nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról
2017-01-01
infinity
47

223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról

A Kormány a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 51. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI1

1. § (1)2 A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) főigazgatója által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: formanyomtatvány) kell benyújtani.

(2)3 A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható

a)4 a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,

b)5 a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy

c) a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

(2a)6 A társadalombiztosítási kifizetőhelyen benyújtott kérelmet a kifizetőhely annak érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalhoz.

(3)7 A családtámogatási ellátás megállapítására benyújtott kérelem esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni.

(4)8 Ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott nyilvános, illetve hatósági, bírósági nyilvántartásban, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában szereplő adatokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához.

Amennyiben a Cst. 49/B. § (1) bekezdése szerinti szociális nyilvántartás családtámogatásokkal összefüggő adatainak közvetlen lekérdezésére jogosult hatóság eljárásában olyan adatra van szükség, amelyet a nyilvántartás tartalmaz, a hatóság az adatot a nyilvántartásból történő közvetlen lekérdezéssel veszi át.

(5)9 A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

a) a szülővel együttélő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata,

b)10 a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,

c) a gyám a gyámrendelő határozat,

d)11 az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van – ideértve a Cst. 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőt is –, a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat,

e) az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat,

f)12 a Cst. 2. § e) pontja szerinti igénylő az EU Kék Kártya, valamint a szálláshely bejelentőlap,

g)13 a Cst. 2. § f) pontja szerinti igénylő a tartózkodási engedély, valamint a szálláshely bejelentőlap

bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja.

(6)14 Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek az e rendeletben foglaltak szerint több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.

(6a)15 Ha a családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelem benyújtója részére már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást,

a)16 csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni abban az esetben, ha a korábban benyújtott kérelemnek a hatóságnál rendelkezésre álló adataiban időközben változás nem történt, és

b) az újabb kérelem benyújtásakor nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak, feltéve hogy az általa igazolt adat időközben nem változott.

(7)17 A Cst. 11. § (4) bekezdése szerinti esetekben a családtámogatási ellátások megállapítására a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

(8)18 Amennyiben a családtámogatási ellátás megállapítására a Cst. 2. §-ának d) pontjában meghatározott személy nyújt be kérelmet, a 8. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt is ki kell töltenie.

(9)19 Családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos elektronikus döntéshozatal során a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető.

1/A. §20 (1) A Kormány családtámogatási ügyekben eljáró hatóságként

a) a fővárosi és megyei kormányhivatal 1/B. § (1) bekezdése szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal), és

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt

jelöli ki.

(2) A Kormány központi családtámogatási szervként az ONYF Központját (a továbbiakban: Központ) jelöli ki.

1/B. §21 (1) A Cst. 2. § a), b), e) és f) pontja szerinti személy esetében családtámogatási ügyben – kivéve ha jogszabály másként rendelkezik vagy az ügyet jogszabály családtámogatási kifizetőhely hatáskörébe utalta – első fokon

a) Budapest és Pest megye kivételével a családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatási feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala,

b) a budapesti lakcímmel rendelkező személy esetében az egész fővárosra kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala,

c) a Pest megyei lakcímmel rendelkező személy esetében Pest megyére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala

jár el.

(2) A Cst. 2. § c) és d) pontja szerinti személy esetében első fokon

a) az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés szerinti járási hivatal;

b) az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő eljárásokban

ba) ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott járási hivatal az ott meghatározott illetékességgel,

bb) egyéb esetben Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala [a ba) és bb) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: EGT-s járási hivatal];

c) az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést nem igénylő, kizárólag adatcserére vagy adatigazolásra irányuló eljárásban a Központ

jár el.

(3) A Cst. 22. §-a szerinti méltányossági ügyekben első fokon a kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője jár el.

(4) A gyermeknevelési támogatás megállapítására irányuló, valamint a gyermekgondozást segítő ellátás nagyszülő részére történő megállapítására irányuló eljárásban családtámogatási kifizetőhely nem járhat el.

1/C. §22 (1) A Cst. szerinti, első fokon a járási hivatal vagy az EGT-s járási hivatal hatáskörébe utalt hatósági ügyekben fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és felügyeleti szervként – országos illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

(2) A Cst. szerinti, első fokon a családtámogatási kifizetőhely hatáskörébe utalt ügyekben, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala által ellátott ügyekben a Központ jár el felügyeleti szervként, továbbá e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f) és g) pontjában és – kizárólag ezekhez kapcsolódva – az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok családtámogatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a család- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével.

2. § (1)23 A Cst. 38. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában esedékesség napja alatt annak a hónapnak az utolsó napját kell érteni, amely hónapban a családtámogatási ellátást ki kellett volna fizetni, át kellett volna utalni.

(2)24 A Cst. 4. § d) pontjának alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül, ha a Cst. 4. § d) pontja szerinti jogviszonyban álló személy munkavégzés nélkül megkapja a teljes keresetét vagy távolléti díjban részesül.

(3)25 A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(4)26 A Cst. 4. § a) pontja alkalmazásában a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

3. § A Cst. 39. §-a alapján – írásban – be kell jelenteni

a)27 a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt

aa) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,

ab) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

ac) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,

ad) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,

ae) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

af) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,

ag) a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,

ah) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

ai) az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,

aj) az ellátásra jogosult Cst. 45. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatában bekövetkezett változást, továbbá – ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be – a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs Cst. 45. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatát,

ak)28 ha a családi pótlék folyósításának időtartama alatt a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek három hónapot egybefüggően engedély nélkül távol van a kijelölt gondozási helyétől;

b)29 a gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt

ba) a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

bb)30 ha az ellátásra jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját – a gyermek féléves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,

bc)31

bd)32 ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 21/A. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik,

be)33 ha a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/B. §-a alapján jogosult személy heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,

bf)34 ha az ellátásra jogosult a Cst. 27. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül,

bg)35

bh) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,

bi) az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,

bj)36 nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában az ellátásra való jogosultság elvesztését vonják maguk után,

bk) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,

bl) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá – gyermeknevelési támogatás esetében – ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,

bm) ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 24. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik, valamint

bn) az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;

c)37 a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt a b) pont alpontjaiban megjelölt bejelentési kötelezettségen túl

ca) a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését,

cb)38 a gyermek – méltányossági gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására okot adó – betegségének megszűnését.

