10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet
10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet
az árvíz- és a belvízvédekezésről
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakkal – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
I.
A rendelet hatálya
1. § Az árvíz- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtása során e rendelet szerint kell eljárniuk.
A védelmi szakaszok
2. §1 (1) Az árvíz, belvíz, helyi vízkár, a vízhiányos helyzet és a tartósan vízhiányos időszak során védekezésre kötelezetteknek a védelmi tevékenységüket árvízvédelmi védvonalakon, belvízvédelmi szakaszokon, vízhiánykezelő körzetekben, a helyi vízkárelhárítási területen, adott vízfolyás vízgyűjtőjén és létesítményein, tározón vagy az adott önkormányzat közigazgatási területén helyi vízkárelhárítás keretében kell ellátniuk.
(2) Az árvízvédelmi védvonalakon és a belvízrendszerekben a védekezés védelmi szakaszokon, a vízhiányos helyzet elleni védekezés vízhiánykezelő körzetekben, a helyi vízkár elleni védekezés helyi vízkárelhárítás keretében történik.
(3) A vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésébe tartozó árvízvédelmi vonalakat, valamint az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére és megszüntetésére mértékadó vízállásokat az 1. melléklet, a belvízrendszereket és belvízvédelmi szakaszokat a 2. melléklet, a vízhiánykezelő körzeteket a 3. melléklet határozza meg. A helyi vízkárelhárítási tevékenységre vonatkozó műszaki adatokat a települések vízkárelhárítási tervei tartalmazzák.
A védekezési tervek
3. § (1)2 A védekezésre kötelezettek a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében
a) árvízvédelmi,
b) jeges árvíz elhárítási,
c) lokalizációs,
d) belvíz elleni védekezési,
e) helyi vízkárelhárítási,
f) a vízhiányos állapot megelőzésére és elhárítására vízhiány elleni védekezési és
g) a szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján együttműködési és védelmi
tervet (a továbbiakban együtt: védekezési terv) készítenek.
(2) A védekezési terveknek tartalmazniuk kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes védekezéshez szükségesek.
(3) Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni. A terv tartalma:
a) műszaki leírás a védelmi szakasz adatainak, a szakaszra vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával;
b) áttekintő helyszínrajz a védett terület, az ott lévő települések, a közlekedési és egyéb infrastruktúrahálózatok, jelentősebb építmények, a lokalizációs vonalak, patakok, belvízvédelmi csatornák, csatlakozó védelmi szakaszok feltüntetésével;
c) részletes helyszínrajz a védelmi szakaszon és közvetlen környezetében lévő, a méretaránynak megfelelően ábrázolt jelentősebb építmények, továbbá a közeli települések, a folyó, a hullámtér és az anyagnyerő helyek feltüntetésével;
d)3 hossz-szelvény, a védvonal magassági adatainak, a vízoldali és a mentett oldali terepszintnek, az eddig előfordult legmagasabb és a kiépítésre előírt (mértékadó) árvízszintnek, a töltésben lévő és azt keresztező létesítményeknek, továbbá a vízmércéknek az ábrázolásával;
e)4 védvonal jellemző keresztszelvényei torzítatlan méretarányban, megadva, hogy a töltés mely szelvényszámai között érvényesek;
f) a töltésállapot jellemzése a védvonal feltártságának, valamint a biztonság számszerű értékelésére rendelkezésre álló adatoknak, a védvonal keresztmetszeti szerkezetének és a korábban végzett töltéserősítéseknek az összefoglaló (szöveges és rajzos) bemutatásával;
g) kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről;
h) a védvonalat keresztező létesítmények megvalósulási (állapot) terve, az üzemelési előírásokkal és a felülvizsgálatok jegyzőkönyveivel;
i) hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése;
j) segédletek (így például belső utasítások, kézikönyvek, korábbi védekezések zárójelentései, cím- és telefonjegyzék);
k) a szakasz védekezési naplója;
l)5 az 1. mellékletben szereplő árvízi tározók üzemelési szabályzata.
(4) Jeges árvíz elhárítási tervet azokon a folyókon (folyószakaszokon) kell készíteni, ahol a jégtorlasz képződés veszélye fennáll, vagy a folyón történő beavatkozással – jégrombolással – a jég megállása megakadályozható. A terv tartalma:
a) műszaki leírás a folyószakasz megfelelő részletességű jellemzésével, a mederállapot, a jégjárás, a jégmegállásra hajlamos helyek, az egyes jégjelenségeknél tervezett beavatkozások, továbbá a korábbi védekezések tapasztalatainak ismertetésével;
b) áttekintő helyszínrajz a folyószakasz, a holtágak és a mellékágak, a hullámtér, az árvízvédelmi vonalak, a folyóban lévő és a keresztező létesítmények, továbbá a jégtörő hajók állomáshelyei, valamint a menedékhelyek feltüntetésével;
c) részletes helyszínrajz a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;
d) hossz-szelvény a jellemző vízszintekkel;
e) keresztszelvények a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;
f) kimutatás a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;
g) kimutatás a jégtörő hajók állomáshelyeiről és a menedékhelyekről;
h) a jégfigyelő szolgálat szakaszbeosztása;
i) segédletek (így például technológiai irányelvek, biztonságtechnikai előírások);
j) a védekezési napló.
(5) Lokalizációs tervet csak a lokalizációs lehetőségekkel rendelkező árvízi öblözetekre kell készíteni. A terv tartalma:
a) műszaki leírás az árvízvédelmi fővédvonalon kitört árvizet feltartóztató, a víz szétterülését megakadályozó vagy terelését szolgáló nyomvonalas létesítmények, a kitört víz tározási és visszavezetési lehetőségei műszaki adatainak, a lokalizálás a munkaerő-, anyag- és gépszükségletének, továbbá a veszélyeztetett településeknek feltüntetésével, illetőleg ismertetésével;
b) áttekintő helyszínrajz (szintvonalas térkép) a veszélyeztetett öblözet határainak, az öblözetben lévő települések, a lokalizációs és körtöltések, a lokalizálásra vagy a víz terelésére alkalmas nyomvonalas létesítmények, terepalakulatok, utak, vasutak egyéb nyomvonalas létesítmények, természetes medrek, belvíz-főcsatornák, méregraktárak és a veszélyes anyagok tárolási helyének feltüntetésével;
c) a lokalizációs művek részletes helyszínrajza;
d) a lokalizációs művek hossz- és keresztszelvényei;
e) az organizációs tervek.
(6)6 Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok esetében a védelmi szakaszokat érintő működési területre, önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokat érintő közigazgatási területre vonatkozóan kell készíteni. A terv tartalma:
a)7 a védelmi szakasz vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területének, belvízrendszerének műszaki leírása, továbbá ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, akkor a belvízrendszer védekezés szempontjából jelentős jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása is, így különösen:
aa) a főbefogadó csatornákba torkolló csatornák a tulajdonosok vagy egyéb jogcímen használók megnevezésével,
ab) a védelmi szakasz területén vagy a védekezésre kötelezett érintett közigazgatási vagy működési területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével,
ac) a védekezésre kötelezett kezelésében lévő csatornák, szivattyútelepek, szivattyúállások jellemző adatainak feltüntetésével, a szükséges belvízvédelmi feladatok, beavatkozások leírásával, és
ad) a belvíz tározására állandóan vagy időszakosan igénybe vehető területek a művelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, holtágak, egyéb tározók, a vízkormányzó műtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyúállások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával;
b)8 áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület, a belvízvédelmi szakasz és öblözetek, valamint a belvízvédekezésre kötelezett közigazgatási vagy működési területének határát, a településeket és azok közigazgatási határát, vármegyehatárt, országhatárt, a vízitársulatok működési területének határát, a szakasz főcsatornáit, a torkolati és közbenső szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, vízrendszerek közötti átvezetéseket, a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat; valamint
c)9 részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti az őrjáráshatárokat és őrtelepeket, a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, fő vízkormányzó műtárgyakat, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket;
d) a szakasz és a belvízrendszerek főcsatornáinak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, üzemelési vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, valamint a legutóbbi állapotfelvétel, a felmérés időpontjának feltüntetésével;
e) szivattyútelepek üzemeltetési előírásai (szabályzatai);
f) segédletek (így például korábbi védekezések zárójelentései, felülvizsgálati jegyzőkönyvek, cím- és telefonjegyzék);
g) a szakasz védekezési naplója.
(7)10 A szakaszvédelmi terveken túlmenően a vízügyi igazgatóságoknak (a továbbiakban: VIZIG) működési területükre általános belvízvédekezési terveket is kell készíteniük. A terv tartalma:
a)11 a VIZIG síkvidéki területének leírása, amely magában foglalja a területi egységek lehatárolását, az éghajlati adottságokat, a közigazgatási tagozódást, a természetvédelmi területeket, a szomszédos államokkal vagy más VIZIG-ekkel összefüggő belvízi művek jellemzőit, az azokkal kapcsolatos megállapodásokat, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök (csatornahálózat, belvízátemelés, belvíztározás, vízátvezetési lehetőségek) jellemzőit, a vízitársulatok, önkormányzatok, üzemek tulajdonában, illetőleg egyéb jogcímen használatában lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök átfogó leírását;
b) a belvízvédekezés személyi (átlagos létszámszükséglet) és tárgyi feltételei;
c)12 a helyszínrajz, amely feltünteti a VIZIG-ek, a szakaszmérnökségek, továbbá a belvízrendszerek, belvízvédelmi szakaszok határát, a településeket, a fő- és mellékcsatornákat, az állami tulajdonban lévő szivattyútelepeket, szivattyúállásokat, a belvíztározókat, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket, valamint az egyezményekben rögzített vízátadási, vízátvételi helyeket.
(8) A védekezési tervek mellékletét képezi a védekezésre kötelezett szervezetek részéről a védekezésben résztvevők név-, cím- és beosztási jegyzéke.
(9)13 A VIZIG-ek, a vízitársulatok és az önkormányzatok évenként védekezési szervezeti beosztást készítenek. A szervezeti beosztás tartalma:
a) a védekezéshez igénybe vehető személyek nevének, munkahelyük címének, telefonszámának, munkahelyi beosztásának, lakásuk címének, telefonszámának, továbbá védekezési beosztásuknak, szolgálati helyüknek és telefon-(fax-)számának,
b) az árvíz- és belvízvédekezési készültség egyes fokozataiban a védelmi szakaszon szolgálatot teljesítő irányító és őrszemélyzet létszámának – beleértve a segédőri és vészőri létszámot is –,
c) a szakasz-védelemvezetőnek és helyettesének
meghatározása.
(10) A védekezési szervezetek személyi beosztásaiban bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni.
(11)14 A védekezési tervek elkészítésére, továbbá módosítására kizárólag az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján területi vízgazdálkodás építmények tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkező személy vehető igénybe, aki köteles a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületre vonatkozó szakértőt a tervezésbe bevonni.
3/A. §15 (1) A védekezésre kötelezettek helyi vízkárelhárítási feladataikat a védekezési terv alapján látják el. A védekezési tervek készítése és aktualizálása a védekezésre kötelezettek feladata. A VIZIG feladata az alapadatok szolgáltatása a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő védekezési tervek és fejlesztési tervek elkészítéséhez és felülvizsgálatához.
(2) A tározók üzemeltetési szabályzatát az engedélyező I. fokú vízügyi hatóság a működési területével érintett VIZIG részére megküldi.
3/B. §16 (1) A 3. § (7) bekezdése szerinti szakaszvédelmi és általános belvíz elleni védekezési terv mellett a VIZIG körzeti vízhiány elleni védekezési tervet is készít vízhiánykezelő körzetenként, a területi sajátosságok és az üzemirányítási szempontok figyelembevételével. A vízhiány elleni védekezési terv tartalma:
a) a műszaki leírás a vízhiánykezelő körzet adatainak, a körzetre vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával, így különösen:
aa) a területi jellemzők, beleértve a vízellátó rendszer szempontjából mértékadó vízszintek, vízszinttartományok, vízhozamok a körzet vízellátását biztosító víztest elrendelő vízmércéjénél,
ab) védelmi fokozatonként, az általános feladatokon túl az adott vízhiánykezelő körzetben ellátandó speciális feladatok,
ac) a vízkorlátozási tervrész,
ad) a vízhiány elleni védekezés szervezete,
ae) a védekezés létszáma és tárgyi igénye, figyelemmel a vízhiánykezelő körzet szervezetére, tárgyi eszközeire és az öntözőrendszerek üzemeltető szervezetére és
af) a vízhiánykezelő körzetben található vízhasználatok adatai;
b)17 az áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízhiánykezelő körzet és az öntözőrendszerek hatásterületének területi határát, a településeket, a vármegyehatárt, az országhatárt, a körzet főcsatornáit és főbb csatornáit, a torkolati, vízkivételi és közbenső szivattyútelepeket, a víztározókat, a vízrendszerek közötti átvezetéseket, az utakat és a vasutakat;
c) a részletes helyszínrajz, amely a vízhiánykezelő körzetben feltünteti az őrtelepeket, a teljes csatornahálózatot, a főbb vízkormányzó műtárgyakat, a szivattyúállásokat, a szivattyúzási helyeket és a vízhasználatok helyét azonosítható módon, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket, tározókat, holtágakat, halastavakat és egyéb célt szolgáló tavakat;
d) a vízhiánykezelő körzet VIZIG vagyonkezelésében és üzemeltetésében lévő főbb csatornáinak (belvíz, kettősműködésű és mezőgazdasági vízszolgáltatást, térségi vízátvezetést ellátó) és főbb vízfolyásainak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, mértékadó vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, műtárgykimutatással, valamint a legutóbbi állapotfelvétel a felmérés időpontjának feltüntetésével;
e) a VIZIG vagyonkezelésében és üzemelésében lévő vízkivételi művek és szivattyútelepek, közbenső átemelők mértékadó kapacitásai és főbb üzemeltetési előírásai;
f) segédletek (belső utasítások, kézikönyvek, cím- és telefonjegyzék) és
g) a körzet védekezési naplója.
