1998. évi XII. törvény
1998. évi XII. törvény
a külföldre utazásról1
Az Országgyűlés az Alaptörvényben foglalt rendelkezésekre figyelemmel – az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban – a külföldre utazásról és az úti okmányokról a következő törvényt alkotja2:
Alapvető rendelkezések
1. § (1)3 Magyarország területét minden magyar állampolgár és az országban jogszerűen tartózkodó külföldi szabadon elhagyhatja, ide értve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is. A külföldre utazás joga törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, illetve korlátozható.
(2)4 A magyar állampolgárt az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdése alapján megillető hazatérés joga nem tagadható meg, nem korlátozható, feltételhez nem köthető.
(3)5 A külföldre utazás joga érvényes úti okmánnyal gyakorolható. A magyar állampolgár érvényes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát EGT-állam területére történő beutazáskor, valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszűnését az adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és honlapján haladéktalanul közzétesz.
(3a)6 A magyar állampolgár személyazonosító igazolvánnyal a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén nem gyakorolhatja a külföldre utazás jogát.
(4)7 A magyar állampolgár nemzetközi szerződésben meghatározott országok területére történő beutazáskor a nemzetközi szerződésben meghatározott lejárt érvényességű úti okmánnyal vagy lejárt érvényességű személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolhatja a külföldre utazás jogát.
A törvény hatálya
2. § E törvény szabályozza az úti okmánnyal történő ellátás rendjét, az eljárás alapvető szabályait, a külföldre utazás jogának korlátozását, valamint az ezekkel összefüggő személyes adatok kezelését.
3. § (1) A törvény hatálya – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a magyar állampolgárokra (a továbbiakban: állampolgár) terjed ki.
(2)8 A 16–16/C. §-t a Magyarországon élő harmadik országbeli állampolgárokra és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre – törvény eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell.
(3)9 E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra és huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyekre – törvény eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell.
(4)10 E törvény rendelkezéseit a magyar menekültügyi hatóság által menekültként, menedékesként, valamint oltalmazottként elismert személyekre – törvény eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell.
Értelmező rendelkezések
4. § E törvény alkalmazásában
a)11 úti okmány: a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetve az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat;
b)12 útlevél: Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetve hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja;
c)13 útlevélhatóság: az úti okmány kiadására, visszavonására, az utazás e törvény szerint történő engedélyezésére, illetőleg korlátozására feljogosított közigazgatási szerv;
d)14 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
e)15 gazdálkodó szervezet: gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;
f)16 pótlás: úti okmány kiállítása az útlevélhatóság által kiadott elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült magánútlevél, második magánútlevél, szolgálati útlevél és hajós szolgálati útlevél helyett, annak érvényességi idején belül a korábbi úti okmánnyal – az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével – megegyező adattartalommal;
g)17 elektronikus adat: az útiokmány-nyilvántartás számítógépes adathordozón kezelt adatállománya;
h)18 kapcsolattartási adat: telefonszám, e-mail-cím.
i)19 élettárs: az élettársi nyilvántartásban szereplő élettárs, a közjegyző előtt tett nyilatkozat alapján okiratban feltüntetett élettárs.
Az úti okmányra vonatkozó általános szabályok
5. § (1) Úti okmányra – ha törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a magyar állampolgárok jogosultak.
(2) A nemzetközi szerződésen alapuló úti okmány adattartalmára az egyezmény rendelkezései az irányadók.
(3) A menekültként elismert személyek részére kiadott úti okmányra a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1989. évi 15. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)20 Az úti okmány a jogosultság fennállásáig, kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint tartható birtokban. A jogosultság megszűnését követő 15 napon belül az úti okmányt le kell adni az útlevélhatóságnál. A szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek is át lehet adni.
Az útlevél
6. § Az útlevél típusai:
a) a magánútlevél;
b) a hivatalos útlevél.
6/A. §21 (1) A magánútlevél fajtái:
a) a magánútlevél,
b) a második magánútlevél és
c) az ideiglenes magánútlevél.
(2) A hivatalos útlevél fajtái:
a) a diplomata-útlevél,
b) a külügyi szolgálati útlevél,
c) a szolgálati útlevél és
d) a hajós szolgálati útlevél.
7. § (1)22 Az útlevél adatoldala tartalmazza
a)23 az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és aláírását, ha a 12. életévét betöltötte és nem írásképtelen vagy írástudatlan;
b) az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, a kiadó magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét;
c) az a) és b) pontban meghatározott adatokból képzett, az állampolgár és az útlevél azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.
(2)24 Az útlevél – az ideiglenes magánútlevél kivételével – biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemet (a továbbiakban: tároló elem) tartalmaz. A tároló elem az (1) bekezdésben foglalt adatokat elektronikus formában tartalmazza.
(3)25 A tároló elem elektronikus formában tartalmazza – kivéve a (4) bekezdésben foglalt eseteket – az ujjnyomat adatot (a továbbiakban: második biometrikus adat).
(4)26 A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza
a) a közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusban meghatározott esetben,
b)27 az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására átmenetileg fizikailag képtelen személyek esetében,
c) azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – egészségi állapotuk nem teszi lehetővé.
d)28 az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására fizikailag véglegesen képtelen személyek esetében.
(5)29 A (4) bekezdés b) és c) pontja alapján kiadott
a) magánútlevél érvényességi ideje egy év,
b) második magánútlevél és hivatalos útlevél érvényességi ideje legfeljebb egy év.
(6)30 Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza az ellenőrző sorszámot, a kiállítás okát, az utazás célországát, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását. A hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a gépi kiállításhoz szükséges technikai feltételek fennállása esetén tartalmazza. A hivatalból kiállított ideiglenes magánútlevél az állampolgár aláírása nélkül is érvényes.
(7)31 A hivatalos útlevél adattartalma – a hajós szolgálati útlevél kivételével – kiegészül a használatára jogosult személy diplomáciai rangjának, illetve az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségének vagy egyéb jogcímének megjelölésével.
(7a)32 Kérelemre a magánútlevél a nemzetiséghez tartozó személy nevét – az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően – nemzetisége nyelvén is tartalmazza.
(8)33 Az útlevélbe az útlevélhatóság, a rendőrség, a külföldi hatóság, valamint jogszabályban erre felhatalmazott szerv tehet bejegyzést.
(9)34 Az útlevél érvényességének időtartama nem hosszabbítható meg.
7/A. §35 Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel az útlevél kiállításának ügyintézési határideje – a kérelem beérkezését követő naptól számított – húsz nap.
A magánútlevél
8. § (1)36 A magánútlevél érvényességének időtartama – a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően
a)37 6 éves életkor betöltéséig 3 év;
b)38 6–65 éves életkor közöttiek esetén – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 5 év;
c)39 65 éven felüliek esetén 10 év.
(2)40 A 18–65 éves életkor közötti állampolgár részére a magánútlevél – kérelmére – 10 éves érvényességgel is kiállítható.
(3)41 Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdésben megállapított időtartamot az ügyfélnek az okmány kiállítását megelőző születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben a kiállítás napja a születésnap hónapjával és napjával megegyezik, úgy az érvényességi időt ezen időponttól kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.
9. § (1)42 Az állampolgár a (2) és (2a) bekezdésben foglalt kivétellel egyidejűleg csak egy érvényes magánútlevéllel rendelkezhet.
(2)43 Annak a magánútlevéllel rendelkező állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár – az ezt bizonyító igazolás alapján –, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható.
(2a)44 Az állampolgár a (2) bekezdésben meghatározott okok egyidejű fennállása esetén legfeljebb két érvényes második magánútlevéllel rendelkezhet.
(3)45 A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb – a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – öt évig érvényes. A különös méltánylást érdemlő okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje öt év.
(4)46 A (3) bekezdés szerinti időtartamokat az ügyfélnek az okmány kiállítását követő születésnapja hónapjától és napjától kell számítani. Amennyiben az ügyfél február 29-én született és az érvényességi idő lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor a második magánútlevél érvényességi ideje február 28-án jár le.
10. §47 (1) A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazásra jogosító útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki vagy egyéb okból nem szerezhető be az utazás megkezdéséig.
(2) Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazásra jogosító útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki, vagy egyéb okból nem szerezhető be az utazás megkezdéséig.
(3) Kérelemre, hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani a külföldön született és 6. életévét be nem töltött, jogszabály alapján vélelmezett magyar állampolgárnak, ha magyar hatóság által kiállított útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal még nem rendelkezett, és a hazautazásáig magánútlevél nem állítható ki.
