nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1997. évi XLVI. törvény
az Országos Magyar Vadászkamaráról
2012-01-01
2016-12-31
8
Jogszabály

1997. évi XLVI. törvény

az Országos Magyar Vadászkamaráról1

Az Országgyűlés abból a célból, hogy a hivatásos és a sportvadászok önkormányzati elveken alapuló, köztestületi formában működő szakmai szervezete szervezze és intézze a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, továbbá elismerve a vadászok szakmai önkormányzathoz való jogát, a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.

(2) A kamara a feladatait

a)2 az alapszabályában meghatározott területen működő területi szervezetei, valamint

b) országos szervezete

útján látja el.

(3) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.

(4) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

(5) Az országos szervezet székhelye: Budapest.

(6)3

(7) A ,,vadászkamara'' elnevezés használatára, valamint az e törvényben írt közfeladat ellátására kizárólag a kamara jogosult.

2. § A kamara alapszabály szerint működik. Az alapszabály tartalmazza, illetőleg meghatározza:

a) a területi szervezetek, valamint az országos szervezet elnevezését és székhelyét;

b) a kamara szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;

c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselők feladat- és hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó szabályokat;

d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;

e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény az alapszabályba való felvételre utal.

2/A. §4 (1) A kamarának a vadászjegy kiállításával és érvényesítésével kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kamarának a hivatásos vadászok tagfelvételével és kamarai nyilvántartásba vételével, valamint a fegyelmi és etikai ügyek kivételével a tagsági viszonyuk megszüntetésével és kamarai nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

A KAMARA FELADATAI

3. § A kamara

a) képviseli és védi a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő ügyekben a hivatásos és sportvadászok általános szakmai érdekeit, testületeinek tekintélyét, valamint a hivatásos vadászok hivatásukból eredő jogait;

b) véleményt nyilvánít

ba) a vad védelmét, a vadgazdálkodást, valamint a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő jogszabályokról,

bb) az illetékes oktatási intézményekkel együttműködve a hivatásos vadászképzés, valamint a szakmai továbbképzés követelményszintjéről;

c)5 megalkotja a vadászat rendjének vadászetikai szabályait, valamint a hivatásos vadászok szolgálati szabályzatát;

d) közreműködik a vadászvizsga részletes tartalmi feltételeinek kialakításában;

e) gondoskodik a vadászvizsga lebonyolításáról;

f) etikai eljárást folytat le a kamara etikai szabályait megszegő tagjával szemben;

g) a kamara tagjairól névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;

h)6 kiállítja és érvényesíti a vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket, erről nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak;

i) eljárást kezdeményez az illetékes hatóságnál a jogosulatlanul vadászókkal szemben;

j) elősegíti a hivatásos vadászok szakmai tevékenységének magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását, és ezzel összefüggésben meghatározza a kötelező szakmai továbbképzésen való részvétel feltételeit;

k) belföldi, illetőleg külföldi szakmai kapcsolatokat létesít, illetve tart fenn;

l) kezdeményezi az illetékes szervnél kitüntetés adományozását;

m) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

4. § (1) A kamara tagjairól területi szervezetei útján névjegyzéket vezet. A névjegyzékben fel kell tüntetni a kamara tagjának

a) családi és utónevét, lakóhelyét,

b) állampolgárságát,

c) születési helyét és idejét,

d) vadászjegyének számát,

e) fegyvertartási engedélyének számát,

f) esetleges etikai vétségeit.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás tartalmazza:

a) a hivatásos vadász szolgálati helyét,

b) a vadászati hatóság által kiállított igazolásokat.

(3) A Kamara az (1) bekezdés a)–e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokról évente adatokat szolgáltat az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak.

III. Fejezet

A KAMARA SZERVEZETE

A területi szervezet

5. § (1) A megyékben és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik.

(2) A területi szervezet ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.

(3) A területi szervezetben a hivatásos, valamint a sportvadászok számára külön-külön kamarai osztályt kell alakítani.

(4) A tagfelvétel alkalmával a kérelemben meg kell jelölni, hogy a kamara tagja melyik kamarai osztályba kéri felvételét. A hivatásos vadászok kamarai osztályába csak olyan személy kérheti felvételét, akit hivatásos vadászként vesznek nyilvántartásba. A kamara tagja – a feltételek teljesítése esetén – kérheti a kamarai osztályban meglevő tagságának a megváltoztatását.

6. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a területi küldöttgyűlés.

(2) A küldöttgyűlésbe a küldötteket négyéves időtartamra a kamarai osztályokban választják. A hivatásos vadászok kamarai osztályában minden megkezdett tíz tagonként, továbbá a sportvadászok kamarai osztályában – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – minden megkezdett ötven tagonként kell egy-egy küldöttet megválasztani. Küldött csak az érintett kamarai osztály tagja lehet.

(3) A küldöttválasztás részletes szabályait a kamara alapszabálya határozza meg. Az alapszabályban rendelkezni kell a kamarai osztályok összehívásának, továbbá üléseik és határozathozataluk eljárási rendjét.

(4) A kamarai osztály ülését – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – legalább kétévente össze kell hívni. A kamarai osztály ülését akkor is össze kell hívni, ha az osztály tagjainak tíz százaléka ezt írásban kéri. Az ülést a küldött vagy a küldöttek által erre kijelölt személy hívja össze. A küldött az ülésen a kamarai osztálynak beszámol az általa végzett tevékenységről. A kamarai osztály a küldött által a küldöttgyűlésen kötelezően képviselendő álláspontról is határozhat.

(5) A területi küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – a tizenöt napon belül ismételten összehívott területi küldöttgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül, határozatképes.

(6) A területi küldöttgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint a felének az egyetértő, nyílt szavazatával hozza. Alapszabály az ügyek meghatározott körében a határozatot minősített szótöbbséghez, illetőleg az e törvényben foglaltakon túl titkos szavazáshoz kötheti.

(7) A területi küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az alapszabály a területi küldöttgyűlés kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.

(8) A rendkívüli területi küldöttgyűlést az elnök hívja össze saját hatáskörben vagy a tagság tíz százalékának kérésére.

7. § (1) A területi küldöttgyűlés az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi vezetőséget (a továbbiakban: vezetőség) választ, amely az új vezetőség megválasztásáig látja el feladatait.

(2) A vezetőségbe tisztségviselőként

a) egy elnököt,

b) kamarai osztályonként egy-egy alelnököt,

c) egy titkárt,

d) az alapszabályban meghatározott számú vezetőségi tagot

kell megválasztani.

(3) Az alapszabály a (2) bekezdésben foglaltakon túl más tisztségviselők választását is kötelezővé teheti.

(4) A vezetőség határozatképességére – a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabály kivételével – és határozathozatalának módjára a területi küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén – az alapszabályban meghatározott körben és módon – az alelnök képviseli.

(6) A titkár az alapszabályban meghatározott feladatokat látja el.

8. § A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három tagból álló területi etikai bizottságot választ. A választás során biztosítani kell az egyes kamarai osztályok megfelelő képviseletét. A területi etikai bizottság elnökét – annak tagjai közül – a területi közgyűlés választja meg.

9. § (1) A 6–8. §-okban meghatározott szerveken kívüli, további szervek megalakításáról az alapszabály rendelkezik.

(2) Amennyiben az alapszabály a területi szervezetnél vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság felállításáról rendelkezik, a bizottság elnöke vezető tisztségviselőként a vezetőség tagja.

Az országos szervezet,

10. § (1) Az országos szervezet a kamara

a) országos képviseleti szervéből,

b) az elnökségből,

c) a felügyelőbizottságból,

d) az országos etikai bizottságból [a b)–d) pont szerinti szervek a továbbiakban együtt: ügyintéző szervek],

e) vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottságból

áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv, illetőleg szakmai bizottság felállításáról is rendelkezhet.

(3) Az országos szervezet tisztségviselői:

a) az elnökség tagjai,

b) a felügyelőbizottság elnöke,

c) az országos etikai bizottság elnöke,

d) a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság elnöke,

e) az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság elnöke.

(4) Az elnökség tagjai:

a) az elnök,

b) az alapszabályban meghatározott számú alelnök,

c) a főtitkár,

d) a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság elnöke,

e) a területi szervek elnökei.

11. § (1) A kamara országos képviseleti szerve, a területi küldöttgyűlés által a hivatásos vadászok kamarai osztályában nyilvántartásba vett minden megkezdett ötven tag után, a sportvadászok kamarai osztályában minden megkezdett háromszáz tag után megválasztott küldöttekből (a továbbiakban: országos küldött) álló küldöttközgyűlés.

(2) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a kamara alapszabályának, a szakmai irányelveknek, valamint a vadászetikai szabályzatnak a megalkotása és módosítása,

b) országos szervezet tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság, valamint a felügyelőbizottság tagjainak a megválasztása,

c) az elnökség, a felügyelőbizottság, valamint a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság éves beszámolójának az elfogadása,

d) a kamara éves költségvetésének, ennek részeként a kamarai tagsági díjnak a megállapítása, a tagsági díjból származó bevétel – a területi szervezet és az országos szervezet közötti – megosztása arányának, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,

e) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az alapszabály a küldöttközgyűlés hatáskörébe utal.

(3) A küldöttközgyűlés összehívására a területi küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezések irányadók azzal, hogy a területi vezetőségen az elnökséget, a területi szervezetnél nyilvántartásba vett tagon az országos küldöttet kell érteni.

(4) A küldöttközgyűlés határozatképességére a területi küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. A küldöttközgyűlés ülésein az országos szervezet tisztségviselői – amennyiben nem küldöttek – tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) A küldöttközgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint felének egyetértő, nyílt szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

(6) A küldöttközgyűlés a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására – a területi szervek elnökei kivételével – megválasztja az országos szervezet tisztségviselőit, valamint az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság tagjait.

12. § (1) Az elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az alapszabály, illetve a küldöttközgyűlés részére meghatároz. Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével:

a) a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása,

b) a tagsági viszony felfüggesztését, illetve megszűnését elrendelő határozat elleni fellebbezés elbírálása, feltéve, ha azt nem etikai eljárás keretében hozták,

c) a 3. § b) pontja szerinti véleményezési jog gyakorlása,

d) törvény, illetve az alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának szempontjait meghatározhatja.

(3) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.

(4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 6. § (5)–(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.

(5) A kamarát az elnök, akadályoztatása esetén – az alapszabályban meghatározott körben – az alelnök képviseli.

(6) A főtitkár az alapszabályban meghatározott körben képviseli a kamarát, továbbá ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.

13. § (1) Az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság, illetőleg a felügyelőbizottság annak elnökéből, valamint az alapszabályban meghatározott számban megválasztott további tagokból áll.

(2) Az országos etikai bizottság

a) javaslatot tesz a vadászetikai szabályzatra;

b) lefolytatja a területi etikai bizottság határozata ellen benyújtott másodfokú etikai eljárást;

c) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A felügyelőbizottság ellenőrzi a kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselőknél. Az ellenőrzés során a felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelőbizottság részére tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.

(4) A vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a vadállomány védelmével, a vadgazdálkodással kapcsolatos szabályok érvényesülését, javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére,

b) kapcsolatot tart a vadvédelemmel, a természetvédelemmel és az erdővédelemmel foglalkozó érdekképviseleti és egyéb szervekkel.

(5) Az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság, valamint a felügyelőbizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.

IV. Fejezet

A TAGSÁGI VISZONY

A tagsági viszony keletkezése

14. §7 (1)8 A kamarai tagsági viszony az 5. § (4) bekezdése szerinti tagfelvételi kérelem alapján létesíthető. Hivatásos vadász esetén a tagfelvételi kérelem a kamara nyilvántartásába való bejegyzés iránti kérelemnek is minősül. A tagfelvételi kérelemről a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervezet vezetősége dönt.

(2) A kamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló, illetve tiszteletbeli tagságot is létesíthet.

(3) Elutasítható a tagfelvételi kérelme annak a személynek, akivel szemben olyan etikai kifogás merül fel, amely a tagsági viszony felfüggesztését, illetve etikai büntetést vonna maga után, feltéve, hogy az elutasítás okaként megjelölt cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől két év még nem telt el.

(4) Nem utasítható el a tagfelvételi kérelme annak, aki rendelkezik a vadászat gyakorlásának külön jogszabályban előírt feltételeivel. A vadászat gyakorlásának feltételeivel a pártoló, illetve tiszteletbeli tagnak nem kell rendelkeznie.

(5)9 A hivatásos vadász tagfelvételi kérelmét, valamint vadászjegy kiállítására, illetve érvényesítésére irányuló kérelmét elutasító jogerős határozat bírósági felülvizsgálata esetén a határozatot a bíróság megváltoztathatja.

15. § (1)10 A tagfelvételi kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a kamarai tagsági díjat az alapszabályban meghatározott módon megfizeti,

b) a kamara alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri.

(2)11 A vadászjegy kiadására irányuló eljárásban nem vehet részt az, aki a kérelmezőnek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].

(3)12

A tagsági viszony felfüggesztése

16. § (1) A vezetőség írásban indokolt határozattal – a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a tagnak,

a) aki azt kéri;

b) akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartamára;

c) akit a bíróság a hivatásos vadászként történő foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltott, az eltiltás időtartamára;

d) aki az alapszabályban meghatározott időközönként, valamint az ott meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes részvételt nem tudja igazolni, legfeljebb a továbbképzésen való eredményes részvételig.

(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel, és erre az időtartamra a vadászjegyet, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját és jelvényét be kell vonni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a vezetőség a tag kérelmére állítja helyre, a b)–d) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig az ott megállapított időtartam lejártát követő napon áll helyre, amelyet a tagnak írásban be kell jelentenie.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tagsági viszony felfüggesztése helyett legfeljebb hat hónapra bevonható a vadászjegy, a hivatásos vadász szolgálati igazolványa, valamint jelvénye.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogerős ítéletről az eljáró bíróság az illetékes területi szervezetet tájékoztatja.

(6) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójának tagsági viszonya az (1) bekezdés d) pontja szerinti okból nem függeszthető fel.

A tagsági viszony megszűnése

17. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak a tagnak,

a) aki meghalt,

b) aki a tagsági viszonyáról lemondott,

c) akit a (2) bekezdésben foglalt indokok alapján zártak ki a kamarából,

d) aki jogerősen ,,kizárás'' etikai büntetésben részesült,

e) aki tizenkét hónapot meghaladóan nem fizeti a tagdíjat, és a területi szervezet vezetőségétől fizetési kedvezményt nem kapott.

(2)13 A vezetőség indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni a kamarából, és törölni kell a névjegyzékből, illetve a nyilvántartásból azt a tagot, akit

a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,

b) bíróság jogerősen a hivatásos vadász foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott, továbbá

c) aki már nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadók.

(4)14 A (2) bekezdés alapján a hivatásos vadász kizárásáról és nyilvántartásból való törléséről rendelkező jogerős határozat bírósági felülvizsgálata esetén a határozatot a bíróság megváltoztathatja.

(5) Azt a személyt, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes vezetőség ismét felveszi a kamara tagjai közé.

(6) Az a személy, akinek tagsági viszonya kizárás miatt szűnt meg, kérelmére – az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén – a kamara tagjai közé ismét felvehető.

(7) Az a személy, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból szűnt meg – amennyiben az alapszabály ennél rövidebb időt nem állapít meg, vagy a területi küldöttgyűlés ettől eltérően nem rendelkezik – az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a kamarába tagként nem vehető fel.

(8)15 A tagsági viszonynak a tag halála miatti megszűnése esetén a volt tag vadászjegyét, hivatásos vadász esetén a szolgálati igazolványát és jelvényét is be kell vonni, s azokat öt évig meg kell őrizni.

A tag jogai és kötelezettségei

18. § (1) A tag joga, hogy

a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi közgyűlésen;

b) e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén tisztséget viseljen a kamara bármely szervében;

c) igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat;

d) a kamara tisztségviselőitől a kamara működéséről érdemi felvilágosítást kérjen;

e) a kamara bármely szerve jogsértő testületi határozatának bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményezze;

f) a kamara bármely szerve vagy tisztségviselője alapszabályt sértő határozatának, intézkedésének felügyelőbizottság általi felülvizsgálatát kezdeményezze;

g) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban írt feltételek teljesítése esetén a hivatásos vadászi tevékenységet folytassa;

h) a tudomására jutott etikai vétség elkövetése esetén az illetékes etikai bizottságnál kezdeményezze etikai eljárás lefolytatását.

(2) A tagsági viszonyból eredő jogok csak személyesen gyakorolhatók. A kamara tagja kamarai választójogát a területi szervezetenként kialakított kamarai osztályban gyakorolja.

(3) A tag kötelezettsége, hogy

a) fizesse a kamarai tagdíjat;

b) megtartsa a kamara alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat;

c) a vadászat gyakorlása során a szakmai irányelveknek, valamint a vadászetikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően járjon el.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti perindításra az a tag nem jogosult, aki a határozat meghozatalában részt vett, és nem szavazott a határozat ellen. A perindítás szándékát a tag köteles bejelenteni a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül az országos szervezet felügyelőbizottságának, amely további tizenöt napon belül állást foglal, s erről a határozatot hozó testületet, valamint a tagot írásban értesíti.

(5) A keresetet az országos szervezet felügyelőbizottsága állásfoglalásának kézhezvételétől számított harminc napon belül a sérelmes döntést hozó szervezet ellen kell megindítani. A keresetindításra nyitvaálló határidő jogvesztő. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(6) A (4)–(5) bekezdés szerinti esetekben a bíróság eljárására a Polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

V. Fejezet

A KAMARA TISZTSÉGVISELŐINEK VÁLASZTÁSA

19. § (1) Kamarai tisztségre választható minden kamarai tag, feltéve, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Összeférhetetlen a kamarai tisztség vállalásával, ha a tag a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóságnál közszolgálati jogviszonyban áll.

(2) A tisztségviselő azonos kamarai szervezeten belül – a küldöttközgyűlési küldöttként való megválasztás esetét kivéve – csak egy tisztséget tölthet be.

(3) A területi szervezet vezetőségének, az országos szervezet elnökségének, a területi és az országos etikai bizottságnak, továbbá a felügyelőbizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és kereső foglalkozásuk során egymás alá- és fölérendeltjei.

(4) Az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve megválasztása esetén a megszüntetés módjáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel együtt a tisztségből való visszahívásról az országos etikai bizottság vagy a felügyelőbizottság kezdeményezésére, illetve hivatalból az érintett választására jogosult szerv határoz. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(6) Az alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.

20. § (1)16 A kamara tisztségviselőit a kamara tagjai közül – amennyiben az alapszabály eltérően nem rendelkezik – négyéves időtartamra, titkosan választják.

(2) Tisztségviselőnek csak büntetlen előéletű személy választható meg.

(3) A kamara elnökének, legalább tízéves vadászati gyakorlattal rendelkező személy, főtitkárának, valamint a területi szervezet titkárának csak felsőfokú vadgazdálkodási szakképzettséggel rendelkező személy választható meg.

(4)17 A kamara főtitkára csak olyan személy lehet, aki a köztisztviselői munkakör betöltéséhez szükséges közigazgatási vizsgával, a területi szervezet titkára pedig csak olyan személy lehet, aki a vadászati hatóság hatósági feladatait ellátó dolgozójára vonatkozó szabályok szerinti közigazgatási vizsgával rendelkezik. E rendelkezéseket csak a kamara megalakulását követő harmadik naptári év leteltét követően kell alkalmazni.

(5) Amennyiben a tisztségviselő választására a megválasztási időtartam lejártát követően kerül sor, a tisztségviselő megbízatása az új tisztségviselő megválasztásának a napján szűnik meg.

(6) Ha a tisztségviselő megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választásra jogosult szerv – az eredeti alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül választja meg az új tisztségviselőt.

(7) Amennyiben a tisztségviselő megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (6) bekezdés szerinti választás céljából a küldöttközgyűlést – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – a megbízatás megszűnésétől számított negyvenöt napon belüli időpontra össze kell hívni.

21. § A kamara tisztségviselőjének megbízatása megszűnik a tisztségviselő

a) halálával,

b) lemondásával,

c) kamarai tagságának felfüggesztésével vagy megszűnésével,

d) az összeférhetetlenség kimondásával, valamint

e) a választás időtartamának lejártával.

VI. Fejezet

A VADÁSZETIKAI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI

22. § (1) E törvény alkalmazásában a vadászetikai szabályok megszegése etikai vétségnek minősül.

(2) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén vagy, ha azt maga a tag kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.

(3) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójával szemben etikai eljárást az illetékes miniszter hozzájárulásával lehet lefolytatni.

(4) A hivatásos vadásszal szemben etikai eljárást a vadászati hatóság vezetőjének hozzájárulásával lehet lefolytatni.

23. § (1) Etikai vétség esetében az eljárást első fokon a területi etikai bizottság folytatja le.

(2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén lehet megindítani, és azt a megindításától számított harminc napon belül le kell folytatni, kivéve, ha a bizonyítási eljárás lefolytatása ennél hosszabb időt tesz szükségessé. Ez utóbbi esetben az eljárás lefolytatásának határideje egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.

(3) Etikai eljárás nem indítható, ha azt a területi etikai bizottság az etikai vétség tudomására jutásától számított kilencven napon belül nem indítja meg, vagy ha a vétség elkövetése óta már egy év eltelt.

(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás is indult, a kilencvennapos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.

(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság a tagsági viszony felfüggesztését vagy megszűnését eredményező határozatát a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.

24. § (1) A területi etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett tagnak, illetőleg az etikai eljárást kezdeményezőnek.

(2) Az első fokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az országos etikai bizottsághoz.

(3) Az országos etikai bizottság a fellebbezés benyújtásától számított harminc napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt az etikai felelősség tárgyában. A harmincnapos határidőt az országos etikai bizottság egy alkalommal harminc nappal meghosszabbíthatja. A határozatot meg kell küldeni az első fokon eljáró etikai bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek.

25. § (1) Az etikai eljárás lefolytatását követően a taggal szemben az alábbi etikai büntetések szabhatók ki:

a) megrovás;

b) pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétől tízszereséig terjedhet;

c) a vadászjegy, a hivatásos vadász szolgálati naplójának, valamint jelvényének legfeljebb hat hónapra történő bevonása;

d) a tagsági viszony legfeljebb hat hónapra terjedő felfüggesztése;

e) kizárás.

(2) A b)–e) pontok szerinti etikai büntetés a vadászetikai szabályok ismételt és súlyos megsértése esetén alkalmazható. A tagsági viszony felfüggesztése esetén a 16. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3)18 A kamara országos etikai bizottsága által hozott kizárást kimondó másodfokú határozatával szembeni jogorvoslatra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójával szemben kizárás etikai büntetés csak az illetékes miniszter hozzájárulásával szabható ki.

(5) A hivatásos vadásszal szemben kizárás etikai büntetés csak a vadászati hatóság vezetőjének hozzájárulásával szabható ki.

VII. Fejezet

A KAMARA ÁLLAMI FELÜGYELETE

26. § (1)19 A kamara törvényességi felügyeletét a vadgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(2) Jogszabálysértés esetén – határidő tűzésével – a miniszter felhívja a kamara elnökét a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A kamara elnöke a felhívásban foglaltakat megvizsgálja, és a megadott határidőn belül intézkedéséről vagy állásfoglalásáról tájékoztatja a minisztert.

(4) Ha a kamara elnöke a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a kamara ellen a miniszter keresetet nyújthat be a bírósághoz.

(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja, a nminiszter

a) a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását, illetőleg új határozat hozatalát rendeli el;

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv választására jogosult kamarai szerv összehívását;

c) ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a jogszabálysértő kamarai szerv működését felfüggesztheti, vagy ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki. A kamarai szerv működésének felfüggesztése vagy a felügyelő biztos kirendelése egy éven túl csak bíróság hozzájárulásával hosszabbítható meg.

(6) A bíróság eljárására a Polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(7)20 Amennyiben a vezetőség a 16. § (1) bekezdés b) és c) pontjai, valamint a 17. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti esetekben, a bíróság jogerős ítéletének tudomásra jutásától számított harminc napon belül nem határoz a tagsági viszony felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, a vadászati hatóság határozatban jogosult a vadászjegy visszavonására.

VIII. Fejezet

A KAMARA GAZDÁLKODÁSA

27. § (1) A kamara a működésének költségeit

a) a tagjai által befizetett tagdíjból,

b) egyéb díjbevételeiből, illetőleg támogatásokból

fedezi.

(2) A kamara által az államtól átvett feladatok térítéseként az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételnek minősül a vadászjegy kiállításáért a miniszter által rendeletben megállapított mértékű igazgatási szolgáltatási díj ötven százaléka.

(3) A fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét az alapszabály állapítja meg.

(4)21 A kamara gazdasági tevékenységet nem folytathat. A kamara a tevékenységét segítő vállalkozási tevékenységet a kizárólagos tulajdonában levő közhasznú társaság útján folytathat.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK22

28–38. §23

Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)–(7)24

40. §25

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!