nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet
az árvíz- és a belvízvédekezésről
2016-06-15
2016-12-28
12
Jogszabály

10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet

az árvíz- és a belvízvédekezésről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakkal – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I.

A rendelet hatálya

1. § Az árvíz- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtása során e rendelet szerint kell eljárniuk.

A védelmi szakaszok

2. § (1) A védekezésre kötelezetteknek védelmi tevékenységüket árvízvédelmi védvonalakon és belvízrendszerekben kell ellátniuk.

(2) Az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek a védekezés ellátása szempontjából védelmi szakaszokra oszlanak.

(3)1 Az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek védelmi szakaszait, továbbá az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére mértékadó vízállásokat az 1. és a 2. számú melléklet tartalmazza. A belvízrendszerek műszaki adatait a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter normatív utasítása tartalmazza.

A védekezési tervek

3. § (1) A védekezésre kötelezetteknek az R. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében

a) árvízvédekezési,

b) jeges árvíz elleni védekezési,

c) lokalizációs,

d) belvízvédekezési,

e) szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján készített védekezési, együttműködési szabályzatot és

tervet kell készíteni.

(2) A védekezési terveknek tartalmazniuk kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes védekezéshez szükségesek.

(3) Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni. A terv tartalma:

a) műszaki leírás a védelmi szakasz adatainak, a szakaszra vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával;

b) áttekintő helyszínrajz a védett terület, az ott lévő települések, a közlekedési és egyéb infrastruktúrahálózatok, jelentősebb építmények, a lokalizációs vonalak, patakok, belvízvédelmi csatornák, csatlakozó védelmi szakaszok feltüntetésével;

c) részletes helyszínrajz a védelmi szakaszon és közvetlen környezetében lévő, a méretaránynak megfelelően ábrázolt jelentősebb építmények, továbbá a közeli települések, a folyó, a hullámtér és az anyagnyerő helyek feltüntetésével;

d) hossz-szelvény, a töltés koronaszintjének, a vízoldali és a mentett oldali terepszintnek, az eddig előfordult legmagasabb és a kiépítésre előírt (mértékadó) árvízszintnek, a töltésben lévő és azt keresztező létesítményeknek, továbbá a vízmércéknek az ábrázolásával;

e) jellemző töltés-keresztszelvények torzítatlan méretarányban, megadva, hogy a töltés mely szelvényszámai között érvényesek;

f) a töltésállapot jellemzése a védvonal feltártságának, valamint a biztonság számszerű értékelésére rendelkezésre álló adatoknak, a védvonal keresztmetszeti szerkezetének és a korábban végzett töltéserősítéseknek az összefoglaló (szöveges és rajzos) bemutatásával;

g) kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről;

h) a védvonalat keresztező létesítmények megvalósulási (állapot) terve, az üzemelési előírásokkal és a felülvizsgálatok jegyzőkönyveivel;

i) hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése;

j) segédletek (így például belső utasítások, kézikönyvek, korábbi védekezések zárójelentései, cím- és telefonjegyzék);

k) a szakasz védekezési naplója.

(4) Jeges árvíz elhárítási tervet azokon a folyókon (folyószakaszokon) kell készíteni, ahol a jégtorlasz képződés veszélye fennáll, vagy a folyón történő beavatkozással – jégrombolással – a jég megállása megakadályozható. A terv tartalma:

a) műszaki leírás a folyószakasz megfelelő részletességű jellemzésével, a mederállapot, a jégjárás, a jégmegállásra hajlamos helyek, az egyes jégjelenségeknél tervezett beavatkozások, továbbá a korábbi védekezések tapasztalatainak ismertetésével;

b) áttekintő helyszínrajz a folyószakasz, a holtágak és a mellékágak, a hullámtér, az árvízvédelmi vonalak, a folyóban lévő és a keresztező létesítmények, továbbá a jégtörő hajók állomáshelyei, valamint a menedékhelyek feltüntetésével;

c) részletes helyszínrajz a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

d) hossz-szelvény a jellemző vízszintekkel;

e) keresztszelvények a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

f) kimutatás a jégmegállásra hajlamos szakaszokról;

g) kimutatás a jégtörő hajók állomáshelyeiről és a menedékhelyekről;

h) a jégfigyelő szolgálat szakaszbeosztása;

i) segédletek (így például technológiai irányelvek, biztonságtechnikai előírások);

j) a védekezési napló.

(5) Lokalizációs tervet csak a lokalizációs lehetőségekkel rendelkező árvízi öblözetekre kell készíteni. A terv tartalma:

a) műszaki leírás az árvízvédelmi fővédvonalon kitört árvizet feltartóztató, a víz szétterülését megakadályozó vagy terelését szolgáló nyomvonalas létesítmények, a kitört víz tározási és visszavezetési lehetőségei műszaki adatainak, a lokalizálás a munkaerő-, anyag- és gépszükségletének, továbbá a veszélyeztetett településeknek feltüntetésével, illetőleg ismertetésével;

b) áttekintő helyszínrajz (szintvonalas térkép) a veszélyeztetett öblözet határainak, az öblözetben lévő települések, a lokalizációs és körtöltések, a lokalizálásra vagy a víz terelésére alkalmas nyomvonalas létesítmények, terepalakulatok, utak, vasutak egyéb nyomvonalas létesítmények, természetes medrek, belvíz-főcsatornák, méregraktárak és a veszélyes anyagok tárolási helyének feltüntetésével;

c) a lokalizációs művek részletes helyszínrajza;

d) a lokalizációs művek hossz- és keresztszelvényei;

e) az organizációs tervek.

(6) Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok és önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokhoz kapcsolódóan kell készíteni. A terv tartalma:

a) műszaki leírás a védelmi szakasz területének, belvízrendszereinek, – ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, – akkor a belvízrendszer főbb jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása, így különösen:

1. a főcsatornákba torkolló csatornákat a tulajdonosok, illetőleg egyéb jogcímen használók megnevezésével,

2. a szakasz területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével,

3. a főcsatornák, szivattyútelepek jellemző adataik feltüntetésével,

4. a belvíz tározására igénybe vehető területek, a művelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, a vízkormányzó műtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyú állások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával;

b) áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület határát, a településeket és azok közigazgatási határát, a vízitársulatok határát, a szakasz főcsatornáit, a torkolati szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat;

c) részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket;

d) a szakasz és a belvízrendszerek főcsatornáinak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, üzemelési vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, valamint a legutóbbi állapotfelvétel, a felmérés időpontjának feltüntetésével;

e) szivattyútelepek üzemeltetési előírásai (szabályzatai);

f) segédletek (így például korábbi védekezések zárójelentései, felülvizsgálati jegyzőkönyvek, cím- és telefonjegyzék);

g) a szakasz védekezési naplója.

(7)2 A szakaszvédelmi terveken túlmenően a vízügyi igazgatóságoknak (a továbbiakban: VIZIG) működési területükre általános belvízvédekezési terveket is kell készíteniük. A terv tartalma:

a)3 a VIZIG síkvidéki területének leírása, amely magában foglalja a területi egységek lehatárolását, az éghajlati adottságokat, a közigazgatási tagozódást, a természetvédelmi területeket, a szomszédos államokkal vagy más VIZIG-ekkel összefüggő belvízi művek jellemzőit, az azokkal kapcsolatos megállapodásokat, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök (csatornahálózat, belvízátemelés, belvíztározás, vízátvezetési lehetőségek) jellemzőit, a vízitársulatok, önkormányzatok, üzemek tulajdonában, illetőleg egyéb jogcímen használatában lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök átfogó leírását;

b) a belvízvédekezés személyi (átlagos létszámszükséglet) és tárgyi feltételei;

c)4 a helyszínrajz, amely feltünteti a VIZIG-ek, a szakaszmérnökségek, továbbá a belvízrendszerek, belvízvédelmi szakaszok határát, a településeket, a fő- és mellékcsatornákat, a főművi szivattyútelepeket, a belvíztározókat, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket, valamint az egyezményekben rögzített vízátadási, vízátvételi helyeket.

(8) A védekezési tervek mellékletét képezi a védekezésre kötelezett szervezetek részéről a védekezésben résztvevők név-, cím- és beosztási jegyzéke.