(4) Az ideiglenes magánútlevél legfeljebb egyéves érvényességi időtartammal állítható ki. Az ideiglenes magánútlevél érvényességi idejét a hivatásos konzuli tisztviselő állapítja meg az utazás céljához szükséges időtartam figyelembevételével.
(5) Az ideiglenes magánútlevelet hivatalból kell kiadni
a) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, és nem rendelkezik utazásra jogosító okmánnyal,
b) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását rendelte el, és nem rendelkezik utazásra jogosító okmánnyal.
(6) Az ideiglenes magánútlevél Magyarország vagy a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti ország területére történő egyszeri beutazásra jogosít.
(7) A kiskorú részére Magyarországra való hazatérés céljából kiállítandó ideiglenes magánútlevelet kérelmező szülő nyilatkozatot tehet a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról abban az esetben, ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:186. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően a távollevő szülő tartózkodási helye nem ismert, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában, illetve a vele való kapcsolatfelvétel a kérelmet benyújtó szülő részéről nem vezetett eredményre, és a Magyarországra való hazatérés késedelme a kiskorú számára aránytalan érdeksérelemmel járna.
A hivatalos útlevél
11. § (1)48 A 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatalos útlevél a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartamára, de legfeljebb öt évig érvényes.
(2)49 Hivatalos útlevél – a diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével – kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel. A tartós külszolgálat időtartama alatt a külügyi szolgálati útlevél magáncélú utazásokra is igénybe vehető.
(3)50 A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv – az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala –, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet végzi.
(4)51
12. § (1) Diplomata-útlevélre jogosult
a)52 a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Kúria elnöke;
b)53 az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és az Európai Parlament magyarországi képviselője;
c)54 az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei;
d)55 a miniszterelnök, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár;
e)56 a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium – európai uniós feladatokat ellátó – diplomáciai ranggal rendelkező munkatársa, Magyarország diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, Magyarország hivatásos konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;
f)57 a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei; valamint
g)58 az országgyűlési képviselővel, a nemzetiségi szószólóval, az a), a c)–d), illetve az f) pontokban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, eltartott gyermeke;
h)59 az Európai Parlament magyarországi képviselőjével, illetve az e) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, eltartott gyermeke, egyenes ági felmenője;
i)60 az Európai Parlament magyarországi képviselőjével, illetve az e) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának egyenes ági felmenője.
(1a)61 Az (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott hozzátartozókat a diplomata-útlevél kizárólag az Európai Parlament magyarországi képviselőjének mandátumából fakadó tartós külföldi tartózkodás időtartamára, illetve az (1) bekezdés e) pontban megjelölt személy tartós külszolgálatának időtartamára illeti meg.
(2)62 Diplomata-útlevelet kaphat az a személy is, aki a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatot lát el, illetve akinek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára vagy saját hatáskörben a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte. A diplomata-útlevél érvényességi idejét a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg, amely legfeljebb a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízatása évének letelte végéig terjedhet.
13. § (1) Külügyi szolgálati útlevélre jogosult
a)63 a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai ranggal nem rendelkező kormánytisztviselője;
b)64 Magyarország diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetve kisegítő személyzetének tagja, kivéve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló;
c)65 Magyarország hivatásos konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének tagja, kivéve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalót;
d) a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező más személy;
e)66 az a)–d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, eltartott gyermeke, egyenes ági felmenője;
f)67 az a)–d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának egyenes ági felmenője.
(1a)68 Az (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott hozzátartozókat a külügyi szolgálati útlevél kizárólag az (1) bekezdés a)–d) pontja szerint jogosult személy tartós külszolgálatának időtartamára illeti meg.
(2)69 Külügyi szolgálati útlevelet kaphat az a személy is, aki a külpolitikáért felelős miniszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatot lát el, illetve akinek a külügyi szolgálati útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, továbbá az, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára vagy saját hatáskörben a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezte. A külügyi szolgálati útlevél érvényességi idejét a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg, amely a megbízás időtartamára vonatkozó érvényességi idővel állítható ki azzal, hogy a 11. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az útlevél érvényessége legfeljebb az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter vagy a külpolitikáért felelős miniszter megbízatása évének letelte végéig terjedhet.
14. § (1)70 Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetője, az Országgyűlési Őrség tekintetében az Országgyűlés elnöke javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére
a)71 a központi államigazgatási szerveknél, a Sándor-palotánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Országgyűlési Őrségnél, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál foglalkoztatottak;
b) a bírák és az ügyészek;
c) a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársai;
d)72 a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi dolgozók.
(2)73 Szolgálati útlevelet kaphat az (1) bekezdés hatálya alá tartozó állampolgárral hivatalos célból együtt utazó, vele közös háztartásban élő, az (1) bekezdés szerinti javaslatban megjelölt házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és eltartott gyermeke.
(3) Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter javaslatára szolgálati útlevelet kaphat a külföldi magyar kulturális intézetbe, kereskedelemfejlesztési irodába, illetőleg nemzeti idegenforgalmi képviselet irodájába tartós külszolgálatra kihelyezett személy, valamint a vele együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa és eltartott gyermeke, amennyiben diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem élvez.
(4)74 Rendkívül indokolt esetben szolgálati útlevelet kaphat az a személy, akinek az útlevéllel történő ellátását a személy vonatkozásában a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter javasolja.
(5)75 A szolgálati útlevélre való jogosultság fennállását az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter, ennek hiányában a javaslatot tevő szerv vagy hivatal vezetője évenként felülvizsgálja.
15. §76 Hajós szolgálati útlevél a hajón teljesítendő szolgálat igazolása esetén, külföldön tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele együtt utazó házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának és eltartott gyermekének adható.
Külföldre utazást korlátozó rendelkezések
16. §77 (1)78 Nem utazhat külföldre
a) aki letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy előzetes kényszergyógykezelés, ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, kiadatási bűnügyi felügyelet vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet alatt áll,
b) az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,
c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre emelkedésétől
ca) a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy
cb) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
d) akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a kényszergyógykezelés tartama alatt,
e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama alatt,
f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték, vagy
g) akivel szemben a bíróság a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzést helyezett el a Schengeni Információs Rendszerben.
(1a)79 Nem alkalmazható az (1) bekezdés c) pontja a feltételes szabadságra bocsátás engedélyezése esetén, ha a bíróság vagy az idegenrendészeti hatóság a Magyarországon élő hontalan, harmadik országbeli állampolgár vagy szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kiutasítását rendelte el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén
a) az ügyész vagy
b)80 ha nincs ügyész jelen, illetve az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a bíróság
elveszi az úti okmányt annak visszatartása érdekében.
(3)81 Amennyiben az úti okmányt az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésekor vagy kiszabásakor nem lehetett elvenni, az ügyészség a büntetőeljárás során gondoskodik annak későbbi elvételéről.
(4)82 Az elvett úti okmányt az ügyészség vagy bíróság továbbítja az (5) bekezdésben meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek.
(5) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását
a)83 az (1) bekezdés a), b) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést vagy egyéb korlátozást foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv,
b)84 az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott esetben
ba) a büntetés-végrehajtási jogviszony időtartama alatt, illetve megszűntét követően a külföldre utazási korlátozás fennállásáig a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet, a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv,
bb) a büntetés-végrehajtási jogviszony létrejöttét megelőzően az általános hatáskörű útlevélhatóság,
c) az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a tiltást elrendelő bíróság,
d) külföldi állam által kiállított úti okmány esetében az idegenrendészeti hatóság,
e)85 külügyi szolgálati útlevél és diplomata útlevél esetében a külpolitikáért felelős miniszter
hajtja végre.
(6) A külföldre utazási korlátozás tényét az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedést, büntetést, intézkedést vagy egyéb korlátozást elrendelő vagy kiszabó bíróság közli az érintettel.
(7) Ha a külföldre utazási korlátozás megszűnik, az úti okmányt visszatartó szerv azt az úti okmányt, amelynek érvényességi ideje még nem járt le, a jogosultnak haladéktalanul visszaadja. Ha az úti okmányt visszatartó szerv nem rendelkezik az úti okmány jogosultjának lakcímével vagy értesítési címével, haladéktalanul megküldi az úti okmányt az útlevélhatóságnak, amely gondoskodik az úti okmány visszaadásáról.