4. §39

4/A. §40 A családtámogatási eljárásokkal kapcsolatosan a Heves Megyei Kormányhivatal – az ONYF-fel kötött megállapodásban foglaltak szerint, a Központ szakmai támogatásával – országos telefonos ügyfélszolgálatot működtet.

4/B. §41 (1)42 A Cst.

a)43 4. § g) és h) pontja, 6. § (2) bekezdése, 8. § (1) bekezdés a) pontja, 8. § (3) bekezdés f) pontja, 11. § (1) bekezdés j) pontja, 12. § (1) bekezdés b) pontja, 15. § (1) és (3) bekezdése, valamint 37. § (5) és (9) bekezdése alkalmazásában a gyámhatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal),

b)44

c)–e)45

f)46 48. § (1)–(3) bekezdése alkalmazásában az egészségbiztosítási szerv a Központ,

g)47

(2)48

(3)49

(4) A Cst. 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában családtámogatási kifizetőhely:

a)50 a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

b)–c)51

d)52

e)–f)53

g)–j)54

k)55

l) az Országgyűlés Hivatala.

(5)56 Amennyiben a családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a kérelmező részére vagy ugyanazon gyermekre tekintettel más családtámogatási kifizetőhely folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, az ügyben keletkezett iratok beszerzése iránt az Központot kell megkeresni.

(6)57

(7)58

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK59

4/C. §60 (1) A jogerős határozattal megállapított családtámogatási ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: folyósító szerv) folyósítja.

(2) A folyósító szerv az ellátást – ide nem értve a természetbeni formában nyújtott családi pótlékot –

a) a jogosult, vagy

b) ha a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be, a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő

pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy kifizetési utalványon kiutalja.

(3) A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátás jogosult részére történő kifizetéséről – ide nem értve az anyasági támogatást és a természetbeni formában nyújtott családi pótlékot – a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.

(4) A családtámogatási ellátást – az (5) és (6) bekezdésben szabályozott eltéréssel – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig kell folyósítani. A kiutalt és át nem vett ellátás ismételt folyósítását a folyósító szerv a jogosult járási hivatalhoz benyújtott kérelme alapján teljesíti. Ha a kiutalt és át nem vett ellátás folyósításának sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza, a folyósító szerv az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos tényleges, de legfeljebb 1000 forintban megállapított költségeit az ellátásból vonja le.

(5) Az anyasági támogatás iránti kérelmet az igényelbíráló szerv a kérelem megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül bírálja el.

(6) A folyósító szerv az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban,

a) kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,

b) fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig

folyósítja.

4/D. §61 Ha a családtámogatási ellátásra jogosult személy tekintetében a családtámogatási kifizetőhely hatásköre megszűnik, a kifizetőhely a családtámogatási eljárással kapcsolatban korábban nála keletkezett iratot öt napon belül megküldi a Központnak, amely annak kézhezvételétől számított további öt napon belül továbbítja azt az ügyben hatáskörrel rendelkező, illetékes szervnek.

CSALÁDI PÓTLÉK62

5. §63 (1)64 A családi pótlék megállapítása iránti kérelmet

a) a b) pont hatálya alá nem tartozó kérelmezőnek az 1. számú mellékletben,

b) a gyermekotthon vezetőjének, a szociális intézmény vezetőjének, a javítóintézet vezetőjének, valamint a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a 6. számú mellékletben

meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)65 A családi pótlékra a Cst. 7. § (2) bekezdésében, valamint 8. § (3) bekezdésében foglaltak szerint saját jogán jogosult személy által benyújtott kérelem esetében az 1. számú melléklet 1. pont 1.3 és 1.4 alpontjában, 2. pontjában, valamint 3. pont 3.2, 3.3 és 3.6 alpontjában meghatározott adatokat és nyilatkozatokat nem kell megadni.

(3)66

(4)67

(5)68 A folyósító szerv a természetben nyújtott családi pótlék családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első tárgyhónap a természetbeni nyújtás kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja nem munkanap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.

(6)69 A családi pótlékra jogosult személyében és a családi pótlék összegében bekövetkezett változást, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést a járási hivatal közli a családi pótlék természetben történő nyújtását elrendelő gyámhivatallal.

(6a)70 A járási hivatal közli az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményező gyámhivatallal

a) a családi pótlékra jogosult személyében bekövetkező változást és a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló jogerős döntést,

b) az iskoláztatási támogatás szünetelését elrendelő jogerős döntést,

c) az iskoláztatási támogatás szüneteltetését megszüntető jogerős döntést,

d)71

(6b)72 Az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről szóló határozat ellen fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be. Ha a fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy számát vitatják, Budapest Főváros Kormányhivatala – a járási hivatal útján – megkeresi a köznevelési intézmény igazgatóját, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon a kérdésben.

(7)73 A családi pótlékra jogosult személyének a családi pótlék összegét nem érintő megváltozása a gyámhivatal eltérő döntése hiányában a családi pótlék folyósításának az (5) bekezdés szerinti módját nem érinti.

(8)74 Az iskoláztatási támogatás jogosultja személyének megváltozása nem érinti az iskoláztatási támogatás folyósítása szüneteltetését, kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra a Cst. 15. § (2) bekezdése szerinti személy válik jogosulttá.

(9)75 A Cst. 37. § (9) bekezdésének alkalmazásában az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezés hónapja az a hónap, amelyben a kezdeményezést kiadmányozták.

5/A. §76 (1) Az iskoláztatási támogatásra saját jogán a Cst. 8. § (3) bekezdés e) pontja szerint jogosult személynek az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője

a)77

b) arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.

(3) A szülő (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.

5/B. §78

6. § (1)79 Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell.

(2)80 Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.

(3)81

(4)82 A Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám családi pótlékra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült családi pótlékban.

6/A. §83 (1) A Cst. 6. § (1) bekezdése szerinti lemondó nyilatkozatot a családi pótlékra jogosult személynek a 7. számú melléklet szerinti adattartalommal, teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell megtennie. Együtt élő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozat visszavonásig érvényes. Visszavonás esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani.

7. §84 (1) A családtámogatási kifizetőhely a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgáló 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez.

(2)85 Ha az a gyermek, aki után vagy aki részére a tárgyév augusztus hónapjára iskoláztatási támogatást folyósítottak,

a) a tanulmányokat folytatók, vagy

b) a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezők

Oktatási Hivatal által közölt adatállományában nem szerepel, a járási hivatal a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására.

7/A. §86 (1)87 A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti a járási hivatalnak a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést – feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be – először annak a tanévnek a végéig kell az megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll.

(3) Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor az (1) bekezdés szerinti bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni.

8. §88 (1)89 Ha a családi pótlékra nem jogosító, de a Cst. 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint a gyermekszámba beszámító gyermek a családi pótlék megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor nem szerepel az Oktatási Hivatal által a tanulmányokat folytatókról, vagy a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkről közölt adatállományban, a járási hivatal a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására.

(2)90 A Cst. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás.

(3)91 A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését – a családi pótlékot kérelmező kérésére – a szociális intézmény vezetője a kérelem benyújtásakor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja.

(4)92 Az (1) bekezdés szerinti felhívást

a)93 a járási hivatal szeptember 15-éig,

b) a családtámogatási kifizetőhely augusztus 31-éig, a 7. § (1) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítésével egyidejűleg

küldi meg a jogosultaknak. Amennyiben a jogosult nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya fennáll, de az igazolást nem csatolja, a hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az Oktatási Hivatalhoz. A beszámított gyermekek után járó családi pótlék-különbözetet az október hónapra járó családi pótlékkal egyidejűleg kell folyósítani.

(5)94

8/A. §95 A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadható. A Központ honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amely nyelven a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására kiállított irat magyar nyelvű fordítását egyáltalán nem kell csatolni.

9. § (1)96 A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást. Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a járási hivatalnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.

(1a)97 A Cst. 7. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a nevelési ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a tankötelezettség megszűnése miatt a gyermek tanulói jogviszonyát megszüntető iskola igazgatója által a 10. sz. melléklet szerinti adattartalommal kiállított igazolást. Ha az igazolás a tanulói jogviszony megszüntetését követő két hónapon belül benyújtásra kerül és a kérelmező a megszüntetett iskoláztatási támogatás jogosultjával megegyezik, az igazolás benyújtása a nevelési ellátás iránti kérelemnek minősül.

(1b)98 Ha a Cst. 7. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkaképesség-csökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján

a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása,

b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,

c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja

kérdését szakkérdésként vizsgálja.

(1c)99 A Cst. 7. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a nevelési ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a gyermeket kezelő szakorvos 12. számú melléklet szerinti igazolását a gyermek önálló életvitelre képtelen állapotáról és az önkiszolgálási képességének hiányáról. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható.

(1d)100 A Cst. 7. § (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában önálló életvitelre az a gyermek nem képes, aki

a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy

b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

(1e)101 Az önkiszolgálási képessége annak a gyermeknek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes

a) étkezni,

b) tisztálkodni,

c) öltözködni,

d) illemhelyet használni vagy

e) lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

(2)102 A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozat alapján, annak jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került – a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani. Az igazolvány kiállításáról és a jogosult részére történő megküldéséről a Központ gondoskodik.

(3)103 A hatósági igazolványnak tartalmaznia kell a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra – a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány hatályosságának időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.

(4)104

10. §105 (1) Ha a gyámhivatal a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a folyósító szerv a családi pótlékot – a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint, a járási hivatal intézkedése alapján – az e célból a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási folyószámlára utalja.

(2) A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani.

(3) A családi pótlék szüneteltetése esetén a folyósító szerv – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a családi pótlék szüneteltetését elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónapra járó ellátást folyósítja utolsó alkalommal a jogosult részére.

(4) Ha a családi pótlék szüneteltetését elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapja május, június vagy július, a folyósítás szüneteltetése az augusztus hónapra járó ellátással indul.

(5) A családi pótlék szüneteltetésének megszüntetése esetén az ellátást első alkalommal a gyámhivatal iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezésben megjelölt hónapra, ennek hiányában a kezdeményezés hónapjára kell ismételten folyósítani. Ebben az esetben a folyósításra visszamenőlegesen, a járási hivatalnak a szüneteltetést megszüntető döntése meghozatalát követően kerül sor.

10/A. §106 (1) A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a szülő részére a családi pótlékot akkor is meg kell állapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

(2)107 Az előzetes letartóztatásban lévő, vagy szabadságvesztés büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti járási hivatal az illetékes.

(3)108 A (2) bekezdés szerint eljáró járási hivatal a családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozatát a jogosult lakcíme szerint illetékes járási hivatallal is közli.

11. § (1)109 (1) A Cst.

a)110 7. § (1) bekezdése és 8. § (1) bekezdése alkalmazásában gyermekotthonban nevelt gyermek a gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelyezettként, illetve nevelésbe vett gyermekként ellátott,

b)111 8. § (1) bekezdése alkalmazásában javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek a javítóintézetben vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett

gyermek.

(2)112 Az intézményi jogviszony megszűnéséről – ideértve az intézményi áthelyezést is –, ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, úgy az intézmény vezetője tizenöt napon belül értesíti a járási hivatalt.

(3)113 Ha az intézményben elhelyezett gyermek, személy egybefüggően harminc napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetve a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek készpénzben kifizeti.

(4)114 Ha a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek három hónapot egybefüggően engedély nélkül távol van a kijelölt gondozási helyétől, a családi pótlék folyósítása felfüggesztésre kerül. Ha a gyermek a kijelölt gondozási helyére visszatér, ennek időpontjától a felfüggesztés időszakára járó ellátást visszamenőleg folyósítani kell.

(5)–(6)115

12. §116 Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll. A járási hivatal a családi pótlék új folyósítandó összegének megállapításával egyidejűleg intézkedik a 9. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolvány bevonásáról és érvénytelenítéséről, és erről haladéktalanul tájékoztatja a Központot.

13. § (1)117 Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag iskoláztatási támogatást kell megállapítani.

(2)118 Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.

14. § (1)119 A Cst. 12. § (3) bekezdése szerinti egyedülállóság igazolására a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell, illetve – a b) pont szerinti esetben – minden év február 28-áig be kell nyújtani

a)120 tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a köznevelési, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását,

b)121 a Cst. 12. § (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyugellátás, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről,

c) a Cst. 12. § (3) bekezdés e) pontja szerinti szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.

(2)122 Az (1) bekezdés szerinti esetekben megjelölt esetben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.

(3)123 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást

a) tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,

b) hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig

be kell nyújtani.

15. §124

16–18. §125

GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK

Gyermekgondozást segítő ellátás126

19. § (1)127 A gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó kérelmet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)128 A Cst. 20/A. §-ában foglaltak szerinti nagyszülő a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelmét a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon nyújtja be.

(3)129 A Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült gyermekgondozási támogatásban.

(4)130

(5)131

(6)132 A csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatot a járási hivatallal, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közölni kell, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.

(7)133 Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a járási hivatalnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt [Cst. 20. § (1) bek. c) pontja] új kérelmet nem kell benyújtani.

(8)134 Amennyiben a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelmet örökbefogadó szülő nyújtja be, a járási hivatal megvizsgálja, hogy a Cst. 20/B. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van-e helye és amennyiben annak feltételei fennállnak, a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot a Cst. 20/B. § (2) bekezdése szerinti időtartamra állapítja meg.

(9)135 A Cst. 20. § (2) bekezdésének alkalmazása során

a) a gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni,

b)136 a jogosult köteles benyújtani járási hivatalhoz a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (4) bekezdése szerinti döntést a tankötelezettség kezdetéről, ha a gyermek tankötelezettsége nem abban az évben kezdődik, amely év augusztusának 31. napjáig a hatodik életévét betölti.

(10)137 Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozást segítő ellátás a gyermek vagy gyermekek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára tekintettel a Cst. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti időpontig jár, a gyermekgondozást segítő ellátást a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt a Cst. 26. §-ának (2) bekezdése szerinti összegben kell folyósítani.

20. §138

Gyermeknevelési támogatás

21. §139 (1) A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelmet a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)140 A Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám gyermeknevelési támogatásra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült gyermekgondozási támogatásban.

(3)141

(4)142

Gyermekgondozási támogatások közös szabályai

22. § (1)143 A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el,

a)144 ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy

b) ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek

ba)145 a Cst. 20. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén félévesnél idősebb, vagy

bb) a Cst. 20/A. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén három évesnél idősebb.

(2)146

(3)147

(4)148 A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.

(5)149

(6)150 A kérelmező – a lakóhelye szerinti települési önkormányzat által rendeletben meghatározott utazási kedvezményre való jogosultság igazolása céljából – a gyermekgondozási támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon kérheti hatósági bizonyítvány kiállítását a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság fennállásáról. A hatósági bizonyítvány kiállításáról és a jogosult részére történő megküldéséről családtámogatási kifizetőhely esetén a Központ, egyéb esetben a járási hivatal gondoskodik. Ha a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság a jogosultságnak a Cst. szerinti időtartamának lejárta előtt megszűnik, a járási hivatal a hatósági bizonyítványt visszavonja, valamint a Központ a visszavont hatósági bizonyítványok sorszámát – megyénkénti bontásban, a közzététel indokának általános ismertetése mellett – honlapján haladéktalanul közzéteszi.

22/A. §151 (1)152 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján választott családtámogatási ellátás iránti kérelmet – a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt – az 1/B. § szerint illetékes szervhez kell benyújtani.

(2) A családtámogatási ellátást a kérelmező által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a kérelmező a jogosultság feltételeivel már ekkor rendelkezik. A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani.

(3)153 A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a járási hivatal értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A járási hivatal a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást megállapító szervnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell.

(4)154 A választott családtámogatási ellátás havi összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével, addig, amíg a már felvett ellátás meg nem térül. A családtámogatási ellátás megszüntetésekor még meg nem térült egészségbiztosítási pénzbeli ellátás összegéről a járási hivatal öt napon belül értesíti az egészségbiztosítási szervet, amely intézkedik a meg nem térült tartozás behajtásáról.

(5) Ha a megszüntetni kért vagy a választott ellátás folyósítására más szerv rendelkezik hatáskörrel, az ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló kérelem elbírálásával egyidejűleg öt napon belül a hatáskörrel rendelkező, illetékes szervhez kell továbbítani.

Méltányosságból megállapított gyermekgondozást segítő ellátás155

23. § (1)156 A Cst. 22. §-a szerinti, a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell a járási hivatalhoz benyújtani.

(2)157 Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell

a) a Cst. 22. §-ának a) pontjában megjelölt esetben a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;

b)158 a Cst. 22. §-ának b) pontja szerinti esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek, betegsége miatt, gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.

(3)159

(4)160 A gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban a járási hivatal közreműködő hatóságként jár el. Ha a kérelmező az e § szerinti eljárásban a járási hivatal hiánypótlási felhívásának az abban megállapított határidőben nem tesz eleget és a megállapított határidő módosítását sem kérte, az eljárást a járási hivatal jogosult megszüntetni. Ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a járási hivatal a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének. A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője által hozott határozatot a kérelmezővel a járási hivatal közli.

(5)161

(6)162 A járási hivatal az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozást segítő ellátás jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás – méltányossági alapon történő megállapításának – jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét, aki intézkedik az ellátás megszüntetéséről.

ANYASÁGI TÁMOGATÁS

24. § (1)163 Az anyasági támogatásra irányuló kérelmet az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.

(2)164 A kérelemhez csatolni kell

a)165 a Cst. 29. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő – a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint – a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson;

b)166 a Cst. 29. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt esetben a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;

c)167 a Cst. 29. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt esetben a jogerős gyámrendelő határozat másolatát.

(2a)168 A Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személy az anyasági támogatás megállapítására irányuló kérelemhez csatolja a részére Magyarország területén való jogszerű tartózkodás igazolása céljából kiállított, a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát.

(3)169 Amennyiben a szülő nő – ide nem értve a Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személyt – hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást nem kell a kérelméhez csatolnia.

(4)170 Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell

a) halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát,

b) az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt,

c) a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát,

d)171 a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló határozat másolatát.

(5)172 Az anyasági támogatás megállapítása iránt lefolytatott eljárásban hozott határozat közlésével egyidejűleg írásban tájékoztatni kell a kérelmezőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások legfontosabb jogosultsági feltételeiről.

25. §173

JOGALAP NÉLKÜL IGÉNYBE VETT ELLÁTÁS

26. § (1)174 A jogalap nélkül felvett ellátásokról a Központ nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a visszafizetésre kötelezett személy törvényben meghatározott, a hatóság által az ügyfél azonosítása céljából kezelhető adatait,

b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, a jogalap nélkül történt folyósítás időtartamát és a visszakövetelés jogcímét,

c) a visszafizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésének időpontját,

d) a visszafizetés rendezésének módját.

(2)175 A Cst. 43. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában ,,hosszabb idő alatt megtérülő követelésen'' a tizenkét naptári hónap alatt meg nem térülő követelést kell érteni.

(2a)176 A járási hivatal a családtámogatási ellátás visszafizetésére kötelező határozatát annak jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi a Központnak.

(3)177 Ha a visszafizetésre kötelező határozatot családtámogatási kifizetőhely hozta és a kötelezett a fizetési kötelezettségének a Cst. 43. §-ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget, továbbá a tartozás a keresetből sem vonható le, a kifizetőhely a visszafizetésre kötelező határozatát haladéktalanul megküldi a Központnak.

(4)178 A Cst. 43. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában a visszakövetelt családtámogatási ellátás megfizetése különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban

a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy

b) magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,

c) három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.

(5)179 A Cst. 43. §-ának (6) bekezdése szerinti méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló – az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó – nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.

(6)180 Ha a visszafizetésre kötelező határozatot

a)181 járási hivatal hozta, a járási hivatal,

b)182 családtámogatási kifizetőhely hozta, a Központ

az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.

(7)183 Ha a kérelmező a (6) bekezdés szerint eljárásban a közreműködő hatóság hiánypótlási felhívásának nem tesz eleget és a határidő módosítását sem kérte, az eljárást a közreműködő hatóság jogosult megszüntetni. Amennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a közreműködő hatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és megküldi az ONYF főigazgatójának. Az ONYF főigazgatója által hozott határozatot a kérelmezővel a közreműködő hatóság közli.

26/A. §184

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

27. §185 (1)186 A családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról a Központ gondoskodik.

(2)187

(3)188 A jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót a polgármesteri hivatal, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal közforgalom számára nyitva álló hivatali helyiségében hozzáférhetővé teszi.

(4)189 A Központ a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyekben azonosító adatok megadását nem igénylő elektronikus ügyfélszolgálati rendszert működtet.

27/A. §190 (1)191 Amennyiben a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja nem munkanap, a Cst. 37. §-ának (3) bekezdése szerinti határidő az azt követő első munkanapon jár le.

(1a)192 Ha augusztus 26-a nem munkanap, a Cst. 37. § (4a) bekezdése szerinti határidő az augusztus 26-át megelőző utolsó munkanapon jár le.

(2)193 A családtámogatási kifizetőhelyek az általuk a tárgyhónapban kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta – a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig – elszámolást nyújtanak be a Központhoz. A Központ az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó további feltételeket megállapodásban kell rendezni.

27/B. §194 Ha a Cst. 49. §-ának (1) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a 4/B. § (4) bekezdése szerinti kifizetőhely a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, a Központ a különbözet megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik. A jogtalanul elszámolt összeg után a kifizetőhelyet működtető munkáltatót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék megfizetésének kötelezettsége is terheli.

27/C. §195

27/D. §196

27/E. §197 (1)198 A megállapított ellátás folyósítása belföldre forintban, míg EGT-államba a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletben, valamint az annak felhatalmazása alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinációját ellátó igazgatási bizottság által hozott határozatban foglaltak szerint történik.

(2)199 A kifizetés napja és az ellátás folyósításának időpontja alatt a fizetési számlára utalás, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni.

(3)200

27/F. §201 (1)202 A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj.

(2)203

(3)204 Amennyiben a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást külföldi szerv állította ki, az EGT-s járási hivatal a betegség, illetve fogyatékosság jellege szerinti orvosszakértő véleménye alapján dönt a külföldi igazolás elismeréséről.

(4)205

27/G. §206 Az EGT-állam illetékes hatóságának megkeresésére a családtámogatási ellátás folyósításáról, valamint annak időtartamáról az EGT-s járási hivatal vagy a Központ ad ki igazolást.

27/H. §207 (1)208 A Cst. 35. § (4) bekezdése szerinti különbözet megállapítása iránti eljárásban az EGT-s kormányhivatal jár el. Különbözet kifizetésére akkor kerül sor, ha az ügyfél családja számára a magyar jogszabályok szerint nyújtható pénzbeli családi ellátások összege magasabb, mint az az összeg, amit ilyen jogcímen a családnak más EGT-állam folyósít.

(2)209

(3)210 Amennyiben a különbözet összegének megállapításához a gyermekgondozási díj napi összegének vagy a jogosultság időtartamának ismerete szükséges, annak megállapítása – az EGT-s járási hivatal megkeresésére – a Központ feladata.

28. §211 (1)212 Amennyiben a gyámhivatal az iskoláztatási támogatás szüneteltetését azért nem kezdeményezi, mert a család ismeretlen helyen tartózkodik, erről a tényről értesíti a járási hivatalt.

(1a)213

(2)214 Amennyiben a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi jelzőrendszer valamely tagja feladatának ellátása során értesül arról, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott, erről a tényről tájékoztatja a gyámhivatalt. A gyámhivatal a külföldre távozás tényéről értesíti a járási hivatalt.

29. §215 A fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal az e rendelet szerinti, hatáskörébe tartozó ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban az ONYF főigazgatója által jóváhagyott központi szakmai informatikai rendszert köteles használni.

30. §216

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. § (1)217 Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2)218 Az egyes szociális és családtámogatási tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 417/2015. (XII. 23.) Korm. rendelettel hatályon kívül helyezett 4/B. § (4) bekezdés g), h) és j) pontja szerinti családtámogatási kifizetőhely

a) a 2016. május 31-én nyilvántartott adatok szerint 2016. június hónapban általa folyósítandó családtámogatási ellátások továbbfolyósításához szükséges adatoknak, és

b) a 2016. május 31-én folyamatban lévő, jogerősen el nem bírált ügyek iratanyagának

legkésőbb 2016. június 15-éig történő átadásáról, az adatátadás módjáról és végrehajtásának ütemezéséről legkésőbb 2016. március 31-éig megállapodást köt az ONYF-fel.

(3)219 A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

(4)220

(5)221 A családtámogatási ellátásokkal összefüggésben felmerülő, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatal technikai adószámon – első alkalommal 2015. június 12-éig – teljesíti.

(6)222 A családtámogatási ellátásokkal összefüggésben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé technikai adószámon teljesítendő bevallási kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését a folyósító szerv első alkalommal 2017. március 12-éig teljesíti.

32. § (1)223 Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)224 E rendelet 27/E–27/H. §-a

1. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 1. cikk u) pontja, valamint 76. cikke,

2. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet 107. cikke,

3. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk z) pontja, valamint 68. cikke, és

4. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. és 90. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3)–(4)225

1. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez226

A családi pótlék iránti kérelem adattartalma

1    A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok:

1.1    a jogosultság jogcíme;

1.2    a kérelmező

1.2.1    neve

1.2.2    születéskori neve

1.2.3    születési helye, ideje

1.2.4    anyja neve

1.2.5    lakcíme

1.2.6    Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7    állampolgársága;

1.3    a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, törvényes képviselőjének

1.3.1    neve

1.3.2    lakcíme

1.3.3    Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.4    a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által az valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;

1.5    a családi pótlék megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.6    a családi pótlék folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.7    a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénz- kifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím

2.    A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1    azon gyermek(ek)nek, aki(k) után a kérelmező a családi pótlék megállapítását kéri

2.1.1    a neve

2.1.2    a születési helye

2.1.3    a születési ideje

2.1.4    az anyja neve

2.1.5    a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.6    a háztartásba kerülés időpontja

2.1.7    a gyermek családi jogállása;

2.2    nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról;

2.3    a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe veendő gyermek(ek)

2.3.1    neve

2.3.2    születési helye

2.3.3    születési ideje

2.3.4    anyja neve

2.3.5    Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.3.6    a beszámítás jogcíme

3.    A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1    

3.2    nyilatkozat a kérelmező egyedülállóságának tényéről;

3.3    nyilatkozat az egyedülállóság jogcíméről, kezdetéről;

3.4    nyilatkozat arról, hogy a családi pótlék összegének megállapításánál figyelembe veendő valamely gyermek rendelkezik-e rendszeres jövedelemmel, és ha igen, a rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek(ek) neve;

3.5    nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, gyámhatósági nyilvántartásban, illetve a jegyző vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által vezetett szociális nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.6    együttes nyilatkozat arról, hogy a szülők a 2.1. alpont szerinti gyermek(ek) gondozásáról, neveléséről saját háztartásukban felváltva gondoskodnak;

3.7    nyilatkozat a családi pótlék folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

3.8    a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye    

2. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez227

A gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem adattartalma228

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 a jogosultság jogcíme;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születéskori neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 adóazonosító jele

1.2.8 állampolgársága;

1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának

1.3.1 neve

1.3.2 Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;

1.5229 a gyermekgondozást segítő ellátás megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.6230 a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1231 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítását kéri

2.1.1 a neve

2.1.2 a születési helye

2.1.3 az anyja neve

2.1.4 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.5 a háztartásba kerülésének időpontja

2.1.6 a családi jogállása;

2.2 nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról.

3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1 a kérelmező magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adat;

3.2232 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy egyéb rendszeres pénzellátásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására;

3.3233 nyilatkozat arról, hogy a közös háztartásban élő másik szülő vagy más személy részesül-e csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására; amennyiben igen, az ellátásban részesülő (kérelmező) neve, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve;

3.4234 nyilatkozat arról, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő kérelmező a nyugdíjfolyósító szervhez benyújtott nyilatkozatban vállalta-e a gyermekgondozást segítő ellátás összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését;

3.5235 a kérelmező nyilatkozata a kereső tevékenységének a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítási ideje alatti korlátozásának tudomásul vételéről;

3.6 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.7236 nyilatkozat a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

3.8 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy kéri-e a helyi utazási kedvezményre való jogosultság igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítását;

3.9 a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.

3. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez237

A gyermekgondozást segítő ellátás nagyszülő részére történő megállapítása iránti kérelem adattartalma238

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 a jogosultság jogcíme;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születéskori neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 adóazonosító jele

1.2.8 állampolgársága;

1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának

1.3.1 neve

1.3.2 Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;

1.5239 a gyermekgondozást segítő ellátás megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.6240 a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1241 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítását kéri

2.1.1 a neve

2.1.2 a születési helye

2.1.3 az anyja neve

2.1.4 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

2.2 nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról;

2.3 nyilatkozat arról, hogy a gyermek a szülő háztartásában él-e.

3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1 a kérelmező magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adat;

3.2242 arra vonatkozó adat, hogy a kérelmező részesül-e nyugellátásban vagy egyéb, a gyermekgondozást segítő ellátás mellett folyósítható rendszeres pénzellátásban, és amennyiben igen, annak megnevezése;

3.3 a gyermek(ek) szüleinek

3.3.1 neve

3.3.2 születéskori neve

3.3.3 anyja neve

3.3.4 lakcíme

3.3.5 állampolgársága

3.3.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

3.3.7 valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységére vonatkozó adat;

3.4243 arra vonatkozó adat, hogy – olyan gyermekre tekintettel, aki után a nagyszülő nem igényel gyermekgondozást segítő ellátást – valamelyik szülő vagy más személy részesül-e csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, vagy benyújtott-e kérelmet ilyen ellátás megállapítására; amennyiben igen, az ellátás típusa, ellátásban részesülő (kérelmező) neve, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve;

3.5244 a szülők nyilatkozata arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról a nagyszülő javára lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátás nagyszülő részére történő folyósításával, továbbá a nyilatkozatot tevő szülők aláíróhelye;

3.6245 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőként a nyugdíjfolyósító szervhez benyújtott nyilatkozatában vállalja-e a gyermekgondozást segítő ellátás összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését;

3.7246 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátással együtt nem folyósítható rendszeres pénzellátásban nem részesül;

3.8247 a kérelmező nyilatkozata a kereső tevékenységének a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatti kizárásának, illetve korlátozásának tudomásul vételéről;

3.9 a kérelmező nyilatkozata a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésére irányuló korlátozás tudomásul vételéről;

3.10 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.11248 nyilatkozat a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

3.12 a kérelmező aláíróhelye.

4. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez249

A gyermeknevelési támogatás iránti kérelem adattartalma

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 a jogosultság jogcíme;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születéskori neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 adóazonosító jele

1.2.8 állampolgársága;

1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának

1.3.1 neve

1.3.2 Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által valamelyik EGT-államban folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat;

1.5 a gyermeknevelési támogatás megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.6 a gyermeknevelési támogatás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermeknevelési támogatás megállapítását kéri

2.1.1 a neve

2.1.2 a születési helye

2.1.3 az anyja neve

2.1.4 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.5 a háztartásba kerülésének időpontja

2.1.6 a családi jogállása;

3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1 a magánnyugdíj-pénztári tagságra vonatkozó adat;

3.2250 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy egyéb rendszeres pénzellátásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására;

3.3251 nyilatkozat arról, hogy a közös háztartásban élő másik szülő vagy más személy részesül-e csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására; amennyiben igen, az ellátásban részesülő (kérelmező) neve, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve;

3.4 nyilatkozat a kereső tevékenységnek a gyermeknevelési támogatás folyósításának ideje alatti korlátozásának tudomásul vételéről;

3.5 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.6 nyilatkozat a gyermeknevelési támogatás folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

3.7 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy kéri-e a helyi utazási kedvezményre való jogosultság igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítását;

3.8 a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.

5. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez252

Az anyasági támogatás iránti kérelem adattartalma

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

1.1 a jogosultság jogcíme;

1.2 a kérelmező

1.2.1 neve

1.2.2 születéskori neve

1.2.3 születési helye, ideje

1.2.4 anyja neve

1.2.5 lakcíme

1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2.7 állampolgársága;

1.3 az anyasági támogatás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat;

1.4 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező az anyasági támogatás megállapítását kéri

2.1.1 a neve

2.1.2 a születési helye

2.1.3 a születési ideje

2.1.4 az anyja neve

2.1.5 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.6 a háztartásba kerülésének időpontja.

3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

3.1 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető;

3.2 a kérelmező aláíróhelye.

6. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez253

A családi pótlék iránti kérelem adattartalma intézményi elhelyezés esetén

1. A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok, azaz

1.1. a jogosultság jogcíme;

1.2. a kérelmező

1.2.1. neve

1.2.2. Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

1.3. a gyermeket ellátó intézmény

1.3.1. típusa

1.3.2. neve

1.3.3. címe

1.3.4. vezetőjének neve;

1.4.254

1.5.255

1.6. a családi pótlék megállapításának kérelmezett kezdő időpontja;

1.7. a fizetési, illetve letéti számlaszám(ok).

2. Gyermek(ek)re vonatkozó adatok, a jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok, azaz

2.1. azon gyermek(ek)nek, aki(k) után a kérelmező a családi pótlékot megállapítását kéri

2.1.1. a neve

2.1.2. az anyja neve

2.1.3. a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2.1.4. az intézményben tartózkodás kezdő időpontja;

2.2. nyilatkozat a családi pótlék folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

2.2. nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról;

2.3. a kérelmező aláíróhelye.

7. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez256

A családi pótlék folyósításáról történő lemondó nyilatkozat adattartalma

1. A családi pótlékban részesülőre vonatkozó adatok

1.1. a jogosult

1.1.1. neve

1.1.2. születéskori neve

1.1.3. születési helye, ideje

1.1.4. anyja neve

1.1.5. lakcíme

1.1.6. Társadalombiztosítási Azonosító Jele

1.2. a jogosulttal együtt élő házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának

1.2.1. neve

1.2.2. születéskori neve

1.2.3. születési helye, ideje

1.2.4. anyja neve

1.2.5. lakcíme

1.2.6. Társadalombiztosítási Azonosító Jele

2. A gyermek(ek)re vonatkozó adatok

2.1. annak a gyermeknek (azoknak a gyermekeknek), aki(k) után megállapított családi pótlék folyósításáról lemond,

2.1.1. a neve

2.1.2. a születési helye, ideje

2.1.3. az anyja neve

2.1.4. a Társadalombiztosítási Azonosító Jele

3. A családi pótlék lemondásával kapcsolatos egyéb adatok, nyilatkozatok

3.1. a családi pótlék lemondásának választott kezdő időpontja

3.2. a lemondott családi pótlék aránya

3.3. nyilatkozat arról, hogy a lemondás visszavonásig érvényes

3.4. nyilatkozat annak tudomásulvételéről, hogy a lemondó nyilatkozat visszavonása esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően folyósítják újra

3.5. családi pótlékban részesülő, illetve az együttélő házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs aláíróhelye

3.6. tanúk aláíróhelye

3.7. tanúk lakcíme

3.8. tanúk személyazonosságát igazoló okmány típusa, száma

8. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez257

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyek családtámogatási ellátásra való jogosultságának megállapításához szükséges formanyomtatvány adattartalma

1. A kérelmezővel kapcsolatos adatok:

1.1 utolsó külföldi lakcím;

1.2 az EGT-állam területén fennálló társadalombiztosításra kötelezett jogviszony(ai)ra vonatkozó adatok, azaz

1.2.1 a jogviszony megnevezése

1.2.2 a munkáltató címe/székhelye

1.2.3 a jogviszony kezdete és vége;

1.3 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező kiküldetésben foglalkoztatott-e; amennyiben igen, a kiküldő munkáltató megnevezése, címe.

2. A kérelmező házastársával, bejegyzett élettárásával, élettársával kapcsolatos adatok

2.1 életvitelszerű tartózkodási hely;

2.2 a tartózkodási jogot igazoló okmány kiadásának időpontja;

2.3 az EGT-állam területén fennálló társadalombiztosításra kötelezett jogviszony(ai)ra vonatkozó adatok, azaz

2.3.1 a jogviszony megnevezése

2.3.2 a munkáltató címe/székhelye

2.3.3 a jogviszony kezdete és vége;

2.4 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa kiküldetésben foglalkoztatott-e, amennyiben igen, a kiküldő munkáltató megnevezése, címe.

3. A kérelmezővel, a házastársával (bejegyzett élettársával, élettársával), valamint a gyermek(ek)kel kapcsolatos további adatok

3.1 azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs társadalombiztosítási járulékot fizet;

3.2 azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs nyugellátásban részesül;

3.3 azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs családi ellátásban részesül, amennyiben van ilyen, a folyósító szerv megnevezése, az ügy száma, a folyósítás kezdő időpontja;

3.4 a kérelmező, valamint a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs aláíróhelye;

3.5 az ellátásra jogosító gyermek(ek)

3.5.1 neve

3.5.2 életvitelszerű tartózkodási helye.

9. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez258

A tanulói (hallgatói) jogviszony fennállásáról szóló igazolás adattartalma

1. A tanuló (hallgató)

1.1. neve

1.2. születési helye

1.3. születési ideje

1.4. anyja neve

1.5. lakcíme;

2. Az iskola (felsőoktatási intézmény)

2.1. neve

2.2. címe

2.3. OM azonosítója;

3. A képzés időtartama;

4. A tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnésének várható időpontja;

5. Tanulói jogviszony esetén az érettségi vizsga, szakmunkásvizsga időpontja;

6. A tanulói (hallgatói) jogviszony szünetelése esetén a szünetelés időtartama;

7. A tanulói (hallgatói) jogviszony megszűnése esetén annak időpontja;

8. Az iskola igazgatójának (felsőoktatási intézmény vezetőjének) aláíróhelye;

9. A családi pótlék iránti kérelmet benyújtó, illetve arra jogosult

9.1. neve

9.2. lakcíme

9.3. Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

10. A tanuló (hallgató) Társadalombiztosítási Azonosító Jele;

11. A kérelmező aláíróhelye

10. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez259

A sajátos nevelési igényű gyermek tanulói jogviszonyának megszűnéséről szóló igazolás adattartalma

1. A tanuló

1.1. neve,

1.2. születési helye,

1.3. születési ideje,

1.4. anyja neve,

1.5. lakcíme.

2. Az iskola

2.1. neve,

2.2. címe,

2.3. OM azonosítója.

3. A tanulói jogviszony megszűnésének időpontja.

4. Arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos, vagy siketvak, vagy tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatásban vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.

5. A sajátos nevelési igényét megállapító szakértői bizottság

5.1. neve,

5.2. címe,

5.3. szakértői véleményének kelte, száma.

6. Az iskola igazgatójának aláíróhelye.

7. A családi pótlék iránti kérelmet benyújtó személy

7.1. neve,

7.2. lakcíme,

7.3. Társadalombiztosítási Azonosító Jele.

7.4. fizetési számlaszáma vagy folyósítási címe, amennyiben a kérelmező fizetési számlaszámában vagy folyósítási címében változás történt.

8. A gyermek Társadalombiztosítási Azonosító Jele.

9. A kérelmező aláíróhelye.

11. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez260

Az 1/B. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti ügyekben eljáró EGT-s járási hivatalok és illetékességi területük

A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, az 1/B. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti elsőfokú eljárás lefolytatására

a) a Győri Járási Hivatal az illetékes, ha az ügyfél lakcíme, ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme

aa) Budapest Főváros,

ab) Győr-Moson-Sopron megye,

ac) Komárom-Esztergom megye, vagy

ad) Pest megye;

b) a Szombathelyi Járási Hivatal az illetékes, ha az ügyfél lakcíme, ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme

ba) Baranya megye,

bb) Bács-Kiskun megye,

bc) Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

bd) Békés megye,

be) Csongrád megye,

bf) Hajdú-Bihar megye,

bg) Heves megye,

bh) Fejér megye,

bi) Jász-Nagykun-Szolnok megye,

bj) Nógrád megye,

bk) Somogy megye,

bl) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

bm) Tolna megye,

bn) Vas megye,

bo) Veszprém megye, vagy

bp) Zala megye

közigazgatási területén van.

12. melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez261

IGAZOLÁS

a tizenhatodik életévét betöltött gyermek tankötelezettsége megszűnését követően fennálló, önálló életvitelre képtelen állapotáról és az önkiszolgálási képességének hiányáról

1. Az igazolás kiállítását kérő személy neve:     

2. A tizenhatodik életévét betöltött gyermek

2.1. neve:     

2.2. szül. ideje: oooo év oooo nap

2.3. anyja neve:     

2.4. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ooooooooo

Igazolom, hogy a fent nevezett gyermek

a) önálló életvitelre nem képes, mert

o aa) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve
érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti
segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy

o ab) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és
időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt
ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen;
továbbá ezzel egyidejűleg

b) önkiszolgálási képessége – betegségéből vagy fogyatékosságából eredően – hiányzik, mert mások személyes
segítsége nélkül nem képes

o ba) étkezni,

o bb) tisztálkodni,

o bc) öltözködni,

o bd) illemhelyet használni, vagy

o be) lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

Igazolom, hogy a fent nevezett gyermek esetében az a) és b) pontban megjelöltek tekintetében a gyermek nagykorúságáig (tizennyolcadik életévének betöltéséig) kedvező változás nem várható.

Az igazolás érvényességi ideje: oooo év oooo nap

Kelt: .................................................., ..................................

P. H.

 

.....................................................
szakorvos

P. H.

 

.....................................................
intézmény

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!