi jogok és nemzetközi védelmük

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye.

Egyezmény a gyermekek jogairól.

Vonjon le a maga életére vonatkozó következtetéseket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és A gyermekek jogairól című dokumentumok részleteiből. 2.IB

Tudja, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog az embernek olyan veleszületett, emberi mivoltához tartozó joga, amelyet senki és semmi, még az állam sem vehet el.

Hazánk és Európa

Az Európa Tanács, az Európai Unió szervezete. Az Észak- atlanti Szerződés Szervezete.

Az európai biztonsági rendszer.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.

Gyűjtsenek adatokat a sajtóból Magyarország és az európai szervezetek kapcsolatáról. 2.IA

Tudja, miért létérdeke hazánknak az Európához való szerves kapcsolódás.

Az ENSZ és szervezete

Az ENSZ alapokmánya.

Az ENSZ felépítése.

Elemezzék közösen az ENSZ alapokmányának néhány fontos részletét. 2.IIB

Számoljon be az ENSZ egy szakosított szervezetének munkájáról. 3.IA

Tudjon példákat sorolni az ENSZ legfontosabb feladatairól.

Az emberiség globális problémáinak helyi kezelési lehetőségei

Készítsen felszólalást, kiselőadást arról, hogyan jelentkeznek az emberiség globális problémái saját környezetében. 3.IIA

Ismerje kötelességeit a környezet védelmében.

GAZDASÁGI ISMERETEK

A háztartás

A háztartásban folyó termelési-szolgáltatási folyamatok.

A családi munkamegosztás megtervezése. 3.IIB

 

Jövedelemszerzési módok (munkával és nem munkával szerzett jövedelmek – örökségből, nyereményből, vagyonból származó).

Vitassák meg, milyen pénzszerzési lehetőségeket ismernek. 3.ID

Ismerje a főbb költségeket a háztartásban.

A jövedelmek elköltési módjai.

Létszükségleti kiadások – szabad rendelkezésű jövedelmek.

Fogyasztás, „beruházás”, megtakarítás a háztartásban.

A megtakarítás formái.

Napi, havi, éves tervezés a család kiadásaira, főbb vásárlásaira. 3.IIB

Vita a szabad rendelkezésű jövedelmek elköltési lehetőségeiről, a befektetési, megtakarítási formákról: betét, kötvény, részvény, befektetési jegyek, ingatlan-, devizavásárlás. 3.ID

Legyen tisztában a napi szükségleti cikkek áraival és a fontosabb megtakarítási formákkal.

Szükségletek, preferenciák, a szükségletek rangsorolása.

Elemezzék, mit miért vásárolnak az emberek. 2.IIIB

Vita az előrehozott vásárlások előnyeiről és hátrányairól: hitelfelvételi lehetőségek a családban. 2.IIIB

Tudjon határozni a családi szükségletek kielégítési sorrendjéről.

A fizetőképes kereslet mint a gazdasági növekedés piaci hajtóereje.

Beszélgetés az ifjúsági betétek, hitelkártyák használatáról. 2.IIIB

 

Munkavégzés, szabadidő, életszínvonal, életminőség.

Vitassák meg, mi a biztosítás jelentősége, milyen biztosításokat ismernek. 2.IIIB

Beszélgetés az életszínvonal és életminőség összefüggéséről. 1.f,g; 2.VB

 

Vállalkozás

A vállalkozások: méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma, tulajdonforma.

A vállalkozások csoportosítása különböző szempontok szerint. 2.IVC

Ismerje a vállalkozó és a vállalkozás fogalmát.

Egy kisvállalkozás alapításának feltételei (ötlet, terv, piac, források).

Vitassák meg, milyen üzleti ötletre alapítanának vállalkozást. 3.ID

Ismerje a vállalkozói magatartás szerepét a gazdaságban.

A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai.

Beszéljék meg, kit és miért tartanak sikeres vállalkozónak. 2.VA

 

A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai.

Vitassák meg, szükséges-e a piaci viszonyok megjelenése az egészségügyben, a kultúrában, az oktatásban. 2. IIA; 3.ID

 

A munka világa

A munkaviszony fogalma.

A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata.

A munkaszerződés, a kollektív szerződés.

Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek.

Vitassák meg, milyen jogai és kötelességei vannak a munkavállalónak és a munkáltatónak. Hogyan lehet egyeztetni a különböző érdekeket? Milyen jogszerű formái vannak az érdekképviseletnek, az érdekvédelemnek? 2.VA; 3.ID

A munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető szabályok.

Az érdekvédelem lehetőségei.

A nemzetgazdaság

A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP).

 

Ismerje a gazdasági teljesítmény szerepét az életszínvonal alakulásában.

Termelés, szolgáltatások, infrastruktúra.

Vitassák meg, miért fontos az infrastruktúra a gazdaság egészének működéséhez. 2.IB

Az infrastruktúra főbb területeinek felsorolása.

A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány.

Vitassák meg: miért baj, ha nagy a költségvetési hiány és az adósságállomány. 2.IB

Az infláció fogalmának és következményeinek ismerete.

A költségvetés

A költségvetési hiány okai, veszélyei.

Beszéljék meg, milyen módszerei vannak a költségvetési hiány csökkentésének. 3.ID

A költségvetés legfontosabb bevételeinek és kiadásainak felsorolása

Az adófajták.

Töltsenek ki közösen egy személyi jövedelemadó bevallást. 3.IIa

Vitassák meg, igaz-e, hogy az államnak annál több az adóbevétele, minél nagyobbak az adókulcsok. 3.ID

Ismerje a legfontosabb adófajtákat.

A külgazdaság

A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem.

Vitassák meg: mit, mikor érdemes exportálni, importálni. 2.IIIA

Ismerje az export és import fogalmát.

Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, GATT).

Vitassák meg, előnyös-e külföldi kölcsönt felvenni. 2.IIIB

Tudjon felsorolni egy-két fontos nemzetközi gazdasági szervezetet, melynek tagjai vagyunk.

Hazánk és az Európai Unió.

Vitassák meg az EU-tagság előnyeit és hátrányait. 2.IVA

Tudjon felsorolni néhány országot, mely az EU tagja.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

EMBERISMERET

Ember és állat

Az ember előtörténete (az ember mint az élővilág fejlődésének folytatása és csúcsa).

Az emberek és az állatok különbözősége (emberi és állati test, agy, környezet, eszközök, munka, kommunikáció, társadalom).

Legyen képes elhelyezni az embert az élővilágban. 1A

Az ember származásáról szóló legfontosabb elképzelések.

Az ember és az állat közötti döntő és lényeges különbségek ismerete.

Test és lélek

Egészség, betegség, fogyatékosság.

Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés, testünkkel szembeni felelősségünk).

Az ember lelki, társadalmi és szellemi oldala.

„Egész-ség” és egészség.

Testünk iránti felelősségünk az egymásra épülő „egész-ség” és az egészség szellemében. 1G

A testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.

Pszichikus működésünk

Ösztönök, érzékelés, észlelés, cselekvés.

Emlékezés, képzelet.

Gondolkodás, intuíció.

Érzések, érzelmek, értékelés.

Agresszivitás és indulatok.

Legyen képes elhelyezni a pszichikus megnyilvánulásokat az ész és érzés, az ösztönös és a tudatos rendszerében. (Lássa, hogy a pontos érzékelés és az intuíció, az érzelem és a gondolkodás részben ellentétei, részben kiegészítői is egymásnak). 1A

Az ösztönös és a tudatos cselekvés közötti különbség.

Személyiségünk

Ember voltunk általános vonásai és egyediségünk.

Énjeink (ösztönös, tudatos).

Vérmérséklet és jellem.

Adottság, készség, jártasság, képesség, tehetség, siker, önmagunk kiteljesítése.

Érdeklődés.

Szokás és szenvedély.

Önismeret, öntudat, önbizalom, önuralom, önérzet (önszeretet, önzés és önzetlenség).

Az ember értéke (büszkeség, gőg, tartás, emberi méltóság).

Lelki konfliktusok.

Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való fogadására.

A reális önismeret és önértékelés, az önbizalom és a helyes önszeretetet. 1B,D

Az életből és műalkotásokból vett példák segítségével mutassa meg az önzés, az önismeret, az önbizalom, az önérzet és önszeretet sajátosságait.

Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek.

Legyen képes érvelni a másik ember személyiségének tisztelete mellett.

Gondolkodás, kommunikáció, tanulás

Megismerés és tudás.

Verbális és nem verbális kommunikáció.

Emlékezet.

Problémamegoldás, tanulás.

Intelligencia, okosság, bölcsesség.

Értékelje a tudáson kívül a kreativitást, a lelkierőt és az egyéb szellemi képességeket is. 1A,G

A beszéd és a gondolkodás összefüggése.

Az emberi szellem

Nyitottság és kíváncsiság.

Kérdezés és magyarázatkeresés.

Hit és tudás.

Kreativitás, ihlet, intuíció.

Értékrend, világnézet.

Lelkiismeret.

Önmegvalósítás.

Legyen képes értékként kezelni a kíváncsiságot, a kérdezést. 1G

Az emberi szellem néhány sajátossága.

Az ember mint értékelő lény

Az értékelés szempontjai (tetszés, kellemesség, szépség, fontosság, hasznosság, igazság, helyesség, illendőség, elfogadottság, értékesség, erkölcsösség, jó-rossz).

Az értékelés nehézségei (a jó és a javak, állandó és változó értékek).

A nagyon sokak által legfontosabbnak tartott értékek (egység, szabadság, tudás, lelkiismeretesség, élet, munka, szeretet, szépség).

Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására. 1G

Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére. 1B

Ismerje a legfontosabbnak tartott értékeket.

Az ember mint erkölcsi lény

Választás és döntés, szándék és tett.

A rossz, a hibázás és a bűn (a valamiben bűnös és a rossz ember, a hibázó és a bűnöző, bűnös rendszerek).

Az erkölcsös cselekedet (jót jól).

Az erények.

Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére; felismerni, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit.

Különböző élethelyzeteket elemezve vázoljon fel különböző választási lehetőségeket, indokolja meg a döntések helyességét vagy hibásságát. 1.B; 2.VB

A választás és a döntés, a szándék és a tett különbségei.

Tudja, hogy az emberek mást és mást tartanak jónak és rossznak, valamint azt is, hogy sokféle értékben és normában megegyeznek.

Mozgatóink

Meghatározottságaink, gyökereink.

Vágy, szükséglet, lehetőség, akarás, siker, igény.

Érdekek, értékek, normák.

Beállítódás, magatartás és viselkedés.

Nyitottság, empátia és tolerancia.

Előítélet és előítéletes viselkedés.

Szándék, tudatosság, célok.

Legyen képes felfedezi a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat. 1.I; 2.VA

Fontos mozgatók (szükséglet, érdek, lelkiismeret).

Az egyes ember fejlődése

Életkorok jellemzői.

Erkölcsi fejlődés.

Az ember fejlődésében való szemlélete.

Helyezzen el konkrét embereket (és önmagát is) a megfelelő életkori szakaszba, s állapítsa meg, mennyiben érvényesek rájuk az adott életszakasz jellemzői. 1.a;1.F

A különböző életkori szakaszok legfőbb jellemzői.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN7

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Kapcsolatok

Alapvető kapcsolatok (viszony a tárgyakhoz, az élőlényekhez, szerepkapcsolatok, intim kapcsolatok).

Családi kapcsolatok (szülő és gyermek kapcsolat, a testvérek, házastársak, rokonok).

Barátság.

Egyéb kapcsolatok (a munkatársaktól a nemzetig).

A kapcsolódás formái és módjai (rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság, erőszak-békesség, kooperáció-versengés, szeretet-gyűlölet).

Felelősség (önmagukkal, másokkal, utódainkkal, az élővilággal és egész környezetünkkel szemben).

A kapcsolatkultúra legfontosabb erényei (alkalmazkodóképesség, becsület, hűség, önzetlenség, őszinteség, szolgálat, szolidaritás, tisztelet, türelem, udvariasság, vezetőképesség).

Konfliktuskezelés.

Legyen világos képe szerepeiről és hovatartozásairól. 1.c,d

Tudatosítsa, milyen a viszonya másokhoz, hogy kiért miben és mennyiben felelős. 1.c; 1.D

Próbálja megítélni, milyen jelekből lehet következtetni egy-egy megnyilvánulás hamis vagy igaz, önző vagy önzetlen voltára. 1.B

Az életből és műalkotásokból vett példák segítségével ítélje meg egy-egy emberi megnyilvánulás őszinte vagy hazug, önző vagy önzetlen voltát. 1.B

Az emberi kapcsolatok és kapcsolódások alapvető formái és erényei.

Érvelés a gondosan kiválasztott és mély társas kapcsolat értékessége mellett.

Nemiség, szerelem, házasság

Nemiség (az állat és az ember nemisége, homoszexualitás).

Nemi érettség, a szerelemre érettség.

Szerelem (nemiség és szerelem; tisztaság, szüzesség, önmegtartóztatás és önkielégítés).

A kiegészülésre vágyó ember (vágy, vonzalom, fellángolás), a másik személy szeretete felelősséggel, a feltétel nélküli, áldozatos szeretet.

Ismerkedés, udvarlás, együttjárás, jegyesség. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban.

A házasság (mint otthonteremtés, mint érzelmi, biológiai, gazdasági, jogi és erkölcsi szövetség; családtervezés).

Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatra való törekvést. 1.D

A szexualitás, a szerelem, a szeretet és a házasság kapcsolata.

Közösség és társadalom

Az emberi és állati társadalom különbözősége.

Az ember és természeti-társadalmi környezete.

Egyén és közösség (csoport, kisközösség).

Az élet értelme és az értelmes élet.

Az életszínvonal, az életmód, az élet minősége.

Egyenlőség és egyenrangúság.

Munka és alkotás.

Kultúra, művelődés, műveltség.

Térben és időben különböző kultúrák.

Deviancia.

Legyen képes meglátni a lehetőségeket és a feladatokat a közjó és az emberi jogok érvényesítésére. 1.E

Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kitűzése és rövid távú célok megvalósítása mellett. 1.F

Az emberi és az állati társas viszony hasonló és eltérő vonásai.

Lássa a hogyan élünk és a miért élünk különbözőségét és kapcsolatát.

Értékrendek és erkölcsök

Érdekek és értékek.

Értékrendek és értékrendszerek.

Szokások, hagyományok, normák, világnézetek.

Erkölcs és erkölcsiség.

Erkölcsi normák alakulása különböző korokban, kultúrákban, vallásokban, társadalmi rétegekben, szakmákban, különböző életkörülmények között.

Jog és erkölcs.

Vallás és erkölcs.

Erkölcsök és etikák.

Legyen képes elfogadni az egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeit, s érvelni ellenük vagy mellettük. 1.H

Az életből és műalkotásokból vett példákon mutassa be érdek és érték, erkölcs és erkölcsiség különbözőségét és kapcsolatát. 1.H

Az erkölcs és az erkölcsiség megkülönböztetése.

Bizalom, remény, boldogság, ünnep, szépség

Biztonság és bizalom, borúlátás és derűlátás, remény a reménytelenségben.

Öröm és bánat, vágy és megvalósulás.

Boldogulás és boldogság.

Ünnep és hagyomány.

Játék.

Humor.

Szépség, harmónia, művészet (alkotás és befogadás).

Példákkal, érzékeltesse a pesszimizmus és a cinizmus, a boldogulás és a boldogság, az öröm és az élvezet közötti különbségeket; különböző vicceket, anekdotákat, paródiákat, tréfákat elemezve különböztesse meg a vidámságot, a játékosságot, az iróniát és a maró gúnyt. 1.b; 1.I

Ismerje környezete legfontosabb ünnepeinek értelmét és értékét.

A hasznos mellett ismerje fel a szépség és a művészet szerepét az ember életében.

Rend és szabadság

Rend (biztonság, béke) és rendetlenség (szorongás, félelem; betegség; háború).

Meghatározottság és szabadság (korlátok felismerése, szükségszerűség, lehetőség; választás és döntés; fizikai és szellemi szabadság; szabad akarat).

A külső és belső szabadság.

Képes legyen megkülönböztetni a „rendet szülő szabadságot”, a korlátoktól való szabadságot és a szabadosságot. 1.H

A meghatározottság és a szabadság összefüggése, a külső és belső szabadság különbözősége.

Élet és halál

Állandóság és változás, fejlődés.

Múlt, jelen, jövő (emlékezés; jövőképek, tervek, utópiák).

Végesség és végtelenség.

Időbeliség és örökkévalóság.

A halál mint megsemmisülés és átlépés; felkészülés, szembenézés.

Legyen képes a megismert válaszkísérletek figyelembevételével valamiféle választ adni az ember (és saját) végességére. Hasonlítson össze különböző „túlélési elképzeléseket”, köztük a különböző vallások válaszait a halál kérdéseire. 1.I

Az ember történetisége.

Legyenek elemi fogalmai az élet végességéről és a folytatására vonatkozó legfontosabb elképzelésekről.

Hit és vallás

Hit és meggyőződés.

Világképek és világnézetek (kapcsolatai a természetképpel, a tudománnyal, az értékrenddel).

Istenhitek és vallások.

Népi vallásosság.

A vallás (mint hit, ismeret, érzés, rítus, közösség; mint menekülés és menedék; mint világmagyarázat). Vallás és a tudomány autonómiája.

Elvilágiasodás és ateizmus.

Vallástalanság és új vallási mozgalmak.

Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. 1.I; 3.ID

Lássa a meggyőződés, a hit, a világnézet és a vallás szerepét.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

TÖRTÉNELEM

Ősi társadalmak

Az ember helye a Föld ökológiai rendszerében.

A zsákmányoló életmód.

Eszközhasználat, eszközkészítés.

Az élelemtermelés kialakulása, mesterségek, csere.

Az ősi hiedelemvilág, szertartások.

További nevek, fogalmak és évszámok: régészet, ősember, munkamegosztás, kőkor, bronzkor, vaskor, varázslat.

Rendszerezze az emberi társadalom fejlődésére ható természeti tényezőket. 2.IB

Magyarázza el, mi a különbség a zsákmányoló és az élelemtermelő életmód között.

Mutassa be, hogyan bizonyítható régészeti leletekkel az élelemtermelés megindulása. 3.IB; 2.IIIb

Gyűjtsön információkat a népszerű tudományos irodalomból az ősi hiedelmekről és szertartásokról. 2.IB

Az ember első eszközei

A zsákmányolás és élelemtermelés közötti különbség.

Ókori keleti civilizációk

Demográfiai változások. Falvak, városok.

Az öntözéses gazdálkodás.

Az állam és az írás megjelenése.

Városállamok és birodalmak (Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína).

Vallás és kultúra az ókori Keleten.

További nevek, fogalmak és évszámok: dinasztia, fáraó, múmia, piramis, hieroglifa, törvény, ékírás, Babilón, kaszt, buddhizmus, hinduizmus, többistenhit, egyistenhit.

Ítélje meg az első államok létrejöttének jelentőségét az emberiség történetében. 2.V

Gyűjtsön adatokat és képeket az ókori Kelet művészeti alkotásairól. 2.IC

Keressen közös sajátosságokat az ókori keleti vallások tanításaiban. 2.IIIB

Egyiptom: fáraó, piramis

Mezopotámia: Hammurapi törvényei

India: kaszt

Kína: Nagy Fal, selyem, porcelán

A zsidó vallás és a Biblia

Bibliai történetek.

A zsidó történelem kezdetei.

További nevek, fogalmak és évszámok: Kánaán, Palesztina, Ádám és Éva, Káin és Ábel, Noé, Ábrahám, Mózes, Dávid és Salamon, próféták.

Hasonlítsa össze a korábbi vallásokat a zsidó egyistenhittel. 2.IIIB

Ismertessen bibliai történeteket. 3.IA

3-4 történet a Bibliából

Az ókori görögök

A hellének. A görög polisz.

Athén és Spárta.

Az athéni demokrácia és a görög-perzsa háborúk.

A görög vallás és a mindennapi élet.

Tudomány és művészet a görög világban.

Nagy Sándor hódításai és a hellenizmus.

További nevek, fogalmak és évszámok: Hellász, Olümposz, Zeusz, Trója, olimpiai játékok, Marathón, arisztokrácia, demokrácia, rabszolga, népgyűlés, Periklész, Kr.e. V. sz., Akropolisz, filozófia.

Magyarázza el, milyen összefüggés van a földrajzi környezet és a görög poliszrendszer kialakulása között. 5.IIA

Fejtse ki, miben és miért különböztek Athén és Spárta. 3.IB

Hasonlítsa össze az athéni demokráciát a mai demokráciákkal. 2.IVC

Mutassa be, milyen hatást gyakorolt a hellenizmus a kultúra fejlődésére. Értékelje Nagy Sándor szerepét. 2.IIIB

Az athéni népgyűlés

A spártai nevelés

Az ókori Róma

Róma városállamból birodalommá válik.

A köztársaság virágkora és válsága.

Társadalom, államszervezet, hadsereg, mindennapi élet.

A császárkor. Róma és a provinciák. Pannónia.

A népvándorlás. Az antik világ felbomlása.

További nevek, fogalmak és évszámok: Romulus és Remus, Itália, patricius, plebejus, consulok, senatus, dictator, légió, Karthagó, gladiátor, amfiteátrum, Julius Caesar, Augustus, időszámításunk kezdete, Aquincum, barbár, hunok, germánok, Attila, 476.

Írja le, véleménye szerint miért terjeszkedett Róma. 3.IIA

Hasonlítson össze két ellentétes beállítottságú történelmi forrásból egy-egy jellemző részletet. 2.IIA

Fejtse ki Róma és a provinciák kapcsolatának előnyös és hátrányos oldalait. 2.VB

Készítsen tablót a római civilizáció ránk maradt emlékeiből. 3.IIIA

Készítsen vázlatot az antik világ felbomlásának legfontosabb okairól. 3.IIB

Mutassa meg a térképen Róma terjeszkedésének fő állomásait.

A római civilizáció emlékei hazánkban (utak, vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok)

A kereszténység és az Újszövetség

Újszövetségi történetek.

A kereszténység kialakulása és elterjedése. Jézus élettörténete.

További nevek, fogalmak és évszámok: Mária, József, Heródes, Betlehem, Názáret, apostolok, utolsó vacsora, Pilátus, Golgota, Messiás, Megváltó, vértanú (mártír), Nagy Konstantin, Konstantinápoly.

Legyen képes a kereszténység történetének eseményeit a Római Birodaloméval szinkronban látni. 4.IIB

Vitassák meg, melyek voltak a kereszténység elterjedésének legfontosabb okai. 2.IIIA; 3.ID

Jézus élete

Az időszámítás kezdete

A kora középkor (V-X. század)

Gazdaság és társadalom a kora középkorban. Az uradalmi rendszer kialakulása.

A frankok. A Karoling-birodalom és utódállamai. Európa 1000 körül.

Az egyházszervezet kiépülése.

Világi papság és szerzetesség.

A Bizánci Birodalom és a keleti kereszténység.

Az iszlám és az arab világ.

További nevek, fogalmak és évszámok: földesúr, szolgáltatás, robot, Nagy Károly, 800, Német-római Császárság, pápa, püspök, remete, kolostor, apáca, szent, ikon, egyházszakadás, Mohamed, Mekka, Korán, kalifa.

Gyűjtsön információkat a könyvtárban a kolostorokról és a szerzetesek életéről. 2.IB

Fejtse ki, hogyan függ össze az iszlám vallás és az arab hódítás. 2.IIIA

Rajzoljon térképvázlatot Európa 1000 évvel ezelőtti államairól. 5.IB

Magyarázza meg, hogy a termelők érdekeltté válása hogyan hatott a termelésre. 2.IVC

Egyházszervezet, pápa, püspök, szerzetesek

Mohamed

A magyarság születése

Az ősmagyarság kialakulása és vándorlása.

A vándorló magyarság élete.

Honfoglalás és letelepedés.

További nevek, fogalmak és évszámok: nyelvrokonság, finnugor, őshaza, nomád, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, Etelköz, Álmos, Árpád, 895, Vereckei-hágó, kalandozások.

Mutassa be a vándorlás hatását a magyar nép összetételére, társadalmára, műveltségére és életformájára. 2.IIIA

Gyűjtsön szavakat a könyvtárban a finnugor nyelvrokonság bizonyítására. 2.IC

Számoljon be néhány, a honfoglalókra vonatkozó forrásról. 2.IA

Mutassa be a térképen a vándorlás fő állomásait és a honfoglalást.

895

Az érett középkor (X-XIII. sz.)

Hűbériség, lovagi élet, lovagi kultúra.

A középkori egyház.

Falusi élet és mezőgazdaság.

A városok felvirágzása.

Kézműipar és kereskedelem.

Középkori gondolkodás és kultúra. A román és a gótikus stílus.

További nevek, fogalmak és évszámok: feudalizmus, királyi udvar, herceg, gróf, báró, zarándok, keresztes hadjáratok, Szentföld, szerzetesrendek, ereklye, kódex, kiközösítés, eretnek, inkvizíció, jobbágy, jobbágytelek, zsellér, nyomásos gazdálkodás, céh.

Hasonlítsa össze a tankönyvi szöveg alapján a középkori városok és falvak életét. 2.IB

Gyűjtsön szépirodalmi példákat a lovagi életről, kultúráról. 2.IA; 3.IA

Bizonyítsa az egyház szellemi és gazdasági tevékenységének jelentőségét. 2.V

Készítsen rajzos vázlatot a román és gótikus építészeti stílus jellemzőiről. 3.IIIB

Ismerje a hűbérúr, hűbéres, jobbágytelek fogalmát és a jobbágy szolgáltatásait.

Ismerje fel a román és a gótikus építészeti stílus legfontosabb jegyeit.

Az Árpád-házi királyok kora

Az államalapítás. A keresztény királyság. Géza és Szent István.

Az új rend megszilárdítása (Szent László és Könyves Kálmán).

Az Aranybulla és a tatárjárás.

II. András és IV. Béla kora.

Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században.

Az Árpád-kori kultúra.

További nevek, fogalmak és évszámok: 997–1038, vármegye, gyepü, ispán, tized (dézsma), pogánylázadások, nádor, bán, vajda, Erdély, székelyek, szászok, kunok, Muhi, 1222, 1241-1242, Szent Korona, oklevél, krónika, legenda, Anonymus, 1301.

Elemezze, hogyan tükröződnek a társadalmi változások Szent István törvényeiben. 2.IA

Rajzolják térképbe, milyen védekező háborúkat viselt hazánk ebben a korban. 5.IB

Vessék össze László és Kálmán törvényeinek néhány részletét. 2.VA

Korabeli forrást használva vázolja a tatárok sikereinek okait. 2.IIB

Mutasson be rajzokat, képeket Árpád-kori kultúránk emlékeiből. 3.IIIA

Szent István államalapító tevékenysége; 1000

Szent László szigorú törvényei.

A tatárjárás fő eseményei,

IV. Béla, a második honalapító.

Az Árpád-ház kihalása, 1301

A késő középkor (XIV-XV. sz.)

Rendi Országgyűlések.

Európa régiói (Nyugat-, Közép-, Kelet-Európa).

Háborúk, járványok, parasztfelkelések a középkor alkonyán.

Itália, a humanizmus és a reneszánsz.

Ázsiai kultúrák. Európai népek küzdelmei a mongol és a török hódítások ellen.

További nevek, fogalmak és évszámok: rendek, pestis, zsoldos, zsinat, husziták, Gutenberg, Oszmán Birodalom, szpáhi, janicsár, szultán, pasa.

Értelmezze a rendi Országgyűlés fogalmát. 3.IB

Mutassa be a térképen Európa nagy régióit. 5.IIIA

Készítsen rajzos vázlatot a reneszánsz építészeti stílus jellemzőiről. 3.IIIB

Bizonyítsa, hogy a török szultán kivételes hatalommal rendelkezett. 3.IB

A reneszánsz építészeti stílus jellemző jegyeinek felismerése.

Az Anjouk kora

Károly Róbert és Nagy Lajos bel- és külpolitikája.

Az Anjou-kor gazdasága.

Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet.

További nevek, fogalmak és évszámok: Temesvár, aranyforint, bandérium, visegrádi királytalálkozó, 1351. évi törvények, nemes, úriszék, pallosjog, Képes Krónika.

Elemezze, hogyan tükröződnek a társadalmi változások az 1351. évi törvényekben. 2.IIIB

Fejtse ki, kinek vált hasznára a királyi jövedelmek növelése. 2.VC

Statisztikai adatok, diagramok segítségével elemezze a lakosság számának alakulását az államalapítástól a XIV. század végéig. 2.IA; 3.IC

Károly Róbert gazdasági reformjai.

Nagy Lajos mint lovagkirály.

Luxemburgi Zsigmond, a Hunyadiak és a Jagellók kora

Luxemburgi Zsigmond kora.

Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. A központosítás kísérlete.

Életformák a XV. századi Magyarországon.

Kultúra és művelődés.

A Jagellók kora. A központosítás szétesése. Dózsa parasztháborúja.

A török veszély kiújulása. A mohácsi vész; II. Lajos.

További nevek, fogalmak és évszámok: szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, főnemes, köznemes, végvár, kormányzó, Nádorfehérvár, 1456, Corvina, fekete sereg, 1526.

Készítsen vázlatot Zsigmond uralkodásának legfontosabb eseményeiről. 3.IIB

Tartson beszámolót a Hunyadi család felemelkedésének útjáról. 3.IA

Értékelje Mátyás társadalmi, gazdasági, külpolitikai és kulturális törekvéseit. 2.IIIB; V

Elemezze a kül- és belpolitikai tényezők szerepét a magyar állam hanyatlásában és bukásában. 2.IIIA

A nándorfehérvári csata, 1456, Hunyadi János

A királyi hatalom megszilárdítása Hunyadi Mátyás korában

A parasztháború fő eseményei, 1514

A mohácsi csata, 1526

A kora újkor (XVI-XVIII. sz.)

A nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Európai és Európán kívüli kultúrák találkozása.

Reformáció és katolikus megújulás. A barokk.

A gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A világkereskedelem kezdetei.

Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása.

A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Háborúk és hadseregek a kora újkorban.

Az angol forradalom. Nagy-Britannia és a parlamentáris monarchia kialakulása.

A Napkirály Franciaországa.

Oroszország felemelkedése.

A tudományos világkép átalakulása. A felvilágosodás és a klasszicizmus.

További nevek, fogalmak és évszámok: inka, azték, Kolumbusz, 1492, Magellán, Vasco da Gama, protestáns, 1517, Luther, Kálvin, anglikán egyház, vallásháború, ellenreformáció, jezsuiták, Németalföld, manufaktúra, ültetvény, puritán, Enciklopédia, jogállam, Bourbon, Versailles, Nagy Péter, cár, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton.

Gyűjtse össze a felfedezések technikai és tudományos feltételeit. 2.IC

Vázolja a reformáció és ellenreformáció hatását a kultúra, az iskolázás, a nemzeti nyelv fejlődésére. 2.IIIB

Olvassa le térképről, melyek voltak a legnagyobb gyarmattartó hatalmak. 5.IIIA

Értelmezze az abszolutizmus fogalmát. 3.IB

Mutassa be a hadsereg fejlődésének főbb szakaszait a kora középkortól a XVIII. századig. 2.IVC

Magyarázza el, miért volt ellentét az angol parlament és a király között. 3.IB

Értékelje a Nagy Péter reformjait támogatók és a hagyományőrzők álláspontját. 2.VA

Mutasson be képeket Versaillesról. 3.IIIA

Amerika felfedezése, 1492

Tudja, mit jelent a reformáció.

Ismerje fel a barokk építészet legfontosabb stílusjegyeit.

A felvilágosodás fő jellemzőinek ismerete.

Magyarország a kora újkorban

Az ország három részre szakadása. Szapolyai János és I. Ferdinánd.

A török világ.

A Habsburgok és a magyar rendek.

Az Erdélyi Fejedelemség. Bocskai István és Bethlen Gábor.

A reformáció Magyarországon.

A török kiűzése.

Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.

További nevek, fogalmak és évszámok: 1541, török hódoltság, Fráter György, Gyulafehérvár, hajdúk, örökös jobbágyság, majorság, Szigetvár, Károli Gáspár, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, 1686, Thököly Imre, 1703-1711, kuruc, labanc, trónfosztás, szatmári béke.

Értékelje, milyen szerepet töltött be Erdély a három részre szakadt Magyarországon. 2.V

Gyűjtsön adatokat arról, milyen hatással volt a reformáció az irodalomra, a könyvnyomtatásra, a nép- és középfokú oktatásra. 2.IB

Tartson beszámolót Zrínyi elképzeléseiről. 3.IA

Elemezze az ország felszabadításának következményeit.

Rákóczi írásai alapján sorolja fel a szabadságharc kitörésének okait. 2.IB

Térképen mutassa meg a három részre szakadt ország területét, határait és a legfontosabb végvárakat.

1541

Egy végvár ostromának elbeszélése.

Bocskai és a hajdúk letelepítése.

Erdély aranykora, Bethlen Gábor fejedelemsége

Buda felszabadítása

A Rákóczi-szabadságharc fontosabb céljai és eredményei,

1703-1711

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között

Magyarország a Habsburg Birodalomban.

Népesség és gazdaság.

Társadalom.

A felvilágosult abszolutizmus és a rendiség. Mária Terézia és II. József.

Szellemi élet.

További nevek, fogalmak és évszámok: helytartótanács, határőrvidék, betelepítés, bevándorlás, vámrendelet, úrbérrendezés, türelmi rendelet, állandó hadsereg.

Foglalja össze a parasztság helyzetének alakulását az Árpád-kortól a XVIII. sz.-ig. 2.IVC

Készítsen vázlatot a Habsburg Birodalmon belüli magyar államszervezetről. 3.IIB

Mutassa be a felvilágosult abszolutizmus hatását Magyarország gazdasági és kulturális életére. 3.IB

Adatsorok alapján vonjon le következtetést a nemzetiségi összetétel megváltozásáról. 3.IC

Az ország nemzetiségi összetételének változásai

Mária Terézia úrbéri rendelete

II. József türelmi rendelete

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A polgári átalakulás kora

Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása.

A nagy francia forradalom.

Európa Napóleon korában.

A bécsi kongresszus. A Szent Szövetség kora. Az 1848/49-es forradalmak.

A mezőgazdasági és az ipari forradalom.

A modern társadalmak születése. Városi és vidéki élet.

A XIX. század uralkodó eszméi (liberalizmus, nacionalizmus, szocializmus).

A romantika.

További nevek, fogalmak és évszámok: Függetlenségi Nyilatkozat, Washington, harmadik rend, Bastille, 1789, emigráció, reakció, Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, Marseillaise, alkotmány, nemzet, jakobinusok, terror, Waterloo, Watt, gőzgép, Metternich, kapitalizmus.

A Függetlenségi Nyilatkozat alapján ismertesse az amerikai függetlenségi háború legfontosabb okait. 2.IIIA

Mondjon véleményt XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon egyéniségéről és tetteiről. 2.V

Térképvázlaton ábrázolja, hogyan hatottak egymásra az 1848-as forradalmak. 5.IB

Szedje sorba a különböző találmányokat. 4.IIA

Elemezze a kor szellemi mozgalmainak hatását az 1848-as forradalmakra.

Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása.

A nagy francia forradalom (1789) kiemelkedő eseményei.

Az ipari forradalom néhány fontos találmánya.

Mutassa meg a térképen a jelentősebb európai forradalmi központokat 1848-ban.

A polgárosodás kezdetei Magyarországon

A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon.

A reformkor. Országgyűlések. Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József.

Falu és város a reformkorban.

A nemzeti megújulás és a nemzetiségek.

A márciusi forradalom.

A szabadságharc.

További nevek, fogalmak és évszámok: magyar jakobinusok, nyelvújítás, cenzúra, alsó tábla, felső tábla, Akadémia, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, ellenzék, márciusi ifjak, 1848. március 15., tizenkét pont, sajtószabadság, nemzetőrség, felelős kormány, Batthyány Lajos, áprilisi törvények, jobbágyfelszabadítás, választójog, honvédség, tavaszi hadjárat, Függetlenségi Nyilatkozat, Görgei Artúr, Bem József, Világos.

Tisztázza, hogy mit jelentenek a háborúk gazdasági szempontból, ha a határokon belül, illetve kívül zajlanak. 3.IB

Források alapján ismertesse a reformkor kiemelkedő politikusainak eszméit. 2.IVA

Vesse egybe a magyar nemzeti megújulást a nemzetiségek törekvéseivel. 2.IVB

Gyűjtsön rajzokat, képeket a reformkor életéről. 3.IIIA

Mutassa be az áprilisi törvények alapján a polgári átalakulást hazánkban. 3.IA

Készítsen térképvázlatot a szabadságharc valamelyik hadjáratáról. 5.IB

Széchenyi és Kossuth élete, munkássága

1848. március 15.

Ismerje az 1848-as forradalom főbb eredményeit és az 1848-49. évi szabadságharc legfontosabb eseményeit.

A nemzetállamok és az imperializmus kora

Az egységes Olaszország és Németország kialakulása.

Az állam új feladatai (oktatás, egészségügy, szociálpolitika).

Nagyhatalmi politika, nagyhatalmi szövetségek. A keleti kérdés és a Balkán.

Az európai terjeszkedés és a gyarmatbirodalmak kialakulása.

Az amerikai polgárháború. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági és politikai nagyhatalommá válása.

A japán modernizáció.

Boldog békeidők: a gazdasági, társadalmi és kulturális modernizáció felgyorsulása. A munkásmozgalom.

További nevek, fogalmak és évszámok: Bismarck, Poroszország, Garibaldi, szabad verseny, középosztály, monopólium, antant, központi hatalmak, Lincoln, rabszolga-felszabadítás, szakszervezet, Internacionálé, anarchizmus, szociáldemokrácia, keresztényszocializmus, proletariátus, Marx, Engels.

Kövesse nyomon a térképen az egységes Olaszország és Németország kialakulását. 5.IA

Elemezze a XIX. századi államok működésének új vonásait. 2.IVC

Elemezze a gyarmatosítás hatását. 3.IB

Fejtse ki a véleményét arról, miért válhatott az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá. 3.ID

Az egységes Németország és Olaszország létrejötte

A központi hatalmak és az antant

Mutassa meg térképen a legfontosabb gyarmatbirodalmakat.

Ismerje a munkásmozgalom jellegzetes formáit.

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon

Megtorlás, önkényuralom, kiegyezés.

Gazdasági felzárkózás.

A polgárosodó társadalom. Az életmód változásai.

Népességi és nemzetiségi viszonyok.

A városiasodás és a főváros.

A dualizmus korának műveltsége.

A politikai viszonyok és a kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai.

További nevek, fogalmak és évszámok: aradi vértanúk, Bach-rendszer, passzív ellenállás, 1867, közös ügyek, Osztrák-Magyar Monarchia, I. Ferenc József, gr. Andrássy Gyula, cseléd, napszámos, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, nemzetiségi törvény, asszimiláció, millennium, kivándorlás, csendőrség.

Gyűjtsön adatokat a könyvtárból a szabadságharc bukása utáni ellenállás különböző formáira. 2.Ic

Vessen össze egy, a kiegyezés előnyeit és egy, a kiegyezés hátrányait hangsúlyozó forrást.

Próbáljon következtetni: mi lehet az oka az ellentétes értékelésnek. 2.IIA

Fejtse ki, miért válhatott Budapest rövid idő alatt világvárossá. 2.IIIA

Gyűjtsön a korabeli politikai rendszert bíráló szépirodalmi műveket. 3.IA

Kísérje nyomon egy magyarországi nemzetiség történetét a XVIII. sz.-tól 1914-ig. 2.IVC

Az aradi tizenhárom, 1849. október 6.

A kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte, 1867

A tőkés fejlődés legfontosabb eredményei.

Budapest szerepe az ország életében.

A kulturális és tudományos élet néhány kiemelkedő egyénisége.

Az első világháborútól a nagy válságig

Az első világháború.

A nagy háború következményei: a versailles-i békerendszer.

Forradalmak és polgárháború Oroszországban.

A nyugati demokráciák a húszas években.

A kelet-közép-európai régió problémái.

„Modern idők”: a gazdaság, a társadalom, az életforma és a kultúra változásai.

További nevek, fogalmak és évszámok: 1914-1918, villámháború, állóháború, militarizmus, pacifizmus, 1917, bolsevik, Lenin, szovjetek (tanácsok), kommunizmus, Szovjetunió, egypártrendszer, parlamenti demokrácia, jobboldal, baloldal, kisantant, utódállam, infláció.

Elemezze a szemben álló országok háborús célkitűzéseit és térképen mutassa meg a háború legfontosabb frontjait. 2.IIIB; 5.IIIA

Ismerkedjen meg a háború tárgyi emlékeivel és a társadalom életét ábrázoló emlékekkel is. 2.Ia

Vesse össze a versailles-i békerendszerben kialakult új európai határokat a háború előtti határokkal. 5.IA

Készítsen összehasonlító kronológiai táblázatot az 1917-1929 közötti időszak fontosabb európai eseményeiről. 4.IIIB

Gyűjtsön információkat a két világháború közötti életmódváltozásról (pl. a nők új szerepe, a sportok, a film elterjedése). 2.Ia

Az első világháború fő frontjai; haditechnikai újítások, 1914-18.

Az orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel, 1917.

A hazánkkal szomszédos új államalakulatok.

Az első világháború és Magyarország.

A Trianon utáni ország élete

A háború: a hadüzenettől a vereségig.

Forradalom és ellenforradalom.

A Horthy-rendszer konszolidációja. Trianon gazdasági következményei.

Népesedési és társadalmi változások. A határon túli magyarság. Kulturális élet.

További nevek, fogalmak és évszámok: őszirózsás forradalom, 1918, gr. Károlyi Mihály, Tanácsköztársaság, 1919, Kun Béla, vörös terror, fehér terror, antiszemitizmus, trianoni békeszerződés, 1920, irredentizmus, gr. Bethlen István, pengő.

Gyűjtsenek a családban vagy a lakóhelyen első világháborús emlékeket. 2.Ia

Elemezze a különböző politikai csoportosulások célkitűzéseit az őszirózsás forradalom győzelme után. 2.IIIB

Dokumentumok elemzésével alkosson véleményt a Tanácsköztársaság legfontosabb intézkedéseiről. 2.V

Vesse össze a vörös terror és a fehér terror megnyilvánulásait. 2.IVB,VA

Csoportosítsa a Bethlen-kormány legfontosabb intézkedéseit. 3.IB

Ismertesse, milyen hatással volt Magyarország életére a trianoni béke. 2.IIIA

Számoljon be a korszak kiemelkedő szellemi teljesítményeiről. 3.IA

Őszirózsás forradalom, 1918.

Tanácsköztársaság; 1919.

Horthy kormányzósága.

A trianoni békeszerződés (1920) és következményei; a határon túli magyarság.

A nagy válságtól a második világháború végéig

A nagy gazdasági világválság és következményei. Az állami beavatkozás erősödése.

Fasiszta mozgalmak és diktatúrák Európában. A nemzetiszocialista Németország.

A sztálini diktatúra a Szovjetunióban.

Az Amerikai Egyesült Államok.

Az európai demokráciák.

A nemzetközi kapcsolatok az 1930-as években.

A második világháború előzményei és kirobbanása.

A második világháború. A háború pusztításai és áldozatai. Antifasiszta ellenállás. Békekötések.

További nevek, fogalmak és évszámok: 1929-33, tervgazdaság, fasizmus, Mussolini, nemzetiszocializmus, fajelmélet, Führer, Hitler, 1933, SS, Gestapo, koncentrációs tábor, Holocaust, Auschwitz, népfront, kulák, kolhoz, koncepciós per, Sztálin, sztálinizmus, GULAG, 1939-1945, Churchill, Roosevelt, 1941, partizán, Sztálingrád, háborús bűnös, normandiai partraszállás, Jalta, Potsdam, atombomba, Hirosima, 1947.

Statisztikai adatok elemzésével mutassa be, mit jelentett a gazdasági válság. 3.IC

Források segítségével elemezzék a német nemzetiszocializmus alaptéziseit: a fajelméletet, az antiszemitizmust, az antibolsevizmust és a szociális demagógiát. 2.IIIB

Vitassák meg, melyek voltak a sztálini diktatúra kialakulásának okai és legfontosabb jellemzői. 2.IIIB

Hasonlítsa össze a demokratikus államok és a diktatúrák uralmi rendszerét. 2.IIIB

Készítsen kronológiai szinkrontáblázatot az 1929-1939 közötti időszak legfontosabb világtörténelmi eseményeiről. 4.IIIB

Készítsen térképvázlatot a háború főbb frontjairól 1940-ben, 1943-ban és 1945 elején. 5.IB

A nagy gazdasági világválság, 1929-33.

Hitler hatalomra jutása és a náci politika legfontosabb jellemzői, 1933.

A sztálini diktatúra kialakulása. A sztálini politika legfontosabb jellemzői.

A második világháború fő frontjai, haditechnikai újdonságai, 1939-45.

Magyarország a gazdasági válságtól a II. világháborús összeomlásig

A gazdasági válság évei, a konszolidáció vége.

Revíziós külpolitika a hitleri Németország támogatásával. A rendszer jobbratolódása.

Magyarország a második világháborúban.

Magyarország német megszállása. Holocaust, népirtás. Nyilas uralom.

További nevek, fogalmak és évszámok: Gömbös Gyula, gr. Teleki Pál, bécsi döntések, 1941, munkaszolgálat, zsidótörvények, Voronyezs, hintapolitika, 1944. március 19., gettó, deportálás, nemzeti ellenállás, 1944.október 15., Szálasi Ferenc.

A világgazdasági válság hatásának bemutatása irodalmi alkotásokkal és a korabeli szociográfiai irodalom felhasználásával. 2.IB

Vitassák meg, miért érezte a magyar társadalom többsége a revizionizmust igazságos és jogos törekvésnek, s hogyan vezette ez az országot a német politika csapdájába. 3.ID

Ismertesse Magyarország német megszállásának okait és következményeit. 2.IIIA

Térképen mutassa meg a területi revízió eredményeit.

Magyarország háborús veszteségei.

A jelenkor

A megosztott világ. Hatalmi tömbök, hideg és forró háborúk. Leszerelés és enyhülés.

A gyarmati rendszer felbomlása. A fejlődő országok helyzete és az Észak-Dél kérdés.

A világgazdaság. Az Amerikai Egyesült Államok és Nyugat-Európa fejlődése. Az európai integráció.

A kommunista diktatúrák. A diktatúrák bukása.

A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió (Japán és Kína útja).

Tudomány, technika, műveltség és életmód a XX. század végén.

Hasonlítsa össze Közép-Európa 1945 utáni helyzetét a háború előttivel. 5.IA

Statisztikák alapján összegezze az USA nemzetközi hatalmának legfontosabb tényezőit. 3.IC

Hasonlítsa össze a Szovjetunió háború utáni helyzetét a háború előttivel. 2.IIIA

Értelmezze a hidegháború fogalmát. 3.IB

Gyűjtsenek információkat a volt gyarmatok helyzetének alakulásáról, a különböző rétegek életmódjáról. 2.IA

Készítsen vázlatot néhány európai integrációs szervezet fő feladatairól. 3.IIIB

Elemezze, miben jelentettek változást az SZKP XX. kongresszusának fő tételei. 2.IIB

Készítsen összehasonlító kronológiai táblázatot az 1953-1990-es időszak legkiemelkedőbb világpolitikai eseményeiről. 4.IIIB

Véleménye szerint milyen okok vezettek a kommunista diktatúrák bukásához. 2.IIIA

Források segítségével bizonyítsa Kína jelentőségét a világpolitikában. 2.IIIB

Tekintse át statisztikai elemzéssel a japán gazdaság és társadalom átalakulását, elemezze a sikerek okait. 3.IC

ENSZ

A hidegháború jellemzői.

A gyarmatok felszabadulása.

Az Európai Unió.

A kommunista diktatúrák bukása.

Magyarország a II. világháború után

A háborús károk felszámolása és a demokratikus közélet megteremtésének lehetőségei.

Népesedési és nemzetiségi viszonyok a háború után (emberveszteségek, ki- és áttelepítések).

A párizsi békeszerződés.

A sztálinista diktatúra (1948-1953).

A pártállam gazdaság- és kultúrpolitikája.

A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A forradalom és szabadságharc elfojtása. A megtorlás.

További nevek, fogalmak és évszámok: földosztás, koalíció, 1945-1948, államosítás, beszolgáltatás, ÁVH, kitelepítés, Rákosi Mátyás, 1956. október 23., munkástanács, Nagy Imre.

Készítsen gazdasági elemzést az ország anyagi pusztulásáról és emberveszteségeiről. 3.IIA

Elemezze a vezető politikai pártok célkitűzéseit. 2.VA

Vitassák meg, milyen szerepet játszott a Vörös Hadsereg jelenléte a politikai helyzet alakulásában. 3.ID

Elemezzék kortársak visszaemlékezései alapján a parasztság, a munkásság és az értelmiség helyzetét. 2.IIIB

Bizonyítsa az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzetközi jelentőségét. 3.IB

Gyűjtsenek adatokat arról, hogyan értékelték különböző kortársak az 1956-os forradalmat és az azt követő megtorlást. 2.IVB

Az újjáépítés.

A párizsi békeszerződés.

Az ország a sztálini diktatúra idején.

A forradalom és szabadságharc főbb eseményei, 1956. október 23.

A Kádár-korszak

A világgazdasági kihívások és a gazdasági reformkísérletek.

A társadalmi szerkezet átrendeződése. Életmód és életszínvonal.

Társadalmi válságtünetek.

A rendszerváltás.

Készítsenek beszámolót a 60-80-as évek gazdasági és társadalmi változásairól. 3.IA

Csoportosítsák az okokat, melyek a kommunista hatalom összeomlásához vezettek. 2.IIIB

A Kádár-korszak jellemzői.

A rendszerváltás, 1989-90.

EMBER ÉS TERMÉSZET

Az Ember és természet műveltségi terület keretében folyó nevelés-oktatás bevezeti a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, az élőlények sajátosságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerűségeinek a megismerésébe, így alapozva meg a korszerű természettudományos műveltséget. Sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelősség alakításához.

A Természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. A gyermek közvetlen környezetében figyeli, védi, gondozza a természetet, fedezi fel az élővilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságát.

A természettudományos nevelés elemi szinten is a környezeti nevelés része. Olyan összetett személyiség-, magatartás- és attitűdformálás, amely képessé tesz a másokkal való együttműködésre, a környezettudatos életvitelre.

A kisiskolások elemi természettudományos nevelésének tengelyében az életkornak megfelelő megismerési módszerek megtanulása és azok folyamatos gyakorlása áll. A természettel kapcsolatos tevékenységek az objektív megismerés képességét fejlesztik, megtanítják a tapasztalatok rögzítését szóban, rajzban és írásban.

A 6-12 éves korosztály nevelése csak megindítja, de nem zárhatja le a természettudományos ismeretek megszerzésének és fogalmak kialakításának folyamatát. Ezért az alaptanterv nem teszi követelménnyé a tudományos fogalmak meghatározását és megtanulását.

A Fizika keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, hőtani, elektromosságtani, fénytani jelenségekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai szemléletmód kialakulását, a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását, és segítenek a mindennapi élet, valamint a technika által felvetett egyszerűbb kérdések megválaszolásában. Ezen túlmenően a tanulónak elemi szinten tájékozottságot kell szereznie a modern fizika azon eredményeiről is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve felhasználnak napjaink technikai eszközeiben (atomenergia, elektromágneses sugarak, mesterséges égitestek stb.).

A Kémia a mindennapi életből vett gyakorlati példákkal, tanári és tanulói kísérletekkel ismerteti meg a bennünket körülvevő természetben előforduló és mesterségesen előállított, rendszeresen használt és nélkülözhetetlen anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját. Az elemi anyagszerkezeti törvényszerűségek révén segíti elő az adatszerű ismeretek rendszerezését, könnyebb megértését és ezen keresztül tartós befogadását. Megalapozza a korszerű, környezetbarát szemlélet elsajátítását, és hozzájárul a környezetünkkel szembeni felelős magatartás kialakulásához.

A Biológia és egészségtan tanulmányozásával a tanulók megismerik az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élőlények testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket, az élővilág egységét és fejlődését, az élőlények állandóságát és változékonyságát. A biológiai művelődési anyag feldolgozása során alakítja a tanulókban a természet ismeretén és szeretetén alapuló, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív természetvédelem igényét. Bemutatja azt is, hogy milyen szoros a kapcsolat az ember és környezete között, melyek az ember egészségére kedvező és ártalmas tényezők. Az emberi szervezet felépítésének, működésének megismerésével tudatosan alkalmazhatják a tanulók az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1–6. évfolyam

7–10. évfolyam

I. ISMERETSZERZÉSI, -FELDOLGOZÁSI ÉS -ALKALMAZÁSI KÉPESSÉGEK

1.    Tanúsítson a tanuló érdeklődést a természet jelenségei, folyamatai iránt. Tudjon ismertekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, illetve az ismeretterjesztő irodalom és a könyvtár használata révén. Legyen képes a természettudományok körébe tartozó különböző problémák felismerésére.

a)     Legyen képes a természet jelenségeit (tárgyakat, élőlényeket) és folyamatait észrevenni, azokat elemi szinten megfigyelni.

A)     Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés.
Legyen képes a fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, folyamatok, változások, kölcsönhatások tudatos megfigyelésére.

b)     Tanári irányítással tudjon egyszerű megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni.

B)     A természet vizsgálatakor vegye figyelembe, hogy a természet egységes egész, és csak megismerése során tagoljuk részekre.
Tudjon természettudományi vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani.

c)     Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen.

C)     Legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok bal-esetmentes használatában.

d)     Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben és a hosszúság, a tömeg, a térfogat és az idő mértékegységeinek használatában.

D)     Szerezzen jártasságot a művelődési anyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában.

e)     Tanári segítséggel tájékozódjon egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban.

E)     Legyen képes önállóan használni különböző szaklexikonokat, szakszótárakat, határozókat, atlaszokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióadások információit.

f)     Vegye észre a természet szépségeit.

F)     Értékelje a természet szépségeit.

2.    Legyen képes a tanuló a természeti és technikai környezetről különféle módon szerzett ismereteit összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, vizsgálatainak eredményeit elemezni. Tudja a természetről szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni.

a)     Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek kvalitatív és kvantitatív jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában.

A)     Szerezzen jártasságot az ismeretszerzés, a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésében.

b)     Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a szűkebb és tágabb környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat és változásokat.

B)     Legyen képes megállapítani, hogy a kísérletek során az egyik tényező, mennyiség változása következtében miként változik meg a vele összefüggésben lévő másik tényező, mennyiség.

c)     Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában.

C)     Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat áttekinthetően rendezni. Legyen gyakorlott a tárgyak, élőlények, jelenségek, adatok osztályozásában, rendszerezésében, ismerje fel a rendszer tagjai közötti összefüggéseket.

d)     Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen tudja megfogalmazni és írásban rögzíteni.

D)     Legyen képes a vizsgálatok, kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani.
Ismerje a legfontosabb szakkifejezéseket. Megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit pontosan tudja megfogalmazni és írásban rögzíteni.
Használja az anyagok, mennyiségek konvencionális jeleit.

e)     Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. Tudja az egyszerű képi és szöveges információkat értelmezni.
Tudjon a térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni.

E)     Tudja a vizsgálatok, kísérletek során nyert adatokat különféle diagramon, grafikonon ábrázolni, illetve a kész diagramok, grafikonok adatait leolvasni, értelmezni.
Szerezzen gyakorlatot a művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítésében és a kész ábrák, rajzok értelmezésében.

3.    Tudja a tanuló magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, valamint a technikai alkalmazásokat. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a természettudományi művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit is.

a)     Tudjon ésszerű magyarázatot keresni az iskolai tananyagban nem szereplő, egyszerű természeti jelenségek okaira, legyen képes egyszerű technikai eszközök működésének magyarázására.

A)     Legyen képes a művelődési anyagban nem feldolgozott természeti jelenségeket értelmezni, gyakoribb eszközök, gépek, felszerelési tárgyak működését magyarázni, ezekhez szükség szerint használjon modelleket.

b)     Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket.

B)     Lássa be elméleti és gyakorlati ismereteinek birtokában, hogy az egészség érték, és legyen képes fizikai és pszichés egészségének, az egészséges környezetnek megőrzésére.

c)     Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit.

C)     Törekedjék a környezet- és természetvédelmi problémák enyhítésére, megoldására, használja fel ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismereteit, képességeit.

II. TÁJÉKOZOTTSÁG AZ ANYAGRÓL

Ismerje a tanuló a környezetében előforduló legfontosabb – különböző szerveződési szintű – anyagok alapvető tulajdonságait.

a)     Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok néhány tulajdonságát.

A)     Ismerje fel a természetben és a technikai környezetben előforduló legfontosabb anyagok érzékelhető és mérhető tulajdonságait. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecskeszerkezetéről, a részecskék kölcsönhatásáról. Ismerje az élő szervezetet felépítő szerves és szervetlen anyagokat, azok legfontosabb tulajdonságait, valamint az élő anyag jellemzőit. Legyen áttekintése az élő anyag magasabb szerveződési szintjeinek jellemzőiről.

b)     Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez.

B)     Lássa az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést.

c)     Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek (szeszesital, cigaretta, drog) kipróbálásától.

C)     Ismerje az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok (alkohol, nikotin, drog, gyógyszer) szervezetre gyakorolt hatását.

d)     Tudja, mely anyagok szennyezik leggyakrabban a környezetet.

D)     Törekedjék mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésére, illetve csökkentésére.

III. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN. AZ IDŐ ÉS A TERMÉSZETI JELENSÉGEK

Legyen a tanulónak áttekintése a Föld és a földi élet változásairól, fejlődéséről; tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is változnak.

a)     Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, az az időtartamok becslésében.

A)     Tudja, hogy a természeti jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő. Tudja, hogy az idő alapmennyiség, és felhasználása révén meghatározható néhány más mennyiség is.

b)     Ismerje a napszakok és az évszakok változását és ennek okát.
Tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is változnak.

B)     Legyen áttekintése a Föld és a földi élet időbeli változásairól, fejlődéséről.
Legyen áttekintése az élőlények egyedfejlődéséről, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről.
Ismerje fel, hogy egyes esetekben a jelenségek „megfordíthatók” (fordított sorrendben is lejátszódhatnak), más esetekben nem.
Ismerje fel az életfolyamatokban a visszafordíthatatlanságot.

IV. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN. A TÉR ÉS A TERMÉSZETI JELENSÉGEK

Legyen tájékozott a tanuló az őt körülvevő világban, az egyes tájak jellegzetességeinek és az ottani élőlények tulajdonságainak körében.

a)     Ismerje a világtájakat, tudja azokat felismerni a valóságban és a térképen.

A-C)     Lásd a Földünk és környezetünk műveltségi terület általános fejlesztési követelményeiben.

b)     Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén.

D)     Ismerje a nyugalom és a mozgás viszonyagosságát.
Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét, mozgását, de más vonatkoztatási rendszert is lehet választani.

c)     Ismerje Magyarországon belül lakóhelye, Európán belül Magyarország elhelyezkedését.

E)     Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről, tudja ezeket összehasonlítani.

d)     Legyen képes a tárgyak helyét és a mozgásokat különböző nézőpontból is jellemezni.

F)     Legyen áttekintése az egyes kontinensek, országok jellegzetes növényeiről és állatairól.

e)     Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméreteihez viszonyítani.

 

f)     Ismerje a környezetében élő növények és állatok elterjedési területét.

 

V. TÁJÉKOZOTTSÁG A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MEGISMERÉSRŐL,
A TERMÉSZETTUDOMÁNY FEJLŐDÉSÉRŐL

Legyen tájékozott a tanuló arról, hogy a természettudomány fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának az eredménye, s e munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

a)     Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteinket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak a hallgatása, nézése révén is fejlesztheti.

A)     Értse meg, hogy a megismerés folyamat, közelítés a valóság felé.
Tudja, hogy a természettudomány egyes ágainak kutatói ugyanazt az anyagi világot vizsgálják és írják le különböző szempontból és különböző módszerekkel. Így közöttük szoros kapcsolat van, egymás munkáját segítik.

b)     Legyen tájékozott arról, hogy a természettudomány – más tudományok mellett – meghatározó szerepet töltött be az emberiség problémáinak megoldásában és az életfeltételek javításában.

B)     Tudja, hogy mely történelmi korban születtek a nagyobb jelentőségű természeti felfedezések, és kik voltak azok a természettudósok, akiknek a nevéhez a fontosabb felfedezések, törvények fűződnek.

c)     Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmukat.

C)     Ismerje a kiemelkedő tudományos eredményeket elért magyar orvosok, természettudósok munkásságát.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

TERMÉSZETISMERET

A MEGISMERÉSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

Egyszerű természeti jelenségek, összefüggések, anyagok és élőlények cselekvéses, tapasztalati úton történő megismerése.

A közvetlen környezetben is előforduló növények és állatok megfigyelése.

Megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés, folyamatok nyomon követésének képessége. I.1a,b,d; I.2a-c; III.a

Az élet tisztelete, a természet épsége, ha kell megvédése iránti igény és pozitív beállítódás.

I.1f; I.3b,c

A tanult módszerek felhasználása a természeti környezet megismeréséhez.

A tapasztalatok kifejezése szóban, rajzban, írásban.

AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI

A különféle anyagok (föld, víz, levegő, ásványok, fémek, fák) érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése, mérése.

Változások (oldódás, olvadás, égés, időjárás, napszakok, évszakok) megfigyelése.

A talaj, a vizek és a levegő leggyakoribb szennyezőanyagai a lakóhelyi környezetben.

Egyéni folyamatos megfigyelések, mérések, tapasztalatgyűjtés során egyszerű anyagok használata. Megfigyelések elmondása, rögzítése rajzban és írásban. I.1a,b,c,d,f; I.2d,e; IIa; V.a

Fedezzen fel ok-okozati kapcsolatokat a változások megfigyelése során. I.2b; IIa; III.b

Folyamatos irányított megfigyelés, a tapasztalatok gyűjtése. I.3b,c; II.d

A különféle halmazállapotú anyagok főbb jellemzői (alaktartás, átlátszóság, összenyomhatóság).

A leggyakrabban előforduló mértékek helyes használata.

Az oldódás és olvadás szavak helyes használata. Az időjárás elemeinek, a napszakoknak és az évszakoknak a neve.

A talaj-, a víz-, a levegőszennyezés megelőzésének, a szennyezés egészségkárosító hatásának ismerete.

TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK

A legfőbb felszíni formák (hegyek, dombok, síkságok) és felszíni vizek (álló- és folyóvizek).

A fő világtájak és egymáshoz való viszonyuk.

Egyszerű alaprajzok, útvonalrajzok, térképvázlatok.

A lakóhely és környékének természetföldrajzi jellemzői (fekvés, felszín, időjárás, növények, állatok).

A felszíni formák, felszíni vizek felismerése a valóságban, képi ábrázolás alapján, a térkép jelei szerint. I.1a; I.2e; IV.b

Legyen képes a világtájakat a természetben megmutatni. IV.a

Térbeli tájékozódás az útvonalrajzok, térképvázlatok alapján (iránytű segítségével is).

Irányított megfigyelések a lakóhely környékén I.1b; IV.b

Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és felszíni vizeit.

A világtájak megnevezése (árnyék, iránytű, növényzet segítségével).

A lakóhelyhez közeli kirándulóhely megnevezése és leírása.

Tudja szűkebb lakóhelyén útbaigazítani az idegent.

AZ ÉLŐ TERMÉSZET ALAPISMERETEI

A tanulók környezetében megfigyelhető növények (akácfa, vadgesztenye, petúnia, muskátli) és állatok (kutya, macska, veréb, csiga) főbb jellemzői, kapcsolatuk a környezetükkel.

Legyen képes az élőlények főbb jellemzőit megfigyelni, majd elmondani, leírni, lerajzolni. I.1a,b,c,f; I.2d,e; II.a; V.a

Egy fásszárú, egy lágyszárú növény, egy emlős, egy madár, egy gerinctelen állat testrészeinek felismerése és megnevezése.

A növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételek felsorolása.

TESTÜNK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEINK

A 6-10 éves gyermek életműködéseinek (mozgás, táplálkozás, légzés) főbb jellemzői, élettani igényei (pihenés, hőháztartás, tápanyagok), leggyakoribb betegségei.

Figyelje saját testének élettani jellemzőit, ismerje fel életműködéseinek változását, az egészségestől eltérő állapotát. I.3b; II.b

A tanuló főbb testméretei (magasság, tömeg, mellbőség, arasz) és életműködéseinek jellemző értékei (légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet).

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

KÖLCSÖNHATÁSOK ÉS ENERGIAVÁLTOZÁSOK

Mechanikai, termikus, elektromos, mágneses és gravitációs kölcsönhatások felismerése és kísérleti vizsgálata.

Az erő jele, mértékegysége.

A fény és anyag egyszerű kölcsönhatásai (visszaverődés, törés, prizma, színek).

Az oldódás kísérleti vizsgálata.

Az égés, a gyors és lassú égés feltételei. A tűzoltás.

Az energia elemi szintű értelmezése. Energiaváltozások felismerése egyszerű kísérleteknél.

Az energiamegmaradás kvalitatív megfogalmazása.

A munka és az energia kapcsolata.

A halmazállapot-változások kísérleti vizsgálata.

Hőtágulás szilárd, folyékony és légnemű testeknél.

A hőterjedés megfigyelése, értelmezése.

Az anyag részecsketermészete.

Legyen képes önállóan is egyszerű kísérletek elvégzésére és azok közös elemzésére. I.1b; I.2a,b; V.a

Legyen gyakorlata az alapmennyiségek (hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet) mérésében és használatában. I.1d; III.a

Ismerje fel a testek tulajdonságainak és azok jellemző mennyiségének összefüggését I.2a

Keresse a különféle változásokban a közös jellemzőket. I.2a,b

Tudja a halmazállapot-változásokat, a hőtágulást és az anyag részecsketermészetét kapcsolatba hozni. II.a

Az alapvető fizikai változások felismerése.

Az oldódás feltételei.

Az égés feltételei és a tűzoltás elemi tudnivalói.

Energiafajták megnevezése. Energiaforrások, energiahordozók felismerése.

Tájékozottság a lakóhely energiaellátásáról. Az energiagazdálkodás, energiatakarékosság lehetőségei.

A munka és az energia mértékegységének használata.

Halmazállapot-változások a mindennapi életben.

A hőtágulás jelentősége.

A hőterjedés felismerése a gyakorlatban.

TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÜNK

Az időjárás és az éghajlat.

A levegő hőmérsékletének napi és évi változása.

A legfontosabb légköri jelenségek (csapadék, szél) és keletkezésük.

Főbb éghajlat-alakító tényezők.

A felszíni formák kialakulása (kiemelkedés, lepusztulás, feltöltődés).

A levegő, a víz, a talaj és a felszín környezeti állapota.

Értse meg az egyszerűbb időjárás-jelentéseket. I.2e

Tudja leolvasni az időjárás elemeit mérő műszereket. I.1c

A felszín és felépítő kőzeteinek megfigyelése, az élővilág és a talaj irányított vizsgálata. I.1b

Az időjárást alakító tényezők.

A víz és a szél felszínalakító hatása.

Magyarország nagytájainak (Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-, Északi-középhegység) és Budapest jellegzetességei (felszín, éghajlat, környezeti állapot).

Hazánk helye a Kárpát-medencében és Európában.

Kontinensünk: Európa.

Szárazföldek és óceánok a Földön.

A Föld alakjának és éghajlatának összefüggése.

A térkép és a földgömb használata, a domborzati és vízrajzi térképek leolvasása. I.2e

A szárazföldek és óceánok megkeresése a földgömbön.

Mérési és tájékozódási képesség a földgömbön és a térképen. I.2e; IV.a,c

A gyakoribb térképjelek ismerete, elemi térképhasználat.

Egyszerű térképvázlat készítése.

Hazánk jellegzetes tájainak és fontosabb vizeinek felismerése a térképen.

A földrajzi fekvés meghatározása térképen és földgömbön.

KÖRNYEZETÜNK ÉLŐVILÁGA

A legfontosabb gyümölcseinket és zöldségféléinket adó növények (szilvafa, almafa, szőlő, paradicsom, sárgarépa, fejeskáposzta, burgonya, vöröshagyma) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése.

A gyümölcsök és zöldségek károsítóinak (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra) testfelépítése, élete.

Leggyakoribb haszonállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk) testfelépítése, élete, tenyésztése.

Néhány ház körül élő állat (háziegér, fecske, földigiliszta) testfelépítése, élete.

Legyen gyakorlott a növényi és állati részek vizsgálatában, az ehhez szükséges eszközök (bontótű, szike, lupe) helyes használatában. I.1c

Tudja az élőlényeket csoportosítani hasonlóságaik és különbözőségeik alapján. I.2a,c

Ismerje fel az élőlény és élő-, illetve élettelen környezetének kölcsönhatását. I.2b

A megismert növények és állatok felismerése és megnevezése részeik alapján is.

A táplálkozásunkban felhasznált növényi részek és a növény élettartamának kapcsolata.

A megismert állatok jelentősége az ember életében.

Az ember szerepe élő környezetének alakításában.

A környezetbarát növénytermesztés és állattenyésztés főbb ismérvei.

Az állattartás egészségügyi, etikai követelményei.

TESTÜNK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEINK

A 10-14 éves gyermek életműködéseinek főbb jellemzői és élettani igényei, leggyakoribb betegségei.

A serdülés folyamata és megnyilvánulásai (a bőr változásai, mozgás, hangmagasság, másodlagos nemi jellegek, havi vérzés, magömlés).

Személyi higiénia a kamaszkorban.

Elsősegélynyújtás és betegápolás a családban.

Saját életből vett példákon tudja magyarázni a növekedés és fejlődés különbségét. III.b

Legyen mentálisan is felkészülve a serdüléssel járó testi és lelki változások fogadására.

I.3b; II.c; III.b

Utasítsa el az egészségkárosító szokásokat. I.3b; II.c

Az ember életműködéseinek és az azokhoz szükséges környezeti feltételeknek a felsorolása.

A serdülés szembetűnő test-, alakbeli és élettani változásai.

A serdülő szervezet egészséges működését befolyásoló környezeti hatások, a mozgás fontossága.

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

1. számú térkép

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

2. számú térkép

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

3. számú térkép

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

FIZIKA

A TESTEK HALADÓ MOZGÁSA

Az egyenesvonalú egyenletes mozgás

A hely és mozgás viszonylagossága. (Vonatkoztatási rendszerek.)

A haladó mozgás.

Az egyenesvonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése.

A sebesség kiszámítása.

A tehetetlenség törvénye.

A hely és mozgás viszonylagosságának felismerése (pl. mozgó vonat, a Nap „mozgása”). IV.D

A kísérlet adatainak lejegyzése, az út és az idő közötti összefüggés felismerése. I.1D; III.A

Út-idő grafikon készítése és elemzése. I.2C; I.2E

A sebesség, az út és az idő kiszámítása. I.1D; I.3A

Ismerje föl az egyenletes mozgást konkrét példákon.

A sebesség kiszámítása mértékegységváltás nélkül.

A tehetetlenség törvényének ismerete.

Az egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás leírása

A mozgásállapot jellemzése.

A változó mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése.

Az átlag- és pillanatnyi sebesség.

A gyorsulás.

A szabadon eső test mozgása.

A tömeg.

A sűrűség.

A sűrűség kiszámítása.

A mozgásállapot felismerése konkrét példákon. I.3A

A sebesség változásának felismerése, értelmezése. I.2D

Az átlag- és pillanatnyi sebesség értelmezése konkrét példákon. I.2D

Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. I.2E

Gyakorlottság a tömeg mérésében. I.1C; I.2C

A sűrűség, a tömeg és a térfogat kiszámítása. I.1D; I.3A

A mozgásállapot felismerése gyakorlati példákon.

A változó mozgás felismerése konkrét példákon.

Tudja megkülönböztetni az átlag- és pillanatnyi sebességet.

A szabadesés jellemzése.

A tömeg és a térfogat mérése.

A sűrűség kiszámítása mértékegységváltás nélkül.

A mozgásállapot megváltozása. Az erő

A kölcsönhatás mozgásállapot-változtató hatása.

A lendület. A lendület megmaradása.

Az erő mértékegységének dinamikai értelmezése.

Az erő ábrázolása vektorral.

Két erő együttes hatása.

Egyensúly.

Erő és ellenerő a kölcsönható testeknél.

A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások vizsgálata. I.1A

Az erő hatására bekövetkező sebességváltozás kísérleti vizsgálata. I.2A; I.2C

A newton (N) értelmezése. I.1D

Gyakorlottság az erő mérésében. I.1C,D

Az erők együttes hatásának kísérleti vizsgálata. I.1B

Galilei és Newton munkássága. I.1E; V.B

Tudja megkülönböztetni a mozgásállapot-változásokat.

