nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet
a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról
2015-04-01
infinity
7
Jogszabály

67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet

a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról1

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 47. §-ának (1) bekezdésében, valamint 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Tvt. 22. §-ának a) pontja és 24. §-ának (2) bekezdése alapján védett és fokozottan védetté (a továbbiakban együtt: védett) nyilvánított életközösségekre.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó életközösségek, növénytársulások vagy állatok életközösségei lehetnek.

2. § (1) A védett növénytársulásokra – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Tvt. védett természeti területekre vonatkozó (Tvt. 31–33., 35. §-ai, valamint 37–41. §-ai) rendelkezései – az e rendeletben foglalt eltéréssel – megfelelően irányadóak.

(2) A védett növénytársulásokhoz tartozó növényfaj egyedére a Tvt. védett növényfajokra vonatkozó rendelkezései (Tvt. 42. §) – az e rendeletben foglalt eltéréssel – irányadóak.

(3) A védett állati életközösségekhez tartozó állatfaj egyedére a Tvt. védett állatfajokra vonatkozó rendelkezései (Tvt. 43. §) az irányadóak.

3. § A védett életközösségek megóvását

a) azok biológiai sokféleségének megőrzésével,

b) a növénytársulások esetében, az azokat alkotó növényfajok természetesen kialakult arányának fenntartásával,

c) természetes [Tvt. 4. § c) pont] vagy természetközeli állapotú [Tvt. 4. § d) pont] élőhelyeik fenntartásával és védelmével

kell biztosítani.

4. § A 3. §-ban foglaltak biztosítása érdekében jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a 9. §-ban meghatározott kivétellel – tilos a védett növénytársulások

a) biológiai sokféleségének csökkentése, a növénytársulást alkotó növényfajok arányának megváltoztatása;

b) természetes vagy természetközeli állapotú élőhelyeinek megsemmisítése, továbbá az élőhelyek olyan mértékű vagy jellegű felaprózása, amely megakadályozza a védett növénytársuláshoz tartozó fajok genetikai állományainak kicserélődését;

c) élőhelyére nem őshonos, tájidegen, továbbá olyan növényfajok betelepítése, amely a védett növénytársulások természetes, természetközeli állapotát hátrányosan befolyásolják;

d) olyan használata, hasznosítása, amely azok fennmaradását veszélyezteti, vagy hátrányosan megváltoztatja.

5. § A vizes élőhelyeken található fokozottan védett növénytársulások esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a 4. §-ban meghatározottakon túl tilos

a)2 a Tvt. 18. §-ának (1) bekezdésében előírtak betartása érdekében a természetvédelmi hatóság által meghatározott ökológiai vízkészlet mesterséges beavatkozással történő elvonása;

b) az olyan módon történő vízhasználat és a használt víznek a vizekbe, talajba történő visszavezetése, valamint a vizeknek olyan átvezetése, amely a vízadó és a befogadó közeg készleteit, minőségét és természetes élővilágát közvetlenül megváltoztatja, öntisztulását veszélyezteti;

c) a növénytársulás élőhelyéül szolgáló vizekbe nem őshonos élő szervezet betelepítése;

d) a vizes élőhelyeket tápláló természetes állapotú források vízmennyiségének csökkentése, azok természetes vízelfolyását befolyásoló, illetve módosító tevékenységek végzése.

6. § Fokozottan védett gyeptársulások területén jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a 4. §-ban meghatározottakon túl tilos

a) a gyep feltörése, felülvetése;

b) a növényvédő szer, illetve a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok használata.

7. § (1)3 Az erdőterületen található fokozottan védett növénytársulásokban az erdőgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként – a kezelési tervben [9. § (1) bekezdés] foglaltakkal összhangban – végezhető.

(2)4 Az erdőterületen található védett növénytársulásokban fakitermelést a vegetációs időszak alatt csak tisztítás, törzskiválasztó gyérítés céljából, növényegészségügyi okból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt lehet végezni.

(3) Az erdőterületen található védett növénytársulásokban

a) tarvágás csak növényegészségügyi okból vagy természeti kár megelőzése, elhárítása miatt, illetve természetes felújulásra nem képes állományokban – összefüggően legfeljebb 3 hektár kiterjedésben – engedélyezhető;

b) a fokozatos felújítást követő végvágás összefüggő kiterjedése az 5 hektárt nem haladhatja meg;

c) a végvágással, illetve tarvágással érintett erdőterületekhez kapcsolódó állományrészekben további végvágásra, illetve tarvágásra csak akkor kerülhet sor, ha a korábban véghasznált területen az erdőfelújítás befejeződött.

(4) Az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növényegészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.

(5) Erdőterületen található védett növénytársulásokban az erdőfelújítás helyből származó szaporítóanyaggal, a tájjelleg megőrzését biztosító ökotípussal végezhető.

(6)5

8. § (1)6

(2)7 A védett növénytársulások fennmaradását veszélyeztető vagy károsító tájidegen állatfajok állományának vadászati módszerrel történő csökkentését, felszámolását vagy az élőhely vadeltartó képességéhez mérten túltartott vadászható vadfaj állományának csökkentését természetvédelmi okból a természetvédelmi hatóság kezdeményezi a vadászati hatóságnál. Az állomány csökkentését vagy felszámolását a vadászatra jogosult – a természetvédelmi feltételek betartásával – a vadászati hatóság határozata alapján köteles elvégezni.

(3)8

Védett növénytársulások fenntartására, kezelésére vonatkozó terv

9. § (1)9 A védett növénytársulások megóvása, védelme és fenntartása érdekében a Tvt. és a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv rendelkezéseivel összhangban – a növénytársulások élőhelyeinek elhelyezkedésében érintett terület tulajdonosa (vagyonkezelője, használója) bevonásával – tervet kell készíteni. A természetvédelmi hatóság a védett növénytársulások fenntartása érdekében a terv előírásaival összhangban engedélyezheti az e rendelet 4–6. §-a alapján tiltott tevékenység folytatását vagy járulhat ahhoz hozzá.

(2)10 A terv szakmai előkészítését a nemzeti park igazgatóság végzi, és a természetvédelemért felelős miniszter az életközösségek védetté nyilvánítását kimondó rendeletben állapítja meg.

Kártalanítás

10. § A védett növénytársulásokra természetvédelmi érdekből elrendelt mező- és erdőgazdálkodási korlátozásokra és tilalmakra a Tvt. 72. §-ának, valamint a külön jogszabály kártalanításra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Védett növénytársulások állapotának
figyelemmel kísérése

11. §11 A nemzeti park igazgatóságok a növénytársulások védetté nyilvánítását kimondó rendelet hatálybalépését követő egy éven belül a működési területükön található védett növénytársulások ellenőrzése, folyamatos figyelemmel kísérése céljából kötelesek megkezdeni a megfigyelő, ellenőrző és értékelő (monitoring) rendszer kiépítését, és gondoskodnak azok fenntartásáról és üzemeltetéséről.

12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával tartalmaz összeegyeztethető szabályozást: a Tanács 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek és a vadon élő növény- és állatvilág védelméről.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!