nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról
2013-07-06
2013-12-31
38
Jogszabály

223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról

A Kormány a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 51. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI1

1. § (1)2 A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy – az anyasági támogatás kivételével – az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: formanyomtatvány) kell benyújtani. A Magyar Államkincstár a hatáskörébe tartozó ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítja.

(2)3 A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható

a) a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatánál,

b) az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy

c) a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

(2a)4 A társadalombiztosítási kifizetőhelyen benyújtott kérelmet a kifizetőhely annak érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja a Magyar Államkincstár kérelmező lakcíme szerint illetékes területi szervéhez.

(3)5 A családtámogatási ellátás megállapítására benyújtott kérelem esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni.

(4)6 Ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott nyilvános, illetve hatósági, bírósági nyilvántartásban, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában szereplő adatokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához.

Amennyiben az államháztartásról szóló törvény szerinti szociális nyilvántartás családtámogatásokkal összefüggő adatainak közvetlen lekérdezésére jogosult hatóság eljárásában olyan adatra van szükség, amelyet a nyilvántartás tartalmaz, a hatóság az adatot a nyilvántartásból történő közvetlen lekérdezéssel veszi át.

(5)7 A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

a) a szülővel együttélő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata,

b) a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,

c) a gyám a gyámrendelő határozat,

d)8 az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van – ideértve a Cst. 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőt is –, a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat,

e) az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat

bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja.

(6)9 Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek az e rendeletben foglaltak szerint több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.

(6a)10 Ha a családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelem benyújtója részére már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást,

a) csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni abban az esetben, ha a korábban benyújtott kérelemnek a Magyar Államkincstárnál rendelkezésre álló adataiban időközben változás nem történt, és

b) az újabb kérelem benyújtásakor nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak, feltéve hogy az általa igazolt adat időközben nem változott.

(7)11 A Cst. 11. § (4) bekezdése szerinti esetekben a családtámogatási ellátások megállapítására a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

(8)12 Amennyiben a családtámogatási ellátás megállapítására a Cst. 2. §-ának d) pontjában meghatározott személy nyújt be kérelmet, a 8. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt is ki kell töltenie.

(9)13 Családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos elektronikus döntéshozatal során a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető.

1/A. §14

2. § (1)15 A Cst. 38. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában esedékesség napja alatt annak a hónapnak az utolsó napját kell érteni, amely hónapban a családtámogatási ellátást ki kellett volna fizetni, át kellett volna utalni.

(2)16 A Cst. 4. § d) pontjának alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül, ha a Cst. 4. § d) pontja szerinti jogviszonyban álló személy munkavégzés nélkül megkapja a teljes keresetét vagy távolléti díjban részesül.

3. § A Cst. 39. §-a alapján – írásban – be kell jelenteni

a)17 a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt

aa) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,

ab) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

ac) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,

ad) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,

ae) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

af) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,

ag) a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,

ah) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

ai) az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,

aj) az ellátásra jogosult Cst. 45. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatában bekövetkezett változást, továbbá – ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be – a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs Cst. 45. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatát;

b)18 a gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt

ba) a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

bb) ha az ellátásra jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját – a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,

bc) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt – a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve ha azt az otthonában végzi,

bd) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 21/A. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik,

be) ha a gyermekgondozási segélyre a Cst. 20/B. §-a alapján jogosult személy heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,

bf) ha az ellátásra jogosult a Cst. 27. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,

bg) a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, ide nem értve a 22. § (1)–(4) bekezdésében megjelölt eseteket,

bh) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,

bi) az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,

bj) nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után,

bk) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

bl) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá – gyermeknevelési támogatás esetében – ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,

bm) ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 24. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik, valamint

bn) az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;

c) a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt a b) pont alpontjaiban megjelölt bejelentési kötelezettségen túl

ca) a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését,

cb) a gyermek – méltányossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó – betegségének megszűnését.

4. §19 (1)20 A családtámogatási ellátást – ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot – a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve a jogosult, vagy – amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be – a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja.

(2)21 A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások jogosult részére történő kifizetéséről – ide nem értve az anyasági támogatást, továbbá a természetben nyújtott családi pótlékot – a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.

4/A. §22

4/B. §23 (1)24 A Cst.

a) 4. § g) és h) pontja, 6. § (2) bekezdése, 8. § (1) bekezdés a) pontja, 8. § (3) bekezdés f) pontja, 11. § (1) bekezdés j) pontja, 12. § (1) bekezdés b) pontja, 15. § (1) és (3) bekezdése, valamint 37. § (5) és (9) bekezdése alkalmazásában a gyámhatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala (a továbbiakban: gyámhivatal),

b) 22. §-a, 43. § (5) és (6) bekezdése, valamint 45. § (1) bekezdése alkalmazásában a kincstár vezetője a Magyar Államkincstár elnöke,

c)25 15. § (3) bekezdése, 35. § (1) bekezdés a) pontja, 36/A. §-a (2) bekezdése, 37. §-a (5), (7) és (9) bekezdése, valamint 49. § (2) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a kérelmező, illetve a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság),

d) 15. § (3) bekezdése, 35. § (1) bekezdés a) pontja, 36/A. § (2) bekezdése, 37. § (5), (7) és (9) bekezdése, valamint 49. § (2) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a kérelmező, illetve a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság),

e) 43. § (4) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó területi szerve,

f) 48. § (1)–(3) bekezdése alkalmazásában az egészségbiztosítási szerv az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP),

g) 48. § (2) és (3) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Központ, illetve az Igazgatóság.

