nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet
a munkahelyek kémiai biztonságáról
2018-08-30
2023-07-31
12
Jogszabály

25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM
együttes rendelet

a munkahelyek kémiai biztonságáról

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének da)db) pontjaiban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el:

A rendelet célja

1. §1 E rendelet célja a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes keverékek expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.

A rendelet hatálya

2. § (1)2 E rendelet hatálya – a (2)–(3) bekezdésekben foglalt kivétellel – kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt (a továbbiakban: munkavállaló) veszélyes anyag és veszélyes keverék hatása érheti.

(2) E rendelet fém-ólomra és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó előírásai nem alkalmazhatóak

a) az alkilezett ólomvegyületekkel kapcsolatos tevékenységekre,

b) a tengeri szállításra,

c) a légi szállításra, valamint

d) az ólomtartalmú ércek bányászatára és külfejtésére és a bányászat, illetve külfejtés helyszínén történő dúsítására.

(3) A munkahelyen előforduló rákkeltő hatású anyagokkal kapcsolatos előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(4)3 A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek szállítása vonatkozásában e rendelet előírásai az irányadók azzal, hogy külön jogszabály eltérő rendelkezéseket tartalmazhat.

Fogalommeghatározások

3. § E rendelet alkalmazásában

a)4 veszélyes anyag:

aa) a Kbtv. vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján fizikai, illetve egészségi veszélyek alapján veszélyesként osztályozott anyag,

ab) az a vegyi anyag, amely, bár nem felel meg az aa) alpontban meghatározott veszélyesként való besorolás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre az 1. és 2. számú mellékletek határértéket határoznak meg;

b)5 veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során a fizikai, illetve egészségi veszélyek tekintetében veszélyes besorolást kap.

c) expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál;

d) expozíció becslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíció mérését, illetőleg mérés hiányában a feltételezhetően ,,megszökött'' anyag becsült tömegének munkatérben valószínűsíthető hígulásából adódó légtér-koncentráció becslését;

e) expozíciós idő: a munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve;

f) munkakörnyezeti monitorozás: a munkahely légterében jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott időközönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása;

g) veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása;

h) kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínűsége;

i) aszfixiát (fulladást) okozó anyagok: egyszerű fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérből az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel;

j)6 szálló por: a munkahelyi levegőben lebegő por;

k) rostszerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyeknek hossza nagyobb mint 5 µm, míg a leghosszabb átmérőre merőleges legszélesebb átmérője kisebb mint 3 µm, a szálhossz és a szálátmérő aránya nagyobb, mint 3:1;

l) szemcsés szerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyek leghosszabb átmérőjének és az arra merőleges legszélesebb átmérőjének aránya 3:1 vagy kisebb;

m) expozíció-hatás összefüggés elemzése: a toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentráció-, a stochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelentő szint meghatározása;

n) kockázatértékelés: az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció – determinisztikus anyagok esetében – küszöb koncentrációjával, illetve stochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelentő ún. eltűrhető kockázati szinttel;

o)7 belélegezhető frakció: a totál szálló pornak az a tömegfrakciója, amelyet az egyén orron és szájon át belélegez;

p)8 egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek – az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével – a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni;

q)9 NOAEL: nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje (No Observed Adverse Effect Level);

r)10 NOEL: nem észlelt hatásszint (No Observed Effect Level);

s)11 respirábilis frakció: a belélegzett részecskéknek azon tömegfrakciója, amely behatol a ciliáris hám nélküli légutakba;

t)12 torakális frakció: a belélegzett részecskéknek a gégénél lejjebb hatoló tömegfrakciója;

u) biológiai expoziciós mutató: a vegyi anyag vagy metabolit koncentrációja biológiai mintában (vizeletben vagy vérben);

v)13 biológiai hatásmutató: a vegyi anyag illetve metabolitjának a szervezetet károsító hatására jellemző biokémiai paraméter;

w)14 vegyi anyag: a munkatevékenység során természetes állapotában vagy mesterséges úton fellépő, felhasznált vagy kibocsátott, illetve szennyeződés formájában kibocsátott, önállóan vagy keverékben fellelhető kémiai elem vagy vegyület, függetlenül attól, hogy előállítása szándékos-e, illetve hogy forgalomba hozták-e.

Munkahelyi levegő és biológiai határértékek

4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(1a)15 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a föld alatti bányászat és az alagútfúrás terén a nitrogén-monoxidra, a nitrogén-dioxidra és a szén-monoxidra vonatkozóan az 1a. számú mellékletben meghatározott határértékeket kell alkalmazni.

(2)16 Azon veszélyes anyagokat és keverékeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és biológiai hatásmutatóit, valamint a biológiai expozíciós mutatókra és biológiai hatásmutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza. A biológiai expozíciós mutatók és a biológiai hatásmutatók mérésére irányuló vizsgálatokat kizárólag

a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy

b) a nemzeti vagy nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium

végezhet.

Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázat becslése

5. § (1) A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni

a) veszély azonosítása,

b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,

c) az expozíció becslése,

d) a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

(2)17 A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat – elsősorban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról, az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: REACH rendelet) megfelelő biztonsági adatlapot – be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetve a továbbfelhasználótól (a továbbiakban együtt: szállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.

(3) A munkáltató a kockázatbecslés alapján a Kbtv. 19. §-ával összhangban, a 6–7. §-okban foglaltak alapján megelőző intézkedéseket foganatosít. A kockázatbecslést dokumentálni kell. A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá.

(4) Amennyiben előre látható, hogy a munkavégzés jelentős többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére és ezt a kockázat becslésénél figyelembe kell venni.

(5)18 Amennyiben a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, illetőleg több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár, az expozíciót az 1. számú melléklet 4.2. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni.

(6) Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.

Általános alapelvek a veszélyes anyaggal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére

6. § (1) A munkáltató, a veszélyes anyaggal tevékenységet végző munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében, köteles a szükséges megelőző intézkedéseket – az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdésére tekintettel – végrehajtani.

(2) A munkáltató köteles

a) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat megszüntetni,

b) amennyiben ez nem lehetséges, a kockázatokat az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre csökkenteni

ba) a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,

bb) a vegyi anyagok expozíciója elleni, megfelelő védőeszközök biztosításával,

bc) műszaki intézkedésekkel,

bd) a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,

be) a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével,

bf) az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével,

bg) megfelelő higiénés feltételek biztosításával, beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe,

bh) a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésével,

bi) megfelelő munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását.

(3) Ha az 5. § alapján végzett becslés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat tárt fel, a 7–8. és 13. §-okban leírt különleges megelőző, védő és ellenőrző intézkedéseket kell alkalmazni.

(4) Ha az 5. § alapján végzett kockázatbecslés eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhanyagolható mértékű, továbbá a meghozott intézkedések összhangban állnak az (1)–(2) bekezdésekben foglaltakkal, a 7–8. §-okban meghatározott intézkedéseket nem kell alkalmazni.

Különleges megelőző és védő intézkedések

7. § (1) A munkáltató gondoskodik a munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető veszélyes anyagok által előidézett kockázatok megszüntetéséről vagy minimumra történő csökkentéséről.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a munkáltatónak a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyes anyag vagy kevésbé veszélyeztető veszélyes anyag alkalmazásával kell biztosítania. Amennyiben a veszélyes anyag nem veszélyes vagy kevésbé veszélyeztető anyaggal történő helyettesítése kizárt, a munkáltató az 5. §-ban foglaltak szerint gondoskodik a kockázatbecslés elvégzéséről és ezt dokumentálja.

(3) Ha a tevékenység természete nem teszi lehetővé a kockázat (2) bekezdés szerinti helyettesítéssel történő kiküszöbölését vagy csökkentését, a munkáltató a kockázatok lehető legkisebbre történő csökkentéséről megelőző, valamint az egészséget és biztonságot védő intézkedések bevezetésével gondoskodik. A megelőző és védő intézkedések – fontossági sorrendben – a következők:

a) megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése,

b) megfelelő munkaeszköz alkalmazása,

c) kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása,

d)19 kollektív műszaki és egyéni védelem alkalmazása a kockázat keletkezési helyén,

e) munkaszervezési intézkedések,

f) egyéni védőeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem előzhető meg.

(4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy

a)20 a munkavállalót olyan környezetben ne foglalkoztassa, ahol a munkahelyi levegőben a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja az 1. számú melléklet 1–5. pontjaiban meghatározott határértéket,

b) a munkavállalót munkavégzés közben hormon-, hormonhatású anyag, antibiotikum expozíciója ne érje, illetőleg aszfixiát okozó anyagnak az oxigén kiszorítását okozó koncentrációja ne alakulhasson ki,

c)21 a külön jogszabály szerinti biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagokról és veszélyes keverékekről,

d)22 a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő hatású anyagok esetében 40 évig megőrizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselőik hozzáférhessenek. A munkáltató megszűnése esetén a dokumentumokat a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) kell átadni.

(5)23 A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben foglalkoztatott munkavállalókra az 1. számú mellékletben meghatározott határértékek 8 órás referenciaidőre vonatkoznak. Amennyiben az expozícióban töltött munkavégzés időtartama rövidebb, mint a referenciaidő, a légtérszennyezettség mértéke akkor sem haladhatja meg az ÁK értéket.

(6) A munkáltató köteles a határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag esetében a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, amely szinten a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása.

(7) A munkáltatónak az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén24 a mérési adatokat, a mérés időpontját, illetőleg ezek mellékleteként a mérési jegyzőkönyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell.

(8) Amennyiben a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles – az expozíció mértékétől, az anyag(ok) veszélyességétől és a technológia stabilitásától függő gyakorisággal – a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni25 és azt folyamatosan ellenőrizni.

(9) Határérték-túllépés esetén a munkáltató megfelelő megelőző és védő intézkedéseket hoz a kialakult helyzet egészséget nem veszélyeztető és biztonságos megoldására, továbbá az eseményt írásban rögzíti és azt a (4) bekezdés d) pontja szerinti időtartamig megőrzi.

(10) Az 5–6. §-okban szereplő kockázatbecslés és a megelőzésre vonatkozó általános alapelvek alapján a munkáltató a vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen olyan műszaki, illetve szervezeti intézkedéseket hoz, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. Ennek keretében – fontossági sorrendben – az alábbi intézkedéseket kell hozni:

a) megelőzni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását,

b) amennyiben az a) pont szerinti megelőzés nem lehetséges, megakadályozni olyan források jelenlétét, amelyek elősegíthetik a tűz és robbanás keletkezését vagy azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek,

c) csökkenteni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkező kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, továbbá

d) gondoskodni a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítő irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekről, illetve a robbanási nyomás csökkentéséről.

Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése

8. § (1) A munkáltató a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet – a mentési tervet is beleértve – készít. Abban az esetben, ha jelen rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell. A belső védelmi tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esemény előfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik a bekövetkező káros hatások csökkentése érdekében, és az érintett munkavállalót az intézkedéssel egyidejűleg tájékoztatja. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akiknek a rendkívüli helyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges.

(3) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan előre nem látható eseményt vagy balesetet követően, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott.

(4) Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelő egyéni védőeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet az mindaddig köteles használni, amíg a rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat.

(5) Az Mvt. 42. §-ának c)e) pontjaiban meghatározottakra is figyelemmel a munkáltató köteles intézkedni a megfelelő figyelmeztető és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezéséről, amelyek a megnövekedett egészségkárosító és biztonságot veszélyeztető kockázatra hívják fel a figyelmet, illetve elősegítik a menekülést és a mentést.

(6) A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekről szóló információk hozzáférhetőek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információk különösen az alábbiakat tartalmazzák:

a) előzetes értesítést a munka közbeni veszély(ek)ről, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelőző intézkedésekről és szabályokról,

b) bármely baleset vagy vészhelyzet esetén előforduló különleges veszélyforrásokat vagy azokat, amelyeknek előfordulása várható, továbbá

c) az (1) bekezdés szerinti szabályzatokat.

A munkavállaló tájékoztatása és oktatása

9. § (1) Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven

a) a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is,

b)26 a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázatokra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat, továbbá a 11. §-ban foglalt kötelezettségeiket megismerjék,

c) megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni és munkatársaikat is megvédhetik,

d)27 a forgalmazó által a REACH rendelet 31. cikkének megfelelően biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék.

(2) A munkavállaló és képviselői számára

a) a munkáltató igény szerint biztosítja a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett – a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő veszélyek meghatározására vonatkozó – vizsgálatban, illetőleg igényelhetik az eredményekről való tájékoztatást;

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos tájékoztatást ad a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munkaegészségügyi kérdésről.

10. § (1) Ha a veszélyes anyagot tároló tartály mérete vagy a csomagolás jellege következtében a tartalmának megfelelő címkézésre vagy megjelölésre nem alkalmas, akkor a munkavállaló által értett hatékony felismerhetőségi jelekről kell gondoskodni, pl. függő címke alkalmazásáról vagy kísérő dokumentumokról.

(2) Ha a munkahelyen előforduló veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény és csővezeték nincs az előírásoknak megfelelően megjelölve, a munkáltató köteles biztosítani a tárolóedény és a csővezeték tartalmának, azok természetének és a hozzájuk kapcsolódó veszélyeknek a jelölését.

A munkavállaló kötelességei

11. § A munkavállaló

a) a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére,

b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza,

c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.

Egészségügyi ellenőrzés – orvosi alkalmassági vizsgálatok

12. § (1) A veszélyes anyag expozíciójának kitett munkavállaló orvosi alkalmasságának ellenőrzésére a külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az egészségügyi ellenőrzés eredményeként a munkavállalónál veszélyes anyaggal végzett munkából eredő expozíció következményeként a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megbetegedést vagy egészségre káros hatást, illetve biológiai határérték-túllépést észlel, a munkáltató köteles

a) az 5. §-ban szereplő kockázatbecslést újra elvégezni,

b) a 6–7. §-okban előírt, a kockázat megszüntetésére, illetve csökkentésére hozott intézkedéseket felülvizsgálni,

c)28 figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság előírásait a kockázatok megszüntetésének vagy csökkentésének bevezetésére a 7. §-ban foglaltakkal összhangban,

d) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illetően,

e) kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében

a) javaslatot tesz a felhasznált veszélyes anyagok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekről,

b) tanácsot ad, felkérésre segítséget nyújt a kockázatbecsléshez,

c) felhívja a munkavállaló figyelmét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során a dohányzás, alkoholfogyasztás és az üzemben alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatásokra, amelyek a munkavállaló egészségét fokozottan károsítják,

d) kiképzi a munkavállalókat a szaksegélyt megelőző elsősegély nyújtására. A képzésben való részvételt és az elsősegélynyújtás feltételeit a munkáltató biztosítja.

13. § (1)29 Az e rendeletben foglaltak betartását a járási hivatal – más hatóság jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintve – ellenőrzi.

(2)30 Ezen ellenőrzési tevékenységet a járási hivatal a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó honvédelmi intézmények vonatkozásában annak szakhatóságával együttműködve látja el.

A fém-ólom és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó különleges előírások

14. § A fém-ólom és az ólom ionos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállaló egészségvédelmére vonatkozó különleges előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben felsorolt intézkedések költsége nem terhelhető a munkavállalóra.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2)31 A 7. § (8) bekezdése szerinti határérték ellenőrzésére (a munkateret szennyező anyagok mérésére) irányuló vizsgálatokat kizárólag

a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy

b) a nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium

végezhet.

(3)32 Technológiához rendelt, a munkahelyi légtér szennyezőanyag-koncentrációját folyamatosan mérő, szelektív mérési elven alapuló, szelektív meghatározást biztosító, kalibrált, telepített műszerek (berendezések) vizsgálati eredményeit, mint kiegészítő mérési adatokat figyelembe lehet venni.

(4)33 Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 91/322/EGK irányelve (1991. május 29.) a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról;

b) a Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében);

c) a Bizottság 2000/39/EK irányelve (2000. június 8.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatban a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek első listájának létrehozásáról;

d) a Bizottság 2006/15/EK irányelve (2006. február 7.) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról;

e)34 a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásakor az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listájának létrehozásáról és a 2000/39/EK irányelv módosításáról szóló 2009. december 17-i 2009/161/EU bizottsági irányelv;

f)35 a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

g)36 a 98/24/EK tanácsi irányelv alapján az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek negyedik listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK és a 2009/161/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló, 2017. január 31-i (EU) 2017/164 bizottsági irányelv.

1. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM
együttes rendelethez37

Veszélyes anyagok a munkahelyi levegőben

1.    Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett határértékei

1.1.    Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció, csúcskoncentráció, illetve eltűrhető maximális koncentráció értékei, valamint jellemző tulajdonságai

 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

Megjegyzés

 

1.

Megnevezés

Képlet

CAS-szám

ÁK-érték
mg/m3

CK-érték
mg/m3

MK-érték
mg/m3

Jellemző tulajdonság

Hivatkozás

 

2.

ACETALDEHID

CH3CHO

75-07-0

25

25

 

i

VI.

 

 

3.

acetilén-diklorid, lásd: 1,2-diklóretilén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

ACETOFENON

CH3COC6H5

98-86-2

50

 

 

i

 

 

 

5.

ACETON

CH3COCH3

67-64-1

1210

 

 

i

EU1

 

 

6.

ACETON-CIÁNHIDRIN

(CH3)2C(OH)CN

75-86-5

16,7

16,7

 

 

 

 

 

7.

ACETONITRIL

CH3CN

75-05-8

70

 

 

b, i

EU2

 

 

8.

akril-aldehid, lásd: akrolein

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

AKRILAMID

CH2=CHCONH2

79-06-1

 

 

0,03

b, k

 

SCOEL/139/2012

 

10.

AKRILNITRIL

CH2=CHCN

107-13-1

 

 

4,3

k

 

 

 

11.

akrilsav-metilészter, lásd: metil-akrilát

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12.

AKRILSAV (propénsav)

CH2=CH-COOH

79-10-7

29

59***

 

m

EU4

 

 

13.

AKROLEIN (akril-aldehid, 2-propenál)

CH2=CHCHO

107-02-8

0,05

0,12

 

m

EU4

 

 

14.

ALDRIN

C12H8Cl6

309-00-2

 

 

 

 

 

 

 

15.

ALLIL-ALKOHOL

CH2=CHCH2OH

107-18-6

4,8

12,1

 

b, i

EU1

 

 

16.

ALLIL-KLORID

CH2=CHCH2Cl

107-05-1

3

3

 

i

I.

 

 

17.

ALUMÍNIUM, FÉM

Al

7429-90-5

6 resp

 

 

 

 

 

 

18.

alumínium-oxid,
lásd: dialumínium-trioxid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19.

terc-AMIL-ACETÁT

H3COOC(CH3)2C2H5

625-16-1

270

540

 

 

EU1

 

 

20.

aminobenzol, lásd: anilin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

21.

4-AMINOBIFENIL

C6H5C6H4NH2

92-67-1

 

 

10

k

 

 

 

22.

2-AMINOETANOL

NH2(CH2)2OH

141-43-5

2,5

7,6

 

b

EU2

 

 

23.

AMITROL

C2H4N4

61-82-5

0,2

 

 

 

EU4

 

 

24.

AMMÓNIA

NH3

7664-41-7

14

36

 

m

EU1

 

 

25.

ANILIN

C6H5NH2

62-53-3

8

32

 

b

II.2.,
BHM

 

 

26.

o-ANIZIDIN

CH3OC6H4NH2

90-04-0

 

 

0,5

b, k

 

SCOEL/144/2012

 

27.

ANTIMON ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sb-ra számítva)

Sb

7440-36-0

0,5

2

 

i

III.

 

 

28.

ANTIMON-HIDROGÉN

SbH3

7803-52-3

0,5

2

 

 

II.2.

 

 

29.

antimon-trioxid,
lásd: diantimon-trioxid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

30.

arzén-hidrogén, lásd: arzin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

31.

ARZÉN ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI***

As

7440-38-2

 

 

0,01

k, b, i

BEM

 

 

32.

arzén-pentoxid, lásd: diarzén-pentoxid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

33.

arzén-trioxid, lásd: diarzén-trioxid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

34.

ARZIN

AsH3

7784-42-1

0,2

0,8

 

b

II.2.

 

 

35.

AZIRIDIN

(CH2)2NH

151-56-4

 

 

0,9

k

 

 

 

36.

BÁRIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI
(Ba-ra számítva)

 

 

0,5

 

 

i

II.1.
EU2

 

 

37.

BENZALDEHID

C6H5CHO

100-52-7

5

10

 

 

 

 

 

38.

BENZIDIN

(C6H4)2(NH2)2

92-87-5

 

 

0,008

k

 

 

 

39.

BENZIL-KLORID

C6H5CH2Cl

100-44-7

0,5

0,5

 

b, i, m, k

 

CLP:1B rákkeltő

 

40.

BENZOIL-KLORID

C6H5COCl

98-88-4

2,8

 

 

i

 

 

 

41.

benzoil-szuperoxid,
lásd: dibenzoil-peroxid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

42.

BENZOL

C6H6

71-43-2

 

 

3

k, b, i

EU99
BEM

 

 

43.

BENZO[a]PIRÉN

C20H12

50-32-8

 

 

0,002

k

 

 

 

44.

BERILLIUM ÉS VEGYÜLETEI
(Be-ra számítva)

Be

7440-41-7

 

 

0,002

k

 

 

 

45.

bifenil, lásd: difenil

 

 

 

 

 

 

 

 

 

46.

BISZFENOL-A
(4,4’-izopropilidén-difenol)

(HOC6H4)2C(CH3)2

80-05-7

2 inh

 

 

 

EU4

 

 

47.

BISZ (KLÓRMETIL)-ÉTER

ClCH2OCH2Cl

542-88-1

 

 

0,0047

k

 

 

 

48.

BRÓM

Br2

7726-95-6

0,7

 

 

b, m

I.
EU2

 

 

49.

1,3-BUTADIÉN

CH2=CHCH=CH2

106-99-0

 

 

1

k, i

 

 

 

50.

n-BUTÁN

CH3(CH2)2CH3

106-97-8

2350

9400

 

 

IV.

 

 

51.

1-butanol, lásd: butil-alkohol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

52.

2-butanon, lásd: metil-etil-keton

 

 

 

 

 

 

 

 

 

53.

n-BUTIL-ACETÁT

CH3COOC4H9

123-86-4

950

950

 

i, sz

I.

 

 

54.

n-BUTIL-AKRILÁT

CH2=CHCOOC4H9

141-32-2

11

53

 

i

I.
EU1

 

 

55.

n-BUTIL-ALKOHOL

CH3(CH2)3OH

71-36-3

45

90

 

b, i

 

 

 

56.

butil-celloszolv, lásd: 2-butoxietanol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

57.

butil-glikol, lásd: 2-butoxietanol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

58.

terc-BUTIL-METIL-ÉTER

C(CH3)3OCH3

1634-04-4

183,5

367

 

 

EU3

 

 

59.

2-BUTIN-1,4-DIOL

C4H6O2

110-65-6

0,5

 

 

i, sz

EU4

 

 

60.

2-BUTOXIETANOL

C4H9OCH2CH2OH

111-76-2

98

246

 

b, i

II.1.
EU1

 

 

61.

2-BUTOXIETIL-ACETÁT

CH3(CH2)3O(CH2)2COOCH3

112-07-2

133

333

 

b

EU1

 

 

62.

2-(2-BUTOXIETOXI)ETANOL

CH3(CH2)3O(CH2)2O(CH2)2OH

112-34-5

67,5

101,2

 

 

EU2

 

 

63.

carbaryl, lásd: karbaril

 

 

 

 

 

 

 

 

 

64.

celloszolv,
lásd: etilén-glikol-monoetil-éter

 

 

 

 

 

 

 

 

 

65.

celloszolv-acetát,
lásd: etilén-glikol-monoetil-éter-acetát

 

 

 

 

 

 

 

 

 

66.

CIÁNAMID

NCNH2

420-04-2

1

 

 

b

EU2

 

 

67.

CIÁN-HIDROGÉN (hidrogén-cianid)

HCN

74-90-8

1

5

 

b, i

EU4

 

 

68.

CIÁNSÓK (cianidok) (CN-re számítva)

CN

 

1

5

 

b, i

EU4

 

 

69.

CIKLOHEXÁN

C6H12

110-82-7

700

 

 

 

II.1.
EU2

 

 

70.

CIKLOHEXANOL

C6H11OH

108-93-0

200

800

 

b, i, sz

II.1.

 

 

71.

CIKLOHEXANON

C6H10O

108-94-1

40,8

81,6

 

b, i

II.1.
EU1

 

 

72.

CIKLOHEXIL-AMIN

C6H11NH2

108-91-8

40

40

 

m

V.

 

 

73.

1,3-CIKLOPENTADIÉN

C5H6

542-92-7

200

 

 

i

 

 

 

74.

cink-kromátok, köztük kálium-cink-kromát, lásd: króm (VI) szervetlen vegyületek, kevéssé oldható
[Cr (VI)-ra számítva]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

75.

CINK-OXID

ZnO

1314-13-2

5 resp

20 resp

 

i

III.

 

 

76.

CIRKÓNIUM VEGYÜLETEI
(Zr-ra számítva)

 

 

5

20

 

 

III.

 

 

77.

DDT

C14H9Cl5

50-29-3

1 resp

1 resp

 

b

VI.

 

 

78.

DEKABORÁN

B10H14

17702-41-9

0,3

0,3

 

b, i

I.

 

 

79.

DIACETIL (2,3-butándion)

C4H6O2

431-03-8

0,07

0,36

 

i

EU4

 

 

80.

DIALUMÍNIUM-TRIOXID (Al-ra számítva)

Al2O3

1344-28-1

6 resp

 

 

 

 

 

 

81.

4,4’-diaminobifenil, lásd: benzidin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

82.

4,4’-DIAMINODIFENILMETÁN

C13H14N2

101-77-9

 

 

0,81

k

 

 

 

83.

DIANTIMON-TRIOXID (Sb-ra számítva)

Sb2O3

1309-64-4

0,1

0,4

 

 

 

 

 

84.

DIARZÉN-PENTOXID (As-ra számítva)

As2O5

1303-28-2

 

 

0,03

k

BEM

 

 

85.

DIARZÉN-TRIOXID (As-ra számítva)

As2O3

1327-53-3

 

 

0,1

k

BEM

 

 

86.

DIAZINON

C12H21N2O3PS

333-41-5

0,1

0,4

 

b

III.

 

 

87.

DIAZOMETÁN

CH2N2

334-88-3

 

 

0,01

k

 

 

 

88.

DIBENZOIL-PEROXID

(C6H5CO)2O2

94-36-0

5

5

 

b, i, sz

I.

 

 

89.

1,2-DIBRÓMETÁN

C2H4Br2

106-93-4

 

 

0,8

k, b, m

 

 

 

90.

1,2-DIBRÓM-3-KLÓRPROPÁN

C3H5Br2Cl

96-12-8

 

 

0,01

k

 

 

 

91.

DIELDRIN

C12H8Cl6O

60-57-1

0,25 resp

1 resp

 

 

 

 

 

92.

DIETIL-AMIN

NH(C2H5)2

109-89-7

15

30

 

b, m

V.
EU2

 

 

93.

dietilénoximid, lásd: morfolin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

94.

DIETILÉN-TRIAMIN

NH(CH2CH2NH2)2

111-40-0

4

4

 

b, m, sz

 

 

 

95.

DIETIL-ÉTER

(CH3CH2)O2

60-29-7

308

616

 

b, i, sz

EU1

 

 

96.

DI(2-ETILHEXIL)-FTALÁT

C6H4(COO)2(C8H17)2

117-81-7

10

40

 

b

III.

 

 

97.

DIETIL-SZULFÁT

(C2H5O)2SO2

64-67-5

 

 

0,2

k

 

 

 

98.

DIFENIL

(C6H5)2

92-52-4

1

 

 

b, i, sz

 

 

 

99.

difenilmetán-4,4’-diizocianát (MDI),
lásd: diizocianátok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

100.

DIFENIL-ÉTER

C12H10O

101-84-8

7

14

 

 

EU4

 

 

101.

DIFOSZFOR-PENTASZULFID

P2S5

1314-80-3

1

 

 

 

EU2

 

 

102.

DIFOSZFOR-PENTOXID

P2O5

1314-56-3

1

 

 

m

EU2

 

 

103.

DIHIDROGÉN-SZELENID

H2Se

7783-07-5

0,07

0,17

 

 

EU1

 

 

104.

m-dihidroxibenzol, lásd: rezorcin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

105.

DIIZOCIANÁTOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

106.

difenilmetán-4,4’-diizocianát (MDI)

CH2(C6H4NCO)2

101-68-8

0,05

0,05

 

i, sz

I.

 

 

107.

hexametilén-diizocianát (HDI)

(CH2)6(NCO)2

822-06-0

0,035

0,035

 

i, sz

I.

 

 

108.

1,5-naftilén-diizocianát (NDI)

C10H6(NCO)2

3173-72-6

0,09

0,09

 

i, sz

I.

 

 

109.

DIKÉN-DIKLORID

S2Cl2

10025-67-9

6

24

 

m

I.

 

 

110.

3,3’-DIKLÓRBENZIDIN

C12H10N2Cl2

91-94-1

 

 

0,03

k

 

 

 

111.

1,2-DIKLÓRBENZOL

C6H4Cl2

95-50-1

122

306

 

b, i

EU1

 

 

112.

1,3-DIKLÓRBENZOL

C6H4Cl2

541-73-1

20

80

 

 

 

 

 

113.

1,4-DIKLÓRBENZOL (p-diklórbenzol)

C6H4Cl2

106-46-7

12

60

 

b

EU4

 

 

114.

p,p’-diklórdifeniltriklóretán, lásd: DDT

 

 

 

 

 

 

 

 

 

115.

diklórdifluormetán F12, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

116.

1,1-DIKLÓRETÁN

Cl2CH2CH2

75-34-3

412

 

 

b

EU1

 

 

117.

1,2-DIKLÓRETÁN

ClCH2CH2Cl

107-06-2

 

 

10

k, i

 

 

 

118.

1,1-DIKLÓRETILÉN (vinilidén-klorid)

Cl2HC=CH

75-35-4

8

20

 

 

EU4

 

 

119.

1,2-DIKLÓRETILÉN

ClHC=CHCl

540-59-0

790

3160

 

i

II.1.

 

 

120.

2,4-DIKLÓRFENOXIECETSAV

Cl2C6H3OCH2COOH

94-75-7

1

4

 

b, i

II.2.

 

 

121.

diklórfluormetán F21, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

122.

DIKLÓRFOSZ (DDVP)

C4H7Cl2O4P

62-73-7

0,9

3,6

 

b

III.

 

 

123.

DIKLÓRMETÁN (metilén-klorid)

CH2Cl2

75-09-2

10

10

 

i, b

EU4.

 

 

124.

1,2-DIKLÓRPROPÁN

ClCH2CH(Cl)CH3

78-87-5

50

50

 

 

VI.

 

 

125.

diklórtetrafluoretán F114, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

126.

N,N-DIMETILACETAMID

CH3CON(CH3)2

127-19-5

36

72

 

b, i

EU1

 

 

127.

DIMETIL-AMIN

(CH3)2NH

124-40-3

3,8

9,4

 

b, m, sz

EU1

 

 

128.

dimetilanilin, lásd: xilidin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

129.

N,N-DIMETILANILIN

C6H5N(CH3)2

121-69-7

25

100

 

b, i, sz

II.1.

 

 

130.

DIMETIL-ÉTER

(CH3)2O

115-10-6

1920

 

 

 

EU1

 

 

131.

N,N-DIMETILFORMAMID

HCON(CH3)2

68-12-2

15

30

 

b, i

BEM
EU3

 

 

132.

1,2-DIMETILHIDRAZIN

CH3NHNHCH3

540-73-8

 

 

1,2

k

 

 

 

133.

N,N-DIMETILHIDRAZIN

(CH3)2NNH2

57-14-7

 

 

1,2

k

 

 

 

134.

dimetil-keton, lásd: aceton

 

 

 

 

 

 

 

 

 

135.

DIMETIL-SZULFÁT

C2H6O4S

77-78-1

 

 

0,1

k, b, m

 

 

 

136.

dinikkel-trioxid, lásd: nikkel és szervetlen vegyületei

Ni2O3

1314-06-3

 

 

 

 

 

 

 

137.

4,6-DINITRO-o-KREZOL

CH3C6H2(NO2)2OH

534-52-1

0,2

0,8

 

b, i, sz

II.1.

 

 

138.

DINITROBENZOL minden izomer

C6H4(NO2)2

 

1

2

 

b

 

 

 

139.

DINITROGÉN-OXID

N2O

10024-97-2

180

720

 

 

 

 

 

140.

1,4-DIOXÁN

O(CH2CH2)2O

123-91-1

73

-

 

b, i

EU3

 

 

141.

1,3-DIOXOLÁN

C3H6O2

646-06-0

10

10

 

 

VI.

 

 

142.

DIVANÁDIUM-PENTOXID
(V-ra számítva)

V2O5

1314-62-1

0,05 resp

0,2 resp

 

i, sz

II.2.

 

 

143.

ECETSAV

CH3COOH

64-19-7

25

50

 

m

EU4

 

 

144.

ECETSAV-ANHIDRID

(CH3CO)2O

108-24-7

20

20

 

m

I.

 

 

145.

epiklórhidrin,
lásd: 1-klór-2,3-epoxipropán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

146.

etántiol, lásd: etil-merkaptán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

147.

ETIL-ACETÁT

CH3COOC2H5

141-78-6

734

1468

 

i, sz

EU4

 

 

148.

ETIL-AKRILÁT

CH2=CHCOOC2H5

140-88-5

21

42

 

b, i, sz

EU4

 

 

149.

ETIL-ALKOHOL

CH3CH2OH

64-17-5

1900

7600

 

 

IV.

 

 

150.

ETIL-AMIN

CH3CH2NH2

75-04-7

9,4

 

 

i

EU1

 

 

151.

ETILBENZOL

C6H5CH2CH3

100-41-4

442

884

 

b, i

BEM
EU1

 

 

152.

ETIL-BROMID

CH3CH2Br

74-96-4

50

50

 

 

VI.

 

 

153.

etilén-alkohol, lásd: etilénglikol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

154.

ETILÉNGLIKOL

HOCH2CH2OH

107-21-1

52

104

 

b, i

EU1

 

 

155.

etilénglikol-monobutil-éter,
lásd: 2-butoxietanol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

156.

ETILÉNGLIKOL-MONOETIL-ÉTER

C2H5O(CH2)2OH

110-80-5

8

-

 

b, i

EU3

 

 

157.

ETILÉNGLIKOL-MONOETIL-ÉTER-ACETÁT

C2H5O(CH2)2COOCH3

111-15-9

11

-

 

b, i

EU3

 

 

158.

ETILÉNGLIKOL-MONOMETIL-ÉTER

CH3O(CH2)2OH

109-86-4

3,16

-

 

b, i

EU3

 

 

159.

ETILÉNGLIKOL-MONOMETIL-ÉTER-ACETÁT

CH3O(CH2)2COOCH3

110-49-6

4,90

-

 

b, i

II.1.
EU4

 

 

160.

etilén-imin, lásd: aziridin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

161.

ETILÉN-OXID

C2H4O

75-21-8

 

 

1,8

k, i, sz

 

 

 

162.

etil-glikol,
lásd: etilén-glikol-monoetil-éter

 

 

 

 

 

 

 

 

 

163.

etil-glikol-acetát,
lásd: etilénglikol-monoetil-éter-acetát

 

 

 

 

 

 

 

 

 

164.

etil-hidroszulfid, lásd: etil-merkaptán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

165.

2-ETILHEXANOL

C8H18O

104-76-7

5,4

 

 

i

EU4

 

 

166.

ETIL-KLORID

C2H5Cl

75-00-3

268

 

 

 

EU2

 

 

167.

ETIL-MERKAPTÁN

CH3CH2SH

75-08-1

1

1

 

i

V.

 

 

168.

etil-szulfhidrát, lásd: etil-merkaptán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

169.

etil-tioalkohol, lásd: etil-merkaptán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

170.

2-etoxietanol,
lásd: etilénglikol-monoetil-éter

 

 

 

 

 

 

 

 

 

171.

EZÜST, fém

Ag

7440-22-4

0,1

 

 

 

EU1

 

 

172.

EZÜST OLDHATÓ VEGYÜLETEI
(Ag-re számítva)

 

 

0,01

 

 

 

EU2

 

 

173.

fenilbenzol, lásd: difenil

 

 

 

 

 

 

 

 

 

174.

2-FENILPROPÉN

C6H5C(CH3)=CH2

98-83-9

246

492

 

 

EU1

 

 

175.

FENOL

C6H5OH

108-95-2

8

16

 

b, m

BEM
EU3

 

 

176.

FLUOR

F2

7782-41-4

1,58

3,16

 

m

EU1

 

 

177.

fluor-hidrogén, lásd: hidrogén-fluorid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

178.

FLUORIDOK (F-ra számítva)

F

 

2,5

 

 

b, i

BEM
EU1

 

 

179.

fluotan, lásd: halotán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

180.

FORMALDEHID

HCHO

50-00-0

0,6

0,6

 

b, m, sz

VI.

 

 

181.

FOSZFIN

PH3

7803-51-2

0,14

0,28

 

i

EU2

 

 

182.

FOSZFOR

P

7723-14-0

0,1

0,1

 

i

I.

 

 

183.

foszfor-hidrogén, lásd: foszfin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

184.

FOSZFOR-PENTAKLORID

PCl5

10026-13-8

1

 

 

m

EU2

 

 

185.

foszfor-pentoxid,
lásd: difoszfor-pentoxid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

186.

foszforsav, lásd: ortofoszforsav

 

 

 

 

 

 

 

 

 

187.

foszfor-trihidrid, lásd: foszfin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

188.

FOSZFOR-TRIKLORID

PCl3

7719-12-2

3

3

 

m

I.

 

 

189.

FOSZGÉN

COCl2

75-44-5

0,08

0,4

 

m

EU1

 

 

190.

FREONOK (KLÓRFLUORKARBONOK)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

191.

F11, triklórfluormetán

CCl3F

75-69-4

Az 1005/2009/EK rendelet szerint szabályozott anyag

 

 

 

 

 

192.

F12, diklórdifluormetán

CCl2F2

75-71-8

Az 1005/2009/EK rendelet szerint szabályozott anyag

 

 

 

 

 

193.

F21, diklórfluormetán

CHCl2F

75-43-4

43

172

 

 

II.1

 

 

194.

F22, klórdifluormetán

CHClF2

75-45-6

3600

 

 

 

EU1

 

 

195.

F113, 1,1,2-triklór-1,2,2-trifluoretán

C2Cl3F3

76-13-1

Az 1005/2009/EK rendelet szerint szabályozott anyag

 

 

 

 

 

196.

F114, 1,2-diklór-1,1,2,2-tetrafluoretán

ClF2CCF2Cl

76-14-2

Az 1005/2009/EK rendelet szerint szabályozott anyag

 

 

 

 

 

197.

F142b, 1-klór-1,1-difluoretán

C2H3ClF2

75-68-3

4170

16680

 

 

IV.

 

 

198.

FTÁLSAV-ANHIDRID

C6H4(CO)2O

85-44-9

1

1

 

i, sz

I.

 

 

199.

furál, lásd: furfurol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

200.

furfurilaldehid, lásd: furfurol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

201.

FURFURIL-ALKOHOL

C4H3OCH2OH

98-00-0

40

40

 

i, sz, b

I.

 

 

202.

FURFUROL

C4H3OCHO

98-01-1

20

 

 

b, i, sz

 

 

 

203.

gamma-HCH, lásd: lindán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

204.

GLICERIN-TRINITRÁT

C3H5(ONO2)3

55-63-0

0,095

0,19

 

b, i, sz

EU4

 

 

205.

glikol, lásd: etilénglikol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

206.

halán, lásd: halotán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

207.

HALOTÁN

CHClBrCF3

151-67-7

40

160

 

 

II.1.

 

 

208.

HANGYASAV

HCOOH

64-18-6

9

 

 

m

EU2

 

 

209.

n-HEPTÁN

CH3(CH2)5CH3

142-82-5

2000

 

 

 

EU1

 

 

210.

2-HEPTANON

CH3(CH2)4COCH

110-43-0

238

476

 

b

EU1

 

 

211.

HEPTÁN-3-ON

CH3(CH2)4CH3

106-35-4

95

 

 

 

EU1

 

 

212.

HEXAMETILÉN-DIAMIN

H2N(CH2)6NH2

124-09-4

2,3

 

 

m, b

 

 

 

213.

hexametilén-diizocianát,
lásd: diizocianátok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

214.

n-HEXÁN

CH3(CH2)4CH3

110-54-3

72

 

 

b, i

BEM
EU2

 

 

215.

2-hexanon, lásd: metil-butil-keton

 

 

 

 

 

 

 

 

 

216.

HIDRAZIN

H2NNH2

302-01-2

 

 

0,13

k

 

 

 

217.

HIDROGÉN-BROMID

HBr

10035-10-6

 

6,7

 

m

EU1

 

 

218.

hidrogén-cianid, lásd: cián-hidrogén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

219.

HIDROGÉN-FLUORID

HF

7664-39-3

1,5

2,5

 

b, m

II.1.
BEM
EU1

 

 

220.

hidrogén-foszfid, lásd: foszfin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

221.

HIGANY ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI***
(Hg-ra számítva)

Hg

7439-97-6

0,02

 

sz, b

BEM
EU3

 

 

222.

HIGANY SZERVES VEGYÜLETEI***
(Hg-ra számítva)

 

 

0,01

0,04

 

b, sz

III.

 

 

223.

IZOAMIL-ALKOHOL

CH3(CH2)4OH

123-51-3

360

1440

 

 

II.1.

 

 

224.

izociánsav-metil-észter,
lásd: metil-izocianát

 

 

 

 

 

 

 

 

 

225.

IZOPENTÁN

(CH3)2CHCH2CH3

78-78-4

3000

 

 

 

EU2

 

 

226.

IZOPENTIL-ACETÁT

CH3COO(CH2)2CH(CH3)2

123-92-2

270

540

 

i

EU1

 

 

227.

IZOPROPIL-ACETÁT

(CH3)2HCOOCH3

108-21-4

840

840

 

i

I.

 

 

228.

IZOPROPIL-ALKOHOL

CH3CH(OH)CH3

67-63-0

500

2000

 

b, i

II.1.

 

 

229.

izopropilbenzol, lásd: kumol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

230.

JÓD

I2

7553-56-2

1

1

 

i, sz, b

I.

 

 

231.

KADMIUM ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI – CdF2, CdCl2, CdO kivételével
(Cd-ra számítva)

Cd

7440-43-9

 

 

0,015

k

BEM

 

 

232.

KADMIUM-FLUORID (Cd-ra számítva)

CdF2

7790-79-6

 

 

0,05

k

BEM

 

 

233.

KADMIUM-KLORID (Cd-ra számítva)

CdCl2

10108-64-2

 

 

0,05

k

BEM

 

 

234.

KADMIUM-OXID (Cd-ra számítva)

CdO

1306-19-0

 

 

0,05

k

BEM

 

 

235.

KALCIUM-CIÁNAMID

CaNCN

156-62-7

1

4

 

b, i

III.

 

 

236.

KALCIUM-HIDROXID
(kalcium-dihidroxid)

Ca(OH)2

1305-62-0

1 resp por

4 resp por

 

 

EU4

 

 

237.

KALCIUM-KARBONÁT

CaCO3

1317-65-3

10

 

 

 

 

 

 

238.

kalcium-kromát,
lásd: króm (VI) szervetlen vegyületek

CaCrO4

13765-19-0

 

 

 

 

 

 

 

239.

KALCIUM-OXID

CaO

1305-78-8

1 resp por

4 resp por

 

 

EU4

 

 

240.

KALCIUM-SZULFÁT

CaSO4

7778-18-9

6 resp

 

 

 

 

 

 

241.

KÁLIUM-HIDROXID

KOH

1310-58-3

2

2

 

m

I.

 

 

242.

ş-KAPROLAKTAM

HN(CH2)5CO

105-60-2

10

40

 

i

EU1

 

 

243.

KAPTAFOL

C10H9Cl4NO2S

2425-06-1

 

 

0,1

k

 

 

 

244.

KARBARIL

C12H11NO2

63-25-2

1

 

 

 

 

 

 

245.

karbolsav, lásd: fenol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

246.

KÉN-DIOXID

SO2

7446-09-5

1,3

2,7

 

m

EU4

 

 

247.

KÉN-HIDROGÉN

H2S

7783-06-4

7

14

 

i

EU3

 

 

248.

KÉNSAV

H2SO4

7664-93-9

0,05 torak

 

m

I.
EU3

 

 

249.

KLÓR

Cl2

7782-50-5

 

1,5

 

i

EU2

 

 

250.

4-KLÓRANILIN

ClC6H4NH2

106-47-8

0,2

0,8

 

k, sz, b

 

 

 

251.

KLÓRBENZOL

C6H5Cl

108-90-7

23

70

 

 

EU2

 

 

252.

2-KLÓR-1,3-BUTADIÉN

CH2=C(Cl)CH=CH2

126-99-8

18

72

 

i

II.1.

 

 

253.

klórdifluoretán F142B, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

254.

klórdifluormetán F22, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

255.

KLÓRDÁN

C10H6Cl8

57-74-9

 

 

 

b

 

 

 

256.

1-KLÓR-2,3-EPOXIPROPÁN

ClCH2C2H3O

106-89-8

 

 

1,9

k, b, m, sz

 

 

 

257.

KLOROFORM

CHCl3

67-66-3

10

 

 

b

EU1.

 

 

258.

kloroprén, lásd: 2-klór-1,3-butadién

 

 

 

 

 

 

 

 

 

259.

KOBALT ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI
(Co-ra számítva)

Co

7440-48-4

0,1

0,4

 

i, sz

BEM

 

 

260.

KREZOL (izomerek keveréke)

CH3C6H4OH

1319-77-3

22

 

 

m

I.
EU91

 

 

261.

KRÓM (fém), SZERVETLEN KRÓM (II) és KRÓM (III) VEGYÜLETEK (nem oldható)

Cr

7440-47-3

2

 

 

i, sz

BEM
EU2

 

 

262.

Egyéb szervetlen krómvegyületek
[a króm (VI) vegyületek kivételével] (Cr-ra számítva)

Cr

 

0,5

2

 

i, sz

BEM

 

 

263.

KRÓM (VI) SZERVETLEN VEGYÜLETEK (nátrium-kromát, kálium-kromát és egyéb oldható)
[Cr (VI)-ra számítva]

Cr

 

 

 

0,05

k

BEM

 

 

264.

KRÓM (VI) SZERVETLEN VEGYÜLETEK, kevéssé oldható
[Cr (VI)-ra számítva]

Cr

 

 

 

0,01

k

BEM

 

 

265.

KRÓM(III)-KROMÁT (Cr-ra számítva)

Cr2(CrO4)3

24613-89-6

 

 

0,05

k

BEM

 

 

266.

KRÓM-TRIOXID [Cr (VI)-ra számítva]

CrO3

1333-82-0

 

 

0,05

k

BEM

 

 

267.

KUMOL

C6H5CH(CH3)2

98-82-8

100

250

 

b, i

EU1

 

 

268.

kvarc, lásd: 2.1.

SiO2

14808-60-7

 

 

 

 

 

 

 

269.

LINDÁN (?-HCH)
(ă-1,2,3,4,5,6-hexaklo
rciklohexán)

C6H6Cl6

58-89-9

0,5

2

 

b, i

III.

 

 

270.

LÍTIUM-HIDRID

LiH

7580-67-8

 

0,02 inh

 

 

EU4

 

 

271.

MAGNÉZIUM-OXID (Mg-ra számítva)

MgO

1309-48-4

6 resp

24 resp

 

i

 

 

 

272.

MALEINSAV-ANHIDRID

CH=CH(CO)2O

108-31-6

0,4

0,4

 

m, sz

I.

 

 

273.

MANGÁN ÉS SZERVETLEN SÓI
(Mn-ra számítva)

Mn

7439-96-5

0,2 inh
0,05 resp

 

 

 

EU4

 

 

274.

METAMIDOFOSZ

C2H8NO2PS

10265-92-6

 

 

 

b, i

 

 

 

275.

METIL-ACETÁT

CH3COOCH3

79-20-9

610

2440

 

b, sz, i

I.

 

 

276.

METIL-AKRILÁT

CH2=CHCOOCH3

96-33-3

18

36

 

b, i, sz

EU3

 

 

277.

METIL-ALKOHOL

CH3OH

67-56-1

260

 

 

b, i

EU2

 

 

278.

2-METILAZIRIDIN

C3H7N

75-55-8

 

 

5

k

 

 

 

279.

METIL-BROMID

CH3Br

74-83-9

10

10

 

b, i

VI.

 

 

280.

1-METILBUTIL-ACETÁT

CH3COOCH(CH3)(CH2)2CH3

626-38-0

270

540

 

 

EU1

 

 

281.

METIL-BUTIL-KETON

CH3CO(CH2)3CH3

591-78-6

21

84

 

b, i

II.1.

 

 

282.

metil-celloszolv,
lásd: etilén-glikol-monometil-éter

 

 

 

 

 

 

 

 

 

283.

metil-celloszolv-acetát,
lásd: etilén-glikol-monometil-éter-acetát

 

 

 

 

 

 

 

 

 

284.

metil-cianid, lásd: acetonitril

 

 

 

 

 

 

 

 

 

285.

4,4’-metiléndianilin,
lásd: 4,4’-diaminodifenilmetán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

286.

metilén-klorid, lásd: diklórmetán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

287.

METIL-ETIL-KETON

CH3COCH2CH3

78-93-3

600

900

 

b, i

EU1

 

 

288.

metil-glikol,
lásd: etilén-glikol-monometil-éter

 

 

 

 

 

 

 

 

 

289.

metil-glikol-acetát,
lásd: etilén-glikol-monometil-éter-acetát

 

 

 

 

 

 

 

 

 

290.

METIL-FORMIÁT

C2H4O2

107-31-3

125

250

 

b

EU4

 

 

291.

5-METILHEPTÁN-3-ON

CH3CH2COCH2CH3CHC2H5

541-85-5

53

106

 

 

EU1

 

 

292.

5-METILHEXÁN-2-ON

C7H14O

110-12-3

230

 

 

 

EU1

 

 

293.

METIL-IZOCIANÁT

CH3NCO

624-83-9

 

0,047

 

b, i, sz

EU3

 

 

294.

metil-karbamid, lásd: metil-izocianát

 

 

 

 

 

 

 

 

 

295.

metil-karbonimid, lásd: metil-izocianát

 

 

 

 

 

 

 

 

 

296.

METIL-KLORID

CH3Cl

74-87-3

105

420

 

 

II.1.

 

 

297.

metilkloroform, lásd: 1,1,1-triklóretán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

298.

METIL-MERKAPTÁN

CH3SH

74-93-1

1

1

 

i

V.

 

 

299.

METIL-METAKRILÁT

CH2=C(CH3)COOCH3

80-62-6

208

415

 

b, i, sz

EU3

 

 

300.

METIL-PARATION

NO2C6H4OPS(CH3O)2

298-00-0

0,2

 

 

b, sz

 

 

 

301.

4-METILPENTÁN-2-ON
(izobutil-metil-keton)

C6H12O

108-10-1

83

208

 

 

EU1

 

 

302.

N-METIL-2-PIRROLIDON

C5H9NO

872-50-4

40

80

 

b

EU5

 

 

303.

2-metoxianilin, lásd: o-anizidin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

304.

2-metoxietanol,
lásd: etilén-glikol-monometil-éter

 

 

 

 

 

 

 

 

 

305.

2-(2-METOXIETOXI)ETANOL

CH3O(CH2)2O(CH2)2OH

111-77-3

50,1

 

 

 

EU2

 

 

306.

(2-METOXIMETILETOXI)-PROPANOL (Dipropilénglikol-monometil-éter)

C7H16O3

34590-94-8

308

 

 

 

EU1

 

 

307.

1-METOXIPROPÁN-2-OL

CH3OCH2CHOHCH3

107-98-2

375

568

 

b

EU1

 

 

308.

1-METOXI-2-PROPIL-ACETÁT

CH3COOCH(CH3)CH2OCH3

108-65-6

275

550

 

 

EU1

 

 

309.

MEZITILÉN (1,3,5-trimetilbenzol)

C6H3(CH3)3

108-67-8

100

 

 

i

EU1

 

 

310.

MIREX

C10Cl12

2385-85-5

 

 

 

b

 

 

 

311.

MOLIBDÉN OLDHATATLAN VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva)

 

 

15

60

 

 

III.

 

 

312.

MOLIBDÉN OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva)

 

 

5

20

 

 

III.

 

 

313.

MONOKROTOFOSZ

C7H14NO5P

6923-22-4

0,25

 

 

b

 

 

 

314.

MORFOLIN

O(CH2)4NH

110-91-8

36

72

 

m

I.
EU2

 

 

315.

NAFTALIN

C10H8

91-20-3

50

 

 

i

EU1

 

 

316.

2-NAFTIL-AMIN

C10H9N

91-59-8

 

 

0,005

k

 

 

 

317.

naftilén-diizocianát, lásd: diizocianátok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

318.

narkotán, lásd: halotán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

319.

NÁTRIUM-AZID

NaN3

26628-22-8

0,1

0,3

 

 

EU1

 

 

320.

NÁTRIUM-HIDROXID

NaOH

1310-73-2

2

2

 

m

I.

 

 

321.

NEOPENTÁN

(CH3)4C

463-82-1

3000

 

 

 

EU2

 

 

322.

NIKKEL (fém) és SZERVETLEN VEGYÜLETEI, ... (NiO, NiCO3, NiS, Ni2O3) (Ni-re számítva)

 

7440-02-0

 

 

0,1

k, sz

BEM

 

 

323.

NIKKEL (fém) és SZERVETLEN VEGYÜLETEI, könnyen oldható (NiCl2, NiOH, NiSO4, ...) (Ni-re számítva)

 

7440-02-0

 

 

0,1

k, sz

BEM

 

 

324.

nikkel-oxid,
lásd: nikkel és szervetlen vegyületei

NiO

1313-99-1

 

 

 

 

 

 

 

325.

nikkel-szulfid, lásd: nikkel és szervetlen vegyületei

NiS

16812-54-7

 

 

 

 

 

 

 

326.

NIKKEL-TETRAKARBONIL

Ni(CO)4

13463-39-3

0,15

0,15

 

b

VI.

 

 

327.

nikkel-trioxid, lásd: dinikkel-trioxid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

328.

NIKOTIN

C10H14N2

54-11-5

0,5

 

 

b, i

EU2

 

 

329.

4-NITROANILIN

O2NC6H4NH2

100-01-6

6

 

 

b, i

 

 

 

330.

p-nitroanilin, lásd: 4-nitroanilin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

331.

NITROBENZOL

C6H5NO2

98-95-3

1

 

 

b, i

EU2

 

 

332.

NITROETÁN

C2H5NO2

79-24-3

62

312

 

b

EU4

 

 

333.

NITROGÉN-DIOXID

NO2

10102-44-0

0,96

1,91

 

m

EU4

 

 

334.

NITROGÉN-MONOXID

NO

10102-43-9

2,5

 

 

 

EU4

 

 

335.

4-NITROKLÓRBENZOL

ClC6H4NO2

100-00-5

0,5

2

 

b

 

 

 

336.

2-NITRONAFTALIN

C10H7NO2

581-89-5

 

 

0,25

k

 

 

 

337.

1-NITROPROPÁN

CH3(CH2)2NO2

108-03-2

10

 

 

i, b

 

 

 

338.

2-NITROPROPÁN

CH3CH(NO2)CH3

79-46-9

 

 

18

k

 

 

 

339.

OKTÁN (összes izomer)

C8H18

111-65-9

2350

9400

 

i

II.1.

 

 

340.

OLAJ (ásványi) KÖD

 

 

 

 

5

k

 

 

 

341.

ÓLOM és SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Pb-ra számítva)

Pb

7439-92-1

0,15

 

 

i

BEM
BHM
EU0

 

 

342.

ÓLOM-TETRAETIL

Pb(C2H5)4

78-00-2

0,05

0,2

 

b, i

II.1.

 

 

343.

ÓLOM-TETRAMETIL

Pb(CH3)4

75-74-I

0,05

0,2

 

b, i

II.1.

 

 

344.

ÓN SZERVES VEGYÜLETEI
(Sn-ra számítva)

 

 

0,1

0,4

 

b, i

II.1.

 

 

345.

ÓN SZERVETLEN VEGYÜLETEI
(Sn-ra számítva)

 

 

2

8

 

b, i

EU91

 

 

346.

ORTOFOSZFORSAV

H3PO4

7664-38-2

1

2

 

m

EU1

 

 

347.

OXÁLSAV

HOOCCOOH

144-62-7

1

 

 

 

EU2

 

 

348.

OZMIUM-TETRAOXID (Os-ra számítva)

OsO4

20816-12-0

0,002

0,002

 

m, b

 

 

 

349.

ÓZON

O3

10028-15-6

0,2

0,2

 

i

I.

 

 

350.

PARAKVÁT-DIKLORID

C12H14Cl2N2

1910-42-5

0,1

0,1

 

b, i

I.

 

 

351.

paraquat-diklorid,
lásd: parakvát-diklorid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

352.

PARATION

C10H14O5NSP

56-38-2

0,1

 

 

b

 

 

 

353.

PENTAKLÓRFENOL ÉS SÓI

C6Cl5OH

87-86-5

0,001

 

 

b, i

 

 

 

354.

PENTAKLÓRNAFTALINOK

C10H3Cl5

1321-64-8

0,5

2

 

b, i, sz

II.2.

 

 

355.

n-PENTÁN

CH3(CH2)3CH3

109-66-0

2950

 

 

 

EU2

 

 

356.

PENTIL-ACETÁT

CH3COO(CH2)4CH3

628-63-7

270

540

 

i

EU1

 

 

357.

3-PENTIL-ACETÁT

CH3COOCH(C2H5)C2H5

620-11-1

270

540

 

i

EU1

 

 

358.

PIKRINSAV

C6H2CH3(NO2)3

88-89-1

0,1

0,1

 

i, sz

I.
EU91

 

 

359.

PIPERAZIN

C4H10N2

110-85-0

0,1

0,3

 

 

EU1

 

 

360.

PIRETRUM

 

8003-34-7

1

 

 

 

EU2

 

 

361.

PIRIDIN

C5H5N

110-86-1

15

60

 

b, i, sz

II.1.

 

 

362.

PLATINA FÉM

Pt

7440-06-4

1

 

 

 

EU91

 

 

363.

PLATINA OLDHATÓ VEGYÜLETEI
(Pt-ra számítva)

 

 

0,002

 

 

i, sz

 

 

 

364.

PORTLAND CEMENT

 

65997-15-1

10

 

 

 

 

 

 

365.

PROPIL-ACETÁT

CH3(CH2)2COOCH3

109-60-4

840

840

 

b, i

I.

 

 

366.

propilén-imin, lásd: metilaziridin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

367.

PROPILÉN-OXID

CH3C2H3O

75-56-9

 

 

5

k, b, i

 

 

 

368.

1,3-PROPIOLAKTON

C3H4O2

57-57-8

 

 

1,5

k

 

 

 

369.

PROPIONSAV

CH3CH2COOH

79-09-4

31

62

 

m

EU1

 

 

370.

RÉZ és vegyületei (Cu-re számítva)

Cu

7440-50-8

1

4

 

 

II.1.

 

 

371.

RÉZ, FÜST

Cu

7440-50-8

0,1

0,4

 

 

II.1.

 

 

372.

REZORCIN

C6H4(OH)2

108-46-3

45

 

 

b, i

EU2

 

 

373.

rezorcinol, lásd: rezorcin

 

 

 

 

 

 

 

 

 

374.

Rostszerkezetű porok, lásd: 2.2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

375.

SALÉTROMSAV

HNO3

7697-37-2

 

2,6

 

i, m

EU2

 

 

376.

SÓSAV

HCl

7647-01-0

8

16

 

i, m

EU1

 

 

377.

STRONCIUM-KROMÁT
[Cr (VI)-ra számítva]

SrCrO4

7789-06-2

 

 

0,05

k

 

 

 

378.

Szelén-hidrogén,
lásd: dihidrogén-szelenid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

379.

SZELÉNVEGYÜLETEK
(Se-re számítva)

 

 

0,1

0,4

 

i

BEM

 

 

380.

SZÉN-DIOXID

CO2

124-38-9

9000

 

 

 

EU2

 

 

381.

SZÉN-DISZULFID

CS2

75-15-0

15

 

 

b, i, m

EU3

 

 

382.

SZÉN-MONOXID

CO

630-08-0

23

117

 

 

EU4
BHM

 

 

383.

szén-oxiklorid, lásd: foszgén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

384.

SZÉN-TETRAKLORID
(tetraklór-metán)

CCl4

56-23-5

6,4

32

 

b

EU4

Az 1005/2009/EK rendelet szerint szabályozott anyag

 

385.

sztibin, lásd: antimon-hidrogén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

386.

SZTIROL

C6H5CH=CH2

100-42-5

50

50

 

i

BEM

 

 

387.

SZULFOTEP

(C2H5)4P2S2O5

3689-24-5

0,1

 

 

b

EU1

 

 

388.

TALLIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI
(Tl-ra számítva)

 

 

0,1

0,4

 

b, i

III.

 

 

389.

TERFENILEK (hidrogénezett)

(C6H7)3

61788-32-7

19

48

 

 

EU4

 

 

390.

TERPENTIN

 

8006-64-2

560

560

 

i, sz, b

I.

 

 

391.

TETRAETIL-ORTOSZILIKÁT

(C2H5O)4Si

78-10-4

44

 

 

i

EU4

 

 

392.

TETRAHIDROFURÁN

(CH2)4O

109-99-9

150

300

 

b, i

EU1

 

 

393.

1,2,3,6-tetrahidro-N-(1,1,2,2-tetraklór etiltio)ftálimid, lásd: kaptafol

 

 

 

 

 

 

 

 

 

394.

1,1,2,2-TETRAKLÓRETÁN

Cl2CHCHCl2

79-34-5

7

 

 

b

 

 

 

395.

TETRAKLÓRETILÉN

Cl2C=CCl2

127-18-4

138

275

 

b

EU4

 

 

396.

tetraklórmetán, lásd: szén-tetraklorid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

397.

timföld, lásd: dialumínium-trioxid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

398.

TIOGLIKOLSAV

HSCH2COOH

68-11-1

4

 

 

b, m

 

 

 

399.

2-TOLUIDIN

CH3C6H4NH2

95-53-4

 

 

0,5

k, i, b

 

 

 

400.

3-TOLUIDIN

CH3C6H4NH2

108-44-1

9

 

 

b

 

 

 

401.

4-TOLUIDIN

CH3C6H4NH2

106-49-0

1

4

 

b

 

 

 

402.

TOLUOL

C6H5CH3

108-88-3

190

380

 

b, i

II.2.
BEM
EU2

 

 

403.

TOLUOL-2,4-DIIZOCIANÁT

CH3C6H3(NCO)2

584-84-9

 

 

0,035

k, i, sz

 

 

 

404.

TOLUOL-2,6-DIIZOCIANÁT

CH3C6H3(NCO)2

91-08-7

 

 

0,035

k, i, sz

 

 

 

405.

TOXAFÉN

 

8001-35-2

 

 

 

b, i

 

 

 

406.

TRIETIL-AMIN

N(C2H5)3

121-44-8

8,4

12,6

 

b, i, m

EU1

 

 

407.

TRIKLÓRBENZOLOK (1,2,4-TRIKLÓRBENZOL kivételével)

C6H3Cl3

12002-48-1

38

72

 

b

III.

 

 

408.

1,2,4-TRIKLÓRBENZOL

C6H3Cl3

120-82-1

15,1

37,8

 

b

EU1

 

 

409.

1,1,1-TRIKLÓRETÁN***

CH3CCl3

71-55-6

555

1110

 

b, i

EU1

Az 1005/2009/EK rendelet szerint szabályozott anyag

 

410.

TRIKLÓRETILÉN

Cl2C=CHCl

79-01-6

270

540

 

b, sz

BEM

SCOEL

 

411.

2,4,5-TRIKLÓRFENOXIECETSAV; (2,4,5-T)

Cl3C6H2OCH2COOH

93-76-5

10

40

 

b, i

II.2.

 

 

412.

triklórfluormetán F11, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

413.

TRIKLÓRNAFTALINOK

C10H5Cl3

1321-65-9

5

 

 

b, i, sz

 

 

 

414.

triklórtrifluoretán F113, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

415.

TRI-o-KREZIL-FOSZFÁT

(CH3C6H4)3PO4

78-30-8

0,1

 

 

b, i, sz

 

 

 

416.

TRIMETIL-AMIN

N(CH3)3

75-50-3

12,3

36,9

 

m, sz

 

 

 

417.

1,2,3-TRIMETILBENZOL

C6H3(CH3)3

526-73-8

100

 

 

 

EU1

 

 

418.

1,2,4-TRIMETILBENZOL

C6H3(CH3)3

95-63-6

100

 

 

 

EU1

 

 

419.

TRINIKKEL-DISZULFID (Ni-re számítva)

Ni3S2

12035-72-2

 

 

0,01

k, sz

 

 

 

420.

2,4,6-TRINITROTOLUOL

CH3C6H2(NO2)3

118-96-7

0,09

0,36

 

b

II.1.

 

 

421.

vanádium-pentoxid,
lásd: divanádium-pentoxid

 

 

 

 

 

 

 

 

 

422.

VAS(II)-OXID (Fe-ra számítva)

FeO

1345-25-1

6 resp

 

 

 

 

 

 

423.

VAS(III)-OXID (Fe-ra számítva)

Fe2O3

1309-37-1

6 resp

 

 

 

 

 

 

424.

VINIL-ACETÁT

CH2=CHOOCCH3

108-05-4

17,6

35,2

 

 

EU3

 

 

425.

VINIL-BROMID

CH2=CHBr

593-60-2

 

 

22

k

 

 

 

426.

VINIL-KLORID

CH2=CHCl

75-01-4

 

 

7,77

k

EU99

 

 

427.

XILOL(ok)

C6H4(CH3)2

1330-20-7

221

442

 

b

EU1

 

 

428.

m-XILOL

C6H4(CH3)2

108-38-3

221

442

 

b

EU1

 

 

429.

o-XILOL

C6H4(CH3)2

95-47-6

221

442

 

b

EU1

 

 

430.

p-XILOL

C6H4(CH3)2

106-42-3

221

442

 

b

EU1

 

 

431.

XILIDIN(ek)

(CH3)2C6H3NH2

1300-73-8

25

 

 

b

 

 

1.2.    Határértéktípusok a veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedettségének vizsgálatához:

1.2.1.    Megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlagkoncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást.

1.2.2.    Megengedett csúcskoncentráció, vagyis rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség: a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1–5. pontban foglaltak szerint megengedett, az ÁK-értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja, az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük.

1.2.3.    Maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18–62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító kockázat, vagyis a rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata ? 1:105/év (10 mikrorizikó/év).

1.3.    A veszélyes anyagok tekintetében használt rövidítések magyarázata:

 

 

 

A

B

 

 

1.

resp:

respirábilis frakció

 

 

2.

inh:

torak

belélegezhető frakció
torakális frakció

 

 

3.

b:

Bőrön át is felszívódik. Az ÁK-értékek a veszélyes anyagoknak ezt a tulajdonságát, továbbá az ebből származó expozíciót csak a levegőben megengedett koncentrációjuk mértékének megfelelően veszik figyelembe.

 

 

4.

i:

ingerlő anyag, amely izgatja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat

 

 

5.

k:

rákkeltő

 

 

6.

m:

maró hatású anyag, amely felmarja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat

 

 

7.

sz:

Túlérzékenységet okozó (szenzibilizáló) tulajdonságú anyag. Az anyagra érzékeny egyéneken „túlérzékenységen” alapuló bőr-, légzőrendszeri, esetleg más szervet/szervrendszert károsító megbetegedést okozhat.

 

 

8.

***

CK: 1 perces referenciaidőre vonatkozik

 

 

9.

EU0

98/24/EK irányelvben közölt érték

 

 

10.

EU99

99/38/EK irányelvben közölt érték

 

 

11.

EUA

2009/148/EK irányelvben közölt érték

 

 

12.

EU91

91/322/EGK irányelvben közölt érték

 

 

13.

EU1

2000/39/EK irányelvben közölt érték

 

 

14.

EU2

2006/15/EK irányelvben közölt érték

 

 

15.

EU3

2009/161 /EK irányelvben közölt érték

 

 

16.

EU4

2017/164 EU irányelvben közölt érték

 

 

17.

BEM

biológiai expozíciós mutató

 

 

18.

BHM

biológiai hatásmutató

 

 

19.

mg/m3

milligram légköbméterenként, 20 °C-on és 101,3 KPa légköri nyomáson

 

 

20.

ÁK

megengedett átlagos koncentráció

 

 

21.

CK

megengedett csúcskoncentráció

 

 

22.

MK

maximális koncentráció

Megjegyzés: a nem gőz-/gázállapotú veszélyes anyagok határértékei a belélegezhető frakcióra vonatkoznak (MSZ EN 481).

2.    Szálló – ásványi, szerves – porok (szemcsés, valamint rostszerkezetű porok) koncentrációi mg/m3-ben

2.1.    Szemcsés szerkezetű porok megengedett koncentrációi mg/m3-ben

 

 

A

B

C

Hivatkozás

 

1

Megnevezés

Megengedett koncentráció,
mg/m3-ben

 

 

 

Belélegezhető

Respirábilis

 

 

2

Talkum (azbesztmentes)

 

2

 

 

3

Kvarc

 

0,15

 

 

4

Krisztobalit

 

0,15

 

 

5

Tridimit

 

0,15

 

 

6

Fapor

5

 

EU99

 

7

Egyéb inert porok*

10

6

 

* Megjegyzés: Nincs egészségkárosító (pl. mutagén, rákkeltő, fibrogén, mérgező, allergizáló, irritatív, egyéb mérgező) hatása.

2.2.    Rostszerkezetű porok megengedett koncentrációi rost/cm3-ben

 

 

A

B

C

Hivatkozás

 

1

Megnevezés
(CAS-számok)

Megengedett koncentráció
(rost/cm3)

 

 

2

Azbeszt

aktinolit (77536-66-4)

0,1
(idővel súlyozott átlag 8 órára vonatkoztatva)

EUA

 

3

amozit (12172-73-5)

 

 

4

antofillit (77536-67-5)

 

 

5

krizotil (12001-29-5)

 

 

6

krokidolit (12001-28-4)

 

 

7

tremolit (77536-68-6)

 

 

8

akár magában, akár elegyítve betiltott*

 

 

9

Egyéb rostszerkezetű porok

üveg, ásvány, kerámia, műanyag

1,0

 

* Az azbeszt valamennyi formájának előállítása, forgalomba hozatala, felhasználása Magyarországon tiltott.

3.    Az egyes anyagok csúcskoncentráció szerinti besorolása jellemző tulajdonságaik alapján

 

A

B

C

D

E

 

1

Csúcskoncentráció

 

2

Kategória jele

Kategória (besorolás)

értéke (CK)
(3.1.)

időtartama
(perc)

műszakonkénti gyakorisága
(3.2.)

 

3

I.

HELYILEG IRRITÁLÓ ANYAGOK

ÁK

 

 

 

4

II.

FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK

Az anyag hatásának fellépése 2 órán belül

II.1. Felezési idő < 2 óra

II.2. Felezési idő 2 órától teljes munkaidőig

4 × ÁK

15

4

 

5

III.

FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK

Hatás fellépésének ideje > 2 óra

Felezési idő > műszak idő (ERŐSEN KUMULÁLÓDÓ)

4 × ÁK

15

4

 

6

IV.

NAGYON GYENGE KÁROSÍTÓ HATÁSÚ ANYAGOK
ÁK > 500 ml/m3 (3.1.)

4 × ÁK

15

4

 

7

V.

INTENZÍV SZAGÚ ANYAGOK

ÁK

 

 

 

8

VI.

IRREVERZIBILIS KÁROSODÁST OKOZÓ ANYAGOK

ÁK

 

 

 

9

EGYÉB

8 × ÁK

60 perc/műszak

 

3.1.    Az 500 ml/m3 érték átszámítása mg/m3 koncentrációegységre, 20 °C-on:

500´

M

mg/m3, ahol „M” – a vegyi anyag moltömege.

24

3.2.    Az I. és V. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az ÁK-értékkel, ellenőrzése legfeljebb 15 perces mintavétellel történik.

A II–IV. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték 15 perces átlagérték, és a túllépési tényező 4. (A túllépési tényező fejezi ki, hogy a CK-érték hányszorosa az ÁK-értéknek.) Az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.

A VI. kategóriájú, irreverzibilis károsodást okozó anyagok; az ÁK-érték = a CK-értékkel.

3.3.    A csúcskoncentrációk meghatározása:

A CK-értékek 15 perc referenciaidőre vonatkoznak. A csúcskoncentrációk meghatározása legfeljebb 15 perc mintavételi idejű mintákkal történhet. Bizonyos súlyos, irreverzibilis egészségkárosodást okozó anyagok esetében (kivételesen) az ÁK-érték egyenlő a CK-értékkel; ellenőrzésük legfeljebb 15 perces mintavétellel történik. Egyéb anyagok, anyagcsoportok esetében (a CK-érték nagyobb az ÁK-értéknél) az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.

4.    A munkahelyi átlagos levegőszennyezettség kiszámítása

4.1.    Egy szennyező anyag esetén a munkahelyi átlagos levegőszennyezettséget mg/m3-ben (CÁ) a következő összefüggéssel számítjuk ki:

ahol:

C1, C2, ... Cn a t1, t2, ... tn időszakokhoz tartozó légszennyező anyagok koncentrációi (mg/m3);

t1 + t2 ... + tn = 8 óra.

4.2.    Határérték meghatározása több veszélyes anyag munkatérben való egyidejű jelenléte esetén

4.2.1.    Additív hatások: Ha a munkatérben két vagy több, azonos szervrendszerre ható veszélyes anyag (hSz) (+) van jelen, ezek hatása összegződik – additív hatás. Hasonlóképpen additív hatásúnak kell tekinteni a mutagén (M) és a karcinogén (K) anyagokat is. Ezek esetében az ÁK-értéket az alábbi képlettel határozzuk meg:

ahol:

hSz: azonos szervre, szervrendszerre ható anyag;

hSz1–nc: azonos szervre; szervrendszerre ható anyagok koncentrációja a munkatérben;

M1–nc: mutagén anyagok koncentrációja a munkatérben;

K1–nc: karcinogén anyagok koncentrációja a munkatérben;

hSz1–nÁK, M1–nÁK, K1–nMK: az adott azonos szervre/szervrendszerekre ható, mutagén vagy karcinogén anyagok ÁK-, valamint MK-értéke;

(+) magyarázat hSz anyagokhoz: pl. valamennyi szerves oldószer hat az idegrendszerre! A maró, irritáló, szenzibilizáló anyagok túlnyomó többsége hat a bőrre, szemre, nyálkahártyákra! Csaknem valamennyi nehézfém hat a parenchimás szervekre!

* Ha az adott mutagén anyagoknak MK-értéke van, az ÁK-érték helyett az szerepeljen!

4.2.2.    Szinergista/potencírozó hatású munkatér-légszennyezők. Ezek esetében egyedileg kell eljárni. A potencírozott interakciók jellegzetesen nagy koncentrációk esetében alakulnak ki; kisebb koncentrációk esetén ennek valószínűsége kisebb.

4.2.3.    Független hatású munkatér-légszennyezők. Ezek esetében a meghatározott ÁK-érték az iránymutató.

5.    Ha a munkatér levegőjében egyidejűleg több vegyi anyag van jelen – egyaránt beleértve a rákkeltő hatású és nem rákkeltő hatású anyagokat –, a megengedhető értéket az alábbi összefüggés szerint kell kiszámítani:

ahol:

C1: a munkatérben mért nem rákkeltő anyag koncentrációja;

R1: a munkatérben mért rákkeltő anyag koncentrációja;

ÁK: átlagos koncentráció, a nem rákkeltő anyagok munkahelyen megengedett koncentrációi;

MK: maximális koncentráció, a rákkeltők munkahelyen eltűrt koncentrációja;

1, 2, ... n: az egyes nem rákkeltő vagy rákkeltő anyagok indexeit úgy kell értelmezni, hogy a számlálóban és a nevezőben szereplő azonos indexek azonos anyagot jelentenek.

Megjegyzés: Azokat az anyagokat, amelyekre nézve a melléklet ÁK- vagy MK-értéket nem tartalmaz, a képlet alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni.

1a. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelethez38

A föld alatti bányászat és az alagútfúrás terén a nitrogén-monoxidra, a nitrogén-dioxidra és a szén-monoxidra vonatkozó határértékek

 

A

B

C

D

E

F

G

H

1.

Megnevezés

Képlet

CAS- szám

ÁK-érték mg/m3

CK-érték mg/m3

MK-érték mg/m3

Jellemző tulajdonság

Hivatkozás

2.

NITROGÉN-DIOXID

NO2

10102-44-0

9

9

 

m

I.

3.

NITROGÉN-MONOXID

NO

10102-43-9

30

 

 

 

EU91

4.

SZÉN-MONOXID

CO

630-08-0

33

66

 

 

II.1. BHM

2. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM
együttes rendelethez39

A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedhető határértékei

VIZELETBEN

 

A

B

C

D

E

1

Megengedhető határérték

2

Vegyi anyag

Biológiai expozíciós (hatás) mutató

Mintavétel ideje

mg/g kreatinin

mikromol/mmol kreatinin
(kerekített értékek)

3

Anilin

p-amino-fenol

m.u.

10

10

4

Arzén

arzén

m.u.

0,13

0,20

5

Benzol

t,t-mukonsav

m.u.

1,5

1,2

6

Dimetilformamid

N-metil-formamid

m.u.

40

76

7

Etil-benzol

mandulasav

mhv., m.u.

1500

1110

8

Fenol

fenol

m.u.

300

360

9

Fluorid vegyületek

fluorid

m.u.

7

42

10

köv. m.e.

4

24

11

Higany (szervetlen)

higany

n.k.

0,05

0,028

12

Kadmium

kadmium

n.k.

0,01k

0,01

13

Króm

króm

m.u.

0,02 k

0,043

14

Kobalt

kobalt

m.u.

0,03

0,058

15

n-Hexán

2,5-hexán-dion

m.u.

3,5

3,5

16

Nikkel

nikkel

mhv., m.u.

0,02

0,038

17

Nitro-benzol

p-nitro-fenol

m.u.

5

4,0

18

Szelén

szelén

n.k.

0,075

0,110

19

Sztirol

mandulasav

mhv., m.u.

1000

740

20

Toluol

o-krezol

m.u.

1

1,05

21

Triklór-etilén

triklór-ecetsav

mhv., m.u.

50

35

22

Xilol

metil-hippursavak

m.u.

1500

860

Megjegyzések:

m.u.

műszak után

n.k.

nem kritikus

mhv.

munkahét végén

köv.m.e.

következő műszak előtt

k

rákkeltő hatású anyag; a javasolt határérték „technikai értékként” kezelendő

Biológiai expozíciós mutatók megengedhető határértékei
VÉRBEN

 

A

B

C

D

E

1


Vegyi anyag

Biológiai expozíciós mutató


Mintavétel ideje

Megengedhető határérték

2

mikrogramm/l

mikromol/l (kerekített értékek)

3

Kadmium

kadmium

n.k.

10 k

0,09

4

Ólom (szervetlen)

Ólom

n.k.

400*
300**

1,9
1,5

Megjegyzések:

n.k.

nem kritikus

k

rákkeltő hatású anyag; javasolt határérték „technikai értékként” kezelendő

*

férfiak és 45 évnél idősebb nők

**

45 évnél fiatalabb nők

Biológiai hatásmutatók megengedhető határértékei
VÉRBEN

 

A

B

C

D

1

Vegyi anyag

Biológiai hatás mutató

Mintavétel ideje

Megengedhető határérték

2

Anilin

methemoglobin

mhv. - m.u.

3% (az összhemoglobin%-ában)

3

Ólom (szervetlen)

Cink-protoporfirin***

előszűrésre

három hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható

120 mikromol/mol haem*

100 mikromol/mol haem**

4

Szén-monoxid

CO Hb

m.u.

5% (az összhemoglobin%-ában)

5

Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek

vörösvérsejt vagy teljes vér acetil-kolineszteráz aktivitás (EC. 3.1.1.7.)

n.k.

<25%-os aktivitáscsökkenés az expozíció előtt mért
alapaktivitáshoz viszonyítva****

Megjegyzések:

m.u.

műszak után

n.k.

nem kritikus

mhv.

munkahét végén

*

férfiak és 45 évnél idősebb nők

**

45 évnél fiatalabb nők

***

határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelező

****

az alapaktivitás az expozíciómentes periódusban egy héten belül két alkalommal történt mérések értékeinek átlaga

3. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM
együttes rendelethez

Fém ólom és az ólom inonos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállalók

egészségvédelmére vonatkozó különleges szabályok

1. Az alábbi – nem teljeskörűen felsorolt – tevékenységek során az ólom abszorpció kockázata valószínűsíthető:

1. Ólomkoncentrátum kezelése

2. Ólom- és cinkkohászat és finomítás (primer és szekunder)

3. Ólom-arzenát spray gyártása és kezelése

4. Ólomoxid gyártása

5. További ólomvegyületek előállítása (beleértve az ólom alkil-vegyületei előállításának azt a részét, amely fémes ólom és az ionos ólomvegyületek expozíciójával jár)

6. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek gyártása

7. Akkumulátorgyártás recycling (1)

8. Ólom- és ónművesség

9. Ólomforrasz gyártása

10. Ólommag gyártása (lövedékhez)

11. Ólomalapú vagy -ötvözetű tárgyak gyártása

12. Ólomtartalmú festékek, zománcok, masztix és színezékek használata

13. Kerámia- és agyagáru ágazatok (1)

14. Kristályüveg ágazatok

15. Ólomadalékokat felhasználó műanyag ágazatok

16. Ólomforrasz gyakori használata zárt térben

17. Ólom használata melletti nyomdászat

18. Hulladékhasznosítás, főleg az ólomtartalmú festékekkel bevont anyagok ártalmatlanítási műveletei, valamint ipari létesítmények (pl. ólomkemencék) bontása (1)

19. Ólommagos lőszerek zárttéri használata

20. Autógyártás és -javítás (1)

21. Ólmot tartalmazó acél (1)

22. Ólmozás

23. Ólom és ólomtartalmú fémek kinyerése

Megjegyzés: (1) Amennyiben használtak ólmot vagy jelen van ólom.

2. Ólom-expozícióban végzett tevékenység esetén különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

aa) ne forduljon elő a dohányzással, étkezéssel vagy ivással történő ólomfelvétel veszélye,

ab) olyan helyeket kell kijelölni, ahol a munkavállalók az ólomkontamináció kockázata nélkül étkezhetnek és ihatnak,

ac) az olyan nagyon meleg munkahelyeken, ahol szükséges a munkavállalók folyadékfogyasztása, olyan ivóvízről vagy más italról kell gondoskodni, amelyet nem szennyez a munkahelyen jelen lévő ólom;

ba) a munkavállalókat az őket érő ólomvegyületek fiziko-kémiai tulajdonságainak megfelelő munka- vagy védőruhával kell ellátni,

bb) az ilyen munka- vagy védőruha maradjon a munkahely területén. Ezek mosása megoldható a vállalkozáson kívül is, amennyiben egy mosoda alkalmas az ilyen természetű feladatra; ha a vállalkozás maga nem végzi el a tisztítást, ott zárt konténerekkel kell megoldani a ruhadarabok mosodába szállítását,

bc) a munka- vagy védőruhát és az utcai ruhát külön kell tárolni,

bd) a munkavállalók részére megfelelő mosdókról, így fekete-fehér rendszerű öltöző-mosdó-zuhanyzóról kell gondoskodni.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!