nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
151/2000. (IX. 1.) Korm. rendelet
a nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló európai Megállapodás kihirdetéséről
2000-09-09
infinity
1

151/2000. (IX. 1.) Korm. rendelet

a nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló európai Megállapodás kihirdetéséről

(A Megállapodás megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezése 1997. október 22. napján megtörtént.)

1. § A Kormány a nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló európai Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

,,

Európai Megállapodás a nemzetközi jelentőségű víziutakról (AGN)

A Szerződő Felek,

átérezve az európai belvízi utakon történő nemzetközi szállítás megkönnyítésének és fejlesztésének szükségességét,

tekintettel az áruszállításnak a nemzetközi kereskedelem fellendülésének eredményeként várható növekedésére,

hangsúlyozva a belvízi szállítás fontos szerepét, amelynek a szárazföldi szállítás egyéb módozataival összehasonlítva gazdasági és ökológiai előnyei vannak, kihasználatlan, tartalék infrastruktúrát és szabad hajókapacitást kínál, és ezért alkalmas a szociális költségek mérséklésére és az egész szárazföldi áruszállítás negatív környezeti hatásainak csökkentésére,

meggyőződve arról, hogy az európai nemzetközi belvízi szállítás hatékonyabbá és a piac résztvevői számára vonzóbbá tétele érdekében alapvetően fontos egy olyan jogi keret megalkotása, amely a nemzetközi jelentőségű víziúthálózat fejlesztésének és kialakításának elfogadott infrastrukturális és működtetési paramétereken alapuló összehangolt tervezetét fekteti le,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

A víziúthálózat meghatározása

A Szerződő Felek ennek a Megállapodásnak a rendelkezéseit a belvízi úthálózat – továbbiakban ,,nemzetközi jelentőségű belvízi úthálózat'' vagy ,,E'' víziúthálózat – koordinált fejlesztési és építési terveként fogadják el, amelyet kapcsolódó programjaik keretein belül szándékoznak megvalósítani. Az ,,E'' víziúthálózat az Megállapodás I. és II. Függelékében meghatározott nemzetközi jelentőségű belvízi víziutakat és kikötőket foglalja magában.

2. Cikk

A hálózat technikai és működtetési jellemzői

Az 1. Cikkben említett nemzetközi jelentőségű belvízi úthálózatnak meg kell felelnie a Megállapodás III. Függelékében található jellemzőknek, illetve az a jövőbeni fejlesztési munka során fog a Függelék előírásaival összhangba kerülni.

3. Cikk

Függelékek

Ennek a Megállapodásnak a Függelékei a Megállapodás integrált részei.

4. Cikk

A letéteményes megnevezése

Ennek a Megállapodásnak a letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára.

5. Cikk

Aláírás

1. Ez a Megállapodás mindazon államok számára, melyek az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának tagjai, illetve amelyek a Bizottság munkájában a Bizottság ügyrendjének 8. és 11. pontjának megfelelően tanácskozási joggal vesznek részt, 1996. október 1. és 1997. szeptember 30. napja között az Egyesült Nemzetek Szervezetének genfi hivatalában aláírásra nyitva áll.

2. Ezen aláírásokat meg kell erősíteni, el kell fogadni, vagy jóvá kell hagyni.

6. Cikk

Megerősítés, elfogadás vagy jóvahagyás

1. Ezt a Megállapodást az 5. Cikk 2. bekezdésének megfelelően meg kell erősíteni, el kell fogadni, vagy jóvá kell hagyni.

2. A megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás az erről szóló okiratnak az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál történő letétbe helyezésével történik.

7. Cikk

Csatlakozás

1. Ez a Megállapodás 1996. október 1. napjától bármely, az 5. Cikk 1. bekezdésben említett állam számára csatlakozásra nyitva áll.

2. A csatlakozás az erről szóló okiratnak az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál történő letétbe helyezésével történik.

8. Cikk

Hatálybalépés

1. Ez a Megállapodás attól a naptól számított 90 nap elteltével lép hatályba, amikor öt állam Kormánya letétbe helyezte megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát, feltéve, hogy a nemzetközi jelentőségű belvízi úthálózat egy vagy több víziútja az ilyen okiratát letétbe helyezett államok közül legalább háromnak a területeit megszakítás nélkül összeköti.

2. Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek, a Megállapodás attól a naptól számított 90 nap elteltével lép hatályba, megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésével az említett feltételek kielégülnek.

3. Minden olyan állam számára, amely megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát a jelen Cikk 1. és 2. bekezdésében meghatározott 90 napos időszak kezdetét követően helyezi letétbe, a Megállapodás 90 nappal a fent említett okirat letétbe helyezése után lép hatályba.

9. Cikk

A Megállapodás alkalmazásának korlátai

1. Ennek a Megállapodásnak egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az visszatarthatná bármelyik Szerződő Felet belső és külső biztonságának érdekében általa szükségesnek tartott, az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának rendelkezéseivel összeegyeztethető, a kialakult helyzet követelményeit nem meghaladó lépések megtételétől.

2. Az ilyen intézkedéseket, amelyek csak ideiglenesek lehetnek, jellegük feltüntetésével haladéktalanul a letéteményes tudomására kell hozni.

10. Cikk

A viták rendezése

1. Bármely, a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos, egy vagy több Szerződő Fél közötti olyan vitát, amelyet a vitában részt vevő felek tárgyalás útján vagy egyéb módon rendezni nem tudnak, amennyiben a vitás felek egyike úgy kívánja, választottbíróság elé kell utalni, és a vitázó felek által közös megegyezéssel kiválasztott egy vagy több választottbíró elé kell terjeszteni. Ha a vitázó felek a választottbírósági eljárás iránti igény bejelentésétől számított három hónapon belül nem tudnak a választottbíró, illetve választottbírák személyét illetően megállapodni, a vitázó felek bármelyike kérheti az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát egyes választottbíró kijelölésére, akihez a vitás kérdést a döntéshozatal céljából be kell terjeszteni.

2. Az e Cikk 1. bekezdése alapján kijelölt választottbíró, illetve választottbírák ítélete a vitában részt vevő Szerződő Felek számára kötelező érvényű.

11. Cikk

Fenntartások

Bármely állam a Megállapodás aláírásának, vagy a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, vagy a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésének időpontjában bejelentheti, hogy a Megállapodás 10. Cikkét nem tartja magára nézve kötelezőnek.

12. Cikk

A Megállapodás módosítása

1. A Megállapodás – a 13. és 14. Cikkben foglalt esetek kivételével – az e Cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően módosítható.

2. A Megállapodás bármilyen módosítására valamely Szerződő Fél által benyújtott javaslatot – az azt beterjesztő fél kérésére – az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának belvízi szállítási főmunkacsoportja vizsgálja meg.

3. Ha a beterjesztett módosító javaslatot a jelen lévő és szavazó Szerződő Felek kétharmados többséggel elfogadják, azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az összes Szerződő Fél részére elfogadásra megküldi.

4. Bármely, az e Cikk 3. bekezdése szerint megküldött módosítási javaslat az összes Szerződő Fél számára a megküldés napjától számított 12 hónapos időszak elteltét követően 3 hónappal lép hatályba, feltéve, ha e 12 hónapos időszak alatt az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához nem érkezik ellenvetés valamely olyan államból, amely Szerződő Fél.

5. Ha a módosító javaslattal kapcsolatban az e Cikk 4. bekezdésének megfelelő ellenvetés érkezett, az nem került elfogadásra, és semmisnek kell tekinteni.

13. Cikk

Az I. és II. Függelék módosítása

1. A Megállapodás I. és II. Függelékét e Cikkben lefektetett eljárásoknak megfelelően lehet módosítani.

2. Jelen Megállapodás I. és II. Függelékének módosítására valamely Szerződő Fél által benyújtott javaslatot – az azt beterjesztő fél kérésére – az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának belvízi szállítási főmunkacsoportja vizsgálja meg.

3. Ha a beterjesztett módosító javaslatot a jelen lévő és szavazó Szerződő Felek többsége elfogadja, azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a közvetlenül érintett Szerződő Felek részére elfogadásra megküldi. E Cikk tekintetében egy Szerződő Fél akkor számít közvetlenül érintettnek, ha új belvízi út vagy nemzetközi jelentőségű kikötő beiktatása, vagy azokra vonatkozó módosító javaslat esetén, a víziút felségterületét keresztezi, vagy a kikötő az említett területen fekszik.

4. Az e Cikk 2. és 3. bekezdésének megfelelően közzétett bármely módosító javaslatot elfogadottnak kell tekinteni, ha a letéteményes általi megküldés napját követő hat hónapos időszakon belül a közvetlenül érintett Szerződő Felek egyike sem nyújtott be ellenvetést az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál a módosító javaslattal kapcsolatban.

5. Az így elfogadott módosítást az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az összes Szerződő Fél részére megküldi, és az három hónappal a letéteményes által történt megküldés után lép hatályba.