(2)26 A családtámogatási ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv

a) a Cst. 2. §-ának a) és b) pontja szerinti személyi kör tekintetében

aa) a gyermeknevelési támogatás, valamint a nagyszülői gyermekgondozási segély iránti kérelem esetén az Igazgatóság,

ab) az aa) alpont hatálya alá nem tartozó ellátás iránti kérelem esetén, amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában az Igazgatóság;

b) a Cst. 2. §-ának c) és d) pontja szerinti személyi kör tekintetében

ba) az anyasági támogatás iránti kérelem esetében az Igazgatóság,

bb)27 a ba) alpont hatálya alá nem tartozó esetben, amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága, egyéb esetben a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest megyei Igazgatósága (a továbbiakban együtt: EGT-s Igazgatóság).

(3)28 Amennyiben első fokon a családtámogatási kifizetőhely jár el, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Központ.

(4) A Cst. 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában családtámogatási kifizetőhely:

a)–c)29

d)30

e)–f)31

g) a Honvédelmi Minisztérium,

h) az Információs Hivatal,

i)32 az Alkotmányvédelmi Hivatal,

j) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,

k)33

l) az Országgyűlés Hivatala.

(5)34 Amennyiben a családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a kérelmező részére vagy ugyanazon gyermekre tekintettel más – a (4) bekezdés szerinti – kifizetőhely folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, az ügyben keletkezett iratok beszerzése iránt a Központot kell megkeresni.

(6)35

(7)36

4/C. §37 (1) Ha az Igazgatóság által folyósított családi pótlék, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás jogosultjának lakcíme változik, az Igazgatóság hivatalból gondoskodik az új illetékességnek megfelelő folyósításról.

(2) A családtámogatási kifizetőhely hatáskörének megszűnése esetén a kifizetőhely a családtámogatási eljárásban korábban nála keletkezett iratot öt napon belül megküldi a Központnak, amely azt annak kézhezvételétől számított további öt napon belül továbbítja a családtámogatási ellátás folyósítására hatáskörrel rendelkező szervhez.

(3) Ha olyan gyermekre tekintettel nyújtanak be kérelmet, aki után más személynek más hatóság már folyósított családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást, a kérelem alapján eljáró hatóság az eljárását az érintett ellátásra való korábbi jogosultság megszüntetéséről hozott döntés jogerőre emelkedéséig felfüggeszti.

CSALÁDI PÓTLÉK38

5. §39 (1)40 A családi pótlék megállapítása iránti kérelmet

a) a b) pont hatálya alá nem tartozó kérelmezőnek az 1. számú mellékletben,

b) a gyermekotthon vezetőjének, a szociális intézmény vezetőjének, a javítóintézet vezetőjének, valamint a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a 6. számú mellékletben

meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)41 A családi pótlékra a Cst. 7. § (2) bekezdésében, valamint 8. § (3) bekezdésében foglaltak szerint saját jogán jogosult személy által benyújtott kérelem esetében az 1. számú melléklet 1. pont 1.3 és 1.4 alpontjában, 2. pontjában, valamint 3. pont 3.2, 3.3 és 3.6 alpontjában meghatározott adatokat és nyilatkozatokat nem kell megadni.

(3)42

(4)43

(5)44 Az Igazgatóság a természetben nyújtott családi pótlék családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első tárgyhónap a természetbeni nyújtás kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.

(6)45 A családi pótlékra jogosult személyében és a családi pótlék összegében bekövetkezett változást, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést az Igazgatóság közli a családi pótlék természetben történő nyújtását elrendelő gyámhivatallal.

(6a)46 Az Igazgatóság közli az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményező gyámhivatallal

a) a családi pótlékra jogosult személyében bekövetkező változást és a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló jogerős döntést,

b) az iskoláztatási támogatás szünetelését elrendelő jogerős döntést,

c) az iskoláztatási támogatás szüneteltetését megszüntető jogerős döntést,

d) a kincstár illetékességének megváltozását.

(6b)47 Az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről szóló határozat ellen fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be. Ha a fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy számát vitatják, az Igazgatóság megkeresi a közoktatási intézmény igazgatóját, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon a kérdésben.

(7)48 A családi pótlékra jogosult személyének a családi pótlék összegét nem érintő megváltozása a gyámhivatal eltérő döntése hiányában a családi pótlék folyósításának az (5) bekezdés szerinti módját nem érinti.

(8)49 Az iskoláztatási támogatás jogosultja személyének megváltozása nem érinti az iskoláztatási támogatás folyósítása szüneteltetését, kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra a Cst. 15. § (2) bekezdése szerinti személy válik jogosulttá.

