nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet
a Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól
2014-09-05
2016-12-31
9

65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet

a Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól

A Kormány az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 7. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A Karitatív Tanács megalakítása

1. § (1)1 A Karitatív Tanács (a továbbiakban: Tanács) állandó tagja a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) vagy az általa kijelölt személy, valamint azok a karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetek [1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdés], amelyek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelnek (szervezeti tagok).

(2)2 A Tanács tagja az a szervezet lehet, amely

a) legalább nyolc éve folytat karitatív tevékenységet,

b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint – a tagválasztás időpontjában – köztartozásmentes adózónak minősül, és

ba) ezt 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

bb) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

c) alapszabálya vagy alapító okirata érdekvédelmi tevékenység végzésére nem jogosítja,

d) országos hálózattal és legalább három regionális központtal, a segélyakciók lebonyolításához szükséges megfelelő logisztikai háttérrel rendelkezik, és

e) országos viszonylatban legalább negyven főt foglalkoztat munkaviszonyban, és legalább három regionális raktárt működtet.

(3)3 Azon karitatív tevékenységet végző közhasznú szervezetnek, amely nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, az elkobzott dolgok közérdekű felhasználásának lebonyolításával, így különösen a rászorultak körének és a szétosztás módjának meghatározásával, valamint a Tanács működésével, illetve a Törvény szerinti feladatai ellátásával összefüggő kérdésekkel kapcsolatosan javaslattételi joga van.

(4) E rendelet alkalmazásában

a) karitatív tevékenységek: a mentéshez, a katasztrófaelhárításhoz, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők, így különösen az idősek, a gyermekek a fogyatékosok, a hajléktalanok, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekből szabadultak ellátásához természetben nyújtott humanitárius segélyezési tevékenységek, amelyek során a segélyezés, illetve a segítségnyújtás

aa) fajra, nemre, nemzetiségre, meggyőződésre, felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül történik, továbbá

ab) alapvető szükségletek kielégítésére vagy esetleges jövőbeli katasztrófára való felkészülésre szolgál, valamint

ac) nem támogat politikai célokat, és

ad) prioritását kizárólag a rászorultság mértéke határozza meg;

b) megfelelő logisztikai háttér: a 2. § szerinti közlemény közzétételének napját megelőző két éven keresztül, legalább ötven tonna szállítókapacitás és legalább kétezer négyzetméter alapterületű raktárbázis biztosításával lebonyolított segélyakciók szervezésében való folyamatos, igazolt részvétel.

2. § (1)4 Az a karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezet, amely a Tanács tagja vagy javaslattevő szervezet kíván lenni, erre vonatkozó szándéknyilatkozatot nyújthat be a miniszter részére.

(2)5 A miniszter az 1. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő, a szándéknyilatkozatukat benyújtó szervezetek képviselői részére megbízólevelet ad át.

(3) A szervezet képviselője haladéktalanul köteles bejelenteni a Tanácsnak, ha a szervezet karitatív tevékenységével felhagy vagy tartósan – legalább egy éven keresztül – nem felel meg az 1. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(4)6 Az 1. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállását a miniszter rendszeresen megvizsgálja, és ha a szervezet tartósan, legalább egy éven keresztül nem felel meg azoknak, illetve a (3) bekezdés szerinti bejelentés esetében a megbízólevelet visszavonja.

3. § (1)7 A szándéknyilatkozatukat benyújtó és az 1. § (3) bekezdése alapján javaslattételi joggal rendelkező szervezeteket a miniszter jegyzékbe veszi.8

(2) A javaslatok előterjesztése céljából a jegyzékben szereplő szervezetek számára a Tanács elnöke évente legalább egy alkalommal tanácskozást hív össze, amelyen a Tanács tagjai is részt vesznek.

4. § (1)9 A Tanács szervezeti tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.

(2) A szervezeti tagok megbízatása megszűnik

a) lemondással,

b) a szervezet jogutód nélküli megszűnésével, vagy ha a jogutód szervezet nem felel meg az 1. § (1)–(2) bekezdéseiben foglalt feltételeknek,

c) a szervezet közhasznú szervezetek bírósági nyilvántartásából való törlésével,

d)10

e) ha a bíróság jogerős határozatában a szervezetet a törvény 5. § (2) bekezdése szerint vállalt kötelezettsége megszegése (szerződésszegés) vagy a tárolási költségek [törvény 4. § (3) bekezdése] meg nem fizetése miatt marasztalja,

f)11 ha a miniszter a megbízást a 2. § (4) bekezdése alapján visszavonja.

(3) Megszűnik a Tanács, ha valamennyi szervezeti tag megbízatása megszűnik.

(4)12

(5)13 Ha a bíróság jogerős határozatában a szervezeti tagot a törvény 5. § (2) bekezdése szerint vállalt kötelezettségének megszegése (szerződésszegés) miatt marasztalja, az elkobzott dolgot kezelő hatóság erről a bírósági határozat másolatának egyidejű megküldésével a minisztert tájékoztatja.

A Tanács működése

5. § (1)14 A Tanács elnöke a miniszter vagy az általa kijelölt személy.

(2) A szervezeti tag Tanácsban való képviseletére a szervezet képviselője által írásban felhatalmazott személy vagy két kijelölt helyettesének egyike jogosult. A képviselő és a helyettesek felhatalmazását a Tanács alakuló ülésén a Tanács elnökének kell átadni.

6. § (1) A Tanács üléseit az elnök hívja össze a törvény 3. §-ában megjelölt hatósági értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belüli időpontra.

(2) A Tanács összehívása rövid úton (telefonon, telefaxon vagy e-mailen) történik. A meghívás elküldését és nyugtázását dokumentálni kell. A meghíváshoz csatolni kell a hatósági értesítés másolatát, illetve annak tartalmáról tájékoztatást kell adni.

7. § (1) A Tanács üléseit az elnök vezeti.

(2) A Tanács döntéseit határozati formában hozza meg. A Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést újra össze kell hívni.

8. § (1) A határozatok érvényességéhez egyszerű szótöbbség szükséges, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) Ha egy tételre vonatkozóan a lebonyolítást több tag is önként vállalja [törvény 1. § (6) bekezdés] és a Tanács a közérdekű felhasználás kezdeményezéséről dönt, a jelentkezők megállapodhatnak arról, hogy melyikük végezze a lebonyolítást. Ebben az esetben ezt a tagot kell kijelölni. Megállapodás hiányában a Tanács az általános szabályok szerint szavaz a tag kijelöléséről.

9. § (1)15 A határozatot írásba kell foglalni. A határozatban az egyes tételeket és a közérdekű felhasználásuk lebonyolítására kijelölt tagokat fel kell tüntetni. Az írásba foglalt határozatot az elnök írja alá. A közérdekű felhasználás kezdeményezéséről a határozat másolatának megküldésével kell a hatóságot tájékoztatni [törvény 4. § (1) bekezdés]. A Tanács a közérdekű felhasználásra átvett dolgok jegyzékének megküldésével a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot tájékoztatja.

(2)16 A Tanács kijelölt tagja az adományozás lebonyolításáról, a juttatásban részesült rászorultak körének és a részükre átadott adományok feltüntetésével jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy példányát a lebonyolítás végrehajtását követő öt napon belül megküldi az elkobzott dolgot kezelő hatóságnak. A Tanács minden tagja félévente részletes beszámolót küld a Tanácsnak, amely összesítve tartalmazza a beszámoló készítését megelőző fél évben lebonyolított adományozásokról készített jegyzőkönyvek adatait.

(3)17 Ha a közérdekű felhasználás kezdeményezésekor a törvény 4. §-ának (4) és (5) bekezdéseiben vagy a 6. §-ában meghatározott eljárás vagy eljárások lefolytatása szükséges, a Tanács megkeresi a minisztériumot az eljárás vagy eljárások megindítása iránt. A határozatban a megkeresésre utalni kell.

10. § A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni az ülés helyét, idejét, tárgyát, a jelenlévők nevét, a határozatképességre vonatkozó adatokat, a szavazás eredményét. A határozat eredeti példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és egy tag hitelesíti.

10/A. §18 A Törvény

a)19 1. §-ának (3) bekezdésében a ,,Kormány által külön jogszabályban kijelölt szerv'', továbbá 1. §-ának (5) bekezdésében, 4. §-ának (4) és (5) bekezdésében, 6. §-ának (2), (3) és (4) bekezdésében ,,az erre kijelölt szerv'' alatt a minisztériumot,

b)20 1. §-ának (4) bekezdésében ,,az erre kijelölt szerv vezetője'' alatt a minisztert

kell érteni.

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez rendelet 2000. június 15-én lép hatályba.

(2)21 A Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól szóló 65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 27/2011. (III. 16.) Korm. rendelettel22 (a továbbiakban: Mr.) megállapított 4. § (1) bekezdés alapján azoknak a szervezeteknek, amelyek az Mr. hatálybalépésekor23 a Tanács tagjai, a Tanács soron következő ülésén a határozatlan idejű megbízóleveleket át kell adni.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!