nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet
a vízkészletjárulék kiszámításáról
2016-10-01
2017-08-30
13
Jogszabály

43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet

a vízkészletjárulék kiszámításáról

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. és 67. §-aiban, valamint a Kvt. 10. számú mellékletének 18–21. pontjaiban foglaltak alapján – figyelemmel az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 120. §-a (7) bekezdésének c) és d) pontjában kapott felhatalmazásra – a következőket rendelem el:

1. § (1)1 A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) előírt vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) fizetésére (köteles vagy) kötelezett vízhasználók és üzemi fogyasztók – a vízhasználatra és az alapjárulékra alapozott – fizetési kötelezettségük mértékét az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámok figyelembevételével állapítják meg.

(2) A szorzószámok alkalmazásához szükséges fogalmak meghatározását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

2. § (1)2 Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, de engedély nélkül gyakorolt vízhasználat esetén a Vgtv. 15/B. § (2) bekezdése szerinti VKJ kiszámításának alapjául szolgáló vízmennyiséget, a vízhasználat időtartamát, valamint a szorzószámokat – legfeljebb az eljárás megindítását megelőző tárgyévre – a vízhasználat helye szerint illetékes vízügyi hatóság (a továbbiakban: vízügyi hatóság) állapítja meg.

(2)3 A vízügyi hatóság az engedély nélkül gyakorolt vízhasználatról az engedély nélkül gyakorolt tevékenység megszüntetéséről, a vízilétesítmény elbontásáról rendelkező határozatban, illetve fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, legkésőbb a fennmaradást engedélyező határozatban rögzíti a VKJ kiszámításának alapjául szolgáló, és az (1) bekezdés szerinti adatokat.

3. §4 A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó kérelmére külön jogszabály5 alapján a vízügyi hatóság határozata szerint szüneteltetett vízhasználat esetén a szüneteltetésről szóló határozatot megelőzően engedélyezett vízmennyiség 60%-át kell vízigénybevételnek tekinteni.

4. §6 A VKJ fizetési kötelezettség kiszámításánál a létesítési engedélyben szereplő vízhasználati cél és az igénybe venni tervezett vízkészletnek megfelelő „g” szorzószám, valamint a víztest túlterhelésre vonatkozó „t” szorzószám figyelembevételével a vízjogi létesítési engedélyben lekötött – az engedélyben vízigényként megjelölt – vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni.

5. § (1) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén a mérés tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:

a)7 a vízmennyiséget vízkivételi létesítményenként folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel vagy akkreditált kalibráló laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel, felszíni vizek esetén kalibrált vízállásmérővel vagy kalibrált vízhozam-mérővel kell megállapítani; több vízbeszerzési létesítményt csak akkor lehet összevontan mérni, ha a vízkészlet jellege és a vízminőségi kategória azonos;

b)8 felszín alatti vízhasználat esetén a vízmérőt és a kútvízmérőt mindig a kútfejnél, kivételes esetben – ha ez technikailag megoldhatatlan (szivornyás vízkivétel vagy termálvízhasználat esetén) – az elosztóvezeték előtt kell elhelyezni;

c) vízerőműnél a vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni;

d) felszíni vízhasználatnál, ahol az öntözővíz-szolgáltatás vízszolgáltatóval kötött szerződésen alapul, és a vízkivételt a szolgáltató méri, a szolgáltató által elszámolt vízmennyiséget kell alapul venni a vízhasználó tényleges vízigénybevételének megállapításánál és ezt a vízmennyiséget mértnek kell tekinteni;

e)9 a vízmérő, a kútvízmérő és vízhozammérő állását havonta a hónap első munkanapján, a vízállásmérő állását minden munkanapon le kell olvasni, és a leolvasott értékeket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni;

f)10 ha a mérőeszköz meghibásodik és a vízhasználó az a) pont szerinti mérésről 30 – kisfogyasztók és időszakos vízhasználók esetén 90 – napon belül nem gondoskodik, az adott elszámolási időszakot nem mértnek kell tekinteni és a megelőző naptári év azonos időszakában mért vízmennyiség, ennek hiányában a (2) bekezdés szerinti számítással kell a vízmennyiséget megállapítani;