(9)50 A Cst. 37. § (9) bekezdésének alkalmazásában az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezés hónapja az a hónap, amelyben a kezdeményezést kiadmányozták.

5/A. §51 (1) Az iskoláztatási támogatásra saját jogán a Cst. 8. § (3) bekezdés e) pontja szerint jogosult személynek az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője

a)52

b) arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.

(3) A szülő (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.

5/B. §53 A szülők által egyenlő időszakokban felváltva gondozott gyermek (személy) után járó családi pótlék megosztására irányuló igény esetén a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a Cst. 9. § (4) bekezdése szerinti jogerős bírósági döntést.

6. § (1)54 Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell.

(2)55 Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.

(3)56 Ha a gyermek gyámja egyben a nevelőszülője is, úgy számára a Cst. 11. § (1) bekezdésének j) pontja szerinti összegben jár a családi pótlék.

7. §57 (1) A családtámogatási kifizetőhely a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgáló 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez.

(2)58 Amennyiben az a gyermek, aki után vagy aki részére a tárgyév augusztus hónapjára iskoláztatási támogatást folyósítottak, a tanulmányokat folytatók Oktatási Hivatal által közölt állományában nem szerepel, az Igazgatóság a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának igazolására.

7/A. §59 (1)60 A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést – feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be – először annak a tanévnek a végéig kell az megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll.

(3) Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor az (1) bekezdés szerinti bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni.

8. §61 (1)62 A Cst. 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti – családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító – gyermek esetében

a)63 a kérelem benyújtásakor, továbbá

b)64 az ellátás folyósításának időtartama alatt – az igényelbíráló szerv felhívására –

ba) tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,

bb)65 hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig

igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.

(2)66 A Cst. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás.

(3)67 A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését – a családi pótlékot kérelmező kérésére – a szociális intézmény vezetője a kérelem benyújtásakor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja.

(4)68 Az (1) bekezdés szerinti felhívást

a) az Igazgatóság szeptember 15-éig,

b) a családtámogatási kifizetőhely augusztus 31-éig, a 7. § (1) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítésével egyidejűleg

küldi meg a jogosultaknak. Amennyiben a jogosult nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya fennáll, de az igazolást nem csatolja, a hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az Oktatási Hivatalhoz. A beszámított gyermekek után járó családi pótlék-különbözetet a hatóság az október hónapra járó családi pótlékkal egyidejűleg folyósítja.

(5)69

8/A. §70 A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadható. A hatóság honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amely nyelven a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására kiállított irat magyar nyelvű fordítását egyáltalán nem kell csatolni.

9. § (1)71 A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást. Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.

(1a)72 A Cst. 7. § (3) bekezdése szerinti esetben a nevelési ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a tankötelezettség megszűnése miatt a gyermek tanulói jogviszonyát megszüntető iskola igazgatója által a 10. számú melléklet szerinti adattartalommal kiállított igazolást. Amennyiben az igazolás a tanulói jogviszony megszüntetését követő két hónapon belül benyújtásra kerül és a kérelmező a megszüntetett iskoláztatási támogatás jogosultjával megegyezik, az igazolás benyújtása a nevelési ellátás iránti kérelemnek minősül.

(2)73 A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került – a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.

(3)74 A hatósági igazolványnak tartalmaznia kell a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra – a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány hatályosságának időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.

(4)75

10. §76

10/A. §77 (1) A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a szülő részére a családi pótlékot akkor is meg kell állapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

(2)78 Az előzetes letartóztatásban lévő, vagy szabadságvesztés büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti az Igazgatóság az illetékes.

(3)79 A (2) bekezdés szerint eljáró Igazgatóság a családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozatát a jogosult lakóhelye szerint illetékes Igazgatósággal is közli.

11. § (1)80 (1) A Cst.

a) 7. § (1) bekezdése és 8. § (1) bekezdése alkalmazásában gyermekotthonban nevelt gyermek a gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelyezettként, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekként ellátott,

b) 8. § (1) bekezdése alkalmazásában javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek a javítóintézetben vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett

gyermek.

(2)81 Az intézményi jogviszony megszűnéséről – ideértve az intézményi áthelyezést is –, ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, úgy az intézmény vezetője tizenöt napon belül értesíti a családi pótlékot folyósító szervet.

(3)82 Ha az intézményben elhelyezett gyermek, személy egybefüggően harminc napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetőleg a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek készpénzben kifizeti.

(4)83

(5)–(6)84

12. §85 Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll. Az Igazgatóság a családi pótlék új összegben történő folyósításával egyidejűleg intézkedik a 9. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolvány bevonásáról és érvénytelenítéséről.

13. § (1)86 Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag iskoláztatási támogatást kell megállapítani.

(2)87 Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.

14. § (1)88 A Cst. 12. § (3) bekezdése szerinti egyedülállóság igazolására a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell, illetve – a b) pont szerinti esetben – minden év február 28-áig be kell nyújtani

a) tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a közoktatási, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását,

b)89 a Cst. 12. § (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyugellátás, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről,

c) a Cst. 12. § (3) bekezdés e) pontja szerinti szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.

