70/2020. (XII. 29.) AM rendelet
70/2020. (XII. 29.) AM rendelet
a Magyarországon előállított és forgalomba hozni kívánt borászati termékek után fizetendő szakmaközi bormarketing pénzügyi hozzájárulásról szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről1
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 28. § (1) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. borászat: a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 24. § (1) bekezdése szerinti borászati üzemengedélyes;
2. borászati termék: a Magyarországon forgalomba hozni kívánt, az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklet II. részében meghatározott szőlőből készült termékek közül a következő saját előállítású borászati termék:
a) bor,
b) likőrbor,
c) pezsgő,
d) minőségi pezsgő,
e) illatos minőségi pezsgő,
f) szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor,
g) gyöngyözőbor,
h) szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor,
i) szárított szőlőből készült bor,
j) túlérett szőlőből készült bor,
k) borecet;
3. forgalmazó: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 5. pontja szerinti forgalmazást végző természetes vagy jogi személy.
2. § Szakmaközi bormarketing pénzügyi hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) kell fizetnie a borászati terméket Magyarországon forgalomba hozó borászatnak, valamint az Európai Unió tagállamaiban és a harmadik országokban kiszerelt borászati termékek első magyarországi forgalmazójának,
a) ha hegyközségi tagsággal nem rendelkezik, e rendelet szerint;
b) ha hegyközségi tagsággal rendelkezik a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) piacszervezési intézkedése alapján.
3. § (1) A hozzájárulást
a) a Magyarországon borászati terméket forgalomba hozó borászatnak a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet [a továbbiakban: 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet] 14. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott származási bizonyítvány (a továbbiakban: „C” típusú származási bizonyítvány) átvételét követő 8 napon belül,
b) az Európai Unió tagállamaiban és a harmadik országokban kiszerelt borászati termékek első magyarországi forgalmazójának a forgalomba hozni kívánt mennyiségről készített bevallás alapján a HNT által kiállított számviteli bizonylat átvételét követő 30 napon belül
kell megfizetni banki átutalással, a HNT részére, a honlapján közzétett bankszámlára.
(2) A hozzájárulás mértéke az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalomba hozatal esetében borkategóriánként a következő:
a) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (a továbbiakban: OEM) ellátott borászati termékek esetén literenként egy forint;
b) az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott (a továbbiakban: OFJ) borászati termékek esetén literenként egy forint; és
c) a földrajzi jelzés nélküli (a továbbiakban: FN) borászati termékek esetén literenként egy forint.
(3) A hozzájárulás mértéke az (1) bekezdés b) pontja szerinti forgalomba hozatal esetében borkategóriánként a következő:
a) az OEM-mel ellátott borászati termékek esetén literenként két fillér;
b) az OFJ-vel borászati termékek esetén literenként két fillér és
c) az FN borászati termékek esetén literenként két fillér.
(4) A hozzájárulást
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalomba hozatal esetében a „C” típusú származási bizonyítványon szereplő borkategória, valamint mennyiség adatok alapján,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti forgalomba hozatal esetében származási országonként, az 1. § 2. pontja szerinti termékkategóriánként, valamint földrajzi árujelző típusonként (OEM/OFJ/FN) negyedévente elkészített bevallás alapján
kell kiszámítani.
(5) A szakmaközi bormarketing járulékot a „C” típusú származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati termék értékesítésen kívüli további felhasználása esetén is meg kell fizetni.
(6) Az igazoltan megsemmisült, „C” típusú származási bizonyítvánnyal rendelkező tétel után befizetett hozzájárulás a megsemmisült mennyiségre vonatkozóan visszaigényelhető.
(7) A 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 39/A. §-a szerinti esemény bekövetkezésekor, vagy ha a „C” típusú származási bizonyítványnak a 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 14. § (9) bekezdése szerinti megosztására kerül sor, a „C” típusú származási bizonyítványokra befizetett hozzájárulás összege visszaigényelhető, vagy a borászat írásbeli nyilatkozata alapján egy másik tételre átvezethető.
(8) A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott esetekben a hozzájárulást a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül kell visszafizetni vagy másik tételre átvezetni az illetékes hegyközségi szervezet egyidejű értesítésével.
(9) Ha a forgalomba hozatali engedélyben szereplő OEM vagy OFJ eltér a „C” típusú származási bizonyítványban feltüntetett OEM-től vagy OFJ-től, akkor a forgalomba hozatali engedély szerinti kategóriákba tartozó borászati termékek mennyisége alapján a borászat írásbeli nyilatkozattal a HNT-nél kezdeményezi a számára megállapított hozzájárulás módosítását.
(10) Ha a kötelezett nem tesz eleget a hozzájárulás fizetési kötelezettségének, a hegyközségi járulékfizetési kötelezettség nem teljesítésére vonatkozó jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
4. § (1) A HNT az Országos Bormarketing Stratégiában és Akciótervben meghatározott feladatok teljesítése érdekében Országos Bormarketing Alapot működtet, amelynek célja a nemzeti piacon, valamint az Európai Unió tagállamaiban és harmadik országokban folytatott promóciós tevékenységgel a magyar borászati termékek piaci helyzetének javítása, forgalmazásának elősegítése, fogyasztásának népszerűsítése.
(2) Az Országos Bormarketing Alapból a belföldi piacon történő promóciós tevékenység és a nemzetközi akciók megvalósítása, vagy az ezekhez szükséges beszerzések és általános költségek finanszírozhatók.
(3) A HNT a Wine in Moderation (WiM) program magyarországi megvalósítása érdekében, a mértékletes borfogyasztást és a borkultúra népszerűsítésére Kulturált Borfogyasztást Népszerűsítő Alapot működtet.
(4) Az Országos Bormarketing Alap és a Kulturált Borfogyasztást Népszerűsítő Alap működése
a) a borászati termékek, a borvidékek és a borkultúra promóciójára irányulhat;
b) során a megvalósuló bormarketing aktvitásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a tudatos és kulturált borfogyasztás követelményével;
c) nem szorítkozhat adott hegyközségi tagra vagy annak borászati termékére;
d) során az egyes kampányokban részt vevő borászatokat nyílt és objektív kritériumok mentén kell kiválasztani.
(5) Az Országos Bormarketing Alap és a Kulturált Borfogyasztást Népszerűsítő Alap működésének (4) bekezdésben nem szabályozott további részletes szabályait a HNT határozza meg.
(6) Az Országos Bormarketing Alap céljainak megvalósítására a hozzájárulás 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott része, a Kulturált Borfogyasztást Népszerűsítő Alap céljainak megvalósítására a hozzájárulás 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott része használható fel.
5. § (1) A HNT az Országos Bormarketing Alapot és a Kulturált Borfogyasztást Népszerűsítő Alapot elkülönítetten köteles működtetni. A HNT által elfogadott Országos Bormarketing Stratégia megvalósításához és a hozzájárulás beszedéséhez kapcsolódó adminisztratív költségekre (ideértve a Szakmaközi Bormarketing Bizottság működési költségeit) a tárgyévi hozzájárulás bevétel legfeljebb 5%-a használható fel.
(2) A HNT minden év május 31-ig honlapján nyilvánosságra hozza – az e rendelet szerinti bevételek elkülönített bemutatásával készített – beszámolóját az Országos Bormarketing Alap és a Kulturált Borfogyasztást Népszerűsítő Alap előző évi felhasználásáról.
6. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.
(2) Ez a rendelet 2024. január 1-jén hatályát veszti.
7. § Ez a rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A rendelet a 6. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2024. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás