nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1996. évi LV. törvény
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
2015-05-05
2015-11-02
65

1996. évi LV. törvény

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,
valamint a vadászatról1

[A törvény (Vtv.) szövege egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel (Vhr.).]

Az Országgyűlés

felismerve azt, hogy valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint a biológiai életközösségnek pótolhatatlan része,

tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai értékek hordozója, s ezért – mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét – természetes állapotban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni,

a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása érdekében a következő törvényt alkotja:

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában2 kapott felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény tárgya

Vtv. 1. § (1)3 E törvény Magyarország területén vadon élő állatfajok közül a vadászható állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével tartalmazza a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és élőhelyük védelmének, a vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vadban okozott károk megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati jog jogellenes hasznosítása során alkalmazható bírságokat és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggő állami feladatokat és hatásköröket.

(2)4 A vadgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak minősülő vadászható állatfajokat (a továbbiakban: vad).

(3)5 A törvény hatálya nem terjed ki a természetes élő környezetben vadon élő, nem vadászható állatfajra, valamint arra a vadra, amelyet állatkertben tartanak bekerített helyen.

Vhr. 1. §6 (1) A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):

a) nagyvadfajok:

1. Gímszarvas (Cervus elaphus),

2. Dámszarvas (Cervus dama),

3. Őz (Capreolus capreolus),

4. Muflon (Ovis gmelini musimon),

5. Vaddisznó (Sus scrofa),

6. Szikaszarvas – Japán szika (Cervus nippon nippon),

7. Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum),

8. Zerge (Rupicapra rupicapra), kivéve a R. r. tatrica és balcanica alfajok.

b)7 apróvadfajok:

ba) hasznos apróvadfajok

1. Mezei nyúl (Lepus europaeus),

2. Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),

3. Fácán (Phasianus colchicus),

4. Fogoly (Perdix perdix),

5. Nyári lúd (Anser anser),

6. Vetési lúd (Anser fabalis),

7. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),

8. Kanadai lúd (Branta canadensis),

9. Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus),

10. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),

11. Szárcsa (Fulica atra),

12. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

13. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

14. Örvös galamb (Columba palumbus),

bb) egyéb apróvadfajok:

1. Házi görény (Mustela putorius),

2. Nyest (Martes foina),

3. Borz (Meles meles),

4. Róka (Vulpes vulpes),

5. Aranysakál (Canis aureus),

6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),

7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),

8. Mosómedve (Procyon lotor),

9. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

10. Szarka (Pica pica),

11. Szajkó (Garrulus glandarius).

(2)8 Közösségi jelentőségű vadászható állatfajok a következők:

1. Fácán (Phasianus colchicus),

2. Fogoly (Perdix perdix),

3. Nyári lúd (Anser anser),

4. Vetési lúd (Anser fabalis),

5. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),

6. Kanadai lúd (Branta canadensis),

7. Tőkés réce (Anas platyrynchos),

8. Szárcsa (Fulica atra),

9. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

10. Örvös galamb (Columba palumbus),

11. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

12. Házi görény (Mustela putorius),

13. Aranysakál (Canis aureus),

14. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

15. Szarka (Pica pica),

16. Szajkó (Garrulus glandarius).

A vadászati jog

Vtv. 2. § A vadászati jog:

a) a vad, valamint élőhelyének védelmével, és

b) a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá

c) a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására,

d) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való

kötelezettségek és jogosultságok összessége.

Vtv. 3. § (1) A vadászati jog – mint vagyonértékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg.

(2) Amennyiben vízfelület is része a vadászterületnek, a vadászati jog a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan része.

Vtv. 4. § (1) Ha a vadászterület

a) kizárólag egy személy – ideértve a Magyar Államot is – tulajdonában van, e személyt a vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog),

b) több személy – ideértve a Magyar Államot is – tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog)

illeti meg.

(2) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Vtv.5. §9 A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat az erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az állattenyésztésre, a termőföld-hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

A vadászatra jogosult

Vtv.6. § (1) Önálló vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosát kell tekinteni.

(2)10 Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati közösséget alkotnak.

(3) A vadászati jog haszonbérbeadása esetén vadászatra jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.

(4) A vadászatra jogosultat (a továbbiakban: jogosult) a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi.

Vhr. 2. §11 (1)12 A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetén, amelyet a Vtv. 12. § (1) bekezdés b) pontja alapján hozott határozat alapján terjesztenek elő, a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat csak a vadászterület határának megállapítását követően, attól számított 60 napon belül kell a vadászati hatósághoz benyújtani.

(2) A vadászatra jogosultak (a továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati jog gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségét a vadászterület 4. számú melléklet szerinti kódszámának megjelölésével kell bejegyezni. A jogosult székhelyeként a földtulajdonosok vadászati közössége képviselője által megjelölt székhelyet, ennek hiányában a képviselő lakóhelyét kell bejegyezni.

(3)13 A jogosultak hatósági nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: országos hatáskörű vadászati hatóság) által rendszeresített és honlapján közzétett, az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a Vtv. 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglaltakról hozott hatályos határozatok példányát;

b) a 6. §-ban meghatározott, a földtulajdonosok vadászati közössége működésére vonatkozó szabályzat két tanúval hitelesített példányát;

c) a jogosult által elfogadott, a 44. § (1)–(2) bekezdésében, valamint a 65. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottakat magába foglaló, a vadászat helyi részletes rendjét tartalmazó szabályzat (a továbbiakban: helyi szabályzat) két tanúval hitelesített példányát;

d) a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződést;

e) a jogosult által a vadászterület meghatározott részére kötött bérvadászati szerződést;

f) a vadászterületen a teljes vadászati évben vadászni jogosult vadászok névsorát, lakóhelyét és vadászjegyük vagy – legalább egy teljes vadászati évre szóló bérvadászati szerződés esetén – a vadászati engedélyük számát.

(4) A hatósági nyilvántartásban a (2)–(3) bekezdésben foglalt adatokat érintő változást az őt érintő részek vonatkozásában a jogosult, a földtulajdonosi közösséget érintő változást pedig a földtulajdonosok vadászati közössége képviselője köteles a vadászati hatóságnak harminc napon belül írásban bejelenteni.

(5) Ha a vadászati jog haszonbérlője vagy a földtulajdonosi közösség képviselője jogi személy, a vadászati hatóságnak a nyilvántartásba vételt megelőzően vizsgálnia kell a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a cégbírósági bejegyzés meglétét.

(6)14

Vtv.7. § (1) A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért a jogosult felel.

(2) A jogosult az őt megillető vadászati jogot az e törvényben foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani.

A vadászterület

Vtv.8. § (1) Vadászterületnek minősül – hasznosítási formájától függetlenül – az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad

a) a szükséges táplálékot megtalálja,

b) természetes szaporodási feltételei, valamint

c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott.

(2) Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található

a) település közigazgatási belterületét, valamint

b) lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan,

c) tanya, valamint major,

d) temető,

e) nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely,

f) repülőtér,

g) közút, továbbá

h) vasút

területét.

Vhr. 3. §15 (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában azokat a település külterületén lévő ingatlanokat, amelyek a termőföldről szóló törvény hatálybalépéséig az ingatlan-nyilvántartásban zártkertnek minősültek.

(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas és az ingatlanon a vadászati tevékenység biztonságos feltételei adottak.

(3) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület szemközti határvonalainak távolsága akkor minősül háromezer méter alattinak, ha térképen – domborzattól függetlenül – mérve a szemközti vonalak távolsága több mint ezer méter hosszan nem éri el a háromezer méter távolságot.

(4) A Vtv. 8. § (1) bekezdésének alkalmazásában a vadászterület határa önálló helyrajzi számú ingatlan határvonala, önálló helyrajzi számú nyomvonalas létesítmény, erdőrészlet vagy erdőtag határ, továbbá közigazgatási határvonal lehet.

A vad tulajdonjoga

Vtv.9. § (1) A vad az állam tulajdonában van.

(1a)16 A vad tulajdonjogának megszerzésére a Polgári Törvénykönyv „A vadak és a halak tulajdonjogának megszerzése” fejezet szabályait kell az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazni.

(2)17 A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a jogosult tulajdonába kerül. A más vadászterületről átváltott sebzett vad – a vadászatra jogosult hozzájárulásával – a sebzés helye szerinti jogosult tulajdonába kerül, ha – a vadászatra jogosult hozzájárulásával – utánkeresés során ejtik el vagy elhullottan fellelik.

(3) A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs annak a jogosultnak tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület jogosultját kell tekinteni.

(4)18 A vadaskertben, a vadasparkban, illetve vadászterületen létesített vadfarmon jogszerűen tartott vad – a vadaspark, illetve a vadfarm fenntartójával kötött eltérő megállapodás hiányában – a jogosult tulajdonában van. A nem vadászterületen létesített vadfarmon jogszerűen tartott vad – eltérő megállapodás hiányában – a vadfarm fenntartójának tulajdonában van.

(5) A gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, a vaddisznó, illetve az őz elejtésének minősül az első halálos lövés leadása.

(6) Az (5) bekezdésben nem említett vad elejtésének minősül a vad helybenmaradását eredményező lövés leadása, illetve ragadozó madárral történő elfogása.

(7) A vad elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján élve történő birtokbavétele.

(8) E törvény alkalmazásában nagyvadfajoknál trófeának minősül az elejtett gímszarvas, dámszarvas, valamint az őz agancsa, a muflon csigája, továbbá a vaddisznó agyara.

Vhr. 4. §19

A vadászati jog gyakorlása, hasznosítása

Vtv.10. § (1) Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a jogosult:

a) e törvényben előírt feltételek megléte esetén vadászterületén saját maga vadászik;

b) általa meghívott vadász számára biztosítja a vadászat lehetőségét (a továbbiakban: vendégvadászat);

c) megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú és számú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).

(2) Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbe adása.

Vtv.11. § (1) A Magyar Állam önálló vadászati jogát nyilvánosan meghirdetett pályázat útján haszonbérbe adással vagy vagyonkezelői szerződéssel hasznosítja. Ebben az esetben jogosultnak a haszonbérlőt, illetőleg a vagyonkezelőt kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelő több, a Magyar Államot illető önálló vadászati jogot is hasznosíthat.

(3)20 Társult vadászati jog esetén – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a Magyar Államot tulajdonjoga alapján megillető vadászati jog hasznosításával kapcsolatos jognyilatkozatokat az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szerv – a miniszterrel, valamint védett természeti területek esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – teszi meg. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv e jog gyakorlását az állami tulajdonban levő termőföld, illetve erdő esetében az állami vagyon kezelőjére átruházhatja.

(4)21 A honvédelemért felelős miniszter kezelésében, illetve használatában levő területeket érintően a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtásakor a honvédelemért felelős miniszter egyetértése is szükséges.

Vhr. 5. § A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbe adása esetén a nyilvános pályázatot országos szaklapban és napilapban is meg kell hirdetni.

Vtv.12. § (1)22 Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai

a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

b) a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló, e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről,

c) a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról, feltételeiről

a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vett összes földterület – ideértve a medret is – összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított szótöbbséggel határoznak a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén (a továbbiakban: földtulajdonosok gyűlése), és ebben az arányban viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.

(2)23 A földtulajdonosok vadászati közössége a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető. A tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett – hatósági igazolással rendelkező – képviselője külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a vadászati közösség nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. §-ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani.

(3)24 A földtulajdonosok vadászati közössége – az (1) bekezdés szerinti módon – köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő elszámolási kötelezettségének, valamint vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

(4)25 Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a földtulajdonosok vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a földtulajdonosok gyűlését.

(5)26 A vadászterület határának megállapítására irányuló – ide nem értve vadászterület szétválasztására vagy vadászterületek egyesítésére, továbbá szomszédos vadászterületek közös határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó – földtulajdonosi gyűlés legkorábban a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző egy évvel, legkésőbb a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelőző hatvan nappal hívható össze.

Vhr. 6. §27 (1) Társult vadászati jog esetén a földtulajdonosok vadászati közössége a Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 7. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – saját maga állapítja meg. Amennyiben a földtulajdonosi közösség vadászati jogát maga gyakorolja, a működési szabályzat rendelkezéseinek tartalmaznia kell a földtulajdonosok vadászati lehetőségének meghatározását, továbbá a többlethasználati díj megfizetésének rendjét, feltételeit. A határozathozatal részletes eljárási szabályai, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályai nem lehetnek ellentétesek a Vtv. és e rendelet rendelkezéseivel. A tulajdonosi közösség működési szabályzatának adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A vadászterülethez tartozó föld tulajdonosa, amennyiben a földtulajdonosi gyűlés összehívása, illetve a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Polgári Törvénykönyv képviseleti jogra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos neve, tulajdoni hányada, a képviselő személye, a földingatlannal érintett település neve, a külterületi földingatlan helyrajzi száma, valamint annak területe hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam földtulajdona esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében eljáró személyre is alkalmazni kell. A meghatalmazás a (3) bekezdés a)–g) pontjaiban meghatározott tulajdonjog igazolására vonatkozó dokumentumokkal együtt érvényes. Nem tekinthető érvényesnek az olyan jognyilatkozat, amelyben ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra és azok érvényességét a 9. § (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen meghatározni.

(3) A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:

a) az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolatát;

b) az ingatlan széljegyzettel ellátott tulajdoni lapja esetén a tulajdon bejegyzése alapjául szolgáló okirat eredeti vagy közjegyzővel hitelesített másolatát, melyen a benyújtást a földhivatal igazolta;

c) az ingatlan tulajdonjogának földhivatali bejegyzéséről szóló határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát;

d) a kárpótlási árverés során készült árverési jegyzőkönyvet vagy közjegyző által hitelesített példányát;

e) a földhivatal vagy Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által (papíralapú vagy elektronikus adathordozón) kiadott földkönyvet vagy tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyv kivonatot;

f) a földhivatal vagy a FÖMI által papíralapú vagy elektronikus adathordozón kiadott, a tulajdonosok nevét, tulajdoni hányadát, a termőföldek helyrajzi számait, valamint azok területét hektárban tartalmazó területi összesítőt;

g) az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozással számítógépes hálózaton történő adatlekéréssel történő helyszíni adatbemutatást, vagy a tulajdonilap-másolat ügyfélkapun keresztül lekért elektronikus dokumentumának helyszíni bemutatását.

(4) A települési önkormányzat jegyzőjére – amennyiben a tulajdonosok törvényes képviselőjeként jár el – a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) A vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdésben felsorolt igazolások bármelyikével be nem jelentették.

Vhr. 7. § (1)28 Társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati közösség döntése alapján a közösség nem vadászó földtulajdonos tagjait többlethasználati díj illeti meg, ami a vadászterületen vadászatot gyakorló vadászó tulajdonostársak terhére állapítható meg. A használati viszonyok részletes szabályait a 6. § (1) bekezdésében meghatározott működési szabályzatban kell rögzíteni.

(2) A vadászati közösség –, illetve a képviselője – működése során felhasználható közös költség mértékét a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen rögzíteni kell.

(3) A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti vagy többlethasználati díj részének felhasználásáról a tulajdonosi közösség – az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is figyelemmel – határozatban rendelkezhet. A vadászati közösség megszűnésekor a tulajdonosoknak dönteniük kell a működésük során közös tulajdonukba került javak teljes körű felhasználásáról, illetve a közösséggel szemben esetlegesen fennálló követelés megosztásáról is.

Vhr. 8. § (1)29 A települési önkormányzat jegyzője jár el a földtulajdonosi gyűlésen törvényes képviselőként azon a Vtv. alapján vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát képező földterületek tulajdonosai nevében, akik

a) a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, és e képviseletükkel más természetes vagy jogi személyt nem bíztak meg,

b) a kialakítandó vadászterületen harminc hektárnál nagyobb földtulajdonnal rendelkeznek, de a határozathozatalon nem jelentek meg, és képviseletükről sem gondoskodtak.

(2) Azon földtulajdonosok, akik a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, képviseletük ellátására legalább harminchektáronként egy közös képviselőt bízhatnak meg.

(3) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében akár tulajdonosként, akár képviselőként csak egy személy, és csak egy vadászterülethez tartozásról tehet jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőként eljáró települési önkormányzat jegyzőjére is.

(4)30 A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó vadászterületen belül, a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterülettel rendelkező bármely tulajdonos kérheti. A döntés során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési önkormányzat jegyzőjét is megilleti.

Vhr. 9. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozatképesség megállapításához a vadászterület tulajdonosi közösségének jegyzőkönyveznie kell, hogy tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként

a) ki, és – településenkénti megoszlásban – mekkora területtel vesz részt,

b) a kialakítandó vadászterület egészéhez – és ezen belül is településenként – viszonyítottan e tulajdonosok vagy képviselők milyen arányt képviselnek.

(2)31 A határozathozatal során a települési önkormányzat jegyzőjének szavazati hányadát úgy kell megállapítani, hogy az adott önkormányzat közigazgatási területén belül található, a vadászterület részének minősülő földterületből le kell vonni azokat a földterületeket, amelyek képviseletéről a földtulajdonos személyesen vagy képviselőjén keresztül gondoskodott.

(3)32 A földtulajdonosi közösség képviselőjének és a földtulajdonosi gyűlésen megválasztott tulajdonosi képviselőnek lehetővé kell tennie azt, hogy a vadászterület földtulajdonosai az őket érintő kérdésekben felvilágosítást kapjanak, továbbá az iratokba betekinthessenek.

(4) A földtulajdonosok gyűlésén megállapított képviseleti jogosultság vagy tulajdoni arány vitatása esetén a Vtv. 14. § (4) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárni.

Vtv.13. § (1) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül:

a) a társult földtulajdonosok által az e törvényben előírt feltételekkel folytatott vadászat;

b) a vendégvadászat;

c) a bérvadászat.

(2) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbeadása.

(3) A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozatot írásba kell foglalni. A határozatról készült és két tanúval hitelesített okirat egy példányát a vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából az aláírást követő tizenöt napon belül meg kell küldeni.

Vhr. 10. § Bérvadászati szerződés a jogosult által felajánlott meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés megkötése nem érinti a jogosultnak a Vtv. II–IV. és VI. fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.

Vhr. 11. §33 (1) A vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem esetében a vadászati hatóság vizsgálja, hogy

a) a kialakításra tervezett vadászterület határa megfelel-e a Vtv. 8. §-ában meghatározott feltételeknek,

b) a vadászterület kialakításával keletkezik-e zárványterület,

c) keletkezik-e az érintett vadászterületek között területi átfedés,

d) a 2. § (3) bekezdésében felsorolt mellékletek megvannak-e, illetve azt, hogy azok a vadászterület kialakítási szabályainak megfelelnek-e.

(2) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy

a) a kialakításra tervezett vadászterület határa nem felel meg a Vtv. 8. §-ában foglaltaknak, a kérelmet elutasítja,

b) a kialakítandó vadászterületek között területi átfedés van, vagy a 16. § (1)–(2) bekezdése szerinti zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság – a földtulajdonosi gyűlésen választott képviselők útján – felszólítja az érintetteket az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére irányuló egyezség létrehozására,

c) az érintettek által megkötött, a földtulajdonosi gyűlésen választott képviselők részéről aláírt, térképvázlattal kiegészített egyezségről szóló megállapodást nem nyújtják be a vadászati hatósághoz, akkor a vadászati hatóság a Vtv. 20. § (4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint jár el,

d) a kialakításra kérelmezett vadászterület átfedésben van a jogerős határozattal kialakított vadászterülettel, illetve zárványterület keletkezne, a vadászati hatóság a kérelmezőt határidő megadásával felszólítja az átfedés, illetve a zárványterület megszüntetésére. Amennyiben a megadott határidőig a kérelmező a felszólításnak nem tesz eleget, a vadászati hatóság a Vtv. 20. § (4) bekezdése, illetve a Vtv. 27. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a vadászterületet a jogerősen kialakított vadászterület határához igazodóan alakítja ki.

(3) Területi átfedés esetén, ha a kérelmezők között egyezség jött létre, illetve, ha a vadászterületet a Vtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával kell kijelölni, nem kell újabb tulajdonosi gyűlést összehívni, ha a földtulajdonosi gyűlés jegyzőkönyvéből megállapítható, hogy a földtulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított szótöbbség a határmódosítás ellenére fennáll. A vadászati hatóság ennek igazolása esetén dönt a nyilvántartásba vételről, illetve a haszonbérleti szerződés, valamint a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról. A kérelemhez mellékelni kell a tulajdonosi közgyűlés jegyzőkönyv kivonatának hitelesített példányát. Zárványterület megszüntetésére irányuló eljárás esetén e bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Haszonbérlet esetén a jogosult köteles a haszonbérleti díjat – a haszonbérleti szerződésben meghatározott módon és rendben – a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének megfizetni.

(5) A képviselő – a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével – a Vtv. 14. §-ában meghatározott módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást közzétenni a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá legkésőbb 15 napon belül a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén hozott határozatokról.

(6) A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője köteles a földtulajdonosok gyűlésének iratait legalább öt évig megőrizni.

Vtv.14. § (1)34 Társult vadászati jog esetén a 12. § szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület tulajdonosainak a 12. §-ban foglaltak szerint számított egyharmada kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és az érintett települések önkormányzata hirdetőtábláján legalább harminc napra hirdetményt kell közzétennie, amelynek tartalmaznia kell a földtulajdonosok gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a 12. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a kialakítandó vadászterület térképi megjelölését.

(2)35 Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a földtulajdonosok gyűlésének összehívása érdekében eleget tettek az (1) bekezdésben foglalt eljárásnak.

(3)36 Amennyiben a földtulajdonosok – a Magyar Állam kivételével – a vadászterületen külön-külön harminc hektárt el nem érő földtulajdonnal rendelkeznek, és e tulajdonosok a határozathozatal időpontjáig közös képviseletükről másként nem gondoskodnak, a 12. § szerinti kérdésekkel kapcsolatos jognyilatkozatokat a tulajdonos törvényes képviselőjeként az érintett föld fekvésének helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője teszi meg. A települési önkormányzat jegyzője teszi meg a szükséges jognyilatkozatokat annak a tulajdonosnak a nevében is, aki az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint meghirdetett határozathozatalon nem vett részt és képviseletéről sem gondoskodott.