(2)90 Az (1) bekezdés szerinti esetekben megjelölt esetben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.

(3)91 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást

a) tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,

b) hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig

be kell nyújtani.

15. §92

16–18. §93

GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK

Gyermekgondozási segély

19. § (1)94 A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelmet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)95 A Cst. 20/A. §-ában foglaltak szerinti nagyszülő a gyermekgondozási segély iránti kérelmét a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon nyújtja be.

(3)96

(4)97

(5)98

(6)99 Az OEP, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatát az Igazgatósággal, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közli, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.

(7)100 Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt [Cst. 20. § (1) bek. c) pontja] új kérelmet nem kell benyújtani.

(8)101 Amennyiben a gyermekgondozási segély iránti kérelmet örökbefogadó szülő nyújtja be, a hatóság megvizsgálja, hogy a Cst. 20/B. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van-e helye és amennyiben annak feltételei fennállnak, a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a Cst. 20/B. § (2) bekezdése szerinti időtartamra állapítja meg.

(9)102 A Cst. 20. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során

a) a gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni;

b)103 a jogosult köteles benyújtani a hatósághoz az iskola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. §-ának (2)–(4) bekezdésében foglaltaktól eltérően határozta meg.

(10)104 Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély a gyermek vagy gyermekek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára tekintettel a Cst. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti időpontig jár, a gyermekgondozási segélyt a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt a Cst. 26. §-ának (2) bekezdése szerinti összegben kell folyósítani.

20. §105

Gyermeknevelési támogatás

21. §106 (1) A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelmet a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)107

(3)108

(4)109

Gyermekgondozási támogatások közös szabályai

22. § (1)110 A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el,

a) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy

b) ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek

ba) a Cst. 20. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén egyévesnél idősebb, vagy

bb) a Cst. 20/A. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén három évesnél idősebb.

(2)111

(3)112

(4)113 A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.

(5)114 Ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el – ide nem értve az (1) és (4) bekezdésében megjelölt esetet – úgy az ellátás folyósítása szünetel.

(6)115 A kérelmező – a lakóhelye szerinti települési önkormányzat által rendeletben meghatározott utazási kedvezményre való jogosultság igazolása céljából – a gyermekgondozási támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon kérheti hatósági bizonyítvány kiállítását a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság fennállásáról. Ha a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság a jogosultságnak a Cst. szerinti időtartamának lejárta előtt megszűnik, az igényelbíráló szerv a hatósági bizonyítványt visszavonja, valamint a Magyar Államkincstár a visszavont hatósági bizonyítványok sorszámát – megyénkénti bontásban, a közzététel indokának általános ismertetése mellett – honlapján haladéktalanul közzéteszi.

22/A. §116 (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján választott családtámogatási ellátás iránti kérelmet – a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt – a 4/B. § (1) és (2) bekezdése szerint illetékes szervhez kell benyújtani.

(2) A családtámogatási ellátást a kérelmező által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a kérelmező a jogosultság feltételeivel már ekkor rendelkezik. A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani.

(3) A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a folyósító szerv értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A folyósító szerv a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást folyósító szervnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell.

(4) A választott családtámogatási ellátás havi összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével, addig, amíg a már felvett ellátás meg nem térül. A családtámogatási ellátás megszüntetésekor még meg nem térült egészségbiztosítási pénzbeli ellátás összegéről a folyósító szerv öt napon belül értesíti az egészségbiztosítási szervet, amely intézkedik a meg nem térült tartozás behajtásáról.

(5) Ha a megszüntetni kért vagy a választott ellátás folyósítására más szerv rendelkezik hatáskörrel, az ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló kérelem elbírálásával egyidejűleg öt napon belül a hatáskörrel rendelkező, illetékes szervhez kell továbbítani.

Méltányosságból megállapított gyermekgondozási segély

23. § (1)117 A Cst. 22. §-a szerinti, a gyermekgondozási segély megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell az Igazgatósághoz benyújtani.

(2)118 Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell

a) a Cst. 22. §-ának a) pontjában megjelölt esetben a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;

b) a Cst. 22. §-ának b) pontja szerinti esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.

(3)119

(4)120 A gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban az Igazgatóság közreműködő hatóságként jár el. Ha a kérelmező az e § szerinti eljárásban az Igazgatóság hiánypótlási felhívásának az abban megállapított határidőben nem tesz eleget és a megállapított határidő módosítását sem kérte, az eljárást az Igazgatóság jogosult megszüntetni. Amennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, az Igazgatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi a Magyar Államkincstár elnökének. A Magyar Államkincstár elnöke által hozott határozatot a kérelmezővel az Igazgatóság közli.

(5)121

(6)122 Az Igazgatóság az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozási segély – méltányossági alapon történő megállapításának – jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a Magyar Államkincstár elnökét.

