nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási társulatokról
2016-10-01
2017-07-24
10
Jogszabály

160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet

a vízgazdálkodási társulatokról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a vízgazdálkodási társulatok megalakulásával, működésével, megszűnésével és a közcélú érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos szabályokról a Kormány a következőket rendeli el:

A vízgazdálkodási társulatok

1. §1 (1) A vízgazdálkodási társulatok

a) vízitársulat esetében a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvényben (a továbbiakban: Vttv.) meghatározott közfeladataikat a Vttv.-ben, e rendeletben és az alapszabályukban,

b) víziközmű-társulat esetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: törvény) meghatározott közfeladataikat a törvényben, e rendeletben és az alapszabályukban

foglaltak szerint látják el.

(2) Egy érdekeltségi területen az adott közfeladat ellátására csak egy vízitársulat és egy vízközmű-társulat (a továbbiakban a vízitársulat és a víziközmű-társulat együtt: társulat) működhet.

A társulat megalakulása

2. § (1)2 A vízgazdálkodási társulat megalakulását előkészítő szervezőbizottságot a vízgazdálkodási közfeladat megvalósításában érdekeltek (az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, illetőleg használó természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és egyéb szervezetek) hozzák létre, illetve annak megalakítását a (2) bekezdésben megjelölt állami és önkormányzati szervek kezdeményezik.

(2)3 A társulati közfeladattal érintett működési terület meghatározásához a szervezőbizottságnak be kell szereznie a tervezett működési területtel érintett vízügyi igazgatási szerv, továbbá

a) vízitársulat esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv,

b) víziközmű-társulat esetén az önkormányzat jegyzőjének

javaslatát, amelyeket a helyszínrajz elkészítésénél figyelembe kell venni.

(3)4 A szervezőbizottság tagjainak több, mint a felét a társulat megalakításában érdekelt, az (1) bekezdés szerinti természetes személyek, illetve szervezetek (képviselői) alkotják.

(3a)5 A szervezőbizottság vízitársulat esetén legalább hét tagból áll és tagjai a (2) bekezdés szerinti szervek, valamint a vízitársulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője.

(4)6 A szervezőbizottság létrejön, ha kimondja megalakulását, tagjai maguk közül megválasztják annak elnökét és megállapítják a szervezőbizottság működési rendjét.

3. § (1) A szervezőbizottság feladata a társulat megalakulásához szükséges vízgazdálkodási érdekeltségi és ezzel összefüggő egyéb feltételek vizsgálata és meghatározása, így különösen:

a) a tervezett társulati közfeladat műszaki, vízgazdálkodási érdekeltségi területének megállapítása, amely a társulat megalakulása esetén a társulat érdekeltségi területét képezi;

b) az alapszabály tervezetének elkészítése, ideértve és ahhoz mellékelve a tervezett érdekeltségi területet ábrázoló helyszínrajzot, olyan méretarányban, amelyből az érdekeltség ténye megállapítható;

c) a tervezett érdekeltségi területen az ingatlantulajdonosok (használók) tájékoztatása a vízgazdálkodási közfeladatról és annak társulati úton történő ellátásával járó jogokról és kötelezettségekről;

d) víziközmű-társulat esetén a pénzügyi, műszaki számítás elkészítése;

e) az alakuló közgyűlés összehívása;

f)7 vízitársulat esetén a szándéknyilatkozatok és a küldöttjelöltek nyilvántartásba vétele.

(2)8 A társulati közfeladattal érintett érdekeltségi terület meghatározásához a szervezőbizottságnak be kell szereznie az illetékes vízügyi igazgatóság9, továbbá víziközmű-társulat szervezése esetén az illetékes önkormányzat jegyzőjének javaslatát. A javaslatokat a helyszínrajz elkészítésénél figyelembe kell venni.

(3) A szervezőbizottság a társulat nevében jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, és működése a társulat megalakulásával megszűnik.

4. § (1)10 A szervezőbizottság az alakuló közgyűlést akkor hívja össze, ha

a) a 3. § szerint meghatározott területen, az érdekeltek érdekeltségi egység aránya szerint számított többsége előzetes szándéknyilatkozat aláírásával tanúsítja, hogy a vízgazdálkodási közfeladatot társulat útján kívánja megvalósítani;

b) rendelkezésre állnak azok az okiratok, amelyek a társulat megalakulásához szükségesek;

c) vízitársulat esetén a területi egységekben a küldöttjelölteket megválasztották.

(2)11 A közfeladat társulati úton történő ellátásához a vízügyi hatóság engedélyét – mint építtető – a vízgazdálkodási közfeladatot társulat hiányában ellátó állami vagy önkormányzati szerv, a társulat megalakulását megelőzően is beszerezheti. A társulat megalakulását követően az engedélyes személyében történt változás átvezetését az engedélyes kérelmezi.

(3)12 A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó társulati közfeladat tervezéséhez kérhető elvi vízjogi engedélyre a (2) bekezdésben foglaltak irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy azt az ott megjelölt állami vagy önkormányzati szerv megbízásából az engedélyt a tervező is kérelmezheti.

5. § (1) Az alakuló közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést – a tervezett érdekeltségi terület szerint megállapított összes érdekelteknek – a közgyűlés megtartására kitűzött időpontot legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni és a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(2) Az érdekelteket az alakuló közgyűlésen – két tanú által aláírt – írásbeli meghatalmazással ellátott személy is képviselheti. A képviselő legfeljebb száz érdekeltet képviselhet.

(2a)13 Vízitársulat esetén a (2) bekezdés szerinti meghatalmazásban fel kell tüntetni a képviselt érdekeltnek a Vttv. 8. § (1) bekezdése szerinti adatait.

(3) A társulatot megalakító határozat akkor érvényes, ha az érdekeltek érdekeltségi egység aránya szerint számított, legalább kétharmados többsége – az alapszabály elfogadásával – dönt a társulat megalakításáról.

6. § (1) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) az alakuló közgyűlés helyét, idejét,

b) a jelenlevő, illetőleg a képviselt érdekeltek számát, az érdekeltség jogcímét, mértékét és arányát,

c) a hozott határozatokat, annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) érdekeltek milyen érdekeltségi arányban hozták,

d) a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.

(2) A határozatképességet igazoló iratokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve az érdekeltek képviseletére adott meghatalmazást is.

(3) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül az alakuló közgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia.

(4) A jegyzőkönyv másolatát a tagok részére meg kell küldeni. Az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.

A vízitársulat megalakulására vonatkozó külön rendelkezések14

6/A. §15 Az alakuló vízitársulat szervezőbizottsága a területi egységekben megtartásra kerülő küldöttjelöltet állító fórumon – a területi egységek ingatlantulajdonosai vagy használói javaslatára – a települési önkormányzatok, mezőgazdasági termelő gazdasági szervezetek, a mezőgazdasági magántermelők és egyéb szervezetek jelöltjeit veheti fel a jelöltlistára. A területi egységek jelöltjeinek összetételét és számát az alapszabályban kell rögzíteni.

6/B. §16 (1) A vízitársulat megalakul, ha a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, a Pp. szerinti jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek (a továbbiakban: érdekelteknek) az érdekeltségi egység aránya szerint számított több mint kétharmada az alakuló közgyűlésen

a) kimondja megalakulását;

b) elfogadja a vízitársulat alapszabályát;

c) megválasztja a vízitársulat vezető testületi szerveit és tisztségviselőit;

d) megválasztja a küldötteket.

(2) A küldötteket az alakuló közgyűlés határozatlan időre választja.

(3) A küldöttet az általa képviselt területi egységek tagjai több mint felének javaslatára a küldöttgyűlés felmenti.

(4) Ha a küldött mandátuma bármely okból megszűnik, helyette az adott területi egység tagjai új küldöttet választanak.

(5) Az alakuló közgyűlést a szervezőbizottság elnöke vezeti. Jelenléti ívet kell vezetni, és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen

a) az alakuló közgyűlés helyét és idejét;

b) a jelenlevő és a képviselt érdekeltek számát, az érdekeltség jogcímét, mértékét és arányát;

c) a gyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) érdekeltek milyen arányban szavazták meg;

d) a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.

(6) A határozatképességet igazoló iratokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve az érdekeltek képviseletére adott meghatalmazásokat is.

(7) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül az alakuló közgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.

(8) A vízitársulat megalakulásával az érdekeltek tagokká válnak.

6/C. §17 (1) A vízitársulat alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül az intézőbizottság elnökének be kell jelentenie az illetékes cégbíróságnál.

(2) A vízitársulat a cégjegyzékbe való bejegyzésével a bejegyzés napján jön létre. Működését, tevékenységét csak jogerős cégbejegyzést követően kezdheti meg.

(3) A vízitársulat jogerős cégbejegyzéséig az alapszabály érvénytelenségére a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős cégbejegyzés után az alapszabály megtámadására nincs mód, és az alapszabály semmisségét csak a következő okokból lehet megállapítani:

a) az alapszabály ügyvédi vagy az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor;

b) az alapszabály nem tartalmazza a vízitársulat nevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, a vízitársulat működési területét, a társulati művek megnevezését;

c) a vízitársulat tevékenységi köre jogszabályba ütközik;

d) a vízitársulat alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt, vagy a vízitársulat alakuló gyűlésén az összes érdekelt érdekeltségi egység szerint számított több mint kétharmadának igen szavazata hiányzott.

(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján az alapszabály érvénytelenségét megállapítja, felhívja a vízitársulat tagjait az érvénytelenség kiküszöbölésére. Ha erre nincs mód, a bíróság az alapszabályt a határozatában megjelölt időpontig hatályossá nyilvánítja, és szükség esetén felhívja a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.

(5) A jogerős cégbejegyzést követően az alapszabály érvénytelenségének megállapítása nem érinti azon kötelezettségek fennállását, amelyek a vízitársulat terhére vagy javára az érvénytelenség megállapításáig keletkeztek.