Az erő mérése.

Az erő ábrázolása.

Az erő-ellenerő felismerése példákban.

Különféle erőhatások és következményeik

Egyetemes tömegvonzás.

Bolygómozgás.

A mesterséges égitestek mozgása.

A Kepler-törvények kvalitatív megfogalmazása.

A földi gravitáció és a súly.

A súrlódás.

A közegellenállás.

A rugalmas erő érzékeltetése.I.1A

A súly mérése erőmérővel. I.1C; I.1D

Következtetés a test tömegéből a súlyára és viszont. I.2D

A súrlódási erő kísérleti vizsgálata. I.2B

A közeg-ellenállási erő érzékeltetése. I.1A

Eötvös Loránd munkássága. I.1E; V.C

A rugalmas erő hatásainak felismerése.

A gravitációs erő és a súly felismerése a gyakorlatban.

Ismerje fel a súrlódás és a közegellenállás jelenségét gyakorlati példákban.

ENERGIA, MUNKA, HŐ

Az energia és a munka

Az energia elemi értelmezése.

A munka értelmezése és kiszámítása.

Az energia fajtái.

A kölcsönhatásban részt vevő testek állapotváltozásának megfigyelése, elemzése. I.1A

A munka, az erő és az út kiszámítása. I.1D; I.3A

Az energiafajták felismerése.I.3A

Joule munkássága. I.1E; V.B

A munka kiszámítása mértékegységváltás nélkül.

A különféle energiafajták ismerete.

Termikus kölcsönhatás

A termikus kölcsönhatás elemi értelmezése.

Hőmennyiség.

A fajhő, a hőmennyiség kiszámítása.

Az égéshő.

Energiaváltozás égés közben (gőzgép, turbina, belsőégésű motor).

Legyen gyakorlott a hőmérséklet mérésében. I.1C; I.2C

A hőmennyiség kiszámítása hőmérséklet-változás és égés esetén. I.1D; I.3A

A termikus kölcsönhatás leírása.

A hőmérséklet-változást ábrázoló grafikon értelmezése.

A fajhő.

Halmazállapot-változások

Az olvadás. Az olvadáspont. Az olvadáshő.

A fagyás. A fagyáspont.

A fagyáshő.

A párolgás. A párolgás sebességét befolyásoló tényezők.

A forrás. A forráspont.

A forráshő.

A lecsapódás.

Energiaváltozás halmazállapot-változás közben.

A halmazállapot-változásokat bemutató kísérletek értelmezése. I.2D

A halmazállapot-változásokat ábrázoló grafikonok értelmezése. I.2E

A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozás kiszámítása. I.1D; I.3A

A halmazállapot-változások ismerete, leírása, felismerése.

Az olvadáspont, fagyáspont, forráspont.

Az olvadáshő, fagyáshő, forráshő.

Az energiamegmaradás törvénye. A teljesítmény

Az energiamegmaradás törvénye.

A hatásfok kiszámítása.

A teljesítmény kiszámítása.

A hatásfok kiszámítása. I.3A

A teljesítmény, az energiaváltozás és az idő kiszámítása. I.1D; I.3A

Watt munkássága. I.1E; V.B

Az energiamegmaradás törvényének ismerete.

A hatásfok kiszámítása.

A teljesítmény kiszámítása mértékegységváltás nélkül.

ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK. AZ EGYENÁRAM

Az elektromos áram és feszültség

Az elektromos kölcsönhatás.

Elektrosztatikai alapismeretek (vonzás, taszítás, töltés).

Az elektromos áram.

Áramforrások.

Elektromos vezetők és szigetelők.

Elektromos áramkör.

Az áramerősség és mérése.

Az elektromos feszültség és mérése.

Az elektrosztatikai kísérletek elemzése. I.2D

Áramkörök összeállítása. I.1C

A technikában leggyakrabban alkalmazott vezetők és szigetelők (réz, alumínium, szén, ill. porcelán, üveg, műanyag) ismerete. II.A

Áramköri rajzok készítése és elemzése. I.2E

Gyakorlottság az áramerősség és a feszültség mérésében. I.1B-C

Galvani, Volta és Amper munkássága. I.1E; V.B

Az elektromos áramkör részei.

Az elektromos vezetők és szigetelők felismerése.

Tudjon elektromos áramkört összeállítani (zsebtelepből, zsebizzóból, kapcsolóból, vezetékekből).

Ismerje fel és alkalmazza a legfontosabb áramköri jeleket.

Az áramerősség és a feszültség mérése.

Az elektromos ellenállás

Összefüggés a feszültség és az áramerősség között azonos fogyasztó esetén.

Ohm törvénye. Az elektromos ellenállás kiszámítása.

Az ellenállás mértékegysége.

A vezetékek ellenállása. Az ellenállást befolyásoló tényezők.

Feszültség- és áramerősségmérés azonos fogyasztó esetében.

I.1B-C

A feszültség és az áramerősség közötti összefüggés felismerése. I.2C

Az ellenállás, a feszültség, az áramerősség kiszámítása. I.1D; I.3A

Ohm munkássága. I.1E; V.B

Ohm törvényének ismerete, alkalmazása.

Az elektromos ellenállás kiszámítása mértékegységváltás nélkül.

A fogyasztók kapcsolása

A fogyasztók soros kapcsolása.

Az eredő ellenállás értelmezése és kiszámítása soros kapcsolás esetén.

A fogyasztók párhuzamos kapcsolása.

A párhuzamosan kapcsolt ellenállások és az eredő ellenállás összehasonlítása.

Az áramerősség- és feszültségmérés szorosan kapcsolt fogyasztókat tartalmazó áramkörben. I.1B-C

Feszültség- és áramerősség-mérés párhuzamosan kapcsolt fogyasztókat tartalmazó áramkörben. I.1B-C

Sorosan, illetve párhuzamosan kapcsolt fogyasztókat tartalmazó áramkörök és ezek kapcsolási rajzainak elemzése (csillár, hajszárító áramköre). I.2D-E

Fogyasztók (zsebizzók) soros kapcsolása.

Fogyasztók (zsebizzók) párhuzamos kapcsolása.

Ismerje fel a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolását ténylegesen összeállított áramkörben és kapcsolási rajzon.

Az elektromos áram hatásai, az elektromos munka és teljesítmény

Az elektromos áram hőhatása.

Az elektromos munka és kiszámítása.

Az elektromos teljesítmény és kiszámítása.

Az elektromos „fogyasztás”.

A kWh mértékegység értelmezése.

Az elektromos áram vegyi hatása.

Az elektromos áram élettani hatása.

Az elektromos áram mágneses hatása.

Az elektromágnes. Az elektromágnes erősségét befolyásoló tényezők.

Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata. I.1A

Az elektromos munka kiszámítása. I.1D; I.3A

Az elektromos teljesítmény, a feszültség és az áramerősség kiszámítása. I.1D; I.3A

A háztartási eszközök teljesítményének és „fogyasztásának” kiszámítása és összehasonlítása. I.1D; I.3A

Energiatakarékosság. I.3C; II.C

Az elektromos áram vegyi hatásának kísérleti vizsgálata. I.1A

Balesetmegelőzési szabályok. I.3B

Az elektromos áram mágneses hatásának kísérleti vizsgálata. I.1A

Az elektromágnes gyakorlati alkalmazása (telefon, elektromos csengő, elektromos motor, elektromos mérőműszerek). I.3A

Jedlik Ányos és Kandó Kálmán munkássága. I.1E; V.C

Az elektromos áram hőhatásának felismerése.

Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása mértékegységváltás nélkül.

A háztartási eszközök teljesítményének, „fogyasztásának” nagyságrendi összehasonlítása.

Az elektromos áram mágneses, vegyi és élettani hatásának ismerete, alkalmazásának felismerése elektromos eszközökben.

Ismerje és tartsa be a baleset-megelőzési szabályokat.

AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ. A VÁLTAKOZÓ ÁRAM

Az elektromágneses indukció

Az indukciós alapjelenségek.

Az indukált feszültség. Az indukált áram nagyságát befolyásoló tényezők.

Az indukciós alapjelenségek kísérleti vizsgálata. I.1A

Faraday munkássága. I.1E; V.C

Az indukciós alapjelenségek felismerése.

Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai. A váltakozó áram

A váltakozó áram előállítása és jellemzése.

A váltakozó áramú generátor működésének elve.

A váltakozó áram tulajdonságai.

A váltakozó áram és feszültség jellemzése.

A váltakozó áram hatásai.

A transzformátor felépítése, működése.

Távvezetékrendszer, a váltakozó áram előnyei.

Az indukcióról tanultak alkalmazása a generátorra. I.3A

Összefüggés felismerése a transzformátor tekercseinek a menetszáma és a feszültségek között. I.2C

Feladatok megoldása a menetszám és a feszültség kiszámítására. I.1D; I.3A

Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernovszky Károly munkássága. I.1E; V.C

A váltakozó áramú generátor működési elve.

A váltakozó áram jellemzése.

Ismerje a váltakozó áram hatásait.

A hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalók.

A transzformátor leírása és gyakorlati alkalmazásainak ismerete.

A váltakozó áram előnyei.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

PERIODIKUS MOZGÁSOK

Körmozgás

Az anyagi pont körmozgása.

Az egyenletes körmozgás mint változó mozgás. Centripetális erő.

A körpálya sugara és a keringési idő összefüggése.

A körmozgás kísérleti vizsgálata, értelmezése, mennyiségi jellemzése. I.1A; I.2B

Ismerje fel az egyenletes körmozgást.

A kerületi sebesség.

Értelmezze a centripetális erőt.

A merev testek forgása

A forgásállapot és jellemzése.

A testek forgásállapot-változással szembeni tehetetlensége.

Az erőhatás forgásállapot-változtató képessége.

A forgatónyomaték sztatikai bevezetése és kiszámítása.

A forgatónyomaték dinamikai (kvalitatív) vizsgálata.

A Föld forgása. IV.D

A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata. I.1A; I.2B

A forgatónyomaték, az erő és az erőkar kiszámítása. I.1D; I.3A

A testek forgásának kvalitatív leírása.

A forgatónyomaték kiszámítása.

Ismerje fel az egyensúly feltételét.

A merev test egyensúlya, egyszerű gépek

A merev testet érő erők eredője.

Az erőpár forgató hatása.

A merev test egyensúlya.

Egyszerű gépek. Egyensúly az emelőn és a lejtőn.

Az eredő erő értelmezése kísérlet alapján. I.2D

Az egyensúly feltételének vizsgálata. I.2B

Az egyensúly létesítéséhez szükséges erő kiszámítása. I.1D; I.3A

Az egyszerű gépek alkalmazásának felismerése a gyakorlatban.

Rezgések

A rezgés. A harmonikus rezgőmozgás.

A rezgést jellemző mennyiségek.

A rezgést befolyásoló külső hatások következményei.

A rezonancia jelensége.

Az ingamozgás.

A rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása. I.1A; I.2E

A fonalinga kísérleti vizsgálata. I.1B

Az időmérés. I.1C; III.A

A rezgés leírása

Tudja jellemezni a harmonikus rezgőmozgást.

A rezonancia leírása.

Legyen képes az ingamozgás leírására, jellemzésére.

Hullámok

A hullám. A longitudinális és a transzverzális hullám.

A hullámokat jellemző mennyisé-gek. A hullámok találkozása, az interferencia jelensége.

A hullámok visszaverődése és törése.

A hang és jellemzői.

Hangforrások, a hangszerek.

A fül és a hallás.

A longitudinális és transzverzális hullám összehasonlítása. I.1A

A hullámmozgásra megismert jellemzők alkalmazása a hanghullámokra. I.3A

A hullám jellemzői.

Tudja felismerni a longitudinális és a transzverzális hullámot.

Az interferencia jelenségének felismerése.

Ismerje a hullám terjedési jellegzetességeit.

A hang jellemzői.

A hang terjedése.

A hallás védelme, védekezés a zajártalmak ellen.

FÉNYJELENSÉGEK

A fény tulajdonságai

Fényforrások.

A fénnyel kapcsolatos kölcsönhatások. A fény energiája.

A fény egyenesvonalú terjedése. Az árnyék.

A fény terjedési sebessége légüres térben (levegőben).

A fényforrások csoportosítása (elsődleges és másodlagos fényforrások). I.2C

A fény egyenesvonalú terjedésének ismerete.

Ismerje a fény terjedési sebességét.

A fény visszaverődése

A fényvisszaverődés jelensége.

A fényvisszaverődés törvénye.

A fény visszaverődése domború és homorú tükörről.

A sík- és gömbtükrök képalkotása.

Az anyagok csoportosítása a fénnyel kapcsolatos kölcsönhatások (átlátszóság, fényvisszaverődés, fényelnyelés) alapján. I.2C

A fényvisszaverődés kísérleti vizsgálata. I.1A

Ismerje fel a gömbtükrök alkalmazásait (orvosi tükör, visszapillantó tükör). I.3A

A fényvisszaverődés törvényének ismerete.

Legyen ismerete a tükrök gyakorlati alkalmazásairól.

A fénytörés

A fénytörés jelensége.

A beesési és törési szög.

A törésmutató. A fény terjedési sebessége különböző közegekben.

A teljes fényvisszaverődés jelensége.

Fénytörés prizmán. A színek.

Fényinterferencia. A fényhullám.

A fény áthaladása gyűjtő- és szórólencsén.

Optikai eszközök.

Az emberi szem és a látás.

A szemüveg alkalmazása.

A dioptria.

A fénytörés kísérleti vizsgálata. I.1A

Tudja értelmezni a teljes fényvisszaverődést a természetben és a technikában (délibáb, optikai kábel). I.3A

A fénytörés jelensége.

Tudja felismerni a fényinterferenciát.

A lencsék gyakorlati alkalmazásainak ismerete (egyszerű nagyító, fényképezőgép, szemüveg, vetítőgép, mikroszkóp, távcső).

A szem védelmével kapcsolatos tudnivalók, a munkahely jó megvilágítása.

AZ ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK

Az elektromágneses hullám

Az elektromágneses hullám és jellemzői.

Az elektromágneses hullámok (rádió-, mikro-, infravörös, fény-, ultraibolya, röntgen- és gammasugárzás).

A Hertz-kísérlet értelmezése.I.2D

Ismerje fel az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásait (rádió, televízió, mikrohullámú sütő). I.3A

Infravörös sugárzás és üvegházhatás. Ultraibolya sugárzás és ózonpajzs. I.3C

Az elektromágneses hullámok néhány alkalmazásának ismerete.

FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK, RÉSZECSKESOKASÁG

A nyomás

A felületi erőhatás és a nyomott felület.

A nyomás és kiszámítása.

A kísérletek elemzése és a felismert összefüggések matematikai megfogalmazása. I.1A; I.2B

A nyomás, a nyomóerő és a nyomott felület kiszámítása. I.1D; I. 3.A

A nyomás növelése és csökkentése a nyomóerő, illetve a nyomott felület változtatásával.

Tudja kiszámítani a nyomást.

A folyadékok és gázok egyensúlya

A hidrosztatikai nyomás.

A nyomás függése a folyadékoszlop magasságától és a folyadék sűrűségétől.

Pascal törvénye.

A felhajtóerő.

Arkhimédész törvénye.

A felületi feszültséggel kapcsolatos jelenségek.

A levegő súlya és nyomása.

A gáznyomás értelmezése a gázok részecskeszerkezete alapján.

A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata. I.1A

A felhajtóerő vizsgálata kísérlettel. I.1B

Az úszás, lebegés, elmerülés feltételeinek vizsgálata. I.1B

Feladatok Arkhimédész törvényére. I.1D; I.3A

A hajszálcsövesség és a felületi feszültség vizsgálata. I.1B

Torricelli kísérletének elemzése. I.1A

Arkhimédész munkássága. I.1E; V.B

A hidrosztatikai nyomás hatásainak felismerése.

Pascal törvényének ismerete és gyakorlati alkalmazásainak (hidraulikus sajtó, a járművek fékberendezése) felismerése.

A felhajtóerő hatásainak felismerése. Ismerje Arkhimédész törvényét, tudja értelmezni konkrét esetekre. Az úszás, lebegés és elmerülés feltételének ismerete és alkalmazása gyakorlati példákra.

A felületi feszültség és a hajszálcsövesség. A légnyomás.

Részecskesokaság. Gázok

Az ideális gáz.

A Boyle-Mariotte-törvény és értelmezése a gázok részecskeszerkezete alapján.

Gay-Lussac törvényei és értelmezésük a gázok részecskeszerkezete alapján.

A hőtan I. és II. főtétele.

A megfordíthatatlan folyamatok.

A keveredés.

A gáz térfogata, nyomása és hőmérséklete közötti összefüggések vizsgálata. I.1A; I.2B

A megismert jelenségek, összefüggések magyarázata az anyag részecskeszerkezete alapján. II.A; III.B

Tudja leírni a halmazállapotokat a részecskemodell alapján.

Legyen képes a gáztörvények egyszerű alkalmazására.

Megfordíthatatlan folyamatok.

AZ ATOMFIZIKA ÉS MAGFIZIKA ELEMEI

Az atomok és alkotórészeik

Az anyag szerkezete: atomok és molekulák. Az atom összetett szerkezete: atommag és elektronok az atomban.

Atomok fénykisugárzása és elnyelése. A fényelektromos jelenség. A fény és az elektron részecske- és hullámtermészete.

Az anyag néhány tulajdonságának atomfizikai magyarázata.

A fizikában és a kémiában tanultak rendszerezése. V.A

Értelmezze a fény és az elektron részecske- és hullámtermészetét. II.A

Az anyag atomos szerkezetének ismerete.

Ismerje az atom alkotórészeit.

Az elektromos kölcsönhatás atomfizikai szerepének ismerete.

Az atommag és szerkezete

Az atommag és szerkezete: proton, neutron. Rendszám és tömegszám. Magerők és kötési energia. Radioaktivitás: felezési idő, gamma-, béta- és alfabomlás.

Maghasadás, neutron-láncreakció. Atombomba. Atomreaktor, atomerőmű. Magfúzió, a Nap energiatermelése.

Radioaktív nyomjelzés felismerése konkrét példákban. I.3A

Reális véleményalkotás az atomenergia felhasználásának lehetőségeiről, szükségességéről és kockázatáról. I.3C

Hevesy György (rádioaktív nyomjelzés), Szilárd Leó, Wigner Jenő (atomreaktor) munkássága. I.1E; V.C

Proton, neutron.

A magenergia sokszorosa a kémiai energiának.

Rendelkezzen a sugárvédelemmel kapcsolatos alapismeretekkel.

A maghasadás és a magfúzió.

Az atomerőmű működési elvének ismerete.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

KÉMIA

ALAPVETŐ KÉMIAI FOGALMAK, ÖSSZEFÜGGÉSEK, TÖRVÉNYEK

Az anyagok csoportjai az anyag összetétele szerint

Egyszerű és összetett anyag:

elem (fém, nemfém);

vegyület (sav, bázis, só, fém-oxid, nemfém-oxid);

keverék; oldat.

Anyagok csoportosítása a megfigyeléssel és kísérletekkel megállapított tulajdonságok alapján. I.2A,C

Az Anyagok és változások c. témakörben felsorolt anyagok besorolása a megfelelő anyagcsoportokba.

Kémiai részecskék: atomok, ionok, molekulák

Az atom; az atom összetétele; atommodellek.

Az atomot felépítő elemi részecskék (p+, no, e- ) tömege, töltése.

A vegyjel.

A periódusos rendszer.

Egyszerű ionok keletkezése atomokból, az ionok összetétele, töltése, jelölése és neve.

A molekula. Azonos és különböző atomokból felépülő elem- és vegyületmolekulák; molekulamodellek.

A képlet.

A modell értelmezése; a modell és valóság kapcsolata. V.A

A periódusos rendszer használata:

– az atomok összetételének megállapítása,

– az egyszerű ionok összetételének megállapítása. I.1E;II.A

Ionvegyületek képletének megszerkesztése az ionok töltése és az ionarány közötti összefüggés felhasználásával. II.A

Egyszerű molekulák elemi összetételének megállapítása. II.A

Elem- és vegyületmolekulák modellezése megadott összegképletük alapján. II.A; V.A

Az anyag szerkezetével kapcsolatos ismeretek fejlődésének, valamint egy-két kiemelkedő kutató (Dalton, Mengyelejev, Bohr, Curieházaspár, Rutherford) munkásságának áttekintése.

I.1E; V.B

Az atomok semlegessége és összetétele.

A tanult elemek és atomjaik vegyjele.

A periódusos rendszerbeli hely (rendszám) alapján az atomok proton- és elektronszámának megállapítása.

Egyszerű ionok neve, jelölése.

Az Anyagok és változások c. témakörben szereplő anyagok molekuláinak neve, összegképlete.

A kémiai változás

Az anyagi változások fajtái.

A kémiai reakció.

Reakciótípusok:

– egyesülés, bomlás;

– redoxireakció; oxidálószer, redukálószer;

– sav-bázis-reakció; közömbösítés; kémhatás (indikátorok);.

– exoterm és endoterm folyamat.

A kémiai reakcióegyenlet.

A kémiai változások megkülönböztetése a többi anyagi változástól. I.2A

A reakciótípusok ismertetőjegyeinek megállapítása, a tanult reakciók besorolása. I.2A,C

A kémiai jelek használata a reakciók anyagainak jelölésére.

A reakcióegyenlet-írás elemi lépéseinek megértése és alkalmazása. I.2D

A kémiai változás.

Az Anyagok és változások c. témakörben vizsgált reakciók besorolása a megfelelő reakciótípusba.

A reakcióban szereplő kiindulási és keletkezett anyagok megnevezése.

Mennyiségi ismeretek

Az anyagmennyiség és mértékegysége, a mól.

A kémiai jelek mennyiségi értelmezése.

Az anyagmennyiség, a tömeg és a részecskeszám összefüggése.

A tömegmegmaradás törvénye.

Az oldatok összetétele; telített, telítetlen oldat; oldhatóság, tömeg %-os összetétel.

A kémhatás számszerű jellemzője: a pH. A pH-skála köznapi használata és értelmezése.

Az atomi méretek és a részecskeszám sokaságának megértése (és elképzelése). II.A; IV.E

Adott anyagmennyiségű anyag tömegének, illetve adott tömegű anyagban lévő részecskék számának kiszámítása. I.1D; I.2C

A tömegmegmaradás érvényesülésének vizsgálata (méréssel, illetve kémiai egyenleteken alapuló számítással). I.2D

Oldatok hígításával, töményítésével, keverésével kapcsolatos számítási feladatok megoldása.

Adott összetételű oldat készítése.

Mérőeszközök (mérleg, aerométer, hőmérő, mérőhenger) használata. I.1C

Oldatok kémhatásának és pH-értékének megállapítása (univerzál-indikátorral). I.2D

A vegyjel, képlet és megadott reakcióegyenlet mennyiségi értelmezése.

A mindennapi életben előforduló oldatok készítési és felhasználási utasításában feltüntetett adatok értelmezése.

Tudja a háztartási anyagokon (kozmetikumokon) szereplő pH-adatokból a kémhatást megállapítani.

ANYAGOK ÉS VÁLTOZÁSOK

Az anyagok előfordulása, előállítása, felhasználása, jellemző reakcióik bemutatása (tanári demonstrációs, illetve tanulói kísérletekkel); élettani és környezeti hatásuk vizsgálata

(A tárgyalás mélységét az anyagoknak a mindennapi életben való fontossága határozza meg. A feldolgozandó fontosabb anyagokat vastag betűvel szedtük. A többieket csupán gyakorlati felhasználásuk szempontjából említsük meg.)

1. Nemfémes elemek és vegyületeik:

Hidrogén, víz.

Halogének; klór, bróm, jód.

Oxigén, ózon, hidrogén-peroxid.

Kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav.

Nitrogén, ammónia, nitrogén-dioxid, salétromsav, ammónium-nitrát, ammónium-klorid.

Foszfor, foszforsav.

Szén (Cgr, Cgy), metán, szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav.

Szilícium, szilícium-dioxid, szilikátok, (üveg).

Nemesgázok.

2. Fémes elemek és vegyületeik:

nátrium, kálium, kalcium, magnézium,

kalcium-oxid, magnézium-oxid,

nátrium-hidroxid, kalcium-hidroxid,

nátrium-klorid, kalcium-szulfát, nátrium-karbonát, kalciumkarbonát,

alumínium, alumínium-oxid,

vas, vas-oxid(ok),

cink, ólom, higany,

arany, ezüst, réz, réz-szulfát.

A fejlesztési követelmények az Anyagok és változások témakör egészére vonatkoznak.

A balesetmentes kísérletezés szabályainak betartása. I.1C

Az anyagok tulajdonságainak megállapítása:

– az anyagok érzékelhető tulajdonságai alapján;

– fizikai táblázatok használatával (op., fp., sűrűség stb.);

– az anyagok kémiai tulajdonságainak megállapítása tanári demonstráció, illetve tanulói kísérlet alapján. I.1A; II.A

Az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatása közötti összefüggés felismerése. I.3B

Az anyagok tulajdonságai és köznapi felhasználásuk közötti összefüggés felismerése. II.A

A mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasítások értelmezése kémiai szempontból.

A méregjel ismerete, a mérgező anyagok körültekintő használata. I.3A

Az anyagokkal való gondatlan bánásmód, az előírások megszegése következményeinek felismerése; a környezettudatos magatartásmód elsajátítása. I.3C; II.D

Információk gyűjtése (otthoni tapasztalat, könyvtár, tömegkommunikáció) az anyagok felhasználásáról. I.1E

Az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozások (Irinyi, Görgey, Than Károly, Szent-Györgyi, Hevesy munkássága). I.1E; V.C

A minimum követelmények az Anyagok és változások témakör egészére vonatkoznak.

Egyszerű kísérleti leírások (háztartási vegyszerek használati utasítása) megértése.

Egyszerű kémcsőreakciók (hidrogén, oxigén előállítása, kimutatása, kémhatás vizsgálata), valamint egyszerű laboratóriumi műveletek (szűrés, ülepítés, bepárlás, forralás) leírás alapján történő végrehajtása.

A vizsgált anyagok jellemző tulajdonságainak és felhasználásának ismerete.

Az anyagok élettani és környezeti hatása.

Ismerje az anyagok kémiai és köznapi nevét és a fontosabb anyagok kémiai jelét.

GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK

Gyakorlati/köznapi szempontból fontos anyagok, alkalmazások, eljárások

– A levegő és a természetes vizek összetétele, leggyakoribb szennyeződéseik. A víz és a levegő minőségét (összetételét, tisztaságát, szennyezettségét) jellemző adatok (pH, vízkeménység, nitrátion-, szén-monoxid-, nitrogén-dioxid-, kén-dioxid-koncentráció). A levegő és a víz tisztaságának védelme. Ivóvíz- és szennyvíztisztítás.

– Nyersanyagok, energiaforrások: ércek (vasérc, bauxit), ásványi szenek, kőolaj, földgáz. Energiatermelés, tüzelőanyagok felhasználása.

– A tápanyagok mint nyersanyag- és energiaforrások: zsírok, szénhidrátok, fehérjék.

– Háztartási vegyszerek: konyhasó, ecet, citromsav, szalmiákszesz, sósav, hypo kezelése, tárolása, szakszerű felhasználása.

– A fémek mint szerkezeti anyagok; ötvözetek; korrózió és a korrózió elleni védelem.

– Néhány szervetlen vegyipari eljárás: kohászat, kénsavgyártás, üveggyártás.

A kémia jelentőségének felismerése a környezet védelmében, illetve a környezeti károk helyreállításában. I.3C

Adatok, információk gyűjtése az ipari, illetve kommunális levegő- és vízszennyezésről. A lakóhelyen lévő természetes víz (ivóvíz) minőségének megállapítása (gyorstesztekkel). A levegő szennyezettségére vonatkozó napi adatok (TV, tömegkommunikáció) figyelemmel kísérése és értelmezése. A személyes felelősség kialakítása és cselekvési lehetőségek keresése a közvetlen környezet (lakóhely) megóvásában. I.3C; II.D

A nyersanyagok és az energia gazdaságos és takarékos felhasználásának szükségessége (az egyén, a nemzetgazdaság és az emberiség egésze szempontjából). I.3C

A háztartási vegyszerek takarékos és szakszerű felhasználása. Az anyagokhoz mellékelt használati utasítások értelmezése. I.3C

Különböző ismerethordozók (video- és tv-filmek, folyamatábrák) felhasználása az ismeretszerzésben. I.1E

Tájékozódjon a hazai vegyipar termékeiről.

A levegő és a természetes vizek összetétele, leggyakoribb szennyezéseik.

A vegyipari termékek gazdaságos és környezetkímélő felhasználása.

Tudja balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

ALAPVETŐ KÉMIAI FOGALMAK, ÖSSZEFÜGGÉSEK, TÖRVÉNYEK

Az anyagok szerkezete

Az atomok elektronszerkezete, az elektronhéjak kiépülése.

A periódusos rendszer adatainak atomszerkezeti értelmezése.

Ionok képződése atomokból, ionizációs energia.

Elektronaffinitás. Egyszerű és összetett ionok.

Elektronegativitás.

A kémiai kötések:

– elsőrendű kötések,

– másodrendű kémiai kötések.

Anyagi halmazok: gázok, folyadékok, szilárd, kristályos anyagok.

Kristályrácstípusok: fémrács, atomrács, ionrács, molekularács.

Az elemek és a szervetlen vegyületek szerkezete (kémiai kötések és halmazszerkezet); tulajdonságaik anyagszerkezeti értelmezése.

Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer közötti összefüggés alkalmazása. I.2E

Az atomok vegyérték-elektronjainak száma és a belőlük keletkező ionok töltésszáma közötti összefüggés alkalmazása. I.2D

Az atomok között kialakuló kémiai kötés fajtájának megállapítása elektronszerkezetük alapján.

A képletszerkesztés szabályainak alkalmazása. I.2D

Az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a leíró kémiában megismert szervetlen vegyületekre. II.A

Az atomok elektronszerkezetének megállapítása a periódusos rendszer adatai alapján.

Egyszerű és összetett ionok.

Ismerje a fontosabb elemek és a szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait.

A kémiai reakció

A kémiai reakció jelölése egyenlettel.

A reakciók sebessége, iránya, a kémiai egyensúly.

A redoxi- és a sav-bázis reakciók.

Galvánelemek.

Elektrolízis.

A kémiai egyenletek szerkesztése az egyenletírás szabályai szerint.

A reakciókban szereplő anyagok szerkezetváltozásának megállapítása. II.A

A tanult elektromosságtani fogalmak alkalmazása. I.1B

A kémiai reakció értelmezése.

A redoxi- és sav-bázis-reakció értelmezése részecskeátmenettel.

Az elektrolízis gyakorlati alkalmazása.

A galvánelemek felhasználása.

Mennyiségi ismeretek

Moláris tömeg, moláris térfogat (számítások).

Anyagmennyiség-koncentráció.

Egyszerű sztöchiometriai feladatok.

A kémiai jelek (vegyjel, képlet, egyenlet) mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. I.2D

Kémiai számítási feladatok megoldása a moláris tömeg, illetve a moláris térfogat ismeretében.

Reakcióegyenleten alapuló kémiai számítások. I.2B

 

ANYAGOK ÉS VÁLTOZÁSOK

Szerves vegyületek

A vastagon szedett rendszeralkotó fogalmakkal, ill. tipikus anyagokkal foglalkozzunk részletesebben; a többieknek csupán főbb tulajdonságait mutassuk be.

A szerves vegyületek összetétele, szerkezete, tulajdonságai, jellemző reakciói, előállítása, felhasználása.

A szerves vegyületek funkciós csoportok szerinti csoportosítása:

Szénhidrogének: telített, telítetlen vegyületek, homológ sorozatok (metán, etán, propán, bután, etilén, acetilén, izoprén, gumi).

A benzol és származékai; a fenol.

Alkoholok (metil-alkohol, etil-alkohol, glicerin).

Oxovegyületek, aldehidek, ketonok (formaldehid, acetaldehid, aceton).

Karbonsavak: hangyasav, ecetsav, tejsav, citromsav, nagy szénatomszámú szerves savak.

Éterek; észterek, zsírok, olajok.

Szénhidrátok (szőlőcukor, répacukor, keményítő, cellulóz).

Aminosavak, fehérjék. Nukleinsavak.

Természetes és mesterséges műanyagok.

Az anyagok tulajdonságainak megállapítása tanári és tanulói kísérletek alapján. I.1A

A vegyületek összetétele, szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolat felismerése és alkalmazása. II.A

A funkciós csoportok szerepének felismerése a vegyületcsoportok közös tulajdonságainak kialakulásában. I.2A,C

A szerves vegyületek biológiai funkciójának felismerése, megértése. II.A,B

Az anyagokhoz kapcsolódó tudománytörténeti események feltárása (könyvtár, ismeretterjesztő irodalom) felhasználásával. A kiemelkedő tudósok munkásságára vonatkozó információk összegyűjtése. I.1E

A szerves vegyületek elemi összetétele.

A szerves vegyületek alaptípusainak ismerete.

A tanult szerves vegyületek köznapi elnevezése.

A vizsgált szerves vegyületek tulajdonságainak, környezeti és élettani hatásainak ismerete.

GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK

Egészségvédő és -károsító anyagok: pl. gyógyszerek, vitaminok, alkaloidák, alkohol, narkotikumok.

Háztartási vegyszerek:

– tisztítószerek, mosó- és mosdószerek,

– kozmetikumok.

Műtrágyák, növényvédőszerek.

Eljárások: pl. kőolaj-feldolgozás, műanyagok előállítása, cukor-szeszgyártás, papíripar, biotechnológiai eljárások.

Az egészségvédő, illetve -károsító anyagok funkciójának, hatásának megértése; a személyes felelősség kialakítása használatukkal kapcsolatban.

A háztartási szerves vegyszerek, a műtrágyák és növényvédőszerek élettani, környezeti hatásának felismerése. Helyes és szakszerű, körültekintő felhasználásuk.

A hazai vegyipar néhány termékének ismerete.

Az egészségvédő, illetve -károsító anyagok hatásának ismerete.

Használja szakszerűen a háztartási vegyszereket.

A szerves vegyipari termékek környezet- és egészségvédő felhasználása.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN

TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK

A folyók, a tavak, a tengerek (Duna, Balaton, Atlanti-óceán) legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó élőlényeinek (plankton-keszeg-harcsa, plankton-medúza-kékbálna) testfel-építése, élete. A vizek öntisztulása. A szennyezés hatása a vízi élőlényekre.

A vízparti élőhelyek környezeti adottságai. Élőlények a vizek partján. A vízi és a vízparti élőlények kapcsolata.

A különféle erdők (hazai lombos erdő, dél-amerikai esőerdő, afrikai lombhullató erdő, ázsiai tajga) kialakulásának környezeti feltételei. Az egyes erdők legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó élőlényeinek (tölgy-erdei egér-róka, ananász-bőgőmajom-jaguár, lucfenyő-siketfajd-hiúz) testfelépítése, élete. Az erdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai.

A különféle füves területek (hazai rét, afrikai szavanna, észak-amerikai préri) kialakulásának környezeti feltételei. Az egyes területek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó élőlényeinek (perje-sáska-gyík, fű-zebra-oroszlán) testfelépítése, élete. A füves területek jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai.

A szélsőséges éghajlatú területek (sivatagok, sarkvidékek, magas hegyek) jellegzetes, táplálékláncot alkotó élőlényeinek (zuzmó-rénszarvas-jegesmedve) testfelépítése, élete.

Kultúrnövények (búza, kukorica, citromfa, banán, datolyapálma, kávé) testfelépítése, termesztésük környezeti feltételei.

Legyen képes kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit, az élőlényeket több-kevesebb hasonló tulajdonságaik alapján a tudományos rendszertan főbb kategóriáiba sorolni. I.2A,C; IV.F

A tananyagban nem szereplő élőlények esetében is vegye észre az élőlény testfelépítése, élete és környezete közötti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. I.1A; I.3A; II.A

Ismerje fel, hogy a hazai és a más tájak természetes életközösségeinek védelme az egész földi élet számára létfontosságú.

Észlelje, ha környezetének állapota romlik és legyen igénye annak megakadályozására. I.3C; II.D

Egyaránt értékelje a hazai és a határainkon túli tájaknak, a különféle tájak élővilágának és az egyes élőlényeknek az esztétikumát. I.1F

A Föld élővilágának leírásában jelentős szerepet játszó kutatók (Linné, Kitaibel) munkássága.

A hazai vizek, a sekély tengerek és a nyílt tengerek legjellemzőbb növényeinek, állatainak neve, külleme, élete. Egy-egy tápláléklánc a hazai vizek, a sekély és a nyílt tengerek életközösségeiből. Példák a vízi élőlények testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.

Néhány hazai vízparti és néhány tengerparti élőlény neve, külleme, élete.

Egy-két példa a vizek és vízpartok szennyezésének módjára és a szennyezés megakadályozására.

Hazai erdeink legjellemzőbb növényeinek, állatainak, gombáinak (gyilkos galóca!) neve, külleme, élete. Egy trópusi és egy tajgaerdő legjellemzőbb élőlényeinek neve, külleme, élete. Egy-egy tápláléklánc az erdei életközösségekből. Egy-két példa az erdei élőlények testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Néhány példa az erdők károsításának módjára és azok megakadályozására.

Hazai rétjeink legjellemzőbb növényeinek, állatainak, gombáinak neve, külleme, élete. Egy trópusi füves terület legjellemzőbb élőlényeinek neve, külleme, élete. Egy-egy tápláléklánc a füves területek életközösségeiből. Egy-két példa a füves területek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre. Példa a füves területek károsításának módjára és annak megakadályozására.

Egy tundra és egy sarkvidéki táj legjellemzőbb élőlényeinek neve, külleme, élete. Néhány példa a szélsőséges éghajlatú területek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.

A tananyagban szereplő élőlények elhelyezése a főbb rendszertani kategóriákban.

AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE

Az ember testrészei, szervrendszerei, szervei, szövetei. Az emberi testben lévő sejtek közös jellemzői.

A bőr részei és azok működése.

A bőr ápolása és elváltozásainak, betegségeinek (pattanás, gombásodás, bőrkeményedés) megelőzése.

A mozgás szervrendszerének aktív és passzív részei (izmok, ízületek, csontok), azok felépítése (szövetek) és működése (energiaátalakítás, hajlítás, feszítés). A szervrendszer sérüléseinek, betegségeinek (hanyagtartás, lúdtalp, gerincferdülés, izom- és ínszakadás) megelőzése.

A táplálkozás szervrendszerének részei és azok működése.

A szervrendszer betegségeinek (fogszuvasodás, gyomorrontás, bélfertőzés, bélférgesség) megelőzése.

A légzés szervrendszerének részei és azok működése. A szervrendszer edzése és betegségeinek (meghűlés, nátha, tüdőgyulladás, tüdőrák) megelőzése.

A keringési szervrendszer részei és azok működése. A vér összetétele és a részek funkciója (gáz-, tápanyag-, bomlástermék-, hormonszállítás, belső védekezés, véralvadás). A szervrendszer edzése és betegségeinek (infarktus, érelmeszesedés, visszértágulás) megelőzése.

A kiválasztó szervrendszer részei és azok működése (kiválasztás, tárolás). A szervrendszer betegségeinek (hólyaghurut, vesegyulladás) megelőzése.

A férfi és a női szaporítószervrendszer részei (külső- és belső nemiszervek) és azok működése. A reproduktív szervek higiénéje és betegségeinek (fluor, herpesz) megelőzése. A nemi élet és a születésszabályozás.

Az ember növekedésének és egyedfejlődésének szakaszai, a szakaszok jellemzői és leggyakoribb egészségügyi problémái.

A szabályozó szervrendszer részei. A tanulás különböző formái. A szervrendszer betegségeinek (érzékszervi károsodások, ideggyulladás, kimerülés, neurózis) megelőzése, illetve a működését befolyásoló élvezeti- és kábítószerek (kávé, alkohol, heroin, LSD) hatása.

Legyen képes egyszerűbb élettani vizsgálatokat (kvalitatív és kvantitatív), kísérleteket elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni. I.1C; I.2B-E

Ne csak megszokásból, hanem tudatosan alkalmazza az egészségét megőrző szabályokat, legyen igénye a tisztaságra és az egészséges életmódra. I.3B

Tudatosuljon benne, hogy szaporító szervrendszere nem azonos ütemben fejlődik a többi szervrendszerével, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros. III.B

Értse meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyen toleráns a retardált fejlődésű és fogyatékos társaival. III.B

Alakuljon ki benne az élvezeti- és kábítószereket elutasító magatartás. I.3B; II.

Legyen jártas abban, hogy testével, életműködéseivel, egészségével kapcsolatos ismereteket miképp tudja megszerezni népszerűsítő művekből is. I.1E

Az ember testfelépítésének, életműködésének, betegségeinek megismerésében meghatározó szerepet játszó kutatók (Vesalius, Harvey, Pavlov, Szent-Györgyi) munkássága.

A legfontosabb belső szervek elhelyezkedése az emberi testben.

A bőr mechanikai, vegyi, fény- és hőártalmak elleni védőműködése. A bőr tisztításának, ápolásának módjai.

A csontváz és az izomzat együttműködése. A leggyakoribb mozgásszervi elváltozások, sérülések megelőzésének módjai.

A szájüreg, a gyomor, a máj, a hasnyálmirigy, a vékonybél, a vastagbél részvétele az emésztésben és az anyagfelvételben. A fogápolás és az egészséges táplálkozás legfontosabb szabályai.

A levegő útja a légzőszervrendszerben. A hangadás. A légzőfelületet csökkentő hatások (légszennyezettség, dohányzás, gyulladás) következményei és azok megelőzése.

A vér anyagszállítása és védőműködése. A vér útja a nagy- és a kisvérkörben. A leggyakoribb szív- és érrendszerbeli betegségek megelőzésének lehetőségei. A kisebb, vérzéssel járó sérülések ellátása.

A vizelet kialakulása és elvezetése. A vese és a húgyutak leggyakoribb betegségeinek megelőzése.

A sejtanyagcsere felépítő és lebontó folyamatainak összefüggései. Az anyagcserében részt vevő egy-két anyag kimutatása.

Az ivarsejtek termelődésének helye és ideje. A megtermékenyítés helye és ideje.

A menstruációs ciklus. A fogamzásgátlás leggyakoribb módjai. A leggyakoribb nemi- (kankó) és nemi úton terjedő (AIDS, szifilisz) betegségek elkerülésének módjai.

A magzat fejlődésének időtartama és főbb állomásai. A szülés. A születés utáni fejlődés szakaszainak legjellemzőbb testi, lelki és viselkedésbeli megnyilvánulásai.

Az idegrendszer főbb részei és a hormontermelő mirigyek neve, elhelyezkedése. Egy-egy példa az idegi és a hormonális szabályozásra. Egy-egy példa az akaratlagos és az akarattól független szabályozásra. Az érzékszervi fogyatékosság korrigálásának lehetőségei. A leggyakoribb hormonhiány okozta betegségek és gyógyításuk lehetőségei. Az alkohol és a leggyakrabban használt drogok, kábítószerek élettani hatása.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

AZ ÁLLATOK TESTE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE

Az állatok testében lévő különféle szövetek és sejtek.

A különféle kültakarók (sejthártya, hám, kitines, elszarusodó) és a kültakaró kettős működése.

A különféle mozgások (izmok nélkül, izmokkal).

A heterotróf felépítő anyagcsere. A különféle táplálékfelvételi módok (bekebelezés, testfelületen át, szájszervekkel).

A különféle légzőszervek (kopoltyú, tüdő, légcső) és működésük.

Az állati anyagszállítás különféle módjai (keringési rendszer nélkül, nyílt, ill. zárt keringési rendszerben).

A különböző szaporodási formák (ivaros-, ivartalan szaporodás, külső-, belső megtermékenyítés). A zigóta barázdálódása, a differenciálódás, az embrió fejlődése. A posztembrionális fejlődés különféle formái (átalakulásos, átalakulás nélküli). Az ivadékgondozás különféle formái (fészeklakó, fészekhagyó madarak).

A különféle érzékszervek (öszszetett szem, csáp, oldalvonal) és idegrendszeri típusok (hálózatos, központosult).

Legyen képes a különféle állatok életműködéseinek a lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. I.1A; I.2A,D

Ismerje fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is produkálhatja. I.2D

Az ember és a különféle állatok testének, életműködéseinek összehasonlítása során lássa be, hogy – biológiai nézőpontból – az ember csak egy az élőlények közül. I.1B; I.2A; II.A

Az állatok testfelépítésének, életműködésének megismerésében jelentős eredményeket elért kutatók (Malpighi, Leeuwenhoek, Herman Ottó) munkássága.

Egy-egy példa a különféle állati szövetekre. Az állati sejt részei.

Egy-egy példa a különféle kültakarójú állatokra.

Egy-egy példa a különféle mozgású állatokra.

Egy-egy példa a különféle táplálkozású állatokra. A heterotróf felépítő anyagcsere lényege.

Egy-egy példa a különféle légzésű állatokra.

Egy-egy példa a különféle anyagszállítású állatokra.

Egy-egy példa a különféle szaporodású állatokra. Az embrió kialakulásának főbb állomásai.

Egy-egy példa az átalakulás nélküli és a különféle átalakulásos fejlődésre.

Egy-egy példa az ivadékgondozás különféle formáira.

A NÖVÉNYEK TESTE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE

A növények testének részei, szervei, szövetei sejtjei.

A különféle helyzetváltoztató mozgások (fény felé fordulás, kapaszkodás).

A növények tápanyagai, a különféle tápanyagok felvétele (egész testfelületen, gyökérrel, levélen át).

Az autotróf felépítő anyagcsere.

A fotoszintézis folyamata és jelentősége.

A különféle anyagok szállítása (sejtről sejtre, fa- és háncselemekkel).

A különféle anyagok raktározása és kiválasztása (zárványképzés, lombhullás).

A különféle ivaros és ivartalan szaporodási formák (osztódással, spórával, maggal). A zárvatermők ivarszerve, az utód kialakulása.

A csírázás feltételei és folyamata.

A növekedés és a fejlődés feltételei.

Szerezzen gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében és a látómezőben észlelt kép értelmezésében. I.1C; I.2E

Legyen képes egyszerű oknyomozó vizsgálatokat, kísérleteket önállóan megtervezni, elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. I.1B; I.2B,D

A növények testfelépítésének, életműködésének megismerésében jelentős eredményeket elért kutatók (Hooke, Liebig, Paál) munkássága.

Egy-egy példa a különféle növényi szövetek elhelyezkedésére. A növényi és az állati sejt hasonló és különböző részei.

Egy-egy példa a különféle növényi mozgásokra.

Egy-egy példa a növényi tápanyagok különféle felvételére.

Az autotróf felépítő anyagcsere lényege. A fotoszintézis lényege.

A növények nedvkeringésének lényege.

Egy-egy példa a különféle növényi raktározásra és kiválasztásra.

A megporzás és a megtermékenyítés, a mag és a termés kialakulása.

A csírázás feltételeinek megállapítása kísérletekkel.

AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Az élőlények viszonyulása az élettelen környezeti tényezők változásaihoz (tűrőképesség, vándorlás, téli álom).

A táplálkozási és a társas kapcsolatok (együttélés, élősködés).

A táplálékhálózatok szerkezete.

A különféle anyagok (oxigén, szén-dioxid, víz) körforgása a bioszférában. Energiaáramlás a táplálékhálózatokban.

A természetes életközösségek jelentősége a földi élet fenntartásában. A mesterséges életközösségek és a közegészségügy főbb problémái (a sokféleség csökkenése, városiasodás).

Értse meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért olyan alapvető a földi élővilág számára. II.A

Lássa meg az összefüggést a környezetében előforduló élőlények életmódja és a környezet napi, illetve évi változásai között. I.1A; I.2C

Legyen képes a táplálékhálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzőit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. I.2E

Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információ-hordozókat is. I.1E; V.A

Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen. I.1F; I.3C; II.D

Az élőlényekre ható környezeti tényezők.

Az élőlények élő környezetének összetevői: a táplálékok és a táplálkozók.

Egy anyag körforgása a bioszférában.

Egyszerű növény- és állatazonosító eljárások használata.

Egy védett terület néhány jellemzője.

Aktív részvétel a környezetkárosító hulladékok gyűjtésében.

AZ ÖRÖKLŐDÉS ALAPJAI

Az örökítőanyag elhelyezkedése és tulajdonságai (kémiai információhordozó, önmagát megkettőzi).

Az információtartalom és az élőlények tulajdonságai (a környezet hatása a genetikai adottságok érvényre juttatásában).

A sokféle információ variálódása osztódáskor és a zigóta képződésekor (a kromoszómák véletlen szétválása, átkereszteződés, az ivarsejtek véletlen találkozása).

A génváltozatok egymásra hatásának következményei (uralkodó, köztes jelleg).

Az örökítőanyag megváltozása és következményei.

Értse meg, hogy az élőlények biológiai jellemzői anyagilag meghatározottak és az örökítő anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki. II.A

Lássa világosan, hogy az örökítő anyag változatosságának csökkenése csak az ember által hasznosított élőlényeknél kívánatos, a földi élet számára viszont veszélyes. II.A; IV.F

Az öröklődés törvényeinek feltárásában meghatározó szerepet játszó kutatók (Mendel, Morgan) munkássága.

A genotípus és a fenotípus összefüggése egymással.

Egy-egy példa az uralkodó-lappangó és a köztes öröklésmenetre. Az ember nemének öröklődése.

Egy-két példa az örökölhető betegségekre, fogyatékosságokra.

AZ ÉLŐVILÁG TÖRZSFEJLŐDÉSE

Az új fajok kialakulását eredményező folyamatok (mutáció, földrajzi elkülönülés).

A főbb rendszertani kategóriák képviselőinek megjelenése időrendben, a különféle élőhelyek (tenger, édesvizek, szárazföld, levegő) betelepülése.

Az ember kialakulása és evolúciója.

Az evolúció és az élővilág természetes rendszerének kapcsolata (származás, rokonság).

Az ember hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára.

Jusson el arra a következtetésre, hogy az élőlények és az élővilág állandóan változnak. III.A,B

Legyen képes az élőlényeket lényeges tulajdonságaik kiemelésével különböző csoportokba (sejtmag nélküliek, ill. sejtmagvasok; egysejtűek, ill. soksejtűek; teleptestűek, ill., hajtásosak; ősszájúak, ill. újszájúak) sorolni. I.2A,C

Tudjon az élővilág természetes (fejlődéstörténeti) rendszerében tájékozódni. I.2C; III.B

Az evolúció folyamatának feltárásában meghatározó szerepet játszó kutatók (Lamarek, Darwin) munkássága.

Egy-egy példa a törzsfejlődés okaira.

Az élővilág szerveződési szintjeinek kialakulási sorrendje.

Az emberi törzsfejlődés leglényegesebb képviselőinek neve, külleme, élete és megjelenésének hozzávetőleges ideje.

Egy-két bizonyíték az élőlények származására, rokonságára.

ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGTAN

A mindennapok egészségügyi ismeretei (komfortérzés, közérzet, lelki egészség, személyi- és környezethigiéné, egészségügyi ellátás és igénybevétele).

Általános egészségügyi ismeretek (betegség és egészség, fertőzés, járvány, védőoltások, gyógynövények, természetgyógyászat, orvoslás, szűrővizsgálatok).

Az utódvállalás egészségügyi ismeretei (fogamzásgátlás, családtervezés, alkalmassági vizsgálat, terhességi vizsgálat, szülési módok, csecsemőgondozás).

Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. I.3B; II.C; V.C

Legyen képes felelősségteljes nemi magatartásra.

A betegségek leküzdésében jelentős eredményeket elért kutatók (Pasteur, Jenner, Semmelweis, Koch, Virchow) munkássága.

A betegségmegelőzés lehetőségei, az egészségkárosító hatások következményei.

Az orvosi ellátás (védőoltások, szűrővizsgálatok, szakvizsgálatok, terhesgondozás, gyermekgyógyászat) igénybevétele.

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

A Földünk és környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, szolgálja a természeti és társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat. Elősegíti, hogy tisztábban lássák a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen környezeti adottságainkat. E műveltségi terület keretei között fejlődik a tanulók globális környezeti gondolkodása, ami megköveteli, hogy a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések megláttatása, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Minden jelenséget és folyamatot változásában, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is.

Tudatosulnia kell a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította környezetét. Meg kell érteniük, hogy a Föld egységes rendszer, melyben az ember természeti és társadalmi lényként él, s ez megkívánja az erőforrások ésszerű felhasználását.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

7–10. évfolyam

I. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

1. Általános képességek

A)     A tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket.

B)     Alakuljon ki a speciális információhordozók (térképek, földgömb, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, szemléltető anyagok) kiválasztására és használatára való képességük.

C)     Ismerjék és használják helyesen a szakkifejezéseket. Ismereteikről szóban, írásban és egyszerű térképen is tudjanak számot adni.

D)     Alakuljon ki bennük az a képesség, hogy ismereteiket későbbi életükben – lehetőségeikhez mérten – cselekedeteikben és döntéseikben érvényesítsék .

E)     Tanúsítsanak felelős környezeti magatartást.

2. Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek

A)     Legyenek képesek pontos megfigyelésekre. Tudjanak önállóan vizsgálódni a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint. Vizsgálataik, megfigyeléseik alapján alkossanak véleményt.

B)     Legyenek képesek eligazodni és tájékozódni a különböző információs anyagokban (lexikonok, ismeretterjesztő és szakkönyvek, folyóiratok, statisztikai kiadványok, albumok, térképek, ábrák, videoanyag stb.) és ezek gyűjteményeiben (könyvtár, múzeum).

C)     Tudják megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően, szakkifejezések használatával elmondani, rajzban, írásban rögzíteni, grafikusan és egyszerű térképeken ábrázolni, illetve elemezni, értékelni.

D)     Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására.

E)     Értsék meg, hogy a tények bemutatásakor néha szubjektív elemek is érvényesülnek az érdekek ütközése következtében. A legfontosabb ismeretforrásokból szerzett információkat mérlegeljék, tudjanak azokból valós következtetéseket levonni.

II. TÁJÉKOZOTTSÁG AZ ISMERETANYAGBAN

1. Tájékozottság a környezet anyagairól

A)     A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakoribb ásványokat, kőzeteket, nyersanyagokat és energiahordozókat, talajokat, a víz és a levegő anyagait jellemző tulajdonságaik alapján.

B)     Legyen áttekintésük az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági környezet tényezőiről.

C)     Ismerjék a környezetet károsító leggyakoribb szennyező anyagokat és azok forrásait. Tudják, hogyan csökkenthető vagy szüntethető meg károsító hatásuk.

2. Tájékozottság a térben

A)     A tanulók legyenek képesek készségszinten a szemléleti, jártasságszinten a következtető térképolvasásra földtani, domborzati és tematikus földrajzi térképeken egyaránt.

B)     Lássák a térkép és a valóság kapcsolatát, értsék az ábrázolás korlátait.

C)     Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek (pl. óceánok, kontinensek, hegységek, népesség, gazdasági termelés)     méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről.

D)     Tegyenek szert általános tájékozottságra hazánk és a hazánkkal szomszédos államok, továbbá Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet- és Közép-Európa országainak jellemzőiben. A következő országokról kell általános földrajzi tájékozottságot szerezniük: India, Japán, Kína, USA, egy közel-keleti, egy távol-keleti, egy afrikai és egy latin-amerikai ország.

E)     Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. (A topográfiai követelményeket az 1-9. térképvázlatok tartalmazzák.)

3. Tájékozottság az időben

A)     A tanulók ismerjék az időszámítás csillagászati alapjait, és tudják azokat alkalmazni (helyi idő, zónaidő).

B)     Legyenek képesek időben elhelyezni a Földnek és szféráinak kialakulását, jelentősebb szakaszait (földtörténeti időbeosztás)     és az alapvető társadalmi-gazdasági változásokat.

C)     Érzékeljék a földtörténeti, evolúciós és társadalmi-gazdasági folyamatok időtartamának nagyságrendi eltéréseit.

4. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban

A)     A tanulók érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit.

B)     Ismerjék a megújuló és nem megújuló energiahordozókat, ezzel összefüggésben lássák az energiatermelő és -fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeit a természeti és a társadalmi környezetben.

C)     Tudják értelmezni az egyes tájak, országok, kontinensek természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait, összefüggéseit.

D)     Értsék meg, hogy a természeti környezet hogyan hatott a történelmi események kimenetelére, hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét.

E)     Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére.

F)     Ismerjék meg az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatokat, azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségeit.

G)     Értsék meg, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.

5. Tájékozottság regionális és globális kérdésekben

A)     Alakuljon ki a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és társadalmi értékeinkhez való kötődés.

B)     Ismerjék meg a természeti tényezőknek a Kárpát-medence népei elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben, gazdasági életében megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit.

C)     Ismerjék fel a kontinensek, tájak, országok regionális sajátosságait, különbségeit, rendszerét.

D)     Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, melyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, végső soron saját létét veszélyeztetve.

E)     Legyenek tájékozottak abban, hogyan kerülhetjük el a legfontosabb környezeti veszélyeket.

F)     Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozására nemzetközi összefogásra van szükség.

G)     Ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat és természeti értékeinket. Ismerjék a környezetkárosodások megelőzésének elveit, főbb módjait, illetve a károsodott tájak természetes állapotának visszaállítási lehetőségeit és korlátait.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A FÖLD ÉS BOLYGÓTESTVÉREI

A Föld mint égitest

A Föld keletkezése.

A Föld alakja, fő mozgásai és azok földi következményei.

Tanulmányozza a természetföldrajzi övezetességet tematikus térképek összehasonlító elemzésével. 1.1B; I.2B,C; II.2A

Gyűjtsön történelmi példákat a szélrendszerek közlekedésben való felhasználásáról. II.4D

A fő természetföldrajzi övezetek elhelyezkedése, jellemzői.

Időszámítás

A napi és évi időszámítás elvei, gyakorlata.

Időszámítási gyakorlatok az időkülönbségek (helyi idő, zónaidő) számításával kapcsolatban. II.3A

A helyi idő, zónaidő és használata a mindennapi életben.

Kozmikus környezetünk

A Naprendszer tagjai, felépítésük hasonlóságai és különbségei, kapcsolataik a Földdel (nap- és holdfogyatkozás, tengerjárás).

A galaxisok és csillagok keletkezése, fejlődése.

Mesterséges égitestek.

Az űrkutatás fontosabb állomásai, jelentősége.

Modellek segítségével értse meg a nap- és holdfogyatkozásokat. I.1B

Tájékozódás a csillagos égen. II.2

A Nap földi életet meghatározó tulajdonságai.

Legyen képes felismerni a főbb égitesteket (Nap, Hold, nagy bolygók).

Az űrkutatás és a mesterséges égitestek szerepe.

A FÖLD

1. Földtani alapismeretek

A Földet felépítő anyagok

Az ásvány- és kőzetképződés folyamatai.

Az ásványok és kőzetek tulajdonságai, jellemzésük és osztályozásuk.

Az élővilág fejlődésének bizonyítékai, az ősmaradványok.

Végezzen egyszerű ásvány- és kőzetvizsgálatokat.

Ismerje fel a legfontosabb ásványokat és kőzeteket.

I.1A; I.2A; II.1A

Ismerje fel az alábbi ásványokat, kőzeteket, érceket:

kvarc, kősó, mészkő, homok, homokkő, lösz, kőszén, kőolaj, agyag, bauxit, vasérc, gránit, andezit, bazalt, palák, márvány.

A Föld kialakulása és szerkezete

Földünk egyedi tulajdonságai, szerkezete és geofizikai jellemzői.

A lemeztektonika alapjai: az óceáni medencék és a kontinensek kialakulása.

Hegységképződés, földrengés és vulkánosság,

A belső és külső erők.

A földtani szerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolat.

Gyűjtsön példákat a Föld egyedi tulajdonságaira. I.2A; I.2C

Értelmezze a kőzetlemezek mozgásai alapján a kéregszerkezeti jelenségeket. II.4A

Okolja meg a vulkánok helyét, működését, különbözőségét.

Leírások gyűjtése jelentős földrengésekről, vulkánkitörésekről és következményeikről. I.1A; I.2B

A földtani szerkezet ásványkincsekkel való kapcsolatának értelmezése. I.1A

Mutassa meg a nagy kőzetlemezeket a térképen.

A kőzetlemezek fő mozgásfolyamataira tudjon példákat mondani.

A Föld nagy szerkezeti egységeinek és azok kialakulásának ismerete.

A Föld története

A földtörténeti időszámítás alapjai és a korbeosztás egységei.

A Föld arculatának változásai a földtörténet során.

Földtörténeti időszalag készítése. I.1B; II.3B,C

Ismerje a földtörténeti korok sorrendjét.

A földtan gyakorlati alkalmazása és a környezet.

Egyszerű példák gyűjtése a földtan gyakorlati szerepéről. I.2B

Tudja, milyen célokat szolgál a földtan gyakorlati alkalmazása.

Ismerje a földtani értékeket és védelmük szükségességét.

2. A vízburok

A vízburok elhelyezkedése, tagolódása, víztípusai.

Vízgazdálkodás és vízvédelem.

 

Ismerje a vízburok tagolódását, az édesvíz és a sósvíz különbségeit

A szárazföld vizei

A felszíni és felszín alatti vizek típusai, kapcsolataik, felhasználásuk. A felszíni vizek tulajdonságainak összefüggése a környezeti tényezőkkel.

Az édesvízkészletek veszélyeztetettsége, védelme.

A szárazföldi jég.

Rajzokon vagy képeken ismerje fel a víztípusokat. I.1B; I.2C

Gyűjtsön tényeket a tömegkommunikációból, ill. a lakóhelyről a vízkészletek károsodottságáról. II.1C; II.4F

A felszíni és felszín alatti vizek főbb típusainak ismerete.

Ismerje a vízszennyezés legfőbb okait és következményeit.

Óceánok, tengerek

Az óceánok, tengerek földrajzi jellemzői (fekvésük, szerkezet-domborzatuk, vízmozgásaik, legfontosabb természeti erőforrásaik, jelentőségük).

Veszélyeztetett régióik, védelmük elvei és gyakorlata.

Tanulmányozza dombortérképeken az óceáni medencék domborzatát. II.2A

Mélységi adatok gyűjtése az atlasz térképeiről. I.1B

A főbb tengeráramlások és éghajlati hatásaik.

3. A légkör

A légkör anyagi összetétele, szerkezete.

 

A légkör főbb alkotórészeinek, szerkezetének ismerete.

A légkör alapfolyamatai

Megnyilvánulásuk az időjárásban, éghajlatban: felmelegedés – üvegházhatás – éghajlatváltozás.

Az általános légkörzés.

Ciklonok, anticiklonok – időjárási frontok – időjárás-változás.

Szerezzen jártasságot az időjárás-jelentések értelmezésében. I.2B,C

Tartsanak vitát a lehetséges éghajlatváltozásokról. I.1E

Értse az időjárás-változások okait.

A Föld éghajlata

A hideg, a mérsékelt és a forró övezet éghajlatai.

Az éghajlatváltozások okai, mérséklésének lehetőségei.

Elemezzen éghajlati diagramokat és éghajlati térképeket. I.2B,C

Adatok gyűjtése a levegőszennyezés éghajlatra gyakorolt hatásairól. II.4F

Ismerje a Föld főbb éghajlatait.

4. A felszínfejlődés

A természeti folyamatok és az ember felszínformáló tevékenysége. A Föld jellegzetes felszínformáinak kialakulása, területi jellemzői.

A jellegzetes felszínformák felismerése képeken vagy a valóságban. I.1A,B

Ismerje fel képeken vagy modelleken a felszínformákat.

KONTINENSEK–TÁJAK–ORSZÁGOK

Térképi ábrázolás, tematikus térképek, távérzékelés.

Gyakorolja a tematikus térképek és az űrfelvételek olvasását. II.2A,B

Rendelkezzen elemi szintű tájékozottsággal a különböző méretarányú és jelrendszerű térképek olvasásában, éghajlati diagramok elemzésében.

A kontinensek és óceánok helyzete, természeti adottságaik és erőforrásaik:

– Európa,

– az Európán kívüli földrészek. Földrajzi helyzetük, szerkezetük, felszínük, éghajlatuk, vízrajzuk, talajaik, élőviláguk, legfőbb nyersanyagaik.

A természetföldrajzi övezetesség bemutatása a kontinenseken.

– Óceánok és tengerek Természeti környezetük eltérő veszélyeztetettsége, a veszélyek csökkentésének, megelőzésének eltérő lehetőségei, szükségességük.

Elemezzen (esetleg rajzoljon) keresztmetszeteket a kontinensek felszíne és éghajlata, növényzete, talaja közti összefüggések bemutatására. I.1B; I.2C

A természetföldrajzi övezetesség bemutatása éghajlati, talaj- és természetes növénytakaró tematikus térképének összehasonlító elemzésével. I.1B; II.2A

Olvasmányaiból gyűjtsön példákat a természeti környezet történelmi eseményekre való hatásairól. II.4D

Nagyság szerinti összehasonlítások a kontinensek, óceánok méreteiről. II.2C

Gyűjtsön szemelvényeket a trópusi esőerdők kiirtásáról, a talajerózióról és a savas esők hatásairól. I.1B; II.1C; II.4F

A földrészek és a világtenger legfőbb természetföldrajzi jellemzői.

Értse az éghajlati övezetesség kialakulását.

A természetföldrajzi övezetesség elemeinek felsorolása, alapvető jellegzetességeinek bemutatása az egyes kontinenseken.

A kontinensek társadalmi és gazdasági jellemzői, változásaik:

– Európa

– az Európán kívüli földrészek.

Népességük száma, összetétele.

A természeti adottságok és a települések, életmód, gazdálkodás összefüggései.

A gazdasági élet környezeti hatásai – regionális környezeti problémák – környezetgazdálkodás.

Tájékozódás a nagy földrajzi felfedezésekről könyvek vagy a földrajzi múzeum kiállítása alapján. I.1B

Keressen példákat a kontinensek természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásaira. II.1B; II.4A,C

Elemezzen a természeti adottságok és a mezőgazdaság összefüggését bemutató keresztmetszeteket. I.2B

Keressen példákat a környezetszennyezésre, környezetkárosításra és a környezeti problémák megoldására. I.1B,E; II.1C; II.4F

A kontinensek alapvető népességi jellemzőinek ismerete.

Ismerje fel az alapvető településtípusokat a valóságban vagy képen.

A mezőgazdaság és az éghajlat összefüggései példák alapján.

Tudatosuljon benne, hogy a környezetkárosodások nem ismernek országhatárokat, az országok egymásra utaltak környezeti kérdésekben.

A kontinensek jelentősebb országcsoportjai, országai

Természet- és társadalom-gazdaságföldrajzi jellemzőik, jelentőségük a Földön.

A Föld népeinek kulturális arculata.

– Európa Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet- és Közép-Európa országcsoportjai és országai. Európai Unió, kelet-közép-európai régió.

A hazánkkal szomszédos országok.

– Afrika, Ausztrália és Óceánia, Észak-, Közép- és Dél-Amerika (Amerikai Egyesült Államok, Kanada); Ázsia (Japán, Kína, India, Közel-Kelet, Délkelet-Ázsia), Független Államok Közössége (Oroszország), Sarkvidékek.

Használjon lexikonokat, évkönyveket, statisztikákat, összefoglaló kézikönyveket a kontinensek országcsoportjainak megismeréséhez. I.1B; I.2B

Tájékozódás az országok természeti és társadalmi sajátosságairól. I.2B; I.2D

Beszéljék meg a népek életét, szokásait bemutató irodalmi alkotások, filmrészletek földrajzi tartalmát. I.2B; II.2D

Képek gyűjtése a kontinensek jellegzetes építkezései stílusairól, településeikről, ismerje meg zenéiket. I.2A,C

„Terméklisták” készítése a hazánkban kapható külföldi termékekről. I.1B

Tudja, hogy az országok földrajzi fekvése, helyzete hogyan hat társadalmi-gazdasági életükre, fejlettségükre.

Ismerje a legfontosabb országok (a hazánkkal szomszédos országok, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, USA, India, Japán, Kína, Brazília, Dél-afrikai Köztársaság) alapvető természeti, társadalom-gazdaságföldrajzi jellemzőit.

A Topográfiai követelményekben minimális követelményként szereplő fogalmak ismerete, megmutatása a térképen.

Tipikus tájak

A tipikus tájak bemutatása és hatásuk az emberi kultúrákra:

–    földrajzi övezetességhez kapcsolódó (sivatag, monszunvidékek, mediterrán táj, tajga);

–    felszínhez kapcsolódó (magashegység, középhegység, karsztvidék, feltöltött alföld);

–    gazdálkodáshoz kapcsolódó (bányavidék, ipari körzet, farmvidék, ültetvény, öntözéses gazdálkodás, oázis, technológiai parkok);

–    speciális térségek (üdülőövezet, kikötőövezet, agglomerációs zóna, „éhségövezet”);

–    az ember által tönkretett és helyreállított tájak.

A tipikus tájak vizsgálata különböző szempontok alapján. I.1A

Készítsen tájleírásokat a tájak földrajzi jellegzetességeinek bemutatására. I.2C

Próbálja elképzelni és lerajzolni a tipikus tájak jövőbeli változásait. I.1C,E

Képek, leírások alapján ismerje fel a tipikus tájakat.

Nevezze meg kialakulásuk okait, legfontosabb jellemzőit.

Tudja annak fontosságát, hogy az ember által túlterhelt tájak helyreállítása további létünk egyik feltétele.

A jelentősebb magyar utazók, felfedezők (Kőrösi Csoma Sándor, id. Lóczy Lajos, Stein Aurél, Teleki Sámuel, Vámbéry Ármin) szerepe a Föld és népeinek megismerésében.

Ismerkedjen meg a Magyar Földrajzi Múzeum és más múzeumok földrajzi kiállításaival. I.2B

Kiselőadás a magyar utazókról, felfedezőkről. I.1C

 

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

MAGYARORSZÁG FÖLDRAJZA

Magyarország földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában.

A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése, szerkezete, fontosabb kőzetei.

Magyarország felszíne, domborzata.

Hazánk földtani és tájképi értékei, védelmük.

A földtörténeti folyamatokat bemutató folyamatábrák elemzése. II.3C

Tematikus térképek használata a felszíni adottságok megismeréséhez. II.2A

A Kárpát-medence főbb domborzati típusainak felismerése, kialakító tényezőinek ismerete.

A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti alapjai

Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink (éghajlat, vízrajz, élővilág, talaj, energiahordozók, ásványi nyersanyagok).

Hazánk biológiai, vízrajzi és talajtani értékei és védelmük.

A Kárpát-medence időjárásának tanulmányozása a tv időjárás-jelentései segítségével.

Az időjárás-jelentés különböző adatainak értelmezése. I.1B

Ábrázolja diagramokon az éghajlat jellemzőit, vonjon le azokból következtetéseket. I.1C

Értse az időjárás-jelentéseket és értelmezze az éghajlati adatokat.

Ismerje Magyarország természeti adottságait.

Nevezze meg legfontosabb ásványi nyersanyagainkat és hazánk legfőbb erőforrásait, ismerje, miből szorulunk behozatalra.

A társadalmi-gazdasági fejlődés társadalmi alapjai

A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek.

Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai.

A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre, az építkezésre és az életmódra.

Településtípusaink, településhálózatunk.

A gazdasági élet telepítő tényezői, általános vonásai és területi különbségei.

Magyarország gazdasági szerkezete, gazdasági fejlettsége.

Gyűjtsön adatokat, tájékozódjon a szakirodalomban a népismeret témakörben. I.1B; I.2B; II.5B

Gyűjtsön információkat a népesedési válság kialakulásának okairól a statisztikák, almanachok, tömegkommunikációs források felhasználásával. I.1B

Figyelje meg a Kárpát-medence népeinek főbb elhelyezkedési területeit. I.2B,D; II.5B

A településtípusok és a településhálózat jellegzetességének bemutatása. II.5B

Tematikus térképek összehasonlító elemzésével egyes országrészek gazdasági különbségeinek feltárása. I.1B; II.2A

A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportjai, nemzetiségei.

Az elöregedő népesség társadalmi-gazdasági következményei, veszélyei.

A topográfiai követelményekben minimális teljesítményként szereplő fogalmak ismerete, megmutatása térképen, munkatérképen.

A magyar gazdaság

A gazdasági élet főbb ágazatainak jellemzői, területi sajátosságai (ipar, mezőgazdálkodás, szolgáltatás, idegenforgalom, kereskedelem).

Az infrastruktúra jellemzése, hatása a gazdasági fejlődésre.

A világgazdasági változások és Magyarország.

Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs törekvéseink.

Adatok gyűjtése a gazdasági ágak átalakulásáról könyvtári információgyűjtéssel, sajtófigyeléssel és statisztikai adatok feldolgozásával. I.1B; I.2B

Készítsen riportot hazánk idegenforgalmi vonzerejéről. I.2E

Soroljon fel fontos export- és importterméket. I.1C

Adatok, tények gyűjtése a sajtóból hazánk és az európai szervezetek kapcsolatáról. I.1B

Ismerje gazdasági életünk legfőbb ágazati jellemzőit. Tudja, mely tényezők hatnak gazdaságunk működésére.

A gazdasági növekedés természeti és társadalmi feltételeinek, korlátainak ismerete.

A magyar ipar és mezőgazdaság jellegzetes termékeinek ismerete.

A hazai tájak földrajzi jellemzése

A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik.

A területi fejlettség különbségei.

Hazánk tájainak környezeti állapota és védelmük.

Megyénk / Budapest földrajza.

A tájak földrajzi adottságaival kapcsolatos népszokások gyűjtése. II.5A

A nagy földrajzi tájak ismerete, alapvető földrajzi jellemzésük.

Megyénk / Budapest földrajzi jellemzői.

ÖVEZETESSÉG A FÖLDÖN

A természetföldrajzi övezetesség

Éghajlati övezetesség.

A szoláris és valódi éghajlati övezetek kialakulása és jellemzésük.

Vízrajzi övezetesség.

Az éghajlati övezetek vízháztartási és vízgazdálkodási viszonyai, ökológiai problémáik.

Az élővilág, a talaj és a felszínformálódás övezetessége, zonális rendszerük.

Éghajlati diagramok és éghajlati térképek információtartalmának elemzése. I.1B

Példák gyűjtése a talajerózióról. I.1A

Készítsen és elemezzen keresztmetszeteket a függőleges természetföldrajzi övezetesség bemutatására. I.2A,C

Jellemzőik alapján ismerje fel a földrajzi övezeteket, ismerje kialakulásuk okait.

A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalom életére.

A megújuló energiaforrások és a mezőgazdaság övezetes rendje.

 

 

A VILÁG HELYZETE

1. A világ társadalmi-gazdasági képe

Természeti és társadalmi környezet

A társadalom és a természeti környezet kapcsolata.

A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti alapjai.

Gazdaságtörténeti térképlapok felhasználásával gyűjtsön információkat a gazdasági fejlődésről egy-egy kontinensen. I.2B

Tudjon példákat mondani az ember és környezete kölcsönhatásáról.

Értse a fejlődést meghatározó tényezők kapcsolatát.

A földrajzi környezet és a népesség kapcsolata

A népességi csoportok földrajzi eloszlása.

A népességnövekedés okai, jellemzői, környezeti hatásai.

A népesség területi megoszlásának különbségei. Az urbanizáció és a vándorlások.

Kiselőadás a világ nagy kultúráinak kialakulásáról olvasmányaik alapján. I.2C

Korfák és statisztikai adatok alapján ismerje meg a világ fő népességi jellemzőit. I.2B

Térképelemzéssel mutassa be a népsűrűség területi különbségeit. I.1B; II.1B,C; II.2A

Ismerje a Föld népességének területi elhelyezkedését befolyásoló legfőbb tényezőket, a népesség szerkezeti jellemzőit.

Az urbanizáció jellegzetességeinek, okainak, következményeinek felismerése hazai példákon.

Települések

A településtípusok szerepe és fejlődésük.

A természeti adottságok és az ember letelepedésének, gazdálkodásának, térbeli kapcsolatainak rendszere, időbeli változásai.

Településtípusok összehasonlító vizsgálata.

A települések működtetésének feltételei (infrastruktúra, szervezetek) és azok gazdasági-társadalmi fejlődést meghatározó szerepe.

Mutassa be a természeti adottságok szerepét a településhálózatban a Föld különböző tájairól vett példák alapján. II.4C

A települések összehasonlítása alaprajzok, légifotók, képek segítségével. I.1B; II.2B

Esetelemzések a közlekedés és a távközlés fejlődést segítő hatásáról. I.2B,D

Példákon keresztül ismerje fel a természeti adottságok és a települések kapcsolatát, legyen elképzelése azok időbeli változásairól.

A városi és falusi egészséges életmód lehetőségei.

Az infrastruktúra szerepének ismerete az ember életminőségében.

A gazdasági élet ágazatai és szerkezete

(Energiagazdálkodás és ipar, élelmiszer-gazdaság, közlekedés, kereskedelem, szolgáltatások, idegenforgalom.)

Az ágazatok közti kapcsolatok.

A gazdaság környezetkárosító hatása, korlátozási és megelőzési lehetőségei.

Adatok gyűjtése egyes termékek világpiaci árainak időbeli változásairól és következtetés okaira. I.1B; I.2B

Statisztikai adatok, tematikus térképek információi alapján végezzen változásokat bemutató elemzéseket. I.1B; I.2C

Készítsen riportot az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés környezetkárosító hatásairól. I.2D; II.1C; II.5D

Cikkek és képek segítségével beszámoló a bányászat és az energiatermelés környezetre gyakorolt hatásairól. I.2D; II.1C; II.5D

Ismerje a gazdasági ágak tevékenységét, legfőbb termékeiket.

Értse a gazdasági ágazatok egymásrautaltságát.

Ismerje fel a gazdasági ágazatok környezetkárosító hatásait, tudja a megelőzés legfontosabb módjait.

Tipikus gazdasági tájak bemuta-tása, átalakulási folyamataik

A társadalmi és gazdaságföldrajzi adottságok változásai.

Környezeti állapotuk, védelmi lehetőségeik.

Szituációs játékok a gazdasági tájak változási folyamatainak bemutatására. I.1E; I.2D

Ismerje kötelezettségeit a környezet- és természetvédelemben.

Tudja, hogy a környezet károsítása jogszabályokba ütközik. A jogszabályok betartása személyes érdeke is.

A gazdasági élet területi szerveződése

Társadalmi, gazdasági, területi és nemzetközi együttműködések, integrálódás.

A gazdasági fejlettség területi különbségei.

Világkereskedelem és nemzetközi munkamegosztás.

Gazdasági, társadalmi, környezeti függőség.

A világgazdasági pólusok szerepe a gazdasági életben (Európai Unió, Észak-Amerika, Kelet-Ázsia).

A fejlődő országok helyzete a világgazdaságban.

Vitassák meg, milyen okai lehetnek az eltérő gazdasági fejlettségnek. I.2C,D

Összehasonlítások a gazdasági fejlettség legfőbb statisztikai mutatói segítségével. I.1B; II.5C

Értse, hogy milyen különbség van az eltérő fejlettségű országokban élők életminősége között.

Értse az országok egymásrautaltságát.

Példák a gazdasági élet eltérő fejlettségére.

Soroljon fel olyan nemzetközi gazdasági szervezeteket, melyeknek hazánk is tagja.

2. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének következményei

A demográfiai robbanás és következményei.

A világélelmezési válság kialakulá-sa. Urbanizációs problémák.

Energia- és nyersanyagválság és azok környezeti következményei.

Környezetkárosodások és környezeti ártalmak.

Veszélyeztetett élőhelyek és régiók.

A természetes állapot visszaállításá-nak lehetőségei, korlátai.

Számítások a népességszám növekedésének területi különbségeiről. I.2C; II.5C,D

Beszámoló a levegő, a vizek és a talaj főbb károsodási folyamatairól. II.4F

Tájékozódás a tájak helyreállításának lehetőségeiről. II.1C; II.4F

Tudja felsorolni az emberiség néhány globális válságproblémáját, ismerje azok okait, a megoldási törekvéseket.

A legfontosabb környezeti ártalmak hatásának ismerete és példákon való bemutatása.

A társadalom általános hatásai a környezetre, az ember életminőségére

A regionális és a globális környezeti ártalmak összefüggései, megoldási lehetőségei.

Példák a sajtóból, tv-ből a regionális és a globális környezeti ártalmakra. I.2B

Prognózisalkotás (esetelemzések alapján, konkrét példákon) a föld-rajzi környezet jövőjéről. I.1E; II.5E

 

A környezeti válság elleni nemzetközi összefogás

Az emberi társadalom és a földi rendszer egysége és egyensúlyi zavarai.

A harmonikus és a fenntartható fejlesztés elvei és lehetőségei.

Nemzetközi szervezetek a globális problémák kezelésére.

Könyvtári és tömegkommunikációs információs források felhasználásával készítsen felszólalást, kiselőadást a környezet megvédése érdekében. I.1B,E; I.2B,D

A főbb nemzetközi környezetvédelmi szervezetek.

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

1. számú térkép

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

2. számú térkép

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

3. számú térkép

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

4. számú térkép

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

5. számú térkép

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

6. számú térkép

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

7. számú térkép

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

8. számú térkép

TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

9. számú térkép

MŰVÉSZETEK

A Művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint a mindennapi életünk, a természet és a tervezett-alakított környezetünk esztétikai jelentésekkel is bíró tartománya. E tág kultúraértelmezésből következően több területet tartalmaz, hogy lehetőséget teremtsen a gyermekek, serdülők sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. E területek közösek azonban értékközvetítő és értékőrző mivoltukban, továbbá abban, hogy az érintetteket aktív befogadásra, sőt alkotásra is késztetik. A művészeti kultúra fogalmába tehát a teremtésnek, létrehozásnak képességeit éppúgy beleértjük, mint a befogadás, a vele való élés képességét.

Következésképpen a gyermekek, serdülők élményszerűen megtapasztalják, átélik, megérthetik az emberi kommunikáció azon sajátos formáit, melyek a művészetekben, a tárgy- és környezetkultúrában őrződnek meg és teremtődnek újjá.

Közös tehát e terület anyagaiban, hogy a művészetben létező szabályszerűségek, sajátos közlésformák, kifejezésmódok közvetítésére építi fel a javasolt tevékenységeket, tartalmakat, s egyúttal a művészethez, a kultúrához vezető személyes utak bejárására bátorít.

Értéknek tartja az ember iránti kíváncsiságból fakadó bátor, találékony gondolkodást, új kérdések, értelmezések megfogalmazását, a kultúra iránti nyitott magatartást, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülését.

Az Irodalom célja elsősorban az anyanyelvi nevelés és a műértő olvasás fejlesztése. (Követelményeit lásd az Anyanyelv és irodalom műveltségi területnél.) Ez azonban nem zárja ki az irodalomhoz fűződő alkotó viszonyt.

Az Ének-zene a szavak fölötti „hangzó nyelv” élményével és az aktív énekléssel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés elsősorban a zenei anyanyelv és a zene sajátos összetevőinek megismerését jelenti. A zenehallgatás a zenemű érzelmi hatásai miatt nélkülözhetetlen személyiségfejlesztő eszköz.

A Tánc és dráma kreatív folyamata az együttes élmény révén segíti elő az ember aktivitásának serkentését; ön- és emberismeretének gazdagodását; alkotó- és kapcsolatteremtő képességének kibontakozását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását; testi, térbeli biztonságának javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését, mozgásának harmóniáját és beszédének tisztaságát.

A Vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek.

A gyermekek információik és élményeik tekintélyes részét képi úton, sokrétű vizuális benyomások révén szerzik. A sokféle rendeltetésű látásélmény befogadására, célszerű hasznosítására és elrendezésére készít fel a Mozgóképkultúra és médiaismeret is.

E területek közös feladata, hogy a nemzeti műveltséget és a világörökség részét képező egyetemes műveltséget egyaránt közvetítse.

ÉNEK-ZENE

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1–6. évfolyam

7–10. évfolyam

I. Az éneklési készség fejlesztése

A zene megszerettetése, az élményekből fakadó aktív éneklési kedv felkeltése, az éneklési kultúra kialakítása, továbbfejlesztése.

a)     A csoport egységes, szép, közös énekének kialakítása. Gyermek- és játékdalok, népszokásdalok, táncos dallamok éneklése zeneileg hibátlan előadással, helyes légzéssel, értelmes szövegkezeléssel, helyes artikulációval, a tiszta éneklésre való törekvéssel.

A)     Az egyéni és közös éneklési készség további céltudatos fejlesztése. Természetes, szép hangzás kialakítása. A zenei hangzásviszonyok, arzis-tézis mozgások átélése. A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevétele az egyéni éneklés során.

b)     Szép, kifejező éneklés az ismert zenei fogalmak alapján: tempó, dinamikai jelzés, hangerő. Pontos dalkezdés, -zárás. Dalosjátékok mozgással, jó ritmusban, a dalok hangulatának megfelelő, élő előadással. A zenei hangsúlyok helyének megtartása a dalolás folyamatában.

B)     A népdalok jellemző előadásmódja szerint: oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és a feszes, giustos lüktetéssel történő éneklés. Műdalok megfelelő karakterű előadása. Magyar népdalok, a hazai memzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalai.

c)     Dalok éneklése egyenletes lüktetés mellett dallamritmus és könnyű osztinátó kísérettel kottából és emlékezetből.
Az alkalmazkodó ritmusú éneklés.

C)     Ismert népdalok, táncos dallamok mellé nehezebb osztinátók alkalmazása.

d)     Könnyű kétszólamú dalok, kánonok éneklése a gyermekek hangmagasságának megfelelően.
A többszólamúság készségének megalapozása kánonok éneklésével.
Bicíniumok éneklésének előkészítése.
Tartott hang mellett elemi elmozdulás.

D)     Egyszerű kétszólamúság megvalósítása kifejezően, tisztán, emlékezetből, csoportosan és osztályközösségben. Kánonéneklés továbbfejlesztése.
A többszólamú éneklés új lehetőségei a vegyeskari hangzás kialakításával.

II. A zenei hallás fejlesztése

A zenei hallás fejlesztésének célja a zenei emlékezet és a zenei képzelet fejlesztése.

a)     A hang tulajdonságainak megfigyelése: tapasztalatok gyűjtése a hangmagasságról, a hangszínről, az időtartamról, a hangerőről.
Dalokban történő tudatosítás.
Hangszínhallás fejlesztése: hangszerek hangszíne, hangmagassága, zenekar felismerése.

A)     Hangkarakterek felismerése:

–    férfikari szólamok megfigyelése,

–    hangszerek, zenekar hangzásának megfigyelése.

b)     A belső hallás folyamatos fejlesztése a dalok felismerésével, dallamkártyán történő megjelenítésével, a hangközök megfigyelésével.

B)     Dúr és moll színezet megfigyelése a dallamokban. A belső hallás továbbfejlesztése a műzene többszólamúságával, annak megfigyelésével.

c)     Zenei élmény szóbeli, vizuális, mozgásos megfogalmazása.
A zenei memória folyamatos fejlesztése a dalok és témák gyakorlásával, majd emlékezetből való éneklésével.

C)     Összefüggések meglátása a zenei korok, történelmi események, a képzőművészet és irodalom között.
Zenei műfajok, egyszerű formák jellegzetességeinek felismerése.

III. A zenei írás-olvasás készségei, a reprodukciós képesség fejlesztése

A zenei élményekből induló elvonatkoztatás a ritmikai és dallami elemek megismerését, felismerését és megszólaltatását szolgálja.

a)     A tanult dallamhangok, dallami elemek felismerése. A begyakorolt dalokban ritmus és szolmizációs jelek alkalmazása.

–    A pentatónia dallamfordulatainak felismerése ismert dalokban.

–    Ritmusmotívumok olvasása ritmusnévvel. Dalrészletek ritmizálása.

A)    Az öt- és hétfokú dalok dó helyeinek megkeresése
(2 # és 2 b előjegyzés esetén).

–    A tanult és gyakorolt hangközök felismerése kottából.

–    Írott kottakép ritmusának felismerése, megszólaltatása.

–    Ritmushangoztatás egy és több szólamban.

–    Egyszerű ritmuskánon páros ütemben.

b)     Ismert dallammotívumok, dallamsorok utószolmizálása kézjelről.
Pentaton hangközök és fordulatok éneklése kézjelről, kottáról.

B)     Könnyű, rövid dallamok kottaolvasása előkészítés után közösen.
Az öt- és hétfokú dalok utószolmizálása kottából.

c)     A megismert hangok éneklése dalokban, motívumokban, írása a tanult dó helyekkel.

C)     Ismert könnyű öt- és hétfokú dallamok, népdalrészlet írása megadott kezdőhanggal.

d)     Tájékozódás a vonalrendszerben, az ABC-s hangok helyének megfigyelése G-kulcsban.

D)     Kottaolvasás gyakorlása 2 # és 2 b előjegyzésű, egyszerű ritmusú, kis hangkészletű dallamokkal.

IV. A zeneértő és -érző képesség fejlesztése

A zeneművekben különböző hangulatok, egyszerű zenei formák, előadói apparátus megfigyelése. A vokális zene, hangszeres zene megfigyelése különböző feldolgozásokban.

a)     A többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése.
Egyszerű zenei formák megfigyelése.

A)     A zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok megkülönböztetése.
A zenei stílusokban a stíluskorszakokhoz tartozó zenei formák felismerése.

b)     Az emberi hang színeinek és a hangszerek hangszínének megkülönböztetése.
A zenei karakterek különbségének, kifejező erejének megfigyelése.

B)     A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának megfigyelése.
Összefüggések meglátása a zenei korok, történelmi események, a képzőművészet és irodalom fejlődése között.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

DALÉNEKLÉS

Gyermekdalok, gyermekjátékdalok, népdalok, népszokások, köztük a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek dalai, szomszéd népek dalai, egyszerű kánonok, ünnepek dalai.

A dalok hangulatának megfelelő éneklés. A tanult gyermekjátékok eljátszása. Ia-d

Ismerjék fel a dallamokat a jellemző motívumok alapján.

20-25 népdal, műdal és gyermekdal közös éneklése és játéka.

A Himnusz éneklése.

ZENEI ISMERETEK – DALLAMI ELEMEK

A pentatónia dallamhangjai, a fá, az alsó ti és a ti hangok neve, kézjele.

A megismert relációk éneklése dalokban (motívumokban), kézjelről, betűről, kottáról.

A hangok neve, elhelyezése a vonalrendszeren a relatív szolmizáció alapján

Ismert dallammotívumok utószolmizálása (közös éneklés során). Zenei kérdés-felelet, egyszerű kánonokkal, kétszólamú éneklés gyakorlása. Zenei írás-olvasás, a tanult dalok motívumaival és a 333 olvasógyakorlat anyagával. A megismert relációk felismerése a gyakorolt dalokban. Id; IIa-c; IIIa-d

Tudjon dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói irányítással.

ZENEI ISMERETEK – RITMIKAI ELEMEK

Egyenletes lüktetés és dalritmus érzékelése, hangoztatása.

A hangok hosszúsága: negyed, fél, egész, páros nyolcad, pontozott negyed és fél értékek jelölése, az értékeknek megfelelő szünetek.

Ismerje fel a hangok hosszúságát hangzás után és kottaképről. IIa

Ritmusmotívumok olvasása ritmusnévvel, dalrészletek ritmizálása, ritmusának hangoztatása, leírása tanítói irányítással. A különböző ütemeknek megfelelő hangsúlyok jelölése, a 2/4, 3/4, 4/4-es ütemfajták felismerése. IIIa

A tanult hangok hosszúságának felismerése hangzás után és kottaképről.

Tudjon leírni dalritmust tanítói irányítással.

ZENEHALLGATÁS

Néhány perces zeneműrészletek meghallgatása, irányított megfigyelése. Hangszerek hangszínének hallás utáni felismerése (zongora, hegedű).

Eredeti népzenei felvételek meghallgatása, különös tekintettel a szülőföld népdalkincsének megismerésére.

A zenei élmény szóbeli megfogalmazása, a hangzásbeli különbségek felismerése: gyermekhang, női és férfihang, a tanult hangszerek hangszíne. IIa,c

Legyen képes felismerni és megnevezni a többször meghallgatott zeneműveket, zeneműrészleteket. IVa,b

Ismerje fel önállóan a megismert vokális és hangszeres zenei hangszíneket.

IMPROVIZÁCIÓ

Improvizációs gyakorlatok a gyermekek nevének és gyermekversek ritmusának felhasználásával.

Kérdés-felelet a tanult dallamhangokkal, motívumokkal.

A megismert ritmuselemekkel, fejlesztő játékok (szaporítás, ritkítás, cserebere, ritmuskíséret) segítségével az improvizációs készség fejlesztése. IIIa

Azonos dallamhoz különféle befejezés rögtönzése, hiányzó dallamrészletek kitalálása. IIIc

Legyen képes megjeleníteni saját nevének ritmusát és dallamát.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

ÉNEKLÉS

Népdalok, népszokások dalai.

Jeles napok.

Szózat.

Régi magyar dallamok: középkor, XVI. sz.-i históriás énekek.

Klasszikus szerzők dalai, klasszikus zeneművek könnyen énekelhető témái.

Kánonok, egyszerű népdalfeldolgozások.

Énekes improvizáció a tanult dallami elemekkel.

Tiszta éneklés, helyes artikuláció, a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód. Ia

A zenei hangsúlyok helyének megtartása a dalolás folyamatában. Ib

Alkalmazkodó ritmusú éneklés a népdalokban. Ic

A többszólamú éneklési készség fejlesztése kánonokkal, könnyű kétszólamú dalokkal. Id

Zenei memória fejlesztése ismert dalokkal, dallamokkal.

Népdalok, műdalok éneklése emlékezetből. Ic

Tudjon további 20-25 népdalt, műdalt szépen, kifejezően énekelni egyénileg vagy társakkal együtt.

Szózat.

Az alkalmazkodó ritmusú népdalok éneklése.

RITMUS

Ritmushangoztatás egy és több szólamban a tanult ritmuselemekkel és ritmusképletekkel (tizenhatod értékű hang és szünete, pontozott ritmusok, szinkópa, triola) a tanult metrumokban.

Váltakozó ütemek: 2/4, 4/4.

Ritmusgyakorlatok, ritmusjátékok, ritmusrögtönzés

Érzékelje a zene lüktetését.

Legyen képes a tanult ritmuselemek és képletek pontos megszólaltatására, hallás után történő lejegyzésére. IIIa

Ritmusmotívumok olvasása ritmusnévvel. IIIa

Tizenhatodok, pontozott ritmusok, szinkópa, triola megszólaltatása, felismerése és jelölése.

ZENEI OLVASÁS-ÍRÁS

Ritmus- és dallamolvasás az új ritmuselemekkel és dallamhangokkal (r' m').

Dallamok éneklése kézjelről, betűkottáról, hangjegyekről egy- és könnyű kétszólamúságban.

Ismert könnyű dallamok lejegyzése 1# és 1b előjegyzésig.

Módosítójelek értelmezése (# b ), módosított hangok szolmizálása, írása.

Ritmus- és dallamolvasás a tanult zenei elemekkel. IIIa

Módosított hangok szolmizálása. IIIc

Tájékozódás a vonalrendszerben, violinkulcsban 1# és 1b-ig. IIId

Ismert motívumok lejegyezése a vonalrendszerben. IIIc

Öt- és hétfokú dallamok éneklése betűkottáról.

Tudjon ismert dallamokat énekelni kottából szolmizálva.

Könnyű, ismert dallamok lejegyzése.

ZENEI ISMERETEK, ZENEI HALLÁS

Hétfokúság, hangnemek 1# 1b-ig.

Hangközök (1 4 5 8 2 3) éneklése szolmizálva.

Dallamszerkezeti ismeretek a népdalok régi és új stílusában, népi éneklési előadásmódok.

Műdalokban: nyitás-zárás, motívum, periódus.

Zenei formák: rondó, triósforma, szonátaforma.

Zenei műfajok: szvit, versenymű, szimfónia, opera.

A klasszikus zenekar hangszercsoportjai.

ABC-s hangok: g-g2-ig.

Hangközök éneklése szolmizálva. IIIb

Dúr és moll színezet különbségének megfigyeltetése. IIb

A kórus szólamainak felismerése hangszínük szerint. IVb

A klasszikus zenekar hangszercsoportjainak felismerése hangszínük szerint. IVb

Tájékozódás a vonalrendszerben, az ABC-s hangok helyének megfigyeltetése G-kulcsban g-g2-ig. IIId

Ismerje fel a hangközöket (1 8 4 5 2 3).

ABC-s hangok ismerete violinkulcsban.

Ismerje fel a módosítójeleket, előjegyzéseket.

ZENEHALLGATÁS, ZENEIRODALOM

Magyar népdalok, népdalfeldolgozások, a szülőföld népzenéje.

Jeles napok zenéje.

A népi zenekar.

Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos népzenei ihletésű művei.

Elemi ismeretek barokk és klasszikus zeneszerzőkről.

A szimfonikus zenekar.

Klasszikus zenekar hangszereinek, hangszercsoportjainak megfigyelése. IVb

A meghallgatott zeneművek jellegzetes részleteinek megfigyelése. IVa

Egyszerű zenei formák (periódus, rondó, triósforma) megfigyeltetése. IVa

Tanult népdalfeldolgozások felismerése.

Legyen képes felismerni néhány meghallgatott barokk és klasszikus zenei szemelvényt.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

ÉNEKLÉS

Magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek dalai.

Más népek dalai.

Gregorián énekek.

Magyar verbunkos dallamok és zeneművek.

Romantikus dalok, zeneművek énekelhető témái.

Bartók Béla, Kodály Zoltán, a XX. sz.-i zeneszerzők műveinek énekes szemelvényei.

Énekes improvizáció egyszerű formai keretekben.

Tiszta éneklés, az éneklő közösség egységes hangzásának formálása. IA

Oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és a feszes, giustos lüktetéssel történő éneklés. IB

Dalok stílusos előadása.

Többszólamú éneklés további fejlesztése.

Dalok, szemelvények emlékezetből való éneklése. ID

20-25 népdal, műdal stílusos, kifejező éneklése emlékezetből, egyénileg vagy csoportosan.

Egyszerű kétszólamúság éneklése csoportosan.

RITMUS

Ritmushangoztatás egy és több szólamban az ismert ritmuselemekkel és ritmusképletekkel, az ismert metrumokban.

Nyolcad lüktetésű ritmusok.

Ritmusképletek ütembe rendezése.

A tanult ritmuselemek, ritmusképletek felismerése és megszólaltatása. IIIA

Szólaltasson meg nyolcad lüktetésű ritmusokat. IIIA

Ritmushangoztatás egy és több szólamban. IIIA

Ismert dalok ritmusának felismerése, hangoztatása emlékezetből

ZENEI OLVASÁS-ÍRÁS

Éneklés violinkulcsban az ismert hangnemekben kottából és emlékezetből.

Kottaolvasás 2# 2b-ig.

Módosított hangok éneklése szolmizálva.

Relatív szolmizációval történő kottaolvasási készség fejlesztése módosított hangokkal is, a tanult hangnemekben: 2# 2b-ig. IIID

Tudjon ismert dalokat és dallamokat énekelni szolmizálva.

ZENEI ISMERETEK, ZENEI HALLÁS

Hangközök éneklése szolmizálva (6 és 7).

Hangnemek 2# 2b-ig.

A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek.

Zenei szerkesztésmódok.

A népdalok hangkészletének, hangsorának vizsgálata.

A magyar zenei műfajok: rapszódia, verbunk.

Zenei formák és műfajok a XIX. és XX. sz. zenéjéből.

Hangközök tiszta éneklése. IA

Hangközök kotta utáni felismerése. IIIA

Dallamok hangkészletének megfigyelése. IIA

Ismerje fel a tanult hangszereket alak és hangzás szerint. IVB

Hangközök megnevezése oktávon belül.

A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek.

ZENEHALLGATÁS, ZENEIRODALOM

Népzenei felvételek.

Gregorián, reneszánsz és barokk zenei szemelvények.

Klasszikus és romantikus zeneművek.

Magyar nemzeti romantika:

Liszt Ferenc, Erkel Ferenc.

Bartók Béla és Kodály Zoltán művei.

A XX. sz.-i zenei irányzatok.

A dzsessz.

A zene szórakoztató funkciói a zeneirodalomban.

Zeneművek felismerése témák, stílusjegyek, karakterek alapján. IIA

Ismerje a zenei műfajokat, korszakokat. IIC

A belső hallás továbbfejlesztése a műzene többszólamúságával. IIB

A legismertebb zeneszerzők tanult zeneműveinek, stílusának felismerése. IVA

Tudjon felismerni többször hallott zeneműveket.

Tájékozódás a tanult zenei stílusokban, zenetörténeti korszakokban.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

ÉNEKLÉS

Magyar népdalok, népballadák, történelmi dalok, virágénekek, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek dalai.

Más népek dalai.

Az európai műzene kialakulása: középkori egyházi és világi dallamok.

Magyar műzenei szemelvények a középkortól a XIX. sz.-ig.

Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből.

Tiszta éneklés, kulturált, egységes hangzás, többszólamú éneklési készség csoport- és osztályszinten. IA; ID

A zenei stílusok és karakterek iránti érdeklődés és az értékes zene iránti igény. IB

Tudjon további 15-20 népdalt, műdalt, kánont előadni emlékezetből.

Ismertebb zeneművek témáinak felismerése, éneklése.

RITMUS

Ritmusgyakorlatok egy és több szólamban, ismert ritmuselemekkel és képletekkel, a tanult metrumokban.

Ritmusimprovizálás ritmushangszerek használatával.

Ritmus a zenében és más művészeti ágakban.

Ismert dallamok ritmusának felismerése, hangoztatása.

Írott kottakép ritmusának pontos megszólaltatása. IIIA

Ritmushangoztatás egy és több szólamban. Műalkotásokban megkomponált ritmus felismerése, hangoztatása. IIIA.

Ismerje a tanult ritmuselemeket, ritmusképleteket és metrumokat.

Ismert népzenei, műzenei szemelvények ritmusának megszólaltatása.

ZENEI OLVASÁS-ÍRÁS

Dalok, dallamok, zeneművek témáinak éneklése violinkulcsban kottáról.

A tanult hangnemek ismerete:

3# 3b-ig.

Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben.

Szólamok elrendeződésének ismerete a vokális művek kottájában.

Kottaolvasási készség erősítése violinkulcsban. IIID

A tanult hangnemekben való íráskészség fejlesztése. IIIC

Legyen tájékozott a vokális és hangszeres kottákban. IIIB

Ismert dalok, dallamok éneklése.

Tudjon ismert egyszerű dallamokat lejegyezni.

ZENEI ISMERETEK, ZENEI HALLÁS

Népdalok formai, szerkezeti elemzése.

Hangközök éneklése, felismerése írott kottában.

Hangnemek ismerete 3# 3b-ig.

A magyar népzene rétegei, műfajai (siratók, katonadalok, betyárdalok, ivónóták, párosítók, lakodalmas, balladák).

Összefoglalás: zenei formák, műfajok a meghallgatott zeneirodalmi példák alapján.

A magyar népzene régi és új stílusának felismerése, elemzése. IB

Ismerje fel a hangközöket írott kottában. IIIA

A tanult zenei formák, műfajok felismerése. IVA

Ismerje a népzenei stílusokat és műfajokat.

A tanult dallami, ritmikai elemek, képletek, hangközök ismerete, kottából való felismerése.

A tanult hangnemek, zenei formák és műfajok ismerete.

ZENEHALLGATÁS, ZENEIRODALOM

A magyarországi és az európai kultúrák népzenéje.

Zenei korok és stílusok, zeneművek ismeretének bővítése.

A zene szórakoztató funkciói a zeneirodalomban.

Zenetörténeti korszakok jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése, felismerése a zeneművek hallgatása során. IVA

A zenehallgatás, az értékes zene iránti igény formálása. IIC

Ismerje föl a zene és a társművészetek kapcsolatát. IVB

A legfontosabb zenetörténeti korszakok ismerete, zenei stílusok jellemzőinek felismerése többször hallott zeneművekben, részletekben.

TÁNC ÉS DRÁMA

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1–6. évfolyam

7–10. évfolyam

1. Kifejezőképesség (mozgás-beszéd)

a)    Játékos gyakorlatok során sajátítsák el az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákat.

A)    Testi adottságaiknak, koruknak és személyiségüknek megfelelően, különböző élethelyzetekhez alkalmazkodva, pontosan és tisztán fejezzék ki magukat.

b)    Alakuljon ki bennük játékbátorság, szokjanak hozzá a csoporton belüli szerepléshez.

B)    Egyre könnyebben és felelősségteljesebben viseljék a nyilvánosságot.

2. Improvizáció

a)    Őrizzék meg a kezdő évek játékainak természetes rögtönző technikáját némajátékban és szöveges játékokban.

A)    Legyenek képesek különböző technikákat tartalmazó összetett improvizációkra mozgásban, táncban.

3. Elemzés

a)    Tudják a mindennapi élet és különböző történetek szituációit közösen elemezni.

A)    Legyenek képesek a jelenségek, életfolyamatok, alkotások szerkezetének felismerésére, a szereplők szándékainak, tetteinek és kapcsolatainak elemzésére.

4. Hagyományőrzés

a)    Tanuljanak meg népi mondókákat, gyermekjátékokat, népszokásokat, táncokat.

A)    Ismerkedjenek meg a nemzeti (nemzetiségi, etnikai) kultúra és más kultúrák alapvető mozdulat-, dallam- és szókincsével, szertartásaival és hiedelemvilágával.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A HAGYOMÁNY JÁTÉKAI ÉS TÁNCAI

Népi gyermekjátékok.

Kiolvasó mondókák.

Szerepjátszó gyermekjátékok.

Altatók, simogatók, vigasztalók, nyelvtörők, csúfolók, állatutánzók.

Ritmusképzés, egyszerű táncos mozgáselemek. Koordinációs készségfejlesztés, helyes testtartás. Rögtönzés, egyensúly-, ritmus- és térérzékfejlesztés. Egyszerű mozgáselemek összekapcsolása (járás–dobbantás, futás–fordulat). 1a

A babázás, a papás-mamás, a gyermeknevelés mozdulat- és szókincse. 2a

Legalább 10 játék ismerete dallal, mondókával.

Egyszerű kar- és lábmozgások (lépés, dobbantás, taps).

Mondókák ritmizálása egyenletes járás mellett, tapsolással vagy egyéb módon.

BÁBJÁTÉKOK

Egyszerű bábjátékok.

Tárgyjátékok.

Sík-, bot- és gyűszűbábok.

Maszkok és maszkos játékok.

Improvizáció tárgyakkal.

Sík-, bot- és gyűszűbábok, egyszerű maszkok készítése és használata. 1b

Tárgyjáték-improvizáció, egyszerű bábok készítése, sík- és botbáb mozgatása.

DRÁMAJÁTÉKOK

Ritmikus mondókák.

Papás-mamás szintű improvizációk.

Rövid mesék közös dramatizálása.

A szereplő és a helyszín fogalma.

Érzékelő, ritmus- és fantáziagyakorlatok, mozgással egybekötött beszédgyakorlatok.

A koncentráció intenzitásának és idejének növekedése. 1b

A szerkezet érzékelése, a kezdet és a vég felismerése térbeli és időbeli struktúrákban. 3a

Részvétel a készségfejlesztő gyakorlatokban, a közös dramatizálás játékaiban és az alapszintű elemző beszélgetésekben.

Rövid mesék, versek önálló elmondása, a társ meghallgatása.

ÜNNEPI SZERTARTÁSOK, RITUÁLIS JÁTÉKOK

A téli és tavaszi ünnepkör játékai, lakodalmas játékok.

A magyar páros tánc fogásmódjainak egyszerű formái.

Ünnepi köszöntőszövegek. 4a

Részvétel a népszokásokat megismertető játékokban.

Egy-két köszöntő ismerete.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A HAGYOMÁNY JÁTÉKAI ÉS TÁNCAI

Énekes-táncos játékok (kiolvasók, párválasztók, párcserélők, fogyó-gyarapodó, vonulós-kapuzós játékok).

Ritmusgyakorlatok: negyedes, nyolcados járás.

Egyenletes járás közben különböző ritmusképletek tapsolása, ritmusképletek dobogása egyenletes zenére.

A tanult ritmusképletek felismerése. 1a

Legalább 10 énekes-táncos játék ismerete.

Egyenletes lüktetés, valamint egyszerű ritmusképletek visszaadása tapssal, illetve dobogással.

Régi stílusú táncok: ugrósok, karikázó, eszközös táncok.

Új stílusú táncok: szatmári csárdás.

Népek, nemzetiségek, etnikumok táncaiból: délszláv kóló.

A tanult motívumok utánzása, stílusos előadása.

Ismert táncok felismerése.

Improvizációs készség. 4a

Egy tánc alaplépéseinek szabad előadása.

DRÁMAJÁTÉKOK

Készségfejlesztő gyakorlatok.

Dramatikus improvizációk.

Ismerendő fogalmak: mese, cselekmény, szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont.

Különböző technikák a szereplők – a hős és a többiek – jellemzésére.

Mítoszok, eposzok részletei, anekdoták feldolgozása.

Történelmi elbeszélések feldolgozása.

Életjátékok a saját korosztály problémáira.

Koncentráció és lazítás (pihenés).

Beszédgyakorlatok.

Légzéskapacitás növelése.

Modorosságok javítása.

A pontos kifejezés igénye.

Monológ-technika. A szimultán játék kiküszöbölése. Könnyed szerepcserék. 2a

Helyzetek pontos, kollektív elemzése. 3a

Részvétel a játékokban, a gyakorlatokban és az elemző beszélgetésekben.

A rögtönzés szabályainak betartása.

ÜNNEPI SZERTARTÁSOK, RITUÁLIS JÁTÉKOK

Az esztendő jeles napjainak szertartásai: karácsony-betlehemezés, regölés, vízkereszt, farsang, húsvét-pünkösd.

Táncos, zenés rítusok.

A történelmi tanulmányokhoz kapcsolódó ősi, improvizatív jellegű táncok és szertartások.

Egyszerű zenei eszközök, bábok és maszkok készítése és használata. 4a

A szokások idejének, funkciójának ismerete.

Részvétel a szertartás előkészítésében, bonyolításában.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

BÁBJÁTÉK, MASZKOS JÁTÉK

Kicsiknek szóló állatmesék eljátszása.

Bábos improvizációk.

Kesztyűs bábok, óriásbábok, nagy maszkok.

Irodalmi művek részletei.

Zenére készült, egyszerű bábos koreográfiák.

Bábkészítés, dramatizálás, az iskolai közösség előtti bemutató.

Bonyolultabb bábok (kesztyűs bábok, óriásbábok, nagy maszkok) készítése, mozgatása, a maszkos játékok technikája.

Kollektív koreográfiák készítése zenére. 1a; 1A

Részvétel a bábkészítésben és/vagy a darab bemutatásában.

DRÁMAJÁTÉKOK

Mozgásimprovizációk és gyakorlatok (némajátékok, pantomimes gyakorlatok, esések, pofonok, botlások, jellemábrázoló mozgások).

A kifejező közlés elsajátítása. Jellemábrázolás hanggal és metakommunikatív úton.

Improvizáció: etűdök megalkotása, életjátékok, önállóan végzett közös dramatizálás.

Új fogalmak: cselekmény, ellencselekmény, tér, idő, üzenet, motívumok.

A pontos kifejezés és a mindennapi testi-lelki harmónia érdekében tudatosan végzett gyakorlatok. 1A

A kifejező játék érdekében végzett tanulmányok.

A másik ember kommunikációjának toleráns elemzése.

Saját és mások munkájának értő elemzése. 3A

Részvétel a gyakorlatokban és az elemző munkában.

TÁNC- ÉS MOZGÁSMŰVÉSZET

Történelmi táncok ismerete és gyakorlata.

Reformkori magyar főúri táncok.

XX. századi társastáncok.

A XX. század táncművészete (jazz és alternatív táncművészet).

Aerobic.

Menüett, keringő, polka alaplépései.

A palotás és a verbunkos.

Charleston, angol keringő vagy swing.

Egyszerű táncelemek kombinációja. 2A

Összefüggő aerobicgyakorlat bemutatása (kb. 15 perc).

Legalább egy etűd.

SZÍNI NEVELÉS

Élő színházi előadás megtekintése – lehetőség szerint.

Színházlátogatás vagy iskolaszínház jellegű, utazószínházi produkció megtekintése.

Részvétel az előadáson, a színházlátogatás szabályainak betartásával.

VIZUÁLIS KULTÚRA

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1–6. évfolyam

7–10. évfolyam

1. A vizuális nyelv alapjai

a)     Az alapvető képi kifejezőeszközök, ábrázolásmódok, kompozíciós eljárások megismerése és alkalmazása.
Jártasság a látvány, tárgy, kép, műalkotás megfigyelésében és ismertetésében.

A)     A legfontosabb síkbeli és térbeli kifejezőeszközök (színek, formák, valamint az ábrázolási konvenciók), kompozíciós és szerkesztési eljárások ismerete és alkalmazásának képességei.
A megfigyelés, leírás, elemzés, értelmezés, ítéletalkotás képességei a tárgyak, képek és műalkotások elemzésében.

2. Kifejezés, képzőművészet

A mindennapi látványok esztétikumának és a művészeti élményeknek a befogadása, átélése, a műalkotások megítélése; a gondolatok és érzelmek vizuális kifejezése. Az esztétikai minőségekre nyitott magatartás.

Alkotás

a)     Az élmény képi megfogalmazásának képessége.
Az alapvető kifejezőeszközök használata.

A)     Látványok, jelenségek, érzelmek, elvont gondolatok térbeli és síkbeli kifejezésének képessége, művészeti élmények (festmény, zene, tánc) megjelenítésének kísérletei a képi (grafikai, festészeti), plasztikai (és lehetőleg a fotó vagy a video) kifejező- eszközeinek, komponálási módszereinek használatával.

Befogadás, megismerés

b)     A látvány, a műalkotás, a saját és a társak alkotásainak leírása, átélése.
A vizuális művészet (festészet, szobrászat, fotó, film, színház) műfaji tulajdonságainak megkülönböztetése.

B)     Kiemelkedő műalkotások, jelentős művészek jellemző kifejezőeszközeinek elemzése (az európai művészeten kívüli példákon is).
A művészetről, művekről alkotott vélemény kifejtése.
Tájékozottság a művészettörténet nagy korszakaiban.

Technikák

c)     Ismerkedés a kifejezési technikákkal, eljárásokkal (rajzolás, festés, mintázás, bábozás, fotómontázs).

C)     Jártasság a kifejezés hagyományos és újszerű (fotó) technikáinak használatában.

3. Vizuális kommunikáció

Vizuális jelenségek, információk megértése és a saját gondolatok közérthető megjelenítése. Az információt megbecsülő, azt kritikusan szemlélő magatartás alapjai.

Alkotás

a)     Jártasság az ábrázolásban, a képi közlések kigondolásában és elkészítésében.

A)     Képesség látvány, jelenség, gondolat értelmező, eligazító, magyarázó, közlő ábrázolására.
A legfontosabb ábrázolási eljárások és tervezési folyamatok önálló alkalmazása.

Befogadás, megismerés

 

b)     Látvány, jelenség, ábrák, informáló jelek elemzése és jelentésének megértése.
A vizuális kommunikáció (újság, reklám, közlekedési jelek) jellegzetes műfaji sajátosságainak megkülönböztetése.

B)     A mindennapi élet néhány tipikus vizuális közleményének (térkép, szabásminta) leírása, értelmezése, megítélése. A vizuális kommunikáció főbb műfajainak (sajtó, televízió, metakommunikáció), valamint történetéből a jelentős események (reneszánsz perspektíva, fotózás felfedezése, elektronikus médiumok) ismerete.

Technikák

c)     Ábrák készítésének technikai jártasságai (szabadkézi rajz, grafikai, szerkesztési eljárások).

C)     Tanulmányrajzok készítésének, ábrák szerkesztésének, grafikai és színbeli kivitelezésének, makettek konstruálásának műveleti készségei.
Lehetőség szerint egy technikai médium (fotó vagy video) használatának elsajátítása.

4. Tárgy- és környezetkultúra

A mindennapi tárgyak, eszközök, épületek funkciójának és jelentésének megértése. A személyes igényeknek megfelelő tárgy vizuális megjelenítése. A hazai, az európai és az Európán kívüli tárgykultúra példáinak megismerésén keresztül mérlegelő és környezettudatos magatartás kialakítása.

Alkotás

a)     A tárgykultúra modellező anyagainak (papír, fa, agyag, textil, fém) tapasztalatból származó ismerete.
Néhány egyszerű tárgy (játék, tanszer) elkészítése minta után és önálló terv alapján.
Jártasság a tervezési folyamat (helyzetfelismerés, tervezés, kivitelezés, értékelés) alaplépéseinek betartásában.

A)     Néhány további szerkezeti anyag felhasználása.
Egyszerű tárgyak, terek megtervezésének képessége.
Egyre önállóbb konstruálóképesség.

Befogadás, megismerés

 

b)     A közvetlen környezetben található tárgyak megfigyelése, megbeszélése, megítélése a legfontosabb tervezési alapelvek (a forma, a rendeltetés, a jelentés, az anyag szempontjai) szerint.
Néhány régi, népi tárgy megfigyelése Európán kívüli példákban is (eszkimó kunyhó).
Különböző kultúrák azonos tevékenységhez kapcsolódó tárgyainak összehasonlítási képessége (kanál – evőpálcika).

B)     Képesség tárgyak, árucikkek, épületek elemzésére, értékelésére.
A tervezés elveinek (használhatóság, gazdaságosság, anyag, szerkezet, megmunkálás, méret megválasztása) önálló alkalmazása.
A történeti korszakok néhány jellemző tárgyának ismerete, a korstílus felismerése.
A környezetkultúra (építészet, tárgykultúra) műfaji tulajdonságainak megkülönböztetése.

Technikák

 

c)     Jártasság az egyszerű, eszköz nélküli és kéziszerszámmal végzett anyagalakításban.

C)     Jártasság egy kézműves technikában, valamint a szerelés, építés és modellezés műveleteiben.

 

 

 

 

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

VIZUÁLIS NYELV

A vizuális nyelv alapelemei: vonal, szín, folt (síkforma), tömeg (térforma).

Az elemek elrendezése képsíkon, illetve térben.

Az elemek egymáshoz való viszo-nya (azonosság, hasonlóság, arány-viszonyok, kontrasztok, ismétlés, ritmus, szimmetria, kiemelés).

Az analógiák felismerése a látványban és az ábrázolásban.

A vizuális nyelv alapelemeinek, kompozíciós eljárásainak a kifejezési szándéknak megfelelő kiválasztása. 1a

Különböző színek, formák, elrendezési módok megkülönböztetése, megnevezése.

A vizuális nyelv alapelemeinek, egyszerű kompozíciós eljárásainak a kifejezési szándékkal adekvát használata.

KIFEJEZÉS, KÉPZŐMŰVÉSZET

Alkotás

Személyes és közös élmények, emlékek, elképzelt helyzetek képi megjelenítése. Különböző témák, történetek megjelenítése (illusztráció, képsorozat).

Művészeti élmények (bábelőadás, mese, film, vers, zenemű, festmény, szobor) feldolgozása síkban és térben (rajzolás, festés, plasztikai megoldások).

Élményközvetítő motívumok változatos szerepeltetése képen és plasztikában. 2a

Személyes élmény kifejezése a tanuló által választott megoldással.

Befogadás, megismerés

A gyermekek élmény- és érzelemvilágához közel álló művészi alkotások (festmény, grafika, szobor, film).

A műalkotások technikájának ismertetése.

Vegyen részt a műalkotások megbeszélésében.

A vizuális művészetek legfontosabb ágainak, műfajainak felismerése és megnevezése. 2b

Egy saját választású műalkotás leírása, fontosabb jellemzőinek értelmezése.

Néhány megismert műalkotás felismerése (reprodukción).

Technikák

Rajzolás grafittal, krétával.

Festés temperával, vízfestékkel.

Kollázs.

Mintázás (agyag, gyurma).

Az életkornak megfelelő szintű jártasság a rajzolásban, festésben, mintázásban. 2c

Jártasság a rajzolásban, a vízfestésben és legalább egy másik, a tanuló által kedvelt technikában.

VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Alkotás

Különböző, meghatározott célú vizuális közlések létrehozása (jelek, magyarázó rajz, alaprajz, térkép, folyamatábra, családfa) megfelelő technikai megoldásokkal.

Egyszerű látvány (növények, tárgyak) rajzolása megfigyelés alapján, különböző nézetekből.

Képesség tárgyak, jelenségek, folyamatok legjellemzőbb vonásainak megragadására, megjelenítésére.

A síkbeli és térbeli ábrázolás konvencionális jelzéseinek biztonságos alkalmazása.

Megjelenítés megfigyelés alapján. 3a

Egyszerűbb tárgyak rajzolása különböző nézetekből, megfigyelés alapján.

Egy mindennapos használati tárgy lerajzolása jellemző nézetből, emlékezet alapján.

Befogadás, megismerés

Látványok és ábrázolások elemzése, jelentésük „olvasása”, értelmezése (leírás, értelmezés, ok-okozati összefüggések).

Ábrázolási konvenciók (jelzések, jelek, jelképek).

Olvasás a gesztusokból (testbeszéd).

Minél több szempontú megfigyelés.

Elemi szintű látvány- és ábraolvasási képesség.

Lényegi összefüggések felismerése a látványban.

Ábrázolás leírása, közlési tartalmának megfogalmazása. 3b

A legfontosabb információs jelek (közlekedési táblák) felismerése.

Egyszerű ábrák (tankönyvek magyarázó ábrái) olvasásának képessége.

Technikák

Tananyag:

Rajzolás rosttollal.

Papírkivágás.

Papírhajtogatás.

Modellkészítés papírból.

Egyszerű nyomhagyások nyomtatással, préseléssel.

Jártasság a rajzolás, festés és egyszerű téri modell készítésének legegyszerűbb eljárásaiban. 3c

Adott színek kikeverése.

Egyszerű modell készítése választott technikával, segítséggel.

TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA

Alkotás

A tárgyalkotó folyamat (helyzetfelismerés, ötlet, elkészítés) összefüggésének megérzése, megfelelő (játékos, meseszerű) témák feldolgozásával.

Figyelem a követendő minta megértésében, fantázia a tervezésben, következetesség az elkészítésben. 4a

Egyszerű tárgyak (játék, hangszer, edény) kitalálása vagy minta utáni elkészítése anyagszerű formálással.

Befogadás, megismerés

A közvetlen környezet (otthon, iskola, utca) és ünnepi szokások tárgyaiban a tartalom és forma kapcsolatának megismerése.

Képesség a közismert tárgyak formája és tartalma közötti kapcsolat felismerésére és értelmezésére. 4b

A forma, a funkció, az anyag és a méret közötti összefüggés megértése néhány tárgy megfigyelésén keresztül.

Technikák

Anyagalakítás (fonás, madzagszövés, papírhajtás, agyagmunkák, gyöngyfűzés), konstruálás.

Jártasság az eszköz nélküli eljárásokban, egyszerű kéziszerszámok használatában. 4c

Néhány modellezőanyag és alakításának ismerete.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

VIZUÁLIS NYELV

A textúra és a faktúra.

A vizuális nyelv alapelemeinek, a művészi megjelenítés anyagainak kifejező hatása.

A különböző típusú kompozíciók hatása (festményen, plakáton, filmen).

Jártasság a vizuális minőségek (szín, forma, textúra), a kompozíciós megoldások kifejező hatásának felismerésében; ezek alkalmazására való készség. 1a

Néhány alkotás (festmény, grafika, szobor, tárgy, épület, plakát) szóbeli összehasonlítása formai jegyeik alapján.

KIFEJEZÉS, KÉPZŐMŰVÉSZET

Alkotás

Élmények, fantáziaképek síkbeli, térbeli megjelenítése.

Események előadása képsorozatokban, egyszerű animációval.

Művészeti élmények (képzőművészet, színház, tánc, zene, irodalom) feldolgozása képi, plasztikai kompozícióban.

Személyes élmények, érzelmek kifejezésének képessége.

Fokozódó tudatosság a kifejezőeszközök megválasztásában, alkalmazásában. 2a

Szomorú vagy vidám hangulatú látványélmény megjelenítése festéssel.

Befogadás, megismerés

Különböző művészeti ágak, képzőművészeti műfajok (festészet, szobrászat, grafika) főbb jellemzői, különböző kontinensekről és korokból vett jellegzetes példák elemzése.

A megfigyelt műalkotások technikái (freskó, mozaik, fametszet).

Művekről alkotott vélemény megfogalmazása.

A képzőművészeti műfajok jellemzőinek megfogalmazása a bemutatott műalkotások alapján.

A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése.

Az ismertetett művészeti technikák felismerése, megkülönböztetése. 2b

Ismerje a festészet, a szobrászat és a grafika műfaji sajátosságait.

A látott műalkotások közül legalább három felismerése, megnevezése.

Technikák

Vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával.

Képalkotás vegyes technikával.

A tervezett és az esetleges hatások az alkotásban.

Egyszerű levonatok (monotípia, papírmetszet).

Térformálás, animáció (papírplasztika, textilplasztika, drótkompozíció, „talált tárgyak”).

Jártasság síkbeli és térbeli alkotások létrehozásában.

Jártasság néhány egyénileg választott technika használatában.

Legyen képes megítélni a technikai kivitelezés minőségét. 2c

Ismerje az alkotás létrehozásának folyamatát.

Ismerje a tanult technikák lényegét.

Legyen jártas a tanult technikák egyikében.

VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Alkotás

Látványok ábrázoló tanulmányozása.

Tárgyak felépítését, tagoltságát magyarázó rajzok, térbeli modellek, tér- és tömegviszonyokat értelmező makettek készítése.

Változást, fejlődést, folyamatot szemléltető ábrák készítése.

Gondolati tartalmak, információk képi sűrítése, forma- és színredukálás.

Jártasság a magyarázó rajzok készítésében; a forma- és színredukálásban, egyes tulajdonságok kiemelésében. 3a

Saját elképzelésű tárgy értelmes megrajzolása elöl-, fölül- és oldalnézetben.

Építészeti rajz készítése.

Közérthető információs tábla készítése betű és kép felhasználásával.

Befogadás, megismerés

A közvetlen vizuális közlés (gesztus, jelbeszéd).

A rögzített közlés, információ (írás, műalkotás, tárgy).

A sokszorosított információ (könyv, reprodukció, plakát, képes folyóirat, film, video).

A képi közlések szabályainak, konvencióinak tanulmányozása ábrákon, közismert jelekben, szimbólumokban, betű- és szövegképekben, egyszerű mozgóképi egységekben.

Az információközlés legfontosabb módjainak és jellegzetességeinek ismerete.

Legyen jártas a képi közlésformák elemzésében. 3b

Legyen képes eligazodni a környezet fontos, elvont vizuális információiban.

A különböző tantárgyak sajátos magyarázó rajzainak helyes értelmezése.

Technikák

Foltképzés ceruzával, rajztollal.

Szöveg- és kép-összeállítási, elrendezési technikák (újságokból gyűjtött képekkel, betűkkel, fotókkal).

Szerezzen jártasságot a vonal- és foltképzésben.

Jártasság a pontos szerkesztőrajz elkészítésében. 3c

Adott felületen egyenletes tónus létrehozása grafikai eszközökkel, festéssel.

TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA

Alkotás

Élmények, vágyak (történet, saját magának készített tárgy) megfogalmazásán, megtervezésén, tárgyiasításán keresztül a tervezési folyamat alapjainak megismerése.

Figyelmesség a helyzetfelismerésben, variációkészség a tervezésben, kitartás és pontosság a megvalósításban. 4a

A témának megfelelő szerkezet és forma kiválasztása.

Befogadás, megismerés

A tágabb környezet rendeltetésének, formájának megértése.

Az életmód és a tárgy, berendezés stílusa, formája közötti viszony felismerésének képessége. 4b

Legyenek tudatos szempontjai a fogyasztói döntésekhez.

Technikák

Kézműves technikák (nemezelés, batikolás). Modellezés.

Jártasság a kézművesség egy ágában. Térbeli modellezési képesség. 4c

Egy kézműves technika elsajátítása.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

VIZUÁLIS NYELV

A fény (a természetes és a mesterséges megvilágítás, fényerősség, fényminőség).

Színtani ismeretek.

A „előadásmód”, az egyéni stílus, a korstílus formai jegyei művészeti alkotásokon, tárgyakon.

A fény színmódosító szerepének, a fény-árnyék jelentőségének ismerete a plasztikus forma érzékletes megjelenítésében.

Ismerje a leggyakoribb érzéki csalódásokat, értse a nézőpont jelentőségét a látvány megítélésében.

A stílus fogalmának értése.

Ismerje fel és értelmezze a stílusjegyeket. 1A

Szabadon választott műalkotás önálló elemzése (a választás indoklásával).

A leggyakoribb érzéki csalódások ismertetése.

Ismertesse műalkotások és tárgyak alapján egy korszak stílusjegyeit.

KIFEJEZÉS, KÉPZŐMŰVÉSZET

Alkotás

Látványok, műalkotások képi, plasztikai átírásai.

Hangulatok, érzelmek kifejezése különböző témák feldolgozása során (csend, álom).

Történések megjelenítése, mozgás kifejezése (konkrét és elvont formákkal, szekvenciákkal, sorozatokkal, montázzsal).

Egyéniségének megfelelő formai, technikai megoldások, alkotói módszerek kiválasztásának képessége.

Az időbeliség, a mozgás megragadásának képessége. 2A

Kompozíció készítése meghatározott témakörben, szabadon választott technikával.

Befogadás, megismerés

Művészettörténeti ismeretek. Művé-szeti ágak, műfajok, műtípusok, ábrázolási és kifejezési konvenciók kialakulása, a művészet szerepe a különböző korokban és kultúrákban.

A legkiemelkedőbb alkotások és alkotók.

Speciális művészi technikák.

Képesség műalkotások értelmezésére; a különböző kultúrákban, korokban készült műalkotások hasonlóságainak és különbségeinek megragadása. 2B

Tudja összefoglalni a tanult művészeti korszakok, művészeti ágak legjellegzetesebb vonásait, ismerjen egy-egy kiemelkedő alkotást.

Technikák

Rajzolás tollal, náddal, szénnel.

Sokszorosító technikák (nyomtatás, öntés, fotó).

Technikai kísérletek.

A tanult technikák ismerete.

Egyénileg választott technika készségszintű elsajátítása.

A megfelelő technika kiválasztásának képessége. 2C

Jártasság a gyakorolt eljárásokban.

VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Alkotás

Téri helyzeteket, összefüggéseket, működést magyarázó rajzok, modellek készítése látvány után és képzeletből.

Összetettebb formák felépítésének, szerkezetének értelmezése (tengellyel, metszősíkkal, származtatással).

Szöveg és kép összekapcsolása különböző karakterű közlésekben.

Jártasság nem vizuális eredetű ismeretek láthatóvá tételében.

Szerezzen jártasságot a vizuális hatáselemek tudatos alkalmazásában.

Legyen képes a szöveges és képi közlés összekapcsolására, együttes alkalmazásara. 3A

Tudjon készíteni magyarázó rajzot egyszerűbb mechanikus szerkezet (harapófogó, metszőolló) működéséről.

Mennyiségi viszonyokat szemléltető ábra készítése.

Piktogram tervezése.

Befogadás, megismerés

Térábrázolási konvenciók különböző korokban, kultúrákban.

A tömegkommunikáció legfontosabb formái (könyv, sajtótermékek, plakát, film, video, tévé, rádió).

Kiadványok, műsorok kategorizálása különböző szempontok alapján (tudományos ismeretterjesztő, dokumentum, fikció, művészi).

A tartalom, a közlési szándék és a külső megjelenés összefüggése könyveken, újságokon, plakátokon.

A legfontosabb térábrázolási konvenciók ismerete.

Ismerje a tömegkommunikáció legfontosabb formáit.

Legyen képes felismerni a rendeltetés és közlésmód összefüggéseit. 3B

A leggyakoribb térábrázolási módok ismerete.

Tudja értelmezni a tankönyvek magyarázó ábráit.

A tömegkommunikáció legfontosabb formáinak, jellegzetességeinek ismerete.

Technikák

Vegyes technikák (festés, rajzolás, fotó, fénymásolás együttes alkalmazása).

Szövegírás technikái (tussal, letraszettel, stencillel, kivágott betűkkel).

Jártasság a közlési szándékhoz leginkább illő és legcélszerűbb technikák kiválasztásában. 3C

Jártasság tussal, rosttollal való munkában.

Rövid felirat készítése.

TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA

Alkotás

Összetett rendszer (lakóház) alapvető elemeinek és összefüggéseinek ismerete.

Adatok, források összegyűjtésének, rendszerezésének, terv, modell készítésének, formába öntésének képessége. 4A

Az objektum és a környezet kapcsolatának ismerete egy példán keresztül (házmodellezés).

Befogadás, megismerés

Az elképzelt környezet (múltbeli tárgyak, épületek) rendeltetésének és üzenetének megértése.

A korabeli életstílus és az épületek, valamint a berendezés formavilága közötti kapcsolat meglátása. 4B

A művészettörténet nagy stíluskorszakainak és formajegyeinek ismerete egy-egy épület, tárgy példáján keresztül.

Technikák

Modellezés, konstruálás fából, fémből, textilből, gipszből.

Konstruálóképesség egyszerű szerkezeti anyagokból. 4C

Többféle anyagalakítási, szerelési eljárás ismerete.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

VIZUÁLIS NYELV

A vizuális nyelv sajátosságai (összefüggései a kifejezés más formáival – verbális, zenei).

A kontextus.

Ismerje a vizuális nyelv, a verbális és a zenei kifejezés hasonló és sajátos vonásait.

Értse a képi hatáselemek, „motívumok” jelentésének viszonylagosságát. 1A

A vizuális, a verbális és a zenei kifejezés hasonlóságainak szóbeli ismertetése.

KIFEJEZÉS, KÉPZŐMŰVÉSZET

Alkotás

Lelkiállapot, életérzés, elvont gondolatok kifejezésének kísérletei különböző témákban és ábrázoló eszközökkel (csak színnel).

A megismert kifejezésmódok kreatív, önálló felhasználása.

A belső szemlélet működtetése az alkotó és befogadó tevékenységben.

Képesség az esztétikai minőségek megítélésére. 2A

Kifejezési kísérletek személyes beállítódás szerinti témában, műfajban, technikában.

Befogadás, megismerés

Művészettörténeti ismeretek: különböző korok világképének tükröződése a művészetekben; a képzőművészet és más művészeti ágak kapcsolata.

Az alkotás folyamata, alkotói módszerek.

A műelemzés legfontosabb módszerei.

Legyen tájékozott a művészettörténet nagy korszakaiban, ismerjen fel és nevezzen meg adott kort és irányzatot reprezentáló műalkotásokat.

A kor és műalkotás közötti összefüggés megértése.

Az alkotói folyamat, az alkotói módszerek ismerete.

Tudjon saját szavaival elemezni egy műalkotást. 2B

A tanult korok, korszakok és irányzatok legfőbb jellegzetességeinek felsorolása és egy-egy kiemelkedő alkotás ismerete.

Technikák

Néhány különleges technika és alkotói módszer kipróbálása.

Jártasság néhány különleges technikai megoldásban. 2C

Alkotók sajátos technikai megoldásainak felismerése tipikus példákon.

VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Alkotás

Monge vetületi rendszer; Kavallier-axonometria; két iránypontos perspektíva.

Rekonstrukció (vetületből térjelölő rajzok).

Elvont, nem vizuális természetű információk megjelenítése különböző vizuális hatáselemekkel.

Mozgás, hang, fény és statikus látványelemek együttes alkalmazása.

Tervezett esemény, fiktív történet képes forgatókönyve.

Jártasság a műszaki jellegű ábrázolás alapjaiban, a tanult ábrázoló geometriai rendszerek alkalmazásában. 3A

Legyen gyakorlott a geometriai (műszaki jellegű) közlőnyelv olvasásában.

Adott tárgy axonometrikus ábrázolása, vetületeinek, metszeteinek megszerkesztése.

Befogadás, megismerés

A tömegkommunikáció képi közléseinek elemzése.

A tömegkommunikáció hatásának jellemzői.

Ábrák a nyomtatványban.

Ismerje a tömegkommunikáció lényeges vonásait.

Legyen képes a tömegkommunikáció vizuális közléseinek helyes értelmezésére, kritikus megítélésére. 3B

Jártasság a reklámok álló- és mozgóképnyelvi anyagának elemzésében.

Technikák

Az eddig nem alkalmazott technikák adott feladatok függvényében (papírmasé, világítástechnika, elektronikus médiumok).

A műszaki rajz technikája.

Jártasság a műszaki rajz technikájában. 3C

Jártasság a műszaki rajz technikájában.

TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA

Alkotás

Valós szükségletek felismerése (saját maga vagy családtagja számára) és meghatározása; kutatásra alapozott terv készítése; kivitelezés és értékelés.

Empátia a problémafelismerésben, tájékozottság a terv kiválasztásában, szakszerűség a kivitelezésben. 4A

Használati tárgyak (öltözködés, ajándék) rendeltetésnek megfelelő, tudatos tervezése.

Befogadás, megismerés

Szokatlan tárgyak (jövőbeli tervek, más kultúrához tartozó alkotások) megértése, leírása, értékelése.

A gondolkodásmód, a kulturális környezet és a konkrét tárgy minősége közötti összefüggés felismerése. 4B

Ismerjen néhány, a szokásostól eltérő megjelenésű eszközt és épületet.

Technikák

Anyagmegmunkálás, szerelés, építés.

Jártasság a kéziszerszámok és barkácsgépek biztonságos használatában. 4C

A célnak megfelelő technika önálló megválasztása.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Mozgóképírás, -olvasás

(A mozgókép „köznyelvének” használata a házi videótól a televízióig.)

Gyakorlati ismerkedés a mozgókép elemi kifejezőeszközeivel: kompozíció a térben és az időben.

Az értelmes kifejezés és a helyes értelmezés elemeinek elsajátítása. 1a

Képsor- és dialógustervezés. 2a

A mozgókép megjelenési formáinak azonosítása.

A képsor tagolásának, illetve felépítésének egyszerű módszerei.

Művészeti ismeretek

Ismerkedés műalkotásokkal: jellegzetes megoldások a történet-mesélésben, a drámai szituáció felépítésében és a képalkotásban.

Történet, elbeszélés, cselekmény.

Azonosulás, feszültség, a néző figyelmének irányítása.

Dokumentum és fikció – a kettős hagyomány.

A mozgókép elemi kifejezőeszközeinek felismerése. 2b

A film hatásmechanizmusainak tudatosulása. 2c

Az értelmezés elemi tudnivalói.

Ismerje fel a cselekmény és a történet közti különbséget.

Művelődéstörténet

A technikai képírás fejlődése (fotó, néma- és hangosfilm, televízió, digitális kép).

A reprodukciós és távközlési technikák elterjedésének kulturális hatása.

A technikai képírás egyszerű eszközeinek használata (pl. fotó). 2A

A személyes érintkezés, illetve a technikai rendszerek közvetítésével történő kommunikáció megkülönböztetése.

Kommunikációs rendszerek

A tömegtájékoztatás fajtái (sajtó, rádió, televízió, információs és interaktív hálózatok).

A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenet (hír, vélemény, személyiség, történet, reklám) hatása.

Rendelkezzen a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével. 3B

A mozi és a televízió hatásmechanizmusa közti különbség tudatosulása.

Ismerje fel a tömegkommunikáció néhány jellegzetes módszerét.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Mozgóképírás, -olvasás

Hogyan fogalmaz a mozgókép: a jelentésalkotás eszközei.

A látvány (és hangzóvilág) térbeli és időbeli megszervezése: a montázs.

A képrögzítési, folyamatábrázolási és kompozíciós készségek fejlesztése szerepjátékok, szituációs gyakorlatok segítségével. 1A

Fogalmazási gyakorlatok: esemény, vélemény, személyiség megjelenítése. 2A; 3C

Esemény, helyzet, élmény megörökítése, értelmezése a mozgókép kifejezőeszközeinek segítségével (a technikai lehetőségek szerint: fotósor, kamerahasználat, képregény stb.).

Művészeti ismeretek

A mozgóképi szöveg kettős természete: technikai reprodukció és közlés.

A tér-időszervezés (montázs) és a filmelbeszélés fejlődésének legfontosabb állomásai, össze-függésben a technikai eljárások fejlődésével.

Művészet a technikai sokszorosítás korában: az eredeti és a másolat.

Műalkotások elemzése.

Az ábrázolt világ, a stílus és a szerzői szándék, a forma és értelem, stílus és világkép összefüggéseinek felismerése. 2B

Műsorválasztási stratégiák fejlesztése. 3B

A filmelemzés egyszerű módszerei.

Művelődéstörténet

A mozgókép alkalmazási területei (művészet, szórakoztatóipar, tudomány, oktatás, tömegtájékoztatás).

A magyar és az egyetemes filmművészet néhány jelentős korszaka, alkotói és alkotásai.

A film kapcsolata a társművészetekkel (irodalom, színház, zene, képzőművészet, fotó).

Filmművészet és moziipar, média és tömegkultúra.

A mozgókép alkalmazási területeinek megkülönböztetése. 2B

Ismerje a hazai és az egyetemes filmművészet néhány kiemelkedő alkotását.

Kommunikációs rendszerek

A műsorrend felépítése és üzenete.

Egyes műsortípusok (hír, reklám, közvetítés, film, sorozat, show) szerepe és hatásmechanizmusa: információ, véleményformálás, szórakoztatás, művelődés.

A sokcsatornás televíziózás hatása a mozgókép kifejezésmódjára.

A média hatása a közösségek formálódására és az emberi érintkezésre. Egyirányú kommunikáció, manipuláció.

– Információs országút – interaktív médiumok (multimédia stb.).

Legyen tisztában az alkotói és befogadói szerepnek a média hatására bekövetkező változásaival, az idő- és a térélmény átformálódásával (egyidejűség, virtuális jelenlét), a nyilvánosság szerepének átalakulásával.

Ismerje a médiaszemélyiség kialakításának mechanizmusait. 1A

A technikai kommunikációs eszközök szuverén használatának képessége (ismeretszerzés, kapcsolatteremtés). 3C

Ismerje fel a monitorkultúra hatását a mindennapi életvitelre, jelentőségét és működési mechanizmusainak jellegzetességeit az életforma kialakításában.

Közszolgálati és a kereskedelmi televíziózás közti különbség.

INFORMATIKA

Mindennapi gyakorlatunkban megnövekedett az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, feldolgozási és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait (információk átvétele, bizalmas kezelése stb.).

E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása is, ezért különösen fontos, hogy a tanulónak igénye legyen informatikai ismereteinek folyamatos megújítására.

A felkészítés fő területei:

·    a számítógépes ismeretek,

·    a könyvtári informatika,

·    az információkezelés technikai oldala (az információszerzés, -feldolgozás, -tárolás és -továbbítás fizikai megvalósításai – lásd a Technika fejezetben),

·    a tömegkommunikáció (lásd a Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret című fejezetében).

Az utóbbi évtizedekben zajló információs forradalom sokrétűen hat mindennapjainkra. Az elektronikus adatkezelő eszközök fejlődésének és elterjedésének hatására kibővült az ember módszer- és eszköztára, a megoldható problémák köre. Az új eszközök közül sokoldalúságával és hozzáférhetőségével kiemelkedik a számítógép, mely önmagában is, de főleg számítógépes hálózatra kapcsolva újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít. E tudás jelentős része napjainkra az alapműveltség részének tekinthető. Az idevágó ismereteket foglalja össze a számítástechnika.

A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár forrásközponttá válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény oktatásában hasznosít, befogadva, felhasználva a különféle rögzítési, tárolási és kereső technikákat. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulónak el kell sajátítania. Ezt a műveltségkört nevezzük könyvtári informatikának.

SZÁMÍTÁSTECHNIKA

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1–6. évfolyam

7–10. évfolyam

1. Sajátítsa el a tanuló a számítógép-kezelés alapjait.

a)     Ismerkedés a számítógépes környezettel.

A)     Érezze magát otthon számítástechnikai környezetben.

b)     Képesség a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására.

B)     Tudja kezelni a számítógépet és perifériáit felhasználói szinten.

c)     Tudja, hogy az átlagos hétköznapi tárgyaknál nagyobb értékkel dolgozik, ezért fegyelmezetten kell viselkednie; a használati utasításokat pontosan kell követnie.

C)     Ismerje a számítógép könyvtárstruktúráját. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a legfontosabb segédprogramok szolgáltatásait.

d)     Tartsa be a balesetmegelőzés szabályait.

D)     Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait.

2. Tudjon információt különféle formákban kifejezni; legyen képes a különböző
formákban megjelenített információt felismerni.

a)     Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel.

A)     A különféle formák jellemző alkalmazási lehetőségeinek használata.

3. Szerezzen tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló
informatikai eszközök és információhordozók használatában.

a)     Tudjon információt szerezni könyvtárból, számítógépes programokból.

A)     Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait; megszerzett információit legyen képes értékelni és használni.

 

B)     Alkalmazzon olyan számítógépes módszereket, amelyek segítik az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát.

 

C)     Ismerje az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetőségét, módját.

