nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
2016-01-23
2016-12-31
44

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

A Kormány a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §1 E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. §-a alapján szervezett középiskolai érettségi vizsgák előkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre (a továbbiakban e rendelet: vizsgaszabályzat).

2. §2 Az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit (a továbbiakban: részletes vizsgakövetelmények) az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – szakmai előkészítő vizsgatárgyak esetén a szakképesítésért felelős miniszterrel, több szakképesítésért felelős miniszter esetén valamennyivel egyetértésben – a vizsgatárgy követelményei (a továbbiakban: általános vizsgakövetelmények) alapján adja ki. Az általános vizsgakövetelmények, illetőleg a részletes vizsgakövetelmények kiadása előtt – a nemzetiségeket érintő kérdések tekintetében – be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat, illetve az adott nemzetiséget érintő követelmények tekintetében az adott országos nemzetiségi önkormányzat véleményét.

3. §3 Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre;

b) szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására;

c) felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.''

4. §4 (1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga.

(2)5 A középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból biztosítania kell, hogy a tanuló – választása szerint – mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.

(3)6 A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében határozza meg, hogy mely további – legalább két – vizsgatárgyból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül legalább három vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. A (2), (3) bekezdés alkalmazásában az idegen nyelv vizsgatárgyak egy vizsgatárgynak minősülnek.

(4)7 A középiskolák az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait egymás közötti megállapodás alapján közösen is megoldhatják.

5. §8 (1)9 Tanulói igény esetén az iskola köteles megszervezni a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel.

(2)10 Tanulói igény esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt az iskola köteles fogadni az emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezést minden olyan vizsgatárgyból, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni.

Az érettségi vizsga részei és vizsgatárgyai11

6. §12 (1) A vizsgázó – függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel – dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatárgyakból.

(2) Azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből a vizsgázó a vizsgaszabályzatban foglaltak alapján érettségi vizsgát tehet, a vizsgatárgy választásának joga nem korlátozott. A vizsgatárgy választásának jogával a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni.

(3) A vizsgatárgyak az általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek (a továbbiakban: központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgy). Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatárgy milyen vizsgarészekből áll. A vizsgarészek a következők: szóbeli, írásbeli, gyakorlati.

(4) Ha a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, akkor a felkészítésre a helyi tantervében középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát kell biztosítania.

(5) A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból érettségi vizsgát az tehet, aki

a) nem magyar állampolgár, vagy

b) a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett.

(6) Magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból kizárólag középszintű érettségi vizsgát lehet tenni.

(7) Ha a vizsgázót – az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában – mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére – a szakértői bizottság szakvéleménye alapján – kérelmére engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.

7. § (1)–(4)13

(5)14

(6)–(7)15

(8)16

(9)17

8. §18

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ELŐKÉSZÍTÉSE

Az érettségi vizsga fajtái, a vizsgaidőszakok

9. § (1)19 Az érettségi vizsga lehet

a) rendes,

b) előrehozott,

c) kiegészítő,

d) szintemelő,

e) pótló,

f) javító,

g) ismétlő

érettségi vizsga. Egyes vizsgatárgyakból – a szintemelő vizsga kivételével – középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Szintemelő vizsga csak emelt szinten tehető.

(2) Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga.

(3)20 Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában első alkalommal letett érettségi vizsga, amelyre a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor. Előrehozott érettségi vizsga továbbá a 12. § (15)–(16) bekezdésben meghatározott vizsga.

(4)21 Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga.

(5)22

(6)23 Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából lehet tenni.

(7)24 Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő, javító érettségi vizsga folytatása.

(8)25 Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen

a) rendes,

b) előrehozott,

c) pótló és

d) az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti szintemelő érettségi vizsga megismétlése.

(9)26 Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány kiadása után letett kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg [a továbbiakban az (1)–(9) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: érettségi vizsga].

(10)27 Az érettségi vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos kötelező nyomtatványok felsorolását, az alkalmazható záradékokat a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A nyomtatványokat a vizsgabizottságot működtető intézmény szerzi be, illetve állítja elő az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által működtetett informatikai rendszer (a továbbiakban: a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere) segítségével.

10. § (1) Érettségi vizsgát állami vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt lehet letenni.

(2)28 A vizsgabizottság működtetéséről az érettségi vizsgát szervező középiskola, szakképzési centrum, vagy a köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) gondoskodik (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető intézmény).

(3)29 A vizsgabizottság elnevezésében, körbélyegzőjén fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét.

(4)30 A vizsgaszabályzatban az igazgató számára meghatározott feladatokat és hatásköröket a középiskola vagy a többcélú intézmény vezetője, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a köznevelési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: igazgató) látja el.

11. § (1) Érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaidőszakában (a továbbiakban: vizsgaidőszak) lehet szervezni.

(2)31 A vizsgaidőszakok – a vizsga szintjétől függetlenül – a következők:

a)32 május–június hónapi valamennyi középiskola és a Hivatal, valamint a kormányhivatal részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,

b)33 október–november hónapi a Hivatal, valamint a kormányhivatal és a kijelölt középiskolák részére a rendes, a kiegészítő, a szintemelő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére.

c)34

(3)35 Pótló vizsgát, ha a vizsgaszervezés megoldható, a folyamatban lévő érettségi vizsga vizsgaidőszakában vagy azt követő másik vizsgaidőszakban, javítóvizsgát csak a folyamatban lévő érettségi vizsgát követő másik vizsgaidőszakban lehet tenni.

(4)36 Október-novemberi vizsgaidőszakban abban a középiskolában lehet érettségi vizsgát tartani, amelyiket a kormányhivatal – a fenntartó képviselőjével egyetértésben – arra kijelöl. A középiskolák kijelölésénél biztosítani kell a nemzetiségi nyelven való vizsgázás lehetőségét.

(5) A vizsgaidőszakok első és utolsó napját, ezen belül a szóbeli vizsgák megszervezéséhez rendelkezésre álló időszakot, valamint az írásbeli vizsgák vizsganapjait a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg.

(6)37 A középszintű szóbeli vizsgák napjait – az (5) bekezdésben meghatározott időszakon belül – az igazgató a kormányhivatal egyetértésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal egyetértésével állapítja meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák napjait a Hivatal egyetértésével a kormányhivatal állapítja meg.

(7)38 A középszintű szóbeli vizsgák napját az igazgató bejelenti a középiskola fenntartójának, továbbá ha az érettségit nemzetiségi oktatásban szervezik meg és az iskola fenntartója nem nemzetiségi önkormányzat, az intézmény székhelye szerint illetékes – fenntartótól függően települési, vagy területi – nemzetiségi önkormányzatnak és az országos nemzetiségi önkormányzatnak).

(8)39 Az emelt szintű érettségi vizsgákat a Hivatal készíti elő, és a Hivatal szakmai irányításával a kormányhivatal szervezi meg.

(9)40

Jelentkezés az érettségi vizsgára

12. §41 (1)42 Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből középiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési feltételt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, továbbá a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból – idegen nyelv esetén a magyarországi középiskolában tanított nyelvekből – tehető érettségi vizsga.

(2) Az érettségi vizsgára jelentkező – függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában – szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni.

(3) Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani.

(4)43 Érettségi vizsgára lehet jelentkezni

a)44 tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban,

b)45 tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban vagy a kormányhivatalban,

c) a tanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben.

(5)46 A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító és pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakára vonatkozóan lehet jelentkezni. A tanulói jogviszony megszűnése után rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára, a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára az eltelt időtől függetlenül jelentkezni lehet. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.

(6)47 Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot

a)48

b)49 május–júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-ig,

c)50 október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-ig

lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. A jelentkezési lapon a kötelező vizsgatárgyak mellett fel kell tüntetni a kötelezően és a szabadon választható vizsgatárgyakat, a vizsga szintjét, valamint a vizsga e rendelet 9. §-ának (1) bekezdése szerinti fajtáját. A vizsgára jelentkezőnek fel kell tüntetnie azt is, ha a vizsgatárgyból nemzetiségi nyelven vagy célnyelven kíván vizsgázni, illetve élni kíván a 6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával. Ha a jelentkező még nem rendelkezik érettségi vizsgabizonyítvánnyal, jelentkezési lapján fel kell tüntetnie korábban teljesített érettségi vizsgáit.

(6a)51 Szakközépiskolában az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokat követő érettségi vizsgára való jelentkezéskor igazolni kell, hogy a jelentkező rendelkezik iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel.

(6b)52 A vizsgázónak, ha rendes érettségi vizsgáját középiskolai tanulmányainak teljes befejezése után, tanulói jogviszonyon kívül teszi, és iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik, a vizsgára való jelentkezéskor nyilatkoznia kell arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg.

(7)53 A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, igazolnia kell, hogy az adott vizsgatárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit a vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja. Az igazolást annak a köznevelési intézménynek a vezetője állítja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után – a jelentkezési lap benyújtásakor – a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga az Nkt. 94. § (4) bekezdés p) pontja alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(8)54 A jelentkezési lapot a kormányhivatalhoz postai úton tértivevényes küldeményben is be lehet nyújtani. A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi lakcímet, ennek hiányában magyarországi értesítési címet kell tartalmaznia. A jelentkezési laphoz a mellékleteket – a személyi igazolvány kivételével – másolatban csatolni kell. Ha a szükséges mellékleteket a jelentkezési laphoz nem csatolják, a kormányhivatal felhívásának kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a hiányt pótolni kell. A hiánypótlás elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen.

(9)55 A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról – a döntés indokának megjelölésével – az igazgató döntést hoz. Az elfogadott jelentkezést – ha e rendelet másként nem rendelkezik – visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet. A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A döntést határozatba kell foglalni. Az emelt szintű vizsgára vonatkozó döntés határozatát a (11) bekezdés szerinti határidővel meg kell küldeni a kormányhivatalnak. Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján az Nkt. 4. § 25. pontjában felsorolt sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye, az e bekezdésben és a (6)–(7) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogyatékosság fennállását szakorvos által kiállított igazolással kell bizonyítani.

(10)56 A jelentkezési határidő lejártát követően az igazgató összesítő jelentést készít az érettségi vizsgára jelentkezőkről. Az összesítő jelentésben a 9. § (1) bekezdése szerinti vizsgafajtánként fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők számát, vizsgatárgyankénti megoszlását, a választott vizsgaszintet, vizsgarészeket, a nemzetiségi nyelven, a célnyelven vizsgázókat, a 6. § (7) bekezdésében foglaltak alkalmazásával vizsgázókat.

(11)57 Az összesítő jelentést

a)58 május–júniusi vizsgaidőszak esetén március 1-ig,

b) október–novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 10-ig

a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében elektronikusan meg kell küldeni a Hivatalnak, továbbá kinyomtatva, papír alapon tájékoztatás céljából a középiskola fenntartójának.

(12)59 Az összesítő jelentés alapján

a) a kormányhivatal, illetve a Hivatal – a szabályzatban foglaltak szerint – megbízza a vizsgabizottság elnökét, illetve, ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg, a Hivatal előkészíti, a kormányhivatal megszervezi az emelt szintű érettségi vizsgát,

b) a Hivatal a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak esetében elkészíti, és – a szabályzatban foglaltak szerint – megküldi a középszintű érettségihez az írásbeli vizsga feladatlapjait, valamint közzéteszi a feladatlapok javításához, értékeléséhez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató).

(13)60

(14)61 Ha a jelentkező az adott vizsgatárgyból az érettségi vizsgát azért nem kezdheti meg, mert nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit, a jelentkezését törölni kell. A törlésről az igazgató határozatot hoz.

(15)62 Ha a tanuló a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait, az adott vizsgaidőszakban rendes, javító és pótló érettségi vizsgát nem tehet. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgajelentkezéseit előrehozott érettségi vizsgajelentkezésre kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgyból, amelyből jogosult érettségi vizsgát tenni. Azokat a vizsgajelentkezéseket, amelyekre a tanuló nem jogosult, az igazgató törli.

(15a)63 Ha a tanuló a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdetéig nem rendelkezik az Nkt. 6. § (4) bekezdésében a közösségi szolgálat teljesítésére meghatározott feltétellel, érettségi vizsgáit nem kezdheti meg, az adott vizsgaidőszakra vonatkozó összes érettségi jelentkezését az igazgató törli.

(16)64 Előrehozott érettségi vizsgára kormányhivatalnál jelentkezhet bármely érettségi vizsgatárgyból a május–júniusi vizsgaidőszak vonatkozásában az a vizsgázó, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, azonban a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható.

Az érettségi vizsga vizsgabizottsága

13. § (1)65 Az érettségi vizsga vizsgabizottságának elnökét – az Országos vizsgaelnöki névjegyzékben szereplők közül – a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal bízza meg.

(2)66 A vizsgabizottság munkáját az írásbeli vizsgán felügyelő tanár segíti. Nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.

(3)67 Az írásbeli feladatok javítására – vizsgatárgyanként – szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra – vizsgatárgyanként – kérdező tanárt (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki az Nkt.-ban meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja. A vizsgáztató tanári feladatokat – ha az igazgató eltérően nem rendelkezik – azonos személy látja el. A vizsgabizottság tagjai az elnök és a vizsgáztató tanárok.

(4)68

(5)69 A vizsgabizottság tagja nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának, továbbá bejegyzett élettársának vizsgáztatásában.

(6)70 A vizsgabizottság ügyviteli tevékenységét a vizsgabizottság jegyzője végzi. A vizsgabizottság jegyzőjének feladatait középiskolában a nevelőtestület bármely tagja, a gazdasági vezető, az iskolatitkár vagy az iskola legalább középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja láthatja el. A Hivatalban a vizsgabizottság jegyzőjének feladataival az bízható meg, aki legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A vizsgabizottság jegyzőjének feladata különösen: vezeti az értekezletek jegyzőkönyveit, elkészíti azok mellékleteit, a vizsgázók törzslapjait, megírja az érettségi vizsga bizonyítványait, ellátja a vizsgával kapcsolatos egyéb ügyviteli teendőket, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. Jegyzői feladatokkal vizsgáztató tanár is megbízható, amennyiben a vizsga lebonyolítása során mindkét funkciót maradéktalanul el tudja látni. A jegyző – amennyiben nem vizsgáztató tanár – nem tagja a vizsgabizottságnak.

(7)71 A felügyelő tanárt, a vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság jegyzőjét az igazgató bízza meg. Amennyiben az igazgató vizsgáztató tanár, megbízását az iskola fenntartója adja ki. Ilyen megbízás akkor adható, ha az igazgató a vizsgaszervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatait átadta helyettesének vagy más megbízottjának.

(8)72 Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő helyettes álljon készenlétben arra az esetre, ha a felügyelő tanárok, a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság jegyzője közül bárkit helyettesíteni, pótolni kell.

(9)73 A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság jegyzőjét, valamint a vizsgabizottság munkájában közreműködőket a vizsgabizottság döntéseinek meghozatalával kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli.

14. § (1)74 A megbízást a vizsgabizottság elnökének, a felügyelő tanároknak, a vizsgáztató tanároknak, a vizsgabizottság jegyzőjének és a helyetteseknek írásban, a tanév rendjében meghatározott első írásbeli vizsganap előtt legalább két héttel meg kell küldeni, illetve át kell adni.

(2)75 A megbízás az erről szóló okirat átvételének napjától – a vizsga jegyzőjének kivételével – az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követően a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő végéig, ha a vizsgabizottság döntése ellen fellebbezést nyújtottak be, a jogerős döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap végéig tart. A vizsgabizottság jegyzőjének megbízása az érettségi vizsga iratainak irattárba történő elhelyezésének napján, a munkaidő lejártával szűnik meg (a továbbiakban: a vizsgabizottság működési ideje).

15. § (1) A vizsgabizottság elnöke felel az érettségi vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:

a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette-e az érettségi vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi az érettségi vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat,

b)76 eljárást kezdeményez a kormányhivatalnál, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnál, ha az érettségi vizsga törvényes megtartása azt szükségessé teszi, c) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

d) átvizsgálja az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait.

e) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el,

(2) Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

16. § (1) A vizsgabizottság munkáját, az érettségi vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel az érettségi vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért.

(2) Az igazgató feladata különösen:

a) dönt minden olyan, az érettségi vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe,

b) kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

c)77 gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsgaleírásokat, a vizsga lebonyolításának rendjét,

d)78 ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, e feladata keretében látogatja az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét,

e) megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait,

f) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az érettségi vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni.

(3) Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet – az igazgató megbízása alapján – az igazgató helyettese vagy más megbízottja.

(4) Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítéséről a (3) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.

17. § (1)79 Az igazgató a 14. § (1) bekezdésében szabályozott megbízásnak a vizsgáztató tanárok részére történő megküldésével egyidejűleg felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását. Ha az iskolában nemzetiségi oktatás folyik, az igazgató a felkérést megküldi az illetékes nemzetiségi önkormányzatnak is.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselőinek véleményét ki kell kérni az írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt.

(3) A vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a fenntartó és az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek képviselői (a továbbiakban a fenntartó képviselője és a szervezetek képviselői együtt: vizsgabizottság munkájában közreműködők).

(4)80 A 13. § (5) és (9) bekezdésében foglaltakat a vizsgabizottság munkájában közreműködők tekintetében is alkalmazni kell.

Az emelt szintű vizsga megszervezésére vonatkozó
külön rendelkezések

17/A. §81 (1)82 Ha a vizsgatárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg:

a)83 az írásbeli vizsga felügyelő tanárait a kormányhivatal bízza meg,

b)84 a szóbeli vizsga – elnökből és kettő kérdező tanárból álló – tantárgyi bizottság előtt folyik, melynek tagjait a kormányhivatal bízza meg,

c)85 a tantárgyi bizottság ügyviteli feladatait az elnök látja el.

(2)86 A tantárgyi bizottság a vizsgabizottságtól függetlenül működik. Tagjai a vizsgabizottságnak nem tagjai. A kormányhivatal által a tantárgyi bizottság működési helyszínéül kijelölt állami vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény a tantárgyi bizottság működéséhez szükséges, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletnek az egyes vizsgatárgyakra vonatkozó vizsgaleírásaiban felsorolt, a vizsgabizottságot működtető intézmény által biztosítandó és a vizsgán használható segédeszközöket, valamint a vizsgák lebonyolításához szükséges összes tárgyi feltételt térítésmentesen bocsájtja a kormányhivatal rendelkezésére. A tantárgyi bizottság működéséhez szükséges további feltételeket a kormányhivatal biztosítja. A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki megfelel a vizsgáztató tanárra megállapított feltételeknek.

(3)87 A tantárgyi bizottság tekintetében a 13. § (5) és (9) bekezdésében, valamint a 14. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tantárgyi bizottság elnökét és tagjait a kormányhivatal – az emelt szintű szóbeli vizsgáknak a tanév rendjéről szóló rendeletben szabályozott kezdőidőpontja előtt legalább két héttel – bízza meg.

(4)88

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA MENETE

Az írásbeli vizsga

18. §89 (1)90 A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli vizsgája központi feladatlapok megoldásából áll.

(2)91 Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgatárgyak írásbeli vizsgáztatási követelményei a központi vizsgakövetelményekre épülnek.

(3)92 A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli központi feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat (a továbbiakban a feladatlap és a segédanyag együtt: feladatlap) és a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal készítteti el. A szakmai előkészítő vizsgatárgyak esetén az írásbeli központi feladatlapokat és útmutatókat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el és adja át a Hivatalnak.

(4)93 A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakat és a vizsga részeit e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

(5)–(6)94

(7)95

(8)–(9)96

18/A. §97 (1) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait és javítási, értékelési útmutatóit tételkészítő bizottságok készítik el. A tételkészítő bizottságokat vizsgatárgyanként kell megszervezni.

(2)98 A tételkészítő bizottság tagjait a Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője, elnökét az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter kéri fel.

(3)99 A tételkészítő bizottság feladatait a Hivatal, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője határozza meg.

(4)100 A tételkészítő bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok javítási, értékelési útmutatóinak szakszerű elkészítéséért, azért, hogy azok megfeleljenek a központi vizsgakövetelményeknek, valamint azoknak a Hivatal és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője részére történő átadásáért.

(5)101 A feladatlapokat, valamint a javítási, értékelési útmutatókat a Hivatal vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vezetője átveszi a tételkészítő bizottság elnökétől.

(6)102

18/B. §103 (1) Az egyes vizsgaidőszakokban az egyes vizsgatárgyak vizsgáihoz több feladatlapnak kell rendelkezésre állnia.

(2)104 A Hivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium vezető beosztású képviselőjének jelenlétében sorsolás útján választja ki, hogy a rendelkezésre álló feladatlapok közül melyek kerülnek felhasználásra az adott vizsgaidőszakban.

(3)105 A Hivatal vezetője megszervezi a feladatlapok sokszorosítását, csomagolását és szállítását.

(4)106 A Hivatal vezetője a feladatlapokat – fenntartóra tekintet nélkül, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közreműködésével – átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény megbízottjának.

(5)107 Az igazgató az írásbeli vizsgatételeket tartalmazó feladatlapokat az adott vizsgatárgy írásbeli vizsgájának a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontjáig köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(6) A középiskolákhoz zárt, biztonságos csomagolásban érkező feladatlapok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját, a csomag (sértetlen vagy sérült, felbontott) állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7)108 A Hivatal az írásbeli érettségi vizsgák szervezéséhez szükséges információkat, a javítási, értékelési útmutatókat elektronikus úton juttatja el az iskolákhoz.

(8) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 19. § (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy központi vizsgakövetelménye eltérő rendelkezést nem állapít meg.

18/C. §109 (1)110 A járási hivatalok közreműködnek az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak elosztásában, valamint átveszik a Hivataltól, illetve annak megbízottjától a zárt feladatlap-csomagokat (a továbbiakban: csomag) tartalmazó zárt küldeményeket (a továbbiakban: doboz). A járási hivatalok ezzel kapcsolatos feladatai a következők:

a) a Hivatallal történt egyeztetés szerint a csomagokat tartalmazó zárt dobozok átvételének megszervezése, az átvétel dokumentálása;

b) a csomagokat tartalmazó zárt dobozok sértetlenségének ellenőrzése, dokumentálása;

c)111 eltérés esetén jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű értesítése.

(2)112 A járási hivatal feladata továbbá az egyes dobozok tartalma és a hozzájuk tartozó csomagjegyzék, valamint az egy adott vizsgaszervező iskola számára átvett doboz, illetve dobozok tartalma és az iskola vizsgaszervezési igénye közötti egyezőség tételes átvizsgálására irányuló ellenőrzés megszervezése az érettségit szervező iskolák számára. Ennek keretében feladata:

a) az iskolák értesítése az ellenőrzés helyszínéről és időpontjáról;

b) a csomagokat tartalmazó zárt dobozoknak a vizsgaszervező iskola képviselőjének jelenlétében történő felbontása és a dobozok tartalmának a csomagok felbontása nélkül történő ellenőrzése, amely tételes ellenőrzés arra irányul, hogy a dobozok az átvételi dokumentumokban jelzett csomagokat az ott megjelölt számban és tartalommal ténylegesen tartalmazzák-e;

c) az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása;

d) a doboz visszazárása;

e)113 eltérés és pótigények esetén jegyzőkönyv felvétele mellett a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű, haladéktalan értesítése.

A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, az angol nyelv és a német nyelv vizsgatárgyak esetében az ellenőrzést a járási hivatal az iskola képviselőjének a jelenléte nélkül is elvégezheti.

(3)114 A vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén a járási hivatal az adott vizsgatárgy csomagjait átadja a vizsgaszervező iskola igazgatójának vagy az általa írásban meghatalmazott személynek. Ennek keretében feladata:

a) a doboz felnyitása, az átadásra kerülő csomagok átadásra történő előkészítése;

b) a vizsgatárgy csomagjainak átadása, az átadás dokumentálása;

c) a doboz visszazárása;

d)115 rendkívüli eseményről jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű, haladéktalan értesítése.

(4)116 A minősített feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok őrzése, nyilvántartása és átadása a járási hivatalban a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletnek a korlátozott terjesztésű minősített adatra vonatkozó, továbbá jelen rendelet rendelkezései szerint történik.

18/D. §117 (1)118 A vizsgát szervező iskola elkészíti az általa szervezett vizsgák napjait tartalmazó jegyzéket. A jegyzéket a (2) bekezdésben részletezett ellenőrzés alkalmával a vizsgaszervező iskola átadja a járási hivatalnak.

(2)119 A csomagokat tartalmazó dobozoknak a csomagok felbontása nélküli tételes ellenőrzése a járási hivatalok értesítésében megjelölt időpontban és helyszínen történik. Az ellenőrzést a vizsgaszervező iskola igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy végezheti, melynek során feladata:

a)120 a dobozok tartalmának ellenőrzése a csomagok felbontása nélkül, a járási hivatal képviselőjének jelenlétében. Az ellenőrzés annak megállapítására irányul, hogy a vizsgaszervező iskola számára átvett doboz, dobozok, illetve az abban, azokban elhelyezett csomagok tartalma mind a feladatlapok tárgya, mind azok száma tekintetében megfelel-e az iskola vizsgaszervezési igényének;

b) az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása;

c)121 eltérés esetén az észlelt tények, illetve az esetleges pótigények haladéktalanul történő jelzése a járási hivatalnak.

(3)122 A vizsgaszervező iskolák a vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén a járási hivatal által meghatározott időpontban és helyszínen átveszik az aznapi vizsgatárgyak feladatlapjait tartalmazó csomagokat. A csomagok átvételére a vizsgaszervező iskola igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

(4)123 A járási hivatalok számára előírt feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerinti, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerinti illetékes járási hivatal látja el.

19. §124 (1)125 Az írásbeli feladatok kidolgozásához – ha a részletes követelmény és vizsgaleírás másképp nem rendelkezik – a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális idő,

a) középszintű vizsga esetén három óra (180 perc),

b)126 emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom vizsgatárgy esetén négy óra (240 perc).

(2)127 Az írásbeli vizsga idejére a részletes követelmény és vizsgaleírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg.

(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

(4)128 Ha az írásbeli vizsgán több feladatlapot kell megoldani, az egyes vizsgatárgyak írásbeli vizsgájához rendelkezésre álló idő felhasználásához, felosztásához a vizsgatárgy vizsgakövetelménye további rendelkezéseket állapíthat meg.

20. §129 (1)130 Az írásbeli vizsgán részt vevő vizsgázókat vizsgacsoportba kell beosztani. Minden vizsgacsoportot vizsgatárgyanként egytől kiindulva, folyamatosan, arab számok alkalmazásával meg kell jelölni.

(2) Az írásbeli vizsgát olyan épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság elnökén, a felügyelő tanárokon, valamint az írásbeli vizsga ellenőrzésére érkező hivatalos szervek képviselőin kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. Gyakorlati vizsga és technikai berendezés igénybevételével készített írásbeli vizsga esetében az elkülönített épületrészben – amennyiben ez a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges – az igazgató engedélyével jelen lehet olyan személy, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős.

(3) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár – az előzetes csoportbeosztás alapján – úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

(4)131 A vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsga kezdete előtt az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően az igazgató, vagy az általa erre írásban kijelölt pedagógus ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztását követően a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik, és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani.

(5) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

(6) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.

(7)132 A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,

b)133 lehetővé kell tenni, hogy a szakértői bizottság szakvéleményében előírt, illetve az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,

c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse,

d)134 a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

21. §135 (1)136 Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott pótlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(2)137 Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről a vizsgaszervező intézménynek kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

(3)138 A vizsgázó mindegyik átvett feladatlapon, pótlapon feltünteti a nevét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(4) Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.

(5)139 A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét arra rávezeti.

(6)140 Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a felhasznált pótlapok számát felírja a vizsgadolgozat címlapjára. A megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot, a piszkozatlapokat is tartalmazó áthúzott pótlapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár – a vizsgázó jelenlétében – ellenőrzi a pótlapok számát, és azt, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből.

22. §141 (1) A felügyelő tanárok az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyvet vezetnek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésrendet és a vizsga menetével kapcsolatos eseményeket. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár az igazgató részére történő átadás előtt aláírja.

(2)142 Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán vezetett jegyzőkönyveket, valamint a vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, az üres feladatlapokkal együtt a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az igazgató a megoldásokat tartalmazó lezárt borítékokat – megszámlálva – elbírálásra átadja a szaktanárnak.

(3)143

23. § (1)144 Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót.

(2)145 Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az igazgató és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

24. § (1)146 Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.

(2)147 Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben

a)148 az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek – hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,

b)149 az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbeli vizsgarésszel történő pótlása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,

c)150 a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,

d)151 ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.

25. §152 (1)153 Az írásbeli vizsga vizsgadolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli.

(2) A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.

(3)154 Ha a szaktanár a vizsgadolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót.

(4)155 Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított vizsgadolgozatokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője a szaktanár által javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti.

(5)156

26. §157 (1)158 A szaktanár a kijavított vizsgadolgozatra rávezeti az általa javasolt pontszámot, a javítás időpontját, majd aláírásával látja el, és az igazgató által meghatározott időben a borítékokkal együtt átadja az igazgató részére.

(2)159 Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket – az igazgató rendelkezése szerint – meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot – nyolc órát – kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.

(3)160 Az igazgató az írásbeli vizsga iratait vizsgatárgyak, valamint vizsgabizottságok szerint szétválogatja, és legalább hét nappal a szóbeli vizsga kezdő napja előtt – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – megküldi a vizsgabizottság elnökének. Az iratokkal együtt megküldi a szóbeli vizsga tételeit is. Az igazgató a következő iratokat továbbítja a vizsgabizottság elnökének:

a)161 a vizsgázók által elkészített vizsgadolgozatokat és a javítási, értékelési útmutatókat,

b) az írásbeli vizsga folyamán felvett jegyzőkönyveket,

c) az írásbeli vizsgadolgozatok szaktanári értékelésére benyújtott vizsgázói észrevételeket,

d) a vizsgákra jelentkezőkről készített összesítő ívet,

e) a szaktanár által javasolt értékeléseket tartalmazó osztályozó ívet.

f)162

(4)163 A vizsgabizottság elnökének kérésére az igazgató a (3) bekezdésben felsorolt dokumentumok vagy azok egy részének megküldése helyett megteremti annak feltételeit, hogy a vizsgabizottság elnöke a helyszínen tanulmányozhassa az érettségi vizsga dokumentumait.

(5)164 Ha a vizsgabizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti dokumentumok vizsgálata során a középszintű vizsgadolgozatokban javítatlan hibát talált, vagy úgy ítéli meg, hogy a szaktanár eltért a javítási, értékelési útmutatótól, az igazgató útján haladéktalanul felhívja a javító szaktanárt az érintett vizsgadolgozatoknak a javítási, értékelési útmutató szerinti újbóli javítására.

A vizsgabizottság előzetes értekezlete

27. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt, legkésőbb a szóbeli vizsga napján a vizsgabizottság értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszok minősítését, a szóbeli vizsga időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatárgyak sorrendjét, valamint az eredményhirdetés időpontját.

(2)165 Az igazgató gondoskodik arról, hogy a vizsgázók bizonyítványai, az iskolai törzslapok, a középiskola pedagógiai programja, a vizsgatárgyak követelményei a vizsgabizottság rendelkezésére álljanak.

(3) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás szaktanári értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt az a szaktanár, aki a megoldást értékelte. Az észrevétel kivizsgálásával kapcsolatosan részletes jegyzőkönyvet kell felvenni, és a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni.

(4)166 A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha javítatlan hibát, téves javítást talált, vagy a szaktanár eltért a javítási útmutatótól. Az értékelés megváltoztatásáról a vizsgabizottság határozatot hoz.

(5) Az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldások minősítését rá kell vezetni az osztályozó ívre.

28. § (1)167 A vizsgabizottság elnöke ellenőrizheti az érettségi vizsgára történő bocsátás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy az írásbeli vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a jogszabálysértés ténye, úgy a vizsgabizottság elnöke a tájékoztató értekezleten közli a vizsgázóval, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben később bebizonyosodik, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2)168 Ha a vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei valamely vizsgatárgyból nem álltak fenn, vagy a vizsga lebonyolítása során jogszabálysértés történt, és a jogszerű állapot helyreállítása nem lehetséges, megsemmisíti az adott vizsgatárgyból addig elért eredményt, és az adott vizsgatárgy vizsgáját határozattal törli.

(3)169 A vizsgabizottság elnöke, ha a vizsgabizottság nem ért egyet az indítványával – az iratok megküldésével – a kormányhivatal, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti, a Hivatal intézkedését kezdeményezheti.

(4) A vizsgabizottság elnöke, illetve a vizsgabizottság az eljárásáról részletes jegyzőkönyvet készít, melynek tartalmaznia kell az eljárás indokát, az alapjául szolgáló tényeket, az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, valamint az, akit meghallgattak, írja alá.

(5) A vizsgabizottság elnökének a (3) bekezdésben indított eljárása esetén tájékoztatnia kell a vizsgázót, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben a vizsgára bocsátás előfeltételei nem valósultak meg a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

29. §170 (1) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten – az ügy kivizsgálása után – dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.

(2) A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt, az érdekelt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatosan – minden esetben – részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, a vizsgázó, valamint akiket meghallgattak, írja alá.

(3) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja,

c)171

(4)172 A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést, annak indokait, valamint a döntés elleni jogorvoslati lehetőséget határozatba kell foglalni.

(5)173

(6) Az előzetes értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet idejét és helyét, a jelenlévő és a hiányzó vizsgabizottsági tag nevét, a vizsgabizottság jegyzője nevét, továbbá a távolmaradás okát, az értekezlet során hozott minden döntést és annak indokolását, az értekezlet esetleges vitaanyagát, a kisebbségi véleményt.

Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű írásbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok174

30. §175 (1)176 Ha a vizsgázó a vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a vizsgatárgyak központi vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjain elkészített vizsgadolgozatok javításáról, értékeléséről a kormányhivatal gondoskodik. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjainak és útmutatóinak kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsőoktatási szakcsoportok képviselőjét. A közreműködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg.

(2)177 Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (2a)–(2p) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2a)178 A vizsgázót külön, kizárólag az emelt szintű vizsgán résztvevőkből álló vizsgacsoportba kell beosztani.

(2b)179 A feladatlapokat a felügyelő tanár – a járási hivatal közreműködésével – veszi át a kormányhivatal megbízottjától, és viszi magával a vizsga helyszínére.

(2c)180 A vizsgázókat a vizsgacsoporton belül folyamatosan, az arab számokat alkalmazva sorszámmal kell ellátni, a csoport száma törve a vizsgázó sorszámával adja a vizsgázó azonosító jelét.

(2d)181 A vizsgázókról – vizsgatermenként – vizsgáztatási jegyzéket kell készíteni, a vizsgáztatási jegyzék tartalmazza a vizsga helyét, idejét, a vizsgatárgyat, a vizsgázó nevét, anyja nevét, születési idejét és azonosító jelét.

(2e)182 A felügyelő tanár az ültetést követően megállapítja a vizsgázók személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, és azok megszegésének lehetséges következményeit, majd minden vizsgázó részére átad egy-egy borítékot. A borítékon fel kell tüntetni a vizsgázó azonosító jelét, a vizsgatárgyat és a vizsga szintjét. A borítékon a vizsgázó nevét nem szabad feltüntetni. Ezt követően kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. A feladatlapok kiosztása után a felügyelő tanár jelzi, hogy a vizsgázók a munkát megkezdhetik és ennek időpontját rögzíti a vizsga jegyzőkönyvében. A feladatok kidolgozására rendelkezésre álló időt ezen időponttól kell számítani. A vizsgázó mindegyik átvett feladatlap minden oldalán, valamint a pótlapokon feltünteti az azonosító jelét, valamint a pótlapokon a vizsganap keltét és a vizsgatárgy nevét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(2f)183 Az írásbeli munka befejezése után a felügyelő tanár – a vizsgázó jelenlétében – ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozaton, a borítékon és a jegyzékben szereplő azonosító jelek megegyeznek-e, továbbá a jegyzéken feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja a jegyzéket.

(2g)184 A vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy az azonosító jelek egyeztetése megtörtént.

(2h)185 A kormányhivatal megbízottja a vizsgázók nevét és azonosító jelét tartalmazó jegyzéket a kidolgozási idő lejártával átveszi a felügyelő tanároktól.

(2i)186 A lezárt borítékot a kormányhivatal megbízottja és a felügyelő tanár aláírásával, valamint az iskola körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti. A kormányhivatal megbízottja a jegyzéket a vizsgahelyszínen való tárolás időtartama alatt köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(2j)187 A vizsgadolgozatokat tartalmazó borítékokat, valamint a (2i) bekezdés szerint lezárt és hitelesített borítékban az emelt szintű vizsgacsoportok vizsgáztatási jegyzékeit, az írásbeli vizsgának a felügyelő tanár és a kormányhivatal megbízottja által aláírt jegyzőkönyvét, továbbá az esetleges szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatosan a 23. § (2) bekezdése szerint elkészített jegyzőkönyveket a kormányhivatal által meghatározott időpontban át kell adni a kormányhivatalnak.

(2k)188 A vizsgadolgozatok kijavítása, értékelése a kormányhivatal által felkért szaktanár feladata.

(2l)189 A kormányhivatal a vizsgadolgozat kijavítása után a vizsgajegyzék alapján rávezeti a kijavított vizsgadolgozatra a vizsgázó nevét.

(2m)190 A kormányhivatal a kijavított vizsgadolgozatokat átadja a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.

(2n)191 A vizsgadolgozatok megtekintésének napját a Hivatal határozza meg. A kormányhivatal tájékoztatja a vizsgázót, hogy a vizsgadolgozatát hol és mikor tekintheti meg.

(2o)192 Az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi a kormányhivatalnak, amely az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti. A szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet, ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának.

(2p)193 Az igazgató a kormányhivatal által megküldött vizsgadolgozatokat és a szaktanári értékeléseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének.

(3)194 A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékeléseket, és rávezeti azokat az osztályozó ívre. A tájékoztató értekezleten a vizsgázókat tájékoztatni kell a szaktanári értékelésről.

(4)195 Az írásbeli vizsgán feltárt szabálytalanság esetén a vizsgadolgozatot javító szaktanárnak javaslatot kell tennie a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság; hasonló módon kell az értékelést elkészítenie, ha a javítás során következtet szabálytalanság elkövetésére. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a kormányhivatal által megküldött szaktanári értékelést.

(5)196 Amennyiben az írásbeli vizsga lebonyolítása során a vizsgázó szerint az e rendeletben és az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelményében foglalt vizsgaszervezési technikai jellegű előírásokat megszegték, az írásbeli vizsga lezárását követő két órán belül az írásbeli vizsga helyszínén, a kormányhivatal megbízottjánál a kormányhivatalnak címzett írásbeli észrevételt tehet. A határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs. A kormányhivatal megbízottja a vizsgázónak az írásbeli vizsga lebonyolításával kapcsolatban benyújtott észrevételt továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal az észrevételt öt munkanapon belül kivizsgálja, és a vizsgálati eredményt, valamint a vizsga további menetével kapcsolatban a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatait megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának, aki – szükség esetén – megteszi a vizsga további menetével kapcsolatos intézkedéseket. A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója a kormányhivatal vizsgálatának eredményéről, és a további intézkedés szükségességéről írásban értesíti a vizsgabizottságot.

A szóbeli vizsga menete

31. § (1)197 A kérdező tanár, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal az írásbeli vizsgák befejezését követően;

a)198 a központi követelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a miniszter által kiadott vizsgakövetelmények, illetve a helyi tantervekben található témakörök,

b)199

(2)200 Az igazgató által megküldött tételsorokat a vizsgabizottság elnöke aláírásával jóváhagyja, megőrzi, és a vizsgabizottság előzetes értekezletén átadja a kérdező tanárnak. Ha a vizsgabizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy a középszintű szóbeli tételsor eltér a vizsgatárgy részletes követelményeitől, az igazgató útján azonnal felhívja a kérdező tanárt az érintett szóbeli tételeknek a vizsgakövetelmények szerinti átdolgozására.

(3)201 A helyi tanterv követelményei alapján készített tétel csak attól a vizsgázótól kérhető számon, aki a középiskolával az érettségi vizsga idején tanulói jogviszonyban áll.

(4)202 A szóbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a vizsgázó teljesítményét értékelni (pl. éneklés, tornagyakorlat). A gyakorlati vizsgáztatás során a vizsgázó felkészülési és feleltetési idejére a 35. § (2)–(3) bekezdésében meghatározottakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatárgy általános követelményei vagy az akkreditált vizsgatárgy követelményei eltérően nem rendelkeznek.

(5)203 Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére – neki fel nem róható okból – képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.

32. §204

33. § (1)205 A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke a jegyzőnek és a kérdező tanárnak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív egy-egy példányát.

(2)206 A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntéseit, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az érettségi vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét.

(3)207 A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság tagjai közül egyidejűleg legalább háromnak – az elnöknek és a vizsgabizottság két tagjának – jelen kell lennie. A vizsgabizottság elnöke – a vizsga folytatása mellett – a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges ideig elhagyhatja, ha a háromtagú bizottság működése biztosított. Távollétében helyettesítését az általa kijelölt kérdező tanár látja el. Fel kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú bizottsági tag jelenléte nem biztosítható

34. § (1)208 A szóbeli vizsga – beleértve a tételhúzást is – reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.

(2) A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

(3)209

35. § (1) A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.

(2)210 Minden vizsgázónak – az idegen nyelv kivételével – vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

(3)211 Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama – ha e szabályzat másképp nem rendelkezik – középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet.

(4)212 Az egyes vizsgatárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgaszervező intézmény gondoskodik.

(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

36. § (1)213 A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról. A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét – ha a részletes vizsgakövetelmények másként nem rendelkeznek – a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre.

(2)214 A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

(3)215

(4)216 A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.

(5)217 Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6)218 Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja.

37. §219 (1)220 A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le,

c)221 lehetővé kell tenni, hogy a vizsga közben a szakvéleményben előírt vagy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép) használja,

d)222 a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, ha a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.

(3)223 Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt – záradék formájában – fel kell tüntetni.

38. §224 (1)225 Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a kérdező tanár rávezeti az általa javasolt értékelést az osztályozó ívre.

(2) Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgázó befejezte a vizsgázást, előzetesen értékelni kell az azon a napon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre kell ráírni.

39. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

(2) Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

40. § (1)226 Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát – ha erre lehetőség van – az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.

(2)227 Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok228

40/A. §229 (1)230 Ha a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31–37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a)231 a szóbeli tételeket a Hivatal, a szakmai előkészítő vizsgatárgyak esetén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el, és a Hivatal juttatja el a kormányhivatalhoz, amely átadja azokat a tantárgyi bizottságoknak,

b) egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama – ha e szabályzat másképp nem rendelkezik – húsz percnél több nem lehet,

c)232

d)233 a vizsgázó teljesítményét a tantárgyi bizottság mindhárom tagja egyéni értékelő lapon külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot a vizsgázó minősítésére,

e) a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet megküld a vizsgabizottság részére,

f)234 ha a vizsgázóval szemben annak gyanúja merült fel, hogy szabálytalanságot követett el, a tantárgyi bizottságnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság,

g)235 a tantárgyi bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza,

h)236 a szóbeli vizsga megkezdése előtt a tantárgyi bizottság elnöke meggyőződik a vizsgázó személyazonosságáról.

(2)237 A vizsgabizottság a tantárgyi bizottság javaslatát tudomásul veszi. Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el a tantárgyi bizottság értékelését. A vizsgabizottság döntése meghozatalához kikérheti a tantárgyi bizottság elnökének véleményét.

(3)238 Az előzetes értekezleten meghozott döntéseket a vizsgázóval a tájékoztató értekezleten közölni kell.

Az érettségi vizsga befejezése

41. §239 (1)240 Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga

a) írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll 1–150,

b) csak írásbeli vizsgából áll 1–100,

c) csak szóbeli vizsgából áll 1–50

pontskálán egész számokkal kell értékelni.

(2)241 A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

(3)242 Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 80–100% elérése esetén jeles (5),

b) 60–79% elérése esetén jó (4),

c) 40–59% elérése esetén közepes (3),

d) 25–39% elérése esetén elégséges (2),

e) 0–24% elérése esetén elégtelen (1).

(4)243 Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 60–100% elérése esetén jeles (5),

b) 47–59% elérése esetén jó (4),

c) 33–46% elérése esetén közepes (3),

d) 25–32% elérése esetén elégséges (2),

e) 0–24% elérése esetén elégtelen (1).

(5)244

(6)245 A vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.

(7)246 A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga a kétszintű rendszerben középszinten tett érettségi vizsgának minősül, és az érdemjegyek a következő százalékos teljesítésnek felelnek meg:

a) jeles (5) 100%,

b) jó (4) 79%,

c) közepes (3) 59%,

d) elégséges (2) 39%.

(8)247 Pótló érettségi vizsga esetén az előzőleg sikeresen teljesített vizsgarészeket – amíg a vizsgakövetelmények az adott vizsgatárgyban nem változnak – nem kell megismételni.

42. §248 (1)249 A szóbeli érettségi vizsga befejezése után, legkésőbb az azt követő munkanapon a vizsgabizottság záróértekezletet tart, amelyen megállapítja a vizsgázók szóbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményének minősítését, valamint a teljes vizsga összesített minősítését (összpontszámát és annak százalékban történő kifejezését) és ennek alapján a vizsga végső osztályzatát.

(2) A záróértekezleten a vizsgabizottság megtárgyalja a szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot. A szabálytalanság elbírálására és a döntéshozatalra a vizsgaszabályzatnak az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság kivizsgálására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [29. § (2)–(4) bek.].

(3)250 Ha a vizsgázó a rendes érettségi vizsgán valamely vizsgatárgyból szintemelő vizsgát tett, a záróértekezleten megállapított eredmény ismeretében írásban nyilatkozik arról, hogy érettségi bizonyítványában melyik minősítés szerepeljen. Ha a vizsgázó a záróértekezlet időpontjában adott vizsgatárgyból több vizsgaeredménnyel rendelkezik, írásban nyilatkozik arról, hogy melyik az az egy vizsgaeredmény, amelynek az érettségi bizonyítványába való bejegyzését kéri. Az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgaeredményekről a vizsgabizottságot működtető intézmény tanúsítványt állít ki.

43. § (1) A záróértekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A záróértekezlet jegyzőkönyve tartalmazza:

a) az értekezlet helyét és idejét,

b) a jelenlévő, illetőleg a hiányzó bizottsági tagok, szaktanárok és kérdező tanárok nevét, a távolmaradás okát,

c) a vizsgabizottság döntéseit, a rövid indokolással és a szavazás eredményét,

d)251 azok nevét, akik javítóvizsgán megismételhetik, vagy pótló vizsgán folytathatják az érettségi vizsgát, a vizsgatárgy, vizsgarész, vizsgaszint megnevezésével, illetve azokét, akiket a vizsgáról kizártak, és a döntés okát,

e) a vizsgabizottság elnökének rövid értékelését,

f) a vizsgabizottság tagjainak hozzászólását, a kisebbségi véleményeket.

44. § (1)252 Az érettségi vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök az eredményhirdető értekezleten ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az érettségi vizsgát.

(2)253 Az eredményhirdető értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra rendelkezésre álló időt az értekezletet követő első naptól kell számítani.

45. §254 (1)255 Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt az a vizsgabizottság adja ki, amelyik előtt a vizsgázó az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges összes rá vonatkozó feltételt teljesítette.

(2)256 Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, a vizsga törzslapjának számát, a kiállításának keltét, továbbá a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatát, a vizsgabizottság elnökének és az igazgatónak az aláírását.

(3)257 Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni,

a) hogy a vizsgatárgy központi vizsgakövetelményekre vagy akkreditált vizsgakövetelményekre épül,

b) a vizsgatárgyak szintjét, százalékos teljesítését, osztályzatát.

(4)258 A vizsgázó érettségi bizonyítványa, tanúsítványa, ha idegen nyelvből, illetve a nyelvoktató nemzetiségi oktatásban nemzetiségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon,

a)259 ha legalább 60%-ot ért el, középfokú (B2) komplex típusú,

b)260 40–59% elérése esetén alapfokú (B1) komplex típusú,

államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(5)261 Ha a vizsgázó az idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdés a), b) pontjában foglalt további feltételeknek

a)262 ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli vizsga részeit, valamint élő idegen nyelvből a hallott szöveg értése vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú szóbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,

b)263 ha a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette élő idegen nyelvből az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, illetve latin nyelvből az írásbeli vizsgarészt, érettségi bizonyítványa, tanúsítványa a megfelelő fokozatú írásbeli típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

A vizsga iratai, az iratkezelés

46. § (1) Az érettségi vizsgával kapcsolatos iratokat, ha e szabályzat másképp nem rendelkezik két példányban

a) a vizsgabizottság működési ideje előtt és után az igazgató készíti el és írja alá,

b) a vizsgabizottság működési ideje alatt a vizsgabizottság jegyzője készíti el, és a vizsgabizottság jegyzője, elnöke és az igazgató írja alá.

(2) A vizsgabizottság üléseiről és értekezleteiről a jegyzőkönyvet az ülés, illetve az értekezlet napján, a záróértekezlet jegyzőkönyvét legfeljebb a záróértekezletet követő harmadik munkanap végéig el kell készíteni. A jegyzőkönyveket a vizsgabizottság tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

(3) Ha a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint a vizsgabizottság döntését határozatba kell foglalni, a határozat egy példányát a vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A határozatot az igazgató és a vizsgabizottság elnöke írja alá.

(4) Az érettségi vizsga jegyzőkönyvének, határozatának egy-egy példányát – időbeli sorrendben – össze kell kapcsolni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a törzslapokat, az osztályozó ívet és az érettségi vizsga eredményeiről összeállított kimutatást (a továbbiakban: jegyzőkönyv és csatolt iratok).

(5)264 A tantárgyi bizottság ülésein jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság mind a három tagjának alá kell írnia. A jegyzőkönyv készítésére a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

47. § (1)265 A vizsgázókkal kapcsolatos adatokat a törzslap tartalmazza. A törzslap két részből áll, a vizsgázókról külön-külön kiállított egyéni lapokból (belív) és a vizsgabizottság adatait tartalmazó borítóból (külív).

(2)266 A törzslap mindkét részét a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében kell előkészíteni az írásbeli vizsga megkezdése előtt. A törzslapot a vizsgabizottság döntését követően, a vizsga minden szükséges adatának és záradékának elektronikus rögzítése után a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszere készíti el elektronikus és kinyomtatható formában. A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerének lezárását követően a törzslapot csak kézzel, jól olvashatóan, nyomtatott betűvel, nem fakuló tintával lehet kitölteni és javítani.

(3)267 A törzslap tartalmazza a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, annak az iskolának a nevét, amelyben a középiskolában folytatott tanulmányait befejezte, a befejezés tanévének feltüntetésével, a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgatárgyakat, azok értékelését és minősítését a szükséges záradékokkal, a vizsga nyelvét (ha az nem a magyar nyelv), a vizsgaeredményt tartalmazó bizonyítvány vagy tanúsítvány sorszámát.

(4)268 A borítót vizsgabizottságonként kell elkészíteni. A borító tartalmazza a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét és címét, a vizsgabizottság nevét, a vizsgabizottság tagjainak és az igazgatónak a nevét, valamint a vizsgabizottsághoz beosztott vizsgázók törzslapjainak számát.

(5)269 A kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe az adatokat csak eredeti okmányok alapján szabad bejegyezni.

(6) A törzslapon – megfelelő záradék alkalmazásával – fel kell tüntetni a vizsgabizottság határozatait. A záradékokat a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írja alá.

(7)270 A törzslapon csak a vizsgaszabályzatban megjelölt módon szabad javítani. A téves, hibás bejegyzést egyszer át kell húzni, és a helyes bejegyzést e mellé vagy e fölé kell írni. A javított oldalt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgabizottság jegyzője – megfelelő záradék alkalmazása után – aláírja. Az aláírások mellett szerepelnie kell a vizsgabizottság körbélyegzője lenyomatának.

(8) A borítót a vizsgabizottság elnöke és tagjai, a vizsgabizottság jegyzője és az igazgató írja alá.

(9) Az érettségi vizsga törzslapjának lapjait vizsgabizottságonként a borítóval együtt össze kell fűzni oly módon, hogy az egyes lapokat ne lehessen eltávolítani vagy kicserélni.

48. § (1)271 Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetve akik pótló vizsgát tehetnek, vagy akiknek javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik előrehozott vizsgát, vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt szintemelő vizsgát tettek, az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Azok részére, akik pótló vizsgát tehetnek, a törzslapkivonathoz csatolni kell a már teljesített vizsgarészekről készült osztályozó ívet is. Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki a törzslapkivonatot elvesztette. A törzslapkivonat kiállításáért – kivéve, ha a vizsga a külön jogszabályban foglaltak szerint ingyenes – a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a vizsgabizottságot működtető intézmény részére. Az előrehozott vagy az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt letett szintemelő érettségi vizsgáról kiállított törzslapkivonat másolatát – ha az érettségi vizsgát nem abban a középiskolában tették le, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll – meg kell küldeni az érintett iskola igazgatójának.

(2)272 A törzslapkivonatot az érettségi törzslappal egyezően kell kiállítani. A törzslapkivonatot a vizsgabizottság elnöke, valamint az igazgató írja alá, és a vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.

(3)273 A rendes érettségi vizsga törzslapjára az előrehozott érettségi vizsga eredményét, a vendégtanulóként tett vizsgák eredményét a kapcsolódó záradékokkal együtt a törzslapkivonattal egyezően rá kell vezetni, és a törzslapkivonatot csatolni kell a törzslapnak a tanulóra vonatkozó részéhez.

(4)274 Az érettségi bizonyítvány megszerzése után letett kiegészítő, szintemelő és ismétlő vizsgákról, valamint a 12. § (16) bekezdésében szabályozott előrehozott érettségi vizsgákról a vizsgabizottság tanúsítványt állít ki, és átadja vagy a záróértekezletet követő nyolc napon belül postai úton megküldi azt a vizsgázónak.

(5)275

49. §276 (1) Az írásbeli vizsga megkezdése előtt vizsgabizottságonként legalább három példányban osztályozó ívet kell készíteni. Az osztályozó ívnek tartalmaznia kell a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, továbbá vizsgatárgyanként, azon belül vizsgarészenként a vizsgázó teljesítményének értékelését és minősítését.

(2)277 Ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyakból emelt szinten tesz érettségi vizsgát, a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet készít, amelyet a kormányhivatal küld meg a vizsgabizottságnak.

(3)278 A záróértekezlet után vizsgabizottságonként két példányban jelentést kell készíteni a vizsgaeredményekről. A jelentésekben fel kell tüntetni a vizsgára jelentkezők, a megjelentek, a vizsgát sikeresen befejezők, a javítóvizsgára utasított és a pótló vizsgára kényszerülők számát, vizsgatárgyanként és vizsgaszintenként összesítve az osztályzatokat.

50. §279 (1) Az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt az érettségi törzslap alapján – a bizonyítvány-, illetve tanúsítvány-nyomtatvány felhasználásával – a jegyző állítja ki, olvasható, nyomtatott betűkkel, nem fakuló tintával. A kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt legkésőbb a záróértekezletet követő első munkanapon át kell adni a vizsgázóknak.

(2)280 Az érettségi bizonyítványba, tanúsítványba beírt adatoknak a megfelelő törzslapi adatokkal szó szerint egyezniük kell. Az érettségi bizonyítványon, tanúsítványon fel kell tüntetni a vizsgabizottságot működtető intézmény OM azonosítóját, kivéve, ha a vizsgabizottságot a kormányhivatal működteti. Erről az igazgatónak az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány aláírása előtt meg kell győződnie.

(3)281 Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell. A törzslapon és az érettségi bizonyítványban – feltéve, hogy a vizsgázó négy kötelező érettségi vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát – záradékkal kell rögzíteni azt, hogy a vizsgázó az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik.

(4) Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban törölni, helyesbíteni vagy javítani nem szabad. Az elrontott tanúsítvány-nyomtatványra, illetve az elrontott bizonyítvány-nyomtatvány minden oldalára rá kell írni tintával, nyomtatott nagy betűkkel az „ELRONTOTT” kifejezést, és vastagon át kell húzni tintával.

(5)282

(6)283 Ha jogorvoslati eljárásban a Hivatal, vagy a kormányhivatal döntését a bíróság utóbb megváltoztatja, a bíróság döntésének megfelelő érettségi bizonyítványt, tanúsítványt, törzslapkivonatot – az eredeti érettségi bizonyítvány, tanúsítvány, törzslapkivonat bevonása és érvénytelenítése után, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű tájékoztatásával – a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatója állítja ki, írja alá, és látja el a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával.

(7)284 A kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról és törzslapkivonatokról a vizsgabizottság jegyzője jelentést készít, amelyet – az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő öt munkanapon belül – elektronikus úton és nyomtatott formában hitelesítve, vagy elektronikus úton és elektronikusan hitelesítve megküld a Hivatalnak. A jelentésben a vizsgabizottságot működtető intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, tanulói azonosítóját, és vizsgatárgyanként a vizsga szintjét, az elért százalékos eredményt és az osztályzatot, valamint a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány sorszámát és a vizsga időpontját kell feltüntetni. A tanúsítványokról készített jelentésben fel kell tüntetni az érettségi bizonyítvány sorszámát is. A jelentést az igazgató írja alá.

(8)285 A Hivatal a kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról, és törzslapkivonatokról évenként és ezen belül vizsgaidőszakonként a köznevelési információs rendszer részeként központi nyilvántartást vezet.

51. § (1)286 Az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról, tanúsítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. A másodlatot a kiállításra jogosult intézmény vezetője írja alá, és látja el az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető intézmény – kérelemre – igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították.

(2)287 A Hivatal az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás alapján – kérelemre – igazolványt állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. Az igazolványért – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő díjat kell befizetni az Országos Közoktatási Intézet számlájára.

(3) A (1)–(2) bekezdésben szabályozott okiratokat

a) a bizonyítvány tulajdonosának kérésére,

b)288 továbbá az Nkt. 41. § (5) bekezdésében felsoroltak megkeresésére

lehet kiállítani. A b) pont alapján kiállított bizonyítvány kiállítása ingyenes.

(4)289 A (2) bekezdésben szabályozott eljárás során megállapítható díj esetében alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-át, 81. §-át és 88. §-át.

52. § (1)290 Az érettségi vizsga iratainak első példányát a vizsgabizottságot működtető intézményben kell irattárba helyezni, az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő harminc napon belül.

(2)291 Az iratokat az intézmény többi irataitól elkülönítve kell tárolni és kezelni. Az iratkezelésre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a nevelési-oktatási intézmények iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az iratokat vizsgabizottságonként kell megőrizni.

(4) Az iratok – az (5)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – őrzési ideje tíz év.

(5) Tíz év eltelte után az iratokból a törzslapokat külön kell választani. A törzslapok nem selejtezhetők.

(6)292 Az írásbeli vizsgadolgozatok őrzési ideje egy év. Az őrzési idő eltelte után – harminc napon belül, kérelemre – a vizsgadolgozatok átadhatók annak, aki írta.

(7)293 Az érettségi vizsga időszakának utolsó napjától számítva az igazgató

a)294 tizenöt napon belül a jegyzőkönyv és a törzslap egy példányát a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak,

b)295 tizenöt napon belül az érettségi vizsga eredményéről készült kimutatást a fenntartónak, az illetékes nemzetiségi önkormányzatnak

megküldi.

(8)296 A tantárgyi bizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket a kormányhivatalnál kell megőrizni, a többi irattól elkülönítve. Az őrzési idő tíz év.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A nemzetiségi nyelvű és a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó külön rendelkezések297

53. § (1)298 Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzetiségi oktatásban a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén és a tanulónak hány tantárgyat kell ezen a nyelven tanulnia.

(2)299 Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzetiségi oktatásban és az oktatás két nyelven (a nemzetiségi nyelven és magyarul) vagy kizárólag a nemzetiségi nyelven folyik az érettségi vizsgán

a)300 az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzetiségi nyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzetiségi nyelven kell teljesíteni,

b)301 a vizsgázó más vizsgatárgyakhoz kapcsolódóan vagy önálló választható vizsgatárgy keretében a népismeret körébe tartozó ismeretekből is számot ad tudásáról,

c)302 a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden – időben elkülönülő – összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni,

d)303 a nemzetiségi nyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e)304 a nemzetiségi nyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

f)305 a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki az adott nyelv oktatására jogosító, egyetemi szintű tanári szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Ha a középiskolában (iskolai tagozaton, osztályban) az oktatás a magyar nyelv mellett másik tannyelven (a továbbiakban: célnyelven) is folyik, (a továbbiakban: két tanítási nyelv) a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik célnyelven.

(4) A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán

a)306 a kötelező idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv,

b)307 a célnyelven tanult vizsgatárgyak közül legalább kettőből – annak valamennyi tételéből – célnyelven kell vizsgázni,

c)308 a célnyelven folyó írásbeli vizsga idejét az írásbeli vizsga minden – időben elkülönülő – összetevője esetében huszonöt százalékkal meg kell növelni,

d)309 a célnyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e)310 a célnyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

f)311 a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki a célnyelv oktatására jogosító egyetemen szerzett pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5)312

(6) Ha a vizsgázó az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott középiskolában (tagozaton, osztályban) folytatja tanulmányait, tanulói jogviszonyának fennállása alatt a (2), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint, tanulói jogviszonyának megszűnését követően – választása szerint – az általános szabályok vagy e §-ban foglaltak szerint tehet érettségi vizsgát.

(7)313

(8)314 A nemzetiségi nyelven vagy célnyelven teljesített emelt szintű szóbeli vizsgatárgyi érettségi vizsgán a vizsgatárgyi bizottsági tag megbízása során a kormányhivatal a képesítési követelmények és a bizottság létszáma tekintetében eltérhet e rendelet 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételektől.

(9)315 A két tanítási nyelvű, valamint a nemzetiségi oktatásban részt vevő iskola tanulójának a történelem vizsgatárgy célnyelven, nemzetiségi nyelven folyó írásbeli és szóbeli érettségi vizsgáján a forrásszövegeket magyar nyelven is rendelkezésére kell bocsátani.

54. §316 (1) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a)317 ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

b)318 nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(2) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a)319 ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból emelt szinten 25–59%-ot vagy középszinten legalább 80%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

b)320 nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett, középfokú (B2) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(3) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

a)321 ha a vizsgázó nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten legalább 60%-ot ért el, és sikeresen teljesítette az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

b)322 nemzetiségi nyelven legalább még két vizsgatárgyból sikeres, legalább középszintű vizsgát tett alapfokú (B1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(4)323 A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

a) legalább 60%-ot ért el, és

b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,

felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(5)324 Amennyiben a vizsgázó célnyelvből az emelt szintű vizsgát a 6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve tette le, és megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, és,

a)325 a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette a szóbeli és a hallott szöveg értése vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) szóbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül,

b)326 a részletes követelményekben meghatározott módon teljesítette az olvasott szöveg értése, az íráskészség és a nyelvhelyesség vizsgarészeket, érettségi bizonyítványa felsőfokú (C1) írásbeli típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

(6) Ha a vizsgázó nem az (1)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát, a 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

55. §327 Az 53. § (2)–(4) bekezdése szerint szervezett érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelven, illetve a célnyelven és magyar nyelven kell elkészíteni és kiállítani

a) a feladatlapokat és az útmutatókat,

b) a törzslapot és a törzslapkivonatot,

c) az érettségi bizonyítványt,

d) a tanúsítványt.

A külföldön szerzett
érettségi bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések

56. §328 Ha a külföldi oktatási intézményben szerzett és Magyarországon nemzetközi szerződéssel egyenértékűnek el nem ismert bizonyítvány középiskolai érettségi bizonyítványként történő elismerése – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 13. §-a alapján – nem lehetséges, a bizonyítvány tulajdonosa az elismerési törvény 62. §-a alapján kérheti a középiskolától a külföldön folytatott tanulmányok beszámítását. Az iskola igazgatója az elismerési törvény 62. §-a alapján lefolytatott eljárás keretében dönt arról, hogy a bizonyítvány tulajdonosa – a külföldön folytatott tanulmányok beszámítása alapján – befejezte-e a középiskolai tanulmányait, és érettségi vizsgára bocsátható. Ha az iskola igazgatója megállapítja, hogy a bizonyítvány tulajdonosa a középiskolai tanulmányait befejezte, és érettségi vizsgát tehet, ezt a tényt záradék formájában a külföldön kiállított bizonyítvány fordítására rávezeti. A záradékot iktatószámmal, az iskola bélyegzőjének lenyomatával és az igazgató aláírásával kell ellátni. A záradékkal ellátott bizonyítvány másolatát – a bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések szerint – az iskola irattárában el kell helyezni. A záradékkal ellátott bizonyítvány tulajdonosa az e rendeletben meghatározottak szerint jelentkezhet érettségi vizsgára.

Átmeneti és vegyes rendelkezések329

56/A. §330 (1) Nemzetközi érettségi bizonyítványt az a középiskola állíthat ki, amelyik rendelkezik a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organisation) hozzájárulásával. A nemzetközi érettségi vizsgát a Nemzetközi Érettségi Szervezet által meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni. A nemzetközi érettségi bizonyítvány tulajdonosát megilletik mindazok a jogok, amelyek a magyar érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket.

(2) Nem magyar érettségi bizonyítványt a középiskola nemzetközi szerződés alapján állíthat ki.

(3)331 A Magyarországon kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvány, valamint államközi megállapodás alapján Magyarországon működő külföldi vagy külföldi rendszerű iskola által kiállított érettségi bizonyítvány eredményei alapján – a miniszter egyedi határozata szerint – az iskola magyar érettségi bizonyítványt is kiállíthat.

(4)332

57. § (1)333 Az igazgató vagy a vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga törvényes megtartását veszélyeztető eseményről értesíti a kormányhivatal közreműködésével, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén közvetlenül a Hivatalt, akinek az intézkedéséig a vizsga nem kezdhető meg, illetve nem folytatható. A Hivatal indokolt esetben megkeresi a minisztert az Nkt. 78. § (1) bekezdés b) pontjában illetve e szabályzat 58. §-ában szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.

(2)334 A Hivatal az érettségi vizsga törvényes lefolytatásának biztosítása céljából a következő intézkedéseket hozhatja:

a) új feladatlapokat, szóbeli tételeket igényel, illetve készíttet,

b) érettségi biztost küld a vizsga törvényes lefolytatásának ellenőrzésére,

c) az érettségi biztos jelentése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.

(3) A 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek képviselője szükség esetén megkeresi

a)335 a fenntartót, ha az iskola működésével kapcsolatban az Nkt. 86. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott törvényességi ellenőrzést tart szükségesnek, illetve

b)336 a kormányhivatal közreműködésével a Hivatalt, az (1)–(2) bekezdésben szabályozott intézkedés kezdeményezése céljából.

58. § (1)337 A miniszter – hivatalból vagy a Hivatal megkeresésére indított eljárásban – megvonhatja a középiskolától az érettségi vizsga megszervezésének jogát, amennyiben a vizsgáztatás tárgyilagos, szakszerű megszervezésének, lebonyolításának nincsenek meg az előfeltételei, és nem is teremthetők meg. A határozatban meg kell jelölni azt a középiskolát, amelyben az érintettek érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgáztatási jog megvonása legfeljebb két tanítási évre szólhat, de újabb határozattal több alkalommal is megismételhető.

(2)338 A miniszter az érettségi vizsga eredményét – határozattal – megsemmisíti, és a kiállított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot érvénytelennek nyilvánítja, ha bebizonyosodik, hogy a bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot jogellenesen szerezték meg.

(3) A miniszter a jogerős határozat megküldésével intézkedik a megsemmisítés és érvénytelenné nyilvánítás tényének az érettségi vizsga törzslapjára történő rávezetéséről.

(4)339 A határozat jogerőre emelkedése után az érvénytelenné nyilvánított érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot be kell vonni, és az érvénytelenné nyilvánító határozatot az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos honlapján – indokolás nélkül – közzé kell tenni.

59. § (1)340 A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen az Nkt. 38. § (7) bekezdésében szabályozott fellebbezést – a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak címezve – az igazgatónak nyújthatja be.

(2)341 Az igazgató a fellebbezést a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon kézbesítővel megküldi a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak. A fellebbezéshez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.

(3)342 A kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a fellebbezés tárgyában – az Nkt. 38. § (7) bekezdése alapján – meghozott döntéséről, a kézbesítéssel egyidejűleg – rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét. A kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a döntését – annak érdekében, hogy a bírósági felülvizsgálattól függetlenül végre lehessen hajtani – előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja.

60. §343 (1) Az érettségi vizsgán végzett munkáért

a) a vizsgabizottság és a tantárgyi bizottság elnökének, a szaktanárnak, a kérdező tanárnak, a vizsgabizottság jegyzőjének vizsgáztatási díj,

b) a vizsgabiztosnak, a felügyelő tanárnak, a helyettesnek, valamint a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság kivételével az igazgatónak díjazás

jár.

(2) A vizsgáztatási díj nem lehet kevesebb a vizsgáztatási alapdíj (a továbbiakban: alapdíj) százalékában meghatározott összegnél. Az alapdíj összege százegyezer-ötszáz forint.

(3) A vizsgáztatási díj legkisebb mértékét

a) a vizsgabizottság elnöke részére vizsgabizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj egy százalékának szorzata, továbbá a vizsgabizottság által lebonyolított összes középszintű vizsgatárgyi vizsga számának és az alapdíj fél százalékának szorzata,

b) középszintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

c) az emelt szintű vizsga esetében a szaktanár részére az általa javított vizsgadolgozatok száma és az alapdíj három százaléka szorzata,

d) középszintű vizsga esetében a kérdező tanár részére az általa tartott szóbeli vizsgák száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

e) a vizsgabizottság jegyzője részére a törzslapon feltüntetett valamennyi vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata,

f) a tantárgyi bizottság elnöke részére legalább az alapdíj huszonöt százalékában, illetve, ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj három százaléka szorzata,

g) a tantárgyi bizottság kérdező tanára részére legalább az alapdíj tizenöt százalékában, illetve ha ezt meghaladja, a tantárgyi bizottságba beosztott összes vizsgázó száma és az alapdíj kettő százaléka szorzata

eredményeként kell megállapítani.

(4) Ha a szaktanári és a kérdező tanári feladatokat azonos személy látja el, a vizsgadíj mind a kettő jogcímen megilleti.

(5) Az igazgató és a vizsgabiztos díjazásának összege nem lehet kevesebb az alapdíj

a) összegének ötven százalékánál, ha a vizsgázók száma öt vagy annál kevesebb,

b) összegénél, ha a vizsgázók száma meghaladja az ötöt, de nem haladja meg a harmincat,

c) kétszeresénél, ha a vizsgázók száma meghaladja a harmincat, de nem haladja meg a hetvenet,

d) háromszorosánál, ha a vizsgázók száma meghaladja a hetvenet.

(6) Ha az igazgató az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásába a helyettesét, illetve más megbízottját is bevonta, a feladatainak ellátásában közreműködők díjazását az érintett vizsgázók számára tekintettel az igazgató állapítja meg.

(7) A felügyelő tanár részére díjazás azokra az órákra állapítható meg, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el. Több megkezdett óra idejét össze kell vonni. Az egy óráért járó összeg nem lehet kevesebb az alapdíj kettő százalékánál.

(8) A helyettesek részére azokra a napokra, amelyek alatt készenlétben kell állniuk, az alapdíj négy százaléka jár.

(9) Ha a vizsgabizottság elnökének tartózkodási helye – ennek hiányában lakóhelye – és a vizsgabizottság működési helye nem egy településen van, a vizsgaelnök számára a vizsgaelnöki teendőivel kapcsolatos utazás igazolt költségeit meg kell téríteni.

(10) Az e §-ban szabályozott díjak közül a vizsgabizottság elnökével, valamint az emelt szintű vizsgáztatással kapcsolatos költségeket a kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a vizsgabizottság elnökével kapcsolatos költségeket a Hivatal, minden egyéb költséget a vizsgabizottságot működtető intézmény köteles fedezni. A díjat, díjazást száz forintra kerekítve kell megállapítani.

60/A. §344 (1) Az érettségi írásbeli feladatlapjait – amennyiben azokat az erre jogosult minősítő korlátozott terjesztésűvé minősítette – a minősítés érvényességi idejéig a korlátozott terjesztésű minősítésű adatok védelmére vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni.

(2) A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője felel a minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezések megtartásáért az érettségi írásbeli feladatlapok tekintetében. A vizsgabizottságot működtető intézmény vezetője az intézmény iratkezelési szabályzatának részeként meghatározza a minősített adatok védelmével kapcsolatos intézményi feladatokat.

(3)345 A vizsgabizottságot működtető intézmény a kétszintű érettségi vizsga során a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében végzi el a vizsgázók jelentkeztetését, az írásbeli vizsgák beosztását, a vizsgaeredmények rögzítését, a vizsgadokumentumok (vizsgáztatási jegyzék, írásbeli vizsgajegyzőkönyvek, osztályozó ív, törzslap külív és belív, törzslapkivonat) előállítását, kinyomtatását. Az emelt szintű vizsgák szervezéséhez szükséges, a Hivatal által meghatározott adatokat a kormányhivatal, a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint rögzíti a kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében. Az informatikai rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a Hivatal feladata. Az informatikai rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult.

(4) A vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának biztosítania kell a Hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsgahelyszínen, minden vizsganapon. Az intézményben folyó írásbeli, gyakorlati érettségi vizsgák alkalmával a figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább 30 perccel meg kell kezdeni és az írásbeli, gyakorlati vizsgára a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott időtartam letelte után 30 percig kell biztosítani. Az intézményben folyó szóbeli vizsgák időtartama alatt az elektronikus üzenetküldő rendszert legalább kétóránként kell megtekinteni (vagy ellenőrizni).

60/B. §346 (1) Azoknak a tanulóknak, akik a felnőttoktatásban nem a nappali oktatás munkarendje szerint készülnek fel, a 2009/2010. tanév május–júniusi vizsgaidőszakától kezdődően kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni. Addig az időpontig a tanulók az idegen nyelv vizsgatárgy helyett más vizsgatárgyból vizsgázhatnak.

(2) Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

(3) Az, aki a 2007/2008-as tanévben vagy azt megelőzően részt vett az országos középiskolai (szakmai) tanulmányi verseny döntőjében, az adott vizsgatárgyból teljesítette az érettségi vizsga vizsgakövetelményeit, és tekintetükben e rendelet 12. §-a (1) bekezdésének első mondatát nem kell alkalmazni. Az országos tanulmányi verseny 2007/2008. tanévi versenykiírása határozza meg, hogy a döntőben részt vett versenyzők közül hányan kaphatnak emelt szintű, és hányan középszintű érettségi vizsgaeredményt. Aki az e bekezdésben meghatározottak szerint teljesítette az érettségi vizsga követelményét, annak tudását – középszinten, illetve emelt szinten – jeles osztályzattal és százszázalékos minősítéssel kell elismerni. A tanulmányi versenyen elért középszintű vizsgaeredmény nem zárja ki, hogy az érintett emelt szintű érettségi vizsga letételére jelentkezzen.

(4)347 Akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014/2015. tanév október–novemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni. A pszichológia vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni.

(5)348 A vizsgaszabályzat 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázatának Választható közismereti vizsgatárgyak 23. Utazás és turizmus vizsgatárgyából csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felüli, hatodik vizsgatárgyként lehet érettségi vizsgát tenni a 2013/2014. tanév május–júniusi vizsgaidőszaktól.

(6)349 A 2013/2014. tanév május–júniusi érettségi vizsgaidőszaktól a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiségi nyelvnek megfelelő idegen nyelv vizsgatárgyból jelentkeznek érettségi vizsgára. A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelvet tanulók számára – a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint – készített tételsorba az intézmény pedagógiai programja alapján a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismereteiket is be kell építeni.

Hatályba léptető rendelkezések

61. §350 (1)351 Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)352

(3)–(4)353

(5)354

(6)355

(7)356

(8)357

(9)358

(10)359 A 2002–2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki – egynyelvű vagy kétnyelvű – legalább középfokú, „C” típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. Ebben az esetben a vizsgázó tudását 2004-ig jeles (5) osztályzattal; 2005-ben emelt szintű jeles (5) (100%) osztályzattal kell minősíteni. A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti az e bekezdés szerint a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány. Az a tanuló, akinek a felsőoktatási továbbtanulásnál feltétel az idegen nyelvi emelt szintű érettségi vizsga letétele, és aki korábban államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány alapján teljesítette az előrehozott emelt szintű idegen nyelvi érettségit, még tanulói jogviszonya alatt jelentkezhet ugyanabból a nyelvből emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgára.

(11)360

(12)–(14)361

61/A. §362 A 2013. évi május–júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően emelt szintű érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amely – mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy – a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében szerepel.

61/B. §363

61/B. §364 A katonai alapismeretek érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát emelt szinten első alkalommal a 2012/2013. tanév május-júniusi vizsgaidőszakban lehet tenni.

61/C. §365

61/D. §366

61/E. §367

61/F. §368

62. § (1)369

(2)370

(3)371

(4)372

63. §373

64. §374

65. §375

1. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez376

Az érettségi vizsga iratai és záradékai

I.377 Nyomtatványok

1. Érettségi bizonyítvány*

2. Érettségi vizsga törzslapja (külív, belív)*

3. Törzslapkivonat az érettségi vizsgáról*

4. Jelentkezés érettségi vizsgára

5.378

6. Jegyzőkönyv az írásbeli, szóbeli vizsgáról és a vizsgabizottság üléseiről, illetve a tantárgyi vizsgabizottság üléseiről

7.379 Tanúsítvány az érettségi vizsgáról*

8. Jelentés a vizsgaeredményekről

9. Kimutatás az érettségi bizonyítványokról

10. Osztályozó ív (külív, belív), egyéni osztályozó ív

11. Vizsgáztatási jegyzék a vizsgázókról

_______

A *-gal jelölt nyomtatványok gyártásához és forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium engedélye szükséges.

II*380

Záradékok

1. Az érettségi vizsgabizottság körbélyegzőjének felirata: ................................ mellett működő érettségi vizsgabizottság.

2. Az érettségi vizsga követelményeit .............................................................. vizsgatárgyból nem teljesítette, ....................................... javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

3. Az érettségi vizsgát fel nem róható okból nem tudta befejezni, .............................................. vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.

4. Az érettségi vizsgát felróható okból nem fejezte be, ....................................... vizsgatárgyból ...................................... javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

5. Szabálytalanság elkövetése miatt ................................................................. vizsgatárgyból a vizsgabizottság döntése szerint ........................................ javítóvizsgát tehet. (A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

6. ........................................... nyelvi minősítését a ............................... számú nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kapta.

7. A(z) .............................................. vizsgatárgy minősítését a ............... évi OKTV/SZÉTV eredménye alapján kapta.

8. A(z) ...................................... vizsgatárgy akkreditált vizsgakövetelményekre épül.

9. A(z) ........................................... vizsgatárgy(ak) minősítését a 2005. év előtt hatályos vizsgarendszer szabályai szerint kapta.

10. A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (5)-(6) bekezdése alapján – magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból tett érettségi vizsgát.

11. Az érettségi vizsgát fel nem róható okból nem kezdte meg, .............................................. vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.

12. Az érettségi vizsgát felróható okból nem kezdte meg, ................. vizsgatárgyból ............... javítóvizsgát tehet.

(A második pontozott rész: az adott vizsgatárgyból az adott tanuló hányadik alkalommal tehet javítóvizsgát.)

13. A ......................................... vizsgatárgy érettségi vizsgáján a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tett.

14. A ………….. kötelező vizsgatárgy vizsgája alól mentesült.

15. A vizsgabizottság szükség szerint döntéseihez megfelelő további záradékot alakíthat ki.

16. Jelen érettségi bizonyítványt a vizsgázó által bemutatott, iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítésről kiadott bizonyítvány figyelembevételével állították ki.

2. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez381

ELSŐ RÉSZ382

ELSŐ RÉSZ

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI

 

A vizsgatárgy neve

A vizsga részei

középszinten

emelt szinten

Kötelező vizsgatárgyak

1. Magyar nyelv és irodalom

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

2. Nemzetiségi nyelv és irodalom

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

3. Történelem

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

4. Matematika

írásbeli

írásbeli

szóbeli

5. Élő idegen nyelv

vagy

Latin nyelv

írásbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli

írásbeli

1. olvasott szöveg értése

2. nyelvhelyesség

3. hallott szöveg értése

4. íráskészség

írásbeli

szóbeli

szóbeli

Választható

közismereti

vizsgatárgyak

1. Élő idegen nyelv

írásbeli

szóbeli

írásbeli

1. olvasott szöveg értése

2. nyelvhelyesség

3. hallott szöveg értése

4. íráskészség

szóbeli

2. Fizika

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

3. Kémia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

4. Biológia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

5. Földrajz

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

6. Ének-zene

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

7. Rajz és vizuális kultúra

írásbeli

gyakorlati

gyakorlati

szóbeli

8. Informatika

gyakorlati

szóbeli

gyakorlati

szóbeli

9. Testnevelés

gyakorlati

szóbeli

gyakorlati

szóbeli

10. Filozófia

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

11. Hittan

szóbeli

írásbeli

szóbeli

12. Természettudomány

írásbeli

szóbeli

13. Latin nyelv

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

14. Emberismeret és etika

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

15. Társadalomismeret

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

16. Ember- és társadalomismeret, etika

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

17. Dráma

írásbeli

szóbeli,

gyakorlati

írásbeli

szóbeli,

gyakorlati

18. Mozgóképkultúra és médiaismeret

írásbeli, gyakorlati

írásbeli, gyakorlati

szóbeli

19. Nemzetiségi (kisebbségi) népismeret

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

20. Célnyelvi civilizáció

szóbeli

írásbeli

szóbeli

21. Belügyi rendészeti ismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

22. Katonai alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

23. Utazás és turizmus

gyakorlati

szóbeli

24. Gazdasági ismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

25. Judaisztika

szóbeli

26. Bibliaismeret – Hit Gyülekezete

szóbeli

írásbeli

szóbeli

27. Művészettörténet

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

28. Népművészet

szóbeli

szóbeli

29. Pszichológia

írásbeli

szóbeli

Választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak

1. Egészségügyi alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

2. Szociális alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

3. Oktatási alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

4. Művelődési és kommunikációs alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

5. Gépészeti alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

6. Elektronikai alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

7. Informatikai alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

8. Vegyipari alapismeretek

írásbeli

gyakorlati

írásbeli

gyakorlati

9. Építészeti és építési alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

10. Könnyűipari alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

11. Faipari alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

12. Nyomdaipari alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

13. a) Közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel)

b) Közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika)

írásbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli

írásbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli

14. Környezetvédelmi- vízgazdálkodási alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

15. a) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan)

b) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)

írásbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli

írásbeli

írásbeli

szóbeli

szóbeli

16. Ügyviteli alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

17. Kereskedelmi és marketing alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

18. Vendéglátás- idegenforgalom alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

19. Rendészeti alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

20. Mezőgazdasági alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

21. Élelmiszeripari alapismeretek

írásbeli

szóbeli

írásbeli

szóbeli

MÁSODIK RÉSZ383

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a magyar és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;

–    hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfaban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban;

–    önállóan tud-e reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;

–    képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beálltódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére;

–    teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai;

–    tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni, véleményt alkotni;

–    képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére, értékelésére;

–    felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;

–    tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni.

A középszintű vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az elemzés, az értelmezés és az ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási összehasonlítási, és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT

Témakörök/

képességek

Követelmények

Szövegértés

Információk feldolgozása és megítélése

Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése

Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata.

A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával.

Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.

Szövegalkotás

Írásbeli kifejezőképesség

Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal.

Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.

Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása

A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák javításának képessége.

Beszéd, szóbeli szövegalkotás

 

A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés.

Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.

Fogalmi műveltség

Fogalomismeret, fogalomhasználat

Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelelő helyénvaló alkalmazása.

Fogalmak értelmezése.

KÖZÉPSZINT

Témakörök

Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint jelrendszer.

A beszéd mint cselekvés.

A nyelv és a gondolkodás viszonya.

Nyelvcsalád, nyelvtípus.

A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

1.2. Kommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.

A kommunikáció interdiszciplináris jellege.

Jel, jelrendszer.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A nyelvhasználat, mint kommunikáció.

Kommunikációs funkciók és közlésmódok.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

1.3. A magyar nyelv története

Változás és állandóság a nyelvben.

A magyar nyelv rokonsága.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.

Nyelvművelés.

1.4. Nyelv és társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok.

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

Kisebbségi nyelvhasználat.

A határon túli magyar nyelvűség.

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek

Hangtan.

Alaktan és szótan.

Mondattan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

A mondat a szövegben.

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

1.6. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

A szöveg szóban és írásban.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Szöveg a médiában.

1.7. A retorika alapjai

A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Állandósult nyelvi formák.

Nyelvi, stilisztikai változatok.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek

2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.

Memoriterek.

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc,

Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó

Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.

Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése.

Memoriterek.

2.1.3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel).

2.1.4. A kortárs irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.

A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.

2.1.6. Színház és dráma

Színház és dráma különböző korszakokban.

1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

2.1.7. Az irodalom határterületei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.

Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.

A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.

Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.

Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

2.1.8. Regionális kultúra

Interkulturalitás.

A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.

Kisebbségi irodalmak.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.

2.2.2. Műfajok, poétika

Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok, stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

EMELT SZINT

Témakörök

Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1.Ember és nyelv

A nyelv mint jelrendszer.

A beszéd mint cselekvés.

A nyelv és a gondolkodás viszonya.

Nyelvcsalád, nyelvtípus.

A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer.

1.2. Kommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.

Jel, jelrendszer.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A nyelvhasználat, mint kommunikáció.

Kommunikációs funkciók és közlésmódok.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

Társadalmak és kultúrák jelrendszerei.

1.3. A magyar nyelv története

Változás és állandóság a nyelvben.

A magyar nyelv rokonsága.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.

Életmód és szókincs összefüggései. A szókészlet rétegei.

Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása.

Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.

A nyelvművelés szerepe.

1.4. Nyelv és társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok.

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

Egy nyelvjárás bemutatása.

Kisebbségi nyelvhasználat.

A határon túli magyar nyelvűség.

Kétnyelvűség, kettős nyelvűség.

Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Hangtan.

Alaktan és szótan.

Mondattan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

A mondat a szövegben.

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

1.6. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

A szöveg szóban és írásban.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Szöveg a médiában. Médiaközlések elemzése.

1.7. A retorika alapjai

A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.

A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Állandósult nyelvi formák.

Nyelvi, stilisztikai változatok.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

Stílus és norma koronkénti változatai.

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek

2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.

Irányzatok, szellemi kötődések.

Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.

Memoriterek.

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc,

Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó

Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.

Három-négy lírai és/vagy egy-két epikai néhány epikai/drámai alkotás több szemponton alapuló értelmezése.

Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal.

Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások.

Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.

Memoriterek.

2.1.3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

Választandó legalább négy szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel).

Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal.

Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások

Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.

2.1.4. A kortárs irodalomból

Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.

Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. század második fele, avantgárd és a XX. század első fele, a XX. század második fele és a kortárs világirodalom jellemzői, korszakonként két mű bemutatása.

2.1.6. Színház és dráma

Színház és dráma különböző korszakokban.

Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

Egy-egy dráma elemzése: Ibsen, Csehov, epikus színház, abszurd dráma.

2.1.7. Az irodalom határterületei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.

Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.

A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.

„Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban.

Mítosz, mese és kultusz.

Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

2.1.8. Regionális kultúra

Interkulturalitás.

A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.

Kisebbségi irodalmak.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak értelmezése.

Műveket összekötő motivikus összefüggések.

2.2.2. Műfajok, poétika

Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

Műfajteremtő művek.

Poétikai jellemzők történeti változásai.

2.2.3. Korszakok, stílustörténet

2.2.3.1. Irodalomtörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya.

A magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője.

NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája:

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vizsga célja:

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szöveg-feldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a hazai nemzetiségi, az anyanemzet és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez.

A nemzetiségi nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    rendelkezik-e az anyanyelvi műveltség tartalmi és magatartásbeli elemeivel;

–    elsajátította-e megfelelő szinten a nyelvhasználati képességeket a beszédértésben, a beszédben, a szövegértés és a szövegalkotás tevékenységében;

–    hogyan tudja alkalmazni nyelvi, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a nyelvi és kulturális jelenségek megítélésében;

–    ismeri-e az adott nyelvhez kapcsolódó kultúrát, illetve nemzetisége kultúráját, nyelvi sajátosságait, valamint a kisebbségeket érintő aktuális kérdéseket Magyarországon és Európában;

–    tudja-e gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, elsajátította-e a közlés szándékához, céljához, tartalmához, helyzetéhez való stiláris alkalmazkodás képességét, a szövegalkotás tartalmi és formai követelményeit;

–    tájékozott-e az adott anyanemzet és magyarországi nemzetisége irodalmában, képes-e az irodalmi és nem irodalmi szövegek sokféleségében és kérdésfeltevéseiben eligazodni;

–    szövegelemző tevékenységében felismeri-e a műalkotások belső világát, annak megjelenési formáját, a kronológiai és kifejezésbeli összefüggéseket;

–    érvényre jut-e önálló gondolkodása, problémaérzékenysége, lényegkiemelő és rendszerező képessége, nyelvi- irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai;

–    tud-e logikusan érvelni, következtetni, döntési szituációkban eligazodni;

–    képes-e mondanivalóját világos nyelvi formába, szabatosan, árnyaltan kifejezni;

–    ismeri-e a nyelvművelés kérdését és jelentőségét, tudatában van-e az anyanyelv közösség- és identitásformáló funkciójával.

Az emelt szintű vizsga a nemzetiségi nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás formáit, az elemzés, az értelmezés és az önálló ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el, valamint az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények összefüggések széles körét kéri számon.

A középszintű érettségi vizsga a jelöltektől az emelt szintű követelményektől egyszerűbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat vár el, illetve a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések szűkebb körét kéri számon. Az emelt szint abban különbözik a középszinttől, hogy a magasabb nyelvi készségek mellett a nyelvhasználati képességek biztonságát feltételezi a nyelvi, irodalmi ismeretek befogadásában és interpretálásában.

Tartalmi követelmények

Az emelt és középszinten a témakörök lényegében nem különböznek egymástól, de különböző a témák megközelítési módja. Míg az emelt szinten a megközelítési mód általános, elvont és összetett, addig a középszinten a megközelítési mód személyes, konkrét és egyszerűbb.

KÖZÉPSZINT

Ismeretek és képességek

Követelmények

1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat

A) Szövegértés

Különböző műfajú és tematikájú szövegek értelmezése, összevetése, az így szerzett ismeretek alkalmazása beszédben és írásban.

A cél, a szándékok, érvelések, vélemények felismerése köznyelvi szóbeli és írásbeli szövegfajtában.

A szöveg lényegének megítélése.

Irodalmi és nem irodalmi (pl. publicisztikai, ismeretterjesztő, audiális és vizuális tömegtájékoztatás műfajai) szövegek gondolatmenetének követése, a nyelvi eszközök jelentőségének felismerése.

A társadalomtudományi és természettudományi tantárgyak anyanyelvű szövegeinek megértése.

B) Szövegalkotás

Állásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve problémával kapcsolatban.

Vélemény, álláspont hatásos kifejtése.

Képesség a kulturált, a partner véleményét figyelembe vevő vitatkozásra.

Tárgyszerű, a szituációknak megfelelő formában történő információadás képessége (tudósítás, felvilágosítás stb.).

Beszámoló szövegekkel és filmekkel kapcsolatban különböző szempontból.

Kiselőadás (referátum) előkészítése és szabatos előadása.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek lényegének megragadása és írásban szabatos formában való megfogalmazása.

Aktuális problémákkal, ill. olvasott művekkel, szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek összegyűjtése és ütköztetése, kifejtő fogalmazás írása.

Szövegek értelmezése, ezekkel kapcsolatos állásfoglalás.

Megadott szempontok alapján szövegek megváltoztatása

(szemlélet- és stílusváltás, befejezetlen szöveg folytatása).

A magán- és a közéletben használatos különböző szövegfajták szerkesztése (önéletrajz, pályázat, hirdetés, olvasói levél stb.).

Összefüggő értekező fogalmazások írása megadott szempontok alapján.

A szövegalkotás során a tanult műfajok ismérveinek rendszerezése, a fogalmazás technikai eljárásainak ismerete.

A helyesírási ismeretek biztos alkalmazása.

2. Nyelvi ismeretek

Kommunikatív kompetenciák elsajátítása, azaz az adott nemzetiségi nyelv rendszerének és szabályainak ismerete, alkalmazásuk szóban és írásban.

A nyelv leíró nyelvtanában való jártasság a hangtan, az alaktan és a mondattan egymással való összefüggésében (hangváltozások, szórend, egyeztetések…). Hangsúlyok az egyes nyelvekben.

Jelentéstani és stilisztikai ismeretek.

Szövegek leíró nyelvtani és stilisztikai elemzése.

A retorika alapfogalmainak áttekintése.

A nyelv helye a jelrendszerek sorában. A nyelv és a beszéd.

Anyanyelv, idegen nyelv, kétnyelvűség.

Az adott nemzetiség nyelvének eredete, helye a világ nyelvei között és az indoeurópai nyelvcsaládban, nyelvrokonság.

Irodalmi nyelv, köznyelv, dialektusok.

A nyelvújítás fogalma, kiemelkedő nyelvújítók az egyes nyelvekben.

Nyelvművelés.

3. Irodalmi ismeretek

Az irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának fogalmi ismerete.

A különféle irodalmi műfajú és nem irodalmi művek több szempontú elemzésének és értelmezésének képessége,

A műelemzés, az értelmezés és az értékelés megkülönböztetése

Irodalmi művek olvasása során rögződött nyelvi fordulatok használata, idézetek, memoriterek tudása.

A világirodalmi kontextusba való elhelyezés képessége.

Az adott magyarországi nemzetiség irodalma. A nemzetiségek nyelvén alkotott irodalmi értékek ismerete nyelvenként.

Témakörök

A) Szerzők és művek

Népköltészet.

Életművek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek irodalmából.

A szerző és művének beható ismerete.

Szerzők és művek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek irodalmából (egy-egy szerző több jelentős művének ismerete).

A XX. század és a kortárs irodalom alkotóinak művei.

Világirodalom (ahol az anyanyelvi órák keretében tanítják).

B) Értelmezési szintek, megközelítések

Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés.

Tematikus, motivikus értelmezés.

Műfaji, poétikai megközelítés.

Kultúrtörténeti értelmezés.

(Művészeti ágak közötti kapcsolatok, az egyes nemzetiségek

irodalmának világirodalmi helye, kölcsönhatások, kapcsolatok a magyar irodalommal).

4. Fogalomismeret, fogalomhasználat nyelvből és irodalomból

(nemzetiségenként, a részletes követelmények tartalmazzák)

EMELT SZINT

Ismeretek és képességek

Követelmények

1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat

A) Szövegértés

A cél és a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői előfelvetések, szándékok felismerése, rekonstruálása írott közlésekben és szóbeli megnyilatkozásokban.

A szövegek lényegének megítélése, illetve annak mérlegelése, hogy a hallott vagy olvasott szöveg mennyire alkalmas információk szerzésére.

Irodalmi és nem irodalmi (pl. publicisztikai, ismeretterjesztő, audiális és vizuális tömegtájékoztatás műfajai) szövegek gondolatmenetének követése, az érvelő szándék felismerése.

A tanulók tanulmányaival összefüggő társadalomtudományi és természettudományi szövegek körében való biztos tájékozódás, a tantárgyak körén kívül eső szakmai szövegek megértése szótár használatával.

B) Szövegalkotás

Állásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve problémával kapcsolatban.

Vélemény, álláspont hatásos kifejtése.

Képesség a kulturált, a partner véleményét figyelembe vevő vitatkozásra.

Tárgyszerű, a szituációnak megfelelő formában történő információadás képessége (tudósítás, felvilágosítás stb.).

Kiselőadás (referátum) előkészítése és szabatos előadása.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek lényegének megragadása és írásban szabatos formában való megfogalmazása.

Aktuális problémákkal, illetve olvasott művekkel, szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek összegyűjtése és ütköztetése, kifejtő fogalmazás írása.

Szövegek értelmezése, ezekkel kapcsolatos állásfoglalás.

Megadott szempontok alapján szövegek megváltoztatása (szemlélet- és stílusváltás, befejezetlen szöveg folytatása).

A szövegalkotás során a tanult műfajok ismérveinek rendszerezése: az egyes műfajok tartalmi és stiláris követelményeinek, szerkezeti felépítésének alapos ismerete.

Irodalmi és más olvasmányok alapján értekezés, esszé, érvelés, összehasonlítás megfogalmazása.

Színházi és filmélmény személyes érintettséget is magában foglaló megfogalmazása.

Hibátlan helyesírás.

2. Nyelvi ismeretek

Kommunikatív kompetenciák elsajátítása, azaz az adott nemzetiségi nyelv rendszerének és szabályainak ismerete definíciók szintjén is, alkalmazásuk szóban és írásban.

A nyelvtan terminológiájának ismerete.

Szövegek leíró nyelvtani, szövegtani és stilisztikai elemzése, valamint az elemzésben alkalmazott fogalmak, nyelvi rendszerbeli összefüggések felismerése.

A flektáló és agglutináló nyelvek közötti különbségek felismerése (a nemzetiségek „hajlító”, azaz deklináló nyelvei és a ragok a magyar nyelvben).

A nyelvművelés szerepe, a nyelvek rétegeződése, fejlődése, a nyelvhasználat társadalmi összefüggései.

3. Irodalmi ismeretek

Az irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának fogalmi ismerete; az élmények befogadásán túl személyes állásfoglalás kialakítása.

A különféle irodalmi műfajú és nem irodalmi művek több szempontú elemzése, a művek közvetítette gondolatok, értékek összevetésének és szembesítésének képessége.

A műelemzés, az értelmezés, az értékelés megkülönböztetése, olvasat és személyes érintettség megfogalmazása.

Az adott nemzetiségi nyelven íródott irodalom világirodalmi helyének megállapítása, a világirodalmi és magyar irodalmi kapcsolatok felismerésének és értékelésének képessége.

Irodalmi művek olvasása során rögződött nyelvi fordulatok használata, idézetek, memoriterek.

Témakörök

Népköltészet.

A) Szerzők és művek

Életművek az anyanemzet és az adott magyarországi nemzetiség irodalmából.

A szerző és művének beható ismerete.

Szerzők és művek az adott nemzetiség nyelvén íródott irodalmából (egy-egy szerző több jelentős művének ismerete).

A XX. század és a kortárs irodalom alkotóinak művei.

Világirodalom (ahol az anyanyelvi órák keretében tanítják).

B) Értelmezési szintek, megközelítések

Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés.

Tematikus, motivikus értelmezés.

Műfaji, poétikai megközelítés.

Kultúrtörténeti értelmezés.

(Művészeti ágak közötti kapcsolatok, az egyes nemzetiségek nyelvén íródott irodalom világirodalmi helye, kölcsönhatások, kapcsolatok a magyar irodalommal).

A magyarországi nemzetiségek irodalma.

4. Fogalomismeret, fogalomhasználat nyelvből és irodalomból

(nemzetiségenként, a részletes követelmények tartalmazzák)

TÖRTÉNELEM

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A történelem érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

–    rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal;

–    birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.);

–    tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet;

–    képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

–    elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja;

–    képes-e a történelmi forrásokat – legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások – vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;

–    fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze;

–    képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

A követelményekben

–    hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek;

–    nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek;

–    fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitástörténetnek.

A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban történelmet tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakörök/

Kompetenciák

Követelmények

1. Kompetenciák

Források használata és értékelése

Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.

Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése.

A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.

Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.

A tények és feltételezések megkülönböztetése.

A szaknyelv alkalmazása

Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

Tájékozódás térben és időben

Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Az eseményeket alakító tényezők feltárása

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van.

Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.

Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom.

A modern demokráciák működése.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.

2. Témakörök

Az ókor és kultúrája

Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban.

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.

Az antik hitvilág, művészet, tudomány.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor

A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység.

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.

A középkori városok.

Egyházi és világi kultúra a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Az Árpád-kor.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.

Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom és következményei.

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása

Magyarországon

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

A reformkori művelődés, kultúra.

Polgári forradalom.

A szabadságharc.

A kiegyezés előzményei és megszületése.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

Az első világháborútól

a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.

A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.

Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években.

A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország története

az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei.

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.

A művelődési viszonyok és az életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország részvétele a világháborúban.

A német megszállás, a holocaust Magyarországon.

Magyarország 1945-től

a rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás.

A határon túli magyarság sorsa.

A kommunista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

A jelenkor

A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái.

Az európai integráció története.

A „harmadik világ”.

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.

A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom

és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek.

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A magyarországi roma társadalom.

A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

EMELT SZINT

Témakörök/

Kompetenciák

Követelmények

1. Kompetenciák

Források használata és értékelése

Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.

Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése.

A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.

Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.

A tények és feltételezések megkülönböztetése.

Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása.

Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete.

A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során.

Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet.

Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről.

A szaknyelv alkalmazása

Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.

Tájékozódás térben

és időben

Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

A történeti fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképen.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

A történelmi tér változásainak ismerete.

Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.

Európa történetének (ókortól napjainkig) több szempontú korszakolása.

Az eseményeket alakító tényezők feltárása

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van.

Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.

Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációban az egyes emberek nézetét, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.

Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.

Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása.

A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.

Történelmi események

és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom.

A modern demokráciák működése.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.

2. Témakörök

Az ókor és kultúrája

Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban.

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.

Az antik hitvilág, művészet, tudomány.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor

A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység.

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.

A középkori városok.

Egyházi és világi kultúra a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Az Árpád-kor.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.

Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája.

A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom és következményei.

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

A reformkori művelődés, kultúra.

Polgári forradalom.

A szabadságharc.

A kiegyezés előzményei és megszületése.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.

A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.

A tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus.

Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években.

A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei.

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.

A művelődési viszonyok és az életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország részvétele a világháborúban.

A német megszállás, a holocaust Magyarországon.

Magyarország 1945-től

a rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás.

A határon túli magyarság sorsa.

A kommunista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

A jelenkor

A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái.

Az európai integráció története.

A „harmadik világ”.

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.

A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom

és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek.

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A magyarországi roma társadalom.

A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

MATEMATIKA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A matematika érettségi vizsga célja

A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

–    tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel;

–    tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthető formában leírni;

–    elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos becslési készséggel, az önellenőrzés igényével;

–    képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére;

–    képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni;

–    képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni;

–    képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó stratégiákat alkalmazni;

–    képes-e a különböző matematikai segédeszközök (függvénytáblázat, zsebszámológép) célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat.

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló

–    rendelkezik-e a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal;

–    képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni;

–    milyen szintű kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása;

–    képes-e gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás lépéseit (probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése).

Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik. A követelmények leírásában gyakran szereplő „szemléletes” jelző azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, s így több téma, pl. az analízis – a felkészülésre fordítható idő alatt – a középiskolai tanulmányok végére is csak szemléletes formában tanítható meg, s csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetővé.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazelmélet

Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.

A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Logika

 

Logikai műveletek

Fogalmak, tételek,

Bizonyítások

a matematikában

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.

A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.

Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.

A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Kombinatorika

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfok

A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom

A valós számkör.

A valós számok különböző alakjai.

Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben.

Az adatok és az eredmény pontossága.

Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

Számelmélet

Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.

A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

Egyszerű oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések, műveletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.

Hatvány, gyök,

logaritmus

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).

A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.

Egyenletek, egyenlőtlenségek

Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.

Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.

A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.

Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek.

Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények

függvények grafikonjai,

függvény-transzformációk

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik:

f(x) + c, f(x + c), c · f (x), f(c · x)

Függvények jellemzése

Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.

Sorozatok

Számtani sorozat, mértani sorozat

Kamatos kamat számítása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Alapfogalmak, ponthalmazok

Térelemek távolsága, szöge.

Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai transzformációk

Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok.

Középpontos hasonlóság, hasonlóság.

Hasonló alakzatok tulajdonságai.

Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

Síkgeometriai alakzatok

Háromszögek

Négyszögek

Sokszögek

Kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.

Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik.

Alaptulajdonságok.

Szabályos sokszögek.

A kör és részei.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Térbeli alakzatok

Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.

Testek felszínének és térfogatának számítása.

Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.

Vektorok

A vektor fogalma.

Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.

Vektor koordinátái.

Vektorok alkalmazása.

Trigonometria

Szögfüggvények fogalma.

Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.

Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordináta-geometria

Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

5. Valószínűségszámítás, statisztika

Leíró statisztika

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram).

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).

Szórás.

Valószínűség-számítás

Valószínűség fogalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel.

EMELT SZINT

Témakör

Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazelmélet

Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.

A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Halmazműveletek alkalmazása feladatokban.

A számosság fogalma.

Logika

Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában

Logikai műveletek.

A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.

A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása.

A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.

Egyes tanult tételek bizonyításának ismerete.

A matematikában használt néhány bizonyítási típus ismerete és tudatos alkalmazása (pl. skatulyaelv, direkt és indirekt bizonyítás).

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Bizonyítási feladatok megoldása.

Kombinatorika

Kiválasztási és sorbarendezési feladatok.

Binomiális tétel ismerete, alkalmazása.

Gráfok

A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom

A valós számkör.

Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben.

Az adatok és az eredmény pontossága, számolások közelítő értékekkel.

Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

Számelmélet

Osztó, többszörös, összetett szám fogalma.

A számelmélet alaptétele.

Számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

Oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések, műveletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Nevezetes azonosságok, szorzattá alakítások.

Hatvány, gyök, logaritmus

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).

Irracionális kitevőjű hatvány szemléletes fogalma.

Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása.

Egyenletek, egyenlőtlenségek

Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

Paraméteres egyenletek.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.

Gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes és egyszerű exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.

Egyszerű algebrai törtes, exponenciális és logaritmusos egyenlőtlenségek.

A középértékek, nevezetes egyenlőtlenségek alkalmazása.

Többismeretlenes egyenletrendszerek.

Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

Függvény leszűkítése, kiterjesztése.

Összetett függvény.

Függvények grafikonjai, függvénytranszformációk

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, hatvány- és négyzetgyökfüggvények, racionális törtfüggvény, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és transzformáltjaik:

Függvények jellemzése

Függvényvizsgálat.

Szélsőérték-feladatok.

Sorozatok

Sorozat megadása, jellemzése.

Számtani sorozat, mértani sorozat.

Kamatos kamat számítása.

Járadékszámítás.

Az analízis elemei

A határérték szemléletes fogalma.

A folytonosság szemléletes fogalma.

A differenciálhányados fogalma, alkalmazása.

A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma, alkalmazása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Alapfogalmak, ponthalmazok

Térelemek távolsága, szöge.

Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai transzformációk

A geometriai transzformáció mint függvény.

Egybevágósági, hasonlósági transzformációk és alkalmazásuk számításos és bizonyítási feladatokban.

Hasonló alakzatok tulajdonságai.

A merőleges vetítés szemléletes fogalma.

Síkgeometriai alakzatok

Háromszögek

Négyszögek

Sokszögek

Kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra, alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.

Nevezetes négyszögek (trapézok és deltoidok) és tulajdonságaik.

Húr- és érintőnégyszögek.

Szabályos sokszögek.

Alaptulajdonságok.

A kör és részei.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Középponti és kerületi szög, látókör ismerete, alkalmazása.

Térbeli alakzatok

Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.

Testek felszíne és térfogata.

Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.

Vektorok

A vektor fogalma.

Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.

Vektor koordinátái.

Vektorok alkalmazása.

Trigonometria

Szögfüggvények fogalma.

Összefüggések a szögfüggvények között.

Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordináta-geometria

Alakzatok (egyenes, kör, parabola) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

5. Valószínűségszámítás, statisztika

Leíró statisztika

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram).

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).

Szórás.

Valószínűségszámítás

A nagy számok törvényének szemléletes tartalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel és alkalmazásai.

A binomiális eloszlás tulajdonságai, várható értéke és alkalmazásai.

Visszatevés nélküli mintavétel és alkalmazásai.

A hipergeometrikus eloszlás.

Feltételes valószínűség fogalma és konkrét alkalmazásai.

IDEGEN NYELV

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

Az idegen nyelv érettségi vizsga célja

Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül (pragmatikus, kognitív, személyiségfejlesztő célok) csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban.

A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2–B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb információkat megérteni olyan írott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni egyszerű helyzetekben, és tud-e egyszerű, összefüggő szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen nyelvű szövegek fő gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét.

KÖZÉPSZINT

Témakörök/

Kompetenciák

Követelmények

1. Kommunikatív készségek

Beszédértés (hallott szöveg értése)

Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése.

Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformáció(k) megértése.

Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

Beszédkészség

Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi helyzetekben és szerepekben.

Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról.

A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.

Szövegértés (olvasott szöveg értése)

Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták lényegének megértése.

Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése.

Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

Íráskészség

Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban.

Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról.

Egyéb készségek (stratégiák)

A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia

 

A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata.

A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban.

Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.

3. Témák

Személyes vonatkozások, család

Például: a vizsgázó személye, családi élet.

Ember és társadalom

Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.

Környezetünk

Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.

Az iskola

Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.

A munka világa

Például: diákmunka, pályaválasztás.

Életmód

Például: napirend, kedvenc ételek.

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Utazás, turizmus

Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.

Tudomány és technika

Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés,

a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

EMELT SZINT

Témakörök/

Kompetenciák

Követelmények

1. Kommunikatív készségek

Beszédértés (hallott szöveg értése)

Hosszabb, nyelvileg és tartalmilag bonyolultabb beszéd, illetve beszélgetés gondolatmenetének követése, a beszélő(k) álláspontjának követése, érzelmeinek, egymáshoz való viszonyának felismerése, a kommunikációs szándékok megértése.

Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

Beszédkészség

Összefüggő önálló megnyilatkozás, illetve beszélgetésben való részvétel megadott témákról általánosabb szempontból.

A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes kifejtése.

A kommunikációs szándékoknak megfelelő folyékony és természetes kommunikáció.

A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.

Szövegértés (olvasott szöveg értése)

Általánosabb jellegű, a jelenkor problémáival kapcsolatos, elvontabb témájú szövegek megértése.

A szerző álláspontjának megértése.

Érvek és ellenérvek, tények és vélemények elkülönítése.

A széles olvasóközönség számára hozzáférhető, közérthető szövegek, szövegrészletek megértése.

Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

Íráskészség

Világos, részletes szöveg létrehozása általánosabb, összetettebb témákban.

A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes kifejtése.

Logikus szerkesztésű és tagolású írásmű létrehozása.

Az írott szövegben a mindennapi élet feladataihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőinek és a különböző közlésformák (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságainak figyelembe vétele.

Egyéb készségek (stratégiák)

A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges technikák alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia

 

A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemek, nyelvi struktúrák felismerése és biztos használata.

Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.

A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök meglehetősen biztos alkalmazása.

Értelemzavaró (nyelvtani, lexikai és kiejtésbeli) hibák nélküli sikeres kommunikáció.

3. Témák

Személyes vonatkozások, család

Például: a család szerepe az egyén és a társadalom életében.

Ember és társadalom

Például: az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében,

a fogyasztói társadalom, reklámok.

Környezetünk

Például: a lakóhely fejlődésének problémái,

a környezetvédelem lehetőségei és problémái.

Az iskola

Például: iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és külföldön.

A munka világa

Például: a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és külföldön.

Divatszakmák.

Életmód

Például: az étkezési szokások hazánkban és külföldön.

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Például: szabadidősport, élsport, veszélyes sportok.

A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai.

Utazás, turizmus

Például: az idegenforgalom jelentősége.

Tudomány és technika

Például: a tudomány és a technikai fejlődésének pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre.

FIZIKA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A fizika érettségi vizsga célja

A középszintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező fizikai ismeretekkel;

–    képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével összekapcsolni;

–    ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait;

–    képes-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerű számításokkal meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni;

–    képes-e egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni;

–    rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel;

–    képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag alapvető fontosságú tényeit és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni;

–    megérti-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegét;

–    ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által közvetített legjelentősebb kultúrtörténeti vonatkozásokat.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket;

–    képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni;

–    tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában – a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva – alkalmazni;

–    járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben;

–    ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat;

–    képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására, grafikonelemzésre;

–    rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket;

–    képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag logikai csomópontjait képező, alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni;

–    képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni;

–    ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit;

–    rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével;

–    tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

–    képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértésére és elemzésére.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

1. Mechanika

 

A dinamika törvényei

A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése.

Newton törvényeinek értelmezése.

Kényszererők felismerése konkrét példákban.

Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra.

Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.

Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások

A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása,

a mozgás viszonylagossága.

Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.

Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása.

Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.

A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.

E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.

A súrlódás jelensége.

A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.

A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.

A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

A hullámjelenségek felismerése és leírása.

A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel.

Állóhullámok felismerése.

Munka és energia

A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

A mozgási energia.

Az emelési munka, a helyzeti energia.

A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.

A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.

Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.

Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás

Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.

Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.

Összefüggés a gázok állapotjelzői között

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.

p-V-diagramok értelmezése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.

Az állapotegyenlet ismerete.

A kinetikus gázmodell

A hőmozgás értelmezése.

Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és mechanikai kölcsönhatások

A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.

A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.

Halmazállapot-változások

A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.

Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

A levegő páratartalma.

A légkört érő káros behatások és következményeik.

A termodinamika

II. főtétele

A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.

A hőerőgépek hatásfokának korlátai.

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika

Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.

A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény ismerete.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.

Többlettöltés fémen, alkalmazások.

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.

Az egyenáram

Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.

Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben.

Az egyenáram munkája és teljesítménye.

Az egyenáram hatásai, alkalmazások.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika.

Egyenáram mágneses mezője

A Föld mágnessége, az iránytű használata.

A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.

Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő.

Az elektromágneses indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.

Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram

A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).

Elektromágneses hullámok

A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.

Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).

Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

A fény

Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius–Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége.

Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).

Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.

A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg,

a fényképezőgép működésének alapelvei.

4. Atomfizika, magfizika

Az anyag szerkezete

Az atom, molekula, ion, elem fogalma.

Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.

Az atom szerkezete

Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján.

Az elektron töltése és tömege.

Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.

A kvantumfizika elemei

Az energia kvantáltsága, Planck-formula.

A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete.

A vonalas színképek keletkezésének ismerete.

Az elektron kettős természete.

A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.

Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Az atommag összetétele.

Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.

A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás.

Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.

Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem

A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat

Gravitáció

Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

A mesterséges égitestek mozgása.

Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A gravitációs gyorsulás mérése.

A csillagászat elemeiből

A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.

A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.

A Tejútrendszer, galaxisok.

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Személyiségek

Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampčre, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jeno a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.

Elméletek, felfedezések, találmányok

A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika egyesítése”,

a newtoni fizika hatása.

A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor,

a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő nevekkel.

A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

EMELT SZINT

Témakör

Követelmények

1. Mechanika

 

A dinamika törvényei

A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése, felbontása.

Newton törvényeinek értelmezése. Sztatikai tömegmérés.

Szabaderők és kényszererők.

Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása feladatmegoldásban.

Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.

Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások

A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása,

a mozgás viszonylagossága.

Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.

Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása.

Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség.

A szabadesés, a függőleges és a vízszintes hajítás leírása.

A mozgások grafikus jellemzése.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.

E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása feladatmegoldásban.

A súrlódást leíró összefüggések alkalmazása.

A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.

A matematikai inga periódusideje.

A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

Hullámjelenségek felismerése és leírása, az interferencia létrejöttének feltétele.

A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel.

Az állóhullámok létrejöttének feltétele.

Az infra- és ultrahang jellemzői, a zajártalom.

Munka és energia

A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

A mozgási energia, a munkatétel.

Az emelési munka, a helyzeti energia.

Konzervatív erők.

A lineárisan változó erő munkája, a rugalmas energia.

A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

A speciális relativitáselmélet alapgondolatai

A fénysebesség szerepe, az időtartam, a hosszúság, a tömeg relativisztikus jellege, tapasztalati alátámasztások ismerete.

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.

Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.

Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás

Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.

Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége, a hőtágulást leíró összefüggések alkalmazása.

Összefüggés a gázok állapotjelzői között

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása, bemutatása.

p-V-diagramok értelmezése, készítése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.

Az állapotegyenlet ismerete, alkalmazása.

A kinetikus gázmodell

A hőmozgás értelmezése.

Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és mechanikai kölcsönhatások

A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.

A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége, alkalmazása.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.

Speciális körfolyamatok értelmezése. Az elsőfajú perpetuum mobile lehetetlensége.

Halmazállapot-változások

A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.

Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása.

A gáz és a gőz különbsége, a telítetté válás kvalitatív leírása.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

A levegő páratartalma.

A légkört érő káros behatások és következményeik.

A termodinamika

II. főtétele

Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése.

Rendezettség, rendezetlenség kvalitatív értelmezése.

A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége.

A hőerőgépek működésének leírása konkrét esetekre.

A hűtőgép működési elve.

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika

Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.

A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény alkalmazása.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség, potenciál, ekvipotenciális felületek.

Többlettöltés fémen, alkalmazások.

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. A szigetelő hatása, a síkkondenzátor kapacitása.

Töltések mozgása elektromos mezőben.

Az egyenáram

Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.

Ohm törvénye teljes áramkörre, ellenállásmérés. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása.

A fémek ellenállásának hőmérsékletfüggése.

Az egyenáram munkája és teljesítménye.

Az egyenáram hatásai, alkalmazások.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika

Egyenáram mágneses mezője

A Föld mágnessége, az iránytű használata.

A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.

Speciális alakú áramvezetők mágneses mezője.

Elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő és alkalmazása.

Az elektromágneses indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.

Az elektrosztatikus mező és az indukált elektromos mező összehasonlítása.

Az összefüggések alkalmazása.

Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram

A váltakozó áram jellemzése, időbeli lefolyásának leírása, az effektív feszültség és áramerősség.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).

A tekercs és a kondenzátor váltakozó árammal szembeni viselkedésének magyarázata.

Elektromágneses hullámok

A rezgőkörben zajló folyamatok leírása, az antenna szerepe, az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).

A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolata.

Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

A fény

Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fénysebesség mérése.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius–Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Prizma, plánparalel lemez.

Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

A fény hullámjelenségeinek ismerete (interferencia, elhajlás, polarizáció).

A lézerfény sajátosságai.

Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.

A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg,

a fényképezőgép működésének alapelvei.

4. Atomfizika, magfizika

Az anyag szerkezete

Az atom, molekula, ion, elem fogalma.

Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Egyszerű számítások elvégzése.

Az atom szerkezete

Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján.

Az elektron töltése és tömege, az ezzel kapcsolatos kísérletek értelmezése.

Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.

A kvantumfizika elemei

Az energia kvantáltsága, Planck-formula.

A fotoeffektus és értelmezése. A foton tömege és energiája, a kilépési munka meghatározása. A fény kettős természete.

A kibocsátási és elnyelési színképek keletkezésének ismerete, a hullámhossz és az energia kapcsolata.

Az elektron kettős természete, a de Broglie-hullámhossz.

A Heisenberg-féle határozatlansági reláció ismerete.

A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége, korlátai.

Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az elektron ,,tartózkodási helyének” jelentése.

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Az atommag összetétele.

Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.

A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás, bomlási törvény.

Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.

Az atomenergia felhasználásának ismerete: maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.

Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem

A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete,

a sugárterhelés fogalma, mennyiségi jellemzés. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat

Gravitáció

Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége, a gravitációs állandó mérése.

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

A mesterséges égitestek mozgása.

Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A gravitációs gyorsulás mérése.

A csillagászat elemeiből

A Naprendszer és főbb részeinek jellmezése.

A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.

A Tejútrendszer, galaxisok.

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Személyiségek

Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampčre, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd,

J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.

Elméletek, felfedezések, találmányok

A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika egyesítése”,

a newtoni fizika hatása.

Maxwell és Hertz munkásságának jelentősége.

A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor,

a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás,

a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő nevekkel.

A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika, illetve a klasszikus fizika és a relativitáselmélet között.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

KÉMIA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A kémia érettségi vizsga célja

A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólag általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

A középszintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

–    képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

–    rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

–    ismeri-e a természettudományos megismerési módszereket;

–    ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

–    ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

–    tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait;

–    képes-e egyszerű kémiai számításokat elvégezni;

–    képes-e egyszerű kémiai kísérleteket elvégezni, illetve értelmezni;

–    képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

–    ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit;

–    kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Az emelt szintű vizsgán a kémiatanulás során megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak ismeretén túl a vizsgázó legyen képes megbecsülni különböző elemek, vegyületek tulajdonságait.

Az emelt szintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

–    képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

–    rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

–    ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

–    ismeri-e és tudja-e alkalmazni a természettudományos megismerési módszereket, rendelkezik-e a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges természettudományos alapismeretekkel;

–    ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

–    tudja-e használni a megismert kémiai fogalmakat és összefüggéseket az elemek és vegyületek tulajdonságainak és változásainak értelmezésénél;

–    képes-e egyszerű kémiai kísérleteket tervezni, szakszerűen elvégezni, illetve értelmezni;

–    képes-e kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelő pontossággal megadni;

–    képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

–    ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit, a kémiatudomány gyakorlati és műszaki alkalmazásait, hasznosságát, veszélyeit, azok elkerülésének módjait, a kémiatudomány és a vegyipar fejlődésének irányát, az európai normák érvényesülését;

–    kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

1. Általános kémia

Atomok és a belőlük származtatható ionok

Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.

Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei.

 

Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban

a periódusos rendszer alapján.

 

A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.

A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához.

Molekulák és összetett ionok

Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete.

A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete.

Halmazok

Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján.

 

Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok

(pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint.

Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.

A kémiai reakciók

Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése.

A kémiai reakciók jelölése

Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése.

Termokémia

A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben.

Reakciókinetika

A reakciók végbemenetelének feltételei.

 

A reakciósebességet befolyásoló tényezők.

Kémiai egyensúly

A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra.

 

Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat.

Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.

Reakciótípusok

A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.

 

A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.).

 

A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba

(pl. protolitikus, redoxi stb.).

Protonátmenettel járó reakciók

A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).

Elektronátmenettel járó reakciók

A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás).

A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése).

A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés.

Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.

 

A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok).

Korróziós jelenségek, korrózióvédelem.

Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében.

 

Az elektrolízis mennyiségi törvényei.

Tudománytörténet

A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).

2. Szervetlen kémia

Az elemek és vegyületek szerkezete

(az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata)

A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.

Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése

Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.

Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai

Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.

Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása.

 

A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése.

 

Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.

 

Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján.

 

A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése.

 

A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása.

Az elemek és vegyületek előfordulása

A megismert elemek előfordulásának formái.

Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.

Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai

Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.

Az elemek és vegyületek jelentősége

Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása.

A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.

Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.

A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.

Tudománytörténet

A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

3. Szerves kémia

A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk

A szerves anyag fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.

A funkciós csoport fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.

 

A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása.

A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.

 

A főbb vegyületcsoportok általános képlete.

 

A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.

 

Szerkezeti képlet írása.

 

Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása.

A konstitúciós izomerek felismerése.

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai

Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.

A szerves vegyületek kémiai sajátosságai

A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.

A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján.

Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése.

A szerves vegyületek előfordulása

A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei.

A szerves vegyületek jelentősége

A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok).

Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások.

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.

Tudománytörténet

A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).

4. Kémiai számítások

Általános követelmények

Az SI-mértékegységek használata.

A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.

A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.

Az anyagmennyiség

A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.

Az Avogadro-törvény

Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

Oldatok, elegyek

(százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.)

Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások

A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása.

A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása.

Termokémia

A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban.

Kémiai egyensúly,

pH-számítás

Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása.

Elektrokémia

A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

EMELT SZINT

Témakör

Követelmények

1. Általános kémia

Atomok és a belőlük származtatható ionok

Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.

Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei.

Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján.

A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.

A periódusos rendszer használata az atomok tulajdonságainak meghatározásában.

Molekulák és összetett ionok

Egyszerűbb molekulák, összetett ionok képletének megadása, szerkezetük jellemzése az atom- és molekulaszerkezeti ismeretek alapján.

Halmazok

Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat.

Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok

(pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás stb.) szerint.

Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.

Az atomszerkezeti ismeretek alapján következtetés az atomok kapcsolódásának lehetőségeire és módjaira.

A kémiai reakciók

Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése.

Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök és anyagok segítségével.

Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.

A kémiai reakciók jelölése

Sztöchiometriai és ionegyenletek felírása, rendezése.

Termokémia

A termokémiai fogalmak és törvények ismerete és alkalmazásuk.

Reakciókinetika

A reakciók végbemenetelének feltételei.

 

A reakciósebességet befolyásoló tényezők.

Kémiai egyensúly

A dinamikus egyensúly értelmezése a megfordítható folyamatokra.

 

Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat alkalmazása.

 

Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.

Reakciótípusok

A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.

 

Az anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.).

Protonátmenettel járó reakciók

A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).

 

A sav-bázis folyamatok értelmezése nemvizes közegben.

Elektronátmenettel járó reakciók

Redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszám-változás). Reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján.

A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése).

Az elektródpotenciál fogalma és meghatározó tényezői.

 

A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közti összefüggés

Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.

 

A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok) felépítése és működése; korróziós jelenségek, korrózióvédelem.

Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok értelmezése a megismert példák alapján kikövetkeztethető esetekben.

 

Az elektrolízis mennyiségi törvényei és alkalmazásuk.

Tudománytörténet

A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).

2. Szervetlen kémia

A kerettantervben szereplő elemek és vegyületek kiegészítő listája

Halogénelemek (fluor, bróm, jód), hidrogén-halogenidek, ezüst-halogenidek, dihidrogén-peroxid, alumínium-oxid, réz-oxidok, fém-hidroxidok, dihidrogén-szulfid, kénessav és szulfitok, nátrium-tioszulfát, nitritek, fém-nitrátok, difoszfor-pentaoxid, hidrogén- és dihidrogén-foszfátok, szilikonok, kobalt, nikkel, higany, kálium-permanganát.

Az elemek és vegyületek szerkezete

(az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata)

Az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.

Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és anyagszerkezeti értelmezése

Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.

Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai

Az elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.

Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása.

A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése.

Az anyagi tulajdonságok kísérleti igazolása a rendelkezésre bocsátott eszközök és anyagok segítségével.

 

Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.

 

Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.

 

Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján.

 

A képlet alapján az elemek, vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemezése.

A kémiai tulajdonságok bemutatása reakcióegyenletek írásával.

Az elemek és vegyületek előfordulása

Megismert elemek előfordulásának formái.

Következtetés az elemek és vegyületek előfordulására a kémiai tulajdonságok alapján.

Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.

Következtetés az elemek és vegyületek előállítására a kémiai tulajdonságok alapján.

Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai

A környezetkárosító folyamatok és az ellenük való védekezés kémiai magyarázata.

Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.

Az elemek és vegyületek jelentősége

Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása.

A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.

Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.

A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.

Tudománytörténet

A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

3. Szerves kémia

A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk

A szerves anyag fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.

A funkciós csoport fogalma.

A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.

 

Az egyes vegyülettípusok egymásból való származtatása.

 

Homológ sor általános képletének megszerkesztése.

 

A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása

A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.

 

Szerkezeti képlet írása.

 

A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.

 

Az izoméria különböző típusai.

Konformerek és izomerek felismerése.

 

Az optikai izoméria kialakulásának lehetőségei, az optikai izomerek tulajdonságai.

Királis molekulák felismerése egyszerűbb esetekben.

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai

Szerves vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.

A szerves vegyületek kémiai sajátosságai

A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.

A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása.

Egyszerű kísérleteket elvégzése leírás alapján, és ezek eredményének értelmezése.

Egyszerű kísérletek megtervezése.

Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.

A szerves vegyületek előfordulása és biológiai jelentősége,

felhasználása

Az ipari és az élettani szempontból legfontosabb szerves vegyületek biológiai szerepe (mérgező hatás, gyógyszerek, drogok), főbb felhasználási és előfordulási területei.

Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai.

A szerves anyagok környezeti hatásai

Az általános kémiai ismeretek alkalmazása a szerves anyagok környezeti hatásának magyarázatában.

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

A gyakorlati élet szempontjából legfontosabb szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.

Tudománytörténet

A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).

4. Kémiai számítások

 

Általános követelmények

Az SI-mértékegységek használata.

A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.

A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.

 

Az eredmények megfelelő pontossággal történő megadása.

Az anyagmennyiség

A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.

A gáztörvények

A gázok állapotegyenlete és alkalmazása.

 

Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása.

Oldatok, elegyek

Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása.

A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások

A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása.

A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján számítási feladatok megoldása.

Termokémia

A reakcióhő és a képződéshők, illetve más energiaértékek, például a rácsenergia, az ionizációs energia stb. közötti kapcsolat és alkalmazása.

A reakcióhő alkalmazása a kémiai számításokban.

Kémiai egyensúly

pH-számítás

A kiindulási és az egyensúlyi koncentrációk, valamint az egyensúlyi állandó közötti kapcsolat alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

 

A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása erős savak és bázisok esetében.

 

A disszociációfok fogalma.

 

A pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja, valamint a disszociációfok közötti kapcsolat alkalmazása gyenge savak és bázisok esetében, egyszerűbb példákban.

Elektrokémia

A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

A Faraday-törvények alkalmazása.

BIOLÓGIA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A biológia érettségi vizsga célja

A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

ismeri-e a vizsgálati módszereket (eszközök, eljárások, elméleti háttér), az egyes módszerek korlátait, problémáit;

–    képes-e egyszerű biológiai vizsgálatokat elvégezni, ezeket értelmezni, értékelni;

–    érti-e az alapfogalmakat, ismeri-e történeti kialakulásukat, mai értelmezésüket;

–    képes-e megkülönböztetni a tudományosan megalapozott, de egymással esetleg ellentétes hipotéziseket, különösen az etikailag is fontos kérdésekben;

–    felismeri-e a betegségekre, diszharmonikus állapotokra utaló tüneteket, ismeri-e a megelőzés és az egészséges életmód szabályait;

–    ismeri-e a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási módjait;

–    képes-e véleményét – különösen az etikailag is fontos kérdésekben – kifejteni, alátámasztani,

–    ismeri-e a lehetséges ellenérveket.

A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetővé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is.

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

1. Bevezetés a biológiába

A biológia tudománya

A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma.

A szerveződési szint fogalma.

Fizikai, kémiai alapismeretek

A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei.

2. Egyed alatti szerveződési szint

Szervetlen és szerves alkotóelemek:

Elemek, ionok

Szervetlen molekulák

Lipidek

Szénhidrátok

Fehérjék

Nukleinsavak, nukleotidok

A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.

A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, CO32–, NO3 ionok természetes előfordulásai.

A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.

A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe.

A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai.

A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend.

A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.

A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.

Az anyagcsere folyamatai:

Felépítés és lebontás

kapcsolata

Felépítő folyamatok

Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis.

Lényegük (reduktív, energia-felhasználó) és helyük.

A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.

Lebontó folyamatok

A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete.

Az erjedés lényege, felhasználása.

Sejtalkotók

(az eukarióta sejtben)

Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.

A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve.

A passzív és az aktív szállítás.

Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis.

Sejtválasz külső és belső ingerekre.

3. Az egyed szerveződési szintje

Nem sejtes rendszerek:

 

Vírusok

Önálló sejtek:

Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok.

Baktériumok

A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése.

A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük.

Egysejtű eukarióták

Többsejtűség

Gombák, növények,

állatok elkülönülése

Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon.

Az öt regnum elkülönítésének alapja.

Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

Sejtfonalak

A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.

Teleptest és álszövet

A teleptest és az álszövet jellemzői.

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások'’ a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél.

A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).

Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.

A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása.

Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük.

A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma.

Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.

Viselkedés

Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.

4. Az emberi szervezet

 

Homeosztázis

A homeosztázis fogalma, jelentősége.

Kültakaró

A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme.

A mozgás

A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése.

Az agykérgi funkciók szerepe.

A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.

A táplálkozás

A táplálkozás jelentősége, folyamatai.

Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe.

A fog részeit, a szájápolás higiéniája.

A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika.

Az éhség-, szomjúságérzet.

A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei.

Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően.

Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.

A légzés

A légzőrendszer szervei, funkciói.

A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései.

A gége részei, a hangszalagok szerepe.

A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe.

A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük.

Az anyagszállítás

A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik.

A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai.

A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata.

A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus.

Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója.

Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.

A kiválasztás

A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei.

A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők.

Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés.

A szabályozás

A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások.

Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).

A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata.

Az idegrendszer általános jellemzése

A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.

A gerincvelő főbb funkciói.

Az agy főbb részei.

A bőr és a belső szervek receptorai.

Az érzékszervek működésének általános elvei.

A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk.

A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés.

A külső-, közép- és belső fül része, működései.

A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe.

A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe.

Az akaratlagos mozgások szerveződése.

A motiváció szerepe.

A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása.

A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei.

Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai

Az öröklött és tanult magatartásformák

Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata.

A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során.

Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei.

Megerősítés, szokás, függőség kialakulása.

Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai.

Ézelmi és értelmi fejlődés kapcsolata.

Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége.

 

A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei.

Hormonrendszer,

hormonális működések

A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása.

A neurohormonális rendszer.

 

Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai.

 

A cukorbetegség.

Immunrendszer,

immunitás

Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás.

Az immunizálás, a kötelező védőoltások.

Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége.

 

Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség

 

Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés.

A láz és a lázcsillapítás módjai.

Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat.

Szaporodás és egyedfejlődés

A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei.

Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai.

 

 

 

Az öregedés során bekövetkező biológiai változások.

Az emberi élet vége.

 

A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei.

A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémáka (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás).

Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése.

5. Egyed feletti szerveződési szintek

Populáció

A populáció fogalma.

Növekedési modellek, korfák.

A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása.

Tűrőképességi görbék és indikáció.

A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai.

A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal.

Életközösségek (élőhelytípusok)

A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma.

Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése.

Egy tó feltöltődésének folyamata.

A gyomnövény fogalma.

Bioszféra,

globális folyamatok

A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet.

Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások.

Globális és helyi problémák.

Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.

Ökoszisztéma

Az ökoszisztéma fogalma.

Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői.

A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)

Környezet- és természetvédelem

A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek.

A védett területek típusai.

 

Hazánk nemzeti parkjai.

 

A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma.

A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendok. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és ,,alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

Molekuláris genetika

A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma.

A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés.

A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők.

A génműködés szabályozásának fogalma.

A daganatos betegségek és a kockázati tényezők.

Mendeli genetika

A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai.

Az öröklésmenetek alaptípusai.

A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés).

Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában.

A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság.

Öröklodo mennyiségi tulajdonságok és hajlamok.

Populációgenetika és

evolúciós folyamatok

Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje.

A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége.

Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok

Az evolúció közvetlen bizonyítékai.

A klón fogalma. Biotechnológai módszerek.

Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv.

Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke.

A Human Genom Program célja.

A bioszféra evolúciója

A fizikai és kémiai evolúció fogalma.

Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

EMELT SZINT

Témakör

Követelmények

1. Bevezetés a biológiába

A biológia tudománya

A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. Modellek.

Fizikai, kémiai alapismeretek

A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei.

2. Egyed alatti szerveződési szint

Szervetlen és szerves alkotóelemek:

Elemek, ionok

szervetlen molekulák

Lipidek

Szénhidrátok

A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.

A H+,Ca2+, Mg2+, Fe2+–3+, HCO3, CO32–, NO3 természetes előfordulásai.

Az ionok természetes előfordulásai.

A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.

A lipidek oldódási tulajdonságai, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe.

A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai.

Fehérjék

A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosavsorrend.

A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.

Nukleinsavak,

nukleotidok

A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.

Az anyagcsere folyamatai:

 

Felépítés és lebontás

kapcsolata

Felépítő folyamatok

Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis.

Lényegük (reduktív, energia-felhasználó), és helyük.

A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.

Lebontó folyamatok

A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete.

Az erjedés lényege, felhasználása. Mechanizmusuk.

Sejtalkotók (az eukarióta

sejtben)

Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.

A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve.

A passzív és az aktív szállítás.

Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis.

Sejtválasz külső és belső ingerekre. Mechanizmusa.

3. Az egyed szerveződési szintje

Nem sejtes rendszerek:

 

Vírusok

Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok.

Önálló sejtek:

Baktériumik

Egysejtű eukarióták

A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése.

A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük.

Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon.

Többsejtűség:

Gombák, növények,

állatok elkülönülése

Sejtfonalak

Teleptest és álszövet

Az öt regnum elkülönítésének alapja.

Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

 

A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.

 

A teleptest és az álszövet jellemzői.

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A növényismeret könyv használata a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.

A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).

 

Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.

 

A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása.

 

Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük.

 

A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma.

Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.

Viselkedés

Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.

4. Az emberi szervezet

Homeosztázis

A homeosztázis fogalma, jelentősége. Az egészség fogalma.

Kültakaró

A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme.

A mozgás

A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése.

Az agykérgi funkciók szerepe.

A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.

A táplálkozás

A táplálkozás jelentősége, folyamatai.

Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe.

A fog részeit, a szájápolás higiéniája.

A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika.

Az éhség-, szomjúságérzet.A tápanyagok természetes forrása, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei.

Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.

A légzés

A légzőrendszer szervei, funkciói.

A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései.

A gége részei, a hangszalagok szerepe.

A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe.

A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. Mechanizmusa.

Az anyagszállítás

A kiválasztás

A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik.

A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai.

A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata.

A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus.

Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója.

Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.

A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei.

A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Mechanizmusa.

Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés.

A szabályozás

Az idegrendszer általános jellemzése

Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai

A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások Az idegsejt felépítése, és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).

A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata.

A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.

A gerincvelő főbb funkciói.

Az agy főbb részei.

A bőr és a belső szervek receptorai.

Az érzékszervek működésének általános elvei.

A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk.

A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés.

A külső-, közép- és belső fül része, működései.

A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe.

A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe.

Az akaratlagos mozgások szerveződése.

A motiváció szerepe.

A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása.

A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Mechanizmusa.

Az öröklött és tanult magatartásformák.

Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata.

A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során.

Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei.

Megerősítés, szokás, függőség kialakulása.

Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Oka.

Ézelmi és értelmi fejlődés kapcsolata.

Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. Mechanizmusuk.

A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei.

A hormonrendszer,

hormonális működések

A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása.

A neurohormonális rendszer.

Az immunrendszer,

immunitás

Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai.

A cukorbetegség. Kialakulásának mechanizmusa.

Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás. Mechanizmusa.

Az immunizálás, a kötelező védőoltások.

Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége.

Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség.

Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés.

A láz és a lázcsillapítás módjai.

Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat.

Szaporodás és egyedfejlődés

A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei.

Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai.

Az öregedés során bekövetkező biológiai változások.

Az emberi élet vége.

A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei.

A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémáka (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás).

Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése.

5. Egyed feletti szerveződési szintek

Populáció

A populáció fogalma.

Növekedési modellek, korfák.

A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása.

Tűrőképességi görbék és indikáció.

A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai.

A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal.

Életközösségek (élőhelytípusok)

A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma.

Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése.

Egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilága.

Egy tó feltöltődésének folyamata.

A gyomnövény fogalma.

Hazai élőhelytípusok.

Bioszféra, globális folyamatok

A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet.

Civilizációs ártalmak, a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások.

Globális és helyi problémák.

Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.

Ökoszisztéma

Az ökoszisztéma fogalma.

Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői.

A szén és az oxigén és a nitrogén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)

Környezet- és természetvédelem

A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek.

A védett területek típusai.

Hazánk nemzeti parkjai.

A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendok. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és ,,alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

Molekuláris genetika

A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma.

A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés.

A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők.

A génműködés szabályozásának fogalma.

A daganatos betegségek és a kockázati tényezők.

Mendeli genetika

A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai.

Az öröklésmenetek alaptípusai.

A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés).

Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában.

A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság.

Öröklodo mennyiségi tulajdonságok és hajlamok.

Populációgenetika és

evolúciós folyamatok

Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. Hardy–Weinberg modell.

A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége.

Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok.

Az evolúció közvetlen bizonyítékai.

A klón fogalma. Biotechnológai módszerek.

Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv.

Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja.

A bioszféra evolúciója

A fizikai és kémiai evolúció fogalma.

Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

Az ember származása.

FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK)

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A földrajz (Földünk és környezetünk) érettségi vizsga célja

A középszintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező földrajzi-környezeti ismeretekkel;

–    képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal;

–    rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival;

–    képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat, tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e levonni alapvető következtetéseket azokból;

–    jártas-e a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében;

–    képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban;

–    képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére.

Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

–    képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat;

–    tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében;

–    jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában és használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására;

–    rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő problémák, fel-adatok felismerésének és megoldásának képességével;

–    képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve milyen szinten képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására;

–    képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére és azok értelmezésére.

A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

1. Térképi ismeretek

 

A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.

A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása,

az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.

Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás.

Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége.

Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk

 

A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap.

A Föld mozgásai és azok következményei.

A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.

Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.

3. A geoszférák földrajza

A kőzetburok

Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben.

Égitestünk gömbhéjas szerkezete.

A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.

A Föld nagyszerkezeti egységei.

A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák.

A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk.

A levegőburok

A légkör szerkezete, anyagi felépítése.

A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások.

Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.

Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.

Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.

A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

A vízburok

A vízburok tagolódása és a víz körforgása.

Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük.

A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei.

A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.

A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek.

A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.

A talaj

A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei.

4. A földrajzi övezetesség

 

A szoláris és a valós éghajlati övezetek.

A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák.

A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.

5. Népesség- és településföldrajz

 

A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei.

A népesség szerkezete.

A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei.

Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei.

Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaság

A világgazdaság ágazati felépítése.

A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.

A fejlettség területei különbségei.

A piacgazdaság működésének elve.

A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek.

A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció.

Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.

A gazdasági ágazatok

A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.

A gazdasági szerkezetváltás folyamata.

A mezőgazdaság termelés jellemzői.

Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.

Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

 

Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.

A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban.

A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői.

8. Magyarország földrajza

Magyarország földrajzi helyzete.

Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvényesülése.

Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében.

Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai,

területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei.

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma.

A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása.

Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei.

A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.

9. Európa regionális földrajza

 

Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.

Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.

Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői.

Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei.

A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában.

10. Az Európán kívüli földrészek földrajza

 

Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik.

Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok.

Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes föld-

részeken.

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

 

A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai.

Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

EMELT SZINT

Témakör

Követelmények

1. Térképi ismeretek

 

A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.

A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása,

az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.

Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás, metszetszerkesztés.

Az űrtérképezés módszerei és gyakorlati jelentősége.

Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken, információk leolvasása űrfelvételekről.

2. Kozmikus környezetünk

 

A csillagászat történeti fejlődésének jelentős állomásai.

A Naprendszer felépítése és annak földi következményei.

A Nap szerkezete és a szférák jelenségeinek hatása a földi életre.

A Föld mozgásai és azok következményei.

A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.

Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.

3. A geoszférák földrajza

A kőzetburok

Tájékozódás a földtörténeti időegységekben és főbb eseményeikben.

A környezeti feltételek változásának hatása a felszín és az élővilág fejlődésére.

A földtörténeti kormeghatározás néhány elve.

Égitestünk gömbhéjas szerkezete, a geoszférák közötti kapcsolatok.

A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.

A Föld nagyszerkezeti egységei.

A lemeztektonikai folyamatok szerkezeti következményei, összefüggései

az ásványkincsek elhelyezkedésével.

A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák.

A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A kőzetek anyagainak körforgása.

A levegőburok

A légkör szerkezete, anyagi felépítése és annak változásai.

A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások.

Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.

Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.

Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.

Az időjárás-változások biológiai hatásai.

A legfőbb felhőtípusok összefüggései az időjárási jelenségekkel.

Az általános légkörzés vízszintes és függőleges összetevőinek kapcsolata.

A légkör egységes rendszerként való működése.

A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

A vízburok

A vízburok tagolódása és a víz körforgása. A vízkörzés és a légkörzés kap-

csolata.

Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, természeti erőforrásai, gazdasági jelentőségük.

A felszíni és felszín alatti víztípusok, kialakulásuk, hasznosíthatóságuk lehe-

tőségei.

A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.

A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, természeti és társadalmi-gazdasági következményei, megoldási lehetőségek.

A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.

A talaj

A talaj keletkezése. A talaj gazdasági jelentősége, a talajpusztulás okai és következményei.

A geoszférák kölcsönhatásai

A geoszférák közötti összefüggések bemutatása példák segítségével.

A geoszférák legfőbb környezeti problémáinak társadalmi-gazdasági és szemléleti okai. Következményeinek, megelőzési és megoldási lehetőségeinek bemutatása példák alapján

4. A földrajzi övezetesség

 

A szoláris és a valós éghajlati övezetek közötti különbségek.

A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő

vonásainak kialakulása és bemutatása, a gazdálkodás jellemző vonásai,

a környezeti problémák.

A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.

A természeti erőforrások övezetes elrendeződésének bizonyítása.

A földrajzi övezetesség és az eltartóképesség összefüggései.

5. Népesség- és településföldrajz

 

A népesedési szakaszok. A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei.

A népesség szerkezetének változásai.

A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei.

Az urbanizáció és a népességmozgások összefüggései és következményei.

Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk és átalakulásuk okai, a települések kapcsolatai.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaság

A világgazdaság ágazati felépítése.

A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.

A fejlettség területei különbségei.

A piacgazdaság működésének elve.

A jelentősebb nemzetközi gazdasági, pénzügyi tevékenységek, szervezetek,

szerepük a világ- és a nemzetgazdasági folyamatokban.

A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamata, főbb irányai, résztvevői. A globalizáció.

Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió és egyéb regionális együttműködések példáján.

A működőtőke áramlásának legfontosabb irányai és hatásai a gazdasági

fejlődésre.

A mindennapi élet jellemző gazdasági folyamatainak felismerése példák alapján.

A gazdasági ágazatok

A gazdasági ágazatok jelentőségének változásai példák alapján.

A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.

A gazdasági szerkezetváltás folyamata.

A mezőgazdaság termelés jellemzői.

Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.

Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

 

Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.

A világgazdasági központok és a peremterületek kialakulása, területi átrendeződésük, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban.

Függőségi viszonyok a világgazdaságban.

A különböző egyedi szerepkörök kialakulásának okai. Az egyedi szerepet betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői, jelentőségük a világgazdaság működésében.

8. Magyarország földrajza

 

Magyarország földrajzi helyzete.

Hazánk természeti adottságainak és erőforrásainak kapcsolata, a medencejelleg érvényesülése.

Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében.

Hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének történelmi háttere, a térszerkezet változásának tendenciái.

Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei.

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A regionális együttműködés lehetőségei

a Kárpát-medencében.

Hazánk idegenforgalma.

A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. A regionális fejlettségi különbségek okai és következményei.

A környezetgazdálkodás hazai elvei és alkalmazásának lehetőségei.

Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei.

A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.

9. Európa regionális földrajza

 

Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.

Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.

Az európai országok szerepének bemutatása a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Közös és eltérő társadalmi-gazdasági adottságaik magyarázata, azok következményei.

Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének földrajzi vonásai, a bővítés lehetőségei és korlátai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A tagországok közös és nemzeti érdekeinek bemutatása, a hasonlóságok és a különbségek okainak magyarázata.

A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában.

10. Az Európán kívüli földrészek földrajza

 

Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik.

Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok, szerepük változásai.

Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken.

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

 

A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai.

A túlnépesedés, a termelés és a fogyasztás regionális társadalmi következményei és azok megoldási lehetőségei.

Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

A környezetvédelem nemzetközi szervezetei, az egyezmények legfőbb céljai és elvei. A fenntartható fejlődés.

ÉNEK-ZENE

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati / szóbeli és írásbeli.

Emelt szinten: gyakorlati / szóbeli és írásbeli.

Az ének-zene érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    képes-e jól artikuláltan, tisztán intonálva, zeneileg formáltan énekelni;

–    tudja-e kottaolvasási ismereteit alkalmazni a lapról olvasáskor;

–    képes-e a tanult zeneművek hallás utáni felismerésére, a zeneszerzők, a műfajok meghatározására;

–    ismeri-e a zenetörténeti korok általános jellemzőit;

–    tud-e stílusjegyek alapján zenetörténeti korszakokat meghatározni;

–    képes-e a társművészeti – irodalmi, képzőművészeti, építészeti, színházművészeti – kapcsolódások felvázolására;

–    képes-e dallamátírásra a tanult hangnemekben (2# – 2b).

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    képes-e az esztétikai és előadói szempontoknak megfelelő éneklésre; helyes légzéstechnikára és artikulációra, biztos intonációra, frazeálásra, formálásra;

–    tudja-e alkalmazni zenei ismereteit a lapról olvasáskor;

–    tud-e tájékozódni a zeneirodalom kiemelkedő alkotásai között;

–    képes-e zeneművek meghallgatása alapján a stílusok, zeneszerzők, művek, műfajok felismerésére, meghatározására;

–    összefüggéseket, kapcsolódásokat fel tud-e tárni a különféle művészeti ágak között, képes-e e társművészeti kapcsolatok kifejtésére;

–    a műelemzésekben tudja-e tanult ismereteit alkalmazni;

–    képes-e a zenei hallás és íráskészségek megfelelő szintű alkalmazására;

–    képes-e hangközök, hangzatok lejegyzésére, éneklésére és hallás utáni megnevezésére;

–    képes-e diktálás alapján egy- és kétszólamú dallamok lejegyzésére.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Kompetenciák/

Témakörök

Követelmények

1. Éneklés és zenetörténet

Népzene

Húsz magyar népdal, valamint két különböző nemzetiségi és két más nép népdalának előadása emlékezetből.

A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorának, hangkészletének, előadási módjának ismerete.

A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.

A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete.

Műzene

A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei műszavak, előadási jelek; a tanult zeneszerzők életútjának vázlatos ismertetése és főbb műveik megnevezése.

Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, tánc, színház).

Középkor

Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.

A gregorián zene általános jellemzése.

Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.

Reneszánsz

Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.

Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál).

A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.

A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.

Barokk

Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel, emlékezetből.

Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel.

Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása.

Zenei formák: rondó, variációk értelmezése.

Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga értelmezése.

A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.

Bécsi klasszika

Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből.

A periódus fogalma.

Két-, ill. háromtagú formák meghatározása.

Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus versenymű, opera.

A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.

A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században, kiemelkedő mesterek megnevezése.

Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#–2b-ig).

Romantika

Egy romantikus dal előadása szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete.

A programzene jellemzése.

A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.

A nemzeti romantika jellemzése.

Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.

Századforduló

Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva.

A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).

XX. századi és kortárs zene

Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből.

Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek).

A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.

Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása.

Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jelegű bemutatása.

2. Zenefelismerés

 

A zenefelismerési feladatban nyolc hangzó (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényt kell felismerni. Feladattípustól függően kell meghatározni a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj nevét. A válogatás tanult anyagból legyen az alábbi szerzőktől.

Népzene

Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom.

Reneszánsz

Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén.

Barokk

J. S. Bach, Händel.

Bécsi klasszika

Haydn, Mozart, Beethoven.

Romantika

Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.

Századforduló

Ravel.

XX. századi és kortárs zene

Bartók, Kodály, Gershwin, Orff.

3. Dallamátírás

 

Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, 2#–2b előjegyzési körben.

EMELT SZINT

Kompetenciák/

Témakörök

Követelmények

1. Éneklés és zeneirodalom

Népzene

Harminc magyar népdal, valamint két különböző nemzetiségi és két más népek népdalának előadása szöveggel emlékezetből.

Népdalelemzés: stílus, szerkezet, forma hangsor, hangkészlet, előadásmód alapján.

A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.

A dalok néprajzi hátterének bemutatása, jelentős népdalgyűjtők (Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla) népdalgyűjtő munkájának bemutatása.

A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete.

Műzene

A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a legjelentősebb zeneszerzők életútjának vázlatos ismerete, főbb műveik megnevezése.

Társművészeti összefüggések kifejtése (építészet, irodalom, képzőművészet, tánc, színházművészet).

Korszakonként a leggyakoribb zenei műszavak, előadási jelek ismerete.

Középkor

Egy szillabikus és egy melizmatikus gregorián dallam latin nyelvű éneklése emlékezetből.

A gregorián zene általános jellemzése.

Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből és elemzésük kotta alapján.

A modális hangsorok éneklése szolmizálva, hallás utáni felismerésük.

Reneszánsz

Egy ungaresca dallam éneklése szolmizálva emlékezetből.

Egy-egy világi és egyházi kórusmű elemzése kotta alapján.

Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál).

A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.

A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.

Barokk

Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből.

Egy virágének előadása szöveggel emlékezetből.

Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

Az egyik énekelt mű elemzése kotta alapján.

Három szemelvény éneklése emlékezetből szolmizálva.

Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel, felismerésük hallás után.

Jellemző műfajok: korál, passió, oratórium, kantáta, opera meghatározása.

A korál szerepének ismertetése.

A ,,da capo” ária lényegének ismerete.

Zenei formák (rondó, variáció), műfajok (prelúdium, fúga, concerto, concerto grosso, szvit) értelmezése.

A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.

Hangközök ismerete decimáig.

Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel, hangközök felismerése hallás után.

A hármashangzatok és megfordításaik éneklése azonos hangról szolmizálva és hangnévvel. Felismerésük hallás után.

A hangzatok hangnembe helyezése.

Domináns szeptim és megfordításainak ismerete, éneklése szolmizálva, hangnévvel és azok felismerése hallás után.

Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dó-váltással.

Bécsi klasszika

Három szerző (Haydn, Mozart, Beethoven) egy-egy dallamának előadása emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

Egy énekelt dal formai elemzése kotta alapján.

Három téma éneklése hangszeres művekből szolmizálva, emlékezetből.

Egy magyar verbunkos dallam éneklése kottából szolmizálva.

A klasszikus periódus, két-, ill. háromtagú formák és a szonátaforma ismerete.

A klasszikus funkciórend fogalmának ismerete.

A teljes kvintkör ismerete.

Jellemző műfajok: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, versenymű, opera ismerete és felismerése.

A szimfonikus zenekar összetételének ismerete.

A verbunkos zene megjelenésének ismerete a bécsi klasszikus művekben.

Haydn, Mozart és Beethoven életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.

Periódus terjedelmű, hangnemi kitérést tartalmazó vagy moduláló dallam lapról olvasása.(3 #–3b-ig)

Romantika

Két választott szerző egy-egy dalának éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

A romantikus dal műfaja, a dalciklus jellegzetes vonásai.

Két szerző egy-egy művéből téma éneklése szolmizálva, kottából.

A romantikus zenekari összetétel.

A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.

A legjelentősebb operaszerzők és főbb műveik felsorolása.

Verdi, Muszorgszkij, Wagner életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.

Századforduló

Két szemelvény éneklése szolmizálva, vagy hangnévvel kottából.

A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).

Egészhangú skála éneklése hangnévvel.

XX. századi és kortárs zene

Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek).

Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek jellemző formai, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete.

Egy Bartók kórusmű előadása kottából.

Egy Kodály kórusmű előadása kottából.

A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.

Komponálási technikák felsorolása és lényegének ismerete.

Kortárs magyar szerzők és műveik felsorolása.

Az oratorikus és színpadi műfajok változásainak ismerete.

Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.

2. Zenefelismerés

 

 

Az alábbi zeneszerzőktől válogatva 9 ismert és 9 ismeretlen műzenei idézet meghatározása. A bejátszás CD-ről vagy hangkazettáról történik. Az egyszeri lejátszás alapján feladat a népi hangszerek, a zenetörténeti korszak, stílus és műfaj, a hallott zenemű szerzőjének és a mű címének megnevezése.

Népzene

Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom.

Reneszánsz

Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén, Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint.

Barokk

Monteverdi, Purcell, Vivaldi, J. S. Bach, Händel, Corelli, Esterházy Pál.

Bécsi klasszika

Haydn, Mozart, Beethoven.

Romantika

Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij, Wagner, Dvořak, Smetana, Brahms.

Századforduló

Debussy, Ravel.

XX. századi és kortárs zene

Bartók Béla, Kodály Zoltán, Gershwin, Orff, Sztravinszkij, Honegger, Bernstein, Szokolay Sándor.

3. Dallamdiktálás

 

8–10 ütemű egyszólamú barokk dallam lejegyzése violinkulcsban (2#–2b-ig).

8–10 ütemű egyszerű bécsi klasszikus kétszólamú dallam lejegyzése violinkulcsban (2#–2b-ig).

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és gyakorlati.

Emelt szinten: gyakorlati/ írásbeli és szóbeli.

A rajz és vizuális kultúra vizsga célja

A tantárgy jellegéből következik, hogy a vizuális alkotás és a vizuális befogadás egyazon tanulási folyamat része, de – mint különbözően fejleszthető képességrendszerrel szemben támasztott követelmény - elkülönülve jelenik meg a követelményrendszerben.

Mindkét fő kompetenciaterület esetében, mind az ismeret jellegű tudáselemek megjelenése, mind azok készségszintű alkalmazása eltérően kap hangsúlyt a két vizsgaszinten. Az emelt szintű követelmény a középszinthez képest tartalmában – az ismeretek mennyiségében – nem bővül jelentősen, arányosan változik azonban a készségek, képességek alkalmazásának szintje tekintetében. Ennek értelmében az emelt szintű vizsga során lényegesen fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek önálló alkalmazása, az összefüggések felismerése, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotó képességek és alkotó gondolkodás alkalmazása.

A rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e

–    a vizuális jelenségek megfigyelésére, széles körű elemző vizsgálatára, és esztétikai, kommunikációs szempontok szerinti megítélésére;

–    a vizuális nyelv elemeinek megfelelő használatára és segítségével vizuális alkotások elemzésére;

–    a vizuálisan érzékelhető tárgyak és jelenségek megjelenítésére és egyéni elképzelések, érzések kifejezésére különböző eszközökkel;

–    a különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák sajátos és közös vonásainak bemutatására, sokrétű értelmezése, kritikus megítélésére;

–    a képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazására és ennek árnyalt vizuális kifejezésére;

–    értelmezhető vizuális közlések létrehozására a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával;

–    időben és térben eltérő korok és kultúrák művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatására, értelmezésére és az ismeretelemek segítségével elemzésre;

–    megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használatára;

–    leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztására;

–    önálló döntéseken alapuló alkotó gondolkodásra és alkotói magatartás bemutatására,

–    problémahelyzetben kreatív megoldások bemutatására.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Kompetenciák/

Témakörök

Követelmények

1. Alkotás

Vizuális nyelv

A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata.

 

Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása.

Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása.

Színharmóniák, színkontrasztok használata.

 

A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban.

Technikák

Az adott technika adekvát használata.

Jártasság a szabadkézi rajzban – ceruzával, tollal.

Jártasság a műszaki jellegű rajzban – ceruzával, szerkesztőeszközökkel.

Jártasság egyes festőtechnikákban – akvarellel vagy temperával.

Jártasság a kollázstechnikában.

Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat).

Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák).

Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben.

Ábrázolás, látványértelmezés

Formaértelmezés

Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása.

 

Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat) .

Térértelmezés

Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása.

Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása.

Beállítás alapján a térmélység megjelenítése.

A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.

Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.

Színértelmezés

Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása.

Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás

Kompozíció

Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján.

Érzelmek

Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése.

Folyamat, mozgás, idő

Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv).

Kép- és szöveg

Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával.

 

Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.

Vizuális információ

Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata.

 

Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése

(pl. grafikonnal, diagrammal).

 

Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban.

Tárgyak és környezet

Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra.

 

Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése.

2. Befogadás

A megjelenítés sajátosságai

Vizuális nyelv

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során.

Térábrázolási módok

A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete.

Vizuális minőségek

Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése.

Látványértelmezés

A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során.

Kontraszt, harmónia

Színharmóniák, színkontrasztok felismerése.

Kontextus

A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata az értelmezés, elemzés során.

Technikák

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése.

Vizuális kommunikáció

Vizuális információ

A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése.

A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra).

Tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése.

Fotó, mozgókép

Fotó elemzése.

A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete.

Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.

 

 

Tárgy- és környezetkultúra

Forma és funkció

A tárgyról leolvasható információk ismerete.

Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése.

Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása.

Tervező folyamat

A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.

Népművészet

A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete.

 

Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete.

Kifejezés és képzőművészet

Művészeti ágak

A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismeret.

Műfajok

A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós

(pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete.

Művészettörténeti korszakok, irányzatok

A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra).

Stílusjegyek

Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.

Alkotások és alkotók

A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása.

Műelemző módszerek

A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával.

Mű és környezete

A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.

EMELT SZINT

Kompetenciák/

Témakörök

Követelmények

1. Alkotás

Vizuális nyelv

A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak és a szándéknak megfelelő, tudatos, egyéni használata.

 

Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása.

Kontrasztokkal történő kiemelés tudatos használata az értelmező ábrázolás és a kifejezés során.

Színharmóniák, színkontrasztok tudatos alkalmazása a tervező munka során.

 

A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban. A vizuális nyelv hatáselemeinek jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi környezet megváltoztatásával).

Technikák

Az adott célnak megfelelő anyagok és technikák kiválasztása.

Jártasság a szabadkézi rajzban – ceruzával, tollal és legalább egy további technikával (pl. szénnel, krétával, pasztellel).

Jártasság a műszaki jellegű rajzban – ceruzával, szerkesztőeszközökkel.

Jártasság egyes festőtechnikákban – akvarellel vagy temperával.

Jártasság a kollázstechnikában.

Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat).

Makett, vagy modellkészítés (pl. papírból, fából).

Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák).

Jártasság egy további technikával történő feliratkészítésben (pl. betűkivágás, számítógép).

Ábrázolás, látványértelmezés

Formaértelmezés

Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány pontos, részletekre kiterjedő arányainak, formarészleteinek megfigyelése és visszaadása.

Ábrázoló rajz készítése során a részletek egymáshoz, és az egészhez viszonyított arányainak helyes megítélése.

 

Egyszerű szerkezeti összefüggéseket pontosan értelmező szabadkézi rajz készítése beállítás alapján és emlékezetből (pl. szerkezeti rajz, metszetsajz).

Térértelmezés

Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása szöveges instrukciók alapján is.

Az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása emlékezetből is.

 

A térmélység megjelenítése emlékezetből is.

Térrekonstrukció készítése.

Adott cél érdekében a megfelelő térábrázolási rendszer kiválasztása és tudatos alkalmazása.

Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szerkesztéssel is.

Színértelmezés

Beállítás alapján vagy emlékezetből szín és fényviszonyok helyes, érzékeny visszaadása.

Beállításról vagy instrukció alapján színvázlat készítése.

Mozgásértelmezés

Egyszerű mozgás fázisainak értelmező jellegű ábrázolása szabadkézi rajzban.

Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás

Térviszonyok

Téri helyzetek szubjektív megjelenítése kifejező jellegű alkotásokban.

Kompozíció

Képi igényű kompozíció létrehozása látvány és elképzelés alapján.

Színhatás

A színek expresszív hatásának felhasználása kifejező jellegű munkában.

Érzelmek

Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése a szándéknak megfelelő megjelenítésben.

Elképzelt vagy gyűjtött képi elemekből, érzelmeket, hangulatot, elvont gondolatot kifejező képi kompozíció összeállítása.

Folyamat, mozgás, idő

Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képregény).

Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése (pl. képes forgatókönyv).

Kép és szöveg

Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával.

Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.

Kép és szöveg kölcsönhatásának megjelenítése adott hatás vagy jelentés eléréséhez.

Vizuális információ

Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata.

Nem vizuális természetű információk értelmezhető képi megjelenítése

(pl. grafikonnal, diagrammal).

Nem vizuális információk értelmezhető képi jellé (pl. embléma, piktogram) tömörítése.

 

Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban.

Tárgyak és környezet

Egyszerű tárgy és csomagolás tervezése adott funkcióra és a tervezés, megvalósulási folyamat dokumentálása.

A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése.

Egyszerű tárgy megalkotása szabadon választott anyagból.

Adott tárgy, építészeti tér átalakítása úgy, hogy más funkció betöltésére is alkalmas legyen.

2. Befogadás

A megjelenítés sajátosságai

Vizuális nyelv

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során.

Képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt előforduló megfelelő kifejezőeszközök (pl. szerkezet, motívum, ritmus) felismerése és a párhuzamok elemzése.

A leggyakoribb kompozíciós formák kifejező hatásának ismerete.

A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során.

Térábrázolási módok

A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók lényegének ismerete, és összehasonlítása az elemzés során.

Vizuális minőségek

Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése.

Látványértelmezés

A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során.

Kontraszt, harmónia

Színharmóniák, színkontrasztok felismerése és lényegének ismerete.

Kontraszt kiemelő szerepének vizsgálata.

Kontextus

A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata az értelmezés, elemzés során.

Technikák

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak leíró jellegű ismerete.

Vizuális kommunikáció

Folyamat, mozgás, idő

Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális megjelenítési módok ismerete és összehasonlítása.

Kép és szöveg

Szöveg és kép kölcsönhatásának elemző vizsgálata.

Vizuális információ

A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése.

A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra).

Tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése.

A tömegkommunikáció jelentőségének, működési hatásrendszerének ismerete.

Médiakategóriák

A legfontosabb médiakategóriák kommunikatív és esztétikai hatásának ismerete.

Fotó és mozgókép

Fotó elemzése.

A fotó és film legfontosabb műtípusainak ismerete.

A mozgóképi kifejezés legfontosabb eszközeinek ismerete.

A fotó és film műfajainak ismerete.

A fotó képzőművészeti felhasználásának ismerete.

Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.

Tárgy- és környezetkultúra

Forma és funkció

A tárgyról leolvasható információk ismerete.

Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése.

Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása.

Tárgyak elemzése során minél több vizsgálati szempont alkalmazása.

Tervező folyamat

A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.

A tárgytervezés szempontjainak ismerete.

Kézműves és ipari tárgykultúra

A kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak és technikáinak ismerete és megkülönböztetése.

Népművészet

A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete.

Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete.

A magyar népművészet legfontosabb sajátosságainak ismerete.

Kifejezés és képzőművészet

Művészeti ágak

A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) jellemzőinek ismerete.

Műfajok

A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós (pl. szobrászat, installáció) és időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete.

Művészettörténeti korszakok, irányzatok

A művészeti ágak történetének – nagy korszakainak és irányzatainak – összefüggéseinek ismerete,és összehasonlító, elemző tanulmányozása (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra).

A modern és posztmodern lényegének ismerete.

Stílusjegyek

Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.

Stílusjegyek alapján ismeretlen mű meghatározása, besorolása.

Alkotók és alkotások

A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése, stílusmeghatározása és kormeghatározása.

Egy-egy szabadon választott külföldi és hazai kortárs alkotó munkáinak elemző vizsgálata.

Műelemző módszerek

A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával.

Műalkotás-elemző vázlat készítése.

Mű és környezete

A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.

A kontextus jelentőségének megértése a művészi értékek viszonylagosságában.

Művész és közönségének kapcsolatának ismerete.

INFORMATIKA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: gyakorlati és szóbeli.

Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli.

Az informatika érettségi vizsga célja

Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot az általános műveltség részét képező informatikai ismeretek elsajátításának mértékéről.

Középszinten:

A tanuló adjon számot arról, hogy:

–    képes kiválasztani a munkájához megfelelő informatikai eszközöket;

–    alkalmazói szinten önállóan tudja használni a számítógépet és a hálózatot feladatai megoldásához;

–    képes a számítógépet és kiegészítő eszközeit önállóan, biztonságosan használni;

–    tudja használni a legismertebb alkalmazói rendszereket;

–    ismeri az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és képes a változásokhoz alkalmazkodni;

–    képes az informatikai ismereteit rendezni és önállóan alkalmazni;

–    képes a könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetőségeinek felhasználására;

–    képes a további szakmai fejlődésre.

Emelt szinten:

A vizsga más ismereteket és képességeket is mér. Nevezetesen azt, hogy a tanuló:

–    képes az algoritmikus gondolkodásra;

–    képes problémák megfogalmazására és számítógépes megoldások tervezésére;

–    képes a számítógépes megoldások elkészítésére.

Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.

A középszinten megfogalmazott követelmények szándék szerint megfelelnek az ECDL vizsga követelményeinek.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

1. Információs társadalom

Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

Informatikai alapfogalmak.

Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása.

Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével.

Közhasznú magyar információs adatbázisok

Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet.

Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban.

Jogi és etikai ismeretek

Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete.

Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban

Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb.

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.

2. Informatikai alapismeretek – hardver

A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői

A Neumann-elvű számítógépek.

A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik.

A számítógép üzembehelyezése

A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

Az operációs rendszer és főbb feladatai

Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói.

Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése.

Keresés a háttértárakon.

Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei

Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai.

Állományok típusai

Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).

Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei

Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem.

4. Szövegszerkesztés

Szövegszerkesztő program kezelése

Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás.

A munkakörnyezet és a nézet beállítása.

Szövegszerkesztési alapfogalmak

A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.

Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata.

Oldalformázás.

Szövegjavítási funkciók

Keresés és csere funkciója.

Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.

Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás.

Táblázatok, grafikák a szövegben

Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés. szegélyezés.

Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.

5. Táblázatkezelés

A táblázatkezelő használata.

Táblázatok felépítése

A program indítása, a munkakörnyezet beállítása.

Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).

Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.

Adatok a táblázatokban

Adattípusok.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.

A cellahivatkozások használata.

Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.

Táblázatformázás

Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése.

Cellák és tartományok másolása.

Táblázatok, szövegek, diagramok

Egyszerű táblázat készítése.

Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.

Problémamegoldás táblázatkezelővel

Tantárgyi feladatok megoldása.

6. Adatbázis-kezelés

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs.

Adatbázis-kezelő program interaktív használata

Adattípusok.

Adatbevitel, adatok módosítása, törlése.

Adatbázisok létrehozása, karbantartása.

Alapvető adatbázis-kezelő műveletek

Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.

Képernyő és nyomtatási formátumok

Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése.

7. Információs hálózati szolgáltatások

Kommunikáció az Interneten

Levelezési rendszer használata.

Állományok átvitele, WWW, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata.

Weblap készítés

Hálózati dokumentumok szerkezete, Weblap készítése Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele.

Formázási lehetőségek.

8. Prezentáció és grafika

Prezentáció

Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang …) és formázása.

Grafika

Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.

9. Könyvtárhasználat

Könyvtárak

A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.

Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.

Információkeresés

Katalógusok, számítógépes információkeresés.

EMELT SZINT

Témakörök

Követelmények

1. Információs társadalom

Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

Informatikai alapfogalmak.

Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása.

Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével.

Közhasznú magyar információs adatbázisok

Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet.

Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban.

Jogi és etikai ismeretek

Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete.

Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban

Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban.

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.

2. Informatikai alapismeretek – hardver

A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői,

jelátalakítás

A Neumann-elvű számítógépek.

A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik.

Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek.

A számítógép üzembehelyezése

A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

Az operációs rendszer és főbb feladatai

Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói.

Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése.

Keresés a háttértárakon.

Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei

Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer segédprogramjai.

Állományok típusai

Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).

Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei

Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem.

4. Szövegszerkesztés

Szövegszerkesztő program kezelése

Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás.

A munkakörnyezet és a nézet beállítása.

Szövegszerkesztési alapfogalmak

A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.

Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata.

Oldalformázás.

Szövegjavítási funkciók

Keresés és csere funkciója.

Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.

Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás.

Táblázatok, grafikák a szövegben

Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés, szegélyezés.

Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.

5. Táblázatkezelés

A táblázatkezelő használata

Táblázatok felépítése

A program indítása, a munkakörnyzet beállítása.

Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).

Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.

Adatok a táblázatokban

Adattípusok.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.

A cellahivatkozások használata.

Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.

Táblázatformázás

Karakter-, cella- és tartományformázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése.

Cellák és tartományok másolása.

Táblázatok, szövegek, diagramok

Egyszerű táblázat készítése.

Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.

Problémamegoldás táblázatkezelővel

Tantárgyi feladatok megoldása. Statisztikai függvények használata. Szimulációs táblák készítése.

6. Adatbázis-kezelés

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs.

Adattípusok.

Saját adatbázisok tervezése, szerkezetének definiálása.

Adatbázis-kezelő programozása

Adatbevitel, adatmódosítás, lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.

Kimutatások készítése.

7. Információs hálózati szolgáltatások

Kommunikáció az Interneten

Levelezési rendszer használata.

Állományok átvitele, WWW, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata.

Weblap készítés

Hálózati dokumentumok szerkezete, Weblap készítése Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele.

Formázási lehetőségek.

8. Prezentáció és grafika

Prezentáció

Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang …) és formázása.

Grafika

Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.

9. Könyvtárhasználat

Könyvtárak

A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.

Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.

Információkeresés

Katalógusok, számítógépes információkeresés.

10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek

Elemi és összetett adatok, file-szervezés, adatstruktúrák

Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek.

Halmaz, tömb, rekord, file.

Elemi algoritmusok típusfeladatokra

Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, rendezések.

Rekurzió

Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában.

A programkészítés, mint termékelőállítási folyamat

A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás.

Számítógép a matematikában,

a természet- és társadalom-tudományi tantárgyakban

Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

11. A programozás eszközei

Algoritmusleíró eszközök

Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz segítségével.

Az algoritmusleíró eszközök fajtái.

Programozási nyelv

Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete.

Ettől jelentősen eltérő néhány nyelv alapgondolata.

Programnyelvi fejlesztői környezet

Kódolási, szerkesztési, kipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben.

TESTNEVELÉS

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli és gyakorlati.

Emelt szinten: szóbeli és gyakorlati.

A testnevelés érettségi vizsga célja

A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le.

A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására;

–    rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával;

–    képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására;

–    rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretekkel, képes-e ezek átadására és bemutatására;

–    képes-e a mozgás – kommunikáció alkalmazására.

Célja továbbá annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismeri és tudja-e értelmezni

–    értelmezni tudja-e a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását;

–    az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait,

–    ismeri-e a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit,

–    tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a higiénés szokások jelentőségét;

–    ismeri-e a magyar sportsikereket és tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Kompetenciák/

Témakörök

Követelmények

1. Elméleti ismeretek

A magyar sportsikerek

Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről.

A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei.

A harmonikus testi fejlődés

A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.

Az egészséges életmód

Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben.

Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése.

Testi képességek

A kondicionális alapképességek értelmezése.

Az erőfejlesztés szabályai.

Gimnasztika

A bemelegítés szerepének értelmezése.

Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására.

Atlétika

A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.

Torna

A női és férfi tornaszerek.

A legfontosabb baleset megelőző eljárások.

Ritmikus gimnasztika

Az RG versenyszámai.

Mozgás és zene kapcsolata.

Küzdősportok, önvédelem

Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére.

Úszás

Az úszás higiénéjének ismerete.

Az úszás az emeber életében.

Testnevelés és sportjátékok

Labdajáték előkészítő játékok felsorolása.

Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.

Természetben űzhető sportok

Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).

2. Gyakorlati ismeretek

Gimnasztika

Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással.

Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig.

48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.

Atlétika

Futások

Egy választott futószám bemutatása

60 méteres síkfutás térdelőrajttal.

Lányok minimum idő: 9,8 sec.

Fiuk minimum idő: 8,8 sec.

2000 m síkfutás.

Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc.

Ugrások

Egy választott ugrószám bemutatása

Magasugrás választott technikával.

Lányok minimum magasság: 110 cm.

Fiúk 125 cm.

Távolugrás választott technikával.

Lányok minimum 330 cm.

Fiúk 410 cm.

Dobások

Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával.

Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m,

súlylökés: 5,5 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg.

Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg.

Torna

Talajtorna

A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható.

Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával

Szekrényugrás

Egy tanult támaszugrás bemutatása.

Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen.

Felemáskorlát

Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása

kötelező elemek felhasználásával.

Gerenda

Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával .

Ritmikus gimnasztika

Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával.

Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása.

Gyűrű

Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.

Nyújtó

Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.

Korlát

Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása,

kötelező elemek felhasználásával.

Küzdősportok, önvédelem

Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint.

Judo gurulás előre.

Úszás

Egy választott úszásnemben 50 m úszás.

Egy további úszásnemben 25 méter leúszása.

Testnevelés és sportjátékok

Kézilabda

Egy sportjáték választása kötelező.

Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés).

Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.

Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter.

7 méteres büntető dobás.

Kosárlabda

Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás.

Büntetődobás egy vagy két kézzel.

Labdarúgás

Labdaemelgetés váltogatott lábbal.

Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db.

Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabda kapura.)

Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése

Röplabda

Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan.

Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés.

Nyitás választott technikával.

EMELT SZINT

Kompetenciák/

Témakörök

Követelmények

1. Elméleti ismeretek

A magyar sportsikerek

Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai és nemzetközi eredményeiről.

A magyar olimpiai bajnokok sportágainak és eredményeinek ismerete, tájékozottság a magyar érdekeltségű sporteredményekben.

Az olimpiai eszme fogalmának értelmezése.

A harmonikus testi fejlődés

A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.

A serdülőkor jellemzése.

Egészséges életmód

Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben: Az egészségkárosító szokások hatásai, a lelki egyensúly.

Testi képességek

A kondicionális és koordinációs alapképességek értelmezése, fejlesztésük különböző módszerei.

A képességek szerepe a teljesítményben.

Gimnasztika

A gimnasztika hatása és kapcsolata a sportágakkal.

Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére.

Társas-, kéziszer- és szergyakorlatok.

Atlétika

A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.

A tanult futások, ugrások, dobások összehasonlítása technikájuk, sebességük és a kondicionális képességek szempontjából.

Torna

A női és férfi torna versenyszámai, a különböző szereken végrehajtható alapelemek és a legfontosabb baleset megelőző eljárások.

A tanult talaj- és szertorna elemek technikai végrehajtásának és a segítségnyújtás módjainak ismerete.

Ritmikus gimnasztika

Az RG versenyszámainak ismerete.

Az esztétikum szerepe a ritmikus gimnasztika, és más zenés sportágakban.

Küzdősportok, önvédelem

Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére.

A grundbirkózás szabályai.

Úszás

Az úszás higiénéjének ismerete.

Egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása.

Testnevelés és sportjátékok

Labdajáték előkészítő játékok felsorolása.

Két választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.

Támadó és védőjáték lehetőségeinek bemutatása egy választott sportjátékban.

Természetben űzhető sportok

Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).

A természetben végzett mozgások hatása az emberi szervezetre.

2. Gyakorlati ismeretek

Gimnasztika

Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással, ereszkedés függeszkedéssel állásba. A feljutás minimum ideje: 9,7 sec. Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig minimum idő: 6,9 sec.

Egy 64 ütemű szabad- vagy kéziszergyakorlat bemutatása.

Atlétika

Futások

60 méteres síkfutás térdelőrajttal.

Lányok minimum idő: 9,5 sec.

Fiúk minimum idő: 8,4 sec.

2000 m síkfutás.

Minimum idő: Lányok: 9,20 perc, fiúk 8,30 perc.

Ugrások

Magasugrás flop vagy hasmánt technikával.

Lányok minimum magasság: 115 cm, fiúk 145 cm.

Távolugrás választott technikával.

Lányok minimum 380 cm, fiúk 480 cm.

Dobások

Egy választott atlétikai dobószám bemutatása választott technikával.

Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 30 m,

súlylökés: 7,0 m, diszkoszvetés: 20 m, gerelyhajítás 20 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg,

Diszkosz 1 kg, gerely 600 g.

Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 42 m, súlylökés 9 m, diszkoszvetés 28 m, gerelyhajítás 32 m.

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,25 kg, diszkosz 1,5 kg, gerely 800 g.

Torna

Talajtorna

A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható.

Kötelezően előírt, gyakorlat bemutatása. A gyakorlat időtartama 45–60 sec.

Szekrényugrás

Guggoló átugrás lebegőtámasszal bemutatása.

Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen.

Felemáskorlát

Minimum 5 elemű kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.

Gerenda

Minimum 5 elemű kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.

Ritmikus gimnasztika

Különböző elemekből álló összefüggő kéziszergyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje kb. 60 sec).

A kéziszer lehet: labda, karika, kötél, szalag, buzogány.

Gyűrű

Minimum 5 elemű kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.

Nyújtó

Minimum 5 elemű kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.

Korlát

Minimum 5 elemű kötelezően előírt gyakorlat bemutatása.

Küzdősportok, önvédelem

A birkózás vagy a judó alapelemeinek bemutatása.

Judo gurulás előre.

Grundbirkózás.

Úszás

Egy választott úszásnemben 50 m úszás.

Két másik úszásnemben 25 méter leúszása, szabályos rajtolással és fordulóval.

Vízből mentés előgyakorlata.

Testnevelés és sportjátékok

Kézilabda

Két sportjáték választása kötelező.

Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés).

Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.

Lányok: minimum 20 méter, fiúk 28 méter.

Kosárlabda

Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető vonal előtt álló társnak, rövidcsel után a visszakapott labdával megállás, majd megindulás labdavezetéssel az adogató előtt és fektetett dobás.

A büntető vonal tetszőleges sarkáról indulva rövidindulás tempódobás.

Labdarúgás

Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, Fiúk: 10 db.

Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 m, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabda kapura.)

Röplabda

Kosárérintés és alkarérintés, 3 méter magasság fölé falra, folyamatosan.

Minimum szint: Kosárérintésnél 6, alkarérintésnél 4 db érintés.

Felső egyenes nyitás

FILOZÓFIA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli, szóbeli.

A filozófia érettségi vizsga célja

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    meg tudja-e különböztetni a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmódot;

–    elsajátította-e a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

–    tudja-e a tanult filozófiai alapfogalmakat, szakkifejezéseket alkalmazni;

–    tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

–    képes-e eredeti forrásból merített, rövid filozófiai szöveget értelmezni;

–    képes-e a különböző filozófiai álláspontokat megkülönböztetni;

–    felismeri-e a kiemelt korszakok művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjait.

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy

–    képes-e hétköznapi problémát a filozófia szintjén megfogalmazni;

–    elsajátította a követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

–    tudja-e alkalmazni a tanult filozófiai alapfogalmakat és képes-e azok többrétegű értelmezésére;

–    tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

–    képes-e eredeti forrásból merített filozófiai szöveget értelmezni;

–    képes-e az önálló kérdésfeltevésre és véleményalkotásra;

–    képes-e a meghatározott filozófiai problémára adott válaszok összehasonlítására;

–    rá tud-e mutatni egy korszak művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjaira;

–    tud-e a válaszok sokféleségében kronológiailag tájékozódni.

A követelményrendszerben szereplő három nagy témakör egyike sem tartalmaz új ismereteket a többihez képest, hanem ezek más szempontú elrendezését jelenti. A felsorolt filozófusok a megjelölt filozófiai problémák reprezentánsai, a megadott korszakok és irányzatok kiemelkedő képviselői.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakörök

Követelmények

Filozófiai problémák

 

A probléma lényegének megértése és bemutatása egy-két konkrét filozófiai válasz tükrében:

Mi a filozófia?

A létre vonatkozó kérdés.

Test-lélek probléma.

Megismerhetőség, igazság, bizonyosság.

Az én problémája.

Végesség emberi problémája

Az érték problémája: a jó és a szép.

A szabadság kérdése.

A környezet-és bioetika problémái.

Globalizáció és társadalom.

Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete

 

Jellemző problémafelvetéseik, válaszaik ismerete, rövid szövegrészletük értelmezése.

Közülük 5 kötelező (Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, Nietzsche) és ezen kívül 4 kötelezően választható.

Szent Ágoston, Szent Tamás, Bacon, Locke, Hume, Hegel, Marx, Comte, Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Heidegger, Wittgenstein, Sartre, Bécsi Kör

(A középkorból és a XX. századból egy-egy szerző kötelezően választandó.)

Korszakok, irányzatok

 

Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy problémák összefüggésében:

Görög filozófia.

Felvilágosodás.

Életfilozófiák.

EMELT SZINT

Témakörök

Követelmények

Filozófiai problémák

 

A probléma lényegének megértése és korszakban, irányzatban, illetve gondolati rendszerben való elhelyezése konkrét filozófiai válaszok tükrében:

Mi a filozófia?

A létre vonatkozó kérdés.

Megismerhetőség, igazság, bizonyosság.

Test-lélek probléma.

Az én problémája.

Az idő filozófiai értelmezése.

A végesség és a végtelenség.

Az érték problémája: a jó és a szép.

A szabadság kérdése.

Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus.

A környezet- és bioetika problémái.

Globalizáció és társadalom.

Hit és tudás.

Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete

 

Jellemző problémáik és válaszaik ismerete; szövegrészletek értelmezése.

Kapcsolódásaik más filozófusokhoz, illetve filozófiákhoz. (Néhány reflexió ismerete.)

Közülük 9 kötelező (Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Szent Tamás, Descartes, Kant, Nietzsche, Heidegger, Wittgenstein) és minimum 4 kötelezően választható:

Egy preszókratikus gondolkodó, Bacon, Spinoza, Locke, Berkeley, Hume, Rousseau, Hegel, Marx, Comte, J. S. Mill, Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Husserl, Bécsi Kör, K. Popper, Kuhn, egy posztmodern (Derrida, Rorty, Levinas stb.), egy magyar filozófus (Apáczai, Palágyi, Hamvas, Polányi, Lukács, Bibó stb.)

Korszakok, irányzatok

 

Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy problémák összefüggésében:

Antik görög filozófia.

Patrisztika.

Skolasztika.

Felvilágosodás (racionalizmus, empirizmus).

Német idealizmus.

Életfilozófiák.

Pozitivizmus; Logikai pozitivizmus.

Analitikus filozófia.

Posztmodern.

HITTAN

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

(Világnézetileg elkötelezett iskolák részére)

(Katolikus, református, evangélikus vallású tanulók számára)

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A hittan érettségi vizsga célja

A hittan oktatásnak kettős feladata van: egyrészt segít a tanulók hitének ébresztésében, elmélyítésében, az istenszeretet növekedésében, a fiatalok a keresztény/keresztyén életgyakorlatba történő bevezetésében, másrészt oda kell eljuttatnia a diákokat, hogy felfogják az isteni igazság teljességét.

Az érettségi vizsgán mérhető és értékelhető a hitoktatás folyamán elsajátított ismeret a Szentháromság egy Istenről, az ő egyházáról, egyházának tanításáról és küldetéséről a világban.

Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

A követelményekben

– hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és vallási ismeretek, amelyek segítségével a vizsgázó aktualizálni tudja felekezete tanításait, el tud igazodni korunk erkölcsi kérdéseiben,

– nagy figyelmet kapnak a korszerű biblia és teológiai ismeretek, illetőleg azok a készségek és ismeretek, amelyek egyháza tanításának komplex és időszerű bemutatásához szükségesek,

– fontos szerepet kapnak azok az ismeretek, amelyek egyháza jelenkori társadalmi, szociális és kulturális tevékenységét és azokat az erőfeszítéseket mutatják be, amelyeket egyháza az emberiség üdvösségének érdekében fejt ki.

A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

– rendelkezik-e a keresztény/keresztyén élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal;

– tudja-e használni az alapvető vallási terminológiákat, a vallási fogalmakat, a szakkifejezéseket, a szaknyelvet;

– ki tudja-e fejezni ismereteit szóban és írásban;

– elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel felekezetének tanításait korszerűen be tudja mutatni;

– jártas-e a bibliai szövegek olvasásában és értelmezésében;

– látja-e a kapcsolatot a Biblia tanítása és mai életünk között: látja-e azokat az erkölcsi értékeket, amelyek pozitívan alakíthatják életünket és világunkat, valamint ismeri-e a kereszténység/keresztyénség alapvető válaszait a személyes és végső kérdésekre;

– képes-e vallási ismereteit a dialógus és az ökumené szellemében mások számára közvetíteni;

– birtokában van-e felekezetének, egyházának történetében az alapvető tényeknek (időpontok, személyek, események).

A középszintű vizsga a jelöltektől az alapvető hittani ismereteket, kifejezőképességet, az ismeretek rendszerezési képességét, a hittani tudás alkalmazását, valamint az erkölcsi ítéletalkotás képességét várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban az egyházi felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A középszintű követelményeket meghaladó komplex ismereteket, összetettebb teológiai kérdések világos előadását, korszerű bibliai és egzegetikai ismereteket, magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb vélemény- és ítéletalkotási készségeket vár el.

Az érettségi vizsga témaköreit és részletes követelményeit az egyes felekezetek tanterveik alapján fogalmazzák meg.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakörök

Követelmények

1. Biblia

 

Ószövetség

Őstörténet, ősatyák, a választott nép történetének főbb szakaszai, fontos eseményei.

Jézusra vonatkozó próféciák, azok keletkezési körülményei, messiási várakozás.

Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek

Az ószövetségi kánon kialakulása, könyveinek keletkezése és felosztása.

Újszövetség

Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, megváltó áldozata és feltámadása.

Az apostoli kor.

Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek

Az evangéliumok keletkezésének története és célja, párhuzamok és eltérések, ezek okai.

Az újszövetségi levelek.

Kortörténeti ismeretek

Jézus és az apostolok korának történeti háttere.

2. Egyháztörténet

Krisztus egyházának története

A Szentlélek munkájáról szóló bibliai tanítás.

Az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai.

Kiemelkedő egyháztörténeti személyiségek – példák Krisztus elkötelezett követésére.

A saját felekezet története

A saját felekezet kialakulása, annak okai, történetének fontos pontjai, kiemelkedő személyiségei.

3. Dogmatika

Az egyház tanítása

A keresztény/keresztyén egyház tanításának alapvető tételei.

A saját felekezet dogmatikai tanítása.

Az üdvtörténet alapigazságainak vizsgálata; ökumenikus törekvések; Isten mindnyájunkat eggyé tesz Krisztusban.

4. Az egyházi esztendő

Ünnepek, ünnepi időszakok

Az egyházi esztendő ünnepei, ünnepi időszakai, a saját felekezet ünnepei, az ünnepek gyökerei, jelentősége.

Az ünnepek liturgiája.

5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet – etika

A kereszténység/

keresztyénség erkölcsi tanítása

Az ószövetségi és a jézusi etika.

Az ember feladata a világban, felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme és embertársaink iránt.

A keresztény/keresztyén etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet területén.

6. Világvallások

A nagy világvallások alapvető gondolatai

A történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai: a zsidó vallás, az iszlám, a kereszténység.

Az örök világtörvény vallásai: hinduizmus, buddhizmus stb. Mai vallási áramlatok.

7. Kompetenciák

Szövegértelmezés

Bibliai szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének kifejtése.

Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentum elemzése.

Hitvallási irat részletének értelmezése a dogmatikai ismeretek birtokában.

Esetelemzés

Etikai kérdések, mai problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indoklása.

EMELT SZINT

Témakörök

Követelmények

1. Biblia

Ószövetség

Őstörténet, ősatyák.

A választott nép történetének főbb szakaszai, fontos eseményei.

Jézusra vonatkozó próféciák, azok keletkezési körülményei, messiási várakozás.

Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek

Az ószövetségi kánon kialakulása, könyveinek keletkezése és felosztása.

A Tóra.

Újszövetség

Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, megváltó áldozata és feltámadása.

Az apostoli kor – Az apokaliptika.

Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek

Az evangéliumok keletkezésének története és célja, párhuzamok és eltérések, ezek okai, műfaji sajátosságai.

Az apostolok cselekedetei.

Az újszövetségi levelek.

A jelenések könyve.

Kortörténeti ismeretek

Jézus és az apostolok korának történeti háttere, a palesztinai zsidóság vallási élete.

2. Egyháztörténet

Krisztus egyházának története

A Szentlélek munkájáról szóló bibliai tanítás.

Az egyház történelmének kezdetei, fontos fordulópontjai. Kiemelkedő egyháztörténeti személyiségek.

Példák Krisztus elkötelezett követésére.

A saját felekezet története

A saját felekezet kialakulása, annak okai, történetének fontos pontjai, kiemelkedő személyiségei.

3. Dogmatika

Az egyház tanítása

A keresztény/keresztyén egyház tanításának alapvető tételei.

A saját felekezet dogmatikai tanítása.

Az üdvtörténet alapigazságainak vizsgálata.

Ökumenikus törekvések.

Isten mindnyájunkat eggyé tesz Krisztusban.

4. Az egyházi esztendő

Ünnepek, ünnepi időszakok

Az egyházi esztendő ünnepei, ünnepi időszakai.

A saját felekezet ünnepei; az ünnepek gyökerei, jelentősége.

A vasárnap és az egyéb ünnepek liturgiája, liturgikus szövegek.

5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet – etika

A kereszténység/

keresztyénség erkölcsi tanítása

Az ószövetségi és a jézusi etika.

Az ember feladata a világban, felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme és embertársaink iránt.

A keresztény/keresztyén etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet területén.

6. Világvallások, vallási irányzatok

A nagy világvallások alapvető gondolatai

A történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai: a zsidó vallás, az iszlám,

a kereszténység.

Az örök világtörvény vallásai: hinduizmus, buddhizmus, konfucianizmus és taoizmus, sintoizmus.

Mai vallási áramlatok

Alternatív vallási mozgalmak, ezek kialakulásának lehetséges okai.

Különbségtétel ökumené és szinkretizmus között.

7. Egyházismeret

A saját egyház mai élete

A saját egyház jelképei, hitvallásai.

 

Az egyház felépítése, főbb szolgálati területei.

Egyházzene

Az egyház énekkincsének jellemző, kiemelkedő darabjai.

A szűkebb közösség

A gyülekezet, a plébániai közösség, az egyházi iskola története, mai élete.

8. Kompetenciák

Szövegértelmezés

Bibliai szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének kifejtése.

Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentumok elemzése.

Hitvallási irat részletének értelmezése a dogmatikai ismeretek birtokában.

Esetelemzés

Etikai kérdések, mai problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indokolása.

BIBLIAISMERET – HIT GYÜLEKEZETE
ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

(Világnézetileg elkötelezett iskolák részére)

A vizsga formája

Középszinten: szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A biblia érettségi vizsga célja

A bibliaismeret oktatásának feladata, hogy a tanuló megismerje az ó- és újszövetségi Szentírást, és így segítse a tanulót hitének erősödésében, elmélyítésében, keresztény világnézet és életvitel kialakításában. Nem lehet ugyanakkor az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

A bibliaismeret tantárgyi érettségi célja meggyőződni arról, hogy a tanuló:

– ismeri a teljes ó- és újszövetségi Szentírás tartalmát, valamint az egyén, a család és a társadalom más csoportjai, a nemzet és az egész emberiség számára szóló üzenetét;

– tisztában van a Szentírásban lefektetett erkölcsi normákkal, képes azokat a mindennapi élet helyzeteire vonatkoztatni;

– ismeri az egyes témákhoz tartozó legfontosabb szentirati szakaszokat;

– képes a bibliai eseményeket történelmi összefüggéseikben megragadni;

– képes rövidebb bibliai részletek önálló értelmezésére, ismeri a legfontosabb értelmezési szempontokat, módszereket;

– képes a bibliai könyvek értelmezése során lexikonok, kézikönyvek, térképek önálló használatára;

– képes az olvasottakról önállóan véleményt kialakítani;

– képes ismereteit szóban és írásban világosan kifejezni.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakörök

Követelmények

1. Bibliaismeret

Ószövetség

A világ és az ember teremtése, a bűnbeesés, a pátriárkák. Izrael történetének főbb szakaszai, fontosabb eseményei és jelentős vezetői.

Messiási próféciák, és azok beteljesedése, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó időkről szóló próféciák.

Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi ismeretek

A Biblia keletkezése, az ószövetség könyveinek keletkezése és felosztása.

Újszövetség

Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, engesztelő áldozata és feltámadása.

Az apostoli kor.

Alapvető újszövetségi bevezetés-
tudományi ismeretek

Az evangéliumok és az apostolok cselekedetei keletkezésének története és célja.

2. Kortörténeti háttér

Az ószövetségi zsidóság és a nemzetek története

A zsidó nép eredete, pátriárkák, egyiptomi fogság és honfoglalás.
Királyság kora, Izrael és Júda.
Az asszír és a babiloni fogság, a helyreállítás és a diaszpóra.

A korai egyház története

Jézus és az apostolok korának történeti háttere.
A jeruzsálemi gyülekezet története. A kereszténység elterjedésének főbb állomásai és jelentősebb gyülekezetei.

3. Fundamentális teológia

A kereszténység alaptanításai

A megtérés, a bibliai hit, a keresztségek, a kézrátevés, a halottak feltámadása, az örök ítélet.

4. Bibliai ünnepek

Az Úr ünnepei

Mózes könyvében leírt ünnepek ismerete.

5. A keresztény erkölcsi élet – etika

A kereszténység erkölcsi tanítása

Az ó- és újszövetségi etika. A keresztény etika normái a családi élet, a munka és a társadalmi élet területén.

6. Kompetenciák

 

Képesnek kell lennie arra, hogy a Bibliát ne csak olvassa, hanem megadott témák szerint tanulmányozza.

Bibliai eseményeket értelmezzen, azaz azoknak jelentést tulajdonítson.

Etikai kérdéseket, mai problémákat elemezzen.

EMELT SZINT

Témakörök

Követelmények

1. Bibliaismeret

Ószövetség

A világ és az ember teremtése, a bűnbeesés, a pátriárkák. Izrael történetének főbb szakaszai, fontosabb eseményei és jelentős vezetői.

Messiási próféciák, és azok beteljesedése, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó időkről szóló próféciák.

Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi ismeretek

A Biblia keletkezése, az ószövetség könyveinek keletkezése és felosztása.

Újszövetség

Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása, engesztelő áldozata és feltámadása.

Az apostoli kor.

Alapvető újszövetségi bevezetés-
tudományi ismeretek

Az újszövetségi könyvek keletkezésének története és célja.

2. Kortörténeti háttér

Az ószövetségi zsidóság és a nemzetek története

A zsidó nép eredete, pátriárkák, egyiptomi fogság és honfoglalás.
Királyság kora, Izrael és Júda. A királyság, a prófétaság és a papság intézménye.
Izrael és a környező népek kapcsolata.
A birodalmak és a zsidó nemzeti szuverenitás.
Az asszír és a babiloni fogság, a helyreállítás és a diaszpóra.

A korai egyház története

Zsidóság a római uralom alatt. A zsidóság vallási élete, vallási mozgalmak, irányzatok.
Jézus és az apostolok korának történeti háttere.
A jeruzsálemi gyülekezet története. A kereszténység elterjedésének főbb állomásai és jelentősebb gyülekezetei.

3. Fundamentális teológia

A kereszténység alaptanításai

A megtérés, a bibliai hit, a keresztségek, a kézrátevés, a halottak feltámadása, az örök ítélet.

4. Bibliai ünnepek

Az Úr ünnepei

Mózes könyvében leírt ünnepek ismerete. Hanuka, Purim, Jubileumi év.

5. A keresztény erkölcsi élet – etika

A kereszténység erkölcsi tanítása

Az ó- és újszövetségi etika.
A keresztény etika normái a családi élet, a munka és a társadalmi élet területén.

6. Kompetenciák

 

Képesnek kell lennie arra, hogy a Bibliát ne csak olvassa, hanem megadott témák szerint tanulmányozza.

Bibliai eseményeket értelmezzen, azaz azoknak jelentést tulajdonítson.

Etikai kérdéseket, mai problémákat elemezzen.

TERMÉSZETTUDOMÁNY

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A Természettudomány érettségi vizsga célja

A Magyarországon hagyományos természettudományos érettségi vizsgák középszinten egy-egy szakterületben való alapos elmélyedést és tekintélyes lexikális ismeretet követelnek meg. Korunk mennyiségében és összetettségében is rohamosan növekvő ismeretei azonban egyre nehezebbé teszik egy-egy szakterületnek akár csak hozzávetőleges áttekintését is. Emellett pedig fokozódik az igény arra, hogy több diszciplína eredményeit összevessük, s ennek ismeretében döntsünk (például környezetvédelmi vagy egészségügyi kérdésekben). A várakozásnak olyan természettudományokban járatos fiatalok felelhetnek meg, akik képesek a több szempontú elemzésre, a problémák módszeres megközelítésére akkor is, ha lexikális ismereteik egy-egy területen csekélyebbek, mint azt a szaktárgyi érettségik megkívánnák.

A „Természettudomány” érettségi fő célja ennek megfelelően az, hogy egy egységes természetszemléleten alapuló, hatékony gondolati eszköz meglétét igazolja, s egyben elő is mozdítsa. A szaktárgyi érettségikkel szemben nem annyira az adatok, képletek, megoldási sémák ismeretét követeli meg, hanem inkább a tájékozódóképességet, a megoldandó kérdések meglátását és helyes megfogalmazását, a rendelkezésre álló adatok mérlegelését, ábrázolását, az összefüggések fölismerését.

Az érettségi vizsgakövetelmények a biológia, kémia, fizika, valamint a földünk és környezetünk tárgyak szakközépiskolai kerettantervének megfelelően csoportosított részletei – tehát nincs bennük olyan tartalom, mely e tárgyak valamelyikében ne szerepelne. Elmaradtak az inkább lexikális ismereteket tartalmazó részek, de a megjelölt témakörökből sem „kikérdező” (reproduktív tudást váró) jellegű feladatok várhatók, hanem többségében olyanok, melyek a fogalmak ismeretét és az összefüggések átlátását igénylik, a megoldáshoz szükséges konkrét adatokat, szövegeket ugyanakkor magában a feladatban kapja meg a vizsgázó.

Ezért a vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    képes-e összetett probléma elemzésére, a probléma összetevőinek felismerésére;

–    felismeri-e, hogy az egész „több részeinél”;

–    tud-e egy állítást igazolni vagy cáfolni adatok, grafikonok elemzésével;

–    képes-e adatokból, grafikonokból stb. következtetéseket levonni, összefüggéseket felismerni;

–    adott információkról el tudja-e dönteni, hogy felhasználhatók-e adott probléma megoldásához;

–    képes-e kísérletet vagy megfigyelést tervezni (vagy végezni) a probléma és a rendelkezésre álló eszközök ismeretében;

–    felismeri-e az analógiákat és különbségeket egyes jelenségek, rendszerek stb. között;

–    felismeri-e a döntési lehetőséget két, egyaránt lehetséges megoldás között; képes-e a következmények értékelésére kívánatosságuk alapján;

–    képes-e valamely rész szerepének megítélésére a szintek hierarchiájában;

–    képes-e térbeli és időbeli minták elemzésére;

–    tudja-e alkalmazni a szükséges logikai műveleteket (pl. halmazba rendezés, helyes ítéletalkotás, hibás következtetések fölismerése).

Témakörök

Tartalmak

1. Az Univerzum

Idő

A csillagászat tudománytörténeti fejlődésének jelentős állomásai, a Világegyetem kialakulásának főbb elméletei.

A Föld mozgásai és azok földi következményei. Az időmérés eszközei és a naptár. Időszámítással kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.

Alapvető mozgástípusok. Periodikus mozgások, hullámok.

Tér

Tájékozódás a térben: távolságmérés a Földön és tágabb környezetünkben.

A térkép és használata.

Helyzetmeghatározás, koordináta-rendszer.

A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Föld kozmikus környezetének sajátosságai.

A bolygók mozgása, az általános tömegvonzás szerepe.

Fizikai kölcsönhatások, energia

Az energia mérésének módja, formái (mechanikai, elektromágneses, hő) és ezek egymásba alakulása. Az energiamegmaradás és az energia szétszóródása. Gázok állapotváltozásai, halmazállapot-változások közben tapasztalható energiacserék.

Az elektromágneses hullámok spektruma, az egyes tartományok jellemzői. Felhasználásuk, biológiai hatásuk. Lencsék, optika.

A nukleáris kölcsönhatás jellemzői.

2. A Föld

A Föld múltjának megismerése

Módszerek a múlt eseményeinek felderítésére.

Kőzetburok

A Föld gömbhéjas szerkezete és nagyszerkezeti egységei.

A kőzetlemezek mozgása és annak következményei.

Az ásványok és kőzetek fogalma. A kőzetek csoportosítása.

A belső és a külső erők felszínformáló szerepe.

A szárazföldek felszínfejlődésének legfontosabb lépései.

Légkör

A légkör szerkezete, anyagi felépítése és annak változásai.

A légkörben lezajló folyamatok törvényszerűségei, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások.

A légkör szennyezettségének helyi, regionális és globális következményei.

Vízburok

A felszíni és felszín alatti víztípusok főbb jellegzetességei.

Az óceánok és a tengerek földrajzi sajátosságai, a víz mozgásjelenségei és azok következményei.

Halmazállapot-változások. Víz, jég, gőz.

A vízszennyezés helyi és az egész bolygóra kiható problémái.

Természetföldrajzi övezetesség

A szoláris éghajlati övezeteket kialakító tényezők.

Az éghajlati övezetesség meghatározó szerepe a többi természeti tényező jellemzőinek kialakulásában.

A földrajzi övezetek, övek, területek hasonló és eltérő vonásainak bemutatása, jellemzésük. A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata.

3. Életközösségek és populációk

Az élettelen környezeti tényezők

Az élettelen környezeti tényezők és az élőlények kölcsönhatásai.

A talaj, a levegő, a fény és a víz szerepe.

A C, H, O és legfontosabb szervetlen vegyületeinek átalakulásai, körfogásuk a természetben. Rendellenes körforgás (környezetszennyezés) és a helyreállítás módjai (környezetvédelem).

Az élők mint környezeti tényezők

Populáción belüli és populációk közti kölcsönhatások.

Populációk

Létszámuk, sűrűségük, szabályozásuk. Emberi hatások.

Génáramlás a populáción belül: a tulajdonságok öröklődése.

Az ivaros és az ivartalan szaporodás genetikája.

A genetikai változatosság megőrzése a populáción belül. A genetika etikai vonatkozásai.

Populációk átalakulása változó környezetben: mutációk, kiválogatódás. A faj fogalma és tartalma az evolúció elméletében.

Életközösségek

Sokféleségük, stabilitásuk, időbeli átalakulásaik. Pusztulásuk okai, védelmük lehetőségei (természetvédelem).

4. Az élő egyed

Az élő egyed és a környezet kapcsolata

A tűrőképesség, az életmód és a környezet összefüggése.

Az érzékelés, kommunikáció és az életmód kapcsolata.

Az emberi életműködések

A legfontosabb életműködések funkciója, az abban részt vevő alapvető szervek és mechanizmusok.

Az életműködések idegi és hormonális szabályozásának alapelvei.

Az immunrendszer szerepe. A betegségokozó kockázati tényezők, ezek elkerülése (egészségvédelem).

Az egyedfejlődés

Az ember egyedfejlődése és szaporodása. Az egyedi élet kezdete és vége. Etikai kérdések.

5. A sejt

Sejttípusok

A baktérium-, gomba-, növényi és állati sejt fő különbségei.

Sejtek szerveződésének módjai: fonal, telep, szövet.

Sejtalkotók és feladatuk

A sejthártya: anyagcsere, sejtfölismerés.

Mitokondrium: energiatermelés (biológiai oxidáció).

Zöld színtest: fotoszintézis. Sejtmag: örökítés.

A sejtanyagcsere

Életmódok (heterotróf és autotróf), ezek típusai. A lebontó és felépítő folyamatok kapcsolata, energiamérlege.

6. Molekulaóriások

Az óriásmolekulák

jellegzetességei

Típusaik (szénhidrogének, poliszaharidok, lipidek, fehérjék, nukleinsavak). Létrejöttük monomerek összekapcsolódásával.

A szénhidrogének

Kőolajpárlatok és fölhasználásuk, különös tekintettel a környezeti ártalmakra. Halogénezett szénhidrogének és műanyagok, fölhasználásuk, veszélyeik.

A szénhidrátok

A keményítő és a cellulóz fölépítése, tulajdonságai, előfordulása.

A lipidek

Biológiai jelentőségük.

A fehérjék

Képződésük, csoportjaik, hidrolízisük (emésztés).

Biológiai jelentőségük. Tulajdonságaik változása fizikai-kémiai hatásokra (kicsapódás, mérgek hatása).

A nukleinsavak

Alaptípusaik, genetikai jelentőségük.

7. Atomcsoportok (vegyületek, halmazok)

Kötéstípusok

A molekula-, ion-, atom- és fémrács jellemzői, kialakulásuk feltételei. Az első- és másodrendű kötés fajtái. Gyakorlati következményeik: adszorpció, hajszál-csövesség, oldhatóság.

Molekulák

A kovalens kötés kialakulása. Kötő és nemkötő elektronpárok, delokalizáció.

A polaritás magyarázata az elektronegativitás és a molekulaszerkezet alapján.

Anyagi halmazok

Gázok: egyesített gáztörvény (Kelvin-skála), Avogadro törvénye és értelmezésük.

Folyadékok: oldatok, koncentrációjuk, sűrűségük. Anyagáramlás gázokban és folyadékokban (diffúzió).

Kristályok: a rácsszerkezet és a fizikai tulajdonságok kapcsolata.

Átalakulások

Fizikai és kémiai átalakulás.

Mechanikai és termikus kölcsönhatások, mechanikai megmaradási törvények, az I. főtétel. A folyamatok iránya, irreverzibilitás.

A halmazállapot-változások, értelmezésük, jelentőségük. Exo- és endoterm reakciók.

A változás (reakció) sebessége, a dinamikus egyensúly.

A reakciósebességet befolyásoló tényezők (hőmérséklet, koncentráció, katalizátorok).

Reakciótípusok

Sav-bázis és redoxireakciók, a kondenzáció és a hidrolízis. Polimerképződés.

8. Atomok, elemi részek

Elemi részek

Proton, neutron, elektron, ion.

Az elektron kettős természete.

A foton, a fény kettős természete.

Az atom

Az atom felépítése: az atommag összetétele, az elektronburok.

Maghasadás, magfúzió. A napsugárzás hatása a földi életre. A radioaktív sugárzások fajtái, jellemzői.

Az atomenergia felhasználása. A sugárvédelem alapjai.

Kémiai elemek

A kémiai elem.

A periódusos rendszerben megnyilvánuló alapvető tendenciák, szabályszerűségek.

LATIN NYELVI

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A latin nyelv érettségi vizsga célja

Az élő nyelvek tanulásakor megismerhető más kultúrák a latin esetében térbeli helyett időbeli eltérést mutatnak: saját európai és nemzeti múltunk jelentős kulturális értékeinek felfedezését. Az élő nyelvek köznapi beszédhelyzetekben történő alkalmazásával szemben latin nyelvtudásukat a vizsgázók írott szövegek megértéséhez alkalmazzák, mely szövegek az egyidejű emberi kapcsolatok kialakításának lehetősége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak.

A tantárgy vizsgájának célja kettős. Vizsgálja egyrészt a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát, másrészt pedig Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről, szakaszairól, megjelenési formáiról elsajátított ismereteket, ennek keretében az antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatát.

A latin érettségi vizsgájának célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    képes-e a pontos szövegértésre, azok megfelelő szóbeli előadására és fordítására;

–    rendelkezik-e a más idegen nyelvek tanulására is érvényes grammatikai tudatossággal;

–    képes-e az európai kultúra alapjairól szerzett ismeretei közvetítésére, ezek összekapcsolására a magyar kultúrával.

A nyelvtudás nehezen meghatározható, sok elemből összetevődő fogalom: különböző nyelvi, szociális és pszichológiai ismeretek és képességek összessége. A követelményeket ezt figyelembe véve a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozzuk meg: készségek és nyelvi eszköztár. Az összetett célrendszer sajátos témák megadásával is jár. A kulturális ismeretek és az azok forrásaiként szolgáló szöveganyag egymással szervesen összefüggő rendszerként foghatók fel.

A vizsga két szintje közötti különbség a megértendő, illetve lefordítandó szövegek fajtájában, összetettségében, terjedelmében, a nyelvi készségek, lexikai és leíró nyelvtani ismeretek elsősorban mennyiségi különbségében, valamint a feladatok típusában mutatkozik meg.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

1. Készségek

Olvasás és beszédkészség

A humanista vagy restituált kiejtési szabályok egyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg helyes felolvasása, valamint a másik kiejtési rendszer szabályainak ismerete.

Hexameterben, illetve disztichonban írott verses szövegek megfelelő ritmusú felolvasása.

A témakörök forrásanyagában megadott szerzők mindegyikétől legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes, emlékezetből való (memoriter) felidézése.

Szövegértés, fordítás

Írásban: ismeretlen, egyszerű (a klasszikus nyelvi normáknak megfelelő, bevezetéssel, esetleg kommentárral könnyített vagy az emelt szinthez képest rövidebb) eredeti latin szöveg kifogástalan lefordítása nyomtatott szótár segítségével.

Szóban: egyszerűbb, ismert, eredeti latin szöveg segédeszköz nélküli, kifogástalan lefordítása és értelmezése a szöveg szókincsének pontos ismeretében.

2. Nyelvi eszköztár

 

Adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerése, utóbbiak elemzése és képzési szabályaik bemutatása.

A latin leíró nyelvtan alaktana, a rendes és rendhagyó alakjainak ismerete és képzése; a mondattan főszabályainak ismerete és alkalmazása.

Ismert latin szövegből a legfontosabb stilisztikai eszközök kiemelése és bemutatása.

3. Témák

Források

Legalább az alábbi szerzők valamely eredeti művének vagy műrészletének nyelvi és tartalmi szempontú ismerete:

Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus.

Alapvető ismeretek legalább a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről.

Kulturális ismeretek

A klasszikus antikvitásra vonatkozó, a fenti forrásokhoz kapcsolható legfontosabb földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti ismeretek.

Alapvető ismeretek a latin nyelvű műveltség területeiről, időbeli és térbeli elterjedéséről, annak fontosabb szakaszairól.

Ismeretek a klasszikus antikvitás mindennapi életéről, az életkörülményekről, a társadalmi érintkezés szokásairól, az adott társadalom alapértékeiről, az ünnepekről és rítusokról.

Annak bizonyítása, hogy a vizsgázó tisztában van a megismert kulturális értékek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára tett hatásával, ismeri e kapcsolatrendszer legfontosabb, elsősorban az általa megismert forrásokhoz köthető elemeit.

4. Egyéb készségek

 

A szövegkörnyezetből ismeretlen nyelvi elemekre következtés készségei és technikái.

Különféle szótárak, tanulóknak készült leíró nyelvtan és egyéb segédeszközök önálló használata.

A nyelvtanulási célok elérését lehetővé tevő stratégiák, módszerek és segédeszközök alkalmazása.

A latin nyelvű szövegek fordításakor és értelmezésekor más műveltségi területekhez kapcsolódó ismeretek és készségek alkalmazása.

EMELT SZINT

Témakör

Követelmények

1. Készségek

Olvasás és beszédkészség

A humanista és restituált kiejtési szabályok bármelyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg egyformán helyes felolvasása.

Hexameterben, disztichonban, lírai strófákban, iambikus formában vagy hendecasyllabusban írt verses szövegek megfelelő ritmusú felolvasása.

A témakörök forrásanyagában megadott szerzők mindegyikétől legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes, emlékezetből való (memoriter) felidézése.

Szövegértés, fordítás

Írásban: ismeretlen, nyelvileg, tartalmilag összetettebb (esetleg a klasszikus nyelvi normáktól valamelyest eltérő) eredeti latin szöveg nyomtatott szótár segítségével történő kifogástalan lefordítása.

Szóban: nyelvileg vagy tartalmilag összetettebb, a források közt megjelölt szerzőktől származó ismeretlen szövegrészletek fordítása és értelmezése segítő kérdések alapján.

2. Nyelvi eszköztár

 

Adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerése, utóbbiak elemzése és képzési szabályaik bemutatása.

A latin leíró nyelvtan alaktanának rendes és rendhagyó alakjai, ezek képzése, a mondattan fő- és mellékszabályainak ismerete és alkalmazása.

Ismert vagy az érettségi vizsgán lefordított latin szövegből a legfontosabb stilisztikai eszközök kiemelése és bemutatása.

3. Témák

Források

Legalább az alábbi szerzők valamely eredeti művének vagy műrészletének nyelvi és tartalmi szempontú ismerete:

Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Titus Lucretius Carus, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Lucius Annaeus Seneca, Cornelius Tacitus.

Alapvető ismeretek legalább a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről.

Kulturális ismeretek

A klasszikus antikvitásra vonatkozó, a fenti forrásokhoz kapcsolható legfontosabb földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti ismeretek.

Alapvető ismeretek a latin nyelvű műveltség területeiről, időbeli és térbeli elterjedéséről, annak fontosabb szakaszairól.

Ismeretek a klasszikus antikvitás mindennapi életéről, az életkörülményekről, a társadalmi érintkezés szokásairól, az adott társadalom alapértékeiről, az ünnepekről és rítusokról.

Annak bizonyítása, hogy a vizsgázó tisztában van a megismert kulturális értékek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára tett hatásával, ismeri e kapcsolatrendszer legfontosabb, elsősorban az általa megismert forrásokhoz köthető elemeit.

4. Egyéb készségek

 

Szövegkörnyezetből ismeretlen nyelvi elemekre következtetés készségei és technikái; különféle szótárak, tanulóknak készült leíró nyelvtan és egyéb segédeszközök önálló használata.

A nyelvtanulási célok elérését lehetővé tevő stratégiák, módszerek és segédeszközök alkalmazása.

A latin nyelvű szövegek fordításakor és értelmezésekor más műveltségi területekhez kapcsolódó ismeretek és készségek alkalmazása.

EMBERISMERET, ETIKA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszint: írásbeli és szóbeli.

Emelt szint: írásbeli és szóbeli.

Az emberismeret, etika érettségi vizsga célja

Az emberismeret, etika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    rendelkezik-e azokkal a kommunikációs készségekkel és tárgyi ismeretekkel, amelyek képessé teszik, hogy az erkölcsi dilemmákat, döntési helyzeteket felismerje, értelmezze és érvelni tudjon saját választásai mellett;

–    megismerkedett-e a különböző etikai érvelésmódok alapelveivel és belső logikájával;

–    ismeri-e a filozófiai antropológiai és az etika alapfogalmait;

–    tisztában van-e a civilizációnkban általánosan elfogadott erkölcsi alapértékek jelentőségével, és képes-e ezeket értelmezni meghatározott élethelyzetek összefüggésében;

–    szert tett-e az ember erkölcsi méltóságától elválaszthatatlan személyi felelősség dimenzióinak mélyebb belátására.

Az emberismeret, etika érettségi vizsga tematikája felöleli az etikai reflexió alapvető szintjeit (lelkiismeret, társas kapcsolatok, közerkölcs stb.), illetve egy-egy életterület erkölcsi kérdéseit (munka, szexualitás, kisebbségi helyzet). Ezeket a vizsgázó a középszintű vizsgán személyes tapasztalatai és középiskolában elsajátított ismeretei (pl. történelmi, irodalmi, társadalomismereti, pszichológiai és etikai) alapján értelmezi. Mindez alkalmat ad arra, hogy bizonyítsa jártasságát az emberi kapcsolatok világában, a különféle etikai érvelésmódok és értéktételezések területén, valamint arra, hogy felismerjen értékdilemmákat és ezekben állást foglaljon. E feladat alapvetően induktív jellegű: kiindulópontja egy élethelyzet értelmezése. Az emelt szintű vizsga keretében a vizsgázó számot ad az etika egyes területein szerzett fogalmi ismereteiről, bizonyítja jártasságát az erkölcsi hagyományban. Az elvont meghatározások és érvelésmódok bemutatását olvasmányokból, élethelyzetekből merített példák tehetik személyessé és szemléletessé.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

1. Az emberi természet

A biológia, a történelem, a pszichológia és az etika emberfogalma.

A gondolkodó-, a társas- és az alkotó lény.

2. Az erkölcsi lény

Az erkölcsi személyiség kialakulása az egyén szocializációja során.

A szabadság fogalma, szabadságfelfogások.

3. Az erkölcsi cselekedet

Szokáserkölcs, tekintélyelv, lelkiismereti szabadság, konszenzus.

Felelősség.

4. Az etika megalapozása

Meggyőződés, hit, kétely, nyitottság, előítélet, tolerancia.

Az erkölcsi ítélet. Életformák sokfélesége.

5. Az erények és a jellem

Az európai civilizáció általános alapértékei.

Adottságok, körülmények. Önismeret, önnevelés, a jellem fejlődése.

6. Társas kapcsolatok

Az erkölcsi párbeszéd pszichológiai és szociokulturális dimenziói.

Segítség, részvét, szolgálat, kölcsönösség.

Barátok és ellenfelek. Szeretet, hűség, harc.

A családi élet erkölcsi kérdései.

Szerelem, házasság, szexualitás. Az emberi méltóság.

7. Erkölcs és társadalom

Emberi alapjogok, kötelességek.

Közbeszéd, szólásszabadság.

Konfliktusok, konfliktusok kezelése.

Hazaszeretet.

Munkaerkölcs. Erkölcs és gazdaság.

Társadalmi igazságosság.

8. Vallás és erkölcs

A kereszténység erkölcsi tanításának lényege.

A zsidó-keresztény hagyomány hatása az európai civilizáció fejlődésére.

Valláserkölcs és világi etika.

9. Korunk erkölcsi kihívásai

A tudományos-technológiai haladás erkölcsi dilemmái.

Élet és tudomány: születésszabályozás, géntechnológia, a méltóságteljes halál.

Az ember és más élőlények. Az állatvédelem etikai alapjai.

Környezeti etika.

EMELT SZINT

Témakör

Követelmények

1. Az emberi természet

Az ember mint élőlény és szellemi lény. Az öntudat fogalma és az erkölcsi személyiség.

A társas kapcsolatok szerepe az öntudatos én kialakulásában.

2. Az erkölcsi lény

Az ember történetisége.

Az erkölcsi cselekedetek motiválói.

3. Az erkölcsi cselekedet

A hagyomány értelme.

A jó és a rossz megkülönböztetése. A szenvedés tapasztalata és a rossz eredete.

Szabadság és meghatározottság. Szándék és következmény.

A tetteinkért és a mások sorsáért viselt felelősség.

4. Az etika megalapozása

Materiális értéketikák (tekintélyelvű, természetjogi és konvencionális érvelésmódok).

Az etikai formalizmus (kötelesség- és haszonelvű elméletek, konszenzus-etikák).

Személyközpontú etikai tanítások (felelősség- és dialógus-etikák).

Az erkölcsi törvények.

5. Az erények és a jellem

Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban.

Önismeret és önnevelés.

6. Társas kapcsolatok

Erkölcs és jog, erkölcs és politika.

Állampolgári erények (kímélet, részvét, áldozat másokért).

Az emberi jogok.

Törvénytisztelet és polgári engedetlenség.

7. Erkölcs és társadalom

 

8. Vallás és erkölcs

A keresztény erkölcsi tanítás lényege.

Valláserkölcs és világi etika.

Természet feletti uralom, nemi szerepek, nemzet és egyetemes emberiség, törvénytisztelet, polgári engedetlenség – különböző álláspontok.

9. Korunk erkölcsi

kihívásai

A tudományos-technológiai haladás erkölcsi dilemmái.

Az ember és más élőlények.

Az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzése.

Környezeti etika.

A jövő nemzedékekért viselt felelősség.

TÁRSADALOMISMERET

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A társadalomismeret elsősorban abban különbözik a többi vizsgatárgytól, hogy belső elágazásokat, alternatívákat tartalmaz. Konkrétan ez az jelenti, hogy a 11. évfolyamon két, egymástól eltérő szemléletű tananyagból – pszichológia vagy gazdasági ismeretek – választhatnak a tanárok, illetve a diákok. Az érettségi vizsga általános követelményeiben mindez úgy érvényesül, hogy a Társadalomismeret követelményei mellé választandó Pszichológia vagy a Gazdasági ismeretek vizsgarész önálló célrendszerrel és követelményekkel jelenik meg.

A társadalomismeret vizsgakövetelményei interdiszciplináris jellegűek. E vizsgatárgy ugyanis nagyon sokféle tudományterület elemeit ötvözi: pl. a szociológia, a közgazdaságtudomány, a politológia, a jogtudomány, a szociálpszichológia, a filozófia. A követelmények annak megmutatását kérik számon a vizsgázótól, hogy milyen mértékben jutott el különböző társadalmi kérdések és problémák megismeréséhez és értelmezéséhez.

A Társadalomismeret érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    ismeri-e a társadalom alapvető szerkezetét, illetve a társadalmi viszonyok legfőbb sajátosságait;

–    megismerkedett-e a különböző társadalmi együttélési szabályokkal, a jog alapelveivel, saját jogaival és kötelességeivel, az állam intézményeivel, valamint a gazdaság működésével;

–    foglalkozott-e a közvetlen környezet és a tágabb környezet összefüggéseivel, tudatosította-e az úgynevezett globalizáció előnyeit és hátrányait;

–    meg tud-e fogalmazni konkrét példák, esetek segítségével különböző értékrendeket, gondolkodási és cselekvési mintákat.

Az emelt szintű vizsga célja a fentieken túl annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    rendelkezik-e a felsőoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

–    tisztában van-e azzal és annak következményeivel, hogy az ember olyan individuum, aki társadalomban, annak különböző szintű közösségeiben él;

–    képes-e a környezetében történő eligazodásra, a társadalmi beilleszkedésre, a tudatos életvezetésre, van-e reális önismerete;

–    felkészült-e a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén;

–    ismeri-e az ezredforduló alapvető modernizációs és globális folyamatait és azok nemzetközi, illetve hazai hatásait;

–    milyen szintű együttműködési és problémamegoldó kézséggel rendelkezik.

„A” változat

PSZICHOLÓGIA

„B” változat

GAZDASÁGI ISMERETEK

A Pszichológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    ismeri-e az ember vizsgálatának tudományos – történeti módszereit, a pszichológia és az emberrel foglalkozó más tudományok (szociológia, filozófia, etika) közös, illetve eltérő megközelítési módjait;

–    ismeri-e az emberi természet sokrétűségét, a szervezeti és környezeti tényezők bonyolult kölcsönhatásait, a kontinuitást és diszkontinuitást a fejlődésben és az emberi személyiség változásaiban;

–    képes-e a szűkebb és tágabb értelemben vett emberi csoportok, közösségekben zajló folyamatok megértésére, a mások iránti tiszteletre;

–    ismeri-e a saját élete szempontjából legfontosabb kapcsolatok pszichológiai jellegzetességeit, a nemi identitás és szerepvállalás, a családi élet jellegzetességeit.

Az emelt szintű érettségi vizsga célja a fentieken túl annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    megismerte-e a modern tudomány emberképét, világosan látja-e, hogy a lelki jelenségek és tulajdonságok az egyén és a környezet közötti bonyolult kölcsönhatások következményeképpen alakulnak ki;

–    ismeri-e az ember társas természetét, a “mások” szerepét és jelentőségét a fejlődésben és az élet során. Ismeri-e a saját élete szempontjából legfontosabb kapcsolatok pszichológiai jellegzetességeit, a nemi identitás és szerepvállalás, a családi élet jellegzetességeit;

–    különbséget tud-e tenni az emberre vonatkozó tudományos, illetve játékos vagy felületes állítások, előfeltevések között;

–    tudja-e az emberi természet sokrétűségét, a szervezeti és környezeti tényezők bonyolult kölcsönhatásait, a kontinuitást és diszkontinuitást a fejlődésben és az emberi személyiség változásaiban.

A Gazdasági ismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    megismerte-e a piacgazdaság alapintézményeit, a gazdasági szereplőket, a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket, feltételeket;

–    megismerte-e a piacgazdaság törvényszerűségeit, ki tudja-e fejteni, hogyan hatnak azok a saját életére;

–    tudja-e, hogy milyen lehetőségeket kínál az üzleti szféra;

–    ki tudja-e fejteni önálló véleményét az előírt gazdasági témák bármelyikéről, tudja-e vázolni megoldási javaslatait a gazdasági élettel összefüggő problémákról;

–    megismerte-e a vállalkozói és a munkavállalói életpálya választásának előnyeit és hátrányait;

–    mit tud a munkaerőpiacon érvényes írott és íratlan szabályokról.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

TÁRSADALOMISMERET

A társadalmi szabályok

 

A társadalmi együttélés alapvető szabályai, eredetük és rendeltetésük, változásaik.

Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony.

Jogi alapismeretek

Az egyén és a jog

Alapvető jogok és kötelességek, különös tekintettel az emberi, gyermeki és diákjogokra és kötelességekre.

A családi és közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmái.

Ügyeink intézése

Tájékozódás az ügyek intézésében: annak ismerete, hogy milyen problémával hogyan és hova lehet fordulni.

Állampolgári ismeretek

Intézményrendszer

Magyarország állam- és közigazgatási intézményrendszere, az alkotmányosság és a demokrácia alapelvei.

A mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszere. Az európai integráció kérdései.

A család és a felnőtté válás

 

A családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései; családi konfliktushelyzetek.

A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett változások a globalizáció korában.

A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a „harmadik világban”, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és más európai országokban.

Kultúra és közösség

 

A társadalom, kultúra, természeti és társadalmi környezet fogalmai.

A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség fogalmainak jelentése, a magyar nemzettudat néhány sajátossága.

A társadalmi viszonyok

Társadalmi problémák

Társadalmi problémák azonosítása.

Jogok és kötelességek, szerepek és konfliktusok a munka világában.

A gazdasággal kapcsolatos alapfogalmak: megélhetés, szükségletek, termelés, fogyasztás, csere, érdek, pénz, piac. Szegénység és gazdagság.

A technológiafüggő életmód jelentése, a fogyasztó „szabadsága” és kiszolgáltatottsága.

Az ökonómiai és ökológiai összefüggések.

A helyi társadalom

A helyi társadalommal kapcsolatos kérdések, konfliktusok.

Az új gazdasági és társadalmi világrend

 

A technológiai-gazdasági fejlődés dinamikája és világnézeti előfeltevései.

A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció összefüggései.

Az új gazdasági és társadalmi világrend

 

Az informatikai és távközlési rendszerek hatásai a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyközi érintkezés átalakulására.

Kultúra és globalizáció

Hitek és remények

Az ezredforduló szellemi és vallási helyzete.

A technológiai-gazdasági fejlődés hatása a mindennapi életre

A munkába lépés, pályaválasztás lehetőségei, a munkavállalói stratégiák a mai gazdaságban. A munka világának átalakulása.

Az életmód átalakítása

 

Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában.

A növekedés határai

 

A bioszféra-válság társadalmi és gazdasági összefüggései.

A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés természeti környezetre gyakorolt hatásai.

A fenntartható fejlődés

A technológiai és gazdasági szemléletváltás szükségessége és lehetőségei.

A fenntartható társadalom politikai és gazdasági alapelvei.

„B” GAZDASÁGI ISMERETEK

A vállalkozás, vállalkozó

 

A vállalkozások fő ismérvei (kockázat, innováció, piac- és nyereségorientáció).

A vállalkozókra jellemző tulajdonságok.

A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban

 

A főbb gazdasági szereplők (kis-, közép-, nagyvállalatok, multinacionális vállalatok).

A tulajdonformák.

A vállalkozási formák fő jellemzői.

A gazdasági környezet

 

A gazdasági körforgás folyamata (háztartások – cégek – kormányzat).

A pénz kialakulása, jellemzői. Bankrendszer.

A fő makrogazdasági mutatók (GDP, GNP).

A gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső, belső egyensúly, infrastruktúra fogalma – néhány hazai példa és adat.

A marketing alapjai

 

A piac fogalma és jelentősége, a kereslet–kínálat törvényszerűségei.

A marketingszemlélet és a stratégiai gondolkodás lényege. A szegmentáció fogalmát és a célpiac behatárolásának jelentősége. A swot analízis és a marketingmix elemeinek ismerete.

Vállalkozások finanszírozása

 

A saját forrás és az idegen forrás meghatározása példák segítségével. A hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak: kamat, futamidő, fedezet, saját erő. A tőzsde, részvény, kötvény fogalma.

Fogyasztó a piacgazdaságban

 

Fogyasztás, beruházás, megtakarítás a háztartásban.

A megtakarítás formái.

Szükségletek, preferenciák, a szükségletek rangsorolása (Maslow).

A fogyasztó jogai.

Nemzetközi kereskedelem

 

A külkereskedelem jelentősége és a nemzetközi kereskedelem korlátozó eszközei (vám, kvóták, szubvenció, dömping).

Hazánk részvétele a nemzetközi gazdasági szervezetekben (IMF, Világbank, GATT-WTO).

Az Európai Unió gazdasági szervezetei.

Az EU fő gazdaságszervező elvei (szabad munkaerő és tőkeáramlás, egységes valuta).

„A” PSZICHOLÓGIA

A test és a lélek, az emberi én és a tudat

 

A lelki jelenségek és a személyiség szervi alapjai.

Az én és a tudat fogalmainak legfontosabb értelmezései.

A kognitív funkciók

Az emberi érzékelés és észlelés legfontosabb sajátosságainak ismerete.

A legfontosabb megismerő funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) és az azokra vonatkozó kutatási eredmények ismerete.

A beszéd és a kommunikáció

 

A nyelv társadalomban szerepének ismerete.

A verbális és nem verbális kommunikáció legfontosabb jellegzetességei.

A kommunikáció, tömegkommunikáció társadalmi hatása.

A motiváció, az érzelmek és az akarat

 

A motiváció szerepe, fajtái és megnyilvánulási módjai az állatok és emberek életében.

Az emberi szexualitás, utódgondozás, valamint az agresszív viselkedés motivációs háttere.

A szocializáció folyamata a személyiség és a társas jelenségek

 

A gyermek fejlődésének legfontosabb állomásai.

A legfontosabb társas hatások (azonosulás, konformizmus, szociális tanulás) ismerete.

Lelki egészség és betegség

 

A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága, a testi és lelki egészség értelmezései.

A devianciák, az antiszociális viselkedés és lelki betegségek fajtái, feltételezett háttere, a korrekció lehetséges módjai.

EMELT SZINT

Témakör

Követelmények

TÁRSADALMI ISMERETEK

A társadalmi szabályok

 

A társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása.

Szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog közötti viszony.

A szabályok változásai, a törvények és törvényhozók szerepe.

Jogi alapismeretek

Az egyén és a jog

Tájékozódás az alapvető jogi ismeretekben: alapvető jogok és kötelességek, különös tekintettel az emberi, gyermeki és diákjogokra és kötelességekre.

A családi és közösségi élet erkölcsi és jogi dilemmái.

A szerződések alapvető formai és tartalmi követelményei, a jogorvoslati lehetőségek, a polgári és büntetőeljárás szereplői és szakaszai.

Ügyeink intézése

Tájékozódás az ügyek intézésében, annak ismerete, milyen problémával hogyan és hova lehet fordulni.

A legfontosabb iratminták, beadványok ismerete.

A gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények.

Állampolgári ismeretek

Intézményrendszer

Magyarország állam- és közigazgatási intézményrendszere, az alkotmányosság és a demokrácia alapelvei és működése.

A mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszere. A legfontosabb nemzetközi szervezetek.

Globalizációs kihívások a mai Magyarországon – az európai integráció kérdései.

A család és a felnőtté válás

 

A család funkciói és történelmi változásai. Nemi szerepek a családban és a társadalomban.

A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett változások a globalizáció korában.

A feminizmus törekvései.

A családi konfliktushelyzetek, a családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései.

Tájékozódás a népességszám és a várható életkor alakulásának mai mutatóiban Magyarországon. A demográfiai robbanás társadalmi és gazdasági okai a „harmadik világban”, a népesség csökkenésének és elöregedésének problémái hazánkban és más európai országokban.

Kultúra és közösség

Egyén, közösség, társadalom, kultúra, természeti környezet és kulturális környezet fogalmai.

A tanulás és szocializáció összefüggései.

Az önazonosság és a társadalmi hovatartozás kérdései.

A nemzet, állam, etnikum, többség és kisebbség, magánérdek, közakarat, közjó, autonómia és szolidaritás, társadalmi igazságosság fogalmainak jelentése, a magyar nemzettudat sajátosságai.

A politikai és szociális jogok, a kisebbségek helyzete és jogai.

Társadalmi viszonyok

 

A társadalmi problémák azonosítása, összetevőik felismerése, önálló véleményalkotás.

A társadalom életének alapfogalmai: társadalmi cselekvés, társadalmi viszony, munkamegosztás, intézményesülés, hatalom.

A mai magyar társadalom rétegződése.

A reklám, a pazarló fogyasztás és a jóléti állam összefüggései.

A helyi társadalommal kapcsolatos kérdések, konfliktusok.

A településszerkezet változásai a mai Magyarországon, a város és falu különbségei, az urbanizációs és regionális problémák.

Az új gazdasági és társadalmi világrend

 

A technológiai-gazdasági fejlődés dinamikája és világnézeti előfeltevései.

A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció összefüggései.

Kultúra és globalizáció

 

Az informatikai és távközlési rendszerek hatásai a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyközi érintkezés átalakulására.

A szakértelem szerepe és a specializáció veszélyei.

Az életmód átalakulása

 

A hatékonyságelv és a gazdasági világverseny következményei.

A civilizációs és környezeti ártalmak jelentése.

A környezet- és egészségvédelem főbb területei, elvei és intézményei.

Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában.

A növekedés határai

 

A bioszféra-válság társadalmi és gazdasági összefüggései.

A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés természeti környezetre gyakorolt hatásai.

A környezetszennyezés, az ipari és kommunális hulladék növekedésének és kezelésének kérdései, a megelőzés és újrahasznosítás problémái.

A Föld túlnépesedésének ökológiai és szociális következményei.

A környezetkímélő magatartás elterjedését ösztönző, illetve gátló kulturális, gazdasági és politikai feltételek.

A fenntartható társadalom politikai és gazdasági alapelvei.

„B” GAZDASÁGI ISMERETEK

Vállalkozás, vállalkozók

 

A vállalkozás fogalma, megadott információk alapján annak eldöntése, hogy adott tevékenység mennyiben minősül vállalkozásnak.

A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban

 

A napi sajtóban megjelenő makrogazdasági elemzések és előrejelzések értelmezése.

Önálló vélemény a magyar gazdaság állapotáról a hazai növekedési, foglalkoztatottsági, munkanélküliségi, pénzügyi adatok alapján.

A magyar gazdaság főbb célkitűzéseinek ismerete.

A különböző tulajdonformák jellemzése.

A gazdasági környezet

 

A jelentősebb gazdasági törvények ismerete.

A marketing alapja

 

Példák a piackutatási eszközökre. A kérdőív-készítés fő jellemzőinek ismerete.

Az információk megjelenítésének egyszerűbb formái: grafikonok, diagramok.

Vállalkozások finanszírozása

 

Egy vállalkozás nyereségének és veszteségének kiszámolása.

Fogyasztó a piacgazdaságban

 

A különböző megtakarítási formák összehasonlítása.

Nemzetközi kereskedelem

 

Magyarország EU-csatlakozásából következő gazdasági előnyök és hátrányok ismerete.

„A” PSZICHOLÓGIA

A test és a lélek, az emberi én és a tudat

 

A lelki jelenségek és a személyiség szervi alapjai.

Az én és a tudat, illetve a módosult tudatállapotok fogalmainak ismerete.

Az emberrel foglalkozó tudományok, ezen belül a pszichológia legfontosabb alapfeltevései, megközelítési módjai.

Az egyéni és társas pszichológiai jelenségek összefüggéseinek felismerése.

A kognitív funkciók

Az emberi érzékelés és észlelés legfontosabb sajátosságai.

A legfontosabb megismerő funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás), valamint az azokra vonatkozó korszerű kutatási eredmények ismerete.

Az emberi és állati tanulás sajátosságainak ismerete.

A megismerés és a motiváció összefüggéseinek ismerete.

A kognitív funkciók fejlődésének legfontosabb állomásai.

A beszéd és a kommunikáció

A nyelv társadalmi szerepének ismerete.

A verbális és nem verbális kommunikáció legfontosabb jellegzetességei.

A kommunikáció, tömegkommunikáció mai társadalomban betöltött szerepe és hatása.

A motiváció, az érzelmek és az akarat

 

A motiváció szerepe, fajtái és megnyilvánulási módjai az állatok és emberek életében.

Az érzelmek szerepe a motivációk körében.

Az emberi szexualitás, utódgondozás, valamint az agresszív viselkedés motivációs háttere.

A szocializáció folyamata a személyiség és a társas jelenségek

Az emberi élet és fejlődés társas jellege.

A család és a szülői szerep mai jellegzetességei.

A gyermek fejlődésének legfontosabb állomásai.

A legfontosabb társas hatások (azonosulás, konformizmus, szociális tanulás) ismerete.

A társas alakzatok legfontosabb jellegzetességei, a csoport vizsgálatának módszerei.

Lelki egészség és betegség

 

A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága, a testi és lelki egészség értelmezései.

A nehézségekkel való megküzdés lelki mechanizmusai.

A devianciák, az antiszociális viselkedés és lelki betegségek fajtái, feltételezett háttere, a korrekció lehetséges módjai.

AZ EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET,

ETIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

Bevezetés

Az Ember- és társadalomismeret, etika a Nemzeti alaptanterv (és a NAT felülvizsgálat során keletkezett új tervezet) szellemiségét hordozó integrált műveltségi terület, amely két modultantárgy – az Emberismeret és etika, valamint a Társadalomismeret – alternatívájaként jelenik meg. Mindez azt jelenti, hogy a két modultárgy önálló érettségi követelményrendszere mellett szükségesnek látszott egy összevont, komplex változat kialakítása is. Legfőképpen azért, mert az emberre vonatkozó lélektani, szociológiai, filozófiai, etika stb. ismereteket, illetve az erkölcsi nevelés kérdését nem lehet elszakítani (önálló tantárgy keretében megjeleníteni) a társadalmi-politikai viszonyok bemutatásától. Ezek szervesen összetartoznak mind a diákok fejében, mind a tananyagban.

Az ember- és társadalomismeret, etika érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsga legfontosabb célja az, hogy a diákok jelenre vonatkozó – ember- és társadalomismereti – tudása minél személyesebb és élményszerűbb (személyes tapasztalataikra épülő) legyen. Nagyon fontos cél az is, hogy a tananyag, illetve követelményrendszer jellegét és elrendezését ne a különböző szaktudományok (amúgy is leegyszerűsített) rendszere adja, hanem a tárgy pedagógiai funkciója. A fő cél tehát az, hogy az ember- és társadalomismeret, etika segítse a diákok szocializációját, erősítse problémaérzékenységüket, döntéskészségüket – az életben való eligazodásukat.

A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    ismeri-e az ember természeti és társadalmi meghatározottságát;

–    tisztában van-e az emberi szabadság és meghatározottság mibenlétével;

–    megismerkedett-e az érték, illetve az értékelés fogalmával;

–    ismeri-e az értékrend fogalmát;

–    tud-e érvelni olyan szituációkban, ahol különböző értékek ütköznek;

–    tudja- értelmezni a különböző együttélési szabályokat, tud-e különbséget tenni közöttük;

–    megismerkedett-e a jog alapelveivel, saját jogaival és kötelességeivel, az állam intézményeivel;

–    képes-e a környezetében történő eligazodásra, a társadalmi beilleszkedésre, a tudatos életvezetésre, van-e reális önismerete;

–    milyen szintű együttműködési és problémamegoldó kézséggel rendelkezik;

–    tudatosan viszonyul-e a környezetében – család, párkapcsolat, baráti kör iskola – élő emberekhez és közösségekhez;

–    foglalkozott-e a közvetlen környezet és a tágabb környezet összefüggéseivel;

–    ismeri-e a tágabb környezet, Magyarország alapvető társadalmi és politikai viszonyait;

–    megismerkedett-e az alapvető globális kihívásokkal.

Az emelt szintű vizsga célja a fentieken túl annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    rendelkezik-e a felsőoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

–    felkészült-e a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén;

–    ismeri-e az ezredforduló alapvető modernizációs és globális folyamatait és azok nemzetközi, illetve hazai hatásait;

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA

1. Az ember mint biológiai, társadalmi és szellemi lény

Az ember különböző meghatározottságai

A természeti és társadalmi meghatározottságból fakadó jellemzők, lehetőségek és korlátok.

Az ember különböző

közösségek tagja

Az ember egyidejűleg különböző közösségekhez tartozó lény.

2. Az ember mint meghatározott és szabad, értékelő és erkölcsi lény

Az értékek

Az értékek különbözősége és ütközéseik

Szabadság, identitás

és önértékelés

A szabadság, az identitás, a lelkiismeret és az önértékelés fogalma.

3. Szokás, erkölcs és jog

Az együttélés

alapvető szabályai

A szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog eredete, rendeltetésük, változásaik, viszonyaik.

Alapjogok

A gyermeki, a diák- és az emberi jogok.

4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok

A család

A családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései; családi konfliktushelyzetek.

A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett történelmi változások.

Párkapcsolatok

Nők és férfiak társadalmi szerepe.

Szerelem. Barátság.

Közösség

Az iskola szerepe a szocializációban.

5. A mi kis ügyeink

 

Gyakorlati készségek: különböző formanyomtatványok kitöltése, a hétköznapi életben fontos információk megszerzése, érdekei érvényesítése hivatalos ügyeiben.

6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció

A gazdaság alapfogalmai

Az alapvető gazdasági fogalmak ismerete.

A munka világa

Alapvető jogok és konfliktusok.

A pályaválasztás lehetőségei

Munkavállalói jogok és stratégiák a mai gazdaságban. Gyakorlati készségek.

7. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció

Társadalmi tagolódás

Társadalmi rétegek a mai Magyarországon.

Változások a társadalomban

A társadalmi változások alapfogalmai.

8. A közélet és a politika világa

A politikai rendszer

A mai magyar államszervezet jellege és működése.

A demokrácia helyi szintjei

A helyi társadalom érdekérvényesítési lehetőségei.

9. Hovatartozásaink: szülő és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk

A nemzettudat

A nemzettudat alapfogalmai.

A magyarság és Európa

Az Európai Unió és az európai polgár.

10. Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság

 

Az életmód típusai, életvezetési kérdések.

11. Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások

 

Globalizáció a példák szintjén.

Nemzetközi szervezetek.

EMELT SZINT

Témakör

Követelmények

1. Az ember mint biológiai, társadalmi és szellemi lény

 

Az ember különböző értelemben vett fogalmai.

Az öntudatos én.

2. Az ember mint meghatározott és szabad, értékelő és erkölcsi lény

 

Szabadság és felelősség.

3. Szokás, erkölcs és jog

 

Alkotmány, törvényhozás, alapvető jogágak.

Az erény és a bűn fogalma.

4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok

 

Családjogi esetek.

Önálló véleményalkotás a szexuális viselkedésről, a házasság intézményéről.

A közösségi kapcsolatok típusai.

5. A mi kis ügyeink

 

A jogos és jogtalan elkülönítése.

Szerződések alapvető követelményeinek és a különböző jogorvoslati lehetőségeknek az ismerete.

6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció

 

A magyar gazdaság és a globalizációs folyamatok.

7. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció

 

Társadalmi konfliktusok, érdekütközések a mai magyar társadalomban.

8. A közélet és a politika világa

 

A jogok és kötelességek rendszere a társadalomban. Az önkormányzatiság fogalma.

9. Hovatartozásaink: szülő és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk

 

A magyar nemzettudat alapvető sajátosságai. Magyarország helye az Európai Unión belül.

10. Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság

 

Életmódtípusok a mai Magyarországon. Különböző értékrendek, életutak.

11. Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások

 

Demográfiai kihívások. Az informatikai és távközlési fejlődés hatásai. A fenntartható fejlődés.

A DRÁMA

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli és gyakorlati.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli és gyakorlati.

A dráma érettségi vizsga célja

A dráma érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    képes-e a dráma és a színház értő befogadására, az alkotások értelmezésére;

–    tudja-e használni a megismert fogalmi készletet a látott drámamunka vagy előadás elemzésében;

–    rendelkezik-e az adott területen (drámajáték, színjáték, zenés játék, versmondás, prózamondás, tánc- vagy mozgásszínház, továbbá egyes színházi mesterségek stb.) végzett tevékenységhez szükséges kompetenciákkal;

–    tudja-e alkalmazni színháztörténeti és elméleti ismereteit;

–    képes-e kifejezni magát különböző dramatikus tevékenységi formákban, improvizációs szöveges és/vagy mozgásos feladatokban, s adottságaihoz mérten részt tud-e vállalni színházi jellegű előadás létrehozásában.

A középszintű vizsga a jelöltektől a drámai művek, színházi előadások művészi eszközeinek felismerését, azonosítását és az alapvető a színházi eszközök és néhány színészi technika gyakorlati alkalmazását várja el.

Az emelt szintű vizsga a drámai művek és színházi előadások művészi eszközeinek széles körű, felismerését, azonosítását, valamint a színházi eszközrendszer elemzését, a színészi technikák elmélyültebb gyakorlati alkalmazását várja el.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakörök / kompetenciák

Követelmények

Színház- és drámatörténet

Az ókor színháza és a görög dráma.

Shakespeare. Színháza és néhány drámája.

Moliere néhány drámája.

A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása.

Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza.

Brecht színháza és néhány drámája.

Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom.

Színház- és drámaelmélet

A drámai műnem sajátosságai.

A dráma szerkezeti felépítése.

Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak.

A színházművészet mint összművészet sajátosságai.

Színházi szakmák.

Színházi előadások elemzése.

Színházi műfajok

A tragédia.

A komédia.

A realista színjáték.

Zenés, tánc- és mozgásszínház.

Drámajáték

Helyzetgyakorlatok.

Történet szerkesztése és megjelenítése.

Improvizáció.

Mozgás, tánc-

és mozgásszínházi ismeretek

Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral. Improvizáció zenére vagy témára.

Összetett improvizációk létrehozása és bemutatása.

Bábjáték

A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában.

Beszéd, vers-

és prózamondás.

A beszédtechnika alapjai.

Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása.

Színjátékos gyakorlat

Drámajátékos improvizáció.

Egyéni színpadi vagy pódiumi produkció létrehozása és bemutatása.

Tanári irányítás mellett létrehozott kollektív színpadi produkció (előadás) bemutatásában való részvétel.

EMELT SZINT

Témakörök / kompetenciák

Követelmények

Színház- és drámatörténet

Az ókor színháza, görög dráma és római komédia.

A középkori színjátszás, a commedia dell’arte.

Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare.

A spanyol barokk dráma és színház.

Moliere művei és a klasszicista dráma.

A régi magyar dráma néhány alkotása.

A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása.

A hazai színjátszás kezdetei.

A XX. századi magyar dráma néhány alkotása

A modern polgári dráma és színház kialakulása.

Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza.

Brecht drámái és színháza.

A XX. század színházi irányzatai, jelentős drámaírói.

Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom.

Színház- és drámaelmélet

A drámai műnem sajátosságai.

A dráma (a színjáték) mint kommunikáció

A dráma szerkezeti felépítése.

Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak.

A színházművészet mint összművészet sajátosságai.

Színházi szakmák.

Gyakorlati drámaelemzés

Színházi műfajok

A rituális játék/szertartásjáték.

A tragédia.

A komédia.

A realista színjáték.

Bábjáték

Zenés, tánc- és mozgásszínház.

Előadáselemzés

A színházi előadások egyes alkotó elemeinek jelentésteremtő és módosító hatásainak (a színészi játék, a mozgás, a tér, a díszlet, kellékek, zajok, zenék, jelmezek, smink) ismerete.

Drámajáték

Helyzetgyakorlatok.

Történet szerkesztése és megjelenítése.

Improvizáció.

Drámajáték.

Drámapedagógia.

Mozgás, tánc-

és mozgásszínházi ismeretek

Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral. Improvizáció zenére vagy témára.

Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása.

Bábjáték

A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában.

Színpadi beszéd, vers-

és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés

A beszédtechnika alapjai.

Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása.

A pódiumi műfajok.

Egyéni vagy közös daléneklés.

Színjátékos gyakorlat

Drámajátékos improvizáció.

Egyéni színpadi vagy pódiumi produkció létrehozása és bemutatása.

Tanári irányítás mellett létrehozott kollektív színpadi produkció (előadás) bemutatásában való alkotó részvétel.

A MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: projekt és írásbeli.

Emelt szinten: projekt és írásbeli és szóbeli.

A mozgókép- és médiaismeret érettségi vizsga célja

A mozgókép és médiaismeret érettségi vizsga lehetőséget biztosít a különféle mozgóképi szövegek értelmezésében megmutatkozó elemzési-interpretációs és kritikai képesség bizonyítására. A mozgókép/média érettségi alkalmat ad annak megállapítására is, hogy a vizsgázó tisztában van-e a média – s különösen az audiovizuális média – társadalmi szerepével és működésmódjával.

A vizsga célja, hogy a jelölt a mozgókép kultúrtörténetének és stílustörténetének, részben a mozgókép formanyelvének ismeretében, illetve adott textus (film, filmrészlet, televíziós műsor-műsorrészlet, digitális szöveg) alapján a következőkkel tudja bizonyítani felkészültségét:

–    bemutatja, hogy a stílus és a megjelenítés formája hogyan utal a szerzőre, a tapasztalati valóság és a virtuális valóság kapcsolatára, a gyártási, illetve a társadalmi és kulturális körülményekre;

–    jellemzi valamely tömegfilmi műfajt a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján, egy-egy arra alkalmas film segítségével;

–    ismertet egy-egy jelentős alkotó életművét a szerző legfontosabb műveinek az alapján;

–    megtervez és meg is valósít néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szövegrészletet;

–    bizonyítja, hogy rendelkezik a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével, tájékozódik a sajtóműfajok, az audiovizuális műsortípusok, a globális monitorkultúra világában;

–    jellemzi azokat az érintkezési módokat, ahogyan a médiaintézmények kapcsolatba kerülnek a politikával, a társadalmi és kulturális eseményekkel, a mindennapi élettel;

–    ismeri a médiaintézmények működésének gazdasági alapjait, valamint a gyártók és a közönség közötti kapcsolatrendszert;

–    önálló ítéletet alkot néhány ismert médiakritikai elmélet által megfogalmazott problematikáról és azok helytállóságáról;

–    teljesítményében kifejeződik önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, mozgóképi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai.

A mozgókép- és médiaismeret középszintű érettségi vizsgája lehetővé teszi a jelölt mozgókép-nyelvi kultúrájának, filmműveltségének és a média társadalmi szerepét illető tájékozottságának minősítését és értékelését. A vizsgázó teljesítménye mutatja, hogy milyen minőségű és mélységű tudással rendelkezik ezen a téren továbbá azt is, hogy ismereteit milyen módon tudja önálló produktumok létrehozásával (projektmunka), valamint írásban megjeleníteni.

Az emelt szintű érettségi vizsgán részben a mű- és stílustörténeti ismeretanyag, a fogalmi tájékozottság, részben a mű és műsorelemzési képesség, valamint a médiajelenségekre vonatkozó - társadalmi-gazdasági ismeretekre támaszkodó - kritikai képesség tekintetében várható el mélyebb és alaposabb ismeretanyag. A középfokú vizsgától mindennek árnyaltabb-személyesebb alkalmazása és magasabb színvonalú kifejtése különbözteti meg.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

1. A média a mindennapi életben

Társadalmi nyilvánosság

A társadalmi nyilvánosság átalakulása a tömegkommunikáció hatására, a technikai képreprodukció, a másolat és a sokszorosítás jelentőségének kifejtése.

A nyilvános szereplés képessége.

Annak a feltételezésnek a bizonyítása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a modern tömegtársadalmakban a média tematizálja a közbeszédet.

Tájékozódás és alkalmazás

Az egyes médiumokban fellelhető szövegtípusoknak (újságok, rádióműsorok, filmek, televízióműsorok, weblapok, cd-romok, digitális archívumok) mint információforrásoknak szelektív és célirányos használata, alkalmazása.

A média és az életmód

Annak bemutatása, hogy a médiumok – elsősorban a rádió és a televízió műsorrendje – hogyan hat a fogyasztó életmódjára (pl. nézői szokások, a műsorválasztás joga, médiaeszközök birtoklása, elhelyezése és használata).

2. A mozgóképnyelv alapjai

A képrögzítés és mozgásábrázolás

A mozgókép előtti mozgásábrázolási és történetalkotási törekvések azonosítása a képzőművészetben - a barlangrajztól a képregényig.

A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök kezelői szintű ismerete és alkalmazása (pl. fényképezőgép, a videokamera használata a projektmunka során).

A technikai kép kettős természete

A mozgókép kettős természetének (reprodukció és ábrázolás) felismerése a mozgóképi szövegformálásban.

A látvány mozgóképi megszervezése

A keretezésnek mint a technikai képrögzítés az alkotótól függő mozzanatának felismerése.

A beállítás és a képkivágat fogalmának pontos használata; a plánok fajtáinak felismerése, megnevezése és alkalmazásuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében.

Az egyes beállítások felismerése, illetve a kameramozgások azonosítása és használatuk értelmezése adott szövegek elemzése során.

A szereplő

A szereplőválasztásnak (civil vagy hivatásos) és a szereplő külső megjelenésének - mint metakommunikációs közlésnek - a leírása és értelmezése adott mozgóképi szövegek értelmezésében.

A viselkedés szóbeli, intonációs és további metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése.

Montázs

A montázs-jelenség felismerése, a montázs és gondolkodás, ill. a montázs és az ábrázolás kapcsolatának ismerete (pl. a mozgókép esetében a tér-idő felbontása és újraszervezése).

A lineáris/narratív, asszociatív/expresszív és a belső montázs felismerése és montázshatásának értelmezése adott mozgóképi szövegek esetében.

Mozgóképi elbeszélés

A történet mint változássorozat értelmezése, az események időrendi és okozati láncolatának összeállítása, a történet fontosabb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése és elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezése során.

A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata, alkalmazása a szövegelemzésben.

3. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek

A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése

A médiaszövegek rendszerezésének néhány fontosabb módja, a rendszerezés szempontjainak ismerete, jellemző példák alkalmazása (médiumok szerint: pl. sajtó, rádió, film, televízió stb.; a valóság ábrázolásához való viszony szerint: dokumentum és fikció; az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: műfaji, ill. szerzői; a szöveg keletkezése és stílusa szerint: pl. expresszionista, neorealista, új hullámos stb.; műsortípus szerint: pl. reklám, hír, show stb.)

A valóság ábrázolásához való viszony

A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete.

A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód felismerése, jellemzése.

A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatának ismerete.

A mozgóképi szövegek jelentése

Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok (narráció, montázs, látványszervezés, szerepjáték) értelmezésével - adott mozgóképi szövegek esetében.

4. A mozgóképi szövegalkotás

Egyszerű médiaszövegek megszerkesztése

A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása (pl. néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szekvencia megtervezésével és kivitelezésével, rövid interjú vagy rádiós híranyag megtervezése és elkészítése a projektmunka során).

5. Műfaj- és műismeret

A filmkultúra kettőssége

A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása.

A műfaji és a szerzői filmalkotások megkülönböztetése és összehasonlítása.

Műfaji jellemzők

A tömegfilmek sajátosságai: sztárkultusz, iparszerűség, gazdasági meghatározottság, nézőszám maximalizálás, szórakoztatás, műfajiság, fogyasztói minták kiváltása és követése, multiplex-terjesztés) Két szabadon választott tömegfilmes műfaj (pl. burleszk, western, melodráma, horror, thriller, sci-fi) bemutatása egy-egy – a választott műfajt jellemző film – segítségével, a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján.

Egy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmű bemutatása (pl. Chaplin, Ford, Hitchcock, Spielberg).

6. Stílus- és műismeret

Korstílusok

A szereplő- és környezetválasztásban, a kamerahasználatban, a történetmesélésben, a film szerepéről való elképzelésben és a filmtörténeti hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhető stiláris jegyek hasonlóságának felismerése a (német) expresszionizmus, a francia és a szovjet-orosz avantgárd film, az (olasz) neorealizmus, a francia és a csehszlovák új hullám kapcsán.

Ezen (film)stílustörténeti korszakból egy-két meghatározó alkotó és mű alaposabb ismerete.

Szerzők és művek

A film stílustörténeti korszakokba nehezen sorolható „nagymesterei” (pl. Bunuel, Bergman, Welles, Antonioni, Fellini, Godard, Jancsó, Kuroszava, Tarkovszkij) közül egy alkotó életművének alaposabb bemutatása a legfontosabb művek alapján, a szerzőt jellemző témák, stiláris eszközök segítségével.

Az új magyar film a hatvanas-hetvenes években

A magyar film fontosabb alkotói (Jancsó, Fábry, Kovács, Makk, Huszárik, Gaál, Szabó) munkásságának általános jellemzése. A Budapesti iskola bemutatása, egy-egy fontosabb mű ismerete.

A kortárs magyar film

Egy - a rendszerváltozást követően készült - jelentős magyar film részletező ismertetése.

7. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége

Sorozatelv

Annak a jelenségnek a bemutatása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a médiaszövegek döntő többségét sorozatként szerkesztik, ill. a befogadó kizárólag sorozatként képes azokat értelmezni.

A befogadást befolyásoló tényezők

Annak bemutatása, hogy a szövegen túl milyen tényezők hatnak különösen a befogadásra: így a kulturális kompetencia szerepe (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezetének - szociális, etnikai, gazdasági helyzetének, életkorának és nemének - hatása, illetve a befogadás környezetének (pl. újságolvasás, rádióhallgatás, tévézés, szörfözés a weben) hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elutasítására vagy elfogadására.

A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében.

A sztár

A sztár szerepének felismerése és értelmezése a médiában és a filmen, néhány film és médiasztár jellemzésén keresztül.

Az új médiatechnológiák hatása

A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság) jellemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése.

8. A médiaintézmények

A médiaszöveg mint termék

A tömegkommunikációs gyakorlatra ható főbb gazdasági tényezők bemutatása, az iparszerű, piacelvű működés bizonyítása (pl. maximális fogyasztásra késztetés elve; a közönség kettős szerepe: a közönség mint vevő és mint áru; a műsoridő mint tulajdon).

A médiaipar intézményei

Közszolgálati és kereskedelmi, független, ill. alternatív médiaintézmények, szakosított csatornák és bizonyos témákra specializálódott médiavállalkozások között különbségek bemutatása néhány jellemző példával.

A médiaipar ellenőrzése

A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (a válaszadás lehetősége, a magánélet tiszteletben tartása, hátrányos megkülönböztetés elkerülése).

A törvények betartását ellenőrző hazai intézmények megnevezése, jellemző példák a hatóságok beavatkozására (pl. a reklámidő túllépéséért, fiatalkorúak számára káros szövegek túl korai sugárzásáért).

9. A reprezentáció

A valóság sztereotíp és torzított megjelenítése a médiában

A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a média-valóság eltéréseinek felismerése, bemutatása (elsősorban a nemi szerepek, a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék, és politikai formációk) médiaszövegekben megtestesülő reprezentációjának a tekintetében.

Azoknak a fontosabb érveknek és ellenérveknek az ismerete és alkalmazása, amelyekkel a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni.

Jellemző sztereotípiák bizonyos társadalmi csoportok reprezentációjában.

10. Jellegzetes műsortípusok, médiaszövegek

Hírműsorok

A hír és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítése.

A hírműsor-szerkesztés elemi normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése.

A hírek verbális, képi, narratív és szerkesztési eszközeinek felismerése és azok hatásának elemzése.

Reklám

A reklám mint alkalmazott művészeti forma értelmezése.

A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása.

A reklámok gyakoribb képi, verbális, narratív megoldásainak a leírása és jellemzése; néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése.

Folytatásos teleregény (szappanopera)

A szériaelv megjelenési formáinak ismerete és jellemzése.

A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas példán.

EMELT SZINT

Témakör

Követelmények

1. A média a mindennapi életben

Társadalmi nyilvánosság

A társadalmi nyilvánosság átalakulása a tömegkommunikáció hatására, a technikai képreprodukció, a másolat és a sokszorosítás jelentőségének kifejtése.

A média legfontosabb társadalmi szerepeinek (pl. tájékoztatás, „őrkutya”-szerep, közösség-teremtő-szerep, a morális értékrend formálása) ismerete.

A nyilvános szereplés képessége, a nyilvános szereplés során elvárható etikai szempontok alkalmazása (pl. interjúhelyzetben).

Annak a feltételezésnek a bizonyítása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a modern tömegtársadalmakban a média tematizálja a közbeszédet.

Tájékozódás és alkalmazás

Az egyes médiumokban fellelhető szövegtípusoknak (újságok, rádióműsorok, filmek, televízióműsorok, weblapok, cd-romok, digitális archívumok) mint információforrásoknak szelektív és célirányos használata, alkalmazása

A média és az életmód

Annak bemutatása, hogy a médiumok – elsősorban a rádió és a televízió műsorrendje – hogyan hat a fogyasztó életmódjára. (pl. nézői szokások, a műsorválasztás joga, médiaeszközök birtoklása, elhelyezése és használata).

2. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai

A képrögzítés és mozgásábrázolás

Képalkotás és képrögzítés, mozgásábrázolás és történetmesélés motivációinak felismerése, a különféle képtípusok elkülönítése, a mozgókép előtti mozgásábrázolási és történetalkotási törekvések azonosítása a képzőművészetben - a barlangrajztól a képregényig.

A technikai képalkotás története

Az árnyképkészítés. A vetített kép. Laterna magica, camera obscura. A fénykép és a mozgófénykép feltalálása. A fontosabb technikai találmányok ismerete.

A kép és a technikai kép fogalmának az elkülönítése.

A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök kezelői szintű ismerete és alkalmazása (pl. fényképezőgép, a videokamera használata a projektmunka során).

A mozgóképi közlésmód alaptulajdonságai

A mozgókép kettős természetének (reprodukció és ábrázolás) felismerése és következményeinek értelmezése a művészi és a köznapi mozgóképi szövegformálásban.

A mozgókép utalásos természetének bemutatása és értelmezése szabadon választott, jellemző példákkal.

A látvány mozgóképi megszervezése

A keretezésnek mint a technikai képrögzítés az alkotótól függő mozzanatának felismerése.

A beállítás és a képkivágat fogalmának pontos használata; a plánok fajtáinak felismerése és alkalmazásuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében.

Az egyes beállítások térbeli (pl. térmélység, előtér-háttér) és optikai (pl. nagylátószögű objektív használata) jelzéseinek felismerése és magyarázata, illetve a kameramozgások azonosítása és használatuk értelmezése adott szövegek elemzése során.

A megvilágítás szerepének felismerése, leírása és magyarázata.

A szereplő

A szereplőválasztásnak (civil vagy hivatásos) és a szereplő külső megjelenésének - mint metakommunikációs közlésnek - a leírása és értelmezése adott mozgóképi szövegek értelmezésében.

A viselkedés szóbeli, intonációs és további metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése.

Montázs

A montázs-jelenség felismerése, a montázs és a gondolkodás, ill. a montázs és az ábrázolás kapcsolatának ismerete (pl. a kollázs, vagy a mozgókép esetében a tér-idő felbontása és újraszervezése).

Jellemző montázsmegoldások bemutatása a művészettörténetből .

A lineáris/narratív, asszociatív/expresszív és belső montázs felismerése és montázshatásának értelmezése adott mozgóképi szövegek esetében.

A képváltás leggyakoribb típusainak felismerése, értelmezése.

A mozgóképi hanghatások fajtáinak elkülönítése, kombinációik és képekkel történő összekapcsolásuk megoldásainak leírása és magyarázata (pl. szinkronitás-aszinkronitás, időérzet és hangulatteremtés) a szövegelemzés során.

Mozgóképi elbeszélés

A történet mint változássorozat értelmezése, az események időrendi és okozati láncolatának összeállítása, a történet fontosabb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése és elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezésében.

A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata, alkalmazása a szövegelemzésben.

3. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek

A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése

A médiaszövegek rendszerezésének néhány fontosabb módja, a rendszerezés szempontjainak ismerete, jellemző példák alkalmazása (médiumok szerint:

pl. sajtó, rádió, film, televízió stb.; a valóság ábrázolásához való viszony szerint: dokumentum és fikció; az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: műfaji, ill. szerzői; a szöveg keletkezése és stílusa szerint: pl. expresszionista, neorealista, új hullámos stb.; műsortípus szerint: pl. reklám, hír, show stb.)

A dokumentumfilm, játékfilm, kísérleti film, animációs film elkülönítése.

A valóság ábrázolásához való viszony

A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete.

A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód felismerése adott médiaszövegek esetében.

A technikai képrögzítés kultúrtörténeti szerepének értelmezése.

A televízió valóságfelfogásának értelmezése a médium megjelenésétől a valóságshow műsorokig.

A környezet, az atmoszféra és a szereplők személyiségének, ill. kapcsolatrendszerének hitelessége - mint elemzési szempont - alkalmazása adott szövegek esetében.

Cselekmény

elemzés

Történet és cselekmény megkülönböztetése. A cselekmény tér-idő folyamatának felismerése. A műfaji szabályok felismerése a cselekményszervezésben.

A filmtörténeti tényezők számbavétele. Fordulatok, epizódok különválasztása.

Cselekményen belüli és azon kívüli események elkülönítése.

A mozgóképi szövegek jelentése

Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok (narráció, montázs, látványszervezés, szerepjáték) értelmezésével - adott mozgóképi szövegek esetében.

4. A mozgóképi szövegalkotás

Egyszerű médiaszövegek megszerkesztése

A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása (pl. néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szekvencia megtervezésével és kivitelezésével, rövid interjú vagy rádiós híranyag megtervezése és elkészítése a projektmunka során).

5. Műfaj- és műismeret

A filmkultúra kettőssége

A kultúrahasadás jelenségének, okainak és következményeinek bemutatása és értékelése. A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása.

A műfaji és a szerzői filmalkotások megkülönböztetése és összehasonlítása: a műfaj mint cselekménymeghatározó és a stílus, mint kor- vagy alkotói egyéniség jellemző karakterének felismerése, stíluselemzés.

Az archetípus fogalmának ismerete, archetípusok felismerése.

A tömegfilmek sajátosságai: sztárkultusz, iparszerűség, gazdasági meghatározottság, nézőszám maximalizálás, szórakoztatás, műfajiság, fogyasztói minták, multiplex-terjesztés.

A szerzői vagy művészfilmek sajátosságai: a nemzeti magaskultúra hagyományai, értelmiségi kultúra és intellektualizmus, elitközönség, hétköznapiság, a stílus dominanciája, szoros kapcsolat a társművészetekkel.

Műfaji jellemzők

A legjellemzőbb műfajok – így a dráma, melodráma, burleszk, western, vígjáték, akciófilm, thriller, krimi, horror – közül három részletező ismertetése egy-egy hozzárendelhető film vázlatos elemzésével, a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján

Egy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmű bemutatása (pl. Chaplin, Ford, Hitchcock, Spielberg).

6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek

A filmtörténet kezdetei, a némafilmművészet kialakulása

Lumičre és Meličs

Griffith jelentősége. A német expresszionizmus és a francia avantgárd jellemzése egy, ill. két meghatározó mű ismerete. Az orosz montázsiskola jellemzése, két meghatározó mű ismerete.

A hangosfilm művészet kialakulása

A lírai realizmus és az olasz neorealizmus jellemzése egy, (ill. két) meghatározó alkotás ismerete.

A modern film

Az új hullámok, az új Hollywood jellemzése, néhány meghatározó alkotás ismerete.

A modern film nagy alkotói (Antonioni, Godard, Fellini, Buńuel, Bergman) közül egy szerzo bemutatása legfontosabb művei alapján a szerzőt jellemző témák, stiláris eszközök segítségével.

Korstílusok

A szereplő- és környezetválasztásban, a kamerahasználatban, a történetmesélésben, a film szerepéről való elképzelésben és a filmtörténeti hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhető stiláris jegyek hasonlóságának felismerése.

A személyes világlátás, az alkotót jellemző elbeszélői jegyek alkalmazására való törekvés felismerése és bemutatása.

7. Magyar filmtörténeti ismeretek

A magyar film a háború előtt

A főbb műfajok, a vígjáték és melodráma jellemzése.

Az új magyar film a hatvanas-hetvenes években

A magyar film fontosabb alkotói (Jancsó, Fábry, Kovács, Makk, Huszárik, Gaál, Szabó) munkásságának vázlatos jellemzése. A Budapesti iskola bemutatása, egy-egy fontosabb mű ismerete.

A kortárs magyar film

Egy - a rendszerváltást követően készült - jelentős magyar film részletező ismertetése.

8. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége

Intertextualitás

Sorozatelv

Annak a jelenségnek a bemutatása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a médiaszövegek rendszeresen utalnak más médiaszövegekre, olykor csak a megelőző vagy az utána következő szövegek alapján értheti meg az adott textust a befogadó.

A sorozatelv értelmezése, hatása a szövegek megszerkesztésére.

A befogadást befolyásoló tényezők

Annak bemutatása, hogy a szövegen túl milyen tényezők hatnak különösen a befogadásra: így a kulturális kompetencia szerepe (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezetének - szociális, etnikai, gazdasági helyzetének, életkorának és nemének - hatása illetve a befogadás környezetének (pl. újságolvasás, rádióhallgatás, tévézés, szörfözés a weben) hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elutasítására vagy elfogadására.

A közönség eltérő szerepeinek értelmezése: a befogadó mint fogyasztó, a közönség mint állampolgár, a közönség mint nő vagy férfi.

A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében.

A sztár

A sztárfogalom kialakulása és módosulása.

A sztár szerepének felismerése és értelmezése a médiában és a filmen, néhány film és médiasztár jellemzésén keresztül.

Az új médiatechnológiák hatása

A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság) mint nem-lineáris médium alkalmazása és jellemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése.

9. A médiaintézmények

A médiaszöveg mint termék

A tömegkommunikációs gyakorlatra ható főbb gazdasági tényezők bemutatása, az iparszerű, piacelvű működés bizonyítása (pl. maximális fogyasztásra késztetés elve; a közönség kettős szerepe: a közönség mint vevő és mint áru; a műsoridő mint tulajdon).

Néhány jellemező adat értelmezése (pl. a hazai filmipar és televíziós ipar nagyságrendje, a közpénzek és a “reklámtorta” mértéke).

A médiaipar intézményei

Közszolgálati és kereskedelmi, független, ill. alternatív médiaintézmények, szakosított csatornák és bizonyos témákra specializálódott médiavállalkozások között különbségek bemutatása néhány jellemző példával.

A médiaipar ellenőrzése

A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (pl. a válaszadás lehetősége, a magánélet tiszteletben tartása, hátrányos megkülönböztetés elkerülése) a médiatörvények és a monopóliumellenes törvények legfontosabb szabályozó eszközeinek (pl. a tőkekoncentráció limitálása, kvóták, hírszolgáltatás előírása) ismerete.

Az újságíró szabadsága és ennek korlátai. A szerzői jog. Az információhoz való jog. A rágalmazás. A kiskorúak védelme. A politikai befolyástól való védelem.

A média felügyelete. A törvények betartását ellenőrző hazai intézmények megnevezése, jellemző példák a hatóságok beavatkozására (pl. a reklámidő túllépéséért, fiatalkorúak számára káros szövegek túl korai sugárzásáért).

10. A reprezentáció

Manipuláció

A valóság sztereotíp és torzított megjelenítése a médiában

Azoknak a fontosabb érveknek és ellenérveknek az ismerete és alkalmazása, amelyekkel a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni.

Fontosabb érvek és ellenérvek ismerete és alkalmazása, amelyek a média agresszivizáló hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni.

A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek felismerése, bemutatása (elsősorban a nemi szerepek, a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék, és politikai formációk) médiaszövegekben megtestesülő reprezentációjának a tekintetében.

Jellemző sztereotípiák bizonyos társadalmi csoportok reprezentációjában.

11. Jellegzetes műsortípusok, médiaszövegek

Hírműsorok

A hír és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítése.

A hírműsor-szerkesztés elemi normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése.

A hírek verbális, képi, narratív és szerkesztési eszközeinek felismerése és hatásainak elemzése; a hírműsorok show-szerű átalakulásának értékelése.

Reklám

A reklám mint alkalmazott művészeti forma értelmezése.

A reklám szerepe a média fenntartásában és befolyásolásában.

A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása.

A reklámok gyakoribb képi, verbális, narratív megoldásainak és az általuk keltett asszociációknak a leírása és jellemzése; néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése.

Folytatásos teleregény (szappanopera)

A szériaelv megjelenési formáinak ismerete és jellemzése.

A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas példán.

Showműsorok

A show környezetének, a show-közönség és a show műsorvezetője (showman) szerepének jellemzése; valóság és show viszonyának megfigyelése és értelmezése.

A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI NÉPISMERETI

ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A vizsga nyelve: az adott nemzeti kisebbség nyelve

A nemzeti és etnikai kisebbségi népismeret vizsgakövetelményei integráló (több tantárgy és műveltségi terület tartalmait egyesítő) jellegűek. Ezért ötvözik a történelem, a néprajz, a földrajz, a szociológia, a nyelvtörténet és nyelvjárástan, az építészettörténet, a zenetörténet és az állampolgári ismeretek elemeit. A vizsga arra is kiterjed, hogy a vizsgabizottság megállapíthassa, milyen mértékben képes a vizsgázó a hazai kisebbség helyzetét, aktuális gondjait önállóan értelmezni, mérlegelni, a nemzeti-etnikai kisebbségi identitás megőrzésének tennivalóit megfogalmazni.

A nemzeti és etnikai kisebbségi népismereti érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsga célja annak tanúsítása, hogy a vizsgázó

ismeri az adott nemzeti és etnikai kisebbség történetének alapvető jellemzőit, a nemzeti kisebbség esetében az anyanemzet történetének legfontosabb eseményeit és összefüggéseit Közép- és Délkelet -Európa népei együttélésének történeti jellemzőit;

–    megismerkedett az adott nép, népcsoport sajátos kultúrájával, annak egyes területeivel, megkülönböztető jegyeivel;

–    át tudja tekinteni, és be tudja mutatni az adott kisebbség kultúrájának fejlődését;

–    ismeri az adott nép, népcsoport hazai településterületeit, azok természet- és gazdaságföldrajzi meghatározóit;

–    tudja elemezni a földrajzi tényezők hatását az adott nemzeti és etnikai kisebbség mindennapi életkörülményeire, életmódjára;

–    be tudja mutatni a nemzeti és etnikai kisebbségen, mint társadalmi csoporton belül az eltérő érdekviszonyokat, a közösségi kapcsolatok alakulását, szervezeti kereteit;

–    rendelkezik ismeretekkel az irodalmi, és beszélt nyelv változatairól; be tudja őket mutatni; ismeri azokat a nyelvi-történeti hatásokat, amelyek alakították az adott nemzeti és etnikai kisebbség által használt és beszélt nyelvet;

–    ismeri az adott nemzetiség által beszélt nyelvhez kapcsolódó írott nyelvi emlékeket, össze tudja őket vetni a mai köznyelvvel, irodalmi nyelvvel;

–    be tudja mutatni az adott népcsoport épített környezetének sajátos vonásait, és a népcsoportok közötti kölcsönhatásokat;

–    átfogó ismeretekkel rendelkezik az adott nép, népcsoport zenei kultúrájáról; tudja alkalmazni a