nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet
az árvíz- és a belvízvédekezésről
2018-01-01
infinity
15
Jogszabály

10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet

az árvíz- és a belvízvédekezésről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakkal – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I.

A rendelet hatálya

1. § Az árvíz- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtása során e rendelet szerint kell eljárniuk.

A védelmi szakaszok

2. § (1) A védekezésre kötelezetteknek védelmi tevékenységüket árvízvédelmi védvonalakon és belvízrendszerekben kell ellátniuk.

(2) Az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek a védekezés ellátása szempontjából védelmi szakaszokra oszlanak.

(3)1 A vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésébe tartozó árvízvédelmi vonalak és a belvízrendszerek védelmi szakaszait, továbbá az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére mértékadó vízállásokat az 1. és a 2. számú melléklet tartalmazza. A belvízrendszerek műszaki adatait a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter normatív utasítása tartalmazza.

A védekezési tervek

3. § (1) A védekezésre kötelezetteknek az R. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében

a) árvízvédekezési,

b) jeges árvíz elleni védekezési,

c) lokalizációs,

d) belvízvédekezési,

e) szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján készített védekezési, együttműködési szabályzatot és

tervet kell készíteni.

(2) A védekezési terveknek tartalmazniuk kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes védekezéshez szükségesek.

(3) Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni. A terv tartalma:

a) műszaki leírás a védelmi szakasz adatainak, a szakaszra vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával;

b) áttekintő helyszínrajz a védett terület, az ott lévő települések, a közlekedési és egyéb infrastruktúrahálózatok, jelentősebb építmények, a lokalizációs vonalak, patakok, belvízvédelmi csatornák, csatlakozó védelmi szakaszok feltüntetésével;

c) részletes helyszínrajz a védelmi szakaszon és közvetlen környezetében lévő, a méretaránynak megfelelően ábrázolt jelentősebb építmények, továbbá a közeli települések, a folyó, a hullámtér és az anyagnyerő helyek feltüntetésével;

d) hossz-szelvény, a töltés koronaszintjének, a vízoldali és a mentett oldali terepszintnek, az eddig előfordult legmagasabb és a kiépítésre előírt (mértékadó) árvízszintnek, a töltésben lévő és azt keresztező létesítményeknek, továbbá a vízmércéknek az ábrázolásával;

e) jellemző töltés-keresztszelvények torzítatlan méretarányban, megadva, hogy a töltés mely szelvényszámai között érvényesek;

f) a töltésállapot jellemzése a védvonal feltártságának, valamint a biztonság számszerű értékelésére rendelkezésre álló adatoknak, a védvonal keresztmetszeti szerkezetének és a korábban végzett töltéserősítéseknek az összefoglaló (szöveges és rajzos) bemutatásával;

g) kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről;

h) a védvonalat keresztező létesítmények megvalósulási (állapot) terve, az üzemelési előírásokkal és a felülvizsgálatok jegyzőkönyveivel;

i) hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése;

j) segédletek (így például belső utasítások, kézikönyvek, korábbi védekezések zárójelentései, cím- és telefonjegyzék);

k) a szakasz védekezési naplója;

l)2 az 1. mellékletben szereplő árvízi tározók üzemelési szabályzata.

(4) Jeges árvíz elhárítási tervet azokon a folyókon (folyószakaszokon) kell készíteni, ahol a jégtorlasz képződés veszélye fennáll, vagy a folyón történő beavatkozással – jégrombolással – a jég megállása megakadályozható. A terv tartalma:

a) műszaki leírás a folyószakasz megfelelő részletességű jellemzésével, a mederállapot, a jégjárás, a jégmegállásra hajlamos helyek, az egyes jégjelenségeknél tervezett beavatkozások, továbbá a korábbi védekezések tapasztalatainak ismertetésével;

b) áttekintő helyszínrajz a folyószakasz, a holtágak és a mellékágak, a hullámtér, az árvízvédelmi vonalak, a folyóban lévő és a keresztező létesítmények, továbbá a jégtörő hajók állomáshelyei, valamint a menedékhelyek feltüntetésével;

c) részletes helyszínrajz a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

d) hossz-szelvény a jellemző vízszintekkel;

e) keresztszelvények a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

f) kimutatás a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

g) kimutatás a jégtörő hajók állomáshelyeiről és a menedékhelyekről;

h) a jégfigyelő szolgálat szakaszbeosztása;

i) segédletek (így például technológiai irányelvek, biztonságtechnikai előírások);

j) a védekezési napló.

(5) Lokalizációs tervet csak a lokalizációs lehetőségekkel rendelkező árvízi öblözetekre kell készíteni. A terv tartalma:

a) műszaki leírás az árvízvédelmi fővédvonalon kitört árvizet feltartóztató, a víz szétterülését megakadályozó vagy terelését szolgáló nyomvonalas létesítmények, a kitört víz tározási és visszavezetési lehetőségei műszaki adatainak, a lokalizálás a munkaerő-, anyag- és gépszükségletének, továbbá a veszélyeztetett településeknek feltüntetésével, illetőleg ismertetésével;

b) áttekintő helyszínrajz (szintvonalas térkép) a veszélyeztetett öblözet határainak, az öblözetben lévő települések, a lokalizációs és körtöltések, a lokalizálásra vagy a víz terelésére alkalmas nyomvonalas létesítmények, terepalakulatok, utak, vasutak egyéb nyomvonalas létesítmények, természetes medrek, belvíz-főcsatornák, méregraktárak és a veszélyes anyagok tárolási helyének feltüntetésével;

c) a lokalizációs művek részletes helyszínrajza;

d) a lokalizációs művek hossz- és keresztszelvényei;

e) az organizációs tervek.

(6)3 Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok esetében a védelmi szakaszokat érintő működési területre, önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokat érintő közigazgatási területre vonatkozóan kell készíteni. A terv tartalma:

a)4 a védelmi szakasz vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területének, belvízrendszerének műszaki leírása, továbbá ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, akkor a belvízrendszer védekezés szempontjából jelentős jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása is, így különösen:

aa) a főbefogadó csatornákba torkolló csatornák a tulajdonosok vagy egyéb jogcímen használók megnevezésével,

ab) a védelmi szakasz területén vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével,

ac) a védekezésre kötelezett kezelésében lévő csatornák, szivattyútelepek, szivattyúállások jellemző adatainak feltüntetésével, a szükséges belvízvédelmi feladatok, beavatkozások leírásával, és

ad) a belvíz tározására állandóan vagy időszakosan igénybe vehető területek a művelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, holtágak, egyéb tározók, a vízkormányzó műtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyúállások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával;

b)5 áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület, a belvízvédelmi szakasz és öblözetek, valamint a belvízvédekezésre kötelezett közigazgatási vagy működési területének határát, a településeket és azok közigazgatási határát, megyehatárt, országhatárt, a vízitársulatok működési területének határát, a szakasz főcsatornáit, a torkolati és közbenső szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, vízrendszerek közötti átvezetéseket, a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat; valamint

c)6 részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti az őrjáráshatárokat és őrtelepeket, a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, fő vízkormányzó műtárgyakat, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket;

d) a szakasz és a belvízrendszerek főcsatornáinak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, üzemelési vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, valamint a legutóbbi állapotfelvétel, a felmérés időpontjának feltüntetésével;

e) szivattyútelepek üzemeltetési előírásai (szabályzatai);

f) segédletek (így például korábbi védekezések zárójelentései, felülvizsgálati jegyzőkönyvek, cím- és telefonjegyzék);

g) a szakasz védekezési naplója.