(9)5 A VIZIG-ek és a vízgazdálkodási társulatok évenként védekezési szervezeti beosztást készítenek. A szervezeti beosztás tartalma:

a) a védekezéshez igénybe vehető személyek nevének, munkahelyük címének, telefonszámának, munkahelyi beosztásának, lakásuk címének, telefonszámának, továbbá védekezési beosztásuknak, szolgálati helyüknek és telefon-(fax-)számának,

b) az árvíz- és belvízvédekezési készültség egyes fokozataiban a védelmi szakaszon szolgálatot teljesítő irányító és őrszemélyzet létszámának – beleértve a segédőri és vészőri létszámot is –,

c) a szakasz-védelemvezetőnek és helyettesének

meghatározása.

(10) A védekezési szervezetek személyi beosztásaiban bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni.

(11)6 A védekezési tervek elkészítésére, továbbá módosítására kizárólag az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet alapján területi vízgazdálkodás építmények tervezési részszakterületen tervezői jogosultsággal rendelkező személy vehető igénybe, aki köteles a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, sík- és dombvidéki vízrendezés, belvízvédelem, öntözés részterületre vonatkozó szakértőt a tervezésbe bevonni.

4. §7 A védekezési terveket a VIZIG-ek esetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében a működési területével érintett VIZIG hagyja jóvá.

A védekezési tervek elhelyezése

5. § (1)8 A VIZIG-ek védekezési terveit, valamint a belvízvédekezési tervek közül az általános belvízvédelmi tervet – a védekezési szervezeti beosztás kivételével – négy példányban kell elkészíteni, melyekből egy-egy példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban, valamint az OVF ügyeletén, a részletes belvízvédelmi terv egy-egy példányát a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban kell elhelyezni.

(2)9 Védekezési terveik egy példányát a helyi önkormányzatok a polgármesteri hivatalban, a vízitársulatok székhelyükön és a VIZIG illetékes szakaszvédelmi központjában helyezik el.

(3)10 Budapest főváros védekezési terveinek egy-egy példányát az OVF és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeletére is meg kell küldeni.

(4)11 A VIZIG-eknek az általuk készített védekezési szervezeti beosztást meg kell küldeniük a megyei védelmi bizottság elnöke részére (Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének).

A védelmi művek, felszerelések, eszközök, gépek és anyagok, valamint a védekezési felkészülés felülvizsgálata

6. § (1) A védekezésre kötelezett szervezet vezetője által összeállított és vezetett bizottság a védelmi műveket, felszereléseket, eszközöket, gépeket, anyagokat, az információs és távközlő eszközöket, rendszereket, valamint a védekezési felkészültséget köteles évenként legalább egyszer felülvizsgálni.

(2) A bizottság a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amelyben megállapításait védelmi szakaszonként és a felülvizsgálat teljes körére kiterjedően rögzíti.

(3) A felülvizsgálat során megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedési tervben meg kell jelölni a szükséges teendők végrehajtásának határidejét, valamint az intézkedésért felelős személyeket.

(4) A védekezésre kötelezett szerv vezetőjének a védelmi helyzetről a felülvizsgálati jegyzőkönyvek alapján értékelő jelentést kell készítenie, és azt az intézkedési tervvel együtt december 10-ig jóváhagyásra meg kell küldenie a felülvizsgálatra jogosult szervnek.

(5) Ha az előrejelzések szerint védekezési készültség elrendelése várható, a védművek felülvizsgálata alapján készült intézkedési tervben szereplő és a védelmi biztonságot közvetlenül befolyásoló hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni.

(6) Az érintett védelmi szakaszokon a felülvizsgálatot rendkívüli védekezési készültséget, valamint a védművek megrongálódásával járó jelentősebb III. fokú védekezést követően is végre kell hajtani.

A védekezés megszervezése

7. § (1) A védekezés területét II. fokú készültség esetén

a) a védelmi szakaszra beosztottak a szakasz-védelemvezető,

b)12 a szakasz-védelemvezető és helyettese az illetékes VIZIG vezetőjének (a továbbiakban: vízügyi igazgató),

c)13 a VIZIG működési területét III. fokú és azt meghaladó készültség esetén a vízügyi igazgató és helyettese az R. 3. § (3) bekezdés szerinti Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) vezetőjének

engedélyével hagyhatja el.

(2) A szakasz-védelemvezető a védekezésre kirendelt fegyveres erők és rendvédelmi szervek kijelölt erőivel azok parancsnokai útján, a többi erővel, anyaggal, eszközzel, géppel és felszereléssel közvetlenül rendelkezik.

(3) A védekező szervezetek a védekezés műszaki feladatait elsősorban saját erővel (munkaerő, anyag, felszerelés, gép és eszköz) kötelesek ellátni.

(4) Ha a védekezés műszaki feladatainak ellátásához a rendelkezésre álló saját erő nem elegendő, akkor

a)14 a VIZIG szakasz-védelemvezetője

1. segéd- és vészőröket, munkáscsapatokat, szivattyúgép-kezelőket és gépészeket alkalmazhat,

2. halasztást nem tűrő esetben az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrások kirendelését közvetlenül kérheti a védelmi szakasszal érintett település polgármesterétől, a vízügyi igazgató egyidejű tájékoztatása mellett;

b)15 a vízügyi igazgató

1. a területén működő vízitársulat, továbbá az együttműködési megállapodásokban szerződött szervezetek munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését közvetlenül,

2. más VIZIG munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését, a központi osztagot, a jégtörő hajókat, az országos védekezési készletet a Törzs útján,

3. a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek erőit a védelmi bizottságok, illetve a Törzs útján,

4. az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrásokat a védelmi bizottság útján

igényelheti.

(5)16 A vízitársulatok és az önkormányzatok védekezési készleteinek meghatározásához az illetékes VIZIG szakmai segítséget nyújt.

(6)17 Azoknak az anyagoknak, eszközöknek, szerszámoknak, felszereléseknek, gépeknek, tartozékoknak a mennyiségi meghatározását, amelyeket a VIZIG-eknek a védekezési készletben kell tartaniuk, valamint az országos védekezési tartalékra vonatkozó adatokat a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter normatív utasítása tartalmazza.

(7)18 A VIZIG-ek védekezési készletének legalább 80%-át a védelmi szakaszokra kell elosztani, és azokat a védelmi szakasz raktáraiban, a fennmaradó részt központi raktárban kell tárolni.

(8)19 A védekezési készlet országos tartalékát a kijelölt VIZIG tárolja és karbantartja.

Különleges védekezési feladatok

8. § (1)20 Különleges felkészültséget és felszerelést igénylő védekezési feladatok elvégzésére a VIZIG-eken helyi, a kijelölt vízügyi igazgatóságoknál regionális védelmi osztag működik.

(2) A védelmi osztagok feladata különösen:

a) a töltésszakadás ideiglenes elzárása,

b) az ideiglenes mederelzárás,

c) a munkahelyi térvilágítás,

d) a vekezési anyagok vízi szállítása,

e) az ideiglenes szivattyúállás telepítése,

f) a vízminőségi kárelhárítás,

g) a robbantás,

h) a búvármunka.

(3)21 Az egyes védelmi osztagok által elvégezhető különleges védekezési feladatokat, az ahhoz szükséges létszámot és felszerelést az OVF főigazgatójának javaslatára a miniszter állapítja meg.

(4)22 A jeges árvíz elleni védekezés céljából a miniszter által kijelölt VIZIG-ek jégtörő hajókat tartanak fenn.

(5)23 A vízrajzi adatok gyűjtését, feldolgozását, értékelését, az előrejelzések készítését, a földi jégmegfigyelő szolgálat megszervezését a VIZIG-ek és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság keretében az Országos Vízjelző Szolgálat (a továbbiakban: Vízjelző Szolgálat) végzik.

Védekezési gyakorlatok

9. § (1) A védekezésre való felkészítés és a továbbképzés érdekében védekezési és vezetési gyakorlatot kell tartani.

(2)24 A gyakorlatot a VIZIG-eknél legalább kétévenként, a vízitársulatoknál négyévenként kell megtartani. Az OVF főigazgatója felmentést adhat azon VIZIG-ek részére, amelyek két éven belül III. fokú árvízvédekezést hajtottak végre.

(3) A gyakorlatot a védekezésben közreműködő szervek felkészítése érdekében a védelmi bizottsági gyakorlattal össze kell hangolni.

Védekezési ügyelet

10. § (1)25 A Törzs ügyelete az OVF székházában működik.