g)11 a VKJ kiszámításánál a rendelet 2. §-ában leírt esetben a vízügyi hatóság által megállapított vízmennyiség mért vízmennyiségnek minősül;

h)12 a vízilétesítmény kezelője, illetve az üzemeltető köteles gondoskodni az a) pontban részletezett mérőeszköz alkalmazásáról, szakszerű üzemeltetéséről, karbantartásáról és a mért adatok nyilvántartásáról;

i)13 az öntözési, rizstermelési és halgazdálkodási célú vízhasználat esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon megállapított vízmennyiség mértnek minősül.

(1a)14 A mérőeszközök meghibásodását vagy cseréjét a vízhasználó a területileg illetékes vízügyi hatóságnak nyolc napon belül köteles bejelenteni. A bejelentésben hitelt érdemlő módon igazolni kell, hogy a beépített mérőeszköz az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak eleget tesz. Ha az engedélyes ezt elmulasztja, az a vízjogi engedélytől eltérő üzemeltetésnek minősül.

(2) A VKJ számítás alapjául szolgáló vízmennyiség esetén vízmennyiség-mérő hiányában a vízmennyiség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) mérőeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni;

b)15 az a) pont szerinti végzett vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a számított vízhasználatra érvényes (m=2) szorzószámot kell alkalmazni.

(3)16 Nem kell alkalmazni a (2) bekezdés b) pontja szerinti szorzószámot, amennyiben a felszíni vízkivétel egynél több kalibrált mérőeszköz után történik. E tényt a mezőgazdasági vízszolgáltató igazolja.

6. §17 (1) Tekintettel a Vgtv. 15. § (7) bekezdésében és 15/C. § (1a) bekezdésében előírtakra, valamint arra, hogy a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség nem akadályozhatja a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések elérése érdekében tett megelőző vagy helyreállító intézkedések finanszírozását, a vízkészletjárulék kiszámításához

a) a földrajzi jellemzők tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vízkészlet-jelleget,

b) a környezeti hatás tekintetében az 1. mellékletben meghatározott osztály-, illetve kategória-besorolásokat,

c) a gazdasági és szociális hatások tekintetében az 1. mellékletben meghatározott vízhasználat jellegéhez rendelt „g” szorzószámot

kell figyelembe venni.

(2) A Vgtv. 15/C. § (1a) bekezdésében szereplő éghajlati jellemzők tekintetében a Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszaknak a Hivatalos Értesítőben közzétett kezdete előtt 14 napon belül történt vízkivételekhez kapcsolódó vízkészletjárulék összegét a vízhasználó kérésére 20%-kal csökkenteni kell. E kedvezményt a vízhasználó abban az esetben igényelheti, ha a kivett víz mennyiségének meghatározását oly módon vezeti, hogy abból az ezen időszakban történő vízkivétel mennyisége egyértelműen megállapítható.

(3) A Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése szerinti tartósan vízhiányos időszak kezdőnapja és végnapja között mért, vagy számított felhasznált vízmennyiséget a vízkészletjárulék adatszolgáltatásban fel kell tüntetni.

(4) A (2) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére irányuló kérelmet, valamint a kedvezményes időszakban kivett víz napi mennyiségét feltüntető, vízhasználó által aláírt dokumentumot a vízkészletjárulék adatszolgáltatáshoz mellékelni kell.

6/A. §18 Ha a vízhasználó több vízbeszerzési létesítménnyel rendelkezik, akkor a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mennyiséget sorrendben mindig a legalacsonyabb „g” szorzószámmal rendelkező vízbeszerzési létesítményre kell először figyelembe venni addig, amíg a vízhasználó a mentességet ki nem meríti.

7. §19 Az 1. melléklet 1. pont e) alpontjának „g” szorzószámot tartalmazó táblázata üresen hagyott mezőinél – tekintettel a 2. számú mellékletben meghatározott fogalmakra is – a gazdasági célú egyéb vízhasználatokra vonatkozó „g” szorzószámot kell alkalmazni.

8. §20

8/A. §21 Nem kell alkalmazni az 1. melléklet 1. pont db) alpontjában meghatározott „t” szorzószámot a műszaki paraméterekkel bizonyított, víztakarékossági célú fejlesztések esetén, az erre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély módosításának jogerőre emelkedésétől számított 3 éven át.

9. § (1)22 Ha a vízhasználó az általa kitermelt (kivett) vizet – a vízügyi hatóság engedélyével – részben más felhasználónak adja át, a VKJ-t az átvevő vízfelhasználásának jellegére figyelemmel az átadó fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett vízmennyiség átadására és átvételére a Vgtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vízjogi csatlakozás, valamint a külön jogszabály23 rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az átadott víz után fizetett VKJ összegét – ha a felek másképpen nem állapodtak meg – az átadó teljes mértékben átháríthatja az átvevőre vagy követelheti a járulék összegének megtérítését.

9/A. §24 Az öntözési, valamint a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználónak nem kell alapjárulékot fizetni a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mértékig akkor sem,

a) ha a tényleges vízhasználat a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget túllépte, vagy

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget nem vette igénybe.

9/B. §25 Ha az öntözési, valamint a halgazdasági és rizstermelési célú vízhasználó a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés m), illetve n) pontja alapján termel ki vizet, akkor az így kitermelt víz mennyiségét a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában megadott mérték meghatározása során nem kell figyelembe venni.

10. § (1)26 A vízhasználónak a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiséggel összefüggő VKJ-t a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig kell befizetni.

(2)27 A kiszámított VKJ-t, késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot a fizetési kötelezettség keletkezésének helye szerint illetékes vízügyi hatóság által kezelt – a Magyar Államkincstárnál vezetett – e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott számlára kell befizetni.

(3)28

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a 2000. évet érintő VKJ fizetési kötelezettség megállapításától kezdődően kell alkalmazni.

(2)–(3)29

11/A. §30 E rendeletnek a hatékony víz-árpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2016. (VIII. 2.) BM rendelettel megállapított 4. §-át, 6. és 6/A. §-át, 7. §-át, 8/A. §-át, 9/A. és 9/B. §-át, valamint 1. és 2. mellékletét a 2017. évet érintő vízkészletjárulék fizetési kötelezettség teljesítésénél, nyilatkozattételnél és adatszolgáltatásnál kell először alkalmazni.

11/B. §31 Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez32

A vízkészletjárulék mértéke

    1.    A VKJ kiszámításának szabálya: VKJ = „V” (m3) X „A” (Ft/m3) X „m” X „t” X „g”.

a)    A „V” a vízhasználó által igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség.

b)    Az „A” alapjárulék mértékét a Vgtv. határozza meg.

c)    Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám „m” értéke:

ca)    mért vízhasználat esetében: 1,0,

cb)    számított vízhasználat esetében: 2,0.

d)    A „t” víztest-túlterhelési szorzó a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestek állapot minősítésére vonatkozó szorzószám, amelynek értéke:

da)    felszíni vízkivételnél a jó, vagy annál magasabb állapot vagy potenciál minősítéssel, valamint a jónál rosszabb állapotú, potenciálú – de nem mennyiségi okokra visszavezethető – minősítéssel rendelkező víztestek, vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból jó minősítéssel rendelkező víztestek esetében: 1,0.

db)    felszíni vízkivételnél a mennyiségi okokra visszavezethetően a jónál rosszabb állapotú vagy potenciálú felszíni víztestek vízgyűjtője esetében, felszín alatti vízkivételnél mennyiségi szempontból a gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében – a dc) alpont kivételével –: 1,2.

dc)    felszín alatti vízkivételnél a mennyiségi szempontból gyenge állapotú és a „jó, de gyenge kockázata” minősítés esetében a partiszűrésű vízkészletből történő vízhasználatok esetében: 1,0.

e)    Az alapjárulékot a vízhasználat és a vízkészlet jellegétől függően a „g” szorzószám módosítja. A „g” szorzószám értékei a következők:

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

1.

Vízkészlet jellege

Vízhasználat jellege

2.

gyó-
gyá-
szati célú

közcélú

öko-
lógiai

Gazdasági célú

3.

ivóvíz

ön-
tözés

halgaz-
dálko-
dás és
rizs- terme-
lés

állat-
tartó telep

ener-
getika

meg-
újuló energia célú

víz-
erőmű

fürdő

egyéb

4.

Felszín alatti víz

gyógyvíz

minősített

1,0

5,0

 

5,0

 

 

 

 

 

 

5,0

10,0

5.

termálvíz

>vagy= 30 °C

1,0

1,0

 

3,0

 

5,0

 

 

2,0

 

3,0

7,5

6.

karszt- és hasadékvíz

I. oszt.

1,5

1,2

1,2

3,0

5,0

5,0

4,0

 

2,0

 

3,0

6,0

7.

II. oszt.

1,0

1,0

1,0

2,0

4,0

4,0

3,0

 

2,0

 

2,0

5,0

8.

III. oszt.

0,5

0,5

0,5

1,0

3,0

3,0

2,0

 

2,0

 

1,0

4,0

9.

rétegvíz

I. oszt.

1,5

1,0

1,0

3,0

3,8

3,8

3,5

 

1,5

 

3,0

5,0

10.

II. oszt.

1,0

0,8

0,8

2,0

2,5

2,5

2,0

 

1,5

 

2,0

4,0

11.

III. oszt.

0,5

0,5

0,5

1,0

1,5

1,5

1,0

 

1,5

 

1,0

2,0

12.

partiszűrésű víz

I. oszt.

1,5

1,0

0,4

3,0

3,5

3,5

3,5

 

0,2

 

3,0

4,0

13.

II. oszt.

1,0

0,8

0,4

2,0

1,3

1,3

2,0

 

0,2

 

2,0

3,0

14.

III. oszt.

0,5

0,5

0,4

1,0

1,0

1,0

1,0

 

0,2

 

1,0

1,0

15.

talajvíz

I. oszt.

1,0

1,0

0,5

1,5

2,0

2,0

1,5

 

0,5

 

1,5

3,0

16.

II. oszt.

0,5

0,7

0,5

1,1

1,5

1,5

1,1

 

0.5

 

1,1

2,0

17.

III. oszt.

0,5

0,5

0,5

1,0

1,0

1,0

1,0

 

0,5

 

1,0

1,5

18.

Felszíni víz

I. kat.

 

0,6

0,0

1,0

0,1

0,02

0,1

0,4

0,1

0,001

1,0

1,0

19.

II. kat.

 

0,7

0,0

1,1

0,2

0,04

0,2

0,4

0,1

0,001

1,1

2,0

20.

III. kat.

 

0,8

0,0

1,2

0,3

0,06

0,3

0,4

0,1

0,001

1,2

2,5

21.

IV. kat.

 

0,3

0,0

0,5

0,05

0,01

0,1

0,2

0,1

0,001

0,5

1,0

    2.    A felszín alatti vizek osztályba sorolása az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletnek megfelelően:

 

A

B

1.

I. oszt.

A vízkivételi helyen a víz minősége az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeknek megfelel.

2.

II. oszt.

A vízkivételi helyen a víz minősége kifogásolt minőségű ivóvíznek felel meg és üzemszerű kezeléssel, gazdaságosan ivóvíz minőségűre tisztítható.

3.

III. oszt.

A vízkivételi helyen a víz minősége az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeknek nem felel meg és üzemszerűen, gazdaságosan ivóvíz minőségűre nem tisztítható.

    3.    Magyarország felszíni vizeinek jegyzéke a vízkészletjárulék kiszabásának alapjául szolgáló kategóriák megjelölésével (a vízfolyások és állóvizek kategóriába sorolása a vízfolyásszakasz, illetve állóvíz hasznosítható természetes vízkészletének mennyiségére és a víz minőségére való tekintettel történt):

3.1.    Természetes vizek

 

A

B

1.

Kategória

Vízfolyás

2.

I.

Bodrog

3.

I.

Dráva

4.

I.

Duna

5.

I.

Hármas-Körös

6.

I.

Hernád

7.

I.

Lapincs

8.

I.

Maros

9.

I.

Mosoni-Duna a Rába betorkolása alatt

10.

I.

Mura

11.

I.

Rába

12.

I.

Sajó a Bódva betorkolása alatt

13.

I.

Sebes-Körös

14.

I.

Szamos

15.

I.

Tisza

16.

I.

Tisza-tó

17.

I.

Balaton

18.

I.

Keleti-főcsatorna

19.

I.

Hortobágy-Berettyó

20.

I.

Szarvas-Békésszentandrási-holtág

21.

II.

Berettyó

22.

II.

Bódva a Jósva-patak betorkolása alatt

23.

II.

Fehér-Körös

24.

II.

Fekete-Körös

25.

II.

Ipoly

26.

II.

Kettős-Körös

27.

II.

Kraszna

28.

II.

Lajta

29.

II.

Marcal a Torna-patak betorkolása alatt

30.

II.

Mosoni-Duna a Lajta és a Rába betorkolása között

31.

II.

Nádor-csatorna (Sárvíz)

32.

II.

Sajó a Bódva betorkolása felett

33.

II.

Sió a Nádor-csatorna betorkolása alatt

34.

II.

Túr a sonkádi osztómű felett

35.

II.

Zagyva a Tarna betorkolása alatt

36.

II.

Zala a Sárvíz-patak betorkolása alatt

37.

II.

Fertő tó

38.

II.

Velencei-tó

39.

II.

Almás-patak a Basali-árok betorkolása alatt

40.

II.

Bán-patak a Csodró-patak betorkolása alatt

41.

II.

Baranya-csatorna a Gödrei-vízfolyás betorkolása alatt

42.

II.

Batár-patak

43.

II.

Bódva a Jósva-patak betorkolása felett

44.

II.

Cuha (Bakony-ér) a Nyéki-ér betorkolása alatt

45.

II.

Cserta-patak a Berek-patak betorkolása alatt

46.

II.

Dombó-csatorna Tekeres-berki-patakbetorkolása alatt

47.

II.

Rima és Eger-patak a Villói-patak betorkolása alatt

48.

II.

Eger-víz a Vázsonyi-séd betorkolása alatt

49.

II.

Egyesített-övcsatorna

50.

II.

Fekete-víz (Dráva-vízgyűjtő)

51.

II.

Fényes-patak

52.

II.

Gaja-patak Bakonynána alatt

53.

II.

Galga-patak az Egres-patak betorkolása alatt

54.

II.

Egyesült-Gyöngyös és Gyöngyös a Keleti-ág betorkolása alatt

55.

II.

Gyöngyös-műcsatorna és Gyöngyös-patak a Szerdahelyi-patak betorkolása alatt

56.

II.

Hanság-főcsatorna az Ikva betorkolása alatt

57.

II.

Hejő-patak a Malomcsatorna kitorkolása alatt

58.

II.

Hejő–Szarda-övcsatorna

59.

II.

Hévíz-folyás

60.

II.

Ikva a Kardos-ér betorkolása alatt

61.

II.

Jósva-patak

62.

II.

Kapos a Füredi-árok betorkolása alatt

63.

II.

Karasica a Vasas-Belvárdi-vízfolyás betorkolása alatt

64.

II.

Kerka

65.

II.

Koppány-patak a Bedegkéri-árok betorkolása alatt

66.

II.

Lábodi-Rinya a Görgetegi-Rinya betorkolása alatt

67.

II.

Lendva

68.

II.

Lesence-patak a Németfalusi-árok betorkolása alatt

69.

II.

Lónyay-főcsatorna az Érpataki-főfolyás betorkolása alatt

70.

II.

Marcal a Hajagos- és Gerence-patakok betorkolása között

71.

II.

Mezőlaki-(Kis)-séd a Pápai-Bakonyér betorkolása alatt

72.

II.

Mór-Bodajki-vízfolyás a Sövénykúti-vízfolyás betorkolása alatt

73.

II.

Nyugati-övcsatorna a Koroknai-vízfolyás betorkolása alatt

74.

II.

Okor-Bükkösdi-víz az Okorköz-csatorna betorkolása alatt

75.

II.

Páhoki-övcsatorna

76.

II.

Pápai-Bakonyér Bakonyjákó alatt

77.

II.

Pécsi-víz a Bicsérdi-patak betorkolása alatt

78.

II.

Pinka

79.

II.

Principális-csatorna a Bakónaki-patak betorkolása alatt

80.

II.

Rábca

81.

II.

Répce

82.

II.

Fekete-árok és Babócsai-Rinya a Taranyi-Rinya betorkolása alatt

83.

II.

Ronyva-patak a Bózsva-patak betorkolása alatt

84.

II.

Sió a Kis-Koppány és a Nádor-csatorna betorkolása között

85.

II.

Sorok-Perint a Jáki-Sorok betorkolása alatt

86.

II.

Strém

87.

II.

Szinva-patak a Tatár-árok betorkolása alatt

88.

II.

Takta-övcsatorna

89.

II.

Tapolca-patak (Balaton-vízgyűjtő)

90.

II.

Taranyi-Rinya a Kivadári-határág betorkolása alatt

91.

II.

Tarna a Parádi-Tarna betorkolása alatt

92.

II.

Torna-patak a Csigere-patak betorkolása alatt

93.

II.

Veszprémi-Séd a Cinca-patak betorkolása alatt

94.

II.

Völgységi-patak a Hidasi-patak betorkolása alatt

95.

II.

Zagyva a Kövicses-patak és a Tarna betorkolása között

96.

II.

Zala a Szélvíz és a Sárvíz-patak betorkolása között

97.

II.

Zala-Somogyi-határárok a Nemesdédi-patak betorkolása alatt

98.

II.

Ráckevei-Soroksári-Duna

99.

II.

Dunavölgyi-főcsatorna

3.2.    A fenti táblázatban fel nem sorolt természetes vízfolyások a III. kategóriába sorolandóak, kivéve az öntözőrendszerek öntöző- és kettős működésű csatornáit, amelyek kategóriája az adott öntözőrendszer vízbázisát képező vízfolyás kategóriájával egyezik meg.

3.3.    Öntözőrendszerek

 

A

B

C

 

Kategória

Öntözőrendszer

Működési területével érintett vízügyi igazgatóság

1.

I.

Szigetközi mentett oldali öntöző és vízpótló rendszer

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

2.

I.

Mosoni-Duna öntöző és vízpótló rendszer

3.

I.

Kis-Rába öntöző és vízpótló rendszer

4.

III.

Által-ér öntöző és vízpótló rendszer

5.

II.

DTCS-DVCS (észak)

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

6.

II.

Kiskunsági-főcsatorna és DVCS hatásterülete

Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

7.

II.

Ferenc-csatorna szórvány

8.

II.

Margitta-szigeti öntözőrendszer

9.

III.

Lónyay öntözőrendszer (Érpataki-főfolyás 0–25,5 fkm; Kállay-főfolyás a Harangodi tározó alatt; Máriapócsi-főfolyás a Leveleki tározó alatt; Vajai-főfolyás a Vajai tározó alatt; Lónyay-főcsatorna 20,0–44,146 fkm)

Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

10.

II.

Öreg-Túr rendszer

11.

II.

Belfő-csatorna öntözőrendszer

12.

III.

Szamossályi tározó rendszer

13.

III.

Tunyogmatolcsi-Holt-Szamos rendszer

14.

I.

Hernád-völgyi öntözőrendszer

Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság

15.

I.

Taktaközi öntözőrendszer

16.

II.

Laskó-völgyi öntözőrendszerek

17.

II.

Gyöngyös-Nagyrédei öntözőrendszer

18.

III.

Eger-völgyi öntözőrendszer

19.

III.

Berettyó közvetlen

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

20.

II.

Tiszafüredi öntözőrendszer

21.

I.

Tiszalöki öntözőrendszer

22.

II.

Berettyó-Sebes-Körös köze

23.

II.

Tisza szórvány

24.

II.

Sebes-Körös jobb parti öntözőrendszer

25.

II.

Gástyási vízellátó rendszer

Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

26.

II.

Tiszafüredi vízellátó rendszer

27.

I.

Nagykunsági vízellátó rendszer

28.

II.

Tiszavárkonyi I. vízellátó rendszer

29.

I.

Jászsági vízellátó rendszer

30.

III.

Malomfok-Inándi öntözőrendszer

Kőrös-vidéki Vízügyi Igazgatóság

31.

II.

Biharugrai öntözőrendszer

32.

III.

Kettős-Körös szórvány öntözőrendszer

33.

II.

Horgai öntözőrendszer

34.

II.

Szarvas-Kákai öntözőrendszer

35.

II.

Körösladányi öntözőrendszer

36.

III.

NK-XIV öntözőrendszer

37.

II.

Félhalmi öntözőrendszer

38.

II.

Décs-Fazekaszugi öntözőrendszer

39.

II.

Sebes-Körös szórvány öntözőrendszer

40.

II.

Hármas-Körös szórvány öntözőrendszer

41.

II.

Élővíz-csatorna öntözőrendszer

42.

I.

Szarvasi Holtág közvetlen öntözőrendszer

43.

II.

Dögösi öntözőfürt

44.

I.

Hortobágy-Berettyó szórvány

45.

III.

Berettyó szórvány

46.

II.

Algyői öntözőrendszer

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

47.

II.

Apátfalva-Mezőhegyesi öntözőrendszer

48.

II.

Atkai öntözőrendszer

49.

II.

Csanyteleki öntözőrendszer

50.

II.

Dongéri öntözőrendszer

51.

II.

Gyálai öntözőrendszer

52.

II.

Hódmezővásárhelyi öntözőrendszer

53.

II.

Kákási öntözőrendszer

54.

II.

Kurcai öntözőrendszer

55.

II.

Maros balparti öntözőrendszer

56.

II.

Maros jobb parti öntözőrendszer

57.

II.

Mindszent-Székkutasi öntözőrendszer

58.

II.

Nagytőkei öntözőrendszer

59.

II.

Szarvas-Kákai öntözőrendszer

60.

II.

Tisza-kisvízfolyás öntözőrendszer

61.

II.

Szárazér-Élővizi 1. öntözőrendszer

62.

II.

Szárazér-Élővizi 2. öntözőrendszer

63.

II.

Vidre-éri öntözőrendszer

3.4.    A IV. kategória: A vízkivételi helyen a víz minősége egy vagy több paraméter tekintetében meghaladja a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet (a továbbiakban: 10/2010. VM rendelet) 1. mellékletében közölt, az elsőbbségi anyagokra és bizonyos egyéb szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi határértékek figyelembevételével a következő küszöbértéket:

3.4.1.    ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre maximálisan megengedhető koncentrációt és éves átlag értéket is tartalmaz, akkor a szennyezőanyag mennyisége meghaladja a maximális és az éves átlag érték különbségének felével megnövelt értékét;

3.4.2.    ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre csak maximálisan megengedhető koncentrációt tartalmaz, akkor annak 50%-át meghaladó értékét;

3.4.3.    ha a 10/2010. VM rendelet a szárazföldi felszíni vizekre csak éves átlag értéket tartalmaz, akkor az átlagérték kétszeresét.

2. melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez33

A VKJ kiszámításának szempontjából:

1. gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdasági, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, beleértve a foglalkoztatottak szociális vízigényét is, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozását. Ezen belül:

1.1. állattartó telepi vízhasználat: üzemi körülmények között végzett állattartás vízigényének kielégítése,

1.2. ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a technológiai vízhasznosítás több mint 50%-ára vonatkozóan kötelezően előírja az ivóvízminőség használatát, ideértve a gyógyvíznek minősülő ásványvizek palackozását is,

1.3. egyéb vízhasználat: minden más, a gazdasági célú vízhasználat jellegek között az 1. számú melléklet 1. pont e) alpontjában szereplő táblázatban külön nem nevesített gazdasági célú vízhasználat,

1.4. energetikai vízhasználat: fosszilis, nukleáris és biomassza energiaforrásból, villamosenergia előállításához kapcsolódó felszíni vízhasználat,

1.5. fürdővízhasználat: a nem gyógyfürdők teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb – a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló – víz igénybevétele,

1.6. halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat: a természetes vizek halállományának védelméhez, megújításához és hasznosításához, valamint az egyéb haltermelési, horgászati tevékenységekhez kapcsolódó vízhasználat, beleértve az ilyen célra tervezett és engedélyezett mesterséges létesítmények vízigényének kielégítését vízfeltöltést, vízpótlást és lecsapolást biztosító műtárgyakat, valamint a rizstermelési célú vízhasználat,

1.7. öntözési célú vízhasználat: a természetes csapadék pótlása céljából a felszíni víz, valamint a felszín alatti víz kijuttatása mesterséges módon a növénytermesztés hatékonyságának növelése, illetve a gyep művelési ágba tartozó területek fenntartása érdekében,

1.8. vízerőművi vízhasználat: vízerőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség,

1.9. megújuló energia célú vízhasználat: a felszíni vagy felszín alatti vízkészletnek kizárólag a hőenergiáját hasznosító vízhasználat, a vízkészlet hőmérsékletétől függetlenül, továbbá a biomassza kizárólag hőhasznosításhoz kapcsolódó vízhasználata,

2. gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlenül összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;

3. idényjellegű vízhasználó: az a vízhasználó, aki a vízkivételt az évnek csak meghatározott időszakában végzi;

4. közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, beleértve a saját célú ivóvízműből történő ivóvízhasználatot, továbbá a környezet-higiénés (köztisztasági) vízhasználat;

5. lekötött vízkészlet: a vízjogi engedélyben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint az engedélyben megjelölt vízigény, illetve felhasználható vízmennyiség, továbbá vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén az engedély szerint felhasználható vízmennyiség;

6. ökológiai vízhasználat: a Vgtv. 1. számú melléklet 44. pontjának is megfelelően a természetes vagy természetközeli, veszélyeztetett vagy károsodott, vízi vagy víztől függő ökoszisztémák természetvédelmi célú helyreállításához szükséges vízmennyiség biztosítása;

7. vízkészlet: meghatározott helyen, térrészben, adott időpontban vagy időszakban mérhető, vagy különféle feltételekkel meghatározható vízmennyiség (m3), vagy időegység alatti vízforgalom (m3/év, m3/s stb.).

3. számú melléklet a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelethez34

A vízügyi hatóságok által kezelt számlák

 

A

B

C

1

Eljáró hatóság

Számla megnevezése

Számlaszámok

2

Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10024003-00283559-30006009

3

Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10025004-00283566-30006009

4

Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10026005-00283573-30006009

5

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10027006-00283580-30006009

6

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10028007-00283597-30006009

7

Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10029008-00283607-30006009

8

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10023002-00319566-30006009

9

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10033001-00283614-30006009

10

Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10034002-00283621-30006009

11

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10045002-00283683-30006009

12

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10044001-00283676-30006009

13

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10047004-00283700-30006009

14

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla – Vízkészletjárulék

10023002-00283494-30006023

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!