nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1980. évi 3. törvényerejű rendelet
az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezmény kihirdetéséről.
2009-11-06
infinity
3

1980. évi 3. törvényerejű rendelet

az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott
Közúti Közlekedési Egyezmény
kihirdetéséről1

(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek főtitkáránál 1976. évi március hó 16. napján megtörtént. Az Egyezmény a 47. cikk 1. pontja értelmében 1977. évi május hó 21. napján lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott Közúti Közlekedési Egyezményt és függelékeit e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

Közúti Közlekedési Egyezmény

A szerződő felek

attól az óhajtól vezérelve, hogy egységes közlekedési szabályok elfogadásával megkönnyítsék a nemzetközi közúti közlekedést és növeljék a biztonságot a közutakon,

megállapodtak az alábbi rendelkezésekben:

1. fejezet

Általános rendelkezések

I. Cikk

Meghatározások

Az Egyezmény rendelkezéseinek az alkalmazása céljából az alábbi fogalmak értelmét e cikk állapítja meg:

a) Valamely Szerződő Fél „nemzeti jogszabályai” azoknak az országos vagy helyi törvényeknek és rendeleteknek az összességét jelentik, amelyek a Szerződő Fél területén hatályban vannak;

b) Valamely jármű akkor minősül „nemzetközi forgalomban levőnek” valamely Állam területén, ha:

i) olyan természetes vagy jogi személy tulajdonában van, akinek állandó lakóhelye ezen az Államon kívül van;

ii) nincs nyilvántartásba véve ebben az Államban; és

iii) ebben az Államban ideiglenesen tartózkodik;

de bármely Szerződő Fél megtagadhatja, hogy „nemzetközi forgalomban levőnek” tekintse azt a járművet, amely egy évnél hosszabb ideig számottevő megszakítás nélkül a területén marad; a megszakítás időtartamát a Szerződő Fél határozhatja meg.

Járműszerelvény akkor minősül „nemzetközi forgalomban levőnek”, ha a szerelvényt alkotó járművek közül legalább egy megfelel a meghatározásnak;

c) „Lakott terület” beépített ingatlanokat magában foglaló olyan területet jelent, amelyet bejáratainál és kijáratainál kifejezetten ilyenként megjelöltek, vagy amelyet a nemzeti jogszabályokban más módon meghatároztak;

d) „Út” a közforgalom céljára nyitva álló minden út vagy utca teljes területét jelenti;

e) „Úttest” az útnak azt a részét jelenti, amelyet rendes körülmények között a járműforgalom használ; az út magában foglalhat több úttestet is, amelyek egymástól láthatóan el vannak választva, pl. elválasztó sávval vagy szintkülönbséggel;

f) Az olyan úttesteken, amelyeknél egy vagy több szélső forgalmi sáv, illetőleg nyomsáv bizonyos járművek közlekedésére van fenntartva, az „úttest széle” a közút többi használói számára az úttest fennmaradó részének a szélét jelenti;

g) „Forgalmi sáv” az olyan hosszirányú sávok bármelyikét jelenti, amelyekre az úttest felosztható, függetlenül attól, hogy azok hosszirányú útburkolati jelekkel meg vannak-e jelölve vagy sem, és amelyek elég szélesek ahhoz, hogy azokon a motorkerékpárt kivéve más gépjárműsor haladhasson;

g/1. „Kerékpársáv” az úttest kerékpárok számára kijelölt részét jelenti. A kerékpársávot az úttest többi részétől hosszirányú útburkolati jel különbözteti meg;

g/2) „Kerékpárút” olyan önálló utat vagy az út egy részét jelenti, melyet kerékpárok számára jelöltek ki és ilyenként megjelöltek. A kerékpárutat más utaktól, illetve ugyanazon út többi részétől szerkezeti elemekkel választják külön;

h) „Útkereszteződés” az utaknak minden szintbeni kereszteződését, egymásba torkollását vagy egymástól elágazását jelenti, ideértve azokat a térségeket is, amelyeket az ilyen kereszteződések, egymásba torkollások vagy egymástól való elágazások alakítanak ki;

i) „Szintbeni vasúti átjáró” a közút és az önálló alapépítménnyel rendelkező vasút vagy villamos mindenfajta szintbeni kereszteződését jelenti;

j) „Autópálya” olyan utat jelent, amelyet kifejezetten a gépjármű-közlekedés céljára terveztek és építettek, amely nem képezi az út menti ingatlanok határát és amely:

i) egyes pontokat vagy ideiglenes eseteket kivéve mindkét forgalmi irányban külön úttesttel rendelkezik, amelyeket a közlekedés céljára nem szolgáló sáv, vagy kivételesen, más eszköz választ el egymástól;

ii) szintben nem keresztez sem utat, sem vasúti, sem villamosvágányt, sem pedig gyalogosok közlekedésére szolgáló utat; és

iii) kifejezetten autópályaként van jelezve;

k) A jármű akkor minősül:

i) „megállás” helyzetében levőnek ha arra az időtartamra áll meg, amely személyek beszállásához, vagy kiszállásához, illetőleg a tárgyak felrakásához vagy lerakásához szükséges;

ii) „várakozás” helyzetében levőnek – ha bármely okból megállt – kivéve ha azért van álló helyzetben, hogy elkerülje az összeütközést az út más használójával vagy akadállyal, vagy hogy eleget tegyen a közlekedési szabályoknak – és álló helyzete nem korlátozódik a személyek beszállásához vagy kiszállásához, illetőleg tárgyak fel- vagy lerakásához szükséges időtartamra.

Mindamellett a Szerződő Felek „megállás” helyzetében levőnek minősíthetik a fenti ii) pontnak megfelelően álló helyzetben levő járművet, ha az álló helyzet időtartama nem haladja meg a nemzeti jogszabályokban meghatározott időtartamot, és „várakozás” helyzetében levőnek minősíthetik a fenti i) pontnak megfelelően álló helyzetben levő járművet, ha az említett álló helyzet időtartama meghaladja a nemzeti jogszabályokban meghatározott időtartamot;

l) „Kerékpár” az olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet kizárólag a rajta helyet foglaló személy izomereje hajt, pedálok vagy kézi forgattyúk segítségével;

m) „Segédmotoros kerékpár” az olyan, két vagy háromkerekű jármű, amely legfeljebb 50 cm3 (3,05 köbhüvelyk) hengerűrtartalmú, belső égésű motorral van ellátva és amelynek legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg az óránkénti 50 km-t (30 mérföldet). A Szerződő Felek azonban jogosultak arra, hogy nemzeti jogszabályaik szempontjából ne minősítsék segédmotoros kerékpárnak azokat a járműveket, amelyek alkalmazhatóságuk szempontjából nem rendelkeznek a kerékpárok jellemzőivel, nevezetesen nem hajthatók pedállal, vagy legnagyobb tervezési sebességük, tömegük vagy motorjuk egyes jellemzői meghaladnak bizonyos értékhatárokat. E meghatározásban foglalt egyetlen rendelkezés sem értelmezhető úgy, mint amely gátolná a Szerződő Feleket abban, hogy a közúti közlekedésre vonatkozó nemzeti jogszabályaik rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából teljes mértékben egy tekintet alá esőnek minősítsék a segédmotoros kerékpárokat a kerékpárokkal;

n) „Motorkerékpár” az olyan kétkerekű – oldalkocsis vagy anélküli – jármű, amelyet hajtómotorral szereltek fel. A Szerződő Felek jogosultak arra, hogy a nemzeti jogszabályaikban motorkerékpároknak minősítsék azokat a háromkerekű járműveket, amelyeknek az öntömege nem haladja meg a 400 kg-ot (900 fontot). A „motorkerékpár” fogalma nem foglalja magában a segédmotoros kerékpárokat; a Szerződő Feleknek azonban, – amennyiben az Egyezmény 54. Cikke 2. bekezdésének megfelelően ilyen hatályú nyilatkozatot tesznek – módjuk van arra, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a segédmotoros kerékpárokat a motorkerékpárokkal azonos elbírálás alá vonják;

o) „Motoros jármű” minden olyan jármű, amely hajtómotorral van ellátva és amely az úton saját erejével közlekedik, kivéve a segédmotoros kerékpárokat, azoknak a Szerződő Feleknek a területén, amelyek nem vonták azokat a motorkerékpárokkal azonos elbírálás alá, valamint a sínpályán közlekedő járműveket;

p) „Gépjármű” az olyan motoros jármű, amely rendes körülmények között személyek vagy tárgyak közúton történő szállítására, illetőleg személyek vagy tárgyak szállítására használt járműveknek a közúton történő vontatására szolgál. Ez a kifejezés magában foglalja a trolibuszokat, vagyis azokat a járműveket, amelyek villamos vezetékhez vannak kapcsolva és nem sínpályán közlekednek. Nem foglalja magában az olyan járműveket mint a mezőgazdasági vontatók, amelyeket csak alkalomszerűen használnak személyeknek vagy tárgyaknak a közúton való szállítására vagy személyek vagy tárgyak szállítására használt járműveknek a közúton történő vontatására;

q) „Pótkocsi” az olyan jármű, amely motoros járművel történő vontatásra készült; ez a kifejezés magában foglalja a félpótkocsikat is;

r) „Félpótkocsi” az olyan pótkocsi, amely gépjárműhöz csatolható oly módon, hogy részben a gépjárműre támaszkodik és tömegének, valamint terhelése tömegének számottevő részét a gépjármű hordozza;

s) „Könnyű pótkocsi” az olyan pótkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot (1650 fontot);

t) „Járműszerelvény” az olyan egymáshoz csatolt járműveket jelenti, amelyek egy egységként vesznek részt a közúti közlekedésben;

u) „Csuklós jármű” az egy gépjárműből és az ehhez a gépjárműhöz csatolt félpótkocsiból álló járműszerelvény;

v) „Vezető” az olyan személy, aki gépjárművet vagy más járművet (ideértve a kerékpárt is) vezet, vagy aki a közúton, egyesével vagy csoportosan, állatokat, vagy igás-, málhás, illetőleg nyerges állatokat hajt;

w) „Megengedett legnagyobb össztömeg” a megterhelt járműnek az a legnagyobb össztömege, amelyet megengedettnek nyilvánított annak az Államnak az illetékes hatósága, amelyben a járművet nyilvántartásba vették;

x) „Öntömeg” a jármű tömege, személyzet, utasok és rakomány nélkül, de hajtóanyaggal teljesen feltöltve és a járművön levő szokásos szerszámokkal;

y) „Terhelt tömeg” a megrakott jármű tényleges tömege, a járművön levő személyzettel és utasokkal együtt;

z) „Forgalom iránya” és „a forgalom irányának megfelelő” kifejezések a jobb oldalt jelentik abban az esetben, ha a jármű vezetőjének a nemzeti jogszabályok szerint úgy kell elhaladnia a szembejövő jármű mellett, hogy az a bal oldalára essék; ellenkező esetben az említett kifejezések a bal oldalt jelentik;

aa) Az a követelmény, amely szerint a vezető köteles „áthaladási elsőbbséget” adni más járműveknek, azt jelenti, hogy a vezetőnek nem szabad haladását vagy forgalmi műveletét folytatnia vagy újra kezdenie, ha ezzel más járművek vezetőit járművük irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására kényszeríti.

2. Cikk

Az Egyezmény függelékei

Az Egyezmény Függelékei, nevezetesen:

1. Függelék: Kivételek a gépjárművek és a pótkocsik nemzetközi forgalomba bocsátására vonatkozó kötelezettség alól;

2. Függelék: Nemzetközi forgalomban részt vevő gépjárművek és pótkocsik rendszáma és rendszámtáblája;

3. Függelék: Nemzetközi forgalomban részt vevő gépjárművek és pótkocsik állam-jelzése;

4. Függelék: Nemzetközi forgalomban részt vevő gépjárművek és pótkocsik azonosítási jelölései;

5. Függelék: Gépjárművekre és a pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételek;

6. Függelék: Nemzeti vezetői engedély és

7. Függelék: Nemzetközi vezetői engedély – az Egyezmény szerves részét képezik.

3. Cikk

A Szerződő Felek kötelezettségei

1. a) A Szerződő Felek megteszik a megfelelő intézkedéseket abból a célból, hogy a területükön hatályban levő közlekedési szabályok, lényegüket illetően, összhangban legyenek az Egyezmény II. fejezetének rendelkezéseivel. Ezek a szabályok, feltéve, hogy semmilyen szempontból nem összeférhetetlenek az említett rendelkezésekkel

i) mellőzhetik e rendelkezések közül azokat, amelyek az illető Szerződő Felek területén elő nem forduló helyzetekre vonatkoznak;

ii) tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket is, amelyek a II. fejezet rendelkezései közé nincsenek felvéve.

b) Ennek a bekezdésnek a rendelkezései nem kötelezik a Szerződő Feleket arra, hogy a II. Fejezet rendelkezéseiből a közlekedési szabályaik közé felvett rendelkezések bármely megszegésére büntető jogkövetkezményt határozzanak meg.

2. a) A Szerződő Felek megteszik a megfelelő intézkedéseket abból a célból is, hogy területükön a gépjárművekre és a pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételeket meghatározó hatályos szabályok feleljenek meg az Egyezmény 5. Függelékében foglalt rendelkezéseknek. Az említett szabályok tartalmazhatnak az 5. Függelékben elő nem írt rendelkezéseket is, feltéve, hogy azok semmiképpen nem ellentétesek az 5. Függelék rendelkezéseinek alapjául szolgáló biztonsági elvekkel. A Szerződő Felek ezen felül megteszik a megfelelő intézkedéseket abból a célból is, hogy a területükön nyilvántartott gépjárművek és pótkocsik megfeleljenek az 5. Függelék rendelkezéseinek olyan esetekben, amikor azok nemzetközi forgalomban vesznek részt.

b) Ennek a bekezdésnek a rendelkezései semmiféle kötelezettségeket nem rónak a Szerződő Felekre a területükön hatályban levő azokkal a szabályokkal kapcsolatban, amelyek az Egyezmény értelmében gépjárműnek nem minősülő motoros járművek műszaki feltételeire vonatkoznak.

3. A Szerződő Felek – az Egyezmény 1. Függelékében megállapított kivételek érintetlenül hagyásával – kötelesek területükön engedélyezni azoknak a gépjárműveknek és pótkocsiknak nemzetközi forgalomban való részvételét, amelyek megfelelnek a jelen Egyezmény III. Fejezetében meghatározott feltételeknek és amelyeknek a vezetői megfelelnek a IV. Fejezet által meghatározott feltételeknek; kötelesek a III. Fejezet rendelkezéseinek megfelelően kiállított forgalmi engedélyeket – az ellenkező bizonyításig – elismerni annak tanúsítására, hogy a forgalmi engedélyekben említett járművek megfelelnek az említett III. Fejezetben meghatározott feltételeknek.

4. Az Egyezmény céljával összhangban levőnek kell tekinteni azokat az intézkedéseket, amelyeket a Szerződő Felek akár egyoldalúan, akár kétoldalú vagy többoldalú megállapodások alapján tettek vagy tesznek annak érdekében, hogy területükön lehetővé tegyék az olyan gépjárművek és pótkocsik nemzetközi forgalomban való részvételét, amelyek nem felelnek meg az Egyezmény III. Fejezetében meghatározott összes feltételeknek, továbbá, hogy a IV. Fejezetben megállapított eseteken kívül is érvényesnek ismerjék el területükön egy másik Szerződő fél által kiadott vezetői engedélyeket.

5. A Szerződő Felek kötelesek területükön lehetővé tenni az olyan kerékpárok és segédmotoros kerékpárok nemzetközi forgalomban való részvételét, amelyek megfelelnek az Egyezmény V. Fejezetében meghatározott műszaki feltételeknek és amelyek vezetőjének állandó lakóhelye egy másik Szerződő fél területén van. Egyik Szerződő fél sem követelheti meg, hogy a nemzetközi forgalomban részt vevő kerékpárok és segédmotoros kerékpárok vezetőinek vezetői engedélye legyen; azok a Szerződő Felek azonban, amelyek az Egyezmény 54. Cikkének 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően olyan nyilatkozatot tettek, hogy a segédmotoros kerékpárokat a motorkerékpárokkal egy tekintet alá esőnek tekintik, a nemzetközi forgalomban részt vevő segédmotoros kerékpárok vezetőitől vezetői engedélyt követelhetnek.

5/A A Szerződő Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket a közúti közlekedés biztonságára vonatkozó rendszeres és folyamatos nevelés biztosítása érdekében elsősorban minden szintű iskola keretén belül.

5/B Minden olyan esetben, amikor a járművezető-képzés hivatásos járművezető-képző intézményekben történik, a nemzeti jogszabályoknak rögzíteniük kell a tanrendre és az ilyen képzés gyakorlásáért felelős személyzet képzettségére vonatkozó minimális követelményeket.

6. A Szerződő Felek vállalják, hogy bármely Szerződő Féllel, amely ezt igényli, közlik az olyan személy személyazonosságának megállapításához szükséges adatokat, akinek a nevén az ő a területükön nyilvántartott gépjármű vagy ehhez csatolt pótkocsi van, ha az előterjesztett kérelemből kitűnik, hogy az említett jármű a kérést előterjesztő Szerződő Fél területén baleset részese volt, vagy e jármű vezetője súlyosan megsértette a közúti közlekedési szabályokat és ezért súlyos büntetésre vagy a vezetéstől való eltiltásra ítélhetik.

7. Az Egyezmény céljával összhangban levőnek kell tekinteni azokat az intézkedéseket, amelyeket a Szerződő Felek akár egyoldalúan, akár kétoldalú vagy többoldalú megállapodások alapján tettek vagy tesznek annak érdekében, hogy a vámügyi, rendőri, egészségügyi és más hasonló jellegű alakiságok egyszerűsítése útján megkönnyítsék a nemzetközi közúti forgalmat, valamint azokat az intézkedéseket is, amelyeknek az a célja, hogy a határ ugyanazon pontján működő hivatalok és vámállomások hatáskörét és hivatalos óráit összhangba hozzák.

8. E cikk 3., 5. és 7. bekezdésének rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy területükön azzal a feltétellel tegyék lehetővé a gépjárművek, pótkocsik, kerékpárok és segédmotoros kerékpárok, valamint vezetőik és utasaik nemzetközi forgalomban való részvételét, hogy alávetik azokat az utasok és az áruk kereskedelmi fuvarozására vonatkozó jogszabályainak, a vezetők felelősségbiztosítására vonatkozó szabályainak, valamint a vámügyi, és – általában – a közúti közlekedés területén kívül eső más szabályaiknak.

4. Cikk

Jelzések

Azok az Egyezményben részes Szerződő Felek, amelyek nem válnak Szerződő Feleivé a közúti jelzésekről szóló – ennek az Egyezménynek aláírásával egy időben Bécsben aláírásra megnyitott – Egyezménynek, kötelezettséget vállalnak arra, hogy:

a) a területükön elhelyezett összes jelzőtábla, forgalomirányító fényjelző készülék és útburkolati jel összefüggő rendszert képez, és ezeket olyan módon tervezik meg, illetve helyezik el, hogy könnyen felismerhetők legyenek;

b) a jelzőtáblák típusainak számát korlátozzák és azokat csak olyan helyeken állítják fel, ahol a jelenlétüket hasznosnak ítélik;

c) a veszélyt jelző táblákat az akadályoktól olyan megfelelő távolságra helyezik el, hogy azok a vezetők számára az akadályokat hatékonyan jelezzék;

d) megtiltják

i) jelzőtáblán, annak tartóelemén és minden más, a forgalom szabályozására szolgáló berendezésen bárminek az elhelyezését, amely nem áll kapcsolatban az említett jelzőtábla vagy berendezés céljával; ha azonban a Szerződő Felek vagy azok illetékes szervei felhatalmaznak valamely, nem haszonszerzési céllal működő egyesületet arra, hogy tájékoztató jelzőtáblákat helyezzen el, engedélyt adhatnak arra, hogy az említett egyesület jelvénye szerepeljen a jelzőtáblán vagy annak tartóelemén, ha ennek következtében a jelzőtábla megértése nem válik nehezebbé;

ii) olyan tábla, hirdetés, jelzés, vagy berendezés elhelyezését, amely azt a veszélyt rejti magában, hogy összetéveszthető a közúti jelzőtáblákkal vagy a forgalom szabályozására szolgáló más berendezésekkel, csökkentheti azok láthatóságát vagy hatékonyságát, vakíthatja a közút használóit, vagy a közlekedés biztonsága szempontjából veszélyes módon elterelheti a figyelmüket;

iii) olyan szerkezetek vagy felszerelések járdákon vagy szegélyeken való elhelyezését, amelyek fölöslegesen akadályozhatják a gyalogosok – főleg idősek és mozgáskorlátozottak – mozgását.

II. fejezet

A közúti közlekedés szabályai

5. Cikk

A jelzések értéke

1. A közút használói kötelesek alkalmazkodni a közúti jelzőtáblák, a forgalomirányító fényjelző készülék és az útburkolati jelek által jelzett utasításokhoz, még abban az esetben is, ha ezek az utasítások ellentmondani látszanak a közlekedés más szabályainak.

2. A forgalomirányító fényjelző készülékek utasításai magasabb értékűek, mint az áthaladási elsőbbséget szabályozó közúti jelzőtáblák utasításai.

6. Cikk

A forgalmat irányító hivatalos személyek által adott utasítások

1. A forgalmat irányító hivatalos személyek mind éjjel, mind nappal legyenek távolról könnyen felismerhetők és láthatók.

2. A közút használói a forgalmat irányító hivatalos személyek utasításainak haladéktalanul engedelmeskedni kötelesek.

3. Ajánlatos, hogy a nemzeti jogszabályok úgy rendelkezzenek, hogy a forgalmat irányító hivatalos személyek által adott utasítások különösen a következőket foglalják magukban:

a) a kar függőleges feltartása; ez a karjelzés „figyelem, állj!” utasítást jelent a közút összes használójának, kivéve azokat a vezetőket, akik már nem tudnak kielégítő biztonsággal megállni; ezenfelül amennyiben a karjelzést útkereszteződésben adják, ez nem kötelezi megállásra azokat a vezetőket, akik már behaladtak az útkereszteződésbe;

b) a kar vagy a karok vízszintes kinyújtása; ez a karjelzés „állj”-t jelent a közút minden olyan használójának, aki – függetlenül a menetirányától – olyan irányból érkezik, amely a kinyújtott kar vagy karok által jelzett irányt metszi; a forgalmat irányító hivatalos személy az említett karjelzés elvégzése után leeresztheti a karját, vagy karjait; azoknak a vezetőknek, akik a hivatalos személlyel szemben vagy mögötte vannak, ez a helyzet szintén „állj”-t jelent;

c) piros színű lámpa lengetése: ez a karjelzés „állj”-t jelent azoknak az úthasználóknak, akik felé a fénye irányul.

4. A forgalmat irányító hivatalos személyek utasításai magasabb értékűek, mint a közúti jelzőtáblák, a forgalomirányító fényjelző készülékek vagy az útburkolati jelek által közölt utasítások, valamint a közlekedési szabályok.

7. Cikk

Általános szabályok

1. A közút használóinak el kell kerülniük minden olyan magatartást, amely veszélyezteti vagy akadályozza a közlekedést, veszélybe sodorhat személyeket vagy kárt tehet a köz- vagy magántulajdonban.

2. Ajánlatos a nemzeti jogszabályokban úgy rendelkezni, hogy a közút használói kötelesek elkerülni a közlekedésnek tárgyak vagy anyagok közútra dobásával, a közúton való elhelyezésével vagy otthagyásával, vagy a közúton bármiféle más akadály képzésével történő akadályozását vagy veszélyeztetését. A közútnak azok a használói, akik nem tudták elkerülni az akadály vagy veszély előidézését, kötelesek a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy azt a lehető leggyorsabban megszüntessék, vagy amennyiben arra nincs nyomban módjuk, azt a közút többi használóinak jelezzék.

3. A járművezetőknek különös figyelmet kell fordítani a legvédtelenebb úthasználókra, úgymint a gyalogosokra, kerékpárosokra és főleg a gyerekekre, az idős és mozgáskorlátozott személyekre.

4. A járművezetőknek vigyázniuk kell arra, hogy járműveik ne zavarják a közúton közlekedőket vagy az ennek szélein elhelyezkedő ingatlanokon lévőket, például olyan fölösleges zaj, por vagy füst előidézésével, ami elkerülhető.

5. A biztonsági öv használata kötelező a gépjárművek vezetőire és utasaira, akik ezzel felszerelt üléseken foglalnak helyet, kivéve ahol a nemzeti jogszabályok kivételeket engednek meg.

8. Cikk

Vezetők

1. Minden mozgó járműnek, illetőleg minden mozgó járműszerelvénynek legyen vezetője.

2. Ajánlatos a nemzeti jogszabályokban úgy rendelkezni, hogy a málhás, az igás- vagy nyerges állatoknak, valamint – a bejáratnál esetleg külön jelzett térségek kivételével – az állatoknak, illetőleg az állatok csoportjainak legyen vezetője.

3. Minden vezető rendelkezzék a szükséges testi és szellemi képességekkel, és legyen vezetésre alkalmas testi és szellemi állapotban.

4. Minden motoros jármű vezetője rendelkezzék a jármű vezetéséhez szükséges ismeretekkel és jártassággal; ez a rendelkezés azonban nem gátolja a vezetésnek a nemzeti jogszabályok szerinti tanulását.

5. Minden vezető legyen mindenkor ura járművének, illetőleg tudja irányítani állatait.

6. A járművezetőnek mindig a legkisebb mértékűre kell csökkenteni az összes, nem a vezetéssel kapcsolatos tevékenységet. Hazai jogszabályban kell rögzíteni a járművezető telefonhasználatára vonatkozó szabályokat. Minden esetben jogszabállyal kell megtiltani, hogy a gépjármű, vagy a segédmotoros kerékpár vezetője mozgó járművön kézben tartott telefont használjon.

9. Cikk

Állatcsoportok

Ajánlatos a nemzeti jogszabályokban úgy rendelkezni, hogy az állatcsoportokat – a tömeges mozgatásuk megkönnyítésére engedélyezett kivételektől eltekintve – olyan egységekre osszák, amelyek mérsékelt hosszúságúak és egymástól eléggé nagy távolságra vannak ahhoz, hogy a forgalom zavartalan lehessen.

10. Cikk

Elhelyezkedés az úttesten

1. A forgalom iránya legyen azonos egy Állam összes közútjain, kivéve – adott esetben – azokat a közutakat, amelyek kizárólag vagy főként két másik Állam közötti átmenő forgalom lebonyolítására szolgálnak.

2. Az úttesten haladó állatokat, amennyire csak lehet, az úttestnek a forgalom iránya szerinti széléhez közel kell tartani.

3. Anélkül, hogy ez érintené a 7. Cikk 1. bekezdésének és a 11. Cikk 6. bekezdésének ezzel ellentétes rendelkezéseit, továbbá az Egyezmény egyéb ellentétes rendelkezéseit, minden járművezető köteles, amennyiben ezt a körülmények megengedik, a járművet az úttestnek a forgalom iránya szerinti széléhez közel tartani. A Szerződő Felek vagy azok illetékes szervei azonban részletesebb szabályokat is meghatározhatnak arra nézve, hogy az áruszállításra szolgáló járműveknek az úttest melyik részén kell elhelyezkedniük.

4. Ha a közút két vagy három úttestet foglal magában, nem szabad a vezetőknek azt az úttestet igénybe venniük, amely a forgalom irányával ellentétes oldalon van.

5. a) A kétirányú közlekedésre szolgáló olyan úttesteken, amelyeken legalább négy forgalmi sáv van, a vezetők nem vehetik igénybe azokat a forgalmi sávokat, amelyek teljes egészükben az úttestnek a forgalom irányával ellentétes oldalán vannak.

b) A kétirányú közlekedésre szolgáló olyan úttesteken, amelyeken három forgalmi sáv van, a vezetők nem vehetik igénybe az úttestnek a forgalom irányával ellentétes szélén levő forgalmi sávot.

6. A 11. cikk rendelkezéseinek megsértése nélkül, és amikor egy kiegészítő forgalmi sávot jelzőtábla jelez, a lassan haladó járművek vezetőinek ezt a forgalmi sávot kell használni.

11. Cikk

Előzés és párhuzamos közlekedés

1. a) Az előzést a forgalom irányával ellentétes oldalon kell végrehajtani.

b) A forgalom iránya szerinti oldalon kell azonban előzni, ha a megelőzni kívánt vezető jelezte azt a szándékát, hogy az úttestnek a forgalom iránya szerinti oldallal ellentétes oldala felé kíván haladni és járművét vagy állatait az úttestnek e felé az oldala felé vezette abból a célból, hogy erről az oldalról elkanyarodjék másik közút igénybevétele vagy út menti ingatlanra való behajtás végett, vagy hogy megálljon ezen az oldalon.

c) Hazai jogszabály engedélyezheti a kerékpárosok és a segédmotoros-kerékpár vezetői számára, hogy az álló vagy a kis sebességgel haladó járművek mellett – a kerékpárokat vagy segédmotoros kerékpárokat kivéve – a forgalom irányának megfelelő oldalon elhaladjanak, ha elegendő hely áll rendelkezésre.

2. Előzés előtt minden vezető köteles az Egyezmény 7. Cikke 1. bekezdésének és 14. Cikkének megsértése nélkül meggyőződni arról, hogy

a) az őt követő vezetők közül senki sem kezdett előzésbe;

b) az előtte, ugyanazon a forgalmi sávon haladó vezető nem jelezte egy harmadik megelőzésére vonatkozó szándékát;

c) ezt meg tudja tenni a szembejövő forgalom veszélyeztetése vagy zavarása nélkül, és biztos különösen abban, hogy az a forgalmi sáv, amit igénybe fog venni, szabad a szükséges távolságon belül, valamint a két jármű sebességének különbsége elegendően rövid idő alatt lehetővé teszi az előzés végrehajtását;

d) kivéve, amikor az ellenkező irányú forgalom számára tilos forgalmi sávot vesz igénybe a megelőzött úthasználó vagy úthasználók akadályozása nélkül ismét el tudja foglalni a jelen Egyezmény 10. Cikkének 3. bekezdésében előírt helyet.

3. E cikk 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően különösen tilos az előzés kétirányú közlekedésre szolgáló úttesteken emelkedő tetőpontjához való közeledéskor és – ha a beláthatóság korlátozott – kanyarokban, kivéve, ha az ilyen helyeken hosszirányú útburkolati jelekkel meghatározott forgalmi sávok vannak és az előzés végrehajtható anélkül, hogy el kellene hagyni a forgalmi sávok közül azokat, amelyek az útburkolati jelek folytán tilosak az ellenkező irányból érkező forgalom számára.

4. Az előzés során a vezetőnek a megelőzött úthasználó vagy úthasználók mellett elegendő oldaltávolságot kell tartania.

5. a) Az a vezető, aki a jelen Egyezmény 10. Cikkének 3. bekezdésében meghatározott helyzet újbóli elfoglalása után nyomban vagy kevéssel később újabb előzést kíván végrehajtani az olyan úttesten, amelyen az általa követett menetirányban legalább két forgalmi sáv van, az említett újabb művelet végrehajtása céljából megmaradhat az első előzés céljára igénybe vett forgalmi sávon, amennyiben meggyőződik arról, hogy ez nem zavarja számottevően a mögötte haladó gyorsabb járművek vezetőit.

b) A Szerződő Felek vagy azok illetékes szervei rendelkezhetnek úgy is, hogy e bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a kerékpárok, a segédmotoros kerékpárok, a motorkerékpárok, valamint az olyan járművek vezetőire, amelyek az Egyezmény szerint nem minősülnek gépjárműnek, továbbá az olyan gépjárművek vezetőire sem, amelyeknek a megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3500 kg-ot (7700 fontot), vagy amelyeknek a sebessége, szerkezetüknél fogva, nem haladhatja meg az óránként 40 km-t (25 mérföldet).

6. Ahol az e cikk 5. bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések érvényesülnek és a forgalom sűrűsége olyan, hogy a járművek nem csupán elfoglalják a forgalmi irányuknak fenntartott úttest teljes szélességét, hanem emellett olyan sebességgel közlekednek, amely az oszlopban előttük haladó jármű sebességétől függ:

a) anélkül, hogy ez érintené e cikk 9. bekezdésének a rendelkezéseit, az a tény, hogy az egyik oszlop járművei gyorsabban haladnak, mint a másik oszlop járművei, nem tekinthető e cikk szerinti előzésnek;

b) annak a vezetőnek, aki nem az úttest menetirány szerinti széléhez legközelebb eső forgalmi sávon helyezkedik el, csak abból a célból szabad forgalmi sávot változtatnia, hogy felkészüljön a jobbra vagy balra való bekanyarodásra, vagy a várakozásra; ez az előírás nem vonatkozik azoknak a vezetőknek a forgalmisáv-változtatására, akikre a nemzeti jogszabály az e cikk 5. bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint rendelkezik.

7. Az e cikk 5. és 6. bekezdésében leírt oszlopban való közlekedésnél, ha a forgalmi sávot az úttesten hosszirányú útburkolati jelek jelzik, a vezetőknek az útburkolati jeleken haladni tilos.

8. Anélkül, hogy ez érintené e cikk 2. bekezdésének rendelkezéseit, valamint azokat az egyéb megszorító rendelkezéseket, amelyeket a Szerződő Felek vagy illetékes szerveik az útkereszteződésekben és a szintbeni vasúti átjárókban történő előzésre hozhatnak, a járművezetők a kétkerekű kerékpáron, a kétkerekű segédmotoros kerékpáron vagy a kétkerekű, oldalkocsi nélküli motorkerékpáron kívül más járművet nem előzhetnek:

a) közvetlenül útkereszteződés előtt és útkereszteződésben, ha az nem körforgalom, kivéve:

i) az e cikk 1. bekezdésének b) pontjában meghatározott esetet;

ii) ha annak az útnak, amelyen az előzés történik, az útkereszteződésben elsőbbsége van;

iii) ha a forgalmat az útkereszteződésben forgalomirányító hivatalos személy vagy forgalomirányító fényjelző készülék szabályozza;

b) közvetlenül a sorompókkal vagy félsorompókkal el nem látott szintbeni vasúti átjáró előtt és az ilyen átjáróban; a Szerződő Felek vagy illetékes szerveik azonban megengedhetik a szintbeni vasúti átjárónál az ilyen előzést, ha a közúti közlekedést olyan forgalomirányító fényjelző készülék irányítja, amelyben a járművek áthaladását engedélyező pozitív jelzés van.

9. A jármű útburkolati jellel kijelölt vagy jelzőtáblával megjelölt gyalogátkelőhelyhez közeledő másik járművet csak olyan mérsékelt sebességgel előzhet meg, amely lehetővé teszi, hogy azonnal megálljon, ha az átkelőhelyen gyalogos van. E bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely meggátolná a Szerződő Feleket vagy azok illetékes szerveit abban, hogy megtiltsák az előzést a gyalogos átkelőhelytől számított bizonyos távolságon belül, vagy hogy szigorúbb előírásokat állapítsanak meg az olyan járművezetőre, aki gyalogos átkelőhely előtt megállt másik járművet kíván előzni.

10. Az a vezető, aki észreveszi, hogy a mögötte haladó vezető őt előzni kívánja, köteles – az Egyezmény 16. Cikke 1. bekezdésének b) pontjában foglalt esetet kivéve – az úttest menetirány szerinti széléhez húzódni és nem szabad gyorsítania. Ha az úttest szélessége, keresztmetszete vagy állapota – az ellenkező irányú forgalom sűrűségét is figyelembe véve – nem teszi lehetővé valamely lassú, terjedelmes vagy sebességkorlátozásnak alávetett jármű könnyű és veszélytelen megelőzését, ennek a járműnek a vezetője köteles lelassítani és szükség esetén, amint lehet, félreállni, hogy biztosítsa a mögötte haladó járművek elhaladását.

11. a) Az egyirányú forgalmú úttesteken, továbbá az olyan kétirányú forgalmú úttesteken, amelyeken az azonos irányú forgalom számára lakott területen legalább két, a lakott területen kívül legalább három, hosszanti útburkolati jelekkel jelölt forgalmi sáv van, a Szerződő Felek vagy illetékes szerveik:

i) engedélyezhetik az egyik forgalmi sávon közlekedő járművek részére, hogy a forgalom irányának megfelelő oldalon előzzék meg a másik forgalmi sávon közlekedő járműveket;

ii) kizárhatják az Egyezmény 10. Cikkének 3. bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását;

feltéve, hogy megfelelő rendelkezéseket bocsátanak ki a forgalmi sávváltoztatás lehetőségének korlátozására;

b) Ennek a bekezdésnek az a) pontjában említett esetben a közlekedés ott meghatározott módja nem minősül az Egyezmény értelmében előzésnek; e cikk 9. bekezdésének a rendelkezéseit azonban ilyenkor is alkalmazni kell.

12. Cikk

Szembejövő járművek egymás melletti elhaladása

1. Szembejövő forgalom esetén a vezetőnek elegendő oldaltávolságot kell szabadon hagynia és szükség esetén szorosan az úttestnek a forgalom iránya szerinti széléhez kell húzódnia. Ha ilyenkor az előrehaladását akadály vagy a közút más használóinak jelenléte gátolja, köteles lassítani és szükség esetén meg is állni abból a célból, hogy lehetővé tegye az ellenkező irányból érkező úthasználó vagy úthasználók elhaladását.

2. Hegyi utakon és hasonló jellegű meredek utakon, ahol a szembejövő járművek egymás melletti elhaladása lehetetlen vagy nehéz, a lefelé haladó jármű vezetője köteles járművével félreállni, hogy lehetővé tegye a felfelé haladó jármű elhaladását, kivéve, ha a járművek félreállását lehetővé tevő út menti kitérők olyanok, hogy – a járművek sebességére és helyzetére figyelemmel – a felfelé haladó jármű előtt van kitérő és valamelyik jármű hátramenete válnék szükségessé, ha a felfelé haladó jármű nem állna félre a kitérőbe.

Ha az egymás mellett ellenkező irányban elhaladni kívánó két jármű közül – az egymás melletti elhaladás lehetővé tétele céljából – az egyiknek hátra kell mennie, a lefelé haladó jármű vezetőjének kell ezt megtennie, kivéve, ha az a felfelé haladó jármű vezetője számára nyilvánvalóan könnyebb. A Szerződő Felek vagy illetékes szerveik azonban bizonyos járművekre vagy bizonyos utakra, illetőleg útszakaszokra e bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérő külön rendelkezéseket is meghatározhatnak.

13. Cikk

Sebesség és a járművek közötti távolság

1. A járművezető minden körülmények között maradjon ura járművének úgy, hogy képes legyen a kellő és adott helyzetben szükséges óvatosságra és mindig legyen készen a szükséges vezetési műveletek végrehajtására. Járműve sebességének megválasztásánál mindenkor figyelembe kell vennie a körülményeket, különösen az útnak és környezetének fekvését, az út állapotát, járművének állapotát és terhelését, az időjárási viszonyokat és a forgalom sűrűségét úgy, hogy a járművét képes legyen megállítani előre irányuló látásának határain belül és minden előrelátható akadály előtt. Köteles lassítani és a szükség esetében megállni minden esetben, ha a körülmények megkövetelik, különösen ha a látási viszonyok nem jók.

2. A nemzeti jogszabályokban minden közútra meg kell határozni a legnagyobb megengedett sebességeket. Szintén meg kell határozni a tömegüket vagy rakományukat tekintve különlegesen veszélyes bizonyos kategóriájú járművekre a különleges legnagyobb megengedett sebességeket. Bizonyos kategóriájú, főleg kezdő vezetőkre hasonló rendelkezéseket állapíthatnak meg.

3. A 2. bekezdés első mondatában megfogalmazott rendelkezéseket nem szabad alkalmazni a 34. cikk 2. bekezdésében szereplő, megkülönböztetett járművek vezetőire, vagy a nemzeti jogszabályok által ilyeneknek megállapított járművek vezetőire.

4. A vezető nem akadályozhatja más jármű szabályszerű haladását azzal, hogy megfelelő ok nélkül rendkívül lassan közlekedik.

5. Az a járművezető, aki egy másik jármű mögött közlekedik, köteles a jármű mögött olyan követési távolságot tartani, amely elegendő ahhoz, hogy az előtte haladó jármű hirtelen lassítása vagy megállása esetén elkerülhesse az összeütközést.

6. A 3500 kg (7700 font) megengedett legnagyobb össztömeget vagy a 10 m (33 láb) teljes hosszúságot meghaladó jármű vagy járműszerelvény vezetője lakott területen kívül, az előzés megkönnyítése céljából köteles – kivéve, ha előz vagy előzni készül – a járműve és az előtte haladó motoros jármű közötti távolságot úgy megválasztani, hogy az őt előző jármű veszély nélkül besorolhasson a megelőzött jármű előtt levő térközbe. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a forgalom nagyon sűrű, vagy az előzés tilos. Ezenfelül:

a) az illetékes hatóság ez alól a rendelkezés alól bizonyos járműoszlopokat mentesíthet vagy kizárhatja alkalmazását az olyan közutakon, ahol az adott irányban két sáv áll a forgalom rendelkezésére;

b) a Szerződő Felek vagy szerveik az e bekezdésben meghatározottaktól eltérő számadatokat is megállapíthatnak a szóban forgó járművek jellemzőire.

14. Cikk

Általános rendelkezések a vezetési műveletekre

1. Az a vezető, aki valamely vezetési műveleteket kíván végrehajtani – pl. a várakozó járművek sorából kihajtani vagy oda beállni, helyét az úttesten jobbra vagy balra változtatni, másik út igénybevétele vagy út menti ingatlanra behajtás végett balra vagy jobbra bekanyarodni – műveletét csak akkor kezdheti meg, ha meggyőződött arról, hogy azzal a mögötte vagy előtte közlekedők, illetve a szemből mellette elhaladni kívánók számára – figyelembe véve ezek helyzetét, haladási irányát és sebességét – veszélyhelyzetet nem teremt.

2. Az a vezető, aki megfordulni vagy hátramenetet végezni kíván, e művelet végrehajtását akkor kezdheti meg, ha meggyőződött arról, hogy azzal a többi közlekedőt nem veszélyezteti és nem akadályozza.

3. Bekanyarodás vagy oldalirányú helyváltoztatás előtt a vezető köteles ezt a szándékát járműve irányjelző készülékeivel vagy ezek hiányában, ha lehetséges, megfelelő karjelzéssel világosan és kellő időben előre jelezni. Az irányjelző készülékekkel adott jelzést a vezetési művelet egész tartama alatt folytatni kell, és a művelet befejeztével meg kell szüntetni azt.

15. Cikk

Különleges rendelkezések a rendszeres személyszállítást végző közhasználatú járművekre

Ajánlatos a nemzeti jogszabályoknak úgy rendelkezniük, hogy lakott területen – az Egyezmény 17. Cikk 1. bekezdése rendelkezésének érintése nélkül – a rendszeres személyszállítást végző közhasználatú járművek közlekedésének megkönnyítése céljából a többi jármű vezetője lassítson és szükség esetén álljon meg, lehetőséget adva így a rendszeres személyszállítást végző közhasználatú járműveknek az ilyennek jelzett megállóhelyről való elinduláshoz szükséges vezetési művelet elvégzésére. A Szerződő Felek vagy szerveik által ennek megfelelően kibocsátott rendelkezések semmiben sem módosítják a rendszeres személyszállítást végző közhasználatú jármű vezetőjének azt a kötelezettségét, hogy elindulási szándékának az irányjelző készülékekkel való jelzése után meg kell tennie minden, a balesetveszély elkerüléséhez szükséges intézkedést.

16. Cikk

Irányváltoztatás

1. A másik útra való ráhajtás, vagy út menti ingatlanra való behajtás végett történő jobbra vagy balra kanyarodás előtt – anélkül, hogy ez az Egyezmény 7. Cikk 1. bekezdésének és 14. Cikkének rendelkezéseit érintené – a vezető köteles:

a) ha az utat a forgalom irányának megfelelő oldal felé akarja elhagyni, amennyire csak lehet az úttestnek a forgalom iránya szerinti széléhez közel húzódni és kanyarodási műveletét a lehető legkisebb területen végrehajtani;

b) ha az utat a forgalom irányával ellentétes oldal felé akarja elhagyni, – és alárendelve olyan más rendelkezéseknek, melyeket a Szerződő Felek vagy alárendelt szerveik állapíthatnak meg a kerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra, hogy az irányváltoztatást például a kereszteződésen két külön szakaszban történő áthaladással teszik lehetővé – amennyire csak lehet az úttest középvonalához húzódni, ha az úttest forgalma kétirányú, illetőleg a forgalom irányával ellentétes úttestszélhez, amennyiben az úttest forgalma egyirányú; és ha olyan másik utat kíván igénybe venni, ahol a forgalom kétirányú, a másik út úttestének a forgalom iránya szerinti oldalára bekanyarodni.

2. Az irányváltoztatási művelet alatt a vezető köteles – anélkül, hogy ez az Egyezmény 21. Cikkének a gyalogosokra vonatkozó rendelkezéseit érintené – lehetővé tenni az általa elhagyni kívánt úttesten vagy ugyanazon út más részein az úthasználók továbbhaladását.

17. Cikk

Lassítás

1. A járművezető akkor fékezhet hirtelen, ha azt biztonsági ok követeli meg.

2. Az a vezető, aki számottevő mértékben lassítani akar – kivéve, ha ezt a lassítást közvetlen veszély indokolja – köteles előzetesen meggyőződni arról, hogy azt veszély és más vezetők túlzott zavarása nélkül megteheti. Köteles ezenfelül – kivéve, ha meggyőződött arról, hogy más jármű egyáltalán nem, vagy csak igen nagy távolságban követi – szándékát karjával megfelelő jelzést adva világosan és kellő időben előre jelezni. Nem kell azonban ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a lassítást az Egyezmény 5. Függelékének 31. bekezdésében említett féklámpák kigyulladása jelzi.

18. Cikk

Útkereszteződések és áthaladási elsőbbség adásának kötelezettsége

1. Az útkereszteződéshez közeledő vezetőnek a helyi viszonyokhoz igazodó fokozott óvatosságot kell tanúsítania. Nevezetesen a járművezető köteles olyan sebességgel vezetni, hogy meg tudjon állni az elsőbbséggel rendelkező jármű áthaladásának megengedése céljából.

2. Az a vezető, aki ösvényről vagy földútról hajt rá olyan útra, amely nem ösvény és nem földút, köteles áthaladási elsőbbséget adni az ezen az úton közlekedő járműveknek. E cikk szempontjából az „ösvény” és a „földút” fogalmát a nemzeti jogszabályok határozhatják meg.

3. Az a vezető, aki út menti ingatlanról hajt rá az útra, köteles áthaladási elsőbbséget adni az úton közlekedő járműveknek.

4. Az e cikk 7. bekezdése rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett:

a) azokban az Államokban, ahol a forgalom iránya jobboldali, a jármű vezetője az Egyezmény e cikkének 2. bekezdésében és 25. Cikkének 2. és 4. bekezdésében említetteken kívüli más útkereszteződésnél köteles áthaladási elsőbbséget adni a jobb keze felől érkező járműveknek;

b) azok a Szerződő Felek vagy szerveik, amelyeknek a területén a forgalom iránya baloldali, saját belátásuk szerint szabályozzák az elsőbbséget az útkereszteződésben.

5. A vezető – még akkor sem, ha a forgalomirányító fényjelző készülék jelzése erre felhatalmazza – nem hajthat be az útkereszteződésbe, ha a forgalom olyan sűrű, hogy valószínűleg megállásra kényszerülne az útkereszteződésben és így gátolná vagy akadályozná a keresztirányú közlekedést.

6. Az a vezető, aki olyan útkereszteződésbe hajtott be, ahol a forgalmat forgalomirányító fényjelző készülék jelzései szabályozzák, elhagyhatja az útkereszteződést anélkül, hogy megvárná, hogy a forgalom megnyíljék abban az irányban, amelyben tovább kíván haladni feltéve, hogy nem akadályozza azoknak a közlekedését, akik a szabad forgalmi irányban haladnak.

7. A nem sínen közlekedő járművek vezetői kötelesek áthaladási elsőbbséget adni a sínen közlekedő járművek részére.

19. Cikk

Szintbeni vasúti átjárók

A szintbeni vasúti átjáróhoz közeledő és az azon áthaladó úthasználók fokozott figyelmet kötelesek tanúsítani. Nevezetesen:

a) a járművezetők mérsékelt sebességgel kötelesek haladni;

b) az úthasználók – anélkül, hogy ez érintené azt a kötelezettséget, hogy a fény- vagy hangjelző készülék által adott megállási utasításnak engedelmeskedni kell – nem haladhatnak be olyan szintbeni vasúti átjáróba, amelynél sorompó vagy félsorompó keresztezi az utat vagy mozgásban van abból a célból, hogy keresztezze az utat, vagy amelynél a félsorompó felemelkedőben van;

c) ha a szintbeni vasúti átjáró nincs ellátva sorompókkal, félsorompóval vagy fényjelző készülékekkel, abba bármely úthasználó csak akkor haladhat be, ha meggyőződött arról, hogy a sínen jármű nem közeledik;

d) egyetlen vezető sem hajthat rá egy szintbeni vasúti átjáróra anélkül, hogy előzőleg megbizonyosodna arról, hogy nem kényszerül az azon történő megállásra;

e) az úthasználónak nem szabad meghosszabbítania a szintbeni vasúti átjárón való áthaladáshoz szükséges időt; ha egy jármű megállásra kényszerül, vezetője köteles erőfeszítéseket tenni annak a vasúti vágányok területéről való eltávolítására és ha erre nem képes, haladéktalanul meg kell tennie minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a sínen közlekedő járművek vezetői kellő időben figyelmeztetést kapjanak a veszélyről.

20. Cikk

A gyalogosokra vonatkozó rendelkezések

1. A Szerződő Felek vagy szerveik jogosultak, hogy e cikk rendelkezéseit csak azokra az esetekre alkalmazzák, amelyekben a gyalogosoknak az úttesten való közlekedése veszélyes lenne vagy akadályozná a járművek forgalmát.

2. Ha az úttest szélén járda vagy a gyalogosok által használható útszegély van, a gyalogosok kötelesek ezeket igénybe venni. Mindamellett a szükséges óvatossággal:

a) a terjedelmes tárgyakat toló vagy vivő gyalogosok igénybe vehetik az úttestet, ha a gyalogjárdán vagy az útszegélyen való közlekedésük lényegesen zavarná a többi gyalogost;

b) a gyalogos csoportok, amelyeket felelős személy vezet, vagy amelyek menetet alkotnak, az úttesten közlekedhetnek.

3. Ha a járda vagy az útszegély nem használható vagy ilyenek nincsenek, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek; ha van kerékpárút és ha a forgalom sűrűsége lehetővé teszi, közlekedhetnek a kerékpárúton, de csak a kerékpárosok és a segédmotoros kerékpárok vezetőinek akadályozása nélkül.

4. Amikor a gyalogosok e cikk 2. és 3. bekezdésének megfelelően az úttesten közlekednek, kötelesek amennyire csak lehet az úttest széléhez húzódni.

5. Ajánlatos, hogy a nemzeti jogszabályok előírják a következőket: amikor a gyalogosok az úttesten közlekednek, a forgalom irányával ellentétes oldalra kell húzódniuk. Azok a személyek azonban, akik kézzel kerékpárt, segédmotoros kerékpárt, vagy motorkerékpárt tolnak, és azok a gyalogcsoportok, amelyeket felügyelő személy vezet vagy amelyek menetet alkotnak, kötelesek az úttestnek arra az oldalára húzódni, amely megfelel a forgalom irányának. Az úttesten közlekedő gyalogosok, a menetet alkotó gyalogosokat kivéve, éjszaka vagy rossz látási viszonyok esetén, valamint nappal, ha a járműforgalom sűrűsége ezt megköveteli, kötelesek – amennyire lehetséges – egy sorban haladni.

6. a) A gyalogos, aki az úttesten át kíván haladni, csak kellő óvatossággal léphet az úttestre; ha a közelben gyalogos átkelőhely van, köteles azt igénybe venni.

b) A jelzőtáblával vagy útburkolati jellel jelzett gyalogos átkelőhelyen való haladás során;

i) ha a gyalogos átkelőhelynél a gyalogosok részére szóló fényjelző készülék van, a gyalogos e készülék jelzéseinek köteles engedelmeskedni;

ii) ha a gyalogos átkelőhelynél nincs ilyen fényjelző készülék felszerelve, de a járművek forgalmát fényjelző készülék vagy arra felhatalmazott személy irányítja, a gyalogos mindaddig nem léphet az úttestre, amíg a fényjelző készülék vagy a forgalmat irányító személy jelzése azt nem mutatja, hogy a járművek a jelzett irányba haladhatnak;

iii) más gyalogos átkelőhelynél a gyalogos csak a közeledő járművek távolságát és sebességét figyelembe véve léphet az úttestre.

c) Jelzőtáblával vagy útburkolati jellel jelzett gyalogos átkelőhelyen kívül a gyalogos csak akkor léphet az úttestre áthaladás céljából, ha meggyőződött arról, hogy azt a járművek forgalmának akadályozása nélkül megteheti.

d) Az úttesten való átkelés megkezdése után a gyalogos az útvonalát nem hosszabbíthatja meg, az úttesten nem időzhet és szükségtelenül nem állhat meg.

7. A Szerződő Felek vagy azok szervei az úttesten haladó gyalogosokra szigorúbb rendelkezéseket is kiadhatnak.

21. Cikk

A vezető magatartása gyalogosokkal szemben

1. Minden vezetőnek el kell kerülnie a gyalogosokat veszélyeztető magatartást.

2. Anélkül, hogy ez érintené az Egyezmény 7. Cikke 1. bekezdésének, 11. Cikke 9. bekezdésének és 13. Cikke 1. bekezdésének a rendelkezéseit, ahol az úttesten jelzőtáblával vagy útburkolati jellel jelzett gyalogos átkelőhely van;

a) ha az átkelőhelynél a járművek forgalmát fényjelző készülék, vagy erre felhatalmazott személy irányítja, akkor az áthaladásra nem jogosult vezetők az átkelőhely elérése előtt vagy az ezt megelőző keresztirányú útburkolati jelnél meg kell álljanak, majd mikor áthaladásuk megengedett, akkor sem akadályozhatják, illetve gátolhatják az átkelőhelyre már lelépett gyalogosok áthaladását; ha a vezetők olyan útra kanyarodnak, amelynek kezdeténél gyalogos-átkelőhely van, ezt nagyon lassan kell megtegyék, elsőbbséget adva, ha erre szükség van, megállva a gyalogos-átkelőhelyet már igénybe vevő, vagy ezt igénybe venni kezdő gyalogosnak.

b) ha a járművek forgalmát ennél az átkelőhelynél sem fényjelző készülék, sem erre felhatalmazott személy nem irányítja, a vezető az átkelőhelyet csak olyan mérsékelt sebességgel közelítheti meg, hogy ne veszélyeztesse azokat a gyalogosokat, akik az átkelőhelyet használják vagy használatát megkezdik; szükség esetén a gyalogosok áthaladása érdekében kötelesek megállni.

3. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az meggátolná a Szerződő Feleket vagy szerveiket abban, hogy

– megállásra kötelezzék a járművezetőt minden olyan esetben, amikor gyalogosok az Egyezmény 20. Cikkében előírt feltételek szerint haladnak át vagy kezdik meg áthaladásukat a jelzőtáblával vagy útburkolati jellel jelzett gyalogos átkelőhelyen vagy

– megtiltsák a vezetőknek, hogy akadályozzák vagy gátolják azoknak a gyalogosoknak a haladását, akik az úttesten útkereszteződésnél vagy útkereszteződéshez egészen közel haladnak át, még ha azon a helyen nincs is jelzőtáblával vagy útburkolati jellel jelzett gyalogos átkelőhely.

4. A vezető, aki a forgalom irányának megfelelő oldalon kíván előzni rendszeres személyszállítást végző közhasználatú járművet az ilyennek jelzett megállóhelyénél, köteles sebességét csökkenteni és szükség esetén megállni, hogy lehetővé tegye az utasoknak a járműre való felszállást vagy az arról való leszállást.

22. Cikk

Járdaszigetek az úttesten

Az Egyezmény 10. Cikk rendelkezéseinek érintése nélkül a vezető jobb vagy bal kéz felől elhaladhat a járdasziget, terelőoszlop és más, azon az úttesten elhelyezett berendezés mellett, amelyen közlekedik, kivéve a következő eseteket:

a) ha a jelzőtábla mutatja, hogy a járdasziget, terelőoszlop vagy más berendezés egyik oldala mellett kell elhaladni;

b) ha a járdasziget, terelőoszlop vagy berendezés kétirányú közlekedésre szolgáló úttest középvonalában van; ebben az esetben a vezető köteles a járdaszigetnek, a terelőoszlopnak vagy a berendezésnek a forgalom irányával megegyező oldalán elhaladni.

23. Cikk

Megállás és várakozás

1. Lakott területen kívül az úttesten álló, illetve várakozó járműveket, valamint pihenő állatokat – amilyen gyorsan csak lehetséges – el kell onnan távolítani. Sem lakott területeken, sem lakott területeken kívül ezek nem helyezhetők el a kerékpárutakon, kerékpársávokon, autóbuszsávokon, lovaglóutakon, gyalogutakon, járdákon vagy kifejezetten a gyalogosforgalom célját szolgáló útszéleken, kivéve ahol ezt a nemzeti jogszabályok megengedik.

2. a) Az úttesten az álló és várakozó állatokat és járműveket, amennyire csak lehet, az úttest széléhez közel kell elhelyezni. A vezető a járművével az úttestnek csak a forgalom irányának megfelelő oldalán állhat meg vagy várakozhat, szabad azonban a megállás és a várakozás a másik oldalon, ha az a forgalom irányának megfelelő oldalon levő vasúti vágányok miatt nem lehetséges. Ezen felül a Szerződő Felek vagy szerveik megtehetik, hogy:

i) bizonyos körülmények között ne tiltsák meg a megállást és a várakozást az egyik vagy a másik oldalon, nevezetesen, ha közúti jelzőtábla megtiltja a megállást a forgalom irányának megfelelő oldalon;

ii) megengedjék a megállást és várakozást az egyirányú forgalmi úttest másik oldalán a forgalom irányának megfelelő oldalon történő megállással és várakozással együtt;

iii) megengedjék a megállást és várakozást az úttest közepén külön megjelölt helyeken.

b) Kétkerekű kerékpárokon, kétkerekű segédmotoros kerékpárokon és oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárokon kívül a járműveknek – kivéve, ha a nemzeti jogszabályok eltérően rendelkeznek – nem szabad két oszlopban megállniuk vagy várakozniuk az úttesten. Az álló vagy várakozó járműveknek az úttest szélével párhuzamosan kell elhelyezkedniük, kivéve, ha a hely kialakítása más elhelyezkedést lehetővé tesz.

3. a) Tilos az úttesten járművel megállni és várakozni:

i) gyalogos átkelőhelyen, kerékpáros átkelőhelyen és szintbeni vasúti átjáróban;

ii) közúton levő villamos vagy vasúti vágányokon vagy ezekhez a vágányokhoz olyan közel, hogy az a villamosok, illetőleg vonatok közlekedését akadályozhatja, valamint – fenntartva a Szerződő Felek vagy szerveik részére a lehetőséget ellenkező rendelkezésre – gyalogjárdákon vagy kerékpárutakon.

b) Tilos a járművel megállni vagy várakozni minden olyan helyen, ahol az veszélyt jelent, különösen

i) felüljáró alatt és alagútban, kivéve az esetleg külön megjelölt helyeket;

ii) az úttesten, dombtető közelében és útkanyarban, ahol a látási viszonyok nem kielégítőek arra, hogy a járművet – figyelemmel a járművek sebességére a kérdéses útszakaszon – teljes biztonsággal meg lehessen előzni;

iii) úttesten hosszirányú útburkolati jel mentén, ahol e bekezdés b/ii pontja nem irányadó, de az úttestnek az útburkolati jel és a jármű közötti szélessége 3 m-nél (10 lábnál) kisebb és az útburkolati jel olyan, hogy átlépése az ugyanarról az oldalról közelítő járművek részére tilos;

iv) minden olyan helyen, ahol a jármű eltakarná a jelzőtáblákat vagy forgalomirányító fényjelzéseket az úthasználók elől;

v) jelzőtábla által megjelölt, a lassan haladó járművek számára fenntartott kiegészítő forgalmi sávon.

c) Tilos a járművel az úttesten várakozni:

i) szintbeni vasúti átjárók, útkereszteződések és autóbuszok, trolibuszok vagy sínen közlekedő járművek megállóhelyei közelében, a nemzeti jogszabályokban megállapított távolságon belül;

ii) ingatlanok járművek részére szolgáló bejáratai előtt;

iii) minden olyan helyen, ahol a várakozó jármű meggátolná a szabályszerűen várakozó másik jármű megközelítését vagy az ilyen jármű elindulását;

iv) három úttestből álló utak középső úttestjén és lakott területeken kívül az olyan utak úttestjein, amelyek megfelelő jelzésekkel elsőbbséggel rendelkező útként vannak jelölve;

4. A vezető csak akkor hagyhatja el járművét vagy állatait, ha minden szükséges intézkedést megtett bármiféle baleset elkerülésére és gépjármű esetén a jogtalan használat megelőzésére.

5. Ajánlatos a nemzeti jogszabályokban úgy rendelkezni, hogy a kétkerekű segédmotoros kerékpárok és az oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárok kivételével minden motoros járművet, valamint minden, akár felkapcsolt, akár fel nem kapcsolt pótkocsit, amely lakott területen kívül az úttesten áll, kellő távolságból jelezni kell legalább egy megfelelő berendezéssel, amelyet a legmegfelelőbb helyen kell elhelyezni úgy, hogy az kellő időben figyelmeztesse a közeledő többi vezetőt, ha

a) a jármű éjszaka az úttesten olyan körülmények között áll, hogy a közeledő vezetők nem számíthatnak az így keletkezett akadályra;

b) a vezető, más esetekben olyan helyen kénytelen a járművét megállítani, ahol a megállás tilos.

6. E cikkben semmi sem értelmezhető úgy, hogy az gátolná a Szerződő Feleket vagy alárendelt szerveiket egyéb várakozási és megállási rendelkezések bevezetésében, vagy kerékpárok és segédmotoros kerékpárok megállására és várakozására vonatkozó külön rendelkezések bevezetésében.

24. Cikk

Ajtók kinyitása

Jármű ajtaját kinyitni, nyitva hagyni vagy a járműből kiszállni nem szabad csak akkor, ha meggyőződtek arról, hogy ez nem okoz veszélyt a közút többi használójának.

25. Cikk

Autópályák és hasonló jellegű utak

1. Az autópályán és, ha a nemzeti jogszabályok így rendelkeznek, az autópályára való ráhajtásra és arra való letérésre szolgáló utakon:

a) tilos a közlekedés a gyalogosok, az állatok, a kerékpárok és – amennyiben nem minősülnek motorkerékpároknak – a segédmotoros kerékpárok, továbbá a gépjárműveken és pótkocsijaikon kívül minden más jármű, valamint az olyan gépjárművek és pótkocsik számára, amelyek szerkezetüknél fogva nem alkalmasak arra, hogy sík úton elérjenek egy, a nemzeti jogszabályokban megállapított sebességet;

b) tilos a vezetőknek:

i) járművel a megjelölt várakozóhelyen kívül máshol megállni és várakozni; a jármű kényszerű megállása esetén a vezetője köteles erőfeszítést tenni, hogy a járművet az úttestről, valamint a leálló sávról is eltávolítsa, vagy ha ezt nem képes megtenni, megfelelő távolságban azonnal jelezni a jármű jelenlétét azért, hogy a többi közeledő vezetőt kellő időben figyelmeztesse;

ii) megfordulni vagy hátramenetet végezni, vagy a középső elválasztó sávra ráhajtani, ideértve a két úttestet egymással összekötő szakaszokat is.

2. Az autópályára ráhajtó vezetők elsőbbséget kell adjanak az autópályán közlekedő járművek számára. Ha van gyorsító forgalmi sáv, akkor azt igénybe kell venniük.

3. Az a vezető, aki elhagyja az autópályát, köteles kellő időben igénybe venni az autópályáról való kihajtásnak megfelelő forgalmi sávot, és a legrövidebb időn belül rátérni a lassító sávra, ha van ilyen sáv.

4. E cikk, 1., 2. és 3. bekezdésének alkalmazása szempontjából autópályának kell tekinteni a gépjárműforgalom céljára fenntartott és így megfelelően jelzett út menti ingatlanokhoz be vagy kijárattal nem rendelkező egyéb utat.

25/A. Cikk

Különleges közúti jelzőtáblákkal megjelölt alagutakra vonatkozó különleges szabályok

Különleges közúti jelzőtáblákkal jelzett alagutakban a következő szabályok érvényesek:

1. Minden vezető számára tiltott:

a) a tolatás;

b) a megfordulás;

2. Még akkor is, ha az alagút ki van világítva, minden vezetőnek be kell kapcsolnia a távolsági vagy tompított fényszórókat.

3. A vezetők kizárólag segélynyújtás vagy vészhelyzet esetében állhatnak meg, illetve várakozhatnak. Ebben az esetben is, ahol lehetséges, a kifejezetten erre kijelölt helyeket kell használniuk.

4. Hosszabban tartó megállás esetén a vezetőnek le kell állítania a motort.

26. Cikk

Külön rendelkezések felvonulásokra, rokkantakra

1. Az úthasználóknak tilos átvágniuk katonai menetoszlopon, iskolások felügyelő által vezetett, sorban haladó csoportján és egyéb felvonuláson.

2. A rokkantak, akik maguk által hajtott vagy lépésben haladó kerekes székben közlekednek, igénybe vehetik a járdákat és az erre alkalmas úttestszegélyeket.

27. Cikk

Külön rendelkezések kerékpárosokra, segédmotoros kerékpárok vezetőire és motorkerékpárosokra

1. A Szerződő Felek vagy szerveik megtehetik, hogy az Egyezmény 10. Cikke 3. bekezdésének a rendelkezései ellenére nem tiltják meg a kerékpárosoknak az egymás mellett való haladást.

2. Tilos a kerékpárosoknak a kormányt mindkét kézzel elengedve kerékpározni, magukat másik járművel vontattatni, továbbá a vezetést akadályozó vagy a többi úthasználóra veszélyes tárgyakat szállítani, húzni vagy tolni. Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a segédmotoros kerékpárok vezetőire és a motorkerékpárosokra is, de ezek ezenfelül kötelesek mindkét kezükkel tartani a kormányt, kivéve, amikor az Egyezmény 14. Cikkének 3. bekezdésében leírt vezetési műveletet jelzik.

3. Tilos kerékpárosnak és a segédmotoros kerékpár vezetőjének járművén utast szállítania; a Szerződő Felek vagy szerveik azonban e rendelkezéstől eltérhetnek, így különösen megengedhetik az utasok szállítását a kerékpárra szerelt pótülésen vagy pótüléseken. A motorkerékpáros utasokat csak – ha ilyen van – az oldalkocsiban és a vezető mögött esetleg felszerelt pótülésen szállíthat.

4. Ha kerékpársáv vagy kerékpárút áll rendelkezésre, a Szerződő Felek vagy alárendelt szerveik megtilthatják a kerékpárosoknak az úttest többi részének használatát. Hasonló körülmények között engedélyezhetik a segédmotoros kerékpárok vezetőinek a kerékpársávon vagy kerékpárúton való közlekedést, és ha azt indokoltnak ítélik, megtilthatják nekik az úttest többi részének használatát. Hazai jogszabálynak kell meghatározni, hogy a többi úthasználó milyen feltételek esetén használhatja vagy keresztezheti a kerékpársávot vagy a kerékpárutat, mindenkor biztosítva a kerékpárosok biztonságát.

28. Cikk

Figyelmeztető hang- és fényjelzések

1. Hangjelző készülék csak akkor használható:

a) ha baleset elkerülése végett figyelmeztető jelzéseket kell adni;

b) ha lakott területen kívül az előzendő vezető figyelmeztetése szükséges. Hangjelző készülék hangkibocsátásának nem szabad a szükségesnél hosszabb ideig tartania.

2. A gépjárművezetők ezen Egyezmény 32. cikk 3. bekezdésében meghatározott figyelmeztető fényjelzést adhatnak – esti szürkülettől napkeltéig – figyelmeztető hangjelzés helyett. Megtehetik ezt nappal is e cikk 1. bekezdésének b) pontjában meghatározott célból, ha ez jobban megfelel a körülményeknek.

3. A Szerződő Felek vagy szerveik engedélyezhetik lakott területen is figyelmeztető fényjelzések használatát e cikk 1. bekezdésének b) pontjában meghatározott célból.

29. Cikk

Sínpályához kötött járművek

1. Ha az úttesten sínpálya van, villamos vagy más sínen közlekedő jármű közeledtekor minden úthasználónak minél előbb el kell azt hagynia, hogy utat adjon a sínen közlekedő jármű elhaladásához.

2. A Szerződő Felek vagy szerveik e fejezetben meghatározott szabályoktól eltérő különleges szabályokat hozhatnak a sínpályához kötött járművek úton való közlekedésére, valamint a mellettük való elhaladásra, és megelőzésükre. A Szerződő Felek vagy szerveik azonban nem alkalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek ellentétesek az Egyezmény 18. Cikkének 7. bekezdésében foglalt rendelkezésekkel.

30. Cikk

Járművek terhelése

1. Ha meghatározták a jármű megengedett legnagyobb össztömegét, a jármű terhelt tömege soha nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb össztömeget.

2. A jármű minden rakományát úgy kell elrendezni és ha szükséges úgy kell csomagolni, hogy az

a) ne veszélyeztessen személyeket, ne okozzon kárt köz- vagy magántulajdonban, különösen úgy, hogy az az úton vonszolódik vagy az útra esik;

b) ne akadályozza a vezető kilátását és ne rontsa a jármű stabilitását vagy vezetését;

c) ne okozzon elkerülhető zajt, port vagy más kellemetlen hatást;

d) ne takarja el a lámpákat, beleértve a fék és az irányjelző lámpákat, a fényvisszaverőket, a rendszámot és a járművet nyilvántartó állam megkülönböztető jelzését, amelyekkel a járműnek rendelkeznie kell az Egyezmény vagy a nemzeti jogszabályok értelmében, továbbá ne takarja el az Egyezmény 14. Cikke 3. bekezdésének vagy 17. Cikke 2. bekezdésének rendelkezése szerinti karjelzéseket.

3. A rakomány rögzítésére vagy megóvására szolgáló tartozékok, mint például kábelek, láncok és ponyvák szorosan tartsák és rögzítsék a rakományt. A rakomány megóvására szolgáló tartozékok feleljenek meg e cikk 2. bekezdésében a rakományra vonatkozó rendelkezéseknek.

4. A járműről előre, hátra vagy oldalra kinyúló rakományt jól látható módon jelezni kell minden olyan esetben, amikor a kinyúlást a többi járművezető nem veheti észre; éjszaka jelzésként előre egy fehér lámpát és fehér fényvisszaverőt, hátra pedig egy piros lámpát és piros fényvisszaverőt kell használni. Különösen a motoros járműveken:

a) azokat a rakományokat, amelyek a jármű szélétől előre vagy hátra több mint egy méterrel (3 láb 4 hüvelyk) kinyúlnak, mindenkor jelezni kell;

b) azokat a rakományokat, amelyek a jármű szélétől oldalra úgy nyúlnak ki, hogy külső szélük több, mint 0,40 m-re (16 hüvelyk) van a jármű első helyzetjelző lámpájának a külső szélétől, elöl, azokat a rakományokat pedig, amelyeknek külső széle több, mint 0,40 m-re (16 hüvelyk) van a jármű hátsó piros helyzetjelző lámpájának külső szélétől hátul is éjszaka jelezni kell.

5. E cikk 4. bekezdésének egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az gátolná a Szerződő Feleket vagy szerveiket abban, hogy megtiltsák, korlátozzák vagy külön engedélyhez kössék a rakománynak a 4. bekezdésben említett kinyúlását.

30/A. Cikk

Utasok szállítása

Az utasokat nem szabad olyan számban vagy olyan módon szállítani, hogy a vezetőt a vezetésben zavarják vagy a kilátásban akadályozzák.

31. Cikk

Magatartás baleset esetén

1. Anélkül, hogy ez érintené a sérültnek nyújtandó segítségnyújtási kötelezettségre vonatkozó nemzeti jogszabályokat, a közlekedési balesettel kapcsolatba került minden vezető vagy más úthasználó köteles:

a) nyomban megállni, mihelyt ez lehetséges anélkül, hogy a forgalomnak további veszélyt okozna;

b) erőfeszítést tenni a forgalom biztonságának a baleset helyszínén való megóvására és ha a baleset során valaki meghalt, vagy súlyosan megsérült – olyan mértékben, amíg ez nem érinti a közlekedés biztonságát – elkerülni a helyszín állapotának a megváltoztatását és azoknak a nyomoknak az eltüntetését, amelyek hasznosak lehetnek a felelősség megállapításához;

c) közölni személyazonosságát, ha a balesettel kapcsolatba került többi személy kívánja;

d) értesíteni a rendőrséget, ha valaki a baleset során megsérült vagy meghalt és megérkezéséig a baleset helyszínén maradni vagy oda visszatérni, kivéve, ha a rendőrség engedélyt ad a színhely elhagyására vagy ha a sérültek részére kell segítséget hoznia vagy ő maga is ápolásra szorul.

2. A Szerződő Felek vagy azok a szervei nemzeti jogszabályaikban mellőzhetik e cikk 1. bekezdése d) pontjának az alkalmazását, amikor nem keletkezett súlyos sérülés és a balesettel érintett egyetlen személy sem kívánja a rendőrség értesítését.

32. Cikk

A lámpák használatának szabályai

1. A szürkület és pirkadat közötti időszakban vagy bármikor, ha a látási körülmények nem megfelelők, például köd, havazás vagy sűrű eső esetén, a mozgó járművön a következő lámpákat kell bekapcsolni:

a) Motoros járműveken és segédmotoros kerékpárokon a távolsági-, vagy tompított fényszóró(ka)t és a hátsó helyzetjelző lámpá(ka)t a jelen Egyezmény által az adott kategóriájú járműre előírt felszerelésnek megfelelően;

b) Pótkocsikon a mellső helyzetjelző lámpákat, ha ezek a jelen Egyezmény 5. Függelék 30. bekezdése szerint szükségesek, és legalább két hátsó helyzetjelző lámpát.

2. A távolsági fényszórókat ki kell kapcsolni és tompított fényszórót kell használni:

a) lakott területen, ahol az úttest megfelelően ki van világítva és lakott területen kívül, ahol az úttest folyamatosan kivilágított és a világítás lehetővé teszi a vezető számára a kellő távolság tiszta láthatóságát, valamint az egyéb úthasználók számára a jármű elégséges távolságban való észlelését;

b) amikor a vezető egy másik jármű mellett kezd elhaladni, akkor a kápráztatás elégséges távolságból való elkerülésére, hogy ezzel lehetővé tegye a másik jármű vezetője számára a könnyű és veszélytelen előrehaladást;

c) minden egyéb olyan esetben, amikor a többi úthasználó vagy az út mentén húzódó vízi úton vagy vasútvonalon közlekedők elvakításának elkerülése szükséges.

3. Amikor azonban egy jármű szorosan egy másik jármű mögött halad, akkor az előzés szándékának kifejezéseként a távolsági fényszórók használhatók a 28. cikk 2. bekezdése szerinti fényjelzés adásra.

4. A ködlámpákat csak sűrű ködben, havazásban és erős esőben vagy hasonló körülmények között és a mellső ködfényszórók tekintetében a tompított fényszórók helyettesítésére lehet használni. A nemzeti jogszabályok a mellső ködfényszórók és a tompított fényszórók egyidejű használatát és a mellső ködfényszórók keskeny, kanyargós utakon való használatát megengedhetik.

5. A mellső helyzetjelző lámpákkal felszerelt járműveken ezeket a lámpákat a távolsági vagy tompított fényszórókkal, vagy a mellső ködfényszórókkal együtt kell használni.

6. Nappal, az úton haladó motorkerékpáron előre legalább egy tompított fényszórónak és hátra egy piros lámpának kell világítani. A nemzeti szabályok megengedhetik a nappali menetjelző lámpa tompított fényszórók helyetti használatát.

7. A nemzeti jogszabályok a gépjárművezetők számára kötelezővé tehetik a tompított fényszórók vagy a nappali menetjelző lámpák nappali használatát. Ebben az esetben a hátsó helyzetjelző lámpákat a mellső lámpákkal együtt kell használni.

8. A szürkület és pirkadat közötti időszakban, és minden olyan körülmény esetén, amikor a láthatóság nem kielégítő, az úton álló vagy várakozó motoros járműveket és ezek pótkocsijait a mellső és hátsó helyzetjelző lámpák bekapcsolásával kell láthatóvá tenni. Sűrű ködben, havazásban, erős esőben vagy hasonló körülmények között használhatók a tompított fényszórók vagy a mellső ködfényszórók. A hátsó ködlámpák ilyen esetben a hátsó helyzetjelző lámpák kiegészítéseként használhatók.

9. Nem sértve jelen cikk 8. bekezdése rendelkezéseit, lakott területen belül a mellső és hátsó helyzetjelző lámpák várakozást jelző lámpákkal helyettesíthetők, feltéve ha:

a) A jármű hossza nem haladja meg a 6 m-t, a szélessége pedig a 2 m-t;

b) A járműhöz nincs pótkocsi kapcsolva;

c) A várakozást jelző lámpák a jármű azon oldalán legyenek elhelyezve, amely távolabb esik az úttestnek attól a szélétől, amely mellett a jármű áll, illetve várakozik.

10. Nem sértve jelen cikk 8. és 9. bekezdéseinek rendelkezéseit egy jármű a következő esetekben állhat vagy várakozhat egyetlen lámpa üzembe helyezése nélkül:

a) olyan úton, amely olyan módon megvilágított, hogy ez lehetővé teszi a jármű tiszta láthatóságát kellő távolságról;

b) az úttesttől vagy útpadkától távol;

c) olyan segédmotoros kerékpárok és kétkerekű, oldalkocsi nélküli motorkerékpárok esetén, amelyek nem rendelkeznek akkumulátorral, lakott területen, az úttest legszélén.

11. A nemzeti jogszabályok tehetnek kivételeket a jelen cikk 8. és 9. bekezdéseiben foglaltak alól olyan járművek esetén, amelyek lakott terület olyan utcájában állnak vagy várakoznak, ahol nagyon kicsi a forgalom.

12. A hátrameneti lámpák csak akkor használhatók, ha a jármű tolat vagy tolatni szándékozik.

13. Veszélyre figyelmeztető jelzés csak más úthasználók különleges veszélyre való figyelmeztetésére használható:

a) Amikor egy műszaki hibás vagy balesetet szenvedett jármű azonnali eltávolítása nem lehetséges és ilyen módon akadályt képez a többi úthasználó számára;

b) Amikor a többi úthasználót egy közelgő veszélyre figyelmeztetik.

14. Megkülönböztető és figyelmeztető lámpák:

a) Kék színű fény használata csak azon megkülönböztetett járművek esetében megengedett, amelyek sürgős küldetést teljesítenek vagy egyéb esetekben, ha a többi úthasználó számára a szóban forgó jármű jelenlétére való figyelmeztetés szükséges.

b) Borostyánsárga színű fény használata csak akkor lehetséges, ha a járműveket valóban azon különleges feladatok végzésekor jelölik meg, amely feladatokra a figyelmeztető lámpákat felszerelték, vagy ha az ilyen járművek úton való jelenléte a többi úthasználónak veszélyt vagy kellemetlenséget okoz.

Más színű figyelmeztető lámpák használatát a nemzeti jogszabályok engedélyezhetik.

15. Semmilyen körülmények között nem adhat egy jármű előre piros vagy hátra fehér fényeket, kivételeket az 5. Függelék 61. bekezdése tartalmazza. Egy jármű nem módosítható vagy nem egészíthető ki egyéb lámpákkal olyan módon, hogy ezen követelménynek ellentmondjon.

33. Cikk

A 32. cikkben szereplő járművektől eltérő járművek és bizonyos úthasználók kivilágításának szabályai

1. Minden olyan jármű vagy járműszerelvény, amelyre jelen Egyezmény 32. cikke nem vonatkozik, az úton szürkület és pirkadat közötti időszakban előre legalább egy fehér vagy szelektívsárga és hátra legalább egy piros fényt kell adjon. Amikor csak egy mellső és csak egy hátsó lámpa van felszerelve, akkor ezt vagy a jármű középvonalában vagy pedig a közlekedés irányának megfelelő oldallal ellentétes oldalán kell elhelyezni.

a) A kézikocsik, azaz a kézzel húzott vagy tolt kocsik előre legalább egy fehér vagy szelektívsárga és hátra legalább egy piros fényt kell adjanak. Ez a két fény egyetlen olyan lámpa segítségével is elérhető, amely a kézikocsinak a közlekedés irányának megfelelő oldallal ellentétes oldalára van elhelyezve. Az 1 m szélességet nem meghaladó kézikocsik esetében a fények nem szükségesek.

b) Az állati erővel vont járművek előre két fehér, vagy szelektívsárga és hátra két piros fényt kell adjanak. A nemzeti jogszabályok azonban ilyen járművek esetében megengedhetik előre csak egy fehér vagy szelektívsárga és hátra csak egy piros fény használatát. A lámpákat mindkét esetben a közlekedés irányának megfelelő oldallal ellentétes oldalra kell elhelyezni. Ha a fent leírt lámpákat nem lehet a járműre felszerelni, akkor ezt a közlekedési iránynak megfelelő oldallal ellentétes oldalon, közvetlenül a jármű mellett haladó kísérő személy is hordhatja. Továbbá az állati erővel vont járműveket el kell látni két hátsó, piros színű fényvisszaverővel, amelyeket a jármű külső széleihez a lehető legközelebb kell elhelyezni. Az 1 m szélességet meg nem haladó, állati erővel vont járművek esetében a fények nem szükségesek. Azonban ilyen esetben egyetlen hátsó fényvisszaverőt kell a közlekedési iránynak megfelelő oldallal ellentétes oldalon vagy a jármű középvonalában elhelyezni.

2. a) Az úttesten való éjszakai haladás esetén:

i) egy felelős személy által vezetett gyalogos csoport vagy felvonulás a közlekedés irányának megfelelő oldallal ellentétes oldalon előre legalább egy fehér vagy szelektívsárga, illetve hátra egy piros vagy mindkét irányba egy borostyánsárga fényt kell adjon;

ii) az igás-, málhás vagy nyerges állatok vagy szarvasmarhák vezetői ezeket a közlekedés irányának megfelelő oldallal ellentétes oldalon előre legalább egy fehér vagy szelektívsárga, illetve hátra egy piros, vagy mindkét irányba egy borostyánsárga fényt kell adjanak. Ezek a fények egyetlen szerkezet segítségével is létrehozhatók.

b) A jelen bekezdés a) pontjában említett fények azonban nem szükségesek megfelelően kivilágított lakott területen belül.

34. Cikk

Kivételek

1. Ha megkülönböztetett jármű közeledését különleges fény- és hangjelző készülék jelzi, minden úthasználó köteles szabaddá tenni a haladást az úttesten és szükség esetén megállni.

2. A nemzeti jogszabályok megengedhetik a megkülönböztetett járművek vezetőinek, hogy – ha közlekedésüket a jármű különleges figyelmeztető berendezései jelzik, és ha nem veszélyeztetnek más úthasználót – a II. fejezet rendelkezéseitől – a 6. Cikk 2. bekezdésének a rendelkezései kivételével – egészben vagy részben eltérjenek.

3. A nemzeti jogszabályok meghatározhatják azt, hogy az utak építésén, javításán vagy karbantartásán dolgozó személyek, ideértve a munkákhoz alkalmazott gépek vezetőit is, munkájuk során milyen mértékben nincsenek kötelezve a II. fejezet rendelkezéseinek figyelembevételére, feltéve, hogy az összes szükséges elővigyázatossági intézkedéseket megteszik.

4. Ha más jármű vezetője e cikk 3. bekezdésében említett gépeket –, amikor azok a közúton dolgoznak – kíván előzni, vagy ilyen gép mellett elhaladni, a szükséges mértékben és az összes szükséges elővigyázatosság mellett figyelmen kívül hagyhatja az Egyezmény 11. és 12. Cikkeiben foglalt rendelkezéseket.

III. fejezet

A gépjárművek és a pótkocsik nemzetközi forgalomba bocsátásának feltételei

35. Cikk

Nyilvántartásba vétel

1. a) A nemzetközi forgalomban részt vevő minden gépjármű és a könnyű pótkocsi kivételével minden gépjárműhöz kapcsolt pótkocsi azért, hogy az Egyezmény rendelkezéseiben foglalt előnyökből részesüljön, szerepeljen valamelyik Szerződő Fél vagy ennek szerve nyilvántartásában és a gépjármű vezetője hordja magánál a nyilvántartásba vételt igazoló, akár a Szerződő Fél hatósága vagy ennek szerve által, akár a Szerződő Fél vagy szerve nevében az erre felhatalmazott egyesület által kiállított érvényes igazolványt. A forgalmi engedélynek nevezett igazolvány legalább tartalmazza:

– az Egyezmény 2. Függelékében meghatározott módon összeállított és forgalmi rendszámnak nevezett sorszámot;

– a jármű első nyilvántartásba vételének időpontját;

– a forgalmi engedély jogosítottjának a teljes nevét és lakcímét;

– az alváz sorszámát (a gyártó gyártási vagy sorozatszámát);

– a jármű gyártójának nevét vagy típusát;

– áruszállításra szolgáló jármű esetében a megengedett legnagyobb össztömeget;

– áruszállításra szolgáló járművek esetében a saját tömeget;

– az érvényességi időtartamot, ha az nem korlátlan.

Az igazolvány bejegyzéseit latin, illetőleg angol kurzív betűkkel kell feltüntetni, vagy ilyenekkel megismételni.

b) A Szerződő Felek vagy szerveik azonban úgy is dönthetnek, hogy a területükön kiállított engedélyben az első nyilvántartásba vétel időpontja helyett a gyártás évét tüntetik fel.

c) A jelen Egyezmény 6. és 7. Függelékében meghatározott „A” és „B” kategóriájú gépjárművek és, ha lehetséges, egyéb gépjárművek esetében:

i) A forgalmi engedély a nyilvántartó ország megkülönböztető jelét kell a fejlécén viselje, ahogy az a jelen Egyezmény 3. Függelékében szerepel.

ii) Sorban A, B, C, D, E, F, G és H betűket kell elhelyezni a jelen bekezdés a) pontjában megkövetelt, minden forgalmi engedélyben feltüntetendő nyolc adat előtt vagy után.

iii) A francia nyelvű Certificate d'immatriculation szavaknak kell szerepelni a nyilvántartó ország hivatalos nyelvén (vagy nyelvein) megjelenő forgalmi engedély címe előtt vagy után.

d) Olyan pótkocsik esetében, beleértve a félpótkocsikat is, amelyek az országban ideiglenesen tartózkodnak és nem közúti forgalom útján jutottak oda, elégségesnek kell tekinteni a forgalmi engedélyről készült másolatot, melynek hitelessége az engedélyt kiadó hivatalos szerv által igazolt.

2. Az olyan nyerges vontató és félpótkocsi, amelyet a nemzetközi forgalomban való részvétele alatt nem kapcsolnak szét, e cikk 1. bekezdésének a rendelkezéseivel ellentétben akkor is jogosult az Egyezmény rendelkezéseiben foglalt előnyökre, ha a vontatót és félpótkocsit csak egyszer vették nyilvántartásba és egyetlen engedélye van.

3. Az Egyezményben semmi sem értelmezhető úgy, mint amely korlátozná a Szerződő Felek vagy szerveik jogát, hogy a nemzetközi forgalomban részt vevő olyan jármű esetében, amelyet nem a járművel utazó személy nevére vettek nyilvántartásba, megköveteljék a vezető jármű birtoklására vonatkozó jogának az igazolását.

4. Ajánlatos, hogy azok a Szerződő Felek, amelyeknél ilyen még nincs, hozzanak létre nemzeti vagy regionális szinten olyan szervet, amelynek feladata a forgalomba bocsátott gépjárművek és az egyes forgalmi engedélyekben szereplő adatok gépjárművenként történő központi nyilvántartása.

36. Cikk

Forgalmi rendszám

1. A nemzetközi forgalomban részt vevő minden gépjárműnek legyen elöl és hátul forgalmi rendszáma, azonban a motorkerékpárnak csupán hátul legyen rendszáma.

2. Minden nemzetközi forgalomban részt vevő nyilvántartott pótkocsinak legyen hátul rendszáma. Ha a gépjármű egy vagy több pótkocsit vontat, a vontató jármű rendszáma az egyetlen pótkocsin, vagy az utolsó pótkocsin legyen, ha azok nincsenek nyilvántartásba véve.

3. E cikkben említett rendszám összetétele és felszerelési módja feleljen meg az Egyezmény 2. függelékében foglalt rendelkezéseknek.

37. Cikk

A nyilvántartó Állam jelzése

1. a) A nemzetközi forgalomban részt vevő minden gépjárművet hátul el kell látni a rendszámon kívül annak az Államnak a megkülönböztető államjelzésével is, amelyben a járművet nyilvántartásba vették.

b) A jelzés elhelyezhető a rendszámtáblától különállóan vagy a rendszámtáblába foglalva is.

c) Ha a rendszámtábla magában foglalja a megkülönböztető államjelzést, akkor ezt fel kell tüntetni az első rendszámtáblán is, ha az utóbbi kötelező.

2. A gépjárműhöz kapcsolt minden pótkocsin, amelynek az Egyezmény 36. Cikke szerint hátsó rendszámmal kell rendelkeznie, a hátsó a rendszámtáblán kívül vagy a rendszámtáblába foglalva fel kell tüntetni annak az Államnak a megkülönböztető államjelzését, amelyben a rendszámot kiadták.

E bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a pótkocsit nem abban az Államban vették nyilvántartásba, mint azt a gépjárművet, amelyhez hozzákapcsolták; ha a pótkocsi nincs nyilvántartásba véve, legyen hátul a vontató járművet nyilvántartó Állam megkülönböztető jelzése, kivéve, ha ebben az Államban közlekedik.

3. A megkülönböztető államjelzés kialakítása és feltüntetése vagy a rendszámtáblába foglalásának módja feleljen meg az Egyezmény 2. és 3. Függelékeiben foglalt rendelkezéseknek.

38. Cikk

Azonosítási jelek

A nemzetközi forgalomban részt vevő minden gépjárművön és pótkocsin legyenek az Egyezmény 4. függelékében meghatározott azonosítási jelek.

39. Cikk

A járművek műszaki követelményei és vizsgálata

1. A nemzetközi forgalomban részt vevő minden gépjármű, minden pótkocsi és minden járműszerelvény feleljen meg az Egyezmény 5. függelékében foglalt rendelkezéseknek. Ezen felül legyenek jó üzemállapotban.

2. A nemzeti jogszabályok elő kell írják a következő járművek időszakos műszaki vizsgálatát:

a) olyan személyszállító gépjárművek, amelyek a vezetőn kívül nyolcnál több személy szállítására alkalmasak;

b) olyan teherszállító gépjárművek, amelyek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3500 kg-ot valamint az ezekhez való hozzákapcsolásra tervezett pótkocsik.

3. A nemzeti jogszabályok a 2. bekezdés rendelkezését, amennyire csak lehetséges, az egyéb kategóriájú járművekre is ki kell bővítsék.

40. Cikk

Átmeneti rendelkezés

1. Az Egyezmény – 47. Cikkének 1. bekezdése szerinti – hatálybalépésétől számított tíz év elteltéig a nemzetközi forgalomban részt vevő pótkocsik, bármekkora is a megengedett legnagyobb össztömegük, jogosultak az Egyezmény rendelkezéseiben foglalt előnyökre, még abban az esetben is, ha nincsenek nyilvántartásba véve.

2. A forgalmi engedélynek meg kell felelnie a 35. cikk 1. bekezdését módosító rendelkezéseknek az ezek érvénybelépésétől számított öt éven belül. Azokat az engedélyeket, amelyeket ezen időtartam alatt állítanak ki, kölcsönösen el kell ismerni az ezekben feltüntetett lejárati időpontig.

IV. fejezet

Gépjárművezetők

41. Cikk

Vezetői engedélyek

(Hatályos 2011. március 28-ig. Lásd: 43. cikk!)

1. a) Minden gépjárművet vezető személynek vezetői engedéllyel kell rendelkeznie;

b) A Szerződő Feleknek vállalniuk kell annak biztosítását, hogy vezetői engedélyt csak azután adnak ki, miután az illetékes hatóságok igazolták, hogy a vezető rendelkezik a kívánt tudással és gyakorlattal;

c) A nemzeti jogszabályoknak meg kell határoznia a vezetői engedély megszerzésének feltételeit;

d) Jelen Egyezményben semmi sem értelmezhető úgy, mint amely megtiltja a Szerződő Feleknek vagy alárendelt szervüknek, hogy az egyéb motoros járművekre vagy segédmotoros kerékpárokra vezetői engedélyeket követeljenek meg.

2. A Szerződő Felek elismerik:

a) nemzeti nyelvükön vagy nemzeti nyelveik egyikén kiállított bármely vezetői engedélyt, vagy amelyhez, bár nem ilyen nyelven állítottak ki, hiteles fordítást csatoltak;

b) az Egyezmény 6. függelékével egyező minden nemzeti engedélyt; és

c) az Egyezmény 7. függelékével egyező minden nemzetközi engedélyt,

mint a vezetésre érvényest, a saját területükön olyan jármű vezetésére, amely beletartozik az engedély által megjelölt kategóriákba, feltéve, hogy az említett vezetői engedély érvényes és azt egy másik Szerződő Fél vagy annak szerve, vagy ezáltal a másik Szerződő Fél szerve által e célból feljogosított egyesület állította ki. E bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni tanuló vezetői engedélyekre.

3. Az előző bekezdés rendelkezéseivel ellentétben:

a) ha a vezetői engedély érvényességét – a vezető testi fogyatékosságára figyelemmel – külön megjegyzéssel attól tették függővé, hogy a jogosított személy bizonyos készüléket viseljen vagy a járművet bizonyos berendezéssel felszereljék, csak abban az esetben ismerik el érvényesnek, ha ezeket a feltételeket teljesítik;

b) a Szerződő Felek megtagadhatják saját területükön az olyan vezetői engedély érvényességének elismerését, amelynek jogosítottja tizennyolcadik életévét nem töltötte be;

c) a Szerződő Felek megtagadhatják területükön az Egyezmény 6. és 7. függelékében említett C, D és E kategóriákba tartozó gépjárművek és járműszerelvények vezetésére az olyan vezetői engedély érvényességének elismerését, amelynek jogosítottja nem töltötte be a huszonegyedik életévét.

4. A Szerződő Felek a nemzeti jogszabályokban bevezethetnek a jelen Egyezmény 6. és 7. Függelékében szereplő járműkategóriákra vonatkozó alosztályt. Ha a vezetői engedély egy adott kategórián belüli bizonyos járművekre korlátozott, akkor a kategóriát jelző betű mellett egy számjegyet kell feltüntetni és a korlátozás természetét a vezetői engedélyben meg kell jelölni.

5. E cikk 2. bekezdése és a 3. bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából:

a) az Egyezmény 6. és 7. függelékében említett B kategóriába tartozó gépjárművekhez hozzá lehet kapcsolni egy könnyű pótkocsit, hasonlóképpen hozzákapcsolható egy olyan pótkocsi, amelynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 750 kg-ot, de nem haladja meg a gépjármű öntömegét, feltéve, hogy az ilyen módon összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb össztömege együttesen nem haladja meg a 3500 kg-ot;

b) az Egyezmény 6. és 7. függelékében említett C és D kategóriába tartozó gépjárművekhez hozzá lehet kapcsolni egy könnyű pótkocsit és az így létrehozott járműszerelvény a C, illetőleg a D kategóriába tartozik.

6. Nemzetközi engedély nemzeti engedély jogosítottjának csak akkor adható ki, ha az engedély kiadásánál az Egyezmény által meghatározott minimális feltételeket teljesítették. Nemzetközi engedély nem lehet hosszabb ideig érvényes, mint az a megfelelő nemzeti engedély, amelynek a számát a nemzetközi engedélyben fel kell tüntetni.

7. E cikk rendelkezései nem kötelezik a Szerződő Feleket arra, hogy

a) érvényesnek ismerjenek el olyan nemzeti vagy nemzetközi vezetői engedélyt, amelyet egy másik Szerződő Fél területén olyan személyek részére adtak ki, akiknek rendes lakóhelye a kiadás időpontjában területükön volt, vagy akik rendes lakóhelyüket a vezetői engedély kiadását követően helyezték át területükre; vagy

b) érvényesnek ismerjék el az említett olyan engedélyt, amelyet olyan vezetők részére adtak ki, akiknek rendes lakóhelye a kiadás időpontjában nem volt azon a területen, ahol az engedélyt kiadták, vagy akik lakóhelyüket a vezetői engedély kiadását követően helyezték át más területre.

41. Cikk

Vezetői engedélyek

(Hatályos 2011. március 29-től. Lásd: 43. cikk!)

1. a) Minden gépjárművet vezető személynek vezetői engedéllyel kell rendelkeznie;

b) a Szerződő Felek vállalják annak biztosítását, hogy vezetői engedélyt csak azután adnak ki, miután az illetékes hatóságok igazolták, hogy a vezető rendelkezik a kívánt tudással és gyakorlattal; a vezetők számára előírt tudás és gyakorlat ellenőrzésére feljogosított személyek legyenek megfelelően képzettek; nemzeti jogszabály határozza meg az elméleti és gyakorlati vizsgák tartalmát és menetét;

c) a nemzeti jogszabályoknak meg kell határozni a vezetői engedély megszerzésének követelményeit, különös tekintettel a vezetői engedély megszerzéséhez szükséges legkisebb életkorra, a teljesítendő egészségügyi feltételekre, valamint az elméleti és a gyakorlati vizsgák teljesítésének követelményeire.

d) Jelen Egyezményben semmi sem értelmezhető úgy, mint amely megtiltja a Szerződő Feleknek vagy alárendelt szervüknek, hogy az egyéb motoros járművekre vagy segédmotoros kerékpárokra vezetői engedélyeket követeljenek meg.

2. a) a Szerződő Feleknek el kell ismerni:

i) valamennyi nemzeti vezetői engedélyt, amely összhangban van a jelen Egyezmény 6. Függelékének rendelkezéseivel;

ii) valamennyi nemzetközi vezetői engedélyt, amely összhangban van a jelen Egyezmény 7. Függelékének rendelkezéseivel, azzal a feltétellel, hogy a megfelelő nemzeti vezetői engedéllyel együtt kerülnek bemutatásra,

vezetésre érvényesként a saját területükön olyan jármű vezetésére, amely beletartozik az engedély által megjelölt kategóriákba, feltéve, hogy az említett vezetői engedély érvényes, és azt egy másik Szerződő Fél vagy annak szerve vagy a másik Szerződő Fél, illetve annak alárendelt szerve által e célból feljogosított szervezet állította ki;

b) Az egyik Szerződő Fél által kibocsátott engedélyeket el kell ismerni egy másik Szerződő fél területén is mindaddig, amíg ez a terület nem válik az engedély jogosítottjának állandó lakhelyévé;

c) E bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni a tanuló vezetői engedélyekre.

3. Hazai jogszabály korlátozhatja a nemzeti vezetői engedély érvényességének időtartamát. A nemzetközi vezetői engedély érvényessége a kibocsátást követően vagy ne haladja meg a három évet, vagy a nemzeti engedély lejártának időpontját, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

4. Az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseit nem érintve:

a) ha a vezetői engedély érvényességét külön jóváhagyással attól tették függővé, hogy a jogosított személy bizonyos segédeszközöket viseljen vagy a vezető testi fogyatékosságára figyelemmel a járművet bizonyos módon kell felszerelni, az engedélyt csak abban az esetben tekintsék érvényesnek, ha ezeket a feltételeket teljesítik;

b) a Szerződő Felek megtagadhatják saját területükön az olyan vezetői engedélyek érvényességének elismerését, amelyek jogosítottja nem töltötte be a tizennyolcadik életévét;

c) a Szerződő Felek megtagadhatják területükön az Egyezmény 6. és 7. Függelékeiben említett C, D, CE és DE kategóriákba tartozó gépjárművek és járműszerelvények vezetésére az olyan vezetői engedélyek érvényességének elismerését, amelyek jogosítottjai nem töltötték be a 21. életévet.

5. Nemzetközi engedély csak olyan nemzeti engedély jogosítottjának bocsátható ki, aki az engedély kiadásához az Egyezmény által meghatározott minimális feltételeket teljesítette. Nemzetközi vezetői engedélyt csak az a Szerződő Fél bocsáthat ki, amelynek a területén a jogosítottnak állandó lakhelye van, és amely kibocsátotta a nemzeti vezetői engedélyt vagy elismerte azt a nemzeti vezetői engedélyt, amit egy másik Szerződő Fél adott ki; ez a nemzetközi vezetői engedély nem lehet érvényes azon a területen, ahol a tulajdonosa állandó lakhelye van.

6. Jelen Cikk rendelkezései nem kívánják a Szerződő Felektől, hogy:

a) érvényesnek ismerjenek el olyan nemzeti vezetői engedélyt, amelyet egy másik Szerződő Fél területén olyan személyek részére adtak ki, akiknek állandó lakóhelye a kiadás időpontjában területükön volt, vagy akik állandó lakóhelyüket a vezetői engedély kiadását követően helyezték át területükre;

b) érvényesnek ismerjék el az olyan nemzeti vezetői engedélyeket, melyeket olyan személyek részére adtak ki, akiknek állandó lakóhelye a kiadás időpontjában nem volt azon a területen, ahol az engedélyt kiadták, vagy akik lakóhelyüket a vezetői engedély kiadását követően helyezték át más területre.

42. Cikk

Vezetői engedélyek érvényességének felfüggesztése

1. A Szerződő Felek vagy szerveik megvonhatják a jogot, hogy területükön használhassa nemzeti vagy nemzetközi vezetői engedélyét attól a vezetőtől, aki területükön olyan szabályszegést követ el, amely jogszabályaik szerint a vezetői engedély visszavonására ad okot. Ilyen esetben a Szerződő Fél vagy szervének hatósága, amely az engedély használatának a jogát megvonta:

a) bevonhatja az engedélyt és visszatarthatja annak az időtartamnak elteltéig, ameddig az engedély használatának a jogát megvonta, vagy ha a határidő eltelte előtt távozik el, amíg a vezető a Szerződő Fél területét el nem hagyja;

b) értesítheti az engedély használati jogának a megvonásáról azt a hatóságot, amely kiadta vagy amelynek a nevében kiadták az engedélyt;

c) bevezetheti, ha nemzetközi engedélyről van szó az erre a célra szolgáló rovatba a megjegyzést, hogy az engedély a területén többé nem érvényes;

d) kiegészítheti – abban az esetben, ha nem alkalmazza e bekezdés a) pontja szerinti eljárást – a b) pontban említett értesítést, felkérve azt a hatóságot, amely kiadta vagy amelynek nevében kiadták az engedélyt, hogy értesítse az érdekelt személyt az ellene hozott határozatáról.

2. A Szerződő Felek erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy értesítsék az érdekelteket azokról a határozatokról, amelyeket e cikk 1. bekezdésének d) pontjában említett eljárás során velük közöltek.

3. Az Egyezményben semmi sem értelmezhető úgy, mint amely megtiltja a Szerződő Feleknek vagy szervüknek, hogy egy nemzeti vagy nemzetközi vezetői engedély jogosítottját meggátoljanak a vezetésben, ha nyilvánvaló, vagy bizonyított biztonságos vezetésre alkalmatlan állapota, vagy ha abban az Államban, ahol rendes lakóhelye van, a vezetésre való jogát megvonták.

43. Cikk

Átmeneti rendelkezések

1. A Szerződő Feleknek a 6. Függelék új rendelkezéseinek megfelelő nemzeti vezetői engedélyeket legkésőbb öt évvel ezek hatálybalépése után kell kibocsátani. A fenti időszak lejárta előtt az ezen Egyezmény 41. és 43. Cikke és a 6. Függelék előírásainak korábbi változata szerint kiadott nemzeti vezetői engedélyeket érvényességük lejártáig el kell ismerni.

2. A Szerződő Feleknek a 7. Függelék új rendelkezései szerint kell kibocsátani a nemzetközi vezetői engedélyeket legkésőbb öt évvel ezek hatálybalépését követően. A fenti időszak lejárta előtt ezen Egyezmény 41., 43. Cikke és a 7. Függelék korábbi változata szerint kiadott nemzetközi engedélyek legyenek érvényesek a 41. Cikk 3. bekezdésben meghatározott feltételek szerint.

V. fejezet

Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok nemzetközi forgalomba bocsátásának feltételei

44. Cikk

1. A nemzetközi forgalomban részt vevő motor nélküli kerékpárnak legyen:

a) hatékony fékje;

b) kellő távolságból hallható csengője, de semmiféle más hangjelző készüléke;

c) piros színű fényvisszaverője hátul, továbbá olyan készülékei, amelyek lehetővé teszik előre fehér vagy kadmium sárga és hátra piros fény kibocsátását.

2. Azoknak a Szerződő Feleknek a területén, amelyek nem tettek az Egyezmény 54. Cikke 2. bekezdésének megfelelően olyan nyilatkozatot, hogy a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpárnak tekintik, a nemzetközi forgalomban részt vevő segédmotoros kerékpároknak legyen:

a) két egymástól független fékberendezése;

b) olyan csengője vagy más hangjelző berendezése, amely alkalmas arra, hogy kellő távolságból hallható legyen;

c) hatásos hangtompító berendezése;

d) berendezései, amelyek lehetővé teszik előre fehér vagy kadmiumsárga, hátra pedig piros fény kibocsátását, valamint hátul egy piros színű fényvisszaverője;

e) az Egyezmény 4. függelékében meghatározott azonosítási jele.

3. Azoknak a Szerződő Feleknek a területén, amelyek az Egyezmény 54. Cikke 2. bekezdésének megfelelően olyan nyilatkozatot tettek, hogy a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpárnak tekintik, a segédmotoros kerékpárok nemzetközi forgalomba bocsátásának a feltételei ugyanazok, mint amelyeket az Egyezmény 5. függeléke a motorkerékpárokra meghatároz.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

45. Cikk

1. Az Egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén New Yorkban 1969. december 31-ig áll nyitva aláírásra az Egyesült Nemzetek Szervezetének összes tagállamai, bármelyik szakosított intézményének, illetőleg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a tagjai, a Nemzetközi Bíróság alapokmányának a részesei és minden más olyan állam számára, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Közgyűlése meghívott abból a célból, hogy az Egyezmény részesévé váljék.

2. Az Egyezmény megerősítésre szorul. A megerősítő okmányokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál kell letétbe helyezni.

3. Az Egyezmény továbbra is nyitva áll csatlakozásra e cikk 1. bekezdésében említett minden Állam részére. A csatlakozási okmányokat a főtitkárnál kell letétbe helyezni.

4. Minden Állam az Egyezmény aláírásakor a megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor közli a főtitkárral azt az államjelzést, amelyet az Egyezmény 3. függelékében foglalt rendelkezéseknek megfelelően azért választott, hogy az általa nyilvántartott és a nemzetközi forgalomban részt vevő járműveken elhelyezze. A főtitkárhoz intézett másik értesítéssel bármely Állam módosíthatja a korábban választott államjelzést.

46. Cikk

1. Bármely Állam az Egyezmény aláírásakor vagy megerősítésekor vagy a csatlakozáskor, vagy bármely későbbi időpontban, a főtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezményt alkalmazza azokra a területekre, vagy azok egy részére, amelyeknek a nemzetközi kapcsolatairól gondoskodik. Az Egyezmény az értesítésben megjelölt területre vagy területekre azt a napot követő harminc nap elteltével válik alkalmazandóvá, amely napon a főtitkár megkapta az értesítést, vagy az Egyezménynek az értesítést küldő Államban való hatálybalépésének a napján, amennyiben ez az utóbbi nap későbbi az előbb említettnél.

2. Bármely Állam, amely e cikk 1. bekezdése szerint nyilatkozatot tett, bármely későbbi időpontban a főtitkárhoz intézett értesítéssel kijelentheti, hogy az Egyezménynek az értesítésben megjelölt területre való alkalmazhatósága megszűnik és az Egyezmény az említett területre nem alkalmazható azt a napot követő egy év elteltével, amely napon a főtitkár ezt az értesítést megkapta.

3. Bármely Állam, amely e cikk 1. bekezdése szerinti értesítéssel él, közli a főtitkárral azt az államjelzést vagy -jelzéseket, amelyeket azért választott, hogy azokat a nemzetközi forgalomban az érintett területen vagy területeken az Egyezmény 3. függeléke rendelkezéseinek megfelelően nyilvántartásba vett járműveken elhelyezzék. A főtitkárhoz intézett újabb értesítéssel bármely Állam módosíthatja a korábban választott államjelzést.

47. Cikk

1. Az Egyezmény a tizenötödik megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének időpontját követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

2. Minden olyan Állam számára, amely a tizenötödik megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezését követően erősíti meg az Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény a megerősítő vagy csatlakozási okmánynak az adott Állam által történt letétbe helyezésének az időpontját követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

48. Cikk

Az Egyezmény hatálybalépésével, a Párizsban 1926. április 24-én aláírt, a gépjármű-közlekedésre vonatkozó nemzetközi Egyezményt és a közúti közlekedésre vonatkozó nemzetközi Egyezményt, a Washingtonban 1943. december 15-én aláírásra megnyitott, az Amerika-közi gépjárműközlekedés szabályozására vonatkozó Egyezményt és a Genfben 1949. szeptember 19-én aláírásra megnyitott, a közúti közlekedésre vonatkozó Egyezményt a Szerződő Felek közötti viszonyban hatályon kívül helyezi és azok helyébe lép.

49. Cikk

1. Az Egyezmény hatálybalépésétől számított egy év eltelte után bármely Szerződő Fél javasolhatja az Egyezmény egy vagy több módosítását. A javasolt módosítások szövegét, az indokok előterjesztésével, a főtitkárhoz kell küldeni, aki közli azt az összes Szerződő Féllel. A Szerződő Felek számára fennáll a lehetőség arra, hogy e közléstől számított tizenkét hónapon belül közöljék: a) elfogadják-e a módosítást, vagy b) elvetik azt, vagy c) azt kívánják, hogy konferenciát hívjanak össze annak megvizsgálására. A főtitkár hasonlóképpen közli a javasolt módosítás szövegét az Egyezmény 45. Cikkének 1. bekezdésében említett többi Állammal is.

2. a) Minden módosító javaslat, amelyet az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően közölnek, akkor tekinthető elfogadottnak, ha a fent említett tizenkét hónapos határidőn belül a Szerződő Felek egyharmadánál kevesebben közölték a főtitkárral akár azt, hogy elvetik a módosítást, akár azt, hogy a megvizsgálására konferencia összehívását kívánják. A főtitkár az összes Szerződő Felet értesíti minden javasolt módosítás elfogadásáról vagy elvetéséről és a konferencia összehívására vonatkozó minden kérelemről. Ha a meghatározott tizenkét hónapos határidő alatt beérkezett elutasítások és a konferencia összehívására vonatkozó kérelmek teljes száma nem éri el a Szerződő Felek teljes számának az egyharmadát, a főtitkár értesíti az összes Szerződő Felet, hogy a módosítás az előző bekezdésben meghatározott tizenkét hónapos határidő lejártát követő hat hónap elteltével az összes Szerződő Félre vonatkozóan hatályba lép azok kivételével, amelyek a megállapított határidő alatt elvetették a módosítást, vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérték.

b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidő alatt elvetette a módosítási javaslatot, vagy megvizsgálására konferencia összehívását kérte, az említett határidő elteltét követően bármikor értesítheti a főtitkárt, hogy elfogadja a módosítást és a főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerződő Féllel. Azokra a Szerződő Felekre, amelyek közölték a részükről történt elfogadást, a módosítás attól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a főtitkár megkapta az értesítésüket.

3. Ha egy javasolt módosítást e cikk 2. bekezdésének megfelelően nem fogadtak el és ha e cikk 1. bekezdésében meghatározott tizenkét hónapos határidőn belül a Szerződő Felek teljes számának felénél kevesebben közlik a főtitkárral azt, hogy elvetik a javasolt módosítást, és ha a Szerződő Feleknek legalább egyharmada, de tíznél nem kevesebben arról tájékoztatják a főtitkárt, hogy elfogadják, vagy megvizsgálására konferencia összehívását kívánják, a főtitkár a javasolt módosítás vagy minden más olyan javaslat megvizsgálására konferenciát hív össze, amelyről e cikk 4. bekezdése szerint értesítést kap.

4. Ha e cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően konferenciát hívnak össze, a főtitkár arra az Egyezmény 45. Cikkének 1. bekezdésében említett összes államot meghívja. Felkéri a konferenciára meghívott összes államot, hogy legkésőbb a megnyitás előtt hat hónappal juttassák el hozzá mindazokat a javaslatokat, amelyeket a javasolt módosításon kívül ugyancsak meg kívánnak vizsgáltatni az említett konferenciával, és ezeket a javaslatokat legalább három hónappal a konferencia megnyitásának az időpontja előtt a konferenciára meghívott összes állammal közli.

5. a) Az Egyezménnyel kapcsolatos bármely módosítás akkor minősül elfogadottnak, ha azt a konferencián képviselt Államok kétharmados többsége elfogadta, feltéve, hogy az említett többség a konferencián képviselt Szerződő Feleknek legalább a kétharmadát teszi ki. A főtitkár értesíti az összes Szerződő Feleket a módosítás elfogadásáról és ez az értesítés napjától számított tizenkét hónap elteltével az összes Szerződő Félre nézve hatályba lép azok kivételével, amelyek e határidő alatt értesítik a főtitkárt arról, hogy elvetik a módosítást.

b) Minden olyan Szerződő Fél, amely az említett tizenkét hónapos határidő alatt elvetette a módosítást, bármikor értesítheti a főtitkárt, hogy azt elfogadja és a főtitkár közli ezt az értesítést az összes többi Szerződő Féllel. Arra a Szerződő Félre, amely közölte a részéről történt elfogadást, a módosítás attól az időponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amikor a főtitkár megkapta az értesítést, vagy az említett tizenkét hónapos határidő elteltével, amennyiben ez az időpont későbbi az előbb említettnél.

6. Amennyiben a módosítási javaslat e cikk 2. bekezdése szerint nem minősül elfogadottnak és ha a konferencia összehívására e cikk 3. bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, a módosítási javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

50. Cikk

Bármely Szerződő Fél a főtitkárhoz intézett írásbeli értesítéssel felmondhatja az Egyezményt. A felmondás attól az időponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a főtitkár megkapta az értesítést.

51. Cikk

Az Egyezmény hatályát veszti, ha a Szerződő Felek száma bármely megszakítás nélküli tizenkét hónapos időszak alatt ötnél kevesebbre csökken.

52. Cikk

A két vagy több Szerződő Fél között keletkező minden olyan vitát, amely az Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érinti, és amelyet a Felek nem tudtak tárgyalások útján vagy más módon rendezni, az érdekelt Szerződő Felek bármelyikének a kérelmére döntés végett Nemzetközi Bíróság elé lehet terjeszteni.

53. Cikk

Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármely Szerződő Félnek megtiltja az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rendelkezéseivel összeegyeztethető és a helyzet követelményeire korlátozott olyan intézkedések megtételét, amelyeket külső vagy belső biztonsága szempontjából szükségesnek ítél.

54. Cikk

1. Bármely Állam az Egyezmény aláírásakor a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor kinyilváníthatja, hogy nem tekinti magára kötelezőnek az Egyezmény 52. Cikkét. A többi Szerződő Felet nem kötelezi az 52. Cikk az olyan Szerződő Féllel szemben, amely ilyen nyilatkozatot tett.

2. Bármely Állam a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezésekor a főtitkárhoz intézett nyilatkozattal kinyilváníthatja, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpárnak minősíti. [1. Cikk n) pont.]

Bármely Állam a főtitkárhoz intézett értesítéssel később bármikor visszavonhatja nyilatkozatát.

3. E cikk 2. bekezdésében említett nyilatkozatok hatálya attól az időponttól számított hat hónap elteltével kezdődik, amikor a főtitkár megkapta az értesítést, vagy abban az időpontban, amikor az Egyezmény a nyilatkozatot közlő állam számára hatályba lép, feltéve, hogy ez az időpont későbbi az előbb említettnél.

4. A korábban választott államjelzésre vonatkozó és az Egyezmény 45. Cikke 4. bekezdésének vagy 46. Cikke 3. bekezdésének megfelelően közölt bármely módosítás attól az időponttól számított három hónap elteltével lép hatályba, amikor a főtitkár az említett módosításra vonatkozó értesítést megkapta.

5. Az Egyezményre és függelékeire vonatkozó fenntartások, e cikk 1. bekezdésében említett fenntartás kivételével, azzal a feltétellel tehetők meg, hogy írásban történik és hogy amennyiben azt a megerősítő vagy a csatlakozási okmány letétbe helyezése előtt tették, ebben az okmányban megerősítik. A főtitkár az említett fenntartásokat az Egyezmény 45. Cikkének 1. bekezdésében említett Államokkal közli.

6. Bármely Szerződő Fél, amely e cikk 1. vagy 4. bekezdésének megfelelően fenntartással élt vagy nyilatkozatot tett, bármely időpontban visszavonhatja azt a főtitkárhoz intézett értesítéssel.

7. E cikk 5. bekezdésének megfelelően tett minden fenntartás

a) annak a Szerződő Félnek a számára, amely a fenntartást tette, a fenntartásban meghatározott terjedelemben módosítja az Egyezménynek a fenntartással érintett rendelkezéseit;

b) ugyanilyen terjedelemben módosítja ezeket a rendelkezéseket a többi Szerződő Fél számára is azzal a Szerződő Féllel fennálló kapcsolataikban, amely a fenntartást bejelentette.

55. Cikk

Az Egyezmény 49. és 54. Cikkében említett nyilatkozatokon, értesítéseken és közléseken kívül a főtitkár közli a 45. Cikk 1. bekezdésében említett összes állammal:

a) a 45. Cikk szerinti aláírásokat, megerősítéseket és csatlakozásokat;

b) a 45. Cikk 4. bekezdése és a 46. Cikk szerinti értesítéseket és nyilatkozatokat;

c) azokat az időpontokat, amikor az Egyezmény a 47. Cikk szerint hatályba lép;

d) azokat az időpontokat, amikor az Egyezmény módosításai a 49. Cikk 2. és 5. bekezdése szerint hatályba lépnek;

e) az 50. Cikk szerinti felmondásokat;

f) az Egyezmény hatályának az 51. Cikk szerinti megszűnését.

56. Cikk

Az Egyezménynek egyetlen példányban, angol, kínai, spanyol, francia és orosz nyelven készült eredetijét – amely öt szöveg egyaránt hiteles – az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál helyezik letétbe, aki abból hitelesített példányokat küld az Egyezmény 45. Cikkének 1. bekezdésében említett Államok részére.

Aminek hiteléül az alulírott és kormányaik részéről kellően felhatalmazott meghatalmazottak aláírták az Egyezményt.

Készült Bécsben, az ezerkilencszázhatvannyolcadik év november hónapjának nyolcadik napján.

1. FÜGGELÉK

Kivételek a gépjárművek és a pótkocsik nemzetközi forgalomba bocsátására vonatkozó kötelezettség alól

1. A Szerződő Felek megtehetik, hogy területükön ne bocsássák nemzetközi forgalomba azokat a gépjárműveket, pótkocsikat és járműszerelvényeket, amelyeknek össztömege vagy tengelyterhelése, vagy méretei meghaladják a nemzeti jogszabályaikban a saját területükön nyilvántartott járművek részére megállapított értékeket. Azok a Szerződő Felek, amelyeknek a területén nehéz járművek vesznek részt a nemzetközi forgalomban, tegyenek erőfeszítéseket olyan regionális megállapodások megkötésére, amelyek megengedik a gyenge jellemzőjű utak kivételével a térség útjainak igénybevételét a nemzetközi forgalomban az olyan járművek és járműszerelvények részére, amelyeknek tömege és méretei nem haladják meg a megállapodásokban meghatározott értékeket.

2. E függelék 1. bekezdésének alkalmazása szempontjából nem kell a megengedett legnagyobb szélességet meghaladó kinyúlásnak tekinteni a következő kinyúlásokat:

a) gumiabroncsok a talajjal való érintkezési pontjuk közelében és a gumiabroncsok nyomásjelzőinek csatlakozói;

b) a kerekekre felszerelt csúszásgátló berendezések;

c) visszapillantó tükrök, amelyeket úgy terveztek, hogy mérsékelt nyomásra előre és hátra elhajoljanak, elhajlás után nem nyúlva túl a megengedett legnagyobb szélességen;

d) oldalt elhelyezett irányjelző készülékek és méretjelző lámpák, ha a túlnyúlás nem halad meg néhány centimétert;

e) rakományra alkalmazott vámzárak, valamint a vámzárak rögzítésére és megóvására szolgáló készülékek.

3. A Szerződő Felek megtehetik, hogy területükön ne bocsássák nemzetközi forgalomba –, ha nemzeti jogszabályaik tiltják ilyen járműszerelvények közlekedését – a következő járműszerelvényeket:

a) motorkerékpár pótkocsival;

b) gépjárműből és több pótkocsiból álló járműszerelvény;

c) személyszállításra szolgáló csuklós jármű.

4. A Szerződő Felek megtehetik, hogy a területükön ne bocsássák nemzetközi forgalomba azokat a gépjárműveket és pótkocsikat, amelyek az Egyezmény 5. Függelékének 60. bekezdésében meghatározott kivételek alá esnek.

5. A Szerződő Felek megtehetik, hogy a területükön ne bocsássák nemzetközi forgalomba azokat a segédmotoros kerékpárokat és motorkerékpárokat, amelyeknek a vezetője és – ha van – utasa nem visel bukósisakot.

6. A Szerződő Felek a kétkerekű segédmotoros kerékpár vagy az oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpár kivételével minden más gépjármű területükön való nemzetközi forgalomba bocsátását függővé tehetik attól, hogy a gépjárműre felszerelték-e az Egyezmény 5. Függelékének 56. bekezdésében említett készüléket, amely a járműnek az úttesten történő megállásából származó veszély jelzésére szolgál.

7. A Szerződő Felek területükön egyes nehezen járható utakon vagy olyan vidékeken, ahol nehéz domborzati viszonyok vannak, a 3500 kg-ot (7700 fontot) meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművek nemzetközi forgalomba való bocsátását függővé tehetik a nemzeti jogszabályaik által megállapított olyan különleges rendelkezések megtartásától, amelyek a Szerződő Államokban nyilvántartásba vett ugyanolyan megengedett legnagyobb össztömegű járművek ilyen utakra vagy vidékekre történő bebocsátására vonatkoznak.

8. A Szerződő Felek megtehetik, hogy a területükön ne bocsássák nemzetközi forgalomba az aszimmetrikus fényű tompított fényszóróval felszerelt gépjárműveket abban az esetben, ha a fény beállítása nem felel meg a területükön érvényes forgalom irányának.

9. A Szerződő Felek visszautasíthatják, hogy a területükre nemzetközi forgalomban bebocsássanak olyan gépjárműveket vagy a gépjárműhöz kapcsolt olyan pótkocsikat, amelyek az Egyezmény 37. Cikkében meghatározottól eltérő megkülönböztető államjelzést viselnek. A Szerződő Felek nem tagadhatják meg a bebocsátást attól a járműtől, amelyen a rendszámtáblától különállóan elhelyezett, a jelen Egyezmény előírásainak megfelelő megkülönböztető államjelzés helyettesíti a jelen Egyezmény előírásaival nem egyező, a rendszámtáblába foglalt megkülönböztető államjelzést.

2. FÜGGELÉK

Nemzetközi forgalomban részt vevő gépjárművek és pótkocsik rendszáma és rendszámtáblája

1. Az Egyezmény 35. és 36. Cikkében említett rendszámot vagy számjegyből vagy számjegyekből és betűkből kell összeállítani. A számjegyek arab számjegyek, a betűk latin nagybetűk legyenek. Lehet azonban alkalmazni más számjegyeket vagy betűket is, de ebben az esetben a rendszámot arab számjegyekkel és latin nagybetűkkel meg kell ismételni.

2. A rendszámot úgy kell összeállítani és felszerelni, hogy az álló jármű hossztengelye irányában elhelyezkedő megfigyelő személy számára nappal, világos időben legalább 40 m (130 láb) távolságból olvasható legyen; a Szerződő Felek azonban nyilvántartásukba vett járműveiken a motorkerékpárok és olyan különleges gépjármű-kategóriák esetében, amelyeknél nehéz volna megfelelő méretű rendszám alkalmazása ahhoz, hogy a rendszámok 40 m (130 láb) távolságból olvashatók legyenek, csökkenthetik az olvashatóság legkisebb távolságát.

3. Ha a rendszámtáblán van elhelyezve, ennek a táblának síknak kell lennie és azt, függőleges vagy közel függőleges helyzetben a jármű hosszirányú felezősíkjára merőlegesen kell elhelyezni.

Ha a rendszám a járművön van elhelyezve vagy ráfestve, az a felület, amelyre azt ráhelyezik vagy ráfestik, sík és függőleges vagy csaknem sík és függőleges és a jármű hosszirányú felezősíkjára merőleges legyen.

4. Nem érintve az Egyezmény 5. Függelékének 61 g) pontja szerinti rendelkezéseket, készülhet fényvisszaverő anyagból az a háttér, amelyen megjelenik a rendszám és ahol alkalmazható, a járművet nyilvántartó Államnak a 3. Függelékben meghatározott követelményeknek megfelelő megkülönböztető államjelzése, lehetőleg zászlóval vagy jelképpel kiegészítve.

5. A rendszámtáblának a megkülönböztető államjelzést magában foglaló része hátterének ugyanabból az anyagból kell készülni, mint amit a rendszámot feltüntető résznél használtak.

3. FÜGGELÉK

Nemzetközi forgalomban részt vevő gépjárművek és pótkocsik államjelzése

1. A 37. Cikkben említett megkülönböztető államjelzésnek egy, kettő vagy három latin nagybetűből kell állni.

2. Amikor a megkülönböztető államjelzés a rendszámtáblától különállóan van feltüntetve, a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) A betűk magassága legalább 0,08 m és vonalvastagsága legalább 0,01 m legyen. A betűk legyenek feketék, vízszintes tengelyű, ellipszis alakú fehér háttérrel. A fehér háttér készülhet fényvisszaverő anyagból;

b) Ha a megkülönböztető államjelzés csak egy betűből áll, az ellipszis nagytengelye függőleges is lehet;

c) A megkülönböztető államjelzést nem szabad olyan módon elhelyezni, hogy összetéveszthető legyen a rendszámmal, vagy kedvezőtlenül befolyásolja az olvashatóságát;

d) Motorkerékpárokon és azok pótkocsijain az ellipszis tengelymérete legalább 0,175 m és 0,115 m legyen. A többi gépjárművön és azok pótkocsijain az ellipszistengelyek legkisebb méretei a következők:

i) 0,24 m és 0,145 m, ha a megkülönböztető államjelzés három betűből áll;

ii) 0.175 m és 0.115m, ha a megkülönböztető államjelzés háromnál kevesebb betűből áll.

3. Ha a rendszámtábla(ák) tartalmazza(ák) a megkülönböztető államjelzést, a következő feltételeket kell teljesíteni:

a) a betűk magassága legalább 0,02 m egy 0,11 m méretű rendszámtáblát alapul véve;

b) i) a járművet nyilvántartó Állam megkülönböztető államjelzése – amely, ahol ez alkalmazható, kiegészíthető az Állam zászlajával vagy jelképével vagy annak a regionális integrációs gazdasági szervezetnek a jelképével, amelyhez az adott Állam tartozik – legyen a hátsó rendszámtábla bal vagy jobb szélén, azonban ott, ahol a rendszám két sort foglal el, lehetőleg a táblák bal vagy bal felső szélén;

ii) ha a megkülönböztető államjelzésen kívül, egy nem számjegyekből álló jelkép és/vagy zászló és/vagy regionális vagy helyi jelkép is van a rendszámtáblán, a járművet nyilvántartó Állam megkülönbözető államjelzését kötelező a tábla bal szélén elhelyezni;

c) A járművet nyilvántartó Állam megkülönböztető államjelzését kiegészítő zászlót, illetve jelképet, ahol ez alkalmazható, úgy kell elhelyezni, hogy kedvezőtlenül ne befolyásolja a megkülönböztető államjelzés olvashatóságát és lehetőleg a fölött legyen elhelyezve;

d) A járművet nyilvántartó Állam megkülönböztető államjelzését úgy kell elhelyezni, hogy könnyen azonosítható legyen, és ne legyen összetéveszthető a rendszámmal vagy kedvezőtlenül ne befolyásolja a rendszám olvashatóságát. Ezért a megkülönböztető államjelzés különbözzön legalább színében a rendszámtól, vagy legyen a háttere a rendszám számára fenntartott háttértől eltérő színű, vagy legyen egyértelműen elválasztva, lehetőleg egy vonallal, a rendszámtól;

e) Motorkerékpárok és azok pótkocsijainak rendszámtáblája és/vagy olyan rendszámtáblák esetében, amelyeken a rendszám két sort foglal el, a megkülönböztető államjelzést alkotó betűk mérete, és ahol alkalmazható, a járművet nyilvántartó Állam nemzeti zászlajának vagy jelképének vagy a regionális gazdasági integrációs szervezet jelképének, amelyhez az ország tartozik, a mérete is megfelelően módosítható;

f) Ennek a bekezdésnek a rendelkezéseit a jármű első rendszámtáblájára, ha ez kötelező, ugyanazon elvek szerint kell alkalmazni.

4. A 2. Függelék 3. bekezdésének vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a megkülönböztető államjelzés járművekre való felszerelésénél.

4. FÜGGELÉK

Nemzetközi forgalomban részt vevő gépjárművek és pótkocsik azonosítási jelölései

1. Az azonosítási jelölések a következőket tartalmazzák:

a) A gépjárművek esetében:

i) a jármű gyártójának nevét vagy márkajelét;

ii) az alvázon vagy alváz hiányában a felépítményen a gyártó gyártási számát vagy sorozatszámát;

iii) a motoron a motor gyártási számát, amennyiben a gyártó feltüntet azon ilyen számot;

b) A pótkocsik esetében a fenti i) és ii) bekezdésben említett jelöléseket;

c) Segédmotoros kerékpárok esetében a hengerűrtartalom feltüntetését és a „CM” jelölést.

2. E függelék 1. bekezdésében említett jelöléseket jól hozzáférhető helyen kell elhelyezni és azoknak könnyen olvashatónak, továbbá olyannak kell lenniük, hogy nehéz legyen a megváltoztatásuk, vagy eltörlésük. A jelölésekben foglalt betűknek és számoknak kizárólag latin betűknek vagy úgynevezett kurzív angol betűknek és arab számoknak kell lenniük, vagy ebben a formában meg kell azokat ismételni.

5. FÜGGELÉK

Gépjárművekre és pótkocsikra vonatkozó műszaki feltételek

1. A jelen Egyezmény 3. cikk 2. bekezdés a) pontjának és 39. cikk 1. bekezdésének megsértése nélkül bármely Szerződő Fél meghatározhat a nemzeti jogszabályok szerint nyilvántartott gépjárművekre és közúton való közlekedésre engedélyezett pótkocsikra olyan szabályokat, melyek a jelen Függelék rendelkezéseit kiegészítik vagy ezeknél szigorúbbak. Minden nemzetközi közlekedésben részt vevő járműnek meg kell felelni az őket nyilvántartó országban az első forgalomba helyezésük idején érvényben lévő műszaki követelményeknek.

2. E Függelék szempontjából a „pótkocsi” kifejezés csak gépjárműhöz csatolható pótkocsikra alkalmazható.

3. Azok a Szerződő Felek, amelyek az Egyezmény 1. Cikke n) pontjának megfelelően nyilatkozatot tettek, hogy motorkerékpároknak kívánják minősíteni azokat a háromkerekű járműveket, amelyeknek öntömege nem haladja meg a 400 kg-ot, kötelesek az ilyen járművekre az e Függelékben vagy a motorkerékpárokra vagy a többi gépjárművekre megállapított előírásokat alkalmazni.

I. fejezet

Fékezés

4. E fejezet szempontjából:

a) „egy tengelyen levő kerekek” kifejezés a jármű hosszirányú felező síkjához viszonyítva szimmetrikusan vagy csaknem szimmetrikusan elhelyezett kerekeket jelent, még abban az esetben is, ha ezek nincsenek ugyanazon a tengelyen (az ikertengelyt két tengelynek kell tekinteni);

b) „üzemi fék” kifejezés a jármű lassítására és megállítására rendes körülmények között használt berendezést jelent;

c) „rögzítőfék” kifejezés azt a berendezést jelenti, amit arra használnak, hogy az álló járművet a vezető távollétében, illetőleg a pótkocsit lekapcsoláskor rögzítse;

d) „biztonsági fék” kifejezés a járműnek az üzemi fék meghibásodása esetében való lassítására és megállítására szolgáló berendezést jelent.

A) Gépjárművek (motorkerékpárok kivételével) fékezése

5. Motorkerékpár kivételével minden gépjárművet olyan fékekkel kell ellátni, amelyet a vezetőülésben elhelyezkedő vezető könnyen működtethet. Ezeknek a fékeknek biztosítaniuk kell a fékezés következő három feladatát:

a) az üzemi féknek lehetővé kell tennie a jármű lassítását, valamint biztonságos, gyors és hatásos módon való megállítását, bármilyenek annak terhelési viszonyai és bármilyen annak az útnak az emelkedése vagy lejtése, amelyen közlekedik;

b) A rögzítőfék jelentős meredekségű lejtőn vagy emelkedőn képes legyen a járművet álló helyzetben megtartani a terhelési állapottól függetlenül és a működő fékfelületeket kizárólag mechanikus működésű szerkezet tartsa fékezési helyzetben;

c) a biztonsági féknek lehetővé kell tennie a jármű lassítását és ésszerű távolságon belüli megállítását az üzemi fék meghibásodása esetében is, bármilyenek a jármű terhelési viszonyai.

6. E függelék 5. bekezdése rendelkezéseinek megtartásával a három fékezési feladatot biztosító szerkezeteknek (üzemi fék, biztonsági fék és rögzítő fék) lehetnek közös alkatrészei; a vezérlések kombinálása csak azzal a feltétellel engedhető meg, hogy legalább két külön vezérlőszerkezet maradjon.

7. Az üzemi féknek a jármű összes kerekére kell hatnia.

8. A biztonsági féknek a jármű hosszirányú felező síkjának mindegyik oldalán legalább egy kerékre kell hatnia; ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni a rögzítő fékre.

9. Az üzemi féknek és a rögzítő féknek kielégítően szilárd alkatrészekkel állandóan a kerekekhez kapcsolt fékezett felületekre kell hatnia.

10. A fékezett felületek a kerekektől nem lehetnek szétkapcsolhatók. Megengedett azonban az ilyen szétkapcsolás egyes fékezett felületek esetében, feltéve, hogy

a) az csupán pillanatnyi jellegű, például az erőátvitel fokozatainak kapcsolása alatt;

b) a rögzítőfék esetében a szétkapcsolás a vezető beavatkozása nélkül ne legyen lehetséges;

c) az üzemi fék vagy a biztonsági fék esetében a fékezés e függelék 5. bekezdésében meghatározott hatásossággal lehetséges.

10/A. A jármű minden olyan felszerelését, amelynek a fékezésben szerepe van, olyan módon kell megtervezni és kivitelezni, hogy az üzemi fék teljesítménye hosszú és ismételt használat esetén biztosított legyen.

10/B. Az üzemi fék hatását megfelelően kell szétosztani és összhangba hozni a jármű különböző tengelyei között.

10/C. Ha az üzemi fék vezérlését részlegesen vagy teljes mértékben egy, a vezető által kifejtett erőtől eltérő energiaforrás segíti, akkor ezen energiaforrás meghibásodása esetén is lehetséges legyen a jármű ésszerű távolságon belüli megállítása.

B) Pótkocsik fékezése

11. Anélkül, hogy ez érintené e függelék 17. bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezéseket, a könnyű pótkocsin kívül minden pótkocsit el kell látni a következő fékekkel:

a) üzemi fékkel, amely lehetővé teszi a jármű lassítását, valamint biztonságos, gyors és hatásos módon való megállítását, bármilyenek annak a terhelési viszonyai és bármilyen annak az útnak emelkedése vagy lejtése, amelyen közlekedik;

b) A rögzítő fék jelentős meredekségű lejtőn vagy emelkedőn képes legyen a járművet álló helyzetben megtartani a terhelési állapottól függetlenül és a működő fékfelületeket kizárólag mechanikus működésű szerkezet tartsa fékezési helyzetben. Ez a rendelkezés nem alkalmazható azokra a pótkocsikra, amelyek szerszám használata nélkül nem kapcsolhatók le a vontató járműről feltéve, hogy a rögzítő fékezésre vonatkozó követelmények az egész járműszerelvényre teljesülnek.

12. A két fékezési feladatot biztosító szerkezetnek (üzemi fék és rögzítő fék) közös alkatrészei is lehetnek.

13. Az üzemi féknek a pótkocsi összes kerekére kell hatnia. Az üzemi fék hatását megfelelően kell szétosztani és összhangba hozni a pótkocsi különböző tengelyei között.

14. Az üzemi féknek a vontató jármű üzemi fékvezérlő szerkezete által működtethetőnek kell lennie; ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 3500 kg-ot (7700 fontot), a fék úgy is kialakítható, hogy azt menet közben csak a pótkocsi és a vontató jármű egymáshoz való közeledése működtesse (ráfutófék).

15. Az üzemi féknek és a rögzítő féknek kielégítően szilárd alkatrészekkel állandóan a kerekekhez kapcsolt fékezett felületekre kell hatni.

16. A fékberendezések olyanok legyenek, hogy a csatlakozó berendezés menet közbeni törése esetén a pótkocsi automatikusan megálljon. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható az egytengelyes vagy az egymástól egy méternél kisebb távolságban levő kéttengelyes pótkocsikra, feltéve, hogy a megengedett legnagyobb össztömegük nem haladja meg az 1500 kg-ot és – a félpótkocsik kivételével – a kapcsoló berendezésen kívül egy másodlagos kapcsolószerkezettel is fel vannak szerelve.

C) Járműszerelvények fékezése

17. E fejezet A) és B) részeinek a különálló járművekre (gépjárművekre és pótkocsikra) vonatkozó rendelkezésein kívül az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni az ilyen járművekből álló járműszerelvényekre:

a) a járműszerelvényt alkotó járművekre szerelt fékberendezések összeillők legyenek;

b) Az üzemi fék hatását megfelelően kell szétosztani és összhangba hozni a járműszerelvény különböző tengelyei között.

c) az üzemi fékkel fel nem szerelt pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege ne haladja meg a vontató jármű öntömege és a vezető tömege összegének felét.

D) Motorkerékpárok fékezése

18. a) Minden motorkerékpárt fel kell szerelni fékberendezéssel, amelyek közül az egyik legalább a hátsó kerékre vagy kerekekre, a másik legalább az első kerékre vagy kerekekre hat; ha oldalkocsi van a motorkerékpárhoz kapcsolva, az oldalkocsi kerekének fékezése nem követelmény. A fékberendezéseknek lehetővé kell tenniük a motorkerékpár lassítását, valamint biztonságos, gyors és hatásos módon való megállítását, bármilyenek annak terhelési viszonyai és bármilyen annak az útnak az emelkedése vagy lejtése, amelyen közlekedik;

b) E bekezdés a) pontjában említett berendezéseken kívül a jármű hosszirányú felező síkjára szimmetrikus háromkerekű motorkerékpárokat fel kell szerelni e függelék 5. bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő rögzítő fékkel.

II. fejezet

Jármű világító és fényjelző berendezései

19. E fejezet szempontjából:

„Távolsági fényszóró” – az a lámpa, amely a jármű előtti útszakasz nagy távolságra való megvilágítására szolgál;

„Tompított fényszóró” – az a lámpa, amely a jármű előtti útszakasz olyan módon való megvilágítására szolgál, hogy ez a szembejövő járművezetőket és egyéb úthasználókat indokolatlanul ne vakítson el és ezeknek kellemetlenséget ne okozzon;

„Mellső helyzetjelző lámpa” – az a lámpa, amely elölről nézve a jármű jelenlétének és szélességének jelzésére szolgál;

„Hátsó helyzetjelző lámpa” – az a lámpa, amely hátulról nézve a jármű jelenlétének és szélességének jelzésére szolgál;

„Féklámpa” – az a lámpa, amely arra szolgál, hogy a jármű mögött haladó többi úthasználó számára jelezze, hogy a vezető az üzemi féket működteti;

„Mellső ködfényszóró” – az a lámpa, amely sűrű ködben, hóesésben, erős esőben, vagy hasonló körülmények között az úttest megvilágításának javítására szolgál;

„Hátsó helyzetjelző ködlámpa” – az a lámpa, amely a sűrű ködben, hóesésben, erős esőben vagy hasonló körülmények között a jármű hátulról való láthatóságának javítására szolgál;

„Hátrameneti lámpa” – az a lámpa, amely arra szolgál, hogy a jármű mögött az úttestet megvilágítsa és figyelmeztesse a többi úthasználót arra, hogy a jármű tolat vagy erre készül;

„Irányjelző lámpa” – az a lámpa, amely arra szolgál, hogy jelezze a többi úthasználónak, hogy a vezető jobbra vagy balra irányváltoztatásra készül;

„Várakozást jelző lámpa” az a lámpa, amely egy várakozó jármű jelenlétének jelzésére szolgál; helyettesítheti a mellső és hátsó helyzetjelző lámpákat;

„Méretjelző lámpa” – az a lámpa, amely a jármű teljes szélességének külső széle mellett és a jármű tetejéhez a lehető legközelebb helyezkedik el azzal a céllal, hogy tisztán mutassa a jármű teljes szélességét. Ez a jelzés bizonyos gépjárművek és pótkocsik méreteire való különleges figyelmeztetésként a helyzetjelző lámpákat egészíti ki;

„Veszélyre figyelmeztető jelzés” – az a jelzés, amely az összes irányjelző lámpa egyidejű működtetését jelenti;

„Oldalsó helyzetjelző lámpa” – az a lámpa, amely a jármű oldalára van felszerelve, hogy a jármű jelenlétét oldalról láthatóvá tegye;

„Megkülönböztető vagy figyelmeztető lámpa” – az a lámpa, amely mind a megkülönböztetett, mind pedig az olyan járművek vagy járműcsoport jelölésére szolgál, amelyek közúton való jelenléte a többi úthasználótól különleges elővigyázatosságot kíván, kiváltképpen járműkaravánok, különleges méretű járművek, útépítő vagy – karbantartó járművek vagy felszerelések esetén;

„Hátsó rendszámtábla megvilágító berendezés” – az a berendezés, amely biztosítja a hátsó rendszámtábla megvilágítását; állhat több optikai elemből;

„Nappali menetjelző lámpa” – az a lámpa, amely a haladó jármű eleje nappali észrevehetőségének és láthatóságának javítására szolgál;

„Fényvisszaverő” – az a szerkezet, amely a jármű jelenlétének jelzésére szolgál az adott járműtől független fényforrás által kibocsátott fény visszaverése révén;

„Világító felület” – a fényt a kibocsátó hatékony felület keresztirányú függőleges síkra való merőleges vetületét jelenti. Fényvisszaverő esetén a hatékony felület a fényvisszaverődést létrehozó optikai egység látható felületét jelenti.

20. E fejezetben említett lámpák által kibocsátott fény színe a lehető legjobban feleljen meg e függelék mellékletében közölt meghatározásoknak.

21. Minden gépjárművet – motorkerékpárok kivételével –, amely sík úton óránként 40 km-nél nagyobb sebességgel képes haladni, elöl fel kell szerelni páros számú fehér vagy kadmiumsárga fényű távolsági fényszórókkal, amelyek képesek az utat éjszaka, tiszta időben hatásosan megvilágítani. A távolsági fényszóró világító felületének külső széle nem lehet közelebb a jármű legszélső pontjához, mint a tompított fényszóró világító felületének külső szélei.

22. A motorkerékpárok kivételével minden olyan gépjárművet, amely sík úton 10 km/óra (6 mérföld/óra) sebességnél gyorsabb haladásra képes, elöl páros számú, fehér vagy szelektívsárga tompított fényszóróval kell ellátni, amelyek alkalmasak az úttest tiszta időben való megfelelő éjszakai megvilágítására. A gépjárművet egy olyan szerkezettel kell ellátni, amely nem teszi lehetővé kettőnél több tompított fényszóró egyidejű használatát. A tompított fényszórókat a jelen Függelék 19. bekezdésében lévő meghatározásnak megfelelően kell beállítani.

23. Az oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárokon kívül minden gépjárművet fel kell szerelni elöl két fehér helyzetjelző lámpával; azonban a mellső helyzetjelző lámpáknál megengedhető a szelektívsárga szín is, ha szelektívsárga fényt kibocsátó távolsági fényszórókba vagy tompított fényszórókba vannak beépítve. Amikor a jármű elején csak a mellső helyzetjelző lámpák vannak bekapcsolva, akkor ezek éjszaka, tiszta időben jól láthatók kell legyenek anélkül, hogy a többi úthasználót elvakítanák vagy ezeknek kellemetlenséget okoznának.

24. a) Az oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárokon kívül minden gépjárművet el kell látni hátul páros számú, piros fényű, éjszaka, tiszta időben jól látható helyzetjelző lámpákkal anélkül, hogy a többi úthasználót vakítanák vagy ezeknek kellemetlenséget okoznának;

b) Minden pótkocsit el kell látni hátul páros számú, piros fényű, éjszaka, tiszta időben jól látható helyzetjelző lámpákkal anélkül, hogy a többi úthasználót vakítanák vagy ezeknek kellemetlenséget okoznának. Azonban olyan pótkocsik esetén, amelyek teljes szélessége nem haladja meg a 0,80 m-t és ezek oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárhoz vannak kapcsolva, megengedhető csak egyetlen ilyen lámpa felszerelése.

25. Minden olyan gépjárművet vagy pótkocsit, amely hátulján rendszámtáblát visel, olyan megvilágító berendezéssel kell ellátni, amely éjszaka, tiszta időben lehetővé teszi a rajta lévő karakterek leolvashatóságát.

26. Az elektromos kapcsolások minden gépjárművön (beleértve a motorkerékpárokat is), és gépjárműből, valamint egy vagy több pótkocsiból álló minden járműszerelvényen olyanok legyenek, hogy a gépjármű távolsági, tompított és mellső ködfényszóróit, valamint mellső helyzetjelző lámpáit és a fenti 25. bekezdésben említett világító berendezést ne lehessen bekapcsolni, ha a gépjármű vagy a járműszerelvény leghátsó helyzetjelző lámpái nincsenek bekapcsolva.

A hátsó helyzetjelző ködlámpák csak akkor lehetnek bekapcsolhatók, ha a távolsági-, tompított vagy mellső ködfényszórók be vannak kapcsolva.

Azonban ez a rendelkezés nem érvényes akkor, amikor a távolsági vagy tompított fényszórókat a jelen Egyezmény 32. cikkének 3. bekezdésében említett fényjelzés adására használják. Ezenkívül az elektromos kapcsolások olyanok legyenek, hogy a gépjármű mellső helyzetjelző lámpái mindig be legyenek kapcsolva, amikor a távolsági, a tompított vagy a ködfényszórók be vannak kapcsolva.

27. Az oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárokon kívül minden gépjárművet fel kell szerelni hátul legalább két, piros fényű, nem háromszög alakú fényvisszaverővel. Ezek egy másik jármű távolsági, tompított, vagy ködfényszórói által történő megvilágítás esetén annak a járműnek a vezetője számára éjszaka, tiszta időben jól láthatók legyenek.

28. Minden pótkocsit el kell látni hátul legkevesebb két, piros fényvisszaverővel. Ezek a fényvisszaverők olyan egyenlő oldalú háromszög alakúak legyenek, amelyek egyik csúcsa felül és egyik oldala vízszintesen helyezkedik el. A háromszögbe semmilyen jelzőlámpát nem szabad helyezni. Ezek a fényvisszaverők eleget kell tegyenek, a fenti 27. bekezdésben szereplő láthatósági követelményeknek. Azonban olyan pótkocsik esetén, amelyek teljes szélessége nem haladja meg a 0,80 m-t és ezek oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárokhoz vannak kapcsolva, megengedhető csupán egyetlen fényvisszaverő felszerelése.

29. Minden pótkocsit elöl fel kell szerelni két fehér, nem háromszög alakú fényvisszaverővel. Ezek a fényvisszaverők feleljenek meg a 27. bekezdésben meghatározott láthatósági feltételeknek.

30. Az olyan pótkocsit, amelynek a szélessége meghaladja az 1,60 m-t, el kell látni elöl két fehér fényű helyzetjelző lámpával. Az ilyen helyzetjelző lámpákat a pótkocsi külső széléhez a lehető legközelebb kell elhelyezni.

31. Az oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárokon kívül minden olyan gépjárművet, amely alkalmas sík úton 25 km/óránál (15 mérföld/óra) nagyobb sebességgel való haladásra, fel kell szerelni hátul legalább két piros fényű féklámpával, amelyek fénye észrevehetően erősebb, mint a hátsó helyzetjelző lámpáké. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni minden olyan pótkocsira, amely a járműszerelvény utolsó járműve.

32. Fenntartva a lehetőséget a segédmotoros kerékpárok teljes vagy részleges mentesítésére az alábbi kötelezettségek vagy azok egy része alól; azoknak a Szerződő Feleknek, akik az Egyezmény 54. Cikke 2. bekezdésének megfelelően nyilatkozatot tettek, hogy a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpároknak minősítik:

a) Minden oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárt el kell látni egy vagy két tompított fényszóróval, amelyek kielégítik a fenti 22. bekezdésben megadott színre és láthatóságra vonatkozó feltételeket;

b) minden oldalkocsis és oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárt, ha sík úton óránkénti 40 km-nél (25 mérföld) nagyobb sebességgel képes haladni, fel kell szerelni a tompított fényszórón kívül legalább egy olyan távolsági fényszóróval, amely megfelel a 21. bekezdésben a színre és a láthatóságra megállapított feltételeknek. Ha az ilyen motorkerékpárnak több távolsági fényszórója van, azokat egymáshoz a lehető legközelebb kell elhelyezni.

33. Minden oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárt fel lehet szerelni elöl egy vagy két olyan helyzetjelző lámpával, amely megfelel a 23. bekezdésben a színre és a láthatóságra megállapított feltételeknek. Ha az ilyen motorkerékpárnak két első helyzetjelző lámpája van, azokat egymáshoz a lehető legközelebb kell elhelyezni. Az oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárt kettőnél több első helyzetjelző lámpával nem szabad felszerelni.

34. Minden oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárt fel kell szerelni egy olyan hátsó helyzetjelző lámpával, amely megfelel a 24. bekezdésben a színre és a láthatóságra megállapított feltételeknek.

35. Minden oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárt el kell látni hátul egy nem háromszög alakú fényvisszaverővel, amely kielégíti a fenti 27. bekezdésben megadott színre és láthatóságra vonatkozó feltételeket.

36. Fenntartva a lehetőséget az oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli kétkerekű segédmotoros kerékpárok mentesítésére e kötelezettség alól azoknak a Szerződő Feleknek, akik az Egyezmény 54. Cikke 2. bekezdésének megfelelően nyilatkozatot tettek, hogy a segédmotoros kerékpárokat motorkerékpárnak minősítik, minden oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli kétkerekű motorkerékpárt fel kell szerelni a 31. bekezdés rendelkezéseinek megfelelő féklámpával.

37. Anélkül, hogy az az oldalkocsi nélküli motorkerékpárokra előírt lámpákra és berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket érintené, a kétkerekű motorkerékpárhoz kapcsolt minden oldalkocsit fel kell szerelni elöl egy, a 23. bekezdésben a színre és a láthatóságra megállapított feltételeknek megfelelő első helyzetjelző lámpával, hátul egy, a 24. bekezdés a) pontjában a színre és a láthatóságra megállapított feltételeknek megfelelő hátsó helyzetjelző lámpával és egy, a 27. bekezdésben a színre és a láthatóságra megállapított feltételeknek megfelelő fényvisszaverővel. A villamos csatlakozásoknak olyanoknak kell lenniük, hogy az oldalkocsi első és hátsó helyzetjelző lámpái a motorkerékpár hátsó helyzetjelző lámpájával egyidejűleg legyenek bekapcsolhatók. Az oldalkocsira nem szabad sem távolsági fényszórót, sem pedig tompított fényszórót felszerelni.

38. Azokat a jármű hosszirányú felező síkjához viszonyítva szimmetrikus háromkerekű gépjárműveket, amelyek az Egyezmény első cikke n) pontjának alkalmazása szempontjából a motorkerékpárokkal esnek egy tekintet alá, fel kell szerelni a fenti 21., 22., 23., 24. a), 27. és 31. bekezdésben meghatározott berendezésekkel. Az olyan elektromos járművet azonban, amelynek szélessége nem haladja meg az 1,30 m-t és sebessége nem nagyobb, mint 40 km/óra (25 mérföld/óra), elégséges egyetlen távolsági és tompított fényszóróval ellátni.

39. A segédmotoros kerékpárt kivéve minden gépjárművet és minden pótkocsit el kell látni páros számú, villogó borostyánsárga színű, rögzített irányjelző lámpákkal, amelyek éjszaka és nappal egyaránt jól láthatók azon úthasználók számára, akik a jármű mozgásában érintettek.

40. Mellső ködfényszórók gépjárműre való felszerelése esetén ezeknek fehér, vagy szelektívsárga fényt kell kibocsátani és ezekből kettőt, motorkerékpárok esetén egyet kell felszerelni olyan módon, hogy a világító felületük egyetlen pontja se legyen feljebb a tompított fényszórók világító felületének legmagasabb pontjánál.

41. A hátrameneti lámpa nem vakíthatja el indokolt mértéken túl a többi úthasználót és nem okozhat ezek számára kellemetlenséget. A hátrameneti lámpák gépjárműre történő felszerelése estén fehér vagy szelektívsárga fényt kell kibocsátaniuk. Ezek a lámpák csak akkor világíthatnak, amikor a hátrameneti fokozat be van kapcsolva.

42. Az irányjelző, illetve a megkülönböztető és figyelmeztető lámpákon kívül egyetlen lámpa sem bocsáthat ki változó erősségű (hunyorgó) vagy villogó fényeket. Az oldalsó helyzetjelző lámpák villoghatnak az irányjelző lámpákkal együtt irányjelző lámpaként.

42/A. A megkülönböztető és figyelmeztető lámpáknak változó erősségű (hunyorgó) vagy villogó fényt kell kibocsátaniuk. Ezek színei feleljenek meg a 32. cikk 14. bekezdése rendelkezéseinek.

42/B. A motorkerékpárokon kívül minden gépjármű és minden pótkocsi felszereltsége lehetővé kell tegye, hogy ezek veszélyre figyelmeztető jelzést adjanak.

42/C. Gépjárműre vagy pótkocsira felszerelt hátsó helyzetjelző ködlámpáknak piros fényűnek kell lenni.

42/D. Minden 6 m-nél hosszabb gépjárművet és pótkocsit el kell látni borostyánsárga oldalsó fényvisszaverőkkel.

42/E. Minden 1,80 m-nél szélesebb gépjárművet és pótkocsit el lehet látni méretjelző lámpákkal. Ezek a lámpák kötelezők, ha a gépjármű vagy pótkocsi szélessége meghaladja a 2,10 m-t. Ilyen lámpák felszerelése esetén ezekből legkevesebb kettőt kell alkalmazni és előre fehér vagy borostyánsárga, hátra piros fényt kell kibocsátaniuk.

42/F. Minden gépjárművet és pótkocsit el lehet látni oldalsó helyzetjelző lámpákkal. Ilyen lámpák felszerelése esetén ezeknek borostyánsárga fényt kell kibocsátaniuk.

43. Jelen Függelék rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából:

a) egy lámpának minősül a két vagy több, egymással azonos vagy nem azonos, de azonos feladatot ellátó és azonos színű fényt adó lámpa bármely kombinációja;

b) két lámpának vagy páros számú lámpának minősül az egyetlen sávformájú világító felület, ha a jármű hosszirányú felező síkjára szimmetrikusan helyezkedik el. Az ilyen felületet legalább két, a végeihez lehető legközelebb elhelyezett fényforrásnak kell megvilágítania.

44. Az ugyanazon a járművön alkalmazott azonos feladatú és azonos irányba mutató lámpáknak azonos színű fényt kell kibocsátaniuk. A páros számban alkalmazott lámpákat és fényvisszaverőket a jármű hosszirányú, felező síkjára szimmetrikusan kell elhelyezni, kivéve azokat a járműveket, amelyeknek külső formája szimmetrikus. A lámpapároknak azonos fényerősségűeknek kell lenniük.

45. A különböző jellegű lámpák és – e fejezet más bekezdéseinek rendelkezései fenntartásával – a lámpák és a fényvisszaverők ugyanabba a berendezésbe csoportosíthatók vagy összeépíthetők, feltéve, hogy a lámpák és a fényvisszaverők mindegyike megfelel e függelék reá vonatkozó rendelkezéseinek.

III. fejezet

Egyéb követelmények

Kormányszerkezet

46. Minden gépjárművet el kell látni erős kormányszerkezettel, amely lehetővé teszi a vezető számára, hogy járművének irányát könnyen, gyorsan és biztosan változtassa.

Visszapillantó tükör

47. Minden gépjárművet fel kell szerelni egy vagy több visszapillantó tükörrel; ezen tükrök számának, méreteinek és elrendezésének olyanoknak kell lenni, hogy a vezető láthassa a járműve mögötti forgalmat.

Hangjelző készülék

48. Minden gépkocsit fel kell szerelni legalább egy, kielégítő hangerejű hangjelző készülékkel. A hangjelző készülék által kibocsátott hangnak folyamatosnak, egyenletesnek és nem bántóan élesnek kell lennie. A megkülönböztetett járműveknek és a személyszállításra szolgáló közhasználatú járműveknek olyan további hangjelző készülékei is lehetnek, amelyek nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek.

Ablaktörlő készülék

49. Minden gépjárművet, amelynek olyan méretű és alakú szélvédő üvege van, hogy a vezető rendes körülmények között a vezetőülésből csupán ennek a szélvédő üvegnek az átlátszó elemein keresztül tud az útra előre látni, fel kell szerelni legalább egy, hatásos és erős, megfelelő helyen elhelyezett ablaktörlő készülékkel, amelynek működtetéséhez nincs szükség a vezető állandó közreműködésére.

Ablakmosó készülék

50. Minden olyan gépjárművet, amelyet kötelezően el kell látni legalább egy ablaktörlő készülékkel, fel kell szerelni egy ablakmosó készülékkel is.

Szélvédő és ablakok

51. Minden gépjárművön és minden pótkocsin:

a) a jármű külső határoló falait és a belső válaszfalakat alkotó átlátszó anyagoknak, ideértve a szélvédőt is, olyannak kell lenniük, hogy törés esetén a testi sérülés veszélye a lehető legcsekélyebb legyen;

b) a szélvédő üvegnek olyan anyagból kell készülni, amelynek átlátszósága nem változik és olyannak kell lennie, hogy a rajtuk keresztül látott tárgyakat számottevő mértékben ne torzítsa és hogy törés esetén a vezető még megfelelően láthassa az utat.

Hátramenet-szerkezet

52. Minden gépjárművet el kell látni a vezetőülésből működtethető hátramenet-szerkezettel. Ez a szerkezet nem kötelező motorkerékpáron, valamint a jármű hosszirányú felezősíkjára szimmetrikus háromkerekű gépjárműveken, kivéve, ha a megengedett legnagyobb össztömegük meghaladja a 400 kg-ot.

Hangtompító

53. Minden belsőégésű motort, amely gépjármű meghajtására szolgál, hatékony kipufogó hangtompítóval kell ellátni.

Kerékabroncsok

54. A gépjárművek és pótkocsijaik kerekeit olyan fúvott gumiabroncsokkal kell ellátni, amelyek vizes út esetén is jó tapadást biztosítanak. E rendelkezés azonban nem gátolhatja a Szerződő Feleket abban, hogy engedélyezzék olyan berendezések használatát, amelyek a légtömlős kerékabroncsokkal legalább egyenértékű eredményeket adnak.

Sebességmérő

55. Minden gépjárművet, amely sík úton óránként 40 km-t (25 mérföld) meghaladó sebességgel képes haladni, fel kell szerelni sebességmérővel; a Szerződő Felek azonban e kötelezettség alól a motorkerékpárok és más könnyű járművek bizonyos kategóriáit felmenthetik.

Gépjárművön elhelyezett figyelmeztető készülék

56. Az Egyezmény 23. Cikkének 5. bekezdésében és 1. függeléke 6. bekezdésében említett készülékként az alábbiak valamelyikét kell alkalmazni:

a) egyenlő oldalú háromszög alakú jelzőtábla, amelynek piros szegélye van és a belső része üres vagy világos színű; a piros szegélyt fényvisszaverő sávval kell ellátni. Lehet egy piros, fluoreszcens része és/vagy belülről átvilágított része; a táblának olyannak kell lennie, hogy függőleges helyzetben szilárdan felállítható legyen; vagy

b) más, ugyanolyan hatásos készülék, amelyet annak az országnak a jogszabálya határoz meg, ahol a járművet nyilvántartásba vették.

Lopás elleni készülék

57. Minden gépjárművet fel kell szerelni lopás elleni készülékkel, amely a jármű elhagyásakor lehetővé teszi a jármű valamelyik lényeges alkatrészének üzemen kívül helyezését vagy lezárását.

Visszatartó berendezések

58. A nemzeti jogszabályok által meghatározott, különleges célokra épített vagy használt járműveken kívül, minden a jelen Egyezmény 6. és 7. Függelékében szereplő B kategóriájú jármű menetirányba néző üléseit, ahol ez műszakilag megoldható, jóváhagyott biztonsági övekkel vagy hasonlóan hatásos, jóváhagyott berendezésekkel kell ellátni.

Általános rendelkezések

59. a) Gépjárművek mechanikai szerkezetei és felszerelései, amennyire lehetséges, ne legyenek tűz- vagy robbanásveszélyesek; ne okozzanak túlzott ártalmas gázkibocsátást, át nem látszó füstöt, szagokat vagy zajt;

b) Amennyire az lehetséges, a gépjárművek nagyfeszültségű gyújtóberendezése ne okozzon túlzott rádióvételi zavart;

c) Minden gépjárművet olyan módon kell kialakítani, hogy a vezető látótere előre, jobbra és balra kielégítő legyen ahhoz, hogy számára a biztonságos vezetést lehetővé tegye;

d) Amennyire csak lehetséges a gépjárműveket és a pótkocsikat úgy kell kialakítani és felszerelni, hogy baleset esetén minél kisebb legyen a bennülőkre és a többi úthasználókra származó veszély. Különösen nem lehetnek sem belül, sem kívül olyan díszítések vagy más tárgyak, amelyek felesleges éleikkel vagy kiemelkedésükkel veszélyt jelenthetnek a bennülők és más úthasználók számára;

e) Az olyan járműveket, amelyek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, amennyire ez lehetséges, el kell látni oldalsó és hátsó aláfutásgátló szerkezetekkel.

IV. fejezet

Kivételek

60. A Szerződő Felek nemzeti szinten az alábbi esetekben állapíthatnak meg kivételeket e függelék rendelkezései alól:

a) azokra a gépjárművekre és pótkocsikra, amelyek sebessége, szerkezetüknél fogva nem haladhatja meg sík úton az óránként 30 km-t (19 mérföldet), vagy amelynek sebességét a nemzeti jogszabályok óránként 30 km-re korlátozzák;

b) rokkantszállító járművekre, azaz azokra a kisméretű gépjárművekre, amelyeket speciálisan valamely rokkant vagy testi fogyatékosságban szenvedő személy használatára szerkesztettek és gyártottak – nem csupán átalakítottak – és amelyeket rendes körülmények között csak az említett személy használ;

c) a technikai fejlődés nyomon követését és a biztonság javítását célzó kísérleteket szolgáló járművekre;

d) a különleges formájú vagy típusú, vagy az olyan járművekre, amelyeket különleges körülmények között különleges célokra használnak;

e) olyan járművekre, amelyeket fogyatékos személyek által történő használatra alakítottak át.

61. A Szerződő Felek ezen felül a jelen Függelék rendelkezései alóli kivételeket állapíthatnak meg az általuk nyilvántartásba vett és a nemzetközi forgalomban való részvételre engedélyezett járművek számára:

a) a gépjárművek és pótkocsik borostyánsárga színű mellső helyzetjelző lámpái használatának engedélyezését illetően;

b) az olyan különleges rendeltetésű járművek lámpáinak elhelyezésére vonatkozóan, amelyek külső formája olyan, hogy az említett rendelkezések figyelembevétele csak olyan tartó berendezések alkalmazásával lenne lehetséges, amelyek könnyen megsérülhetnek vagy letörhetnek;

c) olyan pótkocsik esetén, amelyek hosszú rakományt (fatörzseket, csöveket stb.) szállítanak és a vonó járműhöz csak rakományuk által vannak hozzákapcsolva;

d) előre piros, hátra fehér fényt kibocsátó alábbi felszerelések engedélyezését illetően:

– Megkülönböztetett járművek forgó vagy villogó lámpái;

– Különleges rakományokra felszerelt lámpák;

– Oldalsó helyzetjelző lámpák és fényvisszaverők;

– Tetőn lévő, a jármű rendeltetésére utaló kivilágított jelzések;

e) a forgó vagy villogó lámpák által előre és hátra kibocsátott kék fény engedélyezését illetően;

f) a különleges alakú vagy fajtájú vagy különleges célokra és különleges feltételek között, használt járművek bármely oldalára elhelyezett váltakozó piros fényvisszaverő vagy fluoreszcens és fehér fényvisszaverő csíkok engedélyezését illetően;

g) a hátsó rendszámtábla alapszíne, számai vagy betűi, vagy a nemzeti jogszabályok szerint megkövetelt megkülönböztető táblák és más megkülönböztető jelek által hátra visszavert fehér vagy színes fények engedélyezését illetően;

h) a leghátul elhelyezett oldalsó fényvisszaverők és oldalsó helyzetjelző lámpák piros színének engedélyezését illetően.

V. fejezet

Átmeneti rendelkezések

62. Az Egyezmény hatálybalépése előtt vagy annak hatálybalépésétől számított két éven belül első ízben nyilvántartásba vett gépjárműveket és forgalomba bocsátott pótkocsikat nem kell e függelékben foglalt rendelkezések hatálya alá vonni, amennyiben megfelelnek a közúti közlekedésre vonatkozó 1949. évi Egyezmény 6. függelékének I., II. és III. részében foglalt rendelkezéseknek.

62/A. Azokra a gépjárművekre, amelyeket egy Szerződő Fél területén először vesznek nyilvántartásba és azokra a pótkocsikra, melyeket forgalomba helyeznek egy Szerződő Fél területén a jelen Egyezmény módosításainak hatálybalépése előtt, vagy ezen hatálybalépés után számított két éven belül, a jelen Függelék rendelkezései nem vonatkoznak, feltéve ha ezen járművek kielégítik az 1968. évi Közúti Közlekedési Egyezmény 5. Függeléke rendelkezéseinek a módosítások előtti változatát, vagy az említett Függelék V. fejezetében hivatkozott egyéb rendelkezéseket.

Melléklet

A jelen függelékben hivatkozott színekhez tartozó határszűrők meghatározása

(Trikromatikus színkoordináták)

Piros:

határérték a sárga felé:

y > 0.335

 

határérték a bíbor felé1:

z < 0.008

Fehér:

határérték a kék felé:

x > 0.310

 

határérték a sárga felé:

x < 0.500

 

határérték a zöld felé:

y < 0.150 + 0.640x

 

határérték a zöld felé:

y < 0.440

 

határérték a bíbor felé:

y > 0.050 + 0.750x

 

határérték a piros felé:

y > 0.382

Borostyánsárga2:

határérték a sárga felé1:

y > 0.429

 

határérték a piros felé1:

y > 0.398

 

határérték a fehér felé1:

z < 0.007

Szelektívsárga3:

 

y > 0.138 + 0.580x

 

határérték a piros felé1:

határérték a zöld felé1:

y > 0.138 + 0.580x

y < 1.29 x – 0.100

 

határérték a fehér felé1:

y > -x + 0.966

 

határ a spektrális érték felé1:

y < -x + 0.992

Kék:

határérték a zöld felé

y = 0,065+0,805x

 

határérték a fehér felé

y = 0,400–x

 

határérték a bíbor felé

x = 0,133+0.600 y

A fenti színszűrők kolirimetriai jellemzőinek meghatározásaira egy 2854 K°-os színhőmérsékletű fényforrást kell alkalmazni [megfelel a Nemzetközi Világításügyi Bizottság (CIE) „A” megjelölésű világító testének].

1 Ezekben az esetekben azért szerepelnek a CIE által ajánlott értékektől különböző határértékek, mert a lámpák kapcsain alkalmazott tápfeszültségek igen széles határértékek között változnak.

2 Ez az a gépjárművek jelzőberendezéseinél alkalmazott szín, melyet eddig „narancsszínnek” vagy „narancssárgának” neveztek. Megfelel a CIE színháromszög „sárga” tartománya egyik meghatározott részének.

3 Kizárólag a tompított és a távolsági fényszórók fényére alkalmazható. Mellső ködfényszórók esetében a színszelektivitás elégséges mértékűnek számít, ha a tisztasági tényező legalább 0.820, a határérték a fehér felé y ł -x + 0.966, amikor tehát y ł -x + 0.940 és
y = 0.440.

6. FÜGGELÉK

Nemzeti vezetői engedély

(Hatályos 2011. március 28-ig. Lásd: 43. cikk!)

1. A nemzeti vezetői engedély dokumentum formájú legyen.

2. Az engedélyt az ezt kiadó vagy a kiadásra felhatalmazott hatóság által előírt nyelven vagy nyelveken kell kinyomtatni; azonban minden esetben, a más nyelvű címmel együtt vagy e nélkül, viselnie kell a francia nyelvű „permis de conduire” címfeliratot és az engedélyt kiadó ország nevét és/vagy ennek megkülönböztető jelzését.

3. Az engedélybe beírtak latin betűsek, vagy angol kurzív betűsek, illetőleg ebben a formában megismételtek legyenek.

4. Az engedélyen a következő adatok szerepeljenek; ezeket 1-től 11-ig terjedő számozás kell kísérje:

1. Vezetéknév

2. Keresztnevek (Utónevek) 1

3. Születés ideje és helye 2

4. Lakcím 3

5. Az engedélyt kiadó hatóság

6. Kiadás kelte és helye

7. Az engedély érvényessége lejártának időpontja 4

8. Az engedély száma

9. Az engedélyt kiadó hatóság aláírása és/vagy bélyegzője vagy pecsétje

10. A tulajdonos aláírása 5

11. Azon járműkategóriá(k) és alkategóriák, amely(ek)re az engedély érvényes, az engedély kiadásának és érvényessége lejárati időpontja feltüntetésével külön-külön minden kategóriára.

Továbbá az engedélyen szerepelnie kell a tulajdonos fényképének. A nemzeti jogszabályoktól függ az engedélybe való minden további adat befoglalásának, valamint az engedély formátumának, illetve anyagának meghatározása.

Megjegyzések:

1 Az apa vagy a férj neve ide beírható.

2 Ha a születési dátum ismeretlen, akkor nyilatkozni kell az engedély kiadásának időpontjában a körülbelüli életkortól. Ha a születési hely ismeretlen, akkor ez kitöltetlenül marad. A születési helyet egyéb, a nemzeti jogszabályok által meghatározott adatokkal lehet helyettesíteni.

3 A lakcím nem kötelező.

4 Ez nem kötelező, ha az engedély érvényessége korlátlan időre szól.

5 Vagy ujjlenyomata.

5. Azok a járműkategóriák amelyekre a vezetői engedély érvényes lehet, a következők:

A Motorkerékpárok;

B Az A kategórián kívül eső gépjárművek, amelyek megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 3500 kg-ot és a vezetőn kívül nyolcnál nem több férőhelyesek;

C A D kategórián kívül eső gépjárművek, amelyek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 3500 kg-ot;

D Azok a gépjárművek, amelyek személyszállításra használatosak és a vezetőn kívül nyolcnál több férőhelyesek;

E Azok a járműszerelvények, amelyeknek a vontató járműve olyan kategóriába vagy kategóriákba tartozik, amelyre vagy amelyekre a jármű vezetőjének engedélye van (B és/vagy C és/vagy D), de önmaguk nem tartoznak ezen kategóriába vagy kategóriákba.

6. A nemzeti jogszabályok bevezethetnek egyéb járműkategóriákat, amelyek nem tartoznak a fent említett A–E kategória egyikéhez sem, alkategóriákat a kategóriákon belül, és kategóriakombinációt, amelyeket egyértelműen meg kell határozni a vezetői engedélyben.

6. FÜGGELÉK

Nemzeti vezetői engedély

(Hatályos 2011. március 29-től. Lásd: 43. cikk!)

1. A nemzeti vezetői engedély dokumentum formájú legyen.

2. Az engedély anyaga lehet műanyag vagy papír. A műanyagból készült vezetői engedély lehetőleg 54Ű86 mm méretű legyen. A kívánatos szín rózsaszín. A 6. és 7. bekezdések rendelkezéseitől függően nemzeti jogszabályban kell meghatározni a nyomtatás formáját és a beírandó adatok számára szolgáló helyeket.

3. Az engedély első oldalán legyen feltüntetve a „Vezetői engedély” címfelirat az engedélyt kibocsátó ország nemzeti nyelvén (nemzeti nyelvein), valamint az ország neve és/vagy megkülönböztető államjelzése.

4. Az engedélyen kötelezően fel kell tüntetni a következő számozással felsorolt adatokat:

1. Vezetéknév;

2. Utónév, más nevek;

3. Születés ideje és helye2;

4 (a) Kiadás kelte;

4 (b) Az engedély érvényessége lejártának időpontja;

4 (c) Az engedélyt kiadó hatóság neve vagy pecsétje;

5. Az engedély száma;

6. Az engedély tulajdonosának fényképe;

7. Az engedély tulajdonosának aláírása;

9. Járműkategóriák (alkategóriák) amelyekre az engedély érvényes;

12. További információk vagy korlátozások minden járműkategóriára (alkategóriára) vonatkozóan, kódolt formában.

5. Ha a nemzeti jogszabály további adatok feltüntetését írja elő, ezeket a következő számozás alatt kell beírni a vezetői engedélybe:

4 (d) A 4. bekezdés 5. pontjától eltérő azonosítási szám, amely nyilvántartásra szolgál;

8. Állandó lakóhely;

10. Az engedély megadásának időpontja az egyes járműkategóriákra (alkategóriákra) vonatkozóan;

11. Az engedély érvényességének lejárta az egyes járműkategóriákra (alkategóriákra) vonatkozóan;

13. Nyilvántartás céljára szolgáló információk az állandó lakóhely megváltozása esetén;

14. A nyilvántartás céljára szolgáló vagy más, közlekedésbiztonsági vonatkozású információk.

6. Az engedélybe beírtak kizárólag latin betűsek legyenek. Ha más betűket alkalmaznak, a beírtakat át kell írni a latin ábécé betűinek alkalmazásával is.

7. A 4. és 5. bekezdésben szereplő 1–7. pontok alatt feltüntetett adatok legyenek lehetőleg az engedély ugyanazon oldalán. A 4. és 5. bekezdésben szereplő 8–14. pontok alatt feltüntetett adatok elhelyezésére szolgáló helyet nemzeti jogszabály határozhatja meg. Hazai jogszabály az elektronikusan tárolt adatok vezetői engedélyben való elhelyezésére is helyet különíthet el.

8. Azok a járműkategóriák, amelyekre a vezetői engedély érvényes lehet, a következők:

A Motorkerékpárok;

B Az A kategórián kívül eső gépjárművek, amelyek megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 3500 kg-ot, és a vezetőn kívül, nyolcnál nem több üléssel rendelkeznek; vagy B kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek a megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 750 kg-ot; vagy B kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek a megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot, de nem haladja meg a gépjármű terheletlen tömegét, és az így összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes tömege nem nagyobb 3500 kg-nál.

C A D kategórián kívül eső gépjárművek, amelyek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 3500 kg-ot; vagy C kategóriájú gépjármű a hozzá kapcsolt pótkocsival, amelynek a megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 750 kg-ot;

D Azok a gépjárművek, amelyek személyszállításra használatosak és a vezetőn kívül nyolcnál több üléssel rendelkeznek; vagy D kategóriájú gépjármű a hozzá kapcsolt pótkocsival, amelynek a megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 750 kg-ot;

BE B kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot és meghaladja a gépjármű saját tömegét; vagy B kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek a megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot, és az így összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes tömege meghaladja a 3500 kg-ot;

CE C kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot;

DE D kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot.

9. Az A, B, C, CE, D és DE járműkategóriákon belül nemzeti jogszabály a következő alkategóriákat vezetheti be, amelyekre a vezetői engedély érvényes lehet:

A1 Motorkerékpárok, amelyek hengerűrtartalma legfeljebb 125 cm3 és a teljesítménye nem haladja meg a 11 kW-ot (kisteljesítményű motorkerékpárok);

B1 (Háromkerekű) motoros triciklik és (négykerekű) quadok;

C1 A D kategórián kívül eső gépjárművek, amelyek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 3500 kg-ot, de nem haladja meg a 7500 kg-ot; vagy a C1 alkategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 750 kg-ot;

D1 Azok a gépjárművek, amelyek személyszállításra használatosak és a vezetőn kívül nyolcnál több, de legfeljebb tizenhat ülőhellyel rendelkeznek; vagy a D1 kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege nem haladja meg a 750 kg-ot;

C1E C1 kategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot, de nem haladja meg a gépjármű terheletlen tömegét; és az így összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes tömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot;

D1E D1 alkategóriájú gépjárművek a hozzájuk kapcsolt, nem személyszállításra használt pótkocsival, amelynek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 750 kg-ot, de nem haladja meg a gépjármű terheletlen tömegét, és az így összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes tömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot.

10. Nemzeti jogszabályok bevezethetnek egyéb járműkategóriákat és alkategóriákat, amelyek nem tartoznak a fent felsoroltak közé. Ezek megjelölése ne hasonlítson az Egyezményben szereplő járműkategóriákra és alkategóriákra alkalmazott jelképekhez, és a nyomtatás típusa is lehet más.

11. A járműkategóriákat (alkategóriákat), melyekre a vezetői engedély érvényes, a következő táblázatban szereplő piktogramokkal kell jelölni.

Kategóriajelölés/piktogram

Alkategóriajelölés/piktogram

A

A1

B

B1

C

C1

D

D1

BE

 

 

CE

C1E

DE

D1E

7. FÜGGELÉK

Nemzetközi vezetői engedély

1.    Az engedély egy A/6 (148×105 mm) méretű könyvecske. A borítólapja szürke, a belső lapjai fehérek.

2.    Az első borítólap külső és belső oldala az alábbi, 1. illetőleg 2. számú mintaoldalnak felel meg, azokat az engedélyt kiállító Állam nemzeti nyelvén, vagy nemzeti nyelveinek legalább egyikén kell kinyomtatni. A belső oldalak végén két egymással szemközti oldal a 3. sz. mintának felel meg és ezeket francia nyelven kell kinyomtatni. A belső oldalakon, amelyek e két oldal előtt vannak, több nyelven, köztük kötelezően angolul, spanyolul és oroszul, megismétlik e két oldal közül az elsőt.

3.    Az engedélyen alkalmazott kézzel vagy géppel írott bejegyzéseket latin betűkkel vagy úgynevezett angol kurzív betűkkel kell feltüntetni.

4.    Minden Szerződő Félnek, amely olyan nemzetközi vezetői engedélyt ad ki vagy engedélyezi annak kiadását, amelynek a borító lapja nem angol, nem spanyol, nem francia vagy nem orosz nyelven van nyomtatva, közölnie kell az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárával az alábbi 3. számú minta szövegének ezen a nyelven készített fordítását.

1. számú mintaoldal (az első borítólap külső oldala)

 

........................................................................................................................1

 

Nemzetközi gépjárműforgalom

 

NEMZETKÖZI VEZETŐI ENGEDÉLY

 

Száma ........................................

 

Közúti Közlekedési Egyezmény 1968. november 8.

 

Érvényes: .......................................................-ig2

Kiállította: ............................................................

.......................................................... (hely)

....................................................... (dátum)

 

A nemzeti vezetői engedély száma: ...........................................................

 

 

4

 

…………………………………..3

 

1 Az állam neve és a 3. függelékben meghatározott megkülönböztető jelzése.

2 Nem több mint a kibocsátást követő három év elteltéig vagy a nemzeti vezetői engedély lejártáig, attól függően, hogy a két időpont közül melyik a korábbi.

3 Az engedélyt kiállító hatóság vagy egyesület aláírása.

4 Az engedélyt kiállító hatóság vagy egyesület pecsétje vagy bélyegzője.

2. számú mintaoldal (az első borítólap belső oldala)
(Hatályos 2011. március 28-ig. Lásd: 43. cikk!)

Az engedély nem érvényes a közúti közlekedésben való részvételre

………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………1 területén.

 

Minden más Szerződő Fél területén érvényes. Azok a járműkategóriák, amelyeknek a vezetésére érvényes, a könyvecske végén vannak megjelölve.

 

 

 

2

 

 

 

Az engedély semmiben sem érinti az engedély tulajdonosának azt a kötelezettségét, hogy minden államban, ahol tartózkodik és közlekedik, megtartsa a letelepedésre vagy a foglalkozás gyakorlására vonatkozó törvényeket és rendelkezéseket. Az engedély érvényét veszti egy Államban akkor, ha tulajdonosa ott rendezi be állandó lakóhelyét.

1 Ide annak a Szerződő Félnek a nevét kell írni, ahol az engedély tulajdonosának az állandó lakhelye van.

2 Szerződő Félként megjelölt Államok felsorolására fenntartott hely (tetszőleges).

2. számú mintaoldal (az első borítólap belső oldala)
(Hatályos 2011. március 29-től. Lásd: 43. cikk!)

Az engedély nem érvényes a közúti közlekedésben való részvételre

………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………….1 területén.

 

 

Minden más Szerződő Fél területén érvényes, azzal a feltétellel, hogy a megfelelő nemzeti vezetői engedéllyel együtt mutatják be. A könyvecske végén meg vannak jelölve azok a járműkategóriák, amelyek vezetésére az engedély érvényes.

 

 

2

 

 

 

Ez az engedély érvényét veszti egy másik Szerződő Fél területén, ha tulajdonosának ott lesz állandó lakhelye.

1 Ide annak a Szerződő Félnek a nevét kell írni, ahol az engedély tulajdonosának az állandó lakhelye van.

2 Szerződő Félként megjelölt Államok felsorolására fenntartott hely (tetszőleges).

3. számú mintaoldal (baloldal)
(Hatályos 2011. március 28-ig. Lásd: 43. cikk!)

A VEZETŐRE VONATKOZÓ ADATOK

Vezetéknév:      1.

Utónevek: 1     2.

Születési hely: 2     3.

A születés ideje: 3     4.

Állandó lakás:      5.

JÁRMŰKATEGÓRIÁK, AMELYRE AZ ENGEDÉLY ÉRVÉNYES

Motorkerékpárok

A

Az „A” kategórián kívüli gépjárművek, amelyeknek a megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 3500 kg-ot (7700 fontot) és amelyekben az ülőhelyek száma, a vezető ülésén kívül, nyolcnál nem több.

B

Áruszállításra használt gépjárművek, amelyeknek a megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3500 kg-ot (7700 fontot).

C

Személyek szállítására szolgáló gépjárművek, amelyeknél az ülőhelyek száma a vezetőülésen kívül nyolcnál több.

D

Járműszerelvények, amelyeknél a vontató abba a B, C vagy D kategóriába vagy kategóriákba tartozik, amelyekre a vezető engedélye érvényes, azonban maguk a járműszerelvények nem esnek ebbe a kategóriába vagy kategóriákba.

E

A HASZNÁLATOT KORLÁTOZÓ FELTÉTELEK

1 Ebbe a rovatba az apának vagy a férjnek a neve bejegyezhető.

2 Ha a születési hely nem ismert, semmit nem kell bejegyezni.

3 Amennyiben a születés időpontja nem ismert, az engedély kiadásakor megállapítható megközelítő életkort kell beírni.

4 Az engedélyt kiállító hatóság vagy egyesület pecsétje vagy bélyegzője. Ezt a pecsétet vagy bélyegzőt csak abban az esetben kell az A, B, C, D vagy E kategóriák rovataiban elhelyezni, ha a tulajdonos a szóban forgó kategóriákba tartozó jármű(vek) vezetésére feljogosított.

5 Például „Látást javító szemüveg viselésével”, „Csupán a …………… nyilvántartású jármű vezetésére érvényes”, „A járművet az egyik lábára amputált személy általi vezetéshez szükséges berendezéssel kell felszerelni”.

3. számú mintaoldal (jobboldal)
(Hatályos 2011. március 28-ig. Lásd: 43. cikk!)

1. ………………………………………………………………………………………………………………

2. ………………………………………………………………………………………………………………

3. ………………………………………………………………………………………………………………

4. ………………………………………………………………………………………………………………

5. ………………………………………………………………………………………………………………


A4

 

Fénykép

 


B4


C4


D4

Az engedély tulajdonosának az aláírása6

………………………………………………

E4

KIZÁRÁSOK:

 

Az engedély tulajdonosát megfosztották a vezetés jogától ................................................................................7

területén .........................-ig

8

 

 

.............................................. (hely) ............................................... (dátum)

 

.............................................................................

 

Az engedély tulajdonosát megfosztották a vezetés jogától ...............................................................................7

 

területén .........................-ig

8

 

 

.............................................. (hely) ............................................... (dátum)

 

.............................................................................

 

6 Ennek hiányában a hüvelykujj lenyomata.

7 Az Állam megnevezése.

8 Annak a hatóságnak az aláírása és pecsétje vagy bélyegzője, mely az engedélynek a területén való érvényességét megsemmisítette. Ha a kizárások részére ezen az oldalon fenntartott helyeket már mind felhasználták, a további kizárásokat a hátlapon kell feljegyezni.

3. számú mintaoldal (baloldal)
(Hatályos 2011. március 29-től. Lásd: 43. cikk!)

A JÁRMŰVEZETŐRE VONATKOZÓ ADATOK

Vezetéknév:      1.

Utónév, egyéb nevek:      2.

Születési hely:1     3.

Születési idő:      4.

Állandó lakóhely:2     5.

JÁRMŰKATEGÓRIÁK ÉS ALKATEGÓRIÁK – MEGFELELŐ JELÖLÉSEKKEL –, AMELYEKRE A VEZETŐI ENGEDÉLY ÉRVÉNYES

Kategóriajelölés/piktogram

Alkategóriajelölés/piktogram

A

A1

B

B1

C

C1

D

D1

BE

 

 

CE

C1E

DE

D1E

A HASZNÁLATOT KORLÁTOZÓ FELTÉTELEK3

1 A születési hely helyettesíthető más, a nemzeti jogszabályban meghatározott adatokkal.

2 Akkor kell kitölteni, ha ezt nemzeti jogszabály előírja.

3 Például: „Látást javító szemüveg viselése kötelező”, „Csak a ….. frsz.-ú járművet vezetheti”, „A járművet az egyik lábát elvesztett személy általi vezetéshez szükséges berendezéssel kell felszerelni.”

3. számú mintaoldal (jobboldal)
(Hatályos 2011. március 29-től. Lásd: 43. cikk!)

1.     

2.     

3.     

4.     

5.     

PECSÉT4

PECSÉT4

 

 

 

 

 

 

 

A

A1

 

 


Fénykép
helye

 

B

B1

 

 

 

 

C

C1

 

 

 

 

 

D

D1

 

BE

 

 

 

CE

C1E

 

 

DE

D1E

A tulajdonos aláírása:     

KIZÁRÁSOK:

Az engedély tulajdonosát megfosztották attól a jogától, hogy vezessen

    5 területén     -ig

Kelt:                   

    6

Az engedély tulajdonosát megfosztották attól a jogától, hogy vezessen

    5 területén     -ig

Kelt:                   

    6

4 Az engedélyt kiállító hatóság vagy egyesület pecsétje vagy bélyegzője. Ez a pecsét vagy bélyegző csak abban az esetben helyezendő el a kategóriák vagy alkategóriák rovataiban, ha a tulajdonos a szóban forgó járművek vezetésére fel van jogosítva.

5 Az Állam megnevezése.

6 Annak a hatóságnak az aláírása és pecsétje vagy bélyegzője, amely az engedélynek a területén való érvényességét megsemmisítette. Ha a kizárások részére ezen az oldalon fenntartott helyeket már mind felhasználták, a további kizárásokat a hátlapon kell feljegyezni.

3. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő bejelentést tette:

„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti az Egyezmény 45. cikkének 4. pontja alapján, hogy az általa nyilvántartásba vett – a nemzetközi forgalomban résztvevő – járművek megkülönböztető jelzéséül a H betűt választotta.”

(2) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő fenntartásokat tette:

„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bejelenti,

– hogy az Egyezmény 18. cikkének 3. pontját az Egyezményt kiegészítő európai megállapodásban meghatározott tartalommal tekinti magára nézve kötelezőnek;

– az Egyezmény 54. cikkének 1. pontja alapján, hogy az Egyezmény 52. cikkének a rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek.”

(3) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyezmény megerősítése alkalmából a következő nyilatkozatot tette:

„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti, hogy az Egyezmény 45. cikkének a rendelkezései ellentétben állnak az államok szuverén egyenlőségének általánosan elismert elvével, amelynek értelmében az ilyen nemzetközi okmányoknak nyitva kell állniok minden érdekelt állam részvételére, mindenféle megkülönböztetés nélkül.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kijelenti továbbá, hogy az Egyezmény 46. ikkének a rendelkezései ellentétben állnak az Egyesült Nemzetek közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségét elismerő határozatával (1960. évi december hó 14. napján kelt 1514/XV. határozat).”

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1977. évi május hó 21. napjától kell alkalmazni.

(2)3 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter és a közlekedésrendészetért felelős miniszter gondoskodik.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!