nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet
a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről
2014-09-05
infinity
7

156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet

a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről
és működéséről

A Kormány a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 112. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A Szakértő Testület feladatai

1. § (1) A Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: Szakértő Testület) az Szjt. 101. §-ának (1) és (3) bekezdésében megjelölt ügyekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján.

(2)1 E rendelet alkalmazásában szerzői jogi jogvitás ügy az Szjt.-ben szabályozott szerzői, szomszédos és adatbázis-előállítói jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.

(3) E rendelet alkalmazásában a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésnek számít az Szjt.-ben szabályozott vagyoni jog gyakorlásával kapcsolatos kérdés.

A Szakértő Testület tagjai és tisztségviselői

2. § (1)2 A Szakértő Testület tagjainak kinevezésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) elnöke tesz javaslatot az igazságügyért felelős miniszternek. A javaslat összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetektől, valamint a közös jogkezelő szervezetektől.

(2) A Szakértő Testület tagjának szerzői jogi szakértelemmel vagy az Szjt.-ben szabályozott alkotói, előadóművészi és egyéb tevékenységi területeken szakismerettel rendelkező személy jelölhető.

(3) A Szakértő Testület létszáma legfeljebb kétszáz fő lehet.

(4)3 A Hivatal elnöke – ha az a Szakértő Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges – az Szjt. 101. §-ának (1) bekezdésében előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi tagok kinevezését. Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell.

3. § (1)4 A Szakértő Testület elnökét és elnökségét az igazságügyért felelős miniszter – a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben – a Hivatal elnökének javaslatára nevezi ki a Szakértő Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves időtartamra szól.

(2) Az elnökség tizenöt tagból áll; a Szakértő Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek.

(3)5 A Szakértő Testület titkárát a Hivatal elnöke bízza meg a Szakértő Testület elnökével egyetértésben.

4. § (1)6 A Szakértő Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség általa kijelölt tagja helyettesíti. Az elnökség tagjai – az elnökségben végzett munkájukkal összefüggésben – nem részesülnek díjazásban. Az elnök díjazásban részesülhet, amelynek összegét az elnökség javaslatára a Hivatal elnöke állapítja meg.

(2) A Szakértő Testületet az elnökön kívül az egyes ügyekben az eljáró tanács elnöke is képviselheti.

(3) Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértő Testület működését. Üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer a Szakértő Testület elnöke hívja össze.

(4)7 A titkár feladata a Szakértő Testület ügyvitelének ellátása. Díjazását a Szakértő Testület elnökének javaslatára a Hivatal elnöke állapítja meg.

A Szakértő Testület működése

5. § (1)8 A Szakértő Testület az elnökség által megállapított és a Hivatal elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik.

(2)9 A Szakértő Testületnek saját bevétele nincs; működésének feltételeiről és az ahhoz szükséges pénzügyi intézkedések megtételéről a Hivatal gondoskodik és köti meg a Szakértő Testület működéséhez szükséges szerződéseket.

(3)10 A Szakértő Testület elnöke – az elnökség jóváhagyásával és a Hivatal elnökével egyetértésben – évente beszámol a Szakértő Testület tevékenységéről az igazságügyért felelős miniszternek. A beszámolót tájékoztatásul a kultúráért felelős miniszternek is meg kell küldeni.

(4)11 A Szakértő Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet, az éves beszámolót és – az eljáró tanács elnökének javaslatára, a Hivatal elnökének egyetértésével – a szakértői véleményt a Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni.

(5)12 A Szakértő Testület pecsétje Magyarország címere ,,Szerzői Jogi Szakértő Testület'' körirattal.

A Szakértő Testület eljárása

6. § (1)13 A Szakértő Testület nevében a szakértői véleményt a Szakértő Testület elnöke által – az ügy természetének megfelelően – kijelölt tagokból álló, három- vagy öttagú szakértői tanács (eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. Az ügy előadóját és – a jogi szakvizsgával rendelkező testületi tagok közül – az eljáró tanács elnökét szintén a Szakértő Testület elnöke jelöli ki.

(2) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szakértő Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(3) A Szakértő Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A Szakértő Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.

7. § (1) A Szakértő Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat – a titkár által történő előkészítést követően – a Szakértő Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza.

(2)14 Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E rendelet melléklete határozza meg az alapdíj és a pótdíj mértékét. A külső szakértő közreműködésének díja megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával.

(3) A (2) bekezdés szerint meghatározott díjat a Szakértő Testület elnöke legfeljebb 50%-kal megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.

(4)15 A Szakértő Testületnek adott bírósági vagy hatósági megkeresés visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelyet a Szakértő Testület nevében eljáró tanács által elkészített szakértői vélemény megküldése után kell megfizetni.

(5)16 A Szakértő Testületnek adott megbízás visszaigazolásában meg kell jelölni a díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelynek megfizetését követően a Szakértő Testület nevében az eljáró tanács elkészíti a szakértői véleményt.

(6)17 A díjak számlázásánál az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1)18 A Szakértő Testület nevében az eljáró tanács a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.

(2) Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.

(3)19 Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértő Testület írásba foglalt szakértői véleményét és a rendelkezésre bocsátott iratokat a Szakértő Testület elnöke megküldi a megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.

(4)20 Az eljáró tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szakértő Testület elnökétől, elnökségétől, sem más személytől. Ha azonban a Szakértő Testület elnöke megállapítja, hogy az eljáró tanács nem válaszolt a megkereső bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó által feltett bármely olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan a szakértői vélemény megadása a Szakértő Testület hatáskörébe tartozik, a szakértői vélemény kiegészítésére kérheti az eljáró tanácsot.

9. §21 (1)22 A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait és a 6. § (2) bekezdése szerint igénybe vett külső szakértőt díjazás illeti meg, amelyet a 7. § (2)–(4) bekezdései alapján befolyt díjból a Hivatal fizet ki az eljáró tanács tagjainak, illetve a külső szakértőnek.

(2) A befolyt díj felosztásának módját a Szakértő Testület ügyrendjében kell meghatározni.

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; rendelkezéseit azokra a megkeresésekre és megbízásokra kell alkalmazni, amelyek a hatálybalépést követően érkeznek a Szakértő Testülethez.

(2)–(3)23

Melléklet a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelethez24

1. A szakértői vélemény alapdíja:

– háromtagú tanács esetén 180 000 Ft;

– öttagú tanács esetén 285 000 Ft.

2. A további ülések pótdíja:

– háromtagú tanács esetén 105 000 Ft;

– öttagú tanács esetén 160 000 Ft.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!