(8) Ha a visszatartott, magyar hatóság által kiállított úti okmány érvényességi ideje lejárt, az úti okmányt visszatartó szerv a 23. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.
16/A. §86 (1)87 A külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat a 16. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott kényszerintézkedéssel, büntetéssel, intézkedéssel vagy egyéb korlátozással érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kell nyilvántartani.
(2)88 A külföldre utazási korlátozás tényét azon érintett személyek esetében, akik – a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, menekült, oltalmazott, menedékes és hontalan úti okmánya kivételével – magyar hatóság által kiállított érvényes úti okmánnyal rendelkeznek, az útiokmány-nyilvántartásban kell nyilvántartani.
(3)89 A 16. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás miatt a bűnügyi nyilvántartásba bejegyzett, illetve törölt külföldre utazási korlátozásról a bűnügyi nyilvántartó szerv automatikus adattovábbítás útján értesíti az útlevélhatóságot, amely az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy az abból törlést automatikus úton elvégzi.
16/B. §90
16/C. §91 (1)92 Ha az érintett személy külföldi – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy külföldi állam által kiállított úti okmányának visszatartása érdekében.
(2)93 Ha az érintett személy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, valamint hontalan külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.
(3)94 Ha az érintett személy menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség a menekültügyi hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.
(4)95 Ha az érintett személytől a 16. § (2) bekezdése alapján diplomata vagy külügyi szolgálati útlevél kerül elvételre, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyészség a külpolitikáért felelős minisztert értesíti az érintett személy úti okmányának visszatartása érdekében.
16/D. §96 (1)97 A 16. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kényszerintézkedésről a bíróság adatot szolgáltat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti kijelölt kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal) részére akkor, ha a kényszerintézkedés elrendelésére
a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 314–316. § és 318. §-ában vagy
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. § (1)–(7) és (9) bekezdésében
meghatározott bűncselekmények elkövetése gyanúja miatt került sor.
(2)98 Az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmények esetében a bíróság értesíti a kijelölt kormányhivatalt, ha a külföldre utazási korlátozás megszűnt.
(3)99 A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) a 16. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esetekben adatot szolgáltat a kijelölt kormányhivatal részére, ha a polgárt az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmény elkövetése miatt ítélték el.
(4)100 A bv. szerv értesíti a kijelölt kormányhivatalt, ha a (3) bekezdés szerinti polgár már nem áll külföldre utazás korlátozása hatálya alatt.
(5)101 Az (1) és (3) bekezdésben megjelölt szervek a kijelölt kormányhivatal részére megküldik a polgár természetes személyazonosító adatait, valamint – a (3) bekezdés esetében – a külföldre utazási korlátozás megszűnésének várható idejét.
17. §102 A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja, a katonai szolgálatot teljesítő személy, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottjának külföldre utazása esetén a rájuk vonatkozó törvények rendelkezéseit is alkalmazni kell.
18. §103
19. § (1)104 Az útlevélhatóság a 20. § (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott esetekben az érvénytelen úti okmányt – ha az nincs az okmány elvételére, visszatartására, bevonására jogosult hatóság, az eljárásban közreműködő szerv vagy az útlevélhatóság birtokában – visszavonja.
(2)105
(3)106 Az útlevélhatóság a kiskorú úti okmányát visszavonja, ha azt a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő vagy a gyám kéri.
(4)107 Ha a szülői felügyelet gyakorlásáról a gyámhatóság vagy a bíróság rendelkezett vagy a szülők arról írásban megállapodtak, a szülői felügyeleti jog tartalmára vonatkozóan – a 10. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – az ügyfél nyilatkozatot nem tehet.
20. § (1)108 Érvénytelen az úti okmány, ha
a)109 elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt elvették, illetve bevonták vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban lefoglalták,
b) személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,
c) hamis vagy meghamisították,
d)110 jogosulatlanul tartották birtokban vagy használták fel, illetve jogosulatlan felhasználás gyanúja alapján szabálysértési vagy büntetőeljárás indult,
e) az arra való jogosultság megszűnt,
f) érvényességi ideje lejárt,
g) annak jogosultja külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,
h)111 a 19. § (3) bekezdésében foglaltak szerint visszavonták,
i) a használatára jogosult meghalt, vagy
j) annak jogosultja az úti okmányáról lemondott.
(2)112 Az úti okmány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a 7. § (2)–(3) bekezdésben foglalt adatokat.
(3)113 Az érvénytelenség tényét az (1) bekezdés a), b) és e)–j) pontja szerinti esetekben haladéktalanul be kell jegyezni az útiokmány-nyilvántartásba.
(4)114 Az ideiglenes magánútlevél érvénytelenné válik Magyarország vagy a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti ország területére történő belépéssel is.
21. §115 A 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott okból érvénytelenné vált hivatalos útlevelet az útlevélhatóság az útlevél visszavonását elrendelő határozatában elveszettnek nyilvánítja és erről a Kormány által kijelölt útiokmány-nyilvántartó szervet (a továbbiakban: adatkezelő szerv) haladéktalanul értesíti.
Az eljárás alapvető szabályai
21/A. §116 (1)117 Az útlevélhatóság erre irányuló kérelemre a magánútlevelet, valamint a második magánútlevelet soron kívüli, sürgősségi vagy – a 21/B. § (5a) bekezdésében foglalt kivétellel – azonnali eljárás keretében adja ki. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, továbbá az azonnali eljárásban történő kiadásának eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2)118 A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért és pótlásáért az ügyfél az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetéken felül igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni.
(3)119 A magánútlevél és a második magánútlevél azonnali vagy sürgősségi eljárás keretében történő kiállítása esetén, illetve az ideiglenes magánútlevél kiállítása esetén az okmány kiállításának ügyintézési határideje a kérelem benyújtásának napján kezdődik.
21/B. §120 (1)121 Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – személyesen kell megjelenni. Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor – e törvényben meghatározott kivétellel – az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak.
(2)122 A személyes megjelenés kötelezettsége alól a kérelmező nem mentesül, kivéve, ha kiskorú és útlevelének a második biometrikus adatot és aláírást nem kell tartalmaznia.
(3) Az úti okmány iránti kérelem meghatalmazott útján is előterjeszthető, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota – a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint – nem teszi lehetővé.
(4)123 Ha a külföldön élő vagy tartózkodó kérelmező konzuli tisztviselőnél történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, a 7. § (4) bekezdése, valamint a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti kérelmét az útlevélhatósághoz postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés – nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – akkor fogadható el, ha azt a konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.
(5)124 Kizárólag elektronikus kapcsolattartás útján kérelmezhető a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél pótlása. A pótlás feltétele, hogy a kérelmező a második biometrikus adat kezeléséhez a pótlás érdekében hozzájárult.
(5a)125 Elektronikus kapcsolattartás útján is kérelmezhető a második magánútlevél kiállítása, ha a kérelmező a második biometrikus adat kezeléséhez a második magánútlevél kiállítása érdekében hozzájárult. Elektronikus kapcsolattartás útján nem kérelmezhető a második magánútlevél azonnali eljárás keretében történő kiállítása.
(6) Az (5) bekezdés alapján az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett kiállított új úti okmány érvényességi ideje az eredeti úti okmány érvényességének idejével megegyezik.
(7)126
(8)127 A kérelmező a magánútlevél és második magánútlevél elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetve megtalálásának tényét – a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hozzájárulástól függetlenül – elektronikuskapcsolattartás útján is bejelentheti.
(9)128 A szülői hozzájáruló nyilatkozat megtételére elektronikus kapcsolattartás útján is sor kerülhet.
(10)129 Ha a kérelmező a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a személyazonossága igazolására útlevelet mutat be, és az útlevél tároló eleme tartalmaz második biometrikus adatot, a második biometrikus adatot az eljáró hatóság személyazonosítás céljából összeveti a polgár ujjnyomatával, kizárólag abból a célból, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott útlevél és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezelheti a második biometrikus adatot.
(11)130 Az elektronikus ügyintézési pont útján felvett kérelem esetében az elkészült okmány átvétele kizárólag a kérelmező által személyesen történhet. Ennek során a személyazonosítást jogszabályban meghatározott automatizált ujjnyomat-összevetéssel is el kell végezni. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezeli a második biometrikus adatot.
21/C. §131 Ha az útlevélhatóság határozatának meghozatala az ügyfél magyar állampolgárságának megállapításától mint előkérdés előzetes elbírálásától függ, a közreműködő hatóság vagy az általános hatáskörű útlevélhatóság az eljárást felfüggeszti.