(7)7 A szakaszvédelmi terveken túlmenően a vízügyi igazgatóságoknak (a továbbiakban: VIZIG) működési területükre általános belvízvédekezési terveket is kell készíteniük. A terv tartalma:

a)8 a VIZIG síkvidéki területének leírása, amely magában foglalja a területi egységek lehatárolását, az éghajlati adottságokat, a közigazgatási tagozódást, a természetvédelmi területeket, a szomszédos államokkal vagy más VIZIG-ekkel összefüggő belvízi művek jellemzőit, az azokkal kapcsolatos megállapodásokat, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök (csatornahálózat, belvízátemelés, belvíztározás, vízátvezetési lehetőségek) jellemzőit, a vízitársulatok, önkormányzatok, üzemek tulajdonában, illetőleg egyéb jogcímen használatában lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök átfogó leírását;

b) a belvízvédekezés személyi (átlagos létszámszükséglet) és tárgyi feltételei;

c)9 a helyszínrajz, amely feltünteti a VIZIG-ek, a szakaszmérnökségek, továbbá a belvízrendszerek, belvízvédelmi szakaszok határát, a településeket, a fő- és mellékcsatornákat, az állami tulajdonban lévő szivattyútelepeket, szivattyúállásokat, a belvíztározókat, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket, valamint az egyezményekben rögzített vízátadási, vízátvételi helyeket.

(8) A védekezési tervek mellékletét képezi a védekezésre kötelezett szervezetek részéről a védekezésben résztvevők név-, cím- és beosztási jegyzéke.

(9)10 A VIZIG-ek, a vízitársulatok és az önkormányzatok évenként védekezési szervezeti beosztást készítenek. A szervezeti beosztás tartalma:

a) a védekezéshez igénybe vehető személyek nevének, munkahelyük címének, telefonszámának, munkahelyi beosztásának, lakásuk címének, telefonszámának, továbbá védekezési beosztásuknak, szolgálati helyüknek és telefon-(fax-)számának,

b) az árvíz- és belvízvédekezési készültség egyes fokozataiban a védelmi szakaszon szolgálatot teljesítő irányító és őrszemélyzet létszámának – beleértve a segédőri és vészőri létszámot is –,

c) a szakasz-védelemvezetőnek és helyettesének

meghatározása.

(10) A védekezési szervezetek személyi beosztásaiban bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni.

(11)11 A védekezési tervek elkészítésére, továbbá módosítására kizárólag az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján területi vízgazdálkodás építmények tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkező személy vehető igénybe, aki köteles a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületre vonatkozó szakértőt a tervezésbe bevonni.

4. §12 A védekezési terveket a VIZIG-ek esetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében a működési területével érintett VIZIG hagyja jóvá.

A védekezési tervek elhelyezése

5. § (1)13 A VIZIG-ek védekezési terveit, valamint a belvízvédekezési tervek közül az általános belvízvédelmi tervet – a védekezési szervezeti beosztás kivételével – négy példányban kell elkészíteni, melyekből egy-egy példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban, valamint az OVF ügyeletén, a részletes belvízvédelmi terv egy-egy példányát a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban kell elhelyezni.

(2)14 A védekezési tervet a helyi önkormányzatok a polgármesteri hivatalban, a vízitársulatok a székhelyükön, és a védekezési tervek egy-egy másolati példányát a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok – a VIZIG jóváhagyását követő 15 napon belül – a VIZIG érintett szakaszvédelmi központjában és a VIZIG központi ügyeletén helyezik el.

(3)15 Budapest főváros védekezési terveinek egy-egy példányát az OVF és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeletére is meg kell küldeni.

(4)16 A VIZIG-eknek az általuk készített védekezési szervezeti beosztást meg kell küldeniük a megyei védelmi bizottság elnöke részére (Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének).

(5)17 Az 1. mellékletben szereplő tározók üzemelési szabályzatainak egy-egy példányát az OVF ügyeletére is meg kell küldeni.

A védelmi művek, felszerelések, eszközök, gépek és anyagok, valamint a védekezési felkészülés felülvizsgálata

6. § (1) A védekezésre kötelezett szervezet vezetője által összeállított és vezetett bizottság a védelmi műveket, felszereléseket, eszközöket, gépeket, anyagokat, az információs és távközlő eszközöket, rendszereket, valamint a védekezési felkészültséget köteles évenként legalább egyszer felülvizsgálni.

(2) A bizottság a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amelyben megállapításait védelmi szakaszonként és a felülvizsgálat teljes körére kiterjedően rögzíti.

(3) A felülvizsgálat során megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedési tervben meg kell jelölni a szükséges teendők végrehajtásának határidejét, valamint az intézkedésért felelős személyeket.

(4) A védekezésre kötelezett szerv vezetőjének a védelmi helyzetről a felülvizsgálati jegyzőkönyvek alapján értékelő jelentést kell készítenie, és azt az intézkedési tervvel együtt december 10-ig jóváhagyásra meg kell küldenie a felülvizsgálatra jogosult szervnek.

(5)18 Ha az előrejelzések szerint védekezési készültség elrendelése várható, a védművek felülvizsgálata alapján készült intézkedési tervben szereplő és a védelmi biztonságot közvetlenül befolyásoló hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni, vagy a védelmi képesség átmeneti helyreállításáról kell gondoskodni.

(6) Az érintett védelmi szakaszokon a felülvizsgálatot rendkívüli védekezési készültséget, valamint a védművek megrongálódásával járó jelentősebb III. fokú védekezést követően is végre kell hajtani.

A védekezés megszervezése

7. § (1) A védekezés területét II. fokú készültség esetén

a) a védelmi szakaszra beosztottak a szakasz-védelemvezető,

b)19 a szakasz-védelemvezető és helyettese az illetékes VIZIG vezetőjének (a továbbiakban: vízügyi igazgató),

c)20 a VIZIG működési területét III. fokú és azt meghaladó készültség esetén a vízügyi igazgató és helyettese az R. 3. § (3) bekezdés szerinti Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) vezetőjének

engedélyével hagyhatja el.

(2) A szakasz-védelemvezető a védekezésre kirendelt fegyveres erők és rendvédelmi szervek kijelölt erőivel azok parancsnokai útján, a többi erővel, anyaggal, eszközzel, géppel és felszereléssel közvetlenül rendelkezik.

(3) A védekező szervezetek a védekezés műszaki feladatait elsősorban saját erővel (munkaerő, anyag, felszerelés, gép és eszköz) kötelesek ellátni.

(4) Ha a védekezés műszaki feladatainak ellátásához a rendelkezésre álló saját erő nem elegendő, akkor

a)21 a VIZIG szakasz-védelemvezetője

1. segéd- és vészőröket, munkáscsapatokat, szivattyúgép-kezelőket és gépészeket alkalmazhat,

2. halasztást nem tűrő esetben az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrások kirendelését közvetlenül kérheti a védelmi szakasszal érintett település polgármesterétől, a vízügyi igazgató egyidejű tájékoztatása mellett;

b)22 a vízügyi igazgató

1. a területén működő vízitársulat, továbbá az együttműködési megállapodásokban szerződött szervezetek munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését közvetlenül,

2. más VIZIG munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését, a központi osztagot, a jégtörő hajókat, az országos védekezési készletet a Törzs útján,

3. a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek erőit a védelmi bizottságok, illetve a Törzs útján,

4. az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrásokat a védelmi bizottság útján

igényelheti.

(5)23 A vízitársulatok és az önkormányzatok védekezési készleteinek meghatározásához az illetékes VIZIG szakmai segítséget nyújt.

(6)24 Azoknak az anyagoknak, eszközöknek, szerszámoknak, felszereléseknek, gépeknek, tartozékoknak a mennyiségi meghatározását, amelyeket a VIZIG-eknek a védekezési készletben kell tartaniuk, valamint az országos védekezési tartalékra vonatkozó adatokat a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter normatív utasítása tartalmazza.

(7)25 A VIZIG-ek védekezési készletének legalább 80%-át a védelmi szakaszokra kell elosztani, és azokat a védelmi szakasz raktáraiban, a fennmaradó részt központi raktárban kell tárolni.

(8)26 A védekezési készlet országos tartalékát a kijelölt VIZIG tárolja és karbantartja.

Különleges védekezési feladatok

8. § (1)27 Különleges felkészültséget és felszerelést igénylő védekezési feladatok elvégzésére a VIZIG-eken helyi, a kijelölt vízügyi igazgatóságoknál regionális védelmi osztag működik.

(2) A védelmi osztagok feladata különösen:

a) a töltésszakadás ideiglenes elzárása,

b) az ideiglenes mederelzárás,

c) a munkahelyi térvilágítás,

d) a vekezési anyagok vízi szállítása,

e) az ideiglenes szivattyúállás telepítése,

f) a vízminőségi kárelhárítás,

g)28

h) a búvármunka.

(3)29 Az egyes védelmi osztagok által elvégezhető különleges védekezési feladatokat, az ahhoz szükséges létszámot és felszerelést az OVF főigazgatójának javaslatára a miniszter állapítja meg.

(4)30 A jeges árvíz elleni védekezés céljából a miniszter által kijelölt VIZIG-ek jégtörő hajókat tartanak fenn.

(5)31 A vízrajzi adatok gyűjtését, feldolgozását, értékelését, az előrejelzések készítését, a földi jégmegfigyelő szolgálat megszervezését a VIZIG-ek és az Országos Vízjelző Szolgálat (a továbbiakban: Vízjelző Szolgálat) végzik.

Védekezési gyakorlatok

9. § (1) A védekezésre való felkészítés és a továbbképzés érdekében védekezési és vezetési gyakorlatot kell tartani.

(2)32 A gyakorlatot a VIZIG-eknél legalább kétévenként, a vízitársulatoknál négyévenként kell megtartani. Az OVF főigazgatója felmentést adhat azon VIZIG-ek részére, amelyek két éven belül III. fokú árvízvédekezést hajtottak végre.

(3) A gyakorlatot a védekezésben közreműködő szervek felkészítése érdekében a védelmi bizottsági gyakorlattal össze kell hangolni.

Védekezési ügyelet

10. § (1)33 A Törzs ügyelete az OVF székházában működik.

(2) A védekező szervezetek ügyeletén számítógépen is vezetett és kinyomtatott védekezési naplót a védekezés befejeztével a szervezet vezetőjének hitelesítenie kell. A gépi adathordozón tárolt információkat a védekezési naplóval együtt meg kell őrizni.

(3)34 A védekező szervezet a védekezés ideje alatt védekezési ügyeletet tart. A védekezés szempontjából minden jelentős eseményt, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítást és jelentést védekezési naplóban kell rögzíteni.

Jelentések, tájékoztatások

11. § (1)35 A vízállásokat és a védekezéssel kapcsolatos egyéb adatokat a védekező szervezet saját ügyeletére jelenti. A mértékadó árvizi vízmércék vízállásait – az egyéb adatokkal együtt – a VIZIG ügyelete az OVF ügyeletének jelenti.

(2) A vízügyi igazgató az R. 18. § (1) bekezdése szerinti napi jelentést II. fokú vagy annál magasabb készültség esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének tájékoztatásul megküldi.

(3)36 A védekező szervezetek a fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről haladéktalanul tájékoztatni kötelesek a működési területével érintett VIZIG ügyeletét.

(3a)37 A védekező önkormányzatok és vízitársulatok a napi jelentésüket a működési területével érintett VIZIG ügyeletének a védekezés ideje alatt minden nap 7:00 óráig megküldik.

(3b)38 A Törzs működési ideje alatt a Törzs műszaki ügyelete napi jelentést készít a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter részére.

(4) A védekező szervezetek felelős vezetői és a Törzs – a jelentősebb védekezési eseményekről – a sajtó, a rádió, a televízió számára, szervezett keretek között tájékoztatást adnak.

II.

Árvízvédekezési készültség

12. § (1) A készültség egyes fokozatait (I–III.) és az ezeknek megfelelő intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte, és további áradás várható.

(2)39 Jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja, vagy a felkészülési idő növelése szükséges, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető.

(3) Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható; ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett; ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – a Törzs vezetője útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.

(4) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent, és újabb áradás nem várható, illetőleg a készültség elrendelésének oka megszűnt.

(5)40 A védtöltéseken keletkezett szakadás vagy végrehajtott átvágás, illetőleg a védmű állékonyságát vagy biztonságát veszélyeztető rongálódás helyén a III. fokú készültség a helyreállításig nem szüntethető meg.

(6)41 A védekezési készültség elrendelését követően a sikeres védekezés érdekében – az éves karbantartási terven felül – el kell végezni: a kedvezőtlen időjárás következtében megrongálódott töltéskoronák és megközelítő utak ismételt kátyúzását, kavicsolását; a töltéskoronák, utak, rakodóterek hótalanítását, a műtárgyak zárószerkezeteinek jégtelenítését, a töltések és előterek soron kívüli kaszálását az árvízi jelenségek megfigyelése érdekében.

(7) A bekövetkezett töltésszakadás, valamint a védmű állékonyságát súlyosan veszélyeztető rongálódás okainak kivizsgálására a miniszter külön bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a bekövetkezett esemény műszaki okainak feltárása és javaslattétel a hasonló események jövőbeli kialakulásának megelőzésére.

(8)42 Az árvízi tározókra vonatkozó fokozatelrendelés az üzemeltetési szabályzatukban foglaltak szerint vagy – ha a felkészülési idő növelése szükséges – a Törzs engedélye alapján történik. A készültségi fokozatokhoz tartozó tevékenységeket az üzemeltetési szabályzat rögzíti.

Feladatok az árvízvédekezés egyes készültségi
fokozataiban

Az I. fokú készültség

13. § (1) A készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetőnek a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védőművek, zsilipek és egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia.

(2) A készültség ideje alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 6 és 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.

A II. fokú készültség

14. § (1) A készültség tartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat naponta 6, 12, 18, 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.

(2)43 A vízügyi igazgató a készültség elrendelésekor – ha további jelentős áradástól kell tartani – mozgósíthatja a KÖVIZIG védelmi osztagát vagy az osztag egyes részlegeit.

A III. fokú készültség

15. § (1) Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz és műtárgyaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra számítani lehet.

(2) Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A tetőző árvízszintek rögzítéséről és beméréséről, a vízhozammérésről, továbbá – szükség szerint – a légi megfigyelésről gondoskodni kell.

(3)44 Azt a helyet ahol a védvonalon az állékonyságot veszélyeztető káros jelenséget észlelnek a védekezési készletben rendszeresített jelzőzászlókészletből a fehér színűvel kell megjelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni.

(4) Előrejelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi igazgató köteles:

a) a védelmi osztagot készültségbe helyezni;

b) a védelmi bizottság elnökének javaslatot tenni az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti tervekben rögzített erőforrások igénybevételére.

A rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések

16. § (1) A vízügyi igazgató köteles gátszakadás veszélye esetén a lokalizációs tevékenység megkezdését elrendelni, és szükség esetén új lokalizációs mű kiépítése iránt a miniszternek javaslatot tenni.

(2) A vízügyi igazgató köteles a veszély mértékének megfelelő számú, de legalább két árvízvédelmi osztagot, továbbá – szükség szerint – a töltések és a műtárgyak vizsgálatára különleges felszerelésű csoportokat a Törzs útján igényelni és a helyszínen készenlétben tartani.

(3) A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak:

a) a védvonalak fegyveres őrzésére, járőrszolgálat megszervezésére, a veszélyeztetett védvonalszakaszok megvilágítására;

b) a védvonalon a védekezést ellátók kimentéséhez szükséges szállítóeszközök és mentőfelszerelés helyszíni készenlétben tartására;

c) a veszélyeztetett területről a lakosság és az anyagi javak kimenekítésére;

d)45 a VIZIG működési területén lévő árvízi tározó igénybevételére.

A jeges árvíz elleni védekezés

17. § (1) A felkészülés keretében a jégtörő hajókat minden év november 15-éig jégtörésre alkalmassá kell tenni.

(2)46 A folyók jegesedése esetén – védekezési készültségen kívül is – a jelentésre kötelezetteknek az egyes folyók jégviszonyait minden reggel 9 óráig kell a VIZIG műszaki ügyeletére jelenteni. Az adatokat a VIZIG összesítés után 10 óráig a Vízjelző Szolgálatnak továbbítja. A Vízjelző Szolgálat az országos jéghelyzetjelentést 11 óráig továbbítja az OVF – védekezés esetén a Törzs – ügyeletére.

(3)47 A folyók jégviszonyait szükség szerint, az OVF, illetve a Törzs előzetes tájékoztatásával, légi megfigyeléssel is ellenőrizni kell.

(4)48 A jégtörő hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú készültség). A jégtörő hajók készenlétbe helyezését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője rendeli el.

(5)49 A jégtörő hajókat szükség esetén tartózkodási helyükről a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani (II. fokú készültség). A jégtörő hajók útba indítását az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi.

(6)50 A jégtörés megkezdését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi (III. fokú készültség).

(7) A jégtörő hajókból álló kötelék munkájának irányítására a Törzs vezetője felelőst jelöl ki.

(8) A jégtörő hajókkal kell a zajló jég aprítását, torlódásmentes levezetését, a beállás késleltetését, jégbeállás esetén az egyenletes, zárt jégtakaró kialakulását, a kialakult jégtorlaszok felszámolását, a jéglevonulás elősegítését és a mederben levő műtárgyak védelmét biztosítani.

(9) Jeges árvíz veszélye esetén a vízügyi igazgató a jégrombolás egyéb eszközökkel történő végrehajtását is előkészíti és megszervezi.

(10) A jégtorlaszok duzzasztó hatásának megfigyelésére ideiglenes vízmércéket kell elhelyezni és a vízállások legalább kétóránkénti leolvasásáról és jelentéséről gondoskodni kell.

(11) Az R. 18. §-ában foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a jég megállását, megindulását (megindítását) a torlaszok kialakulását, megszűnését (felszámolását) jelenteni kell.

A lokalizálás

18. § (1) Ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a víz továbbterjedésének megakadályozásához, illetőleg a víz tereléséhez és visszavezetéséhez a vízügyi igazgató a szükséges intézkedéseket a lokalizációs terv alapján haladéktalanul köteles megtenni, és a lokalizációs munkák végrehajtására felelős vezetőt kijelölni.

(2) A lokalizálás során gondoskodni kell, különösen:

a) a lokalizációs művek nyílásainak elzárásáról, a védőképességi hiányok megszüntetéséről, szükség esetén új lokalizációs művek kiépítéséről;

b) a védvonal többi szakaszán a védekezés zavartalan folytatásáról;

c) a hírközlés biztonságáról;

d) a szakadás továbbterjedésének megakadályozásáról;

e) a szakadás elzárásáról;

f) a mentesített területre betört víz kártételeinek csökkentéséről és a mederbe való mielőbbi visszavezetéséről.

III.

A belvízvédekezési készültség

19. § (1) Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha

a) a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek;

b)51 a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését, a hóval betemetett szakaszok tisztítását vagy egyéb, vízfolyást gátló akadály jogszerű eltávolítását kell elvégezni;

c)52 a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt, a szivattyútelepeket és az egyéb vízkormányzó műtárgyakat egyműszakos üzemben kell működtetni; vagy

d)53 a várható belvízi helyzet miatt előkészítő tevékenységet kell folytatni.

(2) A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.

(3) A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni.

(4)54 Ha a VIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – köteles a Törzs vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.

(5)55 A VIZIG szakasz-védelemvezetője a belvízvédelmi rendszerben védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni, tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni.

(6)56 Ha a belvízzel elöntött területekről a befogadók (csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan fennáll, a mentesítést a következő sorrendben kell végrehajtani: lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak, mezőgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó, erdő, legelő, egyéb. A belvízmentesítés elsőbbségének biztosítása érdekében a szakasz-védelemvezető az egyéb bevezetéseket korlátozhatja vagy időszakosan szüneteltetheti, különös tekintettel a termál és fürdő csurgalékvízre.

(7) Az elöntések kiterjedésének meghatározása, illetőleg a beavatkozások megtervezésének elősegítése érdekében, szükség szerint, a Törzs tájékoztatásával, gondoskodni kell a légi megfigyelésről.

(8) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az elrendelés oka megszűnt.

Feladatok a belvízvédekezés egyes készültségi
fokozataiban

Az I. fokú készültség

20. § (1) A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát.

(2) A készültség ideje alatt – szükség szerint – nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. A főcsatornák mértékadó vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni, feljegyezni, és jelenteni a védekező szervezet ügyeletére az R. 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében.

(3) Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.

A II. fokú készültség

21. § Az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.

A III. fokú készültség

22. § A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket.

A rendkívüli belvízvédekezési készültség

23. §57 A belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetőjének javaslatára, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter engedélyezi.

IV.

A védekezések megszűnését követő intézkedések

24. § (1) A vízügyi igazgató

a)58 I–III. fokú készültségben történt védekezést követően 30 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt az OVF-hez elfogadásra felterjeszti;

b)59 III. fokú készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést az OVF-hez való felterjesztés előtt a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének, tájékoztatásul bemutatja;

c) a rendkívüli készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének egyetértésével a miniszternek elfogadásra felterjeszti.

(1a)60 Az önkormányzat és a társulat védelemvezetője az I–III. fokú és a rendkívüli készültségben történt védekezést követően 15 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt a működési területével érintett VIZIG részére megküldi.

(2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a hidrometeorológiai helyzet értékelését,

b) a jellemző vízállásokat,

c) a védekezési munkákat,

d) a védekezésben közreműködők létszámát,

e) a foglalkoztatott gépeket, járműveket,

f) a felhasznált anyagokat,

g) a védekezés költségeit,

h)61 a védekezés során szerzett tapasztalatokat, kialakított fejlesztési javaslatokat.

V.

Záró és átmeneti rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Országos Vízügyi Hivatal elnökének az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat kiadásáról szóló 21/1971. (V. É. 22.) OVH utasítása, valamint a vízügyi szolgálat jégtörő hajóparkjának üzemeltetésével kapcsolatos feladatokról szóló 9/1973. (V. É. 9.) OVH elnöki utasítás hatályát veszti.

(2)62

1. számú melléklet a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelethez63

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

1

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

2

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

3

száma, neve

hossza km

4

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

5

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

6

7

cm

kelte

8

01.01. Tát-
Esztergomi

11,432

Duna jp.

0,000

1,356

1,356

Esztergom

1 718,50

100,92

813

2013.VI.08

500

600

650

Árvízvédelmi fal: 1,356 km

9

1,356

3,366

2,010

10

Duna jp.

0,000

4,785

4,785

Közút: 4,785 km

11

4,785

4,974

0,189

Magaspart: 0,189 km

12

4,974

5,032

0,058

13

Kenyérmezei patak bp.

0,000

0,470

0,470

14

Únyi patak bp.

0,000

1,545

1,545

15

Únyi patak jp.

0,000

1,019

1,019

16

01.02. Komárom-
almásfüzítői

14,303

Duna jp.

0,000

0,038

0,038

Közúti töltés: 0,038 km

17

0,038

0,326

0,288

18

0,326

1,019

0,693

Magaspart: 0,693 km

19

1,019

2,253

1,234

20

2,253

2,716

0,463

Magaspart: 0,463 km

21

2,716

2,820

0,104

22

2,820

4,835

2,015

Magaspart: 2,015 km

23

4,835

12,569

7,734

24

12,569

12,957

0,388

Árvízvédelmi fal: 0,388 km

25

12,957

13,248

0,291

Magaspart: 0,291 km

26

13,248

13,771

0,523

Árvízvédelmi fal: 0,523 km

27

13,771

14,303

0,532

Közúti töltés: 0,532 km

28

01.03. Vének-
dunaremete

26,433

Duna jp.

Nagybajcs

1 801,00

107,4

908

2013.VI.07

470

540

610

29

Dunaremete

1 825,50

113,24

722

2013.VI.07

530

580

620

30

01.04. Dunaremete-
rajkai

35,243

Duna jp.

Dunaremete

31

Dunakiliti

32

duzzasztó felvíz

1 842,30

110

1615

2013.VI.07

1400

1450

1490

33

01.05. Vének-
dunaszentpáli

35,695

Mosoni-Duna jp.

0,000

11,661

11,661

Nagybajcs

1 801,00

107,4

908

2013.VI.07

470

540

610

34

11,661

12,270

0,609

Bácsa

8,98

106,98

840

2013.VI.08

450

550

600

Árvízvédelmi fal: 0,609 km

35

12,270

12,366

0,096

Győr

0,432

106,98

838

2013.VI.08

500

600

650

36

12,366

12,691

0,325

Árvízvédelmi fal: 0,325 km

37

12,691

33,989

21,298

38

33,989

34,107

0,118

Magaspart: 0,118 km

39

34,107

35,695

1,588

40

01.06. Lajta menti

36,626

Lajta főmeder jp.

0,000

2,598

2,598

Magaspart: 2,598 km

41

2,598

13,295

10,697

42

13,295

13,579

0,284

Vasúti töltés: 0,284 km

43

13,579

18,717

5,138

44

Lajta bp. csat. bp.

0,000

2,815

2,815

Magaspart: 2,815 km

45

2,815

17,909

15,094

46

01.07. Mosoni-Duna-
Rábca menti

89,156

6,618

33,228

26,610

47

33,228

34,553

1,325

Magaspart: 1,325 km

48

Rábca bp.

0,000

26,425

26,425

Rábcakapi

28,211

109,92

434

1965. VI. 17.

250

300

350

49

Hanság Főcsatorna bp.

26,425

31,035

4,610

50

Rábca jp.

0,000

30,186

30,186

51

01.08. Győr-árpási

30,237

Mosoni-Duna jp.

6,116

6,618

0,502

Győr

0,432

106,98

838

2013.VI.08

500

600

650

52

Rába bp.

0,000

0,143

0,143

Árpás

29,136

113,13

586

1965. IV. 25.

320

420

480

53

0,143

0,255

0,112

Magaspart: 0,112 km

54

0,255

1,069

0,814

Árvédelmi fal: 0,814 km

55

1,069

29,735

28,666

56

01.09. Árpás-
répceszemerei

41,749

Rába bp.

29,735

60,660

30,925

Vág

51,395

124,34

456

1900. IV. 9.

250

300

350

57

Répce árap. bp.

0,000

8,160

8,160

Répcelak-Újhíd

3,73

133,58

422

1965. IV. 25.

250

300

350

58

Répce bp.

8,160

10,824

2,664

59

01.10. Répcelak-
sárvári

32,603

Répce árap. jp.

0,000

8,110

8,110

Répcelak-Újhíd

3,73

133,58

422

1965. IV. 25.

250

300

350

60

Répce jp.

8,110

9,652

1,542

61

Rába bp.

60,660

83,611

22,951

Ragyogóhíd

73,269

141,33

450

1900. IV. 9.

150

250

300

62

01.11. Győr-koroncói

29,091

Mosoni-Duna jp.

