12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet

1. A vizsgálat tárgya: a termelt és a szolgáltatott víz, valamint a víztermeléssel és a -szolgáltatással összefüggő létesítmények légtere gáztartalmának meghatározása.

2. A vizsgálat esetei

2.1. A kút

2.1.1. létesítésekor,

2.1.2. felújításakor (kialakításakor, átépítésekor),

2.1.3. javításakor, tisztításakor, regenerálásakor.

2.2. A kút, valamint az azzal összefüggő egyéb gyűjtő- és tároló létesítmények légterében a munkavégzést megelőzően.

2.3. A kezelő épület légterében folyamatosan.

2.4. A gázmentesítő berendezés utáni szakaszon (a beszabályozást követően, a berendezés hatásfokának ellenőrzésére)

2.4.1. üzembe helyezésekor,

2.4.2. a víztermelésben beállott változást követően,

2.4.3. a kút műszaki kialakításában beállott változást követően,

2.4.4. a szolgáltatott víz gáztartalmát befolyásoló egyéb beavatkozást követően.

2.5. A szolgáltatott víz gáztartalmának ellenőrzésére általában a vízvezeték-hálózat fojtása, szűkítése, illetőleg a magasabb fogyasztói leágazás utáni vízvételi ponton, minden olyan beavatkozást követően, amely a szolgáltatott víz gáztartalmát módosítja.

3. A vizsgálat pontossága

3.1. A víz és az azzal összefüggő légtér gáztartalmának esetében technológiai pontosságú vizsgálat.

3.2. Felmérő pontosságú vizsgálat

3.2.1. a meglevő kutaknál, ha azok nem gázveszélyes vizekre települtek,

3.2.2. a gázmentesítő berendezések szabályozásánál,

3.2.3. a szolgáltatott víz gáztartalmának ellenőrzésénél, ha az korábbi vizsgálat eredménye szerint gázmentes volt.

3.3. A technológiai pontosságú vizsgálat előfeltételei:

3.3.1. üzemi körülmények közötti termelés,

3.3.2. a gáz fázisállapotát nem módosító mintavétel,

3.3.3. a teljes áramú szeperálás, esetenként átfolyó rendszerű mélységi mintavétel,

3.3.4. az előírás szerinti mintavételi és vizsgálati rendszer alkalmazása,

3.3.5. a kútnál búvárszivattyús vagy szabadkifolyású üzemmód alkalmazása,

3.3.6. a nyomás alatti vezeték vizének vizsgálata esetén a fojtás nélküli vízmintavétel mellett, a szállított teljes vízmennyiségnek a szeparátorba történő vezetése (így például tűzcsapon keresztül;

3.3.7. a gravitációs vízszállításnál az erre kiképzett csap segítségével történő mintavétel,

3.3.8. gyűjtőakna, medence vizének vizsgálata átfolyó rendszerű mélységi mintavevővel vagy a leürítő gravitációs vezetéknek a szeparátorra való csatlakozásával.

3.4. Felmérő pontosságú vizsgálatnál előfeltétel a részáramos szeparálás.

4. A mintavétel

4.1. A mintavétel történhet:

4.1.1. mélységi mintavétellel,

4.1.2. teljesáramú szeparálással,

4.1.3. részáramú, legalább 10 liter térfogatú szeparálással.

4.2. Megkívánt mérési pontosság:

4.2.1. vízmennyiség mérésnél +- 5%

4.2.2. gázmennyiség mérésnél +- 3%

4.2.3. hőfokmérésnél +- 0,5 °C

4.2.4. barometrikus nyomás mérésénél +- 0,1 bar.

4.3. A szeparálás művelete általában:

4.3.1. a víz tartózkodási ideje a szeparátorban minimum 2 perc,

4.3.2. legalább 10-szeres szeparátor térfogatnak megfelelő vízmennyiség keresztülbocsátásával (ha a gázmennyiség nem mérhető folyamatosan),

4.3.3. a folyamatos szeparálás időtartama 2 óra (kevés, de mérhető gázmennyiség esetén),

4.3.4. a szeparátortérben az atmoszférikusnál kisebb nyomással,

4.3.5. vizsgálat üzemi vízhozammal,

4.3.6. légmentes csővezetéket és szerelvényeket.

4.4. A vizsgálatra alkalmas minta legkisebb mennyisége:

4.4.1. szabad gázra 0,2 liter

4.4.2. oldott gázra 2 X 1,0 liter.

4.5. Légmentesen zárt szállító és tároló mintaedény.

4.6. A mintavétel helye:

4.6.1. kútnál a szivattyú nyomóoldalán, legfeljebb 2 m távolságban,

4.6.2. gázmentesítő hatásfok vizsgálatánál e berendezés után, legfeljebb 2 m-re (a vezetéket lefelé megnyitó vízvételi hely kialakításával),

4.6.3. nyersvíznél közvetlenül a gázmentesítő előtt,

4.6.4. a szolgáltatott víz ellenőrzésénél a hálózat első megcsapolási helyén.

4.7. A légtér vizsgálata metángáztartalom mérésére alkalmas mérővel, vagy gázpipettába vett és laboratróiumban feldolgozott mintával.

4.8. A metángáztartalom mérésére alkalmas mérő

4.8.1. méréstartománya 0–4 térfogat%,

4.8.2. pontossága 0–1 térfogat%.

5. A vizsgálat egyéb szempontjai

5.1. Általános szempontok:

5.1.1. a gázvizsgálat során a O₂, N₂, CH₄, CO₂ mennyiséget legfeljebb + 5%-os relatív hibával, ezek közül a CH₄-et 0,2 térfogat% érzékenységgel meghatározva;

5.1.2. a buborékpontnyomást a metán-, oxigén- és nitrogéntartalom figyelembevételével a Henry-törvény alapján kiszámítva,

5.1.3. összehasonlító technológiai vizsgálatok esetén a legnagyobb eltérés az egyes komponenseknél max 5%.

5.2. Minták fogadása:

5.2.1. minták a mintavétel után a lehető legrövidebb időn belül beszállítva a vizsgálatot végző laboratóriumba,

5.2.2. a mintavétel adatai az 1. számú mintanyomtatványnak megfelelően rögzítve,

5.2.3. a mintavételről és a mintákról a vizsgáló laboratóriumban naprakész nyilvántartást vezetve.

5.3. A minták tárolás ideje:

5.3.1. a lehető legrövidebb időre csökkentve,

5.3.2. a gázpipettába vett gázminták szobahőmérsékleten, egy sorban, fektetett helyzetben tárolva,

5.3.3. az oldott gázokat tartalmazó vákuumos mintavevő edények álló helyzetben, törés, ütődés ellen védve, szobahőmérsékleten; egy sorban tárolva,

5.3.4. az átfolyásos módszerrel vett mintákat + 4 °C hőmérsékleten, nyakkal lefelé tárolva.