10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet

az árvíz- és a belvízvédekezésről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakkal – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I.

A rendelet hatálya

1. § Az árvíz- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtása során e rendelet szerint kell eljárniuk.

A védelmi szakaszok

2. § (1) A védekezésre kötelezetteknek védelmi tevékenységüket árvízvédelmi védvonalakon és belvízrendszerekben kell ellátniuk.

(2) Az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek a védekezés ellátása szempontjából védelmi szakaszokra oszlanak.

(3)¹ Az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek védelmi szakaszait, továbbá az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére mértékadó vízállásokat az 1. és a 2. számú melléklet tartalmazza. A belvízrendszerek műszaki adatait a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter normatív utasítása tartalmazza.

A védekezési tervek

3. § (1) A védekezésre kötelezetteknek az R. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében

a) árvízvédekezési,

b) jeges árvíz elleni védekezési,

c) lokalizációs,

d) belvízvédekezési,

e) szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján készített védekezési, együttműködési szabályzatot és

tervet kell készíteni.

(2) A védekezési terveknek tartalmazniuk kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes védekezéshez szükségesek.

(3) Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni. A terv tartalma:

a) műszaki leírás a védelmi szakasz adatainak, a szakaszra vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával;

b) áttekintő helyszínrajz a védett terület, az ott lévő települések, a közlekedési és egyéb infrastruktúrahálózatok, jelentősebb építmények, a lokalizációs vonalak, patakok, belvízvédelmi csatornák, csatlakozó védelmi szakaszok feltüntetésével;

c) részletes helyszínrajz a védelmi szakaszon és közvetlen környezetében lévő, a méretaránynak megfelelően ábrázolt jelentősebb építmények, továbbá a közeli települések, a folyó, a hullámtér és az anyagnyerő helyek feltüntetésével;

d) hossz-szelvény, a töltés koronaszintjének, a vízoldali és a mentett oldali terepszintnek, az eddig előfordult legmagasabb és a kiépítésre előírt (mértékadó) árvízszintnek, a töltésben lévő és azt keresztező létesítményeknek, továbbá a vízmércéknek az ábrázolásával;

e) jellemző töltés-keresztszelvények torzítatlan méretarányban, megadva, hogy a töltés mely szelvényszámai között érvényesek;

f) a töltésállapot jellemzése a védvonal feltártságának, valamint a biztonság számszerű értékelésére rendelkezésre álló adatoknak, a védvonal keresztmetszeti szerkezetének és a korábban végzett töltéserősítéseknek az összefoglaló (szöveges és rajzos) bemutatásával;

g) kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről;

h) a védvonalat keresztező létesítmények megvalósulási (állapot) terve, az üzemelési előírásokkal és a felülvizsgálatok jegyzőkönyveivel;

i) hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése;

j) segédletek (így például belső utasítások, kézikönyvek, korábbi védekezések zárójelentései, cím- és telefonjegyzék);

k) a szakasz védekezési naplója.

(4) Jeges árvíz elhárítási tervet azokon a folyókon (folyószakaszokon) kell készíteni, ahol a jégtorlasz képződés veszélye fennáll, vagy a folyón történő beavatkozással – jégrombolással – a jég megállása megakadályozható. A terv tartalma:

a) műszaki leírás a folyószakasz megfelelő részletességű jellemzésével, a mederállapot, a jégjárás, a jégmegállásra hajlamos helyek, az egyes jégjelenségeknél tervezett beavatkozások, továbbá a korábbi védekezések tapasztalatainak ismertetésével;

b) áttekintő helyszínrajz a folyószakasz, a holtágak és a mellékágak, a hullámtér, az árvízvédelmi vonalak, a folyóban lévő és a keresztező létesítmények, továbbá a jégtörő hajók állomáshelyei, valamint a menedékhelyek feltüntetésével;

c) részletes helyszínrajz a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

d) hossz-szelvény a jellemző vízszintekkel;

e) keresztszelvények a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

f) kimutatás a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

g) kimutatás a jégtörő hajók állomáshelyeiről és a menedékhelyekről;

h) a jégfigyelő szolgálat szakaszbeosztása;

i) segédletek (így például technológiai irányelvek, biztonságtechnikai előírások);

j) a védekezési napló.

(5) Lokalizációs tervet csak a lokalizációs lehetőségekkel rendelkező árvízi öblözetekre kell készíteni. A terv tartalma:

a) műszaki leírás az árvízvédelmi fővédvonalon kitört árvizet feltartóztató, a víz szétterülését megakadályozó vagy terelését szolgáló nyomvonalas létesítmények, a kitört víz tározási és visszavezetési lehetőségei műszaki adatainak, a lokalizálás a munkaerő-, anyag- és gépszükségletének, továbbá a veszélyeztetett településeknek feltüntetésével, illetőleg ismertetésével;

b) áttekintő helyszínrajz (szintvonalas térkép) a veszélyeztetett öblözet határainak, az öblözetben lévő települések, a lokalizációs és körtöltések, a lokalizálásra vagy a víz terelésére alkalmas nyomvonalas létesítmények, terepalakulatok, utak, vasutak egyéb nyomvonalas létesítmények, természetes medrek, belvíz-főcsatornák, méregraktárak és a veszélyes anyagok tárolási helyének feltüntetésével;

c) a lokalizációs művek részletes helyszínrajza;

d) a lokalizációs művek hossz- és keresztszelvényei;

e) az organizációs tervek.

(6) Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok és önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokhoz kapcsolódóan kell készíteni. A terv tartalma:

a) műszaki leírás a védelmi szakasz területének, belvízrendszereinek, – ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, – akkor a belvízrendszer főbb jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása, így különösen:

1. a főcsatornákba torkolló csatornákat a tulajdonosok, illetőleg egyéb jogcímen használók megnevezésével,

2. a szakasz területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével,

3. a főcsatornák, szivattyútelepek jellemző adataik feltüntetésével,

4. a belvíz tározására igénybe vehető területek, a művelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, a vízkormányzó műtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyú állások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával;

b) áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület határát, a településeket és azok közigazgatási határát, a vízitársulatok határát, a szakasz főcsatornáit, a torkolati szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat;

c) részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket;

d) a szakasz és a belvízrendszerek főcsatornáinak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, üzemelési vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, valamint a legutóbbi állapotfelvétel, a felmérés időpontjának feltüntetésével;

e) szivattyútelepek üzemeltetési előírásai (szabályzatai);

f) segédletek (így például korábbi védekezések zárójelentései, felülvizsgálati jegyzőkönyvek, cím- és telefonjegyzék);

g) a szakasz védekezési naplója.

(7)² A szakaszvédelmi terveken túlmenően a vízügyi igazgatóságoknak (a továbbiakban: VIZIG) működési területükre általános belvízvédekezési terveket is kell készíteniük. A terv tartalma:

a)³ a VIZIG síkvidéki területének leírása, amely magában foglalja a területi egységek lehatárolását, az éghajlati adottságokat, a közigazgatási tagozódást, a természetvédelmi területeket, a szomszédos államokkal vagy más VIZIG-ekkel összefüggő belvízi művek jellemzőit, az azokkal kapcsolatos megállapodásokat, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök (csatornahálózat, belvízátemelés, belvíztározás, vízátvezetési lehetőségek) jellemzőit, a vízitársulatok, önkormányzatok, üzemek tulajdonában, illetőleg egyéb jogcímen használatában lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök átfogó leírását;

b) a belvízvédekezés személyi (átlagos létszámszükséglet) és tárgyi feltételei;

c)⁴ a helyszínrajz, amely feltünteti a VIZIG-ek, a szakaszmérnökségek, továbbá a belvízrendszerek, belvízvédelmi szakaszok határát, a településeket, a fő- és mellékcsatornákat, a főművi szivattyútelepeket, a belvíztározókat, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket, valamint az egyezményekben rögzített vízátadási, vízátvételi helyeket.

(8) A védekezési tervek mellékletét képezi a védekezésre kötelezett szervezetek részéről a védekezésben résztvevők név-, cím- és beosztási jegyzéke.

