nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
40/2000. (XII. 12.) BM rendelet
a belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól
2014-03-01
2016-05-11
12
Jogszabály

40/2000. (XII. 12.) BM rendelet

a belügyi szervek rendelkezésében lévő,
lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek,
lakóegységek használatáról, valamint a bérleti,
albérleti díj hozzájárulás szabályairól

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. §-ában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a hivatásos állomány tagjainak, a köztisztviselők, közalkalmazottak lakhatásának elősegítésére, az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:

Szállóférőhelyek, lakóegységek használata

1. § (1)1 A rendelet hatálya kiterjed a belügyminiszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek (a továbbiakban: belügyi szerv) rendelkezése alatt álló épületek és épületrészek lakásnak nem minősülő – egyedülálló személyek, házaspárok, élettársak elhelyezésére szolgáló – szállóférőhelyeire, lakóegységeire (a továbbiakban együtt: szállóférőhely).

(2) Belügyi rendelkezésű az, a Magyar Állam tulajdonában és a belügyi szervek vagyonkezelésében, illetőleg önkormányzati tulajdonban vagy más szerv, szervezet, személy tulajdonában álló, elhelyezést szolgáló szállóférőhely, amely fölött a rendelkezési jogosultságot a belügyi szerv megállapodás útján megszerezte.

(3)2

(4) A belügyi szerv rendelkezésében álló szállóférőhelyekre más jogosult szerv megállapodás alapján jelölhet vele munka-, illetve szolgálati jogviszonyban álló személyt a szállón történő elhelyezésre.

2. § (1)3 A szállóférőhelyen történő elhelyezés annak a belügyi szervvel hivatásos szolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személynek biztosítható, aki munka- vagy szolgálati helyén önálló lakással nem rendelkezik, lakhatását egyéb módon megoldani nem tudja.

(2)–(3)4

(4)5 A szállóférőhelyen történő elhelyezés iránti kérelmet a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslatával ellátva, az illetékes helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani. A kérelem elbírálására a helyi lakásügyi szerv vezetője jogosult.

(5)6 A helyi lakásügyi szerv vezetője írásban értesíti

a) a kérelmezőt és a szállóval rendelkező szervet (a továbbiakban együtt: beutalásra jogosult szerv) a kijelölés tényéről és feltételeiről;

b) a kérelmezőt – szállóférőhely hiányában – a nyilvántartásba vételről.

(6)7 A kérelmezőnek az (5) bekezdés a) pontjában foglalt értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a beutalásra jogosult szervvel – az értesítésben meghatározott feltételekkel – megállapodást kell kötnie. A határidő elmulasztása esetén a kijelölés hatályát veszti.

(7) A megállapodás meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évre köthető.

(8)8 A használati jogviszony meghosszabbítását, indokolt esetben a beutalt – közvetlen munkahelyi vezetőjének javaslatával ellátott – írásbeli kérelmére, a helyi lakásügyi szerv vezetője egy alkalommal, legfeljebb két évre engedélyezheti. Meg kell tagadni a meghosszabbítás iránti kérelem teljesítését, ha a kérelmező használati jogviszonya a belügyi szolgálati jogviszonyának megszűnése miatt szűnik meg.

(9)9 A központi lakásügyi szerv vezetője a helyi lakásügyi szerv javaslata alapján, szolgálati érdekből – a beosztásra, az ellátandó feladatra, a szolgálati tevékenységre, a szolgálatszervezési szempontokra, valamint a használati jogviszonyra jogosult személyi, családi körülményeire figyelemmel – felmentést adhat a (8) bekezdésben foglalt, a megállapodás meghosszabbításának gyakoriságára és időtartamára vonatkozó korlátozás alkalmazása alól.

(10)10 A szabad férőhelyek hasznosításáról – a férőhellyel rendelkező szerv hozzájárulásával – a helyi lakásügyi szerv vagy az üzemeltető dönt.

3. §11 (1) A megállapodás alapján a beutalásra jogosult szerv köteles a szállóférőhelyet a beutalt használatába adni, a beutalt pedig a szállóférőhely használatáért, továbbá a megállapodás keretében a beutalásra jogosult szerv által nyújtott szolgáltatásért használati díjat fizetni.

(2) A beutalt hozzájárulása alapján a használati díj az illetményéből kerül levonásra.

4. § (1)12 A szállóférőhely használati díját a tárgyévet megelőző tényleges üzemeltetési és fenntartási költségek, valamint a szolgáltatások költségei alapján a beutalásra jogosult szerv állapítja meg. Az így megállapított használati díj minimum a tényleges önköltségi ár. A használati díj tárgyévi mértékéről a beutalásra jogosult szerv évente egy alkalommal írásban tájékoztatja az érintetteket. A tényleges önköltségi árat a költségvetési szerv önköltség-számítási szabályzata alapján kell megállapítani.

(2) A szállóférőhely használója a használati díjat első alkalommal a megállapodás megkötését követő 8 napon belül, a továbbiakban havonta egy összegben előre, a tárgyhó 8. napjáig köteles megfizetni. Ha a használati jogviszonyt létrehozó megállapodás megkötésére vagy a használati jogviszony megszűnésére a tárgyhó 15. napját követően, illetőleg megelőzően kerül sor, a szálló használója a töredék hónapban a félhavi használati díjat köteles fizetni.

5. § (1)13 A beutalásra jogosult szerv a szállóférőhelyet rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a leltári tárgyakkal együtt jegyzőkönyv szerint adja át a szállóférőhely használója részére.

(2) A szállóférőhely rendeltetésszerű használatra alkalmas, ha az épület központi és egyéb berendezéseinek a szállóférőhelyen és az ahhoz tartozó helyiségekben lévő részei üzemképesek.

6. § A szállóférőhely használója köteles betartani a szálló házirendjét, amelynek megismerését beköltözésekor lehetővé kell tenni, és azt az épület gondnokánál aláírásával kell igazolnia.

7. § A szállóférőhely használója a szállóférőhelyre a megállapodásban megjelölt személyen kívül más személyt nem fogadhat be, a szállóférőhely használati jogát másnak nem engedheti át.

8. § (1) Megszűnik a használati jogviszony:

a) a megállapodásban meghatározott időtartam lejártával,

b) a felek a megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik,

c) az arra jogosult felmondásával,

d) a szállóférőhely használójának, illetőleg házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének lakásbérleti jogviszonya létesítésével vagy lakástulajdon szerzésével,

e)14 a szállóférőhely használója belügyi szolgálati jogviszonyának megszűnésével, kivéve, ha a használó az Országgyűlési Őrség állományába kerül áthelyezésre,

f) a szállóférőhely használójának halálával,

g) a szállóférőhely elemi csapás vagy más ok következtében történő megsemmisülésével, illetőleg ha az illetékes hatóság életveszély vagy egyéb ok miatt annak kiürítését rendelte el, és a beutaló szerv nem tud gondoskodni a szálló használójának elhelyezéséről.

(2) A beutalásra jogosult szerv a megállapodást írásban felmondhatja, ha

a) a szállóférőhely használója a használati díját az írásbeli felszólításban megjelölt időpontig sem fizeti meg,

b)15

c) a szállóférőhely használója a megállapodásban vállalt vagy jogszabályban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti,

d) a szállóférőhely használója vagy a vele együtt lakó személy a házirend előírásait több alkalommal vagy tartósan megszegi, illetve a többi lakóval szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít,

e) házaspári lakóegység esetében, ha a házastársak, élettársak életközösségüket felbontják, illetőleg megszüntetik.

9. § (1) Ha a szállóférőhely használója a fizetésre megállapított időpontig a használati díjat nem fizeti meg, a beutalásra jogosult szerv köteles a beutaltat – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a szállóférőhely használója a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a beutalásra jogosult szerv további 8 napon belül írásban felmondással élhet.

(2) Ha a felmondásra a szállóférőhely használója vagy a vele együtt élő személy magatartása szolgáltat alapot, – a szállóférőhely gondnokának jelzése alapján – a beutalásra jogosult szerv haladéktalanul – írásban – felszólítja a magatartás megszüntetésére vagy annak megismétlésétől való tartózkodásra. Ha a szálló használója a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a beutalásra jogosult szerv további 8 napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Nem kell a szállóférőhely használóját előzetesen felszólítani, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a beutalásra jogosult szervtől nem várható el a megállapodás fenntartása.

10. § (1)16 A szálló használójának halálát követően a lakóegységben maradt – a használó jogán a szállóférőhelyen tartózkodó – személyek – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 30 napon belül, amely időtartam írásbeli kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható – elhelyezési igény nélkül kötelesek a szállót elhagyni.

(2) A szálló használójának halálát követően a lakóegységben maradt, valamint a házaspári lakóegységek esetében a házastársi, élettársi életközösség felbontása, megszüntetése következtében a lakóegységben maradt, belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy a 2. § (1) bekezdésben megállapított feltétel teljesítése esetén az eredetileg meghatározott időtartam lejártáig folytathatja a szállóhasználati jogviszonyt.

11. § A használati jogviszony megszűnésének napjával a szállóférőhely használója köteles a férőhelyet tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a részére átadott leltári tárgyakkal, felszerelésekkel együtt a beutalásra jogosult szerv részére visszaadni. A visszaadás tényét a szálló gondnoka által kiállított átadás-átvételi jegyzőkönyv bemutatásával kell igazolnia.

12. §17 (1) A belügyi rendelkezésű szállóférőhely jogcím nélküli használójával haladéktalanul, de legkésőbb a jogcím nélkülivé válás tudomásra jutását követő 8 napon belül, írásban kell közölni használati jogviszonyának megszűnését vagy a jogcím nélkülivé válás tényét és annak következményeit.

(2) A szállóférőhely kiürítése önkéntes teljesítésének hiányában a helyi lakásügyi szerv köteles haladéktalanul, de legkésőbb a teljesítési határidő leteltét követő 30 napon belül intézkedni annak bírói úton történő érvényesítésére.

(3) A szállóférőhely jogcím nélküli használója térítési díj megfizetésére köteles. A térítési díj mértéke a jogcímnélküli szállóférőhely használat kezdetétől számított 30. naptól az érintett szállóra vonatkozó két havi használati díjnak megfelelő, a 60. naptól az érintett szállóra vonatkozó három havi használati díjnak megfelelő összeg, amelyre támogatás nem nyújtható.

(4) Az üzemeltető és a rendelkezésre jogosult szerv külön megállapodás alapján számol el a térítési díj és a használati díj tekintetében.

Bérleti, albérleti hozzájárulás

13. § (1)18 A belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy bérleti, albérleti, illetve operatív lízing díj hozzájárulásban részesíthető.

(2)19 A hozzájárulás nyújtható

a) a magán- vagy önkormányzati tulajdonú lakás egészének vagy egy részének bérletéhez, albérletéhez,

b) a szállodai jellegű szobabérlethez, valamint

c) a lakásnak operatív lízingbe vételéhez,

d)20 kivételes szolgálati érdek fennállása esetén a BM rendelkezésű lakás bérleti jogviszonyának megszűnését követő, a lakás kiürítésére megállapított – legfeljebb 60 nap – lakáshasználatához.

(3) A hozzájárulás feltételeinek fennállását a helyi lakásügyi szerv igazolja.

(4)21 A belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személyek tekintetében a hozzájárulás kifizetését – a szerv gazdasági vezetőjének hozzájárulásával – az állományilletékes parancsnok vagy a hivatali szervezet vezetője engedélyezi. A hozzájárulás alapja a szerződéssel és számlával – a (2) bekezdés b) pontja esetében számlával – igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó bérleti, albérleti díj, vagy lízing díj.

(5)22 A hozzájárulás összege nem lehet magasabb a szerződéssel és számlával igazolt bérleti, albérleti díjnál, vagy lízing díjnál, de legfeljebb a mindenkori köztisztviselői illetményalap száz százaléka.

14. §23 Kivételes szolgálati érdek, illetőleg rendkívüli egyéni körülmények fennállása esetén a hozzájárulás összegét az állományilletékes parancsnok vagy a hivatali szervezet vezetője – a dolgozó írásbeli kérelmére – a havi bérleti díj és a dolgozó által bérelt lakás alapterületével azonos belügyi vagyonkezelésű lakás havi lakbérének különbözeti összegének mértékéig, de havonta legfeljebb:

a) egyszázezer forint összegig a közigazgatási államtitkár, illetőleg

b) kettőszázezer forint összegig a belügyminiszter

előzetes engedélyével kiegészítheti. A kiegészítés összegét a kérelmező egyéni és családi körülményeinek vizsgálata alapján az állományilletékes parancsnok vagy a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

15. §24 A közigazgatási államtitkár vagy a belügyminiszter előzetes engedélyének beszerzéséhez a dolgozó írásbeli kérelmét a munka- vagy szolgálati helye szerinti közvetlen vezetőjének részletes indokolásával ellátva, a szolgálati út betartásával a központi lakásügyi szervhez kell benyújtani.

16. §25 (1) A kérelem felterjesztésének együttes feltételei:

a) a kérelmet a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye szerinti döntésre jogosult vezető záradékolja, amellyel igazolja a kivételes szolgálati érdek, illetőleg rendkívüli, méltányolható egyéni körülmények fennállását;

b) a dolgozó nyilatkozatban vállalja, hogy a juttatást megalapozó körülmények megszűnéséről azonnal tájékozatja a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye szerinti döntésre jogosult vezetőt;

c) a bérelt lakrész, illetőleg lakás a dolgozó méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg;

d) a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye szerint illetékes gazdasági vezető írásbeli nyilatkozata, hogy a hozzájárulás kiegészítés összege a szervezet költségvetésében rendelkezésre áll.

(2) A központi lakásügyi szerv az (1) bekezdésben felsorolt bármelyik feltétel hiányában a kérelmet vizsgálat nélkül elutasítja.

17. §26 A közigazgatási államtitkár, illetőleg a belügyminiszter engedélye alapján a hozzájárulás kiegészítés a kivételes körülmények fennállásáig, de legfeljebb egy évig folyósítható. Az engedély érvényességének tartama alatt a kivételes körülmények fennállását figyelemmel kell kísérni. Az engedélyt megalapozó okok további fennállása esetén, a kivételes szolgálati érdek, illetőleg a rendkívüli egyéni körülmények meglétének felülvizsgálata mellett a kérelem ismételten benyújtható.

18. §27 A hozzájárulás kiegészítés iránti kérelem elbírálása szempontjából kivételes szolgálati érdeknek minősül különösen, ha a dolgozó jelenlegi szolgálati- vagy munkahelyére történő áthelyezése nem saját kérelmére történt, és szolgálati- vagy munkahelyének vonzáskörzetén kívüli településen önálló lakással rendelkezik.

19. §28 E rendelet alkalmazásában

a) méltányolható lakásigény mértéke a dolgozó és a vele együttköltöző családtagok számától függően a következő:

– egy vagy két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

– három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

– négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba,

– minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa,

– három vagy több gyermeket nevelő családban minden további személy esetében egy szobával nő a lakásigény mértékének felső határa;

b) albérlet: a bérlő, saját lakáshasználatát korlátozva, a lakása egy részét albérletbe adja. Az albérleti jogviszony járulékos jellegű, a bérlő jogán alapul;

c) lakásbérlet: az egész lakás kizárólagos használatba adása a bérlő részére. A lakásbérleti jogviszonyban a bérlő önálló jogcímen használja a lakást;

d) szolgálati- vagy munkahely vonzáskörzete: ahonnan a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazásra, a szolgálati érdek sérelme nélkül lehetőség van.

20. §29 A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha az abban részesített személy a részére időközben felajánlott szállóférőhelyet vagy a méltányolható lakásigény mértékének megfelelő BM rendelkezésű lakást, legalább két esetben, alapos indok nélkül nem fogadja el.

Záró rendelkezések

21. §30 (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) E rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt megkötött megállapodásokban foglaltakat.

(3)31 A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnél 2014. március 1. napján igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban továbbfoglalkoztatott, 2014. február 28. napján szállóférőhely használati jogosultsággal rendelkező vagy bérleti, albérleti hozzájárulásban részesülő közalkalmazottak szállóférőhely használatai jogosultságát, bérleti, albérleti hozzájárulását a foglalkoztatási jogviszony jellegének megváltozása nem érinti.

(4)32 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon dolgozóit – ideértve a kirendelt és vezényelt állományt is –, akik 2011. december 31-én a Rendőrtiszti Főiskolával szolgálati jogviszonyban álltak, jogviszonyuk megszűnéséig e rendelet alkalmazásában belügyi szolgálati jogviszonyban állónak kell tekinteni.

1–2. számú melléklet a 40/2000. (XII. 12.) BM rendelethez33

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!