145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet

1. § (1)¹ Koporsós földbetemetés céljára temetőt vagy temetkezési emlékhelyet (a továbbiakban együtt: temető) létesíteni vagy bővíteni csak olyan területen lehet, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,5 méternél igazolhatóan nem emelkedik magasabbra.

(2)² Új temetőt létesíteni vagy meglévőt bővíteni a helyi építési szabályzatban – a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével – kijelölt helyen lehet.

(3)³ A helykijelölés során figyelemmel kell lenni a temetővel, temetési hellyel szomszédos beépített vagy beépítésre szánt terület használóinak méltányolható érdekeire is.

(4)⁴ Ha szociális parcella kijelölése miatt szükséges új temető létesítése vagy meglévő temető bővítése, akkor az annak érdekében történő településrendezési eszköz készítésének vagy módosításának egyeztetése és elfogadása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tárgyalásos eljárás szerint történhet.

(5)⁵ Új vagy újra megnyitott temető telekhatárán a helyi építési szabályzat a helyi sajátosságok figyelembevételével fásított terület kialakítását írhatja elő.

2. § (1) A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni kert jellegét.

(2) A köztemető létesítésénél, bővítésénél, sírhelytábla (parcella) újra betemetésénél a temetési helyek a temető (temetőrész) területének legfeljebb 65%-át foglalhatják el.

(3)⁶

(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

3. § (1) A temetőhöz vezető útnak és a sírhelytáblákat (parcellákat) összefogó úthálózatnak gépjárművel is járhatóknak kell lennie. Gépjármű várakozó helyet külön jogszabály szerint kell biztosítani.

(2) Új temető létesítésénél vagy meglévő temető bővítésénél az akadálymentes közlekedésről gondoskodni kell.

(3) A temető bekerítésének vagy élő sövénnyel való lehatárolásának módját a helyi építési szabályzat határozza meg. Ha a temetőt tömör vagy áttört kerítéssel határolják, mellette – a kerítés külső vagy belső oldalán – cserje, illetőleg fa ültetvényt kell telepíteni. Ha a kerítés urna elhelyezését is szolgálja a cserje- vagy fatelepítést úgy kell elvégezni, hogy az urnahelyek megközelítését ne akadályozza.

4. § (1) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről a köztemető fekvése szerinti települési önkormányzat rendeletében, illetőleg a temetőszabályzatban (a továbbiakban együtt: szabályzat) foglaltak szerint kell gondoskodni.

(2) A vízvételt (kút, közkifolyó) – a csurgalékvíz megfelelő elvezetésével – legalább 150 m-enként biztosítani kell.

5. § (1) Temetőben – temetkezési emlékhely kivételével – ravatalozót kell építeni.

(2) Ravatalozót úgy kell megépíteni, hogy az alkalmas legyen az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására. Egy épületegységen belül az üzemi-technikai és a búcsúztató helyiségeket úgy kell elválasztani egymástól, hogy az ne zavarja a gyászszertartást.

(3) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről – halott hűtő berendezésben – a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

(4) 2000 fő alatti lakónépességű településen a holttest hűtése (tárolása) a ravatalasztal hűtésével is megoldható.

(5) Ravatalozó épületet úgy kell megépíteni, hogy az külső ravatalozásra is alkalmas és akadálymentesen megközelíthető legyen.

(6) A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről a temető üzemeltetője gondoskodik.

6. § (1) Temetkezési emlékhelyen épített ravatalozót kizárólag a búcsúztatás idejéig lehet használni. A ravatalozóban az elhunytat ideiglenesen elhelyezni, búcsúztatásra előkészíteni tilos.

(2) Temetkezési emlékhelyen külső ravatalozás nem végezhető.

7. §⁷ Ha a temető tulajdonosa a temetőben boncoló-helyiségcsoportot létesít, arra az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendeletben megállapított patológiai minimumfeltételek boncolásokra vonatkozó I. progresszivitási szintjének megfelelő minimumfeltételeket kell alkalmazni.

8. § (1) A lezárt temető bekerítéséről vagy élő sövénnyel való lehatárolásáról a 3. § (3) bekezdése szerint kell gondoskodni.

(2) Lezárt temetőben az utaknak alkalmasnak kell lenniük a sírhelytáblák (parcellák) megközelítésére, karbantartásukról a szabályzatban kell rendelkezni.

(3) Az építmények, sírjelek, növényzet állagmegóvásáról úgy kell gondoskodni, hogy az a temetőlátogatók biztonságát ne veszélyeztesse.

9. § (1)⁸ A temető tulajdonosa a lezárt temető vagy temetőrész átalakításával a településrendezési terv előírásainak megfelelően kegyeleti parkot hozhat létre.

(2) A kegyeleti park kert jellegű fenntartásáról a tulajdonos gondoskodik.

10. § (1) A temetőt – nagyságától függően – sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készíteni. A sírhelytáblát a tereprendezés, ültetvényezés, fásítás, valamint a sírhelytáblát határoló út megépítése előtt nem lehet használatba venni.

(4) A szabályzatban a temető egyes területei – de legalább sírhelytáblánként az egyes temetési helyek – építészeti, kertészeti kialakításának és gondozásának részletes feltételei meghatározhatók. A feltételeket a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(5) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi, hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát a szabályzatban kell előírni.

11. § (1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(2)⁹ A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja. Az eltemettető ettől eltérően rendelkezhet, ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik.

(3)¹⁰ A sírgödör mélysége 2,5 méter mélységben, vagy annál mélyebben található talajvízszint esetén 2 méter. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6 méter mélységbe kerüljön. A rátemetés feltételeit a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.

(4) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(5)¹¹ A sírbolt (kripta) koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, vagy kizárólag terepszint alatti vagy feletti építményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki.

(6) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

(7)¹² Azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszinttől számított legfeljebb 2 méterig emelkedik, a sírgödör mélysége a talajvízszint felett 0,4 méter, de legalább 1,6 méter. Az ilyen sírhelyre rátemetés csak akkor végezhető, ha

(8)¹³ Nem végezhető koporsós temetés azon a temetési helyen, ahol a talajvíz a talajszint alatti 2 métert eléri. A temetési tilalmat a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni.

12. § (1)¹⁴ Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre is temethető.

(2)¹⁵ Az urnafülke föld feletti építményből, az urnasírbolt terepszint alatti és feletti, vagy kizárólag terepszint alatti vagy feletti építményből álló, hamvakat tartalmazó, urnák elhelyezésére épített temetési hely. Az urnafülke magasságát a helyi építési szabályzat korlátozhatja.

(3)¹⁶ Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret legalább 30 x 30 cm. Urnafülke építmény kialakításához a szabályzat előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.

(5)¹⁷ A temető tulajdonosa a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelölhet ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.

(6) A temető tulajdonosa (üzemeltető) a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére külön sírhelytáblát jelöl ki.

13. § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2)¹⁸ A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

14. § (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(3)¹⁹ Halva született magzat, korai és középidős elhalt magzat eltemetése esetén a sírhelyen kereszt, fejfa vagy egyéb síremlék is elhelyezhető, és azon utónevet is fel lehet tüntetni.

15. §²⁰ (1) A temető tulajdonosa – köztemető esetén az önkormányzat – a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a biztonságos használatot veszélyeztető sírjel vagy a sírbolt helyreállítására köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni.

(2) Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére a sírjelet nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.

(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

16. §²¹ Nemzeti sírkertben sírjelet állítani, sírboltot építeni, azon változtatni, illetőleg áthelyezni vagy lebontani külön jogszabály rendelkezései szerint, valamint a Nemzeti Örökség Intézete hozzájárulása alapján szabad.²²

17. § (1) A temető fenntartójának (kezelőjének) a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni.

(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.

18. § (1)²³ A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint

(2)²⁴ A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezési idő lejárta után meghosszabbítható (újraváltható). A temetési hely felett rendelkezni jogosult kérelmére az újraváltás időtartama az (1) bekezdésben meghatározott használati időnél lehet rövidebb, de legalább az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében 10 év, az (1) bekezdés b) pontja esetében 30 év, az (1) bekezdés c) pontja esetében 5 év. Ha az újraváltás időtartama a megváltási időnél rövidebb, akkor az újraváltás díja nem lehet magasabb a megváltási díj időarányosan csökkentett részénél.

(3)²⁵ A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha

(4)²⁶ A szabályzat, illetve a temető, temetkezési emlékhely tulajdonosának az eltemettetővel kötött megállapodása az (1) bekezdésben meghatározott időtartamnál hosszabb használati időt is megállapíthat.

(5) Megszűnik a rendelkezés jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(5a)²⁷ A rendelkezési jog gyakorlása megszűnését követően a temetési hely újra használatba vehető, ha a megszűnéstől számított egy év eltelt, és a temető üzemeltetője az újrahasznosítás előtt legalább egy hónappal erről honlapján, valamint a temetőben tájékoztatást tesz közzé. Az egy éven túli időtartamnál, valamint az egy hónapnál hosszabb határidőt szabályzat határozhat meg.

(6) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyből kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(7)²⁸ Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megfizetett megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

(8)²⁹ Műemléki védelem alatt álló temetőben, temetőrészen, illetve műemlék sírjel, síremlék, sírépítmény vagy azok védett csoportja, együttese esetében a rendelkezési jog (5) bekezdés szerinti megszűnésétől számított 15 napon belül a temető üzemeltetője erről értesítést küld a fővárosi és vármegyei kormányhivatal örökségvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának.

19. § (1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(2)³⁰ Lezárt sírhelytábla temetési helyére urna elhelyezhető, koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3)³¹ A temető, illetve a temetési hely Tv. 10. § (2) bekezdése szerinti megszüntetését az (1) bekezdésben meghatározott módon hirdetményben kell közölni. Temető megszüntetése előtt legalább két hónappal és további két alkalommal a hirdetményt egyéb módon is közzé kell tenni. Egyéb módon történő közzétételen különösen az országos napilapban, vallási közösség lapjában, a temető tulajdonosa és üzemeltetője honlapján, valamint az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő magyarorszag.hu kormányzati portálon való megjelentetést kell érteni. Az egyéb módon történő közzététel módját a szabályzat határozza meg.

(4)³² Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

(5)³³ Újra betemetés során megtalált csontmaradványokat az eltemettető kívánságának megfelelően

(6)³⁴ Az (1), a (3) és a (4) bekezdés szerinti esetekben a temető üzemeltetője a hirdetmény közzétételétől számított 15 napon belül értesítést küld a járási hivatal részére.

20. § (1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa (üzemeltető) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4)³⁵ Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal) jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.

21. § (1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2)³⁶ Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő egy év elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(4)³⁷ Műemléki védelem alatt álló temető részeként vagy síremlékcsoport elemeként, illetve egyedi műemléki védelem alatt álló sírjel, síremlék, sírépítmény nem bontható el. A műemléki védelem a sírhely fölötti rendelkezési jog jogszabályban meghatározott megváltását nem érinti. A temetési hely újraváltásáról szóló hirdetményben vagy értesítésben a temető üzemeltetőjének fel kell hívnia a sírhely felett rendelkezni jogosult figyelmét a műemléki védelemre.

22. §³⁸ Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.

23. § (1)³⁹ A temetőben történő munkavégzést – a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével – a temető üzemeltetője részére a munkavégzés megkezdését megelőzően a temetőszabályzatban meghatározott módon be kell jelenteni. Egy méternél magasabbra növő növények ültetésére a szabályzat az irányadó.

(2) Az üzletszerű tevékenység során a vállalkozó köteles betartani a szabályzatban meghatározott feltételeket.

(3) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(4) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

(5)⁴⁰ A munkavégzés temetőbeli helye és ideje a folyamatban levő temetésre, búcsúztatásra, kegyeleti szertartások végzésére tekintettel és a temetőszabályzatban meghatározott előírások be nem tartása esetén korlátozható. A munkavégzés előzetes bejelentésének hiányában a temető üzemeltetője a temető területére munkavégzés céljából történő belépést megtilthatja.

24. § (1)⁴¹ A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül, ha a holttest folyamatos hűtése biztosított, 15 napon belül el kell temetni, kivéve

(1a)⁴⁵ Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélye legfeljebb a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 45. napig szólhat.

(2) A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

(3)⁴⁶ A hamvakat a hamvasztást követő 90 napon belül el kell temetni vagy az eltemetésre kötelezett részére ki kell adni. Ha az eltemetésre kötelezett a hamvak elhelyezéséről nem gondosodik, a hamvak birtokosa kezdeményezi az önkormányzatnál az eltemettetésre kötelezett költségére az urna temetési helyre történő elhelyezését.

(4)⁴⁷ E § alkalmazásában a halottvizsgálati bizonyítvány a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott „Eltemettetési adatok” adatcsoportjának rögzítésével tekinthető kiállítottnak.

25. § (1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2)⁴⁸ Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt értesíti.

26. § (1) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

27. §⁴⁹ Az elhalt méltó búcsúztatása céljából az eltemettető kérésére és költségére a holttest konzerválható. A halott konzerválása egészségügyi intézmény patológiai osztályán, igazságügyi orvostani intézetben vagy boncoló-helyiségcsoportban végezhető el.

28. § (1)⁵⁰ Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetet nem szennyező anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült koporsó nem használható.

(2)⁵¹ Földbe temetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt temetésre való előkészítéséhez, szállításához műanyag (pvc, polietilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot, kelléket használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

(4)⁵² Temetőben és temetési helyen létesített sírboltba (kriptába) temetéshez az elhunytat légmentesen zárt, az eltemettető igényének megfelelően fa, műanyag, fém vagy üveg koporsóba kell tenni. Fa koporsó használata esetén belső fém vagy műanyag koporsót is alkalmazni kell.

29. § A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

30. § (1)⁵³ Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző felszólítja 15 napon belüli teljesítésre. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2)⁵⁴ A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a köztemetés helyéről és idejéről a temetést megrendelő önkormányzat jegyzője értesíti.

(3)⁵⁵ Az elhunytat vagy hamvait a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás helye szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

31. § (1) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve, ha a szabályzat másként rendelkezik.

(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

32. § (1) A hamvasztásos temetést lebonyolító szolgáltató a ravatalozás után, de legkésőbb az elhaltnak a hamvasztóba történő szállítása előtt köteles az eltemettető vagy meghatalmazottja jelenlétében számba venni a halotton levő nemesfém ékszereket, és azokat az eltemettető vagy meghatalmazottja számára elismervény ellenében kiszolgáltatni.

(2) A hamvasztásos temetést felvevő szolgáltató köteles tájékoztatni az eltemettetőt az elhunyt hamvasztását elvégző üzem címéről.

(3) Az elhunytat az elhalálozás (kór- vagy hatósági boncolás) helye szerinti legközelebbi hamvasztóban kell elhamvasztani, kivéve, ha

(4)⁵⁶ A hamvasztóüzem a temetkezési szolgáltató kérésére az egységesen érvényesített árairól tájékoztatást ad. A hamvasztásos temetés felvételekor a szolgáltató a felvételi irodában kifüggesztett árjegyzékben tájékoztatja az eltemettetőt a Magyarország területén található minden hamvasztó üzem, és a rendelkezésére álló információk alapján egyéb hamvasztó üzemek hamvasztási és szállítási díjáról. Az eltemettetőt külön tájékoztatni kell a legolcsóbb és legközelebbi hamvasztóüzemek díjairól. A tételes számlában a hamvasztóüzem által számlázott díjat kell érvényesíteni.

33. § (1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a szabályzatban határozza meg.

(3)⁵⁷ A Tv. 21. §-ában foglaltaknak megfelelően kiadott urna bármely olyan ingatlanon vagy temetkezési emlékhelyen elhelyezhető vagy eltemethető, ahol a tulajdonos (kezelő), továbbá az ingatlan jogszerű használója ehhez hozzájárult és a kegyeleti igények biztosíthatók. Ezek a rendelkezések a korábban temetőben elhelyezett urnára is alkalmazhatóak.

(4) Közös tulajdonú ingatlanon való urnaelhelyezéshez a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges.

(5)⁵⁸ Az ingatlanon elhelyezett urnát az eltemettető vagy az eltemettető örököse kívánságára – az eltemettetési célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítványhoz való elektronikus hozzáférés hiányában annak hiteles papíralapú másolatával vagy a halotti anyakönyvi kivonattal való igazolás mellett – az ingatlan helye szerinti köztemető tulajdonosa vagy üzemeltetője az irányadó használati időig köteles visszafogadni és elhelyezni, illetve az urna bármely más temetőben elhelyezhető.

34. § (1) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén – a kegyeleti igények betartásával – szétszórhatók. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.

(2) Ha a szétszórás zárt rendszerbe (pl. medence) történik, gondoskodni kell, hogy a hamvak abból ne kerülhessenek ki. Ha a műtárgy betelt, azt a temető megszűnéséig fenn kell tartani, vagy közös emlékhelyen kell megőrizni.

(3) Szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni.

(4) A hamvakat temetőn kívüli ingatlanon a tulajdonos (kezelő) előzetes hozzájárulása után lehet szétszórni.

(5)⁵⁹ A hamvak légijárműről történő szétszórásához a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges, amelyben meg kell határozni a hamvak szétszórásának módját is.

35. § (1)⁶⁰ A sír vagy sírbolt felnyitását (a továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2)⁶¹ A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz. A sírnyitásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a nyomozó hatóság értesíti.

(3) A 29. §-ban meghatározott betegségben elhunyt temetési helyének megnyitására csak az elhalálozástól számított egy év elteltével adható engedély.

(4)⁶²

36. §⁶³ (1)⁶⁴ A rátemetés, valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitást – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a temetési hely felett rendelkezni jogosult vagy annak örököse kérheti a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivataltól.

(2)⁶⁵ Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás során vizsgálni kell az adott sírhelyen koporsóban vagy urnában eltemetettek számát, valamint a temetés időpontját, továbbá a kérelmező örökösi minőségét.

(3)⁶⁶ Az eltemetéstől számított tizenöt éven túl a sírnyitáshoz nem kell a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyét beszerezni.

(4)⁶⁷ A kiürítéssel összefüggésben szükséges áttemettetés vagy hamvasztás céljából történő sírnyitás esetén a sírnyitási engedély az eltemetésre kötelezettek sorrendjét figyelembe véve más kötelezettnek is kiadható, ha az eltemettető (örököse) hitelt érdemlően nyilatkozik, hogy nem kíván gondoskodni az áttemettetésről vagy hamvasztásról. A népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal szükség szerint, de legalább a kiürítés megkezdésekor ellenőrzi a kiürítést.

(5) A hamvasztás célját szolgáló sírnyitási engedélyt meg kell adni, ha a halál nem rendkívüli módon következett be.

(6) Tudományos, illetve kutatási célból történő sírnyitás esetén a sírnyitás célját is igazolni kell.

(7)⁶⁸ A népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal a rátemetés, valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitás engedélyezése során a (2) bekezdésben foglaltak vizsgálata érdekében adatszolgáltatás iránti megkereséssel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, a nyilvántartókönyvet vagy sírboltkönyvet vezető üzemeltetőhöz vagy a bírósághoz. A megkeresett temetőüzemeltető az adatszolgáltatást egy munkanapon belül teljesíti.

37. §⁶⁹ (1)⁷⁰ A koporsós temetésre szolgáló temetési helyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével, alapméretenként egymás fölé helyezve – további legfeljebb egy elhalt vagy a szabályzatban rögzített számú 25 évnél régebbi holttestmaradvány temethető rá. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal korlátozhatja. Rátemetés esetén – a 25 évnél régebben temetett és exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely legalább 25 éves használatát. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.

(2) Az elhalálozástól számított 5 éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély csak hamvasztás, más temetési helyre való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

39. §⁷² Urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt felnyitásához, továbbá hagyományos sírhelyre rátemetett urna kivételéhez a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyére nincs szükség.

40. §⁷³ Temetési hely, sírbolt felnyitását a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyében és a szabályzatban foglaltak szerint kell elvégezni. Exhumálás, hamvak kivétele céljából történő felnyitás esetén a temető üzemeltetője legkésőbb a munka megkezdése előtt 10 nappal a temetőben (hirdetőtáblán) a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely számát, a sírjelen feltüntetett adatok körét és az exhumálás idejét tartalmazó közleményt helyez el.

41. § (1) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(2) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(3)⁷⁴ Az üzemeltető a sírbolt könyv és a nyilvántartó könyv adatait elektronikus adathordozón is tárolhatja. Elektronikus nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

41/A. §⁷⁵ A temetőszabályzat tartalmazza:

42. § (1) Halottat, valamint halva született magzatot csak a halál bekövetkezésének tényét és módját megállapító halottvizsgálat után szabad kórbonctani vizsgálat, hatósági boncolás, temetés, illetve elhamvasztás céljából a halál bekövetkezésének helyéről elszállítani.

(1a)⁷⁷ Az (1) bekezdéstől eltérően a halott az ott megjelölt célból a halál bekövetkezésének helyéről elszállítható akkor is, ha a halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt a halál természetes módon történő bekövetkeztét valószínűsítette.

(2)⁷⁸ Kórházon kívül meghalt személy holttestének elszállításáról a (4a) bekezdés szerinti, az elhunyt azonosítására szolgáló rendelvény alkalmazásával a halottvizsgálatot végző orvos vagy a halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt intézkedik.

(3)⁷⁹ Nem természetes módon bekövetkezett halál esetén a holttestnek az elhalálozás vagy a boncolás helyéről való elszállítására jogszabály további feltételeket is megállapíthat.

(4)⁸⁰ Az elhunyt azonosítására szolgáló űrlapnak a holttest két végtagjára történő felhelyezéséről a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos vagy halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt gondoskodik. A szállító figyelmét külön erre a célra rendszeresített piros színű űrlap használatával kell felhívni arra, ha az elhunyt fertőző betegségben halt meg.

(4a)⁸¹ A (4) bekezdés szerinti, az elhunyt azonosítására szolgáló űrlap a következő adatokat tartalmazza:

(4b)⁸² Ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetén a (4a) bekezdés a) pontja szerinti adatként „NN” betűk és az adott orvos vagy halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt által az adott naptári napon kiállított (4) bekezdés szerinti űrlapok közül az űrlap sorszámának megadása szükséges, azzal, hogy a (4a) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat azok ismertté válása esetén szükséges megadni.

(5) A kórházon kívül elhunyt személyről a rajta található nemesfém ékszereket az elszállítás előtt – ha azt a hozzátartozó nem tette meg – a szállító köteles levenni, és az eltemettetőnek, illetve a közeli hozzátartozónak elismervény ellenében átadni.

(6)⁸³ Halottat szállítani felöltöztetve vagy lepedővel lefedve szabad.

43. §⁸⁴ (1) Településen kívülre történő szállítás esetén az elhunytat kellő szilárdságú, vízhatlan módon hézagmentesített, ráillő fedéllel ellátott koporsóba kell helyezni. Szállítani erre a célra kialakított, fedéllel ellátott szállítókoporsóban is lehet.

(2) A koporsón belül műanyag zsákot kell használni a szállításra

(3) A szállításra használt koporsón belül fém koporsót kell használni, amennyiben a szállítás vonaton, hajón, légi járművön, illetve külföldre történik.

(4) Településen belül történő szállításhoz erre a célra rendszeresített hordágy is használható, ha az elhunytat át nem látszó szállítózsákba helyezik és a hordágyhoz rögzítik.

(5) Hamvasztás céljára történő szállításhoz – ha a szállítás az elhalálozástól számított 120 órán belül megtörténik – fedéllel ellátott hamvasztó koporsó is használható.

44. § (1)⁸⁶ Az elhunytat erre a célra kialakított és rendszeresített, zárt közúti halottszállító járművel szabad szállítani. A rakodótérben szállítható halottak számát a forgalmi engedélyben rögzíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott halottszállító járművet – kivéve, ha erre a célra gyártották – belülről résmentes, fertőtleníthető fém vagy műanyag lemezzel kell bélelni, jól zárható ajtóval ellátni, és a koporsó (hordágy) rögzítésére alkalmassá kell tenni.

(3) Helyi vagy temetőn belüli szállítás céljára lovasfogat is használható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott halottszállító járművet vagy lovasfogatot csak a holttest és az eltemetés (elhamvasztás) kellékének szállítására szabad használni.

(5)⁸⁷ Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a halottszállításra az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

45. § (1)⁸⁸ Halottszállító járművel várakozni csak a szállítási feladat ellátásához szükséges ideig szabad

(2)⁸⁹

(3) Fertőző betegségben elhalt szállítása után a kocsit azonnal, egyébként havonta fertőtleníteni kell, amelyről naplót kell vezetni. A napló tartalmazza a fertőtlenítés időpontjára, helyére és a fertőtlenítés módjára vonatkozó adatokat.

46. § (1)⁹⁰ Az elhunyt külföldre szállítását a haláleset helye helye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyezi. A kérelemnek tartalmaznia kell a szállítandó halott nevét, anyja nevét, utolsó lakóhelyét, a halál okának megnevezését, a halál napját, azoknak a helységeknek a megnevezését, ahonnan és ahová a szállítás történik, a szállító jármű, valamint a szállítás módjának megjelölését és a halott kísérőjének megnevezését.

(2)⁹¹

(3)⁹² A halottszállítási engedélyben a halott szállításának feltételeit is meg kell határozni. A halottszállítási engedély egy papíralapú hiteles másolatát és az eltemettetésre kötelezett esetén a halottvizsgálati bizonyítványt, a nevében eljáró temetkezési vállalkozó esetén az eltemettetési célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány papíralapú hiteles másolatát kell átadni. A halottszállítási engedélyt a kérvényhez csatolva az irattárban kell elhelyezni. Az engedélyben megállapított halottszállítási feltételek teljesítését a halottszállítás megkezdése előtt ellenőrizni kell.

(4)⁹³ Halottnak külföldről Magyarországra való szállításához az engedélyt a magyar konzuli tisztviselő adja ki. Az engedélyezésnél a belföldi helyközi halottszállításra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni azzal az eltéréssel, hogy a kettős koporsó használata minden esetben kötelező. A rendeltetési helyen – a temető fenntartója (üzemeltetője) értesítése alapján – az intézet a szállítmányt ellenőrzi, a halottszállítási engedélyt bevonja és megőrzi.

(5)⁹⁴

47. §⁹⁵ (1) A telephelyen külön helyiséget kell biztosítani:

(2) Temetésfelvételi iroda – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – lakás céljára nem használt, az elhunyt tiszteletét biztosító körülményeknek megfelelő helyiségben létesített telephelyen működhet.

(3) Több telephellyel rendelkező temetkezési szolgáltató – 1000 fő alatti településen – temetésfelvételi irodát lakáson belül – az elhunyt tiszteletét biztosító körülményeknek megfelelő külön helyiségben – engedély nélkül működtethet.

48. §⁹⁶ (1)⁹⁷ A telephelyen elhunytat – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – akkor lehet tárolni, ha a temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedély e tevékenységre kiterjed. A telephelyen a holttest hűtéséről folyamatosan kell gondoskodni.

(2)⁹⁸ Olyan telephelyen, amely fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény, szanatórium, szociális ellátó intézmény, lakó- és szállásépület, üdülő, oktatási, nevelési és kulturális intézmény, vendéglátóhely, vendéglátóüzlet bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül található, az elhunyt hűtését, illetve az elhunyt temetésre való előkészítését nem lehet végezni.

(3)⁹⁹ Telephelyen halottszállító jármű fertőtlenítése csak akkor végezhető, ha a temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedély erre kiterjed.

(4)¹⁰⁰ Temető területén kívül, fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi intézmény, szanatórium, szociális ellátó intézmény, lakó- és szállásépület, üdülő, oktatási, nevelési és kulturális intézmény, vendéglátóhely, vendéglátóüzlet ingatlanától számított 1000 méteres távolságon belül hamvasztóüzem nem üzemeltethető. Temető területén belül hamvasztóüzem akkor üzemeltethető, ha a temető bármely kerítésétől számítva minden irányba legalább 200 méteres védőtávolság biztosítható.

49. §¹⁰¹ A temetkezési szolgáltató telephelyén folytatott tevékenység megváltoztatása esetén a szolgáltató a megváltozott temetkezési szolgáltatást kizárólag a módosított tevékenység megkezdése előtt kiadott temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel nyújthatja.

50. § (1) A halottszállítást legalább kettő, a ravatalozást és a sírgödörbe (sírboltba) való koporsóelhelyezést legalább négy főnek kell végeznie. Az urnaravatalozást és urnaelhelyezést egy fő is elvégezheti.

(2) A szolgáltatásban közreműködők a munka során kötelesek méltó magatartást tanúsítani, a kegyeleti igényeknek megfelelő öltözetben munkát végezni.

51. §¹⁰² (1)¹⁰³ A temetkezési szolgáltatás végzéséhez temetkezési szolgáltató szakképesítés szükséges.

(2)¹⁰⁴ A temetkezési szolgáltató szakképesítés megszerzéséhez két év, igazoltan a temetkezési szolgáltatásban eltöltött szakmai gyakorlat szükséges, amelyet a munkáltató (megbízó) igazol.

52. § (1)–(3)¹⁰⁵

(4) A vagyoni biztosíték a fennálló kötelezettségek teljesítése után és csak a temetkezési szolgáltatói tevékenység megszűnését követő 3 hónap elteltével szüntethető meg.

(5)¹⁰⁶

53. § (1)¹⁰⁷ A vagyoni biztosíték mértéke a temetkezési szolgáltatás megkezdésekor 500 000 forint.

(2)¹⁰⁸ Ha a temetkezési szolgáltatás megkezdésétől számított két év eltelt, a vagyoni biztosíték mértéke a tárgyévet megelőző évben a számviteli törvény szerint elszámolt nettó árbevételhez igazodóan

(2a)¹⁰⁹ A temető üzemeltetője az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosítékon túl a temetkezési szolgáltató számára további vagyoni biztosítékot nem határozhat meg.

(3) A tevékenységét tovább folytató temetkezési szolgáltató a felhasznált vagyoni biztosítékot köteles haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül pótolni.

53/A. §¹¹⁰ A temetkezési szolgáltató az eltemettetésre kötelezett személy megbízása alapján az elhalálozással kapcsolatosan az egészségügyi intézmény, valamint az állami és önkormányzati szervek előtt az eltemettetésre kötelezett személy képviseletében a következő ügyekben járhat el:

53/B. §¹¹² (1) A temetkezési szolgáltató a Tv. 25. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokért az 1. mellékletben meghatározott tartalmú számlát állít ki.

(2) A számlán csak azt a szolgáltatást kell feltüntetni – szolgáltatásként és részszolgáltatásként egyaránt –, amelyet a temetkezési szolgáltató nyújtott. Az egyes részszolgáltatásnál a temetkezési szolgáltató a részszolgáltatás megnevezése mellett a részszolgáltatásnak a megrendelésre jellemző vagy egyedi tulajdonságát is feltüntetheti.

(3) A temetkezési szolgáltató a temetkezéssel összefüggésben a Tv. 25. § (1) bekezdésében foglalt szolgáltatási elemeken kívül a 2. mellékletben meghatározott tevékenységért vagy termékért számíthat fel díjat.

(4) A temetkezési szolgáltató más temetkezési szolgáltató felé a 2. mellékletben meghatározott tevékenységen vagy terméken kívül más termékért vagy tevékenységért is számíthat fel díjat, akkor is, ha a tevékenység vagy szolgáltatás maga a temetéssel összefüggésben van.

54. §¹¹³ (1) Temetőüzemeltetést az a gazdálkodó szervezet láthat el, amelynek vezetője vagy határozatlan idejű foglalkoztatási jogviszonyban álló alkalmazottja

(2) Ha az önkormányzat rendelete a Tv. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a köztemetőn belüli tevékenységek ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének igénybevételét kötelezővé teszi, az üzemeltetőnek a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó feltételeknek is meg kell felelnie.

55. §¹¹⁴ (1)¹¹⁵ A temető üzemeltetője is köteles a szabályzatban meghatározott, a temetkezési szolgáltatókat terhelő díjakat megfizetni, és a könyvelésében elkülönítetten szerepeltetni, ha az üzemeltetés mellett temetkezési szolgáltató tevékenységet is végez.

(2)¹¹⁶

(3) Ha a temető üzemeltetése kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján történik, az üzemeltető köteles

56. § (1) Hamvasztóüzembe elhunytat szállítani akkor lehet, ha az átadás-átvétel feltételei biztosítottak.

(2) Az átvevő a halottvizsgálati bizonyítvány alapján köteles azonosítani az elhunytat. Ellenőrizni kell az elhunyt kezére vagy lábára felhelyezett azonosító cédula, valamint az okmányok (halottvizsgálati bizonyítvány, értesítés halálesetről) és a hamvasztást megrendelő bizonylat adatait. Az elhunytat kizárólag fedővel ellátott hamvasztó koporsóban (vagy normál koporsóban) legalább lepedővel fedett módon lehet szállítani, illetve átvenni.

(3) Az átvett halottat a hamvasztásig hűteni kell.

(4) Az átvételt követően a koporsóba éghetetlen anyagból készült azonosító lapkát kell helyezni. Az elhunytat kizárólag ezzel együtt lehet hamvasztani, és a hamvakkal együtt az urnába kell helyezni.

(5) Az azonosító lapra – a koporsóba helyezés előtt – be kell vésni az elhunyt hamvasztóüzemben kapott nyilvántartási sorszámát, az üzem székhelye szerinti település nevének legalább két kezdőbetűjét.

57. § (1)¹¹⁷ A hamvasztás megtörténte után a hamvakat a keletkezett hamu űrtartalmának megfelelő, de legalább 3 l űrtartalmú urnába kell helyezni, és az urnát le kell zárni.

(2) A hamvak elhelyezése előtt az urnába maradandó módon be kell ütni, vagy az urnafedő belső oldalára címkét kell elhelyezni, amely tartalmazza az üzem székhelye szerinti település nevét, az elhalt nevét (leánykori nevét), a nyilvántartás sorszámát és az elhamvasztás időpontját.

(3) A lezárt urnát temetőben való elhelyezés céljából az elhamvasztás megrendelője által megjelölt temetkezési szolgáltatónak át kell adni, vagy meg kell küldeni. Az urna az eltemettetőnek a kegyeleti igények betartásával, a hamvasztóüzem területén erre a célra kialakított helyiségben vagy telephelyen közvetlenül is átadható.

(4)¹¹⁸ A hamvak – az eltemettető írásbeli kívánságára – több, kegyeletet nem sértő urnában, szelencében is elhelyezhetőek. A bizonylatot az okmányokhoz csatolva a hamvasztóüzem őrzi meg.

58. § (1)¹¹⁹

(2) A hamvasztóüzemben üzemi naplót kell vezetni. Ebben a hamvasztókemence automata regisztrációjával azonosítható módon rögzíteni kell az elhunyt hamvasztásának tényleges napját, idejét, az üzem működésének – a tulajdonos által meghatározott – egyéb eseményeit. Az automata regisztráció adatait 10 évig kell megőrizni.

(3) A nyilvántartó könyvben az eltemettető annak az elhunytnak a nyilvántartási adatait tekintheti meg, akinek az eltemetéséről gondoskodott.

(4) A hamvasztóüzem az eltemettető részére igazolást ad az elhunyt hamvasztásának szabályszerű elvégzéséről.

(5)¹²⁰ A hamvasztó-helyiségben üzemidő alatt az üzemeltető szerv dolgozóin és a hatósági ellenőrzést végzőkön kívül más személy csak az üzemeltető vezetőjének engedélyével tartózkodhat.

59. §¹²² (1)¹²³ A Kormány a temetkezési szolgáltatási tevékenységeket engedélyező hatóságként, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként

(2) A 23–29. §, a 32–34. §, a 42–46. §, az 50. §, az 56–58. § rendelkezéseit a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatott temetkezési szolgáltatási tevékenységre is alkalmazni kell.

(3) A temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni:

(4)¹²⁵ A temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése során vizsgálni kell a vagyoni biztosítékra, valamint az összeférhetetlenségre, szakképesítésre vonatkozó előírásokat. A szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely vonatkozásában vizsgálandóak a tulajdonosi, használati jogok gyakorlásának feltételei.

(5) Ha a telephelyen a holttest temetésre való előkészítését és hűtését végzik, a kérelemben meg kell jelölni:

(6) A szennyvízgyűjtés és -elhelyezés módját a kérelemben akkor is meg kell jelölni, ha a telephelyen halottszállító jármű fertőtlenítésénél szennyvíz nem keletkezik.

(7)¹²⁶ A járási hivatal a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az okiratban foglalt adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

(8)¹²⁷

59/A. §¹²⁸ (1)¹²⁹ A járási hivatal a döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy

(2)¹³¹

59/B. §¹³² Ha törvény hosszabbat vagy bármely jogszabály rövidebbet nem állapít meg, e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő huszonöt nap.

60. § (1) Ez a rendelet – a 28. § (2) bekezdése kivételével – 1999. október 1-jén lép hatályba. A 28. § (2) bekezdése 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2)–(5)¹³³

(6)¹³⁴

61. §¹³⁵ (1) A 48. § (4) bekezdését a 2012. november 1-jét követően a működési engedély kiadása iránt indított eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Ha 2012. november 1-jét követően olyan hamvasztóüzem működési engedélyének a kiadását kérelmezik, amely 2012. november 1-jén hatályos építési engedéllyel vagy elvi építési engedéllyel rendelkezik, a hamvasztóüzem működési engedélyének kiadása iránti eljárásban a 48. § (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3)¹³⁶ A 25 évnél régebben elhunyt hősi halottak földi maradványaira és temetési helyére a 11. § (1), (3), (7) és (8) bekezdése, valamint a 42–46. § nem alkalmazható.

61/A. §¹³⁷ A 2013. november 1-jén a temetkezési szolgáltatás végzésére engedéllyel rendelkező szolgáltatónak az 53. § (2) bekezdésében meghatározott vagyoni biztosítékkal 2014. július 1-jétől kell rendelkeznie.

61/B. §¹³⁸ Ha a temetkezési szolgáltató a számlázást gépi, informatikai vagy vállalatirányítási eszközzel végzi, az 53/B. § (1)–(3) bekezdésében, valamint az 1. és 2. mellékletben foglaltakat 2017. március 31-ig nem köteles alkalmazni, a számláját e tekintetben a 2016. december 31-én hatályos szabályok alapján állítja ki.

61/B. §¹³⁹ E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 46. § (3) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

62. §¹⁴⁰ Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.