(9)⁵ A VIZIG-ek és a vízgazdálkodási társulatok évenként védekezési szervezeti beosztást készítenek. A szervezeti beosztás tartalma:

a) a védekezéshez igénybe vehető személyek nevének, munkahelyük címének, telefonszámának, munkahelyi beosztásának, lakásuk címének, telefonszámának, továbbá védekezési beosztásuknak, szolgálati helyüknek és telefon-(fax-)számának,

b) az árvíz- és belvízvédekezési készültség egyes fokozataiban a védelmi szakaszon szolgálatot teljesítő irányító és őrszemélyzet létszámának – beleértve a segédőri és vészőri létszámot is –,

c) a szakasz-védelemvezetőnek és helyettesének

meghatározása.

(10) A védekezési szervezetek személyi beosztásaiban bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni.

(11)⁶ A védekezési tervek elkészítésére, továbbá módosítására kizárólag az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján területi vízgazdálkodás építmények tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkező személy vehető igénybe, aki köteles a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületre vonatkozó szakértőt a tervezésbe bevonni.

4. §⁷ A védekezési terveket a VIZIG-ek esetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében a működési területével érintett VIZIG hagyja jóvá.

A védekezési tervek elhelyezése

5. § (1)⁸ A VIZIG-ek védekezési terveit, valamint a belvízvédekezési tervek közül az általános belvízvédelmi tervet – a védekezési szervezeti beosztás kivételével – négy példányban kell elkészíteni, melyekből egy-egy példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban, valamint az OVF ügyeletén, a részletes belvízvédelmi terv egy-egy példányát a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban kell elhelyezni.

(2)⁹ Védekezési terveik egy példányát a helyi önkormányzatok a polgármesteri hivatalban, a vízitársulatok székhelyükön és a VIZIG illetékes szakaszvédelmi központjában helyezik el.

(3)¹⁰ Budapest főváros védekezési terveinek egy-egy példányát az OVF és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeletére is meg kell küldeni.

(4)¹¹ A VIZIG-eknek az általuk készített védekezési szervezeti beosztást meg kell küldeniük a megyei védelmi bizottság elnöke részére (Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének).

A védelmi művek, felszerelések, eszközök, gépek és anyagok, valamint a védekezési felkészülés felülvizsgálata

6. § (1) A védekezésre kötelezett szervezet vezetője által összeállított és vezetett bizottság a védelmi műveket, felszereléseket, eszközöket, gépeket, anyagokat, az információs és távközlő eszközöket, rendszereket, valamint a védekezési felkészültséget köteles évenként legalább egyszer felülvizsgálni.

(2) A bizottság a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amelyben megállapításait védelmi szakaszonként és a felülvizsgálat teljes körére kiterjedően rögzíti.

(3) A felülvizsgálat során megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedési tervben meg kell jelölni a szükséges teendők végrehajtásának határidejét, valamint az intézkedésért felelős személyeket.

(4) A védekezésre kötelezett szerv vezetőjének a védelmi helyzetről a felülvizsgálati jegyzőkönyvek alapján értékelő jelentést kell készítenie, és azt az intézkedési tervvel együtt december 10-ig jóváhagyásra meg kell küldenie a felülvizsgálatra jogosult szervnek.

(5) Ha az előrejelzések szerint védekezési készültség elrendelése várható, a védművek felülvizsgálata alapján készült intézkedési tervben szereplő és a védelmi biztonságot közvetlenül befolyásoló hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni.

(6) Az érintett védelmi szakaszokon a felülvizsgálatot rendkívüli védekezési készültséget, valamint a védművek megrongálódásával járó jelentősebb III. fokú védekezést követően is végre kell hajtani.

A védekezés megszervezése

7. § (1) A védekezés területét II. fokú készültség esetén

a) a védelmi szakaszra beosztottak a szakasz-védelemvezető,

b)¹² a szakasz-védelemvezető és helyettese az illetékes VIZIG vezetőjének (a továbbiakban: vízügyi igazgató),

c)¹³ a VIZIG működési területét III. fokú és azt meghaladó készültség esetén a vízügyi igazgató és helyettese az R. 3. § (3) bekezdés szerinti Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) vezetőjének

engedélyével hagyhatja el.

(2) A szakasz-védelemvezető a védekezésre kirendelt fegyveres erők és rendvédelmi szervek kijelölt erőivel azok parancsnokai útján, a többi erővel, anyaggal, eszközzel, géppel és felszereléssel közvetlenül rendelkezik.

(3) A védekező szervezetek a védekezés műszaki feladatait elsősorban saját erővel (munkaerő, anyag, felszerelés, gép és eszköz) kötelesek ellátni.

(4) Ha a védekezés műszaki feladatainak ellátásához a rendelkezésre álló saját erő nem elegendő, akkor

a)¹⁴ a VIZIG szakasz-védelemvezetője

1. segéd- és vészőröket, munkáscsapatokat, szivattyúgép-kezelőket és gépészeket alkalmazhat,

2. halasztást nem tűrő esetben az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrások kirendelését közvetlenül kérheti a védelmi szakasszal érintett település polgármesterétől, a vízügyi igazgató egyidejű tájékoztatása mellett;

b)¹⁵ a vízügyi igazgató

1. a területén működő vízitársulat, továbbá az együttműködési megállapodásokban szerződött szervezetek munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését közvetlenül,

2. más VIZIG munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését, a központi osztagot, a jégtörő hajókat, az országos védekezési készletet a Törzs útján,

3. a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek erőit a védelmi bizottságok, illetve a Törzs útján,

4. az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrásokat a védelmi bizottság útján

igényelheti.

(5)¹⁶ A vízitársulatok és az önkormányzatok védekezési készleteinek meghatározásához az illetékes VIZIG szakmai segítséget nyújt.

(6)¹⁷ Azoknak az anyagoknak, eszközöknek, szerszámoknak, felszereléseknek, gépeknek, tartozékoknak a mennyiségi meghatározását, amelyeket a VIZIG-eknek a védekezési készletben kell tartaniuk, valamint az országos védekezési tartalékra vonatkozó adatokat a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter normatív utasítása tartalmazza.

(7)¹⁸ A VIZIG-ek védekezési készletének legalább 80%-át a védelmi szakaszokra kell elosztani, és azokat a védelmi szakasz raktáraiban, a fennmaradó részt központi raktárban kell tárolni.

(8)¹⁹ A védekezési készlet országos tartalékát a kijelölt VIZIG tárolja és karbantartja.

Különleges védekezési feladatok

8. § (1)²⁰ Különleges felkészültséget és felszerelést igénylő védekezési feladatok elvégzésére a VIZIG-eken helyi, a kijelölt vízügyi igazgatóságoknál regionális védelmi osztag működik.

(2) A védelmi osztagok feladata különösen:

a) a töltésszakadás ideiglenes elzárása,

b) az ideiglenes mederelzárás,

c) a munkahelyi térvilágítás,

d) a vekezési anyagok vízi szállítása,

e) az ideiglenes szivattyúállás telepítése,

f) a vízminőségi kárelhárítás,

g) a robbantás,

h) a búvármunka.

(3)²¹ Az egyes védelmi osztagok által elvégezhető különleges védekezési feladatokat, az ahhoz szükséges létszámot és felszerelést az OVF főigazgatójának javaslatára a miniszter állapítja meg.

(4)²² A jeges árvíz elleni védekezés céljából a miniszter által kijelölt VIZIG-ek jégtörő hajókat tartanak fenn.

(5)²³ A vízrajzi adatok gyűjtését, feldolgozását, értékelését, az előrejelzések készítését, a földi jégmegfigyelő szolgálat megszervezését a VIZIG-ek és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság keretében az Országos Vízjelző Szolgálat (a továbbiakban: Vízjelző Szolgálat) végzik.

Védekezési gyakorlatok

9. § (1) A védekezésre való felkészítés és a továbbképzés érdekében védekezési és vezetési gyakorlatot kell tartani.

(2)²⁴ A gyakorlatot a VIZIG-eknél legalább kétévenként, a vízitársulatoknál négyévenként kell megtartani. Az OVF főigazgatója felmentést adhat azon VIZIG-ek részére, amelyek két éven belül III. fokú árvízvédekezést hajtottak végre.

(3) A gyakorlatot a védekezésben közreműködő szervek felkészítése érdekében a védelmi bizottsági gyakorlattal össze kell hangolni.

Védekezési ügyelet

10. § (1)²⁵ A Törzs ügyelete az OVF székházában működik.

(2) A védekező szervezetek ügyeletén számítógépen is vezetett és kinyomtatott védekezési naplót a védekezés befejeztével a szervezet vezetőjének hitelesítenie kell. A gépi adathordozón tárolt információkat a védekezési naplóval együtt meg kell őrizni.

Jelentések, tájékoztatások

11. § (1)²⁶ A vízállásokat és a védekezéssel kapcsolatos egyéb adatokat a védekező szervezet saját ügyeletére jelenti. A mértékadó árvizi vízmércék vízállásait – az egyéb adatokkal együtt – a VIZIG ügyelete az OVF ügyeletének jelenti.

(2) A vízügyi igazgató az R. 18. § (1) bekezdése szerinti napi jelentést II. fokú vagy annál magasabb készültség esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének tájékoztatásul megküldi.

(3)²⁷ Védekezési készültség ideje alatt az OVF, illetőleg a Törzs napi tájékoztatót készít, és azt az állandó tárcamegbízottaknak is megküldi.

(4) A védekező szervezetek felelős vezetői és a Törzs – a jelentősebb védekezési eseményekről – a sajtó, a rádió, a televízió számára, szervezett keretek között tájékoztatást adnak.

II.

Árvízvédekezési készültség

12. § (1) A készültség egyes fokozatait (I–III.) és az ezeknek megfelelő intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte, és további áradás várható.

(2) Jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető.

(3) Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható; ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett; ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – a Törzs vezetője útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.

(4) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent, és újabb áradás nem várható, illetőleg a készültség elrendelésének oka megszűnt.

(5) A védtöltéseken keletkezett szakadás vagy végrehajtott átvágás, illetőleg a védmű állékonyságát veszélyeztető rongálódás helyén a III. fokú készültség a helyreállításig nem szüntethető meg.

(6) A védekezési készültség elrendelését követően a sikeres védekezés érdekében – az éves karbantartási terven felül – el kell végezni: a kedvezőtlen időjárás következtében megrongálódott töltéskoronák és megközelítő utak ismételt kátyúzását, kavicsolását; a töltéskoronák, utak, rakodóterek hótalanítását, a műtárgyak zárószerkezeteinek jégtelenítését, a töltések és előterek soron kívüli kaszálását az átázási jelenségek megfigyelése érdekében.

(7) A bekövetkezett töltésszakadás, valamint a védmű állékonyságát súlyosan veszélyeztető rongálódás okainak kivizsgálására a miniszter külön bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a bekövetkezett esemény műszaki okainak feltárása és javaslattétel a hasonló események jövőbeli kialakulásának megelőzésére.

Feladatok az árvízvédekezés egyes készültségi
fokozataiban

Az I. fokú készültség

13. § (1) A készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetőnek a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védőművek, zsilipek és egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia.

(2) A készültség ideje alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 6 és 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.

A II. fokú készültség

14. § (1) A készültség tartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat naponta 6, 12, 18, 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.

(2)²⁸ A vízügyi igazgató a készültség elrendelésekor – ha további jelentős áradástól kell tartani – mozgósíthatja a KÖVIZIG védelmi osztagát vagy az osztag egyes részlegeit.

A III. fokú készültség

15. § (1) Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz és műtárgyaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra számítani lehet.

(2) Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A tetőző árvízszintek rögzítéséről és beméréséről, a vízhozammérésről, továbbá – szükség szerint – a légi megfigyelésről gondoskodni kell.

(3) Azt a helyet ahol a védvonal meghibásodhat a védekezési készletben rendszeresített jelzőzászlókészletből a fehér színűvel kell megjelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni.

(4) Előrejelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi igazgató köteles:

a) a védelmi osztagot készültségbe helyezni;

b) a védelmi bizottság elnökének javaslatot tenni az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti tervekben rögzített erőforrások igénybevételére.

A rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések

16. § (1) A vízügyi igazgató köteles gátszakadás veszélye esetén a lokalizációs tevékenység megkezdését elrendelni, és szükség esetén új lokalizációs mű kiépítése iránt a miniszternek javaslatot tenni.

(2) A vízügyi igazgató köteles a veszély mértékének megfelelő számú, de legalább két árvízvédelmi osztagot, továbbá – szükség szerint – a töltések és a műtárgyak vizsgálatára különleges felszerelésű csoportokat a Törzs útján igényelni és a helyszínen készenlétben tartani.

(3) A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak:

a) a védvonalak fegyveres őrzésére, járőrszolgálat megszervezésére, a veszélyeztetett védvonalszakaszok megvilágítására;

b) a védvonalon a védekezést ellátók kimentéséhez szükséges szállítóeszközök és mentőfelszerelés helyszíni készenlétben tartására;

c) a veszélyeztetett területről a lakosság és az anyagi javak kimenekítésére.

A jeges árvíz elleni védekezés

17. § (1) A felkészülés keretében a jégtörő hajókat minden év november 15-éig jégtörésre alkalmassá kell tenni.

(2)²⁹ A folyók jegesedése esetén – védekezési készültségen kívül is – a jelentésre kötelezetteknek az egyes folyók jégviszonyait minden reggel 9 óráig kell a VIZIG műszaki ügyeletére jelenteni. Az adatokat a VIZIG összesítés után 10 óráig a Vízjelzésnek továbbítja. A Vízjelző Szolgálat az országos jéghelyzetjelentést 11 óráig továbbítja az OVF – védekezés esetén a Törzs – ügyeletére.

(3)³⁰ A folyók jégviszonyait szükség szerint, az OVF, illetve a Törzs előzetes tájékoztatásával, légi megfigyeléssel is ellenőrizni kell.

(4) A jégtörő hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú készültség). A jégtörő hajók készenlétbe helyezését a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője rendeli el.

(5) A jégtörő hajókat szükség esetén tartózkodási helyükről a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani (II. fokú készültség). A jégtörő hajók útbaindítását a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi.

(6) A jégtörés megkezdését a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi (III. fokú készültség).

(7) A jégtörő hajókból álló kötelék munkájának irányítására a Törzs vezetője felelőst jelöl ki.

(8) A jégtörő hajókkal kell a zajló jég aprítását, torlódásmentes levezetését, a beállás késleltetését, jégbeállás esetén az egyenletes, zárt jégtakaró kialakulását, a kialakult jégtorlaszok felszámolását, a jéglevonulás elősegítését és a mederben levő műtárgyak védelmét biztosítani.

(9) Jeges árvíz veszélye esetén a vízügyi igazgató a jégrombolás egyéb eszközökkel történő végrehajtását is előkészíti és megszervezi.

(10) A jégtorlaszok duzzasztó hatásának megfigyelésére ideiglenes vízmércéket kell elhelyezni és a vízállások legalább kétóránkénti leolvasásáról és jelentéséről gondoskodni kell.

(11) Az R. 18. §-ában foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a jég megállását, megindulását (megindítását) a torlaszok kialakulását, megszűnését (felszámolását) jelenteni kell.

A lokalizálás

18. § (1) Ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a víz továbbterjedésének megakadályozásához, illetőleg a víz tereléséhez és visszavezetéséhez a vízügyi igazgató a szükséges intézkedéseket a lokalizációs terv alapján haladéktalanul köteles megtenni, és a lokalizációs munkák végrehajtására felelős vezetőt kijelölni.

(2) A lokalizálás során gondoskodni kell, különösen:

a) a lokalizációs művek nyílásainak elzárásáról, a védőképességi hiányok megszüntetéséről, szükség esetén új lokalizációs művek kiépítéséről;

b) a védvonal többi szakaszán a védekezés zavartalan folytatásáról;

c) a hírközlés biztonságáról;

d) a szakadás továbbterjedésének megakadályozásáról;

e) a szakadás elzárásáról;

f) a mentesített területre betört víz kártételeinek csökkentéséről és a mederbe való mielőbbi visszavezetéséről.

III.

A belvízvédekezési készültség

19. § (1) Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha

a) a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek;

b) a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését vagy a hóval betemetett szakaszok tisztítását kell elvégezni;

c) a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt.

(2) A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.

(3) A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni.

(4)³¹ Ha a VIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – köteles a Törzs vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.

(5)³² A VIZIG szakasz-védelemvezetője a belvízvédelmi rendszerben védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni, tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni.

(6) Amennyiben a belvízzel elöntött területekről a befogadók (csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan fennáll, a mentesítést a következő sorrendben kell végrehajtani: lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak, mezőgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó, erdő, legelő, egyéb.

(7) Az elöntések kiterjedésének meghatározása, illetőleg a beavatkozások megtervezésének elősegítése érdekében, szükség szerint, a Törzs tájékoztatásával, gondoskodni kell a légi megfigyelésről.

(8) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az elrendelés oka megszűnt.

Feladatok a belvízvédekezés egyes készültségi
fokozataiban

Az I. fokú készültség

20. § (1) A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát.

(2) A készültség ideje alatt – szükség szerint – nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. A főcsatornák mértékadó vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni, feljegyezni, és jelenteni a védekező szervezet ügyeletére az R. 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében.

(3) Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.

A II. fokú készültség

21. § Az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.

A III. fokú készültség

22. § A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket.

A rendkívüli belvízvédekezési készültség

23. § A belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetőjének javaslatára, a kormánybiztos engedélyezi.

IV.

A védekezések megszűnését követő intézkedések

24. § (1) A vízügyi igazgató

a)³³ I–III. fokú készültségben történt védekezést követően 30 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt az OVF-hez elfogadásra felterjeszti;

b)³⁴ III. fokú készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést az OVF-hez való felterjesztés előtt a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének, tájékoztatásul bemutatja;

c) a rendkívüli készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének egyetértésével a miniszternek elfogadásra felterjeszti.

(2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a hidrometeorológiai helyzet értékelését,

b) a jellemző vízállásokat,

c) a védekezési munkákat,

d) a védekezésben közreműködők létszámát,

e) a foglalkoztatott gépeket, járműveket,

f) a felhasznált anyagokat,

g) a védekezés költségeit,

h) a védekezés során szerzett tapasztalatokat.

V.

Záró és átmeneti rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Országos Vízügyi Hivatal elnökének az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat kiadásáról szóló 21/1971. (V. É. 22.) OVH utasítása, valamint a vízügyi szolgálat jégtörő hajóparkjának üzemeltetésével kapcsolatos feladatokról szóló 9/1973. (V. É. 9.) OVH elnöki utasítás hatályát veszti.

(2)³⁵

1. számú melléklet a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelethez³⁶

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A védelmi szakasz		A folyó,	A			A védekezési készültség elrendelésére
		a vízfolyás,	fővédvonal			és megszüntetésére mértékadó
	hossza	a csatorna	kezdő	végső		vízmérce					vízállás, cm			Megjegyzés
száma, neve					hossza	neve, helye		"0"
	km	neve és	szelvénye					pont	LNV		I.	II.	III.
		védvonala	tkm		km		fkm	mBf.	cm	kelte	fok	fok	fok
01.01.
Tát-Esztergomi	11,433	Duna jp.	0,000	3,363	3,363	Esztergom	1 718,5	100,92	813	2013.VI.08	500	600	650	Árvízvédelmi fal: 1,356 km
		Duna jp.	0,000	5,032	5,032									Magaspart: 0.190 km
		Kenyérmezei patak bp.	0,000	0,470	0,470									Közúti töltés: 4.842 km
		Únyi patak bp.	0,000	1,545	1,545
		Únyi patak jp.	0,000	1,023	1,023
01.02.														Árvízvédelmi fal: 0,911 km
Komárom- almásfüzítői	14,303	Duna jp.	0,000	14,303	14,303	Komárom	1 768,3	103,88	845	2013.VI.08	500	620	680	Magaspart: 3,462 km
														Közúti töltés: 0,570 km
01.03.
Vének-dunaremetei	26,433	Duna jp.	0,000	26,433	26,433	Nagybajcs	1 801,0	107,40	908	2013.VI.07	470	540	610
						Dunaremete	1 825,5	113,24	722	2013.VI.07	530	580	620
01.04.														I.fok elrendelésére kerülhet sor mértékadó vízhozam Rajka 800 m3/sec vagy azt meghaladó hozamok esetén is.
Dunaremete-rajkai	35,243	Duna jp.	26,433	61,676	35,243	Dunaremete	1 825,500	113,24	722	2013.VI.07	530	580	620
						Dunakiliti
						duzzasztó felvíz	1 842,3	110,00	1615	2013.VI.07	1400	1450	1490
01.05.
Vének-dunaszentpáli	35,695	Mosoni-Duna bp.	0,000	35,695	35,695	Nagybajcs	1 801,0	107,40	908	2013.VI.07	470	540	610	Árvízvédelmi fal: 0,935 km
						Bácsa	8,980	106,98	840	2013.VI.08	450	550	600	Magaspart: 0.118 km
						Győr	0,432	106,98	838	2013.VI.08	500	600	650
01.06.
Lajta menti	36,625	Lajta főmeder jp.	0,000	18,716	18,716	Mosonmagyaróvári	4,019	118,40	315	1965. VI. 9.	160	200	220	Magaspart: 5,413 km
		Lajta főmeder bp.	0,000	4,193	4,193	duzzasztó alvíz								Vasúti töltés: 0,285 m
		Lajta bp. csat. bp.	4,193	17,909	13,716
01.07.
Mosoni-Duna-	89,151	Mosoni-Duna jp.	6,618	34,548	27,930	Győr	0,432	106,98	838	2013.VI.08	500	600	650	Magaspart: 1.325 km
Rábca menti		Rábca bp.	0,000	26,642	26,642	Rábcakapi	28,211	109,92	434	1965. VI. 17.	250	300	350
		Hanság Főcsatorna bp.	26,642	31,035	4,393
		Rábca jp.	0,000	30,186	30,186
01.08.
Győr-árpási	30,236	Mosoni-Duna jp.	6,116	6,618	0,502	Győr	0,432	106,98	838	2013.VI.08	500	600	650	Árvédelmi fal: 1.279 km
		Rába bp.	0,000	29,734	29,734	Árpás	29,136	113,13	586	1965. IV. 25.	320	420	480	Magaspart: 0.113 km
01.09.
Árpás-répceszemerei	41,750	Rába bp.	29,734	60,659	30,925	Vág	51,395	124,34	456	1900. IV. 9.	250	300	350
		Répce árap. bp.	0,000	8,160	8,160	Répcelak-Újhíd	3,730	133,58	422	1965. IV. 25.	250	300	350
		Répce bp.	8,160	10,825	2,665
01.10.
Répcelak-sárvári	32,610	Répce árap. jp.	0,000	8,110	8,110	Répcelak-Újhíd	3,730	133,58	422	1965. IV. 25.	250	300	350
		Répce jp.	8,110	9,598	1,488
		Rába bp.	60,659	83,671	23,012	Ragyogóhíd	73,269	141,33	450	1900. IV. 9.	150	250	300
01.11.
Győr-koroncói	30,404	Mosoni-Duna jp.	0,000	6,116	6,116	Győr	0,432	106,98	838	2013.VI.08	500	600	650	Árvédelmi fal: 1,702 km
		Rába jp.	0,000	11,000	11,000	Gyirmót	1,400	109,07	630	2013.VI.08	320	400	480	Magaspart: 3.048 km
		Marcal jp.	0,000	7,806	7,806	Mórichida	18,050	113,00	391	1951. VI. 13.	250	300	350	Közúti töltés: 0,932 km
		Bakonyér jp.	0,000	2,750	2,750				(426)	1963. III. 15.
		Bakonyér bp.	0,000	2,732	2,732
01.12.
Koroncó-mórichidai	37,760	Rába jp.	11,000	29,508	18,508	Árpás	29,136	113,13	586	1965. IV. 25.	320	420	480
		Marcal bp.	0,000	19,252	19,252	Gyirmót	1,400	109,07	630	2013.VI.08	320	400	480
						Mórichida	18,050	113,00	391	1951. VI. 13.	250	300	350
									(426)	1963. III. 15.
01.13.
Mórichida-sárvári	54,633	Rába jp.	29,508	84,141	54,633	Árpás	29,136	113,13	586	1965. IV. 25.	320	420	480	Magaspart: 0,349 km
						Vág ( megszüntetésre)	51,395	124,34	456	1900. IV. 9.	250	300	350
						Ragyogóhíd (elrendelésre)	73,269	141,33	450	1900. IV. 9.	150	250	300

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A védelmi szakasz		A folyó, a	A			A védekezési készültség elrendelésére
		vízfolyás,	fővédvonal			és megszüntetésére mértékadó
	hossza	a csatorna	kezdő	végső		vízmérce					vízállás, cm			Megjegyzés
száma, neve					hossza	neve, helye		"0"
	km	neve és	szelvénye					pont	LNV		I.	II.	III.
		védvonala	tkm		km		fkm	mBf.	cm	kelte	fok	fok	fok
02.01.
Dunaegyháza-tassi	24,360	Duna bp.	0,000	24,360	24,360	Tass	1586,2	89,28	908	2013. VI. 10.	750	850	880	Magaspart: 0,530 km
									(996)	1956. III. 8.
02.02.
Tass-szigetújfalui	20,418	Duna bp.	24,360	44,778	20,418	Budapest	1646,5	94,97	891	2013. VI. 09.	620	700	800	Árvízvédelmi fal: 0,08 km
									(867)	1876. II. 26.				Magaspart: 0,350 km
02.03.
Szigetújfalu-csepeli	29,922	Duna bp.	44,778	74,700	29,922	Budapest	1646,5	94,97	891	2013. VI. 09.	700	760	820
									(867)	1876. II. 26
02.04.
Kvassay-zsilipi	0,452	Duna bp.	0,000	0,452	0,452	Budapest	1646,5	94,97	891	2013. VI. 09.	620	700	800	Árvízvédelmi fal: 0,070 km
									(867)	1876. II. 26.
02.05.
Gödi	4,150	Duna bp.	0,000	3,180	3,180	Nagymaros	1694,6	99,43	751	2013. VI. 09.	520	620	670	Árvízvédelmi fal:
		Sződ-Rákos bp.	0,000	0,970	0,970				(763)	1876. II. 25.				0,035 km
02.06.
Dunafüred-érdi		Duna jp.	0,000	3,050
	7,758		0,000	3,108	6,158	Budapest	1646,5	94,97	891	2013. VI. 09.	650	750	820
		Benta p. jp.	0,000	1,600	1,600				(867)	1876. II. 26.
02.07.
Szentendrei-szigeti	24,701	Duna jp.	0,000	15,642	15,642	Nagymaros	1694,6	99,43	751	2013. VI. 09.	520	620	670	Magaspart: 1,600 km
		Szentendrei-	0,000	9,059	9,059				(763)	1876. II. 25.
		Duna bp.
02.08.
Budakalászi	8,742	Barát p. bp.	0,000	2,600	2,600	Nagymaros	1694,6	99,43	751	2013. VI. 09.	520	620	670	Árvízvédelmi fal:
		Szentendrei-	0,000	4,050	4,050				-763	1876. II. 25.				0,062 km
		Duna jp.
		Dera p. jp.	0,000	2,092	2,092
02.09.
Ipolydamásd-	13,192	Ipoly bp.	0,000	1,500		Ipolytölgyes	17,2	105,74	611	2010. VI. 06.	420	470	520
Letkés-			0,000	9,151	10,651				(550)	1976. XII. 9.
ipolytölgyesi		Letkés p. bp.	0,000	0,440	0,440
		Letkés p. jp.	0,000	0,445	0,445
		Nyerges p. bp.	0,000	0,556	0,556
		Nyerges p. jp.	0,000	0,700	0,700
		Gandái p. bp.	0,000	0,400	0,400
02.10.
Ipolyvece-Dejtár-	29,246	Ipoly bp.	0,000	1,327		Balassagyarmat	93,742	136,68	474	2010. VI. 04.	300	350	400	Magaspart: 0,273 km
			0,000	8,553
			0,000	4,150
			0,000	4,151	18,181
Balassagyarmat-		Derék p. bp.	0,000	1,546	1,546	Nógrádszakál	136,734	157,08	393	2010. VI. 04.	330	350	370
szécsényi		Derék p. jp.	0,000	2,090	2,090
		Lókos p. bp.	0,000	1,850	1,850
		Lókos p. jp.	0,000	1,768	1,768
		Szentlélek p. jp.	0,000	3,811	3,811
02.11.
Jászfelső-	82,915	Zagyva jp.	0,000	39,084	39,084	Apc	119,2	129,10	387	2010. V. 18.	250	300	350	Magaspart: 0,545 km
szentgyörgy-		Zagyva bp.	0,000	36,792	36,792				(458)	1963. III. 13.
jobbágyi		Galga jp.	0,000	1,200	1,200	Hatvan-alsó	104	113,69	473	2010. V. 18.	310	350	400
		Galga bp.	0,000	1,200	1,200				(510)	1941. II. 13.
		Herédi-Bér jp.	0,000	0,600	0,600
		Herédi-Bér bp.	0,000	1,200	1,200	Szentlőrinckáta	87,826	103,75	359	2010. V. 18.	220	270	320
		Szuha p. jp.	0,000	0,641	0,641				(320)	1963. III. 13.
		Szuha p. bp.	0,000	1,710	1,710
		Tolvajló p. jp.	0,000	0,488	0,488
02.12.														2,540 em3
Mátraverebélyi tározó	2,415	Zagyva p.	0,000	2,415	2,415	Tározói	145,95	175,50	730	1999.VII. 11.	300	665	755	1%-os árvíznél
02.13.														1,770 em3
Maconkai tározó	1,533	Zagyva p.	0,000	1,533	1,533	Tározói	153,12	192,60	665	1999.VII. 11.	550	600	650	1%-os árvíznél
02.14.														2,677 em3
Tarján-pataki tározó	2,068	Tarján p.	0,000	2,068	2,068	Tározói	3,3	194,62	775	2010. VI. 06.	810	850	900	1%-os árvíznél

ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A védelmi szakasz

A folyó, a

A

A védekezési készültség elrendelésére

vízfolyás,

fővédvonal

és megszüntetésére mértékadó

hossza

a csatorna

kezdő

végső

vízmérce

vízállás, cm

Megjegyzés

száma, neve

hossza

neve, helye

"0"

km

neve és

szelvénye

pont

LNV

I.

II.

III.

védvonala

tkm

km

fkm

mBf.

cm

kelte

fok

fok

fok

03.01.

Baja-margittaszigeti

47,800

Duna bp.

0,000

47,800

47,800

Baja

1478,7

80,99

989

2013.VI.12

700

800

900

Közút: 12,575 km

(1037)

1956. III. 13.

Üzemi út: 3,892 km

03.02

Baja-foktői

38,345

Duna bp.

2,655

41,000

38,345

Baja

1478,7

80,99

989

2013.VI.12

700

800

900

(1037)

1956. III. 13.

03.03.

Uszód-solti

41,077

Duna bp.

41,000

82,077

41,077

Paks

1531,3

85,38

982

2013.VI.11

600

700

800

Közút: 1,349 km

(1006)

1876. II. 27.

Üzemi út: 13,199 km

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A védelmi szakasz		A folyó, a	A			A védekezési készültség elrendelésére
		vízfolyás,	fővédvonal			és megszüntetésére mértékadó
	hossza	a csatorna	kezdő	végső		vízmérce					vízállás, cm			Megjegyzés
száma, neve					hossza	neve, helye		"0"
	km	neve és	szelvénye					pont	LNV		I.	II.	III.
		védvonala	tkm		km		fkm	mBf.	cm	kelte	fok	fok	fok
04.01.
Báta-Siótorok-	43,111	Duna jp.	0,000	28,692	28,692	Sió torkolat alvíz	2,6	79,32	1259	2013.VI.12	1050	1150	1250
szekszárdi		Sió jp.	0,000	14,419	14,419	Szekszárd	19,118	85,09	680	1945. II. 14.	500	600	650
									(814)	1956. III. 13.
04.02.
Siótorok-paksi	30,415	Duna jp.	28,692	59,107	30,415	Paks	1531,3	85,38	891	2013.VI.11	650	800	900
									(1006)	1876. II. 27.
04.03.
Paks-bölcskei	25,613	Duna jp.	59,107	84,720	25,613	Paks	1531,3	85,38	891	2013.VI.11	650	800	900	Közút: 3,478 km
									(1006)	1876. II. 27.				Magaspart: 2,141 km
04.04
Ercsi-adonyi	31,402	Duna jp.	0,000	19,603	19,603	Adony	1597,8	91,68	766	2013.VI.10	550	650	700	Közút: 19,660 km
		Váli víz jp.	0,000	4,235	4,235				(820)	1941. II. 15.
		Váli víz bp.	0,000	2,829	2,829
		Szent-László víz bp.	0,000	4,735	4,735
04.05.
Siótorok-kölesdi	34,442	Sió bp.	0,000	17,635	17,635	Szekszárd	19,118	85,09	680	1945. II. 14.	500	600	650
		Nádor bp.	0,000	16, 807	16,807				(814)	1956. III. 13.
04.06.
Szekszárd-Sióagárd-kölesdi	43,325	Sió jp. Sió bp.	14,419 17,635	18,153 36,175	3,734 18,540	Szekszárd	19,118	85,09	680	1945. II. 14.	500	600	650
		Nádor jp.	0,000	16,373	16,373				(814)	1956. III. 13.
		Völgységi p. jp.	0,000	2,448	2,448
		Völgységi p. bp.	0,000	2,230	2,230
04.07.
Kölesd-simontornyai	32,350	Sió bp.	36,175	68,525	32,350	Simontornya	74,3	91,76	682	1940. III. 19.	500	550	600
									(459)	1964. I. 1.

DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A védelmi szakasz		A folyó, a	A			A védekezési készültség elrendelésére
		vízfolyás,	fővédvonal			és megszüntetésére mértékadó
	hossza	a csatorna	kezdő	végső		vízmérce					vízállás, cm			Megjegyzés
száma, neve					hossza	neve, helye		"0"
	km	neve és	szelvénye					pont	LNV		I.	II.	III.
		védvonala	tkm		km		fkm	mBf.	cm	kelte	fok	fok	fok
05.01.
Mohácsi	19,865	Duna jp.	0,000	19,865	19,865	Mohács	1446,8	79,2	984	1965. VI. 19.	700	850	950	Árvízvédelmi fal:
									(1010)	1956. III. 13.				1,515 km
05.02.
Drávaszabolcsi	45,005	Dráva bp.	0,000	31,709	31,709	Drávaszabolcs	77,7	86,76	596	1972.VII.22.	430	480	520
		Fekete-víz bp.	0,000	4,618	4,618
		Pécsi-víz bp.	0,000	2,153	2,153
		Fekete-víz jp.	0,000	6,525	6,525
05.03.
Drávasztárai	42,386	Dráva bp.	31,709	74,095	42,386	Szentborbás	133,1	94,74	634	1972.VII.20.	460	530	560	Magaspart: 0,835 km

NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A védelmi szakasz		A folyó, a	A			A védekezési készültség elrendelésére
		vízfolyás,	fővédvonal			és megszüntetésére mértékadó
	hossza	a csatorna	kezdő	végső		vízmérce					vízállás, cm			Megjegyzés
száma, neve					hossza	neve, helye		"0"
	km	neve és	szelvénye					pont	LNV		I.	II.	III.
		védvonala	tkm		km		fkm	mBf.	cm	kelte	fok	fok	fok
06.01.
Sárvári	7,193	Rába bp.	0,000	7,193	7,193	Sárvár	89	149,86	493	1900. IV. 09.	250	320	380
06.02.
Körmendi	10,432	Rába bp.	0,000	4,434	4,434	Körmend	158,7	184,15	520	2009.VI.26.	300	380	440	A Rába bp.-on közút:
		Rába jp.	0,000	0,741	0,741									1,082 km
		Pinka bp.	0,000	5,257	5,257
06.03.
Szentgotthárdi	14,244	Rába bp.	0,000	4,095	4,095	Szentgotthárd	205,9	215,15	491	2009.VI.25.	270	330	370	A Rába bp.-on
		Rába jp.	0,000	0,834	0,834									árvízvédelmi fal:
		Lapincs bp.	0,000	0,564	0,564									0,694 km
		Lapincs jp.	0,000	2,070	2,070
		Lapincs árap. É.	0,000	2,006	2,006
		Lapincs árap. D.	0,000	1,831	1,831
		Lahn patak bp.	0,000	1,373	1,373	Vasszentmihály	0,7	203,00		n.a.	*	250	350	* az árapasztó vápa működésbe lépésekor
		Vörös patak jp.	0,000	0,665	0,665	1. sz. vízmérce
		Vörös patak bp.	0,000	0,806	0,806	Lahn patak
06.04.
Murai	43,360	Gerencsér á. bp.	0,000	1,255	1,255	Letenye	35,6	137,86	554	2014.IX.15.	330	380	430
		Gerencsér á. jp.	0,000	1,244	1,244	elrendelésre
		Béci p. jp.	0,000	3,100	3,100
		Béci p. bp.	0,000	3,114	3,114
		Borsfai p. jp.	0,000	1,363	1,363
		Borsfai p. bp.	0,000	1,351	1,351
		Principális jp.	0,000	5,000	5,000	Murakeresztúr
		Mura bp.	0,000	26,933	26,933	megszüntetésre	10,3	128,73	585	2014.IX.16.	380	440	510
06.05.
Zalai	34,335	Zala bp.	0,000	13,112	13,112	Zalaapáti	22,8	105,40	424	1987. VIII. 7.	250	280	330
		Szentgyörgy-							(445)	1963. III. 14.
		vári p. bp.	0,000	0,606	0,606
		Szentgyörgy-
		vári p. jp.	0,000	0,595	0,595
		Köszvényes p. bp.	0,000	0,725	0,725
		Zala jp.	0,000	9,839	9,839
		Bárándi-p. bp.	0,000	1,385	1,385
		Búberki-p. bp.	0,000	1,000	1,000
		Búberki-p. jp.	0,000	0,993	0,993
		Zalaapáti-p. bp.	0,000	0,900	0,900
		Zalaapáti-p. jp.	0,000	0,900	0,900
		Szentkirályi-p. bp.	0,000	0,775	0,775
		Szentkirályi-p. jp.	0,000	0,778	0,778
		Esztergályi-p. bp.	0,000	0,784	0,784
		Esztergályi-p. jp.	0,000	0,743	0,743
		Bókaházi-p. jp.	0,000	1,200	1,200
06.06.
Kis-Balaton Vízvédelmi	55,627	Zala bal parti töltés	0,000	5,756	5,756	2T műtárgy felvíz,		100,00			680	710	730	Hídvégi-tó 2T, kazetta
Rendszer		Északi lezáró töltés	0,000	3,302	3,302	Esztergályhorváti								beeresztő műtárgy
		Kazetta töltés	0,000	5,318	5,318	elrendelésre
		Terelőtöltés	0,000	3,973	3,973
		Kísérleti tó töltése	0,000	0,790	0,790
		Déli-vízzáró-töltés	0,000	4,820	4,820
		Zalavári-határolótöltés	0,000	6,883	6,883
		Ingói-berek lezárótöltés	0,000	0,980	0,980
		Zala bp.-i töltés	0,000	0,856	0,856	4T vízleeresztő		100,00			570	600	630	Hídvégi-tó 4T,
		1 sz. Terelőtöltés	0,000	5,864	5,864	műtárgy alvíz,								vízleeresztő műtárgy
		2. sz Terelőtöltés	0,000	10,522	10,522	Balatonmagyaród
		Völgyelzáró töltés	0,000	6,563	6,563	megszüntetésre
		Egyesített-övcsatorna				Középső szivattyútelep felvízi vízmérce		100,00			610	620	630	Mellékvölgy
		Marótvölgyi-csatorna				Főnyedi mérőszelvény		100,00			610	630	650	Mellékvölgy
		Zala-Somogyi-határárok				Szőkedencs vízmérce , 7. sz. fkl.út kereszteződésében lévő vízmérce		106,50			130	150	180	Mellékvölgy

FELSŐ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A védelmi szakasz		A folyó, a	A			A védekezési készültség elrendelésére
		vízfolyás,	fővédvonal			és megszüntetésére mértékadó
	hossza	a csatorna	kezdő	végső		vízmérce					vízállás, cm			Megjegyzés
száma, neve					hossza	neve, helye		"0"
	km	neve és	szelvénye					pont	LNV		I.	II.	III.
		védvonala	tkm		km		fkm	mBf.	cm	kelte	fok	fok	fok
07.01.														Magaspart: 0,200 km
Nagyhalász-	26,133	Tisza bp.	0,000	0,200	0,200	Tiszabercel	569	91,36	882	2000.IV.11.	600	700	800
Vencsellő-buji			0,200	0,642	0,442
			0,642	0,914	0,272									0,272 km
			0,914	1,287	0,373
			1,287	24,000	22,713
		Lónyay bp.	0,000	1,839	1,839
		Lónyay zsilip keresztgát	0,000	0,294	0,294									Összesen: 0,472 km
07.02.
Veresmart-	22,377	Tisza bp.	24,000	46,377	22,377	Dombrád	593,08	94,06	890	1888.III.24.	550	650	750	Magaspart: 0,350 km
nagyhalászi
07.03.
Zsurk-veresmarti	25,678	Tisza bp.	46,727	47,586	0,859	Záhony	627,8	98,14	758	2001. III. 9.	500	600	700	Magaspart:
			48,075	48,810	0,735				(758)	1941. II. 19.				0,489 km
			48,930	57,300	8,370									0,120 km
			57,341	62,300	4,959									0,041 km
			62,500	65,522	3,022									0,200 km
			65,543	73,008	7,465									0,021 km
			74,232	74,500	0,268									Összesen: 0,871 km
07.04.
Vásárosnamény-	19,640	Tisza bp.	76,200	82,000	5,800	Vásárosnamény	684,45	101,98	943	2001. III. 7.	600	750	800	Magaspart: + 18,723 km
zsurki			86,600	89,050	2,450
			98,600	99,370	0,770
			100,500	104,240	3,740
			104,500	111,380	6,880
07.05.
Szatmárcseke-	31,300	Tisza bp.	112,000	143,300	31,300	Tiszabecs	744,3	114,34	736	2001. III. 6.	300	400	500	Parapetfal: 0,496 km
olcsvaapáti						Tivadar	705,7	105,40	1014	2001. III. 6.	500	600	700
07.06.
Magosliget-	26,022	Batár bp.	0,000	9,940	9,940	Tiszabecs	744,3	114,34	736	2001. III. 6.	300	400	500	Árvízvédelmi fal:
tiszakóródi		Tisza bp.	143,300	159,382	16,082									Batár: 0,104 km
														Parapetfal: 0,166 km
07.07.
Vásárosnamény- lónyai	31,000	Tisza jp.	0,000	31,000	31,000	Vásárosnamény	684,45	101,98	943	2001. III. 7.	600	750	800
07.08.
Tarpa- vásárosnaményi	29,469	Tisza jp.	31,000	31,800	0,800	Tiszabecs	744,3	114,34	736	2001. III. 6.	300	400	500	Közút: 0,700 km
			32,500	44,157	11,657	elrendelésre								Hibaszelvény: 1,643 km
			45,800	62,812	17,012	Tivadar	705,7	105,40	1014	2001. III. 6.	500	600	700	44+157=45+800
						megszüntetésre								Parapetfal: 0,734 km
07.09.
Kótaj-vencsellői	30,864	Lónyay bp.	1,839	3,900	2,061	Lónyay zsilip	2,534	87,40			600	700	800	Magaspart: 0,200 km
			4,225	4,550	0,325	felvizi vm.								Magaspart: 1,283 km
			5,280	6,970	1,690									Összesen:1,483km
			7,000	8,968	1,968
			9,000	9,700	0,700									Parapetfal: 204 m
			9,800	18,234	8,434
		Lónyay jp.	-0,116	0,000	0,116									Magaspart: 0,400 km
			0,000	3,872	3,872									0,108 km
			3,980	9,078	5,098									2,102 km
			11,180	16,580	5,400									0,220 km
			16,800	18,000	1,200									Összesen: 2,830 km
07.10.
Lónyay főcsat. balpart	48,969	Lónyay bp.	19,056	21,500	2,444	Kemecse	28,42	90,80	876	1941. II. 17.	700	750	800	Magaspart: 8,680 km
			21,600	24,415	2,815	Kótaj	21,23	90,58	899	2000.IV.11.	650	700	800
			25,000	25,350	0,350
			26,100	26,500	0,400
			26,630	30,112	3,482
			31,257	31,925	0,668
			33,600	33,850	0,250
			35,100	39,000	3,900
			39,300	39,650	0,350
			39,900	41,900	2,000
			42,100	44,526	2,426
		Máriapócsi IV. ff. jp.	0,000	3,750	3,750
		Máriapócsi IV. ff. bp.	0,000	3,800	3,800
		Kállai VII. ff. jp.	0,000	1,223	1,223
		Sényői VI. ff. bp.	0,000	4,060	4,060
		Sényői VI. ff. jp.	0,000	4,070	4,070
		Kállai VII. ff. bp.	0,000	1,863	1,863
		Érpataki VIII. ff. jp.	0,000	3,300	3,300
		Simai IX. ff. bp.	1,200	2,868	1,668
		Simai IX. ff. jp.	0,000	2,800	2,800
		Érpataki VIII. ff. bp	0,000	3,350	3,350
07.11.
Berkesz-kótaji	19,813	Lónyay jp.	18,000	21,380	3,380	Kemecse	28,42	90,80	876	1941. II. 17.	700	750	800	Magaspart: 6,715 km
			23,230	30,250	7,020
			31,855	32,250	0,395
			33,240	37,220	3,980	Kótaj	21,23	90,58	899	2000.IV.11.	650	700	800
			37,400	37,900	0,500
			38,200	42,738	4,538
07.12.
Mérkvállaj-	21,844	Kraszna bp.	0,000	10,097	10,097	Ágerdőmajor	44,9	110,39	651	1970.VI.13	470	550	580	Magaspart: 37,933 km
vásárosnaményi			15,400	19,280	3,880					1974.VII.15.
			33,700	35,910	2,210	Kocsord	22,62	106,65	702	1980.VII.27.	450	530	580
			37,200	39,480	2,280					1980.VII.28.
			56,400	59,777	3,377
07.13.
Ágerdőmajor-olcsvai	40,482	Kraszna jp.	0,000	40,482	40,482	Ágerdőmajor	44,9	110,39	651	1970.VI.13.	470	550	580
										1974.VII.15.
						Kocsord	22,62	106,65	702	1980.VII.27.	450	530	580
										1980.VII.28.
07.14.
Csenger-olcsvai	46,650	Szamos bp.	0,000	46,650	46,650	Csenger-Hydra	49,4	113,56	902	1970.V.14.	500	650	700
						Tunyogmatolcs	21,9	106,21	1040	1970.V.15.	600	750	850
07.15.
Szamosbecs-	46,385	Szamos jp.	0,000	46,385	46,385	Csenger-Hydra	49,4	113,56	902	1970.V.14.	500	650	700
olcsvaapáti						Tunyogmatolcs	21,9	106,21	1040	1970.V.15.	600	750	850
07.16.
Nagyhódos-kölcsei	40,239	Túr bp.	0,000	27,015	26,665	Garbolc	27,7	116,50	646	1970.V.14.	300	400	450
		Sáréger jp.	0,000	6,800	6,800	Sonkád	11,5	112,59	629	2001. III. 6.	300	400	450
		Sáréger bp.	0,000	6,774	6,774
07.17.
Kispalád	35,425	Palád bp.	0,000	0,980	0,980	Garbolc	27,7	116,50	646	1970.V.14.	300	400	450
Hármashatár-		Palád jp.	0,000	6,423	6,423	Sonkád	11,5	112,59	629	2001. III. 6.	300	400	450
tiszakóródi		Túr jp.	0,000	28,022	28,022

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
A védelmi szakasz		A folyó, a	A			A védekezési készültség elrendelésére
		vízfolyás,	fővédvonal			és megszüntetésére mértékadó
	hossza	a csatorna	kezdő	végső		vízmérce					vízállás, cm			Megjegyzés
száma, neve					hossza	neve, helye		"0"
	km	neve és	szelvénye					pont	LNV		I.	II.	III.
		védvonala	tkm		km		fkm	mBf.	cm	kelte	fok	fok	fok
08.01.
Sarud-négyesi	43,829	Laskó bp.	0,000	4,600	4,600	Tiszakeszi	464,2	86,22	811	2000. IV. 13.	500	600	650
		Tisza jp.	0,000	12,944	12,944	elrendelésre
		Rima bp.	0,000	7,826	7,826	Tiszafüred	430,4	83,16	881	2000. IV. 16.	650	690	730
		Rima jp.	0,000	7,955	7,955	megszüntetésre
		Eger bp.	0,000	1,100	1,100
		Eger jp.	0,000	1,045	1,045
		Csincse bp.	0,000	4,159	4,159
		Csincse jp.	0,000	4,200	4,200
08.02.
Négyes-tiszakeszi	25,332	Tisza jp.	12,944	39,776	25,332	Tiszakeszi	464,2	86,22	811	2000. IV. 13.	500	600	650	33,602-35,102
						elrendelésre								(szelvényezési hiba
						Tiszafüred	430,4	83,16	881	2000. IV. 16.	650	690	730	1500 m)
						megszüntetésre
08.03.
Tiszakeszi-	32,532	Tisza jp.	39,776	64,227	24,451	Tiszapalkonya	484,7	87,28	806	2000. IV. 12.	500	600	650	Árvízvédelmi
sajószögedi		Sajó jp.	0,000	6,051	6,051	elrendelésre								fal: 2,736 km
		S.szöged I.	0,000	1,609	1,609	Tiszakeszi	464,2	86,22	811	2000. IV. 13.	500	600	650
		S.szöged II.	0,000	0,421	0,421	megszüntetésre
08.04.
Inérhát-tokaji	46,775	Tisza jp.	0,000	45,381	45,381	Tokaj	543,08	89,34	928	2000. IV. 11.	650	700	800	Magaspart: 5,230 km
		Bodrog jp.	0,000	1,394	1,394	elrendelésre								Árvízvédelmi fal:
						Tiszapalkonya	484,7	87,28	806	2000. IV. 12.	500	600	650	1,424 km
						elrendelésre
						megszüntetésre
08.05/I.
Zalkod-	31,600	Tisza jp.	0,000	31,600	31,600	Tiszabercel	569	91,36	882	2000. IV. 11.	600	700	800	Magaspart: 0,683 km
tiszacsermelyi						elrendelésre
						Tokaj	543,08	89,34	928	2000. IV. 11.	650	-	-
						megszüntetésre
08.05/II.
Tiszacsermely-	36,342	Tisza jp.	31,600	67,942	36,342	Záhony	627,8	98,14	758	2001. III. 5.	500	600	700	Magaspart: 3,900 km
zemplénagárdi						elrendelésre			(758)	1941. II. 19.
						Tiszabercel	569	91,36	882	2000. IV. 11.	600	700	800
						megszüntetésre
08.05/II-T.
Cigándi-Tiszakarádi	23,830	Tisza jp.	0,000	23,830	23,830	Záhony	627,8	98,14	758	2001. III. 5.	500	600	700	Amennyiben a tározó
Árvízi tározó									(758)	1941. II. 19.				megnyitásra kerül
08.06.
Bánréve-felsőzsolcai	44,286	Sajó bp-i körtöltés				Sajópüspöki	123,5	148,38	416	2010. VI. 05.	200	250	300	Árvízvédemi fal:
		-Felsőzsolcai	0,000	5,798	5,798									0,677 km
		Sajó bp.	0,000	30,263	30,263
		Névtelen bp.	0,000	0,947	0,947	Sajószentpéter	76,5	121,82	406	2010. VI. 05.	250	300	350
		Névtelen jp.	0,000	0,950	0,950
		Keleméri jp.	0,000	0,764	0,764
		Keleméri bp.	0,000	0,950	0,950	Felsőzsolca	49,4	107,22	512	1974. X. 24.	300	350	400
		Szörnyűv. bp.	0,000	0,414	0,414
		Szuha jp.	0,000	1,400	1,400
		Szuha bp.	0,000	1,500	1,500
		Vörös J. jp.	0,000	1,300	1,300
08.07.
Miskolc-sajópüspöki	33,421	Sajó jp-i körtöltés				Sajópüspöki	123,5	148,38	416	2010. VI. 05.	200	250	300	Árvízvédelmi
		- Nagycsécsi	0,000	1,094	1,094									fal: 0,570 km
		- Ónodi	0,000	2,642	2,642									Magaspart: 0,250 km
		Sajó jp.	0,000	26,281	26,281	Sajószentpéter	76,5	121,82	406	2010. VI. 05.	250	300	350
		Szinva jp.	0,000	0,300	0,300
		Szinva bp.	0,000	0,450	0,450
		Mercse jp.	0,000	0,977	0,977	Felsőzsolca	49,4	107,22	512	1974. X. 24.	300	350	400
		Hangony jp. Hagony bp.	0,000 0,000	0,840 0,837	0,840 0,837
08.08.
Hernádnémeti-	33,752	Hernád jp.	0,000	27,240	27,240	Hidasnémeti	97	151,28	503	2010. VI. 06.	200	250	300	Magaspart: 2,285 km
hernádszurdoki		Vadász jp.	0,000	1,300	1,300	Gibárt	65,5	128,78	555	2010. VI. 06.	300	350	400
		Vadász bp.	0,000	1,580	1,580	Gesztely	24,4	108,08	517	2010. VI. 04.	250	300	350
		Garadna jp.	0,000	1,832	1,832
		Garadna bp.	0,000	1,800	1,800
08.09.
Hidasnémeti-bőcsi	28,294	Hernád bp.	0,000	26,424	26,424	Hidasnémeti	97	151,28	503	2010. VI. 06.	200	250	300
		Gönci jp.	0,000	0,870	0,870	Gibárt	65,5	128,78	555	2010. VI. 06.	300	350	400
		Gönci bp.	0,000	1,000	1,000	Gesztely	24,4	108,08	517	2010. VI. 04.	250	300	350
08.10.
Inérhát-taktaföldvári	43,349	Sajó bp.	0,000	8,000	8,000	Tiszapalkonya	484,7	87,28	806	2000. IV. 12.	500	600	650
		Takta bp.	8,000	36,643	28,643	Kesznyéten Árv.k	2,4	89,33	670	2010. VI. 08.	300	370	450
		Takta jp.	0,000	6,706	6,706	Taktaföldvár	24,4	92,22	410	2010. VI. 05.	200	250	300
08.11.
Viss-felsőberecki	39,799	Bodrog bp.	0,000	39,799	39,799	Felsőberecki	47,7	92,16	795	1999. III. 13.	550	650	700	Magaspart: 2,900 km
						Sárospatak	37,1	91,82	740	1999. III. 13.	500	600	650
						Tokaj	543,08	89,34	928	2000. IV.11.	650	700	800
08.12.
Jászjákóhalma-káli	36,214	Tarna bp.	0,000	36,214	36,214	Tarnaméra	24,3	99,28	500	1974. X. 22.	250	300	350
						Tarnaörs	11,9	91,40	564	1999.VII.13.	350	400	450
08.13.
Jászdózsa-káli	111,145	Tarna jp.	0,000	35,728	35,728	Tarnaméra	24,3	99,28	500	1974. X. 22.	250	300	350
		Ágói jp.	0,000	5,417	5,417
		Ágói bp.	0,000	5,392	5,392
		Gyöngyös jp.	0,000	6,827	6,827	Tarnaörs	11,9	91,40	564	1999.VII.13.	350	400	450
		Szarvágy bp.	0,000	3,010	3,010
		Szarvágy jp.	0,000	3,019	3,019
		Gyöngyös bp.	0,000	6,826	6,826
		Gyangya bp.	0,000	1,705	1,705
		Gyangya jp.	0,000	1,619	1,619
		Bene bp.	0,000	8,845	8,845
		Bene jp.	0,000	8,857	8,857
		Tarnóca jp.	0,000	11,931	11,931
		Tarnóca bp.	0,000	11,969	11,969
08.14.
Bodrogkeresztúr -	28,153	Bodrog jp. körtölt
sátoraljaújhelyi		- Bodrogkeresztúr	0,000	1,786	1,786	Felsőberecki	47,7	92,16	795	1999. III. 13.	550	650	700
		-Bodrogkisfalud	0,000	1,897	1,897
		-Szegi	0,000	1,033	1,033
		-Olaszliszka	0,000	2,253	2,253	Sárospatak	37,1	91,82	740	1999. III. 13.	500	600	650
		-Vámosújfalu	0,000	2,275	2,275
		-Sárazsadány	0,000	0,911	0,911
		-Bodrogolaszi	0,000	0,374	0,374	Tokaj	543,08	89,34	928	2000. IV.11.	550*	-	-	*belterületek
		-Sárospatak Fazekas-sor	0,000	0,546	0,546									víztelenítése
		-Sárospatak Végardó	0,000	0,725	0,725
		Sárospatak-Bodroghalász	0,000	2,040	2,040