0,000

2,649

2,649

Győr

0,432

106,98

838

2013.VI.08

500

600

650

63

2,649

2,719

0,070

Árvízvédelmi fal: 0,07 km

64

2,719

2,874

0,155

65

2,874

3,497

0,623

Közúti töltés: 0,623 km

66

3,497

4,474

0,977

Magaspart: 0,977 km

67

4,474

4,911

0,437

68

4,911

6,075

1,164

Árvízvédelmi fal: 1,164 km

69

6,075

6,116

0,041

70

Rába jp.

0,000

0,693

0,693

Gyirmót

1,4

109,07

630

2013.VI.08

320

400

480

Magaspart: 0,693 km

71

0,693

1,160

0,467

Árvízvdeélmi fal: 0,467 km

72

1,160

1,397

0,237

73

1,397

1,706

0,309

Közúti töltés: 0,309 km

74

1,706

11,070

9,364

75

Marcal jp.

0,000

2,090

2,090

Mórichida

18,05

113

391
[426]

1951. VI. 13. 1963. III. 15.

250

300

350

76

2,090

2,407

0,317

Magaspart: 0,317 km

77

0,000

4,593

4,593

78

Bakonyér jp.

0,000

2,168

2,168

79

Bakonyér bp.

0,000

2,737

2,737

80

01.12. Koroncó-
mórichidai

37,875

Rába jp.

11,070

29,693

18,623

Árpás

29,136

113,13

586

1965. IV. 25.

320

420

480

81

Marcal bp.

0,000

19,252

19,252

Gyirmót

1,4

109,07

630

2013.VI.08

320

400

480

82

Mórichida

18,05

113

391 [426]

1951. VI. 13. 1963. III. 15.

250

300

350

84

01.13. Mórichida-
sárvári

54,267

Rába jp.

29,693

38,664

8,971

Árpás

29,136

113,13

586

1965. IV. 25.

320

420

480

85

 

 

 

38,664

39,013

0,349

Vág (megszüntetésre)

51,395

124,34

456

1900. IV. 9.

250

300

350

Magaspart: 0,349 km

86

39,013

83,960

44,947

Ragyogóhíd (elrendelésre)

73,269

141,33

450

1900. IV. 9.

150

250

300

87

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

88

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

89

száma, neve

hossza km

90

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

91

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

92

93

cm

kelte

94

02.01. Dunaegyháza-
tassi

24,361

Duna bp.

0,000

8,876

8,876

Tass

1586,2

89,28

908

2013. VI. 10.

750

850

880

95

8,876

9,189

0,313

1956. III. 8.

Magaspart: 0,313 km

96

9,189

9,472

0,283

97

9,472

9,629

0,157

Magaspart: 0,157 km

98

9,629

9,817

0,188

99

9,817

9,865

0,048

Magaspart: 0,048 km

100

9,865

10,157

0,292

101

10,157

10,240

0,083

Magaspart: 0,083 km

102

10,240

10,571

0,331

103

10,571

10,704

0,133

Magaspart: 0,133 km

104

10,704

11,595

0,891

105

11,595

12,640

1,045

Magaspart, közút: 1,045 km

106

12,640

13,490

0,850

107

13,490

13,690

0,200

Magaspart: 0,200 km

108

13,690

13,964

0,274

109

13,964

14,179

0,215

Magaspart: 0,215 km

110

14,179

24,361

10,182

111

02.02.
Tass-
szigetújfalui

20,417

Duna bp.

24,361

25,001

0,640

Budapest

1646,5

94,97

891

2013. VI. 09.

620

700

800

112

25,001

25,069

0,068

[867]

1876. II. 26.

Árvízvédelmi fal: 0,068 km

113

25,069

44,778

19,709

114

02.03. Szigetújfalu-
csepeli

29,900

Duna bp.

44,778

54,116

9,338

Budapest

1646,5

94,97

891

2013. VI. 09.

700

760

820

115

54,116

59,246

5,130

[867]

1876. II. 26

Közút: 5,130 km

116

59,246

59,376

0,130

Magaspart, közút: 0,130 km

117

59,376

60,013

0,637

Közút: 0,637 km

118

60,013

64,075

4,062

119

64,075

64,195

0,120

Magaspart: 0,120 km

120

64,195

71,403

7,208

121

71,403

71,475

0,072

Magaspart: 0,072 km

122

71,475

71,585

0,110

Magaspart, közút: 0,110 km

123

71,585

73,602

2,017

Közút: 2,017 km

124

73,602

74,678

1,076

125

02.04. Kvassay-
zsilipi

0,452

Duna bp.

0,000

0,060

0,060

Budapest

1646,5

94,97

891

2013. VI. 09.

620

700

800

Magaspart: 0,060 km

126

0,060

0,230

0,170

127

0,230

0,304

0,074

867

1876. II. 26.

Árvízvédelmi fal: 0,074 km

128

0,304

0,452

0,148

129

02.05.
Gödi

4,150

Duna bp.

0,000

2,126

2,126

Nagymaros

1694,6

99,43

751

2013. VI. 09.

520

620

670

130

2,126

2,183

0,057

[763]

1876. II. 25.

Árvízvédelmi fal: 0,057 km

131

2,183

3,180

0,997

132

Sződ-Rákos bp.

0,000

0,970

0,970

133

02.06. Dunafüred-
érdi

7,732

1-es belvízcsatorna bp.

0,000

0,915

0,915

Budapest

1646,5

94,97

891

2013. VI. 09.

650

750

820

Dunafüredi őrjárás

134

Duna jp.

0,000

2,069

2,069

[867]

1876. II. 26.

135

Benta p. jp.

0,000

1,631

1,631

136

Duna jp.

0,000

3,117

3,117

Érdi őrjárás

137

02.07. Szentendrei-
szigeti

24,827

Szentendrei-Duna bp.

0,000

0,670

0,670

Nagymaros

1694,6

99,43

751

2013. VI. 09.

520

620

670

Magaspart: 0,670 km

138

0,670

0,758

0,088

[763]

1876. II. 25.

139

0,758

0,850

0,092

Magaspart: 0,092 km

140

Duna jp.

0,850

9,215

8,365

141

9,215

9,335

0,120

Magaspart: 0,120 km

142

9,335

15,761

6,426

143

Szentendrei-Duna bp.

0,000

9,066

9,066

144

02.08.
Budakalászi

8,864

Barát p. bp.

0,000

2,563

2,563

Nagymaros

1694,6

99,43

751

2013. VI. 09.

520

620

670

145

Szentendrei-Duna jp.

0,000

4,024

4,024

[763]

1876. II. 25.

146

147

Dera p. jp.

0,000

0,850

0,850

148

0,850

0,900

0,050

Árvízvédelmi fal: 0,050 km

149

0,900

2,277

1,377

150

02.09.
Ipolydamásd-
Letkés-
ipolytölgyesi

13,100

Ipoly bp.

0,000

1,505

1,505

Ipolytölgyes

17,2

105,74

611

2010. VI. 06.

420

470

520

151

0,000

3,149

3,149

[550]

1976. XII. 9.

152

Letkés p. bp.

0,000

0,435

0,435

153

Letkés p. jp.

0,000

0,430

0,430

154

Ipoly bp.

3,149

6,602

3,453

155

Nyerges p. bp.

0,000

0,731

0,731

156

Nyerges p. jp.

0,000

0,728

0,728

157

Ipoly bp.

6,602

8,915

2,313

158

Gandái p. bp.

0,000

0,356

0,356

159

02.10. Ipolyvece-
Dejtár-
Balassa-
gyarmat-
szécsényi

29,427

Ipoly bp.

0,000

1,280

1,280

Balassagyarmat

93,742

136,68

474

2010. VI. 04.

300

350

400

160

Derék p. bp.

0,000

1,773

1,773

161

Derék p. jp.

0,000

2,062

2,062

162

Ipoly bp.

0,000

6,107

6,107

163

Lókos p. bp.

0,000

1,861

1,861

164

Lókos p. jp.

0,000

1,744

1,744

165

Ipoly bp.

6,107

8,526

2,419

166

0,000

4,128

4,128

167

Szentlélek p. jp.

0,000

3,902

3,902

Nógrádszakál

136,734

157,08

393

2010. VI. 04.

330

350

370

168

Ipoly bp.

0,000

4,151

4,151

169

02.11. Jászfelső-
szentgyörgy-
jobbágyi

83,381

Zagyva jp.

0,000

7,012

7,012

Szentlőrinckáta

87,826

103,75

359
[320]

2010. V. 18. 1963. III. 13.

220

270

320

170

Galga jp.

0,000

1,475

1,475

Hatvan-alsó

104

113,69

473

2010. V. 18.

310

350

400

171

Galga bp.

0,000

1,416

1,416

[510]

1941. II. 13.

172

Zagyva jp.

7,012

21,265

14,253

173

Herédi-Bér jp.

0,000

0,597

0,597

174

Herédi-Bér bp.

0,000

1,315

1,315

175

Zagyva jp.

21,265

33,762

12,497

Apc

119,2

129,1

387

2010. V. 18.

250

300

350

176

Szuha p. jp.

0,000

0,613

0,613

[458]

1963. III. 13.

177

Tolvajló p. jp.

0,000

0,463

0,463

178

Szuha p. bp.

0,000

1,672

1,672

179

Zagyva jp.

33,762

37,608

3,846

180

37,608

39,026

1,418

181

Zagyva bp.

0,000

10,985

10,985

Szentlőrinckáta

87,826

103,75

359
[320]

2010. V. 18. 1963. III. 13.

220

270

320

182

10,985

18,521

7,536

Hatvan-alsó

104

113,69

473
[510]

2010. V. 18. 1941. II. 13.

310

350

400

Kerékpárút: 7,536 km

183

18,521

36,804

18,283

Apc

119,2

129,1

387

2010. V. 18.

250

300

350

184

[458]

1963. III. 13.

185

02.12. Mátravere-
bélyi tározó

2,415

Zagyva p.

0,000

1,920

1,920

Tározói

145,95

175,5

730

1999.VII. 11.

300

665

755

1%-os árvíznél

186

1,920

2,415

0,495

Közút: 0,495 km

187

02.13. Maconkai tározó

1,498

Zagyva p.

0,000

1,498

1,498

Tározói

153,12

192,6

665

1999.VII. 11.

550

600

650

1%-os árvíznél 1,770 em3

188

02.14. Tarján-pataki tározó

2,052

Tarján p.

0,000

2,052

2,052

Tározói

3,3

194,62

775

2010. VI. 06.

810

850

900

1%-os árvíznél 2,677 em3

189

ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

190

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

191

száma, neve

hossza km

192

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

193

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

194

195

cm

kelte

196

03.01. Baja-
margitta-
szigeti

47,800

Duna bp.

0,000

47,800

47,800

Baja

1478,7

80,99

989

2013.VI.12

700

800

900

Közút: 12,575 km

197

1037

1956. III. 13.

Üzemi út: 29,971 km

198

03.02. Baja-foktői

38,345

Duna bp.

2,655

41,000

38,345

Baja

1478,7

80,99

989

2013.VI.12

700

800

900

199

1037

1956. III. 13.

200

03.03. Uszód-solti

41,077

Duna bp.

41,000

82,077

41,077

Paks

1531,3

85,38

891

2013.VI.11

600

700

800

Közút: 1,349 km

201

1006

1876. II. 27.

Üzemi út: 13,199 km

202

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

203

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

204

száma, neve

hossza km

205

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

206

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

207

208

cm

kelte

209

04.01. Báta-
Siótorok-
szekszárdi

43,111

Duna jp.

0,000

28,692

28,692

Sió torkolati mű alvíz

2,6

79,32

1259

2013.VI.12

1050

1150

1250

210

[960]

2003. I. 8.

211

Sió jp.

0,000

14,419

14,419

Szekszárd

18,8

85,09

680

1945. II. 14.

500

600

650

212

[814]

1956. III. 13.

213

04.02. Siótorok-
paksi

30,415

Duna jp.

28,692

59,107

30,415

Paks

1531,3

85,38

891

2013.VI.11

650

800

900

214

[1006]

1876. II. 27.

215

04.03. Paks-
bölcskei

25,610

Duna jp.

59,107

64,383

5,276

Paks

1531,3

85,38

891

2013.VI.11

650

800

900

Közút: 3,478 km

216

64,383

66,525

2,142

Magaspart: 2,142 km

217

66,525

84,720

18,192

[1006]

1876. II. 27.

218

04.04. Ercsi-
adonyi

31,402

Duna jp.

0,000

19,603

19,603

Adony

1597,8

91,68

766

2013.VI.10

550

650

700

Közút: 19,603 km

219

Váli víz jp.

0,000

4,235

4,235

[820]

1941. II. 15.

220

Váli víz bp.

0,000

2,829

2,829

221

Szent-László víz bp.

0,000

4,735

4,735

222

04.05. Siótorok-
kölesdi

34,442

Sió bp.

0,000

17,635

17,635

Szekszárd

18,8

85,09

680

1945. II. 14.

500

600

650

223

Nádor bp.

0,000

16, 807

16,807

[814]

1956. III. 13.

224

04.06. Szekszárd-
Sióagárd-
kölesdi

43,351

Sió jp.

14,419

18,153

3,734

Szekszárd

18,8

85,09

680

1945. II. 14.

500

600

650

225

Sió bp.

17,635

36,175

18,540

226

Nádor jp.

0,000

16,399

16,399

[814]

1956. III. 13.

227

Völgységi p. jp.

0,000

2,448

2,448

228

Völgységi p. bp.

0,000

2,230

2,230

229

04.07. Kölesd-
simon-
tornyai

32,350

Sió bp.

36,175

68,525

32,350

Simontornya

74,3

91,76

682

1940. III. 19.

500

550

600

230

[459]

1964. I. 1.

231

DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

232

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

233

száma, neve

hossza km

234

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

235

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

236

237

cm

kelte

238

05.01. Mohácsi

19,865

Duna jp.

0,000

19,865

19,865

Mohács

1446,9

79,2

984

1965. VI. 19.

700

850

950

239

[1010]

1956. III. 13.

240

18,350

19,865

Árvízvédelmi fal 1,515 km

241

05.02. Dráva-
szabolcsi

45,005

Dráva bp.

0,000

31,709

31,709

Drávaszabolcs

77,7

86,76

596

1972.VII.22.

430

480

520

242

Fekete-víz bp.

0,000

4,618

4,618

243

Pécsi-víz bp.

0,000

2,153

2,153

244

Fekete-víz jp.

0,000

6,525

6,525

245

05.03. Drávasztárai

43,221

Dráva bp.

31,709

74,095

42,386

Szentborbás

133,1

94,74

634

1972.VII.20.

460

530

560*

Felsőszentmártoni gátőrjárásban: 580 cm

246

48,055

48,890

0,835

Magaspart: 0,835 km

247

NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

248

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

249

száma, neve

hossza km

250

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

251

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

252

253

cm

kelte

254

06.01. Sárvári

7,193

Rába bp.

0.000

7,193

7,193

Sárvár

89

149,86

493

1900. IV. 09.

250

320

380

255

06.02. Körmendi

10,432

Rába bp.

0.000

4,434

4,434

Körmend

158,7

184,15

520

2009.VI.26.

300

380

440

A Rába bp.-on közút:
1,082 km

256

Rába jp.

0.000

0,741

0,741

257

Pinka bp.

0.000

5,257

5,257

258

06.03. Szentgott-
hárdi

14,244

Rába bp.

0.000

4,095

4,095

Szentgotthárd

205,9

215,15

491

2009.VI.25.

270

330

370

A Rába bp.-on árvízvédelmi fal: 0,694 km

259

Rába jp.

0.000

0,834

0,834

260

Lapincs bp.

0.000

0,564

0,564

261

Lapincs jp.

0.000

2,070

2,070

262

Lapincs árap. É.

0.000

2,006

2,006

263

Lapincs árap. D.

0.000

1,831

1,831

264

Láhn-patak bp.

0.000

1,373

1,373

Vasszentmihály
1. sz. vízmérce
Láhn-patak

0,7

203

n.a.

*

250

350

* az árapasztó vápa működésbe lépésekor

265

Vörös-patak jp.

0.000

0,665

0,665

266

Vörös-patak bp.

0.000

0,806

0,806

267

06.04. Murai

43,340

Gerencsér-á. bp.

0.000

1,255

1,255

Letenye
elrendelésre

35,6

137,86

554

2014.IX.15.

330

380

430

268

Gerencsér-á. jp.

0.000

1,244

1,244

269

Béci-p. jp.

0.000

3,100

3,100

270

Béci-p. bp.

0.000

3,114

3,114

271

Borsfai-p. jp.

0.000

1,363

1,363

272

Borsfai-p. bp.

0.000

1,351

1,351

273

Principális jp.

0.000

4.980

4,980

Murakeresztúr
megszüntetésre

10,3

128,73

585

2014.IX.16.

380

440

510

274

Mura bp.

0.000

26.933

26,933

275

06.05. Zalai

34,335

Zala bp.

0.000

13,112

13,112

Zalaapáti

22,8

105,4

424

1987. VIII. 7.

250

280

330

276

Szentgyörgyvári-p. bp.

0.000

0,606

0,606

*(445)

*(1963. III. 14.)

*jeges árvíz adatai

277

Szentgyörgyvári-p. jp.

0.000

0,595

0,595

278

Köszvényes-p. bp.

0.000

0,725

0,725

279

Zala jp.

0.000

9,839

9,839

280

Bárándi-p. bp.

0.000

1,385

1,385

281

Búberki-p. bp.

0.000

1.000

1,000

282

Búberki-p. jp.

0.000

0,993

0,993

283

Zalaapáti-p. bp.

0.000

0.900

0,900

284

Zalaapáti-p. jp.

0.000

0.900

0,900

285

Szentkirályi-p. bp.

0.000

0,775

0,775

286

Szentkirályi-p. jp.

0.000

0,778

0,778

287

Esztergályi-p. bp.

0.000

0,784

0,784

288

Esztergályi-p. jp.

0.000

0,743

0,743

289

Bókaházi-p. jp.

0.000

1.200

1,200

290

06.06. Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer

50,895

Északi lezáró töltés

0.000

3,302

3,302

2T műtárgy felvíz, Esztergályhorváti elrendelésre

100

680

710

730

Hídvégi-tó 2T, kazetta beeresztő műtárgy

291

Kazetta töltés

0.000

5,318

5,318

292

Terelőtöltés

0.000

3,973

3,973

293

Kísérleti tó töltése

0.000

0,790

0,790

294

Déli-vízzáró-
töltés

0.000

4,820

4,820

295

Zalavári-
határolótöltés

0.000

6,740

6,740

296

Ingói-berek lezáró- és összekötő töltés

0.000

2,259

2,259

297

Zala bp.-i töltés

0.000

0,789

0,789

4T vízleeresztő műtárgy alvíz, Balatonmagyaród megszüntetésre

100

570

600

630

Hídvégi-tó 4T, vízleeresztő műtárgy

298

1 sz. Terelőtöltés

0.000

5,763

5,763

299

2. sz Terelőtöltés

0.000

10,578

10,578

300

Völgyelzáró töltés

0.000

6,563

6,563

301

Egyesített-
övcsatorna

Középső szivattyútelep felvízi vízmérce

100

610

620

630

Mellékvölgy

302

Marótvölgyi-
csatorna

Főnyedi mérőszelvény

100

610

630

650

Mellékvölgy

303

Zala-Somogyi-
határárok

Szőkedencs vízmérce , 7. sz. fkl.út kereszteződésében lévő vízmérce

106,5

130

150

180

Mellékvölgy

304

FELSŐ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

305

A védelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna

A fővédvonal

A védekezési készültség elrendelésére és megszüntetésére mértékadó

Megjegyzés

306

száma, neve

hossza km

307

kezdő

végső

hossza km

vízmérce

vízállás, cm

308

neve és védvonala

szelvénye tkm

neve, helye fkm

"0"pont mBf.

LNV

I. fok

II. fok

III. fok

309

310

cm

kelte

311

07.01. Nagyhalász-
Vencsellő-
buji

26,098

Tisza bp.

0,000

0,200

0,200

Tiszabercel

569

91,36

882

2000. IV. 11.

600

700

800

Magaspart: 0,200 km

312

0,200

0,642

0,442

313

0,642

0,914

0,272

Magaspart: 0,272 km

314

0,914

1,287

0,373

315

Lónyay bp.

0,000

1,839

1,839

Parapetfal: 0,204

316

Lónyay zsilip keresztgát

0,000

0,365

0,365

317

318

Tisza bp.

1,393

24,000

22,607

1+287=1+3936

319

320

07.02. Veresmart-
nagyhalászi

22,727

Tisza bp.

24,000

46,377

22,377

Dombrád

593,08

94,06

890

1888. III. 24.

550

650

750

321

46,377

46,727

0,350