nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet
az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
2017-04-01
2018-07-09
16
Jogszabály

16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet

az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. §-a (2) bekezdésének a)e), valamint k)o) pontjaiban, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az érintett miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1–2. §1

A munkavállalók és a lakosság sugárterhelésének korlátozása, a sugárterheléssel összefüggő baleset-elhárítási intézkedési szintek

[Az At. 68. § (2) bekezdésének a) pontjához]

3. §2

Sugárvédelmi minősítés

[Az At. 68. § (2) bekezdésének b) pontjához]

4–6. §3

A munkavállalókra érvényes munkaköri alkalmassági szabályok

[Az At. 68. § (2) bekezdésének c) pontjához]

7. §4

A sugárvédelmi oktatás rendje

[Az At. 68. § (2) bekezdésének c) pontjához]

8. §5

A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásai, a munkavállalókra érvényes sugáregészségügyi, munkavégzési szabályok

[Az At. 68. § (2) bekezdésének c) és e) pontjaihoz]

9. §6

Sugárvédelmi szolgálat

[Az At. 68. § (2) bekezdésének e) pontjához]

10–11. §7

A közúti szállítóeszközökre vonatkozó sugárvédelmi követelmények

[Az At. 68. § (2) bekezdésének d) pontjához]

12. §8

Engedélyezés, ellenőrzés

[Az At. 68. § (2) bekezdésének k), l), m) pontjaihoz]

13–17. §9

18. §10

19–22. §11

Felszabadítás a hatósági felügyelet alól

23. §12

Megszüntetés

24. §13

Hasznosíthatósági határozat

25. §14

Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálat

[Az At 68. § (2) bekezdésének n) pontjához]

26. § (1)15 Az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezéssel vagy radioaktív anyaggal kapcsolatos rendkívüli esemény – a nukleáris létesítményben bekövetkező rendkívüli esemény és nukleáris veszélyhelyzet kivételével – kezeléséhez szükséges sugáregészségügyi feladatok meghatározását és a végrehajtás szakmai irányítását az országos tisztifőorvos által működtetett Országos Sugár-egészségügyi Készenléti Szolgálata (a továbbiakban: OSKSZ) végzi.

(2)16 Azok a személyek, akik nem az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységet végeznek és gazdátlan sugárforrások jelenlétét gyanítják, az OSKSZ-nél tehetnek erről bejelentést. Az OSKSZ a bejelentést kivizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3)17 Az OSKSZ működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket az országos tisztifőorvos biztosítja.

(4)18 A talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedéseket és értesítési rendet külön jogszabály tartalmazza.

(5)19 A nukleáris veszélyhelyzet kezeléséről külön jogszabály rendelkezik.

(6)20 Az OSKSZ riasztási rendjét, az azzal kapcsolatos feladatokat országos tisztifőorvos közleményben teszi közzé.

27. §21 Rendkívüli esemény szakszerű elhárításának támogatása érdekében az ionizáló sugárzást alkalmazó munkahelyekről, valamint a bekövetkezett rendkívüli eseményekről az országos tisztifőorvos Országos Nyilvántartást vezet.

Sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátása

[Az At. 68. § (2) bekezdésének o) pontjához]

28. §22 (1) Azt a személyt, aki 250 mSv effektív dózist meghaladó nem terápiás célú sugárterhelést, illetve a klinikai tünetek vagy a dózisbecslés alapján a bőrfelület egy részén 6 Gy-nél, a szemlencsében 2 Gy-nél, vagy egyéb egyes szervekben 3 Gy-nél nagyobb sugárterhelést (elnyelt dózis) kapott (a továbbiakban: sugársérült), illetőleg ha ennek gyanúja fennáll, soron kívül, de legkésőbb 24 órán belül orvosi vizsgálatnak kell alávetni, szükség esetén kezelésben kell részesíteni.

(2)23 Nyitott radioaktív készítmény szervezetbe kerülése vagy annak gyanúja esetén az érintett személlyel kapcsolatosan az országos tisztifőorvos által – az illetékes szakmai kollégiummal együttműködve – elkészített módszertani levélben meghatározottak szerint kell eljárni. Az eljárás során betartandó munkahelyi sugárvédelmi feladatokat az MSSZ tartalmazza.

(3)24 A sugársérült vagy az arra gyanús személy szakellátása a 12. számú mellékletben meghatározott egészségügyi intézményekben (a továbbiakban: kijelölt egészségügyi intézmény) történik, az országos tisztifőorvos szakmai közreműködésével. A kijelölt egészségügyi intézmény a kombinált sugársérült ellátására is alkalmas munkacsoportot hoz létre.

(4)25 A kijelölt egészségügyi intézmény vezetője biztosítja a (3) bekezdés szerinti munkacsoportban résztvevő orvosok ötévenkénti sugárorvostani továbbképzését. A továbbképző tanfolyamot az Országos Közegészségügyi Intézet tartja, az országos tisztifőorvos által jóváhagyott képzési tematika alapján.

29. §26

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 2. számú melléklete 2. számú függelékének 2., 12., 16. és 26. pontja 2003. január 1-jén lép hatályba.

(3)–(4)27

(5)–(6)28

(7) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács, a munkavállalók és a lakosság ionizáló sugárzás elleni védelmének általános szabályairól szóló 96/29/EURATOM irányelvének rendelkezéseivel.

1. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez29

2. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez

I–II.30

III. Veszélyhelyzeti és baleseti beavatkozási szintek, továbbá veszélyhelyzeti cselekvési szintek

1. E rendelet alkalmazása során, veszélyhelyzetben (rendkívüli esemény által kiváltott állapot vagy a rendkívüli eseményt követő, tartósan fennálló sugárterhelési körülmények) a lakosság tagjai sugárterhelésének növekedését elhárító vagy csökkentő intézkedéseknek a beavatkozási szintekhez (dózis), illetőleg a cselekvési szintekhez (aktivitás koncentráció) kell igazodniuk. Az intézkedések mértékének és végrehajtásának eldöntése során azt az alapelvet kell érvényesíteni, hogy a sugárzás okozta egészségkárosodás kellő mértékű csökkentése igazolja a beavatkozás során keletkező károkat és költségeket. A beavatkozás módját, méreteit és időtartamát a lehető legkedvezőbben kell megválasztani.

2. A veszélyhelyzeti sugárterhelésre vonatkozó beavatkozási szinteket az 1. számú függelék tartalmazza, az élelmiszerek és ivóvíz aktivitás-koncentrációira vonatkozó cselekvési szinteket külön jogszabály határozza meg.

3. Az atomenergia alkalmazójának felelősségi köréhez tartozó területen bekövetkező baleset elhárítására, illetve a következmények csökkentésére irányuló intézkedéseket – amennyiben azok az atomenergia alkalmazójának lehetőségeit meghaladják – a munkahelyi baleset-elhárítási és intézkedési tervek (BEIT) tartalmazzák. A nukleáris és radioaktív anyagok vagy radioaktív hulladékok szállítása során bekövetkező rendkívüli esemény következményeinek az elhárítására, illetve csökkentésére irányuló intézkedéseket a külön jogszabályban előírt baleset-elhárítási és intézkedési tervek (BEIT) tartalmazzák. A BEIT-eket az MSSZ-ben vagy külön jogszabályban meghatározott időközönként felül kell vizsgálni, továbbá a végrehajtásba bevont személyekkel a teendőket gyakoroltatni kell.

4. A lakosság tagjai életének és egészségének védelme érdekében indokolt a sugárzási viszonyoknak megfelelő intézkedések foganatosítása, ha előre láthatóan a legfeljebb 2 nap alatti sugárterhelés előre jelzett, az egésztestben vagy a csontvelőben elnyelt dózisa meghaladja az 1 Gy szintet, vagy a szemlencsében elnyelt dózis a 2 Gy, vagy a bőrben vagy ivarmirigyekben a 3 Gy, vagy a pajzsmirigyben az 5 Gy, vagy a tüdőben a 6 Gy szintet.

5. A 4. pontban meghatározott értékeknél alacsonyabb dózisszintek mellett a beavatkozás csak akkor indokolt, ha az attól várható dóziscsökkenés (elkerülhető dózis) és a vele arányos, sugárzás okozta egészségkárosodás csökkenése elegendően nagy ahhoz, hogy ellensúlyozza a beavatkozással járó károkat és költségeket. Az 1. számú függelékben szereplő beavatkozási dózisszintek (elkerülhető dózisok) esetében az intézkedés általában indokolt és optimális. Alkalmazásuk során célszerű figyelembe venni a baleset vagy veszélyhelyzet súlyosságát, a foganatosítás lehetőségeit, a fennálló időjárási körülményeket, útviszonyokat, valamint a várható következményeket.

IV.31

1. számú függelék
a 2. számú melléklethez

Veszélyhelyzeti sugárterhelésre vonatkozó beavatkozási szintek

1. A beavatkozási szint elkerülhető (effektív vagy egyenérték-) dózisban van kifejezve. Védelmi intézkedést kell foganatosítani, ha az elkerülhető sugárterhelés meghaladja az intézkedésnek megfelelő beavatkozási szintet.

2. A beavatkozási szintekben meghatározott, elkerülhető dózisokat a lakosságból választott csoportokra vonatkozó átlagértékeknek kell tekinteni.

3. Optimált, általános beavatkozási szintek sürgős védelmi intézkedésekre:

-------------------

Beavatkozási dózisszint

E: Effektív dózis, E

L: Lekötött elnyelt dózis a pajzsmirigyben, D(t)

-------------------

Védelmi intézkedés | E | L

-------------------

Elzárkóztatás | 10 mSv, 2 napnál nem hosszabb időszak alatt | –

Kimenekítés | 50 mSv, 1 hétnél nem hosszabb időszak alatt | –

Jódprofilaxis | – | 100 mGy

-------------------

4. Optimált, általános beavatkozási szintek a lakosság áttelepítésére:

-------------------

Beavatkozási szint az áttelepítés

K: kezdeményezésére (effektív dózis)

M: megszüntetésére (effektív dózis)

-------------------

Az áttelepítés jellege | K | M

-------------------

Ideiglenes | 30 mSv/hónap | 10 mSv/hónap

Végleges | > 1 Sv/élettartam | –

-------------------

2. számú függelék
a 2. számú melléklethez32

3–10. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez33

11. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez34

12. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez35

A sugársérültek vagy arra gyanús személyek szakellátására kijelölt intézmények jegyzéke

1.36 HM Állami Egészségügyi Központ, Budapest

2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Kórháza, Miskolc

3. Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen

4.37 Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház

5. Országos Onkológiai Intézet, Budapest

6. Petz Aladár Megyei Kórház, Győr

7. Pécsi Tudományegyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Pécs

8. Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Szeged

9. Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, Szekszárd

13. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez38

14. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez39

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!