121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet
121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet
a közfürdők létesítéséről és működéséről1
A Kormány a közfürdők létesítéséről és működéséről az alábbiakat rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a pihenés, az üdülés, a testedzés, az oktatás, a tisztálkodás, a gyógyítás célját szolgáló közfürdőkre, továbbá azok üzemeltetőire.
(2) E rendelet alkalmazásában közfürdő:
a)2 az a zárt területen épített, épületen belül, illetve kívül elhelyezett nyilvános fürdési lehetőség (medence, kád, zuhany) , ahol a szolgáltatások szabályozott feltételek mellett vehetők igénybe;
b)3
c) a gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó fürdő, ha:
ca) a külön jogszabály4 szerint a gyógyfürdő megnevezés használatára jogosult, és
cb) egészségügyi szolgáltatást is nyújt;
d) az az egyidejűleg, több személy által használt mesterséges fürdő, ahol a fürdés céljára medence gőzkamra vagy szauna szolgál.
(3)5 E rendelet hatálya nem terjed ki a saját használatra létesített, a nyilvánosság által igénybe nem vehető fürdőre, valamint a külön jogszabályban meghatározott természetes fürdővízre és természetes fürdőhelyre.
2. §6
3. § (1)7 Új fürdőmedence csak vízforgató berendezéssel létesíthető. Töltő-ürítő rendszerű medence felújításakor gondoskodni kell vízforgató berendezés létesítéséről, továbbá arról, hogy vízáramlási szempontból holtterek ne alakuljanak ki. Felújításnak minősül a medencével kapcsolatos minden olyan javítási, illetve átalakítási munka, amelynek keretében a medence mélységét vagy alakját megváltoztatják, a bukóélt átalakítják vagy a burkolatot kicserélik. Vízforgató berendezéssel ellátott fürdőmedencében a megfelelő vízminőséget a vízforgató berendezés üzemeltetése útján kell biztosítani.
(2)8 A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) kérelemre felmentést adhat vízforgató berendezés létesítése, illetve üzemeltetése alól az Országos Vízügyi Hatóság szakvéleményének figyelembevételével, a medence jó hidraulikai kialakítása esetén, ha
a) az elismert gyógyvízzel üzemelő gyógymedence vizének gyógyászati szempontból értékes, biológiailag aktív alkotórészeit a vízforgatás károsítaná,
b) a gyógymedence töltésére használt víz olyan összetételű, hogy a vízforgatásra megfelelő technológia nem áll rendelkezésre,
c) a vízösszetétel alapján vélelmezhető a gyógyvízzé minősítés és az a) pont szerinti felmentési feltétel,
d)9
e) a gyógymedence vízforgatással történő üzemelése során, amennyiben a fürdő szakorvosa a betegek vizsgálata alapján megállapítja, hogy a víz forgatása az elismert gyógyvíz hatását csökkentette vagy megszüntette.
(3) A (2) bekezdés b) pontjára tekintettel adott egyedi felmentést ötévenként felül kell vizsgálni.
(4)10 A (2) bekezdés szerinti felmentéssel nem rendelkező töltő-ürítő rendszerű medence a vízforgató berendezés felszereléséig a következő feltételekkel üzemeltethető:
a) az üzemeltető a medence vizének a külön jogszabályban kéthavonkénti gyakorisággal előírt bakteriológiai vizsgálatát legalább kéthetente köteles elvégeztetni,
b) a vizsgálati eredményt a fürdő bejáratánál, jól láthatóan nyilvánosságra kell hozni,
c)11 bakteriológiai kifogásoltság esetén soron kívül bakteriológiai vizsgálatot kell végeztetni, a medence napi üzemelési idejét a felére kell csökkenteni és erről a kormányhivatalt értesíteni kell,
d)12 három egymást követő kifogásoltság esetén a medence üzemeltetését – a kormányhivatalnak egyidejű értesítésével – fel kell függeszteni, majd takarítás, fertőtlenítés és újratöltés után bakteriológiai vizsgálatot kell végeztetni és annak megfelelő eredménye esetén a medence üzemeltetése folytatható.
(5)13 A közfürdő fekvése szerint illetékes kormányhivatal a folyamatosan üzemeltetett közfürdő esetén évente egyszer, az időszakosan működő közfürdő esetén a fürdési idény megkezdése előtt a közfürdőt tápláló összes vízből külön-külön vízmintát vesz. A vízminták vételére és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra az ivóvízvizsgálatokra előírt szabályok az irányadók.
(6)14 A kormányhivatal évente legalább egyszer megvizsgál minden olyan zárt (fedett) közfürdőt, amelynek megengedett legnagyobb terhelése az 50 főt, nyitott (szabadtéri) közfürdő esetén a 100 főt meghaladja. A helyszíni vizsgálat során a közfürdő legnagyobb terhelése idején kell mintát venni a közfürdőt tápláló összes vízből, valamint az egyes medencékből elfolyó, használt vizekből külön-külön.
4. § (1) Közfürdőt az üzemeltethet, aki biztosítja az üzemeltetéshez szükséges – jogszabályban meghatározott – közegészségügyi, tárgyi és személyi feltételeket.
(2) A közfürdő üzemeltetője folyamatosan gondoskodik az üzemeltetéssel járó műszaki és közegészségügyi követelmények teljesítéséről, az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeiről, a közfürdő tisztántartásáról, a hulladék gyűjtéséről és szállításáról.
(3) A közfürdő szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásokat, valamint az egyes közfürdőkre vonatkozó speciális közegészségügyi előírásokat az üzemeltető üzemeltetési szabályzatban határozza meg.
5. § (1) A közfürdő vízellátását biztosító kutak és források védelmére védőterületet kell létesíteni és fenntartani.
(2)15 Az (1) bekezdés alkalmazásában védőterület: a víznyerőhely (kút, forrás, vízkivételi mű) védelmére szolgáló, több zónából álló védelmi rendszer, illetve védőidom felszíni része, amelyen korlátozások, tilalmak, továbbá műszaki létesítmények szolgálják a kitermelendő, valamint a fürdésre használt víz mennyiségének és minőségének védelmét.
6. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)–(4)16
(5)17
(6)18
(7)19 Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter arra, hogy a közfürdők létesítésére, üzemeltetésére, valamint a közfürdők és kútjaik védőterületére vonatkozó részletes szakmai előírásokat, továbbá az üzemeltetéshez szükséges képesítési előírásokat rendeletben szabályozza.20
A rendeletet az 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet 23. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2024. március 19. napjával.
Az 1. § (2) bekezdésének a) pontja a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdésének aa) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdésének b) pontját a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdésének ab) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (3) bekezdése a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg.
A 2. §-t a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 72. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésének b) pontja iktatta a szövegbe.
A 3. § (2) bekezdése a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésének c) pontjával megállapított, a 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. §-a, az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a, a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 19. §-a, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.
A 3. § (2) bekezdésének d) pontját a 273/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 3. § (4) bekezdését a 77/2005. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, felvezető szövege a 330/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdés c) pontja a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 5. § a) pontja, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.
A 3. § (4) bekezdés d) pontja a 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 5. § b) pontja, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.
A 3. § (5) bekezdését az 507/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.
A 3. § (6) bekezdését az 507/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.
Az 5. § (2) bekezdése a 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdésének ad) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2)–(4) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1377. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § új (5) bekezdését a 273/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (5)–(6) bekezdés számozását (6)–(7) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdést a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1377. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 273/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése (6) bekezdésre változtatta. A (6) bekezdést a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1377. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § eredeti (6) bekezdésének számozását a 273/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése (7) bekezdésre változtatta. A 6. § (7) bekezdése a 238/2022. (VI. 30.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
Lásd a 37/1996. (X. 18.) NM, az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendeletet.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás