nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
55/1978. (XII. 10.) MT rendelet
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a határvizek vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozásáról Budapesten, 1976. évi május hó 31-én aláírt egyezmény kihirdetéséről
2014-09-05
infinity
2

55/1978. (XII. 10.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a határvizek vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozásáról Budapesten, 1976. évi május hó 31-én aláírt egyezmény kihirdetéséről1

(A megállapodás jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1978. július 28-án megtörtént.)

1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a határvizek vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozásáról Budapesten, 1976. évi május hó 31-én aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

Egyezmény
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság
Kormánya között a határvizek vízgazdálkodási
kérdéseinek szabályozásáról

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya elhatározták, hogy a határvizek vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozására Egyezményt kötnek.

E célból meghatalmazottaikként kinevezték

a Magyar Népköztársaság Kormánya

Dr. Gergely Istvánt,

az Országos Vízügyi Hivatal elnökét,

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya

Frantisek Hagarát,

a Szlovák Szocialista Köztársaság Erdő- és Vízgazdálkodási miniszterét,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásuk kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

Területi hatály

Az Egyezmény területi hatálya kiterjed a határvizekre, vagyis a folyóknak és egyéb természetes vízfolyásoknak, valamint a csatornáknak (a továbbiakban: vízfolyások) azokra a szakaszaira, amelyekben a két állam közötti határ halad; továbbá a felszíni és felszín alatti vizeknek az államhatár által metszett szelvényére.

2. cikk

Tárgyi hatály

Az Egyezmény tárgyi hatálya kiterjed a határvizeken végzett minden olyan vízgazdálkodási tevékenységre, amely változást idézhet elő a természetes vízviszonyokban, amilyenek különösen: a vízfolyások szabályozása; a tározók és az árvízvédelmi töltések építése, a vízgazdálkodási melioráció, a vízkészlet-hasznosítás, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme, a vízi energia hasznosítása, a vízi út fenntartása megjelölése, a hajóút kitűzése, az árvíz, a belvíz és a jéglevonulás elleni védekezés, valamint mindazokra a vízgazdálkodási tevékenységekre, amelyek a vízfolyások határszakaszának belépő és kilépő szelvényében, továbbá a határvizek szelvényében változást okozhatnak a közösen megállapított vízviszonyokban.

3. cikk

Általános kötelezettségek

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy

a) kölcsönös egyetértés nélkül nem végeznek semmiféle olyan vízgazdálkodási tevékenységet, amely a közösen megállapított vízviszonyokat kedvezőtlenül befolyásolná;

b) a vízfolyások medrét, a víztározókat és a határvizeken levő berendezéseket saját államterületükön jó állapotban fenntartják és úgy használják, hogy egymásnak kárt ne okozzanak;

c) kölcsönösen tájékoztatják egymást a vízgazdálkodási fejlesztési távlati terveikről, főleg a vízgazdálkodási tevékenységnek a határvizekre gyakorolt hatásáról;

d) előzetesen megtárgyalják az olyan vízgazdálkodási tevékenységek kihatásait, amelyek a 2. cikkben meghatározott szelvényekben a közösen megállapított vízviszonyokat megváltoztatják.

(2) A Szerződő Feleket – ha másképpen nem állapodnak meg – a határvizeken lefolyó természetes vízmennyiségnek műszaki beavatkozással nem növelt fele illeti meg.

4. cikk

Az államhatár vonalának, jellegének
és a megjelölésére szolgáló jeleknek a megóvása

(1) A Szerződő Felek illetékes szervei a határvizeket és az azokon levő építményeket, műveket és berendezéseket, az államhatár vonalának tartós megóvása céljából is jó állapotban tartják.

(2) A határvizeken végzett vízgazdálkodási tevékenység során, a Szerződő Felek illetékes szerveinek előzetes jóváhagyása nélkül az államhatár vonalának bemérésére és megjelölésére szolgáló határjeleket és más mérő jelzéseket eltávolítani, vagy áthelyezni nem szabad. E tevékenység során a határjeleket és a mérő jelzéseket a rongálódástól meg kell védeni.

(3) Ahhoz a vízgazdálkodási tevékenységhez, amely az államhatár vonalának, illetőleg jellegének megváltozását eredményezné, mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint előzetes jóváhagyás szükséges.

5. cikk

Magyar-Csehszlovák Határvízi Bizottság

(1) A Szerződő Felek az Egyezményből eredő feladatok ellátására Magyar-Csehszlovák Határvízi Bizottságot (a továbbiakban: Határvízi Bizottság) létesítenek, amely a Szerződő Felek meghatalmazottaiból, ezek helyetteseiből és további tagokból áll.

(2) A Határvízi Bizottság határozatai a Szerződő Felek jóváhagyásával lépnek hatályba.

(3) A Határvízi Bizottság összetételét, hatáskörét és tevékenységét az Egyezmény 1. számú mellékleteként csatolt Szabályzat állapítja meg.

6. cikk

Fenntartási munkák

A Szerződő Felek a saját államuk területén gondoskodnak a határvizeken a vízilétesítmények és egyéb berendezések jó állapotban való fenntartásáról, továbbá azoknak a munkáknak az elvégzéséről, amelyek a vízfolyások mederelfajulásainak megakadályozása érdekében szükségesek. Gondoskodnak továbbá a káros feliszapolódásoknak és növényzetnek a mederből való eltávolításáról, valamint a hajóút fenntartásáról.

7. cikk

Műszaki tervezés

(1) A határvizeken végrehajtandó vízgazdálkodási tevékenység műszaki tervezésére vonatkozó irányelveket a Határvízi Bizottság állapítja meg.

(2) A saját területén végrehajtandó vízgazdálkodási tevékenység műszaki tervének elkészítéséről a Szerződő Felek mindegyike maga gondoskodik. Ez az elv, ha a Határvízi Bizottság másként nem állapodik meg, érvényes akkor is, ha a tervezett vízgazdálkodási tevékenység a másik Szerződő Fél érdekeit szolgálja. A Szerződő Felek illetékes szervei a műszaki tervezéshez szükséges alapadatokat egymásnak kölcsönösen rendelkezésre bocsátják.

(3) A terveket a Szerződő Felek illetékes szerveinek jóváhagyása előtt megtárgyalás céljából a Határvízi Bizottság elé kell terjeszteni. A Szerződő Felek illetékes szervei megállapodnak a megtárgyalt tervek olyan módosításában, amely azok jellemző adatait nem változtatja meg, illetőleg amely a közösen viselt költségeket nem növeli. A változtatásokat a Határvízi Bizottságnak be kell jelenteni.

8. cikk

A vízgazdálkodási tevékenység végrehajtása

(1) Az Egyezmény 2. cikkében felsorolt vízgazdálkodási tevékenység végrehajtása a Határvízi Bizottság által elfogadott program szerint történik.

(2) A vízgazdálkodási tevékenység végrehajtásáról saját államának területén mindkét Szerződő Fél maga gondoskodik. A Határvízi Bizottság ettől eltérően is határozhat.

9. cikk

Árvízmentesítés

(1) Az árvízmentesítési munkákat annak az elvnek a megtartásával, hogy a magassági biztonság mindkét állam területén egyforma legyen, a saját államuk területén és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – saját költségén a Határvízi Bizottság által elfogadott tervek szerint a Szerződő Felek illetékes szervei végzik el.

(2) A Magyar Népköztársaság és Csehszlovák Köztársaság által a párizsi békeszerződés 1. cikk 4. pontjának c) bekezdése értelmében foganatosított területátengedéssel kapcsolatos egyes vízügyi kérdések tárgyában Bratislavában, 1948. évi október hó 9-én aláírt Egyezmény alapján a Cunovótól a Rajkai Zsilipig terjedő árvízvédelmi töltés közösérdekű. Ennek a töltésnek a közösen elfogadott tervek alapján történő erősítésével és felújításával felmerülő költségeket az ártéri (érdekeltségi) területek nagyságára figyelemmel, a magyar Fél 56%-os, a csehszlovák Fél pedig 44% arányban viseli. A közösen elfogadott terveken túlmenő töltéserősítési és felújítási munkák elvégzéséről – kölcsönösen egyeztetett terv alapján – saját állama területén mindegyik Szerződő Fél maga gondoskodik és a költségeket maga viseli.

(3) A Szerződő Felek illetékes vízügyi szervei minden év őszén közös helyszíni szemlét tartanak, amelynek során a (2) bekezdésben említett töltés, továbbá a határvizek árvízvédelmi töltéseinek és műtárgyainak állapotát, valamint az árvízvédekezésre való felkészülést ellenőrzik.

10. cikk

Az árvíz, a belvíz és a jég elleni védekezés

(1) Az árvíz, a belvíz és a jég elleni védekezést saját területén mindegyik Szerződő Fél maga látja el.

(2) A Szerződő Felek illetékes szervei rendkívüli veszély esetén – a határőrizeti szervek előzetes értesítése mellett – kölcsönösen biztosítják a vízügyi szervek részére az államhatár útiokmány nélküli átlépését abból a célból, hogy a területükön szükséges védekezés érdekében helyszíni szemlét tartsanak.

(3) Rendkívüli veszély idején az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Félnek, annak kérésére, haladéktalanul segítséget nyújt és a legszükségesebb alakiságok azonnali elintézésével munkaerőt, anyagot és munkaeszközt bocsát rendelkezésre. A költségeket a segítséget igénybe vevő Szerződő Fél viseli.

(4) Az árvíz, a belvíz és a jég elleni védekezés szabályait a Határvízi Bizottság állapítja meg.

11. cikk

A vizek szennyezés elleni védelme

(1) A Szerződő Felek törekednek arra, hogy a határvizek tisztaságát fenntartsák, illetőleg a szennyezettséget gazdasági és műszaki lehetőségeikkel összhangban, tisztítótelepek építésével és korszerűsítésével csökkentsék.

(2) A Szerződő Felek illetékes szervei rendszeresen figyelemmel kísérik a határvizek tisztaságát, közösen vízmintákat vesznek, ezeket a mintákat elemzik és az elemzések eredményeit egyeztetik.

(3) Ha a határvizeket érintő rendkívüli szennyezés következik be, annak a Szerződő Félnek az illetékes szervei, amelyiknek az államterületén a szennyezés keletkezett, kötelesek ezt a másik Szerződő Fél illetékes szerveinek haladéktalanul jelenteni, továbbá azonnali intézkedéseket tenni a szennyezés okának megszüntetésére, és a szennyezés megismétlődésének megakadályozására.

12. cikk

Kotrás

(1) A vízfolyások szabályozása, a hajóút biztosítása és anyagnyerés céljából végrehajtandó kotrási munkák szükségességét, helyét, mértékét és módját, valamint a kotrással kitermelt anyag elhelyezésének módját és helyét a Határvízi Bizottság évenként állapítja meg.

(2) A kotrásra az engedélyt annak a Szerződő Félnek az illetékes vízügyi szerve adja, amelynek területén a munkát végrehajtják.

13. cikk

A víziút fenntartása és megjelölése

(1) A víziút fenntartását és megjelölését, valamint a hajóút kitűzését a Szerződő Felek illetékes szervei látják el; a Dunán a Duna-bizottság ajánlása szerint.

(2) A Szerződő Felek illetékes szervei a hajózási viszonyokról és a gázló adatokról jelentést adnak ki.

(3) A mederben levő hajózási akadályt – ellenkező megállapodás hiányában – annak a Szerződő Félnek az illetékes szerve távolítja el, amelynek területén az akadály van.

14. cikk

A költségek viselése

(1) A jelen Egyezmény alapján végzendő munkák költségeit a Szerződő Felek az alábbiak szerint viselik:

a) mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját területén elvégzendő és kizárólag a saját érdekeit szolgáló munkák költségeit;

b) az egyik Szerződő Fél területén végzett és csak a másik Szerződő Fél érdekeit szolgáló munkák költségeit egyedül az érdekelt Szerződő Fél viseli;

c) a mindkét Szerződő Fél érdekeit szolgáló munkák költségeit a Szerződő Felek érdekeltségük arányában viselik;

d) a vízfolyások közös szakaszán végzett mederszabályozás, gázló- és mederkotrás, továbbá a hajóút kitűzés költségeit a Szerződő Felek 50-50% arányban viselik;

e) a második világháború során a Duna medrébe került roncsokat mindkét Szerződő Fél a saját állama területén saját költségén távolítja el.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései irányadók a mérések, feltárások, kutatások és tervezések, valamint a vízi létesítmények és berendezések fenntartási és üzemeltetési költségeire is, ha a Határvízi Bizottság másként nem határoz.

15. cikk

A munkák elszámolása és a költségek
kiegyenlítése

(1) A 14. cikkben említett munkákat a tárgyévet követő év első felében számolják el. Az elszámolás irányelveit a Határvízi Bizottság állapítja meg.

(2) Az elszámolás eredményeként az egyik Szerződő Fél javára mutatkozó egyenleget a másik Szerződő Fél természetben, az Egyezmény keretében végzett munkával és anyagszállítással egyenlíti ki.

(3) Ha az elszámolás alapján mutatkozó egyenleg öt év alatt természetben nem egyenlíthető ki, a tartozást a két állam közötti hatályos fizetési egyezmény keretében egyenlítik ki.

16. cikk

Műszaki és pénzügyi ellenőrzés

A közös, a közös érdekű és az Egyik Szerződő Fél által a másik Szerződő Fél érdekében végzett munkák műszaki és pénzügyi ellenőrzését a Szerződő Felek egymás részére kölcsönösen lehetővé teszik. Az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat a Határvízi Bizottság állapítja meg.

17. cikk

Hidrológiai és hidrometeorológiai adatközlés

(1) A Szerződő Felek illetékes vízügyi szervei az egyetértésben kijelölt vízmércékről a vízállásadatokat, továbbá a csapadék és a jégviszonyokra vonatkozó adatokat egymással rendszeresen közlik.

(2) Az árvíz-, a belvíz- és a jégveszély elleni védekezés előkészítése és ellátása érdekében a Szerződő Felek illetékes szervei haladéktalanul és közvetlenül közölnek egymással minden olyan adatot, amely a másik Szerződő Fél számára szükséges, ideértve a tározókból történő vízlebocsátás folytán a természetes lefolyási viszonyokon bekövetkezett állandó vagy időszakos változások adatait is.

(3) A Szerződő Felek illetékes szervei a határvizek hidrológiai adatainak ismeretéhez szükséges méréseket, azok értékelését és nyilvántartását, valamint az egyéb méréseket és feltárásokat is közös terv alapján végzik és azok eredményét egymással rendszeresen egyeztetik.

18. cikk

Mérési alappontok

A Szerződő Felek illetékes szervei saját államuk területén megőrzik, fenntartják, szükség szerint kiegészítik és felújítják a vízgazdálkodási tevékenységhez szükséges magassági és vízszintes mérési alappontokat. A Szerződő Felek illetékes szervei ezeket kölcsönösen használhatják és azok adatait egymás rendelkezésére bocsátják.

19. cikk

Vízjogi eljárás

(1) A vízjogi eljárásban saját jogszabályai szerint annak a Szerződő Félnek a hatósága dönt, amely állam területén az Egyezmény hatálya alá tartozó munkákat végzik.

(2) A mindkét Szerződő Fél területén megvalósítandó vízi munkák és vízilétesítmények vízjogi engedélyét a saját területére eső részt illetően az illetékes vízügyi hatóság adja meg. A vízjogi eljárást lehetőleg egyidejűleg vagy legalább egymással összefüggően kell lefolytatni. A Szerződő Felek illetékes hatóságai a vízjogi engedély tervezetét egyeztetik.

(3) A Szerződő Felek illetékes vízügyi hatóságai a vízjogi engedélyezési ügyekben közvetlen kapcsolatot tartanak és tevékenységükről a Határvízi Bizottságot tájékoztatják.

(4) A Szerződő Felek vízügyi hatóságai között a tervdokumentációval kapcsolatosan felmerülő vitás kérdéseket a Határvízi Bizottság oldja meg.

20. cikk

Az államhatár átlépése

Az Egyezményből eredő feladatok ellátása vagy munkavégzés céljából történő határátlépésre és a másik állam területén való tartózkodásra a 2. számú melléklet rendelkezései az irányadók. A részletes szabályokban a Szerződő Felek illetékes központi szervei állapodnak meg.

21. cikk

Vámrendelkezések

(1) Az Egyezmény alapján az egyik állam területéről a másik állam területére szállítandó építő- és üzemanyagok mentesek a be- és kiviteli vám, valamint illetékek fizetése alól. Ezekre az anyagokra a behozatali és a kiviteli korlátozások nem vonatkoznak.

(2) Ideiglenesen mentesek a vám fizetése alól a munkaeszközök (gépek, műszerek, járművek, szállítóeszközök, szerszámok és hasonlóak), ha visszaszállításuk a vámhatóság által megállapított időn belül történik.

(3) Mindkét Szerződő Fél biztosítja az (1) és (2) bekezdésben említett építő- és üzemanyagoknak, valamint munkaeszközöknek egyszerűsített, soron kívüli és illetékmentes vámkezelését.

22. cikk

A vitás kérdések rendezése

Az Egyezmény értelmezése és végrehajtása során keletkező vitás kérdéseket, amelyeket a Határvízi Bizottság nem tud megoldani, a két kormány elé kell terjeszteni.

23. cikk

Záró rendelkezések

(1) Az Egyezményt a Szerződő Feleknek belső jogi előírásaik szerint jóvá kell hagyniuk és az a jóváhagyásról szóló diplomáciai jegyzékek kicserélésének napján lép hatályba.

(2) Az Egyezmény tíz évig marad hatályban. Az Egyezmény hatálya további ötéves időszakokra folyamatosan meghosszabbodik, ha azt az adott időszak eltelte előtt hat hónappal egyik Szerződő Fél sem mondja fel.

(3) Az Egyezmény hatályba lépésének napját a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság által a határmenti vízfolyások műszaki és gazdasági kérdésének szabályozása tárgyában Prágában, 1954. évi április hó 16. napján aláírt Egyezmény hatályát veszti.

(4) Továbbra is érvényben maradnak a (3) bekezdésben említett Egyezmény alapján létrejött megállapodások és szabályzatok, valamint az abból származó, eddig még nem teljesített kötelezettségek.

Készült Budapesten, 1976. május hó 31-én két-két eredeti példányban magyar és szlovák nyelven. Mindkét szöveg egyformán hiteles.

(Aláírások.)

1. számú melléklet

A Magyar-Csehszlovák Határvízi Bizottság
szabályzata

1. cikk

A Határvízi Bizottság összetétele

(1) A Határvízi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) nyolc tagból áll. A Bizottságba mindegyik Szerződő Fél egy meghatalmazottat, egy meghatalmazott-helyettest és további két tagot nevez ki. A tanácskozásokba szükség szerint szakértők is bevonhatók.

(2) A Bizottság a feladatok intézésére munkabizottságokat hozhat létre.

(3) A meghatalmazottak egymással közvetlenül érintkezhetnek, a folyó ügyeket az ülésszakok közötti időben megtárgyalhatják. Ezekről a legközelebbi ülésszakon a Bizottságot tájékoztatják, és a tett intézkedéseket az ülésszak jegyzőkönyvében rögzítik.

