nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1997. évi XLVII. törvény
az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
2014-01-01
2014-06-30
37
Jogszabály

1997. évi XLVII. törvény

az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről1

Az Országgyűlés – felismerve azt, hogy az egészségügyi adatokat bizalmi jellegük, valamint a számítástechnika széles körű elterjedése miatt fokozott oltalomban kell részesíteni, ugyanakkor ezen adatok kezelése az egészségügyi ellátás során elengedhetetlenül szükséges, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseire tekintettel – a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános és értelmező rendelkezések

1. § E törvény célja, hogy meghatározza az egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatok és az azokhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésének feltételeit és céljait. Személyes adatot csak törvényes cél eléréséhez szükséges esetekben és mértékben lehet kezelni.

2. § E törvény hatálya kiterjed

a)2 minden egészségügyi ellátást nyújtó, valamint annak szakmai felügyeletét, ellenőrzését végző szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban: egészségügyi ellátóhálózat), valamint minden olyan jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és természetes személyre, amely vagy aki egészségügyi és személyazonosító adatot kezel (a továbbiakban: egyéb adatkezelő szerv),

b) minden, az egészségügyi ellátóhálózattal, valamint az egyéb adatkezelő szervvel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő természetes személyre, függetlenül attól, hogy beteg-e vagy egészséges (a továbbiakban: érintett), valamint

c) az e törvény előírásai szerint kezelt, az érintettre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatra.

3. § E törvény alkalmazásában

a)3 egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);

b) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;

c)4 gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is;

d) orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat;

e) egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;

f)5 kezelést végző orvos: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § b) pontja szerinti kezelőorvos,

g) betegellátó: a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész;

h)6

i)7 adatkezelő: a betegellátó; az intézményvezető; az adatvédelmi felelős; a betegjogi képviselőket foglalkoztató szerv; az egészségügyi dokumentációt kezelő szerv; továbbá közegészségügyi-járványügyi közérdekből az 5. § (3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek; továbbá a 22. § szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint az egészségbiztosítási szerv; a 22/E. §-ban meghatározottak szerint az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti szakértő (a továbbiakban: igazságügyi szakértő); a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv; továbbá a 16/A. §-ban meghatározottak szerint, valamint a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezése érdekében a 3. § b) pont szerinti személyazonosító adat tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv; a 14/A. §-ban meghatározott adatok tekintetében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója; a 15/A. §-ban meghatározottak szerint a munkavédelmi hatóság és a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv; továbbá a 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az első- és másodfokú etikai eljárást lefolytató kamarai szerv;

j) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs;

k) sürgős szükség: az egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában az érintett közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne;

l)8

m)9 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

n)10 harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;

o)11

II. Fejezet

Az adatkezelés célja

4. § (1) Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:

a)12 az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása,

b)13 a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is,

c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése,

d)14 a népegészségügyi [16. §], közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele,

e)15 a betegjogok érvényesítése.

(2) Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – törvényben meghatározott esetekben – az alábbi célból lehet kezelni:

a) egészségügyi szakember-képzés,

b) orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése,

c) statisztikai vizsgálat,

d)16 hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás,

e) az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása,

f) a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik,

g)17 az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá a külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása.

h)18 bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés,

i)19 a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás körében,

j)20 közigazgatási hatósági eljárás,

k)21 szabálysértési eljárás,

l)22 ügyészségi eljárás,

m)23 bírósági eljárás,

n)24 az érintettnek nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, gondozása,

o)25 a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik,

p)26 közoktatás, felsőoktatás és szakképzés céljából az oktatásra, illetve képzésre való alkalmasság megállapítása,

q)27 a katonai szolgálatra, illetve a személyes honvédelmi kötelezettség teljesítésére való alkalmasság megállapítása,

r)28 munkanélküli ellátás, foglalkoztatás elősegítése, valamint az ezzel összefüggő ellenőrzés,

s)29 az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére vényen rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás folyamatos és biztonságos kiszolgáltatása, illetve nyújtása érdekében,

t)30 a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések – ideértve a fokozott expozíciós eseteket is – kivizsgálása, nyilvántartása és a szükséges munkavédelmi intézkedések megtétele,

u)31 az egészségügyi dolgozókkal szemben lefolytatott etikai eljárás,

v)32 eredményesség alapú támogatásban részesülő gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eredményességének, támogatásának megállapítása, és ezen gyógyszerekkel kezelt kórképek finanszírozási eljárásrendjének alkotása,

w)33 betegút-szervezés,

x)34 az egészségügyi szolgáltatások minőségének értékelése és fejlesztése, az egészségügyi szolgáltatások értékelési szempontjainak rendszeres felülvizsgálata és fejlesztése,

y)35 az egészségügyi rendszer teljesítményének ellenőrzése, mérése és értékelése,

z)36 az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében,

zs)37 az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott céloktól eltérő célra is lehet az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) – megfelelő tájékoztatáson alapuló – írásbeli hozzájárulásával egészségügyi és személyazonosító adatot kezelni.

(4) Az (1)–(2) bekezdések szerinti adatkezelési célokra csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

5. §38 (1)39 Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére – amennyiben e törvény másként nem rendelkezik – jogosult

a) a betegellátó,

b) az intézményvezető, valamint

c) az adatvédelmi felelős,

d)40

(2)41

(3)42 A közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személy, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személy, valamint az ilyen személyekkel kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatot kezelő az egészségügyi és személyazonosító adatot, illetve telefonos vagy más elektronikus elérhetőséget

a) az érintett kezelését végző orvos,

b) az egészségügyi államigazgatási szerv keretében dolgozó tisztiorvos,

c) a közegészségügyi-járványügyi felügyelő,

d) a közegészségügyi-járványügyi célból adatkezelésre jogosult más személy vagy szerv, valamint

e) az Egészségügyi Világszervezet 2009. évi XCI. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai (a továbbiakban: NER) végrehajtása körében a NER végrehajtásában közreműködő szerv feladatkörrel rendelkező alkalmazottja részére – kérésükre – a közegészségügyi-járványügyi cél által indokolt körben köteles haladéktalanul és ingyenesen átadni.

(4)43 A (3) bekezdés alapján megszerzett és kezelt adatokat kizárólag nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megelőzése és kezelése érdekében, a nemzeti NER tájékoztatási központ részére lehet továbbítani.

6. §44 Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

A gyógykezelés céljából történő adatkezelés

7. § (1)45 Az adatkezelő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.

(2) Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha

a) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult, az abban foglalt korlátozásokon belül, valamint

b) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény előírásai szerint kötelező.

(3)46 Az érintett jogosult tájékoztatást kapni a gyógykezeléssel összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerheti, az egészségügyi dokumentációba betekinthet, valamint azokról – saját költségére – másolatot kaphat.

(4)47 A (3) bekezdés szerinti jog

a) az érintett ellátásának időtartama alatt az általa írásban felhatalmazott személyt,

b) az érintett ellátásának befejezését követően az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazott személyt

illeti meg.

(5)48 A beteg életében, illetőleg halálát követően, az érintett házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa – írásbeli kérelme alapján – akkor is jogosult a (3) bekezdés szerinti jog gyakorlására, ha

a) az egészségügyi adatra

aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve

ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából

van szükség, és

b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

(6)49 Az (5) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek az (5) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatóak.

(7)50 Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról – saját költségére – másolatot kapni.

8. §51 A betegellátót – az érintett választott háziorvosa, valamint az igazságügyi szakértő kivételével – a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki az orvosi vizsgálatban, a kórisme megállapításában, illetve a gyógykezelésben vagy műtétnél nem működött közre, kivéve, ha az adatok közlése a kórisme megállapítása vagy az érintett további gyógykezelése érdekében szükséges.

9. § (1) Az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. A kezelést végző orvos, illetve a tisztiorvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelően – a kötelezően felveendő adatokon kívül – mely egészségügyi adat felvétele szükséges a 4. § (1) bekezdése szerinti célból.

(2) Az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy a kezelést végző orvos utasításának megfelelően, illetve a feladatai ellátásához szükséges mértékben vehet fel egészségügyi adatot.

10. § (1)52 A 4. § (1)–(3) bekezdése szerinti célból történő adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók. Az egészségbiztosítási szervnek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 81. §-ában meghatározott feladata ellátása érdekében egészségügyi adatok és TAJ-számok az egészségügyi ellátóhálózat és az egészségbiztosítási szerv között is továbbíthatók és összekapcsolhatók, a feladat ellátásához szükséges mértékben. A különböző forrásból származó egészségügyi és személyazonosító adatokat csak addig az időpontig és olyan mértékig lehet összekapcsolni, ameddig az a megelőzés, a gyógykezelés, a népegészségügyi, közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele érdekében feltétlenül szükséges.53

(1a)54 Az (1) bekezdés alkalmazásánál az egészségügyi ellátóhálózaton belüli egészségügyi és személyazonosító adatok továbbítására és összekapcsolására – a 4. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakon túl – a 4. § (2) bekezdésében meghatározott célok esetén csak akkor kerülhet sor, ha azok az egészségügyi és betegellátó rendszer működésével közvetlenül összefüggnek.

(2)55 A 4. § (1) bekezdése szerinti adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az érintett betegségével kapcsolatba hozható minden olyan egészségügyi adat továbbítható, amely a gyógykezelés érdekében fontos, kivéve, ha ezt az érintett írásban kifejezetten megtiltja. Ennek lehetőségéről a továbbítás előtt az érintettet tájékoztatni kell. A 13. § szerinti esetekben az érintett tiltása ellenére is továbbítani kell az egészségügyi és személyazonosító adatot.

(3)56 A (2) bekezdés szerinti adattovábbítás esetén sem lehet – a 11. § (3) bekezdésében és a 13. §-ban foglaltak kivételével – az érintett hozzájárulása nélkül továbbítani a továbbítás idején fennálló betegséggel össze nem függő, korábbi betegségre vonatkozó egészségügyi adatokat.

(4) Sürgős szükség esetén a kezelést végző orvos által ismert, a gyógykezeléssel összefüggésbe hozható minden egészségügyi és személyazonosító adat továbbítható az érintett hozzájárulása nélkül is.

11. § (1) A kezelést végző orvos az általa megállapított, az érintettre vonatkozó egészségügyi adatokról az érintettet közvetlenül tájékoztatja, és – amennyiben az érintett ezt kifejezetten nem tiltotta meg – azokat továbbítja az érintett választott háziorvosának.

(2) A háziorvos az érintettet – kérelmére – tájékoztatja a rendelkezésére álló egészségügyi adatokról.

(3)57 Az érintett háziorvosa és a kezelését végző orvos a 4. § (1) bekezdése szerinti cél érdekében – ha az érintett ezt írásban nem tiltotta meg – jogosult az érintett által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett egészségügyi ellátás adatairól tudomást szerezni úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus lekérdezés formájában biztosítja számára. A háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosított adatait ismerheti meg. Az érintettet a kezelést végző orvos írásban vagy szóban tájékoztatja a tiltakozás lehetőségéről. Az érintett a tiltakozását az egészségbiztosítási szerv részére személyesen, postai úton vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton juttatja el.

12. § (1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása – az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezően előírt személyazonosító adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével – önkéntes.

(2) Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátóhálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását – ellenkező nyilatkozat hiányában – megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell.

(3) Sürgős szükség, valamint az érintett belátási képességének hiánya esetén az önkéntességet vélelmezni kell.

13. § Az érintett (törvényes képviselője) köteles a betegellátó felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni,

a) ha valószínűsíthető vagy beigazolódott, hogy az 1. számú mellékletben felsorolt valamely betegség kórokozója által fertőződött, vagy fertőzéses eredetű mérgezésben, illetve fertőző betegségben szenved, kivéve a 15. § (6) bekezdése szerinti esetet,

b) ha arra a 2. számú mellékletben felsorolt szűrő- és alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez van szükség,

c) heveny mérgezés esetén,

d) ha valószínűsíthető, hogy az érintett a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedésben szenved,

e) ha az adatszolgáltatásra a magzat, illetve a kiskorú gyermek gyógykezelése, egészségi állapotának megőrzése vagy védelme érdekében van szükség,

f) ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági eljárás, illetve szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte,

g) ha az adatszolgáltatásra a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti ellenőrzés céljából van szükség.

14. § (1) A gyógykezelés során a kezelést végző orvoson és az egyéb betegellátó személyeken kívül csak az lehet jelen, akinek jelenlétéhez az érintett hozzájárul. Az érintett hozzájárulása nélkül jelen lehet az érintett emberi jogainak és méltóságának tiszteletben tartásával

a) más személy, ha a gyógykezelés rendje több beteg egyidejű ellátását igényli,

b) a rendőrség hivatásos állományú tagja, amennyiben a gyógykezelésre fogvatartott személy esetében kerül sor,

c) a büntetés-végrehajtási szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja, amennyiben a gyógykezelésre olyan személy esetében kerül sor, aki a büntetés-végrehajtási intézetben szabadságelvonással járó büntetését tölti, és a gyógykezelést végző betegellátó biztonsága, illetve szökés megakadályozása céljából erre szükség van,

d) a b)c) pontok szerinti személyek, ha bűnüldözési érdekből a beteg személyi biztonsága ezt indokolttá teszi, és a beteg nyilatkozattételre képtelen állapotban van.

(2) Az érintett hozzájárulása nélkül is jelen lehet a 17. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl az,

a) aki az érintettet az adott betegség miatt korábban gyógykezelte,

b) akinek erre az intézményvezető vagy az adatvédelemért felelős személy szakmai-tudományos célból engedélyt adott,

kivéve, ha ez ellen az érintett kifejezetten tiltakozott.

14/A. §58 (1) Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelése esetén a vényen fel kell tüntetni

a)59 az érintett nevét, lakcímét, születési dátumát,

b) társadalombiztosítási támogatással történő rendelés esetén az a) pontban foglaltak mellett az érintett TAJ-számát, betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (BNO kód), valamint

c) közgyógyellátott beteg esetén az a) és b) pontban foglaltak mellett a közgyógyellátási igazolvány számát.

(1a)60 A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelésére szolgáló vény elektronikus kezelésű is lehet. Az elektronikus vényre vonatkozó részletszabályokat az egészségügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója az (1) bekezdés szerinti adatokat a 4. § (2) bekezdés s) pontjában foglalt céllal kezelheti.

(3)61 A gyógyszerész a 4. § (2) bekezdés z) pontja szerinti cél érdekében – amennyiben az érintett ezt írásban vagy elektronikus kapcsolattartás keretében nem tiltotta meg – megismerheti a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli adatokat – ide nem értve a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokat – úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus formában biztosítja számára. A gyógyszerész – az adatok rögzítése nélkül – a gyógyszer nevét, mennyiségét és a kiváltás idejét ismerheti meg. Az érintettet a tiltakozás lehetőségéről tájékoztatni kell. Az érintett tiltakozását megteheti az egészségbiztosítási szervnél vagy a gyógyszerésznél. Ha az érintett tiltakozását a gyógyszerésznél tette, azt a gyógyszerész haladéktalanul köteles továbbítani az egészségbiztosítási szerv részére. Az érintett aláírásával igazolja a betekintés megtörténtét.

(4)62 A gyógyszerkiváltás során a gyógyszerész akkor ismerheti meg a gyógyszerellátásban részesülő biztosított (3) bekezdés szerinti adatait, ha a gyógyszerellátásban részesülő biztosított személyesen jár el.

(5)63 A gyógyszerész a biztosított kérésére a biztosított részére tájékoztatást ad a gyógyszerellátásban részesülő biztosított (3) bekezdés szerinti adatairól.

Közegészségügyi, járványügyi és munka-egészségügyi célból történő adatkezelés64

15. § (1)65 A betegellátó haladéktalanul továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az adatfelvétel során tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatot, ha

a) az 1. számú melléklet A) pontjában szereplő fertőző betegséget észlel vagy annak gyanúja merül föl,

b)–c)66

(2)67 Az 1. számú mellékletben nem szereplő fertőző, illetve az 1. számú melléklet B) pontjában felsorolt betegségek előfordulása esetén a betegellátó személyazonosító adatok nélkül csak az egészségügyi adatokat jelentheti az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva – az anonim szűrővizsgálat keretében vizsgált HIV fertőzött és AIDS beteg kivételével – kérheti az érintett személyazonosító adatait.

(2a)68 A betegellátó továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek azon személyek egészségügyi és személyazonosító adatait, akiknél a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálati eredmény az 1. számú melléklet A) pontja szerinti fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések fennállását, illetve kórokozóik jelenlétét valószínűsíti vagy igazolja. A betegellátó továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek az 1. számú melléklet A) pontja szerinti fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések közül a miniszteri rendeletben meghatározott betegségekre vonatkozó azon vizsgálati eredményt is, amely a korábbi valószínűsítés ellenére nem igazolja az adott betegség fennállását. Az egészségügyi államigazgatási szerv a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból, a népegészségügyi, közegészségügyi vagy járványügyi feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a személyazonosító és egészségügyi adatokat, azzal, hogy azon vizsgálati eredmény esetében, amely az adott betegség fennállását a korábbi valószínűsítés ellenére nem igazolta, a vonatkozó személyazonosító adatokat haladéktalanul törölni kell.

(2b)69 Amennyiben a mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálati eredmény az 1. számú melléklet B) pontja szerinti betegségek, illetve kórokozóik előfordulását valószínűsíti vagy igazolja, a mikrobiológiai vizsgálatot végző betegellátó az egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon jelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(2c)70 A betegellátó a miniszteri rendeletben meghatározott, felügyelet alá vont kórokozók kimutatása esetén az egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(3)71 Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1)–(2c) bekezdés alapján tudomására jutott egészségügyi, illetve személyazonosító adatot – a szükséges közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele céljából – átadja a hatáskörrel és az érintett adatok tekintetében adatkezelési jogosultsággal rendelkező államigazgatási szervnek.

(3a)72 A betegellátó a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból, miniszteri rendeletben meghatározott időszakonként, formában és tartalommal sürgősségi ellátás

a) keretében a fekvőbeteg-gyógyintézetbe felvett betegekről,

b) érdekében a mentés keretében történt ellátási eseményekről, amelyek esetében nem került sor fekvőbeteg-gyógyintézet általi átvételre,

személyazonosításra alkalmatlan módon egészségügyi adatokat szolgáltat az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(3b)73 A jogszabályban meghatározott adatkezelő szerv a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott célból továbbítja az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogszabályban meghatározott formában és tartalommal az anyakönyvi hivatalok elektronikus nyilvántartási rendszerébe rögzített halálesetekre vonatkozó egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon.

(4) A tüdőgondozó intézetek a tuberkulózis, illetve a bőr- és nemibeteg ellátás intézményei az 1. számú mellékletben szereplő nemi betegségek előfordulása esetén – további személyek veszélyeztetésére tekintettel – a 4. § (1) bekezdése szerinti célból egymás között továbbíthatják az érintett kontaktusaira vonatkozó személyazonosító adatok közül a családi és utónevet, a leánykori nevet, valamint a lakó- és tartózkodási helyet.

(5)74

(6)75 Amennyiben az érintett annak megállapítása érdekében, hogy HIV vírusával fertőződött-e – személyazonosságának előzetes felfedése nélkül – szűrővizsgálaton kíván részt venni, személyazonosító adatait a betegellátó részére nem köteles átadni.

(7)76 Amennyiben az érintett az alábbi betegségek valamelyikében szenved vagy a betegség gyanúja merül föl, és fertőződése házi- vagy haszonállattal, illetve vadon élő állattal történt kontaktus révén jöhetett létre, az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul továbbítja az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a szükséges járványügyi intézkedések megtétele céljából:

a) anthrax (lépfene)

b) brucellosis

c) lyssa (veszettség)

d) lyssa fertőzésre gyanús sérülés

e) madárinfluenza

f) malleus (takonykór)

g) nyugat-nílusi láz

h) trichinellosis

i) tuberkulozis

j) tularaemia.

(8)77 A betegellátó a 4. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti célból az életkorhoz kötött oltáshoz szükséges oltóanyag igénylése és elszámolása során továbbítja az oltandó személyek nevét és társadalombiztosítási azonosító jelét az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(9)78 A (3), (7) és (8) bekezdés szerinti szervek a részükre átadott, egészségügyi és személyazonosító adatot az adatkezelés célját megvalósító feladatuk ellátásához szükséges mértékben, az adatkezelés megkezdésétől számított 30 évig kezelhetik.

15/A. §79 (1) Az észlelő orvos köteles haladéktalanul továbbítani a munkavédelmi hatóságnak a munkavállaló egészségügyi és személyazonosító adatát, ha

a) a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedést észlel vagy annak gyanúja merül fel,

b) az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben

ba) a 4. számú mellékletben szereplő anyag hatásának van kitéve, és szervezetében az anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja, valamint

bb) zaj esetében a 4000 Hz-en 30 dB bármely fülön bekövetkező halláscsökkenés fordul elő.

(2)80 A munkavédelmi hatóság és a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a 4. § (2) bekezdés t) pontja szerinti célból, a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, nyilvántartása érdekében, a feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a munkavállaló személyazonosító és egészségügyi adatait.

(3) A (2) bekezdés szerinti cél megvalósulása érdekében a munkavédelmi hatóság a szükséges adatokat továbbítja a (2) bekezdés szerinti munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére.

Népegészségügyi célból történő adatkezelés81

16. §82 (1)83 Amennyiben az érintett beteg (ide értve a magzatot is) a miniszteri rendeletben meghatározott veleszületett rendellenességben szenved, a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból a rendellenességet észlelő orvos a rendellenesség észlelésétől számított 30 napon belül az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait, valamint – kiskorú esetén – törvényes képviselője nevét és lakcímét – miniszteri rendeletben meghatározott módon – továbbítja a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása részére.

(2)84 Az (1) bekezdés szerinti bejelentést megelőzően az észlelő orvos ellenőrzi, hogy az érintett beteg (1) bekezdés szerinti adatai szerepelnek-e a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásában. Ha az adatok még nem kerültek bejelentésre, az orvos az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a beteg nyilvántartott adatai nem teljes körűek, a bejelentő orvos azokat kiegészíti.

(3)85 Amennyiben a magzatnál – ide értve a spontán vagy indukált magzati halálozás, illetve halvaszületés esetét is – olyan elváltozást észlelnek, amely veleszületett rendellenességet eredményezhet, az (1) bekezdés szerint kell eljárni, azzal, hogy az érintett személyazonosító adatain a várandós nő adatait kell érteni.

(4)86 Az (1) bekezdés szerinti bejelentő orvos és az érintett gondozását végző védőnő együttműködik a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szervvel a veleszületett fejlődési rendellenességek okainak feltárása céljából, azok megelőzése, a betegek gyógykezelésének nyomon követése érdekében.

(4a)87 Az egészségügyi ellátóhálózat szervei a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szerv megkeresésére a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból továbbítják a kezelésükben lévő, veleszületett rendellenességekkel kapcsolatos egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyazonosító adatokat a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szerv részére. A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szerv az (1) bekezdés szerinti adatokat az érintettre vonatkozó utolsó adattovábbítástól számított ötven évig kezelheti.

(4b)88 A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását vezető szerv végzi a veleszületett rendellenességekkel kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatást.

(5) A 4. § (1) bekezdés b)–c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból daganatos eredetű betegség észlelése esetén a betegellátó továbbítja az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait a külön jogszabály szerint vezetett Nemzeti Rákregiszternek.

(6)89 Az egészségbiztosítási szerv – a 4. § (1) bekezdés c)–d) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból – az egyes daganatos betegségekkel kapcsolatos epidemiológiai és népegészségügyi, valamint ellátásmegfelelőségi vizsgálatok tervezése, értékelése érdekében a feladat ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelheti az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait, és azokat továbbítja az (5) és (7) bekezdés szerinti, daganatos eredetű megbetegedéseket nyilvántartó regiszterek részére.

(7)90 A 4. § (1) bekezdés b)–c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból, a gyermekek daganatos eredetű megbetegedéseinek nyilvántartása érdekében a külön jogszabály szerint vezetett, az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait tartalmazó Gyermekonkológiai Regiszter működik.

(8)91 A 4. § (1) bekezdés b)–c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból a Központi Statisztikai Hivatal az elhunytak személyazonosításra alkalmas halálozási adatait a külön törvény szerint meghatározott adattartalommal az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő 5 napon belül továbbítja az (5) és a (7) bekezdés szerinti, daganatos eredetű megbetegedéseket nyilvántartó regiszterek részére. Az (5)–(7) bekezdés szerinti regiszterek az adatfeldolgozás befejezésétől számított 8 napon belül a regiszterekben nem nyilvántartott, illetve az adatfeldolgozás során nyilvántartásba nem vett elhunytak adatait kötelesek megsemmisíteni.

(9)92 A betegellátó szívinfarktussal diagnosztizált betegség észlelése esetén továbbítja az érintett személyazonosító és a szívinfarktus megbetegedésre vonatkozó egészségügyi adatait a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból működő, a miniszteri rendeletben meghatározott Nemzeti Szívinfarktus Regiszter részére.

(10)93 Az egészségbiztosítási szerv a kezelésében lévő, a szívinfarktussal diagnosztizált beteg személyazonosító és a szívinfarktus megbetegedésre vonatkozó egészségügyi adatait a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból továbbítja a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter részére.

(11)94 A 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból a Központi Statisztikai Hivatal az elhunytak halálozással kapcsolatos egészségügyi adatait és az ahhoz kapcsolódó TAJ számot, nemet, születési helyet és időt, valamint a lakóhelyet és tartózkodási helyet az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő 5 napon belül továbbítja a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter részére. A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter az adatfeldolgozás befejezésétől számított 8 napon belül a regiszterben nem nyilvántartott, illetve az adatfeldolgozás során nyilvántartásba nem vett elhunytak adatait törli.

(12)95 A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adategyeztetést folytat a (9)–(11) bekezdés szerinti adatszolgáltatókkal a megküldött adatok tekintetében. A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter a nyilvántartott adatokat az érintettre vonatkozó utolsó adattovábbítástól számított ötven évig kezelheti személyazonosításra alkalmas módon.

16/A. §96 (1) A lakossági célzott szűrővizsgálatok, a népegészségügyi szűrővizsgálatok, valamint a népegészségügyi szűrővizsgálatok körébe is tartozó szűrést végző egészségügyi szolgáltatók szűrővizsgálatai (a továbbiakban együtt: szűrővizsgálat) eredményeinek értékelése, monitorozása érdekében – a 4. § (1) bekezdés c) és d), valamint a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból – a feladat ellátásához szükséges mértékben és ideig az egészségügyi államigazgatási szerv értékeléssel, monitorozással megbízott munkatársa kezelheti a szűrővizsgálaton részt vevő személyek egészségügyi és személyazonosító adatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a 16. § (5) bekezdése szerinti Nemzeti Rákregiszter továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére a népegészségügyi szűrővizsgálat keretében észlelt daganatos eredetű megbetegedésekre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat.

(3)97 Az (1) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatók a szűrővizsgálaton részt vett személyek személyazonosító adatait és a szűrővizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatait, valamint a szűrővizsgálat időpontját továbbítják az egészségügyi államigazgatási szerv részére.

Egészségügyi szakember-képzés

17. § (1)98 Az egészségügyi szakember-képzés céljából – a betegellátó és a (2) bekezdés kivételével – az érintett (törvényes képviselője) hozzájárulásával lehet jelen a gyógykezelés során orvos, orvostanhallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi főiskola, egészségügyi szakiskola vagy egészségügyi szakközépiskola hallgatója, valamint tanulója.

(2) Az egészségügyi ellátóhálózat egészségügyi szakember-képzésre kijelölt intézményeiben az érintett (törvényes képviselője) (1) bekezdés szerinti hozzájárulására nincs szükség. Erről az érintettet (törvényes képviselőjét) fekvőbeteg-intézmény esetén legkésőbb az intézménybe történő beutaláskor, beutaló hiányában a felvételt közvetlenül megelőzően, az egészségügyi ellátóhálózat egyéb intézményei esetén legkésőbb a gyógykezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell.

Epidemiológiai vizsgálatok, elemzések, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, minőség- és teljesítményértékelés99

18. §100 (1)101 A szakmai minőségértékelésért felelős szerv a 4. § (2) bekezdés x) pontja szerinti célból – ide nem értve az (5) bekezdésben meghatározott eljárást – jogosult az egészségügyi szolgáltatások minőségének értékeléséhez és fejlesztéséhez, az egészségügyi szolgáltatások értékelési szempontjainak rendszeres felülvizsgálatához és fejlesztéséhez szükséges egészségügyi adatok, valamint – más személyazonosító adattal történő összekapcsolás nélkül – az ahhoz kapcsolódó TAJ szám, nem, születési dátum és postai irányítószám kezelésére. Az egészségügyi ellátóhálózat, illetve az egészségbiztosítási szerv a szakmai minőségértékelésért felelős szerv megkeresésére átadja ezen adatokat a szakmai minőségértékelésért felelős szerv részére, illetve gondoskodik az adatokhoz történő hozzáférésről.

(2)102 A szakmai minőségértékelésért felelős szerv az (1) bekezdés szerinti, azonos érintettre vonatkozó személyazonosító adatokhoz kapcsolódóan átadott egészségügyi adatok tekintetében az átadást követően haladéktalanul kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kódot a szakmai minőségértékelésért felelős szerv minden átadott, az (1) bekezdés szerinti adat tekintetében azonos kódképzési módszer alapján hozza létre. A kapcsolati kód biztosítja a betegre és az egyes ellátási eseményekre, betegutakra vonatkozó adatok személyazonosításra alkalmatlan összekapcsolását. A kapcsolati kód nem származtatható személyazonosító adatból és nem lehet azzal azonos.

(3)103 A szakmai minőségértékelésért felelős szerv a kapcsolati kód képzését követően az (1) bekezdés szerinti célból kapott személyazonosító adatokat haladéktalanul törli.

(4)104 A szakmai minőségértékelésért felelős szerv az (1) bekezdés szerinti szervek által más adatkezelési célból létrehozott és a 4. § (2) bekezdés x) pontja szerinti célból átadott, az (1) bekezdés szerinti személyazonosító adattal összekapcsolt adatbázisokat, illetve nyilvántartásokat a kapcsolati kód képzését követően haladéktalanul törli.

(5)105 A 4. § (2) bekezdés x) pontja szerinti célból egyedi ügy kivizsgálása érdekében a minőségértékelésért felelős szerv, az ügy kivizsgálásának lezárását követő 5 évig kezelheti az érintett egészségügyi adatait, valamint az érintett TAJ számát, nemét, születési dátumát és postai irányítószámát.

18/A. §106 A teljesítményértékelésért felelős szerv a 4. § (2) bekezdés y) pontja szerinti célból kezelheti az érintett egészségügyi adatait, valamint az érintett TAJ számát, nemét, születési dátumát és postai irányítószámát az adatok átadása, az adatkezelés és a kapcsolati kód képzése tekintetében a 18.§ (1)–(4) bekezdésében foglaltak szerint.

19. § (1)107 A 4. § (2) bekezdés b)–c) és w) pontja szerinti célból az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az irányítása alá tartozó országos szervek és intézetek, a térségi betegút-szervezésért felelős szerv, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv – saját szakterületén, a feladata ellátásához szükséges ideig és mértékben – kezelheti az érintett egészségügyi adatait, valamint – más személyazonosító adattal történő összekapcsolás nélkül – az érintett TAJ-át, nemét, születési dátumát és postai irányítószámát.

(2)108 Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat az ott meghatározott célból az egészségügyi ellátóhálózat, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv továbbítja az (1) bekezdés szerinti szervek részére.

Az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése céljából történő adatkezelés109

19/A. §110 (1) A határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv a 4. § (2) bekezdés zs) pontja szerinti célból – a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogokkal kapcsolatos, a nemzeti kapcsolattartó szerv feladatairól szóló kormányrendeletben meghatározott tájékoztatás megadásáig – kezelheti az érintett nevét, nemét, születési idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, TAJ-számát, valamint azon egészségügyi adatait, amelyek az érintett határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogainak érvényesítéséhez szükségesek.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat a 4. § (2) bekezdés zs) pontjában meghatározott célból a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv – az egészségügyi ellátás igénybevételének elősegítése céljából – továbbíthatja az egészségügyi államigazgatási szerv, illetve az egészségbiztosítási szerv részére.

(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdés szerinti célból az egészségügyi ellátás megszervezéséig kezelheti az érintett (1) bekezdés szerinti adatait.

Statisztikai célú adatkezelés

20. § (1)111 Az érintett egészségügyi adatai statisztikai célra – a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak kivételével – személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetők.

(2) Az érintett egészségügyi és személyazonosító adata statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmas módon az érintett írásbeli hozzájárulásával adható át.

(3)112 Élveszületés és halálozás esetén a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti célból az élveszületett, illetve elhalálozott személy egészségügyi és személyazonosító adatait át kell adni. A születéssel, illetve halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése céljából teljesítendő bejelentési kötelezettsége során a betegellátó megismerheti és továbbíthatja élveszületés esetén a gyermek szülei, halálozás esetén az életben lévő házastárs, bejegyzett élettárs személyi azonosító adatait. A Központi Statisztikai Hivatal a személyazonosító adatokat azok statisztikai célú feldolgozását és a (3a) bekezdés szerinti adatátadást követően haladéktalanul törli, ezt követően az egészségügyi adatokat csak személyazonosításra alkalmatlan módon kezelheti.

(3a)113 A Központi Statisztikai Hivatal a (3) bekezdés szerinti adatok közül az elhalálozással kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat – a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti célból – átadja az egészségügyi államigazgatási szervnek. Az egészségügyi államigazgatási szerv a részére átadott, személyazonosításra alkalmas adatokat azok statisztikai célú feldolgozását, illetve anonimizálását követően haladéktalanul törli.

(4)114 A nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez, az egészségpolitikai döntésekhez, az egészségügyi ellátás tervezéséhez, szervezéséhez, a népegészségügyi mutatók monitorozásához, illetve a minőségi és biztonsági követelmények érvényesülésének ellenőrzéséhez szükséges, az egészségügyi ellátóhálózat által, továbbá az egészségbiztosítási szerv által finanszírozási célból gyűjtött és kezelt, személyazonosításra alkalmatlan ágazati, szakmai adatok körét, az adatkezelés és az adattovábbítás rendjét a miniszter határozza meg.

(5)115 Az egészségbiztosítási szerv által finanszírozási célból gyűjtött adatok személyazonosításra alkalmatlan módon a (4) bekezdés szerinti célból is kezelhetők és az ott meghatározott módon továbbíthatók.

(6)116 Az egészségügyi ellátóhálózat a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat.

Tudományos kutatás céljából történő adatkezelés

21. § (1)117 Tudományos kutatás céljából az intézményvezető vagy az adatvédelmi felelős engedélyével a tárolt adatokba be lehet tekinteni, azonban tudományos közleményben nem szerepelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy az érintett személyazonossága megállapítható legyen. Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat.

(2) Az (1) bekezdés alapján a tárolt adatokba betekintett személyekről, a betekintés céljáról és időpontjáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás kötelező megőrzési ideje 10 év.

(3)118 A kutatási kérelem megtagadását az intézményvezető vagy az adatvédelmi felelős köteles írásban megindokolni. A kérelem megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A per megindítására és az eljárás lefolytatására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a közérdekű adat megismerése iránti igény elutasítása esetén megindítható perre vonatkozó szabályai az irányadóak.

A társadalombiztosítási igazgatási szervek adatkezelése

22. § (1)119 A társadalombiztosítási igazgatási szervek részére abban az esetben továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben

a)120 arra az érintettnek járó társadalombiztosítási ellátások megállapítása, folyósítása céljából van szükség, és az az egészségi állapot alapján történik,

b) az a társadalombiztosítási alapok kezelői gazdálkodásának, továbbá a társadalombiztosítási ellátások folyósításának ellenőrzése céljából indokolt,

c)121 az a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt célok teljesítéséhez szükséges.

(2)122 Az egészségügyi és személyazonosító adatokat a társadalombiztosítási igazgatási szervek kizárólag az ellátás megállapításával, folyósításával, az ellenőrzés lefolytatásával, egészségbiztosítási orvosszakértői, illetve jogorvoslati tevékenységgel megbízott dolgozója, továbbá a 4. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti feladat teljesítésével megbízott munkatársa kezelheti.

(3)123 A társadalombiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott ellenőrzés során a társadalombiztosítás szerveinek csak egészségügyi felsőfokú szakképesítéssel rendelkező alkalmazottja ismerheti meg az érintett összekapcsolt egészségügyi és személyazonosító adatait.

(4)124

(5)125 A társadalombiztosítási igazgatási szerv – a 4. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott célból – kezelheti:

a) az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, a beutaló (a szolgáltatást rendelő) orvos azonosítását szolgáló – külön jogszabály szerinti – adatokat,

b) az a) pontban foglaltakon túl az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő TAJ számát, közgyógyellátásra való jogosultság esetén a közgyógyellátási igazolvány számát,

c) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő diagnózisának, a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásnak (ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket) a megnevezését, kódját.

(6)126 Az (5) bekezdés szerinti adatokat azok felvételétől számított 15 évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának időpontjáig lehet kezelni. Ezt követően az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől.

22/A. §127 (1) A 4. § (2) bekezdés v) pontja szerinti célból az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerint vezetett Betegségregiszter működik.

(2) A Betegségregisztert az egészségügyi államigazgatási szerv hozza létre, működteti és értékeli a beérkezett adatokat.

(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 26. § (3a) bekezdése szerinti, eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogatott gyógyszerrel kezelt vagy támogatott gyógyászati segédeszközzel ellátott személyeknek az eredményesség alapú támogatásvolumen-szerződés keretében támogatott gyógyszer vagy támogatott gyógyászati segédeszköz eredményességének megítéléséhez szükséges egészségi állapotával és az ezen készítmények és eszközök alkalmazását magában foglaló terápiával összefüggő egészségügyi és személyazonosító adataiból előállított, személyazonosításra alkalmatlan adatokat az egészségbiztosítási szerv kapcsolati kóddal ellátva továbbítja a Betegségregiszterbe. Az egészségbiztosítási szerv a Betegségregiszterbe történő adattovábbításhoz az egészségügyi szolgáltatók által az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint jelentett adatokat használja fel.

(4) A Betegségregiszter a megküldött egészségügyi adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza. A kapcsolati kód biztosítja az ellátott beteg, az egyes ellátási események, ideértve a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelését és a (3) bekezdésben meghatározott módon előállított, személyazonosításra alkalmatlan adatok összefűzését. A kapcsolati kód olyan módon kerül kialakításra, ami kizárja a személyes adatoknak a kódból való visszafejtését. Az egészségbiztosítási szerv az adattovábbítást követően törli azokat az adatokat, melyeket egyéb célból nem kezel.

(5) A Betegségregiszterben gyűjtött személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adatokat aggregált módon az egészségügyi államigazgatási szerven keresztül megismerheti az adott gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve kizárólag tudományos célt szolgáló statisztikai elemzés érdekében – az adatkezelési szabályzatában rögzített módon – kutatóintézmény.

Központi implantátumregiszter128

22/B. §129 (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 101/C. § (1) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó nyilvántartás adatainak az implantátum beültetésével, kivételével és cseréjével kapcsolatos beavatkozáson átesett érintett további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése céljából vezetett központi implantátumregiszter részére történő továbbítását követően a központi implantátumregisztert működtető egészségbiztosítási szerv a személyazonosító adatok tekintetében kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kódot az egészségbiztosítási szerv minden személyazonosító adat tekintetében azonos kódképzési módszer alapján hozza létre úgy, hogy az a személyes adatokra történő visszafejtést ne tegye lehetővé és ugyanazon beteg tekintetében valamennyi adattovábbítás – függetlenül a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltatótól – azonos kapcsolati kódhoz kapcsolódjon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kapcsolati kódot az egészségbiztosítási szerv az általa működtetett informatikai alkalmazás útján megküldi a nyilvántartást vezető egészségügyi szolgáltatónak. A kapcsolati kódot fel kell tüntetni az egészségügyi dokumentációban.

(3) Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása céljából a központi implantátumregiszterben kapcsolati kóddal ellátott, személyazonosításra alkalmatlan adatokat megismerheti.

(4) Az egészségbiztosítási szerv a központi implantátumregiszterben tárolt, személyazonosításra alkalmatlan adatokról kapcsolati kóddal ellátva, kérelemre 8 napon belül, illetve ha az implantátumot viselő személyek egészségének védelme érdekében szükséges, haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatást nyújt az egészségügyi államigazgatási szerv és a szakmai minőségértékelésért felelős szerv részére.

(5) Az egészségügyi szolgáltatónak a betegdokumentációban feltüntetett kapcsolati kódot tartalmazó kérelemére az egészségbiztosítási szerv a központi implantátumregiszterben tárolt adatokról kapcsolati kóddal ellátva haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatást nyújt az egészségügyi szolgáltató által kezelt személyen korábban végzett, implantátumot érintő beavatkozással kapcsolatban.

(6) Ha az implantátumot viselő személy tekintetében sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot megelőzése vagy elhárítása érdekében szükséges, és a legutolsó, implantációval kapcsolatos ellátást végző egészségügyi szolgáltató jogutód nélkül megszűnt vagy az egészségügyi dokumentáció nem vagy jelentős késedelemmel szerezhető be, az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv megismerheti az Eütv. 101/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat annak érdekében, hogy az érintettel kapcsolatba lépjen és tájékoztassa az egészsége védelmében szükséges teendőkről.

(7) A központi implantátumregiszterben tárolt adatokat az érintettre vonatkozó utolsó adattovábbítástól számított 50 év elteltével törölni kell.

22/C–22/D. §130

Az orvosszakértői, rehabilitációs,
illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság adatkezelése131

22/E. §132 (1)133 Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság, továbbá az igazságügyi szakértő részére az egészségbiztosítási szerv abban az esetben továbbít a (3) bekezdésben meghatározott egészségügyi és személyazonosító adatokat, amennyiben arra az érintettnek járó társadalombiztosítási vagy szociális ellátásra, kedvezményre való jogosultsága egészségi állapota alapján történő megállapításához, illetve ellenőrzéséhez szükséges tevékenységének, szakértői tevékenységének ellátása céljából van szükség. Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság, az igazságügyi szakértő az egészségbiztosítási szervnél rendelkezésre nem álló, a (3) bekezdés szerinti adatok továbbítása érdekében megkeresheti a kezelőorvost. A megkeresésére és a kezelőorvos adatátadási kötelezettségére a 23. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(2)134 Az egészségügyi és személyazonosító adatokat kizárólag az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szervnek, rehabilitációs hatóságnak a szakértői tevékenység elvégzésével megbízott dolgozója kezelheti.

(3)135 Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság, az igazságügyi szakértő a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában vagy a tevékenységére vonatkozó törvényben meghatározott célból kezelheti

a) az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, a beutaló (a szolgáltatást rendelő) orvos azonosítását szolgáló – külön jogszabály szerinti – adatokat,

b) az a) pontban foglaltakon túl az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő TAJ-számát,

c) az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő diagnózisának, a részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásnak (ideértve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, valamint a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket) a megnevezését, kódját,

amennyiben az a)–c) pont szerinti adatok az (1) bekezdés szerinti tevékenység, szakértői tevékenység végzésével összefüggésben vannak.

(4)136 A (3) bekezdés szerinti adatokat az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság az adatkezelés megkezdésétől számított 5 évig kezeli. Amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, rehabilitációs hatóság az adatokat az ügy jogerős befejezésének időpontjáig öt éven túl is kezelheti. Ezt követően az adatokat meg kell semmisíteni.

(5)137 Az igazságügyi szakértő a (3) bekezdés szerinti adatokat az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint kezeli.

(5)138 A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a (3) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás részét képező adatokat a rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 21. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam alatt kezelheti.

Adattovábbítás az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli szerv megkeresésére

23. § (1)139 A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:

a)140 büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség a bíróság, az igazságügyi szakértő,

b) szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek,

c)141 potenciális hadköteles és hadköteles személy esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,

e)142 a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, a kiképzett tartalékosok békeidőszakban történő hadi beosztásra történő kiírása és a kiképzett tartalékosok gyors és differenciált behívása érdekében, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott körben,

f)143 az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatása hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv,

g)144 a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében,

h)145 halottvizsgálat során a halottvizsgálatot végző orvos.

(2) A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.

(3)146 A kezelést végző orvos a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan intézkedés'' jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról.

(4)147 Ha az egészségügyi adatokra a halottvizsgálat során soron kívül van szükség,

a) büntetőügyben a nyomozó hatóság, valamint az ügyészség halaszthatatlan nyomozási cselekmény keretében,

b) a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás során a bűncselekményre utaló adat kizárása érdekében az eljáró hatóság

az (1) bekezdés szerinti megkeresést rövid úton is előterjesztheti, a kezelőorvos a megkeresést soron kívül teljesíti.

23/A. §148 (1) A NER alapján, az Egészségügyi Világszervezet NER kapcsolattartó központja megkeresésére a nemzeti NER tájékoztatási központ az általa közegészségügyi vagy járványügyi közérdekből kezelt egészségügyi és személyazonosító adatokat, valamint a telefonos elérhetőséget a megkereső szerv részére – a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megelőzése vagy kezelése érdekében a feltétlenül szükséges mértékig – átadja, ha a megkeresés kifejezetten ezen adatokra irányul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megkeresés hiányában, vagy ha a megkeresés egészségügyi és személyazonosító adatok és telefonos elérhetőség kiadására kifejezetten nem irányul, a nemzeti NER tájékoztatási központ a NER 6., 7. és 9. cikkének végrehajtása keretében a nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet megelőzése vagy kezelése érdekében a feltétlenül szükséges mértékig szolgáltat egészségügyi és személyazonosító adatot és telefonos elérhetőséget az Egészségügyi Világszervezet NER kapcsolattartó központja részére.

(3) A nemzeti NER tájékoztatási központ az Egészségügyi Világszervezet NER kapcsolattartó központja által átadott, vagy a NER jelentési rendszer követelményeinek megfelelő, más adatkezelő által átadott egészségügyi és személyazonosító adatokról, illetve telefonos elérhetőségről tájékoztatja a NER végrehajtásában közreműködő szervet, amennyiben arra közegészségügyi-járványügyi hatósági intézkedések foganatosítása érdekében szükség van.

24. §149 (1) Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait.

(2)150

(3) A kiskorú érintett első ízben történő egészségügyi ellátásakor – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. §-ára is tekintettel – az ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha

a) feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye,

b) a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

25. §151 Egészségügyi és személyazonosító adatot közigazgatási hatósági eljárás, illetve az érintettnek intézményi elhelyezése, gondozása céljából akkor lehet továbbítani, ha arra az érintett jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez van szükség.

26. § Amennyiben az érintett egészségügyi adatai más személyt is érintenek, az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbításához e harmadik személy (törvényes képviselője) írásbeli hozzájárulását be kell szerezni. Nincs szükség a hozzájárulásra a 13. §, a 20. § (3) bekezdése és a 23. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetekben azzal, hogy polgári peres eljárás során a harmadik személyt érintő – szexuális úton terjedő fertőző betegségre vonatkozó – egészségügyi adat nem adható ki.

27. § A személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adat időbeli és területi korlát nélkül továbbítható.

Az egészségügyi és személyazonosító adatok nyilvántartása

28. § (1) Az érintettről felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét.

(2) A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy módszer, amely biztosítja az adatok 6. § szerinti védelmét.

(3)152 A kezelést végző orvos az általa vagy az egyéb betegellátó által felvett egészségügyi adatokról, valamint az azzal összefüggő saját tevékenységéről és intézkedéseiről feljegyzést készít. A feljegyzés a nyilvántartás részét képezi.

29. § (1) A betegellátó nyilvántartja

a) azokat az érintetteket, akikről bebizonyosodott vagy valószínűsíthető, hogy az 1. számú melléklet szerinti fertőző betegségben szenvednek. Ezzel összefüggésben nyilván kell tartani a megelőző gyógyszeres kezelésre, a szűrővizsgálatra, a járványügyi megfigyelésre, a járványügyi ellenőrzésre, a járványügyi zárlatra kötelezett személyeket,

b) a védőoltásra kötelezett személyeket,

c) azokat, akik kábítószer-élvezők, gyógyszert kóros mértékben fogyasztók, illetve egyéb, hasonló jellegű függőséget okozó anyagot használnak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá a védőoltásban részesített személyeket a tisztiorvos is nyilvántartja.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti személyekre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat egymástól elkülönítetten kell tárolni.

(4) A háziorvos a hozzá bejelentkezett érintett kórtörténetében tartja nyilván annak – általa ismert – valamennyi egészségügyi adatát.

(5) A gyógyszerész nyilvántartást vezet az orvosi rendelvényre kábítószert igénybe vett érintettekről.

30. § (1)153 Az egészségügyi dokumentációt – a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, az arról készített leletek, valamint a (7) bekezdés kivételével – az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében – amennyiben indokolt – az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt – a (3) bekezdés kivételével – a nyilvántartást meg kell semmisíteni.

(2)154 Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételt az annak készítésétől számított 10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni.

(3) Amennyiben az egészségügyi dokumentációnak tudományos jelentősége van, a kötelező nyilvántartási időt követően át kell adni a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár részére.

(4)155 A dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén – az (5) bekezdés kivételével –

a) a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentációt a (3) bekezdés szerinti levéltárnak,

b)156 az egyéb egészségügyi dokumentációt a Kormány által kijelölt szervnek157

kell átadni.

(5)158 Amennyiben a dokumentációt kezelő jogutód nélkül szűnik meg, de az általa korábban ellátott feladatokat más szerv látja el,

a) a dokumentációt kezelő megszűnésének időpontját megelőző tíz évben keletkezett egészségügyi dokumentációt a feladatot ellátó szerv,

b) az a) pont alapján átadásra nem kerülő egészségügyi dokumentációt a 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelő

részére kell átadni.

(6) A meg nem semmisített, illetve a (2) bekezdés szerinti levéltárnak átadott egészségügyi dokumentációra e törvény előírásai értelemszerűen vonatkoznak.

(6a)159 A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő eljárása során keletkezett – egészségügyi és személyazonosító adatot is tartalmazó – dokumentációt az eljárás befejezését követően át kell adni a (4) bekezdés b) pontja szerinti szervnek.

(7)160 A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója a vényeket 5 évig őrzi meg. Gyógyászati segédeszköz szaküzletben kiszolgáltatott olyan gyógyászati segédeszköz esetén, amelynek kihordási ideje 5 évnél hosszabb, a vény megőrzési ideje a kihordási idővel azonos. A kötelező őrzési időt követően a vényeket meg kell semmisíteni.

(8)161 Az adatmegőrzés érdekében folyamatosan biztosítani kell, hogy az adathordozó az adott technikai feltételek mellett olvasható maradjon, vagy olvasható állapotba kerüljön.

(9)162 A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szerv adatfeldolgozási szerződést köt a Kormány által rendeletben kijelölt szervvel

a) a (4) bekezdés b) pontjában,

b) az (5) bekezdés b) pontjában,

c) a (6a) bekezdésben, valamint

d) kormányrendeletben

meghatározott egészségügyi dokumentáció elhelyezéséről, illetve feldolgozásáról.

31. § (1) Az egészségügyi dokumentációban szereplő hibás egészségügyi adatot – az adatfelvételt követően – úgy kell kijavítani vagy törölni, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.

(2) A nyilvántartott adatokról, az egészségügyi dokumentációról az adatkezelő hiteles másolatot készít, ha ezt az adatbiztonság vagy a tárolt adatok fizikai védelme, illetve az e törvényben előírt adatközlési kötelezettség szükségessé teszi. A hiteles másolat adattartalmára vonatkozóan a 6. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

32. § (1) Az egészségügyi intézményen belül az egészségügyi és személyazonosító adatok védelméért, a nyilvántartás megőrzéséért az adatot kezelő intézmény vezetője felelős.

(2) Az intézményvezető tevékenysége során

a) gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról,

b)163 ellenőrzi az adatkezelők és adatfeldolgozók adatkezeléssel, illetve adatfeldolgozással összefüggő tevékenységét,

c) kezdeményezi az adatvédelem, illetve az adatbiztonság területén kifejlesztett új technológiák és eszközök alkalmazását,

d) biztosítja az adatkezeléssel és adatfeldolgozással foglalkozó személyek adatkezelési oktatását,

e)164 tudományos kutatás esetén [21. § (1) bekezdés] engedélyezi az egészségügyi dokumentációba való betekintést,

f) kijelöli az adatvédelmi felelőst (felelősöket),

g) ellenőrzi az adatvédelmi felelős (felelősök) tevékenységét,

h) gondoskodik az intézmény adatvédelmi szabályzatának elkészítéséről,

i) dönt a kötelező nyilvántartási időt követően a nyilvántartott adatok további tárolásáról vagy megsemmisítéséről.

(3) A (2) bekezdés a)e) pontjai szerinti tevékenységet az adatvédelmi felelős is elláthatja.

(4) A szervezeti egységenként 20 főnél több adatkezelőt foglalkoztató munkáltató esetén az intézményvezető – szervezeti egységenként – adatvédelmi felelőst jelöl ki. Adatvédelmi felelősnek

a) szakorvos szakképesítéssel rendelkező orvos, vagy

b) legalább 2 év joggyakorlattal rendelkező jogi egyetemi végzettségű személy, vagy

c) felsőfokú végzettségű, az egészségügyi adatkezelésben legalább 2 év gyakorlatot szerzett személy

jelölhető ki.

32/A. §165 A gyógykezelés érdekében felvett egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató által vezetett elektronikus nyilvántartással kapcsolatban szerződés alapján adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó szervezet az adatfeldolgozási szerződés megszűnésekor az adatkezelő egészségügyi szolgáltatótól átvett adatállományt köteles díjmentesen, elektronikusan visszaszolgáltatni az adatkezelő rendelkezései szerint.

III. Fejezet166

33. §167 (1) Az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli intézmény, illetve szerv vagy személy (a továbbiakban: nem egészségügyi intézmény) a feladatai ellátásához szükséges mértékben a 4. § szerinti célból kezelhet egészségügyi és személyazonosító adatot.

(2) Az érintett elhelyezésére vagy gondozására szolgáló nem egészségügyi intézmény kezelheti az érintettnek minden olyan egészségügyi és személyazonosító adatát, amely az intézményi elhelyezés, gondozás szempontjából szükséges.

(3) A nem egészségügyi intézmény adatkezelésére – a 34–35. §-ban foglalt eltérésekkel – a II. fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadók.

34. § (1) Nem egészségügyi intézmény esetén – a betegellátón kívül – adatkezelő az intézményvezető által adatkezeléssel megbízott, továbbá a külön jogszabály szerint hatósági jogkört gyakorló személy lehet.

(2) Egészségügyi adatot felvehet az 5. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken túl

a) az óvodai nevelés, iskolai oktatás területén az óvodai neveléssel, iskolaérettséggel, képzési kötelezettséggel, iskolai pályaalkalmassággal kapcsolatos vizsgálatok (2. számú melléklet) elvégzése esetén a közoktatás pedagógiai szakszolgálati intézményének tagja,

b) hadköteles személy esetén a katonai egészségügyi alkalmasság (2. számú melléklet) megállapítását végző bizottság tagja, illetve a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa.

35. § A nem egészségügyi intézményben az adatkezelő a működése során tudomására jutott orvosi titkot köteles megtartani. Az adatkezelő mentesül a titoktartási kötelezettség alól a 7. § (2) bekezdése szerinti esetekben.

35/A. §168

IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

36. §169

37. § (1)170 Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, továbbá a TAJ szám kezelésére vonatkozóan a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosítási kódokról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)171

(3) E törvény előírásait alkalmazni kell a meghalt személyre vonatkozó egészségügyi adatok esetén is.

38. § (1)172 Ez a törvény a kihirdetését követő 7. hónap 1. napján lép hatályba.

(2)173 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) az egészségügyi adatok kezelésének, valamint a 15–16/A. § és a 24. § szerinti adattovábbítás részletes előírásait, továbbá a 30. § szerinti kötelező nyilvántartások vezetésének szabályait,

b) a járványügyi érdekből felügyelet alá vont kórokozók, valamint a fertőző betegségek bejelentésével kapcsolatos kötelezettségeket,174

c) a halál tényének és okának bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat,

d)175 a veleszületett rendellenességek bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,

e)176 a 20. § (4) bekezdés szerinti adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására, bejelentésére és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,

f) a gyógykezelés során alkalmazandó egészségügyi dokumentáció jellegére vonatkozó szabályokat, valamint az alkalmazandó nyomtatványok – e törvény keretei közötti – adattartalmát,

g) az egyes daganatos megbetegedések bejelentési módját, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítésének és a bejelentendő adatok gyűjtésének és kezelésének szabályait,

h) az elektronikus vényre vonatkozó részletszabályokat,

i) a Betegségregiszterre vonatkozó részletes szabályokat,

j)177 a 18. § (1) bekezdés és a 18/A. § szerinti egészségügyi adatok körének meghatározására, az adatok átadására, továbbítására, a kapcsolati kód képzésére vonatkozó részletes szabályokat,

k)178 a térségi betegút-szervezésért felelős szerv által a 4. § (2) bekezdés w) pontja szerinti célból, a 19. § (1) bekezdése szerint kezelt egészségügyi adatok körének meghatározására, az adatok átadására, továbbítására vonatkozó részletes szabályokat,

l)179 a Nemzeti Szívinfarktus Regisztert vezető szervet kijelölje, valamint a szívinfarktussal kapcsolatos megbetegedések bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat180

rendeletben állapítsa meg.

(3)181 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelőt,

b) a 30. § (9) bekezdése szerinti adatfeldolgozót

rendeletben jelölje ki.182

(4)183 Ez a törvény a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést szolgálja.

(5)184 Ez a törvény a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6)185 Ez a törvény a más tagállamban kiállított orvosi rendelvények elismerésének megkönnyítésére irányuló intézkedésekről szóló 2012. december 20-ai 2012/52/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez186

Fertőző betegségek listája az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv részére történő kötelező adattovábbítás esetén

Fertőzések, fertőzéses eredetű betegségek, mérgezések és kórokozóik

Betegség megnevezése

Jelentendő kórokozó

A) Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő betegségek

 

Acut flaccid paralysis (heveny petyhüdt bénulás)

 

Amoebiasis

Entamoeba histolytica

Anthrax (lépfene)

Bacillus anthracis

Botulizmus

a Clostridium botulinum A, B, és F típusú neurotoxint termelő biovariánsai

Brucellosis

Brucella spp.

Campylobacteriosis

Campylobacter spp.

Creutzfeldt-Jacob-betegség (CJB)

 

Variáns Creutzfeldt-Jacob-betegség (vCJB)

prion

Chikungunya-láz

Chikungunya-vírus

Cholera (kolera)

Vibrio cholerae

Cryptosporidiosis

Cryptosporidium spp.

Diphtheria (torokgyík)

Corynebacterium diphtheriae, Corynebacterium ulcerans,
Corynebacterium pseudotuberculosis

Echinococcosis

Echinococcus spp.

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés

 

Egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile által okozott fertőzés

C. difficile toxin pozitív törzsek

Egészségügyi ellátással összefüggő
multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés

Vérből, liquorból és más szövetekből kitenyésztett multirezisztens kórokozók:
Staphylococcus aureus MRSA;
Enterococcus spp. VRE;
Enterobacter spp. MENB;
Escherichia coli MECO;
Klebsiella spp. MKLE;
Acinetobacter baumanii MACI;
Pseudomonas aeruginosa MPAE;

Stenotrophomonas maltophilia MSTM;
Staphylococcus aureus VISA;
Klebsiella pneumoniae CRKL;
Egyéb Enterobacteriacea CRE

Egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzés

Bármely baktérium, gomba, vírus

(leggyakoribb kórokozók: CNS, S. aureus, Enterococcus spp, E. coli,
P. aeruginosa, Enterobacter spp, K. pneumoniae, Candida spp, Acinetobacter spp)

Encephalitis infectiosa (fertőző agyvelőgyulladás)

agyvelőgyulladást okozó bármely vírus (leggyakoribb kórokozók: enterovírusok , herpesvírusok, LCM vírus, CMV, kullancsencephalitis vírusa, nyugat-nílusi vírus stb)

Enterohaemorrhagiás/verotoxin- (shigatoxin-) termelő Escherichia coli okozott megbetegedés

verotoxin- (shigatoxin-) termelő Escherichia coli

Egyéb patogén Escherichia coli által okozott megbetegedés

Escherichia coli (patogenitási markerekkel rendelkező, toxintermelő)

Ételfertőzés

az ételfertőzés kórokozójaként azonosított bármely baktérium vagy vírus

Ételmérgezés

az ételmérgezés kórokozójaként azonosított bármely baktérium, toxin

Febris flava (sárgaláz)

Sárgalázvírus

Giardiasis

Giardia lamblia

Haemophilus influenzae által okozott invazív betegség

normálisan steril helyről kimutatott Haemophilus influenzae

Hantavírus okozta veseszindróma

Hantavírusok

Hepatitis infectiosa (heveny fertőző májgyulladás)

 

Hepatitis A vírus által okozott heveny májgyulladás

Hepatitis A vírus

Hepatitis B vírus által okozott heveny májgyulladás

Hepatitis B vírus

Hepatitis B vírus által okozott krónikus fertőzés ( újonnan diagnosztizált)

Hepatitis B vírus

Hepatitis C vírus által okozott heveny májgyulladás

Hepatitis C vírus

Hepatitis C vírus által okozott krónikus fertőzés (újonnan diagnosztizált)

Hepatitis C vírus

Hepatitis E vírus által okozott heveny májgyulladás

Hepatitis E vírus

Influenza

Influenzavírus

Keratoconjunctivitis epidemica (fertőző kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás)

conjunctiva váladékból kimutatott Adenovírusok

Kullancsencephalitis

Kullancsencephalitis vírus

Legionárius betegség

Legionella spp.

Leptospirosis

Leptospira spp.

Listeriosis

Listeria monocytogenes

Lyme-kór

erythema migrans és

heveny neuroborreliosis

Borrelia burgdorferi sensu lato csoportba tartozó humán patogén spirocheták

Lyssa (veszettség)

Rabiesvírus

Lyssa fertőzésre gyanús sérülés

 

Madárinfluenza

Humán megbetegedést okozó madárinfluenza-vírus

Malaria

Plasmodium spp.

Malleus (takonykór)

Burkholderia (Pseudomonas) mallei

Meningitis purulenta (gennyes agyhártyagyulladás)

gennyes meningitist okozó bármely baktérium

Meningitis serosa (savós agyhártyagyulladás)

asepticus meningitist okozó vírusok [különféle enterovírusok (Coxsackie A és B vírus egyes szerotípusai, echovírus, enterovírus 71), herpesvírusok, adenovírusok, LCM vírus, CMV stb.]

Meningococcus által okozott invazív betegség (meningitis epidemica, meningococcoemia )

normálisan steril helyről kimutatott Neisseria meningitidis

Morbilli (kanyaró)

Kanyaróvírus

Nyugat-nílusi láz

Nyugat-nílusi vírus

Ornithosis (papagájkór)

Chlamydia Psittaci

Paratyphus

Salmonella Paratyphi A,B,C

Parotitis epidemica (mumpsz)

Mumps vírus

Pertussis (szamárköhögés)

Bordetella pertussis

Pestis

Yersinia pestis

Poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás)

Poliovírus 1, 2, 3 típusa

Q-láz

Coxiella burnetii

Rotavírus okozta gastroenteritis

Rotavírus

Rubeola (rózsahimlő)

Rubeolavírus

Congenitalis rubeola syndroma

Rubeolavírus

Salmonellosis

Salmonella spp.

Scarlatina (vörheny)

Streptococcus pyogenes erythrogen toxint termelő törzsei

Shigellosis

Shigella spp.

Súlyos akut légúti tünetegyüttes (SARS)

SARS-coronavírus

Streptococcus pneumoniae által okozott invazív betegség

normálisan steril helyről kimutatott Streptococcus pneumoniae

Strongyloidosis

Strongyloides stercoralis

Taeniasis

Taenia spp.

Tetanus (merevgörcs)

Clostridium tetani

Toxoplasmosis

Toxoplasma gondii

Congenitalis toxoplasmosis

Toxoplasma gondii

Tuberculosis

Mycobacterium tuberculosis complex

Trichinellosis

Trichinella spp.

Tularemia

Francisella tularensis

Typhus abdominalis

Salmonella Typhi

Typhus exanthematicus

Rickettsia prowazeki

Varicella (bárányhimlő)

(nem jelentendő a kórokozó)

Variola (himlő)

Himlővírus

Vírusos haemorrhagiás lázak

Dengue-vírus, Ebola-vírus, Hantavírus, Lassa-vírus, Marburg-vírus, Rift-völgyi láz vírusa,
Krími-kongói haemorrhagiás láz vírusa

Yersiniosis

Yersinia enterocolitica, Yersinia pseudotuberculosis

Korábban Magyarországon nem észlelt, különösen veszélyes fertőző betegség

 

Új influenzavírus által okozott emberi megbetegedések

Influenzavírus A, B, C

B) Személyazonosító nélkül jelentendő betegségek

 

AIDS-megbetegedés

HIV

HIV-fertőzés

HIV

Acut urogenitalis chlamydiasis

Chlamydia trachomatis D-K szerotípusa

Gonorrhoea (kankó)

Neisseria gonorrhoeae

Lymphogranuloma venereum

Chlamydia trachomatis L1, L2 és L3 szerotípusai

Syphilis (vérbaj)

Treponema pallidum

Connatalis syphilis

Treponema pallidum

2. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez

Szűrő- és alkalmassági vizsgálatok az érintett részéről történő kötelező adatszolgáltatás esetén

1. Munkaköri, szakmai, egészségi alkalmassági orvosi vizsgálatok (előzetes, időszakos, soron kívüli, záró).

2. Szűrővizsgálatok – beleértve a biológiai monitorozási vizsgálatokat is – a foglalkozással összefüggő megbetegedések felderítésére.

3. A katonai egészségi alkalmasság, valamint az egyéb szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi alkalmasság megállapításához kapcsolódó szakorvosi vizsgálatok.

4. A közúti járművezetés engedélyezéséhez szükséges orvosi vizsgálatok.

5. A kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzéséhez és tartásához szükséges orvosi vizsgálatok.

6. Az iskolai előkészítés, a tankötelezettség és képzési kötelezettség megállapításával kapcsolatban a látás-, hallás-, értelmi fejlődési, beszédfejlődési képességek, illetve más rendellenességek vizsgálata.

3. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez187

Bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzéke

EU-kód

Kód

 

1

 

A) KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK

100

A1

Akrilnitril által okozott betegségek

101

A2

Arzén és vegyületei által okozott betegségek

102

A3

Berillium és vegyületei által okozott betegségek

103.01

A4

Szén-monoxid által okozott betegségek

103.02

A5

Foszgén által okozott betegségek

104.01

A6

Hidrogén-cianid által okozott betegségek

104.02

A7

Cianidok és vegyületei által okozott betegségek

104.03

A8

Izocianátok által okozott betegségek

105

A9

Kadmium és vegyületei által okozott betegségek

106

A10

Króm és vegyületei által okozott betegségek

107

A11

Higany és vegyületei által okozott betegségek

108

A12

Mangán és vegyületei által okozott betegségek

109.01

A13

Salétromsav által okozott betegségek

109.02

A14

Nitrogén-oxidok által okozott betegségek

109.03

A15

Ammónia által okozott betegségek

110

A16

Nikkel és vegyületei által okozott betegségek

111

A17

Foszfor és vegyületei által okozott betegségek

112

A18

Ólom és vegyületei által okozott betegségek

113.01

A19

Kén-oxidok által okozott betegségek

113.02

A20

Kénsav által okozott betegségek

113.03

A21

Szén-diszulfid (szénkéneg) által okozott betegségek

114

A22

Vanádium és vegyületei által okozott betegségek

115.01

A23

Klór által okozott betegségek

115.02

A24

Bróm által okozott betegségek

115.04

A25

Jód által okozott betegségek

115.05

A26

Fluor és vegyületei által okozott betegségek

116

A27

Benzinekből (kőolaj-eredetű, alacsony forráspontú szénhidrogén elegyekből) származó alifás és aliciklikus szénhidrogének által okozott betegségek

A28

Vinilklorid által okozott betegségek

A29

Triklór-etilén által okozott betegségek

117

A30

Tetraklór-etilén által okozott betegségek

A31

Egyéb alifás és aromás szénhidrogének halogén származékai által okozott betegségek

118

A32

Butil-, metil- és izopropil-alkohol által okozott betegségek

119

A33

Etilén-glikol, dietilén-glikol, 1,4-butándiol, valamint glikolok és glicerin nitro származékai által okozott betegségek

120

A34

Metil-éter, etil-éter, izopropil-éter, vinil-éter, diklór-izopropiléter, gvajakol, az etilénglikol metil-étere és etil-étere által okozott betegségek

121

A35

Aceton klóraceton, brómaceton, hexafluoraceton, metil-etil-keton, metil-n-butil-keton, etil-izobutil-keton, diaceton-alkohol, mezitil-oxid, 2-metilciklohexanon által okozott betegségek

A36

Egyéb alkoholok, glikolok, ketonok, aldehidek, észterek által okozott betegségek

122

A37

Szerves foszforsavészterek, karbamát inszekticidek által okozott betegségek

123

A38

Szerves savak által okozott betegségek

124

A39

Formaldehid által okozott betegségek

125

A40

Nitroglicerin és más alifás nitroszármazékok által okozott betegségek

A41

Benzol által okozott betegségek

126.01

A42

Toluol által okozott betegségek

A43

Xilol által okozott betegségek

A44

Egyéb benzol homológ által okozott betegségek

126.02

A45

Naftalin vagy a naftalin megfelelői (a naftalin megfelelőit a CnH2n–12 összegképlet jellemzi) által okozott betegségek

126.03

A46

Sztirol és divinilbenzol által okozott betegségek

127

A47

Aromás szénhidrogének halogénezett származékai által okozott betegségek

128.01

A48

Fenolok és megfelelőik vagy halogénezett származékaik által okozott betegségek

128.02

A49

Naftol és megfelelői vagy halogénezett származékai által okozott betegségek

128.03

A50

Alkil-aril-oxidok halogénezett származékai által okozott betegségek

128.04

A51

Alkil-aril-szulfonátok halogénezett származékai által okozott betegségek

128.05

A52

Benzokinonok által okozott betegségek

129.01

A53

Aromás aminok vagy aromás hidrazinok vagy ezek halogénezett, fenolos, nitrifikált, nitrált vagy szulfonált származékai által okozott betegségek

129.02

A54

Alifás aminok és halogénezett származékaik által okozott betegségek

130.01

A55

Aromás szénhidrogének nitrált származékai által okozott betegségek

130.02

A56

Fenolok és megfelelőik nitrált származékai által okozott betegségek

131

A57

Antimon és vegyületei által okozott betegségek

132

A58

Salétromsavészterek által okozott betegségek

A59

Nitroglicerin és más salétromsavas észterek által okozott betegségek

133

A60

Kén-hidrogén által okozott betegségek

135

A61

Szerves oldószerek által okozott encephalopathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak

136

A62

Szerves oldószerek által okozott polyneuropathiák, amelyek más címszó alá nem tartoznak

A63

Dioxán (dietilén oxid) által okozott betegségek

A64

Minden egyéb a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló testfelületére, szervezetébe jutó vegyi anyag (beleértve az egyéb növényvédő szereket) által okozott betegségek

201.01

A65

Korom által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.02

A66

Bitumen által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.03

A67

Kátrány által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.04

A68

Szurok által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.05

A69

Antracén és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.06

A70

Ásványi és egyéb olajok által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.07

A71

Nyers paraffin által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.08

A72

Karbazol és vegyületei által okozott bőrbetegségek és bőrrák

201.09

A73

Szén desztilláció melléktermékei által okozott bőrbetegségek és bőrrák

202

A74

Vegyi anyagok által okozott kontakt irritatív dermatitisz

A75

Vegyi anyagok által okozott kontakt allergiás dermatitisz

A76

Vegyi anyagok által okozott egyéb bőrbetegségek (pl. olajakne) és nyálkahártya betegségek

A77

Egyéb bőrbetegségek és bőrrákok

301.11

A78

Szilikózis

301.12

A79

Tüdő tuberkulózissal kombinált szilikózis

301.21

A80

Azbesztózis

301.22

A81

Azbesztpor belégzését követő mesothelioma

301.31

A82

Egyéb pneumokoniózisok

302

A83

Azbeszt szövődménye hörgőrák formájában

303

A84

Szinterezett (zsugorított) fémek pora által okozott hörgő-tüdő-betegségek

304.04

A85

Kobalt, ón, bárium és grafit porának belégzése által okozott légzőrendszeri betegségek

A86

Kemény fém által okozott tüdőfibrózisok

304.05

A87

Sziderózis

304.06

A88

Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma

304.07

A89

Tudományosan igazolt kémiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz

305.01

A90

Fapor által okozott felsőlégúti daganatos betegségek

306

A91

A pleura azbeszt által okozott, légzési restrikcióval járó fibrózisa

307

A92

Mélyszíni bányában dolgozó bányászok krónikus obstruktív hörghurutja és emfizémája

308

A93

Azbesztpor belégzése által okozott tüdőrák

309

A94

Alumínium és vegyületei által okozott betegségek

310

A95

Lúgos salak pora által okozott bronchopulmonáris betegségek

 

B) FIZIKAI KÓROKI TÉNYEZŐK

502.01

B1

Ultraibolya, infravörös, egyéb nem ionizáló sugárzás által okozott betegségek (kivéve elektroophthalmia)

502.02

B2

Elektroophthalmia

503

B3

Zaj által okozott halláskárosodások

504

B4

Túlnyomás alatti munkavégzés által okozott betegségek

505.01

B5

Helyileg ható vibráció által okozott betegség

505.02

B6

Egésztest vibráció által okozott betegségek (beleértve az ágyéki gerinc porckorong betegségeit)

B7

Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényező által okozott betegségek

508

B8

Ionizáló sugárzás által okozott betegségek

 

C) BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK

401

C1

Egyéb zoonózisok

402

C2

Tetanusz

403

C3

Brucellózis

C4

Ornitózis

C5

Kullancs-enkefalitisz

C6

Atrax

C7

Leptospirózis

C8

Q-láz

C9

Tularémia

C10

Borelliózis (Lyme-kór)

C11

Trichofitiázis

404

C12

Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek

405

C13

Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis

406

C14

Amőbiázis

407

C15

Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett

C16

Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek

C17

Gennykeltők által okozott bőrbetegségek

C18

Gombák által okozott bőrbetegségek

304.01

C19

Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz

304.02

C20

Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek

C21

Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek

304.06

C22

Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma

304.07

C23

Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz

 

D) NEM OPTIMÁLIS IGÉNYBEVÉTEL, PSZICHOSZOCIÁLIS ERGONÓMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK

506.10

D1

A periartikuláris tömlők nyomás miatti betegsége

506.11

D2

Prae-patelláris és sub-patelláris bursitis

506.12

D3

Olecranon bursitis

506.13

D4

Váll bursitis

506.21

D5

Az ínhüvely-túlerőltetés által okozott betegségek

506.22

D6

A peritendineum-túlerőltetés által okozott betegség

506.23

D7

Az izom és ín tapadási helyek túlerőltetés által okozott betegségek

506.30

D8

Térdízületi meniszkusz sérülése

506.40

D9

Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás

506.45

D10

Carpal tunnel (kéztő alagút) szindróma

507

D11

Bányászok nystagmusa (szemtekerezgése)

D12

Az ágyéki gerinc porckorong tehermozgatás által okozott betegségei

D13

A nyaki gerinc szakasz porckorong tehermozgatás által okozott betegségei

D14

Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei

D15

Pszichoszociális kóroki tényezők

D16

Ergonómiai kóroki tényezők által okozott betegségek

D17

A munkavégzéssel vagy a munkakörnyezettel kapcsolatos egyéb betegségek

4. számú melléklet az 1997. évi XLVII. törvényhez188

Biológiai mintában vizsgált anyagok

1. Anilin

2. Arzén

3. Benzol

4. Dimetil-formamid

5. Etilbenzol

6. Fenol

7. Fluorid vegyületek

8. Higany (szervetlen)

9. Kadmium

10. Kobalt

11. Króm

12. n-Hexán

13. Nikkel

14. Nitro-benzol

15. Ólom (szervetlen)

16. Szelén

17. Szerves foszforsavészterek

18. Szén-monoxid

19. Sztirol

20. Toluol

21. Triklór-etilén

22. Xilol

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!