ANYASÁGI TÁMOGATÁS

24. § (1)123 Az anyasági támogatásra irányuló kérelmet az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)124 A kérelemhez csatolni kell

a)125 a Cst. 29. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a várandósgondozást végző védőnő igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő – a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint – a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson;

b)126 a Cst. 29. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt esetben a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;

c)127 a Cst. 29. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt esetben a jogerős gyámrendelő határozat másolatát.

(2a)128 A Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személy az anyasági támogatás megállapítására irányuló kérelemhez csatolja a részére Magyarország területén való jogszerű tartózkodás igazolása céljából kiállított, a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát.

(3)129 Amennyiben a szülő nő – ide nem értve a Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személyt – hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást nem kell a kérelméhez csatolnia.

(4)130 Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell

a) halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát,

b) az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt,

c) a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát,

d)131 a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló határozat másolatát.

(5)132 A hatóság a határozat közlésével egyidejűleg írásban tájékoztatja a kérelmezőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások legfontosabb jogosultsági feltételeiről.

25. §133

JOGALAP NÉLKÜL IGÉNYBE VETT ELLÁTÁS

26. § (1)134 A jogalap nélkül felvett ellátásokról a hatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a)135 a visszafizetésre kötelezett személy törvényben meghatározott, a hatóság által az ügyfél azonosítása céljából kezelhető személyes adatait,

b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, időtartamát, okát,

c) a visszafizetésre kötelező jogerős határozat keltét,

d) a visszafizetés rendezésének módját.

(2)136 A Cst. 43. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában ,,hosszabb idő alatt megtérülő követelésen'' a 12 naptári hónap alatt meg nem térülő követelést kell érteni.

(3)137 Ha a visszafizetésre kötelező határozatot családtámogatási kifizetőhely hozta és a kötelezett a fizetési kötelezettségének a Cst. 43. §-ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget, továbbá a tartozás a keresetből sem vonható le, a kifizetőhely a visszafizetésre kötelező határozatát haladéktalanul megküldi a Központnak.

(4)138 A Cst. 43. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában a visszakövetelt családtámogatási ellátás megfizetése különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban

a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy

b) magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,

c) három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

(5)139 A Cst. 43. §-ának (6) bekezdése szerinti méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló – az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó – nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.

(6)140 Ha a visszafizetésre kötelező határozatot

a) Igazgatóság hozta, az Igazgatóság,

b) családtámogatási kifizetőhely hozta, a Központ

az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.

(7)141 Ha a kérelmező a (6) bekezdés szerint eljárásban a közreműködő hatóság hiánypótlási felhívásának nem tesz eleget és a határidő módosítását sem kérte, az eljárást a közreműködő hatóság jogosult megszüntetni. Amennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a közreműködő hatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és megküldi a Magyar Államkincstár elnökének. A Magyar Államkincstár elnöke által hozott határozatot a kérelmezővel a közreműködő hatóság közli.

26/A. §142

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

27. §143 (1)144 A családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.

(2)145 Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót az Igazgatóság továbbítja

a) a családtámogatási kifizetőhelyekhez,

b)146

(3)147 A jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót a polgármesteri hivatal, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal közforgalom számára nyitva álló hivatali helyiségében hozzáférhetővé teszi.

(4)148 A Magyar Államkincstár a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyekben azonosító adatok megadását nem igénylő elektronikus ügyfélszolgálati rendszert működtet.

27/A. §149 (1) Amennyiben a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a Cst. 37. §-ának (3) bekezdése szerinti határidő az azt követő első munkanapon jár le.

(2) A családtámogatási kifizetőhelyek az általuk a tárgyhónapban kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozási segély és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta – a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig – elszámolást nyújtanak be a Központhoz. A Központ az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó további feltételeket megállapodásban kell rendezni.

27/B. §150 Ha a Cst. 49. §-ának (1) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a 4/B. § (4) bekezdése szerinti kifizetőhely a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, a Központ a különbözet megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik. A jogtalanul elszámolt összeg után a kifizetőhelyet működtető munkáltatót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék megfizetésének kötelezettsége is terheli.

27/C. §151

27/D. §152

27/E. §153 (1)154 A megállapított ellátás folyósítása belföldre forintban, míg EGT-államba a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletben, valamint az annak felhatalmazása alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinációját ellátó igazgatási bizottság által hozott határozatban foglaltak szerint történik.

(2)155 A kifizetés napja és az ellátás folyósításának időpontja alatt a fizetési számlára utalás, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni.

(3)156

27/F. §157 (1)158 A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj.

(2)159

(3)160 Amennyiben a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást külföldi szerv állította ki, az EGT-s Igazgatóság a betegség, illetve fogyatékosság jellege szerinti orvosszakértő véleménye alapján dönt a külföldi igazolás elismeréséről.

(4)161 Az EGT-s Igazgatóság a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül határozattal dönt a kérelemről. Ezt a határidőt az EGT-s Igazgatóság vezetője legfeljebb egy alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja.

27/G. §162 Az EGT-állam illetékes hatóságának megkeresésére a családtámogatási ellátás folyósításáról, valamint annak időtartamáról az EGT-s Igazgatóság ad ki igazolást.

27/H. §163 (1)164 A Cst. 35. § (4) bekezdése szerinti különbözet megállapítása iránti eljárásban az EGT-s Igazgatóság jár el. Különbözet kifizetésére akkor kerül sor, ha az ügyfél családja számára a magyar jogszabályok szerint nyújtható pénzbeli családi ellátások összege magasabb, mint az az összeg, amit ilyen jogcímen a családnak más EGT-állam folyósít.

(2)165

(3)166 Amennyiben a különbözet összegének megállapításához a gyermekgondozási díj napi összegének vagy a jogosultság időtartamának ismerete szükséges, annak megállapítása – az EGT-s Igazgatóság megkeresésére – az OEP feladata.

28. §167 (1)168 Amennyiben a gyámhivatal az iskoláztatási támogatás szüneteltetését azért nem kezdeményezi, mert a család ismeretlen helyen tartózkodik, erről a tényről értesíti az Igazgatóságot.

(1a)169

(2)170 Amennyiben a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi jelzőrendszer valamely tagja feladatának ellátása során értesül arról, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott, erről a tényről tájékoztatja a gyámhivatalt. A gyámhivatal a külföldre távozás tényéről értesíti a kincstárt.

29–30. §171

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. § (1)172 Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2)173 A családi pótléknak a Cst. 50. § (6) bekezdése szerinti visszamenőlegesen járó összegének megállapításáról és folyósításáról nem kell határozatot hozni. Az igényelbíráló szerv a visszamenőlegesen járó összeget a 2011. január hónapjára járó családi pótlékkal együtt, – ha a családi pótlékra való jogosultság időközben megszűnt, 2011. január 31-éig – egy összegben folyósítja.

(3)174 Az egyes kormányrendeleteknek az Erzsébet-programmal, valamint a családtámogatási eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelettel módosított 4/B. § (1) bekezdés c) pontját, 5. § (5)–(6a) és (9) bekezdését, valamint 28. § (1) bekezdését azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben

a)175 a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, a Cst. 15. § (1) bekezdés szerinti jelzése 2012. augusztus 31-ét követően érkezik meg a gyámhivatalhoz, vagy

b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének felülvizsgálatára 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor.

(4)176 Az Igazgatóság a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2012. szeptember 1-jétől hatályos 161/J. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, az iskoláztatási támogatás szüneteltetésére irányuló kezdeményezésre elrendeli a felfüggesztett iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetését.

(5)–(6)177

32. § (1)178

(2)179 E rendelet 27/E–27/H. §-a

1. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 1. cikk u) pontja, valamint 76. cikke,

2. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet 107. cikke,

3. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk z) pontja, valamint 68. cikke, és

4. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. és 90. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3)–(4)180

1. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez181

A családi pótlék iránti kérelem adattartalma

1    A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok:

1.1    a jogosultság jogcíme;

1.2    a kérelmező

1.2.1    neve

1.2.2    születéskori neve

1.2.3    születési helye, ideje

1.2.4    anyja neve

1.2.5    lakcíme

1.2.6    Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7    állampolgársága;

1.3    a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, törvényes képviselőjének

1.3.1    neve

1.3.2    lakcíme

1.3.3    Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.4    a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által az valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;

1.5    a családi pótlék megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.6    a családi pótlék folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.7    a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénz- kifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím

2.    A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1    azon gyermek(ek)nek, aki(k) után a kérelmező a családi pótlék megállapítását kéri

2.1.1    a neve

2.1.2    a születési helye

2.1.3    a születési ideje

2.1.4    az anyja neve

2.1.5    a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.6    a háztartásba kerülés időpontja

2.1.7    a gyermek családi jogállása;

2.2    nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról;

2.3    a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe veendő gyermek(ek)

2.3.1    neve

2.3.2    születési helye

2.3.3    születési ideje

2.3.4    anyja neve

2.3.5    Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.3.6    a beszámítás jogcíme

3.    A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1    

3.2    nyilatkozat a kérelmező egyedülállóságának tényéről;

3.3    nyilatkozat az egyedülállóság jogcíméről, kezdetéről;

3.4    nyilatkozat arról, hogy a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe veendő valamely gyermek rendelkezik-e rendszeres jövedelemmel, és ha igen, a rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek(ek) neve;

3.5    nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, gyámhatósági nyilvántartásban, illetve a jegyző vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által vezetett szociális nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.6    együttes nyilatkozat arról, hogy a szülők jogerős bírósági döntés – ide értve az egyezséget – alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák a 2.1. alpont szerinti gyermek(ek)et

3.7    nyilatkozat a családi pótlék folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

3.8    a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye    

2. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez182

A gyermekgondozási segély iránti kérelem adattartalma

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 a jogosultság jogcíme;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születéskori neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 adóazonosító jele

1.2.8 állampolgársága;

1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának

1.3.1 neve

1.3.2 Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;

1.5 a gyermekgondozási segély megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.6 a gyermekgondozási segély folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermekgondozási segély megállapítását kéri

2.1.1 a neve

2.1.2 a születési helye

2.1.3 az anyja neve

2.1.4 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.5 a háztartásba kerülésének időpontja

2.1.6 a családi jogállása;

2.2 nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról.

3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1 a kérelmező magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adat;

3.2 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy egyéb rendszeres pénzellátásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására;

3.3 nyilatkozat arról, hogy a közös háztartásban élő másik szülő vagy más személy részesül-e terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására; amennyiben igen, az ellátásban részesülő (kérelmező) neve, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve;

3.4 nyilatkozat arról, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő kérelmező a nyugdíjfolyósító szervhez benyújtott nyilatkozatban vállalta-e a gyermekgondozási segély összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését;

3.5 a kérelmező nyilatkozata a kereső tevékenységének a gyermekgondozási segély folyósítási ideje alatti korlátozásának tudomásul vételéről;

3.6 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.7 nyilatkozat a gyermekgondozási segély folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

3.8 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy kéri-e a helyi utazási kedvezményre való jogosultság igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítását;

3.9 a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.

3. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez183

A gyermekgondozási segély nagyszülő részére történő megállapítása iránti kérelem adattartalma

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 a jogosultság jogcíme;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születéskori neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 adóazonosító jele

1.2.8 állampolgársága;

1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának

1.3.1 neve

1.3.2 Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;

1.5 a gyermekgondozási segély megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.6 a gyermekgondozási segély folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermekgondozási segély megállapítását kéri

2.1.1 a neve

2.1.2 a születési helye

2.1.3 az anyja neve

2.1.4 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

2.2 nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról;

2.3 nyilatkozat arról, hogy a gyermek a szülő háztartásában él-e.

3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1 a kérelmező magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adat;

3.2 arra vonatkozó adat, hogy a kérelmező részesül-e nyugellátásban vagy egyéb, a gyermekgondozási segély mellet folyósítható rendszeres pénzellátásban, és amennyiben igen, annak megnevezése;

3.3 a gyermek(ek) szüleinek

3.3.1 neve

3.3.2 születéskori neve

3.3.3 anyja neve

3.3.4 lakcíme

3.3.5 állampolgársága

3.3.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

3.3.7 valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységére vonatkozó adat;

3.4 arra vonatkozó adat, hogy – olyan gyermekre tekintettel, aki után a nagyszülő nem igényel gyermekgondozási segélyt – valamelyik szülő vagy más személy részesül-e terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy benyújtott-e kérelmet ilyen ellátás megállapítására; amennyiben igen, az ellátás típusa, ellátásban részesülő (kérelmező) neve, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve;

3.5 a szülők nyilatkozata arról, hogy a gyermekgondozási segélyről a nagyszülő javára lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segély nagyszülő részére történő folyósításával, továbbá a nyilatkozatot tevő szülők aláíróhelye;

3.6 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőként a nyugdíjfolyósító szervhez benyújtott nyilatkozatában vállalja-e a gyermekgondozási segély összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését;

3.7 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a gyermekgondozási segéllyel együtt nem folyósítható rendszeres pénzellátásban nem részesül;

3.8 a kérelmező nyilatkozata a kereső tevékenységének a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatti kizárásának, illetve korlátozásának tudomásul vételéről;

3.9 a kérelmező nyilatkozata a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésére irányuló korlátozás tudomásul vételéről;

3.10 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.11 nyilatkozat a gyermekgondozási segély folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

3.12 a kérelmező aláíróhelye.

4. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez184

A gyermeknevelési támogatás iránti kérelem adattartalma

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 a jogosultság jogcíme;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születéskori neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 adóazonosító jele

1.2.8 állampolgársága;

1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának

1.3.1 neve

1.3.2 Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;

1.5 a gyermeknevelési támogatás megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.6 a gyermeknevelési támogatás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermeknevelési támogatás megállapítását kéri

2.1.1 a neve

2.1.2 a születési helye

2.1.3 az anyja neve

2.1.4 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.5 a háztartásba kerülésének időpontja

2.1.6 a családi jogállása;

3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1 a magánnyugdíj-pénztári tagságra vonatkozó adat;

3.2 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy egyéb rendszeres pénzellátásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására;

3.3 nyilatkozat arról, hogy a közös háztartásban élő másik szülő vagy más személy részesül-e terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására; amennyiben igen, az ellátásban részesülő (kérelmező) neve, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve;

3.4 nyilatkozat a kereső tevékenységnek a gyermeknevelési támogatás folyósításának ideje alatti korlátozásának tudomásul vételéről;

3.5 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.6 nyilatkozat a gyermeknevelési támogatás folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

3.7 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy kéri-e a helyi utazási kedvezményre való jogosultság igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítását;

3.8 a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.

5. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez185

Az anyasági támogatás iránti kérelem adattartalma

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 a jogosultság jogcíme;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születéskori neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 állampolgársága;

1.3 az anyasági támogatás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.4 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező az anyasági támogatás megállapítását kéri

2.1.1 a neve

2.1.2 a születési helye

2.1.3 a születési ideje

2.1.4 az anyja neve

2.1.5 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.6 a háztartásba kerülésének időpontja.

3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.2 a kérelmező aláíróhelye.

6. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez186

A családi pótlék iránti kérelem adattartalma intézményi elhelyezés esetén

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok, azaz

1.1. a jogosultság jogcíme;

1.2. a kérelmező

1.2.1. neve

1.2.2. Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.3. a gyermeket ellátó intézmény

1.3.1. típusa

1.3.2. neve

1.3.3. címe

1.3.4. vezetőjének neve;

1.4.187

1.5.188

1.6. a családi pótlék megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.7. a fizetési, illetve letéti számlaszám(ok).

2. Gyermek(ek)re vonatkozó adatok, a jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok, azaz

2.1. azon gyermek(ek)nek, aki(k) után a kérelmező a családi pótlékot megállapítását kéri

2.1.1. a neve

2.1.2. az anyja neve

2.1.3. a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.4. az intézményben tartózkodás kezdő időpontja;

2.2. nyilatkozat a családi pótlék folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

2.2. nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról;

2.3. a kérelmező aláíróhelye.

7. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez189

8. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez190

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyek családtámogatási ellátásra való jogosultságának megállapításához szükséges formanyomtatvány adattartalma

1. A kérelmezővel kapcsolatos adatok:

1.1 utolsó külföldi lakcím;

1.2 az EGT-állam területén fennálló társadalombiztosításra kötelezett jogviszony(ai)ra vonatkozó adatok, azaz

1.2.1 a jogviszony megnevezése

1.2.2 a munkáltató címe/székhelye

1.2.3 a jogviszony kezdete és vége;

1.3 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező kiküldetésben foglalkoztatott-e; amennyiben igen, a kiküldő munkáltató megnevezése, címe.

2. A kérelmező házastársával, bejegyzett élettárásával, élettársával kapcsolatos adatok

2.1 életvitelszerű tartózkodási hely;

2.2 a tartózkodási jogot igazoló okmány kiadásának időpontja;

2.3 az EGT-állam területén fennálló társadalombiztosításra kötelezett jogviszony(ai)ra vonatkozó adatok, azaz

2.3.1 a jogviszony megnevezése

2.3.2 a munkáltató címe/székhelye

2.3.3 a jogviszony kezdete és vége;

2.4 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa kiküldetésben foglalkoztatott-e, amennyiben igen, a kiküldő munkáltató megnevezése, címe.

3. A kérelmezővel, a házastársával (bejegyzett élettársával, élettársával), valamint a gyermek(ek)kel kapcsolatos további adatok

3.1 azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs társadalombiztosítási járulékot fizet;

3.2 azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs nyugellátásban részesül;

3.3 azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs családi ellátásban részesül, amennyiben van ilyen, a folyósító szerv megnevezése, az ügy száma, a folyósítás kezdő időpontja;

3.4 a kérelmező, valamint a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs aláíróhelye;

3.5 az ellátásra jogosító gyermek(ek)

3.5.1 neve

3.5.2 életvitelszerű tartózkodási helye.

9. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez191

A tanulói jogviszony fennállásáról szóló igazolás adattartalma

1. A tanuló

1.1 neve

1.2 születési helye

1.3 születési ideje

1.4 anyja neve

1.5 lakcíme;

2. Az iskola

2.1 neve

2.2 címe

2.3 OM azonosítója;

3. A képzés időtartama;

4. A tanulói jogviszony megszűnésének várható időpontja;

5. Érettségi vizsga, szakmunkásvizsga időpontja;

6. A tanulói jogviszony szünetelése esetén a szünetelés időtartama;

7. A tanulói jogviszony megszűnése esetén annak időpontja;

8. Az iskola igazgatójának aláíróhelye;

9. A családi pótlék iránti kérelmet benyújtó, illetve arra jogosult

9.1 neve

9.2 lakcíme

9.3 Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

10. A gyermek (tanuló) Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

11. A kérelmező aláíróhelye

10. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez192

A sajátos nevelési igényű gyermek tanulói jogviszonyának megszűnéséről szóló igazolás adattartalma

1. A tanuló

1.1. neve,

1.2. születési helye,

1.3. születési ideje,

1.4. anyja neve,

1.5. lakcíme.

2. Az iskola

2.1. neve,

2.2. címe,

2.3. OM azonosítója.

3. A tanulói jogviszony megszűnésének időpontja.

4. Arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos, vagy siketvak, vagy tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatásban vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.

5. A sajátos nevelési igényét megállapító szakértői bizottság

5.1. neve,

5.2. címe,

5.3. szakértői véleményének kelte, száma.

6. Az iskola igazgatójának aláíróhelye.

7. A családi pótlék iránti kérelmet benyújtó személy

7.1. neve,

7.2. lakcíme,

7.3. Társadalombiztosítási Azonosító Jele.

7.4. fizetési számlaszáma vagy folyósítási címe, amennyiben a kérelmező fizetési számlaszámában vagy folyósítási címében változás történt.

8. A gyermek Társadalombiztosítási Azonosító Jele.

9. A kérelmező aláíróhelye.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!