6. Ha a módosító javaslattal kapcsolatban e Cikk 4. bekezdésének megfelelő ellenvetés érkezett, azt el nem fogadottnak kell tekinteni, és semmisnek számít.

7. Az Európai Gazdasági Bizottság Titkársága a letéteményest haladéktalanul tájékoztatja valamely módosítási javaslat által közvetlenül érintett Szerződő Felekről.

14. Cikk

A III. Függelék módosítása

1. A Megállapodás III. Függelékét az e Cikkben lefektetett eljárásoknak megfelelően lehet módosítani.

2. Valamely Szerződő Fél kívánságára bármilyen általa javasolt, a jelen Szerződés III. Függelékére vonatkozó módosítást az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága belvízi szállítási főmunkacsoportjának kell megvizsgálnia.

3. Ha a beterjesztett módosító javaslatot a jelen lévő és szavazó Szerződő Felek többsége elfogadja, azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az összes Szerződő Fél részére elfogadásra megküldi.

4. Az e Cikk 3. bekezdésének megfelelően megküldött bármely módosító javaslatot elfogadottnak kell tekinteni, hacsak a közzététel napját követő 6 hónapos időszakon belül a Szerződő Felek legalább egyötöde nem nyújtott be ellenvetést az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál a módosító javaslattal kapcsolatban.

5. Bármely, az e Cikk 4. bekezdése szerint elfogadott módosítást az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az összes Szerződő Fél számára megküldi, és ennek időpontjától számított három hónap leteltével, az hatályba lép minden Szerződő Fél számára, kivéve azokat, akik a módosítási javaslattal kapcsolatban ellenvetést nyújtottak be az e Cikk 4. bekezdésének megfelelően a javaslat közzétételétől számított hat hónapon belül az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához.

6. Ha a módosítási javaslattal kapcsolatban az e Cikk 4. bekezdésének megfelelően a Szerződő Felek legalább egyötödétől ellenvetés érkezett, a módosítást el nem fogadottnak kell tekinteni, és az semmisnek számít.

15. Cikk

Felmondás

1. Bármely Szerződő Fél az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárának címzett írásos értesítéssel a Megállapodást felmondhatja.

2. A felmondás egy évvel azt követően lép hatályba, hogy az említett értesítést a főtitkár átvette.

16. Cikk

Megszűnés

Ha a Megállapodás hatálybalépése után bármely 12 egymást követő hónapot magában foglaló időszakban a Szerződő Felek száma öt alá csökken, 12 hónappal azt követően, hogy az ötödik állam megszűnt Szerződő Fél lenni, a Megállapodás hatályát veszti.

17. Cikk

A letéteményes által közzétett értesítések
és közlemények

A Megállapodásban meghatározott értesítések és közlemények megtételén kívül az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára mint letéteményes, a Nemzetközi szerződések jogáról 1969. május 23. napján kelt bécsi egyezmény VII. fejezetében foglalt feladatokat is ellátja.

18. Cikk

Hiteles szövegek

A Megállapodás eredeti példánya, amelynek az angol, francia és orosz nyelvű példánya egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál kerül letétbe helyezésre.

Melynek hiteléül az alulírottak, erre kellő módon felhatalmazottak, ezt a Megállapodást aláírták.

Készült Genfben, az 1996. év január hó tizenkilencedik napján.

I. Függelék

NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ BELFÖLDI VÍZIUTAK

A nemzetközi jelentőségű belföldi víziutak számozása

1. Minden nemzetközi jelentőségű víziút (,,E'' kategóriájú víziutak) az ,,E'' betűt követően kettő-, négy- vagy hatjegyű számot kap.

2. Az ,,E'' víziúthálózat főbb alkotóelemei kétjegyű számot, mellékvizei és másodlagos mellékvizei (azaz a mellékvizek mellékvizei) pedig értelemszerűen négy-, illetve hatjegyű számot kapnak.

3. Az olyan fő belvízi víziutak, amelyek nagyjából észak-déli irányt követnek, tengeri kikötőkhöz biztosítanak hozzáférést és egy tengeröblöt egy másikkal kötnek össze, 10, 20, 30, 40 és 50-es számozást kapnak nyugat-keleti irányban növekvő sorrendben.

4. Azok a főbb belvízi víziutak, amelyek nagyjából nyugat-keleti irányban a 3. pontban említett belvízi víziutak közül legalább hármat kereszteznek, 60, 70, 80 és 90-es számozást kapnak észak-déli irányban növekedő sorrendben.

5. A többi fő belvízi víziút az azonosításhoz kétjegyű számot kap, amelynek értéke a fenti 3. és 4. pontban meghatározott számozású két olyan víziút száma közé esik, amelyek között a kérdéses víziút található.

6. A mellékágak (vagy a mellékágak mellékvizei) esetén az első két (vagy négy) szám a víziúthálózat magasabb rendű elemére utal, az utolsó két szám pedig az egyedi mellékvíz jelzésére szolgál, mégpedig a magasabb rendű elem indulási és végpontja által meghatározott sorrendben, mint azt az alábbi táblázat mutatja. A páros számok a jobboldali, a páratlanok pedig a baloldali mellékvizeket jelzik.

A nemzetközi jelentőségű belföldi víziutak jegyzéke

A nemzetközi jelentőségű belföldi víziutak jegyzéke

Az „E” víziút száma

 

Fő víziutak

Egyéb jelentős víziutak

Mellékágak

Az útvonal leírása*

 

E 01

 

Dunkerque-Douai-Valenciennes-Condé-Pommeroeul-Mons-Charleroi-Namur-LiŐge-Maastricht, Moerdijktól Rotterdam/Europoortig a Maas folyón, Kil, Noord és Nieuwe Maas

 

 

E 01-02

Meuse Namurtól Givetig

 

 

E 01-04

Liége-Visé csatorna

 

 

E 01-04-01

Monsin csatorna

 

 

E 01-01

Kwaadmechelen-Dessel-Bocholt-Nederweert-Wessem-Canal de la Meuse

 

 

E 01-06

Kanaal van St. Andries

 

 

E 01-03

Zuid-Willemsvaart Maastól Hertogenboschig

 

E 02

 

Zeebrugge-Brugge-Deinze-Kortrijk-Lille-Bauvin

 

 

E 02-02

Brugge-Oostende csatorna

 

 

E 02-02-01

Plassendale-Nieuwpoort csatorna

 

 

E 02-04

Leie-Roeselare csatorna

 

E 03

 

Gorinchem-Moerdijk-Terneuzen-Gent Nieuwe Merwede, Schelde-Rajna összekapcsolódás, Terneuzen-Gent csatorna és a Genti megkerülő csatorna

 

E 04

 

Vlissingen-Antwerpen-Rupelmonde-Brüsszel-Seneffe a Westershelden, Boven-Zeeschelde, Rupel, Bruxelles Rupel és a Charleroi-Brüsszel csatornák

 

E 05

 

(Compičgne-Escaut)-Valenciennes-Condé-Tournai-Gent-Dendermonde-Antwerpen-Hasselt-Genk-LiOge Oisen át Szajna-Nord összekapcsolódás, Haut Escaut, Bovenschelde, Genti megkerülő csatorna, Boven-Zeeschelde és Albertkanaal

 

 

E 05-02

Peronnes-Pommeroeul a Nimy-Blaton-Peronnes csatornán keresztül

 

 

E 05-01

Bossuit-Kortrijk csatorna

 

 

E 05-04

Blaton-Ath-Aalst csatornán, valamint Dender

 

 

E 05-06

Viersel-Duffel és a Rupel-torkolat a Netekanaalon keresztül, Beneden-Nete és Rupel

 

E 06

 

Antwerpen-Schelde-Rajna összeköttetés

 

E 07

 

Genti megkerülő csatorna-Merendree Eeklo, a Gent-Oostende csatornán [Malde en-Zeebrugge]

E 10

 

 

Rotterdam/Eurooport-Lobith az Oude Maason, Merwede és Waal, Rajna [Niffer, Mulhouse, Besancon-St. Symphorien]-Lyon-Marseille-Fos víziutakon

 

 

E 10-01

Wesel-Datteln-Kanal, Datteln-Hamm-Kanal

 

 

E 10-03

Rajna-Herne-Kanal

 

 

E10-05

Ruhr

 

 

E 10-07

A Neckar folyó Plochingentől lefelé

 

 

E 10-09

A Rajna folyó Niffertől Rheinfeldenig

 

 

E 10-02

[Saône-Moselle]

 

 

E 10-04

Rhône-SŐte összekapcsolódás

 

 

E 10-06

Rhône és St. Louis Cana Barcarain-Fos

 

E 11

 

Ijmuiden-Tiel a Noordzeekanaalon és az Amsterdam-Rajna csatorna

 

 

E 11-01

Zaan

 

E 12

 

Heumen-Nijmegen-Arnhem-Zwolle-Waddenzee a Maas-Waal Kanaalon Waal, Nederrijn, Ijssel és Ijsselmeer

 

 

E 12-02

Zwolle-Meppel Zwarte Wateren át és Meppeldiep1

 

 

E 12-04

Ketelmeer-Zwartsluis Ramsdiepen keresztül

 

E 13

 

Északi-tenger-Emden-Dortmund Emsen keresztül, Dortmund-Ems-Kanal

 

E 14

 

A Weser folyó az Északi-tengertől Bremerhavenen és Bremenen keresztül Mindenig

 

E15

 

Amsterdam-Lemmer-Groningen-Delfzijl-Emden-Dörpen-Oldenburg-Elsfleth az Ijsselmeeren, Prinses Margariet Kanaal, Van Starkenborgh Kanaal, Eemskanaal, Ems, Dortmund-Ems-Kanaal, Küstenkanal és Hunte

 

 

E 15-01

Van Harinxma csatorna2 Fonejachtól Harligenig

E 20

 

 

Az Elba az Északi-tengertől Hamburg, Magdeburg, Usti-nad-Labem, Melnik és Pardubice-(Elba-Duna kapcsolat)

 

 

E 20-02

Elbe-Seitenkanal

 

 

E 20-04

A Saale folyó Lipcséig

 

 

E 20-06

Vltava: Melnik-Praha-Slapy

 

E 31

 

A Trave folyó a Balti-tengertől az Elba-Lübeck csatornán át az Elbáig

E 30

 

 

Swinoujscie-Szczecin – az Odera folyó Wroclawon át Szczecintől Kozleig [Odera-Duna összekapcsolódás]

 

 

E 30-01

Gliwice csatorna

 

E 31

 

Szczecin-Westoder-Hohensaaten-Friedrichsthaler Wasserstraße

E 40

 

 

[A Visztula Gdansktól Varsóig-Brest]-Pinsk, a Dnyeper Kievtől Kherszonig]

 

 

E 50-02

A Déli-Búg Nyikolajevig

 

E 41

 

Klaipeda-Kurshskiy Zaliv-Nemunas-Kaunas folyó

E 50

 

 

Szentpétervár – a Volga-Balti víziúton Vytegra-Rybinskig, a Volga Rybinszktől Nyizsnij Novgorodon, Kazanyon és Volgográdon át Asztrahányig

 

 

E 50-02

Rybinszk-Moszkva

 

 

E 50-02-02

A Volga Dubnától Tverig

 

 

E 50-01

A Kama folyó a torkolattól Szolikamszkig

E 60

 

 

A part menti útvonal Gibraltártól Portugália, Spanyolország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Németország mentén a Kieli-csatornán keresztül, majd Németország, Lengyelország, Litvánia, Észtország és Oroszország parti vizein a Szentpétervár-Volga-Balti víziútig, a Fehér-tenger-Balti csatorna, a Fehér-tenger parti vizei Arhangelszkig, azokkal a belföldi víziutakkal együtt, melyek csak innen közelíthetők meg

 

 

E 60-02

A Guadalaquivir folyó Sevilláig

 

 

E 60-04

A Douro folyó a portugál-spanyol határig

 

 

E 60-06

Gironde és Garonne Castetsen-Dortheig

 

 

E 60-08

Loire Nantesig

 

 

E 60-01

Az Egyesült Királyság nyugati parti vizei Liverpoolig, beleértve a Manchester-Liverpool csatornát

 

 

E 60-03

Az Egyesült Királyság keleti parti vizei, a Humber folyóval együtt

 

 

E 60-10

A partmenti útvonaltól a Waddenzee-n Harlingenig

 

 

E 60-12

A partmenti útvonaltól Ems-Dollardig

 

 

E 60-05

Dánia és Norvégia nyugati partjai mentén vezető parti útvonalak

 

 

E 60-07

Svédország nyugati partjai, beleértve a Göta folyót

 

 

E 60-09

Svédország keleti partjai, beleértve a Mälaren tavat

 

 

E 60-14

Stralsund-Peenemünde-Wolgast-Szczecin

 

 

E 60-11

Finnország parti vizei, majd a Saimaa csatornán Savonlinna-Iisalmiig

 

 

E 60-11-02

Az E60-11-től Joensuu-Nurmesig

 

 

 

A Peene folyó Anklamtól lefelé

E 70

 

 

Europoort-Rotterdamtól Arnhemig a Lek és a Benederijn-Zutphen-Enschede-(Twente-Mittelland Canal)-Bergeshövede-Minden-Magdeburg-Berlin-Hohensaaten-Kostrzyn-Bydgoszcz-Elblag-Zalew Wislany-Kaliningrad-Pregolia és Dayma-Kurshskiy folyók, Klaipeda-öböl

 

 

E 70-01

Hollandsche Ijssel Krimpentől Goudaig

 

 

E 70-03

Zijkanal Almeloig

 

 

E 70-02

Mitellandkanal mellékág Osnabrückig

 

 

E 70-04

Mittellandkanal mellékág Hannover-Lindenig

 

 

E 70-06

Mittellandkanal mellékág Hildesheimig

 

 

E 70-08

Mittellandkanal mellékág Salzgitterig

 

 

E 70-05

Havelkanal

 

 

E 70-10

Spree

 

 

E 70-12

Berlin-Spandauer Schiffahrtskanal

 

E 71

 

Teltowkanal, Britzer Verbindungskanal és a Spree-Oder-Wasserstrasse

 

 

E 71-02

Potsdamer Havel

 

 

E 71-04

Teltowkanal-Oststrecke

 

 

E 71-06

Dahme-Wasserstrasse, Königs Wusterhausentől lefelé

E 80

 

 

Le Havre-Conflans a Le Havre-Tancarville csatornán át Seine et Oise-(Compiégne-Toul), a Moselle folyón Koblenzig, a Rajna Maimig a Majna Bambergig, a Majna-Duna csatorna a Duna Kelheimtől Sulináig

 

 

E 80-02

A Szajna Tancarvilletől a torkolatig

 

 

E 80-04

A Szajna Conflanstól Nogentig

 

 

E 80-06

A Saar folyó Saarbrückenig

 

 

E 80-08

A Dráva Eszékig

 

 

E 80-10

[A Duna-Száva csatorna Vukovártól Samacig]

 

 

E 80-01

A Tisza fel Szegedig

 

 

E 80-01-02

A Béga fel Temesvárig

 

 

E 80-12

A Száva Sziszekig

 

 

E 80-03

Az Olt Szlatináig

 

 

E 80-05

A Duna-Bukarest csatorna

 

 

E 80-14

A Duna-Fekete-tenger csatorna

 

 

E 80-14-01

Poarta Alba-Navodari Canal

 

 

E 80-07

A Prut Ungheniig

 

 

E 80-09

A Duna Kiliai ága

 

 

E 80-16

A Duna Szent György-ága

 

E 81

 

A Vág folyó a torkolattól Zsolnáig és a Vág-Odera csatorna

E 90

 

 

A parti útvonalak Gibraltártól a spanyol, francia, olasz, görög, török, bolgár, román és ukrán partok mentén a Krim félsziget déli parti vizeivel együtt Azovig, a Don folyón Rosztov-Kalacs-Volgográd-Asztrahány, együtt azokkal a belvízi utakkal, amelyek csak a fentiekről közelíthetők meg

 

 

E 90-01

Az Adria part menti útvonalai Triesztig

 

 

E 90-02

A Fekete-tenger part menti útvonalai

 

 

E 90-03

A Dnyeszter Belgorod Dnyesztrovszkijtól Benderig

 

 

E 90-05

A Kaszpi tenger part menti útvonalai

 

E 91

 

(A Milanó-Pó csatorna)3, a Pó folyó Cremonától Volta Grimanáig, a Pó-Brondolo csatorna és a Veneta oldalcsatorna Monfalcone-Triesztig

 

 

E 91-02

A Pó Conca di Cremonától Casale Monferratóig

 

 

E 91-04

A Ferrara víziút Ferrarától Porto Garibaldiig

 

 

E 91-06

A Pó Grande Volta Grimanától a torkolatig

 

 

E 91-01

A Mantova-Volta Grimana útvonal a Fissero-Tartaro-Canalbianco víziúton át

 

 

E 91-08

A Pó a di Levante-Pó-Brondolo csatornától az Adriáig

 

 

E 91-03

[A Padova-Velence csatorna]

_______

*Az „E” víziutak azon részei, amelyek jelenleg még nem léteznek, de a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési programokban szerepelnek, [...]-ben találhatók.

II. Függelék

Nemzetközi jelentőségű belföldi kikötők

A nemzetközi jelentőségű belföldi kikötők számozása

Minden nemzetközi jelentőségű belföldi kikötő (,,E'' kikötő) olyan számot kap, amely tartalmazza annak a víziútnak a számát, amelyhez területileg tartozik, majd egy kötőjel után egy kétjegyű számot, amely arra a víziútra utal, ahol az adott kikötő található. A ,,P'' betűt követő számok sorrendje nyugat-kelet és észak-dél irányban halad. Az egyes vállalatokhoz tartozó magánkikötőket * jelzi.

A nemzetközi jelentőségű belföldi kikötők jegyzéke

P 01-01 Dunkerque (Dunkerque-Valenciennes csatorna, 20,5 fkm)

P 01-02 Charleroi (Sambre, 38,8 fkm)

P 01-03 Namur (Meuse, 46,3 fkm)

P 01-04 Ličge (Meuse, 113,7 fkm)

P 01-05 Maastricht (Maas, 4,5 fkm)

P 01-06 Stein (Maas, 21,9 fkm)

P 01-07 Born (Maas, 29,7 fkm)

P 01-08 Maasbracht (Maas, 41,8 fkm)

P 01-09 Roermond (Maas, 74,3 fkm)

P 01-10 Oss (Maas, 159,1 fkm)

P 01-11 Dordrecht4 (Mervede, 974,4 fkm)

P 01-12 Zwijndrecht (Oude Maas, 980,6 fkm)

P 01-13 Vlaardingen (Nieuwe Waterweg, 1010,5 fkm)

P 0l-14 Maasluis (Nieuwe Waterweg, 1018,7 fkm)

P 01-01-01 Overpelt (Kanaal Bocholt-Herentals, 14,8 fkm)

P 01-03-01 's-Hertogenbosch (Zuid-Willemsvaart, 4,0 fkm)

P 02-01 Zeebrugge (Északi-tenger)

P 02-02 Aalter (Kanal Oostende-Brugge-Gent, 22,5 fkm)

P 02-03 Lille (Deule, 42,0 fkm)

P 02-02-01 Ooestende (Északi-tenger)

P 02-04-01 Roeselare (Leie-Roeselare Canal, 0,5 fkm)

P 02-04-02 Izegem (Leie-Roesalare Canal, 6,4 fkm)

P 03-01 Moeerdijk (Hollands Diep)

P 03-02 Terneuzen (Terneuzen-Gent Canal, 32,5 fkm)

P 03-03 Zelzate (Terneuzen-Gent Canal, 19,6 fkm)

P 03-04 Gent (Terneuzen-Gent Canal, 4,6 fkm)

P 04-01 Vlissingen (Westerschelde)

P 04-02 Beveren (Beneden Zeeschelde, 22,9 fkm)

P 04-03 Ruisbroek (Kanaal Charleroi-Bruxelles, 58,8 fkm)

P 04-G4 Grimbergen (Kanaal Bruxelles-Rupel, 12,2 fkm)

P 04-05 Brüsszel (Kanaal Bruxelles-Rupel, 62,0 fkm)

P 05-01 Avelgem (Bovenschelde, 35,7 fkm)

P 05-02 Melle (Boven-Zeeschelde, 9,9 fkm)

P 05-03 Meerhout (Albertkanaal, 80,7 fkm)

P 05-04 Ham (Albertkanaal, 73,7 fkm)

P 05-05 Hasselt (Albertkanaal, 51,5 fkm)

P 05-06 Genk (Albertkanaal, 42,9 fkm)

P 05-04-01 Aalst (Dender, »53,7 fkm)

P 06-01 Antwerpen (Schelde, 102,9 fkm)

P 06-02 Bergen op Zoom (Schelde-Rijn Verbinding, 1031,8 fkm)

P 10-01 Rotterdam (Nieuwe Maas, 1002,5 fkm)

P 10-02 Albasserdam (Noord, 981,1 fkm)

P 10-03 Tiel (Waal, 914,6 fkm)

P 10-04 Emmerich (Rajna, 852,0 fkm)

P 10-05 Wesel (Rajna, 814,0 fkm)

P 10-06 Rheinberg-Ossenberg* (Rajna, 806,0 fkm)

P 10-07 Orsoy (Rajna, 794,0 fkm)

P 10-08 Walsum-Nordhafen* (Rajna, 793,0 fkm)

P 10-09 Walsum-Sud* (Rajna, 791,0 fkm)

P 10-10 Schwelgern* (Rajna, 790,0 fkm)

P 10-11 Homberg, Sachtleben* (Rajna, 774,0 fkm)

P 10-12 Duisburg-Ruhrort Hafen (Rajna, 774,0 fkm)

P 10-13 Krefeld (Rajna, 762,0 fkm)

P 10-14 Düsseldorf* (Rajna, 743,0 fkm)

P 10-15 Neuss (Rajna, 740,0 fkm)

P 10-16 Stürzelberg* (Rajna, 726,0 fkm)

P 10-17 Leverkusen* (Rajna, 699,0 fkm)

P 10-18 Köln (Rajna, 688,0 fkm)

P 10-19 Wesseling-Godorf* (Rajna, 672,0 fkm)

P 10-20 Bonn (Rajna, 658,0 fkm)

P 10-21 Andernach (Rajna, 612,0 fkm)

P 10-22 Neuwied (Rajna, 606,0 fkm)

P 10-23 Bendorf (Rajna, 599,0 fkm)

P 10-24 Koblenz (Rajna, 596,0 fkm)

P 10-25 Bingen (Rajna, 527,0 fkm)

P 10-26 Wiesbaden (Rajna, 500,0 fkm)

P 10-27 Gernsheim (Rajna, 462,0 fkm)

P 10-28 »Worms (Rajna, 444,0 fkm)

P 10-29 Manheim (Rajna, 424,0 fkm)

P 10-30 Ludwigshafen (Rajna, 420,0 fkm)

P 10-31 Speyer (Ráfina, 400,0 fkm)

P 10-32 Germersheim (Rajna, 385,0 fkm)

P 10-33 Wörth (Rajna, 366,0 fkm)

P 10-34 Karlsruhe (Rajna, 360,0 fkm)

P 10-35 Kehl (Rajna, 297,0 fkm)

P 10-36 Strasbourg (Rajna, 296,0 fkm)

P 10-37 Breisach (Rajna, 226,0 fkm)

P 10-38 Colmar-Neuf Brisach (Rajna, 225,8 fkm)

P 10-39 Mulhouse-Ottmarsheim (Grand Canal d'Alsace, 21,0 fkm)

P 10-40 Fort Luis Stattmatten (Grand Canal d'Alsace, 322,0 fkm)

P 10-41 Ile Napoléon (Rhône-Rajna csatorna, 37,6 fkm)

P 10-42 Mulhouse (Rhône-Rajna csatorna, 31,0 fkm)

P 10-43 Aproport (Chalon, Mâcon, Villefranche-sur-Saone) (Saone, 230,0 fkm, 296,0 fkm és 335,0 fkm)

P 10-44 Lyon (Saône, 375,0 fkm)

P 10-45 Marseille-Fos (Marseille-Rhône Canal, 0,0 fkm)

P 10-01-01 Rhein-Lippe-Hafen* (Wesel-Datteln-Kanal, 1,0 fkm)

P 10-01-02 Marl Hüls-AG* (Wesel-Datteln-Kanal, 38,0 fkm)

P 10-01-03 Auguste Victoria* (Wesel-Datteln-Kanal, 39,0 fkm)

P 10-01-04 Lünen (Datteln-Hamm-Kanal, 11,0 fkm)

P 10-01-05 Berkamen* (Datteln-Hamm-Kanal, 22,0 fkm)

P 10-01-06 Hamm (Datteln-Hamm-Kanal, 34,0 fkm)

P 10-01-07 Schmehausen* (Datteln-Hamm-Kanal, 47,0 fkm)

P 10-03-01 Essen (Rhein-Herne-Kanal, 16,0 fkm)

P 10-03-02 Coelln-Neussen* (Rajna-Herne-Kanal, 17,0 fkm)

P 10-03-03 Ruhr-Oel* (Rajna-Herne-Kanal, 22,0 fkm)

P 10-03-04 Gelsenkirchen (Rajna-Herne-Kanal, 24,0 fkm)

P 10-03-05 Wanne-Eickel (Rajna-Herne-Kanal, 32,0 fkm)

P 10-05-01 Mülheim (Ruhr, 8,0 fkm)

P 10-07-01 Heilbronn (Neckar, 110,0 fkm)

P 10-07-02 Stutgart (Neckar, 186,0 fkm)

P 10-07-03 Plochingen (Neckar, 200,0 fkm)

P 10-09-01 Huningue (Rajna, 168,4 fkm)

P 10-09-02 Rheinhafen beider Basel (Rajna, 159,38-169,95 fkm)

P 10-04-01 Sčte (Rhône-Sčte Canal, 96,0 fkm)

P 10-06-01 Fos (Fos öböl, tengeri szakasz)

P 11-01 Ijmond (Noordzeekanaal, 4,7 fkm)

P 11-02 Zaanstad (Zaan, 1,4 fkm)

P 11-03 Amsterdam (Noordzeekanaal, 20,6 fkm)

P 11-04 Utrecht (Amsterdam-Rijnkanaal, 35,0 fkm)

P 11-01-01 Zaandam (Zaan, 2,0 fkm)

P 12-01 Níjmegan (Waal, 884,6 fkm)

P 12-02 Arnhem (Nederrijn, 885,8 fkm)

P 12-03 Zwolle (Ijssel, 980,7 fkm)

P 12-02-01 Meppel (Meppelerdiep, 10,5 fkm)

P 13-01 Emsland* (Dortmund-Ems-Kanal, 151,0 fkm)

P 13-02 Münster (Dortmund-Ems-Kanal, 68,0 fkm)

P 13-03 Dortmund (Dortmund-Ems-Kanal, 1,0 fkm)

P 14-01 Bremerhaven (Weser, 66,0-68,0 fkm)

P 14-02 Nordenham (Weser, 54,0-64,0 fkm)

P 14-03 Brake (Weser, 41,0 fkm)

P 14-04 Bremen (Weser, 4,0-8,0 fkm)

P 15-01 Lelystad (Ijsselmeer)

P 15-02 Lemmer (Prinses Margarietkanaal, 90,5 fkm)

P 15-03 Groningen (Starkenborghkanaal, 7,0 fkm)

P 15-04 Emden (Ems, 41,0 fkm)

P 15-05 Leer (Ems, 14,0 fkm)

P 15-06 Oldenburg* (Hunte, 0,0-5,0 fkm)

P 15-01-01 Leenwarden (Haringsmakanaal, 23,7 fkm)

P 20-01 Cuxhaven (Elba, 724,0 fkm)1

P 20-02 Brunsbüttel (Elbehafen, 693,0 fkm)1

P 20-03 Bötzfleet* (Elba, 668,0 fkm)1

P 20-04 Hamburg (Elba, 618,0-639,0 fkm)1

P 20-05 Lauenburg (Elba, 568,0 fkm)1

P 20-06 Tangermünde (Elba, 388,0 fkm)1

P 20-07 Kieswerk Rogatz* (Elba, 354,0 fkm)1

P 20-08 Magdeburger Hafen (Elba, 330,0 és 333,0 fkm)1

P 20-09 Schönebeck (Elba, 315,0 fkm)1

P 20-10 Aken (Elba, 277,0 fkm)1

P 20-11 Torgau (Elba, 154,0 fkm)1

P 20-12 Kieswerk Mühlberg* (Elba, 125,0 fkm)1

P 20-13 Rieasa (Elba, 109,0 fkm)1

P 20-14 Dresden (Elba, 57,0 és 61,0 fkm)1

P 20-15 Decin (Elba, 98,2 és 94,2 fkm)1

P 20-16 Usti nad Labem (Elba, 75,3 és 72,5 fkm)1

P 20-17 Melnik (Elba, 3,0 fkm)1

P 20-04-01 Halle-Trotha (Saale, 86,0 fkm)

P 20-06-01 Prága (Vltava, 46,5 és 55,5 fkm)

P 21-01 Lübeck (Trave, 2,0-8,0 fkm)

P 30-01 Swinoujscie (az Odera balti-tengeri torkolata)

P 30-02 Szcecin (Odera, 741,0 fkm)

P 30-03 Kostrzyn (Odera, 617,0 fkm)

P 30-03 Wroclaw (Odera, 255,0 fkm)

P 30-05 Kozle (Odera, 96,0 fkm)

P 30-01-01 Gliwice (Gliwicki csatorna, 41,0 fkm)

P 40-01 Gdansk (a Visztula5 balti-tengeri torkolata)

P 40-02 Bydgoszcz (Visztula6, 772,3 fkm és Brda, 2,0 fkm)

P 40-03 Varsó (Visztula, 520,0 fkm és Zeran csatorna, 2,0 fkm)

P 40-04 Csernyigov (Dnyeper, 1070,0 fkm)

P 40-05 Kiev (Dnyeper, 856,0 fkm)

P 40-06 Cserkaszi (Dnyeper, 653,0 fkm)

P 40-07 Kremencsuk (Dnyeper, 541,0 fkm)

P 40-08 Dnyeprodzserdzsinszk, (Dnyeper, 429,0 fkm)

P 40-09 Dnyepropetrovszk (Dnyeper, 393,0 fkm)

P 40-10 Zaporozsje (Dnyeper, 308,0 fkm)

P 40-11 Nova Kachovka (Dnyeper, 96,0 fkm)

P 40-12 Herszon (Dnyeper, 28,0 fkm)

P 40-02-01 Nyikolajev (Pivdennij öböl, 95,0 fkm)

P 41-01 Klaipeda folyami kikötő (Kurszkij öböl)

P 41-02 Neringa (Kurshskiy öböl)

P 41-03 Jurbarkas (Nemunas, 126,0 fkm)

P 41-04 Kaunas (Nemunas, 219,0 fkm)

P 50-01 Szentpétervár tengeri kikötő (Néva, 1397,0 fkm)2

P 50-02 Szentpétervár folyami kikötő (Néva, 1385,0 fkm)2

P 50-03 Podporozsje (Volga-Balti víziút, 1045,0 fkm)2

P 50-04 Cserepovec (Volga-Balti víziút, 540,0 fkm)2

P 50-05 Jaroszlávl (Volga-Balti víziút, 520,0 fkm)2

P 50-06 Nizsnyij Novgorod (Volga, 907,0 fkm)2

P 50-07 Kazány (Volga, 1313,0 fkm)2

P 50-08 Uljanovszk (Volga, 1541,0 fkm)2

P 50-09 Szamara (Volga, 1746,0 fkm)2

P 50-10 Szaratov (Volga, 2175,0 fkm)2

P 50-11 Volgográd (Volga, 2560,0 fkm)2

P 50-12 Asztrahány (Volga, 3051,0 fkm)2

P 50-02-01 Moszkva Északi kikötő (Kanal imeni Moskvy, 42,0 fkm)2

P 50-02-02 Moszkva Nyugati kikötő (Kanal imeni Moskvy, 32,0 fkm)2

P 50-02-03 Moszkva Déli kikötő (Kanal imeni Moskvy, 0,0 fkm)2

P 50-02-02-01 Tver (Volga, 279,0 fkm)2

P 50-01-01 Perm (Káma, 2269,0 fkm)2

P 60-01 Scheveningen (Északi-tenger)

P 60-02 Den Helder (Északi-tenger)

P 60-03 Brunsbüttel (Kieli-csatorna 2,0-5,0 fkm)

P 60-04 Rendsburg (Kieli-csatorna, 62,0 fkm)

P 60-05 Kiel (Kieli-csatorna, 96,0 fkm)

P 60-06 Flensburg

P 60-07 Wismar

P 60-08 Rostock

P 60-09 Stralsund

P 60-10 Greifswald

P 60-11 Sventoji (Balti-tenger)

P 60-12 Vyborg (Vyborg öböl)

P 60-13 Petrozavodszk (Onyega tó, 1009,0 fkm)2

P 60-14 Archangelszk tengeri kikötő (Dvina Stevernaja torkolat)

P 60-15 Archangelszk folyami kikötő (Dvina Szevernaja torkolat)

P 60-02-01 Sevilla (Guadalquivir, 80,0 fkm)

P 60-04-01 Douro (Douro, 5,0 fkm)

P 60-04-02 Sardoura (Douro, 49,0 fkm)

P 60-04-03 Régua-Lamego (Diuro, 101,0 fkm)

P 60-06-01 Bordeaux (Gironde és Garonne, 359,0 fkm)

P 60-08-01 Nantes (Loire, 645,0 fkm)

P 60-10-01 Harlingen (Waddenzee)

P 60-12-01 Delfzilj7 1 (Waddenzee)

P 60-11-01 Mustola (39,0 fkm a Saimaa csatorna torkolatától)

P 60-11-02 Kaukas* (52,0 fkm a Saimaa csatorna torkolatától)

P 60-11-03 Rapasaari* (52,0 fkm a Saimaa csatorna torkolatától)

P 60-11-04 Joutseno* (67,0 fkm a Saimaa csatorna torkolatától)

P 60-11-05 Vuoksi* (85,0 fkm a Saimaa csatorna torkolatától)

P 60-11-06 Varkaus (Taipale kikötő, 270,0 fkm a Saimaa csatorna torkolatától)

P 60-11-07 Varkaus (Kosulanniemi kikötő*, 270,0 fkm a Saimaa csatorna torkolatától)

P 60-11-08 Varkaus (Akkoniemi kikötő, 270,0 fkm a Saimaa8 csatorna torkolatától)

P 60-11-09 Kuopio (352,0 fkm a Saimaa csatorna torkolatától)

P 60-11-02-01 Puhos* (311,0 fkm a Saimaa csatorna torkolatától)

P 60-11-02-02 Joensuu (346,0 fkm a Saimaa csatorna torkolatától)

P 61-01 Anklam (Peene, 95,0 fkm)

P 70-01 Wageningen (Neder-Rijn, 903,2 fkm)

P 70-02 Enschede (Twentekanaal, 49,8 fkm)

P 70-03 Ibbenbüren (Mittellandkanal, 5,0 fkm)

P 70-04 Minden (Mittellandkanal, 100,0-104,0 fkm)

P 70-05 Hannover (Mittellandkanal, 155,0-159,0 fkm)

P 70-06 Mehrum* (Mittellandkanal, 194,0 fkm)

P 70-07 Braunschweig (Mittellandkanal, 220,0 fkm)

P 70-08 Braunschweig/Thune* (Mittellandkanal, 223,0 fkm)

P 70-09 Haldensleben (Mittellandkanal, 301,0 fkm)

P 70-10 Niegripp* (Élbe-Havel-Kanal, 330,0 fkm)

P 70-11 Brandenburg* (Untere Havel-víziút, 60,0 fkm)

P 70-12 Brandenburg (Untere Havel-víziút, 57,0 fkm)

P 70-13 Deponie Deetz* (Untere Havel-víziút, 40,0 fkm)

P 70-14 Spandau Déli kikötő (Untere Havel-víziút, 2,0 fkm)

P 70-15 Elblag (Zalew Wislany)

P 70-16 Kaliningrad tengeri kikötő (Pregolia, 8,0 fkm)

P 70-17 Kaliningrad folyami kikötő (Pregolia, 9,0 fkm)

P 70-01-01 Gouda (Hollandsche Ijsseel, 1,4 fkm)

P 70-03-01 Hangelo (Twentekanaal, 45,1 fkm)

P 70-03-02 Almelo (Zijkanaal, 17,6 fkm)

P 70-02-01 Osnabrück (Stichkanal, 13,0 fkm)

P 70-04-01 Hannover-Linden (Stichkanal, 11,0

P 70-06-01 Hildesheim (Stichkanal, 15,0 fkm)

P 70-08-01 Salzgitter (Stichkanal, 15,0 fkm)

P 70-10-01 Rakománykezelő komplexum* (a Spree mellékvize 0,0 fkm-nél)

P 70-10-02 Nonnendamm (Spree, 2,0 fkm)

P 70-10-03 Reuter Erőmű* (Spree, 3,0 fkm)

P 70-10-04 Charlottenburg Erőmű* (Spree, 8,0 fkm)

P 70-10-05 Westhafen Berlin (Wethafenkanal, 3,0 fkm)

P 70-10-06 Osthafen Berlin (Spree, 2l,0 fkm)

P 70-10-07 Klingenberg Hőerőmű (Spree, 25,0 fkm)

P 70-12-01 Moabit Erőmű* (Berlin-Spandauer Hajózó csatorna, 9,0 fkm)

P 71-01 Teltowkanal Árukezelő állomás* (Teltowkanal, 31,0-34,0 fkm)

P 71-02 Obershöneweide Árukezelő állomás (Spree-Oder-víziút, 28,0-29,0 fkm)

P 71-03 Eisenhüttenstadt EKO* (Spree-Odera víziút, 122,0 fkm)

P 71-04 Eisenhüttenstadt (Spree-Odera-víziút, 124,0 fkm)

P 71-02-01 Potsdam (Potsdamer Havel, 3,0 fkm)

P 71-06-01 Niederlehme* (Dahme-víziút, 8,0 fkm)

P 71-06-02 Königs Wusterhausen (Dahme-víziút, 8,0 fkm)

P 80-01 Le Havre (Le Havre-Tancarville csatorna, 20,0 fkm)

P 80-02 Rouen (Seine, 242,0 fkm)

P 80-03 Conflans (Seine 239,0 fkm)

P 80-04 Frouard (Moselle, 346,5 fkm)

P 80-05 Metz (Moselle, 297,0-294,0 fkm)

P 80-06 Mondelange-Richemint (Moselle, 279,5-277,9 fkm)

P 80-07 Thionville-Illange (Moselle, 271,9-270,1 fkm)

P 80-08 Mertert (Moselle, 208,0 fkm)

P 80-09 Trier (Moselle, 184,0 fkm)

P 80-10 Bingen (Rajna, 527,0 fkm)

P 80-11 Wiesbaden (Rajna, 500,0 fkm)

P 80-12 Maroz (Rajna, 500,0 fkm)

P 80-13 Flörsheim* (Majna, 9,0 fkm)

P 80-14 Raunheim* (Majna, 14,0 fkm)

P 80-15 Hattersheim* (Majna, 17,0 fkm)

P 80-16 Kelsterbach* (Majna, 19,0 fkm)

P 80-17 Hanau (Majna, 56,0-60,0 fkm)

P 80-18 Frankfurt* (Majna, 22,0-29,0 fkm)

P 80-19 Frankfurt (Majna, 31,0-37,0 fkm)

P 80-20 Grosskrotzenburg* (Majna, 62,0 fkm)

P 80-21 Offenbach (Majna, 40,0 fkm)

P 80-22 Stockstadt (Majna, 82,0 fkm)

P 80-23 Aschaffenburg (Majna, 83,0 fkm)

P 80-24 Trienfenstein* (Majna, 173,0 fkm)

P 80-25 Karlstadt* (Majna, 227,0 fkm)

P 80-26 Würzburg (Majna, 246,0-251,0 fkm)

P 80-27 Schweinfurt (Majna, 330,0 fkm)

P 80-28 Bamberg (Majna-Duna csatorna, 3,0 fkm)

P 80-29 Erlangen (Majna-Duna csatorna, 46,00 fkm)

P 80-30 Nürnberg (Majna-Duna csatorna, 72,0 fkm)

P 80-31 Regensburg (Duna, 2370,0-2378,0 fkm)

P 80-32 Deggendorf* (Duna, 2281,0-2284,0 fkm)

P 80-33 Linz (Duna, 2128,1-2130,6 fkm)

P 80-34 Linz-Vöest (Duna, 2127,2 fkm)

P 80-35 Enns-Ennsdorf (Duna, 2111,8 fkm)

P 80-36 Krems (Duna, 2001,5 fkm)

P 80-37 Bécs (Duna, 1916,8-1920,2 fkm)

P 80-38 Pozsony (Duna, 1867,0 fkm)

P 80-39 Győr-Gönyű (Duna, 1807,0 fkm)

P 80-40 Rév-Komárom (Duna, 1761,7 fkm)

P 80-41 Párkány (Duna, 1722,0 fkm)

P 80-42 Budapest (Duna, 1640,0 fkm)

P 80-43 Százhalombatta (Duna, 1618,7 fkm)

P 80-44 Dunaújváros (Duna, 1579,0 fkm)

P 80-45 Dunaföldvár (Duna, 1563,0 fkm)

P 80-46 Baja (Duna, 1480,0 fkm)

P 80-47 Vukovár (Duna, 1333,1 fkm)

P 80-48 Belgrád (Duna, 1170,0 fkm)

P 80-49 Smederovo (Duna, 1116,3 fkm)

P 80-50 Orsova (Duna, 954,0 fkm)

P 80-51 Turnu Severin (Duna, 931,0 fkm)

P 80-52 Prahovo (Duna, 861,0 fkm)

P 80-53 Lom (Duna, 743,0 fkm)

P 80-54 Turnu Magurele (Duna, 597,0 fkm)

P 80-55 Svistov (Duna, 554,0 fkm)

P 80-56 Rusze (Duna, 495,0 fkm)

P 80-57 Giurgiu9 (Duna, 493,0 fkm)

P 80-58 Oltenitza (Duna, 430,0 fkm)

P 80-59 Calarasi (Duna, 370,5 fkm)

P 80-60 Braila (Duna, 172,0-168,5 fkm)

P 80-61 Galati (Duna,157,0-145,4 fkm)

P 80-62 Giurgiulesti (Duna, 133,0 fkm)3

P 80-63 Reni (Duna, 128,0 fkm)

P 80-64 Tulcea (Duna, 73,5-70,0 fkm)

P 80-04-01 Port Autonome Paris:

Gennevilliers (Szajna, 194,7 fkm)

Bonnéuil-Vigneux (Szajna, 169,7 km)

Evry (Szajna, 137,8 fkm)

Melun (Szajna, 110,0 fkm)

Limay-Porcheville (Szajna, 109,0 fkm)

Montereau (Szajna, 67,4 fkm)

Nanterre (Szajna, 39,4 fkm)

Bruyčres-sur-Oise (Oise, 96,9 fkm)

St. Quen-l'Aumone (Oise, 119,2 fkm)

Lagny (Marne, 149,8 fkm)

P 80-06-01 Dillingen (Saar, 59,0 fkm)

P 80-08-01 Eszék (Dráva, 14,0 fkm)

P 80-01-01 Szeged (Tisza, 170,0 fkm)

P 80-14-01 Cernavoda (Duna-Fekete-tengeri csatorna, 27,5 fkm)

P 80-14-02 Medgidia (Duna-Fekete-tengeri csatorna, 27,5 fkm)

P 80-14-03 Constanta (Duna-Fekete-tengeri csatorna, 64,0 fkm)

P 80-09-01 Ismail Duna-Kiliai ág, 93,0 fkm)

P 80-09-02 Kilia (Duna-Kiliai ág, 47,0 fkm)

P 80-09-03 Uszty-Dunajszk (Duna-Kiliai ág, 1,0 fkm)

P 90-01 Taganrog (Taganrogi öböl)

P 90-02 Jejszk (Taganrogi öböl)

P 90-03 Azov (Don, 3168,0 fkm)2

P 90-04 Rosztov (Don, 3134,0 fkm)2

P 90-05 Uszty-Donyeck (Don, 2997,0 fkm)2

P 90-03-01 Belgorod-Dnestrovskiy (a Dnyeszter torkolata)

P 90-03-02 Bender (Dnyeszter, 228,0 fkm)

P 91-01 Milano Terminale (Milano-Po Canal, 0,0 fkm)4

P 91-02 Lodi (Milano-Po Canal, 20,0 fkm Milano Terminaletól)4

P 91-03 Pizzighettone (Milano-Po Canale, 40,0 fkm Milano Terminaletól)

P 91-04 Cremona (Po, 55,0 fkm Milanó Terminaletól)

P 91-05 Emília Centrale (Po, 145,0 fkm)4

P 91-06 Ferrara (Po, 200,0 fkm)

P 91-07 Adria (Veneta oldalág, 265,0 fkm)

P 91-08 Chioggia (Veneta oldalág, 285,0 fkm)

P 91-09 Marghera (Veneta oldalág, 300,0 fkm

P 91-10 Nogaro (Veneta oldalág, 355,0 fkm Milano Terminaletól)

P 91-11 Monfalcone (Veneta oldalág, 410,0 fkm Milano Terminaletól)

P 91-12 Trieste (Adriai tenger)

P 91-02-01 Piacenza (Po, 35,0 fkm Conca di Cremonatól)

P 91-02-02 Pavia (Ticino, 98,0 fkm Conca di Cremonatól)

P 91-02-03 Casale Monferrato (Po, 183,0 fkm Conca di Cremonatól)

P 91-04-01 Garibaldi (Ferrara víziút, 80,0 fkm Ferrarától)

P 91-06-01 Porto Tolle (Po Grande, 260,0 fkm Milano Terminaletól)

P 91-01-01 Mantova (Fissero-Tartaro-Canalbianco-víziút, 0,0 fkm)

P 91-01-02 Ostiglia (Fissero-Tartaro-Canalbianco-víziút, 30,0 fkm)4

P 91-01-03 Legnago (Fissero-Tartaro-Canalbianco-víziút, 65,0 fkm)4

P 91-01-04 Rovigo (Fissero-Tartaro-Canalbianco-víziút, 140,0 fkm)4

P 91-01-06 Conca di Volta Grimana (Fissero-Tartaro-Canalbianco-víziút, 170,0 fkm)

_______

1 Az elbai kikötők távolságát az alábbiak szerint mérik: Németországban a cseh-német határtól; Csehországban az Elba és a Vltava melniki összefolyásától.

2 A távolságok Moszkva Déli kikötőtől.

3 Tervezett építés.

4 Az építés vagy tervezés szakaszában.

III. Függelék

A nemzetközi jelentőségű belföldi víziutak műszaki és üzemeltetési jellemzői

a) Az ,,E'' kategóriájú víziutak műszaki jellemzői

Az ,,E'' kategóriájú víziutak főbb műszaki jellemzői alapvetően összhangban vannak az Európai belvízi utak 1. táblázatban közölt osztályozásával.

A különböző ,,E'' kategóriájú víziutak értékeléséhez a IV–VII. osztály jellemzőit kell használni, az alábbi alapelveket figyelembe véve:

(i) A víziút besorolását (a továbbiakban: osztályozását) az önjáró hajók, bárkák és tolt kötelékek horizontális méretei, elsősorban a szabványos főméreteik, nevezetesen azok szélessége a keresztirányú befoglaló méreteik határozza meg.

(ii) Csak az a víziút tekinthető ,,E'' kategóriájú víziútnak, amely legalább a IV. osztály alapkövetelményeinek (a hajók minimális méretei 85 m X 9,5 m) megfelel. A merülés (2,5 m-nél kevesebb) és a hidak alatti áthaladás legkisebb magasságának (5,25 m-nél kevesebb) korlátozása csak a már meglévő víziutaknál és kivételes esetekben fogadható el.

(iii) A IV. osztályba tartozó víziutak (továbbá a kisebb regionális víziutak) modernizálásánál ajánlott legalább az Va. osztály paramétereinek figyelembevétele.

(iv) Az új ,,E'' kategóriájú víziutak kialakításánál azonban az Vb. osztály előírásait minimumként kell alkalmazni. Ebben a tekintetben biztosítani kell a legalább 2,8 m-es merülést.

(v) Meglévő víziutak modernizálásánál és/vagy újak kialakításánál nagyobb méretű hajókat és hajókaravánokat minden esetben számításba kell venni.

(vi) A hatékonyabb konténerszállítás előmozdítása érdekében a hidak alatt a lehető legnagyobb szabad magasságot kell biztosítani az 1. táblázat 4. lábjegyzetének megfelelően.5

(vii) Azok a belföldi víziutak, amelyeken várhatóan jelentős mennyiségű konténer- és Ro-Ro forgalom fog bonyolódni, legalább az Vb. osztály előírásainak feleljenek meg. Az Va. és magasabb osztályú belföldi víziutakon közlekedő egyes meghatározott hajók 11,4 m-es szélességértékének 7–l0%-os emelése is számításba vehető, hogy lehetővé váljon a konténerek méreteinek jövőbeni növelése és a konténerszállító közúti járművek (trailerek) könnyű szállítása.

(viii) Az ingadozó vízállású víziutaknál a merülés ajánlott mértéke legyen összhangban azzal a minimális vízállással, ami átlagban egy évben legalább 240 napig fennáll (vagy a hajózási idény 60%-ában). A hidak alatti ajánlott szabad magasságot (5,25, 7,00 vagy 9,10 m), ahol ez lehetséges és gazdaságilag indokolt, a legmagasabb vízállásnál kell biztosítani.

(ix) Egységes osztályozást, vízmélységet és hidak alatti szabad magasságot kell biztosítani vagy teljes víziúton, vagy legalább annak számottevő részén.

(x) Ahol lehetséges a szomszédos víziutak azonos vagy hasonló paraméterekkel rendelkezzenek.

(xi) A legnagyobb vízmélységet (4,50 m) és híd alatti szabad magasságot (9,10 m) kell biztosítani a víziúthálózat mindazon részein, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a part menti tengeri útvonalakkal.

(xii) Legalább 7,00 m hidak alatti szabad magasságot kell biztosítani azokon a víziutakon, amelyek a belső területeket a fontosabb tengeri kikötőkkel kötik össze, és alkalmasak hatékony konténer- és folyam-tengeri forgalom lebonyolítására.

(xiii) A fenti I. Függelékben felsorolt part menti útvonalak biztosítják Európa minden ,,E'' víziúthálózatának integritását, és azokat jelen Megállapodás által meghatározott keretek között azok a folyam-tengeri hajók is használhatják, amelyek méretei – ahol az lehetséges és gazdaságilag elfogadható – az Va. és VIb. osztályú víziutakon történő hajózásra alkalmas önjáró egységekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelnek.

Az alábbi minimális követelmények szükségesek ahhoz, hogy egy víziút konténerek szállítására alkalmas legyen:

11,4 m széles és mintegy 110 m hosszú belvízi hajó három vagy több sor konténerrel tudjon navigálni, vagy 185 m megengedett hosszúságú tolt karaván két sor konténerrel üzemeltethető legyen.

_______

5 Ha azonban az üres konténerek száma az 50%-ot meghaladja, a hidak alatti minimális szabad magasság értékét, amely így nagyobb, mint ami a 4. lábjegyzetben szerepel, kell fontolóra venni.

I. táblázat

Az európai belvízi utak osztályozása

Az európai belvízi utak osztályozása

A belvízi út típusa

A hajóz-
ható bel-
vízi út
osztálya

Önjáró áruszállító hajók és bárkák

Tolt hajókötelékek

A hidak alatti
szabad
magasság
H (m)

Grafikai
szimbó-
lum a tér-
képen

A hajó típusa, általános jellemzők

A hajókötelék összetétele, általános jellemzők

Típus

Max. hossz

Max. szélesség

Merülés7

Tonnatartalom

 

Hossz

Szélesség

Merülés

Tonnatartalom

 

L (m)

B (m)

d (m)

T (t)

 

L (m)

B (m)

d (m)

T (t)

Regionális
jelentőségű
víziút

I

bárka

38,5

5,05

1,80-2,20

250-400

 

 

 

 

 

4,0

 

II

Kampine-
bárka

50-55

6,6

2,50

400-650

 

 

 

 

 

4,0-5,0

 

III

Gustav
Koenigs

67-80

8,2

2,50

650-1000

 

 

 

 

 

4,0-5,0

 

I

Gross Finow

41

4,7

1,40

180

 

 

 

 

 

3,0

 

II

BM 500

57

7,5-9,0

1,60

500-650

 

 

 

 

 

3,0

 

III

6

67-70

8,2-9,0

1,60-2,00

470-700

 

118-132

8,2-9,0

1,60-2,60

1000-1200

4,0

 

Nemzetközi
jelentőségű
belvízi utak

IV

Johann
Welker

80-85

9,5

2,50

1000-1500

 

 

 

 

 

 

85

9,5

2,50-2,80

1250-1450

5,25 or
7,004

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Va

Nagy rajnai
hajók

95-110

11,4

2,50-2,80

1500-3000

 

 

 

 

 

 

95-1101

11,4

2,50-4,50

1600-3000

5,25 or
7,00 or
9,104

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

172-185

11,4

2,50-4,50

3200-6000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VIa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

95-1101

22,8

2,50-4,50

3200-6000

7,00 or
9,104

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VIb

3

140

15,0

3,90

 

 

 

 

 

 

 

185-1951

22,8

2,50-4,50

6400-12 000

7,00 or
9,104

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vlc

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

270-2801

195-2001

22,8

33,0-34,2

2,50-4,50

2,50-4,50

9600-18 000

9600-18 000

9,10

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VII

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

285

33,0-34,21

2,50-4,50

14 500-
27 000

9,10

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelen táblázatban nem szereplő I–III. osztályok csak regionális fontossággal bírnak.

_______

1 Az első szám a jelenlegi helyzetet veszi figyelembe, míg második a tervezett fejlesztéseket – és egyes esetekben a meglévő szituációt is – reprezentálja.

2 A hajó szerkezetének vagy rakományának legmagasabb pontja és a hidak között 0,30 m minimális biztonságos távolságot tesz lehetővé.

3 A R0-R0, konténer- és folyam-tengeri hajózás viszonylatában jövőbeni fejlesztéseket tesz lehetővé.

4 A konténerforgalom szempontjából felülvizsgálva: –5,25 m két sor konténert szállító hajóknál 7,00 m; – három sor konténert szállító hajóknál 9,10 m; – négy sor konténert szállító hajóknál a konténerek 50%-a lehet üres, vagy ballasztot kell használni.

5 Néhány meglévő víziutat IV. osztályúnak kell tekinteni a legnagyobb megengedett hajó- és karavánhosszal összefüggő adottságok miatt, annak ellenére, hogy a maximális hajószélesség 11,4 m és a maximális merülés 4,00 m.

6 Egy adott belvízi úton a hajók maximális merülését a helyi körülmények határozzák meg.

7 Nagyobb számú bárkákból álló karavánok is használhatják a VII. osztályhoz tartozó víziutak egyes szakaszait.

Ebben az esetben a horizontális méretek meghaladhatják a táblázatban megadott értékeket.

b) Az ,,E'' víziutak működtetési követelményei

A megbízható nemzetközi szállítási feltételek biztosítása érdekében az ,,E'' nemzetközi víziutak az alábbi alapvető működtetési kritériumoknak feleljenek meg:

(i) A hajózási idény teljes időtartamára biztosítani kell a zavartalan forgalmat a teljes hosszon, az alább említett zárlatok kivételével.

(ii) A hajózási idény csak azon nehéz időjárási viszonyokkal rendelkező régiókban lehet 365 napnál rövidebb, ahol télen a hajózási csatornák jégmentes állapotban tartása nem megoldható, ezért a hajózás téli szüneteltetése szükségszerű. Ezekben a esetekben a hajózás felfüggesztésének és megindításának időpontját rögzíteni kell. A hajózási idényben az olyan természeti jelenségek mint jég, árvíz stb. által okozott hajózási zárlat időtartamát megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel, amennyire lehetséges, minimálisra kell szorítani.

(iii) A hajózási és egyéb vízmű-zsilipek rendszeres karbantartása és egyéb vízügyi munkálatok végzése miatti hajózási zárlatok időtartamát a minimálisra kell szorítani. A víziút adott pontján tervezett fenntartási munkálatok alatti hajózási zárlat időpontjáról és időtartamáról a víziút használóit értesíteni kell. Az előre nem látható zsiliphibák, egyéb vízügyi műszaki problémák, vagy más vis maior esetén a hajózási zárlat idejét a lehető legrövidebbre kell korlátozni, a helyzet orvoslására rendelkezésre álló minden eszköz felhasználásával.

(iv) Hajózási zárlat nem megengedett alacsony vízállás esetén. Ugyanakkor az ingadozó vízállású víziutaknál egy ésszerű merülést korlátozás elfogadható. Mindazonáltal 1,20 m minimális merülést mindenkor biztosítani kell, az ajánlott vagy jellemző, illetve az azt meghaladó merülést, az év 240 napján kell fenntartani. A fenti (ii) pontban említett régiókban a hajózási szezon átlag 60 órájában minimum 1,20 m vízmélységet kell garantálni.

(v) A zsilipek, nyitható hidak és egyéb infrasrukturális berendezések működési ideje, amennyiben az gazdaságilag indokolt, tegye lehetővé munkanapokon a folyamatos (24 órás) hajózást. Meghatározott esetekben szervezeti, illetve technikai okokból kivételek tehetők. Ünnepnapokon és hétvégeken is megfelelő működési időt kell biztosítani a hajózás számára.

c) Az ,,E'' kikötők technikai és működtetési jellemzői

Az ,,E'' víziutak hálózatát a nemzetközi jelentőségű belföldi kikötők rendszerének kell kiegészíteni. Minden ,,E'' kikötőnek meg kell felelnie az alábbi műszaki és működtetési követelményeknek:

(i) ,,E'' víziút mentén kell elhelyezkednie.

(ii) A kapcsolódó ,,E'' víziutakon közlekedő hajók és tolatmányok fogadására osztályba sorolásának megfelelően képesnek kell lennie.

(iii) Kapcsolódnia kell a fő közúti és vasúti vonalakhoz, főként azokhoz, amelyek a Fő Nemzetközi Útvonalakra Vonatkozó Európai Megállapodás (AGR), a Fő Nemzetközi Vasútvonalakra Vonatkozó Európai Megállapodás (ACG) és a Jelentős Nemzetközi Kombinált Szállítási Vonalakra és az Azokkal Kapcsolatos Felszerelésekre Vonatkozó Európai Megállapodás (AGTC) keretében lettek kialakítva).

(iv) Összesített árukezelő kapacitása legyen legalább 0,5 millió tonna évente.

(v) Nyújtson megfelelő lehetőségeket egy kikötői ipari övezet kifejlesztéséhez.

(vi) Tegye lehetővé szabványos konténerek kezelését (az ömlesztett áruk kezelésére szakosodott kikötők kivételével).

(vii) A nemzetközi áruforgalom szokásos kezeléséhez szükséges összes lehetőség álljon rendelkezésre, a strukturális berendezések működési ideje, amennyiben az gazdaságilag indokolt, tegye lehetővé munkanapokon a folyamatos (24 órás) hajózást. Meghatározott esetekben szervezeti, illetve technikai okokból kivételek tehetők. Ünnepnapokon és hétvégeken is megfelelő működési időt kell biztosítani a hajózás számára.

d) Az ,,E'' kikötők technikai és működtetési jellemzői

Az ,,E'' víziutak hálózatát a nemzetközi jelentőségű belföldi kikötők rendszerének kell kiegészíteni. Minden ,,E'' kikötőnek meg kell felelnie az alábbi műszaki és működtetési követelményeknek:

(i) ,,E'' víziút mentén kell elhelyezkednie.

(ii) A kapcsolódó ,,E'' víziutakon közlekedő hajók és tolatmányok fogadására osztályba sorolásának megfelelően képesnek kell lennie.

(iii) Kapcsolódnia kell a fő közúti és vasúti vonalakhoz (főként azokhoz, amelyek a Fő Nemzetközi Útvonalakra Vonatkozó Európai Megállapodás (AGR), a Fő Nemzetközi Vasútvonalakra Vonatkozó Európai Megállapodás (ACG) és a Jelentős Nemzetközi Kombinált Szállítási Vonalakra és az Azokkal Kapcsolatos Felszerelésekre Vonatkozó Európai Megállapodás (AGTC) keretében lettek kialakítva).

(iv) Összesített árukezelő kapacitása legyen legalább 0,5 millió tonna évente.

(v) Nyújtson megfelelő lehetőségeket egy kikötői ipari övezet kifejlesztéséhez.

(vi) Tegye lehetővé szabványos konténerek kezelését (az ömlesztett áruk kezelésére szakosodott kikötők kivételével).

(vii) A nemzetközi áruforgalom szokásos kezeléséhez szükséges összes lehetőség álljon rendelkezésre.

(viii) A környezet védelmének biztosítása céljából a nemzetközi jelentőségű kikötőkben a hajókon összegyűlt szennyező és hulladékanyagok fogadására megfelelő tárolólehetőségek álljanak rendelkezésre.''

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1999. június 26. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési és vízügyi miniszter gondoskodik.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!