nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet
a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről
2018-07-26
infinity
2
Jogszabály

101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet

a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről1

(A Magyar Köztársaság csatlakozási okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek főtitkáránál, mint letéteményesnél 1990. május 21. napján megtörtént, az Egyezmény 1992. május 5. napján lépett hatályba.)

1. § A Kormány a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti és elrendeli annak kötelező alkalmazását.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

,,A VESZÉLYES HULLADÉKOK ORSZÁGHATÁROKAT ÁTLÉPŐ SZÁLLÍTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSÉRŐL ÉS ÁRTALMATLANÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ BÁZELI EGYEZMÉNY

BEVEZETÉS

Az Egyezmény Részesei:

Tudatában vannak az emberi egészség és a környezet károsodása kockázatának, amit a veszélyes és az egyéb hulladékok önmagukban, valamint az országhatárokat átlépő szállításuk során okoznak.

Figyelembe veszik azt a fenyegető veszélyt, amelyet a veszélyes és az egyéb hulladékok növekvő mennyisége és összetett volta, valamint az országhatárokat átlépő szállításuk okoz.

Figyelembe veszik továbbá, hogy az ember egészségének és a környezet állapotának az ilyen hulladékok káros hatása elleni leghatásosabb védelme az, hogy e hulladékok képződő mennyiségét és/vagy veszélyességét a lehető legkisebbre csökkentik.

Meggyőződésük, hogy az egyes Államoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük azért, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok kezelését, beleértve azoknak az országhatárokat átlépő szállítását és ártalmatlanítását az emberi egészség és a környezet védelmével összhangban biztosítsák, bárhol is ártalmatlanítják ezeket a hulladékokat.

Tudomásul veszik, hogy az Államoknak biztosítaniuk kell, hogy a termelő kötelezettséget vállaljon a veszélyes és az egyéb hulladékoknak a környezet védelmével összhangban történő szállítására és ártalmatlanítására, bárhol is történjék az.

Teljes mértékben elismerik, hogy bármely Állam kizárólagos joga megtiltani azt, hogy a külföldről származó veszélyes vagy egyéb hulladékokat a területére behozzák, azt ott ártalmatlanítsák.

Ugyancsak elismerik a veszélyes hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítása és más Államokban – különösen a fejlődő országokban – való ártalmatlanítása tilalmának növekvő óhaját.

Meggyőződésük, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékokat abban az Államban kell ártalmatlanítani, ahol azok keletkeztek, ha a környezetet nem veszélyeztető, hatékony hulladékgazdálkodás azt lehetővé teszi.

Tudatában vannak annak, hogy az ilyen hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítása abból az Államból, ahol keletkeztek, bármely más Államba, csak olyan feltételek mellett engedélyezhető, ha azok az emberi egészséget és a környezetet nem veszélyeztetik és összhangban vannak az Egyezmény előírásaival.

Figyelembe veszik, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállításának fokozott ellenőrzése ösztönzően fog hatni azok környezetkímélő kezelésére és e szállítások csökkenésére.

Meggyőződésük, hogy az Államoknak a területükről, illetve a területükre történő veszélyes és egyéb hulladékok szállításáról és annak ellenőrzéséről egymást megfelelően tájékoztatniuk kell.

Megjegyezni kívánják, hogy több nemzetközi és regionális megállapodás foglalkozik a környezetnek a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos védelmével és megőrzésével.

Figyelembe vették az Egyesült Nemzetek 1972. évi stockholmi, az emberi környezetről rendezett konferenciájának nyilatkozatát és a UNEP Kormányzó Tanácsa 1987. június 17-én kelt 14/30 sz. határozatával elfogadott ,,Veszélyes hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének Kairói Irányelvei és Alapelvei'' c. dokumentumát, az Egyesült Nemzetek Veszélyes Áruk Szállítási Szakértőbizottságának Ajánlásai-t (amelyeket 1957-ben fogalmaztak meg és kétévenként korszerűsítenek), továbbá az olyan, a tárgyhoz kapcsolódó ajánlásokat, nyilatkozatokat, okiratokat és szabályozásokat, amelyeket az ENSZ-rendszer keretében fogadtak el, valamint más nemzetközi és regionális szervezetek munkájának tanulmányait.

Figyelemmel voltak az Egyesült Nemzetek Közgyűlése harminchetedik ülésszakán 1982-ben elfogadott Természetvédelmi Világ-Charta szellemére, alapelveire, céljaira és feladataira mint az emberi környezet védelmével és a természeti erőforrások megőrzésével kapcsolatos erkölcs szabályaira.

Megerősítik, hogy az Államok nemzetközi megegyezések alapján kötelezettséget vállalnak az emberi egészség és a környezet védelmével, megőrzésével kapcsolatos teendők teljesítéséért és azokért a nemzetközi jog alapján felelősek.

Elismerik, hogy az Egyezményben vagy annak bármely jegyzőkönyvében foglalt szabályok lényeges megsértése esetén a szerződésekre vonatkozó nemzetközi jog alkalmazandó.

Tudatában vannak, hogy a környezetet kímélő hulladékszegény technológiák, az anyagvisszaforgatás lehetőségei, a megfelelő üzemvezetési és kezelési rendszerek kifejlesztését és alkalmazását a veszélyes és az egyéb hulladékok képződésének minimumra való csökkentése céljából folytatni szükséges.

Elismerik azt a növekvő nemzetközi érdeket, amely a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállításának szigorú ellenőrzését és e szállítások lehetőség szerinti legkisebb csökkentését követeli meg.

Aggódva figyelik a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokon át folytatott illegális kereskedelmét.

Tekintetbe veszik továbbá azt, hogy a fejlődő országokban a veszélyes és az egyéb hulladékok megfelelő kezelésének adottságai korlátozottak.

Elismerik, hogy a Kairói Irányelvek szellemének és az UNEP Kormányzó Tanácsának 14/16 sz., a környezetvédelmi technológiák átadásának előmozdításáról hozott határozatának megfelelően, különösen a fejlődő országok részére, szükséges a helyben képződött veszélyes és egyéb hulladékok megalapozott kezelését szolgáló technológiák átadásának elősegítése.

Ugyancsak elismerik, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok a rájuk vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és ajánlásokkal összhangban szállítandók.

Meggyőződésük, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok az országhatárokat átlépő szállítása csak akkor engedélyezhető, ha e hulladékok szállítása és végleges ártalmatlanítása a környezet károsodása nélkül megoldható, valamint

Eltökélt szándékuk, hogy az emberi egészséget és a környezetet szigorú ellenőrzés útján megvédik a veszélyes és az egyéb hulladékok képződéséből és kezeléséből származó káros hatásoktól.

MINDEZEK TUDATÁBAN A KÖVETKEZŐKBEN EGYEZNEK MEG:

1. Cikk

Az Egyezmény tárgyköre

1. Az Egyezmény a következő, az országhatárokat átlépő szállítás tárgyát képező hulladékokat tekinti ,,veszélyes hulladékok''-nak:

a) Az I. Mellékletben felsorolt csoportok bármelyikéhez tartozó hulladékokat, kivéve, ha azok nem rendelkeznek a III. Melléklet-ben felsorolt egyik jellemző tulajdonsággal sem; és

b) Azokat az a) pontban nem szereplő hulladékokat, amelyeket a Részes exportáló, importáló vagy tranzit Állam jogszabályai veszélyes hulladékoknak tekintenek vagy annak nyilvánítottak.

2. A II. Mellékletben felsorolt, az országhatárokat átlépő szállítás tárgyát képező hulladékok az Egyezmény szempontjából ,,egyéb hulladékok''-nak tekintendők.

3. A radioaktív hulladékok más nemzetközi ellenőrzési rendszer tárgyát képezik, beleértve a kifejezetten a radioaktív anyagokra vonatkozó nemzetközi jogi okmányokat is. Ezek a hulladékok nem tartoznak ennek az Egyezmények a tárgyi hatálya alá.

4. A hajók szokásos működtetéséből származó hulladékok, amelyek más nemzetközi jogi megállapodás hatálya alá esnek, nem tartoznak ennek az Egyezménynek a tárgyi hatálya alá.

2. Cikk

Meghatározások

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából:

1. ,,Hulladékok''-nak tekintendők azok az anyagok vagy tárgyak, amelyeket ártalmatlanítanak vagy ártalmatlanítani szándékoznak vagy a nemzeti jog előírása szerint ártalmatlanítani kell.

2. ,,Kezelés''-en értendő a veszélyes és az egyéb hulladékok gyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása, beleértve az ártalmatlanítási telephelyek utólagos felügyeletét is.

3. Az ,,Országhatárokon túlra történő szállítás'' a veszélyes vagy az egyéb hulladékok bármely olyan szállítását jelenti, amely – feltéve, hogy legalább két Államot érint – valamelyik Állam nemzeti joghatósága alá tartozó területről egy másik Állam nemzeti joghatósága alá tartozó területre vagy területen át, vagy olyan területre vagy területen át történik, amely egyetlen Állam nemzeti joghatósága alá sem tartozik.

4. ,,Ártalmatlanítás''-on értendő bármely, az Egyezmény IV. Mellékletében felsorolt művelet.

5. ,,Jóváhagyott telephely vagy létesítmény'' a veszélyes vagy az egyéb hulladékok ártalmatlanítására szolgáló telephely vagy létesítmény, amely a működtetéséhez az adott Állam illetékes hatósága által kiadott felhatalmazással vagy engedéllyel rendelkezik.

6. ,,Illetékes hatóság''-on értendő az a Részes által kijelölt kormányzati hatóság, amely a Részes által meghatározott földrajzi területen felelős a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállításáról szóló értesítés és az azzal összefüggő bármely tájékoztatás vételéért, valamint az értesítésre való válaszadásért, a 6. Cikk előírásainak megfelelően.

7. A ,,Tájékoztatási Központ'' a Részes Államnak az 5. Cikkben megjelölt azon jogi személye, aki a 13. és 16. Cikkekben előírt tájékoztatás vételéért és nyújtásáért felelős.

8. A ,,Veszélyes és az egyéb hulladékoknak a környezetet nem veszélyeztető kezelésé''-n értendő minden a gyakorlatban megtehető olyan kezelés, amely mind a környezetet, mind az emberi egészséget megvédi e hulladékok káros hatásaitól.

9. ,,Valamely állam nemzeti joghatósága alá tartozó terület''-en értendő bármely szárazföldi, tengeri terület vagy légtér, amelyen belül az Állam a nemzetközi joggal összhangban, az emberi egészség és a környezet védelme tekintetében az igazgatást és a szabályozást gyakorolja.

10. ,,Exportáló Állam''-on az a Részes értendő, amelynek a területéről veszélyes vagy egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítását tervezik vagy kezdeményezték.

11. ,,Importáló Állam''-on az a Részes értendő, amelynek területére veszélyes vagy egyéb hulladékok szállítását tervezik vagy valósítják meg azzal a céllal, hogy azokat ott ártalmatlanítsák vagy az ártalmatlanításuk előtt ott tárolják mindaddig, amíg nem ártalmatlanítják egy olyan területen, amely egyetlen Állam nemzeti joghatósága alá sem tartozik.

12. ,,Tranzit Állam''-on bármely nem exportáló vagy nem importáló Állam értendő, amelynek területén át a veszélyes vagy az egyéb hulladékok szállítását tervezik vagy valósítják meg.

13. Az ,,Érintett Államok''-on olyan Részesek értendők, amelyek exportálnak, importálnak vagy Részes voltuktól függetlenül tranzit Államok.

14. A ,,Személy'' kifejezésen bármely természetes vagy jogi személy értendő.

15. Az ,,Exportáló'' az olyan, az Exportáló Állam joghatósága alá tartozó személy, aki az adott veszélyes vagy egyéb hulladékok exportját intézi.

16. Az ,,Importáló'' bármely, az Importáló Állam joghatósága alá tartozó személy, aki az adott veszélyes vagy az egyéb hulladékok importálását intézi.

17. A ,,Szállító'' a veszélyes vagy az egyéb hulladékok szállítását végző személy.

18. A ,,Termelő'' az a személy, aki a veszélyes vagy az egyéb hulladékokat létrehozza, vagy ha ez a személy nem ismert, akkor az, aki a kérdéses hulladékokat birtokolja és/vagy felügyeli.

19. Az ,,Ártalmatlanító'' az olyan személy, akihez a veszélyes vagy az egyéb hulladékot szállítják és aki e hulladékok ártalmatlanítását végzi.

20. ,,Politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezet'' az a szuverén Államok által létrehozott szervezet, amelyet az Egyezmény által szabályozott ügyekben a tagállamok illetékességgel ruháztak fel és belső eljárási szabályaival összhangban teljes felhatalmazással bír aláírásra, megerősítésre, elfogadásra, jóváhagyásra, hivatalos nyilatkozattal való elismerésre.

21. ,,Jogellenes szállítás'' a veszélyes vagy az egyéb hulladékok bármely, a 9. Cikkben meghatározott, az országhatárokat átlépő szállítása.

3. Cikk

A veszélyes hulladékok nemzeti meghatározása

1. Minden Részes tájékoztatja az Egyezmény Titkárságát hat hónapon belül azt követően, hogy az Egyezmény Részesévé vált azokról a hulladékokról, amelyek nem szerepelnek az I. és II. Mellékletben, de amelyeket a nemzeti jogalkotás keretében veszélyesnek tekintenek vagy annak nyilvánítottak, ugyancsak tájékoztatást adnak e hulladékoknak az országhatárokon túlra szállításakor alkalmazandó követelményekről.

2. Ezt követően valamennyi Részes haladéktalanul tájékoztatja a Titkárságot az 1. bekezdés alapján küldött tájékoztatással kapcsolatos bármely lényeges változásról.

3. A Titkárság valamennyi Részest haladéktalanul tájékoztatja az 1. és 2. bekezdés alapján kapott információkról.

4. A Részesek felelősek azért, hogy a 3. bekezdésben leírtak alapján a Titkárságtól kapott tájékoztatást az exportálókkal közöljék.

4. Cikk

Általános kötelezettségek

1. a) Ha a Részesek saját jogalkotásuknak megfelelően az ártalmatlanítandó veszélyes, illetve az egyéb hulladékok importját megtiltják, a döntésükről a többi Részest, a 13. Cikk szerint tájékoztatni kötelesek.

b) A Részeseknek meg kell tiltaniuk vagy nem szabad engedélyezniük a veszélyes és az egyéb hulladékok exportját olyan Részes Államokba, amelyek e hulladékok importját tiltják, amennyiben az a) pontnak megfelelően értesítést kaptak.

c) A Részeseknek meg kell tiltaniuk vagy nem szabad engedélyezniük a veszélyes, illetve az egyéb hulladékok exportálását, ha az Importáló Állam ugyan nem tiltja az adott hulladék importálását, de a szóban forgó hulladék importálásához nem járult hozzá.

2. Minden Részes megfelelő intézkedéseket tesz, hogy

a) biztosítsa a megfelelő társadalmi, technológiai és gazdasági szempontok figyelembevétele mellett azt, hogy az illetékességi területén keletkező veszélyes és egyéb hulladékok mennyisége a lehető legkisebbre csökkenjék;

b) biztosítsa, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékoknak a környezetet nem veszélyeztető kezelésére, bárhol is kerüljön arra sor, olyan megfelelő ártalmatlanító létesítmények álljanak rendelkezésre, amelyek lehetőleg az illető Részes Állam területén vannak telepítve;

c) biztosítsa, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok kezelését végző személyek olyan intézkedéseket tegyenek, amelyekkel ezen tevékenységből származó szennyezés megelőzhető, és ha szennyezés mégis bekövetkezik, akkor annak az emberi egészségre és a környezetre ható következményeit a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék;

d) biztosítsa, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokon túlra szállított mennyisége a lehető legkisebb legyen, összhangban e hulladékoknak a környezetvédelmi szempontból megfelelő hatékony kezelésével, amelyet oly módon kell megoldani, hogy a hulladékszállításból esetleg származó káros hatások az emberi egészséget és a környezetet ne veszélyeztessék;

e) ne tegye lehetővé a veszélyes, illetve az egyéb hulladékok exportálását olyan Részes Államba, illetve valamely gazdasági és/vagy politikai integrációs szervezethez tartozó Részes Államok csoportjába, különösképpen nem a fejlődő országokba, amelyek a jogalkotásuk útján bármely hulladék importálását tiltják. Ugyancsak ne járuljon hozzá az exportáláshoz, ha oka van azt feltételezni, hogy az exportálandó hulladékot nem fogják környezetvédelmi szempontból biztonságos módon, a Részesek első tanácskozásán meghatározandó követelményeknek eleget téve, kezelni;

f) az országhatárokon át történő veszélyes és egyéb hulladékok szállításáról az V. ,,A'' Mellékletben leírtaknak megfelelő információkat bocsássanak az érdekelt Államok rendelkezésére, hogy egyértelműen megállapíthatók legyenek a tervezett szállításnak az emberi egészséget és a környezetet érintő hatásai;

g) megakadályozza a veszélyes és az egyéb hulladékok importját, ha oka van feltételezni, hogy azokat környezetvédelmi szempontból nem megfelelő módon fogják kezelni;

h) más Részesekkel és az érdekelt szervezetekkel közvetlenül, illetve a Titkárságon keresztül együttműködjön olyan információk terjesztésében, amelyek a veszélyes és az egyéb hulladékok biztonságos szállítását ismertetik, és amelyek célja e hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelési módjának fejlesztése, valamint a jogellenes szállítás megelőzése.

3. A Részesek a veszélyes és az egyéb hulladékok jogellenes szállítását bűntettnek tekintik.

4. Valamennyi Részes megfelelő jogi, igazgatási és egyéb intézkedéseket tesz az Egyezmény előírásainak végrehajtása és érvényesítése érdekében, beleértve az Egyezmény megsértését jelentő tettek megakadályozását és büntetését előíró intézkedéseket is.

5. Az Egyezmény Részesei ne engedélyezzék a veszélyes és az egyéb hulladékok exportját a nem Részes Államokba, illetve tiltsák meg azoknak a nem Részes Államokból való importját.

6. A Részesek megállapodnak abban, hogy nem járulnak hozzá a veszélyes és az egyéb hulladékok exportjának engedélyezéséhez abban az esetben, ha azokat a 60. déli szélességi foktól délre eső területeken kívánják ártalmatlanítani, akár országhatárokon túlra történő szállítás tárgyát képezik az ilyen hulladékok, akár nem.

7. Továbbá minden Részes

a) megtiltja minden, a nemzeti joghatósága alá tartozó személynek, hogy az országhatárokon át veszélyes vagy egyéb hulladékot szállítson vagy ártalmatlanítson, kivéve, ha az illető személy ilyen műveletek végzésére felhatalmazással vagy engedéllyel rendelkezik;

b) megköveteli, hogy az országhatárokon túlra szállítandó veszélyes, illetve egyéb hulladékokat az általánosan elfogadott és elismert nemzetközi szabályoknak és szabványoknak eleget téve csomagolják, címkézzék és szállítsák, és a nemzetközileg általánosan elismert gyakorlatot vegyék figyelembe;

c) megköveteli, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítása a kiindulási és az ártalmatlanítási helyet feltüntető fuvarlevél kíséretében történjék.

8. Valamennyi Részes megköveteli, hogy az exportálandó veszélyes és egyéb hulladékokat az importáló Államban vagy más helyen, a környezetet nem veszélyeztető módon kezeljék. Az Egyezmény tárgyát képező hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének műszaki irányelveiről a Részes Államok első ülésén döntenek.

9. A Részesek megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítását csak akkor lehessen engedélyezni, ha

a) az exportáló Állam nem rendelkezik olyan műszaki felkészültséggel és szükséges létesítményekkel, kapacitással, illetve az ártalmatlanításhoz szükséges hellyel, hogy az adott hulladékok ártalmatlanítását a környezet védelme szempontjából megfelelően lehessen elvégezni vagy

b) az importáló Államban a kérdéses hulladékra mint nyersanyagra vagy másodnyersanyagra van szükség, vagy

c) a hulladék országhatárokat átlépő szállítása összhangban van a Részesek által meghatározott egyéb követelményekkel, feltéve, hogy e követelmények nem különböznek az Egyezmény céljaitól.

10. Azok a Részes Államok, amelyekben veszélyes vagy egyéb hulladékok keletkeznek, az Egyezményből adódó azon kötelezettségüket, hogy megköveteljék e hulladékok környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelését, semmilyen körülmények között nem háríthatják át importáló vagy tranzit Államokba.

11. Az Egyezményben foglaltak közül semmi sem akadályozhat meg bármely Részest abban, hogy további követelményeket szabjon meg az Egyezmény előírásaival összhangban és a nemzetközi jog szabályainak megfelelően az emberi egészség és a környezet fokozottabb védelme érdekében.

12. Az Egyezményben foglaltak nem érintik az Államoknak területi vizeik feletti, a nemzetközi jog alapján megállapított szuverenitását és azokat a jogokat, amelyekkel az Államok kizárólagos gazdasági övezeteikben és kontinentális parti sávjaikon a nemzetközi joggal összhangban rendelkeznek, valamint a navigációs jogokat és szabadságot valamennyi Állam hajói és repülőgépei által a nemzetközi jog előírásai és vonatkozó nemzetközi okmányokban foglaltak szerinti gyakorlását.

13. A Részesek vállalják azt, hogy a más Államokba, különösen a fejlődő országokba exportált veszélyes és egyéb hulladékok mennyiségének és/vagy veszélyességének csökkentési lehetőségeit időszakonként felülvizsgálják.

5. Cikk

Az illetékes hatóságok és a Tájékoztatási Központ kijelölése

Az Egyezményben foglaltak végrehajtásának elősegítése érdekében a Részes Államok:

1. Egy vagy több illetékes hatóságot és egy Tájékoztatási Központot jelölnek ki vagy hoznak létre. Olyan esetben, amikor valamely állam tranzitszerepet lát el, csak egy illetékes hatóságot jelölnek ki, amely az előzetes értesítéseket átveszi.

2. A Részesek, az Egyezmény számukra történő hatályba lépésétől számított három hónapon belül tájékoztatják az Egyezmény Titkárságát arról, hogy mely intézményeket jelöltek ki illetékes hatóságaikként, illetve Tájékoztatási Központjukként.

3. A fenti 2. bekezdés szerinti kijelöléssel összefüggő bármely változásról a döntés dátumától számított egy hónapon belül tájékoztatják az Egyezmény titkárságát.

6. Cikk

Országhatárokat átlépő szállítás a Részesek között

1. Az exportáló Állam írásban értesíti vagy megköveteli, hogy a termelő vagy az exportáló az exportáló Állam illetékes hatósága közvetítésével írásban értesítse az érintett Államok illetékes hatóságát a veszélyes és az egyéb hulladékok tervezett, az országhatárokat átlépő szállításáról. Az importáló Állam által elfogadható nyelven írt ilyen értesítésnek tartalmaznia kell az V. ,,A'' Mellékletben részletezett nyilatkozatot és tájékoztatást. Minden érdekelt Állam részére csak egy értesítést szükséges küldeni.

2. Az importáló Állam írásban válaszol az értesítést küldőnek, hogy a szállításhoz feltételekkel vagy azok nélkül járul-e hozzá, a szállítás engedélyezését megtagadja vagy kiegészítő tájékoztatást kér. Az importáló Állam válaszának másolatát meg kell küldeni az érdekelt Részes Államok illetékes hatóságainak.

3. Az exportáló Állam nem engedélyezi, hogy a hulladék termelője vagy exportálója megkezdje a hulladéknak az országhatárokat átlépő szállítását mindaddig, amíg írásos igazolást nem kap arról, hogy

a) az értesítést küldő írásban foglalt, elfogadó nyilatkozatot kapott az importáló Államtól, és

b) az értesítést küldő az importáló Államtól igazolást kapott az exportáló és a hulladékot ártalmatlanító által kötött, a kérdéses hulladékok környezetet nem veszélyeztető kezelését részletező szerződésről.

4. Valamennyi Részes tranzit Állam késedelem nélkül visszaigazolja az értesítést küldőnek az értesítés vételét. Ezt követően 60 napon belül írásban válaszol az értesítést küldőnek, hogy a szállításhoz feltételekkel vagy azok nélkül járul-e hozzá vagy a szállítás engedélyezését megtagadja, illetve további kiegészítő információkat kér. Az exportáló Állam nem engedélyezi az országhatárokat átlépő szállítás megkezdését mindaddig, amíg a tranzit Államtól írásos hozzájárulást nem kap. Ha azonban valamely Részes úgy határoz, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok tranzit-szállításához akár általában, akár meghatározott feltételek mellett nem követeli meg az előzetes írásbeli hozzájárulást vagy a követelményeit ilyen értelemben módosítja, akkor döntéséről haladéktalanul tájékoztatni köteles a többi Részest, amint ezt a 13. Cikk előírja. Ha ebben az utóbbi esetben, az exportáló Állam a küldött értesítésre a tranzit Államtól a vételétől számított 60 napon belül nem kap választ, engedélyezheti, hogy az export a tranzit Állam területén át megtörténjék.

5. A hulladékok országhatárokat átlépő szállításának olyan eseteiben, amikor a hulladékokat jogilag veszélyesnek nyilvánítják vagy annak tekintik, de csak

a) az exportáló Államban, akkor a jelen Cikk 9. bekezdésében foglalt, az importálóra vagy az ártalmatlanítást végzőre és az importáló Államra vonatkozó követelmények az exportálót illetőleg az exportáló Államot terhelik;

b) az importáló Államban vagy az importáló és a Részes tranzit Államokban, akkor a jelen Cikk 1., 3., 4. és 6. bekezdésében foglalt, az exportálóra és az exportáló Államra vonatkozó követelmények az importálót vagy az ártalmatlanítást végzőt, illetőleg az importáló Államot terhelik; vagy

c) bármely Részes tranzit Államban, akkor a 4. bekezdés előírásai alkalmazandók.

6. Az exportáló Állam, az érdekelt Államok írásbeli hozzájárulásától függően engedélyezheti, hogy a termelő vagy az exportáló általános értesítést alkalmazzon, ha ugyanazon fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkező veszélyes vagy egyéb hulladékot rendszeresen szállítanak ugyanannak az ártalmatlanítónak és az exportáló Állam, az importáló Állam, tranzit esetén pedig a tranzit Állam(ok) ugyanazon be- és kiléptető vámhivatalai foglalkoznak a hulladékszállítmánnyal.

7. Az érdekelt Államok a 6. bekezdésben ismertetett általános értesítéshez írásos hozzájárulásukat olyan információk szolgáltatásához kötve is megadhatják, mint például a szállítandó veszélyes és egyéb hulladékok pontos mennyisége vagy azok időszakos listái.

8. A 6. és 7. bekezdésben ismertetett általános értesítés és írásos hozzájárulás a veszélyes és az egyéb hulladékok többszöri, de legfeljebb 12 hónapon át történő szállítására vonatkozhat.

9. A Részesek megkövetelik, hogy valamennyi, az országhatárokon túlra irányuló veszélyes és egyéb hulladékok szállítását végző személy aláírja a szállítási bizonylatot mind a kérdéses hulladék átvételekor, mind pedig annak átadásakor. Ugyancsak megkövetelik, hogy az ártalmatlanító tájékoztassa mind az exportálót, mind pedig az exportáló Állam illetékes hatóságát az adott hulladék átvételéről, idejéről és az értesítésben meghatározott ártalmatlanítás teljesítéséről. Ha az exportáló Államba az értesítés nem érkezik meg, akkor az exportáló Állam illetékes hatóságának vagy az exportálónak erről az importáló Államot értesítenie kell.

10. Az ezen Cikk által előírt értesítést és választ az érdekelt Részesek illetékes hatóságainak kell megküldeni, nem-Részes Államok esetén pedig azoknak a kormányzati hatóságoknak kell eljuttatni amelyek feltehetően az ilyen ügyben illetékesek.

11. Valamennyi, az országhatárokat átlépő hulladék szállítást biztosítással, kötelezvénnyel vagy olyan egyéb garanciával kell fedezni, amit az importáló Állam vagy bármely Részes tranzit Állam megkövetel.

7. Cikk

Az országhatárokat átlépő szállítás Részes Államból nem-Részes Államok területén át

A veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokon túlra történő szállítására, amely valamelyik Részes Államból nem-Részes Állam vagy Államok területén át történik, az Egyezmény 6. Cikkének 2. bekezdése alkalmazandó.

8. Cikk

A visszaszállítás kötelezettsége

Az Egyezmény előírásai szerint, ha az országhatárokat átlépő veszélyes és egyéb hulladékok szállítása, amelyhez az érintett Államok korábban hozzájárultak, nem teljesíthető a szerződésben foglaltaknak megfelelően, akkor az exportáló Állam biztosítja, hogy amennyiben a környezeti károsodását elkerülő ártalmatlanításukra intézkedések nem tehetők, a kérdéses hulladékot az exportáló 90 napon belül vagy más időtartamon belül, amiben az érintett Államok megállapodtak, visszaszállítja az exportáló Államba azt követően, hogy az importáló Állam tájékoztatta az exportáló Államot és a Titkárságot. Ennek érdekében sem az exportáló Állam, sem bármely Részes tranzit Állam ne ellenezze, ne hátráltassa, illetve ne akadályozza meg a hulladékoknak az exportáló Államba való visszajuttatását.

9. Cikk

Jogellenes szállítás

1. Jogellenes szállításnak tekintendő az Egyezmény szempontjából bármely, az országhatárokat átlépő veszélyes és egyéb hulladék szállítás, amely

a) bármelyik érdekelt államnak küldendő, az Egyezmény előírásainak eleget tevő bejelentés nélkül történik vagy

b) bármelyik érdekelt Államnak az Egyezmény előírásai szerinti hozzájárulása nélkül történik, vagy

c) az érdekelt Államoktól kapott olyan hozzájárulással történik, amely hamisításon, megtévesztő értelmezésen vagy csaláson alapul, vagy

d) ha a hulladék lényeges tulajdonságai nem felelnek meg a bizonylatokban foglaltaknak, vagy

e) a veszélyes és az egyéb hulladékok szándékos, ennek az Egyezménynek és a nemzetközi jog általános alapelveinek megsértésével járó ártalmatlanítását (pl. rendezetlen lerakását) eredményezi.

2. A veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállításának olyan eseteiben, amelyek az exportáló vagy a termelő magatartásából következően feltehetően jogellenesek, az exportáló Állam gondoskodik arról, hogy a kérdéses hulladékot

a) az exportáló vagy a termelő vagy ha szükséges, maga az exportáló Állam szállítsa vissza az exportáló Államba vagy, ha a visszaszállítás gyakorlatilag nem célszerű, akkor

b) az Egyezmény előírásaival összhangban másképpen ártalmatlanítsák, 30 napon belül attól számítva, hogy az exportáló Államot az illegális szállításról tájékoztatták vagy ettől eltérő időtartamon belül, amiben az érdekelt Államok megegyeztek. Ennek érdekében az érdekelt Államok ne hátráltassák, ne ellenezzék, illetve ne akadályozzák a kérdéses hulladékok visszaszállítását az exportáló Államba.

3. A veszélyes és az egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítását olyan esetben, amikor az importáló vagy az ártalmatlanítást végző tevékenységének eredményeként ítélik jogellenesnek, az importáló Állam gondoskodik arról, hogy a szóban forgó hulladékot az importáló vagy az ártalmatlanítást végző vagy ha szükséges, maga az Állam, a környezetet nem veszélyeztető módon ártalmatlanítsa 30 napon belül attól számítva, hogy a jogellenes szállítás az importáló Állam tudomására jutott vagy más időtartamon belül, amelyben az érdekelt Államok megegyeztek. Ennek érdekében az érdekelt Részes Államok, amennyiben szükséges, együttműködnek a hulladékoknak a környezetet nem veszélyeztető módon való ártalmatlanításában.

4. Azokban az esetekben, amikor a hulladékok jogellenes szállításának felelőssége nem róható sem az exportálóra, sem a termelőre, sem az importálóra, illetve az ártalmatlanítást végzőre, akkor az érdekelt Részes vagy más Részesek célszerűen együttműködve biztosítják, hogy a szóban forgó hulladékot olyan rövid időtartamon belül, ahogy az csak lehetséges, a környezetet nem veszélyeztető módon ártalmatlanítsák az exportáló vagy az importáló Államban vagy más helyen, ahol arra lehetőség nyílik.

5. Minden Részesnek megfelelően kialakított nemzeti jogalkotása útján kell gondoskodnia a hulladékok illegális szállításának megelőzéséről és megbüntetéséről. A Részesek e Cikk céljainak megvalósítása érdekében működjenek együtt.

10. Cikk

Nemzetközi együttműködés

1. A Részeseknek együtt kell működniük a veszélyes és az egyéb hulladékok környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelési módszereinek fejlesztése és bevezetése érdekében.

2. Ennek érdekében a Részesek:

a) két- vagy többoldalú megállapodások alapján, kérés esetén tájékoztatják egymást, hogy elősegítsék a veszélyes és az egyéb hulladékoknak a környezetet nem veszélyeztető kezelését, beleértve a veszélyes és az egyéb hulladékok biztonságos kezelésére vonatkozó műszaki szabványok és a gyakorlat összehangolását;

b) együttműködnek annak a megfigyelésében, hogyan befolyásolja a veszélyes hulladékok kezelése az emberi egészséget és a környezetet;

c) nemzeti törvényeik, szabályozásuk és politikájuk figyelembevételével együttműködnek az új, a környezetet nem veszélyeztető hulladékszegény technológiák kifejlesztésében és megvalósításában, valamint a már létező technológiák további javításában azért, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok képződése, amennyiben az gyakorlatilag lehetséges, megszűnjék, továbbá azért, hogy hatékonyabb és eredményesebb módszereket alkalmazzanak e hulladékoknak a környezetet nem veszélyeztető módon történő kezelésére, beleértve az új vagy korszerűsített technológiák bevezetésével kapcsolatos közgazdasági, társadalmi és környezeti hatások tanulmányozását is;

d) aktívan együttműködnek nemzeti törvényeik, szabályozásuk és politikájuk figyelembevétele mellett abban, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékok környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelési technológiáit és módszereit egymással megismertessék. A Részesek ugyancsak együttműködnek műszaki kapacitásaik fejlesztésében, különösképpen akkor, ha egyes Részeseknek műszaki segítségre van szükségük és ilyen segítséget kérnek;

e) együttműködnek megfelelő műszaki irányelvek és/vagy gyakorlati előírások kidolgozásában.

3. A Részesek megfelelő eszközök alkalmazásával együttműködnek annak elősegítésére, hogy a fejlődő országok a 4. Cikk 2. bekezdése a), b), c) és d) pontjában leírtakat megvalósíthassák.

4. Figyelembe véve a fejlődő országok szükségleteit, fontos a Részesek és az illetékes nemzetközi szervezetek közötti együttműködés ösztönzése, egyebek mellett azért, hogy elősegítsék a lakosság környezeti tudatának, valamint a veszélyes és az egyéb hulladékok környezetet nem veszélyeztető kezelésének fejlesztését és az új, hulladékszegény technológiák elfogadását.

11. Cikk

Két- és többoldalú, valamint regionális megállapodások

1. A 4. Cikk 5. bekezdésének előírásai mellett a Részesek két- és többoldalú, illetve regionális megállapodásokat köthetnek a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállítására vagy megegyezhetnek a Részes és nem-Részes Államokkal egyaránt, feltéve, hogy az ilyen megállapodások vagy megegyezések nem csorbítják a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az Egyezményben előírt, a környezetet nem veszélyeztető kezelésének hatékonyságát. Ezeknek a megállapodásoknak vagy megegyezéseknek olyan előírásokat kell tartalmazniuk, amelyek a környezet védelmét ugyanúgy biztosítják, mint az Egyezmény által előírtak és különös hangsúlyt helyeznek a fejlődő országok érdekeinek figyelembevételére.

2. A Részeseknek tájékoztatniuk kell a Titkárságot bármely, az 1. bekezdésben leírt két- és többoldalú, illetve regionális megállapodásról vagy megegyezésről, valamint azokról, amelyeket már az Egyezmény számukra történő hatálybalépése előtt kötöttek meg azért, hogy a Részesek között az ilyen megállapodások alapján az országhatárokon túlra történő veszélyes és egyéb hulladékok szállítása ellenőrizhető legyen. Az Egyezmény előírásai nem befolyásolják az ilyen megállapodások alapján megvalósuló, az országhatárokat átlépő szállításokat, feltéve, hogy ezek a megállapodások összhangban vannak a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az Egyezményben előírt, környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelésével.

12. Cikk

A kötelezettségek vállalása

A Részesek együttműködnek abban, amint az lehetővé válik, hogy olyan jegyzőkönyvet fogadjanak el, amely megfelelő szabályokat és eljárásokat tartalmaz a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállításából és ártalmatlanításából származó károkért való kötelezettség vállalása, valamint a károk megtérítése érdekében.

13. Cikk

Tájékoztatás

1. A Részesek vállalják, hogy a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítása, illetve ártalmatlanítása során bekövetkező olyan balesetekről, amelyek más Államokban is veszélyeztethetik az emberi egészséget és a környezetet, amint az tudomásukra jut, késedelem nélkül tájékoztatják az érintett Államokat.

2. A Részesek a Titkárságon keresztül tájékoztatják egymást:

a) az 5. Cikk értelmében, az illetékes hatóságokat és/vagy a Tájékoztatási Központot érintő változásokról;

b) a 3. Cikk értelmében, a veszélyes hulladékok nemzeti meghatározására vonatkozó változásokról; és amint az lehetséges

c) azon döntéseikről, hogy egyáltalán nem vagy csak részlegesen járulnak hozzá a veszélyes hulladékok, illetve az egyéb hulladékok importjához, továbbá ezen hulladékoknak a nemzeti joghatóságuk alatt álló területeken történő ártalmatlanításához;

d) a veszélyes és az egyéb hulladékok exportjának korlátozását vagy tiltását előíró jogszabályaikról;

e) bármely egyéb, ezen Cikk 4. bekezdésében előírt információkról.

3. A Részesek, nemzeti törvényeikkel és szabályozásaikkal összhangban, a Titkárságon át minden naptári év vége előtt az előző naptári évről jelentést juttatnak el a 15. Cikkben írtak alapján összehívott Részesek Konferenciájának, amely a következő információkat tartalmazza:

a) Az 5. Cikk szerint, tájékoztatást adnak az általuk kijelölt illetékes hatóságokról és a Tájékoztatási Központról.

b) Tájékoztatást adnak az országhatárokon túlra történt veszélyes, illetve egyéb hulladékok szállításáról, amelyekben szerepük volt, beleértve

(i) az exportált veszélyes és egyéb hulladékok mennyiségét, csoportját, tulajdonságait, úti célját, valamennyi tranzit országot, az ártalmatlanítás módszerét;

(ii) az importált veszélyes és egyéb hulladékok mennyiségét, csoportját, tulajdonságait, eredetét és az ártalmatlanítási módszereket;

(iii) azon hulladékártalmatlanítási eseteket, amelyekben az ártalmatlanítást nem a tervezettnek megfelelően valósították meg;

(iv) azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja az országhatárokon túlra szállított veszélyes és egyéb hulladékok mennyiségének csökkentése volt.

c) Tájékoztatást adnak az Egyezmény végrehajtásának érdekében foganatosított intézkedéseikről.

d) Tájékoztatást adnak a veszélyes és az egyéb hulladékok keletkezésekor, szállításakor és ártalmatlanításakor bekövetkezett az emberi egészséget és a környezetet érintő hatásokra vonatkozó, rendelkezésükre álló hiteles adatokról.

e) Tájékoztatást adnak az Egyezmény 11. Cikke értelmében kötött két- és többoldalú, valamint regionális megállapodásokról és megegyezésekről.

f) Tájékoztatást adnak a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállítása és ártalmatlanítása közben bekövetkezett balesetekről, valamint az azokkal kapcsolatban tett intézkedéseikről.

g) Tájékoztatást adnak a nemzeti joghatóságuk alatt álló területeken létező hulladékártalmatlanítási lehetőségekről.

h) Tájékoztatást adnak a veszélyes és az egyéb hulladékok mennyiségének csökkentését, illetve keletkezésük megakadályozását szolgáló technológiák kifejlesztésére tett intézkedéseikről.

i) Tájékoztatást adnak azokról az ügyekről, amelyeket a Részesek Konferenciája szükségesnek tart.

4. A Részesek nemzeti törvényeikkel és szabályozásukkal összhangban a veszélyes és az egyéb hulladékok bármely adott, az országhatárokat átlépő szállításával kapcsolatos bejelentést és az arra adott válasz másolatait megküldik a Titkárságnak, ha valamely Részes úgy véli, hogy a kérdéses országhatárokon túlra történő szállítás a környezetre kedvezőtlen hatást fejthet ki.

14. Cikk

Pénzügyi vonatkozások

1. A Részesek egyetértenek abban, hogy a különböző körzetek és alkörzetek sajátos szükségleteinek megfelelően körzeti vagy alkörzeti központokat létesítenek, amelyek elősegítik a veszélyes és az egyéb hulladékok megfelelő kezelését és a keletkezésük mértékének a lehető legkisebbre való csökkentését célul tűző szakemberképzést, valamint a megfelelő technológiák elterjesztését. A Részeseknek önkéntesség alapján dönteniük kell a megfelelő pénzforrásokat biztosító mechanizmusok létrehozásáról.

2. A Részesek tegyék megfontolás tárgyává egy forgóalap létesítését, hogy szükséghelyzetek esetén, átmeneti jelleggel segítséget nyújthassanak annak érdekében, hogy ezáltal a veszélyes és az egyéb hulladékok országhatárokat átlépő szállításából, valamint az ártalmatlanításuk során bekövetkezett balesetekből származó károk csökkenthetők legyenek.

15. Cikk

A Részesek Konferenciája

1. A Részesek Konferenciája ezennel megalakult. A Részesek Konferenciája első ülését a UNEP főigazgatója, legkésőbb az Egyezmény hatályba lépése után egy évvel hívja össze. Ezt követően a Részesek Konferenciájának rendes üléseit a Konferencia első ülésén meghatározott rendszeres időközönként kell megtartani.

2. A Részesek Konferenciájának rendkívüli üléseit a Konferencia által szükségesnek tartott időpontokban kell megtartani vagy ha megtartásukra bármely Részes írásban kérelmet nyújt be, amely kérelmet a Titkárság a benyújtást követő hat hónapon belül a Részesekkel közöl. Az utóbbi esetben a rendkívüli ülést meg kell tartani, ha azt a Részesek legalább egyharmada támogatja.

3. A Részesek Konferenciája konszenzussal állapítja meg a maga és az általa létrehozott kisegítő testület eljárási rendjét, valamint a pénzügyi szabályokat, különösen a Részesek Egyezménnyel kapcsolatos pénzügyi részvételének meghatározását.

4. A Részesek első ülésükön megtárgyalnak minden olyan intézkedést, amely a tengeri környezet védelmét és megőrzését célozza és az Egyezménnyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges.

5. A Részesek Konferenciája folyamatosan áttekinti és értékeli az Egyezmény tényleges végrehajtását, továbbá

a) támogatja a veszélyes és az egyéb hulladékok által okozott, az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztető ártalmaknak a lehető legkisebbre való csökkentését célul kitűző politikai stratégiai és egyéb intézkedések összehangolását;

b) figyelembe véve többek között a rendelkezésre álló tudományos, műszaki, gazdasági és a környezetre vonatkozó információkat, az igényeknek megfelelően megfontolja és elfogadja az Egyezmény és mellékleteinek módosításait;

c) megfontolja az Egyezmény céljainak elérését szolgáló minden olyan esetleges további tevékenységet és vállalja azoknak a megállapodásoknak és megegyezéseknek a működése során nyert tapasztalatait, amelyeket az Egyezmény a 11. Cikkben megjelöl;

d) az igényeknek megfelelően jegyzőkönyveket vesz fel és fogad el; továbbá

e) olyan kisegítő testületeket hoz létre amelyeket az Egyezmény végrehajtása érdekében szükségesnek tart.

6. A Részesek Konferenciája ülésein az Egyesült Nemzetek és annak szakosított szervezetei, továbbá az Egyezményben nem Részes bármely Állam megfigyelőként képviseltetheti magát. Bármely más nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati vagy nem kormányzati testület vagy szervezet, amely a veszélyes és az egyéb hulladékokhoz kapcsolódó területre szakosodott és amely tájékoztatta a Titkárságot azon szándékáról, hogy megfigyelőként képviseltethesse magát a Részesek Konferenciájának valamelyik ülésén, részt vehet azon, hacsak azt a jelenlevő Részesek legalább egyharmada nem ellenzi. A megfigyelők kérelmének elfogadását és részvételét a Részesek Konferenciája által elfogadott eljárási rend határozza meg.

7. A Részesek Konferenciája vállalja, hogy az Egyezmény hatályba lépése után három évvel, és azt követően legalább hat évenként értékeli az Egyezmény hatékonyságát és ha szükségesnek tartja, a legfrissebb tudományos, környezetvédelmi, műszaki és gazdasági információk alapján megfontolja, hogy teljesen vagy részben megtiltsa-e a veszélyes és az egyéb hulladékoknak az országhatárokat átlépő szállítását.

16. Cikk

A Titkárság

1. A Titkárság feladatai a következők:

a) a 15. és 17. Cikkekben előírt tanácskozások összehívása és lebonyolítása;

b) a 3., 4., 6., 11. és 13. Cikkekben leírtakkal összhangban jelentések készítése és a felekhez való továbbítása. Ezeken túlmenően a 15. Cikk alapján létesített kisegítő testületek tanácskozásainak eredményeként nyert információkat felhasználva, valamint, ha az helyénvaló, a megfelelő kormányzati és nem-kormányzati szervek által nyújtott információk alapján jelentések készítése és továbbítása;

c) a jelen Egyezménnyel kapcsolatos feladatai végrehajtásában végzett tevékenységéről jelentések készítése és azok a Részesek Konferenciája elé terjesztése;

d) gondoskodás a megfelelő nemzetközi testületekkel való szükséges koordináció biztosításáról, adott esetekben olyan igazgatási és szerződéses megállapodások kötése, amelyek feladatainak ellátásához szükségesek lehetnek;

e) kapcsolat fenntartása a Részes Államok által az Egyezmény 5. Cikkével összhangban létesített Tájékoztatási Központokkal és illetékes hatóságokkal;

f) információk gyűjtése a Részes Államok olyan engedélyezett nemzeti telephelyeiről és létesítményeiről, amelyeket a veszélyes és az egyéb hulladékok ártalmatlanítására használnak és ezeknek a Részesekhez történő eljuttatása;

g) a Részesek tájékoztatása

– a műszaki segítségnyújtás és a szakemberképzés lehetőségeiről;

– a rendelkezésre álló műszaki és tudományos know-how-ról;

– a tanácsadási és szakértői lehetőségekről;

– az elérhető erőforrásokról

azon cél érdekében, hogy igény esetén segítséget nyújthasson a Részeseknek olyan területeken, mint

– az Egyezmény bejelentési rendszerének kezelése;

– a veszélyes és az egyéb hulladékok kezelése;

– a veszélyes és az egyéb hulladékokkal kapcsolatos, környezetvédelmi szempontból biztonságos technológiák, mint például a hulladékszegény technológiák, az ártalmatlanítási kapacitások és telephelyek értékelése;

– a veszélyes és az egyéb hulladékok ellenőrzése, és

– a szükséghelyzetekben teendő intézkedések.

h) a Részes Államok kérése esetén tájékoztatás adása azokról a szaktanácsadókról vagy szaktanácsadó cégekről, akik vagy, amelyek olyan műszaki felkészültséggel rendelkeznek, hogy segíthetik a Részes Államokat valamilyen, országhatárokat átlépő szállítással kapcsolatos bejelentés vizsgálatában és az arra vonatkozó bejelentés helytálló mivoltának megállapításában és/vagy abban, hogy a hulladék ártalmatlanítására javasolt létesítmények a környezet megfelelő védelme szempontjából alkalmasak-e, ha okkal feltételezhető, hogy a szóban forgó hulladék kezelése a környezet károsodásával járhat. Ilyen vizsgálat nem történhet a Titkárság költségére.

i) kérés esetén segít a Részeseknek abban, hogy a jogellenes hulladékszállítás eseteit azonosítsák, valamint abban, hogy az illegális szállítással összefüggő bármely kézhezvett információt a Részeseknek eljuttassa.

j) együttműködik a Részesekkel, valamint az illetékes nemzetközi szervezetekkel és ügynökségekkel a szakértők és a szükséges eszközök rendelkezésre bocsátásában, hogy a szükséghelyzetekben az Államoknak gyors segítség legyen nyújtható; és

k) olyan egyéb feladatokat lát el, amelyeket a Részesek Konferenciája határozott meg és amelyek megfelelnek az Egyezmény céljainak.

2. A titkársági feladatokat a Részesek Konferenciájának a 15. Cikkben leírtak értelmében megtartott első rendes ülése befejezéséig, átmeneti jelleggel, az UNEP látja el.

3. A Részesek Konferenciája, első ülésén kijelöli a Titkárságot azon kormányközi szervezetek közül, amely szervek korábban jelezték azt, hogy az Egyezmény titkársági feladatait hajlandók ellátni. A Részesek Konferenciája értékeli az Ideiglenes Titkárság munkáját, hogy miként látta el a fenti 1. bekezdésben leírt feladatokat, továbbá határoz e feladatok ellátásához szükséges szervezeti kérdésekről is.

17. Cikk

Az Egyezmény módosítása

1. Bármely Részes javaslatokat tehet az Egyezmény módosítására, továbbá bármelyik Részes javasolhatja akármelyik jegyzőkönyv módosítását. A módosításokat, egyebek között, a megfelelő tudományos és műszaki szempontokat figyelembe véve kellően mérlegelni kell.

2. Az Egyezmény módosításait a Részesek Konferenciájának ülése fogadja el. Az Egyezmény vagy valamelyik jegyzőkönyv bármely javasolt módosításának szövegét, kivéve, ha a kérdéses jegyzőkönyv másként rendelkezik, a Titkárság közli a Részesekkel, legalább hat hónappal annak az ülésnek a megkezdése előtt, amelyben a módosítás elfogadását tervezik. A Titkárság a javasolt módosításokat tájékoztatás céljából közli az Egyezmény aláíróival is.

3. A Részesek mindent megtesznek azért, hogy az Egyezmény bármely javasolt módosításában egyezséget érjenek el. Amennyiben az egyezség érdekében minden erőfeszítést megtettek és mégsem sikerült megállapodásra jutni, akkor a módosítást, végső esetben, az ülésen jelenlevő és szavazati joggal rendelkező Részesek háromnegyed részének szavazattöbbségével fogadják el, és ezt a Letéteményes valamennyi Részesnek eljuttatja megerősítés, jóváhagyás, hivatalos nyilatkozattal való elismerés vagy elfogadás céljából.

4. Bármely jegyzőkönyv módosítására a 3. bekezdésben említett eljárást kell alkalmazni, kivéve azt az esetet, amikor a módosítások elfogadásához elegendő az adott jegyzőkönyvben érdekelt Részeseknek az ülésen jelenlevő és szavazati joggal rendelkező kétharmados többsége.

5. A módosításokat megerősítő, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozattal elismerő, illetve elfogadó okiratot a Letéteményesnél helyezik el. A fenti 3. és 4. bekezdésben leírtakkal összhangban elfogadott módosítások az azt követő 90. napon lépnek hatályba az azokat elfogadó Részesek számára, amikor a Letéteményes megkapta a módosításokat elfogadó Részesek legalább háromnegyedétől származó megerősítő, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozat útján elismerő vagy elfogadó okiratokat, kivéve, ha olyan jegyzőkönyv módosítandó, amely erről másképpen rendelkezik. Ezt követően bármely más Részes számára a módosítások az attól az időponttól számított 90. napon lépnek hatályba, amikor a Részes letétbe helyezte e módosításokra vonatkozó megerősítő, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozattal elismerő vagy elfogadó okiratát.

6. A jelen Cikk alkalmazása szempontjából a ,,jelenlevő és szavazati joggal rendelkező Részesek'' kifejezés a jelenlevő és igenlő, illetve nemleges szavazatot adó Részeseket jelenti.

18. Cikk

A Mellékletek elfogadása és módosítása

1. Az Egyezmény, illetve bármely jegyzőkönyv Mellékletei az Egyezmény vagy az adott jegyzőkönyv szerves részét képezik és hacsak kifejezetten másként nem rendelkeznek, akkor az Egyezményre vagy jegyzőkönyveire való hivatkozás egyben azok bármelyik Mellékletére való hivatkozást is jelent. Ezek a Mellékletek tudományos, műszaki és adminisztratív kérdésekre korlátozódnak.

2. Hacsak valamelyik jegyzőkönyv a Mellékleteire vonatkozóan másként nem rendelkezik, akkor az Egyezmény további Mellékleteinek vagy valamely jegyzőkönyv Mellékleteinek javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére vonatkozóan az alábbi eljárás alkalmazandó:

a) Az Egyezmény és jegyzőkönyvei Mellékleteire vonatkozó javaslattétel és annak elfogadása a 17. Cikk 2., 3. és 4. bekezdésben leírt eljárás szerint történik.

b) Bármely Részes, aki az Egyezményhez kapcsolódó további Mellékletet vagy bármely olyan jegyzőkönyv Mellékletét, amely annak része, nem tudja elfogadni, arról írásban értesíti a Letéteményest a közlés átvételétől számított hat hónapon belül. A Letéteményes valamennyi Részest késlekedés nélkül értesíti bármilyen ilyen bejelentés kézhezvételéről. A Részes bármikor elfogadással helyettesítheti a korábbi kifogásoló nyilatkozatát és azzal a Mellékletek számára hatályba lépnek.

c) A Melléklet hat hónappal azt követően, hogy a Letéteményes az arról szóló bejelentést közreadta, az Egyezmény, illetve bármely jegyzőkönyv valamennyi olyan Részese számára hatályba lép, amely nem nyújtott be a fenti b) pontban foglalt rendelkezés szerint ellenvéleményt.

3. Az Egyezmény vagy bármely jegyzőkönyv Mellékletei módosításainak javaslatára és hatálybalépésére ugyanaz az eljárás vonatkozik, mint ami az Egyezmény vagy valamely jegyzőkönyv Mellékleteinek javaslatára, elfogadására és hatályba lépésére érvényes.

A Mellékletek és azok módosításai kapcsán, egyebek között, kellően mérlegelni kell a tudományos és műszaki szempontokat.

4. Amennyiben valamelyik pótlólagos Melléklet vagy Melléklet-módosítás a jelen Egyezmény vagy bármelyik jegyzőkönyv módosításával jár együtt, akkor a pótlólagos vagy a módosított Melléklet mindaddig nem lép hatályba, amíg az Egyezmény vagy a jegyzőkönyv módosítása hatályba nem lép.

19. Cikk

Bizonyítás

Bármely Részes, akinek oka van feltételezni, hogy valamelyik Részes az Egyezménnyel kapcsolatos kötelezettségeit megszegi vagy megszegte, erről tájékoztathatja a Titkárságot és egyidejűleg késedelem nélkül közvetlenül vagy a Titkárságon keresztül értesíti azt a Részest, aki ellen állításai szólnak. A tárgyra tartozó valamennyi információt a Titkárság révén kell a Részeseknek eljuttatni.

20. Cikk

A viták rendezése

1. A Részesek közötti, az Egyezmény vagy annak bármely jegyzőkönyve értelmezésével, alkalmazásával vagy teljesítésével kapcsolatos vita esetén a felek tárgyalások vagy bármely más, maguk választotta békés út alkalmazásával kísérelik meg a vita rendezését.

2. Ha az érintett Részesek az 1. bekezdésben említett módon nem tudják vitájukat rendezni, akkor azt, ha abban megegyeznek, a Nemzetközi Bíróság elé terjesztik vagy a VI. Mellékletben megjelölt feltételek mellett döntőbíráskodásra bocsátják. Ha a vitának a Nemzetközi Bíróság elé való terjesztése vagy a döntőbíráskodásra való bocsátása tekintetében nem jutottak közös megegyezésre, akkor a Részesek nem mentesülnek annak felelőssége alól, hogy az 1. bekezdésben megjelölt módon keressék a vita megoldását.

3. Az Egyezmény megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, hivatalos nyilatkozattal való elismerésekor vagy ahhoz való csatlakozáskor, illetve azt követően bármikor valamely Állam vagy politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezet nyilatkozhat, hogy bármely olyan Részes tekintetében, amely azonos kötelezettséget vállal, önmagában külön megállapodás nélkül kötelezőnek ismeri el

a) a vitának Nemzetközi Bíróság elé történő terjesztését; és/vagy

b) a VI. Mellékletben megállapított eljárás szerint döntőbíráskodásra történő bocsátását.

Az ilyen nyilatkozatról a Titkárságot írásban értesítik. A Titkárság ezt a körülményt a Részesekkel közölni tartozik.

21. Cikk

Aláírás

Az Egyezmény aláírásra rendelkezésre áll valamennyi Állam számára, az Egyesült Nemzetek Namíbiai képviseletére létrehozott Tanácsa által képviselt Namíbia számára, valamint politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezetek számára Bázelben 1989. március 22-én, Svájc Szövetségi Külügyminisztériumában, Bernben 1989. március 23-ától 1989. június 30-áig, továbbá az Egyesült Nemzetek székhelyén New Yorkban, 1989. július 1-étől 1990. március 22-éig.

22. Cikk

Megerősítés, elfogadás, hivatalos nyilatkozattal való elismerés

1. Az Egyezményt az egyes Államok, valamint az Egyesült Nemzetek Namíbiai képviseletére létrehozott Tanácsa által képviselt Namíbia megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják, illetőleg politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezetek hivatalos nyilatkozattal elismerik vagy jóváhagyják. A törvénybe való iktatásról, az elfogadásról, a hivatalos nyilatkozattal történő elismerésről vagy a jóváhagyásról szóló okiratot a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.

2. Bármely, az 1. bekezdésben említett szervezetre, amely az Egyezmény Részesévé válik anélkül, hogy tagállamai Részesek lennének, az Egyezmény kötelezettségei érvényesek. Abban az esetben, ha ezen szervezeteknek egy vagy több tagállama az Egyezmény Részese, a szervezet és annak tagállamai döntenek az Egyezményben foglalt kötelezettségeik teljesítéséért való felelősségükről. Ilyen esetekben a szervezet és a tagállamok nem jogosultak arra, hogy az Egyezménnyel összefüggő jogokat egyidejűleg gyakorolják.

3. Az 1. bekezdésben említett szervezetek hivatalos nyilatkozattal történő elismerő vagy jóváhagyó okiratban nyilatkoznak az Egyezményben szabályozott ügyek tekintetében illetőségük mértékéről. A szervezetek tájékoztatják a Letéteményest is az illetékességük mértékében bekövetkezett bármely lényeges módosításról, amiről a Letéteményes a Részeseket tájékoztatni tartozik.

23. Cikk

Csatlakozás

1. Az Egyezmény az aláírását lehetővé tevő határidőt követő naptól kezdve csatlakozásra nyitva áll az egyes Államok, az Egyesült Nemzetek Namíbia részére létrehozott Tanácsa által képviselt Namíbia, valamint a politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezetek számára. A csatlakozási okiratokat a Letéteményesnél helyezik letétbe.

2. Az 1. bekezdésben említett szervezetek csatlakozási okirataikban nyilatkoznak az Egyezményben szabályozott ügyek tekintetében illetékességük mértékéről. E szervezetek tájékoztatják a Letéteményest az illetékességük mértékében bekövetkezett bármely lényeges módosításról.

3. Az Egyezményhez csatlakozó politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezetekre a 22. Cikk 2. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

24. Cikk

Szavazati jog

1. A 2. bekezdésben előírtakat kivéve, az Egyezmény valamennyi Részes Állama csak egy szavazattal rendelkezik.

2. A politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezetek az illetékességükbe tartozó ügyekben, szavazati jogukat, az Egyezményhez vagy a megfelelő jegyzőkönyvhöz csatlakozott tagállamaik számával megegyező számú szavazattal gyakorolják. Ezek a szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha a tagállamaik gyakorolják a sajátjukat és viszont.

25. Cikk

Hatálybalépés

1. Az Egyezmény a huszadik megerősítő, elfogadó, hivatalos nyilatkozattal elismerő, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő 90. napon lép hatályba.

2. Minden olyan Állam, illetve politikai és/vagy gazdasági szervezet tekintetében, amely az Egyezményt a huszadik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozattal elismerő vagy a csatlakozásra vonatkozó okirat letétbe helyezésének dátumát követően megerősíti, elfogadja, jóváhagyja, hivatalos nyilatkozattal elismeri vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény e Részese megerősítő, elfogadó, jóváhagyó, hivatalos nyilatkozattal elismerő vagy csatlakozási okirata letétbe helyezésének dátumát követő 90. napon lép hatályba.

3. Az 1. és 2. bekezdés alkalmazása szempontjából a bármely politikai és/vagy gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett bármilyen okirat semmilyen esetben sem tekintendő járulékosnak az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratok mellett.

26. Cikk

Fenntartások és nyilatkozatok

1. Az Egyezményhez fenntartások vagy kivételek nem tehetők.

2. A jelen Cikk 1. bekezdése nem zárja ki eleve, hogy egy Állam vagy valamelyik politikai és/vagy gazdásági integrációs szervezet, amikor aláírja, megerősíti, elfogadja, jóváhagyja, hivatalos nyilatkozat útján elismeri az Egyezményt vagy csatlakozik hozzá, bármilyen szövegű vagy elnevezésű olyan nyilatkozatot vagy bejelentést tegyen, amely egyebek közt arra vonatkozik, hogy törvényeit és szabályait az Egyezmény előírásaival még összhangba kell hoznia feltéve, hogy ezek a nyilatkozatok vagy kijelentések nem jelentik az Egyezmény előírásai jogi hatályainak kizárását vagy módosítását az adott Államban való alkalmazása tekintetében.

27. Cikk

Felmondás

1. Három évvel azt követően, hogy az Egyezmény valamely Részes számára hatályba lépett, e Részes a Letéteményesnek küldött írásbeli bejelentés útján bármikor felmondhatja az Egyezményt.

2. A felmondás egy évvel azután lép hatályba, hogy a Letéteményes a bejelentést kézhez vette vagy olyan későbbi időpontban, amelyet a felmondásról szóló bejelentésben határoznak meg.

28. Cikk

A Letéteményes

Az Egyezmény és bármely ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyv Letéteményese az Egyesült Nemzetek Főtitkára.

29. Cikk

Hiteles szövegek

Az Egyezmény eredeti arab-, kínai-, angol-, francia-, orosz- és spanyolnyelvű szövege egyaránt hiteles.

A FENTIEK HITELÉÜL az arra megfelelő felhatalmazással rendelkező alulírottak az Egyezményt aláírták.

Kelt Bázelben, az 1989. év március hó 12. napján.

I. Melléklet

ELLENŐRIZENDŐ HULLADÉK OSZTÁLYOK

Hulladékáramok

Y1 Egészségügyi intézményekből (kórházakból, klinikákból stb.) származó hulladékok

Y2 Gyógyszeripari termékek gyártása és elkészítése során keletkező hulladékok

Y3 Hulladék gyógyszerek és gyógyszerkészítmények

Y4 Biocidek és fitofarmakonok termelése, formulázása és felhasználása során keletkező hulladékok

Y5 Fakonzerváló vegyianyagok gyártása, formulázása és felhasználása során keletkező hulladékok

Y6 Szerves oldószerek termelése, formulázása és felhasználása során keletkező hulladékok

Y7 Fémek hőkezelési és edzési műveletei során keletkező cianid-tartalmú hulladékok

Y8 Eredetileg tervezett felhasználásra alkalmatlan hulladék-ásványolajok

Y9 Hulladékká vált olaj/víz, szénhidrogén/víz elegyek, emulziók

Y10 Poliklórozott-bifenileket (PCB) és/vagy poliklórozott-terfenileket (PCT) és/vagy polibrómozott-bifenileket (PBB) tartalmazó vagy velük szennyezett hulladékok és termékek

Y11 Finomításból, lepárlásból, illetve bármely pirolitikus kezelés során keletkező kátránymaradék-hulladékok

Y12 Tinták, szinezékek, pigmentek, festékek, lakkok, mázanyagok gyártása, formulázása és felhasználása során keletkező hulladékok

Y13 Gyanták, latexek, lágyítószerek és ragasztók (adhezívek) gyártása, formulázása és felhasználása során keletkező hulladékok

Y14 Kutatási és fejlesztési, illetve oktatási tevékenységek során keletkező hulladék vegyianyagok, amelyek nincsenek azonosítva és/vagy újak, és az emberi szervezetre és/vagy a környezetre gyakorolt hatásaik nem ismertek

Y15 Robbanó tulajdonságokkal rendelkező, más jogi szabályozás alá nem tartozó, hulladékok

Y16 Fényképészeti vegyszerek és előhívó anyagok gyártása, formulázása és felhasználása során keletkező hulladékok

Y17 Fémek és műanyagok felületi kezelése során keletkező hulladékok

Y18 Ipari hulladékok ártalmatlanítási eljárásai során keletkező maradékanyagok.

Az alább felsorolt anyagok bármelyikét összetevőként tartalmazó hulladékok:

Y19 Fémkarbonilok

Y20 Berillium; berillium-vegyületek

Y21 Hatvegyértékű króm-vegyületek

Y22 Réz-vegyületek

Y23 Cink-vegyületek

Y24 Arzén; arzén-vegyületek

Y25 Szelén; szelén-vegyületek

Y26 Kadmium; kadmium-vegyületek

Y27 Antimon; antimon-vegyületek

Y28 Tellúr; tellúr-vegyületek

Y29 Higany; higany-vegyületek

Y30 Tallium; tallium-vegyületek

Y31 Ólom; ólom-vegyületek

Y32 Szervetlen fluorid-vegyületek, kivéve a kalcium-fluoridot

Y33 Szervetlen cianidok

Y34 Savak oldatai, illetve savak szilárd formában

Y35 Lúgok oldatai, illetve lúgok szilárd formában

Y36 Azbeszt (por és szálak formájában)

Y37 Szerves foszfor-vegyületek

Y38 Szerves cianidok

Y39 Fenolok; fenol-vegyületek, beleértve a klór-fenolokat is

Y40 Éterek

Y41 Halogénezett szerves oldószerek

Y42 Szerves oldószerek, kivéve a halogénezett oldószereket

Y43 Bármely, a poliklórozott-dibenzo-furánhoz hasonló felépítésű vegyület

Y44 Bármely, a poliklórozott-dibenzo-p-dioxinhoz hasonló felépítésű vegyület

Y45 Szerves halogén-vegyületek, kivéve a Melléklet más helyén felsorolt anyagokat (pl. Y39, Y41, Y43, Y44)

II. Melléklet

KÜLÖNLEGES FIGYELMET IGÉNYLŐ HULLADÉK OSZTÁLYOK

Y46 Háztartásokból gyűjtött hulladékok

Y47 Háztartási hulladékok égetéséből származó maradékanyagok

III. Melléklet

A VESZÉLYESSÉGI JELLEMZŐK JEGYZÉKE2

UN osztály3

Kódszám

Jellemzők

1

H1

Robbanóanyagok

Robbanóanyag, illetve hulladék az a szilárd, illetve folyékony anyag vagy hulladék (illetve ezen anyagok vagy hulladékok keverékei), amelyek önmagukban kémiai reakciók révén gázokat fejlesztenek olyan hőmérsékleten és nyomáson és olyan sebességgel, hogy kárt okoznak a környezetükben.

3

H3

Gyúlékony folyadékok

Gyúlékony folyadékok azok a folyadékok vagy folyadékelegyek, továbbá azok a folyadékok, amelyek szilárd anyagokat tartalmaznak oldatban vagy szuszpenzió formájában (pl. festékek, mázanyagok, lakkok, stb., de nem tartoznak ide azok az anyagok, illetve hulladékok, amelyeket veszélyes tulajdonságaik miatt más osztályba soroltak be), amelyek gyúlékony gőzt bocsátanak ki 60,5 şC-nál nem nagyobb hőmérsékleten (zárttéri lobbanáspont), illetve 65,6 şC-nál nem magasabb homérsékleten (nyílttéri lobbanáspont). (Mivel a nyílt- és a zárttéri lobbanáspont vizsgálat eredményei nem hasonlíthatók össze egyértelműen és ugyanazon vizsgálatok egyedi eredményei gyakran egymástól is különböznek, a fenti számszerű adatoktól eltérő szabályozás, tekintettel e különbségekre, összeegyeztethető a jelen meghatározás szellemével).

4.1

H4.1

Gyúlékony szilárd anyagok

Szilárd anyagok, illetve hulladékok (kivéve azokat, amelyeket robbanóanyagként soroltak be), amelyek a szállítás során fellépő körülmények között könnyen meggyulladhatnak vagy súrlódás következtében tüzet okozhatnak vagy hozzájárulhatnak tűz keletkezéséhez.

4.2

H4.2

Öngyulladásra hajlamos anyagok, illetve hulladékok

Anyagok vagy hulladékok, amelyek normál szállítási körülmények között önmelegedésre hajlamosak, vagy levegővel érintkezve hajlamosak felmelegedni és meggyulladni.

4.3

H4.3

Anyagok vagy hulladékok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek Anyagok vagy hulladékok, amelyek vízzel való kölcsönhatásuk következtében öngyulladásra hajlamossá válhatnak, illetve gyúlékony gázokat fejlesztenek veszélyes mennyiségben.

5.1

H5.1

Oxidáló anyagok

Anyagok, illetve hulladékok, amelyek önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, de általában oxigént fejleszthetnek és ezáltal más anyagok égését előidézhetik vagy azt elősegíthetik.

5.2

H5.2

Szerves peroxidok

Szerves anyagok vagy hulladékok, amelyek a két- vegyértékű -0-0- atomcsoport miatt termikusan instabil anyagok, ennélfogva exoterm, öngyorsuló bomlásra képesek.

6.1

H6.1

Mérgezőanyagok (akut) Anyagok vagy hulladékok, amelyek egyaránt képesek halált vagy súlyos sérülést okozni, illetve károsítani az emberek egészségét lenyelés, belélegezés illetve a bőrrel való érintkezés révén.

6.2

H6.2

Fertőzőanyagok

Életképes mikroorganizmusokat, illetve azok toxinjait tartalmazó anyagok vagy hulladékok, amelyekről köztudott vagy feltételezhető, hogy betegségeket okoznak állatokban, illetve emberekben.

8

H8

Maró (korrozív) anyagok

Anyagok vagy hulladékok, amelyek kémiai reakciók révén súlyos károsodást okoznak, amikor érintkezésbe kerülnek élő szövettel, vagy kifolyás esetében árukat vagy szállítóeszközöket tesznek tönkre, vagy más veszélyt is okozhatnak.

9

H10

Toxikus gázok felszabadulása levegővel vagy vízzel való érintkezés során

Anyagok vagy hulladékok, amelyek levegővel vagy vízzel való kölcsönhatásuk során veszélyes mennyiségben toxikus gázokat fejleszthetnek.

9

H11

Toxikus anyagok (késleltetett vagy krónikus hatás)

Anyagok, illetve hulladékok, amelyek belélegezve, lenyelve vagy a bőrön át behatolva késleltetett vagy krónikus behatásokat okoznak, beleértve a karcinogén hatásokat is.

9

H12

Ökotoxikus anyagok

Anyagok, illetve hulladékok, amelyek a környezetbe jutva bioakkumuláció és/vagy toxikus hatás révén a biotikus rendszerekben azonnali vagy késleltetett káros hatásokat okozhatnak.

9

H13

Olyan anyagok, amelyekből ártalmatlanításuk után bármely módon olyan anyag képződik (pl. kioldásból származó oldat), amely e jegyzékben felsorolt veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkezik.

Vizsgálati módszerek (tesztek)

Egyes hulladékok potenciális környezeti veszélyessége lehetséges, de az még nem kielégítően bizonyított. Nincsenek olyan vizsgálati módszerek, amelyekkel e hulladékok veszélyességét mennyiségileg lehetne meghatározni. További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy e hulladékoknak az emberi szervezetre és/vagy a környezetre kifejtett potenciális veszélyességét jellemezni lehessen. A tiszta vegyületekre szabványosított vizsgálati módszereket dolgoztak ki. Számos ország dolgozott ki olyan saját vizsgálati módszereket, amelyek az I. Mellékletben felsorolt anyagok minősítésére alkalmazhatók, annak eldöntésére, hogy ezek az anyagok rendelkeznek-e a jelen Mellékletben felsorolt jellemzők bármelyikével.

IV. Melléklet

ÁRTALMATLANÍTÁSl ELJÁRÁSOK

A)
ELJÁRÁSOK, AMELYEKNEK NEM CÉLJA
A HULLADÉK HASZNOS ÖSSZETEVŐINEK KINYERÉSE, VISSZAFORGATÁSA, REGENERÁLÁSA, KÖZVETLEN, VAGY MÁS ALTERNATÍV HASZNOSÍTÁSA

Az ,,A'' fejezet valamennyi, a gyakorlatban ártalmatlanításra használt műveletet felsorolja.

D1 lerakás (rendezetlen) a föld felszínén vagy a felszín alá (pl. rendezetlen lerakó)

D2 talajban történő kezelés (pl. folyékony vagy iszap hulladékok talajban történő biológiai lebomlása)

D3 ,,mélyinjektálás'' (pl. szivattyúzható hulladékoknak kutakba, sódómokba, illetve a természetben levő mélyedésekbe)

D4 felszíni tározás (pl. folyékony, illetve iszap- hulladékoknak gödrökben, mesterséges kistavakban, illetve lagúnákban való elhelyezése)

D5 műszaki védelemmel kialakított lerakók (pl. műszaki védelemmel kialakított, fedett, egymástól és a környezettől elszigetelt cellákban történő elhelyezés)

D6 a víztestbe való beengedés kivéve tengereket/óceánokokat

D7 tengerekbe/óceánokba való beengedés, beleértve a tenger fenéken való lerakást is

D8 e jegyzékben más helyen nem ismertetett biológiai kezelés, amely olyan végtermékeket, illetve vegyületeket eredményez amelyek az ,,A'' fejezetben felsorolt bármely művelet révén hulladékként kerülnek ki

D9 e jegyzékben más helyen nem ismertetett fizikai-kémiai kezelés, amely olyan végtermékeket, illetve vegyületeket eredményez amelyek az ,,A'' fejezetben felsorolt bármely művelet (pl. bepárlás, szárítás, kalcinálás, semlegesítés, kicsapatás) révén hulladékként kerülnek ki

D10 szárazföldön végzett égetés

D11 tengeren végzett égetés

D12 tartós (permanens) tárolás(pl. konténerek elhelyezése bányákban)

D13 különböző hulladékok, illetve hulladékok és más anyagok összekeverése a jegyzékben felsorolt D1-D12 műveletekbe való bevitel előtt

D14 átcsomagolás az ,,A'' fejezetben felsorolt műveletekbe való bevitel előtt

D15 tárolás az ,,A'' fejezetben felsorolt műveletek elvégzéséig

B)
ELJÁRÁSOK, AMELYEK A HULLADÉK HASZNOS ÖSSZETEVŐINEK KINYERÉSÉT, VISSZAFORGATÁSÁT, REGENERÁLÁSÁT, KÖZVETLEN, VAGY MÁS ALTERNATÍV HASZNOSÍTÁSÁT EREDMÉNYEZHETIK

A ,,B'' fejezetben hasznosítási eljárásokat soroltunk fel olyan anyagokra vonatkoztatva, amelyek veszélyes hulladékok vagy a jog szerint veszélyes hulladéknak tekintendők és amelyeket egyébként az ,,A'' fejezetben felsorolt eljárásokkal kellene ártalmatlanítani

R1 fűtőanyagként (kivéve a közvetlen égetést) vagy más módon energia előállítására történő felhasználás

R2 oldószer kinyerés/regenerálás

R3 szerves anyagok (oldószerek kivételével) visszaforgatása/kinyerése

R4 fémek és fémvegyületek visszaforgatása/kinyerése

R5 egyéb szervetlen anyagok visszaforgatása/kinyerése

R6 savak, illetve lúgok regenerálása

R7 szennyeződések eltávolítására használt anyagok összetevőinek visszanyerése (recovery)

R8 komponensek visszanyerése katalizátorokról

R9 fáradt olaj újrafinomítása, régebbi fáradtolajok más hasznosítása

R10 mezőgazdasági hasznot, illetve ökológiai javulást eredményező talajkezelés

R11 az R1–R10 pontban felsorolt bármely műveletből származó maradékanyagok hasznosítása

R12 a hulladék tulajdonságainak megváltoztatása az R1–R11 pontokban felsorolt eljárások bármelyikébe való bevitele érdekében

R13 anyag felhalmozás (accumulation) a ,,B'' fejezetben felsorolt műveletek elvégzése céljából

V. ,,A'' Melléklet

AZ ÉRTESÍTÉSBEN NYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK

1. A hulladékexport oka

2. A hulladék exportálója(a)

3. A hulladék termelője és a hulladék keletkezésének telephelye(a)

4. A hulladék ártalmatlanítója és az ártalmatlanítás telephelye(a)

5. A hulladék tervezett szállítója, illetve szállítójának megbízottai, ha ismertek(a)

6. A hulladékot exportáló ország. Illetékes hatóságok(b)

7. A várható tranzit ország(ok), illetékes hatóság(ok)(b)

8. A hulladékot importáló ország. Illetékes hatóság(b)

9. Általános, vagy egy alkalomra szóló értesítés

10. A szállítás tervezett dátuma, az exportálás tervezett időtartama, a tervezett útvonal (beleértve a határbelépési és -kilépési helyeket)(c)

11. Az előirányzott szállítási mód(ok) (közúti, vasúti, tengeri, légi, belvízi utakon történő szállítás)

12. A biztosításra vonatkozó információk(d)

13. A hulladék megnevezése és fizikai tulajdonságainak leírása (az Y és az ENSZ azonosítási kódszámainak feltüntetésével)(e), információ adása bármely különleges kezelési követelményről, beleértve a baleset esetén teendő óvintézkedéseket

14. Az előírt csomagolási mód (pl. ömlesztett állapotban, hordóban, tartálykocsiban stb.)

15. A becsült mennyiség tömegben, illetve térfogatban kifejezve(f)

16. A hulladék képződését előidéző folyamatok ismertetése(g)

17. Az I. Mellékletben felsorolt hulladékok III. Melléklet szerinti jellemzése; a veszélyes tulajdonságok, valamint a ,,H'' és az ,,ENSZ'' kódszámok megadása

18. A IV. Mellékletben felsorolt alkalmazandó ártalmatlanítási módszer

19. A termelő és az exportáló nyilatkozata arról, hogy az általuk adott információk a valóságnak megfelelnek

20. A hulladék ártalmatlanítója által az exportálónak vagy a hulladék termelőjének küldött tájékoztatás, amely tartalmazza az üzem leírását is amelynek alapján az ártalmatlanítást végző úgy értékeli, hogy nincs ok kételkedni abban, hogy a hulladékot az importáló ország törvényeivel és szabályozásával összhangban, a környezetet nem veszélyeztető módon fogják ártalmatlanítani

21. Tájékoztatás az exportáló és az ártalmatlanító között kötött szerződésről

Megjegyzések

(a) A hulladék exportálójának neve, címe, telefon és telex- vagy fax-száma, valamint a kapcsolattartásra kijelölt személy neve, címe, telefon-, telex- vagy fax-száma

(b) Az illetékes hatóság neve, címe, telefon-, telex vagy fax-száma

(c) Több alkalommal történő szállításra vonatkozó általános értesítés esetén, az egyes szállítások tervezett dátumát vagy ha ezek dátuma nem ismert, akkor a szállítások gyakoriságát kell feltüntetni.

(d) Információt kell adni a biztosítási követelményekről, továbbá arról, hogy azokat az exportáló az ártalmatlanító és a szállító hogyan teljesíti.

(e) Ismertetni kell a hulladékok legveszélyesebb komponenseit, azok tulajdonságait, koncentrációját, a hulladék toxicitása és más veszélyességet jellemző paraméterben kifejezve, amelyeket figyelembe kell venni mind a hulladék kezelésénél, mind a javasolt ártalmatlanításnál.

(f) A több alkalommal történő szállításra vonatkozó általános értesítésben meg kell adni mind a hulladék becsült összmennyiségét, mind az egyes szállítmányok becsült mennyiségét.

(g) Amennyiben az szükséges, fel kell becsülni a veszély nagyságát, és meg kell nevezni a javasolt megfelelő ártalmatlanítási műveletet.

V. ,,B'' Melléklet

A SZÁLLÍTÁSl BIZONYLATON NYÚJTANDÓ INFORMÁCIÓK

1. A hulladék exportálója(a)

2. A hulladék termelője és a hulladék keletkezésének telephelye(a)

3. A hulladék ártalmatlanítója és a hulladék tényleges ártalmatlanításának telephelye(a)

4. A hulladék szállítója(a) vagy megbízottja(i)

5. Az általános, illetve az egyszeri értesítés tárgya

6. Az országhatárt átlépő szállítás megkezdésének dátuma és a hulladékról gondoskodó valamennyi személy dátummal ellátott aláírása a hulladék átvételéről

7. A szállítás módja(i) (közúti, vasúti, belvízi utakon történő, tengeri, légi stb.), beleértve az exportáló, a tranzit és az importáló országokat, valamint a kijelölt határbelépési és -kilépési helyeket.

8. A hulladék leírása (fizikai állapot, az ENSZ által alkalmazott, a szállítás mikéntjére vonatkozó megnevezés és osztály, az ENSZ, az Y-, a H- kódszámok feltüntetése, ha azok alkalmazhatók).

9. Információk átadása a különleges kezelési követelményekről, beleértve a baleset esetén alkalmazandó intézkedéseket.

10. A csomagok típusa és száma.

11. A mennyiség, tömegben vagy térfogatban kifejezve.

12. A termelő vagy az exportáló nyilatkozata arról, hogy az általuk adott információk a valóságnak megfelelnek.

13. A termelő vagy az exportáló nyilatkozata arról, hogy az érdekelt Részes Államok illetékes hatóságainak egyikétől sem érkezett visszautasítás.

14. Az ártalmatlanító nyilatkozata arról, hogy az ártalmatlanításra kijelölt létesítmény a hulladékot átvette, valamint az ártalmatlanítás módszerének, a hozzávetőleges dátumának ismertetése.

Megjegyzések

A szállítási bizonylaton előírt információkat, amennyiben az lehetséges, a szállítási szabályoknak teljességgel megfelelő valamennyi adatot tartalmazó szállítólevélen kell feltüntetni. Amennyiben ez nem lenne lehetséges, akkor az adott információkat inkább egészítsék ki, sem hogy megismételjék a szállítási szabályok által megkövetelt információkat. A szállítási bizonylaton fel kell tüntetni azt a személyt, aki tájékoztatást adni és űrlapokat kitölteni jogosult.

(a) Teljes név, cím, telefon-, telex- vagy telefax-szám, valamint szükséghelyzet esetén annak a személynek neve, címe, telefon-, telex- vagy telefax-száma, akivel kapcsolatot kell létesíteni.

VI. Melléklet

DÖNTŐBÍRÁSKODÁS

1. Cikk

Hacsak az Egyezmény 20. Cikkében szereplő megállapodás másként nem rendelkezik, a döntőbíráskodási eljárást az alábbi 2–10. Cikkben leírtakkal összhangban kell lefolytatni.

2. Cikk

A panaszos fél értesíti a Titkárságot arról, hogy a felek megállapodtak a vitának a 20. Cikk 2. vagy 3. bekezdése szerint döntőbíráskodásra bocsátásáról, valamint megjelöli az Egyezmény azon Cikkeit, amelyek értelmezése vagy alkalmazása a vita tárgyát képezi. A Titkárság az így kapott információkat továbbítja az Egyezmény valamennyi Részesének.

3. Cikk

A döntőbíróság három tagból áll. A vitában a Részesek mindegyike kinevez egy döntőbírót, az így kinevezett két döntőbíró pedig közös megegyezéssel kijelöli a harmadikat, aki a bíróság elnöke lesz. Az utóbbi nem lehet a vitában résztvevő egyik féllel sem azonos nemzetiségű, és a szokásos tartózkodási helye sem lehet ezen felek egyikének a területén, valamint nem lehet alkalmazásban a felek egyike által sem, vagy nem lehet olyan személy, aki az üggyel bármilyen minőségben már foglalkozott.

4. Cikk

1. Ha a döntőbíróság elnökét nem jelölik ki két hónapon belül, akkor a második döntőbíró kinevezését követően, a felek bármelyike kérésére, azt az Egyesült Nemzetek Főtitkára jelöli ki, további két hónapon belül.

2. Ha a vitában álló felek egyike a megkeresés vételét követő két hónapon belül nem nevezi ki döntőbíróját, a másik fél tájékoztathatja az Egyesült Nemzetek Főtitkárát, aki további két hónapon belül kijelöli a döntőbíróság elnökét. A kijelölés alapján a döntőbíróság elnöke felkéri azt a felet, amelyik nem nevezett ki döntőbírót, hogy azt két hónapon belül tegye meg. Ennek eltelte után tájékoztatja az Egyesült Nemzetek Főtitkárát, aki a kinevezésről további két hónapon belül gondoskodik.

5. Cikk

1. A döntőbíróság a nemzetközi joggal és az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban hozza meg döntéseit.

2. Bármelyik e Melléklet szerint megalakított döntőbíróság maga állapítja meg eljárási rendjét.

6. Cikk

1. A döntőbíróság mind eljárási, mind érdemi kérdésekben többségi szavazatával hozza meg a döntéseit.

2. A tények megállapítása érdekében a bíróság megtehet minden helyénvaló intézkedést. A felek egyikének kérése alapján lényeges, átmeneti jellegű védekezési intézkedésre tehet ajánlást.

3. A vitában álló felek minden szükséges eszközt rendelkezésre bocsátanak az eljárás hatékony lefolytatásához.

4. A vitában álló egyik fél távolmaradása vagy mulasztása nem képezi az eljárás akadályát.

7. Cikk

A bíróság meghallgathat és megítélhet olyan viszontkereseteket, amelyek közvetlenül a vita tárgyával kapcsolatban keletkeznek.

8. Cikk

Hacsak a döntőbíróság másképpen nem határoz az eset különleges körülményei miatt, a bíróság költségeit, beleértve tagjainak díjazását is, a vitában érintett felek egyenlő arányban fedezik. A bíróság valamennyi kiadásáról nyilvántartást vezet és arról végelszámolást terjeszt a felek elé.

9. Cikk

Bármely Részes Állam, amelynek olyan jogi érdekeltsége van a vita tárgyában, hogy arra az ügyben hozott döntés befolyással lehet, a bíróság hozzájárulásával bekapcsolódhat az eljárásba.

10. Cikk

1. A bíróság a megalakulása után öt hónapon belül meghozza ítéletét, kivéve, ha szükségesnek tartja a határidőnek további öt hónapot meg nem haladó időtartammal való meghosszabbítását.

2. A döntőbíróság ítéletéhez indokolást csatolnak. Az ítélet a vitában álló felek számára végleges és kötelező.

3. Bármely olyan vita, amely a felek között az ítélet értelmezése vagy végrehajtása tekintetében keletkezik, bármely fél által az ítéletet hozó döntőbíróság elé terjeszthető, vagy ha az utóbbi azt nem tudja vállalni, akkor egy másik döntőbíróság elé, amelyet e célból ugyanazon módon hoznak létre, ahogyan az elsőt létrehozták.''

3. § (1)4 Az Egyezmény 4. Cikkében megadott általános kötelezettségek teljesítéséért – az érintett miniszterek bevonásával – a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter felelős.

(2) Az Egyezmény 5. Cikkének 1. pontja szerinti Tájékoztatási Központ feladatait a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi Hivatala látja el.

(3) Az Egyezményből adódó hatósági jogköröket – magyarországi Illetékes Hatóságként – a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi Főfelügyelősége látja el.

4. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1992. május 5. napjától kell alkalmazni.

Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!