(4) A Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

2. cikk

A Bizottság hatásköre

A Bizottság hatáskörébe tartozik az Egyezményből eredő feladatok megtárgyalása és végrehajtása, különösen:

a) a vízgazdálkodási együttműködés biztosítása, a műszaki és gazdasági kérdések megoldása, a határvizek vízviszonyainak megállapítása;

b) a vízimunkákra és vízilétesítményekre vonatkozó tervezési és kivitelezési, valamint a szükséges egyéb irányelvek megállapítása;

c) a vízimunkák és a vízilétesítmények műszaki tervének egyeztetése, illetőleg elfogadása és az építési ütemterv megállapítása;

d) az Egyezmény hatálya alá tartozó munkák kivitelezésének felügyelete, műszaki és pénzügyi ellenőrzése, valamint elszámolása;

e) gondoskodás a munkák végrehajtásáról, ennek és a határozatok teljesítésének ellenőrzése;

f) a határvizek tisztaságának rendszeres figyelemmel kísérése és gondoskodás a határvizek szennyezés elleni védelmével kapcsolatos intézkedések megtételéről;

g) a vízimunkákkal, a vízilétesítményekkel összefüggő feltárások, kutatások és mérések végrehajtásáról, valamint tanulmányok készítéséről való gondoskodás;

h) a víziút fenntartásával és megjelölésével, valamint a hajóút kitűzésével kapcsolatos kérdések megtárgyalása;

i) a határvizek medrének természetes változásával, vagy közös megegyezéssel történő áthelyezésével elkülönített államterületek mezőgazdasági művelése érdekében szükséges intézkedések megtétele;

j) a vitás kérdések megoldására való előterjesztése;

k) az előző pontokban foglaltakkal és az Egyezmény esetleges módosításával kapcsolatos javaslatok előterjesztése a Szerződő Felekhez.

3. cikk

A Bizottság ülésszakai

(1) A Bizottság évenként legalább egyszer rendes ülésszakot tart. Bármelyik meghatalmazott kívánságára egy hónapon belül rendkívüli ülésszakot kell összehívni.

(2) A Bizottság az ülésszakát – ha másként nem állapodik meg – a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén felváltva tartja.

(3) Az ülésszakot annak a Szerződő Félnek a meghatalmazottja hívja össze, amelynek államterületén az ülésszakot tartják.

(4) A napirendet az ülésszak előtt a meghatalmazottak állapítják meg és azt az ülésszak során közös megegyezéssel módosíthatják.

(5) A Bizottság ülésszakaival kapcsolatban a saját tagjainak és szakértőinek költségét mindegyik Szerződő Fél maga viseli.

4. cikk

A Bizottság tárgyalása

(1) A tárgyalást annak a Szerződő Félnek a meghatalmazottja vezeti, amelynek államterületén az ülésszakot tartják.

(2) A Bizottság tárgyalási nyelve a magyar és a szlovák, illetőleg a cseh.

(3) A Bizottság a határozatait egyhangúan hozza.

(4) Az ülésszakról magyar és szlovák, illetőleg cseh nyelven két-két példányban – a határozatokat is magában foglaló – jegyzőkönyv készül, amelyet a meghatalmazottak írnak alá.

5. cikk

A Bizottság határozatainak jóváhagyása

A Bizottság határozatait jóváhagyás végett a Szerződő Felek elé kell terjeszteni. A meghatalmazottak a jóváhagyásról egymást haladéktalanul értesítik.

2. számú melléklet

Szabályzat
az államhatár átlépésére és a másik állam
területén való tartózkodásra

(1) Azok a személyek, akik a jelen Egyezményből eredő feladatot látnak el, vagy munkát végeznek, magyar és cseh vagy szlovák nyelvű határátlépési igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) léphetik át az államhatárt. Az igazolványba az államhatár átlépése céljából „Vízgazdálkodási feladatok” szöveget kell beírni.

(2) A Magyar Népköztársaság területére való belépésre jogosító igazolványt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság illetékes közbiztonsági szerve, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területére való belépésre jogosító igazolványt pedig a Magyar Népköztársaság Belügyminisztériumának Útlevél Osztálya adja ki. Az igazolványok mintáját a Szerződő Felek illetékes szervei egymásnak megküldik.

(3) Az igazolványok érvényességi ideje legfeljebb öt év, és szükség szerint meghosszabbítható.

(4) Az igazolvány a határátkelőhelyeken és az abban megjelölt szakaszokon többszöri határátlépésre, illetőleg a másik állam területén az államhatártól számított öt kilométer mélységig való tartózkodásra jogosít.

Különleges esetekben, amikor az Egyezménnyel kapcsolatos feladatok teljesítése ezt feltétlenül szükségessé teszi, az igazolvány kiállítható:

a) csehszlovák területen: Bratislava, Dunajská Streda, Banska-Bystrica, Zvolen, Lucenec, Kosice;

b) magyar területen: Győr, Tata, Visegrád, Nagymaros, Budapest, Miskolc és Nyíregyháza helységekben való tartózkodásra is.

(5) Minden határátkelőhelyen kívüli határátlépést, az államhatár átlépése helyének és időpontjának egyidejű közlésével, a kiküldő Szerződő Fél illetékes határőrizeti szervének előzetesen be kell jelenteni.

(6) Azok a személyek, akik részére igazolvány kiállítása nem indokolt, a szükséges esetben névjegyzékkel átléphetik az államhatárt olyan igazolvánnyal rendelkező személlyel együtt, akit az igazolványa erre feljogosít. A legfeljebb húsz személyt tartalmazó névjegyzéket két példányban a kiküldő vízügyi szerv állítja ki, és azt magyar állampolgárok részére az illetékes határőrizeti szerv, csehszlovák állampolgárok részére az illetékes közbiztonsági szerv érvényesíti. A névjegyzékbe felvett személyek az államhatárt csak együtt léphetik át, és addig és ugyanolyan mélységben tartózkodhatnak a másik állam területén, mint az igazolvány tulajdonosa. A névjegyzékbe felvett személyek kötelesek az államhatár átlépésekor személyi igazolványukat felmutatni.

(7) Az igazolvánnyal rendelkező, valamint a névjegyzékbe felvett személyek az államhatárt általában nappal léphetik át.

Ha a határátlépés vagy a másik állam területén való tartózkodás éjjel is szükséges, ezt a jogosultságot az igazolványban fel kell tüntetni.

(8) A határátkelőhelyen kívüli határátlépést a határőrizeti szervek ellenőrzik.

(9) Az igazolvány elvesztését annak tulajdonosa az azt kiállító szervnek haladéktalanul köteles bejelenteni. Ha az igazolvány a másik állam területén veszett el, ezt a Szerződő Fél legközelebbi határőrizeti szervének is haladéktalanul jelenteni kell.

(10) Az egyezmény 10. cikkében említett rendkívüli veszély esetén, az egyik Szerződő Fél védekező és mentőosztagai a másik Szerződő Fél illetékes szervének a kérésére történő segítségnyújtás céljából, az államhatárt igazolvány nélkül léphetik át. A határátlépést az illetékes határőrizeti szerveknél ilyen esetben előzetesen be kell jelenteni.

(11) A (10) bekezdésben említett személyek az államhatárt bárhol átléphetik, és a másik állam területén addig jogosultak tartózkodni, ameddig arra feltétlenül szükség van. Külön engedély nélkül magukkal vihetik a munkához szükséges összes eszközöket. Visszatéréskor lehetőleg a legközelebbi határátkelőhelyet kell igénybe venniök.

(12) Megkülönböztető jelzéssel ellátott kitűzőhajók előzetes bejelentés nélkül is kiköthetnek a vízfolyás másik állam területére eső partján, és személyzetük az Egyezményben meghatározott munkákat ott elvégezheti.

(Aláírások.)

3. § (1) E minisztertanácsi rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1978. év július hó 28. napjától kell alkalmazni.

(2)2 E rendelet végrehajtásáról a vízgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!