4. Legyen képes a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítására, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítása.

a)     Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat.

A)     Tudjon a számítógéppel kisebb dokumentumokat létrehozni.

5. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelőket.

a)     Találkozzon problémákkal, melyeket kalkulátorral, számítógépes (oktató) programokkal tud megoldani.

A)     Legyen képes problémáját elég pontosan megfogalmazni ahhoz, hogy a számítógép segítségével érdemben tudja segíteni annak megoldását.
Önállóan, eredményesen tudjon dolgozni.

6. Ismerje fel és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit.

a)     Ismerjen fel egyszerűbb algoritmusokat.

A)     Adott feladat megoldásához tudjon algoritmus(oka)t tervezni és megvalósítani.

7. Tudjon egyszerűbb folyamatokat modellezni, a paramétereket módosítani.

a)     Játékprogramokban a szabályozó eszközök hatásának megfigyelése.

A)     Figyelje meg a paraméterek módosításának hatásait. Megfigyeléseit tudja megfogalmazni.

8. Alkalmazzon tantárgyi, könyvtári adatbázisokat. Tudjon adatbázisban keresni.

a)     Lásson könyvtári nyilvántartást.

A)     Nyilvántartásban tudjon keresni (kézzel, szövegszerkesztővel, adatbáziskezelővel). Tudja értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat (adatokat).
Legyen képes az életkorának megfelelő szinten az összetartozó adatok közötti összefüggések felismerésére.

9. Ismerkedjen az informatika és a társadalom kölcsönhatásával.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

SZÁMÍTÓGÉPES ISMERETEK

A számítógép és környezete.

Logikai játék, rajzolás számítógéppel. 1b; 7a

Készségfejlesztő tantárgyi programok használata. 1a-d; 3a

Ismerje a számítógép üzemeltetési rendjét, egészség- és balesetvédelmi előírásait.

Programok futtatása.

Informatikai alapfogalmak előkészítése.

Jelek (morze, titkosírás, piktogramok; kotta és szolmizálás) értelmezése. 2a

Lássa meg a kapcsolatot az információ különféle megjelenési formái között.

Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, visszafejtése.

Algoritmusok felépítése, végrehajtása. 6a; 9

Telefonálás érmével, kártyával. Teafőzés.

Számkitalálós játék, hamis pénzérme kiválasztása.

Hogyan keressünk meg egy szót a szótárban?

 

Számolás kalkulátorral.

A helyes nagyságrend érzékelése.    

A kalkulátor használata. 5a

Verseny (időre, illetve pontosságra): egy feladat kiszámolása fejben, írásban, kalkulátorral.

Nem tízes rendszerű mértékegységek átváltása (óra/perc, inch/cm). 5a; 6a

A műveletvégzés helyes sorrendje a kalkulátoron.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A SZÁMÍTÁSTECHNIKA ALAPJAI

Számítástechnikai eszközök kezelése.

Billentyűzet, monitor, lemezmeghajtók, lemezek, nyomtató, egér kezelése. 1A,B

A számítógép főbb egységeinek felismerése, funkciói.

Informatikai alapfogalmak.

Bit, byte, kód, program, (adat)állomány. 1A

Adat, jel.

A számítógépek története (gép, automata, számítógép).

Az informatika magyar vonatkozásainak ismerete.

Gyűjtsön a számítógépek és a számítástechnika történetére vonatkozó adatokat lexikonokból, kézikönyvekből. 2A; 3A; 9

 

AZ OPERÁCIÓS RENDSZER HASZNÁLATA

Az iskolában használatos operációs rendszer alapfokú ismerete.

Állományok másolása, adott könyvtárszerkezet létrehozása lemezen, lemez formázása. 1C,D

Az alapfunkciók céljának ismerete és alkalmazása.

Segédprogramok használata.

Kereső, vírusjelző programok.1C

 

OKTATÓPROGRAMOK FUTTATÁSA

A számítógép használata a tanulásban, az ismeretszerzésben.

Szemléltető, gyakoroltató, készségfejlesztő, modellező, oktató programok használata. 7A

A menük használata (magyar nyelven). 1A; 3A

Legyen gyakorlata programok futtatásában, a szükséges adatbevitelben és a kapott információk értelmezésében.

Szoftver használata help, dokumentáció segítségével.

ALGORITMIZÁLÁS

Algoritmus leírása szöveggel, rajzzal.

Hogyan helyezi üzembe a gépteremben a számítógépet? 1A,B

Szókitalálós játék, euklideszi algoritmus. 6A

Algoritmus fogalma.

Egyszerű algoritmus kódolása.

Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok írása, egyszerű függvények értéktáblázatának elkészítése. 6A

Legyen képes egyszerű, ismétlődéseket, elágazásokat tartalmazó algoritmusok értelmezésére, kódolására.

SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT PROBLÉMAMEGOLDÁS

Logikai játékok.

Véletlen események szimulációja.

Egyszerű természeti és gazdasági jelenségek modelljei.

Számlétra.

1-2 dobókocka szimulálása.

Mennyiért árusítsuk az iskolaújságot? 5A

Szerezzen jártasságot a tapasztalaton alapuló vizsgálatok, illetve a visszacsatolásos tevékenység végzésében.

SZÖVEG- ÉS ÁBRASZERKESZTÉS

A szöveg- és ábraszerkesztés jelentése.

Egy szövegszerkesztő és egy ábraszerkesztő alapfunkcióinak ismerete.

Egy kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése: meghívó, levél, névjegy, plakát elkészítése. Margók, betűtípus, keresés, csere, másolás, áthelyezés, sorkiegyenlítés.

Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. 2A; 3B; 4A

Kész dokumentum beolvasása, javítása, a módosított változat mentése, nyomtatása.

ADATBÁZIS- ÉS TÁBLÁZATKEZELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

Egyszerű keresési feladatok.

Kapcsolatok táblázatokban lévő adatok között.

Barkochba (gép nélkül!).

Adatok gyűjtése, feldolgozása kézzel (házi, iskolai könyvtár; címlista nyilvántartása). 2A; 3A-C; 8A; 9

Csoportosítás, rendszerezés.

Alkalmazzon különböző tantárgyakhoz kapcsolódó adatbázisokat.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A SZÁMÍTÁSTECHNIKA ALAPJAI

Hardver eszközök fajtái, jellemzői (monitor, scanner, printer; felbontás, tárolókapacitás).

Ismertebb perifériák használata. 1B

Ismerje a számítástechnikában használt fontosabb szakkifejezéseket.

Az ember-gép kapcsolat szöveges és képi segédeszközei.

Menürendszerek használata (nem kizárólag magyar nyelven). 1A; 3A

Menühasználat anyanyelven.

Hír, információ, adat(típusok).

3A-C; 9

 

AZ OPERÁCIÓS RENDSZER HASZNÁLATA

Operációsrendszer-szintű feladatok megoldása, segédprogramok használata.

Programok indítása (installálása).

Programok összehangolt használata. 1C,D

Véletlen törlések visszaállítása.

Tömörítés, kicsomagolás.

Biztonsági másolatok készítése (lemez, könyvtár).

Az alapfunkciók jártasságszintű használata.

A hálózat szerepének megismerése.

Hálózati alapismeretek.

Tájékozódás a hálózatban, adatvédelem. 1D

Elektronikus levelezés. 3A-C

Belépés, kilépés.

ALGORITMIZÁLÁS

Algoritmusok leírása, kódolása.

Egy programozási nyelv néhány utasításának ismerete.

Egyszerű algoritmusok pontos megfogalmazása, programjainak megírása (felszínszámítás; függvény értéktáblázatának elkészítése, kirajzolása; a legnagyobb elem kiválasztása, sorbarendezés; prímszám, oszthatóság).

A tervezés, kódolás, tesztelés, javítás folyamata. 6A

Rövid programok értelmezése.

Hibakeresés, módosítás.

SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT PROBLÉMAMEGOLDÁS

Folyamatok modellezése.

Optimalizálás.

Meglévő programok módosítása, finomítása a problémamegoldás érdekében.

Visszacsatolásos tevékenység, a paraméterek közötti kapcsolatok vizsgálata (átlagsebesség; ferde hajítás – esetleg közegellenállással is; bankkölcsön részleteinek kiszámítása, populációk együttélése, életjáték). 5A; 7A

A visszacsatolásos módszer (tervszerű próbálgatás, elemzés) alkalmazása adott probléma megoldására.

SZÖVEG- ÉS ÁBRASZERKESZTÉS

A szöveg- és ábraszerkesztő funkciók fogalmának elmélyítése.

Egy szöveg- és ábraszerkesztő lényeges funkcióinak ismerete.

Keret, fejléc, lábjegyzet, lapszámozás.

Helyesírás-ellenőrzés, elválasztás.

Rajz, táblázat beillesztése. 2A; 3B; 4A

Szöveg átrendezése.

Keresés, csere.

Különböző betűméretek, betűtípusok használata.

Önéletrajz és rövid hivatalos levél elkészítése, kinyomtatása.

TÁBLÁZATKEZELÉS

A táblázatkezelés alapfunkciói.

Adatbeírás, -módosítás.

A függvény, grafikon, diagram, hisztogram fogalma, ezek közötti összefüggések, különbségek.

Adott feladathoz fejléc készítése.

Mit emelnek ki az egyes megjelenítési formák a konkrét adatsorokból?

Megjelenítéshez, ábrázoláshoz több forma (számsor, grafikon, diagram) készítése.

Konkrét esetben a megfelelő ábrázolási forma kiválasztása.

Egyszerűbb képletek, függvények segítségével számolás a táblázatban. 3C; 5A; 9

Adatok adott szempont szerinti összesítése, értelmezése.

Diagram, grafikon készítése.

Összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggések felismerése.

ADATBÁZIS-KEZELÉS

Keresési és lekérdezési feladatok.

Az adatbázis karbantartása.

Az osztály tanulóinak vagy az európai országok egyes adatainak vizsgálata adatbázis-kezelő programmal. 3C; 8A

Adatbázis.

Alapvető lekérdezési funkciók képernyőn, illetve nyomtatásban.

KÖNYVTÁRHASZNÁLAT

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1–6. évfolyam

7–10. évfolyam

1. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Fokozatosan fejlődjenek ki könyvtárhasználói szokásai, alakuljon ki használói magatartása.

a)     Tudja megkülönböztetni az iskolai könyvtár funkcionális tereit, és tudja használni főbb állományegységeit.

A)     Más könyvtárak tereiben is tudjon tájékozódni.
Valamennyi állományrészben el tudjon igazodni.

b)     Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit.

B)     Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása.

c)     Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait.

C)     Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár valamennyi szolgáltatását.

2. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust, és legyen képes gyakorlati felhasználására.

a)     A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése formai és tartalmi jellemzőik alapján.

A)     Tudja a különböző dokumentumok közül a problémái megoldásához megfelelőt kiválasztani és tájékoztató apparátusát használni.

b)     Megadott szempontok alapján tudjon ismereteket meríteni nyomtatott és audiovizuális dokumentumokból, valamint tömegkommunikációs műsorokból.

B)     Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok és a tömegkommunikációs műfajok információs értékével.

c)     Lássa, hogy a technikai fejlődéssel az információk folyamatosan változó információhordozókon jelennek meg.

C)     Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon alapuló információhordozók használatában.

3. Az iskolai és mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a könyvtári tájékoztató segédleteket, és legyen képes információkat, információhordozókat keresni belőlük.

a)     Feladataihoz és problémái megoldásához tudjon kérdéseket fogalmazni.

A)     Legyen képes feladatát a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelően értelmezni, fogalmakkal pontosan kifejezni.

b)     Tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő segédkönyvekből.

B)     Feladataihoz tudja önállóan kiválasztani és használni a problémának megfelelő segédkönyveket.

c)     Szerző és cím szerinti keresés a betűrendes leíró katalógusban.

C)     Információs anyagok keresése a könyvtár katalógusaiból.

d)     A tankönyvek és segédkönyvek irodalom- ajánlásainak használata.

D)     Tantárgyi ajánló bibliográfiák használata.

4. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei, önművelési szokásai.

a)     Tudjon feladatához információt keresni egyszerűbb szerkezetű segédkönyvből, betűrendes leíró katalógusból, egy-két megadott dokumentumból.

A)     Tudja feladatát a témakör és probléma jellegének megfelelően könyvtártípushoz, tájékoztató segédletekhez és dokumentumfajtákhoz kötni.
Tudja segítséggel alkalmazni a tematikus anyaggyűjtés eszközeit, műveletsorát.

b)     Tények, adatok kiemelése, feljegyzése, a felhasznált forrás főbb adatainak megnevezése megadott információhordozók szöveges és képi közléseiből.

B)     Értékelje, rangsorolja az összegyűjtött forrásokat, tudja kiválasztani és feldolgozni a feladat szempontjából megfelelő(ke)t.
Tudjon a felhasznált forrásokról irodalomjegyzéket készíteni.

c)     Legyen képes olvasmányairól, ill. egyéb dokumentumokról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről vázlat alapján szóban vagy írásban beszámolni. Legyen képes elvégzett munkáját értékelni.

C)     Elemezze, értelmezze, rendszerezze a megszerzett információkat, és vázlat alapján szóban vagy írásban számoljon be a feladat megoldásáról.

d)     Tudjon szabályosan idézni a felhasznált szövegekből.

D)     Tegyen eleget a szellemi munka etikai követelményeinek.

5. Értse meg a könyvtár szerepét, jelentőségét. Váljon igényévé a könyvtárhasználat.

a)     Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár gyakorlati hasznát.

A)     Értse meg a könyvtár(ak) szerepét a tájékozódásban, önművelésben, a tartalmas kikapcsolódásban.

b)     Az iskolai könyvtár rendszeres használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban.

B)     Ismerje meg a különböző könyvtártípusokat és a könyvtári rendszerből eredő használói előnyöket.

c)     Tudja, hogy a könyvtáron kívül milyen más információs forrásokból szerezhet ismereteket (tv, rádió, múzeum stb.).

C)     Tudja, hogy a könyvtárak részét alkotják egy átfogó információs rendszernek, és ennek intézményeivel sokoldalú kapcsolatban állnak.

d)     Tudja, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékoztatás kereteit.

D)     Ismerje a könyvtári adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

ÁLTALÁNOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, használati rendje, szabályai.

A lakóhelyi (vagy a legközelebbi) közkönyvtár megismerése.

Használja rendszeresen az iskola könyvtárát és látogassa a lakóhelyi közkönyvtárat. 1b-c; 5a,b

Igazodjék el a szabadpolcos állomány rendjében, tudja azt használni. 1a; 5a

Ismerje az iskolai könyvtár használati szabályait, igazodjék el a könyvtárban.

DOKUMENTUMISMERET

Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, hanglemez, – kazetta, diakép, videofilm) és jellemzőik.

A nyomtatott dokumentumok szöveges és nem szöveges részei.

A könyv formai elemei, belső tartalmi egységei (bevezetés, fejezetek, tartalomjegyzék).

A sajtótermékek (napi-, hetilap, folyóirat) formai, szerkezeti jellemzői (gyermek-, ifjúsági lapokon, napilapokon és műsorfüzeteken bemutatva).

Tudjon információkat meríteni a nyomtatott dokumentumok szöveges és nem szöveges részeiből (kép, illusztráció, ábra, táblázat) és a nem nyomtatott információhordozókból. 2a,b

Átlapozással és a tartalomjegyzék használatával tudjon eligazodni a nyomtatott dokumentumokban. Olvasmányaiból rövid tartalmi ismertetés készítése, valamint ajánlás fogalmazása kortársai részére. 4a-c

Segítséggel tudjon tájékozódni az információhordozók tartalmában.

A KÖNYVTÁRI TÁJÉKOZÓDÁS SEGÉDESZKÖZEI

Direkt tájékoztató eszközök: enciklopédiák, lexikonok, szótárak.

Indirekt tájékoztató eszközök: a betűrendes katalógus.

Információk keresése segédkönyvekből (gyermekenciklopédia, általános lexikon, szótár). 3b; 4a

Keresés a betűrendes leíró katalógusban szerző és cím szerint. 3c

Az ábécé alkalmazása a lexikon és az enciklopédia használatában.

Tudjon keresni (segítséggel) a betűrendes leíró katalógusban szerző és cím szerint.

A SZELLEMI MUNKA TECHNIKÁJA, ÖNÁLLÓ ISMERETSZERZÉS

Témák feldolgozása könyvtári segédeszközök és dokumentumok felhasználásával.

Iskolai feladataihoz és problémái megoldásához legyen képes:

– kérdéseit pontosan megfogalmazni; 3a

– használni a könyvtár megadott segédeszközeit; 3b; 4a

– egy-két rövidebb forrásból ismereteket meríteni, a szerzett információkat jegyzeteléssel rögzíteni, a forrásokat megjelölni; 4b

– a feladat megoldásáról – vázlat alapján – beszámolni szóban vagy írásban. 4c-d

Egyszerű feladat megoldása megadott forrással.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

ÁLTALÁNOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK

Információs központok, könyvtárak, adatbankok.

Az alapvető könyvtártípusok (nemzeti, szak-, iskolai, közkönyvtár) és azok főbb sajátosságai.

Tudja, hogy problémáival, igényeivel (szakmai, közhasznú ismeretszerzés, művelődés, szórakozás) melyik könyvtártípushoz forduljon. 1A-C; 4A; 5A-C

Ismerje a lakóhelyi (vagy a legközelebbi) közkönyvtárat.

DOKUMENTUMISMERET

A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein.

Az időszaki kiadványok (napi-, hetilap, folyóirat, évkönyv) rendszeres, gyakorlati használatának jelentősége a tájékozódásban.

Tömegkommunikációs műsorok
(tv-, rádióműsorok kazettái) a könyvtárban.

Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumokat és legyen képes gyakorlati felhasználásukra. 2A,C; 4A

Legyen képes a nyomtatott dokumentumok tájékoztató apparátusának (tárgymutató, névmutató, irodalomjegyzék) használatára. 2A

Különbségek és hasonlóságok megállapítása a sajtótermékek és más tömegkommunikációs források (rádió-, tv-műsorok) információs tartalma és szerepe között. 2B

Tudjon feladataihoz (segítséggel) dokumentumokat választani és legyen képes használatukra.

A KÖNYVTÁR TÁJÉKOZTATÓ SEGÉDESZKÖZEI

A kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepe, használati jellemzői

Főbb könyvtípusai:

–    lexikon (általános, szak-, életrajzi);

–    enciklopédia;

–    szótár (egynyelvű, kétnyelvű, általános, szak-);

–    kézikönyv;

–    egyéb eszközök (adattár, statisztika, kronológia).

A bibliográfia szerepe a tájékozódásban, csoportosítása.

Katalógusok: szakkatalógus, tárgyszókatalógus.

Közhasznú információs források (telefonkönyv, menetrend).

Iskolai feladatai megoldásához a probléma jellegének megfelelően (segítséggel) legyen képes kiválasztani a kézikönyvtár tájékoztató eszközeit. 3A,B; 4A

Tudjon különbséget tenni katalógus és bibliográfia között és lássa az utóbbinak tájékozódásban betöltött szerepét. 3D; 4B

A betűrendes leíró katalógus használata. Tudjon segítséggel tartalom szerint keresni a szakkatalógusban. 3C; 4A

Tudja a közhasznú információs forrásokat készségszinten használni. 3B; 5D

Ismerje meg és tudja használni a legfontosabb segédkönyveket (lexikon, szótár).

Legyen képes a mindennapi életvitelhez szükséges közhasznú információs források használatára.

A SZELLEMI MUNKA TECHNIKÁJA

Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései, módszerei, a hivatkozásnak és az idézet felhasználásának etikai, formai követelményei.

Tudjon feladataihoz segítséggel forrásokat választani a tájékoztató segédeszközök felhasználásával. 3A-C

Legyen képes különböző szövegtípusok, illetve nem szöveges részek értelmezésére. 4B

Tudjon a kiválasztott forrásokból ismereteket szerezni és rögzíteni (jegyzetelés, cédulázás). 4B

Tudja ismereteit rendszerezni és legyen képes vázlat alapján szóban vagy írásban beszámolni azokról. 4C

Iskolai feladatai megoldásához tudjon a dokumentumokból (segítséggel) információkat szerezni és azokról röviden beszámolni.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

KÖNYVTÁRISMERETEK

Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva (szakmai, pályaválasztási, etikai problémák).

Legyen képes tanulmányaihoz, egyéni problémái megoldásához és szabadidejében igénybe venni a könyvtár(ak) szolgáltatásait.

1A-C; 5A

Tudja, hogy az iskolai könyvtár használatán keresztül eljuthat a többi könyvtár szolgáltatásaihoz.

5B-D

Legyen képes a könyvtár önálló használatára.

Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtárban és a település közkönyvtárában.

Legyen képes az iskolaválasztást követően a választott (szak)képző intézmény könyvtárának igénybevételére.

DOKUMENTUMISMERET

Az eddig megszerzett dokumentumismeret rögzítése és bővítése a különböző szaktárgyak sajátos forrásainak használatával.

Legyen képes a különböző dokumentumtípusok együttes és célirányos használatára. 2A-C

Tudatosuljon benne, hogy a dokumentumok értékét nem elsősorban technikai újszerűségük, hanem az információszerzésben betöltött szerepük határozza meg. 2B

Feladatmegoldásához tudja kiválasztani a megfelelő ismerethordozót és tudjon belőle információt meríteni.

A KÖNYVTÁRI TÁJÉKOZTATÓ ESZKÖZÖK

Segéd-, kézikönyvek, bibliográfiák, katalógusok használati ismereteinek rögzítése és bővítése a szaktárgyi és közhasznú ismeretszerzés során.

Az adattárolás és az információátvitel korszerű formái és technikái.

Számítógépes katalógus, bibliográfiai és más jellegű könyvtári adatbázisok.

Tudja megkülönböztetni a könyvtári segédeszközöket tartalmuk, terjedelmük, gyűjtési időhatáraik és feldolgozási színvonaluk alapján és tudjon információt meríteni belőlük. 3B-D

Tudjon segítséggel tartalom szerint tájékozódni és anyagot gyűjteni. 4A

A számítógépes tájékoztató segédletek elveinek megismerése, lehetőség szerinti bemutatása, használata. 2C; 5D

Tudja önállóan használni a lexikonokat, szótárakat.

Tudja (segítséggel) használni a könyvtár különböző katalógusait.

A SZELLEMI MUNKA TECHNIKÁJA

A könyvtárhasználatról, tantárgyi kutatómunkáról eddig tanultak rögzítése, elmélyítése, komplex alkalmazása problémamegoldó feladatok formájában.

Az információkezelés és
-feldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, információfeldolgozás,
-rendszerezés, közlés, értékelés
), technikáinak (irodalomjegyzék készítése, jegyzetelés, cédulázás, vázlat készítése), módszereinek és etikai szabályainak alkalmazásszintű ismerete. 4A-D

Legyen képes tanulmányi feladataihoz és a mindennapi életben felmerülő problémáihoz megkeresni és használni könyvtári információhordozókat.

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek tartalma a modern általános műveltség nélkülözhetetlen része. Olyan ismereteket, készségeket, képességeket és beállítódásokat alakít, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak annak deformáló hatásaitól.

A Technika a megvalósításra, a működésre koncentrál, elsősorban a tevékenységre épít. Nem az utánzásra, hanem az alkotásra, az önálló problémamegoldásra készít fel, és így jelentősen járul hozzá a rugalmas gondolkodásra neveléshez.

A technikaoktatás jól kiválasztott és érdeklődést felkeltő példákkal teszi lehetővé a napról napra változó technikai változások figyelemmel követését, használatát, s egyúttal fejleszti a tanulók kreativitását.

Kezdő szinten alapvető feladat a kézügyesség kiművelése. A tevékenység jellegéből eredően a tanítás folyamatában lehetőség nyílik az érzékszervek célirányos fejlesztésére, a munkamozdulatok pontosságának, gyorsaságának és összerendezettségének fokozására.

A tanítás-tanulás folyamatában egyre nagyobb jelentősége van a modellezésnek, mely nemcsak arra teremt lehetőséget, hogy a rendszer lényegét megkíséreljük modellben ábrázolni, hanem arra is, hogy segítségével kísérletezés útján megfigyeljük a rendszer tulajdonságait.

Fontos feladata az iskolának a tanulók felkészítése a közlekedésben való önálló részvételre, a közlekedés szabályainak alkalmazására, a helyes magatartási formák elsajátítására, a veszélyhelyzetek elkerülésére.

A helyi igényeknek megfelelően építhetik be az iskolák tantervükbe azokat az alapvető mezőgazdasági, kertgazdálkodási ismereteket, amelyek a mindennapi életben mindenki számára szükségesek.

A Háztartástan tanításának igen nagy felelőssége van az önellátásra és a családi életre való felkészítésben, a napi feladatok gyakorlásában. Ugyanakkor ösztönzést adhat a tanulóknak a célszerű gazdálkodás, a kiegészítő jövedelemszerzés vagy éppen az önálló vállalkozás iránti érdeklődés és igény felébresztéséhez.

A Pályaorientáció segíti a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek és elvárásainak, valamint tudatában legyenek pályaválasztási döntésük felelősségének. Felkészíti a tanulókat az életpálya során szükségessé válható rugalmas pályamódosításokra.

A pályaorientáció (eltérő mértékben) az egész iskola és minden műveltségi terület feladata. A fenti célok megvalósítására nem elegendőek a pályaorientációs és osztályfőnöki órák. Az iskolának a munka világáról átfogó képet kell nyújtania, és minden lehetőséget megadnia ahhoz, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák, az érdeklődésüknek megfelelő területeken elmélyedhessenek, ezáltal is fejleszthessék pályaismeretüket és önismeretüket.

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

(TECHNIKA, HÁZTARTÁSTAN)

1–6. évfolyam

7–10. évfolyam

1. Ismerjék fel a tanulók a technika szükségességét, értsék jelentőségét, hasznát és veszélyeit az ember és az emberiség életében.

a)     Ismerkedés a mesterséges környezettel.
Technikai problémák felismerése.

A)     Tudjanak tájékozódni a technikai környezetben, összevetve az emberi igényekkel és lehetőségekkel.

b)     Technikai érdekességek gyűjtése.

B)     A magyar és nemzetközi technikatörténet főbb korszakai, lényeges technikai találmányok.

c)     A technika és környezet kapcsolatának felfedezése konkrét esetekben.

C)     A környezetbarát technika jelentősége, a környezet kialakításában való aktív részvétel.

d)     Tájékozódás a technika világában.

D)     A kulturáltan használt technika előnyeinek és szépségének felismerése.

2. Problémafelismerési és -elemzési képességek

a)     A technikai környezet szempontokkal irányított megfigyelése; okok és összefüggések keresése.

A)     Összefüggés meglátása a szükségletek és a lehetőségek között.

b)     Technikai problémák megfogalmazása szóban.

B)     Technikai problémák felismerése és megfogalmazása szóban és írásban.

c)     Megoldások keresése.

C)     A problémák megoldásához modell választása az anyagtulajdonságok és megmunkálás közötti összefüggés figyelembevételével.

3. A technikai megoldások tervezésének képessége

a)     Gyakorlati tevékenységekhez egyszerű, megvalósítható tervek készítése.

A)     Egy megoldás következetességének és gyakorlati megvalósításának vizsgálata.

b)     A feltételrendszer mérlegelése és az annak megfelelő megoldás kiválasztása.

B)     A megoldások közérthető megfogalmazása műszaki ábrázolással.

c)     Technikai tervezési képességek: képzelet, lényegkiemelés, fejlődő térérzékelés, vázlatrajzkészítés.

C)     Tervezési képességek: realitásérzék, modellalkotó képesség.

d)     Gyakorlottság a hosszúság becslésében és mérésében. Mérés cm pontossággal, majd később mm pontossággal.

D)     Gyakorlottság a rajzeszközök használatában, egyszerű szerkesztési feladatokban.
Mérés mm pontossággal.

e)     Egy adott terv megoldása.

E)     Többféle megoldás keresése a tervezésben; egy terv széles körű kifejtése.

4. Egyszerű tárgyak, működő modellek, szerkezetek és berendezési tárgyak készítésének tervszerű előkészítése és kivitelezése.
Legyenek képesek arra a tanulók, hogy kifejtsék és megvitassák azokat az értékelési alapelveket, amelyekkel lemérhetik a saját és mások terveinek megvalósítását, eredményeit és hatásait.

a)     Alakfelismerés, arányok mérlegelése.

A)     A legmegfelelőbb terv kiválasztása egy sor anyag és eljárás ismeretében.

b)     Tapasztalatok szerzése az anyagok belső szerkezetéről.

B)     Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek alkalmazása által tapasztalatok szerzése az anyagok belső szerkezetéről.

c)     Összefüggések felfedezése az anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságai között.

C)     Az anyag, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek meglátása.

d)     A kivitelezéshez szükséges anyagok és a megmunkáláshoz kellő szerszámok kiválasztása.

D)     A szerszámok és az eszközök szakszerű használata.

e)     Alkalmazkodás a munkafolyamat algoritmusához.

E)     Algoritmusok szakszerű alkalmazása. Működő modellek, berendezési tárgyak készítése pontos, esztétikus kivitelezéssel.

f)     Értékelés adott szempontok szerint.

F)     A terv megvalósítása után következtetések levonása. Értékeljék az alkalmazott műveleteket, technikákat és eljárásokat, javasoljanak további fejlesztéseket.

5. A technika tanulásához szükséges tanulási és munkaszokások

a)     Műveleti sorrend követése a tervezési és a kivitelezési folyamatban.

A)     A műveleti algoritmusok szakszerű követése a tervezési és a kivitelezési folyamatban.

b)     Gyakorlottság az adott szinten elvárható eszköz- és szerszámhasználatban.

B)     A szerszámok és eszközök szakszerű és a tervhez alkalmas használata.

c)     Elemi munkaszokások: helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság takarékosság, balesetvédelem.

C)     Biztonsággal, kreatív módon és pontosan használjanak egy sor technikát, miközben jó minőségű munkát végeznek. A helyes munkaritmus, egészségügyi szabályok tudatos betartása.

d)     A munka adott időben történő elvégzésének megfelelő munkatempó.

D)     Munkájukat kitartóan, céltudatosan és kötelességtudóan tudják végezni.

e)     Kiemelt figyelem a takarékos anyagfelhasználásra és az eszközök kíméletes használatára.

E)     Olyan eljárások alkalmazása, ahol minimális a hulladék.

6. Dokumentumismeret

a)     Tudják használni a tanulók a technika, háztartástan, gazdálkodás, barkácsolás, közlekedés témakörébe tartozó fontosabb dokumentumokat (technikai lexikonok, szótárak, barkács- és hobbikönyvek, technikai-háztartási mindentudók, műszaki szakkönyvek, zsebkönyvek és összefoglalók).

A)     Tanulmányozzák a könyvtár állományába tartozó, a mindennapi életben jól használható háztartási, technikai és barkácskönyveket, népszerű ismeretközlő sorozatokat, folyóiratokat, munkavédelmi és KRESZ-kiadványokat.

7. A közlekedésben való biztonságos és felelősségteljes részvétel

a)     Szabályismeret, szabályalkalmazás a biztonságos közlekedéshez.

A)     A gyalogos közlekedés, a tömegközlekedés (városi, vasúti, országúti, vízi, légi), valamint a kerékpáros közlekedés szabályainak gyakorlati alkalmazása.

b)     Közlekedési helyzetek elemzése, javaslat a gyakorlati megoldásra.

B)     A közlekedési helyzetek helyes és gyors megítélése, a közlekedési jelzések biztonságos értelmezése.

c)     A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások és elvárt udvariassági szabályok alkalmazása.

C)     Legyenek tisztában a közlekedés pozitív magatartásformáival.

8. Felkészülés az önellátásra, a háztartás feladatainak gyakorlására, a célszerű gazdálkodásra a mindennapi életben.

a)     A személyes higiénia iránti igény.

A)     Következetes testápolás, tudatos higiénés magatartás.

b)     A test és a ruházat gondozásának alapvető tevékenységei, szokásai.

B)     Legyen igényük testük, ruházatuk és közvetlen környezetük tisztán tartására, gondozására. Ruházatuk feleljen meg az öltözködés egészségügyi, higiéniai és esztétikai követelményeinek. Tudják ruhájukat gondozni, javítani.

c)     Az egészségmegőrzés alapvető szabályainak alkalmazása.

C)     Betegápolási jártasságok.

d)     Szerezzenek gyakorlottságot az egyszerűbb háztartási munkák elvégzésében és az életkornak megfelelő önkiszolgálásban.

D)     Legyenek képesek tervszerűen végezni háztartási munkákat, és tudjanak tervet készíteni a családi munkamegosztásra.

e)     Felelősség a rendszeres napi feladatok ellátásában. Tájékozottság az elemi szolgáltatások használatában.

E)     A háztartási munkák megszervezésének és elvégzésének célszerű módjai. Szolgáltatások igénybevétele (mosoda, kölcsönzők).

f)     A gazdálkodással kapcsolatos elemi összefüggések felismerése. A pénz szerepe a háztartás-gazdálkodásban.

F)     A háztartási jövedelmek összetétele, eredete. A bevétel-kiadás tervezési módja. Készség vállalkozási tevékenységre.

g)     Nyitottság a korszerű táplálkozás iránt.

G)     Alkalmazzák a helyes táplálkozás szabályait, váljon szokásukká az igényes, kulturált étkezés.

h)     Játszó- és tanulóterük célszerű kialakítása, gondozása.

H)     Legyenek képesek egyszerű lakótér berendezésére, a lakás otthonossá tételére.

i)     Az energiatakarékosság szükségességének belátása.

I)     A háztartás megtakarítási lehetőségeinek kihasználása.

j)     Humánus, udvarias magatartás kortársakkal és a felnőtt-gyermek kapcsolatokban.

J)     Feleljenek meg a családi, iskolai, hivatalos és utcai viselkedés szabályainak.

k)     A családi szerepek bemutatása.

K)     Tudják, hogy az okos szeretet, a türelem és a felelősség az alapja a jó családi életnek és a helyes gyermeknevelésnek.

9. A területi igényeknek megfelelően felkészülés a lakó-, dísz-, haszonkertek tervezésére, ápolására, gondozására.

a)     A természet jelenségeinek megfigyelése és figyelembevétele a növények gondozásában.

A)     A környezetvédelmi lehetőségek felismerése a lakásban, az iskolában és környékén.
Környezetbarát módszerek alkalmazása (biotermelés).

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

TECHNIKA

MODELLEZÉS

Tervezés

Tervek, vázlatrajz készítése.

Alaprajz, nézetrajz egyszerű tárgyakról.

Ábrázolás a térbeli helyzet érzékeléséhez, modellalkotáshoz.

A mérés és a méretek szerepe, a becslés fontossága a technikában.

A munkamenet tervezése: főbb munkafázisok (algoritmus).

Lényegkiemelés, rajzos ábrázolási technika elsajátítása. 3c

Gyakorlottság a hosszúság és távolság becslésében, mérésében és a rajzeszközök használatában. 3d

Próbálkozások egyéni ötletek terveinek elkészítésére. 2c; 3b

Többféle megoldási terv készítése. 2b-c; 3a-b

Alaprajz, nézetrajz és tárgy megfeleltetése.

Mérés cm pontossággal.

Mérési eredmények feljegyzése, méretek leolvasása rajzos ábráról.

Anyagok és alakításuk

A tanulók környezetében megfigyelhető természeti anyagok (agyag, fa, kőzetek, termések, levelek, szalma, nád) és feldolgozott anyagok (papír, textil, műanyag) tapasztalati megismerése, jellemző tulajdonságaik vizsgálata tárgyak, modellek készítése során.

Az anyagok csoportosítása a felismert tulajdonságok alapján.

A megismert természeti és feldolgozott anyagokból tárgykészítés (helyi, kézműves hagyományokat követő tárgyak, játékok, ajándékok).

A népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás.

Az anyagok megmunkálásához szükséges eszközök és szerszámok. A szerszámhasználat ismeretei és munkafogásai.

A terv és a kész munka összevetése, kritikai elemzése.

Anyagok megfigyelése külső és szerkezeti (szálas, hajlítható, merev, lágy, nyújtható) tulajdonságaik alapján.

Összefüggések felismerése a tárgyak funkciója, anyaga, alakja és méretei között. 1c; 4a

Tárgykészítés saját ötletek tervszerű megvalósításával, egyre nagyobb önállósággal, a megtervezett munkamenet szerint.

4e; 5d

Célszerű és takarékos anyagfelhasználás. 5c,e

Az anyaghoz és a készítendő tárgy sajátosságaihoz illő munkaeszköz megválasztása. 4d

Gyakorlottság a rendszeresen használt eszközökkel végzett műveletekben. 5b,d

Kész munkák összehasonlítása az előzetes tervekkel. 4f

Részvétel tárgykészítő tevékenységben.

Rend, tisztaság megtartása munka közben.

A hulladékok szelektív gyűjtése.

A munkaeszközök megbecsülése, rendeltetésszerű, balesetmentes használata.

A kész munkadarab kipróbálása.

Építés

Modellépítés (építőelemekből).

„Építmények” konstruálása (lakás, családi ház, település).

A lakás (lakóház) belső terei; funkciójuk, beépítésük.

Egyszerű modell, makett készítése önálló ötletek kivitelezésével, a tanító szükség szerinti segítségadása mellett, egyéni vagy közös munkával. 3e; 4a-f; 5a-e

Egyszerű „építmény” készítése közös előkészítés után (önállóan vagy társakkal).

Lakás belső tereinek és funkciójának megnevezése.

KÖZLEKEDÉS

A gyalogos közlekedés jellemzői, szabályai.

A helyi és a távolsági tömegközlekedés (városi, országúti, vasúti, vízi, légi) szerepe, eszközei, használatuk helyes módja.

Az utazással kapcsolatos illemszabályok.

A kerékpáros közlekedés szabályai.

A balesetek okai, következményei, megelőzésük lehetőségei.

Jártasság a gyalogos közlekedés szabályainak alkalmazásában. 7a

A balesetmentes járműhasználat szabályainak felsorolása, megmagyarázása. 7b

Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák bemutatása és gyakorlati alkalmazása valós helyzetekben. 7c

Az úttesten való átkelés szabályainak ismerete, tudatos gyakorlati alkalmazása.

Járműhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek értelmezése, a balesetek megelőzési lehetőségének ismerete.

EGÉSZSÉGTAN

Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismeretei.

A mozgás egészségőrző élettani és mentális hatása.

A gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozásának elemi szabályai.

Gyermekbalesetek játék- és szabadidőben, megelőzésük lehetőségei.

Az egészséget károsító szerek (nikotin, alkohol, drogok) veszélyei.

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele.

Igény a mozgásra, a szabad levegőn tartózkodásra és a rendszeres fizikai aktivitásra. 8a

A betegségmegelőző beállítódás erősödése. 8c

Az egészségmegőrzés jelentőségének felismerése, a károsító hatások elutasítása. 8c

Helyes magatartás az egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor (fogorvosnál). 8j

Az egészséges életmód elemi szabályainak ismerete.

Teendők megnevezése betegség észlelésekor és baleset esetén, a mentők telefonszámának ismerete.

Helyes testtartás, tisztálkodás (test, haj, köröm, fogak), a kézmosás kötelező alkalmai.

Érzékszervek védelme (szemüveg, hallókészülék).

Ruházat tisztán tartása; zsebkendő használata.

A higiénés szokások szükségességének belátása, együttműködés a szokásalakításban. 8a,b

Elemi higiénés szokások.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

MODELLEZÉS

Tervezés

A megfigyelések alapján szerzett ismeretek összegyűjtése, leírása.

Egy konkrét tárgy vizsgálata, a tárgy lényeges jegyeinek kiemelése (forma, célszerűség, rendeltetés, szerkezet és tulajdonság szempontjából).

Vázlatrajzkészítés.

Egyszerű rajzos ábrák készítése.

A műszaki ábrázolás alapjai.

A mérés és a méretek pontosságának szerepe a technikában.

Mérés mm pontossággal.

Vetületi ábrázolás.

Vetületi ábra és a tárgy összevetése.

Technikai összefüggések megértése ábrákról. 1a

Vitassanak meg egy technikai problémát. 2a,c; 3b

Térlátás, képzelet és modellalkotó képesség. 3c

Gyakorlottság a rajzeszközök használatában. 3a,d

Tárgyak felismerése vetületek alapján. 3c

Megfigyelések rendszerezése, leírása.

Egyszerű tervek, vázlatrajzok készítése.

A mérési eredmények feljegyzése, leolvasása a rajzos ábrákról.

Mérés mm pontossággal.

Vetületi ábra értelmezése.

Anyagok és alakításuk

Ismerkedés természeti (fa) és feldolgozott (átalakított) anyagokkal (papír, textil, műanyag, fém) anyagvizsgálatok és műveletvégzés közben.

A népművészet hagyományait követő tárgyalakítás és díszítés különböző természetes anyagokból (szalma, vessző, gyékény, nád, rafia).

A munkalépések célszerű sorrendje.

Anyagmegmunkáló kézi szerszámok és gépek megismerése a műveletvégzés közben.

Anyagvizsgálatok elemi módszereinek kiválasztása. 4b

Az anyag, forma, funkció és esztétikum összefüggéseinek felismerése. 4a,c

Szakszerű munkavégzés, helyes munkaritmus alkalmazása.

4d,e; 5a-e

Közvetlen környezetük alapvető anyagainak (papír, fa, fém) főbb tulajdonságai.

Hasznos tárgyak készítése és díszítése természetes anyagokból.

Egyszerű, rövid algoritmusok leírása.

A használt szerszámok célszerű, biztonságos és balesetmentes használata (famunka szerszámai).

Épített, szerelt modellek

A makett és modell szerepe és különbségei a valóság megismerésében.

Természetes és emberi alkotással létrehozott terek, formák és térképző elemek esztétikai és ergonómiai követelményei.

A város, a falu, a lakóház, az otthon mint közvetlen környezet megismerése, elemzése, modellezése (lakás, lakóház, városrész, falu modellezése).

Elemezze a makett és modell szerepét a környezet megismerésében. 2a; 4f

Épített tér és környezet modellezése a szerkezet, a funkció és méretük szempontjából.

1a,c; 2a,c; 4f

A környezetből vett tárgyak, eszközök működésének értelmezése és modellezése.

Közlekedési eszközök megismerése, történeti áttekintése, működésük modellezése (járműmodell, hajómodell, gőzgép, repülőmodell).

Lényeges jegyek felismerése modellalkotás kapcsán. Közlekedési eszközök modellezése. 1a;4c

Egyszerű szerkezetek alapvető működésének ismerete és a hasonlóság felismerése (kocsi kormányzása, tartószerkezet). 1c,d; 4a,e

Elemi tájékozottság a közlekedési eszközök működésében.

Tanulási és munkaszokások

Művelettervek készítése.

Az anyagok feldolgozásához szükséges szerszámok, eszközök balesetmentes használata.

Algoritmikus gondolkodás kialakítása. 4e

Gyakorlottság a tanult szerszámok használatában. 5b,e

Önállóan tudjon műszaki, háztartási, közlekedési témájú gyermekirodalomból ismeretet szerezni, adatokat gyűjteni és a megszerzett információkból következtetéseket levonni. 1b;6a

Az alkotás folyamatának megtervezése, beleértve a hozzá szükséges anyagok és eszközök kiválasztását is.

Önálló vázlatkészítés.

KÖZLEKEDÉS

Gyalogos közlekedés nagyobb és kisebb településen.

A tömegközlekedés (városi, országúti, vasúti, vízi, légi).

A kerékpáros közlekedés.

A közlekedési szabályok.

A kerékpár biztonsági felszerelései.

A városi és vidéki gyalogos közlekedés különbségeinek elemzése. 7a-b

Tudja a gyakorlatban alkalmazni a gyalogos, a tömeg-, valamint a kerékpáros közlekedés szabályait. 7a-b

Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák elsajátítása. 7c

A gyalogos közlekedés, a tömegközlekedés, valamint a kerékpáros közlekedés szabályai.

A kerékpár biztonsági felszerelései.

A KERTGAZDÁLKODÁS ALAPJAI

Az otthont és az iskolát díszítő növények ápolása (utca, erkély és ablak virágosítása).

Talajvizsgálatok (szín, kötöttség, szerkezet).

A vetőmag tulajdonságai.

Talaj-előkészítés.

Vetésmódok (levélzöldségek, gyökérzöldségek).

A növények ápolási munkái.

Tudjon tájékozódni a környezeti feltételekről. 1c; 9a

A növénytermesztésre alkalmas talaj tulajdonságainak vizsgálata. 9a

A szobanövények mint a lakáskultúra elemei.

A szobanövények gondozása, ápolása.

A gyomtalanítás és a porhanyítás alkalmazása.

Növények szaporítása magvetéssel.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

MODELLEZÉS

Tervezés

Vázlat készítése egyéni ötletek megvalósításával.

Vetületi képek alkalmazásával modellek rajzának elkészítése, jelképes ábrázolások.

Szabványok.

Folyamatábrák (mozgásátalakító, vezérlő mechanizmusok, áramkörök) értelmezése.

Vitassanak meg egy technikai problémát. 3A,C

Többféle megoldás keresése a tervezésben. 3E

Legyen gyakorlott nézetek, vetületek olvasásában és készítésében. 3B

Gyakorlottság egyszerű szerkesztési feladatokban. 3D

Szabványok alkalmazása. 3D

Kész terv értelmezése.

Egyszerű tervnek megfelelő rajzi vázlat készítése, vetületi ábrázolás felhasználásával.

Anyagok és alakításuk

A használt anyagok tulajdonságai-nak vizsgálata és célszerű alakítása.

Egy anyagfeldolgozás technológiai folyamata (alumíniumgyártás). A technológiák környezetszennyezései és csökkentésük (vörösiszap).

Az anyagnak megfelelő kéziszerszám használata tárgyak készítése során.

A célnak leginkább megfelelő anyag, eljárás és eszköz megválasztása. 1D; 4A-B

Aktív környezetvédelmi és gazdálkodási szemlélet kialakítása (hulladékhasznosítás és -kezelés). 1C-D; 5E

Az anyag tulajdonságai és felhasználási lehetőségei. 1D; 4C; 5E

Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és alkalmazása (fémek anyagvizsgálatai).

Anyagok célszerű alakítása adott problémamegoldáshoz.

Épített, szerelt, gondolati modellek

A gép mint technikai rendszer és részrendszerei (erőátviteli rendszerek, belsőégésű motorok).

Környezetünk jellemző gépei (a háztartás gépei).

Környezetünk elektromos hálózata, a háztartás energiaellátása, modellezése.

Balesetmegelőzés és -védelem.

Az emberiség energiaigénye és az azzal kapcsolatos környezeti problémák.

Tapasztalatok gyűjtése környezetünk jellemző gépeiről (háztartási gépek, belsőégésű motorok, erőgépek). 1D; 5B

Kivitelezés tervezése, szervezése, megvalósítása. 4A,E,F; 5A-D

Gépek modellezése (pl. szerelőkészlettel).

Közvetlen környezetünk technikai rendszereinek célszerű használata (a lakás elektromos hálózata, a háztartási gépei).

Az elektromosság érintésvédelmi és balesetmegelőzési szabályai.

Elsősegélynyújtás.

Hálózati elemek és háztartási gépek szerelése (pl. elektromos szerelvények).

Irányítástechnika

Gépek irányítása utasítást közvetítő áramkörökkel (logikai áramkörök).

Önműködő rendszerek, vezérlés, szabályozás.

Az irányítás modellezése.

A számítógépes irányítás alapjai.

Logikai áramkörök modellezése.

Tervszerű előkészítéssel és kivitelezéssel az irányítási rendszerek modellezése (elektromos vezérlés és szabályozás). 4F; 5A-D

A számítógép és a számítógépes rendszerek működési elve.

Technikatörténet

Jelentős magyar és külföldi feltalálók.

Közlekedéstörténet.

Gyűjtsenek adatokat jelentős technikatörténeti eseményekről, feltalálókról könyvtári segéd-, kézikönyvek és egyéb források felhasználásával. 1B,D; 6A

A közlekedési eszközök fejlődésének történeti áttekintése (szárazföldi, vízi, légi). 1B,D; 6A

Egy-két jelentős magyar és külföldi feltaláló neve és munkássága a tárgyhoz kapcsolódóan.

KÖZLEKEDÉS

A kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak kiterjesztése.

A közúti közlekedés szabályai.

A városi és vidéki közlekedés.

A segédmotoros-kerékpár technikai rendszere, KRESZ.

A közlekedési helyzetek helyes megítélése. A veszélyhelyzetek gyors felismerése és elhárítása.

A városi és vidéki közlekedés különbségének felismerése. 7A,B

A közlekedési jelzések biztonságos értelmezése. 7B

A helyes magatartásformák alkalmazása. 7C

Tömegközlekedési kultúra. 7C

A közúti közlekedés biztonságát befolyásoló tényezők.

A KRESZ ismerete.

Elsősegélynyújtás baleset esetén.

A KERTGAZDÁLKODÁS ALAPJAI (amennyiben a kerti munkára lehetőség van)

Talajvizsgálatok (rétegzettség, hő- és vízgazdálkodás).

Tápanyag-utánpótlás (szervestrágyák, komposztkészítés).

Szelektív hulladékgyűjtés.

Növények betakarítása.

Tárolásuk módja, eszközei.

A növények életfeltételei és azok vizsgálata.

Bujtás, dugványozás, palántázás.

Növényápolási munkák (növényvédelem).

Tudja a természet jelenségeit megfigyelni és a kerti munkák során figyelembe venni. 1C; 9A

A környezetbarát agrotechnika jelentőségének, alternatíváinak felismerése. 1C; 9A

Talaj-előkészítés vetéshez.

Növények vetése, ápolása, gondozása.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

MODELLEZÉS

Tervezés

Összetett rendszerek tervezése.

Rendszertervek és kivitelezési tervek, átgondolva a szükséges elméleti alapokat (pl. házépítés, technológiák folyamatábráinak megtervezése).

Gazdaságossági tervezés és marketing (pl. egy termék tervezése az előállítástól az értékesítésig).

Egy termék értékesítési tervének elkészítése. 1A; 2A; 3A,E

Tudja, hogy a sikeres alkotáshoz egyaránt fontos a megvalósítandó tárgy (a „gyártmány”) és a megvalósítási folyamat (a „gyártás”) terve. 2A-C

Részletes szerkezeti és kivitelezési terv készítése a műszaki szabályoknak megfelelően.

Kivitelezés

Technikai rendszerek.

Összetett modellek készítése.

Energiatermelés, energiaátalakítás, erőművek.

A környezetkárosító szennyezés főbb formái, elhárításának módjai.

A mikroelektronika legjellemzőbb elemeinek gyártása és működése.

A számítógép és a mikroelektronikai rendszerek összekapcsolása.

Az anyagokhoz és elemekhez illő kéziszerszámok pontos használata.

Gyűjtsenek információkat nagy technikai rendszerekről (közlekedés, termelés). 1A-B

Működő modellek készítése. 4A-F

Tájékozódjanak az energiatermelés problémáiról. 1A-D; 4F

Korunk megoldásra váró technikai kérdéseinek (új energiaforrás) megvitatása. 1A,C,D; 2A

Egyszerű mikroelektronikai áramkörök építése és rendszerbe illesztése (univerzális kapcsoló, riasztó). 1A,C,D; 2A,C; 5A-D

Ismerje a technikai rendszereket.

A legalapvetőbb energiatermelési és átalakítási formák ismerete.

A mikroelektronika legjellemzőbb elemeinek gyártása és működése.

A mikroelektronika legjellemzőbb jegyei.

A lakásban előforduló kisebb hibák elhárítása (WC-tartály, biztosítékcsere stb.).

Technikatörténet

A technikatörténet összefüggései a társadalom és a tudomány történetével.

A magyarországi technika történetének nagy alakjai.

A technikatörténet főbb korszakai, azok hatása.

Adatok gyűjtése jelentős magyar technikatörténeti eseményekről, feltalálókról. 1B,D

Néhány fontos technikai találmány ismerete.

KÖZLEKEDÉS8

KÖZLEKEDÉS

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A segédmotoros-kerékpár közlekedés szabályai.
A motorkerékpáros közlekedés szabályai, technikai rendszere.
Teendők baleset esetén.
Elsősegélynyújtás.
A vizsgára jutás feltételei.
(A közlekedésben való részvételhez szükséges jogosítványt azonban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja által kiadott tantervek és szabályzatok alapján történő hatósági tanfolyami képzéssel és vizsgával lehet megszerezni - önkéntes részvétellel, valamint költségviseléssel.)

A közlekedési helyzetek és veszélyhelyzetek gyors felismerése és elhárítása. 7B
A defenzív vezetéstechnika alkalmazása. 7A
A kulturált közlekedési magatartás tudatos alkalmazása. 7C

A magasabb sebességi tartományokban való közlekedés szabályai, veszélyei.
A közlekedés pozitív magatartásformáinak kialakulása.

A KERTGAZDÁLKODÁS ALAPJAI (amennyiben a kerti munkára lehetőség van)

Gyümölcsfák szemzése.

A talaj élettelen és élő alkotórészei.

A gyümölcsfélék betakarítása, a termékek piaci előkészítése, tárolásuk elvei és főbb módszerei.

Műtrágyák és szakszerű használatuk.

Fás növények telepítése, metszése, gondozása.

Kert tervezése és építése, a kertek típusai.

Utca, városkép alakítása fásítással.

Hajtatásos termesztés (berendezései, fóliasátor), életfeltételek biztosítása.

Termésbetakarítás.

A mezőgazdasági termelés és a környezetgazdálkodás összhangja

A környezetbarát és környezetkárosító tevékenységek, anyagok felismerése. 1C,D; 9A

Tájékozottság a növények szerepéről az esztétikus és egészséges környezet kialakításában. 1C-D; 9A

Alkalmazzanak környezetbarát módszereket (biotermelés). 1C; 9A

A talajművelés alapműveleteinek, a tápanyag-utánpótlás környezetkímélő módjainak ismerete.

Fás növények telepítése, gondozása.

A kerttervezés módszerei.

A növényvédelem biológiai és vegyi útjainak ismerete (előnyök, károk, veszélyek).

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

HÁZTARTÁSTAN

Házimunkák

A háztartásban gyakran használt tárgyak, eszközök.

A gyermekek által is elvégezhető háztartási munkák, eljárások.

Munkamegosztás a családban (bevásárlás, takarítás, vendégvárás, betegápolás).

A ház körüli teendőkben való részvételhez szükséges alapvető készségek és feladattudat. 8d,e,h,k

Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység.

Gazdálkodás

Családi költségvetés, bevétel-kiadás, megtakarítás, zsebpénz.

Munkahelyek, foglalkozások bemutatása segítségadással.

Tájékozódás a jövedelemfajtákról.

A bevétel és kiadás egyszerű összefüggéseinek megértése. 8f

Szülők, hozzátartozók foglalkozásának megnevezése, néhány jellemzőjének felsorolása.

Takarékosság

A vásárlással kapcsolatos elemi fogalmak: piac, bolt, adás-vétel, pénz, külföldről származó árucikkek.

A takarékosság jelentősége a mindennapi életben.

Mivel takarékoskodunk? Hogyan? (Pénzzel, idővel, energiával, fogyasztási cikkel.)

A pénz szerepének felismerése.

Elemi tájékozottság a családi alapellátáshoz tartozó termékek árairól (tej, kenyér, liszt, cukor, mosószer); mit hol lehet olcsóbban beszerezni. 8f

A környezet értékeinek védelme, személyes holmik megbecsülése. 8b,i

A mindennapi életből vett példák felsorolása takarékosságra.

Szolgáltatások

A szolgáltatások szerepe az ember életében.

A lakóhelyen található szolgáltatások igénybevétele.

Tájékozottság az elemi szolgáltatások használatában (posta, közlekedés). 6a; 8e

Néhány – a lakóhelyen található – szolgáltatás bemutatása (helye, szerepe, használata).

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 6. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A család egészsége

Személyi higiénia a kamaszkorban.

A tisztaság az egészséges élet alapfeltétele (napi tisztálkodás, fogápolás, heti hajmosás).

A környezet tisztán tartása.

Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfelvétele.

Tudja önmagát és környezetét tisztán tartani. 8a-c

Következetes és rendszeres testápolás.

Táplálkozás

Az egészséges táplálkozás és ivóvíz:

–    A kornak megfelelő energiát és tápanyagot tartalmazó táplálékok.

–    Egészséges tápanyagarányok.

–    Étrend. Rendszeres étkezés.

Ételkészítési eljárások, ételek tárolása.

Terítés, tálalás, mosogatás.

Soroljon fel olyan tápanyagokat, amelyek a szervezet egészséges működését biztosítják. 8g

Tudjon ízlésesen teríteni, tálalni. 8d,e

Az egészséges tápanyagarányok ismerete.

Rendszeres étkezés.

Egyszerű ételkészítési eljárások ismerete.

Gazdálkodás

A család jövedelmi háttere (munkából eredő keresetek és felhasználásuk).

Hol költjük el a pénzünket (piac, kereskedelmi, szolgáltatói környezet)? Zsebpénz.

Mondjon példákat a pazarló, rongáló életmód és a családi gazdálkodás közötti összefüggésre. 8f,i

Anyagi lehetőségei reális felmérése (zsebpénz beosztása).

Ruházkodás

A textilanyagok eredete.

Hagyományos és korszerű textilkészítési eljárások.

A textilanyagok fajtái, tulajdonságai (anyagvizsgálat).

A ruházat célnak megfelelő megválasztása, ápolása.

Egyszerű textilmegmunkálás és díszítés (varrás, hímzés); munkaeszközei. Öltésfajták.

Népviseletek.

Tudja alkalmazni a textilanyagok egyszerű vizsgálati módszereit (nedvszívó képesség). 4b

A ruhaneműk egyszerű ápolása. 8b,e

Az öltésfajták célszerű használata. A legfontosabb hímzési technikák elsajátítása. 5b,c

Ruházatának karbantartása, ápolása.

Egy-két öltésfajta ismerete.

Lakás – lakókörnyezet

Az iskola és a lakás mint mesterséges emberi környezet.

Lakás és iskolahigiéne:

–    jól szellőztethető, világos, száraz lakás;

–    iskola tágas terekkel.

Történelmi és mai lakástípusok.

A lakás funkciói és szerkezete, térszükséglet. A lakás különböző helyiségeinek funkciói.

A lakás ápolása, karbantartása.

Legyen képes a lakást otthonná tenni, szobáját saját egyéniségének megfelelően kialakítani. 8h

A szellőztetés szabályainak ismerete.

Saját szoba önálló tervezése.

A takarítóeszközök biztonságos kezelése.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A család egészsége

A test tisztán tartása, a személyi higiénia.

Fogápolás. Ápolt külső.

Tiszta öltözet.

Környezeti tisztaság (egészséges iskola, egészséges otthon).

Jó családi környzet.

Jó kapcsolatok a szülőkkel.

Jó társas kapcsolatok.

Egészségügyi prevenció.

Helyes napirend, életmód.

Következetes testápolás.

Ápolt külseje legyen! 8A,B

A tiszta otthon iránti igény felkeltése. 8D

A helyes napirend kialakítása. 8D,E

Korszerű testápolás.

A ruházat és a környezet tisztán tartása.

Táplálkozás

A táplálkozás jelentősége.

Az egészséges táplálkozás.

Az élelmiszerek alkotórészei (fehérjék, szénhidrátok, zsírok és olajok, vitaminok, ásványi sók).

Tápanyagszükséglet (életkorral változó).

Energiaszükséglet.

Táplálkozási szokások.

Konyhatechnikai eljárások.

A rosthiányos táplálkozás veszélyei.

Étrend – étkezési kultúra.

A zöldség, gyümölcs, főzelék fontossága.

Hagyományos magyar és nemzetiségi ételek készítése.

Alkalmazza az egészséges táplálkozás szabályait. 8G

Tolerálja a gyermekbetegségek miatt eltérő táplálkozást. 8G

Tudja a konyhai hulladékok és maradékok felhasználási lehetőségeit és szakszerű kezelését. 8I

Változatos étrend szerinti étkezés. 8G

Gyűjtse hagyományos magyar és nemzetiségi ételek receptjeit. 6A

Helyes táplálkozási mód, a hibás táplálkozási szokások és divatok elutasítása.

Az egészségkárosító élelmiszerek, élvezeti cikkek veszélyei.

Napi étrend kidolgozása, indoklása.

Ételkészítési munkák

Az ételkészítés helye: konyhai munkahelyek, szakszerű berendezésük.

Étrendek összeállítása.

Ételkészítési eljárások (előkészítő, elkészítő és befejező munkák).

Tápértéket megtartó ételkészítési módok.

Élelmiszer-tartósítás (befőzés, fagyasztás).

Élelmiszer-készletezés, -tárolás.

Tudja a konyhát célszerűen berendezni. 8H

Tudjon tápanyag- és energiaszámításokat végezni. 8G

Korszerű konyhatechnikai eljárások alkalmazása. 8E

A család heti étrendjének megtervezése bizonyos összeghatárok között.

Egyszerű ételek elkészítése.

Lakás – lakókörnyezet

A lakókörnyezet tervezése.

Lakás- és háztípusok, építésmód, egészséges lakás (az épület anyagai, szigetelés).

Szellőztetés, fűtés (fűtőberendezések). Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásban, a lakáshasználat energiaproblémái.

Takarítás (textíliák tisztítása).

A szemét és hulladék gyűjtése, tárolása, ártalmatlanítása

Tudja a jövendő lakását tervezni. 8H

Vitassák meg, hogyan lehet ésszerűen és ötletesen berendezni a lakószobát, a konyhát, a fürdőszobát és egyéb helyiségeket! 8H

Alkalmazza a szelektív hulladéktárolást. 1C

Lakástervezés.

A lakás célszerű, esztétikus berendezése.

Az átlagos háztartás gépeinek szakszerű, energiatakarékos működtetése.

Ruházkodás

Textíliák alapanyaga.

Anyagismeret: a piaci kínálat kritikus megítélése, minősítése.

A személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelő és alkalomhoz illő ruházat.

Textíliák ápolása, gondozása.

Tudja megkülönböztetni a textíliákat (gyapjú, gyapot, műszál). 4B-C

Tudja ruházatát megválasztani, ápolni, gondozni (pl. kézi, gépi mosás és vasalás), az egyszerű javításokat elvégezni. 8B

A természetes és mesterséges textíliák megkülönböztetése.

Egyszerű ruhaápolási és -javítási eljárások.

Munkaszervezés

Háztartási munkafajták.

Napi, heti, évi munkák tervezése.

A háztartás irányítása.

A háztartási munka gépesítése.

Környezetbarát munkavégzés.

A vendéglátás.

Életmódbeli különbségek a falusi és városi családokban.

Munkamegosztás a családban régen és ma.

Alkalmazza a háztartási munkák megszervezésének célszerű módjait (napi, heti és időszakos nagytakarítás). 8D

Ismerje a háztartások környezetét szennyező hatásokat és tudja alkalmazni a környezetvédő szemétkezelési eljárásokat. 1C

Munkafolyamatok megfigyelése, elemzése: útmérés, időmérés.

A háztartási munkák megszervezésének módjai.

Háztartási pénzgazdálkodás

A háztartási jövedelmek összetétele, eredete.

A háztartások kiadásai.

Pénzgazdálkodás tervezése, költségvetés-készítés.

Bevétel – kiadás nyilvántartása.

Takarékossági lehetőségek (a kosztpénzzel, a munkával, az idővel).

Tudja a piaci árakat elemezni, az árakat és a minőséget összehasonlítani és ésszerűen dönteni. 8F

Vezessenek háztartási könyvet. 8F

Tudja a fogyasztói érdekvédelem lehetőségeit a gyakorlatban érvényesíteni.

A család pénzgazdálkodása.

Takarékosság.

Bevételek – kiadások vezetése.

Kiskerti ismeretek

Szobanövények, kiskert gondozása, ápolása.

Tudja gondozni a növényeket bioelvek szerint. 9A

A növények és a szobanövények szerepe életünkben, környezetünkben

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

Élet a családban

A családi élet értéke.

Családi célkitűzések.

Az emberi, családi életszakaszok.

Gyermek a családban.

A generációk kapcsolata, egymás segítése.

Az életcélok megvalósításának előfeltételei: együttműködés, tervszerűség.

Családi hagyományok, ünnepek.

Legyen képes életvitele tudatos alakítására. 8D

Legyen fegyelmezett életvitele, alkalmazkodó és segítőkész kapcsolatteremtő képessége, magatartása. 8J

A család értékeinek ismerete.

A családellátó feladatok ismerete, részvétel a munkamegosztásban.

Az idősekkel való kapcsolattartás, az idősek segítése.

Ünnepek tervezése, szervezése.

Családi szabadidő-szervezés

A szabadidő értéke és fontossága.

Családi szabadidős tevékenység tervezése, szervezése.

A játék szerepe a szülők és a gyermek kapcsolatában.

A külső tényezők hatása a szabadidő-szokásokra és kialakításuk lehetőségeire.

Tudja szabadidejét kulturáltan, egészségesen hasznosítani.

Tudja és alkalmazza az elvárt viselkedési szabályokat. 8J

Legyen tájékozott a nemzeti, az állami, a vallási és a családi ünnepekről, tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni. 8J

Sokoldalú aktív-passzív szabadidő-tevékenység.

A káros szabadidő-tevékenységek elkerülése.

Egyéni és társas szabadidő-tevékenységek megszervezése a családban, az iskolában.

A család egészsége

Az egészség és a természetes környezet közötti kapcsolat.

Az egészségmegőrzés, az -ápolás egyéni és társadalmi jelentősége.

A gyermekvállalás előfeltételei.

A káros szenvedélyek (ital, cigaretta) megelőzése.

Életmentés, elsősegély.

Házipatika.

Legyen felelőssége önmagával és másokkal szemben. 8K

Legyen türelmes és önzetlen a gondozásban és ápolásban. 8C

Ismerje az egészséget nem károsító fogamzásgátlás módjait. 8K

Egészségmegőrző életmód, felelősségteljes életvitel.

Gyakorlottság a gondozásban, a betegápolásban, az elsősegélynyújtásban.

A leggyakoribb gyermekbetegségek és megelőzésük.

A háztartási balesetek okai és megelőzésének módjai.

Lakásszervezés, lakástervezés

Települések.

Az infrastruktúra elemei: lakásállomány, közműhálózat, úthálózat, hulladékeltávolítás.

Lakóterület, forgalmi terület, iparterület, zöldövezet, városkörnyék.

A lakáshoz jutás hazai lehetőségei (építés, vétel, csere, bérlet). Jogi, pénzügyi, építészeti stb. feltételek.

A lakással szembeni igények érvényesítése a tervezésben.

Lakása megválasztásában legyen képes sokoldalú tájékozódásra, körültekintő megoldáskeresésre. 2A; 8H

Információgyűjtés képessége a lakáshoz jutás helyi lehetőségeiről.

Helyi adottságok hasznosítása a többlépcsős lakásszerzésben.

Háztartás és környezetvédelem

Külső környezeti hatások (levegő-, a talaj-, a víz- és a zajszennyezés). Megelőzési, védekezési lehetőségek. Lakáson belüli környezeti veszélyek.

Háztartási környezetvédelem.

Környezetkímélő gépkocsihasználat, -ápolás.

Elemezzék a családi háztartáson belüli környezeti veszélyforrásokat. Vitassák meg, hogyan lehet a veszélyeket elkerülni. 1A,C,D; 2A

Veszélyes szerek, környezetkárosító készítmények, munkamódok ismerete, elkerülése.

Ételkészítési gyakorlatok

Korszerű ételkészítési eljárások.

Költség-, energia-, időigény mérése. Árkalkuláció.

Tudjon önállóan ételeket tervezni és szakszerűen kivitelezni.

Adott szempontok alapján tudjon heti étrendet összeállítani. 8D,E

Ételkészítési eljárások.

Korszerű heti étrend összeállítása.

Háztartástechnika, energiagazdálkodás

Energiafajták a háztartásban.

Környezetkímélő és gazdaságos energiahasznosítás, gépesítés (fűtés, világítás, melegvíz, főzés, takarítás, tárolás). A háztartási energiafogyasztás nyilvántartása.

A természeti erőforrások végességének felismerése, az egyéni felelősség tudatosulása, energiakímélő módszerek alkalmazása.

Energiamegtakarításra vonatkozó számítások vezetése.

A megújuló energiafajták ismerete. 8I

A háztartási gépek, készülékek energiaigényének ismerete.

A háztartásban használatos egyszerű gépek egyszerű hibáinak feltárása.

Gazdálkodás

A költségvetés készítésének szempontjai. A piac alakulása, árak összehasonlítása.

Háztartással kapcsolatos ügyintézés.

Tudja a bevételt-kiadást tervezni. A takarékossági lehetőségek kihasználása. 8F

Készség családi vállalkozói tevékenységre (vendéglátás). 8F

Alkalmazza a számítógépet a költségvetés és háztartás szervezésében. 1D

Költségvetés készítése.

Bevétel-kiadás-takarékosság.

Képesség a háztartással kapcsolatos alapvető ügyek intézésére.

NÖVÉNYÁPOLÁSI ISMERETEK (amennyiben erre lehetőség van)

Lakó-, dísz-, haszonkertek telepítési tervei. A kertápolási munkák rendje, munkaeszközei.

Termelési terv készítése (anyag, költség, hozam, szükséglet, termelőhelyi adottságok).

Kerti termékek értékesítése, feldolgozási lehetőségei, tárolásuk.

Vállalkozási lehetőségek, helyi adottságokra épülő formák.

Tudjon termelői tevékenységet végezni. 4D; 5C,D; 8F

Vállalkozói gondolkodásmód.

A termeléstervezésben, gazdasági számításokban való gyakorlottság. 4F; 8F

A biogazdálkodás fontosságának belátása. 1C; 9A

Munkaeszközök, munkamódszerek ismerete.

Szabályszerű munkavégzés.

TERMELÉSI GYAKORLATOK (amennyiben erre lehetőség van)

Textil és nem textil anyagokból (bőr, szalma, fa) termékek előállítása. Díszítő eljárások (festés, nyomás, bőrdomborítás).

Az előállított termékek értékesítésének szervezése, nyilvántartása

Üzleti levelezés.

Tudjon textíliákat előállítani, felsőruhát varrni. 5C; 8B

Értékesítésre alkalmas textil- és egyéb tárgyak készítése és értékesítésük megszervezése. 8F

 

PÁLYAORIENTÁCIÓ

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői

A) Tudatosuljon a tanulóban a pálya és személyiség megfelelésének jelentősége.

B) Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban; megismerni saját képességeit és azokat a valóságban kipróbálni.

C) Értse az érdeklődés jelentőségét a pályaválasztásban.

D) Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.

E) Legyen képes elfogadni az esetlegesen bekövetkező pályamódosítás szükségességét.

2. Pályaismeret

A) A tanuló legyen képes rendszerezni a munka világáról eddig szerzett tapasztalatait és ismereteit.

B) Tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit (azonosságok, különbségek), felismerni az egymást helyettesítő pályacsoportokat.

C) Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.

3. Tájékozódás a munkaerőpiacon

A) Legyen tisztában az életszerepek változásaival.

B) Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.

C) Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit.

D) Értse meg az ember munkalehetőségei, valamint a gazdasági-társadalmi és az ebből következő foglalkoztatási viszonyok közötti összefüggéseket.

RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉN

(A példákat dőlt betűvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

AZ EREDMÉNYES MUNKAVÉGZÉS PSZICHÉS ÖSSZETEVŐI

A képességek:

–    térbeli gondolkodás;

–    nyelvi kifejezőképesség;

–    számolási képesség;

–    fizikai teherbírás;

–    kézügyesség;

–    ötletgazdagság;

–    kapcsolatteremtési képesség.

A képesség és teljesítmény összefüggése.

Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai.

A munkahelyi ártalmak és a stressz.

A munkanélküliség állapota és folyamata, az átképzés.

Írjon le minél több olyan tevékenységet, amelyet szívesen végezne. 1A,B,C

Gyűjtsön olyan foglalkozásokat, amelyeknél az egyes képességek fejlettsége elsődleges. 1A

Rangsorolja az egyes képességeket aszerint, hogy magát miben tartja a legjobbnak, illetve a leggyengébbnek! 1B

Készítsen interjút egy munkanélkülivel. 1E

Az egyes képességek fő jellemzői.

A testi adottságok, a szociális körülmények és a tárgyi tudás szerepe az eredményes munkavégzésben.

Képességei szintjeinek ismerete a pályaválasztás, illetve pályamódosítás idején.

Érdeklődési területek:

–    szabadban dolgozni;

–    növényekkel, állatokkal foglalkozni;

–    emberek között dolgozni;

–    testi erőt kifejteni;

–    formákkal, vonalakkal dolgozni;

–    kézi erővel, szerszámmal dolgozni;

–    technikai feladatokat ellátni;

–    irodában dolgozni;