21/D. §132 (1) Hivatalból történik az 5 vagy 10 éves érvényességi idővel kiállított, érvényes magánútlevéllel rendelkező polgár részére a magánútlevél kiállítása, ha házasságkötésére irányuló szándéka bejelentésekor a házasságkötést követően viselni kívánt, a korábbitól eltérő házassági név viselésére vonatkozó szándékáról nyilatkozik, és a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz.
(2) A magánútlevél kiállítására csak abban az esetben kerülhet sor az (1) bekezdés szerinti hivatalbóli eljárás keretében, ha a magánútlevél lejárat szerinti érvényessége a házasságkötésre irányuló szándék bejelentésekor és a házasság megkötésének napján is fennáll.
(3) Ha a házasságkötési szándék bejelentését követően a magánútlevél érvénytelenítésre kerül, akkor az (1) bekezdés szerinti eljárásban magánútlevél nem állítható ki.
(4) A magánútlevél kiállításához szükséges arcképmás, aláírás és ujjnyomat adatokat az anyakönyvvezető veszi fel, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv továbbítja az okmány előállításához szükséges adatokat.
(5) Az (1) bekezdés szerint hivatalból kiállításra kerülő okmány érvényességi ideje megegyezik a korábbi okmány érvényességi idejével, de legalább 5 év.
21/E. §133 Elektronikus ügyintézési ponton végzett ügyintézés során az e törvényben foglaltakat a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
22. § (1)134
(2)135
(3)136
23. §137 (1)138 Az érvénytelen úti okmányt – a 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – az útlevélhatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség a nyomozó hatóság, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja, az anyakönyvvezető, továbbá a magyar külképviselet intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője vagy tiszteletbeli konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során elveszi.
(2)139 Az elvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevélhatóságnak.
(3)140 Az úti okmány elvétele ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni közigazgatási per keretében támadható meg.
(4)141
23/A. §142
TÖRVÉNNYEL KIHIRDETETT NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ALAPJÁN KIÁLLÍTOTT KÖZOKIRATOK
23/B. § (1) Ha törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés így rendelkezik, a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot a (2)–(4) bekezdés szerinti eljárásrend alapján kell kiállítani.
(2)144 A Kormány által kijelölt szerv (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) az ügyfél (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot állít ki.
(3) A közokirat – ha a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – tartalmazza
a) a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt természetes személyazonosító adatait,
b)145 azt a tényt, hogy a kérelmező büntetlen előéletű,
c)146 azt a tényt, hogy a kérelmező rendelkezik a visszautazás időpontjában is érvényes magánútlevéllel, valamint
d) a kérelmező nyilatkozatait arról, hogy a kérelmező
da) megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik,
db) megfelelő nyelvismerettel rendelkezik, továbbá
dc) vállalja, hogy legkésőbb a külföldi hatóság által kiállított tartózkodásra jogosító engedélyben foglalt idő leteltekor elhagyja az engedélyt kiállító államot.
(4) Ha a kérelmező a szükséges nyilatkozatot nem teszi meg vagy egyéb, a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott, a közokirat tartalmi elemeként feltüntetendő feltételt nem teljesít, kérelmét el kell utasítani.
(5)147 A kijelölt szerv a közokiratokról – az azok felhasználásával kapcsolatos ellenőrzések lefolytatása céljából – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a közokirat számát és kiállításának keltét,
b) a kérelmező személyazonosító adatait, valamint
c)148
(6)149 A kijelölt szerv az (5) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig tartja nyilván.
(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásból – a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekmények megelőzése érdekében, valamint annak megállapítsa céljából, hogy az érintett az adott ország beutazási és tartózkodási szabályait megtartotta-e – adatot igényelhet
a) a külpolitikáért felelős miniszter,
b) a büntetőeljárást folytató szerv,
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint
d) azon állam magyarországi külképviselete, amelyben a közokirat felhasználásra kerül.
Adatkezelés és adatszolgáltatás
24. §150 (1)151 Az adatkezelő szerv – az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából – az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:
a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát (a továbbiakban együtt: személyi adat), személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát, kézbesítési címét valamint kapcsolattartási adatát,
b)152 az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan, továbbá második biometrikus adatát, és annak tárolhatóságára vonatkozó adatát,
c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, amennyiben ezen nyilatkozat figyelembe vételével került sor úti okmány kiállítására, illetve a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatai közül a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát,
e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességének tényét, kiállítás szerinti érvényességi idejét, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
f) az úti okmány elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, megrongálódására, találására, cseréjére, pótlására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint érvénytelenségére vonatkozó adatokat,
g) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,
h) az útlevélhatósági eljárást lefolytató ügyintéző egyedi azonosító kódját,
i) a külföldre utazás korlátozása bejegyzésének és törlésének tényét,
j)153 a hivatalos útlevél – a hajós szolgálati útlevél kivételével – használatára jogosult személy diplomáciai rangját, a hivatalos útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímét,
k) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot,
l) a kérelem egyedi azonosítására szolgáló technikai azonosítóját,
m) az eljárás illetékének és igazgatási szolgáltatási pótdíjának az összegét, valamint a teljesítésének tényét,
n)154 az okmány kézbesítésének, illetve átvételének idejét, helyét, meghatalmazotti átvétel esetén az átvevő nevét és az átvételkor bemutatott okmány azonosítóját,
o)155 az ideiglenes magánútlevél esetében az a)–b) pont szerinti adatokat, az okmány számát, az ellenőrző sorszámot, a kiállítás idejét és okát, az érvényesség idejét és az utazás célországát,
p)156 a 7. § (7a) bekezdésében foglalt esetben a nemzetiségi névadatot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3)157 Az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok (1) bekezdésben meghatározott elektronikus adatait az útiokmány-nyilvántartásban elkülönülten kezeli.
(4)158 Az útiokmány-nyilvántartás adatállományát az úti okmány kiadására irányuló eljárás során keletkezett jogszabály szerinti alapiratok és az azokon alapuló, valamint az e törvény által meghatározott elektronikus adatok képezik.
(5)159 A kiskorú gyermek úti okmány kiadására irányuló kérelme ügyében a kiskorú gyermek úti okmányát érintő útlevélhatósági eljárásban keletkezett, nyilvántartás adatállományát képező alapirat vonatkozásában az iratbetekintés jogával a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő vagy a gyám élhet.
24/A. §160 (1)161 Az adatkezelő szerv útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:
a)162 felügyeletet gyakorol a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselőjének, továbbá az anyakönyvvezető közreműködői tevékenysége felett,
b) biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét,
c) a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít,
d) végzi a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat, valamint
e)163 működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét, továbbá vezeti a 24/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást.
(2)164 A járási hivatal a 24. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott, míg a külpolitikáért felelős miniszter a 24. § (1) bekezdés a)–f), illetve j) és k) pontjában meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti az adatkezelő szervet.
24/B. §165 (1) Az adatkezelő szerv a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről, a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervekről és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az adatközlő szerv, az adatközlésre kötelezettek, továbbá a közvetlen hozzáférési jogosultsággal adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek
a) megnevezését
b) székhelyét, levelezési címét,
c) e-mail címét, telefonszámát,
d) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy
da) családi és utónevét,
db) születési családi nevét és utónevét,
dc) anyja nevét,
dd) születési helyét, idejét,
de) szervezeti egységét,
df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,
dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,
dh) felhasználónevét,
di) hivatali kapcsolattartásra használható email címét.
(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.
(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezelheti az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet.
(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.
25. §166 Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.
26. §167 (1)168 Az útlevélhatóság, a járási hivatal, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
b)169 az adatkezelő szervtől a 24. § (1) bekezdése alapján kezelt adatokból, kivéve a 24. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatokat, valamint
c)170 közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a bűnügyi nyilvántartásból, a körözési nyilvántartási rendszerből és a büntetés-végrehajtás központi nyilvántartásából, az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől és az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóságtól,
d)171 közvetlenül vagy az adatkezelő szerv útján a vezetői engedély tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából térítésmentesen a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, továbbá 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokra vonatkozóan.
(1a)172 Az útlevélhatóság – saját, illetve közreműködői feladatellátása céljából is – a kérelmező anyakönyvi adatainak beszerzése érdekében elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult adatokat átvenni az elektronikus anyakönyvből.
(1b)173 Az eljáró útlevélhatóság és közreműködő szerv a kérelmezővel szemben fennálló körözés ellenőrzésének céljából rendszerkapcsolat útján adatokat vehet át a körözési nyilvántartási rendszer körözött személyek nyilvántartásából, valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének hálózati adatbázisa által elérhető körözött személyek adatbázisából (Interpol FIND Nominals).
(1c)174 Az eljáró útlevélhatóság és közreműködő szerv a kérelmező által személyazonosítás céljából bemutatott okmány nemzetközi körözésének ellenőrzése céljából rendszerkapcsolat útján adatokat vehet át a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének hálózati adatbázisa által elérhető eltulajdonított és elveszett úti okmányok adatbázisából (a továbbiakban: Interpol FIND SLTD).
(2)175 Hivatalos útlevelek esetében
a) az utazást elrendelő vagy az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet értesíti az útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága megszűnt,
b)176 az útlevélhatóság és a járási hivatal adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől vagy gazdálkodó szervezettől.
27. §177 (1)178 Az adatkezelő szerv – a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából – a 24. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, az állami adó- és vámhatóságnak, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, menekültügyi hatóságnak, valamint a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot kiállító szervnek adhat át adatot.
(1a)179 Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés d) és h)–k) pontjában meghatározott adatok kivételével a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságnak adhat át adatot a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.
(1b)180 Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat a Nemzeti Információs Központnak az utasadatok kockázatelemzése, elemző-értékelő tevékenység, valamint hírigény teljesítése céljából átadhatja.
(1c)181 Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat a körözési nyilvántartó szerv részére az úti okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítését megelőző ellenőrzése céljából átadhatja.
(1d)182 Az adatkezelő szerv a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szervező részére a természetes személy által a magánútlevele alapján megadott, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az úti okmány érvényességének tényéről adatszolgáltatást teljesít a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése céljából.
(1e)183 Az adatkezelő szerv az elektronikus ügyintézési ponton történő személyazonosítás céljából a polgár útiokmány-nyilvántartásban szereplő, az azonosításhoz szükséges természetes személyazonosító adatait szolgáltatja.
(1f)184 Az adatkezelő szerv a közölt okmányazonosító adat alapján, az érintett családi és utónevét, állampolgárságát, az útlevél érvényességére vonatkozó adatot, az útlevél okmányazonosítóját, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét átadja a természetes személy személyazonosságának ellenőrzése céljából a videotechnológián keresztül történő személyazonosítást végző szervezet részére.
(1g)185 Az adatkezelő szerv a közölt természetes személyazonosító adatok alapján, az érintett úti okmánya érvényességének tényére és kiállítás szerinti érvényességi idejére vonatkozó adatokat átadja a házasságkötés miatt hivatalból történő okmánykiállításra való jogosultság megállapítása céljából az anyakönyvvezető részére.
(1h)186 Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat, továbbá az érintett saját kezű aláírását a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ részére, az általa végzett igazságügyi szakértői tevékenység ellátása céljából átadja.
(2)187 Az adatkezelő szerv – ha törvény másként nem rendelkezik – a 24. § (1) bekezdés g) pontban meghatározott adatokról adatszolgáltatást nem teljesíthet, ide nem értve az érintett személy 28. § (2a) és (2b) bekezdésben foglalt tájékoztatási jogát, illetve hatósági bizonyítvány iránti igénylését.
(2a)188 A választási szerv a külön törvényben meghatározott feladatai ellátásához – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át az adatkezelő szerv által a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontja alapján kezelt adatállományból.
(2b)189 Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban szereplő útlevél okmányazonosítójáról, érvényessége, illetve érvénytelensége tényéről és ennek okáról értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervet.
(3)190 A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetve a személyazonosság megállapítása céljából – közvetlen adathozzáféréssel – adatokat vehet át az adatkezelő szerv által a 24. § (1) bekezdés a)–f) és h)–k) pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek az ellenőrzést követően haladéktalanul törölnie kell.
(4)191 Az útlevélhatóság, illetve az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, valamint a konzuli tisztviselő részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § (1) bekezdés a)–c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.
(4a)192 Az útlevélhatóság a közúti közlekedési nyilvántartó szerv és közlekedési igazgatási hatóság részére a közlekedési igazgatási eljárások során a személyazonosítás céljára a 24. § (1) bekezdés a)–b), valamint e) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.
(5)193 Az adatkezelő szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe és az Interpol FIND SLTD-be továbbítja az útiokmány-nyilvántartásban érvénytelenítésre került hivatalos útlevélnek és magánútlevélnek törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs az útlevélhatóság vagy a 20. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a visszatartására jogosult szerv birtokában.
(6)194 Ha az (5) bekezdés szerinti hivatalos útlevél vagy magánútlevél
a) időközben megkerült, vagy
b) lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,
az adatkezelő szerv az (5) bekezdés szerint gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és az Interpol FIND SLTD-ben szereplő tétel törléséről.
(7)195 Ha a kitöltetlen úti okmány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesül, az adatkezelő szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő elhelyezéséről, illetve törléséről, valamint az Interpol Magyar Nemzeti Iroda értesítésével kezdeményezi az okmányadatok Interpol FIND SLTD-be történő továbbítását, illetve az abban szereplő tétel törlését.
(8)196 Az anyakönyvvezető a személyazonosság és állampolgárság ellenőrzése, valamint az elhunyt személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának bevonása céljából a 24. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjában foglalt adatokat lekérdezheti.
(9)197 A büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében – közvetlen adathozzáféréssel – a 24. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában meghatározott adatokat átveheti.
(10)198 Az adatkezelő szerv az (5) és (6) bekezdés szerinti jelzéskezelési művelet végrehajtásával egyidejűleg gondoskodik az okmányadatok Interpol FIND SLTD-ben történő elhelyezéséről, illetve törléséről.
(11)199 Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetnek adatot az útiokmány-nyilvántartásból.
(12)200 Az adatkezelő szerv – a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adat alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint ezen személy útiokmány-nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.
(13)201
27/A. §202 Az adatkezelő szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmását, valamint a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adatot átadja.
28. § (1)203 A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az adatkezelő szerv természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére – az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén – adatot szolgáltathat
a) arra vonatkozóan, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal;
b)204 az úti okmány birtokosának családi és utónevéről – ideértve a születési családi és utónevet is –,
c)205 az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetőleg megtalálásának tényéről, valamint
d)206 törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére az érintett állampolgárságáról, számára kiadott úti okmány típusáról, számáról, arcképmásáról és saját kezű aláírásáról is, de a személyazonosítást követően ezen adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az érintett a további adatkezeléshez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.
(2)207 A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az útlevélhatóság, illetőleg az adatkezelő szerv az úti okmány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az úti okmány kiadásáról, cseréjéről, visszavonásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.
(2a)208 Ha a kérelmező saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kér tájékoztatást, a kérelemre és annak teljesítésére az érintettnek a személyes adataihoz való hozzáférésre vonatkozó jogát szabályozó előírásokat kell alkalmazni.
(2b)209 Ha a kérelmező a saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról hatósági bizonyítvány kiállítását kéri, e törvénynek az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági bizonyítvány kiállítását a kérelmező – a második biometrikus adat kivételével – bármely, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kérheti.
(3)210 Az útlevélhatóság, valamint az adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatot statisztikai célra felhasználhatja, abból ilyen célra – a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – személyazonosító adat nélkül adatot szolgáltathat.
(3a)211 Az útlevélhatóság, valamint a központi adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen átadja és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(3b)212 Az adatkezelő szerv az általa nyilvántartott adatok közül a természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolattartási adatot a Központi Statisztikai Hivatal részére az Stt. által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében történő kapcsolatfelvétel céljából térítésmentesen átadja. A Központi Statisztikai Hivatal az átvett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban kezeli. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a Központi Statisztikai Hivatal törli.
(4)213 Az e törvény alapján kezelt személyes adatok külföldi adatkezelő részére – ideértve a nemzetközi szervezeteket is – nemzetközi szerződés alapján továbbíthatók, feltéve, ha az adatkezelés feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adatra nézve azonosan teljesülnek.
(5)214 Az adatszolgáltatási ügyekben az ügyintézési határidő 20 nap. Az adatszolgáltatás elektronikus információátadás keretén kívül is teljesíthető.
(6)215 Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Mentes a díjfizetési kötelezettség alól a települési önkormányzat, a közjegyző, a bírósági végrehajtó és a költségvetési szerv, illetve törvényben meghatározott egyéb szerv vagy személy.
(7)216 Az adatkezelő szerv a külön törvényben vagy a polgár ügyintézési rendelkezésében meghatározott szervek számára, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, illetve a polgár ügyintézési rendelkezése alapján
a) a polgár természetes személyazonosító adatai alapján a polgár útlevele okmányazonosítója titkosított kapcsolati kódjának, illetve
b) a polgár útlevelének okmányazonosítója alapján az útlevélben szereplő természetes személyazonosító adatok
továbbítására jogosult.
(8)217 Az adatkezelő szerv az útlevél kiadásáról szóló döntését követően az útlevél okmány megszemélyesítésével egyidejűleg az útlevél okmányazonosítója alapján kapcsolati kódot képez, majd a titkosított kapcsolati kódot annak típusmegjelölésével a külön törvény szerinti összerendelési nyilvántartásnak az összerendelési bejegyzés újabb kapcsolati kóddal történő kiegészítése céljából átadja.
29. § (1)218 Az útlevélhatóság és az adatkezelő szerv köteles biztosítani, hogy az állampolgár megismerhesse, hogy mely adatszolgáltatás alanya volt.
(2)219 Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére teljesített adatszolgáltatás esetén – külön törvényben meghatározottak szerint – korlátozható, vagy kizárható.
(3)220 Az útlevélhatóság, valamint az adatkezelő szerv az e törvény alapján teljesített adatszolgáltatásról nyilvántartást vezet, amelyet az adatszolgáltatástól számított öt évig köteles megőrizni.
29/A. §221 (1) A személyes adatokkal elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából az adatkezelő szerv automatizált adatkezelési rendszerben (a továbbiakban: naplórendszer) rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő információkat.
(2) A naplórendszerben történik a nyilvántartásban, illetve a nyilvántartás szolgáltatásait támogató informatikai alkalmazásokban végzett adatkezelési műveletre vonatkozó eseményt leíró információk (a továbbiakban: naplóbejegyzés) gyűjtése.
(3) A naplóbejegyzés tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat.
(4) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.
(5) A naplórendszerben rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
(6) A naplórendszerből a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – az adatkezelő szerv adatot továbbít. A naplórendszerből történő adatszolgáltatást is naplózza az adatkezelő szerv.
(7) A naplórendszert a jogosulatlan hozzáféréstől védeni kell.
(8) A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem a naplórendszerben történik.
(9) A naplórendszerben a naplóbejegyzések megőrzési ideje annak keletkezésétől számított tíz év. A megőrzési idő leteltét követően a naplóbejegyzést haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha már megkezdett ellenőrzési eljáráshoz van szükség a naplóbejegyzésre. Ebben az esetben az eljárás lezárultát követően kell a törlést végrehajtani.
30. §222 (1)223 A közreműködő szerv a 24. § (1) bekezdésében meghatározott adatok elektronikus formában történő kezelésére az előtte folyó eljárás befejezéséig, papíralapú dokumentumok esetében az általános hatáskörű útlevélhatóságnak való felterjesztéséig jogosult.
(2) Az útlevélhatósági eljárásban keletkezett papíralapú dokumentumokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint kell kezelni.
31. §224 (1)225 Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus adatokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított tizenöt – ideiglenes magánútlevél esetében egy – évig kezeli.
(2)226 Abban az esetben, ha a kérelem alapján úti okmány nem kerül kiállításra, az adatkezelő szerv a kérelem adatait – bűnüldözési, bűnmegelőzési célból – az eljárás megszüntetését vagy a kérelem elutasítását tartalmazó döntés véglegessé válását követő egy évig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.
32. §227 A hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgár személyi adatait és a kiadott útlevél adatait
a)228 az Európai Parlament magyarországi képviselője és az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló továbbá a vele hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pontja] diplomata útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala,
b) egyéb diplomata útlevél, valamint a külügyi szolgálati útlevél esetén a külpolitikáért felelős miniszter,
c) szolgálati útlevél esetében az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, valamint
d) hajós szolgálati útlevél esetén a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet
az útlevélnek az arra való jogosultság megszűnését követő bevonásáig kezeli.
32/A. §229 (1)230 A második biometrikus adatot
a)231 az útlevélhatóság – az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült magánútlevél pótlása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelemhez történő felhasználás érdekében –
aa) a tároló elemet tartalmazó úti okmány érvényességi idejének lejártáig kezeli, ha ehhez a kérelmező az adatok rögzítésekor írásban hozzájárul, ezt követően az adatokat haladéktalanul törli,
ab) a kérelmező hozzájárulásának hiányában kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiállításáig kezeli és ezt követően haladéktalanul törli,
b) a rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezeli, a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból,
c) a Kormány által kijelölt hatóság a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezeli, abból a célból, hogy a kérelmező a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse,
d) a 27. § (1) bekezdésének és a 28. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem lehet átadni vagy továbbítani.
(2) A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai módszerek alkalmazásával kell megvalósítani, amelyek az elérhető legmagasabb szinten biztosítják azt, hogy a tároló elem tartalmához illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá.
Záró rendelkezések
33. § (1)232 Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.
(2)233
(3) Ahol jogszabály kivándorlást említ, azon külföldi letelepedést kell érteni.
34. §234
35. §235
36. §236
37. §237
38. §238
39. §239
40. §240
41. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza241
a)242 az útlevélhatóságokat, feladat- és hatáskörüket, továbbá az úti okmánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szerveket és feladataikat;243
b) az útlevél kivételével az egyéb úti okmányok fajtáit;
c) az eljárás részletes szabályait, valamint az úti okmányok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket;
d)244 a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős szervet,245
e)246 a külpolitikáért felelős miniszter által kiadott útlevelek kiadásának és kezelésének részletes szabályait.
(1a)247 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adatkezelő szervet rendeletben jelölje ki.
(2)248 Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter – a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben – hogy rendeletben határozza meg
a)249 az ideiglenes magánútlevél, a diplomata-útlevél és a külügyi szolgálati útlevél kiadására jogosult útlevélhatóság kivételével az útlevélhatóságok székhelyét és illetékességi területét;250
b)251 Magyarország útlevelének és egyéb úti okmányainak mintáját, az úti okmány iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány tartalmát;252
c)253 az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, valamint kijelölje azokat az adatfeldolgozónak nem minősülő szerveket, amelyek az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;
d) a külképviseleteknek az útlevél kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatait;254
e)255 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az útiokmány-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét, megállapításának, megfizetésének, elszámolásának, kezelésének szabályait;256
f)257 az e-közigazgatásért felelős miniszterrel, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali kiadásáért és pótlásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj összegét és fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat;
g)258 a 28. § (1), (2) és (2b) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány adattartalmát;
h)259
(3)260
(4)261 Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben a NATO menetparancs (az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (NATO-SOFA Megállapodás) III. Cikk 2/b) pontjában meghatározott okmány) alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.262
41/A. §263 E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 8. § (3) bekezdését és 9. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jétől igényelt útlevelekre kell alkalmazni.
41/B. §264 (1) Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően rendelkezésre álló konzuli tisztviselő által kezelt ideiglenes magánútlevél biankó okmánykészlet 2021. július 31-ig használható fel.
(2) A biankó okmánykészlet 2021. július 31-ét követően az okmánykibocsátóra vonatkozó iratkezelési szabályoknak megfelelően megsemmisítésre kerül.
42. §265 (1) E törvény 7. § (2)–(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)266 Ez a törvény a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41–45. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3)267 Ez a törvény a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38–39. és 54–60. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4)268 Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A törvényt az Országgyűlés az 1998. február 24-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. március 16.
A preambulum a 2011: CCI. törvény 165. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 164. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 164. § (1) bekezdésével megállapított, a 2018: VI. törvény 4. §-a szerint módosított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdése a 2004: XV. törvény 1. §-ával megállapított és a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 1. § (3a) bekezdését a 2015: CXXX. törvény 4. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (4) bekezdését a 2013: LXIII. törvény 6. §-a iktatta be.
A 3. § (2) bekezdése a 2019: LV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 2019: LV. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított, a 2023. évi XC. törvény 327. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (4) bekezdését a 2019: LV. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § a) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § b) pontja a 2011: CCI. törvény 165. § b) és c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § c) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § d) pontját a 2008: CXIII. törvény 1. §-a iktatta be.
A 4. § e) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCLII. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § f) pontját a 2017: XXXIII. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2020: XXXI. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § g) pontját a 2017: XXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.
A 4. § h) pontját a 2020: XXXI. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § i) pontját a 2021: L. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (4) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 6/A. §-t a 2020: XXXI. törvény 49. §-a iktatta be.
A 7. § (1) bekezdése a 2006: XXI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése, a 2020: XXXI. törvény 61. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdése a 2006: XXI. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított, a 2020: XXXI. törvény 61. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § új (3) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. A 7. § (3) bekezdése a 2021: L. törvény 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § új (4) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (4) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva.
A 7. § (4) bekezdés b) pontja a 2020: XXXI. törvény 62. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdés d) pontját a 2010: XL. törvény 54. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: XXXI. törvény 50. § (1) bekezdése iktatta be.
A 7. § új (5) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a korábbi (5) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. A 7. § (5) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § új (3) bekezdését a 2006: XXI. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(5) bekezdés számozását (4)–(6) bekezdésre változtatva. A (3) bekezdés számozását (6) bekezdésre változatta a 2008: CXIII. törvény 2. §-a. A 7. § (6) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 50. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) – eredeti (3) – bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2008: CXIII. törvény 2. §-a. A 7. § (7) bekezdése a 2021: L. törvény 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (7a) bekezdését a 2021: L. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (5) – eredeti (4) – bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2008: CXIII. törvény 2. §-a, szövege a 2007: XC. törvény 22. § (2) bekezdése és a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 7. § (6) – eredeti (5) – bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2008: CXIII. törvény 2. §-a.
A 7/A. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése, a 2019: LV. törvény 15. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés c) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése, a 2019: LV. törvény 15. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése, a 2019: LV. törvény 15. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 32. § (1) bekezdése iktatta be.
A 9. § (1) bekezdése a 2021: L. törvény 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított, a 2021: L. törvény 12. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (2a) bekezdését a 2021: L. törvény 11. § (3) bekezdése iktatta be.
A 9. § (3) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított, a 2021: L. törvény 12. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (4) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § a 2020: XXXI. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése, a 2020: XXXI. törvény 62. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (4) bekezdésével megállapított, a 2012: XXXVI. törvény 158. § (11) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. [Előbbi módosító törvény 52. § (27) bekezdés a) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „[12. § (1) bekezdés f) pont]” szövegrész helyébe a „[12. § (1) bekezdés g) pont]” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 11. § (4) bekezdését a 2017: XLV. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: XXXI. törvény 62. § c) pontja.
A 12. § a) pontja a 2011: CCI. törvény 165. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdésének b) pontja a 2004: LVII. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított, a 2012: XXXVI. törvény 158. § (11) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: XLV. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés d) pontja a 2006: CIX. törvény 155. § k) pontja, a 2010: XLIII. törvény 80. § i) pontja, a 2022: VII. törvény 18. §-a, a 2024. évi II. törvény 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés e) pontja a 2017: XLV. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés f) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés g) pontját a 2011: CXCII. törvény 66. §-a iktatta be, szövege a 2017: XLV. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapított, a 2021: L. törvény 12. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés h) pontját a 2017: XLV. törvény 4. § (4) bekezdése iktatta be, a 2021: L. törvény 12. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés i) pontját a 2017: XLV. törvény 4. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: L. törvény 12. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1a) bekezdését a 2017: XLV. törvény 4. § (5) bekezdése iktatta be.
A 12. § (2) bekezdése a 2022. évi L. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdésének a) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja, a 2018: CXXV. törvény 309. §-a szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: XLV. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: XLV. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés e) pontja a 2017: XLV. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított, a 2021: L. törvény 12. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés f) pontját a 2017: XLV. törvény 5. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: L. törvény 12. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (1a) bekezdését a 2017: XLV. törvény 5. § (4) bekezdése iktatta be.
A 13. § (2) bekezdése a 2022. évi L. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 2. § (2) bekezdésének c) pontja, a 2021: CXX. törvény 30. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: XLV. törvény 6. §-ával megállapított, a 2021: CXX. törvény 30. § b) pontja, a 2023. évi XXVII. törvény 4. §-a szerint módosított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés d) pontját újonnan a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (6) bekezdése iktatta be.
A 14. § (2) bekezdése a 2021: L. törvény 11. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdését a 2011: CCI. törvény 164. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: L. törvény 11. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (5) bekezdését a 2021: L. törvény 11. § (5) bekezdése iktatta be.
A 15. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (7) bekezdésével megállapított, a 2021: L. törvény 12. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a 2020: XLII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1a) bekezdését a 2023. évi XCVII. törvény 1. §-a iktatta be.
A 16. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: CXCVII. törvény 101. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § b) és c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (5) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 101. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (5) bekezdés b) pontja a 2022. évi L. törvény 77. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (5) bekezdés e) pontját a 2019: LV. törvény 7. §-a iktatta be.
A 16/A. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (9) bekezdése iktatta be.
A 16/A. § (1) bekezdése a 2020: XLII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 16/A. § (2) bekezdése a 2023. évi XC. törvény 327. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/A. § (3) bekezdését a 2019: LV. törvény 8. §-a iktatta be.
A 16/B. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (9) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: LV. törvény 16. § a) pontja.
A 16/C. §-t a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (9) bekezdése iktatta be.
A 16/C. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/C. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § c) pontja, a 2023. évi XC. törvény 327. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/C. § (3) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/C. § (4) bekezdését a 2019: LV. törvény 9. §-a iktatta be.
A 16/D. §-t a 2015: CXXX. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/D. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/D. § (3) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/D. § (4) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16/D. § (5) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § a 2006: XXI. törvény 9. § (3) bekezdése, a 2015: XLII. törvény 366. § (13) bekezdése, a 2020: CLII. törvény 21. §-a szerint módosított szöveg.
A 18. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított, a 2021: L. törvény 12. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (2) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 19. § (3) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés a) pontja a 2017: CXCVII. törvény 101. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés d) pontja a 2020: XXXI. törvény 61. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés h) pontja a 2020: XXXI. törvény 61. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdését a 2006: XXI. törvény 3. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2008: CXIII. törvény 16. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdését a 2017: XXXIII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (4) bekezdését a 2020: XXXI. törvény 54. §-a iktatta be.
A 21. §-t a 2006: XXI. törvény 9. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CCI. törvény 164. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (27) bekezdés d) pontja, a 2016: CIV. törvény 45. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21/A. §-t a 2011: CCI. törvény 164. § (6) bekezdése iktatta be.
A 21/A. § (1) bekezdése a 2021: L. törvény 11. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21/A. § (2) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 61. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/A. § (3) bekezdését a 2017: L. törvény 156. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21/B. §-t a 2016: CXXI. törvény 32. § (4) bekezdése iktatta be.
A 21/B. § (1) bekezdése a 2019: LV. törvény 15. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 21/B. § (2) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 61. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/B. § (4) bekezdése a 2019: LV. törvény 15. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 21/B. § (5) bekezdése a 2021: L. törvény 11. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21/B. § (5a) bekezdését újonnan a 2021: L. törvény 11. § (7) bekezdése iktatta be.
A 21/B. § (7) bekezdését a 2020: XXXI. törvény 62. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21/B. § (8) bekezdése a 2019: LV. törvény 15. § 7. pontja, a 2020: XXXI. törvény 61. § g) pontja, a 2024. évi XII. törvény 57. §-a szerint módosított szöveg.
A 21/B. § (9) bekezdését a 2019: LV. törvény 10. §-a iktatta be.
A 21/B. § (10) bekezdését a 2019: XCVII. törvény 14. §-a iktatta be.
A 21/B. § (11) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 35. §-a iktatta be.
A 21/C. §-t a 2017: XXXIII. törvény 34. §-a iktatta be.
A 21/D. §-t a 2019: CXVI. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.
A 21/E. §-t a 2021: CXX. törvény 29. §-a iktatta be.
A 22. § (1) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 22. § (2) bekezdését a 2006: XXI. törvény 9. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 22. § (3) bekezdését a 2019: LV. törvény 16. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § f) pontja, a 2020: XXXI. törvény 61. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 38. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 156. § (3) bekezdésével megállapított szüveg.
A 23. § (4) bekezdését a 2017: XXXIII. törvény 38. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23/A. §-t a 2008: CXIII. törvény 6. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (28) bekezdése.
A IV/A. fejezetet (23/B. §) a 2015: CLXXIX. törvény 24. §-a iktatta be.
A 23/B. § (2) bekezdése a 2019: LV. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 23/B. § (3) bekezdés b) pontja a 2016: CXXVII. törvény 33. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/B. § (3) bekezdés c) pontja a 2016: CXXVII. törvény 33. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/B. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 23/B. § (5) bekezdés c) pontját a 2016: CXXVII. törvény 33. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23/B. § (6) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § a 2013: LXXXIV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdése a 2019: LV. törvény 12. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2020: XXXI. törvény 61. § i) pontjával megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés b) pontja a 2021: L. törvény 12. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés j) pontja a 2021: L. törvény 12. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés n) pontja a 2021: L. törvény 12. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés o) pontja a 2022. évi L. törvény 78. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (1) bekezdés p) pontját a 2022. évi L. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be.
A 24. § (3) bekezdését a 2015: CLXXXVIII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: XXXIII. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (4) bekezdését a 2017: XXXIII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be.
A 24. § (5) bekezdését a 2017: XXXIII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be.
A 24/A. §-t a 2008: CXIII. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja, a 2017: XXXIII. törvény 38. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 24/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2022. évi L. törvény 79. §-ával megállapított, a 2022: XXII. törvény 76. §-a szerint módosított szöveg.
A 24/A. § (1) bekezdés e) pontja a 2019: LV. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 24/A. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés h) pontja, a 2017: XXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 24/B. §-t a 2019: LV. törvény 14. §-a iktatta be.
A 25. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLVII. törvény 13. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (13) bekezdésével megállapított, a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § a 2011: CCI. törvény 164. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (27) bekezdés e) pontja, a 2019: LV. törvény 15. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (14) bekezdésével megállapított, a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés h) pontja, a 2017: XXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés c) pontja a 2020: XLII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdés d) pontját a 2019: CXVI. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXI. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1a) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (15) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: LV. törvény 15. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (1b) bekezdését a 2020: XLII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. § (1c) bekezdését a 2020: XLII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. § (2) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (2) bekezdés b) pontja a 2019: LV. törvény 15. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított, a 2019: LV. törvény 15. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1a) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 40. §-a iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja, a 2017: XXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1b) bekezdését a 2015: XXXV. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2022: IV. törvény 63. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1c) bekezdését a 2017: XXXIII. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. § (1d) bekezdését a 2016: XCVII. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2019: LV. törvény 15. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1e) bekezdését a 2019: CXVI. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.
A 27. § (1f) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2021: L. törvény 12. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (1g) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 37. §-a iktatta be.
A 27. § (1h) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 37. §-a iktatta be.
A 27. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja, a 2017: XXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (2a) bekezdését a 2013: XXXVI. törvény 359. §-a iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés h) pontja, a 2017: XXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés e) pontja, a 2019: LV. törvény 15. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (2b) bekezdését a 2021: L. törvény 11. § (9) bekezdése iktatta be.
A 27. § (3) bekezdése a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés h) pontja, a 2017: XXXIII. törvény 38. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (4) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (4a) bekezdését a 2020: XXXI. törvény 56. §-a iktatta be.
A 27. § (5) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (18) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: XLII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (6) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (18) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: XXXIII. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított, záró szövegrésze a 2020: XLII. törvény 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (7) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (18) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: XXXIII. törvény 36. § (3) bekezdésével megállapított, a 2020: XLII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (8) bekezdését a 2012: CCVII. törvény 73. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXVIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (9) bekezdését a 2015: CLII. törvény 2. §-a iktatta be.
A 27. § (10) bekezdését a 2015: CLXXIX. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja, a 2020: XLII. törvény 15. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (11) bekezdését a 2015: CLXXXVIII. törvény 24. § (4) bekezdése iktatta be.
A 27. § (12) bekezdését a 2015: CLXXXVIII. törvény 24. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja, a 2017: XXXIII. törvény 38. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (13) bekezdését a 2024. évi XII. törvény 56. §-a iktatta be, a 2024. évi XII. törvény 58. §-a hatályon kívül helyezte.
A 27/A. §-t a 2015: CLXXXVIII. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a 2000: CXXII. törvény 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (27) bekezdés f) pontja, a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdésének b) pontja a 2006: XXI. törvény 10. § (1) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdésének c) pontja a 2006: XXI. törvény 10. § (1) bekezdésének b) pontja, a 2020: XXXI. törvény 61. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (1) bekezdés d) pontja a 2020: CXXI. törvény 40. §-a szerint módosított szöveg.
A 28. § új (2) bekezdését a 2006: XXI. törvény 6. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(5) bekezdés számozását (3)–(6) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés második mondatát a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 28. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (27) bekezdés g) pontja, a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (2a) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (19) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: XXXIV. törvény 43. §-a szerint módosított szöveg.
A 28. § (2b) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (19) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: XXXI. törvény 61. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2006: XXI. törvény 6. §-a, szövege a 2017: XLIV. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (3a) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (3b) bekezdését a 2020: CXXI. törvény 38. §-a iktatta be.
A 28. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2006: XXI. törvény 6. §-a.
A 28. § (5) bekezdése a 2017: L. törvény 156. § (4) bekezdésével megállapított szüveg.
A 28. § (5) bekezdését a 2000: CXXII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (6) bekezdésre változtatta a 2006: XXI. törvény 6. §-a, szövege a 2021: L. törvény 11. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (7) bekezdését a 2013: LXXXI. törvény 29. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (8) bekezdését a 2013: LXXXI. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (1) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése, a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 101. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése, a 2016: CIV. törvény 45. § (3) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 29/A. §-t a 2020: CXXI. törvény 39. §-a iktatta be.
A 30. § a 2020: XXXI. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdése a 2022. évi L. törvény 80. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (21) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a 2017: XXXIII. törvény 37. §-ával megállapított, a 2020: XXXI. törvény 61. § m) pontja, a 2022. évi L. törvény 80. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (2) bekezdését a 2019: LV. törvény 16. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: XXXI. törvény 58. §-a iktatta be.
A 32. § a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (22) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § a) pontja a 2012: XXXVI. törvény 158. § (11) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 32/A. §-t a 2006: XXI. törvény 7. §-a iktatta be.
A 32/A. § (1) bekezdése a 2020: XXXI. törvény 59. §-ával megállapított szöveg.
A 32/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2021: L. törvény 11. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdésének második mondatát a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 33. § (2) bekezdését a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 34. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 35. §-t az 1999: LXXXV. törvény 64. §-ának a) pontja 2000 március 1-jével hatályon kívül helyezte.
A 36. §-t a 2003: XCII. törvény 180. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 37. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 356. pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 356. pontja hatályon kívül helyezte.
A 40. §-t a 2001: XCIII. törvény 6. § (1) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.
Végrehajtására lásd a 101/1998. (V. 22.) Korm. rendeletet, a 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendeletet.
A 41. § (1) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 41. § (1) bekezdés d) pontját a 2015: CLXXIX. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 45. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd a 94/2018. (V. 22.) Korm. rendeletet, a 182/2022. 8V. 24.) Korm. rendeletet.
A 41. § (1) bekezdés e) pontját a 2017: CLXXIX. törvény 12. § (1) bekezdése iktatta be.
A 41. § (1a) bekezdését a 2016: CIV. törvény 45. § (1) bekezdése iktatta be.
A 41. § (2) bekezdésének felvezető szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 142. §-a szerint módosított szöveg.
A 41. § (2) bekezdés a) pontja a 2008: CXIII. törvény 16. § (2) bekezdése, a 2020: XXXI. törvény 61. § n) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletet.
A 41. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 165. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletet.
A 41. § (2) bekezdés c) pontja a 2016: CIV. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Lásd a 25/2007. (V. 31.) IRM rendeletet.
A 41.§ (2) bekezdésének e) pontját a 2000: CXXII. törvény 5.§-a iktatta be, szövege a 2021: L. törvény 11. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § (2) bekezdés f) pontját a 2011: CCI. törvény 164. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: XXXI. törvény 61. § o) pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (2) bekezdés g) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (24) bekezdése iktatta be.
A 41. § (2) bekezdés h) pontját a 2015: CLXXIX. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: LV. törvény 16. § d) pontja.
A 41. § (3) bekezdését a 2017: CLXXIX. törvény 12. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 41.§ (4) bekezdését az 1999: CXVII. törvény 11.§-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 170. § (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
A 41/A. §-t a 2016: CXXI. törvény 32. § (6) bekezdése iktatta be.
A 41/B. §-t a 2020: XXXI. törvény 60. §-a iktatta be.
A 42. §-t a 2006: XXI. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 52. § (26) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (2) bekezdése a 2020: XLII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (3) bekezdése a 2020: XLII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (4) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás