1982. évi 15. törvényerejű rendelet
1982. évi 15. törvényerejű rendelet
a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányának kihirdetéséről1
2007.01.01.
(A Magyar Népköztársaság2 részéről az elfogadási okirat letétbe helyezése az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál 1982. július 7-én megtörtént.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 1945. december 27-én hatályba lépett – 1965. december 17-i hatállyal módosított – alapokmányát e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányának hivatalos magyar fordítása a következő:
„A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
alapokmánya
alapokmánya
A Kormányok, amelyek nevében a jelen alapokmányt aláírták, a következőkben állapodnak meg:
Bevezető cikk
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alakul és a jelen alapokmány alábbi rendelkezéseinek megfelelően működik:
I. cikk
Célok
A Bank céljai:
(i) segítséget nyújtani a tagok területének újjáépítéséhez és fejlesztéséhez termelési célú tőkebefektetések megkönnyítésével, ideértve a háború által tönkretett vagy szétzilált gazdaságok helyreállítását, a termelőeszközök békegazdálkodásra történő visszaállítását, valamint a termelő berendezések és egyéb eszközök fejlesztésének elősegítését a kevésbé fejlett országokban;
(ii) előmozdítani a külföldi magánbefektetéseket a magánberuházók kölcsönzéseinek és egyéb befektetéseinek garantálásával, illetve az ezekben való részvétel útján, továbbá – ha ésszerű feltételek mellett magántőke nem áll rendelkezésre – pótolni a magánbefektetést termelési célú pénzeszközök megfelelő feltételek mellett történő biztosításával saját tőkéből, az általa létesített alapokból és más forrásaiból;
(iii) előmozdítani a nemzetközi kereskedelem hosszú távú kiegyensúlyozott növekedését és a fizetési mérlegek egyensúlyban tartását a tagok termelőeszközeinek fejlesztését célzó nemzetközi beruházások ösztönzésével, ezzel is elősegítve a termelékenység fokozását, az életszínvonal emelését és a munkakörülmények javítását a tagok területén;
(iv) az általa nyújtott vagy garantált kölcsönökkel – a más csatornákon lebonyolódó nemzetközi kölcsönökhöz képest – elsőbbséget biztosítani a hasznosabb és sürgősebb – akár nagy-, akár kisarányú – vállalkozásoknak;
(v) műveletei során kellően figyelembe venni a nemzetközi beruházásnak a tagok területén érvényesülő üzleti viszonyokra gyakorolt hatását, és – közvetlenül a háborút követő években – segítséget nyújtani a hadigazdálkodásról a békegazdálkodásra való zavartalan áttérés megvalósításához.
A Bank minden döntésében a fenti célok szem előtt tartásával jár el.
II. cikk
Tagság és alaptőke
1. szakasz: Tagság
(a) A Bank eredeti tagjai a Nemzetközi Valuta Alap azon tagországai, amelyek a tagságot a XI. cikk 2. szakaszának (e) bekezdésében meghatározott időpont előtt elfogadják.
(b) A tagság az Alap más tagjai számára a Bank által előírt időpontban és feltételek mellett áll nyitva.
2. szakasz: Engedélyezett alaptőke
a) A Bank engedélyezett részvénytőkéje 10 000 000 0003 USA dollár az 1944. július 1-jén érvényes súly- és finomság szerint számítva. Az alaptőke 100,000 – egyenként 100,000 dollár névértékű – részvényre oszlik, melyet csak tagok jegyezhetnek.
b) Az alaptőke növelhető, ha a Bank az összes szavazat háromnegyedes többségével célszerűnek ítéli.
3. szakasz: Részvények jegyzése
a) Minden tag köteles a Bank alaptőkéjéből részvényeket jegyezni. Az eredeti tagok által jegyzendő részvények legkisebb számát az A) Függelék tartalmazza. Az egyéb tagok által jegyzendő részvények legkisebb számát a Bank állapítja meg, amely alaptőkéjének megfelelő részét ilyen jegyzésekre tartalékolja.
b) A Bank külön szabályokban határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagok – minimális jegyzéseiken túl – a Bank engedélyezett részvénytőkéjét jegyezhetik.
c) A Bank engedélyezett részvénytőkéjének növelése esetén – a Bank által meghatározott feltételek mellett – minden tag ésszerű keretek között a részvénytőke-növekedés akkora hányadát jegyezheti, amely megfelel a Bank teljes alaptőkéjében addig jegyzett aránynak, de a tagok nem kötelezhetők arra, hogy a megnövelt alaptőkéből jegyezzenek.
4. szakasz: A részvények kibocsátási ára
Az eredeti tagok minimális jegyzéseiben foglalt részvényeket névértékben kell kibocsátani. A többi részvényt is névértékben kell kibocsátani, hacsak a Bank rendkívüli esetben szavazattöbbséggel másként nem dönt.
5. szakasz: A jegyzett tőke megoszlása és a részvényjegyzésre való felhívás
Minden tag jegyzése az alábbi két részre oszlik:
(i) 20% befizetésköteles, ill. a jelen cikk 7. szakasz c) bekezdésének értelmében felhívásra teljesítendő, amikor a befizetés a Bank műveleteihez szükségessé válik;
(ii) a fennmaradó 80%-ot a Bank felhívására csak akkor kell befizetni, amikor a Bank által a IV. cikk 1. szakasza a) bekezdésének (ii) és (iii) pontja alapján vállalt kötelezettségek teljesítése megköveteli.
A be nem fizetett jegyzésekre vonatkozó felhívás valamennyi részvényre egyformán kiterjed.
6. szakasz: Felelősségkorlátozás
A részvényeken alapuló felelősség a részvények kibocsátási árának be nem fizetett részére korlátozódik.
7. szakasz: A részvényjegyzések befizetési módja
A részvényjegyzések befizetését aranyban vagy USA dollárban és a tagok pénznemében kell az alábbi módon teljesíteni:
(i) a jelen cikk 5. szakaszának (i) bekezdése alapján az egyes részvények árának 2%-a aranyban vagy USA dollárban, felhívás esetén pedig a fennmaradó 18% a tag pénznemében fizetendő;
(ii) a jelen cikk 5. szakaszának (ii) bekezdésén alapuló felhívás esetén a tag választása szerint aranyban, USA dollárban vagy abban a pénznemben teljesítheti a befizetést, amelyre a Bank kötelezettségeinek teljesítéséhez a felhívásban megjelölt célra szükség van;
(iii) a fenti (i) és (ii) bekezdés alapján bármely pénznemben teljesített befizetés esetén a tag a felhívásban megjelölt kötelezettségével azonos értékű összeget tartozik befizetni. Ez a kötelezettség a jelen cikk 2. szakaszában engedélyezett és meghatározott részvénytőkejegyzések arányos részére terjed ki.
8. szakasz: A jegyzések befizetésének időpontja
a) A jelen cikk 7. szakaszának (i) bekezdése értelmében a részvények aranyban vagy USA dollárban teljesítendő befizetésének 2%-a a bankműveletek kezdetétől számított 60 napon belül esedékes azzal, hogy
(i) a Bank bármely eredeti tagja, amelynek anyaországi területe a mostani háborúban ellenséges megszállás vagy háborús cselekmények színtere volt, az esemény időpontjától számított öt évig 1/2%-os fizetési haladékot élvezhet;
(ii) az az eredeti tag, amely a háború következtében még mindig zárolt vagy immobilizált aranytartalékait nem kapta vissza, a Bank által meghatározott időpontig teljes befizetését elhalaszthatja.
b) A jelen cikk 7. szakaszának (i) bekezdése alapján befizetendő részvények fennmaradó része a Bank felhívásában megjelölt módon és időpontban egyenlítendő ki azzal, hogy:
(i) a Bank – a műveletek kezdetétől számított egy éven belül – befizetési felhívást ad ki a részvény árának legalább 8%-a erejéig a fenti (a) bekezdésben említett 2% befizetésén kívül;
(ii) a részvény árának legfeljebb 5%-át a bármely három hónapos időszakban kibocsátott felhívásra be kell fizetni.
9. szakasz: A Bank egyes valutakészletei értékének fenntartása
a) Amikor (i) valamely tag valutájának névértékét csökkentik, vagy (ii) valamely tag valutájának devizaértéke a Bank véleménye szerint a tag területén jelentős mértékben csökken, a tag ésszerű határidőn belül köteles a Banknak saját valutában akkora pótösszeget befizetni, amely biztosítja a tag azon valutaösszegének a kezdő jegyzés idején számított értéke fenntartását, amely a Bank tulajdonában van és a tag által a II. cikk 7. szakaszának (i) bekezdése alapján eredetileg a Banknak befizetett valutából, vagy a jelen bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátott valamely más valutából származik s amelyet a tag még nem vásárolt vissza aranyért vagy valamely tagnak a Bank számára elfogadható valutájáért cserébe.
b) Amikor valamely tag valutájának névértékét növelik, a Bank ésszerű határidőn belül a tag részére az a) bekezdésében megjelölt ilyen valutaösszeg értéknövekedésének megfelelő összeget – a tag valutájában – visszatérít.
c) A Bank eltekinthet az előző bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásától, ha a Nemzetközi Valuta Alap az összes tag valutájának névértékét egységesen és arányosan módosítja.
10. szakasz: A részvények feletti rendelkezés korlátozása
A részvényeket elzálogosítani vagy megterhelni semmilyen módon nem szabad és azok csak a Bankra ruházhatók át.
III. cikk
Kölcsönökre és garanciákra vonatkozó
általános rendelkezések
általános rendelkezések
1. szakasz: Az eszközök felhasználása
a) A Bank eszközei és forrásai kizárólag a tagok érdekében vehetők igénybe mind a fejlesztési, mind az újjáépítési célú beruházások méltányos elbírálása alapján.
b) Az olyan tagok gazdasága helyreállításának és újjáépítésének megkönnyítése céljából, amelyek az anyaország területén ellenséges megszállás vagy háborús cselekmények következtében nagyarányú károkat szenvedtek, a Bank az ilyen tagok részére nyújtott kölcsönök feltételeinek megállapításakor különös gondot fordít a pénzügyi terhek könnyítésére és a helyreállítási, ill. újjáépítési célú beruházások befejezésének meggyorsítására.
2. szakasz: A tagok és a Bank közötti kapcsolat
Minden tag csak kincstára, központi bankja, satabilizációs alapja vagy más hasonló pénzügyi szerve útján érintkezik a Bankkal, és a Bank is csak e szervek útján tart kapcsolatot a tagokkal.
3. szakasz: A Bank garanciáinak és hitelezésének korlátozása
A Bank által adott garanciák, a részvételével nyújtott kölcsönök és az általa folyósított közvetlen kölcsönök teljes összege nem növelhető bármikor, ha a növelés folytán a teljes összeg meghaladná a Bank jegyzett részvénytőkéje teljes értékének, tartalékainak és nyereségének 100%-át.
4. szakasz: A Bank által nyújtott garanciák és kölcsönök
A Bank a következő feltételek mellett adhat garanciát és folyósíthat kölcsönt, ill. vehet részt kölcsönnyújtásban bármely tag vagy annak bármely politikai szervezete, valamint a területén működő bármely üzleti vállalkozás, ipari és mezőgazdasági üzem részére:
(i) Abban az esetben, ha a tag, amelynek területén a létesítmény megvalósul, nem maga a kölcsönvevő, a tag vagy annak központi Bankja, illetve a Bank számára elfogadható valamely más megfelelő szerve teljes mértékben garantálja a kölcsöntőke törlesztését, valamint a kamat és egyéb terhek fizetését.
(ii) A Bank meggyőződik róla, hogy a mindenkori piaci viszonyok között a kölcsönvevő másként nem tudna olyan feltételek mellett kölcsönhöz jutni, amelyeket a Bank a kölcsönvevő szempontjából méltányosnak ítél.
(iii) Az V. cikk 7. szakasza szerint illetékes bizottság a vonatkozó javaslat gondos tanulmányozása után a tervezett létesítményt írásos előterjesztésében támogatásra ajánlja.
(iv) A Bank véleménye szerint a kamatláb és az egyéb költségek mértéke ésszerű, továbbá a kamatláb, a terhek és a kölcsöntőke törlesztési üteme megfelel a tervezett létesítménynek.
(v) A kölcsön nyújtásakor vagy garantálásakor a Bank mérlegeli, hogy a kölcsönvevő és – ha a kölcsönvevő nem tag – a garantáló helyzete lehetővé teszi-e a kölcsönnel kapcsolatos kötelezettségei teljesítését, továbbá a Bank gondosan szem előtt tartja mind a tagnak, amelynek területén a létesítmény megvalósul, mind a tagok összességének az érdekeit.
(vi) A más beruházók által nyújtott kölcsön garantálásakor a Bank a kockázatvállalásért megfelelő ellenszolgáltatást kap.
(vii) A Bank által nyújtott garantált kölcsönök – rendkívüli esetektől eltekintve – konkrét újjáépítési vagy fejlesztési tervek céljára vehetők igénybe.
5. szakasz: A Bank által garantált, folyósított, ill. részvételével nyújtott kölcsönök felhasználása
a) A Bank nem köti ki, hogy a kölcsönösszeg valamely meghatározott tag vagy tagok területén legyen felhasználható.
b) A Bank gondoskodik róla, hogy minden kölcsönösszeget csak arra a célra fordítsanak, amelyre a kölcsönt nyújtották, kellő figyelemmel a gazdaságossági és hatékonysági szempontokra és tekintet nélkül politikai vagy más nem gazdasági megfontolásokra, ill. befolyásolásra.
c) A Bank által nyújtott kölcsönök esetében a Bank számlát nyit a kölcsönvevő nevére s azon abban a valutában vagy valutákban írja jóvá a kölcsön összegét, amelyben a kölcsönt folyósították. A kölcsönvevő részére a Bank csak olyan összegek lehívását teszi lehetővé erről a számláról, amelyek a létesítménnyel kapcsolatban ténylegesen felmerülnek.
6.4 szakasz: A Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak5 nyújtott kölcsönök
a) A Bank folyósíthat kölcsönt és adhat garanciát, ill. részt vehet kölcsön nyújtásában a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Company) – a Bank leányvállalata – részére kölcsönügyletek céljára. Az ilyen kölcsönnyújtás és garanciavállalás teljes összege nem növelhető bármikor, ha a növelés idején vagy annak folytán a Társaság bármely forrásból származó tartozásainak teljes összege (a bármilyen tartozásért vállalt garanciát is ideértve) meghaladja a jegyzett részvénytőke teljes értékének és a nyereségnek a négyszeresét.
b) A III. cikk 4. szakaszának és 5. szakasza c) bekezdésének, valamint a IV. cikk 3. szakaszának rendelkezései nem érintik a jelen szakaszban engedélyezett kölcsönnyújtásokat és garanciavállalásokat.
IV. cikk
Műveletek
1. szakasz: A kölcsönök nyújtásának és elősegítésének módja
a) A III. cikk általános feltételeinek megfelelően a Bank az alábbi módon nyújthat vagy biztosíthat kölcsönöket:
(i) a befizetett részvénytőke és a nyereség teljes összegének és a jelen cikk 6. szakaszában foglaltak szerint feltételezett tartalék összegének megfelelő saját alapjaiból közvetlen kölcsönöket nyújthat, ill. részt vehet azok folyósításában;
(ii) a valamely tag piacán létesített vagy a Bank által egyébként kölcsönvett alapokból közvetlen kölcsönöket nyújthat, ill. részt vehet azok folyósításában;
(iii) a magánberuházók által a szokásos beruházási csatornákon keresztül nyújtott kölcsönökért teljes vagy részleges garanciát vállalhat.
b) A fenti a) bekezdés (ii) pontja alapján pénzalapot kölcsönvenni vagy a fenti a) bekezdés (iii) pontja alapján kölcsönt garantálni a Bank csak annak a tagnak a hozzájárulásával jogosult, melynek piacain az alapokat létrehozták, ill. amelynek valutájában a kölcsönt megjelölték, és csak abban az esetben, ha e tagok megállapodnak abban, hogy a kölcsönösszeg bármely más tag valutájára megszorítás nélkül beváltható.
2. szakasz: Valuták rendelkezésre bocsátása és átutalhatósága
a) A Banknak a II. cikk 7. szakaszának (i) bekezdése alapján befizetett valuták minden esetben csak annak a tagnak a hozzájárulásával kölcsönözhetők, amelynek valutájáról szó van, feltéve azonban, hogy amennyiben szükség esetén a Bank jegyzett részvénytőkéje teljes összegének befizetésére felhívást bocsátottak ki, az ilyen valutákat – a valutákat felajánló tagok korlátozásától mentesen – igénybe lehet venni vagy át lehet váltani olyan valutákra, amelyekre szükség van a Bank saját kölcsönvételeivel kapcsolatos kamatok, egyéb költségek vagy törlesztések szerződéses fizetésének, ill. a Bank olyan kötelezettségeinek teljesítéséhez, amelyek a Bank által garantált kölcsönöket terhelő hasonló szerződéses fizetésekkel kapcsolatosak.
b) A Bankhoz a kölcsönvevőktől vagy garantálóktól a fenti a) bekezdésben említett valutában nyújtott közvetlen kölcsönök címén befolyt valutákat más tagok valutáira átváltani vagy újrakölcsönözni minden esetben csak azoknak a tagoknak a hozzájárulásával lehet, amelyek valutájáról szó van, feltéve azonban, hogy amennyiben szükség esetén a Bank jegyzett részvénytőkéje teljes összegének befizetésére felhívást bocsátottak ki, az ilyen valutákat – a valutákat felajánló tagok korlátozásától mentesen – igénybe lehet venni vagy át lehet váltani olyan valutákra, amelyekre szükség van a Bank saját kölcsönvételeivel kapcsolatos kamatok, egyéb költségek vagy törlesztések szerződéses fizetésének, ill. a Bank olyan kötelezettségeinek teljesítéséhez, amelyek az általa garantált kölcsönöket terhelő hasonló szerződéses fizetésekkel kapcsolatosak.
c) A Bankhoz a kölcsönvevőktől vagy garantálóktól az általa a jelen cikk 1. szakasza a) bekezdésének (ii) pontja alapján nyújtott közvetlen kölcsönök címén befolyt valutákat a tagok korlátozásától mentesen lehet tartani és igénybe venni törlesztések eszközlésére, ill. a Bank saját kötelezettségei teljes egészének vagy egy részének lejárat előtti kifizetésére, törlesztésére vagy visszavásárlására.
d) A Bank rendelkezésére álló összes többi valutákat – a piacon szerzett vagy a jelen cikk 1. szakasza a) bekezdésének (ii) pontja alapján egyébként kölcsönvett, aranyeladásból származó, az 1. szakasz a) bekezdésének (i) és (ii) pontja alapján nyújtott közvetlen kölcsönök után fizetett kamatok és egyéb költségek címén befolyt és az 1. szakasz a) bekezdésének (iii) pontja alapján felszámított jutalékokból és más költségekből származó valutákat is ideértve – a valutákat felajánló tagok korlátozásától mentesen lehet igénybe venni vagy a Bank műveleteihez szükséges más valutákra vagy aranyra átváltani.
e) A Bank által a jelen cikk 1. szakasza a) bekezdésének (iii) pontja alapján garantált kölcsönökből a kölcsönvevők által a tagok piacán szerzett valutákat az érintett tagok korlátozásától mentesen ugyancsak igénybe lehet venni, ill. más valutára át lehet váltani.
3. szakasz: Közvetlen kölcsönök valutaellátása
A jelen cikk 1. szakasza a) bekezdésének (i) és (ii) pontja alapján nyújtott közvetlen kölcsönökre az alábbi rendelkezések irányadók:
a) Azoknak a kiadásoknak a fedezésére, amelyek a kölcsön céljának megvalósításával kapcsolatban azon tagnál merülnek fel, melynek területén a létesítmény megvalósul, a Bank más tagok valutáit bocsátja a kölcsönvevő rendelkezésére.
b) Kivételes esetben, amikor a kölcsönvevőnek nincs módja kedvezményes feltételek mellett helyi valutát szerezni a kölcsön céljának megvalósításához, a Bank a kölcsön részeként megfelelő összeget ebben a valutában bocsát a kölcsönvevő rendelkezésére.
c) Ha a létesítmény közvetve megnöveli annak a tagnak a devizaigényét, amelynek területén a létesítmény megvalósul, a Bank kivételes esetben a kölcsön részeként megfelelő mennyiségű aranyat vagy devizát bocsát a kölcsönvevő rendelkezésére, amely nem haladhatja meg a kölcsönvevőnek a kölcsön céljával összefüggő helyi kiadásainak a mértékét.
d) Kivételes esetben – annak a tagnak a kérésére, amelynek területén a kölcsön egy részét felhasználják – a Bank aranyért vagy devizáért visszavásárolhatja a tag így felhasznált valutájának egy részét, de a visszavásárolt valutarész semmiképpen sem lehet nagyobb annál az összegnél, amellyel az e tag területén eszközölt kölcsönfelhasználás a deviza iránti igényt megnöveli.
4. szakasz: A közvetlen kölcsönökre vonatkozó fizetési előírások
A jelen cikk 1. szakasza a) bekezdésének (i) és (ii) pontja alapján kötött kölcsönszerződésekre az alábbi fizetési előírások irányadók:
a) A kölcsönnel kapcsolatos kamatfizetés és törlesztés, a lejárat és esedékesség feltételei a Bank határozza meg. Ugyancsak a Bank állapítja meg a kölcsönnel kapcsolatos jutalék mérték és egyéb feltételeit.
A Bank működésének első tíz évében a jelen cikk 1. szakasza a) bekezdésének (ii) pontja alapján nyújtott kölcsönök esetében a jutalék mértéke legalább évi 1% és legfeljebb évi 1,5%, amelyet az ilyen kölcsönök még hátralékos része után kell felszámítani. A tízéves időszak végén a Bank mind a folyamatban levő kölcsönök hátralékos része, mind a jövőbeni kölcsönök tekintetében mérsékelheti a jutalék mértékét, amennyiben a Bank megítélése szerint a jelen cikk 6. szakasza alapján vagy más bevételekből általa képzett tartalékok nagysága a mérséklést indokolja. A jövőben nyújtandó kölcsönök esetében a Bank szintén belátása szerint dönt a jutalék felső határának megemeléséről, ha azt a tapasztalat alapján célszerűnek tartja.
b) Minden kölcsönszerződésben ki kell kötni azt a valutát, ill. azokat a valutákat, amelyben, ill. amelyekben szerződéses befizetéseket a Bank javára teljesítik. A kölcsönvevő választása szerint azonban az ilyen befizetések aranyban, ill. a Bank beleegyezésével a szerződésben meg nem jelölt tag valutájában is teljesíthetők.
(i) A jelen cikk I. szakasza a) bekezdésének (i) pontja alapján nyújtott kölcsönök esetében a kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a Bank részére a kamat, az egyéb költségek és a törlesztés fizetése abban a valutában történik, amelyben a kölcsönt nyújtották, kivéve ha az a tag, amelynek valutájában a kölcsönt folyósítják, hozzájárul az ilyen befizetések valamely más valutában vagy valutákban történő teljesítéséhez. A II. cikk 9. szakaszának c) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel az ilyen befizetések értékének meg kell egyeznie a kölcsönnyújtás idején eszközölt szerződéses kifizetéseknek abban a valutában kifejezett értékével, amelyet a Bank erre a célra az összes szavazatok háromnegyedes többségével meghatároz.
(ii) A jelen cikk I. szakasza a) bekezdésének (ii) pontja alapján nyújtott kölcsönök esetében a Bank bármely valutában fennálló hátralékos követeléseinek teljes összege semmikor sem haladhatja meg a Bank által az 1. szakasz a) bekezdésének (ii) pontja alapján felvett és ugyanabban a valutában fizetendő kölcsönök teljes hátralékos összegét.
c) Ha egy tag olyan súlyos devizahiánnyal küzd, hogy az általa felvett, ill. az általa vagy valamely szerve által garantált kölcsön szolgáltatásait nem tudja az előírt módon teljesíteni, az érintett tag kérheti a Banktól a fizetési feltételek könnyítését. Ha a Bank meggyőződik róla, hogy a könnyítés a tagnak, a Bank műveleteinek vagy az összes tagoknak az érdekeit szolgálja, az alábbi bekezdésekben meghatározott intézkedéseket teheti – külön-külön vagy együttesen – az éves szolgáltatás egészét vagy egy részét illetően:
(i) A Bank – belátása szerint – megállapodhat a taggal abban, hogy a kölcsönnel kapcsolatos szolgáltatásokat legfeljebb három évig a tag valutájában is elfogadja az ilyen valuta felhasználására és devizaértékének fenntartására, valamint a valuta visszavásárlására vonatkozó megfelelő feltételek szerint.
(ii) A Bank módosíthatja a törlesztés feltételeit vagy meghosszabbíthatja a kölcsön időtartamát, ill. mindkét intézkedést egyidejűleg alkalmazhatja.
5. szakasz: Garanciák
a) A szokásos beruházási csatornákon keresztül nyújtott hitelek garantálásáért a Bank jutalékot számít fel, amely a Bank által megállapított mértékben a hátralékos kölcsönösszeg után időszakonként fizetendő. A Bank működésének első tíz évében a jutalék mértéke legalább évi 1% és legfeljebb évi 1,5%. A tízéves időszak végén a Bank mind a folyamatban levő kölcsönök hátralékos része, mind a jövőbeni kölcsönök tekintetében mérsékelheti a jutalék mértékét, amennyiben a Bank megítélése szerint a jelen cikk 6. szakasza alapján vagy más bevételekből általa képzett tartalékok nagysága a mérséklést indokolja. A jövőben nyújtandó kölcsönök esetében a Bank szintén belátása szerint dönt a jutalék felső határának megemeléséről, ha azt a tapasztalat alapján célszerűnek tartja.
b) A garanciajutalékot a kölcsönvevő közvetlenül a Banknak fizeti.
c) A Bank által vállalt garanciák esetében ki kell kötni, hogy a Bank a kamattal kapcsolatos kötelezettségét megszüntetheti, ha a kölcsönvevő és az esetleges garantáló mulasztásai esetén a Bank ajánlatot tesz a kötvények vagy más kötelezvények névértékén való megvásárlására az ajánlatban megjelölt időpontig esedékes kamatokkal együtt.
d) A Bank más garanciafeltételeket is szabhat.
6. szakasz: Külön tartalék
A jelen cikk 4. és 5. szakasza alapján kapott jutalékok összegéből a Bank külön tartalékalapot képezhet a jelen cikk 7. szakasza szerint fennálló kötelezettségei teljesítésének céljára. A külön tartalékot a jelen alapokmányban engedélyezett és az ügyvezető igazgatók által meghatározott likvid formában kell tartani.
7. szakasz: A Bank kötelezettségeinek teljesítési módja teljesítés elmaradása esetén
A Bank által vagy a részvételével nyújtott, ill. garantált kölcsönök teljesítésének elmaradása esetén:
a) A Bank megfelelő módon módosíthatja a kölcsönökkel kapcsolatos kötelezettségeket, a jelen cikk 4. szakaszának c) bekezdésében meghatározott vagy hasonló intézkedéseket is beleértve.
b) A jelen cikk 1. szakasza a) bekezdésének (ii) és (iii) pontja alapján nyújtott kölcsönökkel vagy garanciákkal kapcsolatos kötelezettségei teljesítéseként eszközölt kifizetéseket a Bank:
(i) először a jelen cikk 6. szakaszában említett külön tartalékalapból,
(ii) azután a szükséges mértékben és belátása szerint a rendelkezésére álló egyéb tartalékokból, nyereségből és tőkéből teljesíti.
c) Amikor a Bank saját kölcsönvételei után esedékes kamatok, egyéb költségek vagy törlesztés szerződéses fizetésének vagy az általa garantált kölcsönökkel kapcsolatos hasonló fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez szükségessé válik, a Bank a II. cikk 5. és 7. szakasza értelmében felhívást bocsáthat ki a tagok befizetetlen jegyzéseiből megfelelő összeg befizetésére. Ezenkívül – amennyiben megítélése szerint a teljesítés elmaradása tartósnak bizonyulhat – további ilyen összegek befizetésére is adhat ki felhívást a tagok összes jegyzéseinek 1%-át az adott évben meg nem haladó része erejéig, a következő célokra:
(i) az általa garantált kölcsönösszeg hátralékának, amelyre nézve az adós nem teljesített, lejárat előtti teljes vagy részleges megfizetésére, vagy az azzal kapcsolatos kötelezettségei más módon való teljesítésére;
(ii) saját kölcsöntartozásai teljes vagy részleges visszavásárlására, vagy az azokkal kapcsolatos kötelezettségei más módon való teljesítésére.
8. szakasz: Vegyes műveletek
A jelen alapokmányban meghatározott műveleteken kívül a Bank jogosult:
(i) vásárolni és eladni általa kibocsátott vagy garantált értékpapírokat, illetve olyanokat, amelyekben beruházott, feltéve hogy megkapja annak a tagnak a hozzájárulását, amelynek területén az értékpapírokat vásárolják vagy eladják;
(ii) garantálni azokat az értékpapírokat, amelyekben eladásuk megkönnyítése céljából beruházott;
(iii) bármely tag valutájában – annak hozzájárulásával – kölcsönt felvenni;
(iv) vásárolni és eladni egyéb olyan értékpapírokat, amelyeket az igazgatók a jelen cikk 6. szakasza alapján létesített külön tartalék teljes vagy részleges befektetésére az összes szavazat háromnegyedes többségével alkalmasnak ítélnek.
A jelen szakasz felhatalmazása alapján a Bank minden tag területén kapcsolatot tarthat bármely személlyel, társasággal, egyesülettel, vállalattal vagy más jogi személlyel.
9. szakasz: A kötvényeken feltüntetendő figyelmeztetés
A Bank által garantált vagy kibocsátott minden kötvény előlapján szembetűnően fel kell tüntetni, hogy a kötvény – hacsak azon kifejezetten más nem szerepel – nem valamely kormány kötelezettségét testesíti meg.
10. szakasz: A politikai tevékenység tilalma
A Bank és tisztviselői nem avatkozhatnak be a tagok politikai ügyeibe és a tagok politikai jellege sem befolyásolhatja őket döntéseikben. Döntéseit meghozatalában csak a gazdasági megfontolások lehetnek mérvadók, és az I. cikkben megfogalmazott célok megvalósítása érdekében e szempontokat pártatlanul kell mérlegelni.
V. cikk
Szervezet és Igazgatás
1. szakasz: A Bank szervezete
A Bank Kormányzótanácsból, ügyvezető igazgatókból, elnökből, valamint a Bank által meghatározott feladatokat ellátó tisztviselőkből és személyzetből áll.
2. szakasz: Kormányzótanács
a) A Bank összes jogait a Kormányzótanács gyakorolja, amely a minden egyes tag által a számára megfelelő módon kinevezett kormányzóból és helyettesből áll. A kormányzó és helyettes – a kinevező tag tetszésétől függően – öt évig tölti be tisztségét, és újból kinevezhető. A helyettes csak az elöljárója távollétében szavazhat. A Tanács az egyik kormányzót elnökéül választja.
b) Hatáskörének gyakorlását a Kormányzótanács az ügyvezető igazgatókra ruházhatja át, kivéve az alábbi jogköröket:
(i) új tagok felvétele s a tagság feltételeinek meghatározása;
(ii) a részvénytőke növelése vagy csökkentése;
(iii) a tagság felfüggesztése;
(iv) döntés a jelen Egyezménynek az ügyvezető igazgatók részéről történő értelmezése elleni fellebbezés tárgyában;
(v) a más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés kialakítása (az ideiglenes és adminisztratív jellegű nem hivatalos formák kivételével);
(iv) döntés a Bank műveleteinek végleges felfüggesztéséről és vagyonának felosztásáról;
(vii) a Bank tiszta bevétele felosztásának meghatározása.
c) A Kormányzótanács évenként egyszer ülésezik, és további üléseket akkor tart, ha a Tanács előírja vagy az ügyvezető igazgatók összehívják. A Tanács ülését az ügyvezető igazgatók kötelesek minden olyan esetben összehívni, amikor azt öt tag vagy az összes szavazat egynegyedével rendelkező tagok kérik.
d) A Kormányzótanács üléseinek határozatképességéhez az összes szavazat legalább kétharmadával rendelkező kormányzók többsége szükséges.
e) A Kormányzótanács szabályzattal olyan eljárást állapíthat meg, melynek révén az ügyvezető igazgatók valamely konkrét kérdésben a Kormányzótanács ülésének összehívása nélkül is megszerezhetik a kormányzók szavazatait, ha megítélésük szerint ez a Bank érdekében áll.
f) A Kormányzótanács és – hatáskörük terjedelmében – az ügyvezető igazgatók a Bank üzletvezetéséhez szükséges vagy indokolt rendelkezéseket hozhatnak.
g) A kormányzók és helyetteseik tisztségük ellátásáért a Banktól fizetést nem kapnak, de az üléseken való részvételük kapcsán felmerült ésszerű költségeiket a Bank megtéríti.
h) Az ügyvezető igazgatóknak járó javadalmazást, valamint az elnök fizetését és szolgálati szerződésének feltételeit a Kormányzótanács állapítja meg.
3. szakasz: Szavazás
a) Minden tag kettőszázötven, valamint minden részvénye után további egy szavazattal rendelkezik.
b) Kifejezett eltérő rendelkezés hiányában a Bank minden elé utalt ügyben egyszerű szavazattöbbséggel dönt.
4. szakasz: Ügyvezető igazgatók
a) Az ügyvezető igazgatók felelősek a Bank általános műveleteinek vezetéséért és e célból gyakorolják mindazokat a jogokat, amelyekkel a Kormányzótanács őket felruházta.
b) A Banknak 12 ügyvezető igazgatója van, akik nem szükségképpen kormányzók és akik közül:
(i) ötöt a legtöbb részvénnyel rendelkező öt tag – minden ilyen tag egyet – nevez ki;
(ii) hetet pedig a B) Függelék szerint azoknak a kormányzóknak az összessége választ meg, akiket nem a fenti (i) pontban említett öt tag nevezett ki.
A jelen bekezdés alkalmazása szempontjából „tag” alatt azoknak az országoknak a kormányait kell érteni, amelyek nevét az A) Függelék tartalmazza – függetlenül attól, hogy eredeti tagok-e, vagy pedig a II. cikk 1. szakaszának b) bekezdése alapján váltak tagokká. Amikor más országok kormányai válnak tagokká, a Kormányzótanács az összes szavazat négyötödös többségével a megválasztandó igazgatók számának növelése révén emelheti az igazgatók létszámát.
Az ügyvezető igazgatókat kétévenként nevezik ki, illetve választják meg.
c) Minden ügyvezető igazgató egy helyettest nevez ki, aki távollétében teljes felhatalmazással járhat el. Amikor az őket kinevező ügyvezető igazgatók jelen vannak, a helyettesek részt vehetnek az üléseken, de nem szavazhatnak.
d) Az igazgatók addig maradnak hivatalukban, amíg utódjukat ki nem nevezik, vagy meg nem választják. Ha egy választott ügyvezető igazgató hivatala több mint kilencven nappal megbízatásának lejárta előtt megüresedik, a megbízatás még hátralevő idejére azok a kormányzók, akik az előző igazgatót megválasztották, másik ügyvezető igazgatót választanak. A választáshoz egyszerű szavazattöbbség szükséges. Amíg hivatala betöltetlen, az előző igazgató helyettese gyakorolja jogait, kivéve a helyettes kinevezésének jogát.
e) Az ügyvezető igazgatók testülete folyamatosan a Bank központjában működik és olyan gyakorisággal ül össze, amint azt a Bank ügyeinek vitele megkívánja.
f) Az ügyvezető igazgatók üléseinek határozatképességéhez az összes szavazat legalább felével rendelkező igazgatók többségének jelenléte szükséges.
g) Minden kinevezett ügyvezető igazgató annyi szavazatot adhat le, amennyivel az őt kinevező tag a jelen cikk 3. szakasza alapján rendelkezik. Minden választott ügyvezető igazgató annyi szavazat leadására jogosult, amennyivel megválasztották. Az ügyvezető igazgató által leadható összes szavazat egy szavazási egységet képez.
h) A Kormányzótanács szabályzatot fogadhat el, amely szerint a fenti b) bekezdés alapján ügyvezető igazgatót kinevezni jogosult tag az ügyvezető igazgatók ülésére képviselőt küldhet, amikor az adott tag által beterjesztett kérelmet vagy a tagot közvetlenül érintő ügyet tárgyalnak.
(i) Az ügyvezető igazgatók – amennyiben célszerűnek tartják – bizottságokat jelölhetnek ki, amelyeknek nem csupán a kormányzók vagy igazgatók, ill. helyetteseik lehetnek a tagjai.
5. szakasz. Az elnök és a személyzet
a) Az ügyvezető igazgatók elnököt választanak, aki nem lehet kormányzó vagy ügyvezető igazgató, ill. annak helyettese. Az elnök az ügyvezető igazgatók testületének elnöke, de szavazattal nem rendelkezik, kivéve a szavazategyenlőség esetén leadható döntő szavazatát. Részt vehet a Kormányzótanács ülésein, de ott nem szavazhat. Hivatalától megválik, ha az ügyvezető igazgatók akként határoznak.
b) Az elnök a Bank operatív személyzetének főnöke és az ügyvezető igazgatók irányítása mellett vezeti a Bank rendes ügyeinek vitelét. Az ügyvezető igazgatók általános felügyelete alatt az ő feladata a tisztviselők és a személyzet megszervezése, kinevezése és elbocsátása.
c) Teendőik ellátása során az elnöknek, a tisztviselőknek és a személyzetnek kizárólag a Bankkal szemben vannak szolgálati kötelezettségei, más hatósággal szemben nincsenek. A Bank minden tagjának tiszteletben kell tartania a kötelezettségek nemzetközi jellegét és tartózkodnia kell minden arra irányuló kísérlettől, hogy feladatai ellátásában bármely tisztségviselőt befolyásolja.
d) A tisztviselők és a személyzet kinevezésekor az elnöknek – a legmagasabb fokú hatékonyság és szakismeret biztosításának elsődlegessége mellett – a lehető legszélesebb földrajzi képviseletre is figyelemmel kell lennie.
6. szakasz: Tanácsadó testület
a) A Kormányzótanács legalább héttagú Tanácsadó Testületet választ olyan személyek köréből, akik banküzleti, kereskedelmi, ipari, munkaügyi és mezőgazdasági érdekeket is képviselnek és a lehető legszélesebb nemzeti képviseletet is biztosítják. Azokban az ágazatokban, amelyekben szakosított nemzetközi szervezetek is léteznek, a testületnek ezen ágazatokat képviselő tagjait az érintett szervezetek egyetértésével kell megválasztani. A testület általános politikai kérdésekben ad tanácsot, évenként ülésezik és a Bank kérésére további üléseket is tarthat.
b) A tanácsadók két évig töltik be tisztségüket és újból megbízhatók. A megbízásuk folytán felmerülő ésszerű kiadásaikat a Bank megtéríti.
7. szakasz: Kölcsönbizottságok
A III. cikk 4. szakaszában szabályozott kölcsönügyletekről jelentést készítő bizottságokat a Bank jelöli ki. Minden ilyen bizottságban részt vesz egy szakértő, akit azt a tagot képviselő kormányzó választ, amelynek területén a létesítmény megvalósul, továbbá a Bank technikai személyzetének egy vagy több tagja.
8. szakasz: Kapcsolat más nemzetközi szervezetekkel
a) A Bank a jelen alapokmány keretei között együttműködik minden általános jellegű nemzetközi szervezettel és olyan nyilvános nemzetközi szervezetekkel, amelyek rokonterületeken szakfeladatokat látnak el. Ilyen együttműködésre vonatkozó bármilyen megállapodás, amely a jelen Egyezmény valamelyik rendelkezésének módosításával járna, csak a jelen Egyezménynek a VIII. cikk alapján történő módosítása után hajtható végre.
b) Az olyan ügyletekkel kapcsolatos kölcsönök vagy garanciák iránti kérelmek elbírálása során, amelyek közvetlenül az előző bekezdésben meghatározott jellegű nemzetközi szervezetek valamelyikének a hatáskörébe tartoznak, és amelyek elsősorban a Bank tagjainak részvételével bonyolódnak le, a Bank figyelembe veszi az érintett szervezet véleményét és javaslatait.
9. szakasz: A hivatalok elhelyezése
a) A Bank központja a legtöbb részvénnyel rendelkező tag területén működik.
b) Kirendeltségek vagy fiókhivatalok más tagok területén is létesíthetők.
10. szakasz: Területi hivatalok és tanácsadó testületek
a) A Bank területi hivatalokat létesíthet és meghatározza azok székhelyét, valamint illetékességeit.
b) Minden területi hivatal mellett területi tanácsadó testület működik, amely az egész területet képviseli s amelyet a Bank által meghatározott módon választanak meg.
11. szakasz: Letéteményesek
a) Minden tag a központi bankját jelöli ki letéteményesül a saját valutájából a Bank tulajdonában levő készletek számára, vagy ha nincs központi bankja, a Bank számára elfogadható más intézményt jelöl ki.
b) A Bank más eszközöket, köztük aranyat is tarthat a legtöbb részvénnyel rendelkező öt tag által kijelölt letéteményeseknél és a Bank által kiválasztott más kijelölt letéteményeseknél. Kezdetben a Bank aranykészleteinek legalább a felét azon tag által kijelölt letéteményesnél kell tartani, amelynek területén a Bank központja van, és legalább negyven százalékát a fent említett másik négy tag által kijelölt letéteményeseknél kell tartani; e letéteményesek mindegyike kezdetben az őt kijelölő tag részvényei után fizetett aranymennyiséget köteles legalább tartani. Mindazonáltal a Bank összes aranyszállításait a szállítási költségek és a Bank valószínűsített szükségletei kellő figyelembevételével kell lebonyolítani. Rendkívüli helyzetben az ügyvezető igazgatók a Bank teljes aranykészletét vagy annak bármely részét olyan helyre szállíthatják, ahol az megfelelően megóvható.
12. szakasz: A valutakészletek formája
A Bank bármely tagtól elfogad – a tag valutájának bármely olyan része helyett, amelyet a II. cikk 7. szakaszának (i) bekezdése alapján a Banknak fizetnek, vagy amelyre az ilyen valutában nyújtott kölcsönök törlesztéséhez szükség van és amelyet a Bank a műveletei lebonyolításához nem igényel – a tag kormánya által vagy a tag kijelölt letéteményese által kibocsátott olyan váltókat vagy hasonló értékpapírokat, amelyek nem forgathatók, nem kamatozók és bemutatáskor a Banknak a kijelölt letéteményesnél tartott számlájára névértékben befizethető.
13. szakasz: Jelentések közzététele és tájékoztatók
a) A Bank éves jelentést tesz közzé, amely tartalmazza a hiteles könyvvizsgálói nyilatkozatot, és háromhavonta vagy rövidebb időközönként összevont kimutatást küld a tagoknak pénzügyi helyzetéről, valamint a műveletei eredményét mutató nyereségről és veszteségről.
b) A Bank egyéb olyan jelentéseket is közzétehet, amelyeket feladatai ellátásához kívánatosnak tart.
c) A jelen szakasz alapján készített minden jelentés, kimutatás és közlemény másolatát a tagnak meg kell küldeni.
14. szakasz: A tiszta nyereség felosztása
a) A Kormányzótanács évente határozza meg, hogy a tartalékalapok képzése után fennmaradó tiszta jövedelmének mekkora hányadát számolja el nyereségként és osztja fel esetleg a tagok között.
b) Bármekkora rész felosztása esetén az adott évben felosztható összeg első részleteként legfeljebb 2%-os nem halmozott tétel fizethető minden tagnak a IV. cikk 1. szakasza a) bekezdésének (i) pontja szerint a tag jegyzésének megfelelő valutából nyújtott kölcsönöknek az adott évben hátralékos átlagösszege alapján. Ha első tételként 2% kifizetésére kerül sor, a felosztható maradványt minden tag a részvényei arányában kapja meg. A kifizetést minden tagnak saját valutájában, vagy annak hiányában a számára elfogadható más valutában kell teljesíteni. Ha a kifizetés nem a tag valutájában történik, a valuta átutalását és annak a tag részéről az átvétel után történő felhasználását a többi tag nem korlátozhatja.
VI. cikk
Kilépés és a tagság felfüggesztése;
A műveletek felfüggesztése
A műveletek felfüggesztése
1. szakasz: A tagok kilépési joga
Bármely tag bármikor kiléphet a Bankból oly módon, hogy írásbeli felmondást nyújt be a Banknak annak központjához. A kilépés a felmondás kézhezvételétől hatályos.
2. szakasz: A tagság felfüggesztése
Ha egy tag a Bankkal szemben fennálló valamely kötelezettségének nem tesz eleget, a Bank – az összes szavazat többségével rendelkező kormányzók többségi határozatával – felfüggesztheti tagságát. Az így felfüggesztett tag a felfüggesztés időpontjától számított egy év elteltével automatikusan elveszti tagságát, hacsak egy ugyanilyen többségi határozat a tag jogállását helyre nem állítja.
A felfüggesztés tartama alatt a tag – a kilépésre vonatkozó jog kivételével – nem gyakorolhatja a jelen alapokmányból fakadó jogait, de teljesítenie kell valamennyi kötelezettségét.
3. szakasz: A Nemzetközi Valuta Alapban viselt tagság megszűnése
Bármely tag, melynek tagsága a Nemzetközi Valuta Alapban megszűnik, három hónap elteltével Bank-tagságát is automatikusan elveszti, hacsak a Bank az összes szavazat háromnegyedes többségével hozzá nem járul a tagság megtartásához.
4. szakasz: Számlarendezés olyan kormányokkal, melyek tagsága megszűnik
a) Amikor egy kormány tagsága megszűnik, megmaradnak a Bankkal szemben fennálló közvetlen kötelezettségei és feltételes kötelezettségei is mindaddig, amíg a tagság megszűnése előtt kapott kölcsönök vagy garanciák bármely része rendezetlen, de már nem vállalhat kötelezettségeket a Bank által ezután adott kölcsönök és garanciák tekintetében és nem részesedhet a Banknak sem jövedelméből, sem kiadásaiból.
b) A kormány tagságának megszűnésével egyidejűleg a számlarendezés részeként intézkedik részvényeinek a lenti c) és d) bekezdés alapján történő visszavásárlása iránt. Ebben az esetben a részvények visszavásárlási ára az az érték, amelyet a Bank üzleti könyvei a tagság megszűnésének napján kimutatnak.
c) A Bank által a jelen szakasz alapján visszavásárolt részvények kifizetése a következő feltételek szerint történik:
(i) A kormánynak a részvényekért járó összeget mindaddig vissza kell tartani, amíg a kormány, központi bankja vagy valamely szerv a Bankkal szemben kölcsönvevőként vagy garantálóként kötelezett marad, és ezt az összeget a Bank választása szerint felhasználhatja az esedékessé váló tartozások törlesztésére. Ilyen összeget a II. cikk 5. szakaszának (ii) bekezdése szerinti részvényjegyzésekből származó kormánykötelezettség címén nem lehet visszatartani. A részvényekért járó összeg bármely esetben csak a kormány tagságának megszüntét követő hat hónap elteltével fizethető ki.
(ii) A kormány által visszaszolgáltatott részvények kiegyenlítése esetenként történik olyan mértékben, amellyel a fenti b) bekezdés szerinti visszavásárlási ár címén járó összeg meghaladja a fenti c) bekezdés (i) pontja alatti kölcsönök és garanciák kapcsán fennálló összes tartozásokat, mígnem a volt tag a visszavásárlási ár teljes összegét megkapja.
(iii) A kifizetéseket az érintett tag valutájában vagy – a Bank belátása szerint – aranyban kell teljesíteni.
(iv) Ha a Bankot bármely garanciával, a részvételével nyújtott kölcsönnel vagy a kormány tagságának megszüntekor hátralékos kölcsönnel kapcsolatban veszteség éri és annak mértéke meghaladja a veszteség esetére létesített tartaléknak a kormány tagságának megszüntekor meglevő összegét, a kormány felszólításra köteles akkora összeget visszafizetni, amellyel a részvényei visszavásárlási árát csökkentették volna, ha a visszavásárlási ár megállapításakor a veszteséget számításba vették volna. Ezenkívül a volt tag kormánya – a II. cikk 5. szakaszának (ii) bekezdése értelmében befizetetlen jegyzései tekintetében – felhívás esetén továbbra is köteles fizetést teljesíteni abban a mértékben, amelyben akkor kellett volna befizetést teljesíteni, ha a részvényei visszavásárlási ára megállapításának időpontjában tőkecsökkenés következett volna be és felhívást bocsátottak volna ki.
d) Ha a Bank a jelen cikk 5. szakaszának b) bekezdése értelmében tartósan felfüggeszti műveleteit, annak a kormánynak az összes jogait, amelynek tagsága megszűnik, a tagság megszüntét követő hat hónapon belül a jelen cikk 5. szakaszának rendelkezései szerint kell meghatározni.
5. szakasz: A műveletek felfüggesztése és a kötelezettségek rendezése
a) Rendkívüli helyzetben az ügyvezető igazgatók az újabb kölcsönök és garanciák tekintetében időlegesen felfüggeszthetik a műveleteket mindaddig, amíg a Kormányzótanácsnak a további mérlegelésre és intézkedésre módja nem nyílik.
b) Az újabb kölcsönök és garanciák tekintetében a Bank az összes szavazat többségével rendelkező kormányzók egyszerű szavazattöbbségével tartósan felfüggesztheti a műveleteket. A műveletek felfüggesztése után a Bank azonnal beszüntet minden tevékenységet, kivéve a vagyonának rendes kezelésével, megóvásával és realizálásával, valamint a kötelezettségeinek rendezésével kapcsolatos intézkedéseket.
c) Minden tagnak megmarad a kötelezettsége a Bank részvénytőkéjét képező befizetetlen jegyzései és saját valutájának értékvesztesége tekintetében addig, amíg a hitelezők valamennyi követelését – a feltételes követeléseket is – ki nem elégítették.
d) A közvetlen követelésekkel fellépő valamennyi hitelezőt a Bank vagyonából, majd azokból az összegekből kell kielégíteni, amelyek a befizetetlen jegyzések tekintetében felhívásra a Bankhoz befolynak. Mielőtt a közvetlen követelésekkel fellépő hitelezőket kielégítenék, az ügyvezető igazgatók megteszik a szükségesnek ítélt intézkedéseket annak biztosítására, hogy a feltételes követelések jogosultjai a közvetlen követelésekkel fellépő hitelezőkkel aránylagosan kapjanak kielégítést.
e) Részvénytőke-jegyzéseik címén a tagok nem részesülhetnek a felosztásból, amíg:
(i) a hitelezőkkel szemben fennálló valamennyi követelést ki nem elégítették, ill. a kielégítés iránt nem intézkedtek;
(ii) az összes szavazat többségével rendelkező kormányzók többsége a felosztásról nem határozott.
f) Miután a fenti e) bekezdés alapján a felosztásról döntés született, az ügyvezető igazgatók kétharmados szavazattöbbséggel folyamatosan feloszthatják a tagok között a Bank teljes vagyonát. A felosztásra csak azt követően kerülhet sor, hogy a Banknak minden egyes taggal szemben fennálló követelését előzetesen rendezték.
g) A vagyonfelosztás előtt az ügyvezető igazgatók meghatározzák az egyes tagok arányos részesedésének mértékét a Bank összes kifizetetlen részvényeihez viszonyított részvényhányaduk szerint.
h) Az ügyvezető igazgatók megállapítják a felosztandó vagyonnak a felosztás időpontjában meglevő értékét és a felosztást az alábbi rendben végzik:
(i) minden tagnak saját vagy hivatalos szervei, ill. a területén működő jogi személy kötelezvényei tekintetében – amennyiben azok felosztásra igénybe vehetők – a felosztandó teljes összeg arányos hányadával azonos értékű összeget kell kifizetni;
(ii) a fenti (i) pont szerint eszközölt kifizetés után a tagnak járó maradványt saját pénznemében kell a maradvánnyal azonos értékű összeg erejéig kifizetni, amennyiben ilyen eszközök a Bank birtokában vannak;
(iii) a fenti (i) és (ii) pont szerint teljesített kifizetés után a tagnak járó maradványt aranyban vagy a számára elfogadható valutában kell kifizetni – amennyiben ezek az eszközök a Bank birtokában vannak – a maradvánnyal azonos értékű összeg erejéig;
(iv) a Banknál a fenti (i), (ii) és (iii) pont szerint teljesített kifizetések után megmaradó vagyont arányosan kell felosztani a tagok között.
(i) A Bank vagyonából a h) bekezdés értelmében részesedő tagok e vagyon tekintetében ugyanazokat a jogokat élvezik, amelyek a felosztás előtt a Bankot is megillették.
VII. cikk
Jogállás, mentességek és kiváltságok
1. szakasz: A cikk céljai
Annak érdekében, hogy a Bank a ráruházott feladatokat elláthassa, a maga területén valamennyi tag biztosítja a Bank számára a jelen cikkben meghatározott jogállást, mentességeket és kiváltságokat.
2. szakasz: A Bank jogállása
A Bank teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik, hogy
(i) szerződéseket köt;
(ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és afölött rendelkezik;
(iii) bírói eljárást kezdeményez.
3. szakasz: A Bank helyzete bírói eljárás tekintetében
A Bank ellen eljárást indítani csak azon tag területén működő és joghatósággal rendelkező illetékes bíróság előtt lehet, ahol a Banknak hivatala működik, ahol az idézés vagy az eljárásról kézbesített más értesítés átvételére a Bank megbízottat jelölt ki, ill. ahol értékpapírokat bocsátott ki vagy garantált. Nem indítható azonban eljárás a tagok vagy olyan személyek részéről, akik a tagok nevében járnak el vagy igényüket azoktól származtatják. A Bank vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek – mentes a lefoglalás, letiltás vagy a végrehajtás minden formája alól, amíg a Bank ellen jogerős ítéletet nem hoztak.
4. szakasz: Mentesség a vagyon foglalása alól
A Bank vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek – mentes a kutatás, igénybevétel, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtás vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól.
5. szakasz: Irattárak mentessége
A Bank irattárai sérthetetlenek.
6. szakasz: Vagyontárgyak korlátozások alóli mentessége
A jelen alapokmányban rögzített tevékenysége ellátásához szükséges mértékben és a jelen alapokmány rendelkezéseire figyelemmel a Bank minden vagyona és követelése mentes a korlátozások, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól.
7. szakasz: Közleményekre vonatkozó kiváltságok
A Bank hivatalos közleményeit a tagok ugyanolyan elbánásban részesítik, mint más tagok hivatalos közleményeit.
8. szakasz: Tisztviselők és alkalmazottak mentességei és kiváltságai
A Bank minden kormányzója, ügyvezető igazgatója, helyettese, tisztviselője és alkalmazottja:
(i) hivatalos minőségében végzett tevékenysége tekintetében mentes a jogi eljárás alól, kivéve, ha a Bank e mentességről lemond;
(ii) amennyiben nem belföldi honosok, a bevándorlási korlátozások, a külföldiek nyilvántartására vonatkozó követelmények és a nemzeti szolgálati kötelezettségek tekintetében ugyanolyan mentességekben részesülnek és a devizakorlátozásokat illetően ugyanolyan könnyítéseket élveznek, mint más tagok hasonló rangú képviselői, tisztviselői és alkalmazottai;
(iii) az utazási lehetőségek tekintetében ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint más tagok hasonló rangú képviselői, tisztviselői és alkalmazottai.
9. szakasz: Adómentesség
a) A Bank, annak vagyona, követelései, jövedelme, a jelen alapokmányban engedélyezett műveletei és ügyletei teljes adó- és vámmentességet élveznek. A Bank mentes továbbá minden adó vagy illeték beszedéséért vagy megfizetéséért való felelősség alól.
b) Nem vethető ki adó a Bank által azon ügyvezető igazgatóknak, helyetteseknek, tisztviselőknek vagy alkalmazottaknak folyósított fizetésekre és illetményekre, akik nem helybeli állampolgárok, alattvalók vagy honosok.
c) Nem vethető ki semmiféle adó a Bank által kibocsátott kötelezvényekre vagy értékpapírokra (és ezek osztalékára vagy kamatára) – bárki birtokában legyenek is –,
(i) amely e kötelezvényekkel vagy értékpapírokkal szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez, pusztán azon az alapon, hogy azokat a Bank garantálja; vagy
(ii) ha az ilyen adózás kizárólagos jogalapjául a kibocsátás, a megjelölt vagy tényleges fizetés helye vagy valutája, vagy a Bank bármely hivatalának, illetve üzleti tevékenységének helye szolgál.
d) Nem vethető ki semmiféle adó a Bank által garantált kötelezvényekre vagy értékpapírokra (és ezek osztalékára vagy kamatára) – bárki birtokában legyenek is –,
(i) amely e kötelezvényekkel vagy értékpapírokkal szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez pusztán azon az alapon, hogy azokat a Bank garantálja; vagy
(ii) ha az ilyen adózás kizárólagos jogalapjául a Bank bármely hivatalának vagy üzleti tevékenységének helye szolgál.
10. szakasz: A cikk alkalmazása
Saját területén minden tag megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a jelen cikkben lefektetett elveket saját jogszabályaiban érvényre juttassa, és a Bankot a megtett intézkedésekről részletesen tájékoztatja.
VIII. cikk
Módosítások6
a) Egy tagnak, kormányzónak vagy ügyvezető igazgatónak a jelen Egyezmény módosítására irányuló bármilyen javaslatát a Kormányzótanács elnökéhez kell eljuttatnia, aki azt a Tanács elé terjeszti. Ha a javasolt módosítást a Kormányzótanács jóváhagyja, a Bank – körlevél vagy távirat útján – valamennyi tagtól megkérdezi, hogy elfogadja-e a javasolt módosítást. Ha az összes szavazat négyötödével rendelkező tagok háromötöde, elfogadta a a javasolt módosítást, elfogadta a javasolt módosítást, a Bank ezt a tényt valamennyi tagnak címzett hivatalos közleménnyel igazolja.
b) A fenti a) bekezdésben foglaltakkal szemben valamennyi tag elfogadó nyilatkozatára van szükség az olyan módosítás esetében, amely:
(i) a Bankból való kilépés jogának (VI. cikk, I. szakasz);
(ii) a II. cikk 3. szakaszának c) bekezdésében biztosított jognak;
(iii) a II. cikk 6. szakaszában szabályozott felelősségkorlátozásnak
a megváltoztatására irányul.
c) A módosítások valamennyi tag tekintetében a hivatalos közlemény keltétől számított három hónap elteltével lépnek hatályba, hacsak körlevél vagy távirat ennél rövidebb időszakot nem jelöl meg.
IX. cikk
Értelmezés
a) A jelen alapokmány rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos bármilyen kérdést, amely valamely tag és a Bank vagy a Bank és valamely tag között felmerül, eldöntés végett az ügyvezető igazgatók elé kell terjeszteni. Ha a kérdés közvetlenül olyan tagot érint, amely ügyvezető igazgató kinevezésére nem jogosult, az érintett tag az V. cikk 4. szakaszának h) bekezdése alapján képviseltetheti magát.
b) Abban az esetben, ha az ügyvezető igazgatók a fenti a) bekezdés alapján döntést hoztak, bármely tag kérheti a kérdésnek a Kormányzótanács elé utalását, amelynek döntése végleges. A Kormányzótanács döntéséig a Bank – amennyiben szükségesnek tartja – az ügyvezető igazgatók döntése szerint járhat el.
c) Amikor a Bank és egy kilépett tag, vagy – a Bank műveleteinek tartós felfüggesztése során – a Bank és egy tag között vita keletkezik, a vitát három választott bíróból álló választottbíróság elé kell vinni, akik közül egyet a Bank, egyet az érintett tag, egyet (elnököt) pedig – a felek eltérő megállapodása hiányában – az Állandó Nemzetközi Bíróság elnöke vagy más olyan hatóság jelöl ki, amelyet a Bank által elfogadott szabályzat előír. A választottbíróság elnöke teljes jogkörrel dönt minden olyan eljárási kérdésben, amelyben a felek között nézeteltérés áll fenn.
X. cikk
A hozzájárulás megadásának vélelme
Valahányszor – a VIII. cikk kivételével – egy intézkedéshez valamely tag hozzájárulása szükséges, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, hacsak a tag a Bank által a tervezett intézkedésről küldött értesítésben megjelölt ésszerű határidőn belül ellenvetést nem jelent be.
XI. cikk
Záró rendelkezések
1. szakasz: Hatálybalépés
A jelen alapokmány akkor lép hatályba, amikor azt azon kormányok nevében aláírták, amelyek minimális jegyzései az A) Függelékben feltüntetett összes részvényjegyzéseknek legalább 65%-át teszik ki, és amikor a jelen cikk 2. szakaszának a) bekezdésében említett okmányokat részükről letétbe helyezték, de semmiesetre sem lép 1945. május 1-je előtt hatályba.
2. szakasz: Aláírás
a) Minden kormány, amelynek nevében a jelen alapokmányt aláírják, az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál olyan okmányt helyez letétbe, amely feltünteti, hogy a jelen alapokmányt saját jogrendszerének megfelelően elfogadta és mindazokat a lépéseket megtette, amelyek a jelen alapokmányból fakadó összes kötelezettségei teljesítéséhez szükségesek.
b) Minden kormány attól az időponttól válik a Bank tagjává, amikor a fenti a) bekezdésben említett okmányt részéről letétbe helyezték, azzal a kivétellel, hogy egyetlen ország sem válik taggá addig, amíg a jelen alapokmány a jelen cikk 1. szakasza értelmében hatályba nem lép.
c) Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya mindazon országok kormányát, amelyek neve az A) Függelékben szerepel, és mindazon kormányokat, amelyek tagságát a II. cikk 1. szakaszának b) bekezdése szerint jóváhagyták, értesíti a jelen alapokmány valamennyi aláírásáról és a fenti a) bekezdésben említett valamennyi okmány letétbe helyezéséről.
d) Amikor a jelen alapokmányt nevében aláírják, minden kormány átutalja az Amerikai Egyesült Államok Kormányához teljes részvényjegyzése egy százalékának egyszázadát aranyban vagy USA dollárban a Bank ügyviteli kiadásainak fedezésére. Ez az összeg beszámít a II. cikk 8. szakaszának a) bekezdése alapján fizetendő összegbe. Ezeket az eszközöket az Amerikai Egyesült Államok Kormánya különleges letéti számlán tartja és átutalja a Bank Kormányzótanácsának, amikor annak alakuló ülését a jelen cikk 3. szakasza alapján összehívják. Ha a jelen alapokmány 1945. december 31-ig nem lép hatályba, az Amerikai Egyesült Államok Kormánya ezeket az eszközöket visszaszolgáltatja azoknak a kormányoknak, amelyek azokat átutalták.
e) A jelen alapokmány 1945. december 31-ig áll nyitva aláírásra azon kormányok részéről, amelyek neve az A) Függelékben szerepel.
f) 1945. december 31-e után a jelen alapokmány minden olyan ország kormánya számára nyitva áll aláírásra, amelynek tagságát a II. cikk 1. szakasza b) bekezdésének megfelelően jóváhagyták.
g) A jelen alapokmányt az aláírással minden kormány elfogadja mind a maga, mind valamennyi gyarmata, tengerentúli területe, védelme, uralma vagy fennhatósága alatt álló terület és minden olyan terület részéről, amelynek tekintetében mandátuma van.
h) Azon kormányok esetében, amelyek anyaországa ellenséges megszállás alatt volt, a fenti a) bekezdésben említett okirat letétbe helyezése a terület felszabadítását követő 180 napig elhalasztható. Ha azonban az okiratot az érintett kormány e határidő lejárta előtt nem helyezi letétbe, a részéről történt aláírás érvénytelenné válik és részvényjegyzésének a fenti d) bekezdése alapján addig befizetett részét visszakapja.
(i) A d) és h) bekezdés minden egyes aláíró kormány tekintetében az aláírás keltétől lép hatályba.
3. szakasz: A Bank beiktatása
a) Mihelyt a jelen alapokmány a jelen cikk 1. szakasza értelmében hatályba lép, minden tag kinevez egy kormányzót és az a tag, amelynek az A) Függelékben meghatározott legnagyobb részvényhányada van, összehívja a Kormányzótanács első ülését.
b) A Kormányzótanács első ülésén intézkedik az ideiglenes ügyvezető igazgatók megválasztása iránt. Annak az öt országnak a kormánya, amelynek az A) Függelékben jelzett legnagyobb részvényhányada van, ideiglenes ügyvezető igazgatókat nevez ki. Ha egy vagy több ilyen kormány nem vált taggá, az ügyvezető igazgatói helyek, amelyek betöltésére jogosultak, taggá válásukig vagy 1946. január 1-ig – amelyik időpont korábban bekövetkezik – üresen maradnak. Hét ideiglenes ügyvezető igazgatót a B) Függelék rendelkezéseinek megfelelően kell megválasztani, akik az ügyvezető igazgatók első rendes ülésének időpontjáig maradnak hivatalukban; ezt az ülést 1946. január 1-je után lehetőleg mielőbb össze kell hívni.
c) A Kormányzótanács az ideiglenes ügyvezető igazgatókra átruházhatja hatáskörét, azon jogok kivételével, amelyek az ügyvezető igazgatókra nem ruházhatók át.
d) A Bank értesíti a tagokat, amikor műveletei megkezdésére készen áll.
Készült Washingtonban, egy példányban, amely letétben az Amerikai Egyesült Államok Kormányának levéltárában marad. Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya hitelesített példányokat küld mindazon kormányoknak, amelyek neve az A) Függelékben szerepel, és mindazon kormányoknak, amelyek tagságát a II. cikk 1. szakasza b) bekezdésének megfelelően jóváhagyták.
A) Függelék
Részvényjegyzések
(millió dollárban)
(millió dollárban)
Ausztria 200
Belgium 225
Bolívia 7
Brazília 105
Chile 35
Costa Rica 2
Csehszlovákia 125
Dánia7
Dél-Afrikai Unió 100
Dominikai Köztársaság 2
Ecuador 3,2
Egyesült Államok 3175
Egyesült Királyság 1300
Egyiptom 40
El Salvador 1
Ethiopia 3
Franciaország 450
Fülöp-szk. Államszöv. 15
Görögország 25
Guatemala 2
Haiti 2
Hollandia 275
Honduras 1
Izland 1
India 400
Irán 24
Irak 6
Jugoszlávia 40
Kanada 325
Kína 600
Kolumbia 35
Kuba 35
Lengyelország 125
Libéria 0,5
Luxemburg 10
Nicaragua 0,8
Norvégia 50
Panama 0,2
Paraguay 0,8
Peru 17,5
Szovjetunió 1200
Új-Zéland 50
Uruguay 10,5
Venezuela 40
ÖSSZESEN 9100
B) Függelék
Ügyvezető igazgatók választása
1. A választott ügyvezető igazgatók megválasztása az V. cikk 4. szakasza b) bekezdésének értelmében választani jogosult kormányzók szavazása útján történik.
2. A választott ügyvezető igazgatókra történő szavazáskor minden szavazásra jogosult kormányzó az összes szavazatot, amelyre az őt kinevező tag az V. cikk 3. szakasza alapján jogosult, egy személyre adja le. Az a hét személy lesz ügyvezető igazgató, aki a legtöbb szavazatot kapta, azzal, hogy egyetlen olyan személy sem tekinthető megválasztottnak, aki nem kapja meg az összes leadható szavazatok 14%-át (jogosító szavazatok).
3. Ha az első szavazáson nem választottak meg hét személyt, egy második fordulót kell tartani, melyen a legkevesebb szavazatot kapott személy nem választható meg, s csak a) azok a kormányzók szavazhatnak, akik az első szavazás során olyan személyre szavaztak, akit nem választottak meg, és b) azok a kormányzók szavaznak, akiknek egy megválasztott személyre leadott szavazata a lenti 4. bekezdés alapján az ilyen személyre leadott szavazatok arányát a jogosító szavazatok 15%-a fölé emelte.
4. Annak megállapításához, hogy az egy kormányzó által leadott szavazatok olyannak ítélhetők-e, amelyek az egy adott személyre leadott összes szavazatot a jogosító szavazatok 15%-a fölé emelték, a 15%-ba be kell számítani először az ilyen személyre legtöbb szavazatot adó kormányzó szavazatait, majd a következő legtöbb szavazatot leadó kormányzó szavazatait és így tovább, amíg a 15%-ot elérik.
5. Azt a kormányzót, akinek szavazatai egy részét be kell számítani azon szavazatok közé, amelyek az egy adott személyre leadott szavazatokat a jogosító szavazatok 14%-a fölé emelték, úgy kell tekinteni, hogy összes szavazatát erre a személyre adta, még akkor is, ha az ilyen személyre leadott összes szavazat ezáltal a 15%-ot meghaladja.
6. Ha a második forduló után sem választottak meg hét személyt, ugyanezen elvek szerint további szavazásokat kell tartani mindaddig, amíg hét személyt megválasztanak, azzal hogy hat személy megválasztása után a hetedik a fennmaradó szavazatok egyszerű többségével megválasztható s úgy tekintendő, hogy az összes ilyen szavazattal választották meg.”
3. § (1)8 Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1982. július 7. napjától kell alkalmazni.
(2)9 Az Alapokmány III. Cikk 2. szakasza szerinti kapcsolattartó pénzügyi szerv feladatait a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a kincstár gondoskodik.
(3)10 A kincstár a Bank jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételű és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni.
1
A kihirdetés napja: 1982. július 17. A törvényerejű rendeletet módosította az 1989: 21. törvényerejű rendelet. Az alapokmány módosítására lásd a 2012: CLXXIV. törvényt.
2
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
3
1970. december 31-ével a Bank engedélyezett részvénytőkéjét 27 000 000 000 dollárra növelték, amely 270 000 – egyenként 100 000 dollár névértékű – részvényre oszlik.
4
Az 1965. december 17-én hatályba lépett módosítással felvett új szakasz.
5
Az 1985: 20. törvényerejű rendelet 3. §-ának megfelelően módosított szöveg.
6
Lásd a 17/1987. NET határozatot.
7
Dánia kvótáját azt követően állapítja meg, hogy Dánia a tagságot a jelen lapokmány értelmében elfogadja.
8
A 3. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2002: LXIV. törvény 294. §-a.
9
A 3. § (2) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 294. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2006: CIX. törvény 125. § (1) bekezdésének a) pontja, 163. § (3) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
10
A 3. § (3) bekezdését a 2002: LXIV. törvény 294. §-a iktatta be, szövege a 2006: CIX. törvény 125. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás