nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet
a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól
2019-05-07
infinity
26
Jogszabály

141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet

a súlyos fogyatékosság minősítésének
és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól1

A Kormány a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 30. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A súlyos fogyatékosság minősítése

1. § (1) A Fot. 23. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mértékű.

(2) A Fot. 23. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása során hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott mértékű.

(3) A Fot. 23. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazása során értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott mértékű.

(4)2 A Fot. 23. § (1) bekezdése d) pontja alkalmazása során autistának azt a személyt kell tekinteni, akinek az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott fogyatékossága fennáll.

(5)3 A Fot. 23. § (1) bekezdése e) pontja alkalmazása során mozgásszervi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki

a) állapota miatt a helyváltoztatáshoz az 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy

b) mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes, vagy

c) az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott mozgásszervi betegségben szenved és emiatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

(6)4 A Fot. 23. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti halmozottan fogyatékos állapot minősítéséhez az 1. számú mellékletben meghatározott, az adott fogyatékossági típusra vonatkozó orvos-szakmai mutatókat kell értelemszerűen alkalmazni.

(7)5 A Fot. 23. § (1) bekezdésének g) pontja alkalmazása során a beszédnek hallás útján történő megértésére az a személy nem képes segédeszközzel sem, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon a nyolcvan dB felett van.

(8)6 A Fot. 23. § (1) bekezdés h) pontja alkalmazása során kromoszóma-rendellenességgel élőnek azt a személyt kell tekinteni, akinek az 1. számú melléklet 7. pontjában meghatározott fogyatékossága fennáll.

2. § (1) A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll.

(2) A Fot. 23. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában önálló életvitelre az a személy nem képes, aki

a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy

b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

3. § Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes

a) étkezni, vagy

b) tisztálkodni, vagy

c) öltözködni, vagy

d) illemhelyet használni, vagy

e) lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

A fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása

3/A. §7 (1)8 A Kormány a fogyatékossági támogatás iránti eljárásban

a) első fokon eljáró fogyatékossági támogatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal 3. számú melléklet szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal),

b)9 másodfokon eljáró fogyatékossági támogatási szervként és a fogyatékossági támogatás iránti eljárásban eljáró járási hivatal felügyeleti szerveként Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: kormányhivatal)

jelöli ki.

(2)10 A Kormány a fogyatékossági támogatás folyósítására a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (a továbbiakban: folyósító szerv) jelöli ki.

(3)11 A Kormány a Fot. 23/F. §-ában meghatározott nyilvántartás vezetésére a Magyar Államkincstár központi szervét (a továbbiakban: Központ) jelöli ki.

(4)12 A fogyatékossági támogatás iránti hatósági ügyben eljáró kormányhivatal tekintetében felügyeleti szervként a Központ jár el, és e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.

(5)13 A járási hivatalok és a kormányhivatal fogyatékossági támogatással kapcsolatos feladatkörének gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja az (1) bekezdés b) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével.

4. §14 (1) A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti.

(2)15 A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú, a Központ által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell előterjeszteni.

(2a)16 A fogyatékossági támogatás iránti eljárásokkal kapcsolatosan a Heves Megyei Kormányhivatal – a Magyar Államkincstárral kötött megállapodásban foglaltak szerint, a Központ szakmai támogatásával – országos telefonos ügyfélszolgálatot működtet.

(2b)17 A járási hivatal illetékességi területét a 3. számú melléklet határozza meg. A fogyatékossági támogatás iránti ügyben a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el. A Fot. 23. § (2) bekezdésében meghatározott személy esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi Hivatala jár el.

(3)18 A fogyatékossági támogatást igénylő személy a természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy az arról készült másolat csatolásával igazolja.

5. § (1)19 A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa (a továbbiakban: háziorvos) által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (a továbbiakban együtt: orvosi dokumentáció). Az orvosi beutalóban a háziorvos

a) nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e,

b)20 véleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,

c)21 nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.

(2)22 Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.

(3)23

5/A. §24

6. §25 (1)26 Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján

a) a súlyos fogyatékosság fennállása,

b) az önkiszolgálási képesség,

c) a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége,

d) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja

kérdését szakkérdésként vizsgálja.

(2)27 Ha a kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítése céljából elrendelt személyes vizsgálaton nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, és a járási hivatal az eljárást megszünteti.

7. §28

8. §29 (1)30 Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a 6. § (1) bekezdésében meghatározott szakkérdés vizsgálatára, járási hivatal a kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be vagy személyes vizsgálatot végez.

(2)31 Ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a járási hivatal a vizsgálatot – a háziorvos javaslatától függően – a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy a járási hivatal székhelyén, telephelyén végzi el.

(3)32 Cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy személyes vizsgálata a kérésére csak a törvényes képviselője jelenlétében folytatható le.

9. §33 (1)34 A fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a határozat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza a fennálló súlyos fogyatékosságnak a Fot. 23. § (1) bekezdése szerinti besorolását is.

(2) A fogyatékossági támogatással kapcsolatos döntéshozatal során a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető.

(3)35 A Központ a fogyatékossági támogatással kapcsolatos ügyekben azonosító adatok megadását nem igénylő elektronikus ügyfélszolgálati rendszert működtet.

9/A. §36 A 4–9. §-ban foglalt rendelkezéseket a Fot. 23/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, a fogyatékossági támogatás iránti kérelmet benyújtó, vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy esetében a 9/B–9/E. §-okban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

9/B. §37 (1)38 A vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a vakok személyi járadékára való jogosultságáról lemond.

(2)39 A Fot. 23/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a támogatás iránti kérelemhez a háziorvos által kiállított orvosi beutalót, valamint orvosi dokumentációt mellékelni nem kell.

(3)40 A Fot. 23/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kérelemhez – a természetes személyazonosító adatok igazolására szolgáló irat másolatán túl – kizárólag a háziorvos által kiállított orvosi beutalót kell mellékelni. Az orvosi beutalóban a háziorvos

a)41 feltünteti a kérelmező látási képességének a mértékét,

b)42 véleményt ad a kérelmező önkiszolgálási képességének minősítéséhez,

c)43 nyilatkozik arról, hogy ha az önkiszolgálási képesség megállapításához a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.

9/C. §44 (1)45 A járási hivatal a Fot. 23/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben szakkérdés vizsgálata nélkül állapítja meg a kérelmező támogatásra való jogosultságát.

(2)46 A járási hivatal a Fot. 23/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kérelmező önkiszolgálási képességét szakkérdésként vizsgálja.

9/D. §47 (1)48

(2)49 Ha a rendelkezésre álló orvosi beutaló nem alkalmas az önkiszolgálási képesség minősítésére és a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a járási hivatal a vizsgálatot a háziorvosi beutalóban javasolt helyen végzi el.

(3)50

9/E. §51 (1)52 A Fot. 23/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti alacsonyabb összegű fogyatékossági támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg azzal, hogy a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapításának és a vakok személyi járadéka megszüntetésének időpontja közötti időtartamra a két ellátás közötti különbözet összegét egy összegben kell kifizetni a kérelmező számára. A különbözet kiutalására a fogyatékossági támogatás folyósításának megkezdésével egyidejűleg kerül sor.

(2)53 A kérelmező önkiszolgálási képességének hiánya esetén a járási hivatal a támogatás összegét a Fot. 23/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti magasabb összegre módosítja. E magasabb összeg a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg azzal, hogy a fogyatékossági támogatás alacsonyabb és magasabb mértéke közötti különbözetet egy összegben kell kifizetni a kérelmező számára. A különbözet kiutalására a fogyatékossági támogatás magasabb mértéke szerinti összeg folyósításának megkezdésével egyidejűleg kerül sor.

10. §54 (1)55 A magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságáról lemond.

(2)56 A járási hivatal a kérelmező bejelentése, nyilatkozata alapján – a súlyos fogyatékosság fennállása esetén – intézkedik a magasabb összegű családi pótlék folyósításának megszüntetéséről.

(3)57 A súlyos fogyatékosság fennállása esetén a fogyatékossági támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg azzal, hogy a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapításának és a magasabb összegű családi pótlék megszüntetésének időpontja közötti időtartamra a két ellátás közötti különbözet összegét egy összegben kell kifizetni a kérelmező számára. A különbözet kiutalására a fogyatékossági támogatás folyósításának megkezdésével egyidejűleg kerül sor.

11. § (1)58 A fogyatékossági támogatást a folyósító szerv havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja.

(2)59 A megállapított fogyatékossági támogatás folyósítása

a) belföldre forintban,

b) külföldre az ellátás kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében

történik.

(3)60 A kifizetés napja alatt az (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a terhelés, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni.

(4)61 A támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5)62

A felülvizsgálatra vonatkozó szabályok

12. §63 (1) A súlyosan fogyatékos állapotot a 6. § (1) bekezdése szerinti szakkérdés vizsgálatakor meghatározott időpontban felül kell vizsgálni, kivéve, ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges. A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó.

(2)64 Ha a felülvizsgálat a nyilvántartás adatai alapján esedékessé válik, erről a járási hivatal értesíti a jogosultat. A felülvizsgálat esedékességéről szóló értesítésben a járási hivatal – határidő megjelölésével – felhívja a jogosultat, hogy a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentációt küldje meg részére.

13. § (1)65 Ha a felülvizsgálat szerint a súlyosan fogyatékos állapot továbbra is változatlanul fennáll, a fogyatékossági támogatást tovább kell folyósítani.

(2)66 Ha a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor a járási hivatal dönt az ellátás mértékének módosításáról.

(3)67 Ha a járási hivatal a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló

a) rosszabbodást állapít meg, úgy számára a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került,

b)68 javulást állapít meg, úgy számára az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulás megállapítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.

(4) Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell megszüntetni.

(5)69 A fogyatékossági támogatást meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a 12. § (2) bekezdés szerinti értesítésben foglaltaknak nem tesz eleget, illetve felülvizsgálata céljából nem jelenik meg. Ilyen esetben az ellátást a mulasztást követő hónap első napjától kell megszüntetni.

14. § (1)70 A jogosult állapotrosszabbodásra hivatkozással – a felülvizsgálat határozatban meghatározott időpontja előtt – maga is kezdeményezheti felülvizsgálatát. Az eljárásra a támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)71 Ha a járási hivatal a magasabb összegű ellátás iránti kérelmet azért utasítja vissza, mert a kérelmező állapotában a fogyatékossági támogatás mértékének megváltozását indokoló rosszabbodás nem következett be, az elutasító döntés véglegessé válásától számított egy éven belül előterjesztett újabb kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha a fogyatékosság jellege szerinti orvosi igazolás megfelelően tanúsítja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott. Egyéb esetben – a jogszabályváltozás esetét kivéve – a magasabb összegű ellátás iránti kérelmet a járási hivatal visszautasítja.

15. §72 A járási hivatal soron kívüli felülvizsgálatot indít, ha tudomására jut, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülő személy a támogatást jogalap nélkül veszi igénybe. Az eljárásra a felülvizsgálat szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Egyéb eljárási szabályok

16. §73

17. § (1)74 A jogosultnak a három hónapot meghaladó egybefüggő külföldi tartózkodását be kell jelentenie a járási hivatalnak.

(2)75 A fogyatékossági támogatás szüneteltetése esetén a továbbfolyósításra az ügyfél kérelmére kerül sor. Ebben az esetben az ellátást annak a hónapnak az első napjától kell továbbfolyósítani, amelyben az ügyfél visszatér Magyarországra.

18. §76 A fogyatékossági támogatás iránti kérelem nyomtatványa térítésmentes. A nyomtatványok előállításáról a járási hivatal gondoskodik.

19. §77 A fogyatékossági támogatás megállapítása esetén

a) a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezmény igénybevétele és

b) a jogszabályban maghatározott adókedvezmény megállapítása

céljából a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt kell kiadni. A hatósági igazolvány tartalmazza a jogosult családi és utónevét, születési helyét, születési idejét, a kiállítás alapjául szolgáló tényt, a hatósági igazolvány által igazolt jogot és az igazolvány hatályát. A hatósági igazolvány a felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges, a hatósági igazolványt – a 6. § (1) bekezdése szerinti szakkérdés vizsgálata nélkül – további 5 éves időtartamra ki kell adni.

19/A. §78 (1)79 A vakok személyi járadékát 2003. március 1-jétől a folyósító szerv havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig változatlan feltételekkel folyósítja.

(2)80 A járadékban részesített személy köteles a lakcímében bekövetkezett változást, illetőleg a járadék folyósításának megszüntetését előidéző okot a járási hivatalnak 15 napon belül bejelenteni.

(3)81 A járadék folyósításának megszüntetése a járási hivatal tartozik. A határozatban fel kell tüntetni a megszüntetés időpontját.

(4)82 Ha a járadékban részesített vak személy nem jelenti be a körülményeiben bekövetkezett olyan változást, amely a járadék folyósításának megszüntetését idézheti elő, a járási hivatal őt a jogtalanul felvett járadék visszafizetésére kötelezi.

(5)83

19/B. §84 (1)85 Fogyatékossági támogatási ügyben a végrehajtást a Központ rendeli el, és meghozza a végrehajtással kapcsolatos egyéb döntéseket. A végleges döntéssel megállapított és nem teljesített visszafizetési kötelezettség alapján a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás és annak kamatai végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Központ látja el. A végrehajtási eljárást a Központ a fizetési kedvezmény elbírálásának időtartamára, valamint fizetési kedvezmény engedélyezése esetén az erről hozott döntésben foglaltak teljesítésének időtartamára felfüggeszti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében a Központ nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a visszafizetésre kötelezett személy azonosítása céljából kezelhető adatokat,

b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, a jogalap nélkül történt folyósítás időtartamát és a visszakövetelés jogcímét,

c)86 a visszafizetésre kötelező döntés véglegessé válásának időpontját és

d) a visszafizetés rendezésének módját.

20. § (1) Ez a rendelet 2000. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A fogyatékossági támogatásra való jogosultság legkorábbi kezdő időpontja 2001. július 1-je.

(3)87

20/A. §88 A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

20/B. §89 Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 448/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet által megállapított 19. §-ban foglaltakat a 2017. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 2017. január 1-jét megelőzően kiállított hatósági igazolványt a jogosult kérelmére a 2017. január 1-jétől hatályos 19. §-ban foglaltaknak megfelelően cserélni kell azzal, hogy az így kiállított hatósági igazolvány hatálya megegyezik a korábbi hatósági igazolvány hatályával.

20/C. §90 A járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2017. július 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés91

21. §92 Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez93

Értelmező rendelkezések

1. Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni,

a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval

aa) mindkét szemén 5/70,

ab) az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,

ac) az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik; rövidlátás esetén – a fenti látásélesség értékeitől függetlenül – csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy

b) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb. A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

2. Hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon nyolcvan dB felett van, és ennek következtében a hangzóbeszéd megértésére még segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

a) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

b) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Ez a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg.

3. Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki

a) önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0–19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van. BNO szerinti besorolása: F 73.), vagy

b) a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20–49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15. BNO szerinti besorolása: F 71–F 72.).

4. IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0–F 84.9).

5. Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt, akinek a mozgásrendszer károsodása vagy funkciózavara miatt a helyváltoztatása az alább felsorolt segédeszközök állandó és szükségszerű használatát igényli:

a) végtag protézisek

aa) alsó végtag protézisek (egy végtagra)

– lábszárcsonkra,

– combcsonkra,

– csípőízületi csonkra,

– alsó végtag fejlődési rendellenességeire,

ab) felső végtag protézisek (mindkét végtagra)

– alkarcsonkra,

– felkarcsonkra,

– vállcsonkra,

ac) felső végtag protézisek (egy végtagra)

– alkarcsonkra,

– felkarcsonkra,

– vállcsonkra,

feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza;

b) ortézisek

ba) alsó végtag ortézisek (mindkét végtagra)

– alsó végtag izomzatának bénulása esetén dinamikus rögzítéssel ortézisek,

– járógépek,

bb) felső végtag ortézisek (mindkét végtagra)

– felső végtag izomzatának bénulása esetén,

bc) egy alsó és egy felső végtag ortézis,

bd) egy felső végtag ortézis, feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza,

be) egy végtag ortézis és gyógyászati segédeszköznek minősülő gerinc ortézis;

c) személyes mozgás nem testen viselt segédeszközei

ca)94 egy karral működtetett járóeszközök

– hónalj- és könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmező protézis vagy ortézis állandó használatára az állapotából következően nem képes,

– könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmezőnek mindkét alsó végtag bénulása, illetve azok súlyos deformitása, vagy a végtagok egymástól eltérő rövidülése miatt nehéz ortopéd cipőt kell viselnie, amennyiben a végtagok súlyos sérülése a végtag térfogat, és ezáltal az izomerő jelentős csökkenését okozza,

cb) kerekesszékek (ideértve az olyan helyváltoztatást szolgáló eszközt is, amely valamilyen életfunkciót fenntartó készülékhez kötött)

– kézi meghajtású,

– elektromos kerekesszék.

6. Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt is, akinek

a) mindkét felső végtagja a manipulációs képességet olyan jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált vagy torzult, amely önmagában vagy műtéti korrekcióval alkalmas lehet alapfunkciók elvégzésére, de a felső végtag protézis használata esetén e funkciók ellátására már nem lenne képes;

b) legalább két végtagra vagy egy végtagra és a törzsre kiterjedő tartós ízületi, illetve izommerevsége, bénulása, vagy csont-, illetve ízületi deformitása van, amennyiben ez az állapot a mozgást vagy az érintett testrészek használatát súlyos mértékben akadályozza;

c) túlmozgással együttjáró súlyos mozgáskoordinációs zavara a járást vagy a motoros képességeket jelentős mértékben akadályozza.

7.95 Kromoszóma-rendellenességgel élőnek kell tekinteni azt a személyt, aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával született, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos.

2. számú melléklet a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez96

A fogyatékossági támogatás iránti kérelem adattartalma

1. A támogatás jogcímével, a kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok

    1.1 arra vonatkozó adat, hogy a kérelmet

    1.1.1     fogyatékossági támogatás megállapítása vagy a már megállapított támogatás mértékének állapotrosszabbodás miatti módosítása, vagy

    1.1.2    a vakok személyi járadékára való jogosultságról történő lemondás és az alacsonyabb mértékű fogyatékossági támogatás megállapítása, vagy

    1.1.3    a vakok személyi járadékára való jogosultságról történő lemondás és a magasabb mértékű fogyatékossági támogatás megállapítása

iránt nyújtják-e be;

    1.2 a kérelmező

        1.2.1 neve

        1.2.2 születési neve

        1.2.3 születési helye, ideje

        1.2.4 anyja neve

        1.2.5 lakcíme

        1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele

        1.2.7 állampolgársága (bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása);

    1.3 arra vonatkozó adat, hogy a kérelmező gondnokság alatt áll-e, valamint a gondnokának neve és lakcíme;

    1.4 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím.

2. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok

    2.1 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e magasabb összegű családi pótlékban, valamint arról, hogy ha igen, akkor arról lemond;

    2.2 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e vakok személyi járadékában, valamint arról, hogy ha igen, akkor arról lemond;

    2.3 nyilatkozat a fogyatékossági támogatás folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye;

3. Kitöltési útmutató és tájékoztatás a csatolandó dokumentumokról.

3. számú melléklet a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez97

A fogyatékossági támogatás iránti ügyekben eljáró járási hivatalok és illetékességi területük

Sorszám

A

B

1.

A fogyatékossági támogatás iránti ügyekben eljáró járási hivatalok

Illetékességi terület

2.

Baranya Megyei Kormányhivatal

Pécsi Járási Hivatala

Bólyi Járási Hivatal

Komlói Járási Hivatal

Mohácsi Járási Hivatal

Pécsi Járási Hivatal

Pécsváradi Járási Hivatal

Hegyháti Járási Hivatal

Sellyei Járási Hivatal

Siklósi Járási Hivatal

Szentlőrinci Járási Hivatal

Szigetvári Járási Hivatal

3.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala

Bácsalmási Járási Hivatal

Jánoshalmai Járási Hivatal

Kalocsai Járási Hivatal

Kecskeméti Járási Hivatal

Kiskőrösi Járási Hivatal

Kiskunfélegyházi Járási Hivatal

Kiskunhalasi Járási Hivatal

Kiskunmajsai Járási Hivatal

Kunszentmiklósi Járási Hivatal

Tiszakécskei Járási Hivatal

4.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatala

Bajai Járási Hivatal

5.

Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala

Békéscsabai Járási Hivatal

Békési Járási Hivatal

Gyomaendrődi Járási Hivatal

Mezőkovácsházai Járási Hivatal

Orosházi Járási Hivatal

Sarkadi Járási Hivatal

Szarvasi Járási Hivatal

Szeghalmi Járási Hivatal

6.

Békés Megyei Kormányhivatal Gyulai Járási Hivatala

Gyulai Járási Hivatal

7.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala

Cigándi Járási Hivatal

Edelényi Járási Hivatal

Encsi Járási Hivatal

Gönci Járási Hivatal

Kazincbarcikai Járási Hivatal

Mezőcsáti Járási Hivatal

Mezőkövesdi Járási Hivatal

Miskolci Járási Hivatal

Putnoki Járási Hivatal

Sárospataki Járási Hivatal

Szerencsi Járási Hivatal

Szikszói Járási Hivatal

Tiszaújvárosi Járási Hivatal

Tokaji Járási Hivatal

8.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Ózdi Járási Hivatala

Ózdi Járási Hivatal

9.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Sátoraljaújhelyi Járási Hivatala

Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal

10.

Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala

Budapest főváros

11.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala

Csongrádi Járási Hivatal

Kisteleki Járási Hivatal

Makói Járási Hivatal

Mórahalmi Járási Hivatal

Szegedi Járási Hivatal

Szentesi Járási Hivatal

12.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatala

Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal

13.

Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala

Dunaújvárosi Járási Hivatal

14.

Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala

Bicskei Járási Hivatal

Enyingi Járási Hivatal

Gárdonyi Járási Hivatal

Martonvásári Járási Hivatal

Móri Járási Hivatal

Sárbogárdi Járási Hivatal

Székesfehérvári Járási Hivatal

15.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala

Csornai Járási Hivatal

Győri Járási Hivatal

Kapuvári Járási Hivatal

Mosonmagyaróvári Járási Hivatal

Pannonhalmi Járási Hivatal

Téti Járási Hivatal

16.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatala

Soproni Járási Hivatal

17.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala

Balmazújvárosi Járási Hivatal

Berettyóújfalui Járási Hivatal

Debreceni Járási Hivatal

Derecskei Járási Hivatal

Hajdúböszörményi Járási Hivatal

Hajdúhadházi Járási Hivatal

Hajdúnánási Járási Hivatal

Hajdúszoboszlói Járási Hivatal

Nyíradonyi Járási Hivatal

Püspökladányi Járási Hivatal

18.

Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatala

Bélapátfalvai Járási Hivatal

Egri Járási Hivatal

Füzesabonyi Járási Hivatal

Hatvani Járási Hivatal

Hevesi Járási Hivatal

Pétervásárai Járási Hivatal

19.

Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatala

Gyöngyösi Járási Hivatal

20.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala

Jászapáti Járási Hivatal

Jászberényi Járási Hivatal

Karcagi Járási Hivatal

Kunhegyesi Járási Hivatal

Kunszentmártoni Járási Hivatal

Mezőtúri Járási Hivatal

Szolnoki Járási Hivatal

Tiszafüredi Járási Hivatal

Törökszentmiklósi Járási Hivatal

21.

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatala

Esztergomi Járási Hivatal

22.

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala

Kisbéri Járási Hivatal

Komáromi Járási Hivatal

Oroszlányi Járási Hivatal

Tatabányai Járási Hivatal

Tatai Járási Hivatal

23.

Nógrád Megyei Kormányhivatal Balassagyarmati Járási Hivatala

Balassagyarmati Járási Hivatal

24.

Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala

Bátonyterenyei Járási Hivatal

Pásztói Járási Hivatal

Rétsági Járási Hivatal

Salgótarjáni Járási Hivatal

Szécsényi Járási Hivatal

25.

Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala

Aszódi Járási Hivatal

Budakeszi Járási Hivatal

Ceglédi Járási Hivatal

Dabasi Járási Hivatal

Dunakeszi Járási Hivatal

Érdi Járási Hivatal

Gödöllői Járási Hivatal

Gyáli Járási Hivatal

Monori Járási Hivatal

Nagykátai Járási Hivatal

Nagykőrösi Járási Hivatal

Pilisvörösvári Járási Hivatal

Ráckevei Járási Hivatal

Szentendrei Járási Hivatal

Szigetszentmiklósi Járási Hivatal

Szobi Járási Hivatal

Váci Járási Hivatal

Vecsési Járási Hivatal

26.

Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala

Kaposvári Járási Hivatal

Marcali Járási Hivatal

Barcsi Járási Hivatal

Csurgói Járási Hivatal

Nagyatádi Járási Hivatal

Fonyódi Járási Hivatal

Siófoki Járási Hivatal

Tabi Járási Hivatal

27.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala

Baktalórántházai Járási Hivatal

Csengeri Járási Hivatal

Fehérgyarmati Járási Hivatal

Ibrányi Járási Hivatal

Kemecsei Járási Hivatal

Kisvárdai Járási Hivatal

Mátészalkai Járási Hivatal

Nagykállói Járási Hivatal

Nyírbátori Járási Hivatal

Nyíregyházi Járási Hivatal

Tiszavasvári Járási Hivatal

Vásárosnaményi Járási Hivatal

Záhonyi Járási Hivatal

28.

Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala

Bonyhádi Járási Hivatal

Dombóvári Járási Hivatal

Paksi Járási Hivatal

Szekszárdi Járási Hivatal

Tamási Járási Hivatal

Tolnai Járási Hivatal

29.

Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala

Celldömölki Járási Hivatal

Körmendi Járási Hivatal

Kőszegi Járási Hivatal

Sárvári Járási Hivatal

Szentgotthárdi Járási Hivatal

Szombathelyi Járási Hivatal

Vasvári Járási Hivatal

30.

Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatala

Pápai Járási Hivatal

31.

Veszprém Megyei Kormányhivatal Tapolcai Járási Hivatala

Tapolcai Járási Hivatal

32.

Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala

Ajkai Járási Hivatal

Balatonalmádi Járási Hivatal

Balatonfüredi Járási Hivatal

Devecseri Járási Hivatal

Sümegi Járási Hivatal

Várpalotai Járási Hivatal

Veszprémi Járási Hivatal

Zirci Járási Hivatal

33.

Zala Megyei Kormányhivatal Nagykanizsai Járási Hivatala

Nagykanizsai Járási Hivatal

34.

Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatala

Keszthelyi Járási Hivatal

Lenti Járási Hivatal

Letenyei Járási Hivatal

Zalaegerszegi Járási Hivatal

Zalaszentgróti Járási Hivatal

4. számú melléklet a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez98

5. számú melléklet a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez99

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!