40/1999. (X. 8.) OM rendelet

1. § (1) Az Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) önálló, belső szervezeti egységeként létrehozom az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatalát (a továbbiakban: hivatal). A hivatal a gyermeket, a tanulót, a hallgatót, a kutatót, a pedagógust, az oktatót, a szülőt, valamint azok közösségeit megillető, oktatással kapcsolatos állampolgári jogok érvényesülésének elősegítésében működik közre.

(2) A hivatalt az oktatási jogok miniszteri biztosa (a továbbiakban: oktatási jogok biztosa) vezeti. A hivatalt megillető jogosítványokat az oktatási jogok biztosa gyakorolja.

(3) Az oktatási jogok biztosa megbízatásának tartama alatt jogosult a miniszteri biztos cím használatára.

(4) Az oktatási jogok biztosát az oktatási miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki és menti fel, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az oktatási jogok biztosa működése során a minisztérium szervezetében kizárólag a miniszternek tartozik felelősséggel.

(5) A hivatal munkatársait az oktatási miniszter nevezi ki és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.

(6) A hivatal működését, szervezeti felépítését, belső és külső kapcsolatrendszerét a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata és a hivatal ügyrendje határozza meg. A hivatal ügyrendjét az oktatási jogok biztosa készíti elő és a miniszter hagyja jóvá.

(7) A hivatal éves költségvetése a minisztérium igazgatási költségvetésén belül, elkülönítetten kerül megállapításra.

2. § (1) Az oktatási jogok biztosa nem folytathat eljárást olyan ügyben, amelynek intézésében kinevezését megelőzően maga is részt vett.

(2) Az oktatási jogok biztosa köteles az (1) bekezdésben meghatározott körülményt haladéktalanul írásban jelezni a miniszternek.

3. § Az oktatási jogok biztosa eljárásának tárgya lehet olyan egyedi ügyben hozott határozat vagy intézkedés, valamint határozat (intézkedés) elmulasztása, amely az Alkotmány 70/F., illetve 70/G. §-aiban, továbbá a Kt.-ben, az Ftv.-ben, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXV. törvényben a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus, a hallgató, a kutató, illetve az oktató számára biztosított jogokat (a továbbiakban: védett jogok) sérti, vagy a sérelem közvetlen veszélyét idézi elő. Azonos védelemben részesülnek a gyermekek, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, a hallgatók, a kutatók és az oktatók közössége számára törvényben biztosított jogok is.

4. § (1) Kérelemre induló eljárás a közigazgatási eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kezdeményezhető. Ha közigazgatási jogorvoslati lehetőséget jogszabály nem biztosít, a sérelmezett jogerős határozat vagy intézkedés meghozatalától számított egy éven belül kezdeményezhető eljárás.

(2) Határidő nélkül benyújtható a jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközével kapcsolatban a kérelem.

(3) Hivatalból eljárás határidő nélkül indítható.

5. § (1) Az oktatási jogok biztosa eljárására az e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Egyedi ügyben – írásbeli beadvánnyal – az oktatási jogok biztosához fordulhat a gyermek, a tanuló, annak szülője, a pedagógus, valamint a hallgató, a kutató, az oktató, valamint azok közössége (a továbbiakban: kérelmező), ha megítélése szerint védett jogait sérelem érte, vagy azokra nézve sérelem közvetlen veszélye áll fenn (kérelemre induló eljárás). A kérelemre induló eljárás a beadványnak az oktatási jogok biztosához történő megérkezésével kezdődik.

(3) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy helyett és nevében törvényes képviselője is jogosult az oktatási jogok biztosához fordulni.

(4) Az oktatási jogok biztosához a jogosult abban az esetben fordulhat, ha a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket – a bírósági eljárás kivételével – kimerítette.

(5) Az oktatási jogok biztosa a kérelmező személyi adatait – ellenkező kérelem hiányában – az 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelően kezeli. Erre a tényre a kérelmező figyelmét fel kell hívni.

(6) A hiányos beadványt az oktatási jogok biztosa hiánypótlásra – határidő megjelölésével – visszaadhatja.

(7) Az oktatási jogok biztosához benyújtott kérelme miatt senkit sem érhet hátrány. A kérelmezőt a közérdekű bejelentővel azonos védelem illeti meg.

6. § (1) Az oktatási jogok biztosa a beadványt köteles megvizsgálni.

(2) Az oktatási jogok biztosa érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a beadványt, illetve az eljárást megszünteti, ha

(3) Az oktatási jogok biztosa a kérelmet elutasíthatja, ha az abban szereplő jogsérelem, illetőleg annak közvetlen veszélye csekély jelentőségű.

(4) Ha az ügy e rendelet alapján nem tartozik az oktatási jogok biztosa hatáskörébe, erről a kérelmezőt értesíti. Az értesítés tartalmazza az ügyben hatáskörrel rendelkező szervet.

(5) Az oktatási jogok biztosa a beadvány elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetéséről – annak indokolásával – a döntés meghozatalától számított 30 napon belül a kérelmezőt értesíti.

7. § (1) Az oktatási jogok biztosa azt a beadványt, amelyet a 6. § (2) bekezdése szerint nem utasított el, a kérelmezővel, illetve a döntéshozó vagy a döntéshozatalt elmulasztó intézménnyel, jogi, illetve természetes személlyel (a továbbiakban: intézmény) egyezteti (egyeztetési eljárás).

(2) Az egyeztetési eljárásban a beadványt – határidő jelölésével – nyilatkozattételre elküldi az intézménynek, továbbá a kérelmezőt és az intézményt írásban felhívja álláspontjaik közelítésére és a kérdés rendezésére.

(3) A kérelmező és az intézmény írásban közölt nyilatkozata, illetve válasza alapján – indokolt esetben – az oktatási jogok biztosa személyes egyeztetésre hívja a kérelmezőt és az intézményt, továbbá a megoldásra javaslatot tesz.

(4) Amennyiben az ügyben a védett jogok tiszteletben tartásával megegyezés születik, az oktatási jogok biztosa erről jelentést készít, amelyet az érdekeltek részére megküld. A megegyezésről szóló jelentésben szereplő személyes adatokat a 5. § (5) bekezdése szerint kell kezelni.

(5) A beadvány alapjául szolgáló tényeket a kérelmezőnek, nyilatkozatának alapját jelentő tényeket az intézménynek kell bizonyítania.

(6) A kérelmező és az intézmény közötti megegyezés hiányában, az oktatási jogok biztosa az egyeztetési eljárás eredményét jelentésben rögzíti, és a (7)–(8) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.

(7) Amennyiben az intézmény a rendelkezésre álló adatok szerint a védett jogokkal kapcsolatos sérelmet saját hatáskörében nem szünteti meg, az oktatási jogok biztosa kezdeményezi (a továbbiakban: kezdeményezés) az intézmény vezetőjénél a jogsérelem, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetését. A kezdeményezés rövid úton (távbeszélőn, faxon, számítógépes hálózat útján) is történhet, ez esetben a kezdeményezés időpontját, módját és tartalmát az ügyiraton – megfelelő határidővel – rögzíteni kell.

(8) Ha az oktatási jogok biztosa megítélése szerint a kezdeményezés nem vezetett, vagy ésszerűtlenül hosszú idő múlva vezetne eredményre, illetve a kezdeményezés feltételei hiányoznak, az oktatási jogok biztosa a jogsérelem, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetése céljából ajánlást tesz (a továbbiakban: ajánlás) az intézménynek, továbbá az intézmény törvényességi felügyeletét, illetve irányítását ellátó (a továbbiakban: felettes szerv) szervnek.

(9) Az intézmény, illetve a felettes szerv nyilatkozatáról, továbbá a kezdeményezésre, illetve az ajánlásra vonatkozó állásfoglalásáról és a megtett intézkedésről a kezdeményezés, illetve az ajánlás közlésétől számított 30 napon belül értesíti az oktatási jogok biztosát.

(10) Az oktatási jogok biztosa kezdeményezését, valamint ajánlását visszavonhatja, módosíthatja, illetve új kezdeményezést vagy ajánlást fogalmazhat meg.

(11) Az oktatási jogok biztosa a kezdeményezés, illetve az ajánlás eredményéről zárójelentést készít.

8. § (1) Amennyiben az oktatási jogok biztosa megállapítja, hogy a védett jogok sérelme, illetve annak közvetlen veszélye a jogi szabályozás vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze rendelkezése hiányosságaira vezethető vissza, a jogsérelem elkerülése, illetve megszüntetése érdekében az oktatási miniszternek javaslatot tesz (a továbbiakban: javaslat) a jogszabály (az állami irányítás egyéb jogi eszköze) kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.

(2) A központi államigazgatási szerv, illetve országos hatáskörű szerv eljárásában hozott határozat esetében az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

9. § (1) Az oktatási jogok biztosa a hivatal részéről eljáró személy észlelése, bejelentés vagy megkeresés alapján a miniszternek javaslatot tesz a Kt. 93. §-ának (2), (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott és 107. §-ának (8) bekezdésében, valamint az Ftv.-ben felsorolt intézkedések megtételére (hivatalból induló eljárás).

(2) A hivatalból induló eljárás feltétele, hogy a jogszabály (állami irányítás egyéb jogi eszköze), illetve az intézmény döntése, intézkedése, mulasztása súlyos, vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő jogsérelmet okozzon, vagy annak közvetlen veszélyét idézze elő.

(3) Az oktatási jogok biztosa a tudomására jutott jogsértéssel kapcsolatban az eljárásra jogosult hatóságot megkeresi, bejelentést, illetve feljelentést tesz.

(4) A hivatalból indult eljárás során a 7. § (7)–(11) bekezdései, valamint a 8. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(5) Az oktatási jogok biztosa e §-ban meghatározott eljárását éves munkaterv, illetve eseti döntés alapján végzi. Munkatervét az Oktatási Közlönyben teszi közzé.

10. § (1) Az oktatási jogok biztosa a kérelemre vagy hivatalból lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a kezdeményezések és ajánlások eredményességéről, jelentéseiről, javaslatairól, zárójelentéseiről és jogi állásfoglalásairól éves beszámolót készít az oktatási miniszternek. Az éves beszámolót az oktatási miniszter a tárgyévet követő naptári év első negyedévének végéig az Oktatási Közlönyben teszi közzé.

(2) Az éves beszámoló a kérelmező, valamint az ügyben érintett más természetes személy személyes adatait kizárólag azok kifejezett hozzájárulása esetén tartalmazhatja.

11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Az oktatási jogok biztosa kizárólag olyan ügyekben indíthat hivatalból eljárást, amelyekben a jogorvoslati eljárás jogerős befejezésére e rendelet hatálybalépése után kerül sor. Egyéb esetekben e rendelet hatálybalépését megelőzően egy éven belül keletkezett jogsérelem esetén indítható eljárás.