nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet
az árvíz- és a belvízvédekezésről
2017-01-13
infinity
14

10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet

az árvíz- és a belvízvédekezésről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakkal – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I.

A rendelet hatálya

1. § Az árvíz- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtása során e rendelet szerint kell eljárniuk.

A védelmi szakaszok

2. § (1) A védekezésre kötelezetteknek védelmi tevékenységüket árvízvédelmi védvonalakon és belvízrendszerekben kell ellátniuk.

(2) Az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek a védekezés ellátása szempontjából védelmi szakaszokra oszlanak.

(3)1 A vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésébe tartozó árvízvédelmi vonalak és a belvízrendszerek védelmi szakaszait, továbbá az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére mértékadó vízállásokat az 1. és a 2. számú melléklet tartalmazza. A belvízrendszerek műszaki adatait a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter normatív utasítása tartalmazza.

A védekezési tervek

3. § (1) A védekezésre kötelezetteknek az R. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében

a) árvízvédekezési,

b) jeges árvíz elleni védekezési,

c) lokalizációs,

d) belvízvédekezési,

e) szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján készített védekezési, együttműködési szabályzatot és

tervet kell készíteni.

(2) A védekezési terveknek tartalmazniuk kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes védekezéshez szükségesek.

(3) Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni. A terv tartalma:

a) műszaki leírás a védelmi szakasz adatainak, a szakaszra vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával;

b) áttekintő helyszínrajz a védett terület, az ott lévő települések, a közlekedési és egyéb infrastruktúrahálózatok, jelentősebb építmények, a lokalizációs vonalak, patakok, belvízvédelmi csatornák, csatlakozó védelmi szakaszok feltüntetésével;

c) részletes helyszínrajz a védelmi szakaszon és közvetlen környezetében lévő, a méretaránynak megfelelően ábrázolt jelentősebb építmények, továbbá a közeli települések, a folyó, a hullámtér és az anyagnyerő helyek feltüntetésével;

d) hossz-szelvény, a töltés koronaszintjének, a vízoldali és a mentett oldali terepszintnek, az eddig előfordult legmagasabb és a kiépítésre előírt (mértékadó) árvízszintnek, a töltésben lévő és azt keresztező létesítményeknek, továbbá a vízmércéknek az ábrázolásával;

e) jellemző töltés-keresztszelvények torzítatlan méretarányban, megadva, hogy a töltés mely szelvényszámai között érvényesek;

f) a töltésállapot jellemzése a védvonal feltártságának, valamint a biztonság számszerű értékelésére rendelkezésre álló adatoknak, a védvonal keresztmetszeti szerkezetének és a korábban végzett töltéserősítéseknek az összefoglaló (szöveges és rajzos) bemutatásával;

g) kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről;

h) a védvonalat keresztező létesítmények megvalósulási (állapot) terve, az üzemelési előírásokkal és a felülvizsgálatok jegyzőkönyveivel;

i) hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése;

j) segédletek (így például belső utasítások, kézikönyvek, korábbi védekezések zárójelentései, cím- és telefonjegyzék);

k) a szakasz védekezési naplója;

l)2 az 1. mellékletben szereplő árvízi tározók üzemelési szabályzata.

(4) Jeges árvíz elhárítási tervet azokon a folyókon (folyószakaszokon) kell készíteni, ahol a jégtorlasz képződés veszélye fennáll, vagy a folyón történő beavatkozással – jégrombolással – a jég megállása megakadályozható. A terv tartalma:

a) műszaki leírás a folyószakasz megfelelő részletességű jellemzésével, a mederállapot, a jégjárás, a jégmegállásra hajlamos helyek, az egyes jégjelenségeknél tervezett beavatkozások, továbbá a korábbi védekezések tapasztalatainak ismertetésével;

b) áttekintő helyszínrajz a folyószakasz, a holtágak és a mellékágak, a hullámtér, az árvízvédelmi vonalak, a folyóban lévő és a keresztező létesítmények, továbbá a jégtörő hajók állomáshelyei, valamint a menedékhelyek feltüntetésével;

c) részletes helyszínrajz a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

d) hossz-szelvény a jellemző vízszintekkel;

e) keresztszelvények a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

f) kimutatás a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

g) kimutatás a jégtörő hajók állomáshelyeiről és a menedékhelyekről;

h) a jégfigyelő szolgálat szakaszbeosztása;

i) segédletek (így például technológiai irányelvek, biztonságtechnikai előírások);

j) a védekezési napló.

(5) Lokalizációs tervet csak a lokalizációs lehetőségekkel rendelkező árvízi öblözetekre kell készíteni. A terv tartalma:

a) műszaki leírás az árvízvédelmi fővédvonalon kitört árvizet feltartóztató, a víz szétterülését megakadályozó vagy terelését szolgáló nyomvonalas létesítmények, a kitört víz tározási és visszavezetési lehetőségei műszaki adatainak, a lokalizálás a munkaerő-, anyag- és gépszükségletének, továbbá a veszélyeztetett településeknek feltüntetésével, illetőleg ismertetésével;

b) áttekintő helyszínrajz (szintvonalas térkép) a veszélyeztetett öblözet határainak, az öblözetben lévő települések, a lokalizációs és körtöltések, a lokalizálásra vagy a víz terelésére alkalmas nyomvonalas létesítmények, terepalakulatok, utak, vasutak egyéb nyomvonalas létesítmények, természetes medrek, belvíz-főcsatornák, méregraktárak és a veszélyes anyagok tárolási helyének feltüntetésével;

c) a lokalizációs művek részletes helyszínrajza;

d) a lokalizációs művek hossz- és keresztszelvényei;

e) az organizációs tervek.

(6)3 Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok esetében a védelmi szakaszokat érintő működési területre, önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokat érintő közigazgatási területre vonatkozóan kell készíteni. A terv tartalma:

a)4 a védelmi szakasz vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területének, belvízrendszerének műszaki leírása, továbbá ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, akkor a belvízrendszer védekezés szempontjából jelentős jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása is, így különösen:

aa) a főbefogadó csatornákba torkolló csatornák a tulajdonosok vagy egyéb jogcímen használók megnevezésével,

ab) a védelmi szakasz területén vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével,

ac) a védekezésre kötelezett kezelésében lévő csatornák, szivattyútelepek, szivattyúállások jellemző adatainak feltüntetésével, a szükséges belvízvédelmi feladatok, beavatkozások leírásával, és

ad) a belvíz tározására állandóan vagy időszakosan igénybe vehető területek a művelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, holtágak, egyéb tározók, a vízkormányzó műtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyúállások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával;

b)5 áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület, a belvízvédelmi szakasz és öblözetek, valamint a belvízvédekezésre kötelezett közigazgatási vagy működési területének határát, a településeket és azok közigazgatási határát, megyehatárt, országhatárt, a vízitársulatok működési területének határát, a szakasz főcsatornáit, a torkolati és közbenső szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, vízrendszerek közötti átvezetéseket, a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat; valamint

c)6 részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti az őrjáráshatárokat és őrtelepeket, a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, fő vízkormányzó műtárgyakat, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket;

d) a szakasz és a belvízrendszerek főcsatornáinak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, üzemelési vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, valamint a legutóbbi állapotfelvétel, a felmérés időpontjának feltüntetésével;

e) szivattyútelepek üzemeltetési előírásai (szabályzatai);

f) segédletek (így például korábbi védekezések zárójelentései, felülvizsgálati jegyzőkönyvek, cím- és telefonjegyzék);

g) a szakasz védekezési naplója.

(7)7 A szakaszvédelmi terveken túlmenően a vízügyi igazgatóságoknak (a továbbiakban: VIZIG) működési területükre általános belvízvédekezési terveket is kell készíteniük. A terv tartalma:

a)8 a VIZIG síkvidéki területének leírása, amely magában foglalja a területi egységek lehatárolását, az éghajlati adottságokat, a közigazgatási tagozódást, a természetvédelmi területeket, a szomszédos államokkal vagy más VIZIG-ekkel összefüggő belvízi művek jellemzőit, az azokkal kapcsolatos megállapodásokat, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök (csatornahálózat, belvízátemelés, belvíztározás, vízátvezetési lehetőségek) jellemzőit, a vízitársulatok, önkormányzatok, üzemek tulajdonában, illetőleg egyéb jogcímen használatában lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök átfogó leírását;

b) a belvízvédekezés személyi (átlagos létszámszükséglet) és tárgyi feltételei;

c)9 a helyszínrajz, amely feltünteti a VIZIG-ek, a szakaszmérnökségek, továbbá a belvízrendszerek, belvízvédelmi szakaszok határát, a településeket, a fő- és mellékcsatornákat, az állami tulajdonban lévő szivattyútelepeket, szivattyúállásokat, a belvíztározókat, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket, valamint az egyezményekben rögzített vízátadási, vízátvételi helyeket.

(8) A védekezési tervek mellékletét képezi a védekezésre kötelezett szervezetek részéről a védekezésben résztvevők név-, cím- és beosztási jegyzéke.

(9)10 A VIZIG-ek, a vízitársulatok és az önkormányzatok évenként védekezési szervezeti beosztást készítenek. A szervezeti beosztás tartalma:

a) a védekezéshez igénybe vehető személyek nevének, munkahelyük címének, telefonszámának, munkahelyi beosztásának, lakásuk címének, telefonszámának, továbbá védekezési beosztásuknak, szolgálati helyüknek és telefon-(fax-)számának,

b) az árvíz- és belvízvédekezési készültség egyes fokozataiban a védelmi szakaszon szolgálatot teljesítő irányító és őrszemélyzet létszámának – beleértve a segédőri és vészőri létszámot is –,

c) a szakasz-védelemvezetőnek és helyettesének

meghatározása.

(10) A védekezési szervezetek személyi beosztásaiban bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni.

(11)11 A védekezési tervek elkészítésére, továbbá módosítására kizárólag az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján területi vízgazdálkodás építmények tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkező személy vehető igénybe, aki köteles a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületre vonatkozó szakértőt a tervezésbe bevonni.

4. §12 A védekezési terveket a VIZIG-ek esetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében a működési területével érintett VIZIG hagyja jóvá.

A védekezési tervek elhelyezése

5. § (1)13 A VIZIG-ek védekezési terveit, valamint a belvízvédekezési tervek közül az általános belvízvédelmi tervet – a védekezési szervezeti beosztás kivételével – négy példányban kell elkészíteni, melyekből egy-egy példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban, valamint az OVF ügyeletén, a részletes belvízvédelmi terv egy-egy példányát a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban kell elhelyezni.

(2)14 A védekezési tervet a helyi önkormányzatok a polgármesteri hivatalban, a vízitársulatok a székhelyükön, és a védekezési tervek egy-egy másolati példányát a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok – a VIZIG jóváhagyását követő 15 napon belül – a VIZIG érintett szakaszvédelmi központjában és a VIZIG központi ügyeletén helyezik el.

(3)15 Budapest főváros védekezési terveinek egy-egy példányát az OVF és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeletére is meg kell küldeni.

(4)16 A VIZIG-eknek az általuk készített védekezési szervezeti beosztást meg kell küldeniük a megyei védelmi bizottság elnöke részére (Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének).

(5)17 Az 1. mellékletben szereplő tározók üzemelési szabályzatainak egy-egy példányát az OVF ügyeletére is meg kell küldeni.

A védelmi művek, felszerelések, eszközök, gépek és anyagok, valamint a védekezési felkészülés felülvizsgálata

6. § (1) A védekezésre kötelezett szervezet vezetője által összeállított és vezetett bizottság a védelmi műveket, felszereléseket, eszközöket, gépeket, anyagokat, az információs és távközlő eszközöket, rendszereket, valamint a védekezési felkészültséget köteles évenként legalább egyszer felülvizsgálni.

(2) A bizottság a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amelyben megállapításait védelmi szakaszonként és a felülvizsgálat teljes körére kiterjedően rögzíti.

(3) A felülvizsgálat során megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedési tervben meg kell jelölni a szükséges teendők végrehajtásának határidejét, valamint az intézkedésért felelős személyeket.

(4) A védekezésre kötelezett szerv vezetőjének a védelmi helyzetről a felülvizsgálati jegyzőkönyvek alapján értékelő jelentést kell készítenie, és azt az intézkedési tervvel együtt december 10-ig jóváhagyásra meg kell küldenie a felülvizsgálatra jogosult szervnek.

(5)18 Ha az előrejelzések szerint védekezési készültség elrendelése várható, a védművek felülvizsgálata alapján készült intézkedési tervben szereplő és a védelmi biztonságot közvetlenül befolyásoló hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni, vagy a védelmi képesség átmeneti helyreállításáról kell gondoskodni.

(6) Az érintett védelmi szakaszokon a felülvizsgálatot rendkívüli védekezési készültséget, valamint a védművek megrongálódásával járó jelentősebb III. fokú védekezést követően is végre kell hajtani.

A védekezés megszervezése

7. § (1) A védekezés területét II. fokú készültség esetén

a) a védelmi szakaszra beosztottak a szakasz-védelemvezető,

b)19 a szakasz-védelemvezető és helyettese az illetékes VIZIG vezetőjének (a továbbiakban: vízügyi igazgató),

c)20 a VIZIG működési területét III. fokú és azt meghaladó készültség esetén a vízügyi igazgató és helyettese az R. 3. § (3) bekezdés szerinti Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) vezetőjének

engedélyével hagyhatja el.

(2) A szakasz-védelemvezető a védekezésre kirendelt fegyveres erők és rendvédelmi szervek kijelölt erőivel azok parancsnokai útján, a többi erővel, anyaggal, eszközzel, géppel és felszereléssel közvetlenül rendelkezik.

(3) A védekező szervezetek a védekezés műszaki feladatait elsősorban saját erővel (munkaerő, anyag, felszerelés, gép és eszköz) kötelesek ellátni.

(4) Ha a védekezés műszaki feladatainak ellátásához a rendelkezésre álló saját erő nem elegendő, akkor

a)21 a VIZIG szakasz-védelemvezetője

1. segéd- és vészőröket, munkáscsapatokat, szivattyúgép-kezelőket és gépészeket alkalmazhat,

2. halasztást nem tűrő esetben az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrások kirendelését közvetlenül kérheti a védelmi szakasszal érintett település polgármesterétől, a vízügyi igazgató egyidejű tájékoztatása mellett;

b)22 a vízügyi igazgató

1. a területén működő vízitársulat, továbbá az együttműködési megállapodásokban szerződött szervezetek munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését közvetlenül,

2. más VIZIG munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését, a központi osztagot, a jégtörő hajókat, az országos védekezési készletet a Törzs útján,

3. a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek erőit a védelmi bizottságok, illetve a Törzs útján,

4. az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrásokat a védelmi bizottság útján

igényelheti.

(5)23 A vízitársulatok és az önkormányzatok védekezési készleteinek meghatározásához az illetékes VIZIG szakmai segítséget nyújt.

(6)24 Azoknak az anyagoknak, eszközöknek, szerszámoknak, felszereléseknek, gépeknek, tartozékoknak a mennyiségi meghatározását, amelyeket a VIZIG-eknek a védekezési készletben kell tartaniuk, valamint az országos védekezési tartalékra vonatkozó adatokat a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter normatív utasítása tartalmazza.

(7)25 A VIZIG-ek védekezési készletének legalább 80%-át a védelmi szakaszokra kell elosztani, és azokat a védelmi szakasz raktáraiban, a fennmaradó részt központi raktárban kell tárolni.

(8)26 A védekezési készlet országos tartalékát a kijelölt VIZIG tárolja és karbantartja.

Különleges védekezési feladatok

8. § (1)27 Különleges felkészültséget és felszerelést igénylő védekezési feladatok elvégzésére a VIZIG-eken helyi, a kijelölt vízügyi igazgatóságoknál regionális védelmi osztag működik.

(2) A védelmi osztagok feladata különösen:

a) a töltésszakadás ideiglenes elzárása,

b) az ideiglenes mederelzárás,

c) a munkahelyi térvilágítás,

d) a vekezési anyagok vízi szállítása,

e) az ideiglenes szivattyúállás telepítése,

f) a vízminőségi kárelhárítás,

g)28

h) a búvármunka.

(3)29 Az egyes védelmi osztagok által elvégezhető különleges védekezési feladatokat, az ahhoz szükséges létszámot és felszerelést az OVF főigazgatójának javaslatára a miniszter állapítja meg.

(4)30 A jeges árvíz elleni védekezés céljából a miniszter által kijelölt VIZIG-ek jégtörő hajókat tartanak fenn.

(5)31 A vízrajzi adatok gyűjtését, feldolgozását, értékelését, az előrejelzések készítését, a földi jégmegfigyelő szolgálat megszervezését a VIZIG-ek és az Országos Vízjelző Szolgálat (a továbbiakban: Vízjelző Szolgálat) végzik.

Védekezési gyakorlatok

9. § (1) A védekezésre való felkészítés és a továbbképzés érdekében védekezési és vezetési gyakorlatot kell tartani.

(2)32 A gyakorlatot a VIZIG-eknél legalább kétévenként, a vízitársulatoknál négyévenként kell megtartani. Az OVF főigazgatója felmentést adhat azon VIZIG-ek részére, amelyek két éven belül III. fokú árvízvédekezést hajtottak végre.

(3) A gyakorlatot a védekezésben közreműködő szervek felkészítése érdekében a védelmi bizottsági gyakorlattal össze kell hangolni.

Védekezési ügyelet

10. § (1)33 A Törzs ügyelete az OVF székházában működik.

(2) A védekező szervezetek ügyeletén számítógépen is vezetett és kinyomtatott védekezési naplót a védekezés befejeztével a szervezet vezetőjének hitelesítenie kell. A gépi adathordozón tárolt információkat a védekezési naplóval együtt meg kell őrizni.

(3)34 A védekező szervezet a védekezés ideje alatt védekezési ügyeletet tart. A védekezés szempontjából minden jelentős eseményt, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítást és jelentést védekezési naplóban kell rögzíteni.

Jelentések, tájékoztatások

11. § (1)35 A vízállásokat és a védekezéssel kapcsolatos egyéb adatokat a védekező szervezet saját ügyeletére jelenti. A mértékadó árvizi vízmércék vízállásait – az egyéb adatokkal együtt – a VIZIG ügyelete az OVF ügyeletének jelenti.

(2) A vízügyi igazgató az R. 18. § (1) bekezdése szerinti napi jelentést II. fokú vagy annál magasabb készültség esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének tájékoztatásul megküldi.

(3)36 A védekező szervezetek a fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről haladéktalanul tájékoztatni kötelesek a működési területével érintett VIZIG ügyeletét.

(3a)37 A védekező önkormányzatok és vízitársulatok a napi jelentésüket a működési területével érintett VIZIG ügyeletének a védekezés ideje alatt minden nap 7:00 óráig megküldik.

(3b)38 A Törzs működési ideje alatt a Törzs műszaki ügyelete napi jelentést készít a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter részére.

(4) A védekező szervezetek felelős vezetői és a Törzs – a jelentősebb védekezési eseményekről – a sajtó, a rádió, a televízió számára, szervezett keretek között tájékoztatást adnak.

II.

Árvízvédekezési készültség

12. § (1) A készültség egyes fokozatait (I–III.) és az ezeknek megfelelő intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte, és további áradás várható.

(2)39 Jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja, vagy a felkészülési idő növelése szükséges, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető.

(3) Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható; ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett; ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – a Törzs vezetője útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.

(4) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent, és újabb áradás nem várható, illetőleg a készültség elrendelésének oka megszűnt.

(5)40 A védtöltéseken keletkezett szakadás vagy végrehajtott átvágás, illetőleg a védmű állékonyságát vagy biztonságát veszélyeztető rongálódás helyén a III. fokú készültség a helyreállításig nem szüntethető meg.

(6)41 A védekezési készültség elrendelését követően a sikeres védekezés érdekében – az éves karbantartási terven felül – el kell végezni: a kedvezőtlen időjárás következtében megrongálódott töltéskoronák és megközelítő utak ismételt kátyúzását, kavicsolását; a töltéskoronák, utak, rakodóterek hótalanítását, a műtárgyak zárószerkezeteinek jégtelenítését, a töltések és előterek soron kívüli kaszálását az árvízi jelenségek megfigyelése érdekében.

(7) A bekövetkezett töltésszakadás, valamint a védmű állékonyságát súlyosan veszélyeztető rongálódás okainak kivizsgálására a miniszter külön bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a bekövetkezett esemény műszaki okainak feltárása és javaslattétel a hasonló események jövőbeli kialakulásának megelőzésére.

(8)42 Az árvízi tározókra vonatkozó fokozatelrendelés az üzemeltetési szabályzatukban foglaltak szerint vagy – ha a felkészülési idő növelése szükséges – a Törzs engedélye alapján történik. A készültségi fokozatokhoz tartozó tevékenységeket az üzemeltetési szabályzat rögzíti.

Feladatok az árvízvédekezés egyes készültségi
fokozataiban

Az I. fokú készültség

13. § (1) A készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetőnek a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védőművek, zsilipek és egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia.

(2) A készültség ideje alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 6 és 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.

A II. fokú készültség

14. § (1) A készültség tartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat naponta 6, 12, 18, 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.

(2)43 A vízügyi igazgató a készültség elrendelésekor – ha további jelentős áradástól kell tartani – mozgósíthatja a KÖVIZIG védelmi osztagát vagy az osztag egyes részlegeit.

A III. fokú készültség

15. § (1) Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz és műtárgyaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra számítani lehet.

(2) Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A tetőző árvízszintek rögzítéséről és beméréséről, a vízhozammérésről, továbbá – szükség szerint – a légi megfigyelésről gondoskodni kell.

(3)44 Azt a helyet ahol a védvonalon az állékonyságot veszélyeztető káros jelenséget észlelnek a védekezési készletben rendszeresített jelzőzászlókészletből a fehér színűvel kell megjelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni.

(4) Előrejelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi igazgató köteles:

a) a védelmi osztagot készültségbe helyezni;

b) a védelmi bizottság elnökének javaslatot tenni az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti tervekben rögzített erőforrások igénybevételére.

A rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések

16. § (1) A vízügyi igazgató köteles gátszakadás veszélye esetén a lokalizációs tevékenység megkezdését elrendelni, és szükség esetén új lokalizációs mű kiépítése iránt a miniszternek javaslatot tenni.

(2) A vízügyi igazgató köteles a veszély mértékének megfelelő számú, de legalább két árvízvédelmi osztagot, továbbá – szükség szerint – a töltések és a műtárgyak vizsgálatára különleges felszerelésű csoportokat a Törzs útján igényelni és a helyszínen készenlétben tartani.

(3) A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak:

a) a védvonalak fegyveres őrzésére, járőrszolgálat megszervezésére, a veszélyeztetett védvonalszakaszok megvilágítására;

b) a védvonalon a védekezést ellátók kimentéséhez szükséges szállítóeszközök és mentőfelszerelés helyszíni készenlétben tartására;

c) a veszélyeztetett területről a lakosság és az anyagi javak kimenekítésére;

d)45 a VIZIG működési területén lévő árvízi tározó igénybevételére.

A jeges árvíz elleni védekezés

17. § (1) A felkészülés keretében a jégtörő hajókat minden év november 15-éig jégtörésre alkalmassá kell tenni.

(2)46 A folyók jegesedése esetén – védekezési készültségen kívül is – a jelentésre kötelezetteknek az egyes folyók jégviszonyait minden reggel 9 óráig kell a VIZIG műszaki ügyeletére jelenteni. Az adatokat a VIZIG összesítés után 10 óráig a Vízjelző Szolgálatnak továbbítja. A Vízjelző Szolgálat az országos jéghelyzetjelentést 11 óráig továbbítja az OVF – védekezés esetén a Törzs – ügyeletére.

(3)47 A folyók jégviszonyait szükség szerint, az OVF, illetve a Törzs előzetes tájékoztatásával, légi megfigyeléssel is ellenőrizni kell.

(4)48 A jégtörő hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú készültség). A jégtörő hajók készenlétbe helyezését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője rendeli el.

(5)49 A jégtörő hajókat szükség esetén tartózkodási helyükről a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani (II. fokú készültség). A jégtörő hajók útba indítását az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi.

(6)50 A jégtörés megkezdését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi (III. fokú készültség).

(7) A jégtörő hajókból álló kötelék munkájának irányítására a Törzs vezetője felelőst jelöl ki.

(8) A jégtörő hajókkal kell a zajló jég aprítását, torlódásmentes levezetését, a beállás késleltetését, jégbeállás esetén az egyenletes, zárt jégtakaró kialakulását, a kialakult jégtorlaszok felszámolását, a jéglevonulás elősegítését és a mederben levő műtárgyak védelmét biztosítani.

(9) Jeges árvíz veszélye esetén a vízügyi igazgató a jégrombolás egyéb eszközökkel történő végrehajtását is előkészíti és megszervezi.

(10) A jégtorlaszok duzzasztó hatásának megfigyelésére ideiglenes vízmércéket kell elhelyezni és a vízállások legalább kétóránkénti leolvasásáról és jelentéséről gondoskodni kell.

(11) Az R. 18. §-ában foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a jég megállását, megindulását (megindítását) a torlaszok kialakulását, megszűnését (felszámolását) jelenteni kell.

A lokalizálás

18. § (1) Ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a víz továbbterjedésének megakadályozásához, illetőleg a víz tereléséhez és visszavezetéséhez a vízügyi igazgató a szükséges intézkedéseket a lokalizációs terv alapján haladéktalanul köteles megtenni, és a lokalizációs munkák végrehajtására felelős vezetőt kijelölni.

(2) A lokalizálás során gondoskodni kell, különösen:

a) a lokalizációs művek nyílásainak elzárásáról, a védőképességi hiányok megszüntetéséről, szükség esetén új lokalizációs művek kiépítéséről;

b) a védvonal többi szakaszán a védekezés zavartalan folytatásáról;

c) a hírközlés biztonságáról;

d) a szakadás továbbterjedésének megakadályozásáról;

e) a szakadás elzárásáról;

f) a mentesített területre betört víz kártételeinek csökkentéséről és a mederbe való mielőbbi visszavezetéséről.

III.

A belvízvédekezési készültség

19. § (1) Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha

a) a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek;

b)51 a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését, a hóval betemetett szakaszok tisztítását vagy egyéb, vízfolyást gátló akadály jogszerű eltávolítását kell elvégezni;

c)52 a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt, a szivattyútelepeket és az egyéb vízkormányzó műtárgyakat egyműszakos üzemben kell működtetni; vagy

d)53 a várható belvízi helyzet miatt előkészítő tevékenységet kell folytatni.

(2) A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.

(3) A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni.

(4)54 Ha a VIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – köteles a Törzs vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.

(5)55 A VIZIG szakasz-védelemvezetője a belvízvédelmi rendszerben védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni, tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni.

(6)56 Ha a belvízzel elöntött területekről a befogadók (csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan fennáll, a mentesítést a következő sorrendben kell végrehajtani: lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak, mezőgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó, erdő, legelő, egyéb. A belvízmentesítés elsőbbségének biztosítása érdekében a szakasz-védelemvezető az egyéb bevezetéseket korlátozhatja vagy időszakosan szüneteltetheti, különös tekintettel a termál és fürdő csurgalékvízre.

(7) Az elöntések kiterjedésének meghatározása, illetőleg a beavatkozások megtervezésének elősegítése érdekében, szükség szerint, a Törzs tájékoztatásával, gondoskodni kell a légi megfigyelésről.

(8) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az elrendelés oka megszűnt.

Feladatok a belvízvédekezés egyes készültségi
fokozataiban

Az I. fokú készültség

20. § (1) A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát.

(2) A készültség ideje alatt – szükség szerint – nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. A főcsatornák mértékadó vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni, feljegyezni, és jelenteni a védekező szervezet ügyeletére az R. 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében.

(3) Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.

A II. fokú készültség

21. § Az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.

A III. fokú készültség

22. § A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket.

A rendkívüli belvízvédekezési készültség

23. §57 A belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetőjének javaslatára, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter engedélyezi.

IV.

A védekezések megszűnését követő intézkedések

24. § (1) A vízügyi igazgató

a)58 I–III. fokú készültségben történt védekezést követően 30 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt az OVF-hez elfogadásra felterjeszti;

b)59 III. fokú készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést az OVF-hez való felterjesztés előtt a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének, tájékoztatásul bemutatja;

c) a rendkívüli készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének egyetértésével a miniszternek elfogadásra felterjeszti.

(1a)60 Az önkormányzat és a társulat védelemvezetője az I–III. fokú és a rendkívüli készültségben történt védekezést követően 15 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt a működési területével érintett VIZIG részére megküldi.

(2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a hidrometeorológiai helyzet értékelését,

b) a jellemző vízállásokat,

c) a védekezési munkákat,

d) a védekezésben közreműködők létszámát,

e) a foglalkoztatott gépeket, járműveket,

f) a felhasznált anyagokat,

g) a védekezés költségeit,

h)61 a védekezés során szerzett tapasztalatokat, kialakított fejlesztési javaslatokat.

V.

Záró és átmeneti rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Országos Vízügyi Hivatal elnökének az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat kiadásáról szóló 21/1971. (V. É. 22.) OVH utasítása, valamint a vízügyi szolgálat jégtörő hajóparkjának üzemeltetésével kapcsolatos feladatokról szóló 9/1973. (V. É. 9.) OVH elnöki utasítás hatályát veszti.

(2)62

1. számú melléklet a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelethez63

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

1.

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

2.

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

3.

száma, neve

hossza km

4.

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

5.

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

6.

7.

cm

kelte

8.

01.01.

Tát-Esztergomi

11,432

Duna jp.

0

1,356

1,356

Esztergom

1 718,50

100,92

813

2013. VI. 08.

500

600

650

Árvízvédelmi fal: 1,356 km

9.

1,356

3,366

2,01

 

10.

Duna jp.

0

4,785

4,785

Közút: 4,785 km

11.

4,785

4,974

0,189

Magaspart: 0,189 km

12.

4,974

5,032

0,058

 

13.

Kenyérmezei patak bp.

0

0,47

0,47

 

14.

Únyi patak bp.

0

1,545

1,545

 

15.

Únyi patak jp.

0

1,019

1,019

 

16.

01.02.

Komárom- almásfüzítői

14,302

Duna jp.

 

 

 

Komárom

1 768,30

103,88

845

2013. VI. 08.

500

620

680

 

17.

0

0,027

0,027

Közúti töltés: 0,027 km

18.

0,035

0,316

0,281

Magaspart: 3,462 km

19.

0,316

1,01

0,694

Magaspart: 0,694 km

20.

1,01

2,244

1,234

 

21.

2,244

2,707

0,463

Magaspart: 0,463 km

22.

2,707

2,812

0,105

 

23.

2,812

4,826

2,014

Magaspart: 2,014 km

24.

4,826

12,559

7,733

 

25.

12,559

12,948

0,389

Árvízvédelmi fal: 0,389 km

26.

12,948

13,238

0,29

Magaspart: 0,29 km

27.

13,238

13,758

0,52

Árvízvédelmi fal: 0,52 km

28.

13,758

14,31

0,552

Közúti töltés: 0,552 km

29.

01.03.

Vének-dunaremete

26,433

Duna jp.

0

26,433

26,433

 

 

 

 

 

 

 

 

 

30.

Nagybajcs

1 801,00

107,4

908

2013. VI. 07.

470

540

610

 

31.

Dunaremete

1 825,50

113,24

722

2013. VI. 07.

530

580

620

 

32.

01.04.

Dunaremete-rajkai

35,243

Duna jp.

26,433

61,676

35,243

 

1 825,50

113,24

722

2013. VI. 07.

530

580

620

I. fok elrendelésére kerülhet sor mértékadó vízhozam Rajka 800 m3/sec vagy azt meghaladó hozamok esetén is.

33.

Dunaremete

34.

Dunakiliti

35.

duzzasztó felvíz

1 842,30

110

1615

2013. VI. 07.

1400

1450

1490

36.

01.05.

Vének-
dunaszentpáli

35,695

Mosoni-Duna bp.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

37.

0

11,656

11,656

Nagybajcs

1 801,00

107,4

908

2013. VI. 07.

470

540

610

 

38.

 

39.

11,656

12,265

0,609

Bácsa

8,98

106,98

840

2013. VI. 08.

450

550

600

Árvízvédelmi fal: 0,609 km

40.

12,265

12,36

0,095

Győr

0,432

106,98

838

2013. VI. 08.

500

600

650

 

41.

12,36

12,686

0,326

Árvízvédelmi fal: 0,326 km

42.

12,686

33,974

21,288

 

43.

33,974

34,092

0,118

Magaspart: 0,118 km

44.

34,092

35,695

1,603

 

45.

01.06.

Lajta menti

36,626

 

 

 

 

Mosonmagyaróvári duzzasztó alvíz

4,019

118,4

315

1965. VI. 09.

160

200

220

 

46.

Lajta főmeder jp.

0

2,597

2,597

Magaspart: 2,597 km

47.

2,597

13,295

10,698

 

48.

13,295

13,579

0,284

Vasúti töltés: 0,285 km

49.

Lajta főmeder bp.

13,579

18,717

5,138

Magaspart: 5,413 km

50.

Lajta bp. csat. bp.

0

2,815

2,815

Magaspart: 2,815 km

51.

2,815

17,909

15,094

 

52.

01.07.

Mosoni-Duna-
Rábca menti

89,156

Mosoni-Duna jp.

 

 

 

Győr

0,432

106,98

838

2013. VI. 08.

500

600

650

 

53.

6,618

33,228

26,61

 

54.

33,228

34,553

1,325

Magaspart: 1,325 km

55.

Rábca bp.

0

26,642

26,642

Rábcakapi

28,211

109,92

434

1965. VI. 17.

250

300

350

 

56.

Hanság Főcsatorna bp.

26,642

31,035

4,393

 

57.

Rábca jp.

0

30,186

30,186

 

58.

01.08.

Győr-árpási

30,237

Mosoni-Duna jp.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

59.

6,116

6,618

0,502

Győr

0,432

106,98

838

2013. VI. 08.

500

600

650

 

60.

Rába bp.

0

0,143

0,143

Árpás

29,136

113,13

586

1965. IV. 25.

320

420

480

 

61.

0,143

0,255

0,112

Magaspart: 0,113 km

62.

0,255

1,069

0,814

Árvédelmi fal: 0,814 km

63.

1,069

29,735

28,666

 

64.

01.09.

Árpás-
répceszemerei

41,75

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

65.

Rába bp.

29,734

60,659

30,925

Vág

51,395

124,34

456

1900. IV. 09.

250

300

350

 

66.

Répce árap. bp.

0

8,16

8,16

Répcelak-Újhíd

3,73

133,58

422

1965. IV. 25.

250

300

350

 

67.

Répce bp.

8,16

10,825

2,665

 

68.

01.10.

Répcelak-sárvári

32,61

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

69.

Répce árap. jp.

0

8,11

8,11

Répcelak-Újhíd

3,73

133,58

422

1965. IV. 25.

250

300

350

 

70.

Répce jp.

8,11

9,598

1,488

 

 

 

 

 

 

 

 

 

71.

Rába bp.

60,659

83,671

23,012

Ragyogóhíd

73,269

141,33

450

1900. IV. 09.

150

250

300

 

72.

01.11.

Győr-koroncói

31,066

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

73.

Mosoni-Duna jp.

0

2,649

2,649

Győr

0,432

106,98

838

2013. VI. 08.

500

600

650

 

74.

2,649

2,719

0,07

Árvízvédelmi fal: 0,07 km

75.

2,719

2,874

0,155

 

76.

2,874

3,497

0,623

Közúti töltés: 0,623 km

77.

3,497

4,474

0,977

Magaspart: 0,977 km

78.

4,474

4,911

0,437

 

79.

4,911

6,075

1,164

Árvízvédelmi fal: 1,164 km

80.

6,075

6,116

0,041

 

81.

Rába jp.

0

0,693

0,693

Gyirmót

1,4

109,07

630

2013. VI. 08.

320

400

480

Magaspart: 0,693 km

82.

0,693

1,16

0,467

Árvízvédelmi fal: 0,467 km

83.

1,16

1,397

0,237

 

84.

1,397

1,706

0,309

Közúti töltés: 0,309 km

85.

1,706

11,07

9,364

 

86.

Marcal jp.

0

2,407

2,407

Mórichida

18,05

113

391 (426)

1951. VI. 13. 1963. III. 15.

250

300

350

 

87.

2,407

4,38

1,973

Magaspart: 1,973 km (bekötés Bakonyér jp. 0+000 tkm)

88.

0

4,593

4,593

Árvédelmi fal: 1,702 km

89.

Bakonyér jp.

0

2,17

2,17

Magaspart: 3.048 km

90.

Bakonyér bp.

0

2,737

2,737

Közúti töltés: 0,932 km

91.

01.12.

Koroncó-mórichidai

37,76

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

92.

Rába jp.

11

29,508

18,508

Árpás

29,136

113,13

586

1965. IV. 25.

320

420

480

 

93.

Marcal bp.

0

19,252

19,252

Gyirmót

1,4

109,07

630

2013. VI. 08.

320

400

480

 

94.

Mórichida

18,05

113

391 (426)

1951. VI. 13. 1963. III. 15.

250

300

350

 

95.

 

96.

01.13.

Mórichida-sárvári

45,3

Rába jp.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

97.

38,672

39,021

0,349

Árpás

29,136

113,13

586

1965. IV. 25.

320

420

480

Magaspart: 0,349 km

98.

39,021

83,972

44,951

Vág (megszüntetésre)

51,395

124,34

456

1900. IV. 09.

250

300

350

 

99.

 

 

 

Ragyogóhíd (elrendelésre)

73,269

141,33

450

1900. IV. 09.

150

250

300

 

100.

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

101.

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

102.

száma, neve

hossza km

103.

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

104.

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

105.

106.

cm

kelte

107.

02.01.

Dunaegyháza-tassi

24,36

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

108.

Duna bp.

0

11,590

11,590

Tass

1586,2

89,28

908

2013. VI. 10.

750

850

880

 

109.

 

11,590

12,640

1,050

 

 

 

(996)

1956. III. 08.

 

 

 

Magaspart, közút: 1,050 km

110.

 

12,640

14,000

1,360

 

 

 

 

 

 

 

 

 

111.

 

14,000

14,530

0,530

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 0,530 km

112.

 

14,530

24,360

9,83

 

 

 

 

 

 

 

 

 

113.

02.02.

Tass-szigetújfalui

20,418

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

114.

Duna bp.

24,360

25,004

0,644

Budapest

1646,5

94,97

891

2013. VI. 09.

620

700

800

 

115.

 

25,004

25,084

0,080

 

 

 

(867)

1876. II. 26.

 

 

 

Árvízvédelmi fal: 0,080 km

116.

 

25,084

41,480

16,396

 

 

 

 

 

 

 

 

 

117.

 

41,480

41,830

0,350

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 0,350 km

118.

 

41,830

44,778

2,948

 

 

 

 

 

 

 

 

 

119.

02.03.

Szigetújfalu-csepeli

29,922

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

120.

Duna bp.

44,778

54,200

9,422

Budapest

1646,5

94,97

891

2013. VI. 09.

700

760

820

 

121.

 

54,200

60,013

5,813

 

 

 

(867)

1876. II. 26.

 

 

 

Magaspart, közút: 5,813 km

122.

 

60,013

71,520

11,507

 

 

 

 

 

 

 

 

 

123.

 

71,520

73,578

2,058

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart, közút: 2,058 km

124.

 

73,578

74,700

1,122

 

 

 

 

 

 

 

 

 

125.

02.04.

Kvassay-zsilipi

0,452

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

126.

Duna bp.

0

0,200

0,2

Budapest

1646,5

94,97

891

2013. VI. 09.

620

700

800

Árvízvédelmi fal: 0,070 km

127.

 

0,200

0,285

0,085

 

 

 

(867)

1876. II. 26.

 

 

 

Árvízvédelmi fal: 0,085 km

128.

 

0,285

0,452

0,167

 

 

 

 

 

 

 

 

 

129.

02.05.

Gödi

4,15

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

130.

Duna bp.

0

2,137

2,137

Nagymaros

1694,6

99,43

751

2013. VI. 09.

520

620

670

 

131.

 

2,137

2,172

0,035

 

 

 

(763)

1876. II. 25.

 

 

 

Árvízvédelmi fal: 0,035 km

132.

 

2,172

3,180

1,008

 

 

 

 

 

 

 

 

 

133.

Sződ-Rákos bp.

0

0,970

0,97

 

 

 

 

 

 

 

 

 

134.

02.06.

Dunafüred-érdi

7,758

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

135.

Duna jp.

0

3,050

3,05

 

 

 

 

 

 

 

 

 

136.

 

0

3,108

3,108

Budapest

1646,5

94,97

891

2013. VI. 09.

650

750

820

 

137.

Benta p. jp.

0

1,600

1,6

 

 

 

(867)

1876. II. 26.

 

 

 

 

138.

02.07.

Szentendrei-szigeti

24,701

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

139.

Duna jp.

0

1,600

1,6

Nagymaros

1694,6

99,43

751

2013. VI. 09.

520

620

670

Magaspart: 1,600 km

140.

 

1,600

15,642

14,042

 

 

 

(763)

1876. II. 25.

 

 

 

 

141.

Szentendrei-

0

9,059

9,059

 

 

 

 

 

 

 

 

 

142.

Duna bp.

 

 

143.

02.08.

Budakalászi

8,742

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

144.

Barát p. bp.

0

2,600

2,6

Nagymaros

1694,6

99,43

751

2013. VI. 09.

520

620

670

 

145.

Szentendrei-

0

4,050

4,050

 

 

 

(763)

1876. II. 25.

 

 

 

 

146.

Duna jp.

147.

Dera p. jp.

0

0,640

0,64

 

 

 

 

 

 

 

 

 

148.

 

0,640

0,702

0,062

 

 

 

 

 

 

 

 

Árvízvédelmi fal: 0,062 km

149.

 

0,702

2,092

1,39

 

 

 

 

 

 

 

 

 

150.

02.09.

Ipolydamásd-Letkés-ipolytölgyesi

13,192

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

151.

Ipoly bp.

0

1,500

1,5

Ipolytölgyes

17,2

105,74

611

2010. VI. 06.

420

470

520

 

152.

 

0

9,151

9,151

 

 

 

(550)

1976. XII. 09.

 

 

 

 

153.

Letkés p. bp.

0

0,440

0,44

 

 

 

 

 

 

 

 

 

154.

Letkés p. jp.

0

0,445

0,445

 

 

 

 

 

 

 

 

 

155.

Nyerges p. bp.

0

0,556

0,556

 

 

 

 

 

 

 

 

 

156.

Nyerges p. jp.

0

0,700

0,7

 

 

 

 

 

 

 

 

 

157.

Gandái p. bp.

0

0,400

0,4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

158.

02.10.

Ipolyvece-Dejtár-
Balassagyarmat-
szécsényi

29,246

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

159.

Ipoly bp.

0

1,327

1,327

Balassagyarmat

93,742

136,68

474

2010. VI. 04.

300

350

400

 

160.

 

0

8,553

8,553

 

 

 

 

 

 

 

 

 

161.

 

0

4,150

4,15

 

 

 

 

 

 

 

 

 

162.

 

0

4,151

4,151

 

 

 

 

 

 

 

 

 

163.

Derék p. bp.

0

0,979

0,979

Nógrádszakál

136,734

157,08

393

2010. VI. 04.

330

350

370

 

164.

 

0,979

1,546

0,567

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 0,567 km

165.

Derék p. jp.

0

2,090

2,09

 

 

 

 

 

 

 

 

 

166.

Lókos p. bp.

0

1,850

1,85

 

 

 

 

 

 

 

 

 

167.

Lókos p. jp.

0

1,768

1,768

 

 

 

 

 

 

 

 

 

168.

Szentlélek p. jp.

0

3,811

3,811

 

 

 

 

 

 

 

 

 

169.

02.11.

Jászfelső-
szentgyörgy-
jobbágyi

82,915

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170.

Zagyva jp.

0

39,084

39,084

Apc

119,2

129,1

387

2010. V. 18.

250

300

350

 

171.

Zagyva bp.

0

36,792

36,792

 

 

 

(458)

1963. III. 13.

 

 

 

 

172.

Galga jp.

0

1,200

1,2

Hatvan-alsó

104

113,69

473

2010. V. 18.

310

350

400

 

173.

Galga bp.

0

1,200

1,2

 

 

 

(510)

1941. II. 13.

 

 

 

 

174.

Herédi-Bér jp.

0

0,600

0,6

 

 

 

 

 

 

 

 

 

175.

Herédi-Bér bp.

0

1,200

1,2

Szentlőrinckáta

87,826

103,75

359

2010. V. 18.

220

270

320

 

176.

Szuha p. jp.

0

0,641

0,641

 

 

 

(320)

1963. III. 13.

 

 

 

 

177.

Szuha p. bp.

0

1,710

1,71

 

 

 

 

 

 

 

 

 

178.

Tolvajló p. jp.

0

0,488

0,488

 

 

 

 

 

 

 

 

 

179.

02.12.

Mátraverebélyi tározó

2,415

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2,540 em3

180.

Zagyva p.

0

2,415

2,415

Tározói

145,95

175,5

730

1999. VII. 11.

300

665

755

1%-os árvíznél

181.

02.13.

Maconkai tározó

1,533

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1,770 em3

182.

Zagyva p.

0

1,533

1,533

Tározói

153,12

192,6

665

1999. VII. 11.

550

600

650

1%-os árvíznél

183.

02.14.

Tarján-pataki tározó

2,068

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2,677 em3

184.

Tarján p.

0

2,068

2,068

Tározói

3,3

194,62

775

2010. VI. 06.

810

850

900

1%-os árvíznél

185.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

186.

ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

187.

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

188.

száma, neve

hossza km

189.

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

190.

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

191.

192.

cm

kelte

193.

03.01.

Baja-margittaszigeti

47,8

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

194.

Duna bp.

0

47,8

47,8

Baja

1478,7

80,99

989

2013. VI. 12.

700

800

900

Közút: 12,575 km

195.

 

 

 

 

 

 

 

(1037)

1956. III. 13.

 

 

 

Üzemi út: 29,971 km

196.

03.02.

Baja-foktői

38,345

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Üzemi út: 27,660 km

197.

Duna bp.

2,655

41

38,345

Baja

1478,7

80,99

989

2013. VI. 12.

700

800

900

198.

 

 

 

 

 

 

 

(1037)

1956. III. 13.

 

 

 

199.

03.03.

Uszód-solti

41,077

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200.

Duna bp.

41

82,077

41,077

Paks

1531,3

85,38

982

2013. VI. 11.

600

700

800

Közút: 1,349 km

201.

 

 

 

 

 

 

 

(1006)

1876. II. 27.

 

 

 

Üzemi út: 13,199 km

202.

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

203.

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

204.

száma, neve

hossza km

205.

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

206.

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

207.

208.

cm

kelte

209.

04.01.

Báta-Siótorok-
szekszárdi

43,111

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

210.

Duna jp.

0

28,692

28,692

Sió torkolati mű alvíz

2,6

79,32

1259

2013. VI. 12.

1050

1150

1250

 

211.

 

 

 

 

 

 

 

(960)

2003. I. 08.

 

 

 

 

212.

Sió jp.

0

14,419

14,419

Szekszárd

18,8

85,09

680

1945. II. 14.

500

600

650

 

213.

 

 

 

 

 

 

 

(814)

1956. III. 13.

 

 

 

 

214.

04.02.

Siótorok-paksi

30,415

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

215.

Duna jp.

28,692

59,107

30,415

Paks

1531,3

85,38

891

2013. VI. 11.

650

800

900

 

216.

 

 

 

 

 

 

 

(1006)

1876. II. 27.

 

 

 

 

217.

04.03.

Paks-bölcskei

25,61

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

218.

Duna jp.

59,107

64,383

5,276

Paks

1531,3

85,38

891

2013. VI. 11.

650

800

900

Közút: 3,478 km

219.

 

64,383

66,525

2,142

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 2,142 km

220.

 

66,525

84,720

18,192

 

 

 

(1006)

1876. II. 27.

 

 

 

 

221.

04.04.

Ercsi-adonyi

31,402

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

222.

Duna jp.

0

19,603

19,603

Adony

1597,8

91,68

766

2013. VI. 10.

550

650

700

Közút: 19,603 km

223.

Váli víz jp.

0

4,235

4,235

 

 

 

(820)

1941. II. 15.

 

 

 

 

224.

Váli víz bp.

0

2,829

2,829

 

 

 

 

 

 

 

 

 

225.

Szent-László víz bp.

0

4,735

4,735

 

 

 

 

 

 

 

 

 

226.

04.05.

Siótorok-kölesdi

34,442

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

227.

Sió bp.

0

17,635

17,635

Szekszárd

18,8

85,09

680

1945. II. 14.

500

600

650

 

228.

Nádor bp.

0

16, 807

16,807

 

 

 

(814)

1956. III. 13.

 

 

 

 

229.

04.06.

Szekszárd-Sióagárd-kölesdi

43,325

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230.

Sió jp.

14,419

18,153

3,734

Szekszárd

18,8

85,09

680

1945. II. 14.

500

600

650

 

231.

Sió bp.

17,635

36,175

18,54

232.

Nádor jp.

0

16,373

16,373

 

 

 

(814)

1956. III. 13.

 

 

 

 

233.

Völgységi p. jp.

0

2,448

2,448

 

 

 

 

 

 

 

 

 

234.

Völgységi p. bp.

0

2,230

2,230

 

 

 

 

 

 

 

 

 

235.

04.07.

Kölesd-
simontornyai

32,35

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

236.

Sió bp.

36,175

68,525

32,350

Simontornya

74,3

91,76

682

1940. III. 19.

500

550

600

 

237.

(459)

1964. I. 01.

 

 

 

238.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

239.

DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

240.

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

241.

száma, neve

hossza km

242.

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

243.

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

244.

245.

cm

kelte

246.

05.01.

Mohácsi

19,865

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

247.

Duna jp.

0

19,865

19,865

Mohács

1446,8

79,2

984

1965. VI. 19.

700

850

950

 

248.

 

 

 

 

 

 

 

(1010)

1956. III. 13.

 

 

 

 

249.

 

18,350

19,865

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Árvízvédelmi fal 1,515 km

250.

05.02.

Drávaszabolcsi

45,005

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

251.

Dráva bp.

0

31,709

31,709

Drávaszabolcs

77,7

86,76

596

1972. VII. 22.

430

480

520

 

252.

Fekete-víz bp.

0

4,618

4,618

 

 

 

 

 

 

 

 

 

253.

Pécsi-víz bp.

0

2,153

2,153

 

 

 

 

 

 

 

 

 

254.

Fekete-víz jp.

0

6,525

6,525

 

 

 

 

 

 

 

 

 

255.

05.03.

Drávasztárai

42,386

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

256.

Dráva bp.

31,709

74,095

42,386

Szentborbás

133,1

94,74

634

1972. VII. 20.

460

530

560

 

257.

 

48,055

48,890

0,835

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 0,835 km

258.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

259.

NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

260.

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

261.

száma, neve

hossza km

262.

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

263.

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

264.

265.

cm

kelte

266.

06.01.

Sárvári

7,193

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

267.

Rába bp.

0

7,193

7,193

Sárvár

89

149,86

493

1900. IV. 09.

250

320

380

 

268.

06.02.

Körmendi

10,432

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

269.

Rába bp.

0

4,434

4,434

Körmend

158,7

184,15

520

2009. VI. 26.

300

380

440

A Rába bp.-on közút:

270.

Rába jp.

0

0,741

0,741

 

 

 

 

 

 

 

 

1,082 km

271.

Pinka bp.

0

5,257

5,257

 

 

 

 

 

 

 

 

 

272.

06.03.

Szentgotthárdi

14,244

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

273.

Rába bp.

0

4,095

4,095

Szentgotthárd

205,9

215,15

491

2009. VI. 25.

270

330

370

A Rába bp.-on árvízvédelmi fal: 0,694 km

274.

Rába jp.

0

0,834

0,834

 

 

 

 

 

 

 

 

275.

Lapincs bp.

0

0,564

0,564

 

 

 

 

 

 

 

 

276.

Lapincs jp.

0

2.070

2,070

 

 

 

 

 

 

 

 

 

277.

Lapincs árap. É.

0

2,006

2,006

 

 

 

 

 

 

 

 

 

278.

Lapincs árap. D.

0

1,831

1,831

 

 

 

 

 

 

 

 

 

279.

Láhn-patak bp.

0

1,373

1,373

Vasszentmihály

0,7

203

 

n.a.

*

250

350

* az árapasztó vápa működésbe lépésekor

280.

Vörös-patak jp.

0

0,665

0,665

1. sz. vízmérce

 

 

 

 

 

 

281.

Vörös-patak bp.

0

0,806

0,806

Láhn-patak

 

 

 

 

 

 

282.

06.04.

Murai

43.332

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

283.

Gerencsér-á. bp.

0

1,255

1,255

Letenye

35,6

137,86

554

2014. IX. 15.

330

380

430

 

284.

Gerencsér-á. jp.

0

1,244

1,244

elrendelésre

 

 

 

 

 

 

 

285.

Béci-p. jp.

0

3.100

3,100

 

 

 

 

 

 

 

 

 

286.

Béci-p. bp.

0

3,114

3,114

 

 

 

 

 

 

 

 

 

287.

Borsfai-p. jp.

0

1,363

1,363

 

 

 

 

 

 

 

 

 

288.

Borsfai-p. bp.

0

1,351

1,351

 

 

 

 

 

 

 

 

 

289.

Principális jp.

0

4.980

4,980

Murakeresztúr

10,3

128,73

585

2014. IX. 16.

380

440

510

 

290.

Mura bp.

00

26.925

26,925

megszüntetésre

 

 

 

 

 

 

 

291.

06.05.

Zalai

34,335

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

292.

Zala bp.

0

13,112

13,112

Zalaapáti

22,8

105,4

424

1987. VIII. 07.

250

280

330

 

293.

Szentgyörgyvári-p. bp.

0

0,606

0,606

 

 

 

(445)

1963. III. 14.

 

 

 

 

294.

Szentgyörgyvári-p. jp.

0

0,595

0,595

 

 

 

 

 

 

 

 

 

295.

Köszvényes-p. bp.

0

0,725

0,725

 

 

 

 

 

 

 

 

 

296.

Zala jp.

0

9,839

9,839

 

 

 

 

 

 

 

 

 

297.

Bárándi-p. bp.

0

1,385

1,385

 

 

 

 

 

 

 

 

 

298.

Búberki-p. bp.

0

1.000

1,000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

299.

Búberki-p. jp.

0

0,993

0,993

 

 

 

 

 

 

 

 

 

300.

Zalaapáti-p. bp.

0

0.900

0,900

 

 

 

 

 

 

 

 

 

301.

Zalaapáti-p. jp.

0

0.900

0,900

 

 

 

 

 

 

 

 

 

302.

Szentkirályi-p. bp.

0

0,775

0,775

 

 

 

 

 

 

 

 

 

303.

Szentkirályi-p. jp.

0

0,778

0,778

 

 

 

 

 

 

 

 

 

304.

Esztergályi-p. bp.

0

0,784

0,784

 

 

 

 

 

 

 

 

 

305.

Esztergályi-p. jp.

0

0,743

0,743

 

 

 

 

 

 

 

 

 

306.

Bókaházi-p. jp.

0

1.200

1,200

 

 

 

 

 

 

 

 

 

307.

06.06.

Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer

51,149

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

308.

Északi lezáró töltés

0

3,302

3,302

2T műtárgy felvíz

 

100

 

 

680

710

730

Hídvégi-tó 2T, kazetta

309.

Kazetta töltés

0

5,318

5,318

Esztergályhorváti

 

 

 

 

 

 

Beeresztő műtárgy

310.

Terelőtöltés

0

3,973

3,973

elrendelésre

 

 

 

 

 

 

 

311.

Kísérleti tó töltése

0

0.790

0,790

 

 

 

 

 

 

 

 

 

312.

Déli-vízzáró-töltés

0

4.820

4,820

 

 

 

 

 

 

 

 

 

313.

Zalavári-határolótöltés

0

6,883

6,883

 

 

 

 

 

 

 

 

 

314.

Ingói-berek lezárótöltés

0

2.258

2,258

 

 

 

 

 

 

 

 

 

315.

Zala bp.-i töltés

0

0,856

0,856

4T vízleeresztő műtárgy alvíz

 

100

 

 

570

600

630

Hídvégi-tó 4T

316.

1 sz. Terelőtöltés

0

5,864

5,864

Balatonmagyaród

 

 

 

 

 

 

Vízleeresztő műtárgy

317.

2. sz. Terelőtöltés

0

10,522

10,522

megszüntetésre

 

 

 

 

 

 

 

318.

Völgyelzáró töltés

0

6,563

6,563

 

 

 

 

 

 

 

 

319.

Egyesített-övcsatorna

 

 

 

Középső szivattyútelep felvízi vízmérce

100

 

 

610

620

630

Mellékvölgy

320.

Marótvölgyi-csatorna

 

 

 

Főnyedi mérőszelvény

100

 

 

610

630

650

Mellékvölgy

321.

Zala-Somogyi-határárok

 

 

 

Szőkedencs vízmérce, 7. sz. fkl. út kereszteződésében lévő vízmérce

106,5

 

 

130

150

180

Mellékvölgy

322.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

323.

FELSŐ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

324.

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

325.

száma, neve

hossza km

326.

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

327.

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

328.

329.

cm

kelte

330.

07.01.

Nagyhalász-
Vencsellő-buji

26,098

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

331.

Tisza bp.

0

0,200

0,200

Tiszabercel

569

91,36

882

2000. IV. 11.

600

700

800

Magaspart: 0,200 km

332.

 

0,200

0,642

0,442

 

 

 

 

 

 

 

 

 

333.

 

0,642

0,914

0,272

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 0,272 km

334.

 

0,914

1,287

0,373

 

 

 

 

 

 

 

 

 

335.

Lónyay bp.

0

1,839

1,839

 

 

 

 

 

 

 

 

Parapetfal: 0,204 km

336.

Lónyay zsilip keresztgát

0

0,365

0,365

 

 

 

 

 

 

 

 

 

337.

Tisza bp.

1,393

24,000

22,607

 

 

 

 

 

 

 

 

1+287=1+3936

338.

07.02.

Veresmart-
nagyhalászi

22,727

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

339.

Tisza bp.

24,000

46,377

22,377

Dombrád

593,08

94,06

890

1888. III. 24.

550

650

750

 

340.

 

46,377

46,727

0,350

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 0,350 km

341.

07.03.

Zsurk-veresmarti

27,773

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

342.

Tisza bp.

46,727

47,240

0,513

Záhony

627,8

98,14

758

2001. III. 09.

500

600

700

 

343.

 

47,240

48,075

0,835

 

 

 

(758)

1941. II. 19.

 

 

 

Magaspart: 0,835 km

344.

 

48,075

48,810

0,735

 

 

 

 

 

 

 

 

 

345.

 

48,810

48,930

0,120

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 0,120 km

346.

 

48,930

57,300

8,370

 

 

 

 

 

 

 

 

 

347.

 

57,300

57,341

0,041

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 0,041 km

348.

 

57,341

62,300

4,959

 

 

 

 

 

 

 

 

 

349.

 

62,300

62,500

0,200

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 0,200 km

350.

 

62,500

65,522

3,022

 

 

 

 

 

 

 

 

 

351.

 

65,522

65,543

0,021

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 0,021 km

352.

 

65,543

73,008

7,465

 

 

 

 

 

 

 

 

 

353.

 

73,008

74,232

1,224

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 1,224 km

354.

 

74,232

74,500

0,268

 

 

 

 

 

 

 

 

 

355.

07.04.
Vásárosnamény-
zsurki

31,24

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

356.

Tisza bp.

74,500

76,200

1,700

Vásárosnamény

684,45

101,98

943

2001. III. 07.

600

750

800

Magaspart: 1,700 km

357.

 

76,200

82,000

5,800

 

 

 

 

 

 

 

 

 

358.

 

82,000

86,600

4,600

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 4,600 km

359.

 

86,600

89,050

2,450

 

 

 

 

 

 

 

 

 

360.

 

89,050

98,600

9,550

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 9,550 km

361.

 

98,600

99,370

0,770

 

 

 

 

 

 

 

 

 

362.

 

99,370

100,500

1,130

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 1,130 km

363.

 

100,500

104,240

3,740

 

 

 

 

 

 

 

 

 

364.

 

104,240

104,500

0,260

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 0,260 km

365.

 

104,500

111,380

6,880

 

 

 

 

 

 

 

 

 

366.

 

111,380

112,000

0,620

 

 

 

 

 

 

 

 

Magaspart: 0,620 km

367.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

368.

07.05.

Szatmárcseke-
olcsvaapáti

31,3

Tisza bp.

112

143,3

31,3

 

 

 

 

 

 

 

 

Parapetfal: 0,496 km

369.

 

 

 

 

 

 

 

 

370.

Tiszabecs

744,3

114,34

736

2001. III. 06.

300

400

500

371.

 

 

 

 

 

 

 

 

372.

Tivadar

705,7

105,4

1014

2001. III. 06.

500

600

700

373.

 

 

 

 

 

 

 

 

374.

07.06.

Magosliget-
tiszakóródi

26,022

 

 

 

 

Tiszabecs

744,3

114,34

736

2001. III. 06.

300

400

500

 

375.

 

 

 

 

 

376.

Batár bp.

0

9,94

9,94

Árvízvédelmi fal: Batár: 0,104 km

377.

 

 

 

 

Parapetfal: 0,166 km

378.

Tisza bp.

143,3

159,382

16,082

 

379.

07.07.
Vásárosnamény-
lónyai

31

Tisza jp.

0

31

31

 

684,45

101,98

943

2001. III. 07.

600

750

800

 

380.

 

381.

Vásáros

namény

382.

383.

07.08.

Tarpa-
vásárosnaményi

29,469

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

384.

Tisza jp.

31,000

31,800

0,800

Tiszabecs

744,3

114,34

736