(4) Amennyiben az (1)–(2) bekezdés alapján meghozott határozattal és a (3) bekezdés szerint tett jognyilatkozattal a 12. §-ban foglaltak szerint számított tulajdoni hányaduk alapján kisebbségben maradt, vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok nem értenek egyet,

a) önálló vadászterület kialakítását vagy más vadászterülethez való csatlakozást kezdeményezhetnek, feltéve, hogy a tulajdonukban levő terület természetben összefüggő egységet alkot, és az e törvényben írt feltételeknek megfelel, illetőleg

b) ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, a kisebbség vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár,

a határozat annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadható.

(5)37

(6) A képviselő köteles a kezéhez teljesített bevétellel, valamint költségeivel az általa képviselt részére elszámolni.

Vhr. 12. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltakról – a kifüggesztett hirdetménnyel összehívott módon – a vadászterület tulajdonosi közösségének akkor is határoznia kell, ha egy természetes vagy jogi személy – ideértve a Magyar Állam képviseletében eljáró személyt is – a vadászterület több mint felének képviseleti jogával rendelkezik.

(2)38 A hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be. A kifüggesztés időtartamát az érintett település jegyzője igazolja.

(3)39 A földtulajdonosok gyűlését összehívó földtulajdonosoknak a hirdetményen nyilatkozniuk kell a tulajdonukban lévő, illetve képviselők esetében az általuk képviselt földterületekről településenként a földterület helyrajzi számának és nagyságának megjelölésével. Közös tulajdonban lévő földterület helyrajzi száma a hirdetményen csak egyszer tüntethető fel, a teljes területnagyság feltüntetésével. Azoknak az összehívóknak, akik közös tulajdonban lévő földterület tulajdonosai, nyilatkozniuk kell arról is, hogy többségi tulajdonnal vagy a tulajdonostársak többségének meghatalmazásával rendelkeznek.

(4)40 A hirdetményen fel kell tüntetni, hogy a földtulajdonosi gyűlés összehívóinak helyrajzi szám szerinti összes földtulajdonának területe hogyan aránylik a vadászterület teljes területéhez.

(5)41 A Vtv. 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja esetében a hirdetmény mellékleteként a kialakítandó vadászterület megjelöléseként legalább 1:50000 méretarányú topográfiai térképet, valamint a vadászterület határvonalának egyedi azonosítására alkalmas leírását is ki kell függeszteni.

(6)42 A Vtv. 12. § (1) bekezdés b) pontja esetében a hirdetmény mellékleteként csatolni kell a kialakítandó vadászterületen belül található vadászterület határának megállapításánál figyelembe vehető földterületek helyrajzi számait településenként azok nagyságának megadásával.

Vhr. 13. § (1) A Vtv. 14. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes földtulajdonosok tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani, illetve eltérő megállapodás hiányában évente megfizetni.

(2) A megválasztott képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségével való elszámolási kötelezettségét – eltérő megállapodás hiányában – évente a földtulajdonosi gyűlés elé terjesztett pénzügyi beszámolójával teljesíti. A beszámolót a közösség határozattal fogadja el.

(3)43 Vadászterület megszűnése esetén, illetve ha a földtulajdonosi képviselő megbízatása visszahívásával, vagy lemondásával megszűnik, a képviselő, illetve a megszűnt vadászterület földtulajdonosi közösségének képviselője köteles a birtokában lévő okiratok és egyéb javak, dolgok megőrzéséről gondoskodni mindaddig, amíg az új képviselő, vagy az új földtulajdonosi közösség képviselője azokat át nem veszi. A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.

(4)44 Az új földtulajdonosi közösség képviselője birtokba kerülése esetén – a felelős őrző jogszerűen követelt költségeinek megfizetését követően – köteles haladéktalanul átvenni a vadászterület fekvése szerint érintett földterületekre vonatkozó okiratokat, javakat, dolgokat.

A vadászati jog haszonbérlete

Vtv.15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adása csak a felek e törvényben írtaknak megfelelő tartalmú megállapodása esetében jelenti egyben a vadászati jog haszonbérbe adását is.

Vtv.16. § (1)45 A vadászati jog haszonbérlője lehet:

a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság);

b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;

c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.

(2)46 Egy haszonbérlő – az (1) bekezdés c) pontja szerinti haszonbérlő kivételével – legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.

(3)47 A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az új jogosult az okszerű gazdálkodás mértékéig köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő által létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések ellenértékét. A vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések körét a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben teszi közzé.

(4)48 A vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt e törvény alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azoknak a jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a vadgazdálkodási üzemterv lejártának napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek, és az újonnan kialakított vadászterületnek legalább a felét az előző üzemtervi ciklusban is haszonbérelték. Az előhaszonbérleti jog gyakorlására a Polgári Törvénykönyvnek az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5)49 A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az állami tulajdonban levő, vadászterületnek minősülő ingatlan vagyonkezelői szerződésének megszűnésekor is.

Vhr. 14. § A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény, apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény, amennyiben azok megfelelnek a műszaki és biztonsági követelményeknek.

Vhr. 14/A. §50 (1) Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az okszerű gazdálkodás mértékéig az új jogosulttal szemben igényt tarthat a korábban létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések, valamint a vadaskertben, vadasparkban tartott vad ellenértékére.

(2) Vadászterület megszűnése esetén, amennyiben az új jogosult a vadászterületen létesített vadaskertet tovább kívánja üzemeltetni, akkor azt az új üzemtervi ciklus megkezdéséig a vadászati hatósághoz a nyilvántartásba történő átvezetés végett be kell jelenteni. Ha az új jogosult a vadaskertet nem kívánja tovább üzemeltetni, akkor a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával egyidejűleg kérelmezi a vadászati hatóságnál a vadaskert létesítési engedély hatályon kívül helyezését.

Vtv.17. § (1) A haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) becslés alapján a haszonbérbe adás időpontjában a vadászterületen élő vadállomány faj- és darabszámát;

b) a vadászterületen található vadgazdálkodási és vadászati létesítmények leírását, azok tulajdoni, illetőleg használati viszonyait, a létesítési, illetőleg fenntartási költségek viselését;

c) a haszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelő szinten tartja;

d) a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségek vállalását;

e) a haszonbérleti díj mértékét.

(2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani.

(3)51 A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv időtartamára kell megkötni.

(4) A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő

a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti;

b) a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja.

(5) Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat.

(6)52 Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja harminc napon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel. Ha a haszonbérlő jogutódja a harminc napos határidőn belül igényét nem kívánja érvényesíteni, vagy ha a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges törvényi feltételekkel nem rendelkezik, akkor a haszonbérleti szerződés e határidő lejártát követő napon megszűnik.

(7)53 Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, vagy ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a vadászati közösség képviselőjének a megszűnés időpontját követő hatvan napon belül össze kell hívni a földtulajdonosok vadászati közössége gyűlését, és annak döntenie kell a vadászati jog hasznosításának módjáról, feltételeiről.

(8)54 Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a Magyar Állam önálló vadászati jogát vagyonkezelői szerződés útján hasznosítja.

Vhr. 15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni.

(2)55 Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a Vtv. 17. §-ának (6)–(7) bekezdéseiben meghatározott átmeneti időszakban a földtulajdonosok kötelesek a vad és élőhelyének védelméről gondoskodni.

(3)56 A (2) bekezdés rendelkezései az irányadók abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés a felek közös megegyezésével, vagy a szerződés felmondásával szűnik meg.

Vtv.18. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak aláírásától számított hatvan napon belül – a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt – a haszonbérlőnek a vadászati hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtania. A kérelem benyújtása egyidejűleg a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásbavételi kérelmének is minősül.

(2)57 A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést a vadászati hatóság hagyja jóvá. A vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról, valamint a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásba vételéről is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés módosításakor is.

(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést, amennyiben nem biztosított:

a) hogy a vadászterületen egy vadászra legalább száz hektár vadászterület-hányad jusson;

b) a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak – ideértve annak természetvédelmi előírásait is – végrehajtása, továbbá

c) hogy a haszonbérleti díj mértékét nem a 17. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapították meg.

(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételtől eltérhet, amennyiben a vadászati jog szakszerű gyakorlása vagy hasznosítása egyébként biztosítható.

(6) A vadászati jog haszonbérletével kapcsolatos vadászati hatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a Polgári perrendtartásnak a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint eljáró bíróság a határozatot megváltoztathatja.

A vadászterület határának megállapítása

Vtv.19. § (1)58 A vadászterület határát a kialakítandó vadászterület tulajdonosának – társult vadászati jog esetén a kialakítandó vadászterület tulajdonosai képviselőjének – kérelmére a vadászati hatóság határozatban állapítja meg.

(2) A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:

a) a vadászterület rendeltetésére;

b) a vadászterületté minősíthető föld tulajdoni, használati viszonyaira;

c) a vad mozgási körére, életfeltételeire, védelmére, valamint az élőhely ökológiai adottságaira;

d) az érintett földrészletek művelési ágára;

e) a területen mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási tevékenységet folytató szervezet belső szervezeti felépítésére;

f) a biztonságos vadászat lehetőségére;

g)59 az erdőterv betartásának lehetőségére;

h) államhatár esetében a szükséges védőtávolságra, továbbá arra, hogy

i) zárványterület ne keletkezzen;

j) a háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvédelem alatt álló területek – a védelmükhöz szükséges övezettel együtt – lehetőleg önálló vadászterületet képezzenek;

k) a háromezer hektárnál kisebb területű természetvédelem alatt álló területek lehetőleg egy vadászterületre essenek.

(3) A vadászati hatóság a vadászterület legkisebb kiterjedésétől – a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével – legfeljebb ötszáz hektárral eltérhet, amennyiben a kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg hasznosítása egyébként biztosított.

(4) Különleges rendeltetésű vadászterület esetén az azt elrendelő határozat a vadászterület legkisebb kiterjedésétől korlátozás nélkül eltérhet, amennyiben a kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg hasznosítása egyébként biztosított.

Vhr. 16. § (1) Zárványterület a Vtv. 19. §-ának (2) bekezdésének i) pontja alkalmazásában az a földterület,

a) amely önálló vadászterületként történő kialakítása esetén – a különleges rendeltetésű vadászterület kivételével – kizárólag egy vadászterülettel lenne határos, vagy

b) amelyet egy tulajdonosi közösség sem kíván vadászterületének részévé tenni,

c)60 amelyre vonatkozóan a vadászterület határának megállapítására irányuló érvényes földtulajdonosi gyűlést nem tartottak, önállóan vadászterületként nem jelölhető ki.

(2) Nem tekinthető zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral vagy annak védőzónájával határos.

Vtv.20. § (1)61 A vadászterület határának megállapítása – ide nem értve a vadászterület szétválasztására, a vadászterületek egyesítésére és a szomszédos vadászterületek közös határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó döntést – a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára szól, és ezen időtartam alatt köti a mindenkori földtulajdonosokat.

(2) A vadászterület határának megváltoztatásakor – ideértve a vadászterületek egyesítését, megosztását is – a vadászati hatóságnak egyidejűleg határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv, valamint – a vadászati jog haszonbérbe adása esetén – a haszonbérleti szerződés, jóváhagyásáról is.

(3) A vadászati hatóság nem utasíthatja el a vadászterület határának megállapítására irányuló kérelmet, ha

a) a kérelemben javasolt határ megfelel az e törvényben írt feltételeknek, és

b) a szomszédos vadászterülettel való érintkezés esetében az érintettek az e törvényben írtaknak megfelelő tartalmú egyezséget kötnek.

(4) Amennyiben a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló kérelem nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek, illetőleg, ha az érintettek a vadászati hatóság által közölt időpontig az e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú egyezséget nem kötnek, a vadászati hatóság a vadászterület határát a vadászati jog kényszerhasznosítására vonatkozó szabályok szerint hivatalból állapítja meg.

Vtv.20/A. §62 A vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásban hozott elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az eljárásban nem vett részt.

A vadászterület rendeltetésének megállapítása

Vtv.21. § (1) A vadászterület rendeltetése szerint

a) vadgazdálkodási, vagy

b) különleges

rendeltetésű lehet.

(2)63 A vadászterület különleges rendeltetését a jogosult kérelmére a vadászati hatóság határozatban állapítja meg, ha

a) azt a vad génállományának megőrzése szükségessé teszi;

b) oktatási-kutatási célból szükséges; valamint

c) a természetvédelmi érdekek érvényesítése ezt szükségessé teszi.

(3) A különleges rendeltetésű vadászterületen a vadászati jog gyakorlásával kapcsolatos különleges feltételeket a határozat állapítja meg.

(4) A vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő megállapítását:

a) a miniszter,

b) a természetvédelemért felelős miniszter,

c) az oktatásért felelős miniszter

a tulajdonossal való előzetes egyeztetés után kezdeményezheti. A határozat meghozatalára a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A vadászterület közérdekből történő különleges rendeltetésű vadászterületté való minősítéséből eredő többletköltség megtérítéséről az azt kezdeményező köteles gondoskodni.

Vadaskert létesítése

Vtv.22. § (1)64 A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére – kerítéssel bekerített – része. Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve másik vadaskertből származó vad helyezhető ki. Vaddisznó vadaskertbe, a vadászati hatóság külön engedélye alapján vadasparkból vagy vadfarmról is kihelyezhető, amennyiben a vaddisznó egyedek fenotípusos és genotípusos megjelenése a faj jellemzőit hordozzák. A vadaskertbe történő kihelyezést megelőzően a vaddisznó egyedeket – a külön jogszabályban meghatározott módon – egyedi azonosításra alkalmas füljelzővel kell ellátni.

(2)65 A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek – a vadaskert létesítését engedélyező határozatban szereplő vadfajok esetén – a vadászati tilalmi időkre és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

(3)66 A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a vadászati hatóság határozatban engedélyezi. A vadászati hatóságnak az engedélyt a 24. § (2) bekezdésének a)e) pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni.

(4) A vadászterület engedély nélküli bekerítése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(5) A vadászterület engedély nélküli bekerítése esetén a vadászterület bekerítését engedélyező hatóság határoz a kerítés fennmaradásáról vagy annak lebontásáról. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a jogosultat a vadgazdálkodási szabályok megsértése miatti felelőssége alól.

(6)67 A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról.

Vtv.23. §68 A vadaskert kerítésének fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a kerítéssel elzárt területről az engedélyben meghatározott vad ne törhessen ki, illetve hogy oda természetes úton ne jusson be. E feltételek teljesítésének felróható okból való elmulasztása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

Vadaspark létesítése

Vtv.24. § (1) Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.

(2)69 A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, jogszerű használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. A határozatban meg kell határozni:

a) a telepíthető, illetőleg a fenntartható vadfajt, valamint annak darabszámát;

b) a vad tartásával kapcsolatos állategészségügyi feltételeket;

c) erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket;

d) természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket;

e) a vad tartásával kapcsolatos egyéb feltételeket.

(3)70 A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és szükség szerint határoz az engedély visszavonásáról.

Vhr. 17. §71 (1) Vadaskert, vadaspark, vadfarm létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról az országos hatáskörű vadászati hatóság a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti döntés meghozatalához a vadaspark, vadaskert, vadfarm fekvése szerint illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri.

(2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése

a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha,

b) más nagyvadfajok esetében 500 ha.

(3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állat-egészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is.

(4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 3.I. számú melléklet állapítja meg.

(5) A vadfarm létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörrel rendelkező vadászati hatósághoz címzetten, de a kialakítandó vadfarm fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:

a) a vadfarm létesítésének indokait és célját,

b) a létesítendő vadfarm legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány),

c) a 3/II. számú melléklet szerinti dokumentumokat.

Vhr. 18. § (1) A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és – különösen a vadászati célú egységben – kitérési, illetve menekülési lehetőségét.

(2)72 Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján – kizárólag olyan vadfajok egyedére lehetséges, melyek a létesítési engedélyben szerepelnek.

Vhr. 19. §73 (1) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság – a létesítési engedélyben meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint – vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad vadaskertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön „Z” (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki.

(2) Vadfarm rokon fajú állat – kereszteződés útján életképes utódok megszületésének elkerülése céljából – tartásának helyszínétől térben elkülönülten létesíthető. Az izolációs távolságot az állategészségügyi előírások szerint kell meghatározni.

(3) A vadfarm engedélyesének biztosítania kell a tartásra engedélyezett vadfaj megfelelő tartási körülményeit, rendelkeznie kell takarmánytárolóval, egyedi kezelésre alkalmas területtel, ivóvíz ellátással és karanténnal. A vadfarm üzemeltetője köteles a vadászati hatóság által hitelesített állomány-nyilvántartást vezetni, és évente, február utolsó napjával bezárólag az állományváltozásokat a vadászati hatóságnak bejelenteni.

Vtv.25. § (1) A vadaspark bekerítésénél, a kerítés fenntartásánál a 22–23. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2)74 Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad. A vadászati hatóság – amennyiben az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképp nem állítható helyre – kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó vadászatot rendelhet el.

Vadfarm létesítése75

Vtv.25/A. §76 (1) A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására szolgáló létesítmény.

(2) Vadfarm létesítését a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett természeti területen. Vadfarm létesítése és működtetése során a 22. § (4)–(5) bekezdésében, a 23. §-ban, valamint a 24. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Vadfarmon vadászni tilos.

A vadászterületek nyilvántartása

Vtv.26. § A vadászati hatóság a vadászterületekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a vadászterület azonosítására alkalmas adatokat;

b) a vadállományra vonatkozó becslési, elejtési és trófeabírálati adatokat;

c) a vadászterületet érintő hatósági határozatokat;

d) a vadaskertre, valamint a vadasparkra vonatkozó adatokat.

Vhr. 20. § A vadászati hatóság a vadászterületekről a 4. számú melléklet szerint – a vadgazdálkodási egységekre megállapított kódszámok alapján – nyilvántartást vezet.

A vadászati jog kényszerhasznosítása

Vtv.27. §77 (1)78 Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult a 10., 12. és 13. §-okban előírt önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, vagy a 28–30. §-okban a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi, és ezáltal az adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő szervezetnek – beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket is – a fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a vadászati hatóság – a vad- és élőhelyének védelme, valamint a vadkárok megelőzése érdekében – az érintett tulajdonos költségére határozatában

a) megállapítja a vadászterület határát,

b)79 a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elrendeli, hogy a vadászterületnek minősülő földterület tulajdonosa, illetve – társult vadászati jog esetén – tulajdonosainak közössége a vadászati jog haszonbérbe adásáról a vadászati hatóság által nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján kiválasztott haszonbérlővel a vadászati hatóság által megállapított határidőig kössön szerződést, amely határidő elmulasztása esetén a haszonbérleti szerződést a vadászati hatóság az érintett tulajdonos, illetve – társult vadászati jog esetén – a tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként köti meg,

c) megállapítja a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét,

d) megállapítja a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét,

e) gondoskodik az időszerű vadgazdálkodási, illetőleg vadvédelmi munkálatok elvégzéséről,

f) hatósági vadászatot rendel el,

g) korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja a vadászatra jogosult vadgazdálkodási és vadászati tevékenységének részét vagy egészét

[az a)g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog kényszerhasznosítása].

(2)80 Ha az (1) bekezdés a)e) pontjai szerinti kérdésekben a vadgazdálkodási üzemterv hatályának megszűnését megelőző hatvanadik napig az érintett tulajdonosok érvényes határozatot nem hoznak, a vadászati hatóság bármelyik tulajdonos kérelmére elrendelheti a vadászati jog kényszerhasznosítását.

(3) A vadászati jog (1) bekezdés b) pontja szerinti haszonbérbe adása esetén:

a)81 a haszonbérleti szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv hatályának megszűnéséig kell megkötni,

b)82 a vadászati hatóságnak az az ügyintézője, aki az érintett tulajdonos, illetve tulajdonosok közössége törvényes képviselőjeként a haszonbérleti szerződést megkötötte, a vadászati hatóság által pályázat alapján kiválasztott haszonbérlő, illetve vadászatra jogosult ügyében nem gyakorolhat hatósági jogkört,

c) a haszonbérleti szerződés megkötésében eljáró vadászati hatóság mindaddig gyakorolja a törvényes képviseletből adódó jogait, ameddig a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége eleget nem tesz a 10. § (2) bekezdésében, illetve a 13. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kijelölt vadászati hatóság határozatában rendelkezik az eljáró vadászati hatóság törvényes képviseletének megszűnéséről. A törvényes képviselet megszűnésével egyidejűleg e vadászati hatóság köteles a föld tulajdonosa, illetve a tulajdonosok közössége felé elszámolni.

(5) A vadászati jog kényszerhasznosítása során az eljáró hatóságnak biztosítania kell, hogy a vadállomány, valamint a vadkárral érintett vagyon védelme a földtulajdonos rendelkezési jogát csak az intézkedés mértékével arányosan korlátozza.

(6)83 A vadászati jog gyakorlására vagy hasznosítására kötelező, valamint a vadászati jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozatot nyilvánosan is közzé kell tenni.

(7) A hatósági vadászat során az elejtett vad, illetve annak trófeája értékesítéséről a vadászati hatóság gondoskodik, a föld tulajdonosa, illetve a jogosult csak a felmerült költségeket – ideértve a vadgazdálkodás költségeit – meghaladó részére tarthat igényt.

Vhr. 21. § (1) Hatósági vadászat elrendeléséről szóló határozatban a vadászati hatóságnak meg kell határoznia a vadászat feltételeit:

a) az elejthető vadfajok körét,

b) az elejtés módját, eszközeit,

c) a hatósági vadászat rendjét,

d) a megbízott személyét vagy a kirendelés szükségességét.

(2) Hatósági vadászatra hivatásos vadász, mezőőr, erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet, valamint természetvédelmi és vadászati hatóság tagja bízható meg, illetve rendelhető ki, ha rendelkezik a vadászat gyakorlásához szükséges feltételekkel. A mezei őrszolgálat, a természetvédelmi, valamint a vadászati hatóság tagját a vadászati hatóság megkeresésére kizárólag az érintett munkáltatója rendelheti ki.

(3)84 A hatósági vadászaton elejtett vadból származó bevételnek a hatósági vadászat költségeivel csökkentett részét a vadászati hatóság vagy megbízottja utalja a jogosult számlájára.

(4)85 Amennyiben a hatósági vadászaton elejtett vad értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a hatósági vadászat költségét, a jogosult köteles a különbözetet a vadászati hatóság elszámolását követően haladéktalanul megfizetni a vadászati hatóság által meghatározott módon.

II. Fejezet

A VAD ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME

Általános szabályok

Vtv.28. § (1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajok, az élő szervezetek, valamint a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám fennmaradását.

(2) A vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos vadászaton kívül a vad fennmaradását bármilyen módon veszélyeztetni.

(3) A vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó, és táplálkozási-, valamint szaporodási vagy költési helyét zavarni. Nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység, ideértve a halastavak lehalászását is.

(4)86 Ha a törvény másként nem rendelkezik, tilos

a) a madárfajok fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása vagy elpusztítása,

b) a vadászható madárfajok tojásainak természetből való gyűjtése, valamint az így gyűjtött tojások birtoklása még üres állapotban is,

c) az emlősök kotorékainak és egyéb zárt búvóhelyek füstképzéssel történő zavarása, illetve elgázosítása.

(5)87 Nem minősül a (4) bekezdés b) pontja szerinti gyűjtésnek a vadászatra jogosult által fészekmentés céljából végzett vadvédelmi tevékenység.

(6)88 A vadászati hatóság a külön jogszabályban meghatározott, az Európai Unió jogi aktusa által védelemben részesített vadászható vadfajnak (a továbbiakban: közösségi jelentőségű vadászható vadfaj) nem minősülő vadászható vadfaj vonatkozásában a (4) bekezdés c) pontjában szereplő tevékenységet a 38/A. § (1) bekezdésének a)–g) pontjában felsorolt feltételeken kívül állat-egészségügyi, vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból engedélyezheti.

Vtv.29. § (1) Tilos a vad kínzása. A vad elejtése, elfogása nem járhat annak kínzásával.

(2) A vadász köteles az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése céljából felkutatni. A vadat – kímélete érdekében – gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.

Tiltott vadászati módok89

Vtv.30. § (1)90 A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.

(2)91 A vadászati hatóság – közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint, más vadfaj vonatkozásában állat-egészségügyi, vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból is – a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását.

(3)92 A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében – a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel – elfoghatja vagy elejtheti

a) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve

b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.

(4)93 A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára.

Vhr. 22. § (1) A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.

(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.

(3)94

(4) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább huszonnégy óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.

(5) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állat-egészségügyi ellátásáról.

Vtv.31. § (1) Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának előzetes hozzájárulásával létesíthető.

(2)95 Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve a használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a jogosulttal szemben.

(3)96 A védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a természetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető.

(4)97 Vadászterületen vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni a vad természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.

Vhr. 23. § (1) A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.

(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.

Vtv.32. §98 (1) Mesterséges apróvad-tenyésztési tevékenység folytatásához, vad zárttéri tartásához, vad vadászterületek közötti szállításához, valamint vad vadászterületre történő kiengedéséhez a vadászati hatóság engedélye szükséges.

(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő zárttéri tartása, vad vadászterületek közötti engedély nélküli szállítása, vad vadászterületre engedély nélküli kihelyezése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(3) Apróvadtenyésztő telepet létesíteni, továbbá a tenyésztett apróvadat vadászterületre kiengedni csak az állategészségügyre vonatkozó szabályok szerint lehet.

(4) Nagyvadat zárt térben – az állatkertben történő tartás kivételével – csak vadaskertben, vadasparkban, valamint vadfarmon lehet tartani.

Vhr. 24. § (1) A Vtv. 32. §-ának alkalmazásában a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység során mesterséges vadtenyésztési tevékenység a vad zárttéri tartása és szaporítása.

(2)99 Vadászterületnek nem minősülő területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben engedélyezi.

(3) Vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból a vadaskertbe telepített, illetve kihelyezett nagyvadat a jogosult köteles jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó módon megjelölni. Az ilyen vad származásáról az átvevőt, illetve a vadászt tájékoztatni kell, és ezt az állatkísérő okmányban is fel kell tüntetni.

(4) A vadászatra jogosult vadászterületnek nem minősülő területről vagy vadasparkból vadaskertbe csak a (3) bekezdésben előírtak szerint megjelölt vadat helyezhet ki.

(5)100

Vtv.33. § (1) Vadászterületre csak olyan vad helyezhető ki, amely megfelelő állategészségügyi igazolással rendelkezik, és ennek alapján a természeti környezetben élő állatfajoknak a telepített vad által történő állatbetegségekkel való fertőzése kizárható.

(2)101 A vadászterületen Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj vadászati célú telepítését a vadászati hatóság engedélyezi.

A jogosult vad- és élőhelyvédelmi feladatai

Vtv.34. § (1) A jogosult köteles a vadászterületén élő vadállományt, annak biológiai sokféleségét fenntartani, valamint a vad és élőhelyének őrzéséről gondoskodni.

(2) A jogosult köteles nem zárt vadászterületén a vadállomány tömeges pusztulásának megelőzése, mentése érdekében, vadaskertjében, vadasparkjában a vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról gondoskodni.

(3) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával a vad és élőhelyének védelmét szolgáló létesítményeket, berendezéseket állíthat fel.

Vtv.35. § (1) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg vad gyógyítása, az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében szükségesek.

(2)102 A jogosult az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében köteles:

a) a fertőző állatbetegség gyanúját vagy fellépését, valamint a vadállományban tapasztalható jelentősebb elhullást,

b) a növényvédő szer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját

az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek haladéktalanul jelenteni.

(3)103 Amennyiben a jogosult a vad és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségének nem, vagy nem a megfelelő módon tesz eleget, és a vad, valamint élőhelyének védelme másként nem biztosítható, a vadászati hatóság határozatában felhívja e kötelezettségének teljesítésére.

Vtv.36. §104

Vadászati tilalmak

Vtv.37. § (1)105 A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:

a) tiltott vadászati eszközzel;

b) tiltott vadászati módon;

c) vadászati tilalmi időben;

d) vadászati kíméleti területen;

e) vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén.

(2)106 A külön jogszabály szerint meghatározott vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vízivadvadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül kijelölésre, a vizes terület határterületén a vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.

Vhr. 25. §107

Vadászati idény és vadászati tilalmi idő

Vtv.38. §108 (1) A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény az a naptári időszak, amely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(2) A vadászati idényen kívüli időszak (a továbbiakban: vadászati tilalmi idő) alatt – a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetek kivételével – a vadfajt kímélni kell. Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell.

(3) A vadászati hatóság – közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint –

a) vad-, illetve állományvédelmi okból a vadászati idényen belül meghatározott vadászterületeken korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj vadászatát;

b)109 meghatározott vadfaj esetén vadászati tilalmi időben vadászatot engedélyezhet vagy vadászatra kötelezheti a vadászatra jogosultat.

(4) A vadászható madárfajok egyedeire, a fészekrakás és fiókanevelés időszakában, illetve a szaporodási időszakban – vonuló fajok esetében a fiókanevelési területükre történő visszatérésük során is – tilos vadászni.

Vtv.38/A. §110 (1)111 Amennyiben nincs más kielégítő megoldás és az érintett vadászható vadfajok állományának az (5) bekezdésben meghatározott kedvező védelmi helyzete nem sérül, közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a vadászati hatóság a szükséges mértékben és módon a 28. § (4) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, a 38. § (3) bekezdésében és a 39. § (3) bekezdésében foglalt tevékenységeket a következő – madárfaj esetében csak az a)–f) pontban szereplő – okból engedélyezheti, illetve rendelheti el:

a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,

b) a légi közlekedés biztonsága érdekében,

c) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében,

d) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából,

e) egyes vadászható madárfajok – az érintett állomány nagyságához mérten – kisszámú szelektív befogásának, tartásának, illetve hasznosításának érdekében,

f) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében, vagy

g) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági döntésben meg kell határozni:

a) a vadfajt és az egyedek számát,

b) a befogás vagy elejtés módját, eszközeit,

c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,

d) a tevékenység időtartamát, és

e) a tevékenység vadászati hatóság általi ellenőrzésének módját.

(3) A vadászati hatóság az engedélyes (kötelezett) részére a tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget ír elő.

(4) A vadászati hatóság az (1) bekezdés alapján végzett tevékenység lefolyásáról és eredményéről

a) a vadászható madárfajok esetében évente;

b) az a) pont alá nem tartozó többi közösségi jelentőségű vadászható vadfaj esetében kétévente a miniszter által átadott adatok alapján a természetvédelemért felelős miniszter útján

jelentést küld az Európai Bizottság részére.

(5) E § alkalmazásában kedvező védelmi helyzet olyan helyzet, amelyben a populációdinamikai adatainak figyelembevételével a faj képes önmagát élőhelyének életképes részeként hosszú távon fenntartani és a faj természetes elterjedési területe nem csökken, valamint valószínűsíthetően nem is fog csökkenni, továbbá jelenleg és valószínűsíthetően a jövőben is megfelelő kiterjedésű élőhely áll rendelkezésére ahhoz, hogy a faj állományának hosszú távú fennmaradása biztosított legyen.

Vhr. 26. § A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen, ha a jogosult a Vtv. 16–18. §, a 22–25. §, a 28–35. §, 38–39. §, 69–71. § és a 82–83. §-okban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

Vhr. 27. §112 (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

(2) A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedéllyel a vadászati idényben. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.

(3) Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.

(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

(6) Gímszarvas esetében, az április 1. és június 30. közötti időszakra megállapított vadászati idény során borjúnak a gímszarvas előző évi szaporulatát kell tekinteni.

(7) Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

(8) Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

Vhr. 27/A. §113 (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.

(2) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-éig tart.

(3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól – azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától – számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

(4) Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Nyugat-Magyarországi Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

(5) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban „beteg” megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.

Vadászati kíméleti terület

Vtv.39. § (1)114 A vadászati hatóság a vadászterületet vagy a vadászterület meghatározott részét vadászati kíméleti területnek minősítheti

a) amennyiben a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható;

b) a vízivad fészkelésének és vonulásának területén;

c) a halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére.

(2) Az emberi környezet nyugalma és közbiztonsága érdekében vadászati kíméleti területnek nyilvánítható az (1) bekezdésben foglaltak szerint a település környezetének meghatározott része.

(3)115 A vadászati kíméleti területen a tilalom feloldásáig tilos vadászni. Közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint, más vadfaj esetében ha a vadkár másként nem hárítható el, a vadászati hatóság a vadászati kíméleti területen is engedélyezheti a vadászatot.

III. Fejezet

VADGAZDÁLKODÁS

A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűsége

Vtv.40. § E törvény alkalmazásában vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének – ideértve a biológiai életközösséget is – védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység.

Vtv.41. § (1) A vadállomány és élőhelye védelmének, fennmaradásuk hosszú távon való biztosítása, a gazdálkodói érdek, továbbá a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása, továbbá a vadászati jog szakszerű gyakorlása, hasznosítása érdekében tervszerű vadgazdálkodási tevékenységet kell folytatni.

(2) A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét:

a) körzeti vadgazdálkodási terv;

b) hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv;

c) éves vadgazdálkodási terv

készítésével;

d) Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: Adattár) fenntartásával, valamint az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával

kell biztosítani.

(3)116

Körzeti vadgazdálkodási terv

Vtv.42. § (1) A körzeti vadgazdálkodási terv az e törvényben foglalt célok megvalósítását szolgáló tíz évre szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás.

(2)117 Az e törvény hatálybalépését követően első alkalommal jóváhagyott körzeti vadgazdálkodási terv 2016. február 29-ig szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás.

(3)118

Vtv.43. § (1) A körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza:

a) a vad élőhelyének általános jellemzését;

b) az egyes vadfajok állományának leírását;

c) a vadállomány-szabályozás irányelveit, az egyes vadfajok szerint fenntartandó legkisebb vadlétszámot (törzsállomány), valamint az élőhelyet még nem veszélyeztető legmagasabb vadlétszámot;

d) a körzeti trófeabírálat irányelveit;

e) a védett természeti területen a természet- és tájvédelmi előírásokat.

(2) A körzeti vadgazdálkodási terv erdőre vonatkozó egyes adatait a körzeti erdőterv alapján kell megállapítani.

(3) A körzeti vadgazdálkodási terv készítése során biztosítani kell, hogy a körzethez tartozó jogosultak a tervet még annak kiadása előtt – a rájuk vonatkozó adatok vonatkozásában – megismerhessék és ahhoz javaslatokat tegyenek. A körzeti vadgazdálkodási tervet az érintett jogosultak véleményének kikérése után kell elkészíteni.

Vadgazdálkodási üzemterv

Vtv.44. § (1) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a körzeti vadgazdálkodási terv alapján elkészített – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – tíz évre szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy hasznosítani.

(2)119 A körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv hatályát az (1) bekezdésben foglaltaknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja, feltéve, ha a vadászati jog szakszerű hasznosítása egyébként biztosítható. Amennyiben a vadállomány védelme ezt különösen indokolttá teszi, a körzeti vadgazdálkodási terv a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamát az (1) bekezdésben foglaltakhoz képest legfeljebb három évvel hosszabb időtartamban is előírhatja.

(3) A vadgazdálkodási üzemterv elkészítése során figyelemmel kell lenni a vadászterületen élő vadfajok genetikai értékének megőrzésére, továbbá a vadállomány túlszaporodásából eredő károk megelőzésére.

(4) A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a körzeti vadgazdálkodási tervnek az adott vadászterületre vonatkozó előírásai szerint köteles gondoskodni.

(5) A jogosult felel a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak végrehajtásáért.

Vtv.45. § (1) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza:

a) a vadászterület azonosító adatait;

b) az élőhely általános jellemzését;

c) a vadászterületen található vadállomány jellemzőit;

d)120 a vadállomány-szabályozás helyi irányelveit;

e) a vad takarmányozására, a vadföldgazdálkodásra vonatkozó előírásokat;

f) a vad és élőhelyének védelmével, továbbá a természet- és tájvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket.

(2)121 A vadgazdálkodási üzemtervet a vadászati hatóság hagyja jóvá.

(3)122 Ha a vadgazdálkodási üzemterv elkészítésekor nem ismert a vadállomány, valamint ha az élőhely állapotában bekövetkezett változás ezt indokolja, a vadászati hatóság kérelemre vagy hivatalból a vadgazdálkodási üzemterv módosításáról határoz.

Vtv.46. § (1)123 A vadgazdálkodási üzemterv előírásai akkor is hatályban maradnak, ha a jogosult személyében változás következik be. Az új jogosult köteles a vadgazdálkodási üzemtervben foglalt előírások végrehajtásáról gondoskodni.

(2)124 A vadgazdálkodási üzemterv elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 28. § (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet.

(2)125

(3) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

Az éves vadgazdálkodási terv

Vtv.47. § (1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani.

(2) Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:

a)126

b) vadfajonként az elejthető, elfogható vadlétszámot;

c) a vadászterületen vadászat céljából szabadon engedhető mesterségesen tenyésztett vad faját és darabszámát;

d) a vad vagy a vadhús értékesítési, illetve vadászrészként történő juttatási tervét;

e) a vad takarmányozásával kapcsolatos feladatokat.

f)127

(3)128 Az éves vadgazdálkodási tervet a vadászati hatóság hagyja jóvá.

(4)129 A vadgazdálkodási terv elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 29. § (1) Az éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.

(2)130 Az éves vadállománybecslést és vadgazdálkodási tervet a 7. számú melléklet szerinti adattartalommal minden év február 15. napjáig kell a vadászati hatóságnak megküldeni.

(3)131

(4)132 Az éves vadgazdálkodási terv mezei nyúl és fácán hasznosítására vonatkozó részét a vadászati hatóság a tárgyév szeptember 30-ig hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben a terv elkészítésekor nem ismert változás következett be a mezei nyúl és a fácán hasznosítható állományában vagy az élőhely állapotában, akkor az éves vadgazdálkodási tervet hivatalból módosítja.

Vhr. 30. §133 (1)134 Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti.

(2)135 Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével a nem engedélyezett eltérés – ideértve a trófeás vad korosztályonkénti szabályozására vonatkozó 16. számú melléklet szerinti előírásokat – a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(3) Az éves vadgazdálkodási terv készítése, jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell venni a nem az adott vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is. Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a trófeás vad korosztályi viszonyait és hasznosítását, valamint a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja.

Vhr. 31. § (1) A vadgazdálkodási-vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

(2) Aki éves vadgazdálkodási tervet készít – az első alkalommal – köteles benyújtásakor az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti képzettségét igazolni.

Országos Vadgazdálkodási Adattár

Vtv.48. § (1)136 A vadgazdálkodás, a vad és élőhelye védelmének országos szintű szabályozása érdekében a miniszter Adattárat tart fenn és működtet.

(2) Az Adattár tartalmazza:

a) a körzeti vadgazdálkodási tervek adatait;

b) a vadászterületek azonosítására szolgáló adatokat;

c) a jogosultak nevét (cégét), címét (székhelyét);

d) a vadgazdálkodási üzemtervek adatait;

e) az éves vadgazdálkodási tervek adatait;

f) vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változásokat;

g) a trófeabírálat adatait.

Vtv.49. § (1) A vadgazdálkodásnak, a vad és élőhelye védelmének e törvény szerinti tervezése, irányítása és ellenőrzése az Adattár adatainak felhasználásával történik.

(2) Az Adattár a jogosult, a vadászterület igazolt földtulajdonosai, valamint földhasználói számára – a rájuk vonatkozó rész tekintetében –, továbbá az egyénileg nem azonosítható adatok bárki számára nyilvánosak. A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben feltételekhez, illetőleg igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) fizetéséhez kötheti. Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül.

(3) A miniszter az adatgyűjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé az ország vadállományának helyzetéről.

Hivatásos vadász alkalmazása

Vtv.50. § (1)137 Hivatásos vadász csak vadászkamarai tag lehet.

(2)138 A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel és vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett hivatásos vadász igénybevételéről önállóan vagy más jogosulttal közösen gondoskodni.

(3)139 A vadászati hatóság az (2) bekezdésben foglaltak alól – így különösen, ha a vadászterület természeti adottságai ezt indokolják – felmentést adhat.

(4)140 A vadászati hatóság, amennyiben a vad és élőhelyének szakszerű védelme ezt különösen indokolttá teszi, felsőfokú végzettségű hivatásos vadász igénybevételét is előírhatja.

(5)141 Hivatásos vadász igénybevételének minősül, ha a jogosult megfelelő képesítéssel rendelkezik, és a kamaránál hivatásos vadászként nyilvántartásba vették.

Vtv.51. § (1)142 A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü letételét követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi és részére hitelesített szolgálati naplót ad át.

(2)143

(3) A hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint szolgálati helyüket kétévenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4)144

Vhr. 32. § (1)145 E rendelet alkalmazásában hivatásos vadásznak minősül:

a) egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító személy;

b) a vadállomány őrzési és a vadászterület vadgazdálkodási feladatainak ellátásával megbízott személy, akinek ebben a munkakörben történő foglakoztatása legalább a heti 36 órát eléri;

c) a 33. § (3) bekezdése alapján foglalkoztatott személy.

(2) A hivatásos vadász működési területe – a vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász kivételével – a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén sem haladhatja meg a háromezer hektárt.

Vhr. 33. § (1)146 Hivatásos vadásznak minősül a jogosultnál a 32. § (1)–(2) bekezdésekben foglaltak szerint vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet szerint legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik vagy megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, továbbá e minőségében hatósági esküt tett és a vadászati hatóság hivatásos vadászként nyilvántartásba veszi.

(2)147 Hivatásos vadászként alkalmazható – a vadászati hatóság engedélye alapján – az a személy is, aki 2002. szeptember 1. napjáig a középfokú szakirányú képesítést megszerezte vagy ugyanezen időpontig igazolta, hogy megszakítás nélküli, legalább ötéves hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezik.

(3)148 A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, a természetvédelmi őr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése összefügg.

Vhr. 34. §149 (1) A vadászati hatóság a vadászatra jogosult kérelmére az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő hivatásos vadász jelöltet a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartásba veszi. A vadászati hatóság a nyilvántartásba vett hivatásos vadász, valamint a vadászatra jogosult számára igazolást állít ki.

(2) A vadászatra jogosult az (1) bekezdés szerinti igazolás birtokában kezdeményezheti a rendőrségnél a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény kiállítását.

(3) A hivatásos vadász a szolgálati igazolványt és szolgálati jelvényt – a kézhezvételt követő 15 napon belül – a vadászati hatóságnál köteles bemutatni. A szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény sorszámát a vadászati hatóság a 9. számú melléklet szerint köteles nyilvántartásában rögzíteni.

(4) A hivatásos vadász a vadászati hatóság előtt esküt tesz. A hivatásos vadász esküjének szövegét és az esküokmány formáját a 10. számú melléklet tartalmazza.

(5) A vadászati hatóság az eskü letételét követően a 11. számú melléklet szerinti szolgálati naplót állít ki és ad át a hivatásos vadász számára. A vadászati hatóság a szolgálati naplón feltünteti a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény számát.

(6) A hivatásos vadász tevékenységét csak a szolgálati napló átvételét követően kezdheti meg.

(7) A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését – a megszűnését követő 15 napon belül – bejelenteni a működési helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.

(8) A vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazásáról, szolgálati helyéről, továbbá alkalmazásának megszűnéséről – 15 napon belül – tájékoztatni a működési helye szerinti rendőrhatóságot, valamint a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.

Vhr. 35. § (1) A hivatásos vadász részére a jogosult a (3)–(4) bekezdésekben meghatározott egyenruhát és felszerelést biztosít.

(2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során jogosult a vadász hagyományoknak megfelelő egyenruha viselésére.

(3) A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi öltöny, kalap, melynek kihordási ideje legfeljebb harminchat hónap, téli terepruha, nyakkendő, sapka, sál kesztyű, nadrágszíj, melyek kihordási ideje legfeljebb huszonnégy hónap, nyári terepruha, ing, esőkabát, zokni, cipő, bakancs, gumicsizma, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap. A hivatásos vadász ruházatán szerepel a ,,Hivatásos Vadász'' feliratú embléma.

(4)150 A hivatásos vadász kötelező szolgálati felszerelése a következő: a vadászterület jellegének megfelelő szolgálati vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint az egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vegyi eszköz, vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag, valamint a működési terület térképe.

(5)151 A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 11. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát és a szolgálati naplót magánál tartani. A szolgálati napló elvesztését a vadászati hatóságnak haladéktalanul köteles bejelenteni.

Vtv. 52. § (1) A jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását, azt megelőzően legalább tizenöt nappal – a szolgálati hely megjelölésével – a vadászati hatóságnak nyilvántartásbavétel céljából bejelenteni.

(2) Amennyiben a jogosult a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, a vadászati hatóság a hivatásos vadász alkalmazásáig felfüggesztheti a jogosult vadászterületén a vadászatot, továbbá a szükséges munkálatokat a jogosult költségére és felelősségére elvégeztetheti.

Vtv.53. § (1) A hivatásos vadász a vadászati jog szakszerű gyakorlásának, illetőleg hasznosításának biztosítása érdekében:

a) szakmailag elősegíti a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglalt előírások teljesítését;

b) ellátja a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat;

c) közreműködik a vadászat rendjének, valamint a vadászetikai szabályok megtartásában;

d) köteles az a)–c) pontokkal kapcsolatos megállapításait, intézkedéseit a szolgálati naplóban rögzíteni.

(2) A vadászati hatóság – kérelemre vagy hivatalból – legfeljebb egy évre bevonhatja a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, jelvényét és szolgálati naplóját, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.

Vhr. 36. § (1) A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles a szolgálati idő kezdetét és végét, valamint a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket bejegyezni, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit, szolgálati tevékenységével összefüggésben elejtett vadat és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt köteles a jogosultnak haladéktalanul jelenteni. A hivatásos vadász naponta, szolgálata végén köteles bejegyzéseit aláírásával igazolni.

(2) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége során elejtett vadat a vadászati napló és teríték nyilvántartásba is köteles bejegyezni.

(3) A szolgálati napló ellenőrzésére a jogosulton kívül a vadászati, valamint a rendőrhatóság jogosult.

(4)152 Erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett, egy vagy több vadászterület vadgazdálkodását irányító hivatásos vadász nem köteles hivatásos vadász szolgálati naplót is vezetni. Az erdészeti szolgálati napló vezetésére kötelezett személy hivatásos vadászi feladataival kapcsolatos bejegyzéseit az erdészeti szolgálati naplóban is vezetheti, ekkor mentesül a hivatásos vadász szolgálati napló vezetési kötelezettség alól. Ez esetben a hivatásos vadász szolgálati napló ellenőrzésére jogosultak részére az erdészeti szolgálati naplóba történő betekintési és bejegyzési lehetőséget biztosítani kell.

Vtv. 54. § (1)153 A hivatásos vadász – amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek – a vadászatra jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élőhelyének védelme érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon jogosult, valamint köteles

a) azzal a személlyel szemben, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt veszélyezteti,

b) azzal a személlyel szemben, aki vadászterületen vagy annak közvetlen körzetében tartózkodik és a birtokában lévő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea jogellenes birtoklásával alaposan gyanúsítható,

c) vadvédelmi bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja esetén az elkövetésül használt eszközök – ideértve a járművet is – biztosítása érdekében

az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben154 meghatározott intézkedés és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(2)155 Amennyiben a vadászterület vagy annak egy része a honvédelemért felelős miniszter kezelésében, illetve használatában levő területtel egybeesik, akkor – e terület vonatkozásában – a hivatásos vadász az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységét csak az illetékes katonai szerv hozzájárulásával gyakorolhatja.

(3)156 A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint – a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – szolgálati vadász- és maroklőfegyver-, használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét – a jogos önvédelmen túl – csak a sebzett szarvas, dám, muflon, őz és a vaddisznó elejtésére használhatja. A hivatásos vadász nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet is használhat.

(4)157

Vhr. 37. § (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el – használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

(2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.

(3)158 A szolgálati lőfegyver, valamint a vegyi eszköz személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles a rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a jogosultnak haladéktalanul jelentést tenni, valamint a használat körülményeit szolgálati naplójába bejegyezni.

(4)159 A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról a jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével a rendőrhatóságnál feljelentést tenni.

Vhr. 38. §160

Vhr. 39. §161 A hivatásos vadász nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez legalább 357 Magnum kaliberű, ötven méter távolságon legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas, forgótáras rendszerű szolgálati maroklőfegyvert vagy legalább öt milliméter átmérőjű sörétet használhat. Ezen kívül legalább kilenc mm parabellum kaliberű szolgálati maroklőfegyvert tarthat.

Vhr. 40. § (1) A jogosult köteles gondoskodni a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a vadászati felelősségbiztosítás megkötéséről.

(2)162 A szolgálati lőfegyver műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik a jogosult költségére.

Vhr. 41. §163 (1) A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett, elfogott vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével

a) az elejtett, elfogott szarkáért, szajkóért és dolmányos varjúért tíz darab sörétes lőszer,

b) az elejtett, elfogott borzért, nyestért, aranysakálért, nyestkutyáért, mosómedvéért tizenöt darab sörétes vagy három darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,

c) február 1.–július 31. közötti időszakban elejtett, elfogott rókáért huszonöt darab sörétes vagy öt darab golyós lőszer, augusztus 1.–január 31. közötti időszakban történt elejtése, elfogása esetén pedig tíz darab sörétes vagy kettő darab 1000 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós lőszer,

d) a jogosult által előírt állományszabályozás során elejtett nagyvad után három darab golyós lőszer

illeti meg a jogosult költségére.

(2) A lődíj elszámolásának rendjét a jogosult állapítja meg, melyet köteles a vadgazdálkodási jelentéssel együtt a vadászati hatóság részére megküldeni.

Vhr. 42. §164

Vtv.55. §165 A feladatát ellátó, e törvény szerint alkalmazott hivatásos vadászt a Büntető Törvénykönyv szerinti büntetőjogi védelem illeti meg.

IV. Fejezet

A VADÁSZAT

Általános szabályok

Vtv.56. § (1)166 Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység.

(2) A jogosult a föld tulajdonosának, használójának hozzájárulásával a vadászathoz szükséges létesítményeket állíthat fel.

(3) A föld használójával előzetesen egyeztetett vadkárelhárító vadászat kivételével tilos vadászni július hónap első napjától a szüret befejezéséig a szőlőültetvény, valamint a gyümölcsös területén.

Vtv.57. § (1)167 A jogosult vadászterületén évente az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott fajú és darabszámú vadat ejthet, illetőleg foghat el. A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámú, az elejtett vad megjelölésére alkalmas, sorszámmal ellátott azonosítót (a továbbiakban: azonosítójel) bocsát a jogosult részére.

(2) A vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójellel köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót és az őzet – a vad elejtését, elfogását követően haladéktalanul – megjelölni. A jogosult az azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot csak azt követően szerzi meg, ha a vadász az elejtett vad azonosítójának sorszámát, fácán és nyúl elejtése esetén az elejtett vad darabszámát az egyéni lőjegyzékbe, ragadozó madárral vadászó az egyéni zsákmányjegyzékbe (a továbbiakban együtt: egyéni lőjegyzék) is bevezeti.

(3)168 A vad jelölésének szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 43. §169 (1)170 Az azonosító jel a Vtv. 57. § (2) bekezdésében felsorolt nagyvadfajok megjelölésre szolgáló sorszámozott, egyszer használatos zárású, vadászati évenként eltérő színű, műanyag szalag. Nagyvad zárttéri hasznosítása során az azonosító jel sorszáma Z betűvel kezdődik. Az azonosító jeleket a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosító jelek kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használhatók fel. A jogosult a kiadott azonosító jelek felhasználásáról a következő vadászévre szóló igényével egyidejűleg – valamint ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására – köteles tételesen elszámolni.

(2)171 Az azonosító jel dátumjelzéssel ellátott.

(3)172 Az azonosító jelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan – a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A behelyezéskor az elejtés, illetve a birtokbavétel hónapját és napját az azonosító jelről el kell távolítani. A vad elszállítását csak azonosító jellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni.

(4)173

Vhr. 44. §174 (1) A jogosult az azonosító jelek használatának részletes szabályait a helyi szabályzatban köteles megállapítani, és első alkalommal azt az éves vadgazdálkodási terv mellékleteként a vadászati hatósághoz be kell nyújtani.

(2) A helyi szabályzat módosítását – harminc napon belül – a vadászati hatóságnak meg kell küldeni.

(3) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani és használni.

(4) Az azonosító jelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosító jelet a vad csánkján a vad – egésze vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig meg kell őrizni.

Vhr. 44/A. §175

Vhr. 45. § (1)176 A vadászható madárfajok jogszerűen elejtett, befogott egyedeit szállítani és értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba behozni, valamint az ország területén átszállítani úgy szabad, ha a madár legalább egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges mértékben a tollazatot meghagyták.

(2)177 A vadászható madárfajok közül a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, az erdei szalonka, a szárcsa, a balkáni gerle, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében tilos azok élő vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása. Ezen cselekmények az egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott egyedekkel végezhetők.

Vhr. 46. § A vadászjeggyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének (zsákmányjegyzékének) mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza. Egyéni vadászat esetén a vadász az elejtett vad birtokba vételét követően köteles az elejtés tényét az egyéni lőjegyzékbe haladéktalanul bejegyezni, társas vadászat esetén a bejegyzési kötelezettség a vadászat végén esedékes.

Vtv.58. § (1) A jogosult – a vadászat formájától függetlenül – köteles a vadászat lefolyásának utólagos ellenőrzésére alkalmas napló (a továbbiakban: vadászati napló) vezetéséről gondoskodni.

(2) A jogosult a vadászat befejezését követően köteles az elejtett vadról nyilvántartást vezetni (a továbbiakban: teríték-nyilvántartás).

(3) Az elfogott vad nyilvántartására a teríték-nyilvántartás szabályait kell alkalmazni.

(4) A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetését a vadászati hatóság ellenőrzi.

(5)178 A vadászati napló és a teríték-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 47. §179 (1) Az egyéni, illetve a társas vadászati naplót és terítéknyilvántartást a 13. számú mellékletben foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt kell naplózni, a vadászat várható befejezésével együtt. A bejegyzett befejezési időponton túl a vadász vadászati tevékenységet nem végezhet. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. Amennyiben a vadászaton vadelejtés, sebzés, hibázás vagy bármilyen vadászati, illetve rendkívüli esemény történt akkor a vadászat végén – egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász – a vadászati napló megfelelő rovatába bejegyezni, valamint a bejegyzést aláírásával hitelesíteni köteles.

(2) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a hivatásos vadász szolgálati naplóját, az egyéni, illetve a társas vadászati napló és teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a jogosult – az eredeti bejegyzésekkel – az utolsó bejegyzést követő legalább 5 évig köteles megőrizni. A vadász, illetve a jogosult 5 napon belül köteles bejelenteni a vadászati hatóságnak, ha a felsorolt dokumentumok közül bármelyik elveszik, megsemmisül, vagy azt tőle eltulajdonítják.

A vadász

Vtv.59. § Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik:

a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel;

b)180 vadászlőfegyverrel vadászó vadász esetén, vadászlőfegyver-tartási engedéllyel;

c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel.

d)181

A vadászjegy és a vadászati engedély

Vtv.60. § (1)182 Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki

a) eredményes vadászvizsgát tett;

b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá

c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik.

(2)183 A vadászjegyet és a névre szóló új, hitelesített egyéni lőjegyzéket a kamara a korábban kiadott egyéni lőjegyzék bevonását követően állítja ki.

(3)184 A vadászjegy csak az egyéni lőjegyzék bemutatását követően hosszabbítható meg.

(4)185 A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételét követően kell kiállítani.

Vtv.61. § (1)186 A vadászjegy Magyarország területén jogosít vadászatra.

(2)187 A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente érvényesíteni kell.

(3)188 A vadászjegy kiállításakor, illetőleg érvényesítésekor a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

(4)189 A vadászjegy kiállításának részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vtv.62. § (1)190 A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:

a) bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással;

b)191 vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár behozatali engedéllyel, vagy

c)192 állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedéllyel, továbbá

d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással.

(2)193 A vadászati engedélyt a vadászati hatóság akkor állítja ki, ha a kérelmező az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti igazolásokat előzetesen bemutatja.

(3)194

Vtv.63. § (1) A vadászati engedély az abban megjelölt jogosult vadászterületén jogosít vadászatra.

(2) A vadászati engedélyt a vadászati hatóság legfeljebb egy évre állítja ki.

(3)195 A vadászati engedély kiadásakor a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

(4)196 A vadászati engedély kiállításának részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 48. § (1)197 A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély hatályának idejére kell kötni.

(2) A vadászjegy, a vadászati engedély, valamint a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékének mintáját a 14. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 49. § (1)198 A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a kérelmező lakóhelye szerint illetékes vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve hatályosítja.

(2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a vadászati évre kell kiállítani, illetve érvényesíteni.

Vhr. 50. § (1)199 Az állami vadászjegy kiadásának és az egyéni lőjegyzék kiállításának, hatályosításának díja vadászati évenként összesen tízezer forint.

(2)200 A vadászjegy után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj ötven százalékát a megyei vadászkamara – az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény201 szerint – havonta, a vadászati hatósággal egyeztetett módon köteles átutalni a 10032000-01031654-00000000 számú ,,Vadgazdálkodási bevételek'' központi kincstári számla javára.

(3)202 A vadászjegyet kérelmező és az első alkalommal vadászjegyet váltó vadászokról, hivatásos vadászokról a megyei vadászkamara a nyilvántartás változását negyedévenként köteles megküldeni a vadászati hatóságnak.

Vhr. 51. §203

Vhr. 52. § (1) A vadászati engedélyt a bérvadászati szerződés vagy a meghívólevél alapján a tervezett első vadászat helye szerint illetékes vadászati hatóság állítja ki.

(2)204 A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatának megkezdése előtt – a vadászati engedély kérelemben fel nem sorolt vadászterület esetében – a jogosult köteles a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát a vadászati hatóságnak benyújtani, valamint a vadászterület kódszámát bejegyezni a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe.

(3)205 A vadászati engedéllyel rendelkező vadász vadászatát – a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával – a jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatósághoz.

(4)206

(5)207 Ha a vadászati engedéllyel rendelkező vadász ragadozó madárral folytat vadászatot, a kérelemhez mellékelni kell az illető ország hatósága által a ragadozó madár tartására kiadott engedélyt, továbbá a behozatalára külön jogszabály által kiadott engedélyt.

(6)208

Vhr. 53. § Amennyiben a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászati hatóság kérheti a szervező vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását. A kérelemhez csatolni kell a bérvadászati szerződés, vagy vendégvadászat esetén a meghívólevél másolatát.

Vtv.64. § (1)209 A vadász

a) a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély),

b) az egyéni lőjegyzéket,

c) az e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet, továbbá

d)210 vadászlőfegyverrel történő vadászat esetén a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral történő vadászat esetén a ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt

a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos vadász, a vadászati hatóság, a rendőri szerv, valamint a természetvédelmi hatóság felhívására bemutatni.

(2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármelyikének hiányában vadászik, azt az ellenőrzésre jogosult személy a vadászatból azonnali hatállyal kizárja.

Vtv.65. § (1)211 A vadászati hatóság az engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól:

a)212 akinek vadászlőfegyver vagy ragadozó madár tartására szolgáló engedélyét a hatáskörrel rendelkező hatóság jogerősen visszavonta;

b)213

c) aki a másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással nem rendelkezik;

d) akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki.

A vadászati hatóság eljárásának részletes feltételeit a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben határozza meg.

(2)214 A vadászati hatóság az engedélyt

a)215 meghatározott feltétel teljesítéséig visszavonhatja attól a vadásztól, aki az engedély feltételeinek az engedély lejártáig bekövetkezett változás miatt nem tud eleget tenni;

b)216

(3)217

(4)218 A vadászati hatóság az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján hozott vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozata végrehajtásáról – nem kamarai tagok esetén is – az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezete intézkedik.

(5)219 A vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra történt visszavonása esetén csak a vadászvizsga újbóli letétele után adható ismételten vadászjegy.

(6)220 Nem kötelezhető a vadászjegy visszavonásával összefüggésben a vadászvizsga ismételt letételére az a vadász, aki a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkezik.

Vhr. 54. § (1) A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét jogerősen megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot.

(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt visszavonó határozatában a vadászati hatóság köteles rendelkezni a visszavonás időtartamáról is.

(3)221 A vadászjegy visszavonásáról rendelkező határozatban foglalt kötelezettség határidőben történő teljesítéséről, illetve annak elmaradásáról a vadászkamara területi szervezete értesíti az első fokon eljáró vadászati hatóságot.

Vadászvizsga

Vtv.66. § (1)222 Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzését követően, a kamara által megbízott, három főből álló bizottság előtt lehet tenni.

(1a)223 A vizsgát megelőző tanfolyam szervezésére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a vadászati hatóság ad engedélyt.

(2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint – kivéve a kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó madárral vadászókat – sörétes és golyós lőfegyverrel történő gyakorlati vadászlövészetből áll. Az íjjal vadászók gyakorlati vadászíjász, a ragadozó madárral vadászók gyakorlati solymász vizsgát tesznek.

(3)224 A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a kamarával egyeztetve a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

(4)225 A vizsgának megfelelő szakirányú képesítés és képzettség jegyzékét a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

(5)226 A vizsga letételekor a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.

Vhr. 55–57. §227

Vadászati eszközök

Vtv.67. § (1) Vadat csak vadászati célra engedélyezett – legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú – vadászlőfegyverrel lehet elejteni.

(2)228 Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni.

(3)229 Vadat elfogni az e célra szolgáló hálóval, befogó karámmal, altató-, bénítólövedékes fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott, illetve megengedett csapdázási módszerrel lehet.

(4) Altató-, bénítólövedékes fegyvert csak a vadászati hatóság előzetes engedélyével, erre képesített vadász használhat.

(5)230 A vadászat alkalmával – az azt alkalmazó felelősségére – a vad keresésére, felkutatására csak olyan vadászkutya alkalmazható, amelyet igazoltan vadászatra képeztek. A vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és használatának részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.231

(6) A vadászatra jogosult köteles a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról gondoskodni.

Tiltott vadászati eszközök232

Vtv.68. § (1)233 E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:

a) a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;

b) a számszeríj;

c) az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző;

d) a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;

e) a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver;

f)234 a hurok, horog, madárlép, verem;

g)235 a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.

(2) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott vadászata során százhúsz joule-nél nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós, vagy annál nagyobb kaliberű golyós vadászlőfegyvert, továbbá maroklőfegyvert is használhat.

Vhr. 58. § (1)236 Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni. A hivatásos vadász által – nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez – alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.

(2)237 Az 1. § bb) pontjában felsorolt apróvadfajokra vadászlőfegyverből kilőtt söréttel és golyós vadászlőfegyverrel – ideértve az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszert és a 0,22 kaliberű golyós vadászlőfegyvert – is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.

(3)238 Működése vagy felhasználása körülményei folytán szelektív vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, a róka, a gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, valamint az őz fogható be.

(4) Nagyvadat a Vtv. 67. § (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott vadászati eszközzel lehet elejteni.

Vhr. 59. § (1)239 Vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül hatósági kijelölésre, a vizes terület határterületén vízivad vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.

(2)240 Az (1) bekezdés szerinti vizes területnek tekintendő

a) az 5. számú melléklet III. részében felsorolt terület, és

b) az a halastó vagy egyéb olyan földterület, amelyet állandó jelleggel víz borít, és a vízimadarak rendszeres tartózkodási helyéül szolgál.

(3)241 A vadászati hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezése alapján a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vizes területeket és azok védősávját, valamint a tilalom tényét a vadgazdálkodási üzemtervben állapítja meg.

(4)242 A vadászati hatóság indokolt esetben a vizes terület védősávjaként legfeljebb 100 méter szélességű földterületet jelölhet ki.

Vhr. 60. § (1) A vadászati hatóság külön engedélyével meghatározott célra tudományos kísérlet, lakott területről történő eltávolítás és egyéb humán-, illetve állat-egészségügyi célból vadbefogásra olyan kábító és bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a vadászati módok, illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.

(2) A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján róka, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható.

(3)243 Vadászterületnek minősülő állattartó telepen, illetve mezőgazdasági létesítmény területén és azok környezetében a tulajdonos vagy használó felkérése alapján a vadászatra jogosult részére a vadászati hatóság kérelemre engedélyezheti az elvadult házi galamb riasztását és gyérítését.

(4)244 A vadászati hatóság a vadászatra jogosult kérelmére a vadpulyka állományszabályozásának céljából engedélyezheti a vadpulyka gyérítését.

Vhr. 61. § (1) A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak.

(2)245 A vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutyafajták) vadászati alkalmassági vizsgaszabályzatát (a továbbiakban: VAV szabályzat) a vadászkutyafajták elismert ebtenyésztő szervezetei és a vadászkamara együttes javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(3)246 A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban, amennyiben indokolt, fajtánként az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni. A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták alkalmassági vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.

(4)247 Vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgáját a vadászkamara területi szervezetei, valamint az elismert ebtenyésztő szervezetek rendezhetik, feltéve, hogy eleget tesznek a vizsgáztatásra e rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt követelményeknek.

(5)248 A (4) bekezdés szerinti vizsgával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat a vadászkamara látja el, ennek keretében az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyákról jelentést készít, amelyről a tárgyévet követő év február 15-ig tájékoztatja a minisztériumot. A jelentés megyénként, vadászkutyafajtánként és vizsgatípusonként tartalmazza az adott évben eredményes vizsgát tett vadászkutyák számát.

(6)249 A vadászkutyafajták külön jogszabály szerinti munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Amennyiben ez a vizsga vagy vizsgarész megfelel a VAV szabályzatban foglaltaknak, az egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.

Vhr. 62. § (1)250 Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáján csak az a személy végezhet minősítést, aki teljesítménybírói igazolvánnyal és érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

(2)251 A vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban megadott munkateljesítmény feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek. Az eredményes vizsgát tett vadászkutya azonosítható egyedi jelöléséről a vadászkutya tulajdonosa köteles gondoskodni.

(3)252 A vadászkamara területi szervezete köteles a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító sorszámozott, vadászati alkalmassági vizsga igazolványt (a továbbiakban: VAV igazolvány) kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a vadászkutya egyedi jelölését. Ha a vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgáját az elismert ebtenyésztő szervezet rendezi, köteles a bírálati lap egy példányát haladéktalanul megküldeni a vadászkamara területi szervezetének, amely ez alapján kiállítja és a vadászkutya tulajdonosa részére kiadja a VAV igazolványt. A VAV igazolvány mintáját a 24. számú melléklet tartalmazza.

(4)253 A minősítést végző személyekből álló bizottság a vizsga napján összesítőt készít a 24. számú melléklet szerint. A vizsgáztatásról és a VAV igazolványokról a vadászkamara területi szervezetei nyilvántartást vezetnek, melyhez az elismert ebtenyésztő szervezet a vadászkutya alkalmassági vizsga összesítő egy példányát 8 napon belül megküldi a vadászkamara területi szervezetének.

Vhr. 63. §254 (1) A vadászaton – a vaddisznó hajtóvadászata kivételével – az alkalmazott vadászati módnak megfelelő, vadászati alkalmassági vizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható. A vadászat során a vadászkutya vezetője a VAV igazolványt, illetve az ezzel egyenértékű munkavizsga bizonyítványt köteles magánál tartani, és azt a vadászat ellenőrzésére feljogosított személy felhívására bemutatni.

(2)255 A vadászkutya vezetője köteles a vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát ellátni, a kotorékeb kivételével.

(3) A jogosult köteles gondoskodni a vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vadász részére a kutyatartás igazolt költségeinek legalább ötven százalékának megtérítéséről.

Vhr. 64. § (1)256 Vadászterületen vadászkutya vadászati alkalmassági vizsgája továbbá a külön jogszabály szerinti teljesítményvizsgálata és minősítése céljából – a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével – verseny, illetve vizsga augusztus 1.–február 28. között rendezhető. A február 28.–augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.

(2) A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászeb gyakoroltatásához a jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges. A vadászeb gyakoroltatásához a vadászterületen külön területrész is kijelölhető.

(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.

A vadászat rendje

Vtv.69. § (1) Vadászni csak a törvény által nem tiltott módon és csak a vadászat rendjének megfelelően lehet.

(2) A jogosult felelős a vadászat rendjének megtartásáért. A hatósági vadászaton a vadászat rendjének megtartásáért a vadászati hatóság felel.

(3) A vadász saját felelősségére vesz részt a vadászaton, köteles azonban megtartani a vadászat rendjéért felelős által meghatározott szabályokat.

(4) A vadászaton akár a vadász kísérőjeként, akár hajtóként saját felelősségére csak olyan személy vehet részt, akinek vadászaton való részvételéhez a jogosult előzetesen hozzájárult, és akivel a jogosult a vadászat rendjét előzetesen ismertette.

(5)257 A honvédelemért felelős miniszter kezelésében, illetve használatában levő területen csak az illetékes katonai szervvel előzetesen egyeztetett időpontban lehet vadászni.

(6) A vadászaton nem vehet részt az alkohol, valamint a vadászati képességére hátrányosan ható szer befolyása alatt álló, továbbá az a személy, aki egyébként nincs a biztonságos vadászathoz alkalmas állapotban.

(7) A vadászaton való részvételből haladéktalanul ki kell zárni azt a személyt, akinek egészségi, vagy tudati állapotában felismerhető módon olyan változás következett be, ami a vadászat biztonságos lefolytatását akadályozza.

Vhr. 65. § (1) A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosultnál az előírt rendben jelentkezni. Egyéni vadászat esetén – ha ettől eltérő helyi szabályt nem állapítanak meg – a jogosultnál való jelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok szerinti bejegyzése is. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.

(2) A jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani és a helyi szabályzatot a vadászati napló és teríték-nyilvántartás mellé is bejegyezni, illetve csatolni.

(3)258 A vadász köteles a helyi szabályzatban foglaltakat megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben az érintett vadászatból kizárja.

Vhr. 66. § (1)259 Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A társasvadászat vezetője hatályos vadászjeggyel és legalább középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítéssel rendelkező személy lehet.

(2)260 A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig a vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni.

(3)261 A társas nagyvad vadászatról hajtásonként külön legalább 1:20000 léptékű hajtástérképet kell készíteni. A hajtástérkép egy példányát a vadászat megkezdése előtt át kell adni a lőállásokban helyet foglaló valamennyi vadásznak, a vadászatvezetőnek, a hajtás- és szárnyvezetőknek, a felvezetőknek, a vadászaton gépjárművel közlekedőknek, a vadösszeszedőknek és az utánkeresőknek.

(4)262 A hajtástérképnek tartalmaznia kell:

a) valamennyi lőálláson álló vadász helyzetét (ugyanazon a lapon),

b) a lőállásra felállított vadász helyzetét a tilos lőirányok egyértelmű feltüntetésével,

c) a hajtás irányát,

d) a szükséges biztonsági rendszabályok leírását,

e) a vadászatvezető, illetve a felvezető(k) elérhetőségét.

(5)263 Amennyiben a hajtástérkép nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket, illetve, ha a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a biztonságos vadászat feltételei nem állnak fenn, a társasvadászat megrendezését megtiltja.

(6)264 A helyi szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén – amennyiben az a Vtv. alapján nem minősül jogosulatlan vadászatnak, vagy a vadászat rendje megsértésének – a vadászatra jogosult járhat el.

Vhr. 67. § (1) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel.

(2)265 A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve – ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Az egyénileg vadászó, meghatározott fajú és számú vad vadászatára jogosító bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé – eltérő megállapodás hiányában – közvetlen kísérőszemélyt kell állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.

(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.

(4) A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak.

Vhr. 68. § (1)266 A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadkárelhárítást szolgáló kerítés és más műszaki létesítmény kivételével vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.

(2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés, befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása.

(3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.

Vtv.70. § (1) A vadászat formája lehet:

a) egyéni vadászat;

b) három vagy több vadász részvételével tartott vadászat (a továbbiakban: társas vadászat).

(2)267 Az egyes vadfajok vadászatának formáját a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 69. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:

a) a cserkelés,

b) a les,

c) a barkácsolás, és

d) a vízijárműből történő vadászat,

e) az egyéni apróvad vadászat,

f) a solymászat.

(2) Vadászterületen solymászni a jogosult hozzájárulásával lehet. A vadászmadár betanításához szükséges röpítés és műpedzés vadászati idényen kívül csak a jogosult által kijelölt területen végezhető.

(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.

(4) Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá – ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön engedélyezte – a fegyverlámpát.

Vhr. 70. § (1)268 A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata amennyiben a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt. Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek használata nélkül szervezett társasvadászat.

(2) Apróvad vadászatán az 1. § ba)–bb) pontjaiban felsorolt apróvadfajok ejthetőek el, az 5. számú melléklet előírásai szerint.

(3)269 Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, az őzsuta és -gida, továbbá az 1. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti apróvadfajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével).

(4) Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és az 1. § bb) pontja szerinti apróvadfajok a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével.

(5)270 A társas nagyvad vadászaton részt vevő vadászok száma – ide nem értve a hivatásos vadászokat és a hajtást irányító vadászokat – nem haladhatja meg a 25 főt.

(6)271 Sík terepen egy vonalban kijelölt lőállások, illetve a lőálláson elhelyezkedő vadászok összelövésének lehetősége esetén kizárólag magasított lőállások használhatók.

Vhr. 71. § (1)272 Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szárcsára, erdei szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a sutavad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nemcsak futtában, a szárnyas vadra nemcsak röptében szabad nyilazni.

(2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.

(3)273 A lőállásokon a lőállásoktól 5–15 méteres távolságban feltűnő színű (piros vagy narancssárga) szalaggal vagy festékkel – a természeti környezet megkímélése mellett – a tilos lőirányokat fel kell tüntetni. A megengedett lőirányokat úgy kell meghatározni, hogy az abba az irányba leadott lövések semmi esetre se veszélyeztessék mások életét és testi épségét.

(4)274 A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos lövést leadni, kivéve – a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján – a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.

(5)275 A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni.

(6)276 Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy az (1)–(5) bekezdésekben meghatározott előírások valamelyikét a jogosult megszegte, a vadászatot azonnal leállítja, és ha úgy ítéli meg, hogy az a vadászat biztonságát veszélyezteti, további intézkedésig a társas nagyvad vadászatok megrendezését felfüggesztheti.

Vhr. 72. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.

(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.

(3) A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.

Vhr. 73. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízijármű – csónak – használható, amely

a) kifogástalan műszaki állapotú,

b) a vadászlőfegyverrel való lövéshez egyensúlyt biztosít, valamint

c) rendelkezik rögzített ülőhellyel. Vízijárműből való vadászat alkalmával a járművön – a vezetőjén kívül – egy vadász vadászkutyával tartózkodhat.

(2)277 Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Nagyvad társasvadászata során a hajtóknak és az őket irányító mozgó vadászoknak a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellényt, a vadászat többi résztvevőjének pedig a természeti környezettől eltérő feltűnő színű szalagot, vagy jelzést kell viselniük, aminek biztosítása a vadászatra jogosult kötelessége. Apróvad vadászaton töltögető feladatra csak hatályos vadászjeggyel rendelkező és erre kioktatott személyt lehet alkalmazni.

(3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

(4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.

Vhr. 74. § (1) Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.

(2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.

Vhr. 75. § (1) Ha a lőfegyverrel okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.

(2) A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti, és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb – a későbbi vizsgálathoz szükséges – adatot.

(3) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.

(4) A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles tájékoztatást adni.

(5)278 Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni a rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.

Vtv. 71. § (1)279 A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat:

a)280 légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről, vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből;

b) a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből,

c) a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről,

d)281 mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával;

e) a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetőleg a muflonra hajtóvadászat keretében történő vadászat, továbbá

f) a falkavadászat,

g) az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat,

h) vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott,

i) a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat (a továbbiakban: éjszakai vadászat),

j)282 vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági elrendelése ellenére folytatott vadászat,

k)283 a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli – a vadászati hatóság engedélye nélküli – vadászat.

(2)284 A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő vadászat:

a) az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;

b)285 a sörétes vadászlőfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata) vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver;

c) a vaddisznó vadászata esetén – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével – a sörétes vadászlőfegyver;

d) a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer;

e) az elektronikus optikai eszköz;

f) a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz;

g)286 a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges anyag, valamint vak és megcsonkított élő csali állat;

h)287 az áramütést előidéző elektromos eszközök;

i)288 az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;

j)289 tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés;

k)290 elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;

l)291 mérgezett vagy altató csalétkek;

m)292 vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív csapdázási módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer.

(3)293 Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül a vadászat rendje megsértésének minősül, ha a vadász megsérti az azonosító jel használatára vonatkozó rendelkezéseket.

(4)294 A vadászati hatóság engedélyezheti

a) ha a vadkár másként nem hárítható el, a vaddisznó,

b) ha állategészségügyi, humánegészségügyi vagy vagyonvédelmi indokok ezt szükségessé teszik, a róka

fényszóróval történő éjszakai vadászatát.

Vhr. 75/A. §295 (1)296

(2) A Vtv. 71. § (2) bekezdésének e) pontja szerint nem minősül elektronikus optikai eszköznek a céltávcsőben célzás megkönnyítése céljából elektronikusan megvilágított irányzék.

Vtv.72. § (1) Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

(2) Sebzett vagy elejtett vadnak a szomszédos vadászterületen történő kereséséről az érintett jogosultat értesíteni kell. Az érintett jogosult csak különösen indokolt esetben tagadhatja meg a sebzett vagy elejtett vad keresését.

(3)297

Trófeabírálat

Vtv.73. § (1)298 A jogosult legkésőbb a vadfaj vadászati idényét követő harminc napon belül köteles a vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas, az őz agancsát, valamint a muflon csigáját.

(2)299 A jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által a január hónap első napja és augusztus hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát legkésőbb szeptember utolsó napjáig, a szeptember hónap első napja és december hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát pedig legkésőbb a következő év január hónap utolsó napjáig a vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni.

(3)300 Amennyiben az (1)–(2) bekezdés szerinti vadat vadászati engedéllyel rendelkező vadász ejti el, a jogosult a vad trófeáját annak elejtésétől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál köteles bemutatni.

(4) A trófeabírálat céljából történő bemutatási kötelezettség kiterjed az (1)–(2) bekezdés szerinti vadfajok elhullott egyedének trófeájára is. Ebben az esetben a jogosult trófeabemutatási kötelezettségének az elhullott vad birtokbavételétől számított harminc napon belül köteles eleget tenni.

(5) A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea bírálatát végzi el.

(6)301

Vtv.74. § (1) A vadászati hatóság csak annak a vadnak a trófeabírálatát végezheti el, amely egyedi azonosítójelének számát a vadászjeggyel vadászó vadász egyéni lőjegyzékébe, valamint a jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.

(2)302 A vadászati hatóság a trófeabírálat eredményéről a vad elejtője részére hatósági bizonyítványt ad ki. A jogosult – ideértve az elhullott vad trófeáját is – csak a hatósági bizonyítvány birtokában szerezheti meg a trófea feletti rendelkezési jogot.

(3)303 A trófeabírálat alkalmával a szarvas, a dám, az őz, valamint a muflon trófeáján a koponyát maradandó módon meg kell jelölni.

(4)304 A trófea csak a (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány alapján hozható forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről.

(5)305 A trófeabírálattal egyidejűleg a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott összegű díjat kell fizetni.

(6)306 A vadászati hatóság a rendkívüli értékű trófeát nemzeti értékké nyilváníthatja, és egyidejűleg gondoskodik annak elhelyezéséről, bemutatásáról. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak a vadászati hatóság engedélyével lehet kivinni.

(7)307 A trófeabírálati eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki vadkereskedelemben vagy vadászatszervezésben érdekelt, továbbá olyan vad trófeabírálatában, amelyet olyan jogosult mutat be, amelynél saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója érdekelt.

(8)308 A trófeabírálat részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

Vhr. 76. § (1)309 A trófeabírálat megállapítja a trófea adatait és a trófea korosztály szerinti besorolását. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képletei az irányadók.

(2) A gímszarvas, dámszarvas, az őz és a muflon nagyvadfajok egyedeinek korosztály szerinti besorolását a 16. számú melléklet tartalmazza.

(3)310 A jogosult, illetve megbízottja a vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnál, vagy térségi trófeabírálaton is bemutathatja.

(4)311 A jogosult, illetve megbízottja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által elejtett vad trófeáját bármelyik vadászati hatóságnál bemutathatja. Ez esetben a trófeát elbíráló vadászati hatóság 30 napon belül hivatalból küldi meg a bírálat eredményét az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságnak.

Vhr. 77. § (1) A vad (vaddisznót kivéve) trófeájának bemutatása megfelelően előkészített teljes nagykoponyával vagy szabályosan kiskoponyára vágva szükséges.

(2) A hivatásos vadász – a jogosult által kötött eltérő megállapodás hiányában – köteles a működési területén elejtett vad trófeáját – a jogosult rendelkezésének megfelelően – bírálatra kikészíteni és a bírálatig tárolni.

(3) A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.

(4) Az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – bírálatra bemutatni. Az ilyen trófea bírálatát a vadászati hatóság díjmentesen végzi.

(5) A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.

(6) A vad származékainak a jogosult hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Vhr. 78. §312 A következő nemzetközi ponthatárt elérő trófeák (a továbbiakban: C.I.C. pont):

a) gímszarvas (260 C.I.C. pont),

b) dámszarvas (220 C.I.C. pont),

c) muflonkos (240 C.I.C. pont),

d) őzbak (210 C.I.C. pont),

e) vadkan (150 C.I.C. pont)

esetében a bírálatot végző vadászati hatóság köteles – az értékelést követő 20 napon belül – a trófeát, nemzeti értékké való nyilvánítás céljából, az országos hatáskörű vadászati hatóságnak felülbírálatra bemutatni.

Vhr. 79. §313 (1) A vadászati hatóság az elejtő és a vadászatra jogosult részére a trófea bemutatását a 17. számú melléklet szerinti trófea bírálati lapon aláírással és bélyegzővel igazolja. A trófeabírálati lap tartalmazza a bírálatot végző hatóság megnevezését, ügyszámát, az igazolás helyét, idejét, a kiadmányozó nevét és hivatali beosztását, valamint a trófea bírálati adatait és minősítését. A vadászati hatóság az elbírált trófeán – a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeája kivételével – maradandó módon feltünteti a trófea bírálati ügyszámát.

(2) A trófea kivitelénél a trófeabírálat vadászati hatóság igazolását a vámhatóságnak, illetve a trófea származásának ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság a 18. számú melléklet II. részében foglaltak szerinti kiviteli engedélyét kell bemutatni.

(3) A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett trófeás vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet is átad.

(4)314

Vhr. 80. § (1)315 Elhullott vagy állategészségügyi okból elejtett vad trófeabírálati kérelméhez az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről szóló jogszabály szerint kiadott igazolást kell csatolni.

(2) A gépjárművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatához a balesetről készült jegyzőkönyvet is csatolni kell.

Vhr. 81. §316 (1) A vadászati hatóság a Vtv. 74. § (6) bekezdése szerint nemzeti értékké nyilvánított trófea fölötti rendelkezési jogát a nemzeti értékké nyilvánító határozatban korlátozhatja.

(2) A nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről, kiállításon történő bemutatásáról a vadászati hatóság dönt.

(3) A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a jogosult a rendelkezési jogának korlátozása arányában kártalanítást igényelhet. Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati szerződés keretében ejtették el, a szerződésben szereplő elejtési összeg mértékéig igényelhető kártalanítás.

V. Fejezet

FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT317

A vadkár

Vtv.75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

(2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

(3)318

A vadászható állat által okozott kár319

75/A. §320 (1) A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.

(2) A vadászható állat által okozott kárért való (1) bekezdés szerinti felelősség és a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség találkozása esetén a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A vadászati kár

Vtv.76. § A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt (a továbbiakban: vadászati kár).

A vad elpusztításával okozott kár

Vtv.77. § Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

A kár megelőzése

Vtv.78. § (1) A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:

a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni;

b) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni;

c) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;

d) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani.

(2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.

(3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az akadályoztatás mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt.

(4)321 A jogosult a mezőgazdálkodáson, illetőleg az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében – vadveszély esetén – az út létesítőjénél, illetőleg fenntartójánál, továbbá a vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője – amennyiben a jogosult a létesítés vagy az elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja – köteles a kezdeményezésnek helyt adni.

Vtv.79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében:

a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni;

b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni;

c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;

d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.

(2) A föld használóját az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg. Amennyiben a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa, az ebből eredő vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a halgazdálkodási tevékenységet folytatókra is.

Vtv.80. § (1) Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése.

(2)322 Az (1) bekezdés szerinti esetben a vadászati hatóság a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.

(3)323

(4)324 Ha a jogosult az (1) bekezdés szerinti vadállomány-szabályozási kötelezettségének nem, vagy nem a határozatban meghatározott módon tesz eleget, a vadászati hatóság a vadászatra jogosult költségére határozatban hatósági vadászatot rendelhet el. A határozatban meg kell jelölni az elejtendő vad faját, valamint darabszámát.

A kár megállapítása

Vtv.81. §325 (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel.

(2)326 Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

(3)327 A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki.

(4)328 A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a kirendeléstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

(5)329 A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

(6)330 Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

(7)331 Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.

(8) A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Vtv.81/A. §332 A kárbecslési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseit – az alábbi eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni:

a) eljárási alapelvek, nyelvhasználat, tolmács, adatkezelés, áttétel, kapcsolattartás,

b) kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, eljárás megszüntetése,

c) ügyintézési határidő, határidő számítása,

d) kérelem, hiánypótlás,

e) jegyzőkönyv,

f) képviselet, kizárás,

g) értesítés, szemle, szakértő, tárgyalás,

h) eljárás akadályozásának jogkövetkezményei,

i) igazolási kérelem azzal, hogy annak az elmulasztott határidőtől vagy határnaptól számított két hónapon túl nincs helye,

j) eljárás irataiba való betekintés,

k) határozat és végzés azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat

ka) tartalmazza a kötelezett természetes személyazonosító adatait is,

kb) meghozatalának alapjául szolgáló jogszabályhelyet minden esetben meg kell jelölni,

kc)333 nem tartalmazhatja a jegyző egyéb döntését, azokról külön döntésben kell rendelkezni,

l)334 eljárási költség, megelőlegezése, viselése, költségmentesség azzal, hogy a költségek megelőlegezésének hiányában a jegyző az eljárást megszünteti,

m) döntés közlése, kijavítása, kiegészítése,

n) jogorvoslat, döntés-felülvizsgálat azzal, hogy az egyezséget jóváhagyó határozat módosításának vagy visszavonásának nincs helye, és azzal szemben felügyeleti jogkör sem gyakorolható,

o) végrehajtás (az egyezséget jóváhagyó határozat végrehajtásának kivételével).

Vhr. 82. § (1) A Vtv. 75. § (1) bekezdésében foglalt vadkár öt százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

a) őszi gabona október 1.–augusztus 15.

b) tavaszi gabona április 1.–augusztus 1.

c) kukorica április 15.–november 30.

d) burgonya április 15.–október 15.

e) napraforgó, szója április 15.–szeptember 30.

f) borsó március 1.–augusztus 30.

g) szőlő, gyümölcsös egész évben

Vhr. 83. §335 (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. A kár pénzértékben történő megállapításához az erdő értékét kell alapul venni.

(3) A Vtv. 81. § (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.

Vhr. 84. § (1) A kárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.

(2) A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok becsléséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 19. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelen levő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.

(3)336

VI. Fejezet

A VADGAZDÁLKODÁSI,
VALAMINT A VADVÉDELMI BÍRSÁG337

A vadvédelmi hozzájárulás

Vtv.82. §338 A 83–84. § szerinti, illetve az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a jogkövetkezmény alapjául szolgáló ténynek a vadászati hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy a tény bekövetkeztétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

Vhr. 85. §339

A vadgazdálkodási bírság

Vtv.83. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor, ha

a)340 az e törvényben, illetve a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;

b) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati tilalom vagy vadászati korlátozás idején ejtik el, vagy fogják be;

c) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget trófeabírálat céljából történő trófeabemutatási kötelezettségének;

d) az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton jogosulatlan személy vadászik;

e) nem tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettségeinek;

f) nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget a vadgazdálkodási üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a teríték-nyilvántartási, valamint vadászati napló vezetési kötelezettségének;

g) a vadgazdálkodási szabályokat megsérti;

h)341 az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászat vonatkozásában a vadászat rendjére vonatkozó előírásokat megsérti.

(2)342

(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke:

a)343 az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az eset súlyától és ismétlődésétől függően legalább tízezer, legfeljebb százezer forint lehet,

b)344 az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább húszezer, legfeljebb kétmillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább tízezer, legfeljebb kétszázezer forint lehet,

c)345 az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,

d)346 az (1) bekezdés d)–h) pontjai szerinti esetekben a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb kétmillió forint lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság ismételten is kiszabható.

(4)347 Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a jogosult:

a) nem veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el a felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott azonosító jelek felhasználásáról határidőben nem számol el a vadászati hatóságnak, vagy a jogosultság megszűnését követő 15. napig az azonosító jelekkel nem számol el, és a társas, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját nem adja le a vadászati hatóságnak;

b) amennyiben a jogosult személyében, valamint a vadászterület határában az üzemtervi ciklust követően nem történt változás, és az új üzemtervi ciklus megkezdését követő 15. napig nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a teríték-nyilvántartás, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóságnál történő lezárását és ismételt érvényesítését;

c)348 a vadászterületet vadaskert, vadaspark vagy vadfarm létesítése céljából engedély nélkül keríti be, a vadászterületnek nem minősülő területen, vadasparkban vagy vadfarmon tartott nagyvadat vadaskertbe kihelyezi, a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett nagyvad megjelölésére vonatkozó előírásoknak nem tesz eleget, valamint vadászterületnek nem minősülő területről, vadasparkból, vadaskertből vagy vadfarmról származó nagyvadat szabad vadászterületre helyez ki;

d) az éves vadgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;

e) a hivatásos vadász alkalmazása során

ea) az alkalmazás megszűnését 15 napon belül nem jelenti be a vadászati hatóságnak,

eb) a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget;

f) elmulasztja a vadászati engedéllyel rendelkező vadász egyéni lőjegyzékébe bejegyezni a vadászterület kódszámát;

g)349 a vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytatja, a vadat engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően tart zárt térben, vadat vadászterületek között engedély nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki.

A vadvédelmi bírság

Vtv.84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:

a) a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a vadállományban okozott kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének;

b)350 a vadász, ha a vadászat rendjét neki felróhatóan megsérti;

c) aki a vadat szándékosan kínozza;

d) a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vad elejtése céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket;

e)351 aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el;

f) aki a vadat tiltott módon zaklatja;

g) aki jogosulatlanul vadászik;

h)352 aki a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza;

i)353 a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását nyolc napon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak;

j)354 aki a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban előírt megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát nem látja el.

(2)355 Az (1) bekezdés a)–f) és i)–j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.

(3)356 Az (1) bekezdés g) és h) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer és legfeljebb egymillió forint lehet.

(4)357 A törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1) bekezdésében felsorolt igazolások hiányában történő, továbbá a jogosult hozzájárulása nélküli vadászat, valamint az, ha a vadász az általa elejtett vadat e törvénynek megfelelően nem jelöli meg.

Vtv.85. § (1)358 A vadgazdálkodási, illetve a vadvédelmi bírságot (a továbbiakban együtt: bírság) a külön jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni.

(2)359

Vhr. 86. § (1) A Vtv. 84. §-ának (3) bekezdésében foglalt vadvédelmi bírságot a vad egyedének a 20. számú mellékletben foglalt vadfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értékének jegyzéke figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról az eljáró szerv, továbbá az érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.

(3)360 A vadászjegy elvesztésével, megsemmisülésével, vagy eltulajdonításával kapcsolatos 5 napon belüli bejelentési kötelezettséget a vadászjegy elvesztéséről, megsemmisüléséről, vagy eltulajdonításáról történő tudomásszerzéstől kell számítani.

Vhr. 87. §361 A vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét a 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság határozatában meghatározott módon készpénzátutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.

VII. Fejezet

A VADÁSZATI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

Vadászati igazgatás

Vtv.86. § (1)362

(2)363 A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére egyenruhát, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt, a vadászati hatóság alkalmazásában álló vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek részére pedig szolgálati vadász- és maroklőfegyvert is biztosítani kell.

Eljárási szabályok

Vtv.87. § (1)364

(2)–(3)365

(4)366 A kizárás szabályait kell alkalmazni a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselővel szemben, aki olyan jogosult hatósági ügyében jár el, melynél akár tagként (érdekeltként), akár vendégvadászként vadászik, továbbá a trófeabírálati eljárásban részt vevő személynél, ha e személy a jogosultnál mint vadász érdekelt, vagy ha a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója által elejtett trófea bírálatát kellene elvégezni.

Vtv.88. §367 A vadászati hatóságnak

a) vadászterület különleges rendeltetésének megállapítása;

b) a vadászterület vadaskert, vadaspark vagy vadfarm létesítése céljából történő bekerítésének engedélyezése, az engedély visszavonása, valamint vad tartására szolgáló engedély nélkül létesített kerítés lebontásának elrendelése;

c) a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánítása, továbbá nemzeti értékké nyilvánított trófea az országból történő kivitelének engedélyezése

során közigazgatási eljárásban hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

Vtv.89. § (1)368 A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy feladatainak ellátása során jogosult:

a)369 külön térítés fizetése nélkül magánúton közlekedni, a vadászterületet bejárni;

b)370 a vadásztól felvilágosítást, adatot, igazolást kérni;

c)371

d) a vadat veszélyeztető, vagy annak számító tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást elrendelni;

e) a vadállomány egészségi állapotát veszélyeztető beteg, sérült vagy elhullott vad elszállítását elrendelni;

f)–i)372

(2)373 A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy a szolgálati lőfegyverét előzetes felszólítás és figyelmeztető lövés leadása után, az életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el, az elkövető személlyel szemben az arányosság követelményeinek betartásával – használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem mértékét. Fegyverhasználatnak csak a szándékosan személyre leadott lövés minősül, nem minősül fegyverhasználatnak a véletlenül bekövetkezett, az állatra, a tárgyra leadott lövés vagy figyelmeztető lövés. A fegyverhasználatot haladéktalanul jelenteni kell a rendőrségnek. A fegyverhasználat jogszerűségét a rendőrség vizsgálja ki.

(3)374 Az e törvény alapján kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell az ügyfélnek fizetnie. A díjat a vadászati hatóság számlájára kell befizetni.

Vhr. 88. § (1)375

(2) A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a munkavégzés során köteles a hivatalos személyre utalást kifejező szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek okmányainak mintáját a 21. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 89. § (1)376 A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó kormánytisztviselő nem járhat el olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében, ahol az eljárás kezdetét megelőzően, egy éven belül a vadászatra jogosult által meghívott vendégvadászként vagy tagként vadászott.

(2)–(4)377

Vhr. 90. §378

Vtv.89/A. §379 (1)380 Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározott szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével –, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakterülethez kapcsolódó szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a vadászati hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A vadászati hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(3a)381 A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)382 A vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a vadászati hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5)383 A vadászati hatóság a szakértő (4) bekezdésben meghatározott személyes adatait a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

A miniszter feladatai és hatásköre384

Vtv.90. § (1)–(2)385

(3) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő irányítási, valamint szabályozási feladatkörében:

a) kidolgozza a vadászati jog hasznosításának hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;

b)386

c) a vadászati jog hosszú távú hasznosítási irányelveivel összhangban kidolgozza az ezzel összefüggő támogatások rendszerét, és gondoskodik a támogatásoknak a külön jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról;

d)387

e) ellátja a nemzetközi vadászati együttműködésből adódó kormányzati feladatokat, és kapcsolatot tart a nemzetközi vadászati szervekkel.

f)388

(4) A miniszter a vadgazdálkodással, a vad, valamint élőhelyének védelmével, továbbá a vadászattal összefüggő szervezési feladatkörében:

a)389

b) gondoskodik az Adattár működtetéséről.

Vhr. 91. § Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját és a fizetendő díjtételeket a 23. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 92. §390

Vtv.91. §391 Vad, vadhús felvásárlásakor, feldolgozásakor, forgalomba hozatalakor a beszerzési forrásról a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben előírt módon naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését a vadászati hatóság és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult ellenőrizni.

Vhr. 93. § A vad, vadhús kereskedelmi felvásárlója a tevékenységét köteles bejelenteni a telephelye és a begyűjtő helye szerint illetékes vadászati hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a cég tevékenységét igazoló okiratok másolatait, vadfajonként a vad beszállításának jellemző térségét és körét, a vadhús tárolására, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó adatokat (darabszám és tömeg), valamint nyilatkozatot arról, hogy a felvásárló biztosítja az ellenőrzés lehetőségét a vadászati hatóság részére.

Vtv.92. §392 (1)393 A miniszter a vadászati igazgatással összefüggő egyes szervezési feladatait a vadászati hatóság útján látja el. A vadászati hatóság:

a)394 nyilvántartást vezet a vadászterületekről, a jogosult nevéről (cégéről), címéről (székhelyéről), valamint a vadászati jog haszonbérleti szerződésekről;

b)395 a kamara bevonásával gondoskodik a vadászvizsga megszervezéséről;

c)396 nyilvántartást vezet a hivatásos vadászokról;

d)397 a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggésben statisztikai adatokat gyűjt, illetve szolgáltat;

e)398 összeállítja és közzéteszi a vadkárbecslői szakértői névsort;

f)399 ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban írt feladatokat.

g)400 nyilvántartást vezet a vadgazdálkodási tervezésre jogosult szakértőkről;

h)401 nyilvántartást vezet a földtulajdonosok vadászati közösségének képviselőjéről.

(2)402 Az (1) bekezdés a), c), e), g) és h) pontjában szereplő nyilvántartás tartalmazza

a) természetes személy esetén a nevet, születési nevet, születési helyet, születési időt, anyja nevét, állampolgárságot, lakóhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím);

b)403 jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégnevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, elérhetőséget (telefonszám, faxszám, e-mail cím, levelezési cím).

Vtv.93. §404

Vtv.94. §405

Vhr. 94. §406

Az állami feladatok pénzügyi fedezete

Vtv.95. § (1)407 Az e törvény szerinti állami feladatok – beleértve a vadászati igazgatás működését is – ellátásához az alábbi pénzügyi források használhatók fel:

a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;

b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;

c)408

d)–e)409

(2)410 Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárás díj- és illetékmentes, amennyiben az adott eljárásra e törvény végrehajtására kiadott jogszabály igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg.

(3)411

(4)412

Vhr. 95. §413

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

Vtv.96. § (1) Ez a törvény 1997. március 1. napjával lép hatályba azzal, hogy a vadászati hatóság az átmeneti rendelkezések alkalmazásakor vadászterület kialakításáról az e törvényben foglaltak alapján határoz.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

a)414

b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (a továbbiakban: Ötv.) az 1994. évi LXIII. törvény 38. §-ával megállapított 64/B. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,b) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része;''

c) az Ötv. 82. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel;''.

Vtv.97–99. §415

Felhatalmazás

Vtv.100. §416 (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

1. a vadászható állatfajok körét, valamint a közösségi jelentőségű vadászható vadfajok körét,

2. a vadászati idényt,

3. a vízivad vadászata rendjének szabályait, az ólomsörét használatának tilalma alá eső vizes területeket,

4. a körzeti vadgazdálkodási terv védett természeti területekre vonatkozó kötelező előírásait;

b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét;417

c) rendeletben szabályozza

1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó szabályokat,

2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, valamint a körzeti vadgazdálkodási terv védett természeti területekre nem vonatkozó kötelező előírásait,

3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének és a szolgálati naplójának mintáját, továbbá annak vezetési szabályait,

4. a vadjelölési szabályokat,418

5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait,

6. a vadászjegyre, az egyéni lőjegyzékre és a vadászati engedélyre vonatkozó szabályokat,

7. a vadászkutya fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának, teljesítményvizsgálatának és használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait,419

8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait,

9.420 a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga tartalmát és szabályait, valamint a vizsgaszabályzatot,421

10. az egyes vadfajok vadászatának formáját,

11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata rendjének szabályait,

12. a trófeabírálat szabályait,

13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait,422

14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat,

15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat,423

16. a vadászterület határa megállapításának szabályait,

17. a vadászterületek és a vadászatra jogosultak nyilvántartásának szabályait,

18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait,

19. a bérvadászat szabályait,

20. a vadaskert, vadaspark és a vadfarm létesítésének szabályait,

21. a hatósági vadászat szabályait,

22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait,

23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait,

24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének és nyilvántartásának szabályait,

25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési szabályzatra vonatkozó szabályokat,

26.424 a vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói képzettségekre, képesítésekre vonatkozó szabályokat,425

27. a vadászati hatóság eljárására vonatkozó szabályokat,

28.426

29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját,

30.427 az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

31.428 a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét,

32.429 a hivatásos vadász szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a vadászati hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.430

Az Európai Unió jogának való megfelelés431

Vtv.101. §432 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről (több más jogszabállyal együtt);

b)433 a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, 2. cikk, 6. cikk (1)–(2) bekezdés, 11. cikk, 12. cikk, 14. cikk, 15. cikk, 16. cikk és VI. számú melléklet.

102. §434 E törvény 30. § (1) bekezdése és 67. § (3) bekezdése a lábfogó csapóvasak Közösségen belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási szabványoknak nem megfelelő módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból származó egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük előállított árunak a Közösségbe történő behozatala tilalmáról szóló, 3254/1991/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Átmeneti és záró rendelkezések

Vhr. 96. § (1)435 Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendeletben foglaltakat a hatálybalépésének napját követően indult vadászati hatósági eljárások során kell alkalmazni.

(3)436 A 27. § (2) bekezdésének a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról szóló 72/2012. (VII. 24.) VM rendelet által megállapított szövegét 2013. vadászati évben kell először alkalmazni.

(4)437 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről, 6–9. cikk;

b) a Bizottság 91/244/EGK irányelve (1991. március 6.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv módosításáról, 1. cikk;

c) a Tanács 94/24/EK irányelve (1994. június 8.) a 79/409/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról, 1. cikk;

d) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről, 14–15. cikk.

1. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez438

NYILVÁNTARTÁSI LAP

MINTA

(Kiállítandó 3 példányban,

melyből 2 példány a hatóságot illeti.)

................................................................... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság

NYILVÁNTARTÁSI LAP

Kérelem a vadászatra jogosultak hatósági nyilvántartásba vételéhez

Vadászatra jogosult neve:    

címe:    

adószáma:    

bírósági bejegyzés száma:    

Tulajdonosok képviselőjének neve:    

lakóhelye:    

adóazonosító jele:    

Vadászterület határát megállapító határozat száma:    

A vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módja:    

1. A Vtv. 13. § (1) bekezdése szerinti társult vadászati jog gyakorlása:    igen     nem

2. Társult vadászati jog hasznosítása haszonbérlet útján:

haszonbérlő (vadászatra jogosult) megnevezése:    

Kelt: ......................................................................

..............................................

kérelmező aláírása

Csatolt dokumentumok: száma ............ db

felsorolása:

2. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez439

A VADÁSZATI JOG GYAKORLÁSÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK MÓDJÁRÓL ÉS FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT AZ ALÁBBI ADATOKAT TARTALMAZZA:

1. A vadászterület tulajdonosainak képviselője (név, székhely/lakóhely).

A képviselő teljes körű meghatalmazása a vadászati közösség határozatainak keretein belül kiterjed különösen a vadászatra jogosulttal való megállapodás megkötésére, a vadászati közösség vadászati jogából származó hasznok, valamint terhek tulajdonosokkal történő elszámolására és az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételére, a közösség külön meghatalmazás nélküli képviseletére a vadászati jog gyakorlásával és hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.

2. A megbízási díj összege forintban (pénzügyi beszámolók elfogadásakor meghatározott összegű).

A képviselő lemondása esetén mindaddig köteles az ügyekben való eljárásra, amíg a gyűlés újabb képviselőt nem választ.

3. A földtulajdonosok vadászati közössége határozatának megfelelően a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módja és feltételei teljes körű rögzítése (ideértve a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendje meghatározását is).

4. A vadászterületen vadászatra jogosult megnevezése, székhelye, címe, cégbejegyzés adatai (dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma).

A képviselő a működési szabályzat keretei között hozhatja létre a megállapodást, amely a jelen működési szabályzathoz mellékletként kapcsolódik.

5. A vadászterület vadászati közössége az őt megillető vadászati jog vadászatra jogosult által történő hasznosítása biztosítékának megnevezése.

A mellékkötelezettséget a vadászatra jogosulttal kötött megállapodás rögzíti bankgarancia/óvadék/kezességi nyilatkozat zálogjog vagy jogvesztés kikötése).

6. A vadászati közösség földtulajdonos tagjait a vadászati jogukból keletkező teher, illetve abból származó haszon a vadászterület egészéhez viszonyítottan hogyan illeti meg, hogyan egészül ki a közösség, illetve a képviselője működése során felmerült költségek arányos viselésével (tulajdoni hányad arányában/tulajdoni hányad arányában és többlethasználati díj tulajdoni részre eső hányada arányában).

7. Az egyes földtulajdonosokat megillető kifizetésre kizárólag a vadászati közösség képviselője, önállóan jogosult. A kifizetések jelentkezésre vagy a működési szabályzatban meghatározott egyéb módon történnek.

8. A vadászati közösség az elszámolások rendjét meghatározta, amelynek során a képviselő köteles az általa kezelt bevételekkel, illetve a közösség nevében tett kifizetésekkel a földtulajdonosok gyűlése előtt elszámolni. Az elszámolás milyen időszakban esedékes (az elszámolás az adott időszakról írásban összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további döntésekhez előkészített javaslatokból áll. Az írásos beszámoló – legkésőbb a gyűlésen – a megjelent vagy az azt kérő minden tulajdonos, illetve képviselője számára hozzáférhető. Ugyanezen körben biztosítani kell a vadászati közösség és képviselője irataiba, könyvelésébe való betekintés lehetőségét is. A tulajdonosi gyűlés és a képviselő, illetve bármely érdekelt tulajdonos a beszámoló vagy bármely dokumentum elkészítésére, vizsgálatára szakértőt vehet igénybe. Ennek költsége – utóbbi esetben a gyűlés hozzájárulásával – a közösség működése körében elszámolható.

Minden pénzügyi év végét követő hányadik napon belül vagy meghatározott időszakonként kell megjelölni.

9. A vadászati közösség a vadászati jogából eredő pénzforgalmát elkülönülten, pénzintézetnél vezeti, a bank, bankfiók megnevezése és címe, valamint számlaszámának megnevezése.

A működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az érintettek a Polgári Törvénykönyvben foglaltakat tekintik irányadónak.

10. Dátum, képviselő és hitelesítők aláírása

3. I. számú melléklet a 79 /2004. (V. 4.) FVM rendelethez440

A VADASKERT LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM
TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelmet az országos hatáskörű vadászati hatósághoz címzetten, de a vadászterülethez tartozó vadaskert fekvése szerint érintett vadászati hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tartalmazza:

– a vadaskert(ek) létesítésének indokait és célját (röviden);

– a létesítendő vadaskert(ek) legfontosabb adatait (terület, külső kerítéshossz, tervezett vadállomány stb.), az alább megadottak szerint;

– a mellékleteket.

A kérelemhez mellékletként csatolni kell:

1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadaskert létesítéséhez;

2. A vadaskert létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:

a) a vadaskert létesítésének célja,

b) a természeti adottságok, a terület leírása,

c) a tervezett létesítmények, berendezések,

d) a vadászati évenként tervezett: vadaskerti törzsállomány, szaporulat és/vagy vadászatra behelyezett állomány, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar bontásban) és vadászati módok,

e) a kert működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

f) vadaskerti nyilvántartások (vadaskerti napló, állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),

g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),

h) a vadászterület és a tervezett vadaskert térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre, továbbá az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,

i) ábrák, táblázatok;

3.441 Az állategészségügyért felelős hatóság véleményét.

4. A védett természeti terület esetében a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnál külön jogszabály szerint kezdeményezett környezeti hatásvizsgálat eredményeként kiadott környezetvédelmi engedélyt.

3. II. számú melléklet a 79/2004. (V. 4) FVM rendelethez442

A VADFARM LÉTESÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

E rendelet 17. § (5) bekezdése szerinti kérelemhez mellékletként csatolni kell:

1. A bekerítésre tervezett földterületek ingatlan-nyilvántartás szerinti (helyrajzi számok szerint) tételes felsorolását, a földterület tulajdonosának, használójának megnevezését és előzetes hozzájárulását a vadfarm létesítéséhez;

2. A vadfarm létesítésének tervdokumentációját a következők szerint:

a) vadfarm létesítésének célja,

b) a természeti adottságok, a terület leírása,

c) a tervezett létesítmények, berendezések,

d) a vadfarm törzsállomány, szaporulat, állományhasznosítás (előbbiek kor és ivar szerinti bontásban),

e) a vadfarm működési feltételei (takarmányozási technológia, takarmányféleségek),

f) vadfarm nyilvántartások (állományváltozási napló, elhullási napló, takarmányozási napló),

g) állat-egészségügyi irányelvek (leggyakoribb állat-egészségügyi problémák, személy- és járműforgalom),

h) a vadfarm térképi megjelenítése, különös tekintettel a külső, esetleg belső kerítések nyomvonalára, valamint az erdőre, a védett természeti területre,

i) az érintett erdőterületre vonatkozó erdészeti üzemterv kivonata,

j) ábrák, táblázatok,

l) belterület esetén az illetékes jegyző nyilatkozata, hogy a helyi állattartási rendeletben foglaltakkal nem ütközik.

4. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez443

MINTA

................................................................... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság

I.

A VADÁSZTERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA

Vadászterület
azonosító száma
(kódszám)

Neve, helye

Rendeltetése (megnevezve)

Terület nagysága

Vadgazdálkodási
körzet száma

II.

A VADÁSZTERÜLETEK 11 SZÁMKARAKTERŰ AZONOSÍTÓ KÓDSZÁMA TARTALMA

Megye

 

Vadászterület sorszáma

 

Ren-
delte-
tése

 

Jogo-
sultság módja

 

Szer-
vezeti
formája

 

 

Megye: a vadászterület elhelyezkedése megyék szerint, 2-20-ig a KSH sorszámoknak megfelelően.

Vadászterület számjele (4+2 karakter): országosan és megyénként észak-déli irányban, nyugatról kelet felé haladva egyesével és emelkedő sorrendben számozott.

A vadászterület számjelét kiegészítő két karakter 00–09-ig felhasználható tartalék kódszám, a vadászterület esetleges megosztása esetére.

Megye kódszáma

Megye megnevezése

Vadászterület számjele kezdőértéke

02

Baranya

5001

03

Bács-Kiskun

6001

04

Békés

9501

05

Borsod-Abaúj-Zemplén

6501

06

Csongrád

8001

07

Fejér

4001

08

Győr-Moson-Sopron

1001

09

Hajdú-Bihar

9001

10

Heves

7001

11

Komárom-Esztergom

2501

12

Nógrád

5501

13

Pest

5701

14

Somogy

3501

15

Szabolcs-Szatmár-Bereg

8501

16

Jász-Nagykun-Szolnok

7501

17

Tolna

4501

18

Vas

1501

19

Veszprém

3001

20

Zala

2001

Vadászterület rendeltetésének jelölése: „1”-es kódszámmal a vadgazdálkodási rendeltetést; „2”-es kódszámmal a vad génállománya megőrzését; „3”-as kódszámmal az oktatási-kutatási rendeltetést; „4”-es kódszámmal a természetvédelmi rendeltetést kell jelölni.

Jogosultság módjának jelölése: az önálló, illetve társult vadászati jog gyakorlása vagy haszonbérbe adása lehetőségeinek megfelelően. „1”-es kódszámmal az önálló vadászati jogát gyakorló; „2”-es kódszámmal az önálló vadászati jogát haszonbérbe adó; „3”-as kódszámmal a társult vadászati jogát gyakorló; „4”-es kódszámmal a társult vadászati jogát haszonbérbe adó vadászatra jogosultat kell jelölni.

A vadászatra jogosult szervezeti formájának jelölése: „1”-es kódszámmal a vadásztársaság; „2”-es kódszámmal a vadásztársaságok érdek-képviseleti szervezete; „3”-as kódszámmal a mezőgazdasági részvénytársaság; „4”-es kódszámmal az erdészeti részvénytársaság; „5”-ös kódszámmal a közhasznú társaság; „6”-os kódszámmal a szövetkezet; „7”-es kódszámmal az erdőbirtokossági társulat; „8”-as kódszámmal a korlátolt felelősségű társaság; „0” kódszámmal egyéb szervezeti forma jelölendő. E kódszámokat értelemszerűen egyaránt alkalmazni kell a vadászati jog gyakorlása vagy haszonbérbe adása esetében.

5. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez444

I. VADÁSZATI IDÉNYEK

a) Nagyvadfajok

 

gímszarvasbika
– bika, golyóra érett
– tehén, -ünő
– borjú

szeptember 1–január 31.
szeptember 1–október 31.
szeptember 1–január 31.
szeptember 1–január 31.
április 1–június 30.

dámbika
– tehén, -ünő
– borjú

október 1–január 31.
október 1–február utolsó napja
október 1–február utolsó napja

őzbak
– suta, gida

április 15–szeptember 30.
október 1–február utolsó napja

muflonkos
- juh, -jerke, -bárány

egész évben
szeptember 1–február utolsó napja

vaddisznó

egész évben

szikaszarvasbika, tehén, -ünő, -borjú

szeptember 1–december 31.

zerge

vadászati idény nélkül

b) Apróvadfajok

 

mezei nyúl

október 1–december 31.

üregi nyúl

szeptember 1–január 31.

fácánkakas

október 1–február utolsó napja

– fácántyúk

október 1–január 31.

fogoly

október 1–december 31.

nyári lúd

október 1–december 31.

vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd

október 1–január 31.

tőkés réce

augusztus 15–január 31.

szárcsa

szeptember 1–január 31.

erdei szalonka

vadászati idény nélkül.

örvös galamb, balkáni gerle

augusztus 15–január 31.

c) Egyéb apróvadfajok

 

róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve

egész évben

borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka, szajkó

július 1–február utolsó napja

Az a), b) és c) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál a 27. és 27/A. §-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

II.

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK

    1.    Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tavi rész

    2.    Tatai Öreg-tó Ramsari terület és bővítése

    3.    Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT

    4.    Pacsmagi-tavak TT

    5.    A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéből a Kisbalaton régi és új tározók

    6.    Balaton

    7.    Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a Gemenci és a Béda-karapancsai rész

    8.    Ócsai TK

    9.    Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Kiskunsági szikes tavak, az Izsáki Kolon-tó, az Orgoványi rétek és a Tiszaalpári rét

    10.    Pusztaszeri TK-ból a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a Büdösszék-tó, Mártély

    11.    A Körös-Maros Nemzeti Park területéből a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugai- és Begécsi-halastavak és a Sző-rét

    12.    Hortobágyi Nemzeti Park

    13.    Csondrádbokrosi Sós-tó

    14.    Szaporcai Ó-Dráva meder TT

    15.    Felső-Tisza (a Tisza hullámtere Tokajtól az országhatárig)

    16.    Tokaj-Bodrogzugi TK

    17.    Rétszilas

    18.    Ipoly-völgy

    19.    Böddi-szék

    20.    Felső-Kiskunsági szikes puszták Ramsari terület

    21.    Nyirkai-Hany Ramsari terület

    22.    Montág-puszta Ramsari terület

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL HAZAI KIEMELT JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK

    1.    Sárvíz-völgye TK

    2.    Péter-tavi Madárrezervátum TT

    3.    Rácalmástól az országhatárig valamennyi Duna-zátony területe

    4.    Vértesi TK-ból a Csíkvarsai-rét

    5.    Pellérdi-halastavak

    6.    Sumonyi-halastavak

    7.    Baláta-tó TT

    8.    Boronka-melléki TK

    9.    Borsodi-Mezőség TK

    10.    Gátéri Fehér-tó

    11.    Hevesi Füves Puszták TK

    12.    Kecskeri puszta TT

    13.    Kesznyéteni TK

    14.    Körös-Maros Nemzeti Park területéből a cserebökényi-puszták a pitvarosi-puszták, szabadkígyósi-puszták

    15.    Közép-tiszai TK

    16.    Nagybereki Fehér-víz TT

    17.    Sárosfői-halastavak TT

    18.    Sárréti TK

    19.    Szatmár-Beregi TK

    20.    Szigetközi TK

    21.    Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér TT

    22.    Tiszavasvári Fehér-szik TT

    23.    Tiszadorogmai Göbe-erdő TT

    24.    Virágoskúti-halastórendszer

III.

AZ ÓLOMSÖRÉT HASZNÁLATA SZEMPONTJÁBÓL TILTOTT VÍZI ÉLŐHELYEK

    1.    Sárvíz-völgye TK [26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

    2.    Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Tiszaalpári rét, a Miklapusztai területegység Bába-szék elnevezésű területe, valamint a Felső-Kiskunsági szikes puszta területegységből a Dömsödi árapasztó, XXX-csatorna, Apaj-Ürbő közti műút és a KNP határa által közbezárt területe [1800/1974. OTvH határozattal létesített Kiskunsági Nemzeti Park; 22/1996. (X. 9.) KTM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park bővítéséről];

    3.    Péteri-tavi Madárrezervátum TT és 100 méteres védőzónája (az OTvH elnökének 3/1976. határozatával létrehozott Péteritavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület);

    4.    Baláta tó TT (a földmívelésügyi miniszter 505510/41 számú határozata a Baláta tó védetté nyilvánításáról);

    5.    Borsodi-Mezőség TK területéből a Montaj-tó [9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet tájvédelmi körzetek létesítéséről];

    6.    Kecskeri puszta TT Dudás-fertő nevű része [2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló és löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti területek védetté nyilvánításáról, a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület bővítéséről és természetvédelmi kezelők megnevezéséről];

    7.    Körös-Maros Nemzeti Park területéből a szabadkígyósi puszták, a pitvarosi-puszták, a cserebökényi puszták; [3/1997. (I. 8.) KTM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park létesítéséről – a tájvédelmi körzeteket védetté nyilvánító rendeletekben foglalt hrsz.-ek szerint –, Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 7/1977. OTvH határozata a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet létesítéséről, Pitvarosi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 3/1989. (II. 22.) KVM rendelete egyes természetvédelmi területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítéséről, Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 18/1991. (XII. 24.) KTM rendelete a Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

    8.    Nagybereki Fehér-víz TT (Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 12/1977. OKTvH számú határozata a Nagybereki Fehérvíz természetvédelmi területté való nyilvánításáról);

    9.    Sárréti TK [3/1986. (III. 9.) OKTH rendelkezés a Sárréti Tájvédelmi Körzet létesítéséről];

    10.    Tiszavasvári Fehér-szik TT és 100 méteres védőzónája (az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 4/1977. OKTvH számú határozata a Tiszavasvári „Fehérszik” természetvédelmi területté való nyilvánításáról);

    11.    Dabasi Turjános TT [6/1987. (VII. 10.) OKTH rendelkezés a Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület fokozottan védetté nyilvánításáról és bővítéséről];

    12.    a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból a lesencei Nádas-mező – a Balatonederics-Szigliget közút, Tapolca-patak, Raposka-Balatonederics vasútvonal által határolt terület – [31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről];

    13.    a Csaba-rét Soltszentimre 0224/1 hrsz. alatti ex lege védett területe és 100 méteres védőzónája;

    14.    Kiskunsági Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Kiskunsági szikes tavak és Izsáki Kolon-tó területei;

    15.    Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tó nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett teljes hazai területe;

    16.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Tatai Öreg-tó TT;

    17.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT és 100 méteres védőzónájuk;

    18.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Pacsmagi-tavak TT;

    19.    a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Kis-Balaton területe;

    20.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Balaton;

    21.    a Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Gemenc, valamint a Béda-Karapancsa Duna-menti területei és holtágai;

    22.    Ócsai TK;

    23.    a Pusztaszeri TK-ból nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a pusztaszeri Büdösszék-tó fokozottan védett területe és 100 méteres védőzónájuk;

    24.    a Körös-Maros Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területei: a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, az Ugrai-rét, a Csillaglaposai-legelő és a Sző-rét és 100 méteres védőzónájuk;

    25.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Csongrádbokrosi Sós-tó;

    26.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Szaporcai Ó-Dráva-meder TT;

    27.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Mártélyi TK;

    28.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Rétszilasi-tavak TT és 100 méteres védőzónája;

    29.    az Ipoly-völgy nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;

    30.    a Felső-Tisza nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;

    31.    a Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett részei és azok 100 méteres védőzónája: Zám, Pentezug és Angyalháza puszták”, a Hortobágyi-halastó, a Kiskörei-víztározó északi része (Tiszafüredi Madárrezervátum), a Kiskörei-víztározó középső része (Poroszlói-medence) és az Egyek-pusztakócsi mocsarak területéből a Hagymáslapos, a Jusztus-mocsár és a Fekete-rét;

    32.    a Tokaj-Bodrogzugi TK-ból a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Bodrogzug terület;

    33.    a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Böddi-szék és Sóséri-puszta és 100 méteres védőzónája.

6. számú melléklet
79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. oldal

Címlap: a vadgazdálkodási egység neve, telephelye, 11 jegyű kódszáma, a tervkészítő és a vadászatra jogosult aláírása.

2. oldal

Vadászati hatóság jóváhagyása: a vadgazdálkodási terv érvényességi idejére és feltételeire vonatkozó hatósági jóváhagyás szövege, valamint a jóváhagyó aláírása.

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai: név, telephely, azonosító (kódszám), a vadászati jog hasznosítási formája, a vadgazdálkodási egység típusa, a vadászterület rendeltetése, a vadgazdálkodási egység levelezési címe.

1.2. A vadgazdálkodási egység elhelyezkedése: a vadászterület földrajzi elhelyezkedését mutató térkép, a vadászterület részletes határleírása, a vadászterület közigazgatási jellemzői, a vadászterület birtokviszonyainak jellemzői.

2. A vadgazdálkodási adottságok jellemzése

2.1. A vadgazdálkodási körzet szerinti besorolás: a vadgazdálkodási körzet száma és neve, a vadgazdálkodási körzet jellemzése.

2.2. Ökológiai adottságok: éghajlati, talaj és vízrajzi adottságok (domborzati viszonyok, talajtípusok és vadgazdálkodási hatásuk, éghajlati adottságok, fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai adottságok), mezőgazdasági adottságok, erdészeti jellemzők (erdőgazdasági tájak és a vadászterületen található erdők jellemzése az előforduló erdőtársulások, az erdők fafaj- és korosztályviszonyai, a vad számára táplálékként figyelembe vehető cserjeszint jellemzése alapján, az erdők tervezési időszakra prognosztizált változásai, az erdőgazdasági feltételek hatása a vadgazdálkodásra).

2.3. Vadgazdálkodási adottságok jellemzése: a vadállomány jellemzői nagyvad, az apróvadfajok, valamint a szőrmés és szárnyas kártevők korábbi adatai alapján értékelve, a vadállomány pillanatnyi helyzetének értékelése, a vadászterületen található vadföldek, csenderesek és vadgazdálkodási berendezések értékelése. Természetvédelmi szempontból kiemelt területek és előírások ismertetése. Az üzemterv elfogadásakor meglévő vadaskertek adatai.

3. Vadgazdálkodási terv (10 éves terv a körzeti vadgazdálkodási terv alapján)

3.1.445 Nagyvadállományok kezelése: a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó javasolt tervezési módszerei és szempontjai (az állomány minőségi besorolása, a golyóérettség kora). A nagyvad szempontjából javasolt élőhelyi beavatkozások és vadgazdálkodási fejlesztések. Zárttéri vadtenyésztés és vadaskerti vadtartás szempontjai.

3.2.446 Apróvadállományok kezelése: a mezei nyúl, a fácán, a fogoly és a vízivad tervezési szempontjai és módszerei (az állomány állapota), az élőhely védelem és javítás szempontjai. Természetvédelmi jellemzők és gazdálkodási hatásaik (a vadgazdálkodást és vadászatot különösen érintő védett területek, a vadgazdálkodást érintő természetvédelmi előírások).

3.3. A vadászterület különleges rendeltetéséből adódó feladatok és előírások.

3.4. Kutatási programban való részvétel.

4. Nyilvántartások

4.1. Vadállomány-becslési jelentések.

4.2. Jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervek.

4.3. Vadgazdálkodási jelentések.

4.4. Trófeabírálati adatok.

4.5. Egyéb, a vadgazdálkodással kapcsolatos dokumentumok: a hivatásos vadászok adatai, az évente felhasznált egyedi azonosító jelek sorszámainak nyilvántartása, egyéb dokumentumok.

5. A vadgazdálkodási egység kijelölésére vonatkozó dokumentumok: a vadászterület kialakítására vonatkozó tulajdonosi határozat, a vadgazdálkodási egység kijelöléséről hozott határozat, a vadgazdálkodási egység 1:100 000 méretarányú térképen, a vadgazdálkodási határainak koordináta jegyzéke. Saját jogon való vadgazdálkodás esetén a tulajdonosi közösség képviselőjének adatai és a tulajdonosi közösség működési szabályzata. Haszonbérbe adás esetén: a haszonbérlő adatai és a jóváhagyott haszonbérleti szerződés.

6. Tervezési mellékletek

6.1. Vadgazdálkodási módszertani leírások.

6.2.447 A tervben felhasznált adatok és szakirodalom forrásai.

A vadászatra jogosultak a .megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság által elkészíttetett vadgazdálkodási üzemtervek tartalmi és formai előírásait kötelesek követni.

7. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A VADÁLLOMÁNYBECSLÉS ÉS AZ ÉVES VADGAZDÁLKODÁSI TERV
TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

Vadgazdálkodási egység azonosító adatai:

Adatszolgáltató neve, telephelye, kódszáma, levelezési címe, adatszolgáltatói számjele.

A) TÁBLA Becsült vadállomány

Vadállomány, (gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, fácán, fogoly) szabad területen, zárt kertben, összesen.

B) TÁBLA Egyéb fajok állománya

Megnevezés (szarka, dolmányos varjú, vetési varjú, holló, barna rétihéja, egerészölyv, héja, róka, borz, nyest, görény, nyuszt, menyét, arany sakál) és létszám.

C) TÁBLA Állományszabályozás, vadtelepítés és értékesítés

Megnevezés, állományszabályozás (lelövés, befogás összesen) szabad területi és zárt területi bontásban. Vadtelepítés és kibocsátás. Értékesítés, illetve felhasználás. Élő vad értékesítés.

D) TÁBLA Mesterséges vadtenyésztés

Megnevezés, (tervezett zárt téri törzsállomány, tervezett értékesítés, tervezett vásárlás, vadászatra történő tervezett kihelyezés, tervezett kihelyezés természetes állomány pótlására, zárttéri törzsállománynak tovább tartva) fácán, fogoly és vadkacsa esetében

E) TÁBLA Vadföldek és vadtakarmányozás

Megnevezés, (művelésre tervezett vadföld, művelésre tervezett vadlegelő) tervezett takarmány felhasználás (szálas, szemes, lédús és táp bontásban).

F) TÁBLA Tervezett vadgazdálkodási berendezések, a vadállomány létszámára és összetételére vonatkozó közlések, egyéb megjegyzések

A vadászatra jogosultak a minisztérium által elkészíttetett éves vadgazdálkodási terv nyomtatvány tartalmi és formai előírásait kötelesek betartani.

8. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez448

VADGAZDÁLKODÁSI-VADÁSZATI KÉPZETTSÉGEK, KÉPESÍTÉSEK JEGYZÉKE

I.    Felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a)    A vadgazdálkodási és vadbiológiai témakörben szerzett tudományos fokozatot (egyetemi doktori oklevél, a tudomány doktora vagy kandidátusa oklevél, PhD oklevél),

a vadgazdálkodási szakmérnöki,

a vadgazdálkodási üzemmérnöki,

a vadgazda mérnöki,

agrár képzési szakterületen osztatlan képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevelet, amennyiben a differenciált szakmai képzésben a b) pontban előírt tárgyköröket a vadgazdálkodási képzés tananyaga tartalmazta és a szakmai képzés összesen legalább a 24 tanegység (kredit) mennyiséget elérte.

a vadgazdálkodási felsőfokú szakirányú továbbképzés során szerzett szakirányú képzettséget igazoló

oklevelet.

b)    Felsőfokú vadgazdálkodási képzettségnek minősül az 1998. január 1. és 2013. június 30. között megszerzett

okleveles agrármérnöki,

okleveles erdőmérnöki,

állatorvos doktori,

okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki,

okleveles gazdasági agrármérnöki,

mezőgazdasági mérnöki

diploma, amennyiben a differenciált szakmai képzés keretében elsajátított vadgazdálkodási szakmai tananyag a képzési idő legalább hat százalékát vagy a megszerezhető összes tanegység (kredit) legalább hat százalékát elérte. A képzettség megszerzését (a vadgazdálkodási szak vagy szakirány elvégzését) az oktatási intézmény az oklevélben vagy ahhoz tartozó betétlappal igazolja. Felsőfokú szakirányú képzettségnek minősülhet a diploma abban az esetben is, ha a differenciált vadgazdálkodási képzés követelményeit a hallgató áthallgatás formájában teljesítette, és azt az ilyen képzést folytató intézmény külön igazolja.

A differenciált vadgazdálkodási képzés tananyaga a következő kötelezően előírt tárgyköröket tartalmazza:

Vadászati állattan és ökológia

Vadgazdálkodási és állomány-hasznosítási ismeretek

Vadászati jog és igazgatás

Fegyverismeret [elméleti és gyakorlati tanegység (kredit) igazolásával]

Trófeabírálat

Vadegészségtan

Intenzív vadgazdálkodás (Apróvad és nagyvad).

c)    Az 1998. előtt megszerzett képesítés esetén a képesítést a vadgazdálkodás tananyagú tárgyból tett eredményes vizsga igazolja

a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett,

az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi, Állattenyésztési Karán szerzett,

az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett,

a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett,

az Erdészeti és Faipari Egyetemen a MAVOSZ által szervezett, felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett oklevél esetében.

d)    Az 1996–1998. évek között megszerzett képesítés esetén a képzést folytató felsőfokú oktatási intézmény a vadgazdálkodási szakirány elvégzését az oklevéllel (diplomával) vagy az oklevél számát is tartalmazó bizonyítvánnyal, illetve betétlappal is igazolja.

II.    Középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadgazdálkodási technikusi szakképesítést,

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítvány mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt,

vadgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítványt,

az erdész-technikusi szakképesítést,

az erdészeti szakmunkás-bizonyítvány – az erdőgazdasági gépkezelői és erdészeti faipari kivételével – mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt.

III.    Alapfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítványt.

9. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez449

I. A hivatásos vadászok nyilvántartása

HIVATÁSOS VADÁSZOK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA

A FOGLALKOZTATÓ VADÁSZATRA JOGOSULTAK SZERINT

MINTA

MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁGA

……………………………………………………………………………………………

A vadászatra jogosult neve:     

székhelye, címe:     , telefonja:     

vadászterülete kódszáma:      nagysága:      ha

Hivatásos vadász alkalmazási kötelezettség (fő):

– vadászterület nagysága szerint:     

– hatósági intézkedés szerint:     

– irányító munkakörben:     

Összesen:     

Az esküt tett hivatásos vadász

sorszám

családi

név

utónév

anyja családi neve

anyja utóneve

születési hely, idő

lakcím

szakképesítése, okirat száma/ kibocsátója

fegyvertartási engedély száma

esküokmány
száma

szolgálati igazolványa/ jelvénye száma

intézkedés, a határozat száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez450

I. A hivatásos vadász esküjének szövege

Én, ....................... hivatásos vadász, esküszöm, hogy a gondjaimra bízott vadállományra, vadászterületre és a vadászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a kapott utasításoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően teljesítem. A vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. Mindazokkal a személyekkel szemben – a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – eljárok, akik a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és általában a tulajdon érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítanak.

II. A hivatásos vadász esküokmánya

MINTA

.................................................... MEGYEI

VADÁSZATI HATÓSÁG

ESKÜOKMÁNY

Igazolom, hogy ........................................................................... születési hely, idő: ............................................................. lakos
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 51. § (1) bekezdésében foglaltak szerint előírt szolgálati esküt a mai napon előttem letette.

Ennek alapján az „esküt tett hivatásos vadászok nyilvántartásá”-ba, .................................... sorszám alatt bevezettem.

Kelt, .……….. év .......................................... hó ...... nap

.............................................
vadászati hatóság

11. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez451

I. A hivatásos vadász szolgálati igazolvány

A rendészeti feladatokat ellátók szolgálati igazolványa az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező

1.    Az ISO 7810 (1995) vagy azzal egyenértékű szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, melegen laminált, műanyag kártya, amely megfelel az „A” okmányvédelmi kategóriának.

2.    Az alapanyagba integrált arckép méretének legalább 30x24 mm-nek kell lenni. Az arcképmezőn belül az áll és a fejtető közötti résznek a teljes képmagasság 70-80%-a közöttinek kell lenni.

II. A hivatásos vadász szolgálati jelvénye

1.    A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül „RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS” felirat, alul hat számjegyből álló sorszám található. A középső síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van.

2.    A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

3.    Egyedi logó:

45 mm átmérőjű, zöld alapszínű jelvény, közepén jobbra néző gímszarvas bika fejalakjával, amelyet jobbról és balról félkört alkotó négy-négy darab tölgyfalevél díszít. Az alsó részén ,,HIVATÁSOS VADÁSZ” felirat látható.

III. A hivatásos vadász szolgálati naplója

 

 

 

 

 

 

 

Szolgálat kezdete hó, nap, óra, perc

Esemény, intézkedés (területellenőrzés, vadvédelmi, vadkárelhárírási és vadászattal kapcsolatos bejegyzés)

Szolgálat vége hó, nap, óra, perc

 

…………… MEGYEI

VADÁSZHATÓSÁG

 

 

 

 

 

HIVATÁSOS VADÁSZ
SZOLGÁLATI NAPLÓJA

(Érvényes visszavonásig!)

Igazolom, hogy e szolgálati napló vezetésére

………………………………………………….….. (név)

……………………….……. (születési hely, idő) jogosult

A szolgálati napló 100 számozott oldalt tartalmaz.

Kelt: 20… ………………… hó ….. napján

…………………………….

vadászati hatóság

12. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZJEGGEL RENDELKEZŐ VADÁSZOK RÉSZÉRE

105 ´ 103 mm

 

EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZJEGYHEZ ……………. évre · Állami vadászjegy sorszáma:

 

 

 

 

 

 

 

 

Vadászterület

Elejtés
ideje

Vad

 

a jogosult megnevezése

kódszáma

faj, ivar

darab

azonosítójel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vadászterület

Elejtés
ideje

Vad

 

a jogosult megnevezése

kódszáma

faj, ivar

darab

azonosítójel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

I.452

TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS TARTALMA

I.

TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS TARTALMA

........................... MEGYEI    Nyilvántartási szám: ...........................

VADÁSZATI HATÓSÁG

Vadászatra jogosult neve:     

kódja: ccccccccccc

TÁRSASVADÁSZATI NAPLÓ
ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS

(Érvényes visszavonásig!)

Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.

Kelt: .............................., 20.......... év ........................................ hó .......... nap.

P. H.

............................................................
vadászati hatóság

Társasvadászati napló és terítéknyilvántartás vezetésre jogosultak

Név

Érvényesség

Megbízó

Aláírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VADÁSZAT HELYE: ........................................

IDEJE: .................................................................

Társasvadászaton részt vevő vadászok

vadász neve

jegy/engedély száma

balesetvédelmi oktatás elismerése,
aláírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elejtett vad

apróvad

nagyvad

faj

db

faj

db

azonosító jel*

fácán

 

vaddisznó

 

 

– kakas

 

– kan

 

 

– tyúk

 

– koca

 

 

 

 

– süldő

 

 

mezei nyúl

 

– malac

 

 

 

 

Összesen:

 

 

vadréce

 

gímszarvas

 

 

 

 

– tehén

 

 

 

 

– ünő

 

 

 

 

– borjú

 

 

 

 

Összesen:

 

 

 

 

dámszarvas

 

 

 

 

– tehén

 

 

vadlúd

 

– ünő

 

 

 

 

– borjú

 

 

 

 

Összesen:

 

 

 

 

muflon

 

 

 

 

– juh

 

 

 

 

– jerke

 

 

 

 

– bárány

 

 

 

 

Összesen:

 

 

 

 

őz

 

 

 

 

– suta

 

 

 

 

– gida

 

 

 

 

Összesen:

 

 

 

 

egyéb

 

 

Megjegyzés: * (további krotáliák)

Vadászatvezető: ..............................................................

II.

EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA

II.

EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ ÉS TERÍTÉK-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA

………………… MEGYEI Nyilvántartási szám: ………………
VADÁSZATI HATÓSÁG

Vadászatra jogosult neve: …………………………………………………………………………..

Kódja: ooooooooooo

EGYÉNI VADÁSZATI NAPLÓ
ÉS TERÍTÉKNYILVÁNTARTÁS

Ezen napló 100 számozott lapot tartalmaz.

Kelt: …………………………., 20………. év …………………………….. hó …….. nap.

P. H.

…………………………………

vadászati hatóság

Kivonat a …./2004. (…. …..) FVM rendeletből:

Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó
rendelkezéseket megismerni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.

Vadászat helyi szabályzata:

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

………………………………………….
vadászatra jogosult

Vadásztársasági tagok és hivatásos vadászok vadászjegy nyilvántartója

Név

Vadászjegy száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Be-
jegy-
zés
sor-
száma

V A D Á S Z A T

kezdete
(dátum, idő)

biztonsági körzet (terület)
vagy les megnevezése,
vadászati mód

vadászaton résztvevők neve,
vadász vendég
vadászjegy/engedély száma

vége
(dátum, idő)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Z S Á K M Á N Y

Megjegyzés
(hibázás, sebzés,
áeü. okból történt elejtés,
a vaddal kapcsolatos intézkedés stb.)

Aláírás

faja

ivara

db

azonosítójel száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

14. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

I.453

ÁLLAMI VADÁSZJEGY

I.

ÁLLAMI VADÁSZJEGY

MINTA külső és hátsó fedőlapja

Szigorú számadású nyomtatvány

MINTA első és második oldala

II.454

ÁLLAMI VADÁSZATI ENGEDÉLY

II.

ÁLLAMI VADÁSZATI ENGEDÉLY

MINTA külső fedőlapja

Szigorú számadású nyomtatvány

MINTA 1. oldala

III.

EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZATI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ VADÁSZ RÉSZÉRE

EGYÉNI LŐJEGYZÉK VADÁSZATI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ VADÁSZ RÉSZÉRE

Vadászterület

Elejtés

Vad

A vadászatra jogosult által megbízott kísérő köteles vezetni

a jogosult
megnevezése

kódszáma

helye

ideje

faj
megnevezése

ivar

db

azonosítójel

egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

15. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez455

16. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

TRÓFEÁS VAD KOROSZTÁLY BESOROLÁSA

TRÓFEÁS VAD KOROSZTÁLY BESOROLÁSA

 

Gímszarvas

Dámszarvas

Őz

Muflon

Első agancsú – 24 hónapos kor alatt

 

 

 

 

Fiatal

2–5 év

2–4 év

2–3 év

2–3 év

Középkorú

6–10 év

5–9 év

4–5 év

4–6 év

Öreg

11 évtől

10 évtől

6 évtől

7 évtől

17. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez456

TRÓFEA BÍRÁLATI LAP

Vadfaj:

MINTA

Vadászati hatóság neve:    Ügyszám:

Vadgazdálkodási egység neve:    Ügyintéző neve:

Vadazonosító szám:

Elejtő neve:

Vadászjegy vagy vadászati engedély száma:

Elejtés ideje:

Trófea bírálati adatai:

 

Minősítés:

Mellékletként csatolt egyéb igazolások felsorolása (jegyzőkönyv elhullásról, gázolásról, állat-egészségügyi elejtésről
stb.):

Kelt: ............... év ..... hó ..... napján

 

P. H.

................................................

kiadmányozó

18. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

I.457

II.458

TRÓFEA KIVITELI ENGEDÉLY

TRÓFEA KIVITELI ENGEDÉLY

....................................................................................... Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság

Sorszám: ..... /év)/ .....

Megnevezés

Mennyiség

Megjelölés azonosító jel, kísérőokmány száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kiállított igazolásom felsorolásában megnevezett elhullott vagy nem közvetlenül elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs az országból kiszállítható.

Kiállítva: ............................., .......... év ..................................... hó ..... napján

P. H.

.........................................

vadászati hatóság

19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez459

I.

MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK ELŐZETES BECSLÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult).............................................................................................................................................. vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadkárral érintett területek

a) a ....................... fekvő ..................-val bevetett ............ ha .......... m2 területű ingatlanból ......... ha ........ m2 területen,

b) a ....................... fekvő ..................-val bevetett ............ ha .......... m2 területű ingatlanból ......... ha ........ m2 területen,

c)     

2. A kárbecslő megállapítása szerint a terméseredményt a következő tényezők befolyásolják:

a) alatti esetben ....................................

......%-ban

...................................................................

......%-ban

vadkár

......%-ban

b) alatti esetben .................................

......%-ban

..................................................................

......%-ban

vadkár

......%-ban

c).............................................................

 

3. A vadkárt ....................................... vad okozta.

4. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:     

    

5. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:     

    

6. Mikor következett be a vadkár: .....................................................................................................................................

    

7. A vadgazdálkodó egység megnevezése: ................................ kódszáma: ..........................................

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

.............................................

kárbecslő

A felek a jelen lévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:

    

    

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

...................................................... képviseletében

.............................................

aláírás

...................................................... képviseletében

.............................................

aláírás

MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK VÉGLEGES BECSLÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult).......................................................................................................................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. A vadkárral érintett területek

a) a ............. dűlőben fekvő ..............-val bevetett ......... ha ........ m2 területű ingatlanból .......... ha ............ m2 területen,

b) a ............. dűlőben fekvő ..............-val bevetett ......... ha ........ m2 területű ingatlanból .......... ha ............ m2 területen,

c)     

2. Az állapotminősítési átlag termésére vonatkozó adatok alapján a vadkár mértéke (árutőzsdei átlagár, illetve ennek hiányában a becsült értékesítési ár - levonva a termény betakarítási, tisztítási, tárolási és szállítási költségét):

a) alatti esetben ...% ...... t ...... kg, ......... Ft,

értéke

b) alatti esetben ...% ...... t ...... kg, ......... Ft,

értéke

c)......................................................

Összesen: ......... Ft

3. A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény (levonva a termelő esetleg felróható magatartása következtében előállott kár).............................. Ft.

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

.............................................

kárbecslő

II.

ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK ELŐZETES BECSLÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult)....................................... vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

1. Vadgazdálkodó egység megnevezése:

kódszáma:

2. Erdőgazdálkodó megnevezése:

3. Községhatár megnevezése:

4. Erdőtag száma:

erdőrészlet megnevezése:

területe: ............ ha

5. Az erdősítés eredete

a) természetes mageredetű:

b) természetes sarjeredetű:

c) mesterséges erdőfelújítás:

6. Sikeresen erdősült terület:

7. Elszámolható célállomány típus:

8. Az erdősítés készültségi foka:

9. A károsítást okozó vadfaj megnevezése:

10. A károsítás időpontja:

11. A károsítás mértéke: .........%

12. Károsult redukált terület: ......... ha

(sikeresen erdősült terület ´ károsítási%)

13. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedést tette:

14. A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette:

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

.............................................

kárbecslő

A felek jelen lévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei:

Kelt: ................................., ......... év ..................... hó ...... napján

...................................................... képviseletében

.............................................

aláírás

...................................................... képviseletében

.............................................

aláírás

III.

ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN OKOZOTT VADKÁROK VÉGLEGES BECSLÉSE

(Jegyzőkönyv)

Készült:

(károsult) ................................. vadkár ügyében.

Jelen vannak alulírottak:

    1.    Vadgazdálkodó egység megnevezése:     

kódszáma:     

    2.    Erdőgazdálkodó megnevezése:    

    3.    Községhatár megnevezése:     

    4.    Erdőtag száma:     

erdőrészlet megnevezése:    

területe:     ha

    5.    Az erdősítés eredete

a)    természetes mageredetű:     

b)    természetes sarjeredetű:     

c)    mesterséges erdőfelújítás:     

    6.    Sikeresen erdősült terület:     

    7.    Elszámolható célállomány típus:     

    8.    Az erdősítés készültségi foka:     

    9.    A károsítást okozó vadfaj megnevezése:     

    10.    A károsítás időpontja:     

    11.    A károsítás mértéke:      %

    12.    Károsult redukált terület:      ha

(sikeresen erdősült terület x károsítási %)

    13.    A kárérték megállapításánál figyelembe vett károsított erdő értéke:      Ft/ha

    14.    Az erdőrészletben keletkezett kár értéke:     Ft

(károsult redukált terület/ha x erdő értéke Ft/ha)

    15.    A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény:      Ft

Kelt: ...................., .......... év ............ hó ............ napján

...................................

kárbecslő

20. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez460

A VADÁSZHATÓ ÁLLATOK ÉS A HULLOTT AGANCS VADGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKE

Faj

Érték
(ezer Ft/egyed)

gímszarvas

 

bika (trófea szerint)

 

5,00 kg-ig

600

5,01–10,00 kg-ig

1000

10,01 kg-tól

3750

tar fejű és agancsfejlesztő (barkás)

1000

tehén, ünő

200

borjú

100

 

 

dámszarvas, szikaszarvas

 

bika (trófea szerint)

 

3,00 kg-ig

400

3,01 kg-tól

850

tar fejű és agancsfejlesztő (barkás)

600

tehén, ünő

150

borjú

100

 

 

őz

 

bak (trófea szerint)

 

350 g-ig

200

351 g-tól

600

tar fejű és agancsfejlesztő (barkás)

350

suta

100

gida

50

 

 

muflon

 

kos (trófea szerint)

 

70 cm-ig

350

70,01 cm-től

600

juh, jerke

100

bárány

50

 

 

vaddisznó

 

kan (trófea szerint)

 

12–18 cm-ig

250

18,01 cm-től

600

koca

 

50 kg-tól

250

süldő

100

malac (20 kg-ig)

50

(zsigerelt testtömeg szerint)

 

 

 

zerge

50

 

 

mezei nyúl

20

üregi nyúl

10

fácán

 

- kakas

10

- tyúk

20

fogoly

50

nyári lúd

20

vetési lúd

20

nagy lilik

20

tőkés réce

10

szárcsa

10

erdei szalonka

10

örvös galamb

10

balkáni gerle

10

egyéb vadászható állatfajok

5

hullott agancs (kg-ja)

5

21. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A VADÁSZATI HATÓSÁG OKMÁNYAI ÉS JELVÉNYE

I.461

I.

VADÁSZATI HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY

MINTA külső oldala

Szigorú számadású nyomtatvány

A)     B)

MEGYEI VADÁSZATI HATÓSÁG

ORSZÁGOS VADÁSZATI HATÓSÁG

................................................

................................................

 

 

 

 

 

 

 

fénykép helye

 

 

fénykép helye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NÉV

NÉV

BEOSZTÁS

BEOSZTÁS

................................................

................................................

saját kezű aláírás

saját kezű aláírás

 

 

P. H.

P. H.

 

 

................................................

................................................

vadászati hatóság vezetője

vadászati hatóság vezetője

Az igazolvány visszavonásig érvényes.

 

Kiállítva: ................................................    Nyilv. sz.: ................................................

II.462

A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK JELVÉNYE

A szolgálati igazolványba fűzött 43 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémérme, melyet alulról Magyarország színes címere, jobbról, valamint balról félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén ,,VADÁSZATI HATÓSÁG'' felirat látható. Hátulsó oldalán a sorszám szerepel.

III.463

A VADÁSZATI HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLYEK KITŰZŐ JELVÉNYE

18 mm átmérőjű, bronz alapszínű fémjelvény, melyet alulról Magyarország címere és mellette jobbról és balról kiindulva, félkör alakban futó tölgyfalevél koszorú díszít. Közepén gímszarvas bika fejalak, a felső részén ,,VADÁSZATI HATÓSÁG'' felirat látható.

22. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez464

23. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

AZ ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR ADATSZOLGÁLTATÁS DÍJAI

1. Vadgazdálkodási adatok kiadása (állománybecslés, vadgazdálkodási jelentés és trófeabírálati adatok):

– Egy évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás: 4 000 Ft

– Több évre és egy vadászterületre vonatkozó teljes körű adatkiadás, minden további évre vonatkozóan: 1 300 Ft

– Összesítő statisztikai adatok megyei és vadgazdálkodási körzetre vonatkozóan: 1 300 Ft

2. Térképi adatok kiadása

– Egy vadászterület 1:100 000 méretarányú papírtérképe: 2 500 Ft

– Egy vadászterület 1:50 000 méretarányú papírtérképe: 2 500 Ft

– Vadgazdálkodási táj, körzet vagy megyei vadgazdálkodási térkép – részletek számától függően – A1 méretű laponként: 20 000 Ft

– Vadászterület digitális térkép alapján való felmérése, a települési közigazgatási területek közötti megoszlása, a vadászterületen belül vadászterületnek nem minősülő földrészletek térképi meghatározása, vadászterületenként: 6 000 Ft

3. Egyéb adatszolgáltatás

– Vadászterületek egységes, országos kódjegyzéke: 12 000 Ft

– Egyéb jegyzékek és külön igényeknek megfelelő adatszolgáltatás: 6 000 Ft/óra

4. Oktatási és tudományos kutatási célú adatszolgáltatás

– Oktatási célú felhasználásra (diploma vagy szakdolgozat, tudományos diákköri dolgozat) történő adatszolgáltatás: díjmentes

– Szakirányú kutatási célra történő adatszolgáltatás: 90% kedvezmény

– Körzeti vadgazdálkodási terv papír adathordozón: 30 000 Ft/db/körzet

– Körzeti vadgazdálkodási terv kompaktlemezen (CD-ROM): 10 000 Ft/db/körzet

Az adatszolgáltatást írásban kell kérelmezni, melyhez az esetleges díjkedvezményre való jogosultságot is igazolni szükséges.

24. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez465

I.

VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA IGAZOLVÁNYA

I.

VADÁSZKUTYA VADÁSZATI ALKALMASSÁGI VIZSGA IGAZOLVÁNYA

II.

VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA
ÖSSZESÍTŐ

II.

VADÁSZKUTYA ALKALMASSÁGI VIZSGA

ÖSSZESÍTŐ

megye

Vizsga helye:    Időpontja:    Jellege:

Rendező szerv:

Vezető bíró:    Bírók:

KUTYA

TULAJDONOS

Fajta

Név

Ivar

Törzs-
könyv
vagy regisztrá-
ciós szám

Igazol-
vány
szám

Vizsga-
min
ősítés

Név

Cím

Vadász-
jegy
száma

Vadá-
szatra
jogosult

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!