(6) Ha a cégbíróság a vízitársulat bejegyzését megtagadta, a vízitársulat tevékenységét a jogerős határozat kézhezvétele után meg kell szüntetni. Az alakuló gyűléstől a tevékenység megszüntetéséig terjedő időszakra vonatkozóan a tagok kötelesek egymással elszámolni. Az új vízitársulat megalakulásig a társulati művek működtetéséről a vízügyi igazgatási szerv gondoskodik.

6/D. §18 A vízitársulatra, valamint a vízitársulat tagjaira, vezető tisztségviselőire vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képező jogok, tények és adatok nyilvánosak.

A társulat szervezete és működése

7. § (1) A törvény szerinti testületi szervek mellett a társulat alapszabálya ügyviteli és egyéb szervezeti egységekről is rendelkezhet.

(2) A társulat alapszabályában kell meghatározni, hogy a társulat legfőbb szerve közgyűlésként vagy küldöttgyűlésként működik. A küldötteket az alapszabály szerint a tagok maguk közül választják. A társulat tisztségviselői tisztségüknél fogva küldöttek.

(3) A közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés (a továbbiakban együtt: taggyűlés) hatáskörébe tartozik:

a) alapszabály módosítása;

b) a társulat megszüntetésének, szétválásának, illetőleg egyesülésének elhatározása;

c) a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása;

d) a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, módosítása;

e) a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

f) a társulat közfeladatainak éves – és ezen belüli – ütemezése, területi sorrendjének, valamint az ár- és belvízvédekezési tartalék mértékének meghatározása;

g) a közfeladatok ellátásához szükséges – a törvényben meghatározott mértékű – elkülönített vagyon meghatározása;

h) az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása;

i) az egyesülési törvény szerinti érdekképviseleti szervezetben való tagság elhatározása;

j) gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása;

k) amit jogszabály vagy az alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal.

(4) Rendkívüli taggyűlést kell tartani, ha

a) az intéző- vagy az ellenőrző bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken; illetőleg

b) az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja; illetve

c) a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább egyharmada azt az ok megjelölésével kéri; illetőleg

d) az ellenőrző bizottság vagy a cégbíróság indítványozza.

(5) A taggyűlés jegyzőkönyvére a 6. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(6) A taggyűlési jegyzőkönyvekről nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.

(7) A taggyűlésre tanácskozási joggal meg kell hívni a társulat ügyvezetőjét, az ellenőrző bizottság elnökét, továbbá a 2. § (2) bekezdése szerinti szerveket, valamint azt, akinek a meghívását az alapszabály előírja.

8. § (1) Az intézőbizottság gondoskodik a taggyűlés határozatainak végrehajtásáról, és dönt a társulat, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a taggyűlés hatáskörébe.

(2) Az intézőbizottságot a taggyűlés a tagok közül legfeljebb 5 évre választja. Az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(3) Az intézőbizottság tagjainak számát a törvény keretei között az alapszabály állapítja meg.

(4) Az intézőbizottság elnöke az ügyrendben, illetőleg az alapszabályban meghatározott módon, de legalább negyedévenként a bizottságot összehívja.

(5) Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak kétharmada jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) Az intézőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készítni, amelyet az intéző bizottság elnöke (illetőleg az ülést levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(7) Az intézőbizottság üléseire az ügyvezetőt és az ellenőrző bizottság elnökét meg kell hívni.

(8) Az intézőbizottság gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek, és a változást az éves taggyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák.

9. § (1) Az ellenőrző bizottságot a taggyűlés legfeljebb 5 évre választja. Az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(2) Az ellenőrző bizottság tagjainak számát a törvény keretei között az alapszabály állapítja meg.

(3) Az ellenőrző bizottság a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a taggyűlésnek évente beszámol. A taggyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak az ellenőrző bizottság megállapításainak ismeretében határozhat.

(4) Az ellenőrző bizottság az intézőbizottsághoz fordul, ha annak a 8. §-ban meghatározott hatáskörét az ellenőrzése kapcsán tett megállapítása érinti.

(5) Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) Az ellenőrző bizottság elnöke, vagy a bizottságnak az elnök által megbízott tagja az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

10. § (1) A társulat tisztségviselői:

a) az intézőbizottság elnöke, tagjai,

b) az ellenőrző bizottság elnöke, tagjai.

(2) Tisztségviselő csak a társulat tagja – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén annak képviselője – lehet. Egy tag két tisztségre nem választható.

(3) A társulat ügyvezetője tisztségviselő nem lehet és a tag képviseletét nem láthatja el. A tisztségviselők és az ügyvezető nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.19

(4) A tisztségviselőt fel kell menteni, ha

a) a tisztségéről lemondott,

b) a tisztség betöltését kizáró ok következett be,

c) a jogszabályban, illetőleg az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll fenn és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg,

d) a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált.

(5) A tisztségviselőt a taggyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltiltották.

(6) Az intézőbizottság elnöke a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatnak, valamint a taggyűlés és az intézőbizottság határozatainak megfelelően irányítja a társulatot, az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy az alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a taggyűlés, illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe.

(7) Az intézőbizottság elnöke tevékenységéről a taggyűlésnek évente beszámol.

11. § (1) Az ügyvezető személyét pályázat útján kell kiválasztani. A pályázatot az intézőbizottság írja ki és bírálja el.

(2) A társulat ügyvezetője felett a munkáltatói jogokat az intézőbizottság elnöke gyakorolja.

A vízitársulathoz történő csatlakozásra vonatkozó külön rendelkezések20

11/A. §21 (1) Vízitársulathoz történő csatlakozáskor a vízitársulat működési területe azon területtel bővül, amelyen az érdekeltek több mint kétharmada az alakulás szabályai szerinti szándéknyilatkozatban nyilvánítja ki, hogy az adott vízitársulat tagja kíván lenni. A csatlakozásról a vízitársulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz.

(2) Ha új ingatlantulajdonos lép be a már működő vízitársulatba, a vízitársulat működési területe a belépő tag által képviselt területtel bővül ki.

(3) A működési terület kibővítésénél a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv véleményét figyelembe kell venni. A belépésről a vízitársulat küldöttgyűlése az alapszabály egyidejű módosításával határoz.

A tag joga és kötelezettsége

12. § (1) A tag joga különösen, hogy

a) személyesen, képviselője vagy küldöttje útján résztvegyen a társulati feladatok meghatározásában;

b) a társulatban személyesen – ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn – tisztséget viseljen;

c) a tisztségviselőktől, a küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen.

(2) A tag kötelessége különösen, hogy

a) az érdekeltségi hozzájárulást a taggyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizesse;

b) személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta.

(3) Ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnésének alapjául szolgáló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint – ha abból nem állapítható meg – a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag nevét, lakhelyét (székhelyét).

(4) A tag a részére megállapított érdekeltségi hozzájárulást annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles megfizetni, amelyben a (3) bekezdés szerinti bejelentést megtette. A bejelentés alapján a tag személyében bekövetkezett változást a tagnyilvántartásban rögzíteni, és erről a régi és az új tagot a bejelentést követő 60 napon belül írásban értesíteni kell.

A társulat gazdálkodása

13. § (1) Az alapszabály szerinti érdekeltségi hozzájárulás alapját jelentő érdekeltségi egység

a) víziközmű-társulat esetén

1. az érdekeltségi területen lévő ingatlannak az érdekeltséget megalapozó jogcímen ténylegesen használt részére eső vízfogyasztás vagy szennyvízkibocsátás alapszabályban meghatározott mennyisége, vagy

2. belterületi vízelvezetés esetében az érdekeltségi terület – m2-ben meghatározott – egységnyi része;

b)22

(2) Az érdekeltségi hozzájárulás mértékét az alapszabályban meghatározott érdekeltségi egységre eső hozzájárulásnak és az érdekeltségi egységek számának a szorzata adja. Az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos taggyűlési határozatról a tagot az intézőbizottság elnöke írásban értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni:

a) a fizetési kötelezettség jogalapját;

b) a taggyűlési határozat számát;

c) az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás mértékét;

d) a tag érdekeltségi egységeinek számát;

e) az érdekeltségi hozzájárulás összegét;

f) a befizetés módját;

g) a befizetés határidejét;

h) a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit;

i) a jogorvoslati lehetőséget.

(3) A határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást az intézőbizottság elnökének megkeresésére az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző – az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint – hajtja be, a befolyt összeget pedig a behajtási költségek levonása után negyedévenként a társulat számlájára utalja át.

(4)23 A (3) bekezdés szerinti megkeresésben közölni kell a behajtáshoz szükséges adatokat:

a) a tag nevét;

b) lakóhelyét, székhelyét;

c)24 a tagsági jogviszonnyal összefüggő ingatlanra vonatkozóan a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál a közterület nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és a területnagyságát;

d) az érdekeltségi hozzájárulás összegét, a követelést megalapozó taggyűlési határozat számát és az abban foglalt határidőt.

(5) A víziközmű-társulat a lakossági hozzájárulás megelőlegezésére – a teljesítés szakaszos visszafizetésére figyelemmel – külön jogszabály szerint kedvezményes kamatfeltételek mellett hitelt vehet fel. A törlesztő részletek megfizetésének végső határideje az új tagok esetében sem haladhatja meg a társulat tagjaira érvényes fizetési határidőt.

(6)25

14. § (1) A vízitársulat közfeladatának ellátását szolgáló elkülönített vagyon nem terhelhető meg, azt a társulat – a tárgyévben juttatott pénzeszközök kivételével – mértékének és értékének csökkenése nélkül használhatja.

(2) A vízitársulat elkülönített vagyonáról [a törvény 42. § (3) bekezdése] a taggyűlés által jóváhagyott tételes és évente aktualizált nyilvántartást köteles vezetni.

(3) A víziközmű-társulat az általa létrehozott (bővített) víziközművet elkészülte (próbaüzem, műszaki átadás-átvétel befejezése) után legkésőbb 30 napon belül a tulajdonos önkormányzat(ok)nak adja át.

A társulat megszűnése

15. § (1) Azonos jellegű közfeladatokat ellátó társulatok külön-külön tartott taggyűlésen elhatározhatják egyesülésüket.

(2) Az új társulat tervezett érdekeltségi területének megállapítása után az egyesülő társulatok együttes taggyűlésen fogadják el az érdekeltségi területet, az egyesülés időpontját, az új társulat alapszabályát és megválasztják a tisztségviselőket.

(3) Az egyesülésre a megalakulás szabályait kell megfelelően alkalmazni, és a társulatok vagyonát – előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján – egyesíteni kell. A társulatok jogai és kötelezettségei a jogutód társulatra szállnak át.

16. § (1) A szétválással létrejövő új társulatok megalakítására a megalakulás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A szétválást kimondó taggyűlési határozatban a társulat vagyonát az előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján kell megosztani. A társulat jogai és kötelezettségei a jogutód társulatokra, az érdekeltségi terület megosztásának megfelelően szállnak át.

16/A. §26 Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben, a vízitársulatok átalakulása, egyesülése és szétválása során a számvitelről szóló törvénynek a gazdasági társaságok átalakulására, egyesülésére, szétválására irányadó rendelkezéseit, valamint azzal összhangban az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A vízitársulat egyesülésére, szétválására, megszűnésére vonatkozó külön rendelkezések27

16/B. §28 (1) A tisztségviselők elkészítik az egyesülő vízitársulatok vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód vízitársulat (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód vízitársulat alapszabály-tervezetét, meghatározzák az új működési területet.

(2) Az egyesüléssel létrejövő vízitársulat az átalakult vízitársulat általános jogutódja. A jogutód vízitársulatot illetik meg a jogelőd társulatok jogai, és terhelik a jogelőd vízitársulatok kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeket is.

(3) Az egyesülés elhatározásáról tájékoztatni kell a vízitársulatnál működő munkavállalói érdekképviseleti szerveket.

16/C. §29 (1) A vízitársulat az egyesülés elhatározásáról szóló küldöttgyűlést követő nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönyben közleményt közzétenni.

(2) A közleménynek tartalmaznia kell:

a) az egyesülő vízitársulatok cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;

b) a létrejövő vízitársulat cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;

c) a létrejövő vízitársulat megalakulásának napját;

d) az egyesülő és a létrejövő vízitársulat vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a jegyzett tőke és a vízitársulati művek értékének összegét, valamint a mérlegfőösszeget;

e) a létrejövő vízitársulat főtevékenységét; valamint

f) a hitelezőknek szóló felhívást.

16/D. §30 (1) Az egyesülés az egyesülő vízitársulatokkal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

(2) Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló vízitársulattal szemben fennálló, le nem járt követelései az átalakulással hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló vízitársulattól a döntés második közzétételét követő harminc napos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek.

16/E. §31 (1) A vízitársulat küldöttgyűlése előzetesen elkészített vagyonmérleg alapján elhatározhatja a vízitársulat-szétválást több vízitársulatra. Szétválás esetén a szétváló vízitársulat megszűnik, és vagyona a szétválással létrejövő vízitársulatokra mint jogutódokra száll át. A vízitársulat jogai és kötelezettségei a jogutód vízitársulatokra szállnak át.

(2) A szétválás tervezetét a tisztségviselők készítik el. Ebben meg kell határozni

a) a szétváló vízitársulat cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát és a létrejövő vízitársulatok cégnevét és székhelyét;

b) a szétválás módját (különválás, kiválás);

c) a vagyonmegosztási javaslatot, vagyis a szétváló vízitársulat vagyonának a jogutódok közti megosztásának tervezett arányát;

d) az egyes jogosítványok és kötelezettségek, valamint a folyamatban lévő peres és nem peres ügyek és hatósági eljárások tekintetében a jogutód nevesítését;

e) kiválás esetében a fennmaradó vízitársulat alapszabályában a szükséges módosítások tervezetét, valamint a kiválással létrejövő vízitársulat alapszabályának tervezetét;

f) különválás esetében a létrejövő új vízitársulatok alapszabályának tervezetét;

g) mindazt, amit a szétváló vízitársulat küldöttgyűlése szükségesnek tart.

(3) A vezető tisztségviselők a szétváló vízitársulat és a szétválás utáni valamennyi jogutód tekintetében elkészítik a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket.

16/F. §32 (1) A 16/E. § (2) bekezdésében meghatározott tervezetek és okiratok javaslatainak elfogadásáról a szétváló vízitársulat küldöttgyűlése dönt, egyúttal megbízza a társaság tisztségviselőit, hogy a jogutódok alapszabályának (alapszabály-módosításának) tervezetét a szükséghez képest dolgozzák át.

(2) A szétválás elhatározásáról szóló küldöttgyűlési döntést követő tizenöt napon belül a szétváló vízitársulatnál működő munkavállalói érdekképviseleti szerveket értesíteni kell.

(3) A szétválás elhatározását tartalmazó közleményt a szétváló vízitársulat a küldöttgyűlési döntést követő nyolc napon belül köteles a Cégközlönyben közzétenni.

(4) A szétválásról szóló közleményben a meg kell jelölni

a) a szétváló vízitársulat cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;

b) a létrejövő vízitársulat megalakulásának napját;

c) az átalakuló és a létrejövő vízitársulatok vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a jegyzett tőke és a társulati művek értékének összegét, valamint a mérlegfőösszeget;

d) a létrejövő vízitársulat főtevékenységét;

e) a hitelezőknek szóló felhívást, valamint azt, hogy a hirdetményi határidő alatt hol kaphatnak tájékoztatást a hitelezők a követelésüket érintő vagyonmegosztási rendelkezésekről;

f) a szétválás módját (különválás, kiválás);

g) a szétváló vízitársulatot megillető jogok és terhelő kötelezettségek megosztására vonatkozó megállapodás legfontosabb rendelkezéseit, különösen a vagyonmegosztás arányát.

16/G. §33 (1) A szétváló vízitársulat jogutódai a szétváló vízitársulatnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozat rendelkezése szerint felelnek. A szétváló vízitársulat vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozat telepítette.

(2) Ha valamely vagyontárgyról vagy igényről a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozatban nem rendelkeztek, vagy az csak utóbb vált ismertté, a vagyontárgy, igény vagy annak ellenértéke (érvényesítési joga) valamennyi jogutód vízitársulatot a vagyonmegosztás arányában illeti meg.

(3) Ha a kötelezettségről a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozatban nem rendelkeztek, vagy az csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód szervezetek (ideértve a szétválás után megmaradó vízitársulatot is) felelőssége egyetemleges.

(4) A szétválásról szóló küldöttgyűlési határozatban nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválásról szóló küldöttgyűlési határozat a vagyonmegosztás folytán telepítette.

16/H. §34 (1) Kiválás esetében az a vízitársulat, amelyből a kiválás történik, alapszabályának módosítását követően változatlan formában működik tovább, a kivált tagok részvételével és a vízitársulati vagyon egy részének felhasználásával pedig új vízitársulat vagy vízitársulatok az alakulás szabályai szerint jönnek létre.

(2) Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a vízitársulattól megváló tagok a vízitársulati vagyon egy részével más, már működő vízitársulathoz, mint átvevő vízitársulathoz csatlakoznak. A kiválásról szóló küldöttgyűlési határozat megalkotásában ilyenkor az átvevő vízitársulat is részt vesz.

(3) A vízitársulatból kiválni szándékozó területrészen a vízitársulati tagok több mint kétharmada javaslatára a kiválásról döntő küldöttgyűlés megtartása előtt a kiváló területrészre az alakulás szabályát kell megfelelően alkalmazni, a kiválást elhatározó területrész vízitársulati tagjai többségének szándéknyilatkozatát a kiválásról döntő küldöttgyűlés megtartása előtt be kell szerezni az új vízitársulat megalakulására vonatkozóan.

16/I. §35 A vízitársulat más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.

16/J. §36 (1) A vízitársulat jogutód nélkül megszűnik, ha

a) elhatározza a jogutód nélküli megszűnését (feloszlását);

b) a vízitársulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

c) a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését.

(2) A vízitársulat megszűnését követően az új vízitársulat megalakulásig a vízitársulat elkülönített vagyonát a társulati mű fekvése szerinti vízügyi igazgatási szerv felelős őrzésbe veszi át, és gondoskodik a vízitársulati művek működtetéséről. A vízügyi igazgatási szerv a megszűnt vízitársulat működési területén megalakuló új vízitársulat részére az elkülönített vagyont térítésmentesen, területarányosan adja át a közfeladat ellátási kötelezettségével.

A víziközmű-társulat megszűnésére vonatkozó külön rendelkezések

17. § (1)37 Ha a víziközmű-társulat az alapszabályban meghatározott közcélú feladatait végrehajtotta, és a létrehozott közművet – szolgáltatásra alkalmas állapotban – a külön törvény szerinti tulajdonos állam vagy települési önkormányzat részére átadta, az e rendeletben meghatározott elszámolási eljárást kell lefolytatnia.

(2) Az elszámolási eljárás megindításáról a közmű átadástól számított 30 napon belül a taggyűlés határoz, és tagjai közül háromtagú elszámoló bizottságot választ.

(3) Ha a taggyűlés nem tud a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül elszámoló bizottságot választani, abban az esetben annak tagjait – az intézőbizottság kérelmére – a cégbíróság jelöli ki. Az ellenőrző bizottság az elszámolás alatt működését tovább folytatja, de a taggyűlés hatásköre – az elszámolás alatt – csak a beszámolóról szóló előterjesztés elfogadására terjed ki.

(4) Az elszámolási eljárás során az elszámoló bizottság az intézőbizottság hatáskörét gyakorolja, az ellenőrző bizottság pedig működését tovább folytatja.

(5) Az elszámolási eljárás kezdő időpontja az eljárás megindításáról szóló taggyűlési határozat kelte.

(6) A társulat az eljárás megindításáról szóló taggyűlési határozatot legkésőbb a határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles megküldeni:

a) a törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságnak;

b) az általa létrehozott közmű helye szerint illetékes települési önkormányzatnak;

c)38 a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatójának;

d) a székhelye szerint illetékes adó- és vámhatóságnak, illetékhivatalnak, valamint társadalombiztosítási igazgatási szerveknek;

e)39 a b) pont szerint illetékes vízügyi igazgatóságnak40.

(7) Az elszámolási eljárás megindításáról értesíteni kell továbbá a társulat hitelezőit. Az értesítésnek tartalmaznia kell

a) az elszámolási eljárás alatt álló társulat nevét, székhelyét;

b) az elszámolás elrendeléséről szóló taggyűlési határozat számát és a határozathozatal időpontját;

c) az elszámoló bizottság tagjainak nevét és címét;

d) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket – az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos bankhitel kivételével – a közzétételtől számított 30 napon belül az elszámoló bizottságnak jelentsék be.

18. § Az elszámolás megindításának napjával a társulat valamennyi tartozása – a bankhitelt és járulékait kivéve – lejárttá válik.

19. § (1) Az elszámoló bizottság ellátja a társulat megszűnésével összefüggő feladatokat, így különösen:

a) elkészíti a társulat önkormányzati tulajdonba kerülő ingó és ingatlan vagyontárgyainak, valamint vagyoni jogainak jegyzékét;

b) az a) pontban foglaltaktól elkülönítve elkészíti a tagok által az elszámolási eljárás megindításáig, illetőleg az annak során befizetett, valamint a még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások – érdekeltenkénti és összesített jegyzékét (a továbbiakban: érdekeltségi állomány);

c) kimutatást készít az egyes tagok érdekeltségi egységeinek számáról;

d) elkészíti a társulat hiteltartozásainak egyenlegét;

e) jegyzéket készít a társulat ügyiratairól;

f) érvényesíti a társulat követeléseit és rendezi tartozásait, kivéve az érdekeltségi hozzájárulásokat és a bankhiteleket;

g) értékesíti az értékesíthető vagyontárgyakat, illetőleg szükség esetén selejtezést végez;

h)41 átutalja a társulat pénzforgalmi számlájára a házipénztárban lévő, a nyilvántartásokkal egyeztetett pénzkészletet;

i) intézkedik a társulat számlájának lezárásáról, annak egyenlegösszegét átutalja a létrehozott víziközmű helye szerint illetékes települési önkormányzat újonnan nyitott víziközmű elnevezésű elkülönített számlájára (víziközmű-számla);

j) megsemmisíti a társulat bélyegzőjét.

(2) Az elszámoló bizottság az eljárás lefolytatása során szakértőket vehet igénybe.

(3) Az elszámolási eljárás költségeit az (1) bekezdés f) pontjában említett tartozások között kell elszámolni.

20. § (1) A társulat követeléseinek érvényesítése és tartozásainak kiegyenlítése után az elszámoló bizottság elszámolási zárómérleget (a továbbiakban: zárómérleg) készít.

(2) A társulat véglegesített érdekeltségi állományáról [19. § (1) bekezdés b) pont] készült, valamint az egyes tagok érdekeltségi egységeinek számát tartalmazó kimutatásokat [19. § (1) bekezdés c) pont] a zárómérleghez csatolni kell.

(3) A még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások nyilvántartásával és beszedésével, valamint a hiteltörlesztéssel kapcsolatos ügyvitel költségeinek éves összegére – a közmű helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjével egyetértésben – számítást kell készíteni, amelyet a (2) bekezdés szerinti kimutatáshoz kell csatolni.

21. § (1) Az elszámolás körébe tartozó feladatok elvégzése után az elszámoló bizottság összehívja a taggyűlést és előterjeszti a zárómérleget. Ha a zárómérleget a taggyűlés elfogadja, egyben az elszámolási eljárást határozattal befejezettnek nyilvánítja.

(2) Az elszámoló bizottság a taggyűlési határozatot és a zárómérleget a cégbíróságnak megküldi, amely a társulatot törli a cégnyilvántartásból.

22. § (1)42 A megszűnt társulat vagyonát – ideértve a társulati úton létrehozott közcélú vízilétesítménnyel kapcsolatos vagyoni jogot és kötelezettséget, továbbá az érdekeltségi hozzájárulással összefüggő követelést és tartozást – a közfeladatokat ellátó víziközmű-tulajdonos részére kell átadni. Amennyiben az érdekeltségi hozzájárulás meghatározott részének megfizetését a kötelezettől harmadik személy polgári jogi szerződés alapján átvállalta, úgy a társulat által felvett hitel ezen része visszafizetésének kötelezettsége a harmadik személyt terheli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átadás során a még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásból származó követeléseket és a hitelállományt az ahhoz csatolt zárómérleg-mellékletek és okiratok alapján kell a víziközmű tulajdonosának átadni.

(3) A (2) bekezdés szerint még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást a létrehozott víziközmű tulajdonosa részére kell teljesíteni, annak víziközmű elnevezésű elkülönített számlájára [19. § (1) bekezdés i) pont]. A teljesítés elmaradása esetén a hozzájárulás behajtásáról a megszűnt víziközmű-társulat érdekeltségi területe szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(4) A települési önkormányzat csak az átvett vagyon és a hozzá befizetett érdekeltségi hozzájárulás erejéig felel a társulat megszűnéséig keletkezett, de később felmerülő követelésekért.

A társulatok érdekeinek védelme

23. § (1) A társulati közös érdekek védelmére – az egyesülési jogról szóló törvény szerint – létrehozott érdekképviseleti szervezet működését alapszabályában foglaltak szerint tagjai hozzájárulása biztosítja.

(2) A vízgazdálkodási társulatok az érdekképviseleti szervezetnek fizetett hozzájárulást egyéb költségeik között számolhatják el.

A közcélú érdekeltségi hozzájárulás

24. § (1)43 Ha a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásával összefüggő – a törvény és e jogszabály szerint megállapított – érdekeltségi területen vízitársulat nem működik, az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vizek és közcélú vízilétesítmények kezelője, illetve tulajdonosa – a törvény 8. § (2) bekezdése alapján – közcélú érdekeltségi hozzájárulás megállapítását kérelmezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt vizeket érintő – a törvény 35. § (1) bekezdés b) pontja szerint közfeladatot képező – közcélú vízilétesítmények és vízimunkák érdekeltségi területének meghatározásáról, annak határait tartalmazó helyszínrajz elkészítéséről, a vizek vagy a közcélú vízilétesítmények tulajdonosa, illetőleg kezelője gondoskodik.

(3) A megállapított érdekeltségi területen a (2) bekezdésben megjelölt közcélú vízilétesítmények és vízimunkák közérdek mértékéig terjedő költségeire figyelemmel az érdekelteket terhelő költségviselés arányát (érdekeltségi arányt)

a) az egységnyi érdekeltségi hozzájárulás összege, valamint

b)44 a hektárban meghatározott ingatlantulajdon, ingatlanhasználat

határozza meg.

(4) A közcélú érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összegét az érdekeltségi területen levő ingatlan használatának jellegét, az érdekeltségi területen levő földterület művelési ágát, a vízimunkáknak és a vízilétesítményeknek az ingatlanra gyakorolt hatását és kölcsönhatását alapul véve kell megállapítani.

25. § (1)45 A közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetését a 24. § (1) bekezdésben megjelölt állami szerv, illetőleg helyi önkormányzat az érdekeltségi ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője megkeresésével a tárgyévet megelőző évben november 30-ig kérelmezi.

(2)46 A megkereséshez, illetve a hozzájárulás kivetése iránti kérelemhez csatolni kell

a) az érdekeltségi területet meghatározó helyszínrajzot, amelyből a tervezett vízgazdálkodási közfeladatokra figyelemmel, az érdekeltség ténye megállapítható, továbbá

b) a költségviseléssel, annak mértékével kapcsolatos, a 24. § (3) bekezdés a) pontja szerint meghatározott adatokat.

(3) A jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján, illetve hivatalból gondoskodik a közcélú érdekeltségi hozzájárulás megállapításához, kivetéséhez szükséges, a település közigazgatási területén levő ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatainak, a tényleges ingatlantulajdonnal és használattal összefüggő tények megállapításáról.

(4) A közcélú érdekeltségi hozzájárulást évente kell megállapítani, illetőleg kivetni. A befizetés határidejét – a közfeladat ellátásának ütemezésére – az ahhoz rendelkezésre álló egyéb pénzeszközök felhasználására is figyelemmel – egy összegben vagy évente több részletben úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a közcélú vízimunkák megvalósításának, a vízilétesítmények megépítésének költségeit.

(5)47 A közcélú érdekeltségi hozzájárulást a kivetésről szóló határozatban megjelölt önkormányzathoz kell befizetni. A befizetett hozzájárulást a kivetéssel kapcsolatos költségek levonása után a kérelmező fizetési számlájára kell átutalni.

(6) A kivetéssel kapcsolatos költségek fedezetére a közcélú érdekeltségi hozzájárulás 10%-a számítható fel.

(7) Az (5) bekezdés szerint átutalt összeg, az érdekeltségi területen a vízgazdálkodási közfeladatokkal járó közcélú vízimunkákra, illetve vízilétesítmények megvalósítására, fenntartására használható fel.

Záró rendelkezések

26. § (1)48 E rendelet 1996. január 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésekor működő vízitársulatok, illetőleg a szervezőbizottságban részt vevő 2. § (2) bekezdésében megjelölt szervek részére az alapszabály mellékletét képező, a törvény 37. § (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a vonatkozó területrészek nagyságát az arról nyilvántartással rendelkező szervek vagy szervezetek megkeresésre kötelesek 90 napon belül – ha jogszabály másként nem rendelkezik – díjtalanul rendelkezésére bocsátani.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!