(2) A védekező szervezetek ügyeletén számítógépen is vezetett és kinyomtatott védekezési naplót a védekezés befejeztével a szervezet vezetőjének hitelesítenie kell. A gépi adathordozón tárolt információkat a védekezési naplóval együtt meg kell őrizni.

Jelentések, tájékoztatások

11. § (1)26 A vízállásokat és a védekezéssel kapcsolatos egyéb adatokat a védekező szervezet saját ügyeletére jelenti. A mértékadó árvizi vízmércék vízállásait – az egyéb adatokkal együtt – a VIZIG ügyelete az OVF ügyeletének jelenti.

(2) A vízügyi igazgató az R. 18. § (1) bekezdése szerinti napi jelentést II. fokú vagy annál magasabb készültség esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének tájékoztatásul megküldi.

(3)27 Védekezési készültség ideje alatt az OVF, illetőleg a Törzs napi tájékoztatót készít, és azt az állandó tárcamegbízottaknak is megküldi.

(4) A védekező szervezetek felelős vezetői és a Törzs – a jelentősebb védekezési eseményekről – a sajtó, a rádió, a televízió számára, szervezett keretek között tájékoztatást adnak.

II.

Árvízvédekezési készültség

12. § (1) A készültség egyes fokozatait (I–III.) és az ezeknek megfelelő intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte, és további áradás várható.

(2) Jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető.

(3) Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható; ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett; ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – a Törzs vezetője útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.

(4) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent, és újabb áradás nem várható, illetőleg a készültség elrendelésének oka megszűnt.

(5) A védtöltéseken keletkezett szakadás vagy végrehajtott átvágás, illetőleg a védmű állékonyságát veszélyeztető rongálódás helyén a III. fokú készültség a helyreállításig nem szüntethető meg.

(6) A védekezési készültség elrendelését követően a sikeres védekezés érdekében – az éves karbantartási terven felül – el kell végezni: a kedvezőtlen időjárás következtében megrongálódott töltéskoronák és megközelítő utak ismételt kátyúzását, kavicsolását; a töltéskoronák, utak, rakodóterek hótalanítását, a műtárgyak zárószerkezeteinek jégtelenítését, a töltések és előterek soron kívüli kaszálását az átázási jelenségek megfigyelése érdekében.

(7) A bekövetkezett töltésszakadás, valamint a védmű állékonyságát súlyosan veszélyeztető rongálódás okainak kivizsgálására a miniszter külön bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a bekövetkezett esemény műszaki okainak feltárása és javaslattétel a hasonló események jövőbeli kialakulásának megelőzésére.

Feladatok az árvízvédekezés egyes készültségi
fokozataiban

Az I. fokú készültség

13. § (1) A készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetőnek a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védőművek, zsilipek és egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia.

(2) A készültség ideje alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 6 és 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.

A II. fokú készültség

14. § (1) A készültség tartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat naponta 6, 12, 18, 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.

(2)28 A vízügyi igazgató a készültség elrendelésekor – ha további jelentős áradástól kell tartani – mozgósíthatja a KÖVIZIG védelmi osztagát vagy az osztag egyes részlegeit.

A III. fokú készültség

15. § (1) Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz és műtárgyaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra számítani lehet.

(2) Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A tetőző árvízszintek rögzítéséről és beméréséről, a vízhozammérésről, továbbá – szükség szerint – a légi megfigyelésről gondoskodni kell.

(3) Azt a helyet ahol a védvonal meghibásodhat a védekezési készletben rendszeresített jelzőzászlókészletből a fehér színűvel kell megjelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni.

(4) Előrejelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi igazgató köteles:

a) a védelmi osztagot készültségbe helyezni;

b) a védelmi bizottság elnökének javaslatot tenni az R. 9. § (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti tervekben rögzített erőforrások igénybevételére.

A rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések

16. § (1) A vízügyi igazgató köteles gátszakadás veszélye esetén a lokalizációs tevékenység megkezdését elrendelni, és szükség esetén új lokalizációs mű kiépítése iránt a miniszternek javaslatot tenni.

(2) A vízügyi igazgató köteles a veszély mértékének megfelelő számú, de legalább két árvízvédelmi osztagot, továbbá – szükség szerint – a töltések és a műtárgyak vizsgálatára különleges felszerelésű csoportokat a Törzs útján igényelni és a helyszínen készenlétben tartani.

(3) A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak:

a) a védvonalak fegyveres őrzésére, járőrszolgálat megszervezésére, a veszélyeztetett védvonalszakaszok megvilágítására;

b) a védvonalon a védekezést ellátók kimentéséhez szükséges szállítóeszközök és mentőfelszerelés helyszíni készenlétben tartására;

c) a veszélyeztetett területről a lakosság és az anyagi javak kimenekítésére.

A jeges árvíz elleni védekezés

17. § (1) A felkészülés keretében a jégtörő hajókat minden év november 15-éig jégtörésre alkalmassá kell tenni.

(2)29 A folyók jegesedése esetén – védekezési készültségen kívül is – a jelentésre kötelezetteknek az egyes folyók jégviszonyait minden reggel 9 óráig kell a VIZIG műszaki ügyeletére jelenteni. Az adatokat a VIZIG összesítés után 10 óráig a Vízjelzésnek továbbítja. A Vízjelző Szolgálat az országos jéghelyzetjelentést 11 óráig továbbítja az OVF – védekezés esetén a Törzs – ügyeletére.

(3)30 A folyók jégviszonyait szükség szerint, az OVF, illetve a Törzs előzetes tájékoztatásával, légi megfigyeléssel is ellenőrizni kell.

(4) A jégtörő hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú készültség). A jégtörő hajók készenlétbe helyezését a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője rendeli el.

(5) A jégtörő hajókat szükség esetén tartózkodási helyükről a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani (II. fokú készültség). A jégtörő hajók útbaindítását a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi.

(6) A jégtörés megkezdését a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi (III. fokú készültség).

(7) A jégtörő hajókból álló kötelék munkájának irányítására a Törzs vezetője felelőst jelöl ki.

(8) A jégtörő hajókkal kell a zajló jég aprítását, torlódásmentes levezetését, a beállás késleltetését, jégbeállás esetén az egyenletes, zárt jégtakaró kialakulását, a kialakult jégtorlaszok felszámolását, a jéglevonulás elősegítését és a mederben levő műtárgyak védelmét biztosítani.

(9) Jeges árvíz veszélye esetén a vízügyi igazgató a jégrombolás egyéb eszközökkel történő végrehajtását is előkészíti és megszervezi.

(10) A jégtorlaszok duzzasztó hatásának megfigyelésére ideiglenes vízmércéket kell elhelyezni és a vízállások legalább kétóránkénti leolvasásáról és jelentéséről gondoskodni kell.

(11) Az R. 18. §-ában foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a jég megállását, megindulását (megindítását) a torlaszok kialakulását, megszűnését (felszámolását) jelenteni kell.

A lokalizálás

18. § (1) Ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a víz továbbterjedésének megakadályozásához, illetőleg a víz tereléséhez és visszavezetéséhez a vízügyi igazgató a szükséges intézkedéseket a lokalizációs terv alapján haladéktalanul köteles megtenni, és a lokalizációs munkák végrehajtására felelős vezetőt kijelölni.

(2) A lokalizálás során gondoskodni kell, különösen:

a) a lokalizációs művek nyílásainak elzárásáról, a védőképességi hiányok megszüntetéséről, szükség esetén új lokalizációs művek kiépítéséről;

b) a védvonal többi szakaszán a védekezés zavartalan folytatásáról;

c) a hírközlés biztonságáról;

d) a szakadás továbbterjedésének megakadályozásáról;

e) a szakadás elzárásáról;

f) a mentesített területre betört víz kártételeinek csökkentéséről és a mederbe való mielőbbi visszavezetéséről.

III.

A belvízvédekezési készültség

19. § (1) Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha

a) a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek;

b) a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését vagy a hóval betemetett szakaszok tisztítását kell elvégezni;

c) a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt.

(2) A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.

(3) A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni.

(4)31 Ha a VIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – köteles a Törzs vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.

(5)32 A VIZIG szakasz-védelemvezetője a belvízvédelmi rendszerben védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni, tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni.

(6) Amennyiben a belvízzel elöntött területekről a befogadók (csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan fennáll, a mentesítést a következő sorrendben kell végrehajtani: lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak, mezőgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó, erdő, legelő, egyéb.

(7) Az elöntések kiterjedésének meghatározása, illetőleg a beavatkozások megtervezésének elősegítése érdekében, szükség szerint, a Törzs tájékoztatásával, gondoskodni kell a légi megfigyelésről.

(8) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az elrendelés oka megszűnt.

Feladatok a belvízvédekezés egyes készültségi
fokozataiban

Az I. fokú készültség

20. § (1) A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát.

(2) A készültség ideje alatt – szükség szerint – nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. A főcsatornák mértékadó vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni, feljegyezni, és jelenteni a védekező szervezet ügyeletére az R. 18. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében.

(3) Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.

A II. fokú készültség

21. § Az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.

A III. fokú készültség

22. § A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket.

A rendkívüli belvízvédekezési készültség

23. § A belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetőjének javaslatára, a kormánybiztos engedélyezi.

IV.

A védekezések megszűnését követő intézkedések

24. § (1) A vízügyi igazgató

a)33 I–III. fokú készültségben történt védekezést követően 30 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt az OVF-hez elfogadásra felterjeszti;

b)34 III. fokú készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést az OVF-hez való felterjesztés előtt a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének, tájékoztatásul bemutatja;

c) a rendkívüli készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének egyetértésével a miniszternek elfogadásra felterjeszti.

(2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a hidrometeorológiai helyzet értékelését,

b) a jellemző vízállásokat,

c) a védekezési munkákat,

d) a védekezésben közreműködők létszámát,

e) a foglalkoztatott gépeket, járműveket,

f) a felhasznált anyagokat,

g) a védekezés költségeit,

h) a védekezés során szerzett tapasztalatokat.

V.

Záró és átmeneti rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Országos Vízügyi Hivatal elnökének az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat kiadásáról szóló 21/1971. (V. É. 22.) OVH utasítása, valamint a vízügyi szolgálat jégtörő hajóparkjának üzemeltetésével kapcsolatos feladatokról szóló 9/1973. (V. É. 9.) OVH elnöki utasítás hatályát veszti.

(2)35

1. számú melléklet a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelethez36

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A védelmi szakasz

A folyó,

A

A védekezési készültség elrendelésére

a vízfolyás,

fővédvonal

és megszüntetésére mértékadó

hossza

a csatorna

kezdő

végső

vízmérce

vízállás, cm

Megjegyzés

száma, neve

hossza

neve, helye

"0"

 

 

km

neve és

szelvénye

 

 

pont

LNV

I.

II.

III.

védvonala

tkm

km

fkm

mBf.

cm

kelte

fok

fok

fok

01.01.

Tát-Esztergomi

11,433

Duna jp.

0,000

3,363

3,363

Esztergom

1 718,5

100,92

813

2013.VI.08

500

600

650

Árvízvédelmi fal:

1,356 km

Duna jp.

0,000

5,032

5,032

Magaspart: 0.190 km

Kenyérmezei patak bp.

0,000

0,470

0,470

Közúti töltés: 4.842 km

Únyi patak bp.

0,000

1,545

1,545

Únyi patak jp.

0,000

1,023

1,023

01.02.

Árvízvédelmi fal:

0,911 km

Komárom- almásfüzítői

14,303

Duna jp.

0,000

14,303

14,303

Komárom

1 768,3

103,88

845

2013.VI.08

500

620

680

Magaspart: 3,462 km

Közúti töltés: 0,570 km

01.03.

Vének-dunaremetei

26,433

Duna jp.

0,000

26,433

26,433

Nagybajcs

1 801,0

107,40

908

2013.VI.07

470

540

610

Dunaremete

1 825,5

113,24

722

2013.VI.07

530

580

620

01.04.

 

I.fok elrendelésére kerülhet sor mértékadó vízhozam Rajka 800 m3/sec vagy azt meghaladó hozamok esetén is.

Dunaremete-rajkai

35,243

Duna jp.

26,433

61,676

35,243

Dunaremete

1 825,500

113,24

722

2013.VI.07

530

580

620

Dunakiliti

 

 

duzzasztó felvíz

1 842,3

110,00

1615

2013.VI.07

1400

1450

1490

01.05.

Vének-dunaszentpáli

35,695

Mosoni-Duna bp.

0,000

35,695

35,695

Nagybajcs

1 801,0

107,40

908

2013.VI.07

470

540

610

Árvízvédelmi fal:

0,935 km

Bácsa

8,980

106,98

840

2013.VI.08

450

550

600

Magaspart: 0.118 km

Győr

0,432

106,98

838

2013.VI.08

500

600

650

01.06.

Lajta menti

36,625

Lajta főmeder jp.

0,000

18,716

18,716

Mosonmagyaróvári

4,019

118,40

315

1965. VI. 9.

160

200

220

Magaspart: 5,413 km

Lajta főmeder bp.

0,000

4,193

4,193

duzzasztó alvíz

Vasúti töltés: 0,285 m

Lajta bp. csat. bp.

4,193

17,909

13,716

01.07.

Mosoni-Duna-

89,151

Mosoni-Duna jp.

6,618

34,548

27,930

Győr

0,432

106,98

838

2013.VI.08

500

600

650

Magaspart: 1.325 km

Rábca menti

Rábca bp.

0,000

26,642

26,642

Rábcakapi

28,211

109,92

434

1965. VI. 17.

250

300

350

Hanság Főcsatorna bp.

26,642

31,035

4,393

 

 

Rábca jp.

0,000

30,186

30,186

01.08.

Győr-árpási

30,236

Mosoni-Duna jp.

6,116

6,618

0,502

Győr

0,432

106,98

838

2013.VI.08

500

600

650

Árvédelmi fal: 1.279 km

Rába bp.

0,000

29,734

29,734

Árpás

29,136

113,13

586

1965. IV. 25.

320

420

480

Magaspart: 0.113 km

01.09.

Árpás-répceszemerei

41,750

Rába bp.

29,734

60,659

30,925

Vág

51,395

124,34

456

1900. IV. 9.

250

300

350

Répce árap. bp.

0,000

8,160

8,160

Répcelak-Újhíd

3,730

133,58

422

1965. IV. 25.

250

300

350

Répce bp.

8,160

10,825

2,665

 

 

01.10.

Répcelak-sárvári

32,610

Répce árap. jp.

0,000

8,110

8,110

Répcelak-Újhíd

3,730

133,58

422

1965. IV. 25.

250

300

350

Répce jp.

8,110

9,598

1,488

 

 

Rába bp.

60,659

83,671

23,012

Ragyogóhíd

73,269

141,33

450

1900. IV. 9.

150

250

300

01.11.

Győr-koroncói

30,404

Mosoni-Duna jp.

0,000

6,116

6,116

Győr

0,432

106,98

838

2013.VI.08

500

600

650

Árvédelmi fal: 1,702 km

Rába jp.

0,000

11,000

11,000

Gyirmót

1,400

109,07

630

2013.VI.08

320

400

480

Magaspart: 3.048 km

Marcal jp.

0,000

7,806

7,806

Mórichida

18,050

113,00

391

1951. VI. 13.

250

300

350

Közúti töltés: 0,932 km

Bakonyér jp.

0,000

2,750

2,750

(426)

1963. III. 15.

Bakonyér bp.

0,000

2,732

2,732

01.12.

Koroncó-mórichidai

37,760

Rába jp.

11,000

29,508

18,508

Árpás

29,136

113,13

586

1965. IV. 25.

320

420

480

Marcal bp.

0,000

19,252

19,252

Gyirmót

1,400

109,07

630

2013.VI.08

320

400

480

Mórichida

18,050

113,00

391

1951. VI. 13.

250

300

350

(426)

1963. III. 15.

01.13.

Mórichida-sárvári

54,633

Rába jp.

29,508

84,141

54,633

Árpás

29,136

113,13

586

1965. IV. 25.

320

420

480

Magaspart: 0,349 km

Vág ( megszüntetésre)

51,395

124,34

456

1900. IV. 9.

250

300

350

Ragyogóhíd (elrendelésre)

73,269

141,33

450

1900. IV. 9.

150

250

300

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A védelmi szakasz

A folyó, a

A

A védekezési készültség elrendelésére

vízfolyás,

fővédvonal

és megszüntetésére mértékadó

hossza

a csatorna

kezdő

végső

vízmérce

vízállás, cm

Megjegyzés

száma, neve

hossza

neve, helye

"0"

 

 

km

neve és

szelvénye

 

 

pont

LNV

I.

II.

III.

védvonala

tkm

km

fkm

mBf.

cm

kelte

fok

fok

fok

02.01.

Dunaegyháza-tassi

24,360

Duna bp.

0,000

24,360

24,360

Tass

1586,2

89,28

908

2013. VI. 10.

750

850

880

Magaspart: 0,530 km

(996)

1956. III. 8.

02.02.

Tass-szigetújfalui

20,418

Duna bp.

24,360

44,778

20,418

Budapest

1646,5

94,97

891

2013. VI. 09.

620

700

800

Árvízvédelmi fal: 0,08 km

(867)

1876. II. 26.

Magaspart: 0,350 km

02.03.

Szigetújfalu-csepeli

29,922

Duna bp.

44,778

74,700

29,922

Budapest

1646,5

94,97

891

2013. VI. 09.

700

760

820

(867)

1876. II. 26

02.04.

 

Kvassay-zsilipi

0,452

Duna bp.

0,000

0,452

0,452

Budapest

1646,5

94,97

891

2013. VI. 09.

620

700

800

Árvízvédelmi fal:

0,070 km

(867)

1876. II. 26.

02.05.

Gödi

4,150

Duna bp.

0,000

3,180

3,180

Nagymaros

1694,6

99,43

751

2013. VI. 09.

520

620

670

Árvízvédelmi fal:

Sződ-Rákos bp.

0,000

0,970

0,970

(763)

1876. II. 25.

0,035 km

02.06.

Dunafüred-érdi

Duna jp.

0,000

3,050

 

 

7,758

 

0,000

3,108

6,158

Budapest

1646,5

94,97

891

2013. VI. 09.

650

750

820

Benta p. jp.

0,000

1,600

1,600

(867)

1876. II. 26.

02.07.

Szentendrei-szigeti

24,701

Duna jp.

0,000

15,642

15,642

Nagymaros

1694,6

99,43

751

2013. VI. 09.

520

620

670

Magaspart: 1,600 km

Szentendrei-

0,000

9,059

9,059

(763)

1876. II. 25.

Duna bp.

02.08.

Budakalászi

8,742

Barát p. bp.

0,000

2,600

2,600

Nagymaros

1694,6

99,43

751

2013. VI. 09.

520

620

670

Árvízvédelmi fal:

Szentendrei-

0,000

4,050

4,050

-763

1876. II. 25.

0,062 km

Duna jp.

Dera p. jp.

0,000

2,092

2,092

02.09.

Ipolydamásd-

13,192

Ipoly bp.

0,000

1,500

 

Ipolytölgyes

17,2

105,74

611

2010. VI. 06.

420

470

520

Letkés-

 

0,000

9,151

10,651

(550)

1976. XII. 9.

ipolytölgyesi

Letkés p. bp.

0,000

0,440

0,440

Letkés p. jp.

0,000

0,445

0,445

Nyerges p. bp.

0,000

0,556

0,556

Nyerges p. jp.

0,000

0,700

0,700

 

Gandái p. bp.

0,000

0,400

0,400

02.10.

Ipolyvece-Dejtár-

29,246

Ipoly bp.

0,000

1,327

 

Balassagyarmat

93,742

136,68

474

2010. VI. 04.

300

350

400

Magaspart: 0,273 km

 

0,000

8,553

 

 

 

0,000

4,150

 

 

 

0,000

4,151

18,181

 

Balassagyarmat-

Derék p. bp.

0,000

1,546

1,546

Nógrádszakál

136,734

157,08

393

2010. VI. 04.

330

350

370

szécsényi

Derék p. jp.

0,000

2,090

2,090

Lókos p. bp.

0,000

1,850

1,850

Lókos p. jp.

0,000

1,768

1,768

Szentlélek p. jp.

0,000

3,811

3,811

02.11.

Jászfelső-

82,915

Zagyva jp.

0,000

39,084

39,084

Apc

119,2

129,10

387

2010. V. 18.

250

300

350

Magaspart: 0,545 km

szentgyörgy-

Zagyva bp.

0,000

36,792

36,792

(458)

1963. III. 13.

jobbágyi

Galga jp.

0,000

1,200

1,200

Hatvan-alsó

104

113,69

473

2010. V. 18.

310

350

400

Galga bp.

0,000

1,200

1,200

(510)

1941. II. 13.

Herédi-Bér jp.

0,000

0,600

0,600

Herédi-Bér bp.

0,000

1,200

1,200

Szentlőrinckáta

87,826

103,75

359

2010. V. 18.

220

270

320

Szuha p. jp.

0,000

0,641

0,641

(320)

1963. III. 13.

Szuha p. bp.

0,000

1,710

1,710

Tolvajló p. jp.

0,000

0,488

0,488

02.12.

2,540 em3

Mátraverebélyi tározó

2,415

Zagyva p.

0,000

2,415

2,415

Tározói

145,95

175,50

730

1999.VII. 11.

300

665

755

1%-os árvíznél

02.13.

1,770 em3

Maconkai tározó

1,533

Zagyva p.

0,000

1,533

1,533

Tározói

153,12

192,60

665

1999.VII. 11.

550

600

650

1%-os árvíznél

02.14.

2,677 em3

Tarján-pataki tározó

2,068

Tarján p.

0,000

2,068

2,068

Tározói

3,3

194,62

775

2010. VI. 06.

810

850

900

1%-os árvíznél

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A védelmi szakasz

A folyó, a

A

A védekezési készültség elrendelésére

vízfolyás,

fővédvonal

és megszüntetésére mértékadó

hossza

a csatorna

kezdő

végső

vízmérce

vízállás, cm

Megjegyzés

száma, neve

hossza

neve, helye

"0"

 

 

km

neve és

szelvénye

 

 

pont

LNV

I.

II.

III.

védvonala

tkm

km

fkm

mBf.

cm

kelte

fok

fok

fok

03.01.

Baja-margittaszigeti

47,800

Duna bp.

0,000

47,800

47,800

Baja

1478,7

80,99

989

2013.VI.12

700

800

900

Közút: 12,575 km

(1037)

1956. III. 13.

Üzemi út: 3,892 km

03.02

Baja-foktői

38,345

Duna bp.

2,655

41,000

38,345

Baja

1478,7

80,99

989

2013.VI.12

700

800

900

(1037)

1956. III. 13.

03.03.

Uszód-solti

41,077

Duna bp.

41,000

82,077

41,077

Paks

1531,3

85,38

982

2013.VI.11

600

700

800

Közút: 1,349 km

(1006)

1876. II. 27.

Üzemi út: 13,199 km

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A védelmi szakasz

A folyó, a

A

A védekezési készültség elrendelésére

vízfolyás,

fővédvonal

és megszüntetésére mértékadó

hossza

a csatorna

kezdő

végső

vízmérce

vízállás, cm

Megjegyzés

száma, neve

hossza

neve, helye

"0"

 

 

km

neve és

szelvénye

 

 

pont

LNV

I.

II.

III.

védvonala

tkm

km

fkm

mBf.

cm

kelte

fok

fok

fok

04.01.

Báta-Siótorok-

43,111

Duna jp.

0,000

28,692

28,692

Sió torkolat alvíz

2,6

79,32

1259

2013.VI.12

1050

1150

1250

szekszárdi

Sió jp.

0,000

14,419

14,419

Szekszárd

19,118

85,09

680

1945. II. 14.

500

600

650

(814)

1956. III. 13.

04.02.

Siótorok-paksi

30,415

Duna jp.

28,692

59,107

30,415

Paks

1531,3

85,38

891

2013.VI.11

650

800

900

(1006)

1876. II. 27.

04.03.

Paks-bölcskei

25,613

Duna jp.

59,107

84,720

25,613

Paks

1531,3

85,38

891

2013.VI.11

650

800

900

Közút: 3,478 km

(1006)

1876. II. 27.

Magaspart: 2,141 km

04.04

 

 

Ercsi-adonyi

31,402

Duna jp.

0,000

19,603

19,603

Adony

1597,8

91,68

766

2013.VI.10

550

650

700

Közút: 19,660 km

Váli víz jp.

0,000

4,235

4,235

(820)

1941. II. 15.

Váli víz bp.

0,000

2,829

2,829

Szent-László víz bp.

0,000

4,735

4,735

04.05.

Siótorok-kölesdi

34,442

Sió bp.

0,000

17,635

17,635

Szekszárd

19,118

85,09

680

1945. II. 14.

500

600

650

Nádor bp.

0,000

16, 807

16,807

(814)

1956. III. 13.

04.06.

Szekszárd-Sióagárd-kölesdi

43,325

Sió jp.

Sió bp.

14,419

17,635

18,153

36,175

3,734

18,540

Szekszárd

19,118

85,09

680

1945. II. 14.

500

600

650

Nádor jp.

0,000

16,373

16,373

(814)

1956. III. 13.

Völgységi p. jp.

0,000

2,448

2,448

 

Völgységi p. bp.

0,000

2,230

2,230

 

04.07.

Kölesd-simontornyai

32,350

Sió bp.

36,175

68,525

32,350

Simontornya

74,3

91,76

682

1940. III. 19.

500

550

600

(459)

1964. I. 1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A védelmi szakasz

A folyó, a

A

A védekezési készültség elrendelésére

vízfolyás,

fővédvonal

és megszüntetésére mértékadó

hossza

a csatorna

kezdő

végső

vízmérce

vízállás, cm

Megjegyzés

száma, neve

hossza

neve, helye

"0"

 

 

km

neve és

szelvénye

 

 

pont

LNV

I.

II.

III.

védvonala

tkm

km

fkm

mBf.

cm

kelte

fok

fok

fok

05.01.

Mohácsi

19,865

Duna jp.

0,000

19,865

19,865

Mohács

1446,8

79,2

984

1965. VI. 19.

700

850

950

Árvízvédelmi fal:

(1010)

1956. III. 13.

1,515 km

05.02.

 

Drávaszabolcsi

45,005

Dráva bp.

0,000

31,709

31,709

Drávaszabolcs

77,7

86,76

596

1972.VII.22.

430

480

520

Fekete-víz bp.

0,000

4,618

4,618

Pécsi-víz bp.

0,000

2,153

2,153

Fekete-víz jp.

0,000

6,525

6,525

05.03.

Drávasztárai

42,386

Dráva bp.

31,709

74,095

42,386

Szentborbás

133,1

94,74

634

1972.VII.20.

460

530

560

Magaspart: 0,835 km

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A védelmi szakasz

A folyó, a

A

A védekezési készültség elrendelésére

vízfolyás,

fővédvonal

és megszüntetésére mértékadó

hossza

a csatorna

kezdő

végső

vízmérce

vízállás, cm

Megjegyzés

száma, neve

hossza

neve, helye

"0"

 

 

km

neve és

szelvénye

 

 

pont

LNV

I.

II.

III.

védvonala

tkm

km

fkm

mBf.

cm

kelte

fok

fok

fok

06.01.

Sárvári

7,193

Rába bp.

0,000

7,193

7,193

Sárvár

89

149,86

493

1900. IV. 09.

250

320

380

06.02.

Körmendi

10,432

Rába bp.

0,000

4,434

4,434

Körmend

158,7

184,15

520

2009.VI.26.

300

380

440

A Rába bp.-on közút:

Rába jp.

0,000

0,741

0,741

1,082 km

Pinka bp.

0,000

5,257

5,257

06.03.

Szentgotthárdi

14,244

Rába bp.

0,000

4,095

4,095

Szentgotthárd

205,9

215,15

491

2009.VI.25.

270

330

370

A Rába bp.-on

Rába jp.

0,000

0,834

0,834

 

árvízvédelmi fal:

Lapincs bp.

0,000

0,564

0,564

0,694 km

Lapincs jp.

0,000

2,070

2,070

 

 

Lapincs árap. É.

0,000

2,006

2,006

 

 

Lapincs árap. D.

0,000

1,831

1,831

 

 

Lahn patak bp.

0,000

1,373

1,373

Vasszentmihály

0,7

203,00

n.a.

*

250

350

* az árapasztó vápa működésbe lépésekor

Vörös patak jp.

0,000

0,665

0,665

1. sz. vízmérce

Vörös patak bp.

0,000

0,806

0,806

Lahn patak

06.04.

Murai

43,360

Gerencsér á. bp.

0,000

1,255

1,255

Letenye

35,6

137,86

554

2014.IX.15.

330

380

430

Gerencsér á. jp.

0,000

1,244

1,244

elrendelésre

Béci p. jp.

0,000

3,100

3,100

Béci p. bp.

0,000

3,114

3,114

Borsfai p. jp.

0,000

1,363

1,363

Borsfai p. bp.

0,000

1,351

1,351

Principális jp.

0,000

5,000

5,000

Murakeresztúr

Mura bp.

0,000

26,933

26,933

megszüntetésre

10,3

128,73

585

2014.IX.16.

380

440

510

06.05.

Zalai

34,335

Zala bp.

0,000

13,112

13,112

Zalaapáti

22,8

105,40

424

1987. VIII. 7.

250

280

330

Szentgyörgy-

(445)

1963. III. 14.

vári p. bp.

0,000

0,606

0,606

Szentgyörgy-

vári p. jp.

0,000

0,595

0,595

Köszvényes p. bp.

0,000

0,725

0,725

Zala jp.

0,000

9,839

9,839

 

 

Bárándi-p. bp.

0,000

1,385

1,385

 

 

Búberki-p. bp.

0,000

1,000

1,000

 

 

Búberki-p. jp.

0,000

0,993

0,993

 

 

Zalaapáti-p. bp.

0,000

0,900

0,900

 

 

Zalaapáti-p. jp.

0,000

0,900

0,900

 

 

Szentkirályi-p. bp.

0,000

0,775

0,775

 

 

Szentkirályi-p. jp.

0,000

0,778

0,778

 

 

Esztergályi-p. bp.

0,000

0,784

0,784

 

 

Esztergályi-p. jp.

0,000

0,743

0,743

 

 

Bókaházi-p. jp.

0,000

1,200

1,200

06.06.

 

 

 

Kis-Balaton Vízvédelmi

55,627

Zala bal parti töltés

0,000

5,756

5,756

2T műtárgy felvíz,

 

100,00

680

710

730

Hídvégi-tó 2T, kazetta

Rendszer

Északi lezáró töltés

0,000

3,302

3,302

Esztergályhorváti

 

beeresztő műtárgy

Kazetta töltés

0,000

5,318

5,318

elrendelésre

 

Terelőtöltés

0,000

3,973

3,973

 

 

Kísérleti tó töltése

0,000

0,790

0,790

 

 

Déli-vízzáró-töltés

0,000

4,820

4,820

 

 

Zalavári-határolótöltés

0,000

6,883

6,883

 

 

Ingói-berek lezárótöltés

0,000

0,980

0,980

 

 

Zala bp.-i töltés

0,000

0,856

0,856

4T vízleeresztő

 

100,00

570

600

630

Hídvégi-tó 4T,

1 sz. Terelőtöltés

0,000

5,864

5,864

műtárgy alvíz,

 

vízleeresztő műtárgy

2. sz Terelőtöltés

0,000

10,522

10,522

Balatonmagyaród

 

Völgyelzáró töltés

0,000

6,563

6,563

megszüntetésre

 

Egyesített-övcsatorna

Középső szivattyútelep felvízi vízmérce

100,00

610

620

630

Mellékvölgy

Marótvölgyi-csatorna

Főnyedi mérőszelvény

100,00

610

630

650

Mellékvölgy

Zala-Somogyi-határárok

Szőkedencs vízmérce , 7. sz. fkl.út kereszteződésében lévő vízmérce

106,50

130

150

180

Mellékvölgy

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FELSŐ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A védelmi szakasz

A folyó, a

A

A védekezési készültség elrendelésére

vízfolyás,

fővédvonal

és megszüntetésére mértékadó

hossza

a csatorna

kezdő

végső

vízmérce

vízállás, cm

Megjegyzés

száma, neve

hossza

neve, helye

"0"

 

 

km

neve és

szelvénye

 

 

pont

LNV

I.

II.

III.

védvonala

tkm

km

fkm

mBf.

cm

kelte

fok

fok

fok

07.01.

Magaspart: 0,200 km

Nagyhalász-

26,133

Tisza bp.

0,000

0,200

0,200

Tiszabercel

569

91,36

882

2000.IV.11.

600

700

800

 

Vencsellő-buji

0,200

0,642

0,442

 

0,642

0,914

0,272

 

 

0,272 km

0,914

1,287

0,373

 

 

1,287

24,000

22,713

 

 

Lónyay bp.

0,000

1,839

1,839

 

 

 

Lónyay zsilip keresztgát

0,000

0,294

0,294

Összesen: 0,472 km

07.02.

Veresmart-

22,377

Tisza bp.

24,000

46,377

22,377

Dombrád

593,08

94,06

890

1888.III.24.

550

650

750

Magaspart: 0,350 km

nagyhalászi

07.03.

Zsurk-veresmarti

25,678

Tisza bp.

46,727

47,586

0,859

Záhony

627,8

98,14

758

2001. III. 9.

500

600

700

Magaspart:

48,075

48,810

0,735

(758)

1941. II. 19.

0,489 km

48,930

57,300

8,370

0,120 km

57,341

62,300

4,959

0,041 km

62,500

65,522

3,022

0,200 km

65,543

73,008

7,465

0,021 km

74,232

74,500

0,268

Összesen: 0,871 km

07.04.

Vásárosnamény-

19,640

Tisza bp.

76,200

82,000

5,800

Vásárosnamény

684,45

101,98

943

2001. III. 7.

600

750

800

Magaspart: + 18,723 km

zsurki

86,600

89,050

2,450

98,600

99,370

0,770

100,500

104,240

3,740

104,500

111,380

6,880

07.05.

Szatmárcseke-

31,300

Tisza bp.

112,000

143,300

31,300

Tiszabecs

744,3

114,34

736

2001. III. 6.

300

400

500

Parapetfal: 0,496 km

olcsvaapáti

Tivadar

705,7

105,40

1014

2001. III. 6.

500

600

700

07.06.

Magosliget-

26,022

Batár bp.

0,000

9,940

9,940

Tiszabecs

744,3

114,34

736

2001. III. 6.

300

400

500

Árvízvédelmi fal:

tiszakóródi

Tisza bp.

143,300

159,382

16,082

Batár: 0,104 km

Parapetfal: 0,166 km

07.07.

Vásárosnamény- lónyai

31,000

Tisza jp.

0,000

31,000

31,000

Vásárosnamény

684,45

101,98

943

2001. III. 7.

600

750

800

07.08.

Tarpa- vásárosnaményi

29,469

Tisza jp.

31,000

31,800

0,800

Tiszabecs

744,3

114,34

736

2001. III. 6.

300

400

500

Közút: 0,700 km

32,500

44,157

11,657

elrendelésre

Hibaszelvény: 1,643 km

45,800

62,812

17,012

Tivadar

705,7

105,40

1014

2001. III. 6.

500

600

700

44+157=45+800

megszüntetésre

 

Parapetfal: 0,734 km

07.09.

Kótaj-vencsellői

30,864

Lónyay bp.

1,839

3,900

2,061

Lónyay zsilip

2,534

87,40

600

700

800

Magaspart: 0,200 km

4,225

4,550

0,325

felvizi vm.

Magaspart: 1,283 km

5,280

6,970

1,690

Összesen:1,483km

7,000

8,968

1,968

9,000

9,700

0,700

Parapetfal: 204 m

9,800

18,234

8,434

Lónyay jp.

-0,116

0,000

0,116

 

 

Magaspart: 0,400 km

0,000

3,872

3,872

0,108 km

 

3,980

9,078

5,098

 

 

2,102 km

 

11,180

16,580

5,400

 

 

0,220 km

16,800

18,000

1,200

Összesen: 2,830 km

07.10.

Lónyay főcsat. balpart

48,969

Lónyay bp.

19,056

21,500

2,444

Kemecse

28,42

90,80

876

1941. II. 17.

700

750

800

Magaspart: 8,680 km

21,600

24,415

2,815

Kótaj

21,23

90,58

899

2000.IV.11.

650

700

800

25,000

25,350

0,350

 

26,100

26,500

0,400

 

 

26,630

30,112

3,482

31,257

31,925

0,668

33,600

33,850

0,250

35,100

39,000

3,900

39,300

39,650

0,350

39,900

41,900

2,000

42,100

44,526

2,426

Máriapócsi IV. ff. jp.

0,000

3,750

3,750

Máriapócsi IV. ff. bp.

0,000

3,800

3,800

Kállai VII. ff. jp.

0,000

1,223

1,223

Sényői VI. ff. bp.

0,000

4,060

4,060

Sényői VI. ff. jp.

0,000

4,070

4,070

Kállai VII. ff. bp.

0,000

1,863

1,863

Érpataki VIII. ff. jp.

0,000

3,300

3,300

Simai IX. ff. bp.

1,200

2,868

1,668

Simai IX. ff. jp.

0,000

2,800

2,800

Érpataki VIII. ff. bp

0,000

3,350

3,350

07.11.

Berkesz-kótaji

19,813

Lónyay jp.

18,000

21,380

3,380

Kemecse

28,42

90,80

876

1941. II. 17.

700

750

800

Magaspart: 6,715 km

23,230

30,250

7,020

 

31,855

32,250

0,395

 

33,240

37,220

3,980

Kótaj

21,23

90,58

899

2000.IV.11.

650

700

800

37,400

37,900

0,500

 

38,200

42,738

4,538

 

07.12.

Mérkvállaj-

21,844

Kraszna bp.

0,000

10,097

10,097

Ágerdőmajor

44,9

110,39

651

1970.VI.13

470

550

580

Magaspart: 37,933 km

vásárosnaményi

15,400

19,280

3,880

1974.VII.15.

33,700

35,910

2,210

Kocsord

22,62

106,65

702

1980.VII.27.

450

530

580

37,200

39,480

2,280

1980.VII.28.

56,400

59,777

3,377

07.13.

Ágerdőmajor-olcsvai

40,482

Kraszna jp.

0,000

40,482

40,482

Ágerdőmajor

44,9

110,39

651

1970.VI.13.

470

550

580

1974.VII.15.

Kocsord

22,62

106,65

702

1980.VII.27.

450

530

580

1980.VII.28.

07.14.

Csenger-olcsvai

46,650

Szamos bp.

0,000

46,650

46,650

Csenger-Hydra

49,4

113,56

902

1970.V.14.

500

650

700

Tunyogmatolcs

21,9

106,21

1040

1970.V.15.

600

750

850

07.15.

Szamosbecs-

46,385

Szamos jp.

0,000

46,385

46,385

Csenger-Hydra

49,4

113,56

902

1970.V.14.

500

650

700

olcsvaapáti

Tunyogmatolcs

21,9

106,21

1040

1970.V.15.

600

750

850

07.16.

Nagyhódos-kölcsei

40,239

Túr bp.

0,000

27,015

26,665

Garbolc

27,7

116,50

646

1970.V.14.

300

400

450

Sáréger jp.

0,000

6,800

6,800

Sonkád

11,5

112,59

629

2001. III. 6.

300

400

450

Sáréger bp.

0,000

6,774

6,774

07.17.

Kispalád

35,425

Palád bp.

0,000

0,980

0,980

Garbolc

27,7

116,50

646

1970.V.14.

300

400

450

Hármashatár-

Palád jp.

0,000

6,423

6,423

Sonkád

11,5

112,59

629

2001. III. 6.

300

400

450

tiszakóródi

Túr jp.

0,000

28,022

28,022

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

A védelmi szakasz

A folyó, a

A

A védekezési készültség elrendelésére

vízfolyás,

fővédvonal

és megszüntetésére mértékadó

hossza

a csatorna

kezdő

végső

vízmérce

vízállás, cm

Megjegyzés

száma, neve

hossza

neve, helye

"0"

 

 

km

neve és

szelvénye

 

 

pont

LNV

I.

II.

III.

védvonala

tkm

km

fkm

mBf.

cm

kelte

fok

fok

fok

08.01.

Sarud-négyesi

43,829

Laskó bp.

0,000

4,600

4,600

Tiszakeszi

464,2

86,22

811

2000. IV. 13.

500

600

650

Tisza jp.

0,000

12,944

12,944

elrendelésre

Rima bp.

0,000

7,826

7,826

Tiszafüred

430,4

83,16

881

2000. IV. 16.

650

690

730

Rima jp.

0,000

7,955

7,955

megszüntetésre

Eger bp.

0,000

1,100

1,100

Eger jp.

0,000

1,045

1,045

Csincse bp.

0,000

4,159

4,159

Csincse jp.

0,000

4,200

4,200

08.02.

Négyes-tiszakeszi

25,332

Tisza jp.

12,944

39,776

25,332

Tiszakeszi

464,2

86,22

811

2000. IV. 13.

500

600

650

33,602-35,102

elrendelésre

(szelvényezési hiba

Tiszafüred

430,4

83,16

881

2000. IV. 16.

650

690

730

1500 m)

megszüntetésre

08.03.

Tiszakeszi-

32,532

Tisza jp.

39,776

64,227

24,451

Tiszapalkonya

484,7

87,28

806

2000. IV. 12.

500

600

650

Árvízvédelmi

sajószögedi

Sajó jp.

0,000

6,051

6,051

elrendelésre

fal: 2,736 km

S.szöged I.

0,000

1,609

1,609

Tiszakeszi

464,2

86,22

811

2000. IV. 13.

500

600

650

S.szöged II.

0,000

0,421

0,421

megszüntetésre

08.04.

Inérhát-tokaji

46,775

Tisza jp.

0,000

45,381

45,381

Tokaj

543,08

89,34

928

2000. IV. 11.

650

700

800

Magaspart: 5,230 km

Bodrog jp.

0,000

1,394

1,394

elrendelésre

Árvízvédelmi fal:

Tiszapalkonya

484,7

87,28

806

2000. IV. 12.

500

600

650

1,424 km

elrendelésre

megszüntetésre

08.05/I.

Zalkod-

31,600

Tisza jp.

0,000

31,600

31,600

Tiszabercel

569

91,36

882

2000. IV. 11.

600

700

800

Magaspart: 0,683 km

tiszacsermelyi

elrendelésre

Tokaj

543,08

89,34

928

2000. IV. 11.

650

-

-

megszüntetésre

08.05/II.

Tiszacsermely-

36,342

Tisza jp.

31,600

67,942

36,342

Záhony

627,8

98,14

758

2001. III. 5.

500

600

700

Magaspart: 3,900 km

zemplénagárdi

elrendelésre

(758)

1941. II. 19.

Tiszabercel

569

91,36

882

2000. IV. 11.

600

700

800

megszüntetésre

08.05/II-T.

Cigándi-Tiszakarádi

23,830

Tisza jp.

0,000

23,830

23,830

Záhony

627,8

98,14

758

2001. III. 5.

500

600

700

Amennyiben a tározó

Árvízi tározó

(758)

1941. II. 19.

megnyitásra kerül

08.06.

Bánréve-felsőzsolcai

44,286

Sajó bp-i körtöltés

Sajópüspöki

123,5

148,38

416

2010. VI. 05.

200

250

300

Árvízvédemi fal:

-Felsőzsolcai

0,000

5,798

5,798

 

 

0,677 km

Sajó bp.

0,000

30,263

30,263

 

 

Névtelen bp.

0,000

0,947

0,947

Sajószentpéter

76,5

121,82

406

2010. VI. 05.

250

300

350

Névtelen jp.

0,000

0,950

0,950

 

 

Keleméri jp.

0,000

0,764

0,764

 

 

Keleméri bp.

0,000

0,950

0,950

Felsőzsolca

49,4

107,22

512

1974. X. 24.

300

350

400

Szörnyűv. bp.

0,000

0,414

0,414

 

Szuha jp.

0,000

1,400

1,400

 

 

Szuha bp.

0,000

1,500

1,500

 

Vörös J. jp.

0,000

1,300

1,300

08.07.

Miskolc-sajópüspöki

33,421

Sajó jp-i körtöltés

Sajópüspöki

123,5

148,38

416

2010. VI. 05.

200

250

300

Árvízvédelmi

- Nagycsécsi

0,000

1,094

1,094

 

 

fal: 0,570 km

- Ónodi

0,000

2,642

2,642

 

 

Magaspart: 0,250 km

Sajó jp.

0,000

26,281

26,281

Sajószentpéter

76,5

121,82

406

2010. VI. 05.

250

300

350

Szinva jp.

0,000

0,300

0,300

 

Szinva bp.

0,000

0,450

0,450

 

 

Mercse jp.

0,000

0,977

0,977

Felsőzsolca

49,4

107,22

512

1974. X. 24.

300

350

400

Hangony jp.

Hagony bp.

0,000

0,000

0,840

0,837

0,840

0,837

 

08.08.

Hernádnémeti-

33,752

Hernád jp.

0,000

27,240

27,240

Hidasnémeti

97

151,28

503

2010. VI. 06.

200

250

300

Magaspart: 2,285 km

hernádszurdoki

Vadász jp.

0,000

1,300

1,300

Gibárt

65,5

128,78

555

2010. VI. 06.

300

350

400

Vadász bp.

0,000

1,580

1,580

Gesztely

24,4

108,08

517

2010. VI. 04.

250

300

350

Garadna jp.

0,000

1,832

1,832

 

 

Garadna bp.

0,000

1,800

1,800

 

 

08.09.

Hidasnémeti-bőcsi

28,294

Hernád bp.

0,000

26,424

26,424

Hidasnémeti

97

151,28

503

2010. VI. 06.

200

250

300

Gönci jp.

0,000

0,870

0,870

Gibárt

65,5

128,78

555

2010. VI. 06.

300

350

400

Gönci bp.

0,000

1,000

1,000

Gesztely

24,4

108,08

517

2010. VI. 04.

250

300

350

08.10.

Inérhát-taktaföldvári

43,349

Sajó bp.

0,000

8,000

8,000

Tiszapalkonya

484,7

87,28

806

2000. IV. 12.

500

600

650

Takta bp.

8,000

36,643

28,643

Kesznyéten Árv.k

2,4

89,33

670

2010. VI. 08.

300

370

450

Takta jp.

0,000

6,706

6,706

Taktaföldvár

24,4

92,22

410

2010. VI. 05.

200

250

300

08.11.

Viss-felsőberecki

39,799

Bodrog bp.

0,000

39,799

39,799

Felsőberecki

47,7

92,16

795

1999. III. 13.

550

650

700

Magaspart: 2,900 km

Sárospatak

37,1

91,82

740

1999. III. 13.

500

600

650

Tokaj

543,08

89,34

928

2000. IV.11.

650

700

800

08.12.

Jászjákóhalma-káli

36,214

Tarna bp.

0,000

36,214

36,214

Tarnaméra

24,3

99,28

500

1974. X. 22.

250

300

350

Tarnaörs

11,9

91,40

564

1999.VII.13.

350

400

450

08.13.

Jászdózsa-káli

111,145

Tarna jp.

0,000

35,728

35,728

Tarnaméra

24,3

99,28

500

1974. X. 22.

250

300

350

Ágói jp.

0,000

5,417

5,417

 

 

Ágói bp.

0,000

5,392

5,392

 

 

Gyöngyös jp.

0,000

6,827

6,827

Tarnaörs

11,9

91,40

564

1999.VII.13.

350

400

450

Szarvágy bp.

0,000

3,010

3,010

 

Szarvágy jp.

0,000

3,019

3,019

 

Gyöngyös bp.

0,000

6,826

6,826

Gyangya bp.

0,000

1,705

1,705

Gyangya jp.

0,000

1,619

1,619

Bene bp.

0,000

8,845

8,845

Bene jp.

0,000

8,857

8,857

Tarnóca jp.

0,000

11,931

11,931

Tarnóca bp.

0,000

11,969

11,969

08.14.

 

 

Bodrogkeresztúr -

28,153

Bodrog jp. körtölt

 

 

sátoraljaújhelyi

- Bodrogkeresztúr

0,000

1,786

1,786

Felsőberecki

47,7

92,16

795

1999. III. 13.

550

650

700

-Bodrogkisfalud

0,000

1,897

1,897

 

 

-Szegi

0,000

1,033

1,033

 

 

-Olaszliszka

0,000

2,253

2,253

Sárospatak

37,1

91,82

740

1999. III. 13.

500

600

650

-Vámosújfalu

0,000

2,275

2,275

 

 

-Sárazsadány

0,000

0,911

0,911

 

 

-Bodrogolaszi

0,000

0,374

0,374

Tokaj

543,08

89,34

928

2000. IV.11.

550*

-

-

*belterületek

-Sárospatak Fazekas-sor

0,000

0,546

0,546

 

 

víztelenítése

-Sárospatak Végardó

0,000

0,725

0,725

 

 

Sárospatak-Bodroghalász