nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
51/1999. (IX. 10.) GM rendelet
a gépjármű gumiabroncsnyomás-mérők műszaki követelményeire, forgalomba hozatalára és üzembe helyezésére vonatkozó előírásokról
2015-04-01
2016-03-01
4

51/1999. (IX. 10.) GM rendelet

a gépjármű gumiabroncsnyomás-mérők műszaki követelményeire, forgalomba hozatalára és üzembe helyezésére vonatkozó előírásokról1

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A rendelet hatálya az olyan helyhez kötött vagy hordozható gépkocsi gumiabroncsnyomás-mérőt gyártó, forgalmazó, importáló és felhasználó gazdálkodó szervezetekre, illetve külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire terjed ki (a továbbiakban együtt: gyártó), amelyek gumiabroncsnyomás-mérői nem rendelkeznek előre beállító szerkezettel, és amelyekben az érzékelő elem rugalmas alakváltozását mechanikus áttétrendszer adja át egy kijelző szerkezetnek.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) hitelesítési engedély: a hitelesítésre jogosult szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a tervezett nyomásmérő típusa e jogszabályban előírt metrológiai és műszaki követelményeknek megfelel;

b)2 hitelesítésre jogosult szerv: a hitelesítési engedély, illetve a hitelesítési bizonyítvány kiadására jogosult szerv;

c)3 illetékes ellenőrző hatóság: külön jogszabály alapján a nyomásmérő műszerek fogyasztói forgalmazásával kapcsolatos ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság, üzembe helyezéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos ügyekben a mérésügyi hatóság;

d) a gumiabroncsnyomás-mérő forgalomba hozatala: a gumiabroncsnyomás-mérő ingyenes vagy visszterhes elidegenítése a fogyasztók és a felhasználók részére;

e) metrológiai követelmények: a gumiabroncsnyomás-mérő maximálisan megengedhető hibáinak (alaphibáknak), a hőmérsékleti járulékos hibájának, az irányváltási hibájának és a nyomásmérő mutatójának nullponti hibájának meghatározására vonatkozó előírások;

f) hitelesítési bizonyítvány: a hitelesítésre jogosult szerv által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a nyomásmérő e rendelet előírásainak megfelel;

g) hitelesítés: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtására kiadott, többször módosított 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben szabályozott eljárás.

3. § (1) A gumiabroncsnyomás-mérő akkor hozható forgalomba, vagy helyezhető üzembe, ha megfelel e rendeletben meghatározott műszaki és az 1. számú mellékletben meghatározott metrológiai követelményeknek.

(2) Forgalomba hozatal előtt a gyártó, annak képviselője vagy az importáló köteles a hitelesítésre jogosult szervvel a gumiabroncsnyomás-mérőt az első hitelesítést igazoló bélyeggel ellátatni.

4. § (1) A gumiabroncsnyomás-mérőt úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a metrológiai jellemzők megőrzését, és úgy kell lezárni, hogy megakadályozza a műszer jellemzőinek külső beavatkozás által történő nyom nélküli megváltoztatását.

(2) A kijelző szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy

a) a skála beosztása barban, a skála távolságok értéke 0,1 baronként legyen jelölve;

b) a mutató a mérési tartományban biztosítsa a mért nyomás értékének közvetlen és leolvasási hibáktól mentes leolvasását;

c) a mutatónak a skálajeleket takaró része ne legyen szélesebb, mint a skálajelek szélessége;

d) a mutató a legrövidebb skálajelet félig takarja;

e) a mutató és a skálajelek síkja közötti távolság ne legyen nagyobb, mint a skála osztásköze azzal, hogy a távolság nem haladhatja meg a 2 mm-t vagy körlapos kijelzők esetén a 0,02 L+1 értéket, ahol L a mutató forgástengelye és a vége közötti távolság mm-ben;

f) a skálabeosztásoknak közel egyenleteseknek kell lenni az egész skálán, és bármely két szomszédos osztásköz különbsége nem haladhatja meg a nagyobbik osztásköz 20%-át, valamint a legkisebb és legnagyobb osztásköz közötti különbség nem lehet nagyobb, mint a legnagyobb osztásköz 50%-a;

g) a skálaosztásközök ne legyenek kisebbek 1,25 mm-nél;

h) minden ötödik osztásköz meghosszabbított skálajellel legyen megkülönböztetve, és minden ötödik vagy tizedik skálajel meg legyen számozva;

i) az osztásjelek szélessége egységes legyen, és ne haladják meg a skála osztásköz 20%-át.

(3) A gumiabroncsnyomás-mérő számlapján fel kell tüntetni a mért mennyiség jelét (Pe), a mértékegység jelét (bar), és szükség esetén a műszer működési helyzetét feltüntető jelet. A gumiabroncsnyomás-mérő számlapján, az adatlapon vagy a gumiabroncsnyomás-mérő műszeren fel kell tüntetni a gyártó azonosító jellemzőit, a műszer azonosító jellemzőit és a típusminta jóváhagyásának jelét.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatokat jól láthatóan, olvasható és rendeltetésszerű használat mellett eltávolíthatatlan módon kell a gumiabroncsnyomás-mérőn feltüntetni úgy, hogy azok ne akadályozzák a mérő kijelzésének leolvasását.

(5) A gumiabroncsnyomás-mérőn az illetékes ellenőrző hatóságok által engedélyezett olyan feliratok is elhelyezhetők, amelyek nem akadályozzák a mérő kijelzésének leolvasását, ugyanakkor alkalmas helyet kell biztosítani az első hitelesítési bélyegzés megfelelő elhelyezésére.

(6) A gumiabroncsnyomás-mérőknek a gumiabroncsban lévő levegőnek a légkörihez képesti túlnyomását kell mutatniuk, és magába kell foglalni a gumiabroncs és az érzékelőelem közötti részeket is.

5. § (1) A gumiabroncsnyomás-mérő típusvizsgálatát és hitelesítését a gyártó vagy képviselője külön jogszabályban foglaltak szerint köteles a hitelesítésre jogosult szervnél megrendelni.

(2) Típusvizsgálat céljára legalább két gumiabroncsnyomás-mérőt kell benyújtani, de az illetékes hitelesítésre jogosult szerv kérheti további gumiabroncsnyomás-mérők biztosítását a vizsgálathoz.

(3) A hitelesítésre jogosult szerv a típusvizsgálat során:

a) ellenőrzi a gyártó vagy képviselője által rendelkezésre bocsátott műszaki dokumentumokat;

b) megvizsgálja, hogy a gumiabroncsnyomás-mérő típusmintája megfelel-e a rendeletben meghatározott műszaki és metrológiai követelményeknek;

c) a 2. számú mellékletben foglaltak szerint meghatározza az alaphibát, az irányváltoztatási hibát, hőmérsékleti járulékos hibát, valamint vizsgálja a gumiabroncsnyomás-mérő mérési stabilitását.

(4) A vizsgálatot olyan használati etalon nyomásmérők segítségével kell elvégezni, amelyek hibái nem haladják meg a vizsgált nyomásmérők legnagyobb megengedett hibáinak 25%-át (a továbbiakban: etalon nyomásmérő).

(5) Ha a gumiabroncsnyomás-mérő típusmintája megfelel e rendeletben előírt műszaki és metrológiai követelményeknek, akkor a hitelesítésre jogosult szerv kiállítja a hitelesítési engedélyt.

(6) A hitelesítésre jogosult szerv a hitelesítés során:

a) ellenőrzi, hogy a gumiabroncsnyomás-mérő megfelel-e a jóváhagyott típusmintának;

b) etalon nyomásmérők segítségével pontossági vizsgálatot végez;

c) a gumiabroncsnyomás-mérő leolvasásait legalább három, a mérési tartományban egyenletesen elosztott pontban ellenőrzi;

d) használati körülmények között, legalább három, a mérési tartományban egyenletesen elosztott pontban meghatározza az irányváltási hibát, ha a gumiabroncsnyomás-mérő növekvő és csökkenő nyomást is tud mérni.

(7) Ha a gumiabroncsnyomás-mérő megfelel a jóváhagyott típusmintának, akkor a hitelesítésre jogosult szerv kiállítja a hitelesítési bizonyítványt és a gumiabroncsnyomás-mérőn bélyegzéssel jelöli a hitelesítést.

6. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a tagországoknak a gumiabroncsnyomás-mérők forgalomba hozatalára és üzembe helyezésre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 86/217/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet az 51/1999. (IX. 10.) GM rendelethez

1. Maximálisan megengedhető hibák

A megengedhető legnagyobb hibák korlátját a mért nyomás függvényében abszolút értékként az alábbi táblázat határozza meg:

Mért nyomás barban

Megengedhető hibák barban

Ł 4

0,08

< 4…Ł 10

0,16

> 10

0,25

A maximálisan megengedett hibát nem szabad túllépni a 15…25 °C-os tartományban. Ezt a tartományt a továbbiakban hőmérsékleti referenciatartománynak nevezik.

2. Hőmérsékleti járulékos hiba

Az alábbi táblázat a referenciatartományon kívüli, de a –10 °C és +40 °C közé eső hőmérsékleteknél adja meg az abroncsnyomásmérő-műszer leolvasásokban megengedhető hibákat.

Mért nyomás barban

Megengedhető hibák Celsius-fokonként, barban

Ł 4

4 bar 0,1%-a: 0,004

< 4…Ł 10

10 bar 0,05%-a: 0,005

> 10

a felső méréshatár 0,05%-a

3. Irányváltási hiba

A nyomásmérőkben az irányváltási hiba nem haladhatja meg a hőmérséklet referenciatartományon belüli bármely hőmérsékleten a maximálisan megengedett hibát.

Ennek a hőmérsékletnek állandónak kell maradnia a vizsgálat alatt.

Egy adott nyomásértéknél, növekvő irányban észlelt hiba nem lehet nagyobb, mint a csökkenő irányban észlelt hiba.

4. A mutató nyugalmi helyzetének meghatározására

A légköri nyomáson a nyomásmérő mutatójának a maximálisan megengedett hiba határain belül, a 0 jelölésen vagy egy olyan előre meghatározott jelölésen kell megállnia, amelyet világosan megkülönböztettek a többi skálaosztástól.

A nyomásmérő műszernek lehet mutatóütközője, amennyiben az legalább a megengedett hiba kétszeres értékének megfelelő távolsággal a nullapont vagy egy más, előre meghatározott jelölés alatt van.

2. számú melléklet az 51/1999. (IX. 10.) GM rendelethez

Az e rendelet 5. §-a (3) bekezdésének c) pontjában megadott vizsgálat lefolytatása

1. Az alaphiba meghatározása

A nyomásmérők leolvasásait (méréseit) legalább öt pontban kell ellenőrizni, amelyekből egy a mérési tartomány alsó egy pedig a felső pontja közelében van. Az ellenőrző pontok egyenletesen oszlanak el a skálán.

2. Az irányváltási hiba meghatározása

Ezt a vizsgálatot csak olyan mérőműszeren kell elvégezni, amelyeket a normál használatban arra terveztek, hogy csökkenő nyomásokat mérjenek. A vizsgálatnál a nyomásmérő legalább öt, a skálán egyenletesen elosztott pontján, növekvő és csökkenő nyomásértékeken végeznek leolvasásokat.

A mérési pontok közül egy a tartomány felső és egy a tartomány alsó határa közelében van. A csökkenő értékek esetében a leolvasásokat azután kell elvégezni, hogy a nyomásmérőt legalább 20 percen át a mérési tartomány felső határán tartották.

3. A stabilitási vizsgálat

E vizsgálat során a nyomásmérőt a következőknek teszik ki:

a) olyan nyomásnak 15 percig, amely a mérési tartomány felső határát 25%-kal haladja meg,

b) 1000 nyomás impulzusnak, amelyeket olyan nyomás hoz létre, amely a felső méréshatár %-ától 90–95%-a között változik,

c) a nyomás 10 000 ciklusának, amely kb. 20%-ról kb. a felső méréshatár 75%-a között változik, percenként 60 ciklust meg nem haladó frekvenciával,

d) –20 °C, illetve +50 °C környezeti hőmérsékletnek, 6-6 órán keresztül.

Az a), b) és c) vizsgálatok után 1 óra pihentetés után a nyomásmérőknek ki kell elégíteniük e rendelet 1. számú mellékletének 1., 3. és 4. pontjában megadott követelményeit. A d) pontban megadott hőmérsékletvizsgálat befejezésével a nyomásmérőket 6 órán át kell állni hagyni egy, a hőmérsékleti referenciatartományon belül eső hőmérsékleten. Ezen időszak után a nyomásmérőknek meg kell felelni az 1. számú melléklet 1., 3. és 4. pontjaiban megadott követelményeknek.

4. A hőmérsékleti járulékos hiba meghatározása

A vizsgálatnál meghatározzuk, hogy mennyiben változik a leolvasás egy adott nyomásnál –10 és +40 °C hőmérsékleten, összehasonlítva a hőmérsékleti referenciatartományban kapott leolvasásokkal.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!