(2) A körzeti vízhiány elleni védekezési tervek mellett a VIZIG a működési területére általános vízhiány elleni védekezési tervet is készít. A vízhiány elleni védekezési terv tartalma:
a) a VIZIG működési területének leírása, amely magában foglalja a területi egységek lehatárolását, az éghajlati adottságokat, a közigazgatási tagozódást, a természetvédelmi területeket, a szomszédos államok területével vagy más VIZIG működési területével összefüggő vízpótló és -elosztó művek jellemzőit, az azokkal kapcsolatos megállapodásokat, a VIZIG vagyonkezelésében vagy üzemeltetésében lévő vízpótló és -elosztó létesítmények és eszközök (csatornahálózat, vízátemelés, víztározás, vízátvezetési lehetőségek) jellemzőit, a vízellátás forrását biztosító vízrendszer jellemzőit, az önkormányzatok, üzemek tulajdonában vagy egyéb jogcímen használatában lévő vízhiány elleni védekezési létesítmények (öntöző-, illetve kettősműködésű csatornák, valamint tározók, holtágak és azokhoz kapcsolódó műtárgyak, szivattyútelepek) és eszközök átfogó leírását;
b) a védekezés személyi (átlagos létszámszükséglet) és tárgyi feltételei, figyelemmel a vízhiánykezelő körzet szervezetére, tárgyi eszközeire és öntözőrendszerek üzemeltető szervezetére és
c)18 a helyszínrajz, amely feltünteti a vízhiánykezelő körzet és az öntözőrendszerek hatásterületének területi határát, a településeket, a vármegyehatárt, az országhatárt, a körzet főcsatornáit és főbb csatornáit, a torkolati, vízkivételi és közbenső szivattyútelepeket, a víztározókat, a vízrendszerek közötti átvezetéseket, az utakat és a vasutakat.
4. §19 A védekezési terveket a VIZIG-ek esetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében a működési területével érintett VIZIG hagyja jóvá.
A védekezési tervek elhelyezése
5. § (1)20 A VIZIG árvízvédelmi terveit, valamint a belvíz elleni védekezési tervek közül az általános belvízvédelmi tervet, az általános vízhiány elleni védekezési tervet – ide nem értve a védekezési szervezeti beosztást – négy nyomtatott példányban kell elkészíteni, amelyekből egy-egy példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi vagy körzetvédelmi központban, valamint az OVF ügyeletén kell elhelyezni. A részletes belvízvédelmi és a körzeti vízhiány elleni védekezési terveket három nyomtatott példányban kell elkészíteni, amelyekből egy-egy nyomtatott példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi vagy körzetvédelmi központban kell elhelyezni.
(2)21 A település közigazgatási területére vonatkozó védekezési tervet a helyi önkormányzat és a vízitársulat három nyomtatott példányban készíti el, amelyekből egy-egy példányt a helyi önkormányzat a polgármesteri hivatalban vagy közös önkormányzati hivatalban, a vízitársulat a székhelyén és – a működési területével érintett VIZIG jóváhagyását követő 15 napon belül – a VIZIG érintett szakaszvédelmi vagy körzetvédelmi központjában, valamint a VIZIG központi ügyeletén helyez el.
(3)22 Budapest főváros védekezési terveinek egy-egy példányát az OVF és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeletére is meg kell küldeni.
(4)23 A VIZIG-eknek az általuk készített védekezési szervezeti beosztást meg kell küldeniük a területi védelmi bizottság elnöke részére (Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének).
(5)24 Az 1. mellékletben szereplő tározók üzemelési szabályzatainak egy-egy példányát az OVF ügyeletére is meg kell küldeni.
A védelmi művek, felszerelések, eszközök, gépek és anyagok, valamint a védekezési felkészülés felülvizsgálata
6. § (1) A védekezésre kötelezett szervezet vezetője által összeállított és vezetett bizottság a védelmi műveket, felszereléseket, eszközöket, gépeket, anyagokat, az információs és távközlő eszközöket, rendszereket, valamint a védekezési felkészültséget köteles évenként legalább egyszer felülvizsgálni.
(2) A bizottság a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amelyben megállapításait védelmi szakaszonként és a felülvizsgálat teljes körére kiterjedően rögzíti.
(3) A felülvizsgálat során megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedési tervben meg kell jelölni a szükséges teendők végrehajtásának határidejét, valamint az intézkedésért felelős személyeket.
(4) A védekezésre kötelezett szerv vezetőjének a védelmi helyzetről a felülvizsgálati jegyzőkönyvek alapján értékelő jelentést kell készítenie, és azt az intézkedési tervvel együtt december 10-ig jóváhagyásra meg kell küldenie a felülvizsgálatra jogosult szervnek.
(5)25 Ha az előrejelzések szerint védekezési készültség elrendelése várható, a védművek felülvizsgálata alapján készült intézkedési tervben szereplő és a védelmi biztonságot közvetlenül befolyásoló hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni, vagy a védelmi képesség átmeneti helyreállításáról kell gondoskodni.
(6) Az érintett védelmi szakaszokon a felülvizsgálatot rendkívüli védekezési készültséget, valamint a védművek megrongálódásával járó jelentősebb III. fokú védekezést követően is végre kell hajtani.
6/A. §26 A VIZIG vezetője az 1. melléklet szerinti árvízvédelmi vonalak és belvízrendszerek megnevezését, hosszának mértékét, valamint a mértékadó vízállásra vonatkozó adatokat kétévente felülvizsgálja.
A védekezés megszervezése
7. § (1)27 A védekezés területét II. fokú és azt meghaladó szintű készültség esetén
a) a védelmi szakaszra beosztottak a szakasz-védelemvezető,
b)28 a szakasz-védelemvezető és helyettese az illetékes VIZIG vezetőjének (a továbbiakban: vízügyi igazgató),
c)29 a VIZIG működési területét III. fokú és azt meghaladó készültség esetén a vízügyi igazgató és helyettese az R. 3. § (3) bekezdés szerinti Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) vezetőjének
engedélyével hagyhatja el.
(2) A szakasz-védelemvezető a védekezésre kirendelt fegyveres erők és rendvédelmi szervek kijelölt erőivel azok parancsnokai útján, a többi erővel, anyaggal, eszközzel, géppel és felszereléssel közvetlenül rendelkezik.
(3) A védekező szervezetek a védekezés műszaki feladatait elsősorban saját erővel (munkaerő, anyag, felszerelés, gép és eszköz) kötelesek ellátni.
(4) Ha a védekezés műszaki feladatainak ellátásához a rendelkezésre álló saját erő nem elegendő, akkor
a)30 a VIZIG szakasz-védelemvezetője
1. segéd- és vészőröket, munkáscsapatokat, szivattyúgép-kezelőket és gépészeket alkalmazhat,
2. halasztást nem tűrő esetben az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrások kirendelését közvetlenül kérheti a védelmi szakasszal érintett település polgármesterétől, a vízügyi igazgató egyidejű tájékoztatása mellett;
b)31 a vízügyi igazgató
1. a területén működő vízitársulat, továbbá az együttműködési megállapodásokban szerződött szervezetek munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését közvetlenül,
2. más VIZIG munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését, a központi osztagot, a jégtörő hajókat, az országos védekezési készletet a Törzs útján,
3. a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek erőit a védelmi bizottságok, illetve a Törzs útján,
4. az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrásokat a védelmi bizottság útján
igényelheti.
(5)32 A vízitársulatok és az önkormányzatok védekezési készleteinek meghatározásához az illetékes VIZIG szakmai segítséget nyújt.
(6)33 Azoknak az anyagoknak, eszközöknek, szerszámoknak, felszereléseknek, gépeknek, tartozékoknak a mennyiségi meghatározását, amelyeket a VIZIG-eknek a védekezési készletben kell tartaniuk, valamint az országos védekezési tartalékra vonatkozó adatokat a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) normatív utasítása tartalmazza.
(7)34 A VIZIG-ek védekezési készletének legalább 80%-át a védelmi szakaszokra kell elosztani, és azokat a védelmi szakasz raktáraiban, a fennmaradó részt központi raktárban kell tárolni.
(8)35 A védekezési készlet országos tartalékát a kijelölt VIZIG tárolja és karbantartja.
Különleges védekezési feladatok
8. § (1)36 Különleges felkészültséget és felszerelést igénylő védekezési feladatok elvégzésére a VIZIG-eken helyi, a kijelölt vízügyi igazgatóságoknál regionális védelmi osztag működik.
(2) A védelmi osztagok feladata különösen:
a) a töltésszakadás ideiglenes elzárása,
b) az ideiglenes mederelzárás,
c) a munkahelyi térvilágítás,
d) a vekezési anyagok vízi szállítása,
e) az ideiglenes szivattyúállás telepítése,
f) a vízminőségi kárelhárítás,
g)37
h) a búvármunka.
(3)38 Az egyes védelmi osztagok által elvégezhető különleges védekezési feladatokat, az ahhoz szükséges létszámot és felszerelést az OVF főigazgatójának javaslatára a miniszter állapítja meg.
(4)39 A jeges árvíz elleni védekezés céljából a miniszter által kijelölt VIZIG-ek jégtörő hajókat tartanak fenn.
(5)40 A vízrajzi adatok gyűjtését, feldolgozását, értékelését, az előrejelzések készítését, a földi jégmegfigyelő szolgálat megszervezését a VIZIG-ek és az Országos Vízjelző Szolgálat (a továbbiakban: Vízjelző Szolgálat) végzik.
Védekezési gyakorlatok
9. § (1) A védekezésre való felkészítés és a továbbképzés érdekében védekezési és vezetési gyakorlatot kell tartani.
(2)41 A gyakorlatot a VIZIG-eknél legalább kétévenként, a vízitársulatoknál négyévenként kell megtartani. Az OVF főigazgatója felmentést adhat azon VIZIG-ek részére, amelyek két éven belül III. fokú árvízvédekezést hajtottak végre.
(3) A gyakorlatot a védekezésben közreműködő szervek felkészítése érdekében a védelmi bizottsági gyakorlattal össze kell hangolni.
Védekezési ügyelet
10. § (1)42 A Törzs ügyelete az OVF székházában működik.
(2) A védekező szervezetek ügyeletén számítógépen is vezetett és kinyomtatott védekezési naplót a védekezés befejeztével a szervezet vezetőjének hitelesítenie kell. A gépi adathordozón tárolt információkat a védekezési naplóval együtt meg kell őrizni.
(3)43 A védekező szervezet a védekezés ideje alatt védekezési ügyeletet tart. A védekezés szempontjából minden jelentős eseményt, valamint a védekezéssel kapcsolatban adott vagy kapott utasítást és jelentést védekezési naplóban kell rögzíteni.
Jelentések, tájékoztatások
11. § (1)44 A vízállásokat és a védekezéssel kapcsolatos egyéb adatokat a védekező szervezet saját ügyeletére jelenti. A mértékadó árvizi vízmércék vízállásait – az egyéb adatokkal együtt – a VIZIG ügyelete az OVF ügyeletének jelenti.
(2) A vízügyi igazgató az R. 18. § (1) bekezdése szerinti napi jelentést II. fokú vagy annál magasabb készültség esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének tájékoztatásul megküldi.
(3)45 A védekező szervezetek a fokozatok elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről haladéktalanul tájékoztatni kötelesek a működési területével érintett VIZIG ügyeletét.
(3a)46 A védekező önkormányzatok és vízitársulatok a napi jelentésüket a működési területével érintett VIZIG ügyeletének a védekezés ideje alatt minden nap 7:00 óráig megküldik.
(3b)47 A Törzs működési ideje alatt a Törzs műszaki ügyelete napi jelentést készít a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter részére.
(4) A védekező szervezetek felelős vezetői és a Törzs – a jelentősebb védekezési eseményekről – a sajtó, a rádió, a televízió számára, szervezett keretek között tájékoztatást adnak.
II.
Árvízvédekezési készültség
12. § (1) A készültség egyes fokozatait (I–III.) és az ezeknek megfelelő intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte, és további áradás várható.
(2)48 Jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja, vagy a felkészülési idő növelése szükséges, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető.
(3) Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható; ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett; ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – a Törzs vezetője útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.
(4) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent, és újabb áradás nem várható, illetőleg a készültség elrendelésének oka megszűnt.
(5)49 A védtöltéseken keletkezett szakadás vagy végrehajtott átvágás, illetőleg a védmű állékonyságát vagy biztonságát veszélyeztető rongálódás helyén a III. fokú készültség a helyreállításig nem szüntethető meg.
(6)50 A védekezési készültség elrendelését követően a sikeres védekezés érdekében – az éves karbantartási terven felül – el kell végezni: a kedvezőtlen időjárás következtében megrongálódott töltéskoronák és megközelítő utak ismételt kátyúzását, kavicsolását; a töltéskoronák, utak, rakodóterek hótalanítását, a műtárgyak zárószerkezeteinek jégtelenítését, a töltések és előterek soron kívüli kaszálását az árvízi jelenségek megfigyelése érdekében.
(7) A bekövetkezett töltésszakadás, valamint a védmű állékonyságát súlyosan veszélyeztető rongálódás okainak kivizsgálására a miniszter külön bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a bekövetkezett esemény műszaki okainak feltárása és javaslattétel a hasonló események jövőbeli kialakulásának megelőzésére.
(8)51 Az árvízi tározókra vonatkozó fokozatelrendelés az üzemeltetési szabályzatukban foglaltak szerint vagy – ha a felkészülési idő növelése szükséges – a Törzs engedélye alapján történik. A készültségi fokozatokhoz tartozó tevékenységeket az üzemeltetési szabályzat rögzíti.
(9)52 A védelemvezető pontszerű III. fokú árvízvédelmi készültséget rendel el, ha az árvízvédelmi mű állékonyságát, biztonságát meghibásodás vagy a védőművet, tartozékait, védősávjait érintő beavatkozás közvetlenül veszélyezteti. Az árvízvédelmi készültséget a veszélyhelyzet megszűnéséig fenn kell tartani.
Feladatok az árvízvédekezés egyes készültségi
fokozataiban
Az I. fokú készültség
13. § (1) A készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetőnek a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védőművek, zsilipek és egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia.
(2) A készültség ideje alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 6 és 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.
A II. fokú készültség
14. § (1) A készültség tartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat naponta 6, 12, 18, 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.
(2)53 A vízügyi igazgató a készültség elrendelésekor – ha további jelentős áradástól kell tartani – mozgósíthatja a KÖVIZIG védelmi osztagát vagy az osztag egyes részlegeit.
A III. fokú készültség
15. § (1) Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz és műtárgyaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra számítani lehet.
(2) Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A tetőző árvízszintek rögzítéséről és beméréséről, a vízhozammérésről, továbbá – szükség szerint – a légi megfigyelésről gondoskodni kell.
(3)54 Azt a helyet ahol a védvonalon az állékonyságot veszélyeztető káros jelenséget észlelnek a védekezési készletben rendszeresített jelzőzászlókészletből a fehér színűvel kell megjelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni.
(4) Előrejelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi igazgató köteles:
a) a védelmi osztagot készültségbe helyezni;
b) a védelmi bizottság elnökének javaslatot tenni az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti tervekben rögzített erőforrások igénybevételére.
(5)55 A III. fokú árvízvédelmi készültség elrendelésével egyidejűleg el kell rendelni a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti I. fokú készültséget.
A rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések
16. § (1)56 A vízügyi igazgató köteles töltésszakadás vagy a védvonal folytonosságát veszélyeztető egyéb helyzet esetén a lokalizációs tevékenység megkezdését elrendelni, és szükség esetén új lokalizációs mű kiépítése iránt a miniszternek javaslatot tenni.
(2) A vízügyi igazgató köteles a veszély mértékének megfelelő számú, de legalább két árvízvédelmi osztagot, továbbá – szükség szerint – a töltések és a műtárgyak vizsgálatára különleges felszerelésű csoportokat a Törzs útján igényelni és a helyszínen készenlétben tartani.
(3) A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak:
a) a védvonalak fegyveres őrzésére, járőrszolgálat megszervezésére, a veszélyeztetett védvonalszakaszok megvilágítására;
b) a védvonalon a védekezést ellátók kimentéséhez szükséges szállítóeszközök és mentőfelszerelés helyszíni készenlétben tartására;
c) a veszélyeztetett területről a lakosság és az anyagi javak kimenekítésére;
d)57 a VIZIG működési területén lévő árvízi tározó igénybevételére.
e)58 a c) ponttal összhangban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének haladéktalan értesítésére a lakosság SMS-alapú riasztása, veszélyhelyzeti tájékoztatása érdekében.
A jeges árvíz elleni védekezés
17. § (1) A felkészülés keretében a jégtörő hajókat minden év november 15-éig jégtörésre alkalmassá kell tenni.
(2)59 A folyók jegesedése esetén – védekezési készültségen kívül is – a jelentésre kötelezetteknek az egyes folyók jégviszonyait minden reggel 9 óráig kell a VIZIG műszaki ügyeletére jelenteni. Az adatokat a VIZIG összesítés után 10 óráig a Vízjelző Szolgálatnak továbbítja. A Vízjelző Szolgálat az országos jéghelyzetjelentést 11 óráig továbbítja az OVF – védekezés esetén a Törzs – ügyeletére.
(3)60 A folyók jégviszonyait szükség szerint, az OVF, illetve a Törzs előzetes tájékoztatásával, légi megfigyeléssel is ellenőrizni kell.
(4)61 A jégtörő hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú készültség). A jégtörő hajók készenlétbe helyezését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője rendeli el.
(5)62 A jégtörő hajókat szükség esetén tartózkodási helyükről a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani (II. fokú készültség). A jégtörő hajók útba indítását az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi.
(6)63 A jégtörés megkezdését az aktuális és a várható hidrológiai, meteorológiai, valamint a jéghelyzet figyelembevételével a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi (III. fokú készültség).
(7) A jégtörő hajókból álló kötelék munkájának irányítására a Törzs vezetője felelőst jelöl ki.
(8) A jégtörő hajókkal kell a zajló jég aprítását, torlódásmentes levezetését, a beállás késleltetését, jégbeállás esetén az egyenletes, zárt jégtakaró kialakulását, a kialakult jégtorlaszok felszámolását, a jéglevonulás elősegítését és a mederben levő műtárgyak védelmét biztosítani.
(9) Jeges árvíz veszélye esetén a vízügyi igazgató a jégrombolás egyéb eszközökkel történő végrehajtását is előkészíti és megszervezi.
(10) A jégtorlaszok duzzasztó hatásának megfigyelésére ideiglenes vízmércéket kell elhelyezni és a vízállások legalább kétóránkénti leolvasásáról és jelentéséről gondoskodni kell.
(11) Az R. 18. §-ában foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a jég megállását, megindulását (megindítását) a torlaszok kialakulását, megszűnését (felszámolását) jelenteni kell.
A lokalizálás
18. § (1) Ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a víz továbbterjedésének megakadályozásához, illetőleg a víz tereléséhez és visszavezetéséhez a vízügyi igazgató a szükséges intézkedéseket a lokalizációs terv alapján haladéktalanul köteles megtenni, és a lokalizációs munkák végrehajtására felelős vezetőt kijelölni.
(2) A lokalizálás során gondoskodni kell, különösen:
a) a lokalizációs művek nyílásainak elzárásáról, a védőképességi hiányok megszüntetéséről, szükség esetén új lokalizációs művek kiépítéséről;
b) a védvonal többi szakaszán a védekezés zavartalan folytatásáról;
c) a hírközlés biztonságáról;
d) a szakadás továbbterjedésének megakadályozásáról;
e) a szakadás elzárásáról;
f) a mentesített területre betört víz kártételeinek csökkentéséről és a mederbe való mielőbbi visszavezetéséről.
III.
A belvízvédekezési készültség
19. § (1) Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha
a) a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek;
b)64 a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését, a hóval betemetett szakaszok tisztítását vagy egyéb, vízfolyást gátló akadály jogszerű eltávolítását kell elvégezni;
c)65 a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt, a szivattyútelepeket és az egyéb vízkormányzó műtárgyakat egyműszakos üzemben kell működtetni; vagy
d)66 a várható belvízi helyzet miatt előkészítő tevékenységet kell folytatni.
(2) A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.
(3) A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni.
(4)67 Ha a VIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – köteles a Törzs vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.
(5)68 A VIZIG szakasz-védelemvezetője a belvízvédelmi rendszerben védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni, tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni.
(6)69 Ha a belvízzel elöntött területekről a befogadók (csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan fennáll, a mentesítést a következő sorrendben kell végrehajtani: lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak, mezőgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó, erdő, legelő, egyéb. A belvízmentesítés elsőbbségének biztosítása érdekében a szakasz-védelemvezető az egyéb bevezetéseket korlátozhatja vagy időszakosan szüneteltetheti, különös tekintettel a termál és fürdő csurgalékvízre.
(7) Az elöntések kiterjedésének meghatározása, illetőleg a beavatkozások megtervezésének elősegítése érdekében, szükség szerint, a Törzs tájékoztatásával, gondoskodni kell a légi megfigyelésről.
(8) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az elrendelés oka megszűnt.
Feladatok a belvízvédekezés egyes készültségi
fokozataiban
Az I. fokú készültség
20. § (1) A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát.
(2) A készültség ideje alatt – szükség szerint – nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. A főcsatornák mértékadó vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni, feljegyezni, és jelenteni a védekező szervezet ügyeletére az R. 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében.
(3) Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.
A II. fokú készültség
21. § Az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.
A III. fokú készültség
22. § A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket.
A rendkívüli belvízvédekezési készültség
23. §70 A belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetőjének javaslatára, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter engedélyezi.
III/A.71 Helyi vízkárelhárítás
23/A. § (1) A helyi vízkárelhárítási készültséget egy adott védekezési feladat ellátásához kapcsolódó vízfolyás vízgyűjtőjére és létesítményeire, tározóra vagy az adott önkormányzat közigazgatási területére lehet elrendelni.
(2) A helyi vízkárelhárítási készültségi fokozat
a) tározók, mesterséges tavak esetében az üzemeltetési szabályzat,
b) települések esetében a települési vízkárelhárítási terv
alapján is elrendelhető.
(3) A védekezésre kötelezett szervezet védelemvezetője a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozatot – ide nem értve a rendkívüli készültséget – saját szervezetére vonatkozóan rendeli el, módosítja, szünteti meg. A védekezésre kötelezett szervezet a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozat elrendeléséről, változásáról, a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja a működési területével érintett VIZIG ügyeletét és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet. E szervek a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozat elrendelése és a védekezés során egymást kölcsönösen tájékoztatják minden lényeges körülményről.
(4) Helyi vízkárelhárítás során a védekezésre kötelezettek védelmi tevékenységüket az (1) és (2) bekezdésben meghatározott helyszíneken, vízkárelhárítási készültségi fokozat elrendelése mellett látják el.
23/B. § (1) Helyi vízkárelhárítási I. fokú készültséget kell elrendelni vízfolyás vízgyűjtője és létesítményei tekintetében, ha
a) a hidrológiai előrejelzés alapján készenlét biztosítása és műszaki ügyelet felállítása szükséges;
b) az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológiai előrejelzése nagy mennyiségű esőre vagy tartós, erős szélre kettes szintű (narancs) vagy hármas szintű (piros) riasztást ad ki a területre, amely alapján védekezés válhat szükségessé;
c) magasabb készültségi szint elrendelése várható;
d) a védelmi szervezet felállításának időelőnye ezt indokolja; vagy
e) a kisvízfolyásokra kiadott előrejelzés alapján a vízfolyások mederteltsége a 80 százalékot meghaladja.
(2) Helyi vízkárelhárítási II. fokú készültséget kell elrendelni a védekezésre felkészülés céljából, ha a hidrológiai előrejelzés szerint tovább emelkedő vagy apadó vízállás, területi elöntés vagy csapadéktevékenység hatására területi jelenlét biztosítása szükséges.
(3) Helyi vízkárelhárítási III. fokú készültséget kell elrendelni a védekezés végrehajtása céljából,
a) ha a kisvízfolyásokra kiadott előrejelzés alapján a vízállás a kisvízfolyás partvonalának magasságát megközelíti, és további jelentős vízszintemelkedés várható, az elrendelő vízmércén a vízállás az elrendelési szintet elérte, és az elöntések elleni védekezéshez ideiglenes védművek építése vagy egyéb beavatkozás szükséges a település belterületének védelme érdekében,
b) ha a Balaton és a Velencei-tó partján elöntés ellen védekezni szükséges,
c) ha a lokális csapadék befogadóba juttatása védekezési feladatok elvégzését igényli,
d) ha a VIZIG illetékességi területén védekező önkormányzat szakmai segítséget kér, vagy
e) több önkormányzat egyidejű védekezése esetén a védekezések összehangolására.
(4) Helyi vízkárelhárítási rendkívüli készültséget kell elrendelni a vízfolyás vízgyűjtőjére és létesítményeire, a tározóra vagy az érintett önkormányzat közigazgatási területére, ha a vízkárhelyzet súlyosbodik, az élet- és vagyonvédelem érdekében további sürgős beavatkozások szükségesek, és a védekező szervezet a védekezést saját eszközeivel és erőforrásaival nem tudja ellátni.
(5) Helyi vízkárelhárítási pontszerű III. fokú készültséget rendel el a védekezésre kötelezett védelemvezetője a mederben, depónián, önkormányzati védművön, tározó töltésén vagy egyéb műtárgyon szükséges helyreállítás elvégzéséig.
(6) A védekezést meg kell szüntetni, ha a helyi vízkárelhárítási készültség elrendelésének oka megszűnt, és további vízkárveszély belátható időn belül nem áll fenn.
23/C. § (1) A helyi vízkárelhárítás érdekében a védekezés keretében
a) a helyi önkormányzat és a vízitársulat a védekezési terv alapján jár el;
b) a VIZIG
ba) a vagyonkezelésében lévő medrekben a vizek folyamatos lefolyását biztosítja, a keletkezett lefolyási akadályokat, torlaszokat eltávolítja,
bb) a vagyonkezelésében lévő tározókon és műtárgyakon ellátja a védekezési feladatokat,
bc) több önkormányzat egyidejű védekezése esetén összehangolja a védekezést,
bd) a védekező önkormányzatok igénye esetén szakmai irányítást ellátó szakembert rendel ki, és
be) a vízitársulatok vízkárelhárítási tevékenységét szakmai szempontból irányítja, felügyeli.
(2) A helyi vízkárelhárítás I. fokú készültségében ellátandó feladatok:
a) készenlét elrendelése, műszaki ügyelet felállítása,
b) a hidrometeorológiai helyzet folyamatos értékelése,
c) a veszélyeztetett terület bejárása és
d) az érintettek értesítése.
(3) A helyi vízkárelhárítás II. fokú készültségében – az I. fokú készültségre előírtakon túl – a veszélyeztetett területen fokozott jelenlétet kell biztosítani, és jogszabályi feltételek fennállása esetén a védelmi osztagot mozgósítani kell.
23/D. § (1) A helyi vízkárelhárítás III. fokú készültsége esetén
a) a belterület védelme érdekében a helyi önkormányzatok a védekezési terv alapján együttműködnek a VIZIG ügyeletével,
b) a VIZIG védekezési feladatai:
ba) a vagyonkezelésében lévő medrekben a folyamatos lefolyás biztosítása (torlaszok megszüntetése),
bb) a vagyonkezelésében lévő zsilipek zárása, nyitása,
bc) folyamatos figyelőszolgálat biztosítása és
bd) az önkormányzati védekezési tevékenység során – igény esetén – műszaki irányítás, lehetséges védekezési feladatok meghatározása, lokalizációs tevékenységek szakmai irányítása, önkormányzati védekezések összehangolása,
c) a belterületet nem veszélyeztető lokális elöntés ellen a külterületen ellátandó védekezés az érintett terület tulajdonosának feladata a VIZIG jóváhagyásával.
(2) A helyi vízkárelhárítás pontszerű III. fokú készültsége esetén a védekezésre kötelezettek a vízilétesítmények védképességének (depóniák esetében védekezési tevékenység előtt meglévő védképességi szint) helyreállítását végzik el.
23/E. § (1) A helyi vízkárelhárítás során a tározó árvízi üzemelése az üzemeltetési szabályzata alapján történik. Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza a helyi vízkárelhárítási fokozatok elrendelésének és megszüntetésének szintjeit, az elvégzendő feladatokat.
(2) A védekezésre kötelezett a tározó vízjogi üzemeltetési engedélyese.
(3) A védekezésre kötelezett a védekezés megkezdését és megszüntetését a VIZIG ügyeletének bejelenti.
(4) A VIZIG javaslatot tehet tározók esetében az engedélyezett üzemrendtől való eltérésre a vízügyi hatóságnak.
23/F. § (1) A 23/B. § (4) bekezdése szerinti körülmények, a tározó-töltés szakadása, egyéb belterületi elöntés vagy több települést egyidejűleg érintő elöntés veszélye esetén, ha az élet- és vagyonbiztonság indokolja, a védelemvezető a lokalizációs tevékenységet elrendeli, valamint a helyi vízkárelhárítás érdekében a rendkívüli készültség elrendelésére a miniszternek javaslatot tesz.
(2)72 A helyi vízkárelhárítás során a rendkívüli készültség esetén a védelemvezető javaslatot tesz a területi védelmi bizottságnak
a) az érintett védekezési helyszínek fegyveres őrzésére, járőrszolgálat megszervezésére, a veszélyeztetett védekezési helyek, területek megvilágítására;
b) a védelmi szakaszok érintett területein a védekezést ellátók kimentéséhez szükséges szállítóeszközök és mentőfelszerelés helyszíni készenlétben tartására;
c) a veszélyeztetett területről a lakosság és az anyagi javak kimenekítésére; valamint
d) a c) ponttal összhangban a lakosság SMS-alapú riasztása, veszélyhelyzeti tájékoztatása érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének haladéktalan értesítésére.
III/B.73 A vízhiány elleni védekezés
23/G. § A vízhiány elleni védekezésre felkészülés során az érintett VIZIG gondoskodik a többletvízkészletek betározásáról és a vízelosztó csatornahálózat – maximális – üzemvízszintjének eléréséről, annak tartásáról, a belvízcsatornákban történő vízvisszatartásról. A VIZIG az intézkedésekről és a hidrometeorológiai helyzetről hetente helyzetértékelést, aszályjelentést készít az OVF részére.
23/H. § (1) A vízhiány elleni védekezés I. fokú készültségét akkor lehet elrendelni, ha
a) a vízhiánykezelő monitoringhálózat adatai alapján elkészített aszálytérkép szerint a vízhiánykezelő körzetben az aszályfokozat 4. mellékletben meghatározott küszöbértékei (a továbbiakban: HDIs) alapján indokolt,
b) a felhasználható vízkészletek csökkenése és a vízpótlásban részt vevő medrek, tározók (holtágak) és műtárgyak átbocsátóképességének átmeneti hiányossága, üzemzavara miatt a vízjogi engedélyekben lekötött vízigények kielégítése – a hidrometeorológiai előjelzéseket is figyelembe véve – az átadási pontokon veszélybe kerül, vagy
c) a kialakult vízminőségi helyzet miatt szükséges.
(2) Az I. fokú készültséget az érintett VIZIG vezetője rendeli el.
(3) A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültségét kell elrendelni, ha a vízhiánykezelő körzet területi adottsága alapján
a) a HDIs szerinti aszályfokozat azt indokolja, és a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések alapján ezen aszályfokozat tartós fennállására lehet számítani, vagy
b) a felhasználható vízkészletek csökkenése és a vízelosztásban részt vevő medrek, tározók (holtágak) és műtárgyak átbocsátóképességének átmeneti hiányossága, üzemzavara miatt – a vízjogi engedélyekben lekötött vízmennyiségek figyelembevételével – az átadási pontokon egyidejűleg felmerülő vízigényeket nem lehet kielégíteni, de az üzemrend optimalizálásával, kiegészítő műszaki megoldásokkal a vízmennyiség biztosítható.
(4) A vízhiány elleni védekezés III. fokú készültségét kell elrendelni, ha a vízhiánykezelő körzet területi adottsága alapján
a) a HDIs szerinti aszályfokozat azt indokolja, és a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, valamint a hidrometeorológiai előrejelzések alapján ezen aszályfokozat tartós fennállására lehet számítani, vagy
b) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl területi vízkorlátozás elrendelésének kezdeményezése szükséges.
(5)74 A vízkorlátozást a III. fokú készültség esetén a védelemvezető javaslatára a Területi Védelmi Bizottság vagy a vízügyi hatóság tájékoztatása mellett a Törzs rendeli el, ha a vízkorlátozás több VIZIG működési területét érinti.
(6) A védelemvezető
a) javaslatára, ha a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15. § (5) bekezdése szerinti korlátozási sorrend alapján a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, valamint a katasztrófaelhárítási vízigények kielégítése veszélybe kerül, a vízhiány elleni védekezés során a rendkívüli készültséget,
b)75 – a vízügyi hatóság tájékoztatásával, a Területi Védelmi Bizottság egyetértésével és a Törzs útján tett – javaslatára a veszélyhelyzet kihirdetése nélküli rendkívüli készültség esetén a vízkorlátozást
a miniszter rendeli el.
(7) A védelemvezető a vízkorlátozás elrendelését javasolja, ha a vízhiány egyidejűleg több VIZIG működési területét érinti.
(8) A vízhiány elleni védekezés során elrendelt készültség egyes fokozatait meg kell szüntetni, ha az elrendelés oka nem áll fenn.
23/I. § (1) A vízhiány elleni védekezés I. fokú készültsége során a VIZIG gondoskodik
a) a medrek, zsilipek, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak állapotának vizsgálatáról, a hibák megszüntetéséről, az üzemzavar-elhárításról,
b) a víz szabad áramlását gátló akadályok eltávolításáról,
c) a műtárgyak és szivattyútelepek megfelelő működtetéséről, a szükséges vízkormányzásról, vízvisszatartásról,
d) a vízveszteségek csökkentéséről,
e) a vízhasználatok figyelemmel kíséréséről,
f) a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről és
g) a medrekben a vízcsere végrehajtásáról
annak érdekében, hogy a vízátadási pontokon és az engedélyezett vízhasználatoknál kielégítő mennyiségű víz álljon rendelkezésre.
(2) A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültsége során – az I. fokú készültségre előírtakon túl – a VIZIG szükség szerint gondoskodik
a) a szállítható szivattyúk üzembe állításáról, a vízszolgáltató rendszerek szivattyús vízpótlásáról,
b) a gravitációs vagy szivattyús vízszolgáltató rendszerekbe történő vízpótlás további növeléséről,
c) a vízelosztó csatornahálózat üzemrendjének szükség szerinti átalakításáról,
d) a vízpótló és -elosztó vízilétesítmények üzemeltetési szabályzatában a II. fokú készültségre előírt üzemrendre történő áttérésről,
e) a vizek minőségét károsan befolyásoló vízbevezetések vízhiányos időszakban való soron kívüli szüneteltetésének a vízügyi hatóságnál történő kezdeményezéséről és
f) szükség szerint a kisvízi vízszintek beméréséről és rögzítéséről, a vízellátás forrását biztosító víztesten a vízhozammérésről, amely kiterjeszthető további víztestekre, mederszakaszokra a felvízen és az alvízen.
(3) A vízhiány elleni védekezés II. fokú készültsége során a VIZIG – szükség szerint – figyelőszolgálatot tart fenn. A vízhiány elleni védekezési tervben meghatározott helyeken és gyakorisággal mérni kell a vízminőségi paramétereket, a vízhozamokat, valamint a zsilip- és vízállásokat. Az elvégzett munkákat és a mérési eredményeket mindennap a napi jelentésben rögzíteni kell, és 9 órakor jelenteni kell a védekező szervezet ügyeletére.
23/J. § (1) A vízhiány elleni védekezés III. fokú készültsége során – az I. és II. fokú készültségre előírtakon túl – a VIZIG az érintett vízügyi hatóság bevonásával elrendeli a területi vízkorlátozást, és gondoskodik annak végrehajtásáról.
(2) Területi vízkorlátozást a Vgtv.-ben és a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendeletben meghatározott esetekben kell elrendelni.
(3) A területi vízkorlátozás időtartama alatt a VIZIG közérdekből
a) csökkentheti a vízkészletek kiaknázását és felhasználását,
b) igénybe vehet tározott felszíni vízkészleteket és más tulajdonában vagy kezelésében lévő vízátvezetési útvonalakat, vagy
c) a térségek, területek között átcsoportosíthatja és átvezetheti a vízkészleteket.
(4) A vízkorlátozást megelőzően a VIZIG a korlátozás mértékéről és várható időtartamáról tájékoztatja a vízügyi hatóságot, a vízhasználókat, a vízszolgáltatókat és az egyéb érintetteket vagy azok érdekképviseletét.
(5) A vízhiány elleni védekezés rendkívüli készültsége során – az I–III. fokú készültségre előírtakon túl – gondoskodni kell a Vgtv. 15. § (4) bekezdés a) pontja szerinti létfenntartási ivó- és közegészségügyi, katasztrófaelhárítási vízigények kielégítéséről.
IV.
A védekezések megszűnését követő intézkedések
24. § (1) A vízügyi igazgató
a)76 I–III. fokú készültségben történt védekezést követően 30 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt az OVF-hez elfogadásra felterjeszti;
b)77 III. fokú készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést az OVF-hez való felterjesztés előtt a területi védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének, tájékoztatásul bemutatja;
c)78 a rendkívüli készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést a területi védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének egyetértésével a miniszternek elfogadásra felterjeszti.
(1a)79 Az önkormányzat és a társulat védelemvezetője az I–III. fokú és a rendkívüli készültségben történt védekezést követően 15 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt a működési területével érintett VIZIG részére megküldi.
(2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a hidrometeorológiai helyzet értékelését,
b) a jellemző vízállásokat,
c)80 a védekezési munkákat vagy a vízigények kielégítésének módját és mértékét,
d) a védekezésben közreműködők létszámát,
e) a foglalkoztatott gépeket, járműveket,
f) a felhasznált anyagokat,
g) a védekezés költségeit,
h)81 a védekezés során szerzett tapasztalatokat, kialakított fejlesztési javaslatokat.
i)82 az önkormányzati készültség leírását.
V.
Záró és átmeneti rendelkezések
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Országos Vízügyi Hivatal elnökének az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat kiadásáról szóló 21/1971. (V. É. 22.) OVH utasítása, valamint a vízügyi szolgálat jégtörő hajóparkjának üzemeltetésével kapcsolatos feladatokról szóló 9/1973. (V. É. 9.) OVH elnöki utasítás hatályát veszti.
(2)83 A vízhiány elleni védekezési terveket 2021. december 31-ig kell elkészíteni.
1. melléklet a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelethez84
A 2. § a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdés d) pontja a 36/2018. (XII. 21.) BM rendelet 2. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdés e) pontja a 36/2018. (XII. 21.) BM rendelet 2. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdés l) pontját a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (6) bekezdés a) pontja a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (6) bekezdés b) pontja a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított, a 45/2022. (XII. 20.) BM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § (6) bekezdés c) pontja a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (7) bekezdésének bevezető mondata az 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelet 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (7) bekezdés a) pontja a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (7) bekezdés c) pontja a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontja, a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (9) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontja, nyitó szövegrésze a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (11) bekezdését a 80/2011. (VIII. 3.) VM rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 19/2016. (VI. 8.) BM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 3/A. §-t a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 3/B. §-t a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése iktatta be.
A 3/B. § (1) bekezdés b) pontja a 45/2022. (XII. 20.) BM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 3/B. § (2) bekezdés c) pontja a 45/2022. (XII. 20.) BM rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § a 19/2016. (VI. 8.) BM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdése a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdése a 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés f) pontja, a 41/2022. (XII. 9.) BM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdését a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (5) bekezdése a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 6/A. §-t a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (6) bekezdése iktatta be.
A 7. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (16) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdésének b) pontja az 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelet 5. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés c) pontja a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdés a) pontja a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdés b) pontja a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (6) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított, és a (3) bekezdés f) pontja, a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (17) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (7) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (8) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdés g) pontját az 50/2016. (XII. 14.) BM rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. § (3) bekezdése a 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (5) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontja, a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 13. §-a szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés d) és h) pontja, a 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (3) bekezdését a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 4. §-a iktatta be.
A 11. § (1) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (3a) bekezdését a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (3b) bekezdését a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 12. § (2) bekezdése a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (6) bekezdése a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 12. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (8) bekezdését a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 12. § (9) bekezdését a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (7) bekezdése iktatta be.
A 14. § (2) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 12. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (5) bekezdését a 36/2018. (XII. 21.) BM rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 16. § (1) bekezdése a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdés d) pontját a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 7. §-a iktatta be.
A 16. § (3) bekezdés e) pontját a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (9) bekezdése iktatta be.
A 17. § (2) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja, a 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 3. § b) pontja, a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 12. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (4) bekezdése a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdése a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (6) bekezdése a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés b) pontja a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés c) pontja a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés d) pontját a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be.
A 19. § (4) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (5) bekezdése a 147/2011. (XII. 23.) VM rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (6) bekezdése a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 12. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A III/A. alcímet (23/A–23/F. §) a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (10) bekezdése iktatta be.
A 23/F. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 41/2022. (XII. 9.) BM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A III/B. alcímet (23/G–23/J. §) a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (10) bekezdése iktatta be.
A 23/H. § (5) bekezdése a 41/2022. (XII. 9.) BM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/H. § (6) bekezdés b) pontja a 41/2022. (XII. 9.) BM rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés a) pontja a 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés b) pontja a 132/2013. (XII. 23.) VM rendelet 3. § c) pontja, a 41/2022. (XII. 9.) BM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés c) pontja a 41/2022. (XII. 9.) BM rendelet 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1a) bekezdését a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 10. §-a iktatta be.
A 24. § (2) bekezdés c) pontja a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (2) bekezdés h) pontja a 49/2016. (XII. 14.) BM rendelet 12. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (2) bekezdés i) pontját a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (12) bekezdése iktatta be.
A 25. § (2) bekezdését újonnan a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (13) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. mellékletet a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (15) bekezdése iktatta be.
A 4. mellékletet a 35/2021. (X. 14.) BM rendelet 1. § (15) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás