nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
7/2001. (I. 17.) FVM rendelet
a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól
2014-09-15
2015-07-07
37
Jogszabály

7/2001. (I. 17.) FVM rendelet

a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Első fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Behurcolás: a károsító bekerülése, amely annak megtelepedéséhez vezet.

2. Egyéb anyag: növényegészségügyi veszélyt jelentő minden olyan vizsgálatköteles áru, amely nem tartozik a növény vagy a növényi termék fogalmába.

3. Elterjedés: a károsító előfordulási területének növekedése egy adott területen belül.

4. EPPO: Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (European and Mediterranean Plant Protection Organization).

5. Faanyag: kéregben lévő vagy kéreg nélküli, hengeres vagy fűrészelt, illetve megmunkált vagy megmunkálatlan fa, fahulladék, a tárgyak szállítására, fuvarozására használt csomagolóanyag vagy a rakomány megtartására szolgáló fa, amennyiben az növényegészségügyi veszélyt jelent.

6.1 Feladó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki, amely a vizsgálatköteles árut termeli, előállítja, felvásárolja, raktározza, feldolgozza.

7. Felderítés: adott területen végzett felmérés annak meghatározására, hogy a károsítók ott előfordulnak-e.

8. Felmérés: egy károsító faj populációjának jellemzésére vagy előfordulásának meghatározására, egy adott területen folytatott hatósági eljárás.

9. Fertőzés: meghatározott növény vagy növényi termék élő károsítójának jelenléte az adott növényben, növényi termékben vagy egyéb anyagban.

10.2 Fertőzött körzet: a megállapított fertőzés, a feltételezett fertőzöttség és a károsító valószínű terjedése alapján kijelölt terület.

10a.3 Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

11.4 Helyi piac: olyan, egy adott megyére vagy szomszédos megyékre kiterjedő körzet, ahol a kistermelő vagy feldolgozó növényt, növényi terméket végső felhasználás céljából értékesít.

12. Károsító bekerülése: a károsító bejutása egy olyan területre, ahol az még nem fordult elő, vagy előfordult, de még nem terjedt el, és közérdekű védekezést folytatnak ellene.

13. Kezelés: hatóság által jóváhagyott eljárás a károsító elpusztítására vagy terméketlenné tételére.

14. Kiegészítő nyilatkozat: az importáló ország által kért és a növényegészségügyi bizonyítványra felvezetett, a küldemény növényegészségügyi helyzetére vonatkozó tájékoztatás.

15. Kötelező növényvédelmi technológia: hatóság által elrendelt olyan növényegészségügyi célú művelet vagy eljárás, amelyet a termelő saját költségére köteles végrehajtani.

16. Megtelepedés (meghonosodás): a károsító folyamatos jelenléte a bekerülését követő belátható jövőben, egy adott területen.

17. Re-export küldemény (szállítmány): az a küldemény, amelyet egy olyan országba vittek be, amelyből azt továbbszállították anélkül, hogy károsító általi szennyeződésnek vagy fertőzésnek kitették volna. A küldemény tárolható, felbontható, más szállítmánnyal keverhető, vagy csomagolóanyagát meg lehet változtatni.

18. Szaporítóanyag: a növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló külön jogszabályban (a továbbiakban: vetőmagtörvény) meghatározott, a növényegészségügyi követelményeknek megfelelő vetőmag, vegetatív növényi rész vagy gyökeres növény.

19. Szennyeződés: olyan vizsgálatköteles áruk vagy károsítók jelenléte egy termékben, tárolóhelyen, szállító- vagy tárolóeszközben, amelyek ott nem okoznak fertőzést.

20. Tábla: egy termőhelyen jól körülhatárolható terület, amelyet növénytermesztésre használnak.

21.5 Termőhely: termesztő berendezés(ek), vagy földterületek együttese, amelyet termelési vagy gazdálkodási egységként használnak, és amely növény-egészségügyi célból külön kezelt részekből is állhat.

22. Terület: ország, országrész vagy több ország területe, illetve ennek részei.

23. Tétel: összetétele, eredete, egyöntetűsége által azonosítható egyetlen termék olyan egységei, amelyek egy küldemény részeit képezik.

24.6 Tranzit küldemény (szállítmány): az a küldemény, amelyet átszállítanak egy országon anélkül, hogy oda importálták volna, és amelyre növényegészségügyi intézkedések alkalmazhatók.

25. Ültetvényanyag: a vetőmagtörvényben meghatározott, a növényegészségügyi követelményeknek megfelelő, szaporítóanyagból felnevelt, közvetlen kiültetésre alkalmas növény.

26. Vetőmag: a vetőmagtörvényben meghatározott, a növényegészségügyi követelményeknek megfelelő, továbbszaporításra vagy árutermesztésre szánt generatív növényanyag.

27. Visszautasítás: a növényegészségügyi előírásoknak nem megfelelő küldemény vagy más vizsgálatköteles áru behozatalának, kivitelének és átvitelének hatósági megtiltása.

28.7 Növényútlevél: hatósági címke (okmány, felirat), amely bizonyítja, hogy e rendelet előírásait betartották, és amelyet az Európai Unió szintjén szabványosítottak a különböző típusú növényekre, növényi termékekre, és amelyet az Európai Unió valamely tagállamának (a továbbiakban: tagállam) felelős hatósága dolgoz ki, kibocsátása pedig az ezt szabályozó rendelkezésekkel összhangban történik

29.8 Ültetés (telepítés, vetés): olyan művelet, amelynek célja a növények kihelyezése későbbi növekedésük, szaporodásuk vagy szaporításuk biztosítására.

30.9 Ültetésre (telepítésre, vetésre) szánt növény: már elültetett növény, amelyet behozatalát követően továbbra is elültetett állapotban szándékoznak tartani, illetve át kívánnak ültetni, vagy olyan növény, amely behozatala idején nincsen elültetve, azt követően azonban elültetik.

31.10 Fa csomagolóanyag: egy áru megtartására, megóvására vagy szállítására használt faanyag vagy fatermék, beleértve az alátétfát is, a papírtermék kivételével.

32.11 Szállítás közbeni fogyasztás: a szaporítóanyag kivételével a vizsgálatköteles áru szállítás során való étkezési vagy takarmányozási célú felhasználása.

33.12 Belépési hely: az a hely, ahol a növények, növényi termékek és egyéb anyagok először lépnek az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) vámterületére; légi szállítás esetén a repülőtér, tengeri vagy folyami szállítás esetén a kikötő, vasúti szállítás esetén a vasútállomás, más szállítás esetén pedig a Közösség határának átlépési helye szerint illetékes vámhivatal.

34.13 Rendeltetési hely: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, a Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete (a továbbiakban: 2454/93/EGK rendelet) 340b. cikkének (3) bekezdésében meghatározott hely.

35.14 Szállítmány: egy vagy több tételből álló, a vámeljáráshoz vagy más eljáráshoz előírt egyetlen okmánnyal (növényegészségügyi bizonyítvány, más okmány vagy jelölés) kísért árumennyiség.

36.15 Közösségi tranzit: vámfelügyelet alatt álló áruk továbbítása a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, a Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendeletének (a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) 91. cikke szerint, a Közösség vámterületének két helye között.

37.16 Kéregmentes faanyag: olyan faanyag, amelyről a kérget a göcsök körül ott maradt, illetve a fatest mélyedéseibe ékelődött kéreg kivételével teljesen eltávolították.

38.17 Kémiai impregnálás: a faanyag vegyszerrel történő kezelése nyomás alatt, hivatalosan elismert műszaki specifikációnak megfelelően.

39.18 Kérgezés: a kéreg eltávolítása a hengeres fa felületéről (a faanyag nem lesz szükségszerűen kéregmentes).

40.19 Alátétfa: az áru biztosítására vagy megtartására használt fa csomagolóanyag, amely azonban nem marad kapcsolatban az áruval.

41.20 Mesterséges szárítás: az a folyamat, amelynek során a faanyagot zárt kamrában a levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának ellenőrzése mellett szárítják annak érdekében, hogy a tervezett nedvességtartalmat elérje.

42.21 Feldolgozott faanyag: ragasztó, hő és nyomás vagy ezek kombinációja használatával létrehozott faanyagból álló termék.

43.22 Nyersfa: faanyag, amelyet nem dolgoztak fel vagy nem kezeltek.

44.23 Károsítómentes terület: olyan terület, amelyen egy adott károsító tudományos bizonyítékokkal alátámasztva nem fordul elő és amelyen ezt az állapotot hatósági ellenőrzés mellett fenntartják.

45.24 Tértiáru: a Közösség vámterületéről kiszállított és oda visszaszállított áru, amennyiben az importőr igazolja, hogy az általa visszaszállított áru megfelel a Közösségi Vámkódex 185., illetve 186. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 848. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tértiárura vonatkozó feltételeknek.

46.25 Egységár: eladási profil szerinti felvásárlási ár, amely a friss fogyasztásra szánt árunál a nagykereskedelmi felvásárlási árak átlagára, a feldolgozásra szánt árunál az ipari üzemek felvásárlási árainak átlaga.

47.26 Termés mennyiség: számlával igazolt eladott mennyiség, ennek hiányában a termésbecslés alapján megállapított mennyiség.

48.27 Növénytermesztéssel hivatásszerűen foglalkozó személy: az a termelő, aki kereskedelmi céllal állít elő és értékesít növényt, illetve növényi terméket.

2. § (1)28 A növényegészségügyi feladatok körébe tartoznak a zárlati károsítók, a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók vagy egyéb okból hatósági ellenőrzés alá vont károsítók természetes, valamint a növény, a növényi termék és az egyéb anyag (a továbbiakban: vizsgálatköteles áru) forgalma útján, illetve egyéb módon történő ki- és behurcolásának, megtelepedésének és terjedésének megelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kártétel megszüntetésére alkalmas hatékony eljárások alkalmazása, valamint az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménye (a továbbiakban: ENSZ FAO Növényvédelmi Egyezmény) alapján a növényegészségügyi bizonyítvány, a re-export növényegészségügyi bizonyítvány vagy ezek elektronikus változatának kiállítása.

(2)29 Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok összehangolásáért és végrehajtásáért, valamint a nemzetközi kapcsolattartásért a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a felelős.

(3)30 Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által felhatalmazott szakértő jogosult Magyarországon a növényegészségügyi közösségi előírások betartását, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi igazgatóság) hatósági tevékenységét ellenőrizni.

(4)31 A NÉBIH és a növény- és talajvédelmi igazgatóság e rendeletben meghatározott feladatai teljesítése során köteles együttműködni a hazai és más tagállami növényegészségügyi és vámhatóságokkal.

(5)32 A (4) bekezdés szerinti együttműködés részletes feltételeit a NÉBIH és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által megkötött megállapodás tartalmazza.

2/A. §33 A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervhez a NÉBIH elkészíti a növényegészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó részanyagot.

2/B. §34 (1)35 Ha a NÉBIH laboratóriumi kapacitása nem elegendő a növény-egészségügyi feladatokhoz kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére, e vizsgálati feladatokat eseti jelleggel – az élelmiszerlánc felügyeletért felelős miniszter egyetértésével – külön megállapodás alapján átruházhatja az adott vizsgálatra akkreditált nem állami laboratóriumra. E feladatok kizárólag olyan laboratóriumokra ruházhatóak át, amelyek megfelelnek a nem állami laboratóriumok engedélyezésének és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás tartalmazza az elvégzendő vizsgálatok számát, körét, valamint az elvégzésükre megállapított határidőt.

(3)36 A nem állami laboratórium az átruházott feladatokat a NÉBIH felügyelete mellett, pártatlanul köteles elvégezni, biztosítania kell a megfelelő minőséget, és e feladat elvégzése során tudomására jutott információkat harmadik fél részére nem adhatja át.

(4) A nem állami laboratórium tulajdonosa, alkalmazottja, illetve azok Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az átruházandó feladat kimenetelében érdekelt személy vagy szervezet tulajdonosa, tagja vagy alkalmazottja, illetve azok közeli hozzátartozója. A nem állami laboratórium a feladat kimenetelében érdekelt személy vagy szervezet számára a vizsgálat időtartama alatt nem végezhet szolgáltató tevékenységet.

(5)37 A laboratórium vezetője köteles a (4) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok fennállását a hatósággal közölni. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok a feladat-átruházást követően jutott a felek tudomására, a NÉBIH a feladat elvégzésére vonatkozó megbízást visszavonja.

Második fejezet

VIZSGÁLATKÖTELES KÁROSÍTÓK

Zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítók elleni védekezés

3. §38 (1) Tilos az 1. számú melléklet A. részében meghatározott zárlati károsítók bármely fejlődési alakjának Magyarországra való behurcolása, országon belüli szállítása, terjedésének elősegítése, valamint ezek engedély nélküli fenntartása és szaporítása.

(2) Tilos a meghatározott növények, növényi termékek Magyarországra történő behozatala, valamint országon belüli szállítása, amennyiben azokon a 2. számú melléklet A. részében felsorolt zárlati károsítók bármely fejlődési alakja, illetve fertőzésre utaló tünete megtalálható.

(3)39 Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdésben írt rendelkezéseket abban az esetben, ha

a) a nem ültetésre szánt növény az 1. számú melléklet A. részében, illetve a 2. számú melléklet A. részében felsorolt károsítóval csupán csekély mértékben fertőzött, vagy

b) az ültetésre szánt növényeknek a 2. számú melléklet A. részének II. szakaszában felsorolt károsítóira megállapított megfelelő toleranciák esetében, amelyeket előzőleg a tagállamok növényegészségügyi hatóságaival egyetértésben és a megfelelő károsító veszélyesség elemzés alapján választottak ki.

(4) Tilos az 1. számú melléklet B. részében meghatározott zárlati károsítók bármely fejlődési alakjának védett zónába történő behurcolása, terjedésének elősegítése, valamint ezek védett zónában történő engedély nélküli fenntartása és szaporítása.

(5) Tilos a meghatározott növények, növényi termékek védett zónába történő bevitele, és azon belüli szállítása, amennyiben azokon a 2. számú melléklet B. részében felsorolt zárlati károsítók bármely fejlődési alakja, illetve fertőzésre utaló tünete megtalálható.

(6)40 A NÉBIH megtilthatja, vagy külön engedélyhez kötheti:

a)–b)41

c) az 1. és a 2. számú mellékletben felsorolt izolált állapotban lévő zárlati károsítók Magyarországra történő behurcolását, terjedésének elősegítését, valamint ezek engedély nélküli fenntartását és szaporítását.

(7)42 Az 1. és 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítókra vonatkozó kötelező növényegészségügyi előírásokat a 22. számú melléklet tartalmazza.

4. §43

5. §44 (1) Behozatali forgalomban a 4. számú melléklet A. részében meghatározott vizsgálatköteles árut a felsorolt országokból Magyarországra behozni tilos.

(2) Behozatali forgalomban a 4. számú melléklet B. részében meghatározott vizsgálatköteles árut a felsorolt országokból az Európai Unió védett zónáiba beszállítani tilos.

(3)45 A vámhatóság a 4. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles áru behozatalakor haladéktalanul értesíti a növény- és talajvédelmi igazgatóságot, és annak intézkedéséig a szállítmányt feltartóztatja.

5/A. §46 (1) Behozatali forgalomban az 5. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles árut csak az ott meghatározott különleges előírások betartásával lehet Magyarországra behozni, illetve Magyarországon és a tagállamokban szállítani.

(2)47 Az R. 5. számú melléklet A. része I. szakaszának 16.2., 16.3. és 16.4. pontjaiban meghatározott károsítóktól mentes elismert területeket az R. 26. számú melléklete tartalmazza.

(3)48 Behozatali forgalomban az 5. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles árut csak az ott meghatározott különleges előírások betartásával lehet a felsorolt védett zónákba beszállítani.

(4)49 Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, amennyiben azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.

5/B. §50 (1) A 6. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles árut, azok csomagolását és szükség esetén szállítóeszközét a Magyarországon, illetve Magyarországra vagy valamely tagállamba történő szállítása előtt növényegészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni annak megállapítására, hogy

a) azok nem fertőzöttek az 1. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt károsítókkal,

b) a 2. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áru nem fertőzött az ott meghatározott károsítókkal,

c) az 5. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áru megfelel az ott meghatározott különleges előírásoknak.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, a 6. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles áruk csak a vizsgálatköteles áru származási helye szerinti hatóság által, vagy felügyelete mellett kiállított érvényes növényútlevéllel szállíthatók.

(3) Ha a növényegészségügyi ellenőrzések során az 1. számú melléklet A. részének I. szakaszában vagy a 2. számú melléklet A. részének I. szakaszában felsorolt zárlati károsítókat mutatnak ki, akkor a növényútlevél kiadásának feltételei nem állnak fenn.

(4) A 6. számú melléklet B. részében felsorolt és az Európai Unió tagállamain kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) származó vizsgálatköteles árut, azok csomagolását és szükség esetén szállítóeszközét Magyarországra, illetve valamely tagállamba történő behozatala előtt növényegészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni annak megállapítására, hogy:

a) azok nem fertőzöttek az 1. számú mellékletben felsorolt károsítókkal,

b) a 2. számú mellékletében felsorolt vizsgálatköteles áru nem fertőzött az ott meghatározott károsítókkal,

c) az 5. számú mellékletben felsorolt vizsgálatköteles áruk megfelelnek az ott meghatározott különleges előírásoknak.

(5) Behozatali forgalomban a 6. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles áru csak a származási vagy a feladó ország hatósága által végzett növényegészségügyi vizsgálat alapján kiállított érvényes növényegészségügyi bizonyítvánnyal szállítható.

(6) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, a (4) és (5) bekezdés előírásai nem vonatkoznak azokra az esetekre, amikor vizsgálatköteles árut két tagállam között szállítanak egy harmadik ország területén keresztül, továbbá növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, amennyiben azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.

(7)51 A vámalakiságok elvégzésekor a harmadik országból érkező, a 6. számú melléklet B. részében fel nem sorolt növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló szállítmányokat vagy tételeket növényegészségügyi vizsgálatban kell részesíteni, amennyiben feltételezhető, hogy a szállítmány vizsgálatköteles terméket tartalmaz. Amennyiben a vámellenőrzés során megállapítják, vagy alapos gyanúja merül fel annak, hogy egy harmadik országból érkező szállítmány vagy tétel a 6. számú melléklet B. részében, vagy a 4. számú mellékletben felsorolt, be nem jelentett növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból áll, vagy azokat tartalmazza, akkor a vámhatóság a növény- és talajvédelmi igazgatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(8) Amennyiben az ellenőrzés befejezésekor nem állapítható meg kétséget kizáróan a vizsgálatköteles áru azonossága, különös tekintettel annak nemzetségére, fajára vagy származására, az adott szállítmányt úgy kell tekinteni, hogy a 6. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles árut tartalmaz.

6. §52 Amennyiben a növény- és talajvédelmi igazgatóság által feljogosított köztisztviselő (a továbbiakban: növényvédelmi felügyelő) zárlati károsítóval való fertőzési veszélyt észlel, mintát vesz. A termelési, tárolási, szállítási, fuvarozási, forgalomba hozatali és felhasználási korlátozásokat (a továbbiakban együtt: korlátozás) a növény- és talajvédelmi igazgatóság rendelheti el. Ha a korlátozás emberi fogyasztásra kerülő termékre vonatkozik és a károsító egészségkárosítást vagy egészségkockázatot jelenthet, a korlátozást a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének, valamint a NÉBIH-nek is be kell jelenteni.

7. § (1)53 Az 1. számú melléklet A. rész I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. rész I. szakaszában meghatározott zárlati károsítók észlelését követően a fertőzött növényeket, növényi termékeket, területet és létesítményt, továbbá a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához szükséges környezetüket haladéktalanul növényegészségügyi zárlat (a továbbiakban: zárlat) alá kell helyezni.

(2) A fertőzött növényeket, növényi termékeket, valamint a környezetükben levő és a fertőzés terjesztésére alkalmas növényeket és növényi termékeket meg kell semmisíteni. A fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket, az állami védekezés keretében végzett kezelés, fertőtlenítés végrehajtását és a fertőzött terület további használatára vonatkozó előírásokat az adott fertőzés jellegének megfelelően a zárlati rendelkezés szabályozza.

8. §54 Zárlati károsítók megtelepedésének, illetve továbbterjedésének megakadályozására és a fertőzés felszámolására vonatkozó belső növényegészségügyi előírásokat, zárlati szabályokat a 7. számú melléklet tartalmazza.

9. §55 Zárlati károsítóval való fertőzés megállapítása esetén a zárlatot a növény- és talajvédelmi igazgatóság rendelheti el.

10. § (1)56 A zárlat alá helyezett területet, létesítményt a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak ,,Növényegészségügyi Zárlat'' feliratú táblákkal, szembetűnő helyen, jól láthatóan és időtálló módon meg kell jelölnie.

(2) A zárlat alá helyezett területről, létesítményből, amennyiben arról az elrendelő határozat másként nem rendelkezik, a károsítót, illetve annak bármely fejlődési alakjával fertőzött anyagot kivinni vagy oda a fertőzés terjedését elősegítő tárgyat, illetőleg terményeket bevinni tilos. A zárlati területen csak az azt elrendelő határozatnak megfelelő tevékenység folytatható.

11. § (1)57 A zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében a növény- és talajvédelmi igazgatóság biztonsági sávot jelölhet ki. Biztonsági sáv az a terület, ahol egy meghatározott károsító, amely ellen hatóságilag előírt módon védekeznek nem, vagy csak alacsony szinten fordul elő, illetve amely terület körülvesz egy fertőzött vagy károsítómentes területet vagy termőhelyet, illetve egy termőhely fertőzött vagy károsítómentes részét vagy azzal szomszédos, és ahol növényegészségügyi intézkedéseket, kötelező növényvédelmi technológiát vezetnek be a károsító terjedésének megakadályozására.

(2)58

12. §59 Az 1–3. számú mellékletben meghatározott károsítók észlelése esetén a fertőzött körzetben, illetve ennek térbeli elszigetelésére szolgáló biztonsági sávban a termelő köteles a növény- és talajvédelmi igazgatóság által elrendelt védekezési előírásokat betartani.

13. §60 (1)61 Amennyiben a küldemény vagy a szállítóeszköz közvetlen terjedési veszélyt jelentő zárlati károsítóval fertőzött, azt azonnal fertőtleníteni kell, illetve olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek lehetővé teszik az Európai Unió területének megvédését. Az intézkedésekről a NÉBIH tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) Az (1) bekezdés alapján foganatosított intézkedések védekezési költségei kivitel esetén a feladót, behozatal, valamint re-export és tranzit (a továbbiakban együtt: átmenő) forgalom esetén a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. Indokolt esetben a minisztérium ettől eltérően is rendelkezhet.

(3)62 Ha az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli közvetlen veszély áll fenn, akkor a NÉBIH azonnal értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a megfelelőnek tartott intézkedésekről. Amennyiben ezek az intézkedések nem megfelelő módon vagy időben kerülnek bevezetésre, a NÉBIH átmeneti jelleggel bármilyen további szükségesnek tartott rendelkezést hozhat, amíg a Bizottság nem intézkedik a növényekre és a növényi termékekre káros organizmusok Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 16. cikkének (3) bekezdése alapján.

14. §63 (1) Egy károsító gazdasági veszélyességének mértékét károsító veszélyesség elemzéssel kell meghatározni. Az elemzés biológiai vagy más tudományos és gazdasági bizonyítékok értékelésének folyamata a károsító szabályozhatóságának, valamint a növényegészségügyi intézkedések mértékének meghatározására.

(2) A Magyarországon nem honos, az 1–2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók észlelése esetén a minisztérium növényegészségügyi intézkedéseket rendelhet el, amennyiben azt a károsító gazdasági veszélyessége indokolja.

(3)64 A Magyarországon és az Európai Unió többi tagállamában nem honos, az 1. és 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók észlelése esetén a növény- és talajvédelmi igazgatóság korlátozást rendel el, és haladéktalanul értesíti a minisztériumot és a NÉBIH-et.

(4)65 A Magyarországon nem honos, az 1–2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók megjelenéséről, illetve annak gyanújáról, a tervezett vagy megtett növényegészségügyi intézkedésekről a minisztérium haladéktalanul írásban értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően a meghatározott szervezeteket és intézményeket. Az intézkedések a Bizottság döntéséig foganatosíthatók.

(5)66 A Magyarországon nem honos, az 1. számú melléklet A. részének I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. részének I. szakaszában felsorolt károsítók előfordulásáról, valamint az 1. számú melléklet A. részének II. szakaszában vagy B. részében, továbbá a 2. számú melléklet A. részének II. szakaszában vagy B. részében felsorolt károsítók Magyarország területének olyan részén történő megjelenéséről, ahol azok korábban nem voltak jelen – a 7. számú mellékletben előírtakon túlmenően –, a minisztérium értesíti a Bizottságot és a tagállamokat, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően a meghatározott szervezeteket és intézményeket.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott károsítóktól való mentesítésről, illetve azok terjedésének megakadályozására tett intézkedésekről a minisztérium tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(7) Vizsgálatköteles áru növényegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos tilalma vagy korlátozása miatti feltartóztatásáról tájékoztatni kell a feladó tagállamot. Kivételt képeznek azok az intézkedések, amelyek azonnali végrehajtását kellett elrendelni a fertőzés körülményeinek feltárására, a hasonló esetek megelőzése érdekében. Az elrendelt intézkedéseknek arányban kell állniuk az adott esetben becsült kockázattal.

(8) Az irányelv 15. cikk (1) bekezdése alapján engedélyezett eltérésekről a minisztérium értesíti a Bizottságot.

Védett zóna

14/A. §67 (1)68 A NÉBIH a Bizottság jóváhagyásával védett zónát jelölhet ki.

(2) Védett zónának minősül minden olyan terület, ahol

a) a tagállamokban előforduló károsító nem honos vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy számára adottak a megtelepedéshez szükséges ökológiai feltételek,

b)69 fennáll a veszélye annak, hogy kedvező ökológiai feltételek esetén egyes károsítók bizonyos termékekben megtelepednek, annak ellenére, hogy ezek a károsítók nem honosak vagy még nem telepedtek meg az Európai Unió területén; egy károsítót akkor kell egy területen megtelepedettnek tekinteni, ha ismert, hogy az ott előfordul, és ha e területen a károsító mentesítésre nem tettek hatósági intézkedéseket, vagy ha a megtett intézkedések legalább két egymást követő éven át hatástalannak bizonyultak.

(3) Egy övezetnek az Európai Unióban védett zónaként történő elismeréséhez

a) a kérelmezőnek – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – hivatalos ellenőrzési programot kell készítenie, amelynek igazolnia kell, hogy egy vagy több károsító, amelyekre az övezetet védett zónaként kívánják elismertetni, nem telepedett meg vagy előfordulása nem járványszerű,

b)70 az a) pont szerinti programot a NÉBIH-nek a növény- és talajvédelmi igazgatóságok bevonásával folyamatosan ellenőriznie kell.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) felmérést az érintett károsító biológiájának, valamint az érintett övezet agronómiájának és környezetének megismerésére, melyek esetében megfelelő elemző módszerek alkalmazásával meg kell vizsgálni a termesztő közeget és a termést, amennyiben szükséges, laboratóriumi tesztelést kell végezni,

b) egy állandó rendszert, amely évente legalább egy alkalommal, a megfelelő időben biztosítja a rendszeres felmérést azon károsító felderítése érdekében, amelyre az övezetet védett zónaként szándékoznak elismertetni,

c) egy nyilvántartási rendszert, amely a felmérési eredmények adatait tartalmazza.

(5)71 A (4) bekezdés a) pontja szerinti felmérést a növény- és talajvédelmi igazgatóság végzi el. A Bizottságot értesíteni kell a felmérési módszerről, valamint annak végrehajtásáról, és a Bizottság szakértői számára hozzáférhetővé kell tenni a felmérési módszert, annak végrehajtását, eredményeit.

(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti felmérést az állatvilág olyan, fonálférgeken kívüli károsítói esetében, amelyek az erdei növények vagy növényi termékek szempontjából fontosak, és amelyek általában a szabadban termesztett növényeket károsítják, a következők szerint kell végrehajtani:

a) a felmérést az érintett övezetben kell elvégezni,

b) a felmérési módszernek olyan terven kell alapulnia, amelyben a megfigyelési pontok meghatározása az érintett övezetet lefedő földrajzi hálót követi; minden pontnál fel kell jegyezni a sorszámot, a tényleges szélességi és hosszúsági koordinátákat, a topográfiát és, ahol szükséges, a helyszín leírását; amennyiben indokolt, kiegészítő információk gyűjthetők a megfigyelési pontok megjelölésével, továbbá minderről térkép készíthető,

c) a megfigyelési pont kiválasztásához az alábbi feltételeket kell figyelembe venni:

ca) a pontot körülvevő területnek elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a pont kiválasztása lehetséges legyen,

cb) általában a pontnak az a) pont szerinti területen kell lennie, hogy a megfelelő felmérési műveleteket el lehessen végezni,

cc) különleges esetekben, amennyiben indokolt, más pontok választhatók, például olyan helyen, ahol a károsító esetleges behurcolásának kockázata nagy,

d) amennyiben indokolt, meteorológiai és talajtani (elsősorban csapadék és hőmérséklet, valamint fizikai-kémiai) adatokat kell gyűjteni leginkább a megfigyelési ponton, de ugyanez egy olyan közeli állomásról is begyűjthető, ahol a felsorolt változókat rendszeresen mérik; fel kell jegyezni a szélsőséges eseteket (pl. szárazság, nagy mennyiségű csapadék stb.) is, amelyek valószínűleg befolyásolják a megfigyelést,

e) a felmérésnek, valamennyi megfigyelési ponton biztosítania kell a következőket:

ea) reprezentatív mennyiségű növényt és növényi terméket vegyen alapul,

eb) az érintett károsítónál egy vagy több fontosabb gazdanövényt, illetve növényi terméket vegyen alapul; amennyiben indokolt, más gazdanövényeket is vegyen figyelembe,

ec) a tünetek várható előfordulásának idejében tartalmazzon vizuális szemlét, hogy meghatározhatók legyenek az érintett károsító tünetei, kétség esetén pedig minták laboratóriumi tesztelését,

f) amennyiben indokolt, a megfigyelési pontokon az érintett károsítók begyűjtésére csapdákat kell használni, amelyek típusa és száma, valamint a csapdázás módja tekintetében a károsító biológiáját figyelembe kell venni.

(7)72 Amennyiben indokolt, a NÉBIH további intézkedéseket foganatosít a (3) bekezdésben megállapított követelmények betartásához.

(8)73 Amennyiben a védett zóna területén megjelenik az a károsító, amelyre a védett zónát elismerték, a NÉBIH a károsító megjelenéséről, a mentesítési program végrehajtásáról és annak eredményéről írásban tájékoztatja a Bizottságot.

14/B. §74 (1) Az olyan védett zónán kívülről származó, a 6. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk esetében, amelyeket a védett zónára érvényes növényútlevél nélkül a védett zónán keresztül szállítanak a védett zónán kívüli végső rendeltetési helyre, az alábbi feltételeket kell teljesíteni:

a) az alkalmazott csomagolóanyagnak és, ahol szükséges, a vizsgálatköteles árut szállító járműnek tisztának, zárlati károsítóktól mentesnek, valamint a károsítók terjedésének veszélyét kizáró természetűnek kell lennie,

b) a védett zónán belül a károsítók elterjedése veszélyének kizárása és a csomagolóanyag azonossága változatlanságának biztosítására a csomagolás után – a növényegészségügyi követelményeknek megfelelően – azonnal le kell zárni a csomagolóanyagot, vagy ahol szükséges, a vizsgálatköteles árut szállító járművet, továbbá lezárva kell tartani a védett zónán keresztüli szállítás során,

c) a vizsgálatköteles árut olyan okmánynak kell kísérni, amelyet rendszerint kereskedelmi célokra használnak, és amelyen feltüntetik, hogy a vizsgálatköteles áru az adott védett zónán kívülről származik, és a rendeltetési helye az adott védett zónán kívül van.

(2) Ha az adott zónán belül szervezett hivatalos ellenőrzés alatt megállapításra kerül, hogy nem teljesülnek az (1) bekezdésben foglalt követelmények, akkor a csomagolást haladéktalanul pecséttel kell ellátni, és a vizsgálatköteles árut hatósági felügyelet mellett kell szállítani az adott védett zónán kívül eső rendeltetési helyre.

14/C. §75 (1)76 A NÉBIH az egyes zárlati károsítók figyelembevételével megvizsgálhatja, hogy alkalmazhatóak-e a védett zónára vonatkozó ellenőrzési szabályoknál kevésbé szigorú feltételek a 6. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt olyan vizsgálatköteles árura, amely a vizsgálatköteles árura létrehozott védett zónából származik, és azon belül kerül szállításra.

(2)77 Az (1) bekezdés szerinti kevésbé szigorú feltétel a 34. és 35. §-ban hivatkozott hatósági ellenőrzés alkalmazását jelenti a NÉBIH ellenőrzése mellett.

Károsítómentes terület78

14/D. §79 (1)80 Károsítómentes területet a NÉBIH jelöl ki hivatalból vagy a növény- és talajvédelmi igazgatóságnál előterjesztett kérelem alapján, ha a terület megfelel a 25. számú mellékletében foglalt előírásoknak. A NÉBIH a károsítómentes területekről hatósági nyilvántartást vezet, a kérelemre történő kijelölésről határozatot hoz.

(2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza a károsítómentes terület azonosító adatait, továbbá a 25. számú mellékletben foglalt előírásokon felül – a kijelölő határozatban előírt – kötelező, egyedi, a károsítómentes terület fenntartásával kapcsolatos növényegészségügyi intézkedéseket és a károsító esetleges megjelenésekor alkalmazandó egységes növényegészségügyi előírásokat.

(3)81 A károsítómentes területen az adott károsító megjelenését vagy annak gyanúját a termelő haladéktalanul köteles a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak jelenteni. A növény- és talajvédelmi igazgatóság erről három munkanapon belül a NÉBIH-et értesíti.

(4)82 Amennyiben a károsítómentes terület növényegészségügyi állapota megváltozik, a NÉBIH a növény- és talajvédelmi igazgatóság bejelentése alapján az adott károsítómentes területet a hatósági nyilvántartásból törölheti vagy az arra vonatkozó – a kijelölő határozatban foglalt – előírásokat módosíthatja.

(5) Az ügyfél kérelmére nyilvántartásba vett károsítómentes terület kijelölésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket az ügyfél viseli.

Külön engedéllyel történő behozatal

15. §83 (1)84 A NÉBIH az 5. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az 5/B. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott előírások alól kérelemre, rendkívüli esetben felmentést adhat, amennyiben a zárlati károsítók terjedésének veszélye nem áll fenn, és a növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot Magyarországgal határos harmadik ország határzónájában termesztik, állítják elő, vagy használják fel, és a határzónához közeli magyarországi területre feldolgozás céljából kívánják behozni.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és címét,

b) a behozatalra szánt vizsgálatköteles áru tudományos nevét és mennyiségét,

c) az előállítás helyét,

d) a rendeltetési címet és a későbbi felhasználás helyét,

e) a behozatal részletes indoklását.

(3)85 A NÉBIH az (1) bekezdés szerinti engedélyt határozat formájában adja ki, amelyben rendelkezik a vizsgálatköteles áru szállításával, fuvarozásával, tárolásával és felhasználásával kapcsolatos intézkedésekről.

(4)86 Az engedély hatálya alá tartozó árut kísérő okmányokon fel kell tüntetni az áru származási helyét.

(5)87 Az engedély kiadása után a NÉBIH nyilvántartásba veszi a feldolgozás helyét és az azt végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait. Ezeket az adatokat rendszeresen karbantartja és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(6)88 Az engedélyt a vizsgálatköteles áru beléptetésekor a vámhatóság részére be kell mutatni.

16. § (1)89 Kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka (a továbbiakban: kutatás) céljára az 1–6. számú mellékletben meghatározott tilalmazott károsítónak, vizsgálatköteles árunak, továbbá egyéb, Magyarországon nem honos életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatalát vagy belföldi szállítását, fuvarozását, illetve felhasználását kérelemre a NÉBIH engedélyezheti, amennyiben a 8. számú mellékletben meghatározott általános feltételek fennállnak. Indokolt esetben a NÉBIH kiegészítő feltételeket határozhat meg. A feltételek megváltozása az engedély visszavonásával jár.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kutatásért felelős intézmény és személy nevét, címét,

b) a károsítót is magába foglaló kutatási anyag tudományos nevét (neveit),

c) a kutatási anyag típusát és mennyiségét,

d) a kutatási anyag származási helyének igazolását, a tervezett kutatás célját, jelentőségét, a munka vázlatát,

e) a zárlati vagy a vizsgálati hely címét vagy egyéb, azonosítására alkalmas adatait,

f) a kutatás engedélyezését követő első tárolás vagy első telepítés helyét,

g) az engedélyezett tevékenységek befejezésekor az anyag megsemmisítésére vagy kezelésére javasolt módszert,

h)90 import esetén a belépő növényegészségügyi határállomás helyét.

(3)91 A kutatási tevékenység jóváhagyását követően a NÉBIH a 8. számú mellékletben meghatározott minta szerinti engedélyt adja ki, amelynek minden esetben kísérnie kell a kutatási anyagot.

(4) A 6. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles áruk behozatala esetén a kutatási anyagot a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelelő vizsgálat alapján, a származási ország hatósága által kiállított növényegészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, melynek kiegészítő nyilatkozatában fel kell tüntetni az engedély számát és a következő megjegyzést: ,,Ezt az anyagot a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 16. §-a értelmében importálják Magyarországra.'' Az előírások nem érintik azt a károsítót, amellyel az (1) bekezdésben engedélyezett kutatást végzik.

(5)92 A 6. számú mellékletben felsorolt vizsgálatköteles áru belföldi szállítása, fuvarozása esetén a kutatási anyagot a növényegészségügyi előírásoknak megfelelő vizsgálat alapján kiállított növényútlevélnek kell kísérnie. A növényegészségügyi előírások nem érintik azt a károsítót, amellyel az (1) bekezdésben engedélyezett kutatást végzik.

(6) A kutatási anyaggal folytatott valamennyi tevékenységet (ideértve a behozatalt és a szállítást is) a 8. számú melléklet előírásai szerinti zárlati körülmények között kell végezni.

(7)93 A növény- és talajvédelmi igazgatóság ellenőrzi a 8. számú mellékletben meghatározott zárlati intézkedések betartását és a kutatási anyag, valamint járulékos anyagai növényegészségügyi követelményeknek megfelelő kezelését, beleértve a sterilizálást, a fertőtlenítést, a megsemmisítést és az elrendelt egyéb eljárási módokat is.

17. § (1) A zárlat akkor oldható fel, ha

a)94 a kutatási anyagot (ideértve a károsítót és a járulékos anyagokat is), valamint a kutatási anyaggal érintkezett növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot megsemmisítették, fertőtlenítették vagy más, a növény- és talajvédelmi igazgatóság által elrendelt módon kezelték,

b)95 a kutatási tevékenységet folytató telephelyet fertőtlenítették vagy más, a növény- és talajvédelmi igazgatóság által elrendelt módon kezelték.

(2) A kutatási anyag által megfertőzött vagy azzal valamilyen formában érintkezett növényt, növényi terméket és egyéb anyagot meg kell semmisíteni vagy a károsító elpusztítását célzó kezelésnek kell alávetni.

(3) A 4. számú mellékletben meghatározott és a 8. számú mellékletben nem szabályozott növénnyel, növényi termékkel vagy más anyaggal folytatott tevékenységet növényegészségügyi szempontból a minisztérium külön is szabályozhatja.

Megsemmisítés

18. § (1)96 Állami védekezés keretében hozott zárlati intézkedéssel a termelők növényállományának részleges vagy teljes megsemmisítését országosan, illetve több megyére kiterjedően a NÉBIH, egy megyére vonatkozóan pedig a növény- és talajvédelmi igazgatóság határozattal rendeli el az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49. §-a alapján.

(2)97 A 9. §-ban szabályozott egyéb zárlati intézkedés esetén a megsemmisítést a növény- és talajvédelmi igazgatóság határozattal rendeli el.

(3) A megsemmisítési határozatnak tartalmaznia kell

a) a megsemmisítésre kerülő vizsgálatköteles anyag tulajdonosának (birtokosának) nevét, címét, a megsemmisítés helyét,

b) a megsemmisítendő növény faját, fajtáját, területét, illetve mennyiségét (darabszámát vagy tömegét), az ültetvény korát, típusát,

c) a megsemmisítendő növényi termék és egyéb anyag nevét és mennyiségét (darabszámát vagy tömegét),

d) valamint a megsemmisítést szükségessé tevő zárlati károsító nevét,

e)98 a megsemmisítés, illetve az egyéb engedélyezett feldolgozás módját.

(4)99 Amennyiben a megsemmisítést a minisztérium rendeli el, a határozatban meg kell nevezni a megsemmisítési eljárást lefolytató növény- és talajvédelmi igazgatóságot.

(5)100 A megsemmisítési határozatot meg kell küldeni a termelőnek, az eljárás lefolytatásával megbízott növény- és talajvédelmi igazgatóságnak, a megsemmisítést végző természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetnek és a kártalanítás kifizetésében illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóság, erdészeti növények esetében az illetékes erdőfelügyelőségnek, védett növények esetén pedig a KvVM Természetvédelmi Hivatal illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának.

(6)101 A növény- és talajvédelmi igazgatóságnak, illetve a (4) bekezdés alapján a megsemmisítés végrehajtásával megbízott növény- és talajvédelmi igazgatóságnak jegyzőkönyvben kell rögzítenie azokat a kárelőzményi és tényadatokat, amelyek a kártalanítás alapjául szolgálnak. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a NÉBIH-nek.

19. § (1)102 A megsemmisítési határozat végrehajtásáról a növény- és talajvédelmi igazgatóság és a 18. § (4) bekezdése alapján a megsemmisítés végrehajtásával megbízott növény- és talajvédelmi igazgatóság köteles a NÉBIH-nek három napon belül írásban jelentést tenni.

(2) A jelentésben az eljáró szervnek meg kell jelölnie a megsemmisítési határozat számát, a 18. § (3) bekezdésében foglalt adatokat és a zárlat alá vont eszközök, tárgyak megnevezését, darabszámát.

(3)103 A jelentésben közölni kell a laboratóriumi vizsgálatot végző növény- és talajvédelmi igazgatóság, illetve egyéb megbízott szakintézmény nevét és székhelyét, a vizsgálat időpontját és eredményét, valamint a vizsgálat eredményéről kiállított laboratóriumi bizonyítvány számát. A megsemmisítési határozat végrehajtásáról szóló jelentésben közölni kell továbbá a megsemmisítés módját, eredményét, valamint a növényi hulladékok eltávolításának és ártalmatlanná tételének módját.

20. § (1)104 A Tv. 49. §-ának (4) bekezdése alapján a zárlati károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedések során keletkezett növényi hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtásáról a növényi hulladék keletkezésének helye szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóság intézkedik. Amennyiben a hulladék ártalmatlanítása más megyében történik, értesíteni kell a megsemmisítés helye szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságot is.

(2)105 Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a káresemény helye szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóság a hulladék ártalmatlanná tétele érdekében meghatározza

a)106 a feladat végrehajtására kijelölt vállalkozót, illetve természetes és jogi személyt, valamint jogi személyiség nélküli szervezetet,

b) a végrehajtás kezdeti és a befejezés várható időpontját,

c) a szállítás, fuvarozás és a járműfertőtlenítés rendjét, figyelembe véve a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait is.

(3)107 Az ártalmatlanná tétel végrehajtására a káresemény helyszínéhez legközelebb lévő és a keletkezett növényi hulladék mennyiségének megsemmisítésére képes vállalkozó vagy természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet jelölhető ki.

(4)108 Az ártalmatlanná tételt végző vállalkozó vagy természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a végrehajtást követően a számlát felülvizsgálatra és jóváhagyásra megküldi az ártalmatlanná tételt elrendelő növény- és talajvédelmi igazgatóságnak. A növény- és talajvédelmi igazgatóság az igazolt számlát a NÉBIH-nek haladéktalanul elküldi.

(5)109 A NÉBIH a jóváhagyott összeget – a számlák beérkezésétől számított harminc napon belül – a feladatot ellátó vállalkozó vagy természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet részére kifizeti.

(6) Ha az ártalmatlanná tétel a káresemény helyén történik (például elföldelés, elégetés), a (2), (4) és (5) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.

Kártalanítás

21. §110 (1)111 A kártalanítási igényt a növény- és talajvédelmi igazgatóság az általa lefolytatott becslési, valamint a megsemmisítési eljárás alapján bírálja el.

(2) Ha a kártalanítási igény jogalapjának és összegének megállapításához a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, a kellő szakismerettel rendelkező szakértő véleményét kell kikérni.

(3) Amennyiben a kártalanítás megtagadásának alapjául szolgáló körülmények azt mutatják, hogy a földhasználó, termelő által elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárást kell kezdeményezni, az eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.

(4)112 A termelő részkártalanítási kérelmet nyújthat be a megsemmisítés végrehajtásával megbízott növény- és talajvédelmi igazgatósághoz a termelés mielőbbi beindítása érdekében. Ennek összege a várható teljes kártalanítás 50%-áig terjedhet.

(5) A kártalanítási igény benyújtásakor két példányban kell csatolni valamennyi, a megsemmisített vizsgálatköteles áru származásával, növényegészségügyi ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumot, valamint a megsemmisítés vagy engedélyezett felhasználás során keletkezett valamennyi okiratot, beleértve a végső elszámolást is.

22. §113 (1) A kártalanítás alapja védett növények esetében a külön jogszabályban közzétett eszmei érték, minden más növény, növényi termék és egyéb anyag esetében a kártalanítás alapja a megsemmisített tulajdon, illetőleg a szaporításból kizárt szaporítóanyag mindenkori forgalmi értéke, továbbá a határozatban szereplő zárlati intézkedéssel közvetlenül kapcsolatos költségek összege, ide nem értve azt a költséget, amely a zárlati intézkedés elmaradása esetén is felmerült volna. A kártalanítás alapjául szolgáló forgalmi értéket – ha a kártalanítást kizáró ok nem áll fenn – becsléssel kell megállapítani.

(2)114 A forgalmi érték becslési eljárását a fertőzöttség tényét megerősítő laboratóriumi vizsgálati eredmény közlését követően a zárlati határozat alapjául szolgáló körülmények kivizsgálásával egy időben meg kell kezdeni. Amennyiben a forgalmi érték megállapításához szükséges a termésbecslés is, a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak azt is el kell végeznie.

(3) A forgalmi érték megállapításának alapjai:

a) növény (pl. cserepes növény, gyümölcs, zöldség) esetében annak számlákkal igazolt beszerzési ára (beleértve az importárat is), ennek hiányában a könyv szerinti nyilvántartási ár vagy a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási ár;

b) növényi termék (pl. szárítmány) vagy egyéb anyag (pl. fa-csomagolóanyag) esetében annak számlákkal igazolt beszerzési ára (beleértve az importárat is), ennek hiányában a könyv szerinti nyilvántartási ár vagy a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási ár;

c) növényi szaporító- és ültetési anyag (pl. oltvány, palánta, vetőmag) esetében a káreseményt megelőző 6 hónapban kialakult átlagos piaci ár;

d) egy- és kétéves vagy évelő (pl. lucerna) kultúrák esetében,

da) a növényápolás költségei, ha a zárlat elrendelése a betakarítás előtt történt, vagy

db) a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási ár, ha a zárlat elrendelése betakarítás után (értékesítés előtt) történt, valamint

dc) egy év becsült elmaradt haszna évelő kultúrák esetében, ha a zárlat elrendelésére az első két évben került sor;

e) növényi szaporító- és ültetési anyag-előállító ültetvényeknél

ea) törzsültetvények esetében

eaa) az újratelepítés költségei (az eredeti ültetvény minősítési fokozatának megfelelő szaporítóanyag átlagos piaci ára, az ültetés közvetlen költségei), valamint az eredeti telepítéstől a megsemmisítésig eltelt időszak ápolási költsége a még nem minősített ültetvény esetén, vagy

eab) a káresemény időszakára eső eladási szezon átlagos piaci ára a már minősített ültetvény esetén, valamint a becsült elmaradt haszon szamóca esetében egy évre, egyéb bogyós és más fás szárú növény esetében három évre számolva, a zárlatot megelőző években forgalmazott mennyiségek alapján,

eb) fa- és szőlőiskola, csemetekert, szaporító telep esetében

eba) a megsemmisített növényanyag telepítési költségei (az ültetési anyag számlával igazolt beszerzési ára és az ültetés közvetlen költségei), valamint a telepítéstől a megsemmisítésig eltelt időszak ápolási költsége, ha a kitermelés előtt történik a megsemmisítés, kivéve, ha ez már a kész, közvetlenül a kitermelés előtt álló növényanyagot érint, amely utóbbi esetben a megsemmisített növényanyag becsült piaci árának a kitermelés ráfordításával csökkentett összege, vagy

ebb) növényanyag átlagos piaci ára, ha a megsemmisítés a kitermelés után történik;

f) termőültetvények esetében

fa) az újratelepítés költségei (az ültetési anyag átlagos piaci ára, az ültetés közvetlen költségei), valamint a telepítéstől a megsemmisítésig eltelt időszak ápolási költsége termőre még nem fordult ültetvény esetén, vagy

fb) a megsemmisített termék alábbiak szerinti egységár és termésmennyiség alapján becsült ára már termő ültetvény esetén, valamint a becsült elmaradt haszon szamóca esetében egy évre, egyéb bogyós esetében három évre, más fás szárú növénynél hagyományos művelés esetében öt évre, intenzív művelésű ültetvény esetében három évre számolva.

(4) Az elmaradt haszon becslésének alapja az adott termőtájon, a zárolt ültetvényben alkalmazott művelésmódhoz és technológiához hasonló termesztési gyakorlatot követő gazdaságokban, hosszú távon realizált hozam, figyelembe véve az éghajlati viszonyokat, ültetvény korát, termesztett fajtát és az azokkal összefüggő termésbiztonságot (terméshozás szakaszosságát).

(5) A becsült kártalanítási érték a (3) bekezdés szerint becsült forgalmi értéknek az alábbiak szerint meghatározott százaléka:

a) növényeknél 80%,

b) növényi termékek, egyéb anyagoknál 70%,

c) növényi szaporító- és ültetési anyagoknál 90%,

d) egyéves és évelő kultúráknál 80%,

e) növényi szaporító- és ültetési anyag-előállító ültetvényeknél 90%,

f) termőültetvényeknél 80%.

(6) Az (5) bekezdés szerinti becsült kártalanítási értéket növelik a zárlati intézkedéssel közvetlenül kapcsolatos költségek. Amennyiben a határozat a fertőzött termék megsemmisítését ipari feldolgozás vagy más irányú felhasználás útján is lehetővé teszi, akkor a termelő köteles a tőle elvárható módon mindent megtenni a feldolgozás, illetve a más irányú felhasználás realizálása érdekében. Az ennek során keletkezett árbevétel, ennek hiányában a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási vagy átlagos piaci ár csökkenti a becsült kártalanítási értéket.

(7)115 Ha az egyes zárlati károsítók elleni védekezés 7. számú mellékletben meghatározott előírásai lehetővé teszik, a növény- és talajvédelmi igazgatóság rendelkezhet a laboratóriumi vizsgálat alapján egészséges, illetve a zárolt területen belül található, a fertőzés továbbterjedésében bizonyítottan szerepet nem játszó vizsgálatköteles áruk felhasználásáról és forgalomba hozataláról. Az így felszabadított, valamint a továbbszaporításból kivont, de egyéb célú felhasználásra engedélyezett vizsgálatköteles árut a termelő köteles a tőle elvárható módon kezelni, és piaci áron értékesíteni. Az ebből származó bevételt, ennek hiányában a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi ár, vagy növényi szaporító- és ültetési anyag esetében a piaci ár a (6) bekezdésben megállapítottakhoz hasonlóan csökkenti a becsült kártalanítási értéket.

(8) A kártalanítási összeget a (6) és (7) bekezdés szerinti korrekciók elvégzésével kell kiszámítani.

23. §116 (1) A fertőzés terjesztésére alkalmas anyagokat, tárgyakat és eszközöket, ha az egyes zárlati károsítók elleni védekezési szabályok lehetővé teszik, és alkalmas eljárással ártalmatlanítani lehet (például hőkezelés, fertőtlenítés), annak elvégzése után a termelő a növény- és talajvédelmi igazgatóság engedélye alapján azokat felhasználhatja vagy értékesítheti. Ebben az esetben erre nem jár kártalanítás.

(2) Valamely zárlati károsító továbbterjedése ellen hozott zárlati intézkedés ideje alatt, a hatósági intézkedéssel érintett termőhelyen fellépő ugyanazon károsító okozta kárért nem jár újabb kártalanítás.

24. §117 (1)118 A Tv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint ha a kárigény elbírálásánál a kártalanítást kizáró ok nem áll fenn, a kártalanítás összegét a növény- és talajvédelmi igazgatóság állapítja meg.

(2) A kártalanítási összeg nagysága a megsemmisített növény, növényi termék vagy egyéb anyag, eszköz, illetve tárgy 22. § szerinti becsült értéke.

(3) A kártalanítási határozat indoklásában meg kell jelölni, hogy

a) a növények, növényi termékek és egyéb anyagok megsemmisítése mely zárlati károsító fertőzése következtében történt, és mi a kártalanítási igény elismerésének alapja,

b) a megsemmisített eszközök, tárgyak ártalmatlanná tételét mely okból rendelték el.

25. §119 A NÉBIH intézkedik a kártalanítási határozatban megjelölt összeg folyósítása iránt, és azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a termelőnek kifizeti.

Harmadik fejezet

SZAPORÍTÓ- ÉS ÜLTETVÉNYANYAGOK VIZSGÁLATA

26. § (1) Zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító szaporító- és ültetvényanyaggal történő elterjedésének megakadályozása érdekében az ellenőrzésre kötelezett szaporító- és ültetvényanyag előállítására és forgalmazására vonatkozó növényegészségügyi követelmények betartását a növényvédelmi felügyelő rendszeresen ellenőrzi.

(2) A növényegészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó szaporító- és ültetvényanyag szaporítására, forgalmazására és vizsgálatára vonatkozó előírásokat a 9. számú melléklet tartalmazza.

27. § A 9. számú mellékletben meghatározott szaporító- és ültetvényanyagok törzsültetvényének, árutermelő iskolájának, forgalmazó lerakatának, valamint a behozatalból származó, továbbszaporítás céljára szolgáló, a 6. számú mellékletben meghatározott növények növényegészségügyi megfigyelésére kijelölt szaporító- és ültetvényanyag-előállító területének előzetes, a növényegészségügyi alkalmasságot igazoló hatósági vizsgálata szükséges.

28. §120 Az EPPO tagországokon kívüli területekről származó bármely vetőmag és lágyszárú dísznövény, valamint bármely országból származó gyümölcs, szőlő szaporító- és ültetvényanyag esetében az importőr vagy a termeltető felhasználás vagy forgalmazás előtt köteles a növény- és talajvédelmi igazgatóságot az import szaporító- és ültetvényanyag mennyiségéről, fajáról, fajtájáról, származási, telepítési, illetve forgalmazási helyéről tájékoztatni.

29. § (1) Az ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagot előállító termelő a felhasznált szaporítási alapanyag fertőzésmentességét és származását a növényegészségügyi ellenőrzés során igazolni köteles.

(2) Az ellenőrzésköteles növényi szaporító- és ültetvényanyagot tilos növényegészségügyi ellenőrzés nélkül forgalomba hozni.

(3)121 Ha az ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagot növényegészségügyi igazolás nélkül hozták forgalomba, arra a növény- és talajvédelmi igazgatóság forgalomba hozatali korlátozást rendel el, és rendelkezik annak megsemmisítéséről.

30. § Ha a növényegészségügyi ellenőrzés során az ellenőrzésre kötelezett szaporító- és ültetvényanyagon, termőterületén vagy annak 50 m-es körzetében zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító fertőzése állapítható meg, e károsítókra vonatkozó és a 7. számú mellékletben meghatározott zárlati rendelkezéseket kell alkalmazni.

31. § (1)122 A fertőzött szaporító- és ültetvényanyag növényegészségügyi okból elrendelt megsemmisítését csak a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak ellenőrzése mellett lehet végrehajtani.

(2)123 A termelő köteles a növény- és talajvédelmi igazgatóság által növényegészségügyi szempontból továbbszaporításra alkalmatlannak minősített szaporító- és ültetvényanyagot azonosítható módon megjelölni, és megsemmisítésének időpontját annak megkezdése előtt legalább három munkanappal a növény- és talajvédelmi igazgatósággal közölni.

32. § A nemzetközi előírásoknak megfelelő minősítési és ellenőrzési rendszerben előállított, egészséges, illetve vírusmentes igazolással rendelkező szaporító- és ültetvényanyagra vonatkozó szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

Negyedik fejezet

TERMELŐI NYILVÁNTARTÁS

33. § (1)124 A növény- és talajvédelmi igazgatóságnak nyilvántartásba kell vennie és egyedi azonosító számmal kell ellátnia

a) a 6. számú melléklet A. részében meghatározott növények, növényi termékek, egyéb anyagok, az 5. számú melléklet A. részének II. szakaszában felsorolt lágyszárú palánták – különösen Capsicum annuum, Lycopersicon lycopersicum, Musa L., Nicotiana L., Solanum melongena –, továbbá Helianthus annuus, Lycopersicon lycopersicum, Medicago sativa, Phaseolus L. vetőmagvai, valamint áruburgonya termelőit, előállítóit, felvásárlóit, gyűjtőraktározóit, nagykereskedelmi forgalmazóit,

b) a Citrus, Fortunella, Poncirus fajok termésének gyűjtőraktározóit,

c) a 6. számú melléklet B. részében meghatározott növények importőreit, valamint

d) a 23. számú melléklet szerinti jelzést alkalmazó, feldolgozatlan nyersfából fa csomagolóanyagot előállító üzemet, továbbá a faanyagok és fa csomagolóanyagok kezelését végző üzemet

(a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett).

(2)125 Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn,

a) mentesül az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség alól az a termelő, aki a teljes növény, növényi termék vagy egyéb anyagkészletét saját célra használja, valamint az a kistermelő, aki teljes növény, növényi termék vagy egyéb anyagkészletét a helyi piacon végső felhasználás céljából értékesíti (helyi forgalmazás), ez utóbbi azonban nem vonatkozik a 6. számú melléklet A. részének 1.1., 1.4., 1.5. és 2.1. pontjaiban felsorolt fásszárú szaporítóanyagokat, valamint az 1.3. pont alatti vetőburgonyát előállító kistermelőkre;

b) az (1) bekezdés nem vonatkozik növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, amennyiben azokat a tulajdonos vagy az átvevő nem üzemi célra vagy nagykereskedelmi forgalmazónak (viszonteladónak) történő eladásra vagy akkor, ha szállítás közbeni fogyasztásra szánja, azonban 6. számú melléklet A. rész 1.1., 1.4., 1.5. és 2.1. pontjaiban felsorolt fásszárú szaporítóanyagok, valamint az 1.3. pont alatti vetőburgonya kis mennyiségének szállítása során be kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a szállítás célja eladás;

c) az a) pont szerinti, kistermelői mentesség csak a szabadföldi áruburgonyát 1 ha alatti, a termesztő-berendezésben hajtatott áruburgonyát 0,3 ha alatti területen termelőkre érvényesíthető, a b) pont szerinti, kis mennyiségek szállítására és forgalmazására szolgáló mentesség nem érvényesíthető.

(3)126 A nyilvántartásra kötelezettnek haladéktalanul meg kell küldeni a növény- és talajvédelmi igazgatóság részére a 9. számú mellékletben foglalt előírások alapján a 10. számú melléklet szerint kitöltött bejelentési űrlapot.

(4)127 A növény- és talajvédelmi igazgatóság tartalmi és formai szempontból ellenőrzi a bejelentési űrlapon lévő adatokat, és erre a célra kialakított hatósági nyilvántartásba veszi azokat. A növény- és talajvédelmi igazgatóság nem veszi nyilvántartásba azt a nyilvántartásra kötelezettet, aki, amely nem teljesíti a 36. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(5)128 A nyilvántartásra kötelezett köteles bejelenteni, ha a nyilvántartott tevékenységén kívül a nyilvántartási kötelezettség szempontjából más kiegészítő tevékenységet folytat, vagy a korábban bejelentett adataiban egyéb változás történik. A növény- és talajvédelmi igazgatóság a nyilvántartásra kötelezett bejelentése alapján módosítja a hatósági nyilvántartást.

(6)129 A növény- és talajvédelmi igazgatóság – az országos nyilvántartás naprakész állapotban tartása érdekében – a hatósági nyilvántartást megküldi a NÉBIH-nek.

(7)130 A NÉBIH az általa karbantartott országos nyilvántartást kérésre hozzáférhetővé teszi a Bizottság számára.

(8)131 A minisztérium a 6. számú melléklet A. részében fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag esetében – a nyilvántartásra kötelezetteken kívül – azok importőreire, illetve termelőire is nyilvántartásba vételi, illetve termőhelyi, tárolóhelyi ellenőrzési kötelezettséget írhat elő, amennyiben vizsgálatköteles zárlati károsító elterjedésének veszélye áll fenn.

(9)132 Azokat a növényeket, növényi termékeket, amelyekre a (8) bekezdés felhatalmazása alapján különleges rendelkezések alkalmazhatók, a 16. számú melléklet tartalmazza.

(10)133 A 23. számú melléklet szerinti jelzést akkor lehet feltüntetni, ha a fa csomagolóanyag előállítása, illetve kezelése megfelel a 23. számú melléklet előírásainak, és ez alapján a növény- és talajvédelmi igazgatóság a jelzésben feltüntetendő növény-egészségügyi nyilvántartási számot megadja. Hőkezelés esetén a megfelelést az üzemnek akkreditált vizsgáló intézet tanúsítványával kell igazolnia.

34. §134 A növény- és talajvédelmi igazgatóság a vizsgálatokat minden esetben az 1–2. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére, illetve a termőhely, tárolóhely vagy a növény ezen károsítóktól való mentességének megállapítása érdekében végzi el. A növényegészségügyi ellenőrzéseket a vizsgált növényen előforduló, az 1–2. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére legalkalmasabb időszakban, legalább évente egy alkalommal (kivéve a 9. számú melléklet 8.2. pontjában meghatározottakat) kell elvégezni. Az ellenőrzések egységes rendjének szabályozása a NÉBIH feladata.

35. § (1)135 A növény-egészségügyi ellenőrzéseknél alkalmazott speciális mintavételi, laboratóriumi és termőhelyi vizsgálat módszereket a NÉBIH növény-egészségügyi módszertani kézikönyvben teszi közzé.

(2) A vizsgálatok kiterjednek a termelő által termelt, előállított vagy felhasznált, vagy a telephelyén egyébként jelen lévő növényekre vagy növényi termékekre, valamint az ott használt termesztő közegre.

(3) A vizsgálati dokumentumok visszavonásig vagy a következő szemléig, a tárgyévi vegetációs időszakra érvényesek.

36. § (1) A nyilvántartásra kötelezett köteles

a)136 naprakész nyilvántartást vezetni – és ahol ez értelmezhető, naprakész helyszínrajzot készíteni – azokról a helyekről, ahol a vizsgálatköteles árut termeszti, előállítja, tárolja, tartja vagy felhasználja,

b) nyilvántartást vezetni azokról a vizsgálatköteles árukról, amelyeket tárolásra vásárolt vagy a telephelyen termeszt, termelésbe von vagy bármilyen célból továbbít,

c) a vonatkozó dokumentumokat legalább három évig megőrizni,

d)137 személyesen vagy a növényvédelem és egyéb növényegészségügyi témában szakmai tapasztalattal rendelkező megbízottja útján a növény- és talajvédelmi igazgatósággal kapcsolatot tartani,

e)138 szükség szerint és a megfelelő időben, a növény- és talajvédelmi igazgatóság által meghatározott módon megfigyeléseket folytatni,

f)139 növényvédelmi felügyelő számára lehetővé tenni a vizsgálatot, a mintavételezést, valamint a b) pontban meghatározott vonatkozó dokumentumok megtekintését, illetve együttműködni a növény- és talajvédelmi igazgatósággal,

g)140 a növény- és talajvédelmi igazgatóság intézkedésére a telephelyek növényegészségügyi helyzetének fenntartására, illetve az anyagok azonosságának megőrzésére vonatkozó különleges kötelezettségeket (különleges vizsgálat, mintavételezés, elkülönítés, felszámolás, kezelés, megsemmisítés) betartani,

h)141 értesíteni a növény- és talajvédelmi igazgatóságot valamely zárlati károsító, annak tünete, illetve bármely más növényi rendellenesség előfordulásáról.

(2)142 A növény- és talajvédelmi igazgatóság a nyilvántartásoknak és a vonatkozó dokumentumoknak a 34. §-ban meghatározott időközönkénti vizsgálatával ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek betartását.

(3)143 A növény- és talajvédelmi igazgatóság forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendelhet el az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítéséig, ha a nyilvántartásra kötelezett azokat elmulasztja.

Ötödik fejezet144

NÖVÉNYÚTLEVÉL

36/A. § (1)145 Növényútlevelet kell kiállítani annak igazolására, hogy a növény, növényi termék előállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során a növény-egészségügyi követelményeket, illetve az 5. számú melléklet szerinti különleges előírásokra vonatkozó rendelkezéseket a Tv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettség alapján nyilvántartásba vett termelők betartották.

(2)146

(3) A 6. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles áru esetében növényútlevelet kell kiadni, ha az 5/B. § (1) bekezdésében meghatározott, és a 34. §, valamint a 35. § (2) bekezdése szerint végrehajtott ellenőrzések alapján a növényegészségügyi feltételek teljesülnek.

(4)147 A növények, növényi termékek és egyéb anyagok vásárlói – mint a növénytermesztéssel hivatásszerűen foglalkozó végfelhasználók – kötelesek a növényútleveleket legalább egy évig megőrizni és hivatkozási számaikat nyilvántartásukban feltüntetni.

(5) Ha az ellenőrzés során nem vizsgálják a védett zónákra vonatkozó különleges előírások teljesülését, a kiadott növényútlevél nem érvényes ezekre a zónákra, és a növényútlevelet az ilyen esetekre fenntartott jelöléssel kell ellátni.

36/B. § (1) A növényútlevél hatósági címkéből és a 17. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó kísérő okmányból áll. A hatósági címkét csak egyszer lehet felhasználni, és megfelelő anyagból kell készíteni. A hatósági öntapadós címkék használata engedélyhez kötött. A kísérő okmány bármely olyan okmány lehet, amelyet általában kereskedelmi célra használnak. A kísérő okmányra akkor nincs szükség, ha a 17. számú mellékletben meghatározott valamennyi adat a hatósági címkén szerepel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat nyomtatott formában, az Európai Unió legalább egyik hivatalos nyelvén kell feltüntetni. Az elültetésre szánt a burgonya vetőgumóhoz kiadott növényútlevél esetében ez a külön jogszabályban előírt hatósági címke. A burgonya vetőgumónak a védett zónába történő beszállításra és a szállításra vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelését a címkén, vagy bármely más kereskedelmi dokumentumon fel kell tüntetni.

(3) Amikor a növényútlevél a hatósági címkéből és a kísérő okmányból áll, akkor

a) a növényútlevél hatósági címke részének legalább a 17. számú melléklet 1–5. pontjában felsorolt adatokat,

b) a növényútlevél kísérő okmány részének legalább a 17. számú melléklet 1–10. pontjában felsorolt adatokat

kell tartalmaznia.

(4) A 17. számú mellékletben felsoroltakon kívüli bármely adat, amely egyéb jogszabály szerint a címkén feltüntetendő, illetve feltüntethető, szintén megadható a növényútlevél kísérő okmány részében, de világosan el kell különíteni a 17. számú mellékletben meghatározott adatoktól.

(5)148 Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 18.1. pontjában felsoroltak szerinti, ültetésre szánt Solanum tuberosum L. gumók esetében a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet [48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet] 5. számú melléklete C. részének 9. pontjában meghatározott címke használható a növényútlevél helyett, amennyiben a címke tartalmaz arra vonatkozó igazolást, hogy a tétel megfelel az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 18.1. pontjában előírt követelményeknek. Az ültetésre szánt Solanum tuberosum L. gumók csak akkor szállíthatók be egy meghatározott védett zónába, és csak akkor szállíthatók egy védett zónán belül, ha a címkén vagy bármely más kereskedelmi okmányon feltüntették az érintett védett zónába, illetve azon belüli szállítást szabályozó előírásoknak való megfelelést.

(6)149 Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 26. pontjában felsoroltak szerinti Helianthus annuus L. vetőmagok esetében a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 43–48. §-aiban meghatározott címke használható a növényútlevél helyett, amennyiben a címke tartalmaz arra vonatkozó igazolást, hogy a tétel megfelel az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 26. pontjában előírt követelményeknek.

(7)150 Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 27., illetve 29. pontjában felsorolt Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. és Phaseolus L. vetőmagok esetében a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 6. számú mellékletének A. részében meghatározott címke használható a növényútlevél helyett, amennyiben a címke tartalmaz arra vonatkozó igazolást, hogy a tétel megfelel az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 27., illetve 29. pontjában előírt követelményeknek.

(8)151 Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 28.1. és 28.2. pontjában felsorolt Medicago sativa L. vetőmagok esetében a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 43–48. §-aiban meghatározott címke használható a növényútlevél helyett, amennyiben a címke tartalmaz arra vonatkozó igazolást, hogy a tétel megfelel az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 28.1. és 28.2. pontjában előírt követelményeknek.

36/C. §152 (1) A növényútlevelet

a) a növény- és talajvédelmi igazgatóság,

b) igazolási rendszerben termesztett (fémzárolt vagy certifikált) szaporítóanyag esetén, amennyiben a növényegészségügyi feltételek teljesítését a növény- és talajvédelmi igazgatóság igazolta, a NÉBIH erre jogosult szervezeti egysége, vagy

c) a növény- és talajvédelmi igazgatóság eseti felhatalmazása alapján a termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó, importőr

állítja elő és – ha szükséges – tárolja.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felhatalmazást csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg, aki vagy amelynek képviselője tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy ilyen tagsággal rendelkező személy szakmai felügyeletét írásbeli szerződésbe foglalja.

36/D. §153 (1) A növényútlevél kibocsátásán annak elkészítését (ideértve az adatok kitöltését), valamint nyomtatását és – ha szükséges – tárolását kell érteni.

(2)154 Az (1) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében a 36/C. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatóságok:

a)155 gondoskodnak arról, hogy a 36/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr a növényútlevél kiállításáért vagy az arra történő felhatalmazásért vagy csereútlevél kiállításáért hozzájuk folyamodjon,

b) ahol szükséges, az 5/B. § (1) és (3) bekezdésében előírt és a 34. § és a 35. § (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően végrehajtott ellenőrzések, vagy a 33. §-ban, illetve a 36/E. §-ban meghatározott követelmények alapján meghatározzák a vizsgálatköteles árukra alkalmazandó korlátozásokat, és ennek megfelelően a növényútlevél területi érvényességét, vagy meghatározzák az említett növényútlevél cseréjét, valamint a kitöltendő adatok körét,

c) gondoskodnak arról, hogy az információt nyomtatott betűkkel vagy teljes egészében írógéppel töltsék ki; a növények vagy növényi termékek tudományos nevét latinul kell feltüntetni; az igazolatlan módosítások vagy törlések érvénytelenné teszik a növényútlevelet,

d) gondoskodnak arról, hogy ha a vizsgálatköteles árut az adott védett zónára megfelelőnek találták, az erre vonatkozó, a 24. számú melléklet szerinti kódot a ZP (zona protecta) megkülönböztető jelzéssel feltüntessék a növényútlevélen, amely azt jelenti, hogy a termék alkalmas a védett zónába való belépésre,

e) gondoskodnak arról, hogy ha egy növényútlevelet az Európai Unión kívülről származó engedélyköteles termék számára adnak ki, a növényútlevelet a származási ország vagy, ahol ez szükséges, a növényútlevélen szereplő küldő ország feltüntetésével használják,

f) gondoskodnak arról, hogy ha egy növényútlevél helyébe csereútlevelet kell kiadni, a csereútlevélnek is a 36/B. § (1) bekezdésben leírtaknak kell megfelelnie; az eredetileg nyilvántartásba vett előállító vagy importőr növény-egészségügyi nyilvántartási számát is fel kell tüntetni a növényútlevélen az „RP” (replacement passport) megkülönböztető jelzéssel, ami azt jelenti, hogy a növényútlevél egy másik növényútlevél cseréjére szolgál,

g)156 eljuttatják a növényútlevelet a felhasználókhoz, vagy felhatalmazzák a 36/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termelőt, előállítót, felvásárlót, gyűjtőraktározót, forgalmazót vagy importőrt, hogy az előírásoknak megfelelően használja azt,

h)157 gondoskodnak arról, hogy a növényútlevél címke részét a 36/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr, saját felelősségére, úgy csatolja a növényekhez, növényi termékekhez vagy más anyagokhoz, azok csomagolásához vagy az azokat szállító járműhöz, hogy ne lehessen a címkét újra felhasználni.

(3)158 Ha a 36/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr olyan védett zónába szándékozik vizsgálatköteles árut szállítani, ahová nem rendelkezik érvényes növényútlevéllel, a növény- és talajvédelmi igazgatóság megvizsgálja azt és meghatározza, hogy a termék alkalmas-e az adott védett zónába való belépésre. Ilyen esetben a kérelmezőnek a kiszállítást megelőzően időben tájékoztatnia kell a növény- és talajvédelmi igazgatóságot ilyen irányú szándékáról, és azzal egyidőben folyamodnia kell a megfelelő növényútlevélért.

36/E. § (1) A 6. számú melléklet A. rész I. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk – a 33. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti helyi forgalmazás kivételével – csak akkor szállíthatók Magyarországon, illetve az Európai Unióban, ha csomagolásukon vagy az azokat szállító járműveken elhelyezték az érintett területre érvényes és a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiállított növényútlevelet.

(2) A 6. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk csak akkor szállíthatók be egy meghatározott védett zónába, és akkor szállíthatók a védett zónán belül, ha csomagolásukon vagy az azokat szállító járműveken elhelyezték az érintett területre érvényes és a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiállított növényútlevelet.

(3) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, ha azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.

(4) A növényútlevél egy későbbi időpontban és az Európai Unió bármely részében felcserélhető egy másik növényútlevéllel az alábbi rendelkezéseknek megfelelően:

a) a növényútlevél csak a szállítmányok felosztása, több szállítmány vagy azok részeinek összevonása, vagy a szállítmányok növényegészségügyi állapotának megváltozása esetén cserélhető ki, az 5. számú melléklet szerinti különleges előírások sérelme nélkül,

b) a csere kizárólag a hatósági termelői nyilvántartásba bejegyzett termelőnél lehetséges,

c)159 a csereútlevelet a kérelmező telephelye szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóság adhatja ki abban az esetben, ha az érintett termék azonossága garantálható, illetve az 1. és a 2. számú mellékletben felsorolt károsítók fertőzésének veszélye nem állt fenn a feladás óta,

d)160 a csereútlevélnek tartalmaznia kell a csereútlevélre vonatkozó jelölést, az eredeti termelő növény-egészségügyi nyilvántartási számát, valamint – a növény-egészségügyi állapot megváltozása esetén – az adott változásért felelős természetes vagy jogi személy növény-egészségügyi nyilvántartási számát is.

36/F. § (1) A növényútlevél nem adható ki, ha az 5/B. § (1) bekezdésében meghatározott, és a 34. §, valamint a 35. § (2) bekezdése szerint végrehajtott ellenőrzések alapján a növényegészségügyi feltételek nem teljesülnek.

(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a termelő által termesztett, előállított vagy felhasznált, valamint a termelő telephelyén más módon jelen lévő növények, növényi termékek egy része, illetve az ott használt termesztő közeg egy része nem járhat a zárlati károsítók terjesztésnek kockázatával, a növényútlevél ezekre a részekre kiadható.

(3) Ha a növényútlevél kiadásának növényegészségügyi feltételei nem állnak fenn, az alábbi hatósági intézkedéseket kell alkalmazni:

a) megfelelő kezelés után, a kezelés eredményessége esetén a növényútlevél kiadása,

b) engedély a nem megfelelő vizsgálatköteles áru növényegészségügyi ellenőrzés melletti elszállítására olyan területre, ahol az nem jelent további növényegészségügyi veszélyt,

c) engedély a nem megfelelő vizsgálatköteles áru növényegészségügyi ellenőrzés melletti elszállítására az ipari feldolgozás helyszínére,

d) megsemmisítés.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén a termelő tevékenységét teljes egészében vagy részben fel kell függeszteni mindaddig, amíg nem igazolható, hogy a zárlati károsítók terjedésének veszélyét elhárította. A felfüggesztés tartama alatt a 36/E. § előírásai nem alkalmazhatók.

(5) Ha a növényegészségügyi ellenőrzés alapján a vizsgált termékek az 1. számú vagy a 2. számú mellékletben felsorolt károsítókkal fertőzöttek, akkor a (2)–(4) bekezdésben, a 6–8. §-ban, valamint a 7. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.

36/G. § (1) Magyarországon növényútlevéllel szállított termékek esetében szúrópróbaszerű ellenőrzéseket kell végezni e rendelet előírásainak betartása érdekében, különös tekintettel a 36/E. §-ra. Az ellenőrzéseket a termékek származásától függetlenül és bármiféle megkülönböztetés nélkül az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) eseti ellenőrzés, amely bármikor és bárhol végrehajtható, ahol növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot szállítanak,

b) eseti ellenőrzés olyan telephelyen, ahol növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot termesztenek, állítanak elő, tárolnak vagy eladásra felkínálnak, továbbá a vásárló telephelyén,

c) esetenkénti ellenőrzés bármely más, nem növényegészségügyi okból végzett okmányellenőrzéssel egyidejűleg.

(2)161 A növény- és talajvédelmi igazgatóság az ellenőrzéseket feladatterv alapján végzi el. A szemlék, illetve az azt esetenként kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a növény- és talajvédelmi igazgatóság a növényegészségügyi állapotot jegyzőkönyvben rögzíti, illetve az esetenként kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a laboratórium laboratóriumi bizonyítványt állít ki.

(3)162 Másik tagállamból származó növények, növényi termékek vagy más áruk feltartóztatása esetén a NÉBIH a növény- és talajvédelmi igazgatóságtól kapott bejelentés alapján azonnal tájékoztatja a származási országot, valamint a Bizottságot a feltartóztatásról és a tervezett vagy foganatosított intézkedésekről.

(4)163 A 33. § (1) bekezdésének megfelelően hatósági nyilvántartásba vett telephelyen az ellenőrzéseket rendszeresen el kell végezni, míg a 33. § (8) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett telephelyen azok rendszeresen elvégezhetők.

(5)164 Célirányos ellenőrzést kell végezni, ha felmerül a gyanú, hogy e rendelet előírásait nem tartották be.

(6)165 A vizsgálatköteles árut a termelési és értékesítési lánc minden szakaszában hozzáférhetővé kell tenni a növényvédelmi felügyelő részére, aki jogosult elvégezni az érintett növényegészségügyi ellenőrzéshez szükséges valamennyi vizsgálatot, beleértve a növényútlevéllel és a nyilvántartással kapcsolatos ellenőrzést is.

(7)166 A növényegészségügyi ellenőrzéseket a Bizottság által kijelölt szakértők is elvégezhetik.

(8)167 Ha a növényegészségügyi ellenőrzések során zárlati károsítók terjesztésének kockázata állapítható meg, akkor a 36/F. § (3) bekezdése szerinti intézkedéseket kell foganatosítani.

(9)168 A vámhatóság a külön jogszabály szerint végzett ellenőrzések során a növényútlevél meglétét ellenőrizheti. Amennyiben a növényútlevéllel szállítható vizsgálatköteles áru esetében a vámhatóság a növényútlevél hiányát észleli, a növény- és talajvédelmi igazgatóság intézkedéséig az áru további felhasználását korlátozza.

(10)169 Amennyiben a vámhatóság a külön jogszabály szerint végzett ellenőrzések során növényi károsító jelenlétére utaló körülményeket tapasztal, a növény- és talajvédelmi igazgatóság értesítése után, annak intézkedéséig, az áru felhasználását korlátozza (például nem állít ki szabad forgalomba hozatali vagy feldolgozási folyamatban való felhasználási engedélyt). A növény- és talajvédelmi igazgatóság az értesítést követően a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. A vizsgálatok költségei behozatali küldemény esetében a címzettet, kiviteli küldemény esetében a feladót, átmenő küldemény esetében pedig a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. A díjtételeket külön jogszabály határozza meg.

Hatodik fejezet170

NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZÉS A VIZSGÁLATKÖTELES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA VAGY FUVAROZÁSA ESETÉN

Általános szabályok

37. §171 (1) A vizsgálatköteles árukat szállításuk és fuvarozásuk esetén – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – növényegészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni.

(2)172 A növényegészségügyi ellenőrzéseket a Tanács 1984. április 10-i 1262/84/EGK rendeletével jóváhagyott, a határokon történő áruellenőrzések összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény rendelkezéseinek, különösen annak 4. mellékletének megfelelően kell végezni.

(3)173 A nyersfából készült fa csomagolóanyagokat a célország előírása szerinti kezelésben kell részesíteni, és a célország által megkövetelt jelölést kell alkalmazni. A csomagolóanyagot előállító termelő felelős azért, hogy a csomagolóanyag megfelelő fából készüljön és az előírt jelölés szerepeljen rajta.

(4)174 A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt zárlati károsítókkal való fertőzés megállapítása érdekében a növényvédelmi hatóság valamennyi határállomáson és az ország területén szúrópróbaszerű ellenőrzést végez. Amennyiben az ellenőrzés során a növényvédelmi hatóság fertőzést állapít meg, az ellenőrzéssel felmerülő költségekre a 47. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. § Növényegészségügyi vizsgálat szempontjából küldeménynek kell tekinteni az olyan, egyik országból egy másikba, illetve országon belül szállított, növényegészségügyi bizonyítvánnyal ellátott vizsgálatköteles árut, amely több tételből is állhat.

39. § (1)175 A küldemény vizsgálatát behozatali és átmenő forgalomban a határátkelőhelyen a növényegészségügyi határállomástól, kiviteli forgalomban a feladás helye szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságtól kell kérni.

(2) Behozatali és átmenő forgalomban a határátkelőhelyen

a) vasúti, közúti, vízi és légi szállítmánynál a szállító, fuvarozó szállítmányozó, illetve annak megbízottja,

b) postaforgalomban a nemzetközi postahivatal,

c) utasforgalomban az utas

köteles a vizsgálatra bejelentést tenni.

40. § (1) A vizsgálatok zavartalan és szakszerű előkészítéséről, a vizsgálathoz szükséges személyi és tárgyi feltételekről kivitel esetén a feladó vagy megbízottja, behozatali vagy átmenő forgalomban pedig a szállító, fuvarozó, szállítmányozó vagy megbízottja köteles gondoskodni.

(2) A vizsgálatot úgy kell előkészíteni, hogy azt a növényvédelmi felügyelő a helyszínre érkezése után, a bejelentett időpontban azonnal megkezdhesse és a növényegészségügyi bizonyítvány kiállításához szükséges minden adat rendelkezésére álljon.

41. § (1) A növényvédelmi felügyelő részére lehetővé kell tenni a szállításra, fuvarozásra előkészített áru ellenőrzését, illetve a rakodás közbeni vizsgálatot.

(2) A növényegészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó küldemény vizsgálatára mindig annyi időt kell fordítani, hogy a szállítmány zárlati károsítóktól, valamint vizsgálatköteles nem zárlati károsítóktól való mentessége, illetve a növényegészségügyi előírásoknak való megfelelése biztonsággal megállapítható legyen.

(3)176 A növényegészségügyi vizsgálat november, december, január és február hónapokban 8.00 órától 16.00 óráig, március, április, szeptember és október hónapokban 7.00 órától 17.00 óráig, május, június, július és augusztus hónapokban 7.00 órától 18.00 óráig végezhető. A felsorolt időpontokon túli vizsgálatot indokolt esetben a növény- és talajvédelmi igazgatóság vezetőjének engedélyével lehet végezni. A besötétedés utáni, illetőleg az éjjeli vizsgálathoz nappali fényerőt biztosító mesterséges világítás szükséges. A világításról a feladó vagy az általa megbízott személy köteles gondoskodni.

(4)177 Vasárnap és ünnepnapon a növény- és talajvédelmi igazgatóság vezetőjének engedélye nélkül csak 7.00–12.00 óráig lehet vizsgálatot végezni. Fizetett munkaszüneti napon, akkor is ha az szombatra vagy vasárnapra esik, vizsgálatot csak a növény- és talajvédelmi igazgatóság vezetőjének engedélyével lehet végezni.

(5)178 A (2) és a (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a folyamatos szolgálatban működő növényegészségügyi határállomásokra. Az ideiglenesen vizsgálatra megnyitott határállomáson a szállító, fuvarozó, szállítmányozó vagy az általa megbízott személy köteles megfelelő világításról gondoskodni.

(6)179 A határállomásra vasúton érkező küldemény növényegészségügyi ellenőrzését azon a vágányon kell végrehajtani, amelyre a szerelvény érkezett. Az ellenőrzést a technikai időn belül kell elvégezni. Amennyiben ezt a vonatszerelvény határállomáson való tartózkodása alatt elvégezni nem lehet, a küldeményt tartalmazó vasúti kocsit a vonatból ki kell sorolni, és a növényegészségügyi határállomás tároló vágányára kell irányítani.

(7)180 Közúti teherjárművel érkező küldemény ellenőrzéséhez a járművet a növényegészségügyi határállomás rakodójához kell irányítani.

(8) A határállomáson a küldeményekről naplót kell vezetni, amelynek a szállítmányra és annak vizsgálatára vonatkozó alapvető adatokat kell tartalmaznia.

42. §181 (1)182 Behozatali és átmenő forgalomban az 50/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hatósági „növényegészségügyi bizonyítvány” vagy „re-export növényegészségügyi bizonyítvány” csak akkor fogadható el, ha

a) az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén állították ki,

b) azok az Iránymutatás a növényegészségügyi bizonyítványokhoz című, 12. számú FAO növényegészségügyi intézkedésekhez megállapított nemzetközi szabvány figyelembevételével készültek,

c) valamely tagállam növényvédelmi szervezetéhez címezik,

d) a kiállítás időpontja 14 napnál nem korábbi annál, mint amikor a hatálya alá tartozó növények, növényi termékek vagy más áruk elhagyták a kiállítás helye szerinti harmadik országot,

e) tartalmazza a 21. számú mellékletben foglaltakat,

f) az esetlegesen szükséges „Kiegészítő nyilatkozat” megfelel a (7) bekezdés szerinti rendelkezésnek,

g) a bizonyítványt az érintett harmadik ország a FAO főigazgatójához, vagy amennyiben a harmadik ország nem tagja az ENSZ FAO Növényvédelmi Egyezménynek, a Bizottsághoz benyújtott jogszabályai alapján, az erre felhatalmazott hatóságok állítják ki az ENSZ FAO Növényvédelmi Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően; a beadványokról a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat,

h) a növényeket és a károsítókat nemzetközileg elfogadott tudományos nevükön is feltüntették, és

i) a bélyegző és az aláírás kivételével nyomtatott betűkkel vagy géppel töltötték ki.

Az e) pontban foglaltaktól eltérően 2009. december 31-ig elfogadhatók azok a bizonyítványok, amelyek tartalmazzák a 11. számú mellékletben foglaltakat.

(2) Az igazolatlan változások vagy törlések érvénytelenné teszik a bizonyítványt.

(3) A növényegészségügyi bizonyítványról csak úgy adható ki másolat, ha azon nyomtatással vagy bélyegzéssel szerepel a ,,másolat'' vagy duplikátum'' szó.

(4)183 Azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében, amelyekre az 5. számú melléklet A. vagy B. részében meghatározott különleges előírások vonatkoznak, a növényegészségügyi bizonyítványt a növények, növényi termékek vagy más áruk származási helye szerinti harmadik országban állítják ki (származási ország).

(5)184 Amennyiben a különleges előírások a származási helytől eltérő helyen is teljesülhetnek vagy semmilyen különleges előírás nem alkalmazandó, a növényegészségügyi bizonyítványt abban a harmadik országban is kiállíthatják, ahonnan a növények, növényi termékek vagy más áruk érkeznek (feladó ország).

(6)185 Amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, a növényegészségügyi bizonyítvány kiegészítő nyilatkozat rovatában csak a NÉBIH által külön behozatali engedélyben meghatározott igazolásokat köteles a származási vagy a feladó ország növényegészségügyi hatósága feltüntetni.

(7)186 Az 5. számú melléklet A. része I. szakaszában vagy B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében a bizonyítványokon a „Kiegészítő nyilatkozat” címszó alatt az 5. számú melléklet megfelelő rendelkezésére való hivatkozással meg kell határozni, hogy melyik különleges előírást tartották be.

43. §187 (1) Harmadik országból postacsomagban szállított, növényegészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldemény a határon csak növényegészségügyi bizonyítvánnyal vagy a feladó ország növényegészségügyi szervének erre a célra rendszeresített külön bélyegző lenyomatával, illetve egyéb hatósági igazolással szállítható át.

(2) Valamely tagállamból postacsomagban szállított, növényegészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldemény csak növényútlevéllel szállítható Magyarországon.

44. §188 A növény-egészségügyi előírásoknak nem megfelelő behozatali, kiviteli és átmenő küldemény visszautasításáról a 11. számú melléklet szerint kiállított visszautasítási jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát a szállító, fuvarozó képviselőjének, behozatali, átmenő, valamint a Tv. 33. §-ának b) pontja szerinti növény-egészségügyi határállomáson végzett vizsgálatkor kiviteli forgalomban a vámhivatalnak is át kell adni.

44/A. §189 E rendelet alkalmazásában a feltartóztatás az 53/A. § (2) bekezdése alapján végrehajtott vagy végrehajtandó eljárást jelenti harmadik országból érkező, a rendelet előírásainak nem megfelelő vizsgálatköteles áruból álló vagy zárlati károsítót tartalmazó szállítmány egészével, vagy annak egy részével kapcsolatban.

44/B. §190 (1)191 A növény- és talajvédelmi igazgatóság feltartóztatás esetén az erről szóló bejelentést legkésőbb 2 nappal a feltartóztatás napját követően megküldi a NÉBIH, valamint valamennyi magyar növényegészségügyi határállomás részére, a növényegészségügyi bizonyítvány nélkül vagy hiányosan kitöltött növényegészségügyi bizonyítvánnyal érkező vizsgálatköteles áruk kivételével. Amennyiben lehetséges, a visszautasítással együtt járó feltartóztatást ennél is gyorsabban be kell jelenteni, a növényegészségügyi bizonyítvány nélkül vagy hiányosan kitöltött növényegészségügyi bizonyítvánnyal érkező vizsgálatköteles áruk kivételével.

(2)192 A NÉBIH a növény- és talajvédelmi igazgatóságtól kapott bejelentést haladéktalanul továbbítja a többi tagállam kijelölt központi hatósága felé, továbbá a Bizottság részére.

(3)193 Egy másik tagállamtól kapott feltartóztatási bejelentés átvételekor a NÉBIH az ezzel kapcsolatos adatokat haladéktalanul elküldi a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak és az érintett növényegészségügyi határállomásokra.

44/C. §194 (1) A feltartóztatás bejelentését a 19. számú mellékletben szereplő mintának megfelelő űrlapon kell megtenni, hiánytalanul kitöltve, a Bizottság által a szakértőknek és nemzeti felügyelőknek kiadott útmutatókban foglalt ajánlásokkal összhangban.

(2)195 Amennyiben lehetséges, a NÉBIH a harmadik országokból érkező és közvetlen növényegészségügyi veszélyt jelentő szállítmány vagy károsító feltartóztatásának bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez a Bizottság által létrehozott hálózatot veszi igénybe.

45. §196 Egy raktéren belül valamely szállítmányrész zárlati károsítóval való fertőzöttsége a szállítmány egészére nézve nem visszautasítási ok, amennyiben a fertőzés elterjedésének a lehetősége kizárt.

46. § (1) A szállító, fuvarozó köteles gondoskodni a szállító járműnek és a rakodáshoz használt eszközöknek a vizsgálatköteles károsítóktól való mentességéről.

(2) A szállításra, fuvarozásra kijelölt jármű külön kérelemre történő növényegészségügyi vizsgálatának költségei a szállítót, fuvarozót terhelik.

47. § (1) A külföldön végzett behozatali növényegészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatos költségek a vizsgálatot kérőt terhelik.

(2) A növényegészségügyi vizsgálatok költségei behozatali küldemény esetében a címzettet, kiviteli küldemény esetében a feladót, átmenő küldemény esetében pedig a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. A díjtételeket a minisztérium külön jogszabályban határozza meg.

(3) A növényegészségügyi ellenőrzés során a laboratóriumi vizsgálat céljából való mintavétel költségeit az ellenőrzés díja tartalmazza.

48. § (1)197 A határállomáson a behozatali küldeményre vonatkozó előírások szerint kell megvizsgálni és kezelni minden olyan küldeményt is, amelyeket belföldi átrakás, raktározás, átcsomagolás vagy egyéb, a termék jellegét nem érintő feldolgozás után kivitelre kívánnak szállítani. A kiviteli feladáskor végzett növényegészségügyi vizsgálat alapján e küldeményekhez a 11. számú melléklet szerinti export vagy re-export növényegészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.

(2)198 A határról vámszabadterületre, közvámraktárba majd onnan kivitelre továbbított küldeményre az (1) bekezdés előírásai vonatkoznak. Vámszabadterületen vagy közvámraktárban a vizsgálat elvégzése a növény- és talajvédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik.

49. § Konténeres küldemény vizsgálatát csak a 61. § (2) bekezdése szerinti esetben kell a belépő határállomáson elvégezni.

A behozatal szabályai

50. §199 A vizsgálatköteles áruk behozatala az 5. §-ban, valamint az 5/A. §-ban foglaltak kivételével nem engedélyköteles.

50/A. §200 (1)201 A 6. számú melléklet B. részében felsorolt, harmadik országból érkező, a Közösség vámterületére behozott növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat – beléptetésük időpontjától kezdve – a Közösségi Vámkódex 37. cikkének (1) bekezdése szerinti vámfelügyelet és a növény- és talajvédelmi igazgatóság felügyelete alá kell helyezni. A Közösségi Vámkódex 4. cikke (16) bekezdésének a), d), e), f), g) pontja szerinti vámeljárások bármelyike csak akkor folytatható le, ha a növényegészségügyi vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy

a) a növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok nem fertőzöttek az 1. számú melléklet A. részében felsorolt károsítókkal,

b) a 2. számú melléklet A. részében felsorolt növények vagy növényi termékek nem fertőzöttek a mellékletben felsorolt károsítókkal,

c) az 5. számú melléklet A. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok megfelelnek az ott meghatározott különleges előírásoknak vagy a bizonyítványon feltüntetett követelményeknek, és

d) a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat megfelelő, eredeti hatósági növényegészségügyi bizonyítvány vagy re-export növényegészségügyi bizonyítvány kíséri, vagy egyéb engedélyezett eredeti okmányok vagy eredeti jelölések kísérik az árut, vagy azokat arra felerősítették.

(2)202 Növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok valamely védett zónába történő szállítása esetén az (1) bekezdést kell alkalmazni az 1. számú melléklet B. részében, a 2. számú melléklet B. részében, illetve az 5. számú melléklet B. részében felsorolt károsítók és különleges előírások tekintetében.

(3)203 Harmadik országból érkező, és a Közösség vámterületére behozott, az (1) vagy a (2) bekezdésben nem említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok – ideértve azokat a faanyagokat, amelyeket alátétfák, távtartók, raklapok vagy csomagolóanyagok formájában a különböző áruk szállítása során használnak – beléptetésük időpontjától kezdve vámfelügyelet alatt állnak, és a növény- és talajvédelmi igazgatóság felügyelete alá helyezhetők mindaddig, amíg a megfelelő vizsgálatok elvégzésével megállapítják, hogy az áruk megfelelnek e rendelet előírásainak.

(4) Amennyiben a károsítók elterjedésének veszélye fennáll, az (1)–(3) bekezdéseket kell alkalmazni a Közösségi Vámkódex 4. cikke (15) bekezdésének b)–e) pontjában meghatározott vámjogi sorsok, vagy a Közösségi Vámkódex 4. cikke (16) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott vámeljárás alá helyezett növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében.

(5) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a növények, növényi termékek, növényi vagy növényi termék eredetű élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének a Közösségbe történő bevitelére, ha azokat a tulajdonos vagy a címzett szállítás közbeni fogyasztásra, illetve nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.

51. § (1)204 Behozatali, illetve a 61. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő átmenő forgalomban a vizsgálatköteles áru növényegészségügyi bizonyítványának meglétét a határállomáson működő vámhivatal, postaküldemény esetében pedig a postahivatal mellett működő vámhivatal köteles ellenőrizni. A vámhivatal a küldeményről értesíti a növényegészségügyi határállomást, amely az előírásoknak megfelelően elvégzi annak növényegészségügyi ellenőrzését. Ezt követően, az ellenőrzés eredményének megfelelően, a növényvédelmi felügyelő a küldeményt visszautasítja vagy belépteti, és visszaadja azt további vámigazgatási eljárás végrehajtása érdekében.

(2)205 A 6. számú melléklet B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok importőreit – függetlenül attól, hogy termelők-e – a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak nyilvántartásba kell vennie és egyedi azonosító számmal kell ellátnia. A nyilvántartásba vett importőr köteles értesíteni a növény- és talajvédelmi igazgatóságot, ha zárlati károsítót, annak tünetét vagy bármilyen más növényi rendellenességet észlel.

(3)206 A 6. számú melléklet B. részében felsorolt növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló vagy azokat tartalmazó szállítmányok importőreinek vagy vámügyintézéssel megbízott képviselőinek az 50/A. § szerinti vámeljárás alá vonáshoz be kell nyújtani a szállítmányra vonatkozó okmányt vagy nyilatkozatot, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) hivatkozást a növények, növényi termékek és egyéb anyagok típusára, az Európai Közösségek Integrált Vámtarifája (TARIC) szerinti kód alkalmazásával,

b) „Ez a szállítmány növényegészségügyi vizsgálatköteles árut tartalmaz” feliratot,

c) a szükséges növényegészségügyi dokumentáció hivatkozási száma(i)t (sorszám, azonosító szám),

d)207 az importőr (2) bekezdés szerinti növény-egészségügyi nyilvántartási számát.

(4)208 A repülőtéri hatóságok, a kikötői hatóságok vagy az importőrök, illetve az üzemeltetők – a közöttük lévő megállapodás szerint – a szállítmányok érkezéséről előzetesen értesítik a belépési hely vámhivatalát és a növény- és talajvédelmi igazgatóságot. Ez a rendelkezés alkalmazható a vasúti és a közúti szállításra is, ha a szállítmány érkezése az érintett határállomás nyitvatartási idején kívüli időpontban várható.

51/A. §209 (1) A harmadik országból behozatalra kerülő, fa csomagolóanyagot tartalmazó szállítmánynak meg kell felelnie az 5. és 23. számú mellékletben foglaltaknak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni

a) az 5. számú melléklet A. része I. szakaszának 2.3. és 8. pontja szerinti kivételek esetén,

b) a tértiárukra,

c) a más tagállamból harmadik országon keresztül érkező szállítmányra,

d) a harmadik országból az Európai Unió valamely tagállamán, illetve tagállamain keresztül harmadik országba szállítandó tranzit küldeményre.

(3)210 A vámhivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi a fa csomagolóanyagokon a 23. számú melléklet szerinti jelzés meglétét. Amennyiben a fa csomagolóanyag ellenőrzése során a vámhivatal a fa csomagolóanyag egészére vagy egy részére nézve megállapítja a megfelelő jelzés hiányát, a vámhivatal a vámeljárásra vonatkozó kérelmet elutasítja, egyidejűleg a szállítmány beléptetését megtagadja. Növényegészségügyi határállomással rendelkező határállomáson a vámhivatal értesíti a növény- és talajvédelmi igazgatóságot, amennyiben észleli a megfelelő jelzés hiányát.

(4)211 A növény- és talajvédelmi igazgatóság a vámhivatal értesítése, továbbá növényegészségügyi ellenőrzésköteles szállítmányok esetén a megfelelő jelzés meglétét ellenőrzi, egyéb esetekben ellenőrizheti. A növény- és talajvédelmi igazgatóság a megfelelő jelzés hiánya esetén az 53/A. § (2) bekezdésének f) pontjában, illetve az importőr kérésére és költségére az 53/A. § (2) bekezdésének a), d) vagy e) pontjában meghatározott intézkedést foganatosítja. Az 53/A. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti intézkedés foganatosítása esetén a vámhatóság a szállítmány beléptetését megtagadja.

52. §212 Vizsgálatköteles áruk behozatala a Tv. 33. §-ának b) pontjában meghatározott növény-egészségügyi határállomásokon keresztül történhet.

53. §213 (1) Behozatali forgalomban a vizsgálatköteles áruk növényegészségügyi ellenőrzése során megállapítják, hogy

a) a szállítmányt vagy tételt kísérik-e az 50/A. §-ban előírt bizonyítványok, egyéb okmányok vagy jelölések (okmányellenőrzés),

b) a szállítmány vagy a tétel teljes egésze, illetve egy vagy több reprezentatív mintája az előírt okmányokon feltüntetett növényekből, növényi termékekből vagy más árukból áll-e, illetve azokat tartalmazza-e (azonosság ellenőrzés), valamint

c) a szállítmány vagy a tétel vagy azok fából készült csomagolóanyagának teljes egésze, illetve egy vagy több reprezentatív mintája – beleértve a csomagolást és adott esetben a szállítójárművet is – megfelel-e az 50/A. §-ban előírt követelményeknek (növényegészségügyi ellenőrzés), és alkalmazható-e a 14. § (4) bekezdése.

(2)214 A belépési hely növényegészségügyi határállomása végzi

a) az okmányellenőrzést,

b) az azonosság ellenőrzést és a növényegészségügyi ellenőrzést, az 55. és 55/A. §-okban foglaltak kivételével.

(3) Az okmányellenőrzés során az 50/A. §-ban előírt eredeti bizonyítványokat, egyéb okmányokat vagy elektronikus formátum esetén a nyomtatott példányt a vizsgálat alkalmával a vizsgálatot végző hatóság bélyegzőlenyomattal jelöli meg, feltüntetve a hatóság megnevezését és az okmány bemutatásának dátumát.

(4)215 A NÉBIH írásban tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a belépési helyként kijelölt helyek jegyzékéről és a jegyzékben történő bármilyen változásról. A NÉBIH összeállítja és a Bizottság számára hozzáférhetővé teszi a (2) bekezdés szerint azonosság és növényegészségügyi ellenőrzést végző helyek jegyzékét.

53/A. §216 (1) Ha a behozatali forgalomban a növényegészségügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a vizsgálatköteles áru megfelel e rendelet előírásainak, akkor a 6. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles árukra is vonatkoznak a 36/A. § (3) és (4) bekezdésében és a 36/E. § (4) bekezdésében meghatározott előírások, amennyiben a vizsgálatköteles áru megtalálható a 6. számú melléklet A. részében.

(2) Ha a behozatali forgalomban a növényegészségügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a vizsgálatköteles áru nem felelt meg e rendelet előírásainak – a vámelőírások figyelembevételével – az alábbi hatósági intézkedések egyikét vagy közülük többet kell foganatosítani:

a) kivételesen, és kizárólag különleges körülmények között megfelelő kezelés, amennyiben a kezelés eredményeként az előírt feltételek teljesülni fognak és a károsítók elterjedésének veszélye elkerülhető,

b) a fertőzött vizsgálatköteles áru eltávolítása a szállítmányból,

c) korlátozás elrendelése, amíg a növényegészségügyi vizsgálatok eredményei rendelkezésre nem állnak,

d) vámhatósági felügyelet mellett Közösségen belüli szállítás egy Közösségen kívüli rendeltetési helyre,

e) megsemmisítés,

f) a szállítmány egészére vagy egy részére vonatkozóan a beléptetés megtagadása.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az 1., illetve a 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsító szervezetek tekintetében is alkalmazható.

(4) A fertőzött vizsgálatköteles áru eltávolítása után a behozatalra alkalmas tétel az 54. § rendelkezései alapján léptethető be Magyarországra.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti eltávolítás, valamint a d) és f) pontja szerinti intézkedés esetén a külföldi növényegészségügyi vagy re-export növényegészségügyi bizonyítványt érvényteleníteni kell. Érvénytelenítéskor a bizonyítvány első oldalán, jól látható helyen a növényvédelmi felügyelőnek egy háromszögletű, piros színű bélyegzőlenyomatot kell elhelyeznie „érvénytelen bizonyítvány” felirattal. A bélyegzőn nagybetűkkel szerepelnie kell a növényvédelmi hatóság nevének és a visszautasítás dátumának.

54. § (1)217 A behozatali küldemény korlátozás nélkül, véglegesen beléptethető Magyarországra, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy

a)218 a feladó állam hatósági növényegészségügyi bizonyítványa kíséri, és az előírt növényegészségügyi igazolásokat tartalmazza,

b)219 mentes zárlati károsítóktól, valamint megfelel a behozatalra vonatkozó különleges növényegészségügyi előírásoknak,

c) további vizsgálatával vagy növényegészségügyi megfigyelő termesztésével kapcsolatban nincs érvényben növényegészségügyi korlátozó intézkedés.

(2)220 A véglegesen beléptetett, az EPPO-n kívüli területekről szállított vetőmagvak és lágyszárú dísznövények érkezéséről a belföldiesítést végző növényvédelmi felügyelő köteles értesíteni a növény- és talajvédelmi igazgatóságot, és részére elküldeni az eredeti külföldi növényegészségügyi bizonyítványt.

(3)221 A véglegesen beléptetett küldemény fuvarokmányának első három oldalán, valamint külföldi növényegészségügyi, illetve re-export bizonyítványán olyan bélyegzőlenyomatot kell alkalmazni, amely tartalmazza a következő feliratot: „Az Európai Unió növényegészségügyi rendelkezéseinek megfelel. Felhasználható.” Fel kell tüntetni a napló számát, a keltezés és az aláírás helyét is.

55. §222 (1) A 6. számú melléklet szerinti, harmadik országból származó növények, növényi termékek és egyéb áruk vonatkozásában az azonosság ellenőrzés és a növényegészségügyi ellenőrzés az alábbiak szerint más, engedélyezett ellenőrzési helyen is lefolytatható, ha

a)223 arról közösségi tranzit esetén a NÉBIH és az érintett tagállam növényegészségügyi hatósága, hazai rendeltetés esetén a növény- és talajvédelmi igazgatóság és az illetékes vámhatóság megállapodott, és

b) az 55/A. §-ban írt követelmények teljesülnek.

(2)224 Közösségi tranzit esetén engedélyezett ellenőrzési hely a rendeltetési hely szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóság telephelye vagy a növény- és talajvédelmi igazgatóság illetékességi területén engedélyezett ellenőrzési hely.

(3)225 Hazai rendeltetési hely esetén az engedélyezett ellenőrzési hely a növény- és talajvédelmi igazgatóság által engedélyezett ellenőrzési hely.

55/A. §226 (1)227 Az 55. § (1) bekezdése szerinti szállítmány csomagolását vagy a szállítmány szállítására használt közlekedési eszközt oly módon kell lezárni vagy lepecsételni, hogy az adott termékek ne okozhassanak károsító fertőzést az engedélyezett ellenőrzési helyre való szállítás során, illetve változatlan formában azonosítható maradjon. Indokolt esetben a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak határállomása, illetve a növény- és talajvédelmi igazgatóság átengedhet olyan szállítmányt, amely nincs lezárva vagy lepecsételve, feltéve, hogy az adott termék nem okozhat károsító fertőzést az engedélyezett ellenőrzési helyre történő szállítás során.

(2)228 A határállomásról a szállítmányt az engedélyezett ellenőrzési helyre kell küldeni. Az engedélyezett ellenőrzési helyet csak a növény- és talajvédelmi igazgatóság és a vámhatóság hozzájárulásával lehet megváltoztatni.

(3) A szállítmányt növényegészségügyi szállítólevélnek kell kísérnie, aminek tartalmaznia kell a 20. számú melléklet szerinti mintában meghatározott adatokat. A növényegészségügyi szállítólevelet írógéppel vagy kézírással, illetve elektronikus eszközökkel, olvasható nagybetűkkel kell kitölteni az Európai Unió legalább egy hivatalos nyelvén.

(4)229 A növényegészségügyi szállítólevél megfelelő rovatait a szállítmány importőrének kell kitöltenie és aláírnia a határállomás növényvédelmi felügyelőjének jelenlétében.

(5) Hazai rendeltetési hely esetén a szállítmányt az engedélyezett ellenőrzési helyen mind a tagállamokból származó áruktól, mind pedig a károsítókkal fertőzött vagy fertőzöttnek vélt szállítmányoktól elkülönítve kell tárolni.

55/B. §230 (1)231 A növény- és talajvédelmi igazgatóság dönthet telephelye engedélyezett ellenőrzési helyként történő kijelöléséről.

(2)232 Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett ellenőrzési helytől eltérő ellenőrzési hely engedélyezése iránt bármely importőr vagy természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet kérelmet nyújthat be a növény- és talajvédelmi igazgatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nyilatkozatát arra nézve, hogy az engedélyezett ellenőrzési helyként történő engedélyezés miért indokolt, a kérelem jogcímét, a behozatalra szánt termékek elnevezését, várható mennyiségét,

b) a kérelemmel érintett hely adatait, továbbá 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját, építési engedélyét (amennyiben ezzel rendelkezik), működési engedélyét, telepengedélyét és műszaki leírását,

c) amennyiben a címzett a 2454/93/EGK rendelet 406. cikke alapján „engedélyezett címzett” és az engedélyezett ellenőrzési helynek szánt hely a 2454/93/EGK rendelet 497. cikk szerint engedélyköteles, úgy az erre vonatkozó adatokat, iratokat is.

(3)233

(4)234 Ellenőrzési helyként csak az a hely engedélyezhető, amely az engedély iránti kérelmet elbíráló növény- és talajvédelmi igazgatóság illetékességi területén van, továbbá amely megfelel a növény- és talajvédelmi igazgatóság által működtetett határállomás felszereltségére vonatkozó, a 15. számú mellékletben előírt követelményeknek.

(5)235 Az engedély megadásáról vagy elutasításáról a növény- és talajvédelmi igazgatóság határozatot hoz.

(6)236 Az engedélyezett ellenőrzési helyekről a NÉBIH nyilvántartást vezet, amelyet megkeresésre a Bizottság rendelkezésére bocsát.

(7)237 A növény- és talajvédelmi igazgatóság az engedélyezett ellenőrzési helyek működését ellenőrizheti, jogszabálysértés esetén engedélyét visszavonhatja. A nem megfelelően működő engedélyezett ellenőrzési helyek vonatkozásában tett esetleges intézkedésekről a növény- és talajvédelmi igazgatóság értesíti a NÉBIH-et, amely pedig tájékoztatja a Bizottságot és az érintett tagállamokat.

(8)238 Az importőr köteles a rendeltetési hely szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságot a megérkezés előtt legalább 24 órával értesíteni a szállítmány érkezéséről.

(9) Az értesítés tartalmazza

a) az engedélyezett ellenőrzési hely nevét és pontos címét,

b) a szállítmány engedélyezett ellenőrzési helyre történő érkezésének tervezett időpontját (nap, óra),

c) amennyiben az rendelkezésre áll, a növényegészségügyi szállítólevél egyedi sorszámát, kibocsátásának időpontját és helyét,

d)239 az importőr nevét, címét és növény-egészségügyi nyilvántartási számát,

e) a növényegészségügyi bizonyítvány, illetve az újrakivitelhez szükséges növényegészségügyi bizonyítvány vagy bármilyen egyéb előírt növényegészségügyi dokumentum hivatkozási számát.

(10)240 Az importőr köteles a (9) bekezdésben meghatározott bármely adat változásáról az engedélyezett ellenőrzési hely szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságot haladéktalanul értesíteni.

(11)241 A növény- és talajvédelmi igazgatóság az azonossági és a növényegészségügyi ellenőrzés megtörténtét bélyegző használatával és a keltezés feltüntetésével a növényegészségügyi szállítólevélen igazolja.

(12)242 Amennyiben az ellenőrzés károsítóval való fertőzöttséget nem állapított meg, a növényegészségügyi szállítólevelet a szükséges vámkezelési eljárás lefolytatása érdekében be kell mutatni az illetékes vámhatóságnak. Ezt követően a szállítmányt nem kíséri növényegészségügyi szállítólevél. A növényegészségügyi szállítólevelet és egy másolati példányt az ellenőrzést végző növény- és talajvédelmi igazgatóság köteles egy évig megőrizni.

(13)243 Amennyiben az ellenőrzés eredménye miatt a növény- és talajvédelmi igazgatóság elrendeli a szállítmány Közösség területén kívül eső rendeltetési helyre történő szállítását, a szállítmány ennek megtörténtéig vámfelügyelet alatt marad.

55/C. §244 (1) Az azonosság ellenőrzéseket és a növényegészségügyi ellenőrzéseket az egyes, a 2000/29/EK tanácsi irányelv V. melléklete B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk növényegészségügyi ellenőrzése redukálási típusához és szintjéhez előírt bizonyítékok és kritériumok részletes feltételeinek meghatározásáról szóló, a Bizottság 2004. október 11-i 1756/2004/EK rendelete szerinti csökkentett gyakorisággal végzik, ha

a) a szállítmányban vagy a tételben lévő növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében a feladó harmadik országban az irányelv 13b. cikke (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján már elvégezték a vizsgálatokat, vagy

b) ezt valamely előírás a szállítmányban vagy a tételben lévő növények, növényi termékek és egyéb anyagok vonatkozásában lehetővé teszi, vagy

c) a szállítmányban vagy a tételben lévő növények, növényi termékek és egyéb anyagok olyan harmadik országból érkeztek, amelyre vonatkozóan – a Közösség és az adott harmadik ország között a kölcsönös elbánás elvén alapuló, átfogó nemzetközi növényegészségügyi megállapodásban vagy azok alapján – rendelkeznek az azonossági és a növényegészségügyi ellenőrzések csökkentett gyakoriságáról.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha alapos indok alapján feltételezhető, hogy az e rendeletben meghatározott követelményeket nem tartják be.

(3) A növényegészségügyi ellenőrzések csökkentett gyakorisággal végezhetők, ha ugyanazon eredetű anyagok Közösségbe való korábbi beviteléből származó, a Bizottság által összegyűjtött tapasztalatokon alapuló – minden érintett tagállam által megerősített, és az irányelv 18. cikke szerinti bizottsággal folytatott konzultáció után – bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy a szállítmányban vagy a tételben lévő növények, növényi termékek és egyéb anyagok megfelelnek e rendelet követelményeinek, feltéve, hogy az irányelv 13a. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján meghatározott feltételek teljesülnek.

56. § (1)245 A címzett haladéktalanul köteles a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak vizsgálat céljából bejelenteni a határállomásról növényegészségügyi szállítólevéllel, illetve a növényegészségügyi határvizsgálat nélkül érkezett behozatali küldeményt.

(2)246 A növény- és talajvédelmi igazgatóságnak intézkedéséig a küldeményt felhasználni vagy forgalomba hozni tilos, azt elkülönítetten és azonosítható módon kell tárolni.

57. § (1)247 A növényegészségügyi bizonyítvány nélkül vagy hiányosan kitöltött bizonyítvánnyal érkező behozatali küldeményt a növényvédelmi felügyelő visszautasítja, kivéve ha az importőr a határállomásra megküldött nyilatkozatban vállalja, hogy a hiánytalanul kitöltött növény-egészségügyi bizonyítványt 8 napon belül bemutatja a rendeltetési cím szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságnak. Ebben az esetben az áru vizsgálata után a küldemény ideiglenesen beléptethető. Ez az engedmény a növényegészségügyi bizonyítvány nélkül vagy hiányosan kitöltött bizonyítvánnyal érkező szaporító- és ültetvényanyagra nem vonatkozik.

(2)248 Amennyiben a visszautasított behozatali küldemény visszaszállításáról a feladó 8 napon belül nem gondoskodik, a visszamaradt küldeménynek az importőr költségére történő megsemmisítéséről vagy azzal egyenértékű más célú felhasználásáról a határállomás szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóság vezetője az importőrrel egyeztetve intézkedik.

A kivitel szabályai

58. § (1)249 Kiviteli forgalomban a növényegészségügyi vizsgálatok elvégzéséhez a növény- és talajvédelmi igazgatóság a célország és a tranzit országok növényegészségügyi előírásait figyelembe véve állítja ki a növényegészségügyi bizonyítványt.

(2)250 Kiviteli forgalomban a célország növényegészségügyi szervének a küldeményre vonatkozó különleges előírásairól a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult köteles a NÉBIH-et olyan időpontban tájékoztatni, hogy a vizsgálatok időben elvégezhetők legyenek.

(3) Kiviteli forgalomban – amennyiben az importáló ország növényegészségügyi hatósága a feladást megelőző vizsgálattal igazolható különleges feltételt nem ír elő – a vizsgálatokat a berakóhelyen kell elvégezni.

(4)251 Kiviteli és átmenő forgalomban, érvényes növényegészségügyi bizonyítvánnyal rendelkező szállítmány olyan, a magyar oldalon növényegészségügyi kirendeltséggel nem rendelkező határállomáson is kiléptethető, ahol a szomszédos állam növényegészségügyi határállomást működtet.

(5)252 Amennyiben a kiviteli küldemény a rendeltetési ország vagy a re-exportáló ország hatósága által, növényegészségügyi okból visszautasításra kerül, az csak a növény- és talajvédelmi igazgatóság ellenőrzése után léptethető vissza. Ilyen szállítmány érkezéséről a vámhatóság köteles értesíteni a növényegészségügyi határállomást.

(6) Az importáló ország növényegészségügyi előírásainak nem megfelelő, visszautasított kiviteli küldeményt – a visszautasítás okának megszüntetése nélkül – ugyanazon országba tilos ismételten kivitelre feladni.

59. § (1)253 A kiviteli forgalomban berakóhelyen végzett vizsgálatra vonatkozó kérelmet a feladó köteles a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak benyújtani. A kérelemnek legkésőbb a küldemény berakása előtti munkanapon 15.00 óráig kell beérkezni a növény- és talajvédelmi igazgatósághoz.

(2)254 Kiviteli posta- és utasforgalomban a vizsgálatot a feladónak és az utasnak a feladást, illetve az utazást nem több mint 14 nappal megelőzően a lakóhely szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságtól kell kérnie. A vizsgálatot az utas a növényegészségügyi kirendeltségen is kérheti.

(3) Kiviteli postaforgalomban a csomagküldemény csak a növényegészségügyi vizsgálat elvégzése után zárható le.

60. § (1)255 A berakóhelyen a nem a feladó mulasztása miatt meghiúsult ellenőrzésről a kilépő növényegészségügyi határállomás szerint illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságot – a kilépő növényegészségügyi határállomás és a feladó egyidejű, írásban történő értesítése mellett – írásban tájékoztatni kell. Ilyen esetben a határállomás az ellenőrzést emelt díjtétel elszámolása nélkül köteles elvégezni.

(2) Az importáló ország jogszabályaiban, beviteli engedélyeiben, illetve az importőr vagy a termeltető előírásaiban szereplő növényegészségügyi követelmények teljesítése érdekében a feladáskori vizsgálatokat megelőző termőhelyi, tárolóhelyi és laboratóriumi vizsgálatok válhatnak szükségessé.

(3) Az export előzetes termőhelyi és tárolóhelyi vizsgálat eredménye tájékoztató jellegű. A szállítmány feladására, illetve a növényegészségügyi bizonyítvány kiállítására csak a feladás előtti növényegészségügyi vizsgálat mentes eredménye birtokában kerülhet sor.

(4)256 Belföldi növény-egészségügyi bizonyítvánnyal kell szállítani egyik megyéből a másik megyébe

a) gyűjtőhelyre a külön jogszabályban meghatározott esetekben, kiviteli céllal a célország előírásai szerint növény-egészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldeményeket,

b) hajóküldeményként történő feladáshoz a szemes terményeket.

(5)257 Belföldi növényegészségügyi bizonyítvány nélkül érkező küldeményt vissza kell utasítani, ha a kiviteli előírások pótlólagos teljesítése nem lehetséges.

(6) Hazai forgalomban csak olyan belföldi növényegészségügyi bizonyítvány fogadható el, amelyet a küldemény feladását megelőzően 14 napnál nem régebben állítottak ki.

(7)258 Az importáló ország előírása alapján vizsgálatköteles termék kivitel céljából – amennyiben azt az importőr kéri – más tagállamban lévő gyűjtőhelyre, feladóhelyre a 27. számú melléklet szerinti, Európai Unión belüli növény-egészségügyi információs dokumentummal szállítható.

Az átmenő forgalom szabályai

61. § (1)259 Átmenő küldeményt a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem kell növényegészségügyi ellenőrzésnek alávetni, illetve nem alkalmazhatók az 5. § (1) bekezdésében foglaltak.

(2)260 Növényegészségügyi ellenőrzést kell végezni, ha az átmenő szállítmány zárlati károsító általi fertőzése feltételezhető, ha a szállítóeszköz nyitott vagy azt bármely okból felbontják – kivéve a határvámhivatal ellenőrző vizsgálata során történő felbontást –, illetve ha a küldemény újrafeladásához új növényegészségügyi bizonyítványt kérnek. Az ilyen küldeményekről a vámhivatal értesíti a növényegészségügyi határállomást, amely az előírásoknak megfelelően elvégzi annak növényegészségügyi ellenőrzését. Azon ellenőrzésköteles átmenő szállítmány magyar növényegészségügyi bizonyítványához, amely növényegészségügyi állapota érzékszervi vizsgálattal, minden követelményt kielégítő módon nem állapítható meg, a szállítmányt kísérő külföldi növényegészségügyi bizonyítványt vagy annak hiteles másolatát is mellékelni kell. Ennek hiányában a küldemény nem továbbítható.

(3)261 Ha az átmenő küldemény szállítóeszköze a szállítás, fuvarozás alatt továbbszállításra alkalmatlanná válik, és ebből az okból a szállítmányt más szállítóeszközre kell átrakni, a szállító vagy a fuvarozó köteles erről a legközelebbi vámhivatalt és a növény- és talajvédelmi igazgatóságot azonnal értesíteni és annak az intézkedését bevárni.

(4) A határállomáson átrakásra kerülő vagy több címzett részére megbontott átmenő küldeményhez a 11. számú melléklet szerinti re-export növényegészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.

(5) Belföldön, vámszabadterületen vagy közvámraktárban átmenetileg raktározott átmenő szállítmányra a 48. § előírásai vonatkoznak.

61/A. §262 Amennyiben a zárlati károsítók Európai Unión belüli elterjedésének veszélye nem áll fenn:

a) az 50/A. § (1) bekezdése nem vonatkozik az olyan növények, növényi termékek és egyéb anyagok Európai Unióba való bevitelére, amelyeket az Európai Unió két helye között szállítanak egy harmadik ország területén keresztül úgy, hogy közben vámjogi státuszuk változatlan marad (belső árutovábbítás),

b) az 50/A. § (1) bekezdése és az 5. § (1) bekezdése nem vonatkozik az olyan növények, növényi termékek és egyéb anyagok Közösségbe való bevitelére, amelyeket két hely között szállítanak egy vagy két harmadik országon belül a Közösség területén áthaladva, megfelelő vámeljárások alapján úgy, hogy közben vámjogi státuszuk változatlan marad.

Hetedik fejezet263

A NÉBIH FELADATAI264

62. §265 A növényegészségügyi célok végrehajtása érdekében a NÉBIH

a)266 irányítja, felügyeli és ellenőrzi a növény- és talajvédelmi igazgatóságok és a növényegészségügyi vizsgálatokat végző speciális laboratóriumok szakmai munkáját, és koordinálja az ehhez szükséges társhatósági együttműködést,

b)267 nyilvántartja a világ országainak növényegészségügyi import szabályozásait, és gondoskodik a növény- és talajvédelmi igazgatóságok, valamint a termelők tájékoztatásáról,

c) gondoskodik a nemzetközi érvényű növényegészségügyi vizsgálati módszerek, szabályzatok, ajánlások egységes bevezetéséről, ezek hiányában normatív javaslatokat dolgoz ki,

d) részt vesz a növényegészségügyi szabályozással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében,

e) részt vesz a nemzetközi szervezetek növényegészségügyi szabályozással kapcsolatos munkájában, közreműködik az államközi egyezményekben vállalt növényegészségügyi kötelezettségek végrehajtásában,

f)268 gondoskodik a növény- és talajvédelmi igazgatóságok egységes növényegészségügyi feladatok ellátást szolgáló fejlesztések, korszerűsítések és beszerzések felméréséről, előkészítéséről, illetve végrehajtásáról, működteti az informatikai hálózatot,

g) szervezi és irányítja a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók felderítését és az országos mentesítési akciókat, programokat,

h) működteti a károsító veszélyességi analízissel foglalkozó munkabizottságot,

i)269 kérelemre engedélyezi ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitását.

Növényvédelmi felügyelők

63. § (1)270 A vizsgálatköteles áruk és ezek szállítmányai növényegészségügyi vizsgálatát, a növényegészségügyi bizonyítvány, re-export növényegészségügyi bizonyítvány kiállítását kizárólag szakképzett növényvédelmi felügyelő (a továbbiakban: növényvédelmi felügyelő) végezheti olyan adatok alapján, hogy az importőr ország hatóságai a bizonylatokat hitelt érdemlő okiratként elfogadhassák.

(2)271

64. § A minisztérium biztosítja, hogy a növényvédelmi felügyelő rendelkezzen e rendelet végrehajtásához szükséges végzettséggel és képzettséggel. Ennek érdekében

a) a minisztérium meghatározza az elméleti és a gyakorlati ismeretek, valamint a rendszeres szakmai továbbképzés követelményeit,

b)272 a növény- és talajvédelmi igazgatóság gondoskodik arról, hogy a növényvédelmi felügyelő az a) pont alapján meghatározott ismeretanyagot elsajátítsa,

c)273 a növény- és talajvédelmi igazgatóság biztosítja a növényvédelmi felügyelő a) pontban meghatározott rendszeres szakmai képzésen való részvételét,

d)274 a növény- és talajvédelmi igazgatóság köteles meggyőződni arról, hogy a növényvédelmi felügyelő az a) pont szerint meghatározott ismeretanyagot elsajátította.

65. § A növényvédelmi felügyelők

a)275 a növényegészségüggyel összefüggő feladataikat a növény- és talajvédelmi igazgatóság illetékességi területén, vagy a minisztérium által meghatározott egyéb illetékességi területen,

b)276 behozatali és átmenő forgalommal összefüggő feladataikat a növény- és talajvédelmi igazgatóság kijelölt határállomási kirendeltségén,

c) nemzetközi vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel, a behozatali forgalommal összefüggő feladataikat a feladó ország termőhelyén, tárolóhelyén vagy feladóhelyén, illetőleg a tranzit kikötőben végzik.

66. § (1) A növényvédelmi felügyelő által, a 13. számú melléklet előírásai szerint vett minta minősül hatósági mintának. Ha a mintavétel nem ennek megfelelően történt, akkor annak vizsgálati eredménye csak az átadott mintára vonatkozik.

(2) A növényvédelmi felügyelő által vett minta vizsgálata után, növényegészségügyi intézkedés céljából kiállított laboratóriumi bizonyítvány a kiállítástól számított 30 napig érvényes.

Nyolcadik fejezet277

NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HATÁRÁLLOMÁSOK278

67. § (1)279 A növényegészségügyi határállomások helyét és szolgálati idejét a minisztérium a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (a továbbiakban: NAV) egyetértésben állapítja meg.

(2)280 Az állandó növényegészségügyi határállomást működtető határállomásokon a határállomást üzemeltető szervnek biztosítania kell a vizsgálatköteles növény és növényi termék vizsgálatának, és szükség szerint ki- és berakodásának, átmeneti tárolásának, valamint a vizsgálatköteles károsítóval fertőzött áruk fertőtlenítésének, illetve megsemmisítésének feltételeit.

(3)281 A növényegészségügyi határállomások helyét és működési idejét a 14. számú melléklet tartalmazza.

(4)282 A növényegészségügyi határállomások felszereltségére vonatkozó alapvető műszaki, technikai feltételeket a 15. számú melléklet tartalmazza.

(5)283 A növényegészségügyi határállomást a ,,Magyarország Növény-egészségügyi Határállomása'' és a határállomás megnevezése feliratú, valamint Magyarország címerével ellátott táblával kell megjelölni.

(6)284 A növényegészségügyi határállomáson dolgozó növényvédelmi felügyelő kizárólag erre a célra rendszeresített formaruhában és arcképes igazolvánnyal láthat el szolgálatot.

(7)285 A szolgálati idő meghosszabbítását a szállító, fuvarozó vagy a kereskedelmi cég kérésére a növény- és talajvédelmi igazgatóság vezetője esetileg engedélyezheti.

(8)286 A szolgálati időn kívül végzett ellenőrzésért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, melyet a kérelmező a vizsgálati díjon felül köteles a növény- és talajvédelmi igazgatóság részére megfizetni.

68. § (1)287 A szállító, fuvarozó, illetve kereskedő kérésére, indokolt esetben a NÉBIH a NAV hozzájárulásával ideiglenes növényegészségügyi határállomás eseti létesítését engedélyezheti.

(2)288 Az ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitására irányuló kérelmet, a behozatalt vagy kivitelt megelőzően legalább 14 munkanappal kell a NÉBIH részére benyújtani.

(3)289 Az ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitása díjköteles, amelyet a kérelmezőnek a vizsgálati díjon felül a növény- és talajvédelmi igazgatóság részére kell megfizetnie.

(4)290 Ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitása csak ott engedélyezhető, ahol erre a 41. § (1)–(3), (6) és (7) bekezdésében meghatározott feltételek biztosítottak.

(5)291 Ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitása nem engedélyezhető, ha a vonatkozó előírások szerint, az ellenőrzés elvégzéséhez a vizsgálatköteles áru kirakása szükséges.

Kilencedik fejezet292

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

69. § (1)293 Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 69/464/EGK irányelve (1969. december 8.) a burgonyarák elleni védekezésről,

b)294 A Tanács 2007/33/EK irányelve (2007. június 11.) a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

c)295 a Tanács 2006/91/EK irányelve (2006. november 7.) a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésről,

d) a Tanács 74/647/EGK irányelve (1974. december 9.) a szegfű-sodrómoly elleni védekezésről,

e) a Bizottság 92/70/EGK irányelve (1992. július 30.) a Közösségben található védett övezetek elismeréséhez végzendő vizsgálatok részletes szabályainak meghatározásáról,

f) a Bizottság 92/90/EGK irányelve (1992. november 3.) a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról,

g)296 a Bizottság 92/105/EGK irányelve (1992. december 3.) egyes növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk Közösségen belüli mozgásához használandó növényútlevelek bizonyos mértékű egységesítésének megállapításáról, valamint az ilyen növényútlevelek kibocsátásával kapcsolatos részletes eljárások, továbbá azok pótlásával kapcsolatos részletes eljárások és feltételek megállapításáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2005/17/EK irányelve,

h) a Bizottság 93/50/EGK irányelve (1993. június 24.) a 77/93/EGK tanácsi irányelv V. számú mellékletének „A” részében fel nem sorolt egyes növények termesztői, illetve az ilyen növények termesztési körzeteiben lévő raktárak vagy szállítási központok hivatalos nyilvántartásba vételéről,

i) a Bizottság 93/51/EGK irányelve (1993. június 24.) egyes növényeknek, növényi termékeknek, illetve egyéb áruknak valamely védett övezeten keresztül történő szállítására, valamint az ilyen védett övezetből származó növényeknek, növényi termékeknek, illetve egyéb áruknak az ilyen védett övezeten belül történő mozgatására vonatkozó szabályok megállapításáról,

j)297 a Tanács 93/85/EGK irányelve (1993. október 4.) a burgonya gyűrűs rothadása elleni védekezésről, valamint az azt módosító 2006/56/EK bizottsági irányelv,

k) a Bizottság 94/3/EK irányelve (1994. január 21.) a harmadik országból érkező és közvetlen növény-egészségügyi veszéllyel fenyegető szállítmány vagy károsító szervezet feltartóztatására vonatkozó bejelentési eljárás megállapításáról,

l)298 A Bizottság 2008/61/EK irányelve (2008. június 17.) a 2000/29/EK tanácsi irányelv I–V. mellékletében szereplő károsító szervezetek, növények, növényi eredetű termékek és egyéb áruk kísérlet vagy tudományos célú tevékenység, valamint fajtaszelekciós munka céljából a Közösség területére, vagy annak egyes védett övezeteibe történő beléptetésére vagy ezeken belüli mozgatására vonatkozó feltételek megállapításáról (kodifikált változat),

m) a Bizottság 98/22/EK irányelve (1998. április 15.) a harmadik országokból érkező növényeken, növényi termékeken és egyéb árukon a rendeltetési helyükön kívüli közösségi ellenőrző állomásokon végzett növény-egészségügyi vizsgálatok minimális feltételeiről,

n)299 a Tanács 98/57/EK irányelve (1998. július 20.) a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. ellenőrzéséről, valamint az azt módosító 2006/63/EK bizottsági irányelv,

o)300 a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 22-i 2000/29/EK tanácsi irányelve, valamint az azt módosító,

1. 2001/33/EK, 2002/28/EK, 2002/36/EK, 2003/22/EK, 2003/47/EK, 2003/116/EK, 2004/31/EK, 2004/70/EK, 2004/102/EK, 2005/16/EK, 2005/77/EK, 2006/14/EK, 2006/35/EK, 2007/41/EK, 2008/64/EK, 2008/109/EK, 2009/7/EK, 2009/118/EK, 2010/1/EU és 2014/19/EU bizottsági irányelv, valamint 2002/89/EK, 2005/15/EK tanácsi irányelv,

2. a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

p)301

q) 12003TN02/06/B2: a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklet (A csatlakozási okmány 20. cikkében hivatkozott lista), 6. Mezőgazdaság cím, B Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok, II. Növény-egészségügyi jogszabályok fejezet 5. pontja.

(2)302 Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:

1. a Bizottság 98/109/EK határozata (1998. február 2.) Thaiföld tekintetében a Thrips palmi Karny károsító elterjedése elleni átmeneti, szükséghelyzeti intézkedések tagállamok által történő meghozatalának engedélyezéséről,

2.303 a Bizottság 2002/499/EK határozata (2002. június 26.) a Koreai Köztársaságból származó, természetesen vagy mesterségesen törpenövésű Chamaecyparis Spach, Juniperus L. és Pinus L. növényekre vonatkozó 2000/29/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérések engedélyezéséről, valamint az azt módosító 2005/775/EK, 2007/432/EK és 2010/646/EU bizottsági határozat,

3.304 a Phytophthora ramorum Werres, De Cock & Man in ‘t Veld sp. nov. Közösségbe történő behurcolásának és a Közösségen belüli elterjedése elleni ideiglenes növényegészségügyi szükségintézkedésekről szóló, 2002. szeptember 19-i 2002/757/EK bizottsági határozat és az azt módosító 2004/426/EK, 2007/201/EK és 2013/782/EU bizottsági határozat,

4.305 a Bizottság 2002/887/EK határozata (2002. november 8.) a Japánból származó, természetes vagy mesterséges módon törpenövésű Chamaecyparis Spach, Juniperus L. és Pinus L. növény tekintetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv bizonyos előírásaitól való eltérés engedélyezéséről, valamint az azt módosító 2004/826/EK, 2006/915/EK, 2008/826/EK és 2010/645/EU bizottsági határozat,

5.306 dekontaminálás céljára peszticidek és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok által szennyezett talaj behozatala tekintetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseitől való átmeneti eltérés megállapításának a tagállamok számára történő engedélyezéséről szóló, 2005. január 21-i 2005/51/EK bizottsági határozat, és az azt módosító 2007/156/EK bizottsági, 2009/162/EK bizottsági és 2012/102/EU bizottsági végrehajtási határozat,

6.307 a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. elterjedése elleni, Egyiptomra vonatkozó biztonsági intézkedések tagállamok által történő meghozatalának ideiglenes engedélyezéséről szóló, 2011. november 29-i 2011/787/EU bizottsági végrehajtási határozat,

7. a Bizottság 2004/200/EK határozata (2004. február 27.) a Pepino mosaic virus (PepMV) Közösségbe való behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni intézkedésekről,

8.308 az Argentínából vagy Brazíliából származó egyes citrusfélékre vonatkozó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedésekről szóló, 2004. április 29-i 2004/416/EK bizottsági határozat és az azt módosító 2007/347/EK bizottsági és 2013/67/EU bizottsági végrehajtási határozat,

9.309 a Bizottság 2005/359/EK határozata (2005. április 29.) az Amerikai Egyesült Államokból származó, fakéreggel borított tölgyfa (Quercus L.) rönkre vonatkozóan a 2000/29/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérésről, valamint az azt módosító 2006/750/EK bizottsági határozat,

10.310 Szerbia Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckerman és Kotthoff) Davis et al. károsító szervezettől való mentességének elismeréséről szóló, 2012. április 24-i 2012/219/EU bizottsági végrehajtási határozat,

11.311 az Epitrix cucumeris (Harris), az Epitrix similaris (Gentner), az Epitrix subcrinita (Lec.) és az Epitrix tuberis (Gentner) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről szóló, 2012. május 16-i 2012/270/EU bizottsági végrehajtási határozat,

12.312 a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről szóló, 2012. szeptember 26-i 2012/535/EU bizottsági végrehajtási határozat,

13.313 a Bizottság 2006/464/EK határozata (2006. június 27.) a Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu Közösségbe történő behurcolásának és Közösségen belüli elterjedésének a megelőzése elleni ideiglenes szükséghelyzeti intézkedésekről,

14.314 az egyes harmadik országoknak és harmadik országok egyes területeinek a Xanthomonas campestristől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől), a Cercospora angolensis Carv. et Mendestől és Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként történő elismeréséről szóló, 2006. július 5-i 2006/473/EK bizottsági határozat és az azt módosító 2010/134/EU bizottsági és 2013/253EU bizottsági végrehajtási határozat,

15.315 a Bizottság 2003/248/EK határozata (2003. április 9.) az Argentínából származó, vetőmagokon kívüli ültetésre szánt szamócapalánta (Fragaria L.) tekintetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseitől való átmeneti eltéréseknek a tagállamok számára történő engedélyezéséről és az azt módosító 2007/212/EK és 2011/74/EU bizottsági határozat,

16.316 a Bizottság 2003/249/EK határozata (2003. április 9.) a Chiléből származó, vetőmagokon kívüli ültetésre szánt szamócapalánta (Fragaria L.) tekintetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseitől való átmeneti eltéréseknek a tagállamok számára történő engedélyezéséről és az azt módosító 2007/221/EK és 2011/75/EU bizottsági határozat,

17.317 a Pomacea (Perry) alnem Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló, 2012. november 8-i 2012/697/EU bizottsági végrehajtási határozat,

18.318 a Bizottság 2007/365/EK határozata (2007. május 25.) a Rhynchophorus ferrugineus (Olivier) Közösségbe történő behurcolásának és Közösségen belüli elterjedésének megelőzése elleni szükséghelyzeti intézkedésekről és az azt módosító 2008/776/EK és 2010/467/EU bizottsági határozat,

19.319 a Bizottság 2007/410/EK határozata (2007. június 12.) a burgonyagumó orsósodás viroid (Potato spindle tuber viroid) Közösségbe történő behurcolásának és Közösségen belüli elterjedésének a megelőzésére irányuló intézkedésekről,

20.320 a Bizottság 2007/433/EK határozata (2007. június 18.) a Gibberella circinata Nirenberg & O'Donnell Közösségbe történő behurcolásának és Közösségen belüli elterjedésének megelőzésére irányuló ideiglenes szükséghelyzeti intézkedésekről.

21.321 a Pseudomonas syringae pv. actinidiae Takikawa, Serizawa, Ichikawa, Tsuyumu & Goto Unióba való behurcolásának és Unión belüli terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekről szóló, 2012. december 5-i 2012/756/EU bizottsági végrehajtási határozat,

22.322 az Anoplophora chinensis (Forster) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli terjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről szóló, 2012. március 1-jei 2012/138/EU bizottsági végrehajtási határozat,

23.323 a Kínából származó, egyes áruk szállításához ténylegesen használt fa csomagolóanyagra vonatkozó felügyeletről, növény-egészségügyi ellenőrzésekről és meghozandó intézkedésekről szóló, 2013. február 18-i 2013/92/EU bizottsági végrehajtási határozat,

24.324 a 2000/29/EK irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérésnek a tagállamok számára a Libanon Akkar és Bekaa régiójából származó, nem vetőburgonyának szánt burgonya tekintetében történő engedélyezéséről szóló, 2013. július 30-i 2013/413/EU bizottsági végrehajtási határozat,

25.325 az Amerikai Egyesült Államokból származó Quercus L., Platanus L. és Acer saccharum Marsh. kéregmentes fűrészelt faanyagára vonatkozóan a 2000/29/EK tanácsi irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ii. pontjától való eltérésről szóló, 2013. december 18-i 2013/780/EU bizottsági végrehajtási határozat,

26.326 az Amerikai Egyesült Államokból származó Acer macrophyllum Pursh és Quercus spp. L. kéregmentes fűrészelt faanyagának Phytophthora ramorum Werres, De Cock & Man in 't Veld sp. nov. károsítója vonatkozásában a 2002/757/EK határozatnak a növény-egészségügyi bizonyítvánnyal kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 18-i 2013/782/EU bizottság végrehajtási határozat,

27.327 a Xylella fastidiosa (Well and Raju) Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló, 2014. február 13-i 2014/87/EU bizottsági végrehajtási határozat,

28.328 a Dél-Afrikában előforduló Guignardia citricarpa Kiely (valamennyi, a citrusfélékre patogén törzse) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló, 2013. december 11-i 2013/754/EU bizottsági végrehajtási határozat.

(3)329 Ez a rendelet a Közösségben a meghatározott növény-egészségügyi kockázatoknak kitett védett övezetek elismeréséről szóló, 2008. július 4-i 690/2008/EK bizottsági rendelet, valamint az azt módosító, 2010. január 8-i 17/2010/EU, 2010. április 27-i 361/2010/EU és 2011. május 5-i 436/2011/EU bizottsági rendelet” szövegrész helyébe az „és az azt módosító, 2010. január 8-i 17/2010/EU bizottsági, 2010. április 27-i 361/2010/EU bizottsági, 2011. május 5-i 436/2011/EU bizottsági végrehajtási és 2012. április 26-i 355/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

69/A. §330 Az egyes növényegészségügyi előírásokat tartalmazó közösségi határozatok vonatkozó rendelkezéseit a minisztérium a hivatalos lapjában teszi közzé.

70. § (1) E rendelet 2001. február 1. napján lép hatályba. A 8–13. számú mellékletben meghatározott nyomtatványok használata 2001. július 1. napjától kötelező.

(2)331

1. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez332

TILALMAZOTT ZÁRLATI KÁROSÍTÓK

A. RÉSZ

Zárlati károsítók, amelyeknek Magyarországra való behurcolása és terjedésének elősegítése tilos

A. RÉSZ

Zárlati károsítók, amelyeknek Magyarországra való behurcolása és terjedésének elősegítése tilos

I. szakasz

Zárlati károsítók, amelyek a tagállamok területén nem fordulnak elő
és az egész Európai Unióra nézve fontosak

a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

1.

Acleris spp. (nem-európai fajok)

 

2.

Amauromyza maculosa (Malloch)

 

3.

Anomala orientalis Waterhouse

 

 

syn.: Blitopertha orientalis (Waterhouse)

 

4.

Anoplophora chinensis (Forster)

 

4.1.

Anoplophora glabripennis (Motschulsky)

 

5.

 

 

6.

Arrhenodes minutus Drury

 

7.

Bemisia tabaci Genn. (nem-európai populációk), az alábbi vírusok vektora:

 

 

a) Bean golden mosaic virus

 

 

 

syn.: Bean golden mosaic geminivirus

 

b) Cowpea mild mottle virus

 

 

 

syn.: Cowpea mild mottle carlavirus

 

c) Lettuce infectious yellows virus

 

 

 

syn.: Lettuce infectious yellows closterovirus

 

d) Pepper mild tigré virus

 

 

 

syn.: Pepper mild tigré geminivirus

 

e) Squash leaf curl virus

 

 

 

syn.: Squash leaf curl geminivirus

 

f) Euphorbia mosaic virus

 

 

 

syn.: Euphorbia mosaic geminivirus

 

g) Florida tomato virus

 

 

 

syn.: Tomato mottle bigeminivirus

8.

Choristoneura spp. (nem-európai fajok)

 

9.

Cicadellidae (nem-európai fajok) a Pierce betegség (Xylella fastidiosa) vektorai, úgymint:

 

a) Carneocephala fulgida Nottingham

 

 

b) Draeculacephala minerva Ball

 

 

c) Graphocephala atropunctata (Signoret)

 

10.

Conotrachelus nenuphar (Herbst)

 

10.1.

Dendrolimus sibiricus Tschetverikov

 

11.

Diabrotica barberi Smith and Lawrence

 

12.

Diabrotica undecimpunctata howardi Barber

 

13.

Diabrotica undecimpuncta undecimpunctata Mannerheim

 

14.

Diabrotica virgifera zeae Krysan & Smith

 

15.

Heliothis zea (Boddie)

 

 

syn.: Helicoverpa zea Boddie

 

16.

Hischmaniella spp. (a Hischmaniella gracilis (de Man) Luc and Goodey kivételével)

16.1.

Naupactus leucoloma Boheman

 

17.

Liriomyza sativae Blanchard

 

18.

Longidorus diadecturus Eveleigh és Allen

 

19.

Monochamus spp. (nem-európai fajok)

 

19.1.

Rhynchophorus palmarum (L.)

 

20.

Myndus crudus Van Duzee

 

21.

Nacobbus aberrans (Thorne) Thorne és Allen

 

22.

Premnotrypes spp. (nem-európai fajok)

 

23.

Pseudopityophthorus minutissimus (Zimmermann)

 

24.

Pseudopityophthorus pruinosus (Eichhoff)

 

25.

Scaphoideus luteolus (Van Duzee)

 

26.

Spodoptera eridania (Cramer)

 

27.

Spodoptera frugiperda (Smith)

 

28.

Spodoptera litura (Fabricius)

 

29.

Tephritidae (nem-európai fajok), úgymint:

 

 

a) Anastrepha fraterculus (Wiedemann)

 

 

b) Anastrepha ludens (Loew)

 

 

c) Anastrepha obliqua Macquart

 

 

d) Anastrepha suspensa (Loew)

 

 

e) Dacus ciliatus Loew

 

 

f) Dacus cucurbitae Coquillet

 

 

 

syn.: Bactrocera cucurbitae Coquillett

 

g) Dacus dorsalis Hendel

 

 

 

syn.: Bactrocera dorsalis (Hendel)

 

h) Dacus tryoni (Froggatt)

 

 

 

syn.: Bactrocera tryoni Froggatt

 

i) Dacus tsuneonis Miyake

 

 

 

syn.: Bactrocera tsuneonis (Miyake)

 

j) Dacus zonatus Saund

 

 

 

syn.: Bactrocera zonatus Saunders

 

k) Epochra canadensis (Loew)

 

 

l) Pardalaspis cyanescens Bezzi

 

 

 

syn.: Trirhithromyia cyanescens Bezzi

 

m) Pardalaspis quinaria Bezzi

 

 

 

syn.: Ceratitis quinaria (Bezzi)

 

n) Pterandrus rosa (Karsch)

 

 

 

syn.: Ceratitis rosa Karsch

 

o) Rhacochlaena japonica Ito

 

 

 

syn.: Euphranta japonica (Ito)

 

p) Rhagoletis cingulata (Loew)

 

 

q) Rhagoletis completa Cresson

 

 

r) Rhagoletis fausta (Osten-Sacken)

 

 

s) Rhagoletis indifferens Curran

 

 

t) Rhagoletis mendax Curran

 

 

u) Rhagoletis pomonella Walsh

 

 

v) Rhagoletis ribicola Doane

 

 

z) Rhagoleltis suavis (Loew)

 

30.

Thrips palmi Karny

 

31.

Xiphinema americanum Cobb sensu lato (nem-európai populációk)

 

32.

Xiphinema californicum Lamberti és Bleve-Zacheo

 

b) Baktériumok

Xylella fastidiosa (Well és Raju)

c) Gombák

1.

Ceratocystis fagacearum (Bretz) Hunt

2.

Chrysomyxa arctostaphyli Dietel

3.

Cronartium spp. (nem-európai fajok)

4.

Endocronartium spp. (nem-európai fajok)

5.

Guignardia laricina (Saw.)Yamoto és Ito

 

syn.: Botryosphaeria laricina (K. Sawada)Y. Zhong

6.

Gymnosporangium spp. (nem-európai fajok)

7.

Inonotus weirii (Murrill) Kotlaba és Pauzar

 

syn.: Phellinus weirii (Murill) R.L. Gilbertson

8.

Melampsora farlowii (Arthur) Davis

9.

Monilinia fructicola (Winter) Honey

10.

Mycosphaerella larici-leptolepis Ito et al.

11.

Mycosphaerella populorum G.E. Thompson

12.

Phoma andina Turkensteen

13.

Phyllosticta solitaria Ell. és Ev.

14.

Septoria lycopersici Speg. var. malagutii Ciccarone és Boerema

15.

Thecaphora solani Barrus

16.

Tilletia indica Mitra

17.

Trechispora brinkmannii (Bresad.) Rogers

 

syn.: Phymatotrichopsis omnivora (Duggar) Hennebert

d) Vírusok és vírusszerű szervezetek

1.

Elm phloem necrosis mycoplasma

 

 

 

syn.: Elm phloem necrosis phytoplasma

2.

Burgonyavírusok és vírusszerű kórokozók, úgymint:

 

 

a) Andean potato latent virus

 

 

 

syn.: Potato Andean latent tymovirus

 

b) Andean potato mottle virus

 

 

 

syn.: Potato Andean mottle comovirus

 

c) Arracacha B virus (oca törzs)

 

 

 

syn.: Arracacha B nepovirus

 

d) Potato black ringspot virus

 

 

 

syn.: Potato black nepovirus

 

e) Potato spindle tuber viroid

 

 

f) Potato T virus

 

 

 

syn.: Potato T capillovirus

 

g) Potato A, M, S, V, X és Y vírus nem-európai izolátumai (ideértve az Yo, Yn és Yc vírustörzseket), valamint a Potato leafroll virus

 

 

syn.: Potato A potyvirus, M carlavirus, S carlavirus, V potyvirus, X potexvirus és Y potyvirus, Potato leaf roll luteovirus

3.

A Cydonia Mill., Fragaria L., Malus Mill., Prunus L., Pyrus L., Ribes L., Rubus L. és Vitis L. vírusai és vírusszerű kórokozói, úgymint:

 

a) Blueberry leaf mottle virus

 

 

b) Cherry rasp leaf virus (American)

 

 

 

syn.: Cherry rasp leaf nepovirus (American)

 

c) Peach mosaic virus (American)

 

 

 

syn.: Peach American mosaic closterovirus

 

d) Peach phony rickettsia

 

 

e) Peach rosette mycoplasma

 

 

 

syn.: Peach rosette phytoplasma

 

f) Peach rosette mosaic virus

 

 

 

syn.: Peach rosette mosaic nepovirus

 

g) Peach X-disease mycoplasma

 

 

 

syn.: Peach X-disease phytoplasma

 

h) Peach yellow mycoplasma

 

 

 

syn.: Peach yellows phytoplasma

 

i) Plum line pattern virus (American)

 

 

 

syn.: Plum American line pattern ilarvirus

 

j) Raspberry leaf curl virus (American)

 

 

 

syn.: Raspberry American leaf curl luteovirus

 

k) Strawberry latent C virus

 

 

 

syn.: Strawberry latent C rhabdovirus

 

l) Strawberry vein banding virus

 

 

m) Strawberry witches' broom mycoplasma

 

 

 

syn.: Strawberry witches' broom phytoplasma

 

n) e gazdanövények egyéb nem európai vírusai és vírusszerű kórokozói

 

4.

A Bemisia tabaci Genn. által átvitt vírusok, úgymint:

 

 

a) Bean golden mosaic virus

 

 

 

syn.: Bean golden mosaic geminivirus

 

b) Cowpea mild mottle virus

 

 

 

syn.: Cowpea mild mottle carlavirus

 

c) Lettuce infectious yellows virus

 

 

 

syn.: Lettuce infectious yellows closterovirus

 

d) Pepper mild tigré virus

 

 

 

syn.: Pepper mild tigré geminivirus

 

e) Squash leaf curl virus

 

 

 

syn.: Squash leaf curl geminivirus

 

f) Euphorbia mosaic virus

 

 

 

syn.: Euphorbia mosaic geminivirus

 

g) Florida tomato virus

 

 

 

syn.: Tomato mottle bigeminivirusa

5.

Tobacco ringspot virus

 

 

 

syn.: Tobbaco ringspot nepovirus

6.

Tomato ringspot virus

 

 

 

syn.: Tomato ringspot nepovirus

e) Parazita növények

Arceuthobium spp. (nem európai fajok)

II. szakasz

Zárlati károsítók, amelyek a tagállamok területén előfordulnak
és az egész Európai Unióra nézve fontosak

a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

1.

Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens

2.

Globodera pallida (Stone) Behrens

3.

 

4.

Meloidogyne chitwoodi Golden et al. (minden populáció)

5.

Meloidogyne fallax Karssen

6.

Opogona sacchari (Bojer)

7.

Popillia japonica Newmann

8.

Rhizoecus hibisci Kawai and Takagi

9.

Spodoptera littoralis (Boisduval)

b) Baktériumok

1.

Clavibacter michiganensis (Smith) Davis et al. ssp. sepedonicus (Spieckermann et Kotthoff) Davis et al.

2.

Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith

 

syn.: Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al.

c) Gombák

1.

Melampsora medusae Thümen

2.

Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival

d) Vírusok és vírusszerű szervezetek

1.

Apple proliferation mycoplasma

 

syn.: Apple proliferation phytoplasma

2.

Apricot chlorotic leafroll mycoplasma

 

syn.: Apricot chlorotic leafroll phytoplasma

3.

Pear decline mycoplasma

 

syn.: Pear decline phytoplasma

B. RÉSZ

Zárlati károsítók, amelyeknek meghatározott védett zónákba való behurcolása
és terjedésének elősegítése tilos

B. RÉSZ

Zárlati károsítók, amelyeknek meghatározott védett zónákba való behurcolása
és terjedésének elősegítése tilos

a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

Károsító

Védett zóna (zónák)

 

 

1. Bemisia tabaci Genn. (európai populációk)

Írország, Portugália (Azori-szigetek, belső Beira, tengerparti Beira, Douro és Minho köze, Madeira, Ribatejo és Oeste (Albobaça, Alenquer, Bombarral, Cadaval, Caldas da Rainha, Lourinhn, Nazaré, Obidos, Peniche és Torres Vedras települések) és Trás-os-Montes), Egyesült Királyság, Svédország, Finnország

1.1. Daktulosphaira vitifoliae (Fitch)

Ciprus (2008. március 31-ig)

2. Globodera pallida (Stone) Behrens

Finnország, Lettország, Szlovénia, Szlovákia

3. Leptinotarsa decemlineata Say

Spanyolország (Menorca, Ibiza), Írország, Ciprus (2008. március 31-ig), Málta, Portugália (Azori-szigetek és Madeira), Egyesült Királyság, Svédország (Blekinge, Gotland, Halland, Kalmar és SkDne), Finnország (Cland területei, Turku, Uusimaa, Kymi, Häme, Pirkanmaa, Satakunta)

4. Liriomyza bryoniae (Kaltenbach)

Írország és az Egyesült Királyság (Észak-Irország)

b) Vírusok és vírusszerű szervezetek

Károsító

Védett zóna (zónák)

 

 

1. Beet necrotic yellow vein virus

Franciaország (Bretagne), Írország, Portugália (Azori-szigetek), Finnország, Egyesült Királyság (Észak-Írország)

2. Tomato spotted wilt virus

Svédország, Finnország

2. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez333

NÖVÉNYEKEN VAGY NÖVÉNYI TERMÉKEKEN TILALMAZOTT ZÁRLATI KÁROSÍTÓK

A. RÉSZ

Zárlati károsítók, amelyeknek Magyarországra való behurcolása
és terjedésének elősegítése tilos, ha azok meghatározott növényeken vagy növényi termékeken előfordulnak

A. RÉSZ

Zárlati károsítók, amelyeknek Magyarországra való behurcolása
és terjedésének elősegítése tilos, ha azok meghatározott növényeken vagy növényi termékeken előfordulnak

I. szakasz

Zárlati károsítók, amelyek a tagállamok területén nem fordulnak elő és az egész Európai Unióra nézve fontosak

a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

Károsító

A fertőzés tárgya

 

 

1. Aulops fuchsiae Keifer

Fuchsia L. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

1.1. Agrilus planipennis Fairmaire

Kanadából, Kínából, Japánból, Mongóliából, a Koreai Köztársaságból, Oroszországból, Tajvanból és az USA-ból származó, ültetésre szánt Fraxinus L., Juglans mandshurica Maxim., Ulmus .davidiana Planch., Ulmus parvifolia Jacq. És Pterocarya rhoifolia Siebold & Zucc. növények, a növényi szövettenyészetek és vetőmagok, faanyagok és fakéreg kivételével

2. Aleurocanthus spp.

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

3. Anthonomus bisignifer (Schenkling)

Fragaria L. növényfajok ültetésre szánt növényei a vetőmag kivételével

4. Anthonomus signatus (Say)

Fragaria L. növényfajok ültetésre szánt növényei a vetőmag kivételével

5. Aonidiella citrina Coquillet

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

6. Aphelenchoides besseyi Christie1

Oryza spp. Vetőmagja

7. Aschistonyx eppoi Inouye

Európán kívüli országokból származó Juniperus L. növények, a vetőmag és a termés kivételével

8. Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Buhere)
Nicklet et al.

Európán kívüli országokból származó Abies Mill., Cedrus Trew, Larix kMill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr. növények a termés és a vetőmag kivételével, valamint a tűlevelűek (Coniferales) fája

9. Carposina niponensis Walsingham

Európán kívüli országokból származó Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L. és Pyrus L. növények a vetőmag kivételével

10. Diaphorina citri Kuway

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, valamint Murraya König fajok, a termés és a vetőmag kivételével

11. Enarmonia packardi (Zeller)
syn.: Cydia packsrdi (Zeller)

Európán kívüli országokból származó Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L. és Pyrus L. növények, a vetőmag kivételével

12. Enarmonia prunivora Walsh
syn.: Cydia prunivora (Walsh)

Európán kívüli országokból származó telepítésre szánt Crataegus L., Malus Mill., Photinia Ldl., Prunus L. és Rosa növények a vetőmag kivételével, valamint a Malus Mill. és a Prunus L. fajok termése

13. Eotetranychus lewisi McGregor

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

14.

 

15. Grapholita inopinata Heinrich
syn.: Cydia inopinata (Heinrich)

Európán kívüli országokból származó Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L. és Pyrus L. növények a vetőmag kivételével

16. Hishomonus phycitis

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

17. Leucaspis japonica Ckll.
syn.:Lopholeucaspis japonica Cockerell

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

18. Listronotus bonariensis (Kuschel)

Argentínából, Ausztráliából, Bolíviából, Chiléből,
Új-Zélandból és Uruguayból származó Cruciferae, Gramineae és Trifolium spp. Vetőmagvak

19. Európán kívüli Margarodes fajok:

a) Margarodes vitis (Phillipi),
b) Margarodes vredendalensis de Klerk,
c) Margarodes prieskaensis Jakubsk

Vitis L. növények, a termés és a vetőmag kivételével

20. Numonia pyrivorella (Matsumura)

Európán kívüli országokból származó Pyrus L. növények, a magok kivételével

21. Oligonychus perditus Pritchard és Baker

Európán kívüli országokból származó Juniperus L. növények, a vetőmag és a termés kivételével

22. Pissodes spp. (Európán kívüli fajok)

Európán kívüli országból származó tűlevelű (Coniferales) növények, a termés és a vetőmag kivételével, tűlevelűek (Coniferales) kérges faanyaga és hántolt kérge

23. Radopholus citrophilus (Huettel) Dickson és Kaplan

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével, Araceae, Marantaceae, Musaceae, Persea spp., Strelitziaceae növények, gyökeresen vagy hozzátapadt, illetve hozzá tartozó termesztő közeggel

24.

 

25. Scirtothrips aurantii Faure

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

26. Scirtothrips citri (Moultex)

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a vetőmag kivételével

27. Scirtothrips dorsalis Hood

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

28. Scolytidae spp. (Európán kívüli fajok)

Európán kívüli országokból származó, 3 m-nél magasabb tűlevelű (Coniferales) növények, a termés és a vetőmag kivételével, tűlevelűek (Coniferales) kérges faanyaga és hántolt kérge

28.1. Scrobipalpopsis solanivora Povolny

A Solanum tuberosum L. gumói

29. Tachypterellus quadrigibbus Say
syn.: Anthonomus quadrigibbus Say

Európán kívüli országokból származó Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L. és Pyrus L. növények, a vetőmag kivételével

30. Toxoptera citricida Kirk.

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

31. Trioza erytreae Del Guercio

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik és a Clausena Burm. f. fajok, a termés és a vetőmag kivételével

32. Unaspis citri Comstock

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

1 Az Aphelenchoides besseyi Christie nem fordul elő Oryza növényeken az Európai Unióban.

b) Baktériumok

Károsító

A fertőzés tárgya

 

 

1. Citrus greening bacterium
syn.: Liberobacter africanum Planet et al.; Liberobacter asiaticum Planet et al.

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

2. Citrus variegated chlorosis
syn.: Xylella fastidiosa Wells et al. Citrus-on

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

3. Erwinia stewartii (Smith) Dye
syn.: Pantoea stewartii pv. Stewartii (Smith) Mergaert et al.

Zea mais L. vetőmag

4. Xanthomonas campestris (a Citrusra nézve patogén valamennyi törzs)

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a vetőmag kivételével

5. Xanthomonas campestris pv. oryzae (Ishiyama) Dye
syn.: Xanthomonas oryzae pv. oryzae (Ishiyama) Swings et al

Oryza spp. vetőmag

6. Xanthomonas campestris pv. oryzicola (Fang et al.) Dye
syn.: Xanthomonas oryzae pv. oryzicola (Fang et al.) Swings et al.

Oryza spp. vetőmag

c) Gombák

Károsító

A fertőzés tárgya

 

 

1. Alternaria alternata (Fr.) Keissler (Európán kívüli patogén izolátumok)

Európán kívüli országokból származó, ültetésre szánt Cydonia Mill., Malus Mill. és Pyrus L. növények, a vetőmag kivételével

1.1. Anisogramma anomala (Peck.) E. Müller

Kanadából és az Amerikai Egyesült Államokból származó ültetésre szánt Corylus L. növény, a vetőmag kivételével.

2. Apiosporina morbosa (Schwein.) v. Arx

Ültetésre szánt Prunus L. növények, a vetőmag kivételével

3. Atropellis spp.

Pinus L. növények, a termés és a vetőmag kivételével, Pinus L. hántolt kérge és faanyaga

4. Ceratocystis virescens (Davidson) Moreau

Az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából származó Acer saccharum Marsh. növények, a termés és vetőmag kivételével, az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából származó Acer saccharum Marsh. faanyaga, ideértve a természetes hengeres felszínét meg nem tartott fát is

5. Cercoseptoria pini-densiflorae (Hori és Nambu) Deighton
syn.: Mycosphaerella gibsonii H.C. Evans

Pinus L. növények, a termés és a vetőmag kivételével és a Pinus L. faanyag

6. Cercospora angolensis Carv. és Mendes
syn.: Phaeoramularia angolensis T. Carvalho & O. Mendes

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a vetőmag kivételével

7. Ciborinia camelliae Kohn

Európán kívüli országokból származó, ültetésre szánt Camellia L. növények, a vetőmag kivételével

8. Diaporthe vaccinii Shear

Ültetésre szánt Vacciniun spp. növények, a vetőmag kivételével

9. Elsinoe spp. Bitanc. és Jenk. Mendes

Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével és a Citrus L. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével, kivéve a Dél-Amerikából származó Citrus reticulata Blanco és a Citrus sinensis (L.) Osbeck terméseit

10. Fusarium oxysporum f. sp. albedinis (Kilian és Maire) Gordon

Phoenix spp. növények, a termés és a vetőmag kivételével

11. Guignardia citricarpa Kiely (a Citrusra nézve patogén valamennyi törzs)

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a vetőmag kivételével

12. Guignardia piricola (Nosa) Yamamoto
syn.: Botryosphaeria berengeriana de Notaris f. sp. piricola (Nose) Koganezawa and Sakuma

Európán kívüli országokból származó Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L. és Pyrus L. növények, a vetőmag kivételével

13. Puccinai pittieriana Hennings

A Solanaceae családhoz tartozó növények, a termés és a vetőmag kivételével

14. Scirrhia acicola (Dearn.) Siggers
syn.: Mycosphaerella dearnessii M.E. Barr

Pinus L. növények, a termés és a vetőmag kivételével

14.1. Stegophora ulmea (Schweinitz: Fries) Sydow &Sydow

Ulmus L. és Zelkova L. ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

15. Venturia nashicola Tanaka és Yamamoto

Európán kívüli országokból származó, ültetésre szánt Pyrus L. növények, a vetőmag kivételével

d) Vírusok és vírusszerű szervezetek

Károsító

A fertőzés tárgya

 

 

1. Beet curly top virus (nem európai izolátumok)
syn.: Beet curly top curtovirus

Ültetésre szánt Beta vulgaris L. növények, a vetőmag kivételével

2. Black raspberry latent virus
syn.: Black raspberry latent ilarvirus

Ültetésre szánt Rubus L. növények

3. Blight and blight-szerű betegség
syn.: Citrus blight and blight-like

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

4. Cadang-Cadang viroid
syn.: Coconut cadang-cadang viroid

Európán kívüli országokból származó, ültetésre szánt Palmae növények, a vetőmag kivételével

5. Cherry leafroll virus1

Ültetésre szánt Rubus L. növények

5.1. Chrysanthemum stem necrosis virus

Dendranthema (DC.) Des Moul. és Lycopersicon lycopersicum (L.), Karsten ex Farw. ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

6. Citrus mosaic virus
syn.: Citrus mosaic badnavirus

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

7. Citrus tristeza virus (Európán kívüli izolátumai)
syn.: Citrus tristeza closterovirus

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

8. Leprosis
syn.: Citrus leprosis rhabdovirus

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

9. Little cherry patogén (nem európai izolátumok)
syn.: Cherry little cherry virus

Ültetésre szánt Prunus cerasus L., Prunus avium L., Prunus incisa Thunb., Prunus sargentii Rhed., Prunus serrula Franch., Prunus serrulata Lind., Prunus speciosa (Koidz.) Ingram, Prunus subhirtella Miq., Prunus yedoensis Matsum. növények, ezek hibridjei és fajtái, a vetőmag kivételével

10. Palm lethal yellowing mycoplasma

Európán kívüli országokból származó, ültetésre szánt Palmae növények, a vetőmag kivételével

11. Prunus necrotic ringspot virus2

Ültetésre szánt Rubus L. növények

12. Satsuma dwarf virus
syn.: Satsuma dwarf nepovirus

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

13. Tatter leaf virus
syn.: Citrus tatter leaf capillovirus

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

14. Természetes úton terjedő psorosis betegség
syn.: Citrus ringspot virus

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

15. Witches' broom (MLO)
syn.: Phytoplasma aurantifolia

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

1 A Cherry leafroll vírus Rubus L. fajokon nem fordul elő az Európai Unióban.

2 A Prunus necrotic ringspot vírus Rubus L. fajokon nem fordul elő az Európai Unióban.

II. szakasz

Zárlati károsítók, amelyek a tagállamok területén előfordulnak és az egész Európai Unióra nézve fontosak

a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

Károsító

A fertőzés tárgya

 

 

1. Aphelenchoides besseyi Christie

Ültetésre szánt Fragaria L. növények, a termés és a vetőmag kivételével

2. Circulifer haematoceps

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

3. Circulifer tenellus

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

4. Daktulospharia vitifoliae (Fitch)
syn.: Viteus vitifoliae (Fitch)

Vitis L. növények, a termés és a vetőmag kivételével

5. Ditylenchus destructor Thorne

Ültetésre szánt Crocus L. virághagymái és gumói, a Gladiolus Toum. ex L. nemzetség törpe fajtái és azok hibridjei, úgymint Gladiolus callianthus Marais, Gladiolus colvillei Sweet, Gladiolus nanus hort., Gladiolus ramosus hort., Gladiolus tubergenii hort., Hyacinthus L., Iris L., Trigridia Juss, Tulipa L., valamint az ültetésre szánt burgonyagumók (Solanum tuberosum L.)

6. Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev

Az Allium ascalonicum L., Allium cepa L. és Allium schoenoprasum L. ültetésre szánt vetőmagja és hagymája és az ültetésre szánt Allium porrum L. növények, a Camassia Lindl., Chionodoxa Boiss., Crocus flavus Weston „Golden Yellow”, Galanthus L., Galtonia candicans (Baker) Decne, Hyacinthus L., Ismene Herbert, Muscari Miller, Narcissus L., Ornithogalum L., Puschkinia Adams, Scilla L., Tulipa L. ültetésre szánt hagymái és gumói, valamint a Medicago sativa L. vetőmagja

6.1. Eotetranychus orientalis Klein

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növényfajok és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

6.2. Helicoverpa armigera (Hübner)

A Dendranthema (DC.) Des Moul, Dianthus L., Pelargonium l’Hérit. ex Ait. növények, valamint a Solanaceae családhoz tartozó, ültetésre szánt növények, a vetőmag kivételével

6.3. Parasaissetia nigra (Nietner)

Citrus L. Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

7. Radopholus similis (Cobb) Thorne

Araceae, Marantaceae, Musaceae, Persea spp., Strelitziaceae gyökeres növények vagy tapadó, illetve kísérő termesztő közeggel

8. Liriomyza huidobrensis (Blanchard)

Vágott virágok, Apium graveolens L. leveles zöldség és ültetésre szánt lágyszárú növényfajok, az alábbiak kivételével:
– hagyma,
– hagymagumó,
– Gramineae családba tartozó növények,
– rizóma,
– vetőmag

9. Liriomyza trifolii (Burgess)

Vágott virágok, Apium graveolens L. leveles zöldség és ültetésre szánt lágyszárú növényfajok, az alábbiak kivételével:
– hagyma,
– hagymagumó,
– Gramineae családba tartozó növények,
– rizóma,
– vetőmag

10. Paysandisia archon (Burmeister)

Ültetésre szánt Palmae növények, amelyek alapi törzsátmérője 5 cm-nél nagyobb és amelyek a következő nemzetségekhez tartoznak: Brahea Mart., Butia Becc., Chamaerops L., Jubaea Kunth, Livistona R. Br., Phoenix L., Sabal Adans., Syagrus Mart., Trachycarpus H. Wendl., Trithrinax Mart., Washingtonia Raf.

b) Baktériumok

Károsító

A fertőzés tárgya

 

 

1. Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus (McCulloch) Davis et al.

Medicago sativa L. vetőmag

2. Clavibacter michiganensis ssp. michiganensis (Smith) Davis et al.

Ültetésre szánt Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. Növények

3. Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al.

Az alábbi nemzetségekbe tartozó fajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Pyracantha Roem., Pyrus L. és Sorbus L.

4. Erwinia chrysanthemi pv. dianthicola (Hellmers) Dickey

Ültetésre szánt Dianthus L. növények, a vetőmag kivételével

5. Pseudomonas caryophylli (Burkholder) Starr és Burkholder
syn.: Burkholderia caryophylli Yaboucchi et al.

Ültetésre szánt Dianthus L. növények, a vetőmag kivételével

6. Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier et al.) Young et al.

Ültetésre szánt Prunus persica (L.) Batsch és Prunus persica var. nectarina (Ait.) Maxim növények, a vetőmag kivételével

7. Xanthomonas campestris pv. phaseoli (Smith) Dye
syn.: Xanthomonas axonopodis pv. phaseoli Vauterin et al.

Phaseolus L. vetőmag

8. Xanthomonas campestris pv. pruni (Smith) Dye
syn.: Xanthomonas arboricola pv. pruni Vauterin et al.

Ültetésre szánt Prunus L. növények, a vetőmag kivételével

9. Xanthomonas campestris pv. vesicatoria (Doidge) Dye
syn.: Xanthomonas vesicatoria (ex Doidge) Vauterin et al.

Ültetésre szánt Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. és Capsicum spp. növények

10. Xanthomonas fragariae Kennedy és King

Ültetésre szánt Fragaria L. növények, a vetőmag kivételével

11. Xylophilus ampelinus (Panagopoulos) Willems et al.

Vitis L. növények, a termés és a vetőmag kivételével

c) Gombák

Károsító

A fertőzés tárgya

 

 

1. Ceratocystis fimbriata f. sp. Platani Walter

Ültetésre szánt Platanus L. növények, a vetőmag kivételével, valamint a Platanus L. faanyaga, a természetes kerek felülettel már nem rendelkező faanyagot is beleértve

2.

 

3. Cryphonectria parasitica (Murill) Barr

Ültetésre szánt Castanea Mill és Quercus L. növényei, a vetőmag kivételével

4. Didymella ligulicola (Baker, Dimock és Davis) v. Arx

Ültetésre szánt Dendranthema (DC.) Dess Moul. növények, a vetőmag kivételével

5. Phialophora cinerescens (Wollenweber) van Beyma

Ültetésre szánt Dianthus L. növények, a vetőmag kivételével

6. Phoma tracheiphila (Petri) Kanchaveli és Gikashvili
syn.: Deuterophoma tracheiphila Petri

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a vetőmag kivételével

7. Phytophthora fragariae Hickmann var. fragariae

Ültetésre szánt Fragaria L. növények, a vetőmag kivételével

8. Plasmopara halstedii (Farlow) Berl. és de Toni

Helianthus annuus L. vetőmag

9. Puccinia horiana Hennings

Ültetésre szánt Dendranthema (DC.) Des Moul. növények, a vetőmag kivételével

10. Scirrhia pini Funk és Parker syn.: Mycosphaerella pini E. Rostrup

Ültetésre szánt Pinus L. növények, a vetőmag kivételével

11. Verticillium albo-atrum Reinke and Berthold

Ültetésre szánt Humulus lupulus L. növények, a vetőmag kivételével

12. Verticillium dahliae Klebahn

Ültetésre szánt Humulus lupulus L. növények, a vetőmag kivételével

d) Vírusok és vírusszerű szervezetek

Károsító

A fertőzés tárgya

 

 

1. Arabis mosaic virus
syn.: Arabis mosaic nepovirus

Ültetésre szánt Fragaria L. és Rubus L. növények, a vetőmag kivételével

2. Beet leaf curl virus
syn.: Beet leaf curl rhabdovirus

Ültetésre szánt Beta vulgaris L. növények, a vetőmag kivételével

3. Chrysanthemum stunt viroid

Ültetésre szánt Dendranthema (DC.) Des Moul. növények, a vetőmag kivételével

4. Citrus tristeza virus (európai izolátumok)
syn.: Citrus tristeza closterovirus

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

5. Citrus vein enation woody gall disease

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

6. Grapevine flavescence dorée MLO
syn.: Grapevine flavescence dorée phytoplasma

Vitis L. növények, a termés és a vetőmag kivételével

7. Plum pox virus
syn.: Plum pox potyvirus

Ültetésre szánt Prunus L. növények, a vetőmag kivételével

8. Potato stolbur mycoplasma
syn.: Potato stolbur phytoplasma

Ültetésre szánt, a Solanaceae családhoz tartozó növények, a vetőmag kivételével

9. Raspberry ringspot virus
syn.: Raspberry ringspot nepovirus

Ültetésre szánt Fragaria L. és Rubus L. növények, a vetőmag kivételével

10. Spiroplasma citri Saglio et al.

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

11. Strawberry crinkle virus
syn.: Strawberry crinkle cytorhabdovirus

Ültetésre szánt Fragaria L. növények, a vetőmag kivételével

12. Strawberry latent ringspot virus
syn.: Strawberry latent ringspot nepovirus

Ültetésre szánt Fragaria L. és Rubus L. növények, a vetőmag kivételével

13. Strawberry mild yellow edge virus
syn.: Strawberry mild yellow edge potexvirus

Ültetésre szánt Fragaria L. növények, a vetőmag kivételével

14. Tomato black ring virus
syn.: Tomato black ring nepovirus

Ültetésre szánt Fragaria L. és Rubus L. növények, a vetőmag kivételével

15. Tomato spotted wilt virus
syn.: Tomato spotted wilt tospovirus

Ültetésre szánt Apium graveolens L., Capsicum annuum L., Cucumis melo L., Dendranthema (DC.) Dess Moul., az Impatiens New Guinea hibridjeinek összes fajtája, Lactuca sativa L., Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw., Nicotiana tabacum L. (amelyekről bizonyított, hogy kereskedelmi célú dohánytermesztés számára értékesítik), Solanum melongena L. és Solanum tuberosum L. növények, a vetőmag kivételével

16. Tomato yellow leaf curl virus
syn.: Tomato yellow leaf curl bigeminivirus

Ültetésre szánt Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. növények, a vetőmag kivételével

B. RÉSZ

Zárlati károsítók, amelyeknek meghatározott védett zónákba való behurcolása és terjedésének elősegítése tilos,
ha azok meghatározott növényeken vagy növényi termékeken előfordulnak

a) Rovarok, atkák és fonálférgek, fejlődésük valamennyi stádiumában

Károsító

A fertőzés tárgya

Védett zóna (zónák)

1. Anthonomus grandis (Boh.)

Gossypium spp. vetőmagja és termése (toktermése) és a nem magtalanított gyapot

Görögország, Spanyolország (Andalúzia, Katalónia, Extremadura, Murcia, Valencia)

2. Cephalcia lariciphila (Klug)

Ültetésre szánt Larix Mill. növények, a vetőmag kivételével

Írország, Egyesült Királyság (Észak-
Írország, Man-sziget és Jersey)

3. Dendroctonus micans Kugelan

Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L. és Pseudotsuga Carr. növényfajok több mint 3 m magasságú növényei, a termés és a vetőmag kivételével, tűlevelűek (Coniferales) kérges faanyaga és hántolt kérge

Görögország, Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és Jersey)

4. Gilphinia hercyniae (Hartig)

Picea A. Dietr. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

Görögország, Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és Jersey)

5. Gonipterus scutellatus Gyll.

Eucalyptus l¨Herit. növényfajok növényei, a termés és a vetőmag kivételével

Görögország, Portugália (Azori-szigetek)

6. a) Ips amitinus Eichhof

Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr. és Pinus L. növényfajok több mint 3 m magasságú növényei, a termés és a vetőmag kivételével, tűlevelűek (Coniferales) kérges faanyaga és hántolt kérge

Görögország, Franciaország (Korzika), Írország, Egyesült Királyság

b) Ips cembrae Heer

Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L. és Pseudotsuga Carr. növényfajok több mint 3 m magasságú növényei, a termés és a vetőmag kivételével, tűlevelűek (Coniferales) kérges faanyaga és hántolt kérge

Görögország, Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget)

c) Ips duplicatus Sahlberg

Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr. és Pinus L. növényfajok több mint 3 m magasságú növényei, a termés és a vetőmag kivételével, tűlevelűek (Coniferales) kérges faanyaga és hántolt kérge

Görögország, Írország, Egyesült Királyság

d) Ips sexdentatus Börner

Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr. és Pinus L. növényfajok több mint 3 m magasságú növényei, a termés és a vetőmag kivételével, tűlevelűek (Coniferales) kérges faanyaga és hántolt kérge

Ciprus (2008. március 31-ig), Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország,
Man-sziget)

e) Ips typographus Heer

Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L. és Pseudotsuga Carr. növényfajok több mint 3 m magasságú növényei, a termés és a vetőmag kivételével, tűlevelűek (Coniferales) kérges fája és hántolt kérge

Írország, Egyesült Királyság

7. Sternochetus mangiferae Fabricius

Harmadik országokból származó Mangifera spp. vetőmagja

Spanyolország (Granada és Malaga), Portugália (Alentejo, Algarve és Madeira)

8.

 

 

b) Baktériumok

Károsító

A fertőzés tárgya

Védett zóna (zónák)

1. Curtobacterium flaccumfaciens pv. flaccumfaciens (Hedges) Collins és Jones

Phaseolus vulgaris L. és Dolichos Jacq. vetőmagja

Görögország, Spanyolország, Portugália

2. Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al.

Az alábbi nemzetségekhez tartozó növények részei, a termés, vetőmag és ültetésre szánt növények kivételével, de beleértve a beporzásra szolgáló élő pollent: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Pyracantha Roem., Pyrus L. és Sorbus L.

Spanyolország, Észtország, Franciaország (Korzika), Írország, Olaszország (Abruzzo, Apúlia, Basilicata, Calabria, Campania, Emilia-Romagna (Parma és Piacenza megye) Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Mantua megye kivételével) Marche, Molise, Piedmont, Szardinia, Szicília, Toscana, Umbria, Valle d’Aosta, Veneto (kivéve: Rovigo és Velence megye, valamint Padova megyében Castelbaldo, Barbona, Boara Pisani, Masi, Piacenza d’Adige, S. Urbano, Vescovana közigazgatási terület és Verona megyében az A4 autópályától délre fekvő terület), Lettország, Litvánia, Portugália, Szlovénia (Gorenjska, Koroška, Maribor and Notranjska régiókat kivéve), Szlovákia [Blahó, Felsővámos és Ekecs (Dunaszerdahely megye), Garamdamásd és Garamkelecsény (Lőcse megye), Málnapatak (Poltár megye), Tornagörgő (Rozsnyó megye), Nagyrépény (Topolcsány megye), Nagykázmér, Legenye, Kisgéres, Szenteske és Zétény (Tőketerebes megye) települések kivételével], Finnország, az Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és a Csatorna-szigetek)

c) Gombák

Károsító

A fertőzés tárgya

Védett zóna (zónák)

1. Cryphonectria parasitica (Murrill.) Barr.

Faanyag, kivéve a kérgezett fát, továbbá a Castanea Mill hántolt fakérge

Csehország, Írország, Svédország, Egyesült Királyság (Man-sziget kivételével)

2. Glomerella gossypii Edgerton

Gossypium spp. vetőmagja és termése (toktermése)

Görögország

3. Gremmeniella abietina (Lag.) Morelet

Ültetésre szánt Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L. és Pseudotsuga Carr. növények, a vetőmag kivételével

Írország, Egyesült Királyság
(Észak-Írország)

4. Hypoxylon mammatum (Wahl.) J. Miller

Ültetésre szánt Populus L. növények, a vetőmag kivételével

Írország, Egyesült Királyság
(Észak-Írország)

d) Vírusok és vírusszerű szervezetek

Károsító

A fertőzés tárgya

Védett zóna (zónák)

1. Citrus tristeza virus (európai izolátumok)

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. fajok és hibridjeik termése, levelekkel és kocsányokkal

Görögország, Franciaország (Korzika), Málta (2008. március 31-ig)

2. Grapevine flavescence dorée MLO

A Vitis L. fajhoz tartozó növények, a termés és a vetőmag kivételével

Cseh Köztársaság (2009. március 31-ig), a franciaországi Champagne-Ardenne, Lotaringia és Elzász régiók (2009. március 31-ig), az olaszországi Basilicata régió (2009. március 31-ig)

3. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez334

4. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez335

A. RÉSZ

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek behozatala Magyarországra
és az Európai Unió valamennyi tagállamába tilos

A. RÉSZ

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek behozatala Magyarországra
és az Európai Unió valamennyi tagállamába tilos

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok

Származási ország

 

 

1. Abies Mill., Cedrus Trew, Chamaecyparis Spach, Juniperus L., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr. növények, a termés és a vetőmag kivételével

Európán kívüli országok

a) Természetes vagy mesterséges módon törpenövésű Chamaecyparis Spach, Juniperus, Pinus L. növények, a termés és a vetőmag kivételével

Európán kívüli országok, kivéve Japán, amennyiben a növény az 5. számú melléklet A. része I. szakaszának 43. pontjában meghatározott követelményeken felül megfelel a 2002/887/EK bizottsági határozatban foglalt feltételeknek, illetve Korea, amennyiben a növény az 5. számú melléklet A. része I. szakaszának 43. pontjában meghatározott követelményeken felül megfelel a 2002/499/EK bizottsági határozatban foglalt feltételeknek.

2. Castanea Mill. és Quercus L. leveles növények, a termés és a vetőmag kivételével

Európán kívüli országok

3. Populus L. leveles növény, a termés és a vetőmag kivételével

Észak-amerikai országok

4.

 

5. Castanea Mill. hántolt fakérge

Harmadik országok

6. Quercus L. hántolt fakérge, a Quercus suber L. kivételével

Észak-amerikai országok

7. Acer sacharum Marsh. hántolt fakérge

Észak-amerikai országok

8. Populus L. hántolt fakérge

Az amerikai földrész országai

9. Ültetésre szánt Chaenomeles Ldl., Cydonia Mill., Crataegus L., Malus Mill., Prunus L., Pyrus L. és Rosa L. növény a levéltől, a virágtól és a terméstől mentes nyugalmi állapotú növény kivételével

Európán kívüli országok

9.1. Ültetésre szánt Photinia Ldl. növény a levéltől, a virágtól és a terméstől mentes nyugalmi állapotú növény kivételével

USA, Kína, Japán, Koreai Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

10. Solanum tuberosum L. vetőgumó

Harmadik országok, Svájc kivételével

11. Ültetésre szánt Solanum L. sztóló vagy gumóképző faja, hibridje, a 12. pontban meghatározott Solanum tuberosum L. vetőgumó kivételével

Harmadik országok

12. Solanum L. fajok és hibridjeiknek gumója a 10. és a 11. pontban meghatározottak kivételével

A burgonyagumóra vonatkozó, és az 5. számú melléklet A. része I. szakaszában felsorolt különleges előírások változatlan érvényességével valamennyi harmadik ország az alábbiak kivételével:

– Algéria, Izrael, Egyiptom – a 2004/4/EK bizottsági határozatban előírt feltételek változatlan érvényességével –, Líbia, Marokkó, Szíria, Svájc, Tunézia és Törökország,

– európai harmadik országok, amelyeket az EU Növényvédelmi Állandó Bizottság mentesnek ismert el a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann és Kotthoff) Davis et al. kórokozótól, vagy amelyekben az Európai Unió Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann és Kotthoff) Davis et al. elleni védekezéssel kapcsolatos rendelkezéseivel EU Növényvédelmi Állandó Bizottság által egyenértékűnek elismert rendelkezéseket tartanak be,

– Kuba, a 2003/63/EK bizottsági határozatban előírtak változatlan érvényességével.

13. Ültetésre szánt, a Solanaceae családhoz tartozó növény, a vetőmag és a 10., 11. és 12. pontokban szabályozott tételek kivételével

Harmadik országok, kivéve a Földközi-tenger melléki országokat

14. Talaj és termesztő közeg, amely teljes egészében vagy részben talajból vagy szilárd szerves anyagból áll, például növényi részekből, tőzeget vagy kérget tartalmazó humuszból, a teljes egészében tőzegből álló anyag kivételével

Törökország, Fehéroroszország, Moldávia, Oroszország, Ukrajna és az Európa kontinentális részéhez tartozókon kívüli harmadik országok, a következők kivételével: Egyiptom, Izrael, Líbia, Marokkó, Tunézia.

15. Vitis L. növény, a termés kivételével

Harmadik országok Svájc kivételével

16. Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és a vetőmag kivételével

Harmadik országok

17. Phoenix spp. növény, a termés és a vetőmag kivételével

Algéria, Marokkó

18. Ültetésre szánt Cydonia Mill., Malus Mill., Prunus L., Pyrus L. növények és hibridjeik, valamint Fragaria L. növény, a vetőmag kivételével

A 9. pontban meghatározott növényekre vonatkozó rendelkezések egyidejű fenntartásával – megfelelő esetben – Európán kívüli országok, az alábbiak kivételével:
– földközi-tengeri országok;
– Ausztrália, Új-Zéland, Kanada és az USA kontinentális államai;
– valamint Fragaria L. esetében Argentína, Dél-Afrika; Chile a 2003/248/EK; 2003/249/EK és a 2003/250/EK bizottsági határozatokban előírtak változatlan érvényességével.

19. Ültetésre szánt Graminaceae családba tartozó növények, kivéve a vetőmagot és az évelő díszfüvek Bambusoideae és Panicoideae alcsaládjába tartozó növényeket, valamint a Buchloe, Bouteloua Lag., Calamagrostis, Cortaderia Stapf., Glyceria R. Br., Hakonechloa Mak. ex Honda, Hystrix, Molinia, Phalaris L., Shibataea, Spartina Schreb., Stipa L. és Uniola L. nemzetségekhez tartozó növényeket

Harmadik országok, az európai és a Földközi-tenger melléki országok kivételével

20. Acer spp., ültetésre szánt növények, a vetőmag kivételével

Kína

B. RÉSZ

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyeknek meghatározott
védett zónákba történő bevitele tilos

B. RÉSZ

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyeknek meghatározott
védett zónákba történő bevitele tilos

Leírás

Védett zóna (zónák)

1. Az A. rész 9., 9.1. és 18. pontjában felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések egyidejű fenntartásával – megfelelő esetben – az alábbi nemzetségekhez tartozó növények és az azok megporzására szolgáló élő virágpor: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill, Mespilus L., Pyracantha Roem., Pyrus L. és Sorbus L., a termés és a vetőmag kivételével, amelyek az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al.-tól mentesnek elismert harmadik országokon kívüli harmadik országokból származnak (Svájc kivételével), vagy amelyekben a vonatkozó Növény-egészségügyi Intézkedések Nemzetközi Szabványának megfelelően károsítómentes területeket létesíteszik az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. károsítóval kapcsolatban és azokat annak ismerik el.

2. Az A. rész 9., 9.1. és 18. pontjában felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések egyidejű fenntartásával – megfelelő esetben – az alábbi nemzetségekhez tartozó növények és az azok megporzására szolgáló élő virágpor: Cotoneaster Ehrh. és Photinia davidiana (Dcne.) Cardot. a termés és a vetőmag kivételével, amely növények az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al.-tól mentesnek elismert harmadik országokon kívüli harmadik országokból származnak, vagy amelyekben a vonatkozó Növény-egészségügyi Intézkedések Nemzetközi Szabványának megfelelően károsítómentes területeket létesíteszik az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. károsítóval kapcsolatban és azokat annak ismerik el.

Spanyolország, Észtország, Franciaország (Korzika), Írország, Olaszország (Abruzzo, Apúlia, Basilicata, Calabria, Campania, Emilia-Romagna (Parma és Piacenza megye) Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Mantua megye kivételével) Marche, Molise, Piedmont, Szardinia, Szicília, Toscana, Umbria, Valle d’Aosta, Veneto (kivéve: Rovigo és Velence megye, valamint Padova megyében Castelbaldo, Barbona, Boara Pisani, Masi, Piacenza d’Adige, S. Urbano, Vescovana közigazgatási terület és Verona megyében az A4 autópályától délre fekvő terület), Lettország, Litvánia, Portugália, Szlovénia (Gorenjska, Koroška, Maribor and Notranjska régiókat kivéve), Szlovákia [Blahó, Felsővámos és Ekecs (Dunaszerdahely megye), Garamdamásd és Garamkelecsény (Lőcse megye), Málnapatak (Poltár megye), Tornagörgő (Rozsnyó megye), Nagyrépény (Topolcsány megye), Nagykázmér, Legenye, Kisgéres, Szenteske és Zétény (Tőketerebes megye) települések kivételével], Finnország, az Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és a Csatorna-szigetek)

Spanyolország, Észtország, Franciaország (Korzika), Írország, Olaszország (Abruzzo, Apúlia, Basilicata, Calabria, Campania, Emilia-Romagna (Parma és Piacenza megye) Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Mantua megye kivételével) Marche, Molise, Piedmont, Szardinia, Szicília, Toscana, Umbria, Valle d’Aosta, Veneto (kivéve: Rovigo és Velence megye, valamint Padova megyében Castelbaldo, Barbona, Boara Pisani, Masi, Piacenza d’Adige, S. Urbano, Vescovana közigazgatási terület és Verona megyében az A4 autópályától délre fekvő terület), Lettország, Litvánia, Portugália, Szlovénia (Gorenjska, Koroška, Maribor and Notranjska régiókat kivéve), Szlovákia [Blahó, Felsővámos és Ekecs (Dunaszerdahely megye), Garamdamásd és Garamkelecsény (Lőcse megye), Málnapatak (Poltár megye), Tornagörgő (Rozsnyó megye), Nagyrépény (Topolcsány megye), Nagykázmér, Legenye, Kisgéres, Szenteske és Zétény (Tőketerebes megye) települések kivételével], Finnország, az Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és a Csatorna-szigetek)

5. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez336

A. RÉSZ

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok Magyarországra, illetve valamely tagállamba történő behozatalakor alkalmazandó különleges előírások

I. szakasz

Az Európai Unió tagállamain kívüli területekről származó növények, növényi termékek és egyéb anyagok

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok

Különleges előírások

 

 

1.1. Kanadából, Kínából, Japánból, a Koreai Köztársaságból, Mexikóból, Tajvanról és az Amerikai Egyesült Államokból – ahol a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Bührer) Nickle et al. előfordul – származó tűlevelűek (Coniferales) faanyaga a Thuja L. kivételével, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e a 6. számú melléklet B. részében felsorolt tarifális megnevezések valamelyikének, az alábbi formában lévő faanyag kivételével:

a) teljes egészében vagy részben e tűlevelűekből származó faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék,

b) fából készült csomagolóanyag, csomagolóládák, dobozok, rekeszek, dobok és hasonló csomagolóeszközök, szállítódeszkák, szekrényes rakodólapok és egyéb raklapok formájában, amelyet gyakorlatilag mindenféle tárgy szállításánál alkalmaznak,

c) a nem fa-rakomány kiékeléséhez és alátámasztásához használt fa,

d) a Libocedrus decurrens Torr. faanyaga, amennyiben bizonyíték van rá, hogy a fát ceruzakészítés céljából 7–8 napon át legalább 82 oC hőmérsékletet elérő hőkezeléssel feldolgozták vagy megmunkálták,

ideértve azt a faanyagot is, amely nem tartotta meg természetes hengeres felszínét.

Hatósági nyilatkozat arról, hogy

a) a faanyagot hőkezelésben részesítették, amely során a fa belseje legalább 30 percen át minimum 56 oC hőmérsékletet ért el; a faanyagon vagy annak csomagolásán, valamint az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell az ezt igazoló „HT” jelzésnek;

vagy

b) a faanyagot megfelelően jóváhagyott előírás szerint gázosították; az 50/A. § (1) bekezdésének
d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a fa minimális hőmérsékletét, a g/m3-ben kifejezett arányszámot és az expozíció időtartamát (h) feltüntető igazolásnak;

vagy

c) a faanyagot megfelelően jóváhagyott termékkel nyomás alatt végzett kémiai impregnálásban részesítették; az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a nyomást (psi vagy kPa) és a koncentrációt (%) feltüntető igazolásnak.

1.2. Kanadából, Kínából, Japánból, a Koreai Köztársaságból, Mexikóból, Tajvanról és az Amerikai Egyesült Államokból – ahol a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Bührer) Nickle et al. előfordul – származó tűlevelűek (Coniferales) faanyaga a Thuja L. kivételével, függetlenül attól, hogy megfelelnek-e a 6. számú melléklet B. részében felsorolt tarifális megnevezések valamelyikének, a következő formában: teljes egészében vagy részben e tűlevelűekből származó faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a fát megfelelően alávetették

a) legalább 56 oC hőmérsékletet elérő, legalább
30 percen át tartó hőkezelésnek, az utóbbinak az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell,

vagy

b) megfelelően jóváhagyott előírás szerinti gázosítással történő fertőtlenítésnek; az 50/A. §
(1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a fa minimális hőmérsékletét, a g/m3-ben kifejezett arányszámot és az expozíció időtartamát (h) feltüntető igazolásnak.

1.3. Kanadából, Kínából, Japánból, a Koreai Köztársaságból, Mexikóból, Tajvanról és az Amerikai Egyesült Államokból – ahol a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Bührer) Nickle et al. előfordul – származó Thuja L. faanyaga, függetlenül attól, hogy megfelel-e a
6. számú melléklet B. részében felsorolt tarifális megnevezések valamelyikének, az alábbi formában lévő faanyag kivételével:

a) faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék,

b) fából készült csomagolóanyag csomagolóládák, dobozok, rekeszek, dobok és hasonló csomagolóeszközök, szállítódeszkák, szekrényes rakodólapok és egyéb raklapok formájában, amelyet gyakorlatilag mindenféle tárgy szállításánál alkalmaznak,

c) a nem fa rakomány kiékeléséhez és alátámasztásához használt fa.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a fa

a) kérgezett;

vagy

b) nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérséklet programot alkalmazva a szárazanyag-százalékban kifejezett 20% alá vitték; a fán vagy bármely, a mindenkori használattal kapcsolatos csomagolóanyagon szerepelnie kell az ezt igazoló „mesterségesen szárított” („Kiln-dried”) vagy „K.D.”, illetve bármely más, nemzetközileg elfogadott jelzésnek;

vagy

c) olyan hőkezelésen ment keresztül, amely során a belseje legalább 30 percen át minimum 56 oC hőmérsékletet ért el; a fán vagy bármely, a mindenkori használattal kapcsolatos csomagolóanyagon, továbbá az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell az ezt igazoló „HT” jelzésnek;

vagy

d) megfelelően jóváhagyott előírás szerinti gázo-
sítással történő fertőtlenítésen ment keresztül; az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a fa minimális hőmérsékletét, a
g/m3-ben kifejezett arányszámot és az expozíció időtartamát (h) feltüntető igazolásnak;

vagy

e) megfelelően jóváhagyott termékkel nyomás alatt végzett kémiai impregnáláson ment keresztül; az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a nyomást (psi vagy kPa) és a koncentrációt (%) feltüntető igazolásnak.

1.4. Kanadából, Kínából, Japánból, a Koreai Köztársaságból, Mexikóból, Tajvanról és az Amerikai Egyesült Államokból – ahol a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Bührer) Nickle et al. előfordul – származó Thuja L. faanyaga, függetlenül attól, hogy megfelel-e a 6. számú melléklet B. részében felsorolt tarifális megnevezések valamelyikének, a következő formában: faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a fa

a) kérgezett hengeres fából készült;

vagy

b) nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérséklet-programot alkalmazva szárazanyag-százalékban kifejezett 20% alá vitték;

vagy

c) megfelelően jóváhagyott előírás szerint gázosítással történő fertőtlenítésen ment keresztül; az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a fa minimális hőmérsékletét, a g/m3-ben kifejezett arányszámot és az expozíció időtartamát (h) feltüntető igazolásnak;

vagy

d) legalább 56 oC hőmérsékletet elérő, legalább
30 percen át tartó hőkezelésen ment keresztül, az utóbbinak az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell.

1.5. Az Oroszországból, Kazahsztánból és Törökországból származó tűlevelűek (Coniferales) faanyaga függetlenül attól, hogy megfelel-e a 6. számú melléklet B. részében felsorolt tarifális megnevezések valamelyikének, az alábbi formában lévő faanyag kivételével:

a) teljes egészében vagy részben e tűlevelűekből származó faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék,

b) fából készült csomagolóanyag csomagolóládák, dobozok, rekeszek, dobok és hasonló csomagolóeszközök, szállítódeszkák, szekrényes rakodólapok és egyéb raklapok formájában, amelyet gyakorlatilag mindenféle tárgy szállításánál alkalmaznak,

c) a nem fa rakomány kiékeléséhez és alátámasztásához használt fa,

ideértve azt a faanyagot is, amely nem tartotta meg természetes hengeres felszínét.

Hatósági nyilatkozat arról, hogy a faanyag

a) Monochamus spp.-től (Európán kívüli fajok), Pissodes spp.-től (Európán kívüli fajok), Scolytidae spp.-től (Európán kívüli fajok) mentes területről származik.
Az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon a »Származás helye« rovatban fel kell tüntetni a származási terület nevét;

vagy

b) kérgezett és a Monochamus spp. (Európán kívüli fajok) okozta kártételtől (a 3 mm-nél nagyobb lárvajáratoktól) mentes;

vagy

c) nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérséklet-programot alkalmazva, szárazanyag-százalékban kifejezett 20% alá vitték; a fán vagy bármely, a mindenkori használattal kapcsolatos csomagolóanyagon szerepelnie kell az ezt igazoló „mesterségesen szárított” („Kiln-dried”) vagy „K.D.”, illetve bármely más, nemzetközileg elfogadott jelzésnek;

vagy

d) olyan hőkezelésen ment keresztül, amely során a belseje legalább 30 percen át minimum 56 oC hőmérsékletet ért el; a fán vagy bármely, a mindenkori használattal kapcsolatos csomagolóanyagon, továbbá az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell az ezt igazoló „HT” jelzésnek;

vagy

e) megfelelően jóváhagyott előírás szerinti gázosítással történő fertőtlenítésen ment keresztül; az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a fa minimális hőmérsékletét, a g/m3-ben kifejezett arányszámot és az expozíció időtartamát (h) feltüntető igazolásnak;

vagy

f) megfelelően jóváhagyott termékkel nyomás alatt végzett kémiai impregnáláson ment keresztül; az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a nyomást (psi vagy kPa) és a koncentrációt (%) feltüntető igazolásnak.

1.6. A következő országokon kívüli harmadik országokból származó tűlevelűek (Coniferales) faanyaga, függetlenül attól, hogy megfelel-e a
6. számú melléklet B. részében felsorolt tarifális megnevezések valamelyikének:

a) Oroszország, Kazahsztán és Törökország,

b) európai országok,

c) Kanada, Kína, Japán, Korea, Mexikó, Tajvan és az Amerikai Egyesült Államok – ahol a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Bührer) Nickle et al. előfordul, az alábbi formában lévő faanyag kivételével:

1. teljes egészében vagy részben e tűlevelűekből származó faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék,

2. fából készült csomagolóanyag csomagolóládák, dobozok, rekeszek, dobok és hasonló csomagolóeszközök, szállítódeszkák, szekrényes rakodólapok és egyéb raklapok formájában, amelyet gyakorlatilag mindenféle tárgy szállításánál alkalmaznak,

3. a nem fa-rakomány kiékeléséhez és alátámasztásához használt fa,

ideértve azt a faanyagot is, amely nem tartotta meg természetes hengeres felszínét.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag

a) kérgezett és a Monochamus spp. (Európán kívüli fajok) okozta kártételtől (a 3 mm-nél nagyobb lárvajáratoktól) mentes;

vagy

b) nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérséklet-programot alkalmazva,
szárazanyag-százalékban kifejezett 20% alá vitték; a fán vagy bármely, a mindenkori használattal kapcsolatos csomagolóanyagon szerepelnie kell az ezt igazoló „mesterségesen szárított” („Kiln-dried”) vagy „K.D.”, illetve bármely más, nemzetközileg elfogadott jelzésnek;

vagy

c) megfelelően jóváhagyott előírás szerinti gázosítással történő fertőtlenítésen ment keresztül; az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a fa minimális hőmérsékletét, a g/m3-ben kifejezett arányszámot és az expozíció időtartamát (h) feltüntető igazolásnak;

vagy

d) megfelelően jóváhagyott termékkel nyomás alatt végzett kémiai impregnáláson ment keresztül; az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a nyomást (psi vagy kPa) és a koncentrációt (%) feltüntető igazolásnak;

vagy

e) olyan hőkezelésen ment keresztül, amely során a belseje legalább 30 percen át minimum 56 oC hőmérsékletet ért el; a fán vagy bármely, a mindenkori használattal kapcsolatos csomagolóanyagon, továbbá az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell az ezt igazoló „HT” jelzésnek.

1.7. A következő országokból származó tűlevelűek
(Coniferales) faanyaga, a teljes egészében vagy részben e tűlevelűekből származó faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék, függetlenül attól, hogy megfelel-e a 6. számú melléklet B. részében felsorolt tarifális megnevezések valamelyikének:

a) Oroszország, Kazahsztán és Törökország,

b) Európán kívüli országok, Kanada, Kína, Japán, Korea, Mexikó, Tajvan és az Amerikai Egyesült Államok (ahol a Bursaphelenchus xylophilus [Steiner et Bührer] Nickle et al. előfordul) kivételével.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag

a) Monochamus spp.-től (Európán kívüli fajok),
Pissodes spp.-től (Európán kívüli fajok), Scolytidae spp.-től (Európán kívüli fajok) mentes területről származik; az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon a »Származás helye« rovatban fel kell tüntetni a származási terület nevét;

vagy

b) kérgezett hengeres fából készült;

vagy

c) nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérséklet-programot alkalmazva, a
szárazanyag- százalékban kifejezett 20% alá vitték;

vagy

d) megfelelően jóváhagyott előírás szerinti gázosítással történő fertőtlenítésen ment keresztül; az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a fa minimális hőmérsékletét, a
g/m3-ben kifejezett arányszámot és az expozíció időtartamát (h) feltüntető, a gázosítással történt fertőtlenítés igazolásának;

vagy

e) legalább 56 oC hőmérsékletet elérő, minimum
30 percen át tartó hőkezelésen ment keresztül, az utóbbinak az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell.

2. Fából készült csomagolóanyag csomagolóládák, dobozok, rekeszek, dobok és hasonló csomagolóeszközök, szállítódeszkák, szekrényes rakodólapok és egyéb raklapok és szállítótálcák formájában, melyeket gyakorlatilag mindenféle tárgy szállításánál alkalmaznak, kivéve a 6 mm vagy annál kisebb vastagságú nyersfát és a ragasztóval, hővel és nyomással vagy ezek kombinációjával előállított, harmadik országokból – Svájc kivételével – származó faanyagot.

A fa csomagolóanyag

a) kérgezett hengeres fából készült, és

b) a 23. számú melléklet II. részében meghatározott jóváhagyott intézkedések egyikében részesítették,

és

c) megtalálható rajta a következő jelzés:

ca) a két betűből álló ISO országkód, az előállítót azonosító regisztrációs szám és a 23. számú melléklet III. részében meghatározott jelzésben szereplő, a fa csomagolóanyagnál alkalmazott jóváhagyott intézkedések azonosító jele. Az alkalmazott intézkedés rövidítéséhez az említett jelzésben hozzá kell tenni a ,,DB” betűjelet (debarked, kérgezett); valamint

cb) a 2005. március 1-je után előállított, javított vagy újrafeldolgozott csomagolóanyag esetén a 23. számú melléklet
III. részében meghatározott jelzést is. A 2005. február 28-a előtt előállított, javított vagy újrafeldolgozott csomagolóanyag esetén e követelményt 2007. december 31-ig nem kell alkalmazni.

2.1. Az Amerikai Egyesült Államokból vagy Kanadából származó Acer saccharum Marsh. faanyaga, beleértve azt a faanyagot, amely nem tartja meg a természetes hengeres felszínét, az alábbi formában lévő faanyag kivételével:
a) furnérlemez gyártására szánt fa,
b) faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a fa nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérséklet-programot alkalmazva, szárazanyag-százalékban kifejezett 20% alá vitték. A fán vagy bármely, a mindenkori használattal kapcsolatos csomagolóanyagon szerepelnie kell az ezt igazoló „mesterségesen szárított” (,,Kiln-dried”) vagy „K.D.”, illetve bármely más, nemzetközileg elfogadott jelzésnek.

2.2. Az Amerikai Egyesült Államokból vagy Kanadából származó Acer saccharum Marsh. faanyaga, melyet furnérlemez gyártására szánnak.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a fa Ceratocystis virescens (Davidson) Moreau-tól mentes területről származik, továbbá, hogy furnérlemez gyártására szánják.

2.3. Függetlenül attól, hogy szerepel-e a 6. számú melléklet
B. részében található KN-kódok között, a Fraxinus L., Juglans mandshurica Maxim, Ulmus davidiana Planch, Ulmus parvifolia Jacq. és Pterocarya rhoifolia Siebold & Zucc. Fája, a következőktől eltérő formában:

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a fa:
(a) olyan területről származik, amelyet az exportáló ország nemzeti növényvédelmi szolgálata az Agrilus planipennis Fairmaire-től mentes területnek nyilvánít a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban, vagy

– részben vagy egészben e fákból nyert faforgács,
– fából készült csomagolóanyag, csomagolóládák, dobozok, rekeszek, dobok és hasonló csomagolóeszközök, szállítódeszkák, szekrényes rakodólapok és egyéb raklapok formájában, amelyet gyakorlatilag mindenféle tárgy szállításánál alkalmaznak,
– a nem farakomány kiékeléséhez és alátámasztásához használt fa, de beleértve a természetes kerek felszínét meg nem tartott fát, amely

(b) szögletesre lett vágva, hogy ezáltal teljesen elveszítse kerek felszínét

Kanadából, Kínából, Japánból, Mongóliából, a Koreai Köztársaságból, Oroszországból, Tajvanból és az USA-ból származik

 

2.4. Függetlenül attól, hogy szerepel-e a 6. számú melléklet
B. részében található KN-kódok között, a részben vagy egészben a Fraxinus L., Juglans mandshurica Maxim, Ulmus davidiana Planch, Ulmus parvifolia Jacq. és Pterocarya rhoifolia Siebold & Zucc. fából előállított, Kanadából, Kínából, Japánból, Mongóliából, a Koreai Köztársaságból, Oroszországból, Tajvanból és az USA-ból származó faforgács

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a fa:
(a) olyan területről származik, amelyet az exportáló ország nemzeti növényvédelmi szolgálata az Agrilus planipennis Fairmaire-től mentes területnek nyilvánít a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban, vagy
(b) 2,5 cm-nél nem nagyobb vastagságú és szélességű darabokra vágták fel

2.5. Kanadából, Kínából, Japánból, Mongóliából, a Koreai Köztársaságból, Oroszországból, Tajvanból és az USA-ból származó Fraxinus L., Juglans mandshurica Maxim, Ulmus davidiana Planch, Ulmus parvifolia Jacq. és Pterocarya rhoifolia Siebold & Zucc. hántolt fakérge

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a hántolt fakéreg:
(a) olyan területről származik, amelyet az exportáló ország nemzeti növényvédelmi szolgálata az Agrilus planipennis Fairmaire-től mentes területnek nyilvánít a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban, vagy
(b) 2,5 cm-nél nem nagyobb vastagságú és szélességű darabokra vágták fel.

3. Az Amerikai Egyesült Államokból származó
Quercus L. faanyaga, az alábbi formában lévő faanyag kivételével:

a) faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék,

b) hordó, kád, dézsa, és fából készült más kádáripari termék és azok elemei, beleértve a hordódongát is, amennyiben bizonyíték van rá, hogy a fát legalább 20 percen át minimum 176 °C hőmérsékletet elérő hőkezeléssel állították elő vagy dolgozták fel,

ideértve azt a faanyagot is, amely nem tartotta meg természetes hengeres felszínét.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag

a) épélűre lett vágva, hogy ezáltal teljesen elveszítse hengeres felszínét;

vagy

b) kérgezett, és víztartalma szárazanyag-százalékban kifejezve kevesebb, mint 20%;

vagy

c) kérgezett, és megfelelő, forró levegővel vagy forró vízzel történő kezeléssel fertőtlenítették;

vagy

d) ha fűrészelve van, a visszamaradt kéreggel vagy anélkül, a nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérséklet-programot alkalmazva, szárazanyag-százalékban kifejezett 20% alá vitték. A faanyagon vagy annak csomagolóanyagán szerepelnie kell az ezt igazoló „mesterségesen szárított” („Kiln-dried”) vagy „K.D.”, illetve bármely más, nemzetközileg elfogadott jelzésnek.

Kéreggel borított tölgyfarönk esetében a szállítmánynak meg kell felelnie a 2005/359/EK bizottsági határozatban foglaltaknak.

4. a) Az Amerikai Egyesült Államokból származó alábbi fajokhoz tartozó növények a termés és a magvak kivételével: Acer macrophyllum Pursh, Acer pseudoplatanus L., Adiantum aleuticum (Rupr.) Paris, Adiantum jordanii C. Muell., Aesculus californica (Spach) Nutt., Aesculus hippocastanum L., Arbutus menziesii Pursch., Arbutus unedo L., Arctostaphylos spp. Adans, Calluna vulgaris (L.) Hull, Camellia spp. L., Castanea sativa Mill., Fagus sylvatica L., Frangula californica (Eschsch.) Gray, Frangula purshiana (DC.) Cooper, Fraxinus excelsior L., Griselinia littoralis (Raoul), Hamamelis virginiana L., Heteromeles arbutifolia (Lindley) M. Roemer, Kalmia latifolia L., Laurus nobilis L., Leucothoe spp. D. Don, Lithocarpus densiflorus (Hook. & Arn.) Rehd., Lonicera hispidula (Lindl.) Dougl. ex Torr. & Gray, Magnolia spp. L., Michelia doltsopa Buch.- Ham. ex DC, Nothofagus obliqua (Mirbel) Blume, Osmanthus heterophyllus
(G. Don) P. S. Green, Parrotia persica (DC) C.A.
Meyer, Photinia x fraseri Dress, Pieris spp. D. Don, Pseudotsuga menziesii (Mirbel) Franco,
Quercus spp. L., Rhododendron spp. L., Rhododendron simsii Planch. kivételével, Rosa gymnocarpa Nutt., Salix caprea L., Sequoia sempervirens (Lamb. ex D. Don) Endl., Syringa vulgaris L., Taxus spp. L., Trientalis latifolia (Hook), Umbellularia californica
(Hook. & Arn.) Nutt., Vaccinium ovatum
Pursh és Viburnum spp. L egyedei.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény megfelel a 2002/757/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek.

b) Az Amerikai Egyesült Államokból származó Acer macrophyllum Pursh., Aesculus californica Nutt., Lithocarpus densiflorus (H & A) és Quercus spp. L. és Taxus brevifolia Nutt. faanyaga.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény megfelel a 2002/757/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek.

5. Az Amerikai Egyesült Államokból vagy Örményországból származó Platanus L. faanyaga, kivéve faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék formájában, ideértve azt a faanyagot is, amely nem tartotta meg természetes hengeres felszínét.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a fa nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérséklet-programot alkalmazva, szárazanyag-százalékban kifejezett 20% alá vitték. A faanyagon vagy annak csomagolóanyagán szerepelnie kell az ezt igazoló „mesterségesen szárított” („Kiln-dried”) vagy „K.D.”, illetve bármely más, nemzetközileg elfogadott jelzésnek.

6. Az amerikai földrész országaiból származó Populus L. faanyaga, kivéve faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék formájában, ideértve azt a faanyagot is, amely nem tartotta meg természetes hengeres felszínét.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag

a) kérgezett,

vagy

b) nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérséklet-programmal alkalmazva, szárazanyag- százalékban kifejezett 20% alá vitték. A faanyagon vagy annak csomagolóanyagán szerepelnie kell az ezt igazoló „mesterségesen szárított” („Kiln-dried”) vagy „K.D.”, illetve bármely más, nemzetközileg elfogadott jelzésnek.

7. 1. Faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék, függetlenül attól, hogy megfelel-e a 6. számú melléklet B. részében felsorolt tarifális megnevezések valamelyikének, amelyet részben vagy egészben

a) az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából származó Acer saccharum Marsh.,

b) az Amerikai Egyesült Államokból vagy Örményországból származó Platanus L.,

c) az amerikai földrészről származó Populus L.
fajokból nyertek.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag

a) kérgezett hengeres fából készült;

vagy

b) nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérséklet-programot alkalmazva, szárazanyag-százalékban kifejezett 20% alá vitték;

vagy

c) megfelelően jóváhagyott előírás szerinti gázosítással történő fertőtlenítésen ment keresztül; az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a fa minimális hőmérsékletét, a g/m3-ben kifejezett arányszámot és az expozíció időtartamát (h) feltüntető, a gázosítással történt fertőtlenítés igazolásának;

vagy

d) legalább 56 oC hőmérsékletet elérő, legalább
30 percen át tartó hőkezelésen ment keresztül, az utóbbinak az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell.

7.2. Faforgács, apró darabok, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék, függetlenül attól, hogy megfelel-e a 6. számú melléklet B. részében felsorolt tarifális megnevezések valamelyikének, amelyet részben vagy egészben az Amerikai Egyesült Államokból származó Quercus L. fajból nyertek.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag

a) nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérséklet-programot alkalmazva, szárazanyag-százalékban kifejezett 20% alá vitték, vagy

b) megfelelően jóváhagyott előírás szerinti gázosítással történő fertőtlenítésen ment keresztül; az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a fa minimális hőmérsékletét, a g/m3-ben kifejezett arányszámot és az expozíció időtartamát (h) feltüntető, gázosítással történt fertőtlenítés igazolásának, vagy

c) legalább 56 oC hőmérsékletet elérő, legalább
30 percen át tartó hőkezelésen ment keresztül, az utóbbinak az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell.

7.3. Európán kívüli országokból származó tűlevelűek (Coniferales) hántolt fakérge.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag


a) megfelelően jóváhagyott előírás szerinti gázosítással történő megfelelő fertőtlenítésen ment keresztül. Az 50/A. § d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a fa minimális hőmérsékletét, a g/m3-ben kifejezett arányszámot és az expozíció időtartamát (h) feltüntető igazolásnak, vagy


b) legalább 56 oC hőmérsékletet elérő, minimum
30 percen át tartó hőkezelésen ment keresztül, az utóbbinak az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell.

8. A nemfa-rakomány kiékeléséhez és alátámasztásához használt fa, ideértve a harmadik országokból származó, a természetes kerek felszínét meg nem tartott fát is, kivéve a 6 mm vagy annál kisebb vastagságú nyersfát és a ragasztóval, hővel és nyomással vagy ezek kombinációjával előállított, harmadik országokból – Svájc kivételével – származó fát.

A faanyag:

– kéregmentes, egyes kéregdarabok kivételével, amennyiben ezek 3 centiméternél kisebb szélességűek (a hosszuktól függetlenül), illetve amennyiben ezek 3 centiméternél szélesebbek, területük nem haladja meg az 50 négyzetcentimétert, valamint

– „a nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyag szabályozására vonatkozó iránymutatások” című, a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre (ISPM) vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványa I. mellékletében meghatározott jóváhagyott kezelések egyikében részesül, és

– „a nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyag szabályozására vonatkozó iránymutatások” című, a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre (ISPM) vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványa II. mellékletében meghatározott olyan jelzést tartalmaz, amely mutatja, hogy a fa csomagolóanyagot jóváhagyott növény-egészségügyi kezelésnek vetették alá.

8.1. Az Európán kívüli országokból származó tűlevelű (Coniferales) növények, a termés és vetőmag kivételével.

A 4. számú melléklet A. rész 1. pontjában meghatározott növényekre vonatkozó tilalmak egyidejű fenntartásával, ha alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket faiskolában szaporították, és hogy a termőhely mentes Európán kívüli Pissodes spp. fajoktól.

8.2. Az Európán kívüli országokból származó 3 méternél magasabb tűlevelű (Coniferales) növények, a termés és vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. rész 1. pontjában és a 8.1. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, ha alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket faiskolában szaporították, és hogy a termőhely mentes a Európán kívüli Scolytidae spp. fajoktól.

9. Ültetésre szánt Pinus L. növények, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 1. pontjában és a 8.1., 8.2. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termőhelyen vagy közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta a Scirrhia acicola (Dearn.) Siggers és a Scirrhia pini Funk és Parker egyetlen tünetét sem észlelték.

10. Ültetésre szánt Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr. növények, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 1. pontjában és a 8.1., 8.2.vagy 9. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, ha alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termőhelyen vagy annak közvetlen közelében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta a Melampsora medusae Thümen egyetlen tünetét sem észlelték.

10.1. Ültetésre szánt Pinus L. nemzetséghez tartozó növények és a Pseudotsuga menziesii, beleértve a vetőmagot és a szaporítási célra használt tobozt is

A 4. számú melléklet A. részének 1. pontjában és a 8.1., 8.2., 9. és 10. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások változatlan érvényességével, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény megfelel a 2007/433/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, azaz

a) a növény olyan területről származik, ahol a Gibberella circinata Nirenberg & O’Donnell előfordulása nem ismert; vagy

b) a növény a Gibberella circinata Nirenberg & O’Donnell károsítótól mentes területekről származik, ebben az esetben a károsító-mentes terület nevét fel kell tüntetni a növényegészségügyi bizonyítványon; vagy

c) a növény olyan termőhelyről származik, ahol az exportot megelőző két éven keresztül nem észlelték a Gibberella circinata Nirenberg & O’Donnell károsító egyetlen tünetét sem és a növényt közvetlenül feladás előtt megvizsgálták, és mentesnek találták Gibberella circinata Nirenberg &
O’Donnell károsító tüneteitől.

11.1.1. Az Amerikai Egyesült Államokból származó Quercus L. növényei, a termés és a vetőmag kivételével.

A 4. számú melléklet A részének 2. pontjában felsorolt növényekre alkalmazandó rendelkezések egyidejű fenntartásával hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények Ceratocystis fagacearum (Bretz) Hunt.-tól mentes területről származnak.

11.1.2. Európán kívüli országokból származó Castanea Mill. és Quercus L. növényei, kivéve a termését és magját.

A 4. számú melléklet A részének 2. pontjában és az 5. számú melléklet A része I. szakaszának 11.1.1. pontjában felsorolt növényekre vonatkozó tilalmak sérelme nélkül hatósági nyilatkozat arról, hogy a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében az utolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a Cronartium spp. (nem-európai) tüneteit.

11.2. Ültetésre szánt Castanea Mill. és Quercus L. növények, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 2. pontjában és a 11.1. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a) a növény a Cryphonectria parasitica (Murill) Barr kórokozótól mentes területekről származik, vagy
b)
a Cryphonectria parasitica (Murill) Barr egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

11.3. Kanadából és az Amerikai Egyesült Államokból származó telepítésre szánt Corylus L. növények, a vetőmagvak kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket faiskolában termesztették, és
a)
olyan, az exportáló ország nemzeti növényvédelmi hatósága által az adott országban létesített területről származik, amely Anisogramma anomala (Peck) E. Müller károsítótól mentes, a növényegészségügyi intézkedésekről szóló vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően, és amelyet feltüntettek e rendelet 42. §-ában hivatkozott bizonyítványok „kiegészítő nyilatkozat” rovatában, vagy
b)
olyan, az exportáló ország nemzeti növényvédelmi hatósága által az adott országban létesített termőhelyről származik, amely Anisogramma anomala (Peck) E. Müller károsítótól mentes, a termőhelyen vagy annak közvetlen közelében a legutóbbi három teljes vegetációs időszak kezdete óta végrehajtott hatósági ellenőrzések alapján, a növényegészségügyi intézkedésekről szóló vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően, és amelyet feltüntettek e rendelet 42. §-ában hivatkozott bizonyítványok „kiegészítő nyilatkozat” rovatában, és kijelentették, hogy mentes Anisogramma anomala (Peck) E. Müller károsítótól.

11.4. Ültetésre szánt Castanea Mill. növények, a termés és a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény megfelel a 2006/464/EK számú bizottsági határozatban foglalt követelményeknek.
A 4. számú melléklet A. részének 2. pontjában és az 5. számú melléklet A. része I. szakaszának 11.1.2., 11.2., 33., 36.1., 39. és 40. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a) a növényeket egész életciklusuk alatt olyan országok termőhelyein termesztették, melyek mentesek a Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu
károsítótól, és amelyet feltüntettek e rendelet 42. §-ában hivatkozott bizonyítványok „kiegészítő nyilatkozat” rovatában, vagy
b) a növényeket egész életciklusuk alatt a származási országban a növényegészségügyi intézkedésekről szóló nemzetközi szabványoknak megfelelően létrehozott károsítómentes területen termesztették, és amelyet feltüntettek e rendelet 42. §-ában hivatkozott bizonyítványok „kiegészítő nyilatkozat” rovatában. A növényegészségügyi bizonyítvány „származási hely” rovatában fel kell tüntetni a károsítómentes terület megnevezését.

11.5. Fraxinus L., Juglans mandshurica Maxim, Ulmus davidiana Planch, Ulmus parvifolia Jacq. és Pterocarya rhoifolia Siebold & Zucc. ültetésre szánt növények, a növényi szövettenyészetek és vetőmagok kivételével, melyek Kanadából, Kínából, Japánból, Mongóliából, a Koreai Köztársaságból, Oroszországból, Tajvanból és az USA-ból származnak

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket:
(a) egész életciklusuk alatt olyan területen termesztették, amelyet a nemzeti növényvédelmi szolgálat a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban az Agrilus planipennis Fairmaire-től mentes területnek nyilvánít, vagy
(b) az exportot megelőző legalább két évben olyan termőhelyen termesztették, ahol az évi kétszeri – megfelelő időközönként, közvetlenül a kivitel előtt is végzett – hatósági ellenőrzések során nem észlelték az Agrilus planipennis Fairmaire jeleit

12. Az Amerikai Egyesült Államokból vagy Örményországból származó Platanus L. ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Ceratocystis fimbriata f. sp. platani Walter egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

13.1. Ültetésre szánt Populus L. növények, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 3. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Melampsora medusae Thümen egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

13.2. Az amerikai földrész országaiból származó Populus L. növények, a termés és a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 3. pontjában és a 13.1. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Mycoaphaerella populorum G.E. Thompaon egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

14. Észak-amerikai országból származó, ültetésre szánt Ulmus L. növények, a vetőmag kivételével

A 11.5. pontban felsorolt növényekre alkalmazandó rendelkezések sérelme nélkül hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében az utolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték az Elm phloem necrosis mycoplasma tüneteit.

15. Európán kívüli országból származó, ültetésre szánt Chaenomeles Lindl., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Prunus L., Pyrus L. növények, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 9. és 18. pontjában
és B. részének 1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, ha alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények a Monilinia fructicola (Winter) Honey kórokozótól mentes országból származnak, vagy
b)
a növények olyan területről származnak, amelyet a Monilinia fructicola (Winter) Honey kórokozótól mentesnek ismertek el, és a Monilinia fructicola (Winter) Honey egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

16. A Prunus L. nemzetség alábbi fajainak ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével:
– Prunus amygdalus Batsch,
– Prunus armeniaca L.,
– Prunus blireiana Andre,
– Prunus brigantina Vill.,
– Prunus cerasifera Ehrh.,
– Prunus cistena Hansen,
– Prunus curdica Fenzl és Fritsch.,
– Prunus domestica ssp. domestica L.,
– Prunus domestica ssp. insititia (L.) C. K. Schneid,
– Prunus domestica ssp. italica (Borkh.) Hegi.,
– Prunus glandulosa Thunb.,
– Prunus holosericea Batal.,
– Prunus hortulana Bailey,
– Prunus japonica Thunb.,
– Prunus mandshurica (Maxim.) Koehne,
– Prunus maritima Marsh.,
– Prunus mume Sieb. és Zucc.,
– Prunus nigra Ait.,
– Prunus persica (L.) Batsch,
– Prunus salicina L.,
– Prunus sibirica L.,
– Prunus simonii Carr.,
– Prunus spinosa L.,
– Prunus tomentosa Thunb.,
– Prunus triloba Lindl., valamint a plum pox virus iránt fogékony egyéb Prunus L. fajok

A 12. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hivatalos nyilatkozat kell arról, hogy

a) a növények a plum pox vírustól mentes területekről származnak, vagy

b) ba) a magról termesztettek kivételével, a növényeket

– hivatalosan minősítették egy olyan igazolási rendszerben, amely megköveteli, hogy azok közvetlen leszármazási kapcsolatban álljanak egy megfelelő körülmények között fenntartott növényanyaggal, amelyet legalább a plum pox vírusra megfelelő indikátorok vagy más, azokkal egyenértékű módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak, és e vizsgálatokban a nevezett károsítótól mentesnek találtak, vagy

– közvetlen vonalon olyan anyagtól származnak, amelyet megfelelő körülmények között tartanak fenn, és amelyet a legutóbbi három teljes vegetációs időszak során legalább egy alkalommal megfelelő indikátorok vagy más, azokkal egyenértékű módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak legalább a plum pox vírusra, és e vizsgálatokban mentesnek találtak a nevezett károsítótól,

bb) a legutóbbi három teljes vegetációs időszak kezdete óta a termőhelyen a növényeken, illetve a termőhely közvetlen közelében a fogékony növényeken nem észlelték a plum pox vírus okozta betegség tüneteit,

bc) a termőhelyen más vírusok vagy vírusszerű kórokozók okozta betegség tüneteit mutató növényeket kigyomlálták.

16.1. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó növényfajok és hibridjeik harmadik országból származó termése

A termésnek mentesnek kell lenni kocsánytól és levéltől, valamint a csomagolóanyagon szerepelnie kell a származást igazoló megjelölésnek.

16.2. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó növényfajok és hibridjeik harmadik országból származó termése

A 16.1., 16.3., 16.4. és 16.5. pontban meghatározott termésekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a termés olyan országból származik, amelyet a Xanthomonas campestris Citrus-félékre patogén valamennyi kórokozójától mentesnek ismertek el, vagy
b) a termés olyan területről származik, amelyet a Xanthomonas campestris Citrus-félékre patogén valamennyi kórokozójától mentesnek ismertek el, és azt a növényegészségügyi vagy a re-export bizonyítványon feltüntették, vagy
c)
a hatósági ellenőrzésnek és vizsgálati rendszernek megfelelően a Xanthomonas campestris Citrus-félékre patogén valamennyi kórokozója egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen és közvetlen környezetében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, és a termőhelyen betakarított termésen nem jelentkezett a Xanthomonas campestris Citrus-félékre patogén bármely kórokozója okozta egyetlen tünete sem, és a termést nátrium-ortofenilfenol kezelésben részesítették, amit a növényegészségügyi vagy a re-export bizonyítványon igazoltak, és a termést az erre a célra engedélyezett telephelyen vagy szállítási központban csomagolták, vagy a fenti előírásokkal egyenértékűnek elismert minőségtanusítási rendszert betartották.

16.3. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó növényfajok és hibridjeik harmadik országból származó termése

A 16.1., 16.2., 16.4. és 16.5. pontban meghatározott termésre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a termés olyan országból származik, amelyet a Cercospora angolensis Carv.et Mendes károsítótól mentesnek ismertek el, vagy
b)
a termés olyan területről származik, amelyet a Cercospora angolensis Carv.et Mendes károsítótól mentesnek ismertek el, és azt a növényegészségügyi vagy a re-export bizonyítványon feltüntették, vagy
c)
a Cercospora angolensis Carv.et Mendes egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen és annak közvetlen környezetében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, és a megfelelő hatósági vizsgálat során a termőhelyen betakarított egyetlen termés sem mutatta a károsítóra jellemző tüneteket.

16.4. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó növényfajok és hibridjeik harmadik országból származó termése a Citrus aurantium L. termése kivételével

A 16.1., 16.2., 16.3. és 16.5. pontban meghatározott termésekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a termés olyan országból származik, amelyet a Guignardia citricarpa Kiely Citrusra nézve patogén valamennyi törzstől mentesnek ismertek el, vagy
b)
a termés olyan területről származik, amelyet a Guignardia citricarpa Kiely Citrusra nézve patogén valamennyi törzstől mentesnek ismertek el, és azt a növényegészségügyi vagy a re-export bizonyítványon feltüntették, vagy
c)
a Cercospora angolensis Carv.et Mendes egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen és annak közvetlen környékén a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, és a megfelelő hatósági vizsgálatok során a termőhelyen betakarított egyetlen termés sem mutatta a károsítóra jellemző tüneteket, vagy
d) a termés olyan termőhelyről származik, amelyet Guignardia citricarpa Kiely Citrusra nézve patogén valamennyi törzse ellen megfelelő kezelésben részesítettek, és a termőhelyen betakarított termés a megfelelő hatósági vizsgálatok alapján nem mutatta a károsító egyetlen tünetét sem.

16.5. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó növényfajok és hibridjeik harmadik országból származó termése, ahol a termésben a Thephritidae nem európai populációja előfordul

A 16.1., 16.2. és 16.3. pontokban meghatározott termésre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a) a termés a meghatározott károsítótól mentes területről származik, vagy
b) a károsító egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen és annak közvetlen környezetében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, a betakarítást megelőző 3 hónap során legalább havonta elvégzett hatósági szemlék alkalmával, és a termőhelyen betakarított termésen a hatósági vizsgálat során nem észlelték a hivatkozott károsító tünetét, vagy
c) a termésből vett reprezentatív mintán végzett hatósági vizsgálat alapján, a termésen a károsító fejlődésének egyetlen stádiumában sem fordult elő, vagy
d) a termést megfelelően kezelték (gőzölés, hűtés vagy gyorsfagyasztás), amely hatásosnak bizonyult a károsító ellen anélkül, hogy a termésen kárt okozott volna, vagy ha mindez nem volt alkalmazható, vegyszeres kezelést végeztek, amennyiben azt jogszabályi rendelkezés lehetővé teszi.

16.6. A Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. nemzetségekbe tartozó növényfajok és hibridjeik Brazíliából származó termése

A 16.1., 16.3. és 16.5. pontokban meghatározott termésre alkalmazandó előírások változatlan érvényességével, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termés megfelel a 2004/416/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek.

17. Az alábbi nemzetségekbe tartozó fajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Pyracantha Roem., Pyrus L. és Sorbus L.

A 4. számú melléklet A. részének 9., 9.1. és 18. pontjában, a 4. számú melléklet B. részének 1. pontjában, valamint az 5. számú melléklet A. rész I. szakaszának 15. pontjában felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések egyidejű fenntartásával – ahol ez szükséges – hatósági nyilatkozat kell arról, hogy:

a) a növények olyan országokból származnak, amelyeket az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. Et
al.
-tól mentesnek ismertek el;

vagy

b) a növények károsítómentes területekről származnak, amelyeket a vonatkozó Növényegészségügyi Intézkedések Nemzetközi Szabványának megfelelően az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. károsítóval kapcsolatban létesítettek és annak ismerik el;

vagy

c) a táblán vagy annak közvetlen közelében azokat a növényeket, amelyek az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. tüneteit mutatták, eltávolították.

17.1. Actinidia Lindl. élő virágpora és ültetésre szánt növényei, vetőmag kivételével

1. Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények megfelelnek a 2012/756/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és

a)    a növényeket egész életciklusuk alatt olyan országban termesztették, amelyet Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítótól mentesnek ismertek el,

b)    a növényeket egész életciklusuk alatt a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által – a FAO 4. számú, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának megfelelően – a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítótól mentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A károsító-mentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni;

c) a növényeket a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által a FAO 10. számú, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának megfelelően – a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítóra létesített, károsító-mentes termőhelyen termesztették. A növényeket a külső környezettől elszigetelt és védett, a meghatározott kórokozót hatékonyan kizáró termesztőberendezésben nevelték. A növényeket ezen a helyen, hatóságilag két olyan időpontban ellenőrizték, amelyek az exportot megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére, és a növényeket a meghatározott károsítótól mentesnek találták.

A termőhelyet legalább 500 m sugarú terület veszi körül, ahol a meghatározott növényeket hatóságilag két olyan időpontban ellenőrizték, amelyek az exportot megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére, és az ellenőrzés során talált, fertőzés tüneteit mutató bármely növényt és a szomszédos meghatározott növényeket 5 méteres körzetben azonnal megsemmisítették; vagy

d) a növényeket a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által a FAO 10. számú, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának megfelelően – a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítóra létesített, károsító-mentes termőhelyen termesztették.

Ezt a termőhelyet egy 4 500 m sugarú terület veszi körül. Hatósági ellenőrzéseket, mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek a termőhelyen és e meghatározott környező területen két olyan időpontban, amelyek az exportot megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére. A hatósági ellenőrzések, a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok során nem találtak Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítót.

A c) és d) esetben igazolni kell, hogy

I.    a növények az a) vagy b) vagy c) pontnak megfelelően közvetlenül az anyanövényektől származnak,

II.    a növények közvetlenül olyan anyanövényektől származnak, amelyeket a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítótól való mentességük igazolása érdekében előzetes egyedi vizsgálatnak vetettek alá, vagy

III.    a növényeket olyan mintavételi eljárás szerint vizsgálták, amely 99%-os megbízhatósággal igazolja, hogy a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsító jelenléte a növényekben 0,1% alatt van.

2. A 2012/756/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen. Amennyiben a növényeket egy, a tagállami rendeltetési helytől eltérő tagállamon keresztül hozzák be, értesíteni kell a rendeltetési tagállam felelős hatóságát.

18. A Citrus L. Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növények és hibridjeik, a termés és vetőmag kivételével, és az Araceae, Marantaceae, Musaceae, Persea spp. és Strelitziaceae családba tartozó növények, gyökérrel, tapadó földdel vagy kísérő termesztő közeggel

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növény a Radopholus citrophilus Huettel et al. és a Radopholus similis (Cobb) Thorne károsítóktól mentes országból származik, vagy
b)
a termőhelyről vett reprezentatív talaj- és gyökérmintákat a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta hatósági nematológiai vizsgálatnak vetették alá, legalább a Radopholus citrophilus Huettel et al. és a Radopholus similis (Cobb) Thorne előfordulásának megállapítására, és a végzett vizsgálatok során azokat e károsítóktól mentesnek találták.

19.1. Ültetésre szánt Crataegus L. növény, a vetőmag kivételével, amely olyan országból származik, ahol a Phyllosticta solitaria Ell. és Ev. előfordul

A 4. számú melléklet A. részének 9. pontjában, valamint a 15. és 17. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy nem észlelték a Phyllosticta solitaria Ell. és Ev. okozta tüneteket a termőhely növényein a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

19.2. Ültetésre szánt Cydonia Mill., Fragaria L., Malus Mill., Prunus L., Pyrus L., Ribes L., Rubus L. növények, a vetőmag kivételével, amelyek olyan országból származnak, ahol az alább meghatározott károsítók az érintett nemzetségek fajain előfordulnak:
a)
Fragaria L. esetében: Phytophthora fragariae Hickman var. fragariae Arabis mosaic virus Raspberry ringspot virus Strawberry crinkle virus Strawberry latent ringspot virus Strawberry mild yellow edge virus Tomato black ring virus Xanthomonas fragariae Kennedy and King
b)
Malus Mill. esetében: Phyllosticta solitaria Ell. and Ev.
c)
Prunus L. esetében: Apricot chlorotic leafroll mycoplasma Xanthomonas campestris pv. pruni (Smith) Dye
d)
Prunus persica (L.) Batsch esetében: Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier et al.) Young et al.
e)
Pyrus L. esetében: Phyllosticta solitaria Ell. és Ev.
f)
Rubus L. esetében: Arabis mosaic virus Raspberry ringspot virus Strawberry latent ringspot virus Tomato black ring virus
g) valamennyi fajon: nem európai vírusok és vírusszerű kórokozók

A 4. számú melléklet A. részének 9. és 18. pontjában, valamint a 15. és 17. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, ha alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a felsorolt károsítók okozta betegség tüneteit nem észlelték a termőhely növényein, a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

20. Ültetésre szánt Cydonia Mill. és Pyrus L. növények, a vetőmag kivételével, amelyek olyan országból származnak, ahol a Pear decline mycoplasma előfordul

A 4. számú melléklet A. részének 9. és 18. pontjában, valamint a 15., 17. és 19.2. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termőhelyen és annak közvetlen környezetében a legutolsó három vegetációs időszak során gyökerestől eltávolították a Pear decline mycoplasma okozta fertőzés tüneteit mutató növényeket.

21.1. Ültetésre szánt Fragaria L. növény, a vetőmag kivételével, amely olyan országból származik, ahol az alábbi károsítók valamelyike előfordul:

A 4. számú melléklet A. részének 18. pontjában, valamint a 19.2. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy

a) Strawberry latent 'C' virus,
b)
Strawberry vein banding vírus, Strawberry witches broom mycoplasma.

a) a magról kelt növény kivételével, a növényt
aa) olyan termesztési és igazolási rendszerben állították elő, amelyben megkövetelik, hogy az közvetlenül olyan növényanyagról származzon, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és hatóságilag teszteltek, legalább a meghatározott károsítókra megfelelő indikátor növények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a növényt a meghatározott károsítóktól mentesnek találták, vagy
ab) közvetlenül olyan növényanyagról származik, amelyet megfelelő körülmények között neveltek, és a legutolsó 3 teljes vegetációs időszak során legalább egyszer hatóságilag teszteltek legalább a meghatározott károsítóra, megfelelő indikátor növények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során ezen károsítóktól mentesnek találták,
b)
károsítók okozta betegség egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken vagy annak közvetlen környezetében lévő fogékony növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

21.2. Ültetésre szánt Fragaria L. növény, a vetőmag kivételével, amely olyan országból származik, amelyben az Aphelenchoides besseyi Christie előfordul

A 4. számú melléklet A. részének 18. pontjában, valamint a 19.2. és 21.1. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
az Aphelenchoides besseyi Christie egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyi növényeken a legutolsó vegetációs időszak kezdete óta, vagy
b)
a szövettenyészetben lévő növényeket az a) pont előírásának megfelelő növényekről szaporították, vagy megfelelő nematológiai módszerekkel hatóságilag megvizsgálták, és mentesnek találták az Aphelenchoides besseyi Christie károsítótól.

21.3. Ültetésre szánt Fragaria L. növény, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 18. pontjában, valamint a 19.2., 21.1. és 21.2. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény az Anthonomus signatus Say és az Anthonomus bisignifer (Schenkling) fertőzésétől mentes területről származik.

21.4. Argentínából, Chiléből és Dél-Afrikából származó, ültetésre szánt Fragaria L. növény, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 18. pontjában, valamint a 19.2., 21.1., 21.2. és 21.3. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások változatlan érvényességével, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény megfelel a 2003/248/EK (Argentína), 2003/249/EK (Chile) és a 2003/250/EK (Dél-Afrika) bizottsági határozatokban foglalt követelményeknek.

22.1. Ültetésre szánt Malus Mill. növény, a vetőmag kivételével, amely olyan országból származik, ahol az alábbi károsítók előfordulnak a Malus Mill. fajokon:
a)
Cherry rasp leaf virus (amerikai),
b)
Tomato ringspot virus.

A 4. számú melléklet A. részének 9. és 18. pontjában,
B. részének 1. pontjában, valamint a 15., 17., 19.2. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növényt
aa) olyan termesztési és igazolási rendszerben állították elő, amelyben megkövetelik, hogy az közvetlenül olyan növényanyagról származzon, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és hatóságilag teszteltek, legalább a meghatározott károsítókra megfelelő indikátor növények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a növényt ezektől a károsítóktól mentesnek találták, vagy
ab) közvetlenül olyan növényanyagról származik, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és a legutolsó három teljes vegetációs időszak során legalább egyszer hatóságilag teszteltek legalább a meghatározott károsítóra, megfelelő indikátor növények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során ezen károsítóktól mentesnek találták,
b)
a károsítók okozta betegség egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken vagy annak közvetlen környezetében lévő fogékony növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

22.2. Ültetésre szánt Malus Mill. növény, a vetőmag kivételével, amely olyan országból származik, ahol az Apple proliferation mycoplasma előfordul

A 4. számú melléklet A. részének 9. és 18. pontjában,
B. részének 1. pontjában, valamint a 15., 17., 19.2. és 22.1. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növény az Apple proliferation mycoplasma kórokozótól mentes területről származik, vagy
ba) a magról kelt növény kivételével a növényt olyan termesztési és igazolási rendszerben állították elő, amelyben megkövetelik, hogy az közvetlenül olyan növényanyagról származzon, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és hatóságilag teszteltek, legalább az Apple proliferation mycoplasma kórokozóra megfelelő indikátor növények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a növényt e károsítótól mentesnek találták, vagy közvetlenül olyan növényanyagról származik, amelyet megfelelő körülmények között tartottak fenn, és a legutolsó hat teljes vegetációs időszak során legalább egyszer hatóságilag teszteltek legalább az Apple proliferation mycoplasma kórokozóra megfelelő indikátor növények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során mentesnek találták,
bb) károsítók okozta betegség egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken vagy annak közvetlen környezetében lévő fogékony növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

23.1. Az alábbi Prunus L. nemzetséghez tartozó fajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével, amelyekben a Plum pox vírus előfordul:
a)
Prunus amygdalus Batsch
b)
Prunus armeniaca L.
c)
Prunus blireiana Andre
d)
Prunus brigantina Vill.
e)
Prunus cerasifera Ehrh.
f)
Prunus cistena Hansen
g) Prunus curdica Fenzl és Fritsch
h) Prunus domestica ssp. domestica L.
i) Prunus domestica ssp. insititia (L.) C.K. Schneid.
j) Prunus domestica ssp. italica (Borkh.) Hegi.

A 4. számú melléklet A. részének 9. és 18. pontjában, valamint a 15. és 19.2. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növényt, a magról kelt növény kivételével:
aa) olyan termesztési és igazolási rendszerben állították elő, amelyben megkövetelik, hogy az közvetlenül olyan növényanyagról származzon, amelyet megfelelő körülmények között tartottak és hatóságilag teszteltek legalább a Plum pox vírusra, megfelelő indikátor növények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a növényt ettől a károsítótól mentesnek találták, vagy

k) Prunus glandulosa Thunb.
l) Prunus holosericea Batal.
m) Prunus hortulana Bailey
n) Prunus japonica Thunb.
o) Prunus mandshurica (Maxim.) Koehne
p) Prunus maritima Marsh.
q) Prunus mume Sieb. és Zucc.
r) Prunus nigra Ait.
s) Prunus persica (L.) Batsch
t) Prunus salicina L.
u) Prunus sibirica L.
v) Prunus simonii Carr.
w) Prunus spinosa L.
x) Prunus tomentosa Thunb.
y) Prunus triloba Lindl.
z) Plum pox virus iránt fogékony egyéb Prunus L. faj.

ab) közvetlenül olyan anyagról származik, amelyet megfelelő körülmények között tartottak fenn és a legutolsó három teljes vegetációs időszak alatt legalább egyszer hatóságilag teszteltek legalább a Plum pox vírusra megfelelő indikátor növények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a növényt ettől a károsítótól mentesnek találtak,
b)
a Plum pox vírus okozta betegség egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken vagy annak közvetlen környezetében lévő fogékony növényeken a legutolsó három teljes vegetációs időszak kezdete óta,
c)
a más vírus vagy vírusszerű kórokozó okozta betegség tüneteit mutató növényeket gyökerestől eltávolították a termőhelyről.

23.2. Ültetésre szánt Prunus L. növény,
a)
ha olyan országból származik, ahol a Tomato ringspot virus a Prunus L. növényen előfordul
b)
a vetőmag kivételével, ha olyan országból származik, ahol az alábbi károsítók előfordulnak
– Cherry rasp leaf virus (American)
– Peach mosaic virus (American)
– Peach phony rickettsia
– Peach rosette mycoplasma
– Peach yellows mycoplasma
– Plum line pattern virus (American)
– Peach X-disease mycoplasma
c)
a vetőmag kivételével, ha olyan Európán kívüli országból származik, ahol a Little cherry pathogen károsító előfordul

A 4. számú melléklet A. részének 9. és 18. pontjában, valamint a 15., 19.2. és 23.1. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növényt
aa) olyan termesztési és igazolási rendszerben állították elő, amelyben megkövetelik, hogy az közvetlenül olyan növényanyagról származzon, amelyet megfelelő körülmények között neveltek, és hatóságilag teszteltek legalább az érintett károsítókra, megfelelő indikátor növények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a növényt ezen károsítóktól mentesnek találták, vagy
ab) közvetlenül, olyan anyagról származik, amelyet megfelelő körülmények között neveltek, és az utolsó három teljes vegetációs időszak alatt legalább egyszer hatóságilag teszteltek legalább a meghatározott károsítókra, megfelelő indikátor növények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a növényt ezen károsítóktól mentesnek találták,
b)
a károsító okozta betegség tüneteit nem észlelték a termőhelyen lévő növényeken vagy annak közvetlen környezetében lévő fogékony növényeken, az utolsó három teljes vegetációs időszak kezdete óta.

24. Ültetésre szánt Rubus L. növény,
a)
ha olyan országból származik, ahol az alábbi károsítók Rubus L. növényen előfordulnak:
– Tomato ringspot virus,
– Black raspberry latent virus,
– Cherry leafroll virus,
– Prunus necrotic ringspot virus,
b)
a vetőmag kivételével, ha olyan országból származik, ahol az alábbi károsítók előfordulnak:
– Raspberry leaf curl virus (American),
– Cherry rasp leaf virus (American)

A 19.2. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával
a)
a növénynek mentesnek kell lenni levéltetvektől és azok petéitől,
b)
hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
ba) a növényt
– olyan termesztési és igazolási rendszerben állították elő, amelyben megkövetelik, hogy az közvetlenül olyan anyagról származzon, amelyet megfelelő körülmények között neveltek, és legalább a meghatározott károsítókra hatóságilag teszteltek megfelelő indikátor növények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a növényt ezen károsítóktól mentesnek találták, vagy
– közvetlenül olyan anyagról származik, amelyet megfelelő körülmények között neveltek és az utolsó három teljes vegetációs időszak során legalább egyszer hatóságilag teszteltek, legalább a meghatározott károsítókra megfelelő indikátor növények vagy egyenértékű módszerek alkalmazásával, és a vizsgálatok során a növényt ezen károsítóktól mentesnek találták,
bb) a meghatározott károsítók okozta betegségek egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken vagy annak közvetlen környezetében lévő fogékony növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

25.1. Solanum tuberosum L. gumó, amely olyan országból származik, ahol a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival előfordul

A 4. számú melléklet A. részének 10., 11. és 12. pontjában meghatározott, a burgonyagumóra alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a burgonyagumó a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival kórokozó valamennyi rasszától – a közönséges európai (1.) rassz kivételével – mentes területről származik és a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében megfelelő hosszúságú időszak kezdete óta, vagy
b)
a származási országban a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival elleni védekezésre vonatkozó közösségi rendelkezésekkel egyenértékűnek elismert rendszabályokat betartották.

25.1.1. Solanum tuberosum L. gumó, amely olyan országból származik, ahol az Epitrix cucumeris (Harris), az Epitrix similaris (Gentner), az Epitrix subcrinita (Lec.) és az Epitrix tuberis (Gentner) fajok egyike vagy mindegyike előfordul

1. A 4. számú melléklet A. rész 10., 11. és 12. sorában meghatározott, a burgonyagumóra alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, valamint a 25.1., 25.2., 25.3., 25.4. és 25.4.1. sorban felsorolt gumókra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a gumók megfelelnek a 2012/270/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és

a)

aa) a burgonyagumókat a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által – az adott növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.) and Epitrix tuberis (Gentner) károsítóktól mentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A károsító-mentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni, vagy

ab) a burgonyagumókat megmosták vagy megtisztították annak érdekében, hogy legfeljebb 0,1% talaj maradjon rajtuk, vagy egy hasonló eljáráson átestek, amelynek kifejezetten az a célja, hogy ugyanezt az eredményt érje el és eltávolítsa az érintett károsítókat és kizárja azok terjesztésének kockázatát,

b) a burgonyagumót a kivitelt közvetlenül megelőző hatósági vizsgálat során az Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.) and Epitrix tuberis (Gentner) fajoktól és azok bármely tünetétől mentesnek találták és megállapították, hogy legfeljebb 0,1% talajt tartalmaz, továbbá

c) a burgonyagumó behozatalához használatos csomagolóanyag tiszta.

2. A 2012/270/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen.

25.2. Solanum tuberosum L. gumó

A 4. számú melléklet A. részének 10., 11. és 12. pontjában, valamint a 25.1. pontban meghatározott előírások egyidejű fenntartásával hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a burgonyagumó a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann and Kotthoff) Davis et al. kórokozótól mentes országból származik, vagy
b)
a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann and Kotthoff) Davis et al. elleni védekezésre vonatkozó közösségi rendelkezésekkel egyenértékűnek elismert rendelkezéseket betartották.

25.3. Solanum tuberosum L. gumó, az új burgonya kivételével, amely olyan országból származik, ahol a Potato spindle tuber viroid előfordul

A 4. számú melléklet A. részének 10., 11. és 12. pontjában, valamint a 25.1. és 25.2. pontban meghatározott, burgonyagumóra alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, kötelező a csírázóképesség gátlása.

25.4. Ültetésre szánt Solanum tuberosum L. gumó.

A 4. számú melléklet A. részének 10., 11. és 12. pontjában, valamint a 25.1., 25.2. és 25.3. pontban meghatározott, burgonyagumóra alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a burgonyagumó a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens és a Globodera pallida (Stone) Behrens károsítóktól mentes tábláról származik, és
a)
a gumó Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith kórokozótól mentes területről származik, vagy
b) olyan területen, ahol a károsító előfordul, a gumó a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith kórokozótól mentes termőhelyről származik, vagy a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith felszámolását célzó mentesítés eredményeként attól mentesnek tartott területről, és
c)
a gumó Meloidogyne chitwoodi Golden et al. összes populációjától és Meloidogyne fallax Karssen károsítótól mentes területről származik, vagy
d)
az olyan területen, ahol a Meloidogyne chitwoodi Golden et al. valamely populációja és a Meloidogyne fallax Karssen előfordul
– a termőhely mentes Meloidogyne chitwoodi Golden et al. összes populációjától és Meloidogyne fallax Karssen károsítótól a gazdanövények évente, megfelelő időben végzett vizuális vizsgálata alapján, amelyet a termőhelyen termesztett burgonyanövények külső megszemlélésével, valamint a betakarítás után felvágott gumók vizsgálatával végeztek el, vagy
– a betakarítás után a gumókból szúrópróbaszerűen mintát kell venni és a megfelelő módszerrel történő inkubálás után meg kell vizsgálni a tüneteket vagy laboratóriumi vizsgálatot kell végezni, továbbá megfelelő időpontban mind külső, mind a gumók felvágását követő vizuális vizsgálatot kell végezni, minden esetben a csomagok vagy a konténerek lezárásakor, a piaci értékesítés előtt, a zárásról szóló jogszabályi előírásoknak megfelelően, amely alapján a burgonya mentes a Meloidogyne chitwoodi Golden et al. összes populációjától és a Meloidogyne fallax Karssen tüneteitől.

25.4.1. A Solanum tuberosum L. gumói, az ültetésre szántak kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 12. pontjában, valamint a 25.1, 25.2. és 25.3. pontban felsorolt gumókra alkalmazandó rendelkezések sérelme nélkül hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a gumók olyan területről származnak ahol a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith előfordulása nem ismeretes.

25.4.2. A Solanum tuberosum L. gumói

A 4. számú melléklet A. részének 10., 11. és 12. pontjában, valamint a 25.1., 25.2., 25.3., 25.4. és 25.4.1. pontban felsorolt gumókra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy:

 

(a) a gumók olyan országból származnak, amelyről ismert, hogy ott Scrobipalpopsis solanivora Povolny nem fordul elő; or

 

(b) a gumók olyan területről származnak, amelyet az exportáló ország nemzeti növényvédelmi szolgálata Scrobipalpopsis solanivora Povolny előfordulásától mentes területnek nyilvánít a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban.

25.5. A Solanaceae családba tartozó ültetésre szánt növény, a vetőmag kivételével, amely olyan országból származik, ahol a Potato stolbur mycoplasma előfordul

A 4. számú melléklet A. részének 10., 11., 12. és 13. pontjában, valamint a 25.1., 25.2., 25.3. és 25.4. pontban meghatározott burgonyagumóra alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Potato stolbur mycoplasma egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

25.6. A Solanaceae családba tartozó ültetésre szánt növény, a Solanum tuberosum L. gumó és a Lycopersicon lycopersicum (L.) Kareten ex. Farw. vetőmag kivételével, amely olyan országból származik, ahol a Potato spindle tuber viroid előfordul

A 4. számú melléklet A. részének 11. és 13. pontjában, valamint a 25.5. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Potato spindle tuber viroid egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

25.7. Ültetésre szánt Capsicum annuum L., Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw., Musa L., Nicotiana L. és Solanum melongena L. növények a vetőmag kivételével, amelyek olyan országból származnak, ahol a Pseudomonas solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. előfordul

A 4. számú melléklet A. részének 11. és 13. pontjában, valamint a 25.5. és 25.6. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növény Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith kórokozótól mentes területről származik, vagy
b)
a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith egyetlen tünetét sem észlelték a termőhely növényein a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

25.8.

 

25.9. Harmadik országból származó, ültetésre szánt Brugmansia Pers. spp. nemzetséghez tartozó növények és a Solanum jasminoides Paxton faj – a vetőmagokat is beleértve

A 4. számú melléklet A. részének 13. pontjában, valamint a 25.5. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások változatlan érvényességével, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény megfelel a 2007/410/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, azaz

a) a növény olyan területről származik, ahol a Potato spindle tuber viroid előfordulása nem ismert; vagy

b) a növény a Potato spindle tuber viroidtól mentes területekről származik, ez esetben a károsító-mentes terület nevét fel kell tüntetni a növényegészségügyi bizonyítványon; vagy

c) a növényt feladás előtt megvizsgálták, és mentesnek találták Potato spindle tuber viroidtól tüneteitől; vagy

d) a feladást megelőzően valamennyi, a tételhez kapcsolódó anyanövényt megvizsgálták, és mentesnek találták Potato spindle tuber viroid tüneteitől. A vizsgálatot követően a termesztési feltételek változatlanoknak kell lenniük, annak érdekében, hogy az anyanövények és a tétel is Potato spindle tuber viroidtól mentes maradjon a szállításig.

26. Ültetésre szánt Humulus lupulus L. növény, a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Verticillium alboatrum Reinke és Berthold, valamint a Verticillium dahliae Klebahn egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

27.1. Ültetésre szánt Dendranthema (DC.) Des Moul., Dianthus L. és Pelargonium l'Hérit. ex Ait. növények, a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a Helicoverpa armigera (Hübner) és a Spodoptera littoralis (Boisd.) egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen lévő növényeken a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, vagy
b)
a növényeket megfelelően kezelték a felsorolt károsítók ellen.

27.2. Dentranthema (DC.) Des Moul., Dianthus L. és Pelargonium l'Hérit ex Ait. növények, a vetőmag kivételével

A 27.1. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a Spodoptera eridiana Cramer, a Spodoptera frugiperda Smith. vagy a Spodoptera litura (Fabricius) egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, vagy
b)
a növényeket megfelelően kezelték az említett károsítók ellen.

28. Ültetésre szánt Dendranthema (DC.) Des Moul. növény, a vetőmag kivételével

A 27.1. és 27.2. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növény maximum harmadik generációs szaporulata annak a törzsanyagnak, amelyet virológiai vizsgálatok során mentesnek találtak a Chrysanthemum stunt viroidtól, vagy közvetlenül olyan anyagról származik, amelynek legalább 10%-át reprezentatív mintaként megvizsgálták a virágzáskor elvégzett hatósági szemle során, és mentesnek találták a Chrysanthemum stunt viroidtól,
b)
a növény vagy dugvány
– olyan létesítményből származik, amelyet a szállítást megelőző három hónap során legalább havonta hatóságilag megvizsgáltak, és ahol a Puccinia horiana Hennings egyetlen tünetét sem észlelték ezen idő alatt, valamint amelynek közvetlen környezetében a Puccinia horiana Hennings egyetlen tünete sem fordult elő az exportot megelőző három hónap során, vagy
– azokat megfelelően kezelték a Puccinia horiana Hennings ellen,
c)
a gyökértelen dugvány esetében a Didymella ligulicola (Baker, Dimock és Davia) v. Arx egyetlen tünetét sem észlelték sem a dugványon, sem azon a növényen, amelyről a dugvány származik, illetve a gyökeres dugvány esetében a Didymella ligulicola (Baker, Dimock és Davis) v. Arx egyetlen tünetét sem észlelték sem a dugványon, sem a gyökereztető ágyban.

28.1. Dendranthema (DC.) Des Moul. és Lycopersicon lycopersicum (L.), Karsten ex Farw. ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 13. pontjában, valamint a 25.5, 25.6., 25.7., 27.1., 27.2. és 28. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy:
(a) a növényeket egész életciklusuk alatt olyan országokban termesztették, amelyekről ismert, hogy Chrysanthemum stem necrosis virus ott nem fordul elő vagy
(b) a növényeket egész életciklusuk alatt olyan területen termesztették, amelyet az exportáló ország nemzeti növényvédelmi szolgálata a Chrysanthemum stem necrosis virus-tól mentes területnek nyilvánít a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban,
(c) a növényeket egész életciklusuk alatt olyan termőhelyen termesztették, amelyet a Chrysanthemum stem necrosis virus-tól mentesnek nyilvánítottak a hatósági vizsgálatok és amennyiben szükséges, ellenőrzések alkalmával.

29. Ültetésre szánt Dianthus L. növény, a vetőmag kivételével

A 27.1. és a 27.2. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növény közvetlenül az Erwinia chrysanthemi (Hellmers) Dickey, a Pseudomonas caryophylli (Burkholder) Starr és Burkholder, valamint a Phialophora cinerescens (Wollenw.) Van Beyma kórokozóktól mentes anyanövényről származik, amit a legutolsó két év során legalább egy ízben elvégzett, hatóságilag elfogadott vizsgálattal állapítottak meg,
b)
a fenti károsítók egyetlen tünetét sem észlelték a növényen.

30. Tulipa L. és Narcissus L. virághagymák, azok kivételével, amelyek esetében a csomagolás alapján vagy más módon bizonyított, hogy azokat nem hivatásszerűen vágottvirág előállítással foglalkozó végfelhasználónak történő értékesítésre szánják

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev egyetlen tünetét sem észlelték a növényen a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

31. Ültetésre szánt Pelargorium l'Herit. ex Ait. növény, a vetőmag kivételével, amely olyan országból származik, ahol a Tomato ringspot virus előfordul:
a)
ahol a Xiphinema americanum Cobb sensu lato nem európai populációja vagy a Tomato ringspot virus egyéb vektora nem fordul elő




b) amelyekben a Xiphinema americanum Cobb sensu lato nem európai populációja vagy a Tomato ringspot virus egyéb vektora előfordul

A 4. számú melléklet A. rész I. szakaszának 27.1. és 27.2. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával
a)
hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény
aa) közvetlenül a Tomato ringspot vírustól mentes termőhelyről származik, vagy
ab) maximum negyedik generációs szaporulata annak az anyanövénynek, amelyet a hatóságilag elfogadott virológiai vizsgálati rendszerben a Tomato ringspot vírustól mentesnek találtak
b)
hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény
ba) közvetlenül olyan termőhelyről származik, amelynek a talaja és a növényzete a Tomato ringspot vírustól mentes, vagy
bb) maximum második generációs szaporulata olyan anyanövénynek, amelynek a Tomato ringspot vírustól való mentességét egy hatóságilag elfogadott virológiai vizsgálati rendszerben állapították meg.

32.1. Ültetésre szánt lágyszárú növényfajok a
– hagyma,
– hagymagumó,
– Gramineae családba tartozó növények,
– rizóma,
– vetőmag,
– gumó kivételével,
amelyek olyan harmadik országból származnak, ahol a Liriomyza sativae (Blanhard) és az Amauromyza maculosa (Malloch) előfordul

A 27.1., 27.2., 28. és 29. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket faiskolában termesztették, és
a)
olyan, az exportáló ország nemzeti növényvédelmi hatósága által az adott országban létesített területről származik, amely a Liriomyza sativae (Blanhard) és az Amauromyza maculosa (Malloch) károsítóktól mentes a vonatkozó növényegészségügyi intézkedésekről szóló nemzetközi szabványoknak megfelelően, és amelyet feltüntettek e rendelet 42. §-ában hivatkozott bizonyítványok „kiegészítő nyilatkozat” rovatában, vagy
b) olyan, az exportáló ország nemzeti növényvédelmi hatósága által az adott országban létesített termőhelyről származik, amely a Liriomyza sativae (Blanhard) és az Amauromyza maculosa (Malloch) károsítóktól mentes a vonatkozó növényegészségügyi intézkedésekről szóló nemzetközi szabványoknak megfelelően, és amelyet feltüntettek e rendelet 42. §-ában hivatkozott bizonyítványok „kiegészítő nyilatkozat” rovatában, és kijelentették, hogy az exportot megelőző utolsó három hónapon keresztül havonta elvégzett hatósági ellenőrzések alapján mentes Liriomyza sativae (Blanhard) és Amauromyza maculosa (Malloch) károsítóktól, vagy
c)
közvetlenül az export előtt megfelelő kezelési eljárásnak vetették alá a Liriomyza sativae (Blanhard) és az Amauromyza maculosa (Malloch) károsítók ellen való mentesség biztosítására, és hatóságilag megvizsgálták, melynek eredményeként mentesnek találták Liriomyza sativae (Blanhard) és Amauromyza maculosa (Malloch) károsítóktól. A kezelés részleteit fel kell tüntetni e rendelet 42. §-ában hivatkozott bizonyítványokon.

32.2. Dendranthema (DC) Des. Moul., Dianthus L., Gypsophila L. és Solidago L. fajok vágott virágjai és az Apium graveolens L. és az Ocimum L. leveles zöldségek

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a vágott virágok és a leveles zöldségek:
a)
olyan országból származnak, ahol a Liriomyza sativae (Blanhard) és az Amauromyza maculosa (Malloch) károsítók nem fordulnak elő, vagy
b)
közvetlenül az exportot megelőzően hatóságilag megvizsgálták és Liriomyza sativae (Blanhard) és Amauromyza maculosa (Malloch) károsítóktól mentesnek találták.

32.3. Harmadik országokból származó ültetésre szánt lágyszárú növényfajok a
– hagyma,
– hagymagumó,
– Gramineae családba tartozó növények,
– rizóma,
– vetőmag,
– gumó kivételével

A 27.1., 27.2., 28., 29. és 32.1. pontjában meghatározott növényekre vonatkozó tilalmak egyidejű fenntartásával hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények Liriomyza huidobrensis (Blanchard) és Liriomyza trifolii (Burgess) károsítóktól mentes területről származnak, vagy
b)
a Liriomyza huidobrensis (Blanchard) és a Liriomyza trifolii (Burgess) egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen a legutolsó három hónapon keresztül havonta elvégzett hatósági vizsgálatok alapján, vagy
c)
a növényeket közvetlenül az export előtt megvizsgálták, és a Liriomyza huidobrensis (Blanchard), illetve a Liriomyza trifolii (Burgess) károsítók tüneteitől mentesnek találták, valamint azokat a vonatkozó károsítók ellen való mentesség biztosítására megfelelő kezelésben részesítették.

33. Elültetett vagy ültetésre szánt növény, szabadban termesztett gyökeres növények

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termőhely mentes a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann és Kotthoff) Davis et al., Globodera pallida (Stone) Behrens, Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens és Synchytrium endobioticum (Schilberaky) Percival károsítóktól.

34. Növényhez tapadó vagy kísérő talaj és termesztő közeg, amely teljesen vagy részben talajból vagy szilárd szerves anyagokból, például növényi részből, humuszból – beleértve a tőzeget vagy a fakérget – vagy bármely szilárd szervetlen anyagból áll, és a növény életképességének fenntartását szolgálja, és amely az alábbi országokból származik:

a) Törökország,

b) Belorusszia, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Ukrajna,

c) Európán kívüli országok, Algéria, Egyiptom, Izrael, Líbia, Marokkó és Tunézia kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a) a termesztőközeg az elültetés idején
– talajtól és szerves anyagtól mentes volt, vagy
– rovartól és káros fonalféregtől mentes volt és megfelelő vizsgálatot, hőkezelést vagy gázosítást végeztek az egyéb károsítóktól való mentesség biztosítására, vagy
– megfelelő hőkezelést vagy gázosítást végeztek a károsítóktól való mentesség biztosítására, és
b) az elültetés óta
– megfelelő intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a termesztőközeg a károsítóktól mentes maradjon, vagy
– a szállítást megelőző két héten belül, a növényekről a termesztőközeget letisztították, a szállítás során az életképességük fenntartásához szükséges minimális mennyiség kivételével, valamint átültetés esetén, az erre a célra használt termesztőközeg megfelel az a) pontban előírt követelményeknek.

35.1. Ültetésre szánt Beta vulgaris L. növény, a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a Beet curly top vírus nem európai izolátumai egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

35.2. Ültetésre szánt Beta vulgaris L. növény, a vetőmag kivételével, amely olyan országból származik, ahol a Beet leaf curl virus előfordul

A 35.1. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a Beet leaf curl virus nem fordul elő a termőhelyen, és
b)
a Beet leaf curl virus egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

36.1. Harmadik országból származó ültetésre szánt növényfajok a
– hagyma,
– hagymagumó,
– rizóma,
– vetőmag,
– gumó kivételével.

A 27.1., 27.2., 28., 29., 31.,32.1. és 32.3. pontjában meghatározott növényekre vonatkozó tilalmak egyidejű fenntartásával hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
olyan, az exportáló ország nemzeti növényvédelmi hatósága által az adott országban létesített területről származik, amely Thrips palmi Karny károsítótól mentes, a növényegészségügyi intézkedésekről szóló vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően, és amelyet feltüntettek e rendelet 42. §-ában hivatkozott bizonyítványok „kiegészítő nyilatkozat” rovatában, vagy
b)
olyan, az exportáló ország nemzeti növényvédelmi hatósága által az adott országban létesített termőhelyről származik, amely Thrips palmi Karny károsítótól mentes, a növényegészségügyi intézkedésekről szóló vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően, és amelyet feltüntettek e rendelet 42. §-ában hivatkozott bizonyítványok „kiegészítő nyilatkozat” rovatában, és kijelentették, hogy az exportot megelőző legutolsó három hónapon keresztül havonta elvégzett hatósági ellenőrzések alapján mentes Thrips palmi Karny károsítótól, vagy
c) közvetlenül az export előtt megfelelő kezelési eljárásnak vetették alá a Thrips palmi Karny károsítók ellen való mentesség biztosítására, és hatóságilag megvizsgálták, melynek eredményeként mentesnek találták Thrips palmi Karny károsítóktól. A kezelés részleteit fel kell tüntetni e rendelet 42. §-ában hivatkozott bizonyítványokon.

36.2. Harmadik országokból származó, Orchidaceae családba tartozó vágott virág, valamint Momordica L. és Solanum melongena L. termése

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a vágott virág és a termés:
a)
Thrips palmi Karny károsítótól mentes országból származik, vagy
b)
azt közvetlenül az exportot megelőzően hatóságilag ellenőrizték, és mentesnek találták Thrips palmi Karny károsítótól.

36.3. Thaiföldről származó, Orchidaceae családba tartozó vágott virág

A 36.2. pontban meghatározottak egyidejű fenntartásával, a 98/109/EK bizottsági határozatban foglaltak alapján, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a vágott virág:

a) olyan termőhelyről származik, amelyet mentesnek találták Thrips palmi Karny károsítótól az export feladást megelőző három hónap során legalább havonta elvégzett hatósági ellenőrzések alapján,

vagy

b) azt közvetlenül az exportot megelőzően megfelelő gázos kezelésben részesítették a tripszektől való mentesítés érdekében. A kezelés adatait fel kell tüntetni a 42. § szerinti bizonyítványokon.

37. Az Európán kívüli országból származó, ültetésre szánt Palmae növény, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 17. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növény a Palm lethal yellowing mycoplasma és a Cadang-cadang viroid kórokozóktól mentes területről származik, és a fertőzés egyetlen tünetét sem észleltek a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, vagy
b)
a Palm lethal yellowing mycoplasma és a CadangCadang viroid okozta egyetlen tünetet sem észleltek a növényen a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, és a fertőzés tünetének gyanúját mutató növényt eltávolították a termőhelyről és megfelelő kezelésben részesítették a Myndus crudus Van Duzee károsító ellen,
c)
a szövettenyészetben lévő növény esetében, a növény az a) és a b) pont előírásainak megfelelő növényről származik.

37.1. Harmadik országokból származó, az alábbi fajokhoz tartozó növények – a termés és a vetőmag kivételével –, beleértve a természetes előfordulási helyekről gyűjtött növényeket, amelyek alsó törzsátmérője 5 cm-nél nagyobb:

Areca catechu, Arenga pinnata, Borassus flabellifer, Brahea armata, Butia capitata, Calamus merillii, Caryota maxima, Caryota cumingii, Chamaerops humilis, Cocos nucifera, Corypha gebanga, Corypha elata, Elaeis guineensis, Livistona australis, Livistona decipiens, Metroxylon sagu, Oreodoxa regia, Phoenix canariensis, Phoenixdactylifera, Phoenix theophrasti, Phoenix sylvestris, Sabal umbraculifera, Trachycarpus fortunei és Washingtonia spp.

A 4. számú melléklet A. részének 17. pontjában, valamint a 37. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások változatlan érvényességével, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény megfelel a 2007/365/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, azaz

a) a növény olyan területről származik, ahol a Rhynchophorus ferrugineus (Olivier) előfordulása nem ismert; vagy

b) a növény a Rhynchophorus ferrugineus (Olivier) károsítótól mentes területekről származik, ebben az esetben a károsító-mentes terület nevét fel kell tüntetni a növényegészségügyi bizonyítványon; vagy

c) a növényt az exportot megelőzően legalább egy éven keresztül olyan termőhelyen termesztették:

ca) amit hatósági növényvédelmi nyilvántartásba vettek és felügyeltek, és

cb) ahol biztosított a Rhynchophorus ferrugineus (Olivier) behurcolásának teljes fizikai védeleme, illetve ahol megfelelő megelőző kezeléseket alkalmaztak, és

cc) amelyet mentesnek találtak Rhynchophorus ferrugineus (Olivier) károsítótól az exportot megelőző három hónap során és közvetlenül az exportfeladás előtt elvégzett hatósági vizsgálatok alkalmával.

37.2. A Palmae ültetésre szánt növényei, amelyek alsó törzsátmérője 5 cm-nél nagyobb és amelyek a következő nemzetségekhez tartoznak: Brahea Mart., Butia Becc., Chamaerops L., Jubaea Kunth, Livistona R. Br., Phoenix L.,
Sabal Adans., Syagrus Mart., Trachycarpus H. Wendl., Trithrinax Mart., Washingtonia Raf.”

A 4. számú melléklet A. részének 17. pontjában, valamint a 37. pontban felsorolt növényekre vonatkozó tiltások sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket:
(a) egész életciklusuk alatt olyan országban termesztették, amelyről ismert, hogy ott a Paysandisia archon (Burmeister) nem fordul elő; vagy
(b) egész életciklusuk alatt olyan területen termesztették, amelyet a nemzeti növényvédelmi szolgálat a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban az Paysandisia archontól (Burmeister) mentes területnek nyilvánít, vagy
(c) az exportot megelőzően legalább két éven keresztül olyan termőhelyen termesztették:
– amelyet a származási ország nemzeti növényvédelmi szolgálata nyilvántartásba vett és felügyel, és
– ahol a növényeket a Paysandisia archon (Burmeister) behurcolása elleni teljes fizikai védelemmel ellátott helyre tették vagy ahol megfelelő megelőző kezeléseket alkalmaztak, és
– ahol az évente legalább három alkalommal, megfelelő időközönként, közvetlenül a kivitel előtt is elvégzett hatósági vizsgálatok nem mutatták ki a Paysandisia archon (Burmeister) jeleit.

38.1. Az Európán kívüli országból származó, ültetésre szánt Camellia L. növény, a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növény a Ciborinia camelliae Kohn károsítótól mentes területről származik, vagy
b)
a Ciborinia camelliae Kohn egyetlen tünetét sem észlelték a termőhely virágzó növényein a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta.

38.2. Az Amerikai Egyesült Államokból vagy Brazíliából származó, telepítésre szánt Fuchsia L. növény, a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy az Aculops fuchsiae Keifer egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen, és közvetlenül az export előtt a növényt megvizsgálták, melynek során az Aculops fuchsiae Keifer károsítótól mentesnek találták.

39. Az európai és a Földközi-tenger melléki országokon kívüli országból származó, ültetésre szánt fa és cserje, a vetőmag és a szövettenyészetben lévő növény kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 1., 2., 3., 9., 13., 15., 16., 17. és 18. pontjában, B. részének 1. pontjában, valamint a 8.1., 8.2., 9., 10., 11.1., 11.2., 12., 13.1., 13.2., 14., 15., 17., 18., 19.1., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 24., 25.5., 25.6., 26., 27.1., 27.2., 28., 29., 32.1., 32.2., 33., 34., 36.1., 36.2., 37., 38.1. és 38.2. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény
a)
mentes növényi hulladéktól, virágtól és terméstől,
b)
termesztése faiskolában történt,
c) a megfelelő időközönkénti és az export előtti ellenőrzéseket elvégezték és azt a zárlati baktériumok, vírusok és vírusszerű kórokozók tüneteitől mentesnek találták, és
d)
mentesnek bizonyult a zárlati fonalférgek, rovarok, atkák és gombák okozta tünetektől, vagy megfelelő kezeléssel elpusztították ezeket a károsítókat.

40. Az európai és Földközi-tenger melléki országokon kívüli országból származó, ültetésre szánt lombhullató fa és cserje, a vetőmag és a szövettenyészetben lévő növény kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 2., 3., 9., 15., 16., 17., 18. pontjában, B. részének 1. pontjában, valamint a 11.1., 11.2., 11.3., 12., 13.1, 13.2., 14., 15., 17., 18., 19.1., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 24., 33., 36.1., 38.1., 38.2., 39. és 45.1. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény nyugalmi állapotban van és levéltől mentes.

41. Az európai és a Földközi-tenger melléki országokon kívüli országból származó, ültetésre szánt egynyári vagy kétéves növények, a pázsitfűfélék (Gramineae) családjába tartozó fajok és a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 11., 13. pontjában, valamint a 25.5., 25.6., 32.1., 32.2., 33., 34., 35.1. és 35.2. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényt
a)
faiskolában termesztették,
b)
mentes növényi hulladéktól, virágtól és terméstől,
c)
megfelelő időközönként és az export előtt megvizsgálták, valamint
– mentesnek találták zárlati baktériumok, vírusok és vírusszerű kórokozók tüneteitől, és
– mentesnek bizonyult a zárlati fonálférgek, rovarok, atkák és gombák tüneteitől, vagy megfelelő kezelést végeztek e károsítók elpusztítására.

42. Ültetésre szánt, az európai és a mediterrán országokon kívüli országból származó, a pázsitfűfélék (Gramineae) család Bambusoideae és Panicoideae alcsaládjába, valamint a Buchloe, Bouteloua Lag., Calamagrostis, Cortaderia Stapf., Glyceria R. Br., Hakonechloa Mak. ex Honda, Hystrix, Molinia, Phalaris L., Shibataea, Spartina Schreb., Stipa L. és Uniola L. nemzetségekbe tartozó évelő díszfű növények, a vetőmag kivételével

A 33. és 34. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényt
a)
faiskolában termesztették,
b)
mentesnek találták a növényi hulladéktól, virágtól és terméstől,
c)
megfelelő időközönként és az export előtt megvizsgálták, valamint
– mentesnek találták zárlati baktériumok, vírusok és vírusszerű kórokozók tüneteitől és
– mentesnek találták zárlati fonálférgek, rovarok, atkák és gombák tüneteitől vagy megfelelő kezelést végeztek e károsítók elpusztítására.

43. Az Európán kívüli országokból származó, természetesen vagy mesterségesen törpített, ültetésre szánt növény, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 1., 2., 3., 9., 13.,15., 16., 17. és 18. pontjában, B. részének 1. pontjában, valamint a 8.1, 9., 10., 11.1., 11.2., 12., 13.1, 13.2., 14., 15., 17., 18., 19.1., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 24., 25.5., 25.6., 26., 27.1., 27.2., 28., 32.1., 32.2., 33., 34., 36.1., 36.2., 37., 38.1., 38.2., 39.40. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, ha alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a) a növényt, beleértve a természetes környezetből közvetlenül gyűjtöttet is, a feladást megelőző legalább két éven át hatóságilag engedélyezett és ellenőrzött faiskolában termesztették és tartották,
b)
az a) pontban meghatározott faiskolai növénynek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
ba) az a) pontban meghatározott időszak alatt
– a növényeket legalább 50 cm-rel a talajfelszín felett lévő polcon, cserépedényben ültetve helyezték el,
– megfelelő kezeléssel biztosították az Európán kívüli rozsdakórokozóktól való mentességet, és a hatóanyagot, a koncentrációt és e kezelések idejét a növényegészségügyi bizonyítvány „fertőtlenítés és/vagy fertőtlenítő kezelés” rovatában feltüntették,
– a növényt évente legalább hat alkalommal, megfelelő időközönként hatósági ellenőrzésben részesítették zárlati károsító előfordulására; az ellenőrzést – amelyet el kell végezni az a) pontban hivatkozott faiskolák közvetlen szomszédságában lévő növényeken is – a tábla vagy a faiskola valamennyi sorában, valamint a növény termesztőközeg felett lévő valamennyi részének vizuális vizsgálatával kell elvégezni, nemzetségenként egy szúrópróbaszerűen vett minta felhasználásával úgy, hogy ha e nemzetségben maximum 3000 növény található, akkor 300 növényt, ennél több növény esetében pedig a növények
10%-át kell megvizsgálni,
– az ellenőrzések során a növényeket mentesnek találták zárlati károsítóktól, a fertőzött növényt eltávolították, a fennmaradó növényeket, ahol szükséges, hatékony kezelésnek vetették alá és megfelelő ideig tárolták; a tárolás alatt a növényt meg kell vizsgálni a fentiekben meghatározott károsítóktól való mentesség biztosítására,
– a növényeket még nem használt mesterséges termesztő közegben, vagy olyan természetes termesztő közegben nevelték, amelyet gázosítottak vagy megfelelő hőkezelésnek vetettek alá zárlati károsítótól való mentesség biztosítására,
– a növényeket olyan körülmények között tartották, amely biztosítja, hogy a termesztő közeg károsítótól mentes maradt, és a feladást megelőző két héten át
= a növényt lerázták, és tiszta vízzel lemosták az eredeti termesztő közeget úgy, hogy csak a csupasz gyökérzet maradt, vagy
= a növényről lerázták, és tiszta vízzel lemosták az eredeti termesztő közeget, és olyan termesztő közegbe ültették át, amely a ba) pont ötödik francia bekezdésében meghatározott előírásoknak megfelel, vagy
– megfelelő kezelésben részesítették, hogy a termesztő közeget mentesítsék az Európán kívüli zárlati károsítóktól; e kezelések hatóanyagát, koncentrációját és idejét a növényegészségügyi bizonyítvány „fertőtlenítés és/vagy fertőtlenítő kezelés” rovatában fel kell tüntetni, és
bb) zárt tárolóeszközbe csomagolták, amelyet hatóságilag lepecsételtek és feltüntették az engedélyezett faiskola regisztrációs számát; ezt a számot, a szállítmány beazonosíthatósága miatt, fel kell tüntetni a növényegészségügyi bizonyítvány „fertőtlenítés és/vagy fertőtlenítő kezelés” rovatában.

44. Az európai és a mediterrán országokon kívüli harmadik országokból származó, ültetésre szánt a Caryophyllaceae (Dianthus L. kivételével), Compositae (Dendranthema DC. Des Moul. kivételével), Cruciferae, Leguminosae és a Rosaceae (Fragaria L. kivételével) családhoz tartozó, lágyszárú évelő növény, a vetőmag kivételével

A 32.1., 32.2., 32.3., 33. és 34. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényt
a)
faiskolákban termesztették,
b)
mentesek növényi hulladéktól, virágtól és terméstől,
c)
megfelelő időközönként, valamint az export előtt megvizsgálták, valamint
– zárlati baktériumok, vírusok és vírusszerű kórokozók tüneteitől mentesnek találták, és
– a zárlati fonálférgek, rovarok, atkák és gombák tüneteitől mentesnek találták, vagy megfelelő kezelést végeztek e károsítók elpusztítására.

45.1. A nem európai országokból származó ültetésre szánt lágyszárú növényfajok, valamint Ficus L. és Hibiscus L. növények, a hagyma, a hagymagumó, a rizóma, a vetőmag és a gumó kivételével

A 27.1., 27.2., 28., 29., 32.1, 32.3. és 36.1. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények:
a)
olyan, az exportáló ország nemzeti növényvédelmi hatósága által az adott országban létesített területről származik, amely Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól mentes a vonatkozó növényegészségügyi intézkedésekről szóló nemzetközi szabványoknak megfelelően, és amelyet feltüntettek e rendelet 42. §-ában hivatkozott bizonyítványok „kiegészítő nyilatkozat” rovatában, vagy
b)
olyan, az exportáló ország nemzeti növényvédelmi hatósága által az adott országban létesített termőhelyről származik, amely Bemisia tabaci Genn. károsítótól mentes a vonatkozó növényegészségügyi intézkedésekről szóló nemzetközi szabványoknak megfelelően, és amelyet feltüntettek e rendelet 42. §-ában hivatkozott bizonyítványok „kiegészítő nyilatkozat” rovatában, és kijelentették, hogy az exportot megelőző legutolsó kilenc héten keresztül háromhetente egyszer elvégzett hatósági ellenőrzések alapján mentes Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól, vagy
c)
amennyiben a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi előfordulnak a termőhelyen, ahol a növényeket tartják vagy nevelik, azokat alávetették megfelelő kezelési eljárásnak a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól való mentesség biztosítására, és ezt követően ez a termőhely mentes Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól a károsító kiírtására történő megfelelő eljárások következetes végrehajtásának köszönhetően, mind az export előtt kilenc héten át hetente végrehajtott hatósági ellenőrzések, mind pedig az ebben az időszakban végzett monitoring eljárások alapján. A kezelés részleteit fel kell tüntetni e rendelet
42. §-ában hivatkozott bizonyítványokon.

45.2. A nem európai országokból származó Aster spp., Eryngium L., Gypsophila L., Hypericum L., Lisianthus L., Rosa L., Solidago L., Trachelium L. vágott virágok és Ocimum leveles zöldségek

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a vágott virágok és a leveles zöldségek:
a)
a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól mentes országból származnak, vagy
b)
közvetlenül az export előtt hatóságilag ellenőrizték és mentesnek találták Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól.

45.3. Ültetésre szánt Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. növény, a vetőmag kivételével, amely olyan országokból származik, ahol a Tomato yellow leaf curl virus előfordul
a)
Ahol a Bemisia tabaci Genn. nem fordul elő Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényen nem figyelték meg a Tomato yellow leaf curl vírus tüneteit.

A 4. számú melléklet A. részének 15. és a 25.5., 25.6. és 25.7. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával:

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növényen nem figyelték meg a Tomato yellow leaf curl vírus tüneteit, és

b) Ahol a Bemisia tabaci Genn. előfordul

aa) a növény olyan területről származik, amely mentes a Bemisia tabaci Genn. károsítótól, vagy
ab) a termőhelyet mentesnek találták Bemisia tabaci Genn. károsítótól az export feladást megelőző három hónap során legalább havonta elvégzett hatósági ellenőrzések alapján, vagy
b)
a termőhelyen nem észlelték a Tomato yellow leaf curl vírus tüneteit, és a termőhelyen megfelelő kezelést és ellenőrzést végeztek a Bemisia tabaci Genn. Károsítótól való mentesség biztosítására.

46.    Az olyan országból származó, ültetésre szánt növény, a vetőmag, a hagymagumó, a hagyma és a rizóma kivételével, ahol az alább meghatározott károsítók előfordulnak:
– Bean golden mosaic virus
– Cowpea mild mottle virus
– Lettuce infectious yellows virus
– Pepper mild tigré virus
– Squash leaf curl virus
– a Bemisia tabaci Genn. által átvitt más vírusok

a)    Ahol a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi vagy a meghatározott károsítók más vektorai nem fordulnak elő

b)    Ahol a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi vagy a meghatározott károsítók más vektorai előfordulnak

A 4. számú melléklet A. részének 13. pontjában, valamint a 25.5., 25.6., 32.1., 32.2., 32.3., 35.1., 35.2., 44., 45.1., 45.2, és 45.3. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával





Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a felsorolt károsítók egyetlen tünetét sem észlelték a növényen a teljes vegetációs időszak alatt.
Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a felsorolt károsítók egyetlen tünetét sem észlelték meghatározott időszak során a növényen és
a) a növény a Bemisia tabaci Genn. kártevőtől és a felsorolt károsítók más vektorától mentes területekről származik, vagy
b) a termőhely mentes a Bemisia tabaci Genn. kártevőtől és a felsorolt károsítók más vektoraitól a megfelelő időközönként elvégzett hatósági szemle alapján, vagy
c) a növényeket a Bemisia tabaci Genn. károsítótól való mentesítés érdekében megfelelő kezelésnek vetették alá.

47. Helianthus annuus L. vetőmag

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a vetőmag a Plasmopara halstedii (Farlow) Berl. és de Toni kórokozótól mentes területekről származik, vagy
b)
a vetőmagot – a termőhelyen található Plasmopara halstedii (Farlow) Berl. és de Toni valamennyi rasszával szemben rezisztens fajták vetőmagjának kivételével – a Plasmopara halstedii (Farlow) Berl. és de Toni ellen megfelelő kezelésnek vetették alá.

48. Lycopersicon lycopersicum L. Karsten ex Farw. vetőmag

A 2004/200/EK bizottsági határozatban előírtaknak megfelelően hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a vetőmagot megfelelő savextrakciós módszer alapján kezelték, és

a) a vetőmag olyan területekről származik, ahol a Clavibacter michiganensis ssp. michiganensis (Smith) Davis et al., a Xanthomonas campestris pv. vesicatoria (Doidge) Dye,
a Potato spindle tuber viroid és Pepino mosaic virus nem fordul elő,

vagy

b) az a) pontban felsorolt károsítók okozta betegségek tüneteit nem észlelték a termőhely növényein a teljes vegetációs időszak alatt,

vagy

c) a vetőmagtételből vett reprezentatív mintát hatóságilag megvizsgálták legalább az a) pontban felsorolt károsítókra, megfelelő módszert alkalmazva, és a vizsgálatok során ezektől a károsítóktól a vetőmagot mentesnek találták.

49.1. Medicago sativa L. vetőmag

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta, és laboratóriumi vizsgálatokkal sem mutatták ki a Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev előfordulást a reprezentatív mintában, vagy
b)
az export előtt gázos kezelést végeztek.

49.2. Olyan országból származó Medicago sativa L. vetőmag, ahol a Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus Davis et al. előfordul

A 49.1. pontban meghatározott növényre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus Davis et al. nem fordult elő a gazdaságban vagy közvetlen környezetében az elmúlt 10 évben,
b)
vagy
ba) a növény a Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus Davis et al. kórokozóval szemben erősen rezisztensnek elismert fajtához tartozik, vagy
bb) még nem kezdődött el a vetéstől számított negyedik teljes vegetációs időszak, amikor a magot betakarították és ezt megelőzően csak legfeljebb egyszer fogtak magot az állományról, vagy
bc) a meghatározott inaktív anyagtartalom
0,1 súlyszázaléknál nem nagyobb,
c)
a Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus Davis et al. egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen vagy a környezetében lévő Medicago sativa L. növényen a legutolsó teljes vegetációs időszak alatt, vagy – megfelelő esetben – a legutolsó két teljes vegetációs időszak alatt,
d)
a növényt olyan területen termesztették, ahol korábban Medicago sativa L. növényt nem termesztettek a vetést megelőző legutolsó három év alatt.

50. Oryza sativa L. vetőmag

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a vetőmagot hatóságilag megvizsgálták és az Aphelenchoides besseyi Christie károsítótól mentesnek találták, vagy
b)
a vetőmagot melegvizes kezelésnek vagy más, az Aphelenchoides besseyi Christie elleni megfelelő kezelésnek vetették alá.

51. Phaseolus L. vetőmag

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a vetőmag a Xanthomonas campestris pv. phaseoli (Smith) Dye. kórokozótól mentes területről származik, vagy
b)
a vetőmagból vett reprezentatív minta vizsgálata alapján a vetőmag Xanthomonas campestris pv. phaseoli (Smith) Dye. kórokozótól mentes.

52. Zea mays L. vetőmag

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a vetőmag az Erwinia stewartii (Smith) Dye kórokozótól mentes területekről származik, vagy
b)
a vetőmagból vett reprezentatív minta vizsgálata alapján a vetőmag a Erwinia stewartii (Smith) Dye kórokozótól mentes.

53. Afganisztánból, Indiából, Irakból, Iránból, Mexikóból, Nepálból, Pakisztánból, Dél-Afrikából és az USA-ból származó Triticum, Secale és X Triticosecale nemzetségekhez tartozó vetőmag, ahol a Tilletia indica Mitra előfordul

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a vetőmag olyan területről származik, ahol a Tilletia indica Mitra nem fordul elő. A származási terület nevét fel kell tüntetni a növényegészségügyi bizonyítványon.

54. Afganisztánból, Indiából, Irakból, Iránból, Mexikóból, Nepálból, Pakisztánból, Dél-Afrikából
és az USA-ból származó Triticum, Secale és
X Triticosecale nemzetségekhez tartozó
gabonanövények szemtermése, ahol a Tilletia indica Mitra előfordul.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a szemtermés olyan területről származik, ahol a Tilletia indica Mitra nem fordul elő; a származási terület nevét fel kell tüntetni a növényegészségügyi bizonyítványon, vagy
b)
a Tilletia indica Mitra tüneteit nem észlelték az utolsó teljes vegetációs időszak alatt a termesztés helyén lévő növényeken, és mind a betakarítást, mind pedig a berakást megelőzően vett reprezentatív magminták vizsgálata alapján a megvizsgált tétel mentes Tilletia indica Mitra kórokozótól, melynek tényét a növényegészségügyi bizonyítvány „a termék neve” rovatában fel kell tüntetni a következő szöveg beírásával: „A tesztvizsgálatokat elvégezték és mentesnek találták Tilletia indica Mitra kórokozótól.

55.1. A Kínán kívüli olyan országokból származó, alábbi nemzetségekbe, illetve fajba tartozó, ültetésre szánt növények, a vetőmag kivételével, ahol az Anoplophora chinensis (Forster) előfordul: Acer spp., Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Citrus spp., Cornus spp., Corylus spp., Cotoneaster spp., Crataegus spp., Fagus spp., Lagerstroemia spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus laurocerasus, Pyrus spp., Rosa spp., Salix spp. és Ulmus spp. ültetésre szánt növények, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm, a vetőmag kivételével

1. A 4. számú melléklet A. rész 9., 16. és 18. sorában, valamint az 5. számú melléklet A. rész I. szakasz 14., 15., 17., 18., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 32.1., 32.3., 33., 34., 36.1., 39., 40., 43., 44. és 46. sorában meghatározott rendelkezések figyelembevétele mellett hatósági nyilatkozat arról, hogy a „fogékony növények” megfelelnek a 2012/138/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és

a) a növényeket egész életciklusuk alatt a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete által – az adott növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – kártevőmentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A kártevőmentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni; vagy

b) a növényeket az exportot megelőzően legalább két éven keresztül – a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – Anoplophora chinensistől (Forster) mentesnek nyilvánított termőhelyen termesztették:

ba) melyet a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete nyilvántartásba vett és felügyel,

bb) melyet évente kétszer, megfelelő időpontban elvégzett alapos hatósági vizsgálatnak vetettek alá az Anoplophora chinensis (Forster) előfordulására utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a szervezetre utaló jeleket, továbbá

bc) ha a növényeket olyan helyen termesztették,

I. ahol teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora chinensis (Forster) behurcolása ellen, vagy

II. ahol megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor és melyet egy legalább két km kiterjedésű pufferzóna vett körül, melyben évente, megfelelő időpontokban felméréseket végeztek az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének vagy jeleinek kimutatására. Ha kimutatják az Anoplophora chinensis (Forster) jeleit, azonnali felszámolási intézkedéseket kell hozni a pufferzóna kártevőmentességének visszaállítása érdekében, továbbá

bd) ahol a növényszállítmányokat közvetlenül az exportot megelőzően alaposan megvizsgálták – különös tekintettel a növénygyökerekre és -szárakra – az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének kimutatása céljából. E vizsgálatnak célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie legalább a fertőzöttségi szint 1%-ának kimutatását, 99%-os megbízhatósággal;

vagy

c) növényeket a b) pontban foglalt követelményeknek megfelelő alanyokról nevelték, az oltáshoz olyan nemeseket használva, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

ca) az export időpontjában az alanyra oltott nemesek átmérője a legvastagabb ponton legfeljebb 1 cm,

cb) az oltványokat a b) pont bd) alpontjának megfelelően megvizsgálták.

2. A 2012/138/EU/ bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen. Az alkalmazott vizsgálati módszereknek biztosítaniuk kell az Anoplophora chinensis (Forster) bármely jelének kimutatását, különösen a növény gyökereiben és szárában. E vizsgálatnak megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie legalább a fertőzöttségi szint 1%-ának kimutatását, 99%-os megbízhatósággal.

55.2. A Kínából származó meghatározott növények behozatala

A Kínából származó, alábbi nemzetségekbe, illetve fajba tartozó, ültetésre szánt növények: Acer spp., Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Citrus spp., Cornus spp., Corylus spp., Cotoneaster spp., Crataegus spp., Fagus spp., Lagerstroemia spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus laurocerasus, Pyrus spp., Rosa spp., Salix spp. és Ulmus spp. ültetésre szánt növények, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm, a vetőmag kivételével.

1. A 4. számú melléklet A. rész 9., 16., 18. és 20. sorában, valamint az 5. számú melléklet A. rész I. szakasz 14., 15., 17., 18., 19.2., 20., 22.1., 22.2., 23.1., 23.2., 32.1., 32.3., 33., 34., 36.1., 39., 40., 43., 44. és 46. sorában meghatározott rendelkezések figyelembevétele mellett hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a „fogékony növények” megfelelnek a 2012/138/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és

a) a növényeket egész életciklusuk alatt Kína nemzeti növényvédelmi szervezete által – az adott növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – kártevőmentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették. A kártevőmentes terület nevét a „származási hely” rovatban kell feltüntetni; vagy

b) a növényeket az exportot megelőzően legalább két éven keresztül – a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványokkal összhangban – Anoplophora chinensistől (Forster) mentesnek nyilvánított termőhelyen termesztették:

ba) melyet a származási ország nemzeti növényvédelmi szervezete nyilvántartásba vett és felügyel,

bb) melyet évente kétszer, megfelelő időpontban elvégzett hatósági vizsgálatnak vetettek alá az Anoplophora chinensis (Forster) előfordulására utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a szervezetre utaló jeleket, továbbá

bc) ahol a növények termesztési helyén

I. teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora chinensis (Forster) behurcolása ellen, vagy

II. megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor és melyet egy legalább két km kiterjedésű pufferzóna vett körül, melyben évente, megfelelő időpontokban felméréseket végeztek az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének vagy jeleinek kimutatására.

Ha kimutatják az Anoplophora chinensis (Forster) jeleit, azonnali felszámolási intézkedéseket kell hozni a pufferzóna kártevőmentességének visszaállítása érdekében; továbbá

bd) ahol a növényszállítmányokat közvetlenül az exportot megelőzően alaposan megvizsgálták – beleértve az egyes tételekre vonatkozó, célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is –, különös tekintettel a gyökerekre és szárakra, az Anoplophora chinensis (Forster) jelenlétének kimutatása céljából. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie legalább a fertőzöttségi szint 1%-ának kimutatását, 99%-os megbízhatósággal;

vagy

c) a növényeket a b) pontban foglalt követelményeknek megfelelő alanyról nevelték, az oltáshoz olyan nemeseket használva, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

I. az export időpontjában az alanyra szemzett nemesek átmérője a legvastagabb ponton legfeljebb 1 cm,

II. az oltványokat a b) pont bd) alpontjának megfelelően megvizsgálták;

d) meg kell adni a termőhely nyilvántartási számát.

2. A 2012/138/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen. Az alkalmazott vizsgálati módszereknek biztosítaniuk kell az Anoplophora chinensis (Forster) bármely jelének kimutatását, különösen a növény gyökereiben és szárában. E vizsgálatnak megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia. A vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie legalább a fertőzöttségi szint 1%-ának kimutatását, 99%-os megbízhatósággal.

A megsemmisítéssel járó mintavételnél a felvágandó növények száma 1 – 4500 növény/tételig a tétel nagyságának 10%-a, >4500 növénytől 450 db.

56. Ültetésre szánt növények (a vetőmag kivételével), amelyek csak vízben vagy vízzel rendszeresen elárasztott talajban tudnak fejlődni

1. Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények megfelelnek a 2012/697/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és hogy a növények közvetlenül a harmadik ország elhagyását megelőzően végzett vizsgálat alapján mentesnek bizonyultak a Pomacea (Perry) nemzetségbe tartozó fajoktól.

2. A 2012/697/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek megfelelően a növényeket alaposan meg kell vizsgálni a belépési hely növényegészségügyi határállomásán vagy az engedélyezett ellenőrzési helyen.

II. szakasz

Az Európai Unió tagállamaiból származó növények, növényi termékek és egyéb anyagok

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok

Különleges előírások

 

 

1.

 

a)

A körülhatárolt területekről – amelyek a fenyőrontó fonálféreg által fertőzött területekből és az e területek körül pufferzónaként szolgáló területekből állnak – származó, valamint a fertőzött területekről származó és a pufferzónákba irányuló „fogékony növények” (a termés és a vetőmag kivételével), Abies Mill., Cedrus Trew., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a „fogékony növények” megfelelnek a 2012/535/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és

1.    a növényeket vizuálisan és laboratóriumi vizsgálattal hatóságilag ellenőrizték és a Bursaphelenchus xylophilus károsítótól és az azáltal okozott tünetektől mentesnek találták,

2.    fejlődésük során egész életükben teljes fizikai védelem alatt álltak, amely biztosította, hogy a vektor ne kerülhessen kapcsolatba ezekkel a növényekkel,

3.     a termőhelyen az utolsó teljes vegetációs ciklus kezdete óta nem észleltek Bursaphelenchus xylophilusra utaló tüneteket, és

4.    szállításuk november 1. és április 1. között történik vagy zárt konténerekben, illetve olyan csomagolásban, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő a Bursaphelenchus xylophilus károsítóval vagy annak vektorával való fertőzés.

b) Az a) pontban említett fogékony növények körülhatárolt területeiről származó, valamint a fertőzött területekről származó, a pufferzónába irányuló „fogékony faanyag” (a tűlevelűek – Coniferales - faanyaga, kivéve a Taxus L. és a Thuja L. fűrészelt faanyagát és rönkfáját) a fogékony faanyagból készült fa-csomagolóanyag kivételével, továbbá a „fogékony fakéreg” (a tűlevelűek – Coniferales - hántolt fakérge),

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a fogékony faanyag és hántolt kéreg megfelel a 2012/535/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és

1.    a Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben végzett olyan megfelelő hőkezelésen esett át, amely során a fogékony faanyag és kéreg egészét legalább 30 percen keresztül legalább 56 °C-os hőmérsékleten tartották, biztosítva a fenyőrontó fonálféregtől és a vektoroktól való mentességet. A hőkezelésként alkalmazott komposztálási eljárást a Bizottság által jóváhagyott kezelési előírás szerint hajtották végre; és

2.    szállítása november 1. és április 1. között történik vagy – a kérgetlenített faanyag esetében – olyan védő borítással, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő Bursaphelenchus xylophilus károsítóval vagy annak vektorával való fertőzés

c) A körülhatárolt területekről származó, valamint a fertőzött területekről származó és a pufferzónába irányuló, egészében vagy részben a b) pontban említett „fogékony faanyag”-ból készített fa-csomagolóanyag

A 2012/535/EU bizottsági határozattal összhangban hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványának (A nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyag szabályozására vonatkozó irányelvek) I. számú mellékletében foglalt, a Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben végzett kezelések egyikét alkalmazták és az említett szabvány II. melléklete szerint megjelölték.

2.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a „fogékony növények” megfelelnek a 2006/133/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek.
– a növényeket hatóságilag ellenőrizték és a Bursaphelenchus xylophilus károsítótól és az azáltal okozott tünetektől mentesnek találták, és
– a termőhelyen vagy annak közvetlen környezetében az utolsó teljes vegetációs ciklus kezdete óta nem észleltek Bursaphelenchus xylophilusra utaló tüneteket.

a) A körülhatárolt területekről – amelyek részben a fenyőfa fonalférge ismert előfordulási területeiből, részben pedig az e területek körül pufferzónaként szolgáló, legalább 20 km szélességű területekből állnak – származó „fogékony növények” úgymint az Abies Mill., Cedrus Trew., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr. (a termések és a magok kivételével)

b) A körülhatárolt területeiről származó, a 2. a) pontban említett tűlevelűek faanyaga és hántolt fakérge a következő formájú faanyagok kivételével:
– faforgács, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék, amely egészében vagy részben e tűlevelűekből származik,
– csomagolóládák, rekeszek vagy hordók,
– raklapok, keretezett rakodólapok és egyéb raklapok,
– alátétfa, térköztartók és állványok, beleértve azokat, amelyek nem tartották meg természetes hengeres felszínüket

A 2006/133/EK bizottsági határozattal összhangban hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag és a hántolt kéreg Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben végzett olyan megfelelő hőkezelésen esett át, amely során annak belseje az élő Bursaphelenchus xylophilus-tól való mentesítés céljából 30 percen át elérte a legalább 56 °C-os maghőmérsékletet.

c) A körülhatárolt területeiről származó egészében vagy részben a 2. a) pontban említett tűlevelűekből származó faforgács, fűrészpor, fahulladék vagy más törmelék faanyaga

A 2006/133/EK bizottsági határozattal összhangban hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag átesett a Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben végzett megfelelő gázosító kezelésen.

d) A körülhatárolt területeiről származó egészében vagy részben a 2. a) pontban említett tűlevelűekből származó fogékony faanyaga az alábbi formában:
– alátétfa, térköztartók és állványok, beleértve azokat is, amelyek nem tartották meg természetes hengeres felszínüket; továbbá csomagolóláda, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag, ideértve a bortartó dobozokat, – a teljes egészükben legfeljebb 6 mm vastagságú faanyagból készült dobozok kivételével – raklap, keretezett rakodólap és egyéb raklap, illetve raklapkeret, függetlenül attól, hogy ténylegesen használják-e bármilyen áruszállításhoz vagy sem.

A 2006/133/EK bizottsági határozattal összhangban hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a FAO növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványának (A nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyag szabályozására vonatkozó irányelvek) I. számú mellékletében foglalt, jóváhagyott Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben végzett kezelések egyikét alkalmazták és az említett szabvány II. melléklete szerint megjelölték.

3. Actinidia Lindl. élő virágpora és ültetésre szánt növényei – vetőmagok kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növények megfelelnek a 2012/756/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek, és

a)    a növényeket egész életciklusuk alatt olyan tagállamban termesztették, amelyet Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítótól mentesnek ismertek el,

b)    a növényeket egész életciklusuk alatt a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítóra elismert védett zónában termesztették,

c)    a növényeket egész életciklusuk alatt egy tagállam felelős hatósága által – a FAO 4. számú, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának megfelelően – a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítótól mentesnek nyilvánított területen lévő termőhelyen termesztették,

d)    a növényeket a származási tagállam felelős hatósága által a FAO 10. számú, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának megfelelően – a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítóra létesített, károsító-mentes termőhelyen termesztették. A. növényeket a külső környezettől elszigetelt és védett, a meghatározott kórokozót hatékonyan kizáró termesztőberendezésben nevelték. A növényeket ezen a helyen, hatóságilag két olyan időpontban ellenőrizték, amelyek az exportot megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére, és a növényeket a meghatározott kórokozótól mentesnek találták.

A termőhelyet legalább 500 m sugarú terület veszi körül, ahol a meghatározott növényeket hatóságilag két olyan időpontban ellenőrizték, amelyek a forgalmazást megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére, és az ellenőrzés során talált, fertőzés tüneteit mutató bármely növényt és a szomszédos meghatározott növényeket 5 méteres körzetben azonnal megsemmisítették; vagy

e)    a növényeket a származási tagállam felelős hatósága által a FAO 10. számú, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványának megfelelően – a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítóra létesített, károsító-mentes termőhelyen termesztették.

Ezt a termőhelyet egy 500 m sugarú terület veszi körül. Hatsági ellenőrzéseket, mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek a termőhelyen és e meghatározott környező területen két olyan időpontban, amelyek az exportot megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére. A hatósági ellenőrzések, a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok során nem találtak Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítót.

A környező területet egy 4 km szélességű terület veszi körül, ahol az egész területen a hatósági ellenőrzéseket követően mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek két olyan időpontban, amelyek a forgalmazást megelőző legutolsó teljes vegetációs időszakban legalkalmasabbak a fertőzés tüneteinek felderítésére, és megsemmisítő intézkedéseket hoztak minden olyan esetben, amikor az Actinidia növényben azonosították a meghatározott károsítót. Az intézkedések a fertőzött Actinidia növények, és a fertőzés tüneteit mutató bármely, 5 méteres körzetben található Actinidia növény azonnali megsemmisítéséből álltak.

A d) és e) pont esetében igazolni kell, hogy

I. a növények az a), vagy b) vagy c) pontnak megfelelően közvetlenül az anyanövényektől származnak,

II. a növények közvetlenül olyan anyanövényektől származnak, amelyeket a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsítótól való mentességük igazolása érdekében előzetes egyedi vizsgálatnak vetettek alá, vagy

III. a növényeket olyan mintavételi eljárás szerint vizsgálták, amely 99%-os megbízhatósággal igazolja, hogy a Pseudomonas syringae pv. actinidiae károsító jelenléte a növényekben 0,1% alatt van.

4. A Pinus L. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termelés helyén vagy annak közvetlen közelében a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a Scrirrhia pini Funk és Parker okozta tüneteket.

5. Az Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

A 4. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol az alkalmazható, hatósági nyilatkozat arról, hogy a termőhelyen vagy annak közvetlen közelében a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a Melampsora medusae Thümen okozta tüneteket.

5.1. Ültetésre szánt Pinus L. nemzetséghez tartozó növények és a Pseudotsuga menziesii, beleértve a vetőmagot és a szaporítási célra használt tobozt is.

A 4. és az 5. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések változatlan érvényességével, ahol az alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy

a) a 2007/433/EK bizottsági határozat alapján behozott növényeket behozataluk óta, illetve egész életciklusok alatt olyan tagállami termőhelyen termesztették, ahol a Gibberella circinata Nirenberg & O’Donnell előfordulása nem ismert; vagy

b) a növényt a Gibberella circinata Nirenberg & O’Donnell károsítótól mentes területen termesztették; vagy

c) a növény olyan termőhelyről származik, ahol az exportot megelőző két éven keresztül nem észlelték a Gibberella circinata Nirenberg & O’Donnell károsító egyetlen tünetét sem és a növényt közvetlenül feladás előtt megvizsgálták, és mentesnek találták Gibberella circinata Nirenberg &
O’Donnell károsító tüneteitől.

6. A Populus L. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termőhelyen vagy annak közvetlen közelében a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a Melampsora medusae Thümen okozta tüneteket.

7. A Castanea Mill. és Quercus L. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények a Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr-tól mentes területekről származnak, vagy
b)
a termőhelyen vagy annak közvetlen közelében a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr okozta tüneteket.

7.1. Ültetésre szánt Castanea Mill. növények, a termés és a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény megfelel a 2006/464/EK számú bizottsági határozatban foglalt követelményeknek.
A 7. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a) a növényeket egész életciklusuk alatt vagy a Közösségbe történő behozataluk óta olyan tagállam termőhelyein termesztették, melyek mentesek a Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu károsítótól, vagy
b) a növényeket egész életciklusuk alatt vagy a Közösségbe történő behozataluk óta a növényegészségügyi intézkedésekről szóló nemzetközi szabványoknak megfelelően kialakított károsítómentes területen termesztették.

8. A Platanus L. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények a Ceratocystis fimbriata f. sp. platani Walter-től mentes területről származnak, vagy
b) a termőhelyen vagy annak közvetlen közelében a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a Ceratocystis fimbriata f. sp. platani Walter okozta tüneteket.

9. a) Az alábbi nemzetségekbe tartozó fajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Pyracantha Roem., Pyrus L. és Sorbus L.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al.-tól mentesnek elismert zónákból származnak, vagy
b)
a termőhelyen és annak közvetlen közelében az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. okozta tüneteket mutató növényeket kigyomlálták.

b) Az alábbi nemzetségbe tartozó fajok ültetésre szánt növényei a vetőmag kivételével: Viburnum spp., Camellia spp., Rhododendron spp. a Rhododendron simsii Planch kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény megfelel a 2002/757/EK bizottsági határozatban foglalt követelményeknek.

10. Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf., és hibridjeinek növényei, a termés és a mag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy

a) a növények olyan területről származnak, ahol a károsító szervezet előfordulása nem ismert;

vagy

b) a növények aktív növekedési időszakának megfelelő időpontjában legalább egyszer elvégzett hivatalos vizsgálatok során – beleértve a gyanús tünetek laboratóriumi vizsgálatát – a termesztés helyén a fenti növényeken a károsító szervezet jeleit a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték;

vagy

c) az olyan esetekben, amikor a fenti növényeken a termesztés helyén a károsító szervezet jeleit észlelték, a megfelelő eljárásokat végrehajtották a károsító szervezet felszámolása céljából, amely legalább a fertőzött növények és a fertőzött növények 2 méteres körzetében található összes fogékony növény megsemmisítését magában foglalja,

valamint

ca) a fertőzött növények 10 méteres körzetében minden fogékony növény és az érintett tétel fennmaradó növényei esetében:

– a növényeket a termesztés helyén tartották, és

– a felszámolási intézkedések megtételét követő három hónapon belül a növényeken legalább kétszer további hivatalos vizsgálatokat végeztek el, amikor azok aktív növekedési szakaszban voltak, és

– az említett három hónapos időszak alatt nem végeztek semmilyen kezelést, amely a károsító szervezet által okozott tüneteket elfedhetné, és

– a növényeket a hivatalos vizsgálatok során a károsító szervezettől mentesnek találták,

cb) a termesztés helyén az összes többi fogékony növényt ismételt intenzív hivatalos vizsgálatnak vetették alá az észlelést követően, és azokat e vizsgálatok során a károsító szervezettől mentesnek találták.

11. Araceae, Marantaceae, Musaceae, Persea spp. és Strelitziaceae fajok növényei, gyökeresen vagy hozzátapadt, illetve hozzá tartozó termesztő közeggel

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a termőhelyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észleltek Radopholus similis (Cobb) Thorne-nal való fertőzöttséget, vagy
b) a talajt és a gyanús növényekről származó gyökereket a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta hatósági nematológiai vizsgálatnak vetették alá legalább a Radopholus similis (Cobb) Thorne kimutatására, és azokat e vizsgálatokkal mentesnek találták e károsítótól.

12. A Fragaria L., Prunus L. és Rubus L. fajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények a kérdéses károsítóktól mentes területekről származnak, vagy
b)
termőhelyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a kérdéses károsítók okozta betegségek tüneteit. A következő károsítók tartoznak ide:
– Fragaria L. fajokon:
= Phytophthora fragariae Hickman var. fragariae
= Arabis mosaic virus
= Raspberry ringspot virus
= Strawberry crinkle virus
= Strawberry latent ringspot virus
= Strawberry mild yellow edge virus
= Tomato black ring virus
= Xanthomonas fragariae Kennedy és King
– Prunus L. fajokon:
= Apricot chlorotic leafroll mycoplasm
= Xanthomonas campestris pv. pruni (Smith) Dye
– Prunus persica (L.) Batsch-on:
= Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier et al.) Young et al.,
– Rubus L. fajokon:
= Arabis mosaic vírus
= Málna gyűrűsfoltosság vírus
= Földieper látens gyűrűsfoltosság vírus
= Paradicsom fekete gyűrűs vírus.

13. A Cydonia Mill. és Pyrus L. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

A 9. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények a Pear decline mikoplazmától mentes területekről származnak, vagy
b)
a legutóbbi három teljes vegetációs időszak során a termelés helyén vagy annak közvetlen közelében a Pear decline mycoplasma-val való fertőzöttségre gyanús tüneteket mutató növényeket az adott helyről eltávolították.

14. A Fragaria L. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

A 12. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények az Aphelenchoides besseyi Christie-től mentes területekről származnak, vagy
b)
a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték az Aphelenchoides besseyi Christie okozta tüneteket a növényeken a termesztés helyén, vagy
c)
szövettenyészetben levő növények esetében, a növények olyan növényektől származnak, amelyek megfelelnek a b) pontnak, vagy amelyeket megfelelő nematológiai módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak és mentesnek találtak Aphelenchoides besseyi Christie-től.

15. A Malus Mill. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

A 9. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények az Apple proliferation mycoplasma-tól mentes területekről származnak, vagy
ba) a növényeket, a magról termesztettek kivételével,
– hivatalosan minősítették egy olyan minősítési rendszerben, amely megköveteli, hogy közvetlen leszármazási kapcsolatban álljanak egy megfelelő körülmények között fenntartott növényanyaggal, amelyet legalább az alma sarjburjánzás mikoplazmára megfelelő indikátorok vagy más, azokkal egyenértékű módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak, és e vizsgálatokban a nevezett károsítótól mentesnek találtak, vagy
– közvetlen vonalon olyan anyagtól származnak, amelyet megfelelő körülmények között tartanak fenn, és amelyet a legutóbbi hat teljes vegetációs időszak során legalább egy alkalommal megfelelő indikátorok vagy más, azokkal egyenértékű módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak legalább az Apple alma sarjburjánzás mikoplazmára, és e vizsgálatokban mentesnek találtak a nevezett károsítótól,
bb) a legutóbbi három teljes vegetációs időszak kezdete óta a termőhelyen a növényeken, illetve a termőhely közvetlen közelében a fogékony növényeken nem észlelték az Apple proliferation mycoplasm okozta betegségek tüneteit.

16. A Prunus L. nemzetség alábbi fajainak ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével:
– Prunus amygdalus Batsch,
– Prunus armeniaca L.,
– Prunus blireiana Andre,
– Prunus brigantina Vill.,
– Prunus cerasifera Ehrh.,
– Prunus cistena Hansen,
– Prunus curdica Fenzl és Fritsch.,
– Prunus domestica ssp. domestica L.,
– Prunus domestica ssp. insititia (L.) C. K. Schneid,
– Prunus domestica ssp. italica (Borkh.) Hegi.,
– Prunus glandulosa Thunb.,
– Prunus holosericea Batal.,
– Prunus hortulana Bailey,
– Prunus japonica Thunb.,
– Prunus mandshurica (Maxim.) Koehne,
– Prunus maritima Marsh.,
– Prunus mume Sieb. és Zucc.,
– Prunus nigra Ait.,
– Prunus persica (L.) Batsch,
– Prunus salicina L.,
– Prunus sibirica L.,
– Prunus simonii Carr.,
– Prunus spinosa L.,
– Prunus tomentosa Thunb.,
– Prunus triloba Lindl., valamint a plum pox virus iránt fogékony egyéb Prunus L. fajok

A 12. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hivatalos nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények a plum pox virustól mentes területekről származnak, vagy
ba) a növényeket, a magról termesztettek kivételével,
– hivatalosan minősítették egy olyan igazolási rendszerben, amely megköveteli, hogy azok közvetlen leszármazási kapcsolatban álljanak egy megfelelő körülmények között fenntartott növényanyaggal, amelyet legalább a plum pox vírusra megfelelő indikátorok vagy más, azokkal egyenértékű módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak, és e vizsgálatokban a nevezett károsítótól mentesnek találtak, vagy
– közvetlen vonalon olyan anyagtól származnak, amelyet megfelelő körülmények között tartanak fenn, és amelyet a legutóbbi három teljes vegetációs időszak során legalább egy alkalommal megfelelő indikátorok vagy más, azokkal egyenértékű módszerek alkalmazásával hatóságilag megvizsgáltak legalább a plum pox vírusra, és e vizsgálatokban mentesnek találtak a nevezett károsítótól,
bb) a legutóbbi három teljes vegetációs időszak kezdete óta a termőhelyen a növényeken, illetve a termőhely közvetlen közelében a fogékony növényeken nem észlelték a plum pox vírus okozta betegség tüneteit, bc)a termőhelyen más vírusok vagy vírusszerű kórokozók okozta betegség tüneteit mutató növényeket kigyomlálták.

16.1. Az időről időre, hatósági felderítések alapján meghatározott, körülhatárolt területekről – amelyek az Anoplophora chinensis (Forster) által fertőzött területekből és az e területek körül pufferzónaként szolgáló területekből állnak – származó, ültetésre szánt „fogékony növények ” úgymint az Acer spp., Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Citrus spp., Cornus spp., Corylus spp., Cotoneaster spp., Crataegus spp., Fagus spp., Lagerstroemia spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus laurocerasus, Pyrus spp., Rosa spp., Salix spp. és Ulmus spp. ültetésre szánt növények, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1cm, a vetőmag kivételével.

1. Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a „fogékony növények” megfelelnek a 2012/138/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és a növényeket a szállítást megelőzően legalább két éven keresztül olyan termőhelyen termesztették,

a) melyet nyilvántartásba vettek,

b) melyet évente kétszer, megfelelő időpontokban elvégzett, alapos hatósági vizsgálatnak vetettek alá az Anoplophora chinensis (Forster) előfordulására utaló jelek kimutatására, azonban nem találtak a szervezetre utaló jeleket; adott esetben e vizsgálat a gyökerek és szárak célzott, megsemmisítéssel járó mintavételét is magában foglalja; a vizsgálandó mintának lehetővé kell tennie a legalább 1%-os fertőzöttségi szint kimutatását, 99%-os megbízhatósággal, továbbá

c) amely körülhatárolt területen található, ahol a növényeket olyan helyen termesztették,

ca) ahol teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora chinensis (Forster) behurcolása ellen, vagy

cb) ahol megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor, vagy ahol a meghatározott növények minden egyes tételére vonatkozó célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt végeznek a szállítást megelőzően, az 5. számú melléklet A rész I. szakasz második oszlop 55.2 sorának 2. pontjában meghatározott szinten és minden esetben, ha az Anoplophora chinensis jelenlétének vagy jeleinek kimutatására irányuló hatósági felderítéseket végeznek évente, megfelelő időpontokban, legalább 1 km sugarú körben, nincsenek az Anoplophora chinensis előfordulására utaló jelek.

2. Az olyan alanyokra, amelyek az 1. pontban foglalt követelményeknek megfelelnek, olthatók olyan nemesek, amelyeket nem ilyen körülmények között termesztettek, azonban ezeknek az átmérője a legvastagabb ponton nem haladhatja meg legfeljebb az 1 cm-t.

A nem körülhatárolt területekről származó, de ilyen területeken található termőhelyre behozott, fogékony növények abban az esetben szállíthatók az Unión belül, ha ez a hely eleget tesz a c) pontban meghatározott feltételeknek.

16.2. A 16.1 pont szerint nem körülhatárolt területekről származó, de ilyen területeken található termőhelyre behozott, abban a pontban meghatározott „fogékony növények”

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a „fogékony növényeket” olyan helyen termesztették,

a)     ahol teljes volt a fizikai védelem az Anoplophora chinensis (Forster) behurcolása ellen, vagy

b)    ahol megfelelő megelőző kezelések alkalmazására került sor, vagy ahol a meghatározott növények minden egyes tételére vonatkozó célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt végeznek a szállítást megelőzően, az 5. számú melléklet A. rész I. szakasz második oszlop 55.2 sorának 2. pontjában meghatározott szinten és minden esetben, ha az Anoplophora chinensis jelenlétének vagy jeleinek kimutatására irányuló hatósági felderítéseket végeznek évente, megfelelő időpontokban legalább 1 km sugarú körben, nincsenek az Anoplophora chinensis előfordulására utaló jelek.

17. Vitis L. fajok növényei, a termés és a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termelés helyén a legutóbbi két teljes vegetációs időszak kezdete óta az anyaállományba tartozó növényeken nem észlelték a grapevine flavescence dorée MLO és a Xylophilus ampelinus (Panagopoulos) Willems et al. által okozott tüneteket.

18.1. A Solanum tuberosum L. ültetésre szánt gumói

Hatósági nyilatkozat kellarról, hogy
a)
a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival elleni védekezéssel kapcsolatos közösségi rendelkezéseket betartották, és
b)
a gumók vagy a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann és Kotthoff) Davis et al.-tól ismerten mentes területről származnak, vagy a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann és Kotthoff) Davis et al. elleni védekezéssel kapcsolatos közösségi rendelkezéseket betartották, és
c)
a gumók a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens-től és a Globodera pallida (Stone) Behrens-től mentes tábláról származnak, és
da) a gumók vagy olyan területekről származnak, amelyekről ismert, hogy ott a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith nem fordul elő, vagy
db) azon területek esetében, ahol a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith ismerten előfordul, a gumók olyan termőhelyről származnak, amelyet mentesnek találtak a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith-től, vagy amelyet e károsítótól mentesnek tekintenek egy olyan megfelelő eljárás végrehajtása következtében, amelynek célja a Pseudomonas solanacearum (Smith)Smith-től való mentesítés, és
e)
a gumók vagy olyan területekről származnak, amelyekről ismert, hogy ott a Meloidogyne chitwoodi Golden et al. (összes populációja) és a Meloidogyne fallax Karssen nem fordul elő, vagy azon területek esetében, ahol a Meloidogyne chitwoodi Golden et al. (összes populáció) és a Meloidogyne fallax Karssen ismerten előfordul
– a gumók vagy olyan termőhelyről származnak, amelyet mentesnek találtak a Meloidogyne chitwoodi Golden et al.-tól (összes populáció), és a Meloidogyne fallax Karssen-tól a gazdanövények évenkénti felmérése során, amely a gazdanövények megfelelő időpontokban történő megszemléléséből, illetve a termőhelyen termesztett burgonya külső megszemléléséből, valamint a betakarítást követően a felvágott gumók vizsgálatából áll, vagy
– a betakarítást követően a gumókból szúrópróbaszerűen mintát vettek és azt vagy megvizsgálták tünetek jelenlétére egy, a tünetek előidézésére megfelelő módszer alkalmazását követően, vagy laboratóriumi vizsgálatnak vetettek alá, valamint külső és a gumók felvágásával végzett megszemlélésnek vetették alá megfelelő időpontokban, de minden esetben a csomagok vagy tartályok zárásakor, a piaci értékesítést megelőzően, és nem észlelték a Meloidogyne chitwoodi Golden et al. (összes populációk) és a Meloidogyne fallax Karssen okozta tüneteket.

18.2. A Solanum tuberosum L. ültetésre szánt gumói, az egy vagy több tagállamban a mezőgazdasági növényfajok fajtáinak közös katalógusáról szóló közösségi előírásoknak megfelelően hivatalosan elfogadott fajták gumóinak kivételével

A 18.1. pontban felsorolt gumókra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a gumók előrehaladott szelekciókból származnak, amely nyilatkozatot megfelelő módon fel kell tüntetni a kérdéses gumókat kísérő okmányon,
b)
a gumókat a Európai Unión belül állították elő, és
c)
a gumókat egyenes leszármazási vonalon olyan anyagból nyerték, amelyet növényegészségügyileg ellenőrzött körülmények között tartottak fenn, és amelyet a Európai Unión belül megfelelő módszerekkel végzett hatósági növényegészségügyi vizsgálatnak vetettek alá, és e vizsgálatokkal károsítóktól mentesnek találták.

18.3. A Solanum L. nemzetség inda- vagy gumóképző fajaihoz vagy azok hibridjeihez tartozó, ültetésre szánt növények, a Solanum tuberosum L. 18.1.vagy 18.2. pontban meghatározott gumói kivételével, és a génbankokban vagy genetikai anyagok gyűjteményeiben tárolt tenyészetfenntartó anyagok kivételével

a) A növényeket előzetesen növényegészségügyileg ellenőrzött körülmények között kellett tartani, és azokat a növényegészségügyi vizsgálat során mentesnek kellett találni minden károsítótól,
b)
az a) pontban hivatkozott növényegészségügyi vizsgálatot
ba) az érintett tagállam hatósági növényvédelmi szervezetének kell felügyelnie és a nevezett szervezetnek vagy bármely hatóságilag jóváhagyott testület megfelelő tudományos képzettséggel rendelkező személyzetének kell végrehajtania,
bb) egy olyan helyen kell elvégezni, amely megfelelő felszereléssel rendelkezik ahhoz, hogy károsítókkal foglalkozzon és anyagokat, köztük indikátorokat úgy tartson fenn, hogy kiküszöbölje a károsítók terjedésének minden kockázatát,
bc) az anyag minden egységén el kell végezni,
– szemlével, legalább egy vegetációs időszak teljes tartama alatt, rendszeres időközönként, bármilyen károsító által okozott tünetek észlelése céljából, figyelembe véve az anyag típusát és fejlettségi stádiumát a vizsgálati program során,
– megfelelő módszerekkel végzett vizsgálattal:
– minden burgonya-anyag esetében legalább az alábbi károsítókra:
= Andean potato latent virus,
= Arracacha B-virus, oca törzs,
= Potato black ringspot virus,
= Tomato spindle tuber viroid,
= Potato T-virus,
= Andean potato mottle virus,
= a burgonya közönséges A, M, S, V, X és Y vírusai (beleértve az Yo, Yn és Yc virus törzseket), valamint Potato leaf curl virus,
= Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann és Kotthoff) Davis et al.,
= Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith;
– a valódi vetőburgonya esetében legalább a fentiekben felsorolt vírusokra és viroidra,
bd) a megszemléléses vizsgálat során észlelt bármely más tünet esetén az ilyen tüneteket okozó károsítók azonosítását célzó megfelelő vizsgálattal,
c)
minden anyagot, amely a b) pontban meghatározott vizsgálattal nem bizonyult mentesnek a b) pontban meghatározott károsítóktól, azonnal meg kell semmisíteni vagy alá kell vetni a károsító(k)tól való mentesítésre alkalmas eljárásoknak,
d)
az ilyen anyagot tartó minden szervezet vagy kutatási intézmény köteles tájékoztatni a NÉBIH-et az általa tartott anyagról.

18.4. A Solanum L. nemzetség sztóló vagy gumóképző fajaihoz vagy azok hibridjeihez tartozó, ültetésre szánt, génbankokban vagy genetikai anyagok gyűjteményeiben tárolt növényei

Az ilyen anyagot tartó minden szervezet vagy kutatási intézmény köteles tájékoztatni az a NÉBIH-et az általa tartott anyagról.

18.5. A Solanum tuberosum L. gumói, a 18.1., 18.2., 18.3.vagy 18.4. pontban említettek kivételével

A csomagoláson vagy – ömlesztve felrakott és szállított burgonya esetében – a burgonyát szállító járművön elhelyezett nyilvántartási számmal kell bizonyítani, hogy a burgonyát hatóságilag nyilvántartásba vett termelő állította elő, vagy az a termelési területen található, hatósági nyilvántartásba vett gyűjtő és szállítási központokból származik, jelezve, hogy a gumók mentesek a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith-től, és
a)
a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival elleni védekezéssel kapcsolatos közösségi rendelkezéseket betartják, és
b)
ahol alkalmazható, a Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckermann és Kotthoff) Davis et al. elleni védekezéssel kapcsolatos jogszabályi előírásokat betartják.

18.5.1. Az időről időre, hatósági felderítések alapján meghatározott, körülhatárolt területekről – amelyek az Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.) vagy Epitrix tuberis (Gentner) által fertőzött területekből és az e területek körül pufferzónaként szolgáló területekből állnak – származó Solanum tuberosum gumó

A 18.1-18.5. sorban felsorolt gumókra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a burgonyagumók megfelelnek a 2012/270/EU bizottsági határozatban foglalt követelményeknek és

a)     a burgonyagumókat,

aa)     olyan termőhelyen termesztették, melyet nyilvántartásba vettek,

ab)    növényegészségügyi nyilvántartásba vett termelő termesztette, vagy

ac)    növényegészségügyi nyilvántartásba vett raktárból vagy elosztó-központból szállították őket,

b) a burgonyagumókat megmosták vagy megtisztították annak érdekében, hogy legfeljebb 0,1% talaj maradjon rajtuk, vagy egy olyan hasonló eljáráson estek át, amelynek kifejezetten az a célja, hogy ugyanezt az eredményt érje el és eltávolítsa az Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.) és Epitrix tuberis (Gentner) fajokat és kizárja a meghatározott szervezetek terjesztésének kockázatát, továbbá    

c) a burgonyagumó forgalmazásához használatos csomagolóanyag tiszta.

18.6. A Solanaceae családba tartozó, ültetésre szánt növények, a magvak és a 18.4.vagy 18.5. pontban említett növények kivételével

A 18.1., 18.2. és 18.3. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények a Potato stolbur mycoplasm-tól mentes területekről származnak, vagy
b)
a termőhelyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a Potato stolbur mycoplasm okozta tüneteket.

18.7. A Capsicum annuum L., Lycopersicum lycopersicum (L.) Karsten ex Farw., Musa L., Nicotiana L. és Solanum melongena L. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

A 18.6. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények a Pseudomonas solanacearum (Smith)
Smith-től mentesnek talált területekről származnak, vagy
b)
a termelés helyén a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a növényeken a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith okozta tüneteket.

18.8. Ültetésre szánt Brugmansia Pers. spp. nemzetséghez tartozó növények és a Solanum jasminoides Paxton faj a vetőmagokat is beleértve

A 18.6. pontban meghatározott növényekre alkalmazandó előírások változatlan érvényességével hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növény megfelel a 2007/410/EK bizottsági határozatokban foglalt követelményeknek, azaz:

 

a) a növény olyan területről származik, ahol a Potato spindle tuber viroid előfordulása nem ismert; vagy

 

b) a növény a Potato spindle tuber viroidtól mentes területekről származik; vagy

 

c) feladás előtt megvizsgálták, és mentesnek találták Potato spindle tuber viroidtól tüneteitől; vagy

 

d) a feladást megelőzően a valamennyi a tételhez kapcsolódó anyanövényt megvizsgálták, és mentesnek találták Potato spindle tuber viroid tüneteitől. A vizsgálatot követően a termesztési feltételek változatlanoknak kell lenniük, annak érdekében, hogy az anyanövények és a tétel is Potato spindle tuber viroidtól mentes maradjon a szállításig.

19. Ültetésre szánt Humulus lupulus L. növények, a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termelés helyén a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a komlón a Verticillium albo-atrum Reinke és Berthold és a Verticillium dahliae Klebahn okozta tüneteket.

19.1. A Palmae ültetésre szánt növényei, amelyek alsó törzsátmérője 5 cm-nél nagyobb és amelyek a következő nemzetségekhez tartoznak: Brahea Mart., Butia Becc., Chamaerops L., Jubaea Kunth, Livistona R. Br., Phoenix L.,
Sabal
Adans., Syagrus Mart., Trachycarpus H. Wendl., Trithrinax Mart., Washingtonia Raf.”

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket:

(a) egész életciklusuk alatt olyan területen termesztették, amelyet a nemzeti növényvédelmi szolgálat a megfelelő növényegészségügyi intézkedések nemzetközi szabványaival összhangban a Paysandisia archontól (Burmeister) mentes területnek nyilvánít, vagy,

(b) a szállítást megelőzően legalább két éven keresztül olyan termőhelyen termesztették:

– amelyet a származási tagállam nemzeti növényvédelmi szolgálata nyilvántartásba vett és felügyel, és

– ahol a növényeket a Paysandisia archon (Burmeister) behurcolása elleni teljes fizikai védelemmel ellátott helyre tették vagy ahol megfelelő megelőző kezeléseket alkalmaztak, és
– ahol az évente három alkalommal, megfelelő időközönként elvégzett hatósági vizsgálatok nem mutatták ki a Paysandisia archon (Burmeister) jeleit.

20. A Dendranthema (DC) Des Moul., Dianthus L. és Pelargonium l'Hérit, ex Ait. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a termőhelyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a Helicoverpa armigera (Hübner) vagy a Spodoptera littoralis (Boisd.) előfordulására utaló jeleket, vagy
b)
a növényeket megfelelő kezelésnek vetették alá a nevezett károsítóktól való megvédésük érdekében.

21.1. A Dendranthema (DC) Des Moul. Növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

A 20. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények egy olyan anyag nem több mint harmadik generációs leszármazott állományát alkotják, amely anyagot virológiai vizsgálatok során a Chrysanthemum dwarf viroidtól mentesnek találták, vagy közvetlenül olyan anyagból származnak, amelynek egy legalább 10%-os mennyiségű reprezentatív mintáját a virágzás idején lebonyolított hatósági vizsgálattal a Chrysanthemum dwarf viroidtól mentesnek találták,
b)
a növények vagy dugványok
– olyan telepről származnak, amelyet a feladás előtti három hónap során legalább havonta hatósági vizsgálatnak vetettek alá, és ahol a Puccinia horiana Hennings tüneteinek előfordulását a nevezett időszakban nem észlelték, és amelynek közvetlen közelében a Puccinia horiana Hennings tüneteinek előfordulását nem jelentették az értékesítést megelőző három hónap során, vagy
– a szállítmány megfelelő kezelésen esett át a Puccinia horiana Hennings ellen,
c)
gyökértelen dugványok esetében a Didymella ligulicola (Baker, Dimock és Davis) v. Arx okozta tüneteket sem a dugványokon, sem a dugványok eredetéül szolgáló növényeken nem észleltek, illetve – gyökeres dugványok esetében – a Didymella ligulicola (Baker, Dimock és Davis) v. Arx okozta tüneteket sem a dugványokon, sem a gyökereztető ágyon nem észleltek.

21.2. A Dianthus L. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

A 20. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények egyenes ágon olyan anyanövényektől származnak, amelyeket az előző két évben legalább egy alkalommal elvégzett hatóságilag jóváhagyott vizsgálatok során mentesnek találtak az Erwinia chrysanthemi pv. dianthicola (Hellmers) Dickey-től, a Pseudomonas caryophylli (Burkholder) Starr és Burkholder-től, valamint a Phialophora cinerescens (Wollenw.) Van Beyma-tól, és
b)
a fenti károsítók okozta tüneteket nem észleltek a növényeken.

22. Tulipa L. és Narcissus L. fajok hagymái, azok kivételével, amelyek esetében a csomagoláson feltüntetve vagy más módon bizonyítani kell, hogy azokat nem a kereskedelmi célú vágottvirág-előállítással foglalkozó végfelhasználóknak történő értékesítésre szánják

Hatósági nyilatkozattal kell igazolni, hogy a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta a Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev okozta tüneteket nem észleltek a növényeken.

23. Ültetésre szánt lágyszárú növényfajok a hagyma, hagymagumó, a Gramineae családba tartozó növények, a rizóma, a vetőmag és a gumó kivételével

A 20., 21.1.vagy 21.2. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények Liriomyza huidobrensis (Blanchard) és Liriomyza trifolii (Burgess) károsítóktól mentes területről származnak, vagy
b)
a Liriomyza huidobrensis (Blanchard) és a Liriomyza trifolii (Burgess) egyetlen tünetét sem észlelték a termőhelyen a legutolsó három hónapon keresztül havonta elvégzett hatósági vizsgálatok alapján, vagy
c)
a növényeket közvetlenül az értékesítés előtt megvizsgálták, és a Liriomyza huidobrensis (Blanchard), illetve a Liriomyza trifolii (Burgess) károsítók tüneteitől mentesnek találták, valamint azokat a vonatkozó károsítók ellen való mentesség biztosítására megfelelő kezelésben részesítették.

23.1. Az alábbi fajokhoz tartozó növények – a termés és a vetőmag kivételével, amelyek alsó törzsátmérője 5 cm-nél nagyobb:

Areca catechu, Arenga pinnata, Borassus flabellifer, Brahea armata, Butia capitata, Calamus merillii, Caryota maxima, Caryota cumingii, Chamaerops humilis, Cocos nucifera, Corypha gebanga, Corypha elata, Elaeis guineensis, Livistona australis, Livistona decipiens, Metroxylon sagu, Oreodoxa regia, Phoenix canariensis, Phoenixdactylifera, Phoenix theophrasti, Phoenix sylvestris, Sabal umbraculifera, Trachycarpus fortunei és Washingtonia spp.

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy

a) növények termőhelyén a Rhynchophorus ferrugineus (Olivier) előfordulása nem ismert; vagy

b) a növényt a Rhynchophorus ferrugineus (Olivier) károsítótól mentes területen termesztették; vagy

c) a növényt a feladást megelőző két év során egy tagállamban olyan termőhelyen termesztették:

ca) ahol biztosított a Rhynchophorus ferrugineus (Olivier) károsító behurcolásának teljes fizikai védeleme, illetve ahol megfelelő megelőző kezeléseket alkalmaztak, és

cb) amelyet mentesnek találtak Rhynchophorus ferrugineus (Olivier) károsítótól a feladást megelőző három hónap során elvégzett hatósági vizsgálatok alkalmával; vagy

d) a 2007/365/EK bizottsági határozat alapján behozott növényeket behozataluk óta olyan tagállami termőhelyen termesztették, ahol legalább a feladást megelőző évben:

da) a növényeket olyan termőhelyre helyezték át, ahol biztosított a Rhynchophorus ferrugineus (Olivier) behurcolásának teljes fizikai védeleme, illetve ahol megfelelő megelőző kezeléseket alkalmaztak, és

db) amelyet mentesnek találtak Rhynchophorus ferrugineus (Olivier) károsítótól a feladást megelőző három hónap során elvégzett hatósági vizsgálatok alkalmával.

24. Ültetett vagy ültetésre szánt, szabadban termesztett gyökeres növények

Bizonyíték kell arra vonatkozóan, hogy a termesztés helye mentes a Clavibacter michiganensis ssp. sependonicus (Spieckermann és Kotthoff) Davis et al.-tól, a Globodera pallida (Stone) Behrens-től, Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens-től és a Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival-tól.

25. Ültetésre szánt Beta vulgaris L. növények, vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények a beet leaf curl virustól mentes területekről származnak, vagy
b)
a termőhelyen a beet leaf curl vírus előfordulása nem ismert, és a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a termőhelyen vagy annak közvetlen közelében a beet leaf curl vírus okozta tüneteket.

26. A Helianthus annuus L. vetőmagjai

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a vetőmag olyan területekről származik, amelyek mentesek a Plasmopara halstedii (Farlow) Berl. és de Toni-tól, vagy
b)
a vetőmagot – a Plasmopara halstedii (Farlow) Berl. és de Toni minden rasszára rezisztens fajták vetőmagjának kivételével – a Plasmopara halstedii (Farlow) Berl. és de Toni elleni megfelelő kezelésnek vetették alá.

26.1. Ültetésre szánt Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. növények, a vetőmag kivételével

A 18.6. és 23. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények a Tomato yellow leaf curl vírustól mentes területekről származnak, vagy
b)
a növényeken nem észlelték a Tomato yellow leaf curl vírus okozta tüneteket, és
ba) a növények a Bemisia tabaci Genn.-től mentes területekről származnak, vagy
bb) a termelés helyét az exportot megelőző három hónap során legalább havonta elvégzett hatósági vizsgálatok során a Bemisia tabaci Genn.-től mentesnek találták, vagy
c)
a termőhelyen nem észlelték a Tomato yellow leaf curl vírus okozta tüneteket, és a termőhelyet a Bemisia tabaci Genn.-től való mentesség biztosítása érdekében megfelelő kezelési és ellenőrzési programnak vetették alá.

27. A Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. vetőmagjai

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a vetőmagokat egy megfelelő savas extrakciós módszer alapján kezelték, és

a) a vetőmagok vagy olyan területekről származnak, ahol a Clavibacter michiganensis ssp. michiganensis (Smith) Davis et al., vagy a Xanthomonas campestris pv. vesicatoria (Doidge) Dye és a – 2004/200/EK bizottsági határozatban előírtak alapján – Pepino mosaic virus előfordulása nem ismert,

vagy

b) a termőhelyen a növények legutóbbi teljes vegetációs időszaka során nem észlelték azokon e károsítók okozta betegségek tüneteit,

vagy

c) a vetőmagokat hatósági vizsgálatnak vetették alá legalább a fenti károsítókra, reprezentatív minta és megfelelő módszerek alkalmazásával, és azokat e vizsgálatokban a fenti károsítóktól mentesnek találták.

28.1. A Medicago sativa L. vetőmagja

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a termelés helyén a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev okozta tüneteket, és a reprezentatív mintán végzett laboratóriumi vizsgálat nem mutatta ki a Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev jelenlétét, vagy
b)
az értékesítést megelőzően gázosítást végeztek.

28.2. A Medicago sativa L. vetőmagjai

A 28.1. pontban felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a vetőmag a Clavibacter michiganensis spp. insidiosus Davis et al.-tól mentes területekről származik, vagy
ba) a gazdaságban vagy annak közvetlen közelében a legutóbbi 10 éves időszak kezdete óta nem volt ismeretes a Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus Davis et al. előfordulása, és
– a növényállomány egy, a Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus Davis et al.-val szemben nagymértékben rezisztens fajtához tartozik, vagy
– a vetőmag betakarításakor a növényállomány még nem kezdte meg a vetéstől számított negyedik teljes vegetációs időszakát, és az adott növényállományról előzőleg nem több mint egy alkalommal takarítottak be vetőmagot, vagy
– az Európai Unióban értékesített vetőmag minősítésére vonatkozó szabályoknak megfelelően meghatározott közömbös anyag mennyisége nem haladja meg a
0,1 súlyszázalékot,
bb) a termőhelyen vagy az annak közelében termesztett bármilyen Medicago sativa L. terményen a legutóbbi teljes vegetációs időszak során vagy – megfelelő esetben – a legutóbbi két vegetációs időszak során nem észlelték a Clavibacter michiganensis ssp. insidiosus Davis et al. okozta tüneteket,
bc) a növényállományt olyan területen termesztették, ahol a vetést megelőző legutolsó három év során korábbi Medicago sativa L. növényállomány nem volt jelen.

29. A Phaseolus L. vetőmagjai

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a vetőmagok a Xanthomonas campestris pv. phaseoli (Smith) Dye-tól mentes területekről származnak, vagy
b)
a vetőmagok reprezentatív mintáját megvizsgálták és a vizsgálatok mentesnek találták a Xanthomonas campestris pv. phaseoli (Smith) Dye-tól.

30.1. Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. fajok és azok hibridjeinek termése

A csomagoláson megfelelő módon jelezni kell a származást.

B. RÉSZ

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok egyes védett zónákba történő behozatalakor
és azokon belüli szállításakor alkalmazandó különleges előírások

Növények, növényi termékek és más anyagok

Különleges előírások

Védett zóna (zónák)

 

 

 

1. Tűlevelűek (Coniferales) faanyaga

Az A. rész I. szakaszának 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., 1.6 és 1.7. pontjában felsorolt, a faanyagokra vonatkozó előírások sérelme nélkül, ahol alkalmazható:
a) a fának kérgezettnek kell lennie, vagy
b) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag a Dendroctonus micans Kugelan-tól ismerten mentes területekről származik, vagy
c) a fán vagy annak csomagolásán a jelenlegi kereskedelmi alkalmazásnak megfelelően elhelyezett „mesterségesen szárított” („kiln-dried”), „KD,” vagy más nemzetközileg elfogadott jelzés révén kell bizonyítani, hogy a fa a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve 20%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig történő mesterséges szárításon esett át a gyártás idején, amelyet megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el.

Görögország, Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és Jersey)

2. Tűlevelűek (Coniferales) faanyaga

Az A. rész I. szakaszának 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., 1.6 és 1.7. pontjában, ahol alkalmazható, valamint az 1. pontban felsorolt, a faanyagokra vonatkozó előírások sérelme nélkül:
a) a fának kérgezettnek kell lennie, vagy
b) hatósági nyilatkozat arról, hogy a faanyag az Ips duplicatus Sahlbergh-től mentes területekről származik, vagy
c) a fán vagy annak csomagolásán a jelenlegi kereskedelmi alkalmazásnak megfelelően elhelyezett „mesterségesen kiszárított” („kiln-dried”), „KD,” vagy más nemzetközileg elfogadott jelzés révén kell bizonyítani, hogy a fa a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve 20%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig történő mesterséges szárításon esett át a gyártás idején, amelyet megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el.

Görögország, Írország, Egyesült Királyság

3. Tűlevelűek (Coniferales) faanyaga

Az A. rész I. szakaszának 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., 1.6 és 1.7. pontjában, ahol alkalmazható, valamint a B. rész 1. és 2. pontjában felsorolt, a faanyagokra vonatkozó előírások sérelme nélkül:
a) a fának kérgezettnek kell lennie, vagy
b) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag az Ips typographus Heer-től ismerten mentes területekről származik, vagy
c) a fán vagy annak csomagolásán a jelenlegi kereskedelmi alkalmazásnak megfelelően elhelyezett „mesterségesen szárított” („kiln-dried”), „KD,” vagy más nemzetközileg elfogadott jelzés révén kell bizonyítani, hogy a fa a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve 20%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig történő mesterséges szárításon esett át a gyártás idején, amelyet megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el.

Írország, Egyesült Királyság

4. Tűlevelűek (Coniferales) faanyaga

Az A. rész I. szakaszának 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., 1.6 és 1.7. pontjában, ahol alkalmazható, valamint az 1., 2. és 3. pontban felsorolt faanyagokra vonatkozó előírások sérelme nélkül:
a) a fának kérgezettnek kell lennie, vagy
b) hatósági nyilatkozattal kell igazolni, hogy a faanyag az Ips amitinus Eichhof-tól mentes területekről származik, vagy
c) a fán vagy annak csomagolásán a jelenlegi kereskedelmi alkalmazásnak megfelelően elhelyezett „mesterségesen szárított” („kiln-dried”), „KD,” vagy más nemzetközileg elfogadott jelzés révén kell bizonyítani, hogy a fa a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve 20%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig történő mesterséges szárításon esett át a gyártás idején, amelyet megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el.

Görögország, Franciaország (Korzika), Írország, Egyesült Királyság

5. Tűlevelűek (Coniferales) faanyaga

Az A. rész I. szakasz 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., 1.6 és 1.7. pontjában, ahol alkalmazható, valamint az 1., 2., 3. és 4. pontban felsorolt, a faanyagokra vonatkozó előírások sérelme nélkül:
a) a fának kérgezettnek kell lennie, vagy
b) hatósági nyilatkozattal kell igazolni, hogy a faanyag az Ips cembrae Heer-től mentes területekről származik, vagy
c) a fán vagy annak csomagolásán a jelenlegi kereskedelmi alkalmazásnak megfelelően elhelyezett „mesterségesen szárított” („kiln-dried”), „KD,” vagy más nemzetközileg elfogadott jelzés révén kell bizonyítani, hogy a fa a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve 20%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig történő mesterséges szárításon esett át a gyártás idején, amelyet megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el.

Görögország, Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget)

6.1. Tűlevelűek (Coniferales) faanyaga

Az A. rész I. szakasz 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., 1.6 és 1.7. pontjában, ahol alkalmazható, valamint az 1., 2., 3., 4. és 5. pontban felsorolt, a faanyagokra vonatkozó előírások sérelme nélkül:
a) a fának kérgezettnek kell lennie, vagy
b) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag az Ips sexdentatus Börner-től mentes területekről származik, vagy
c) a fán vagy annak csomagolásán a jelenlegi kereskedelmi alkalmazásnak megfelelően elhelyezett „mesterségesen kiszárított” („kiln-dried”), „KD,” vagy más nemzetközileg elfogadott jelzés révén kell bizonyítani, hogy a fa a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve 20%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig történő mesterséges szárításon esett át a gyártás idején, amelyet megfelelő idő/hőmérséklet programmal értek el.

Írország, Ciprus, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget)

6.2. A Castanea Mill. faanyaga

a) A faanyagnak kérgezettnek kell lennie; vagy
b) hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag:
ba) Cryphonectria parasitica (Murrill.) Barr.-tól mentes területről származik, vagy
bb) nedvességtartalmát mesterséges szárítással, megfelelő idő/hőmérsékletprogramot alkalmazva, szárazanyag-százalékban kifejezett 20% alá vitték. A fán vagy bármely, a mindenkori használattal kapcsolatos csomagolóanyagon szerepelnie kell az ezt igazoló mesterségesen szárított (Kiln-dried) vagy K.D., illetve bármely más, nemzetközileg elfogadott jelzésnek.

Csehország, Írország, Svédország, Egyesült Királyság (Man-sziget kivételével).

7. Az Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L. és Pseudotsuga Carr. növényfajok 3 méternél magasabb növényei, a termés és a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének
1. pontjában, e melléklet A. rész
I. szakaszának 8.1., 8.2., 9. és
10. pontjában, II. szakaszának 4. és
5. pontjában felsorolt, a növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat arról, hogy a termőhely mentes a Dendroctonus micans Kugelan-tól.

Görögország, Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és Jersey)

8. Az Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr. és Pinus L. növényfajok
3 méternél magasabb növényei, a termés és a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének
1. pontjában, e melléklet A. rész
I. szakaszának 8.1., 8.2., 9. és
10. pontjában, II. szakaszának 4. és
5. pontjában és e rész 7. pontjában felsorolt, a növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol az alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termőhely mentes az Ips duplicatus Sahlberg-től.

Görögország, Írország, Egyesült Királyság

9. Az Abies Mill., Larix Mill., Picea A., Dietr., Pinus L. és Pseudotsuga Carr. növényfajok 3 méternél magasabb növényei, a termés és a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének
1. pontjában, e melléklet A. rész
I. szakaszának 8.1., 8.2., 9. és
10. pontjában, II. szakaszának 4. és
5. pontjában és e rész 7. és 8. pontjában felsorolt, a növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozattal kell igazolni, hogy a termőhely mentes az Ips typographus Heer-től.

Írország, Egyesült Királyság

10. Az Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr. és Pinus L. növényfajok
3 méternél magasabb növényei, a termés és a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének
1. pontjában, e melléklet A. rész
I. szakaszának 8.1., 8.2., 9. és
10. pontjában, II. szakaszának 4. és
5. pontjában és e rész 7., 8. és
9. pontjában felsorolt, a növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozattal kell igazolni, hogy a termőhely mentes az Ips amitinus Eichhof-tól.

Görögország, Franciaország (Korzika), Írország, Egyesült Királyság

11. Az Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. növényfajok 3 méternél magasabb növényei, a termés és a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének
1. pontjában, e melléklet A. rész
I. szakaszának 8.1., 8.2., 9. és
10. pontjában, II. szakaszának 4. és
5. pontjában és e rész 7., 8., 9. és
10. pontjában felsorolt, a növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termőhely mentes az Ips cembrae Heer-től.

Görögország, Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget)

12. Az Abies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr. és Pinus L. növényfajok
3 méternél magasabb növényei, a termés és a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének
1. pontjában, e melléklet A. rész
I. szakaszának 8.1., 8.2., 9. és
10. pontjában, II. szakaszának 4. és
5. pontjában és e rész 7., 8., 9., 10. és 11. pontjában felsorolt, a növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termőhely mentes az Ips sexdentatus Börner-től.

Írország, Ciprus, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget)

13. –

14.1. Tűlevelűek (Coniferales) hántolt kérge

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a szállítmány

a) szúbogarak ellen gázosításos vagy más megfelelő kezeléseken esett át, vagy

b) a Dendroctonus micans Kugelan-tól mentes területekről származik.

Görögország, Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és Jersey)

14.2. Tűlevelűek (Coniferales) hántolt kérge

E rész 14.1. pontjában felsorolt, a kéregre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a szállítmány

a) szúbogarak ellen gázosítás vagy más megfelelő kezeléseken esett át, vagy

b) az Ips amitinus Eichhof-tól mentes területekről származik.

Görögország, Franciaország (Korzika), Írország, Egyesült Királyság

14.3. Tűlevelűek (Coniferales) hántolt kérge

E rész 14.1. és 14.2. pontjában felsorolt, a kéregre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a szállítmány

a) szúbogarak ellen gázosítás vagy más megfelelő kezeléseken esett át, vagy

b) az Ips cembrae Heer-től mentes területekről származik.

Görögország, Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország,
Man-sziget)

14.4. Tűlevelűek (Coniferales) hántolt kérge

E rész 14.1., 14.2. és 14.3. pontjában felsorolt, a kéregre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a szállítmány

a) szúbogarak ellen gázosítás vagy más megfelelő kezeléseken esett át, vagy

b) az Ips duplicatus Sahlberg-től mentes területekről származik.

Görögország, Írország, Egyesült Királyság

14.5. Tűlevelűek (Coniferales) hántolt kérge

E rész 14.1., 14.2., 14.3. és 14.4. pontjában felsorolt, a kéregre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a szállítmány

a) szúbogarak ellen gázosítás vagy más megfelelő kezeléseken esett át, vagy

b) az Ips sexdentatus Börner-től mentes területekről származik.

Írország, Ciprus, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget)

14.6. Tűlevelűek (Coniferales) hántolt kérge

E rész 14.1., 14.2., 14.3., 14.4. és 14.5. pontjában felsorolt, a kéregre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a szállítmány

a) szúbogarak ellen gázosítás vagy más megfelelő kezeléseken esett át, vagy

b) az Ips typographus Heer-től mentes területekről származik.

Írország, Egyesült Királyság

14.7. A Castanea Mill. hántolt fakérge

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a faanyag
a) Cryphonectria parasitica (Murrill.) Barr.-tól mentes területről származik, vagy
b) a Cryphonectria parasitica (Murrill.) Barr. elleni gázosításon vagy más, alkalmas kezelésen ment át. Az 50/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott dokumentumokon szerepelnie kell a hatóanyagot, a kéreg minimális hőmérsékletét, a g/m3-ben kifejezett arányszámot és az expozíció időtartamát (h) feltüntető, gázosítással történt fertőtlenítés igazolásának.

Csehország, Írország, Svédország, Egyesült Királyság (Man-sziget kivételével).

14.8. törölve

15. A Larix Mill. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének
1. pontjában, e melléklet A. rész
I. szakaszának 8.1., 8.2. és
10. pontjában, II. szakaszának 5. pontjában és e rész 7., 8., 9., 10., 11., 12. és 13. pontjában felsorolt, a növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket faiskolában állították elő és hogy a termőhely mentes a Cephalcia lariciphila
(Klug.)-tól.

Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és Jersey)

16. A Pinus L., Picea A. Dietr., Larix Mill., Abies Mill. és Pseudotsuga Carr. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének
1. pontjában, e melléklet A. rész
I. szakaszának 8.1., 8.2. és 9. pontjában, II. szakaszának 4. pontjában és e rész 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13. és
15. pontjában felsorolt, a növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket faiskolában állították elő és a termőhely mentes a Gremmeniella abiedina (Lag.) Morelet-től.

Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország)

17.

 

 

18. A Picea A. Dietr. fajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének
1. pontjában, e melléklet A. rész
I. szakaszának 8.1., 8.2. és
10. pontjában, II. szakaszának 5. pontjában és e rész 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13. és 16. pontjában felsorolt, a növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket faiskolában állították elő és a termőhely mentes a Gilpinia hercyniae (Hartig)-tól.

Görögország, Írország, Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és Jersey)

19. Eucalyptus l'Herit növényfajok növényei, a termés és a vetőmag kivételével

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a növények talajtól mentesek és azokat a Gonipterus scutellatus Gyll. elleni kezelésnek vetették alá vagy
b) a növények a Gonipterus scutellatus Gyll.-től mentes területekről származnak.

Görögország, Portugália (Azori–szigetek)

20.1. A Solanum tuberosum L., ültetésre szánt gumói

A 4. számú melléklet A. részének 10. és 11. pontjában, e melléklet A. rész
I. szakaszának 25.1., 25.2., 25.3., 25.4., 25.5. és 25.6. pontjában, II. szakaszának 18.1., 18.2., 18.3., 18.4. és 18.6. pontjában felsorolt, a gumókra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat arról, hogy a gumókat

Franciaország (Bretagne), Írország, Portugália (Azori-szigetek), Finnország, Egyesült Királyság (Észak-Írország)

 

a) olyan területen termesztették, ahol a beet necrotic yellow vein virus (BNYVV) nem fordul elő, vagy

 

 

b) olyan területen vagy olyan talajból álló termesztő közegben termesztették, amely mentes a BNYVV-től, illetve megfelelő módszerekkel hatóságilag megvizsgálták és a BNYVV-től mentesnek találták, vagy

 

 

c) mosással mentesítették a talajtól.

 

20.2. A Solanum tuberosum L. gumói, a 20.1. pontban meghatározottak kivételével

a) A szállítmány vagy tétel 1 súlyszázaléknál nagyobb mennyiségben földet nem tartalmazhat vagy
b) a gumót ipari feldolgozásra szánják hatóságilag jóváhagyott hulladékkezelő rendszerrel felszerelt helyeken, a BNYVV terjedési veszélyének kiküszöbölésére.

Franciaország (Bretagne), Írország, Portugália (Azori-szigetek), Finnország, Egyesült Királyság (Észak-Írország)

20.3. A Solanum tuberosum L. gumói

Az A. rész II. szakaszának 18.1., 18.2. és 18.5. pontjában felsorolt előírások sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy betartották a Globodera pallida (Stone) Behrens-re és a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens-re vonatkozó rendelkezéseket.

Lettország, Szlovénia, Szlovákia, Finnország

21. Az alábbi nemzetségekhez tartozó növények és az azok megporzására szolgáló élő virágpora: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Pyracantha Roem., Pyrus L. és Sorbus L., a termés és a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 9., 9.1. és 18. pontjában, a 4. számú melléklet B. részének 1. pontjában felsorolt növényekre vonatkozó tiltó rendelkezések egyidejű fenntartásával, hatósági nyilatkozat arról, hogy:
a) a növények olyan harmadik országokból származnak, amelyeket az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al.-tól mentesnek ismertek el; vagy
b) a növények harmadik országbeli károsítótól mentes területekről származnak, amelyeket a vonatkozó Növény-egészségügyi Intézkedések Nemzetközi Szabványának megfelelően az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. károsítóval kapcsolatban létesíteszik és annak ismerik el; vagy
c) a növények Valais svájci kantonból származnak; vagy
d) növények a jobb oldali oszlopban felsorolt védett zónákból származnak; vagy
e) a növényeket olyan táblán termesztették, illetve ha azokat

a legutolsó vegetációs időszak április 1-jétől október 31-ig terjedő időszakát magába foglaló legalább 7 hónapon át fenntartott „pufferzónába” szállították,
ea) amely egy hatóságilag kijelölt, legalább 50 km területű „pufferzóna” határán belül legalább 1 km-re található, ahol legkésőbb a legutolsó teljes vegetációs időszakot megelőző teljes vegetációs időszak kezdete előtt a gazdanövényekre egy hatóságilag engedélyezett és felügyelt ellenőrzési programot alkalmaznak, amelynek célja, hogy minimálisra csökkentse az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. ott termesztett növényekről való terjedésének kockázatát; a „pufferzóna” létesítését követően a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdetétől számítva legalább egyszer, a legmegfelelőbb időben, hatósági vizsgálatokat végeznek a zónában, amely nem terjed ki a táblára és az azt körülvevő 500 m-es sávra, és az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. tünetet mutató valamennyi gazdanövényt azonnal el kell távolítani; a vizsgálatok eredményeit minden év május 1-jéig megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak; továbbá
eb) amelyet, valamint a „pufferzónát” a legutolsó teljes vegetációs időszakot megelőző teljes vegetációs időszak kezdete előtt hatóságilag engedélyeztek növénytermesztés céljára az e pontban meghatározott követelményeknek megfelelően;
és
ec) amely és az azt körülvevő 500 m-es sáv az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. károsítótól mentes volt a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta a hatósági vizsgálat során, amelyet legalább – kétszer végeznek a táblán a legmegfelelőbb időben, egyszer június–augusztus, egyszer pedig augusztus–november között,
és – egyszer végeznek az említett körülötte lévő sávban a legmegfelelőbb időben, az augusztustól novemberig terjedő időszakban;
és
ed) ahonnan származó növényekről a legmegfelelőbb időben hatóságilag vett mintákat megfelelő laboratóriumi módszerekkel hatóságilag tesztelték látens fertőzésekre. 2004. április 1. és 2005. április 1. között ezek a rendelkezések nem érintik a hatóságilag kijelölt „pufferzónákon” található táblákon termesztett és nevelt és a jobb oldali oszlopban felsorolt védett zónákba és azon belül szállított növényeket.

Spanyolország, Észtország, Franciaország (Korzika), Írország, Olaszország (Abruzzo, Apúlia, Basilicata, Calabria, Campania, Emilia-Romagna (Parma és Piacenza megye) Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Mantua megye kivételével) Marche, Molise, Piedmont, Szardinia, Szicília, Toscana, Umbria, Valle d’Aosta, Veneto (kivéve: Rovigo és Velence megye, valamint Padova megyében Castelbaldo, Barbona, Boara Pisani, Masi, Piacenza d’Adige, S. Urbano, Vescovana közigazgatási terület és Verona megyében az A4 autópályától délre fekvő terület), Lettország, Litvánia, Portugália, Szlovénia (Gorenjska, Koroška, Maribor and Notranjska régiókat kivéve), Szlovákia [Blahó, Felsővámos és Ekecs (Dunaszerdahely megye), Garamdamásd és Garamkelecsény (Lőcse megye), Málnapatak (Poltár megye), Tornagörgő (Rozsnyó megye), Nagyrépény (Topolcsány megye), Nagykázmér, Legenye,
Kisgéres, Szenteske és Zétény (Tőketerebes megye) települések kivételével], Finnország, az Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és a Csatorna-szigetek)

21.1. Vitis L. faj növényei a termés és a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének
15. pontjában meghatározott növényekre alkalmazandó tilalmak egyidejű fenntartásával, Svájc kivételével harmadik országokból származó Vitis L. növények – a termés kivételével – Közösségbe történő behozatalakor hatósági nyilatkozat kell arról, hogy:

a) növények Daktulosphaira viti-
foliae
(Fitch)-tól mentesnek elismert területről származnak;

vagy

b) a növényeket olyan területen termesztették, amelyet a legutóbbi legalább két teljes vegetációs időszakban elvégzett hatósági vizsgálatok alkalmával Daktulosphaira vitifoliae (Fitch)-tól mentesnek találtak;

vagy

c) a növényeket Daktulosphaira vitifoliae (Fitch) ellen megfelelő kezelésnek vetették alá.

Ciprus

21.2. Vitis L. termése

A termés leveket nem tartalmazhat és hatósági nyilatkozat kell arról, hogy:
a) a termés Daktulosphaira vitifoliae (Fitch)-tól mentesnek elismert területről származik;
vagy
b) a növényt olyan területen termesztették, amelyet a legutóbbi legalább két teljes vegetációs időszakban elvégzett hatósági vizsgálatok alkalmával Daktulosphaira vitifoliae (Fitch)-tól mentesnek találtak;
vagy
c) a termést Daktulosphaira vitifoliae (Fitch) ellen füstölésnek vagy megfelelő kezelésnek vetették alá.

Ciprus

21.3. Március 15. és június 30. között, méhkaptárak

Dokumentumokkal kell igazolni, hogy a méhkaptárak
a) olyan harmadik országokból származnak, amelyeket az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al.-tól mentesnek ismertek el; vagy
b) a növények Valais svájci kantonból származnak; vagy
c) a jobb oldali oszlopban felsorolt védett zónákból származnak; vagy
d) a szállítás előtt megfelelő zárlati intézkedést foganatosítottak.

Spanyolország, Észtország, Franciaország (Korzika), Írország, Olaszország (Abruzzo, Apúlia, Basilicata, Calabria, Campania, Emilia-Romagna (Parma és Piacenza megye) Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Mantua megye kivételével) Marche, Molise, Piedmont, Szardinia, Szicília, Toscana, Umbria, Valle d’Aosta, Veneto (kivéve: Rovigo és Velence megye, valamint Padova megyében Castelbaldo, Barbona, Boara Pisani, Masi, Piacenza d’Adige, S. Urbano, Vescovana közigazgatási terület és Verona megyében az A4 autópályától délre fekvő terület), Lettország, Litvánia, Portugália, Szlovénia (Gorenjska, Koroška, Maribor and Notranjska régiókat kivéve), Szlovákia [Blahó, Felsővámos és Ekecs (Dunaszerdahely megye), Garamdamásd és Garamkelecsény (Lőcse megye), Málnapatak (Poltár megye), Tornagörgő (Rozsnyó megye), Nagyrépény (Topolcsány megye), Nagykázmér, Legenye, Kisgéres, Szenteske és Zétény (Tőketerebes megye) települések kivételével], Finnország, az Egyesült Királyság (Észak-Írország, Man-sziget és a Csatorna-szigetek)

22. Allium porrum L., Apium L., Beta L. növények, a 25. pontban meghatározottak kivételével és az állati takarmánynak szánt Brassica napus L., Brassica rapa L., Daucus L. fajok növényei, az ültetésre szánt növények kivételével

A szállítmány vagy tétel
1 súlyszázaléknál nagyobb mennyiségben földet nem tartalmazhat vagy a gumót ipari feldolgozásra szánják hatóságilag jóváhagyott hulladékkezelő rendszerrel felszerelt helyeken, a BNYVV terjedési veszélyének kiküszöbölésére.

Franciaország (Bretagne), Írország, Portugália (Azori-szigetek), Finnország, Egyesült Királyság (Észak-Írország)

23. Ültetésre szánt Beta vulgaris L. növények, vetőmag kivételével

a) Az A. rész I. szakaszának 35.1. és 35.2. pontjában, II. szakaszának
25. pontjában és e rész 22. pontjában felsorolt, a növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a növényeket:

Franciaország (Bretagne), Írország, Portugália (Azori-szigetek), Finnország, Egyesült Királyság (Észak-Írország)

 

aa) hatóságilag egyedileg megvizsgálták és mentesnek találták a beet necrotic yellow vein virustól (BNYVV), vagy

 

 

ab) a 27.1. és 27.2. pontjában felsorolt követelményeknek megfelelő vetőmagból termesztették, és

 

 

– olyan területeken termesztették, amelyekről ismert, hogy ott a BNYVV nem fordul elő, vagy

 

 

– megfelelő módszerekkel hatóságilag megvizsgált és a BNYVV-től mentesnek talált területen vagy termesztő közegekben termesztették, és

 

 

– mintavételnek vetették alá és a mintát megvizsgálták és mentesnek találták a BNYVV-től;

 

 

b) az anyagot fenntartó szervezet vagy kutatási intézmény köteles tájékoztatni az illető tagállam hatósági növényvédelmi szolgálatát az általa tárolt anyagról.

 

24.1. Ültetésre szánt Euphorbia pulcherrima Willd. gyökeres dugvány

Az A. rész I. szakaszának
45.1. pontjában felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol alkalmazható, hartósági nyilatkozat kell arról, hogy:
a)
a gyökeres dugvány olyan területről származik, ahol a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi nem fordulnak elő, vagy

Írország, Portugália (Azori-szigetek, belső Beira, tengerparti Beira, Douro és Minho köz, Madeira, Ribatejo és Oeste (Albobaça, Alenquer, Bombarral, Cadaval, Caldas da Rainha, Lourinhn, Nazaré, Obidos, Peniche és Torres Vedras települések) és Trás-os-Montes), Finnország, Svédország, Egyesült Királyság

 

b) a termőhelyen a növények legutolsó teljes termelési időszaka alatt háromhetente végrehajtott hatósági ellenőrzések alapján a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi egyetlen tünetét sem észlelték a dugványokon vagy a dugványról származó növényeken, amelyeket a termőhelyen tartanak vagy nevelnek, vagy

 

 

c) amennyiben a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi előfordulnak a termőhelyen, ahol a dugványokat és a dugványról származó növényeket tartják vagy nevelik, azokat alávetették megfelelő kezelési eljárásnak a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól való mentesség biztosítására és ezt követően ez a termőhely mentes Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól, a károsító kiirtására történő megfelelő eljárások következetes végrehajtásának köszönhetően, mind a szállítás előtt három héten át hetente végrehajtott hatósági ellenőrzések, mind pedig az ebben az időszakban végzett monitoring eljárások alapján. A fent meghatározott heti ellenőrzések közül az utolsót közvetlenül a szállítás előtt kell végrehajtani.

 

24.2. Ültetésre szánt Euphorbia pulcherrima Willd. növények, kivétel:
– a vetőmag,
– azon növények, amelyek esetében a csomagolás alapján vagy a virág (vagy fedőlevél) fejlődése alapján vagy más alapon bizonyított, hogy azokat nem a hivatásszerű növénytermesztéssel foglalkozó végfelhasználóknak történő értékesítésre szánják,
– a 24.1. pontban meghatározottak

Az A. rész I. szakaszának
45.1. pontjában felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy:
a)
a növény olyan területről származik, ahol a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi nem fordulnak elő vagy
b) a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi egyetlen tünetét sem észlelték növényeken a termőhelyen a szállítás előtt kilenc héten keresztül három hetente egyszer végrehajtott hatósági ellenőrzések alapján, vagy
c)
amennyiben a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi előfordulnak a termőhelyen, ahol a növényeket tartják vagy nevelik, azokat alávatették megfelelő kezelési eljárásnak a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól való mentesség biztosítására és ezt követően ez a termőhely mentes Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól a károsító kiirtására történő megfelelő eljárások következetes végrehajtásának köszönhetően, mind a szállítás előtt három héten át hetente végrehajtott hatósági ellenőrzések, mind pedig az ebben az időszakban végzett monitoring eljárások alapján. A fent meghatározott heti ellenőrzések közül az utolsót közvetlenül a szállítás előtt kell végrehajtani, és
d) nyilvánvalóan bizonyítható, hogy a dugványból előállított növények:

Írország, Portugália (Azori-szigetek, belső Beira, tengerparti Beira, Douro és Minho köz, Madeira, Ribatejo és Oeste (Albobaça, Alenquer, Bombarral, Cadaval, Caldas da Rainha, Lourinhn, Nazaré, Obidos, Peniche és Torres Vedras települések) és Trás-os-Montes), Finnország, Svédország, Egyesült Királyság

 

da) olyan területről származnak, ahol a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi nem fordulnak elő, vagy

 

 

db) olyan területen termesztették, ahol a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi egyetlen tünetét sem észlelték, ezeknek a növényeknek a legutolsó teljes termelési időszakában három hetente egyszer elvégzett hatósági ellenőrzések alapján, vagy

 

 

dc) amennyiben a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi előfordulnak a termőhelyen, ahol az előállított növényeket tartják vagy nevelik, azokat alávetették megfelelő kezelési eljárásnak a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól való mentesség biztosítására és ezt követően ez a termőhely mentes Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól a károsító kiirtására történő megfelelő eljárások következetes végrehajtásának köszönhetően, mind a szállítás előtt három héten át hetente végrehajtott hatósági ellenőrzések, mind pedig az ebben az időszakban végzett monitoring eljárások alapján. A fent meghatározott heti ellenőrzések közül az utolsót közvetlenül a szállítás előtt kell végrehajtani.

 

24.3. A Begonia L. növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag, a gumók és a hagymagumók kivételével, valamint az ültetésre szánt Ficus L. és Hibiscus L. növények a vetőmag és azon növények kivételével, amelyek esetében a csomagolás alapján vagy a virág (vagy fedőlevél) fejlődése alapján vagy más alapon bizonyított, hogy azokat nem a hivatásszerű növénytermesztéssel foglalkozó végfelhasználóknak történő értékesítésre szánják

Az 5.számú melléklet A. rész
I. szakaszának 45.1. pontjában felsorolt növényekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy:
a) a növény olyan területről származik, ahol a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi nem fordulnak elő vagy
b) a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi egyetlen tünetét sem észlelték növényeken a termőhelyen a szállítás előtt kilenc héten keresztül három hetente egyszer végrehajtott hatósági ellenőrzések alapján vagy
c) amennyiben a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációi előfordulnak a termőhelyen, ahol a növényeket tartják vagy nevelik, azokat alávetették megfelelő kezelési eljárásnak a Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól való mentesség biztosítására és ezt követően ez a termőhely mentes Bemisia tabaci Genn. nem európai populációitól a károsító kiirtására történő megfelelő eljárások következetes végrehajtásának köszönhetően, mind a szállítás előtt három héten át hetente végrehajtott hatósági ellenőrzések, mind pedig az ebben az időszakban végzett monitoring eljárások alapján. A fent meghatározott heti ellenőrzések közül az utolsót közvetlenül a szállítás előtt kell végrehajtani

Írország, Portugália (Azori-szigetek, belső Beira, tengerparti Beira, Douro és Minho köz, Madeira, Ribatejo és Oeste (Albobaça, Alenquer, Bombarral, Cadaval, Caldas da Rainha, Lourinhn, Nazaré, Obidos, Peniche és Torres Vedras települések) és Trás-os-Montes), Finnország, Svédország, Egyesült Királyság

25. Ipari feldolgozásra szánt Beta vulgaris L. növények

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy:
a) a növényeket ipari feldolgozásra szánják és azokat megfelelő, ellenőrzött hulladékkezelő rendszerrel ellátott feldolgozó üzemekbe szállítják, a BNYVV terjedésének megakadályozása céljából és azokat oly módon szállítják, amely biztosítja, hogy a károsító terjedésének veszélye nem áll fenn,
b) a növényeket olyan területen termesztették, ahol a BNYVV nem fordul elő.

Franciaország (Bretagne), Írország, Portugália (Azori-szigetek), Finnország, Egyesült Királyság (Észak-Írország)

26. Répáról származó talaj és nem sterilizált hulladék

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a talajt vagy a hulladékot:
a)
kezelésnek vetették alá a BNYVV okozta fertőzöttségtől való mentesítés céljából, vagy

Franciaország (Bretagne), Írország, Portugália (Azori-szigetek), Finnország, Egyesült Királyság (Észak-Írország)

 

b) hatóságilag jóváhagyott módon szállítanak megsemmisítésre vagy c) olyan Beta vulgaris L. növényről származik, amelyet BNYVV kórokozótól mentes területen termesztettek.

 

27.1. A Beta vulgaris L. faj vetőmagja és takarmányrépa vetőmagja

Ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
az „elit vetőmag” és a „fémzárolt vetőmag” kategóriákba tartozó vetőmag megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek vagy
b) a „nem véglegesen fémzárolt vetőmag” esetében a vetőmag:
– megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek és
– azt a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő feldolgozásra szánják és hatóságilag engedélyezett, ellenőrzött hulladékkezelő rendszerrel ellátott feldolgozó üzembe szállítják, a beet necrotic yellow vein virus (BNYVV) terjedésének megakadályozása céljából,
c)
a vetőmagot olyan növényállományról nyerték, amelynek termőhelyéről tudott, hogy ott a BNYVV nem fordul elő.

Franciaország (Bretagne), Írország, Portugália (Azori-szigetek), Finnország, Egyesült Királyság (Észak-Írország)

27.2. A Beta vulgaris L. zöldségnövényként hasznosított vetőmagja

Ahol alkalmazható, hatósági nyilatkozat kell arról, hogy
a)
a feldolgozott vetőmag nem tartalmaz 0,5 súlyszázaléknál több inert anyagot; drazsírozott vetőmag esetében e normát a drazsírozás előtt kell teljesíteni vagy
b) fel nem dolgozott vetőmag esetében a vetőmagot
– hatóságilag olyan módon kell csomagolni, amely biztosítja, hogy nem áll fenn a BNYVV terjedésének veszélye és
– a vetőmag olyan feldolgozásra szánt, amely megfelel az a) pontban meghatározott feltételeknek és azt egy hatóságilag engedélyezett, ellenőrzött hulladékkezelő rendszerrel ellátott feldolgozó üzembe szállítják, a beet necrotic yellow vein virus (BNYVV) terjedésének megakadályozása céljából vagy
c) a vetőmagot olyan növényállományról nyerték, amelynek termőterületéről ismert, hogy ott a BNYVV nem fordul elő.

Franciaország (Bretagne), Írország, Portugália (Azori-szigetek), Finnország, Egyesült Királyság (Észak-Írország)

28. A Gossypium spp. vetőmagjai

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy

Görögország

 

a) a vetőmagot savval pehelytelenítették, és

 

 

b) a termőhelyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a Glomerella gossypii Edgerton tüneteit és egy reprezentatív mintát megvizsgáltak, e vizsgálatokban pedig a Glomerella gossypii Edgerton-tól mentesnek találtak.

 

28.1. A Gossypium spp. vetőmagjai

Hatósági nyilatkozattal kell igazolni, hogy a vetőmagot savas kezelésnek vetették alá.

Görögország, Spanyolország (Andalúzia, Katalónia, Extremadura, Murcia, Valencia)

29. A Mangifera spp. vetőmagjai

Hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a vetőmagok a Sternochetus mangiferae Fabricius-tól mentes területekről származnak.

Spanyolország (Granada és Malaga), Portugália (Alentejo, Algarve és Madeira)

30. Használt mezőgazdasági gépek

a) A gépet meg kell tisztítani és azoknak mentesnek kell lenniük talajmaradványoktól és növényi hulladéktól, amikor beviszik arra a termőhelyre, ahol a répát termesztik, vagy

Franciaország (Bretagne), Írország, Portugália (Azori-szigetek), Finnország, Egyesült Királyság (Észak-Írország)

 

b) a gép olyan területről érkezik, ahol a BNYVV nem fordul elő.

 

31. Ciprusról, Olaszországból, Spanyolországból és Franciaországból (Korzika kivételével) származó Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. fajok és hibridjeik termése

Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 30.1. pontjában meghatározott azon követelmény sérelme nélkül, amely szerint a csomagoláson fel kell tüntetni a származást:

a) A termésnek levelektől és kocsánytól mentesnek kell lenniük, vagy

b) levelekkel és kocsányokkal rendelkező termés esetében hatósági nyilatkozat kell arról, hogy a termést olyan zárt tartályokba csomagolták, amelyeket hatósági pecsételéssel lezártak és azok az e termés vonatkozásában elismert védett zónán át történő szállítás során is lepecsételve maradnak és megkülönböztető jelzéssel vannak ellátva, amelyet a növényútlevélen is fel kell tüntetni.

Görögország, Franciaország (Korzika), Málta, Portugália (Madeira kivételével)

32. A Vitis L. fajhoz tartozó növények, a termés és a vetőmag kivételével

A 4. számú melléklet A. részének 15. pontjában, az 5. számú melléklet A. részének II. szakaszának 17. pontjában és a 21.1. pontban felsorolt növényekre alkalmazandó előírások változatlan érvényességével hatósági nyilatkozat kell arról, hogy:

Cseh Köztársaság (2009. március 31-ig), a franciaországi Champagne-Ardenne, Lotaringia és Elzász régiók (2009. március 31-ig), az olaszországi Basilicata régió (2009. március 31-ig)

 

a) a növények olyan termőhelyről származnak, illetve olyan termőhelyen termesztették őket, ahol Grapevine flavescence dorée MLO előfordulása nem ismert; vagy

 

 

b) a növények Grapevine flavescence dorée MLO-tól mentes területről származnak, illetve olyan termőhelyen termesztették őket; vagy

 

 

c) a növények a Cseh Köztársaságból, Franciaországból (Champagne-Ardenne, Lotaringia és Elzász) vagy Olaszországból (Basilicata) származnak vagy azok területén termesztették őket; vagy

 

 

d) a növények olyan termőhelyről származnak, illetve olyan termőhelyen termesztették őket, ahol:

 

 

da) a Grapevine flavescence dorée MLO tünetét nem észlelték az anyanövényeken a legutóbbi két vegetáciüs időszakban, valamint

 

 

db)

 

 

1. a termőhelyen nem észlelték a Grapevine flavescence dorée MLO tünetét a növényeken, vagy

 

 

2. a növényeket 45 perces forró vizes (legalább 50 °C-os) hőkezelésnek vetették alá a Grapevine flavescence dorée MLO károsítótól való mentesség biztosítására.

 

1 Skócia, Észak-Írország, Jersey, Anglia: a következő megyék (grófságok), területek és települések: Barnsley, Bath and North East Somerset, Bedfordshire, Bournemouth, Bracknell Forest, Bradford, Bristol, Brighton and Hove, Buckinghamshire, Calderdale, Cambridgeshire, Cornwall, Cumbria, Darlington, Devon, Doncaster, Dorset, Durham, Kelet-Yorkshire járás, Kelet-Sussex, Essex, Gateshead, Nagy-London, Hampshire, Hartlepool, Hertfordshire, Kent, Kingston upon Hull, Kirklees, Leeds, Leicester City, Lincolnshire, Luton, Medway Council, Middlesbrough, Milton Keynes, Newbury, Newcastle upon Tyne, Norfolk, Northamptonshire, Northumberland, Észak- Lincolnshire, Észak-Kelet- Lincolnshire, Észak-Tyneside, Észak-Nyugat-Somerset, Nottingham City, Nottinghamshire, Oxfordshire, Peterborough, Plymouth, Poole, Portsmouth, Reading, Redcar és Cleveland, Rotherham, Rutland, Sheffield, Slough, Somerset, Southend, Southampton, Dél-Tyneside, Stockton-on-Tees, Suffolk, Sunderland, Surrey, Swindon, Thurrock, Torbay, Wakefield, Nyugat-Sussex, Windsor and Maidenhead, Wokingham, York, Wight-sziget, a Man-sziget, a Scilly-szigetek, valamint a megyék (grófságok), területek és települések következő részei: Derby City: a településnek az A52(T) országút északi határától északra fekvő része az A6 (T) országút északi határának északra fekvő részével együtt; Derbyshire: a megyének az A52-es (T) út északi határától északra fekvő része, valamint a megyének az A6-os (T) út északi határától északra fekvő része; Gloucestershire: a megyének a Fosse Way Római út keleti határától keletre fekvő része; Leicestershire: a megyének a Fosse Way Római út keleti határától keletre fekvő része, a megyének a B4114-es út keleti határától keletre fekvő része, valamint a megyének az M1-es autópálya keleti határától keletre fekvő része; Észak-Yorkshire: az egész megye, kivéve a megyének a Craven-körzetet magában foglaló része; Dél-Gloucestershire: a településnek az M4-es autópálya déli határától délre fekvő része; Staffordshire: megyének az A52-es (T) út északi határától északra fekvő része, valamint a megyének az A523-as út keleti határától keletre fekvő része; Warwickshire: a megyének a Fosse Way Római út keleti határától keletre fekvő része; Wiltshire: a megyének az M4-es autópálya déli határától délre fekvő része, az M4-es autópálya és a Fosse Way Római út kereszteződéséig, valamint a megyének a Fosse Way Római út keleti határától keletre fekvő része.

6. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez337

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyeket növényegészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni
a Magyarországon, illetve a Magyarországra vagy valamely tagállamba történő szállítás előtt

A. RÉSZ

Az Európai Unióból származó növények, növényi termékek és egyéb anyagok

A. RÉSZ

Az Európai Unióból származó növények, növényi termékek és egyéb anyagok

I. szakasz

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek az egész Európai Unióra nézve fontos károsítók lehetséges hordozói és amelyeket növényútlevélnek kell kísérnie

1. Növények és növényi termékek

1.1. Az alábbi nemzetségekbe tartozó fajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Prunus L., Prunus laurocerasus L. és a Prunus lusitanica kivételével, Pyracantha Roem., Pyrus L., Sorbus L., valamint a következő nemzetségekbe tartozó fajok ültetésre szánt növényei, a vetőmagot is ideértve: Viburnum spp., Camellia spp., Rhododendron spp. a Rhododendron simsii Planch kivételével.

1.2. Ültetésre szánt Beta vulgaris L. és Humulus lupulus L. növények, a vetőmag kivételével.

1.3. Szártarackot vagy gumót képző Solanum L. növényfajok vagy hibridjeik ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével.

1.3.1. Solanum tuberosum gumói, az ültetésre szántak kivételével, amelyek olyan harmadik országból származnak, ahol az Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.) vagy az Epitrix tuberis (Gentner) előfordul vagy egy tagállam olyan területéről, amelyet ezen károsítók fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak.

1.4. A Fortunella Swingle, Poncirus Raf. fajok és hibridjeik növényei, valamint a Vitis L. fajok növényei, a termés és a vetőmag kivételével.

1.5. Az 1.6. pont sérelme nélkül, Citrus L. fajok és hibridjeik növényei, a termés és a vetőmag kivételével.

1.6. Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf. növényfajok és hibridjeik termése, levelekkel és kocsányokkal.

1.7. E rendelet 1. § 5. pontja szerinti faanyag, ha az

a) részben vagy egészben a Platanus L.-ből származik, ideértve a hengeres felszínét meg nem tartott fát is; valamint

b) megfelel a következő tarifális megnevezések valamelyikének:

KN kód

Tarifális megnevezés

 

 

4401 10 00

Tűzifa hasáb, rönk, rőzse, köteg vagy hasonló formában.

4401 22 00

Nem tűlevelű fa forgácsa vagy apró darabjai.

ex 4401 30 80

Fahulladék és törmelék (a fűrészpor kivételével), amely nincs rönkökbe, brikettbe, labdacsokba (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve.

4403 10 00

Megmunkálatlan fa, festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel kezelve, függetlenül attól, hogy kéreg- vagy szijácsmentes-e, illetve durván négyszögletesre alakított-e.

ex 4403 99

Nem tűlevelű fa [a 44. fejezet 1. alszám-megjegyzésében meghatározott trópusi fától vagy egyéb trópusi fától eltérő fa, tölgy (Quercus spp.) vagy bükk (Fagus spp.)], megmunkálatlanul, függetlenül attól, hogy kéreg- vagy szijácsmentes-e, durván négyszögletesre alakított-e, illetve festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel kezelve van-e.

ex 4404 20 00

Nem tűlevelű, hasított oszlopok; nem tűlevelű fából készült póznák, karók és cölöpök kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve.

ex 4407 99

Nem tűlevelű fa [a 44. fejezet 1. alszám-megjegyzésében meghatározott trópusi fától vagy egyéb trópusi fától eltérő fa, tölgy (Quercus spp.) vagy bükk (Fagus spp.)], hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa, függetlenül attól, hogy gyalulva, csiszolva van-e, illetve fogazott illesztéssel össze van-e állítva.”

1.8. A körülhatárolt területekről származó

– Abies Mill., Cedrus Trew., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L., Pseudotsuga Carr. és Tsuga Carr. növények (a termések és a magok kivételével),

– tűlevelűek (Coniferales) faanyaga és hántolt fakérge a Thuja L. kivételével;

– egészében vagy részben tűlevelűekből (Coniferales) származó (kivéve Thuja) csomagolóládák, rekeszek, dobok és hasonló csomagolóanyagok, raklapok, keretezett rakodólapok és egyéb raklapok, illetve raklapkeretek, függetlenül attól, hogy ténylegesen használják-e bármilyen tárgy csomagolására vagy sem, kivéve, ha ellátták a kezelést igazoló, hivatalosan jóváhagyott jelzéssel, amely lehetővé teszi annak azonosítását, hogy a kezelést hol és ki végezte.

1.9. Az alábbi nemzetségekbe tartozó fajok ültetésre szánt növényei, amelyek alsó törzsátmérője 5 cm-nél nagyobb, a vetőmag és a termés kivételével: Areca catechu, Arenga pinnata, Borassus flabellifer, Calamus merillii, Caryota maxima, Caryota cumingii, Cocos nucifera, Corypha gebanga, Corypha elata, Elaeis guineensis, Livistona decipiens, Metroxylon sagu, Oreodoxa regia, Phoenix canariensis, Phoenix dactylifera, Phoenix theophrasti, Phoenix sylvestris, Sabal umbraculifera, Trachycarpus fortunei és Washingtonia spp.

1.10. Actinidia sp. ültetésre szánt növényei és élő virágpora.

2. Olyan növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyeket növénytermesztéssel hivatásszerűen foglalkozó személyeknek történő előállításra és értékesítésre felhatalmazott termelő termesztett, és amelyek esetében a tagállamok felelős hatóságai biztosítják, hogy a nevezett növények, növényi termékek és egyéb anyagok előállítása más termékektől egyértelműen elkülönítve történik. A növényútlevél-kiállítás kötelezettsége nem vonatkozik a végső felhasználónak való értékesítésre termesztett és előkészített növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra.

2.1. Az alábbi nemzetségekbe tartozó növényfajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével: Abies Mill., Apium graveolens L., Argyranthemum spp., Aster spp., Brassica spp., Castanea Mill., Cucumis spp., Dendranthema (DC) Des Moul., Dianthus L. és hibridjeik, Exarum spp., Fragaria L., Gerbera Cass., Gypsophila L., az Impatiens L. új-guineai hibridjeinek minden fajtája, Lactuta spp., Larix Mill., Leucanthemum L., Lupinus L., Pelargonium l’Hérit. ex Air., Picea A. Dietr., Pinus L., Platanus L., Populus L., Prunus laurocerasus L., Prunus lusitanica L., Pseudotsuga Carr., Quercus L., Rubus L., Spinada L., Tanacetum L., Tsuga Carr. és Verbena L. és egyéb lágyszárú növények ültetésre szánt növényei, kivéve a Gramineae családba tartozókat, valamint a hagymát, a hagymagumót, a rizómát, a vetőmagot és a gumót.

2.2. A Solanaceae családba tartozó fajok ültetésre szánt növényei, az 1.3. pontban hivatkozottak kivételével, illetve a vetőmag kivételével, de beleértve a Brugmansia Pers. spp. nemzetséghez tartozó növények és a Solanum jasminoides Paxton faj vetőmagvait.

2.3. Araceae, Marantaceae, Musaceae, Persea spp. és Strelitziaceae fajok növényei, gyökeresen vagy hozzátapadt, illetve hozzájuk tartozó termesztő közeggel.

2.3.1. A Palmae ültetésre szánt növényei, amelyek alsó törzsátmérője 5 cm-nél nagyobb és amelyek a következő nemzetségekhez tartoznak: Brahea Mart., Butia Becc., Chamaerops L., Jubaea Kunth, Livistona R. Br., Phoenix L., Sabal Adans., Syagrus Mart., Trachycarpus H. Wendl., Trithrinax Mart., Washingtonia Raf.

2.4. Az Allium ascalonicum L., Allium cepa L. és Allium schoenoprasum L. ültetésre szánt magvai és hagymái, és ültetésre szánt Allium porrum L. növények. A Medicago sativa L., a Helianthus annuus L., a Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw. és a Phaseolus L. vetőmagvai.

2.5. A Pinus L. nemzetséghez tartozó növények és a Pseudotsuga menziesii faj vetőmagvai, valamint a szaporítási célú tobozok.

3.    Az alábbi növények ültetésre szánt hagymái, hagymagumói és rhizómái, amelyeket növénytermesztéssel hivatásszerűen foglalkozó személyeknek történő előállításra és értékesítésre felhatalmazott termelő termesztett, és amelyek esetében a tagállamok felelős hatóságai biztosítják, hogy a nevezett növények, növényi termékek és egyéb anyagok előállítása más termékektől egyértelműen elkülönítve történik: Camassia Lindl., Chionodoxa Boiss., Crocus flavus Weston „Golden Yellow”, Galanthus L., Galtonia candicans (Baker) Decne.; a Gladiolus Tourn. ex L. törpe változatai és hibridjei (pl. Gladiolus callianthus Marais, Gladiolus colvillei Sweet, Gladiolus nanus hort., Gladiolus ramosus hort. és Gladiolus tubergenii hort.), Hyacinthus L., Iris L., Ismene Herbert, Muscari Miller, Narcissus L., Orinthogalum L., Puschkinia Adams, Scilla L., Tigridia Juss. és Tulipa L. A növényútlevél-kiállítás kötelezettsége nem vonatkozik a végső felhasználónak való értékesítésre termesztett és előkészített növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra.

4.    Az 1. és 2. pontban szereplő rendelkezések betartása mellett, a következő nemzetségekbe, illetve fajba tartozó, ültetésre szánt növények – ide nem értve a vetőmagot –, amelyek olyan harmadik országból származnak, ahol az Anoplophora chinensis (Forster) előfordul vagy egy tagállam olyan területéről, amelyet az Anoplophora chinensis (Forster) fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak vagy nem körülhatárolt területekről származnak, de ilyen területeken található termőhelyre behozták őket: Acer spp., Aesculus hippocastanum, Alnus spp., Betula spp., Carpinus spp., Citrus spp., Cornus spp., Corylus spp., Cotoneaster spp., Crataegus spp., Fagus spp., Lagerstroemia spp., Malus spp., Platanus spp., Populus spp., Prunus laurocerasus, Pyrus spp., Rosa spp., Salix spp. és Ulmus spp. ültetésre szánt növényei, amelyek szár- vagy gyökérnyak-vastagsága a legvastagabb ponton legalább 1 cm.

5.    Az olyan ültetésre szánt növények (kivéve a vetőmagot), amelyek csak vízben vagy vízzel rendszeresen elárasztott talajban tudnak fejlődni, és amelyek egy tagállam olyan területéről származnak, amelyet a Pomacea (Perry) nemzetséghez tartozó szervezetek fertőzésének felszámolására és előfordulásának ellenőrzésére körülhatároltak.

II. szakasz

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek bizonyos védett zónákra nézve fontos károsítók lehetséges hordozói és amelyeket a megfelelő zónára érvényes növényútlevélnek kell kísérnie az adott zónába történő bevitelkor vagy az azon belül történő szállítás során

Az I. részben felsorolt növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat nem érintve.

1. Növények, növényi termékek és egyéb anyagok

1.1. Az Albies Mill., Larix Mill., Picea A. Dietr., Pinus L. és Pseudotsuga Carr. növényfajok növényei.

1.2. A Populus L. és Beta vulgaris L. fajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag kivételével.

1.3. Az alábbi nemzetségekbe tartozó növények, a termés és a vetőmag kivételével: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Eucalyptus L’Herit., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Pyracantha Roem., Pyrus L., Sorbus L. és Vitis L.

1.4. Az Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Pyracantha Roem., Pyrus L. és Sorbus L. megporzására szolgáló élő virágpora.

1.5. A Solanum tuberosum L. ültetésre szánt gumói.

1.6. Ipari feldolgozásra szánt Beta vulgaris L. növények.

1.7. Répáról (Beta vulgaris L.) származó talaj és nem sterilizált hulladék.

1.8. A Beta vulgaris L., a Dolichos Jacq., a Gossypium spp. és a Phaseolus vulgaris L. vetőmagja.

1.9. A Gossypium spp. termése (toktermése) és nem magtalanított gyapot. Vitis L. termése.

1.10. E rendelet 1. §-ának 5. pontja szerinti faanyag, ha az

a) ) részben vagy egészben

– tűlevelűekből (Coniferales) származik, kivéve a kérgezett fát,

Castanea Mill.-ből származik, kivéve a kérgezett fát; valamint

b) megfelel a következő tarifális megnevezések valamelyikének:

KN kód

Tarifális megnevezés

 

 

4401 10 00

Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában.

4401 21 00

Tűlevelű fa forgácsa vagy apró darabjai.

4401 22 00

Nem tűlevelű fa forgácsa vagy apró darabjai.

ex 4401 30

Fahulladék és törmelék (a fűrészpor kivételével), amely nincs rönkökbe, brikettbe, labdacsokba (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve.

ex 4403 10 00

Megmunkálatlan fa, festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel kezelve, a kéregtől és szijácstól nem mentesített, és nincs durván négyszögletesre alakítva.

ex 4403 20

Megmunkálatlan, tűlevelű fa, kéregtől és szijácstól nem mentesített, és nincs durván négyszögletesre alakítva, festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel nem kezelve.

ex 4403 99

Nem tűlevelű fa [a 44. fejezet 1. alszám-megjegyzésében meghatározott trópusi fától vagy egyéb trópusi fától eltérő fa, tölgy (Quercus spp.) vagy bükk (Fagus spp.)], megmunkálatlanul, függetlenül attól, hogy kéreg- vagy szijácsmentes-e, durván négyszögletesre alakított-e, illetve festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel kezelve van-e.

ex 4404

Hasított oszlopok: fából készült póznák, karók és cölöpök kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve.

4406

Fából készült vasúti vagy villamosvasúti talpfa (keresztalj).

4407 10

Tűlevelű fa, hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa, függetlenül attól, hogy gyalulva, csiszolva van-e, illetve fogazott illesztéssel össze van-e állítva.

ex 4407 99

Nem tűlevelű fa [a 44. fejezet 1. alszám-megjegyzésében meghatározott trópusi fától vagy egyéb trópusi fától eltérő fa, tölgy (Quercus spp.) vagy bükk (Fagus spp.)], hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa, függetlenül attól, hogy gyalulva, csiszolva van-e, illetve fogazott illesztéssel össze van-e állítva.”

1.11. A Castanea Mill. és a tűlevelűek (Coniferales) hántolt fakérge.

2. Olyan növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyeket növénytermesztéssel hivatásszerűen foglalkozó személyeknek történő előállításra és értékesítésre felhatalmazott termelő termesztett, és amelyek esetében a tagállamok felelős hatóságai biztosítják, hogy a nevezett növények, növényi termékek és egyéb anyagok előállítása más termékektől egyértelműen elkülönítve történik. A növényútlevél-kiállítás kötelezettsége nem vonatkozik a végső felhasználónak való értékesítésre termesztett és előkészített növényekre, növényi termékekre és egyéb anyagokra.

2.1. A Begonia L. fajok ültetésre szánt növényei, a vetőmag, a gumó és a hagymagumó kivételével és ültetésre szánt Euphorbia pulcherrima Willd., Ficus L. és Hibiscus L. növények, a vetőmag kivételével.

B. RÉSZ

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek az A. részben hivatkozott
területeken kívüli területekről származnak

B. RÉSZ

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek az A. részben hivatkozott
területeken kívüli területekről származnak

I. szakasz

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek az egész Európai Unióra nézve fontos károsítók lehetséges hordozói

1.    Valamennyi ültetésre szánt növény a vetőmag kivételével, de beleértve

1.1.    az Argentínából, Ausztráliából, Bolíviából, Chiléből, Új-Zélandról és Uruguayból származó Cruciferae, Gramineae és Trifolium spp. vetőmagokat,

1.2.    az Afganisztánból, Indiából, Irakból, Iránból, Mexikóból, Nepálból, Pakisztánból, Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból származó Triticum, Secale és X Triticosecale vetőmagokat,

1.3.    a Capsicum spp., Helianthus annuus L., Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw., Medicago sativa L., Prunus L., Rubus L., Oryza spp., Zea mais L., Allium ascalonicum L., Allium cepa L., Allium porrum L., Allium schoenoprasum L., Phaseolus L., Brugmansia Pers. spp. és a Solanum jasminoides Paxton vetőmagokat,

1.4.    a Pinus L. és a Pseudotsuga menziesii vetőmagokat, valamint szaporítási célú tobozokat.

1.5.    Actinidia sp. élő virágporát.

2. Az alábbi növények részei, a termések és a vetőmag kivételével:

– Castanea Mill., Dendranthema (DC) Des. Moul., Dianthus L., Gypsophila L., Pelargonium l'Hérit. ex Ait, Phoenix spp., Populus L., Quercus L., Solidago L. fajok és az Orchidaceae családba tartozó vágott virág,

– tűlevelűek (Coniferales),

– az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából származó Acer saccharum Marsh.,

– nem európai országokból származó Prunus L. fajok,

– a nem európai országokból származó Aster spp., Eryngium L., Hypericum L., Lisianthus L., Rosa L. és Trachelium L. vágott virágok,

– Apium graveolens L. és Ocimum L. leveles zöldség.

3. Az alábbi növények termése:

– Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf., Momordica L. és Solanum melongena fajok és hibridjeik,

– nem európai országokból származó Annona L., Cydonia Mill., Diospyros L., Malus Mill., Mangifera L., Passiflora L., Prunus L., Psidium L., Pyrus L., Ribes L., Syzygium Gaertn. és Vaccinium L fajok.

4. A Solanum tuberosum L gumói.

5. Az alábbiak hántolt kérge

– Európán kívüli országokból származó tűlevelűek (Coniferales),

– Acer saccharum Marsh, Populus L. és Quercus L. fajok, a Quercus suber L. kivételével,

– A Kanadából, Kínából, Japánból, Mongóliából, a Koreai Köztársaságból, Oroszországból, Tajvanból és az USA-ból származó Fraxinus L., Juglans mandshurica Maxim., Ulmus parvifolia Jacq. és Pterocarya rhoifolia Siebold & Zucc., beleértve a természetes kerek felszínét meg nem tartott fákat.

6. E rendelet 1. § 5. pontja szerinti faanyag, ha

a) azt teljes egészében vagy részben az alábbiakban leírt rendek, nemzetségek vagy fajok valamelyikéből nyerték, kivéve az 5. számú melléklet A. része I. szakaszának 2.3. pontjában meghatározott fa csomagolóanyagot:

– az Amerikai Egyesült Államokból származó Quercus L., ideértve azt a fát is, amely nem tartotta meg természetes hengeres felszínét, kivéve azt a fát, amely a b) pontban található 4416 00 00 kód leírásainak megfelel, amennyiben dokumentált bizonyíték van rá, hogy a fát 20 percen át legalább 176 oC hőmérsékletet elérő hőkezeléssel feldolgozták vagy megmunkálták,

– az Amerikai Egyesült Államokból vagy Örményországból származó Platanus, ideértve a természetes hengeres felszínét meg nem tartott fát is,

– az amerikai kontinens országaiból származó Populus L, ideértve a természetes hengeres felszínét meg nem tartott fát is,

– az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából származó Acer saccharum Marsh., beleértve a természetes hengeres felszínét meg nem tartott fát is,

– nem európai országból, valamint Oroszországból, Kazahsztánból és Törökországból származó Tűlevelűek (Coniferales), ideértve a természetes hengeres felszínét meg nem tartott fát is; valamint

– a Kanadából, Kínából, Japánból, Mongóliából, a Koreai Köztársaságból, Oroszországból, Tajvanból és az USA-ból származó Fraxinus L., Juglans mandshurica Maxim., Ulmus parvifolia Jacq. és Pterocarya rhoifolia Siebold & Zucc., beleértve a természetes kerek felszínét meg nem tartott fát.

b) megfelel a következő tarifális megnevezések valamelyikének:

KN kód

Tarifális megnevezés

 

 

4401 10 00

Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában.

4401 21 00

Tűlevelű fa forgácsa vagy apró darabjai.

4401 22 00

Nem tűlevelű fa forgácsa vagy apró darabjai.

ex 4401 30 40

Fűrészpor, amely nincs rönkökbe, brikettbe, labdacsokba (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve (agglomerálva).

ex 4401 30 80

Egyéb fahulladék és törmelék, amely nincs rönkökbe, brikettbe, labdacsokba (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve.

4403 10 00

Megmunkálatlan fa, festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel kezelve, függetlenül attól, hogy kéreg- vagy szijácsmentes-e, illetve durván négyszögletesre alakított-e.

4403 20

Megmunkálatlan tűlevelű fa, a festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel kezelt fa kivételével, függetlenül attól, hogy kéreg- vagy szijácsmentes-e, illetve durván négyszögletesre alakított-e.

4403 91

Megmunkálatlan tölgyfa (Quercus spp.), a festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel kezelt fa kivételével, függetlenül attól, hogy kéreg- vagy szijácsmentes-e, illetve durván négyszögletesre alakított-e.

ex 4403 99

Nem tűlevelű fa [a 44. fejezet 1. alszám-megjegyzésében meghatározott trópusi fától vagy egyéb trópusi fától eltérő fa, tölgy (Quercus spp.) vagy bükk (Fagus spp.)], megmunkálatlanul, függetlenül attól, hogy kéreg- vagy szijácsmentes-e, illetve durván négyszögletesre alakított-e, festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel nem kezelve.

ex 4404

Hasított oszlopok; fából készült póznák, karók és cölöpök kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve.

4406

Fából készült vasúti vagy villamosvasúti talpfa (keresztalj).

4407 10

Tűlevelű fa, hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa, függetlenül attól, hogy gyalulva, csiszolva van-e, vagy fogazott illesztéssel össze van-e állítva.

4407 91

Tölgyfa (Quercus spp.), hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt,
6 mm-nél vastagabb fa, függetlenül attól, hogy gyalulva, csiszolva van-e, illetve fogazott illesztéssel össze van-e állítva.

ex 4407 93

Acer saccharum Marsh, hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fája, függetlenül attól, hogy gyalulva, csiszolva van-e vagy fogazott illesztéssel össze van-e állítva vagy sem

4407 95

Fraxinus spp., hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fája, függetlenül attól, hogy gyalulva, csiszolva van-e vagy fogazott illesztéssel össze van-e állítva vagy sem,

4407 99

Nem-tűlevelű fa (a 44. fejezet 1. alszám-megjegyzésében meghatározott trópusi fától vagy egyéb trópusi fától eltérő fa, tölgy (Quercus spp.) vagy bükk (Fagus spp.)), juhar (Acer spp), cseresznye (Prunus spp) vagy kőris (Fraxinus spp.)), hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa, függetlenül attól, hogy gyalulva, csiszolva van-e vagy fogazott illesztéssel össze van-e állítva vagy sem”

4415

Fából készült csomagolóládák, dobozok, rekeszek, dobok és hasonló csomagolóeszközök; fa kábeldobok, fából készült szállítódeszkák, szekrényes rakodólapok és egyéb raklapok, szállítótálcák.

4416 00 00

Hordó, kád, dézsa és fából készült más kádáripari termék és azok elemei, beleértve a hordódongát is.

9406 00 20

Előre gyártott faépületek.

7. a) Talaj vagy termesztő közeg mint olyan, amely teljes egészében vagy részben talajból vagy szilárd szerves anyagokból, például növényi részekből, tőzeget vagy fakérget is magában foglaló humuszból áll, a teljes egészében tőzegből álló kivételével.

b) Növényekhez tapadt vagy azokhoz tartozó, teljes egészében vagy részben az a) pontban meghatározott anyagból vagy teljes egészében vagy részben tőzegből vagy a növények életképességének megőrzésére szánt, bármilyen szilárd anyagból álló, Törökországból, Fehéroroszországból, Grúziából, Moldovából, Oroszországból, Ukrajnából, valamint Algérián, Egyiptomon, Izraelen, Líbián, Marokkón és Tunézián kívüli nem európai országokból származó talaj és termesztő közeg.

8. Az Afganisztánból, Dél-Afrikából, Indiából, Irakból, Iránból, Mexikóból, Nepálból, Pakisztánból és az Egyesült Államokból származó Triticum, Secale és X Triticosecale nemzetségbe tartozó gabonanövények szemtermése.

9. Az Amerikai Egyesült Államokból származó alábbi fajokhoz tartozó növények a termés és a magvak kivételével – az Acer macrophyllum Pursh, Aesculus californica Nutt., Arbutus menziesii Pursch., Arbutus unedo L., Arctostaphylos spp. Adans, Camellia spp., Castanea sativa Mill., Fagus sylvatica L., Hamamelis virginiana L., Heteromeles arbutifolia (Lindley) M. Roemer, Kalmia latifolia L., Leucothoe fontanesiana (Steudel) Sleumer, Lithocarpus densiflorus (H & A), Lonicera hispidula (Dougl.), Pieris spp., Pseudotsuga menziesii (Mirbel) Franco, Quercus spp. L., Rhamnus californica (Esch), Rhododendron spp. L. – a Rhododendron simsii Planch. kivételével –, Sequoia sempervirens (D. Don) Endl., Syringa vulgaris L., Taxus spp., Trientalis latifolia (Hook), Umbellularia californica (Pursch.), Vaccinium vitis-idaea Britt., Vaccinium ovatum (Hook & Arn) Nutt. és Viburnum spp. L. egyedei.

10. Az alábbi nemzetségekbe tartozó fajok ültetésre szánt növényei, amelyek alsó törzsátmérője 5 cm-nél nagyobb, a vetőmag és a termés kivételével:

Areca catechu, Arenga pinnata, Borassus flabellifer, Calamus merillii, Caryota maxima, Caryota cumingii, Cocos nucifera, Corypha gebanga, Corypha elata, Elaeis guineensis, Livistona decipiens, Metroxylon sagu, Oreodoxa regia, Phoenix canariensis, Phoenix dactylifera, Phoenix theophrasti, Phoenix sylvestris, Sabal umbraculifera, Trachycarpus fortunei és Washingtonia spp.

II. szakasz

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek bizonyos védett zónákra nézve fontos károsítók lehetséges hordozói

Az I. részben felsorolt növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat nem érintve.

1. Ipari feldolgozásra szánt Beta vulgaris L. növények.

2. Répáról (Beta vulgaris L.) származó talaj és nem sterilizált hulladék.

3. Az Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Pyracantha Roem., Pyrus L. és Sorbus L. megporzására szolgáló élő virágpora.

4. Az alábbi nemzetségekbe tartozó növények részei, a termés és a vetőmag kivételével: Amelanchier Med., Chaenomeles Lindl., Cotoneaster Ehrh., Crataegus L., Cydonia Mill., Eriobotrya Lindl., Malus Mill., Mespilus L., Photinia davidiana (Dcne.) Cardot, Pyracantha Roem., Pyrus L. és Sorbus L.

5. A Dolichos Jacq., a Magnifera spp., a Beta vulgaris L. és a Phaseolus vulgaris L. vetőmagjai.

6. A Gossypium spp. magja és termése (toktermése) és nem magtalanított gyapot. Vitis L. termése.

7. E rendelet 1. §-ának 5. pontja szerinti faanyag, ha

a) azt európai harmadik országokból származó, részben vagy egészben tűlevelűek (Coniferales) faanyagából nyerték, kivéve a kérgezett fát, illetve Castanea Mill.-ből nyerték, kivéve a kérgezett fát; valamint

b) megfelel a következő tarifális megnevezések valamelyikének:

KN kód

Tarifális megnevezés

 

 

4401 10 00

Tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló formában.

4401 21 00

Tűlevelű fa forgácsa vagy apró darabjai.

4401 22 00

Nem tűlevelű fa forgácsa vagy apró darabjai.

ex 4401 30

Fahulladék és törmelék (a fűrészpor kivételével), amely nincs rönkökbe, brikettbe, labdacsokba (pellet) vagy hasonló alakra tömörítve.

ex 4403 10 00

Megmunkálatlan fa, festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel kezelve, kéregtől és szijácstól nem mentesített, és nincs durván négyszögletesre alakítva.

ex 4403 20

Megmunkálatlan tűlevelű fa, a festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel kezelt fa

kivételével, kéregtől és szijácstól nem mentesített, és nincs durván négyszögletesre alakítva.

ex 4403 99

Nem tűlevelű fa [a 44. fejezet 1. alszám-megjegyzésében meghatározott trópusi fától vagy egyéb trópusi fától eltérő fa, tölgy (Quercus spp.) vagy bükk (Fagus spp.)], megmunkálatlanul, függetlenül attól, hogy kéreg- vagy szijácsmentes-e, illetve durván négyszögletesre alakított-e, festékkel, páccal, kreozottal vagy más tartósítószerrel nem kezelve.

ex 4404

Hasított oszlopok; fából készült póznák, karók és cölöpök kihegyezve, de hosszában nem fűrészelve.

4406

Fából készült vasúti vagy villamosvasúti talpfa (keresztalj).

4407 10

Tűlevelű fa, hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, függetlenül attól, hogy gyalulva, csiszolva van-e, vagy fogazott illesztéssel össze van-e állítva.

ex 4407 99

Nem tűlevelű fa [a 44. fejezet 1. alszám-megjegyzésében meghatározott trópusi fától vagy egyéb trópusi fától eltérő fa, tölgy (Quercus spp.) vagy bükk (Fagus spp.)], hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa, függetlenül attól, hogy gyalulva, csiszolva van-e, illetve fogazott illesztéssel össze van-e állítva.

4415

Fából készült csomagolóládák, dobozok, rekeszek, dobok és hasonló csomagolóeszközök; fa

kábeldobok, fából készült szállítódeszkák, szekrényes rakodólapok és egyéb raklapok, szállító-
tálcák.

9406 00 20

Előre gyártott faépületek.

8. Eucalyptus l’Hérit növények részei.

9. Európai harmadik országokból származó tűlevelűek (Coniferales) hántolt fakérge.

7. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez

Zárlati károsítók megtelepedésének, illetve továbbterjedésének megakadályozására és a fertőzés
felszámolására vonatkozó belső növényegészségügyi előírások, zárlati szabályok338

Zárlati károsítók

1.1. Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

1.1.1. Diabrotica virgifera (LeConte)

A lárvával fertőzött területet zárlat alá kell helyezni, azon a következő évben kukoricát termelni tilos.

1.1.2.339 Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens és Globodera pallida (Stone) Behrens

1.1.2.1.340 A burgonya-fonálféreg 1.1.2.3. pontban felsorolt, ültetésre szánt gazdanövényeinek és egyéb gyökeres, hagymás növényeknek a telepítése előtti kötelező talajvizsgálatok és az áruburgonya terület legalább 0,5%-án a burgonya-fonálféreg jelenlétének kiderítésére végzett hatósági ellenőrzések adatairól a növény- és talajvédelmi igazgatóság kötelező nyilvántartást vezet, beleértve a mentes vizsgálati eredmények feljegyzését is. Az áruburgonyában végzett felderítés adatait ˙minden év április 1-jéig kell eljuttatni a Bizottságnak.

1.1.2.2341 Hatóságilag fertőzöttnek kell nyilvánítani az olyan parcellát, amelynek talajából a hatósági vizsgálat vagy felderítés során fonálféreg-fertőzöttséget mutattak ki.

1.1.2.3.342 Hatóságilag fertőzöttnek kell nyilvánítani az olyan parcelláról származó burgonyát vagy az alábbi azon növényeket, melyek:

a) a kártevők gyökeres gazdanövényei: Capsicum annuum, Lycopersicon esculentum, Solanum melongena,

b) egyéb gyökeres növények: Allium porrum, Beta vulgaris, Brassica spp., Fragaria, Asparagus,

c) ültetésre szánt, talajban termesztett hagyma, gumó, rizóma azok kivételével, amelyek esetében a csomagolás alapján vagy más módon bizonyított, hogy azokat nem hivatásszerűen növény vagy vágott virág előállítással foglalkozó végfelhasználónak történő értékesítésre szánják: Allium ascalonicum, Allium cepa, Dahlia, Gladiolus, Hyacinthus, Iris, Lilium, Narcissus, Tulipa,

és egy olyan parcelláról származnak, amelyet a hatósági vizsgálat, vagy felderítés nyomán burgonyafonálféreggel fertőzöttnek nyilvánítottak, vagy amelyek olyan talajjal érintkeztek, amelyben burgonya-fonálférget találtak.

Fertőzöttnek kell nyilvánítani e növények tárolóhelyeit is.

1.1.2.4.343 A fertőzöttnek nyilvánított parcellára a növény- és talajvédelmi igazgatóság az alábbi intézkedéseket hozza:

1.1.2.4. 1. A fertőzöttnek nyilvánított parcellán

a) nem ültethető vetőburgonya termesztésére szánt burgonya; és

b) nem ültethetők vagy tárolhatók az 1.1.2.3. a)–c) pontban említett, ültetésre szánt növények. Az adott parcellán azonban ültethetők az 1.1.2.3. b)–c) pontban felsorolt növények, ha azokat a betakarítás után alávetik az alábbi, hatóságilag jóváhagyott intézkedések valamelyikének úgy, hogy ennek következtében nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének azonosítható kockázata. Az intézkedés lehet:

– megfelelő módszerekkel végzett fertőtlenítés, annak érdekében, hogy ne álljon fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének azonosítható veszélye;

– a talaj lemosással vagy kefével történő eltávolítása egészen addig, amíg az gyakorlatilag mentes lesz a talajmaradványoktól.

1.1.2.4.2.344 A fertőzöttnek nyilvánított, áruburgonya és ipari célra termesztett burgonya ültetésére használt parcellákat alá kell vetni a burgonya-fonálféreg felszámolását célzó, a fertőzöttségi szintnek megfelelő hatósági védekezési programnak. Ez tartalmazza a termesztési és forgalomba hozatali rendszerrel összefüggő intézkedéseket, a kémiai védekezés, valamint a meghatározott legmagasabb rezisztenciafokú ellenálló burgonyafajták használatának előírását, valamint egyéb intézkedéseket. A NÉBIH e programról írásban tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

Azon burgonyafajták esetében, amelyek ellenállóságáról a NÉBIH még nem értesítette a Bizottságot 2009 előtt, az ellenállóképesség fokát a NÉBIH erre jogosult szervezeti egysége állapítja meg az útmutatójában megállapított, a standard pontszámokat jelölő táblázat szerint.

1.1.2.5.345 A fertőzöttnek nyilvánított parcelláról származó növényekre a növény- és talajvédelmi igazgatóság az alábbi intézkedéseket hozza:

1.1.2.5.1.346 A fertőzöttnek nyilvánított parcelláról származó vetőburgonya vagy az 1.1.2.3. a) pontban felsorolt növények nem ültethetők el, kivéve, ha a növény- és talajvédelmi igazgatóság felügyelete mellett, a hatóság által elfogadott olyan tudományos bizonyítékon alapuló, megfelelő módszer alkalmazásával fertőtlenítették, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye.

1.1.2.5.2. A fertőzöttnek nyilvánított parcelláról származó, ipari feldolgozásra vagy forgalmazásra szánt áruburgonyát hatóságilag jóváhagyott hulladékártalmatlanító eljárásokkal rendelkező feldolgozó vagy osztályozó üzembe kell szállítani, biztosítva azt, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye.

1.1.2.5.3. A fertőzöttnek nyilvánított parcelláról származó, 1.1.2.3. b)–c) pontban felsorolt növények nem ültethetők el, kivéve, ha, azokat alávetették az alábbi, hatóságilag jóváhagyott intézkedések valamelyikének, és így már nem fertőzőek. Az intézkedés lehet:

– megfelelő módszerekkel végzett fertőtlenítés,

– a talaj lemosással vagy kefével történő eltávolítása egészen addig, amíg az gyakorlatilag mentes lesz a talajmaradványoktól.

1.1.2.5.4. A fertőzöttnek nyilvánított tárolót fertőtleníteni kell.

1.1.2.6.347 A növény- és talajvédelmi igazgatóságoknak be kell jelenteniük a NÉBIH-nek a fonálféreg fajok összetételében, a patotípusban, vagy a virulenciacsoportban beálló változással kapcsolatos gyanújukat. Minden ilyen esetben a hatóság által elfogadott megfelelő módszerekkel el kell végezni a burgonya-fonálféreg fajok és – adott esetben – a patotípus vagy virulenciacsoport vizsgálatát az előzetes eredmények megerősítésére. A megerősített eredményre vonatkozó adatokat évente, legkésőbb december 31-ig írásban meg kell küldeni a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

1.1.2.7.348 A NÉBIH minden évben legkésőbb január 31-ig írásban megküldi a Bizottságnak és a többi tagállamnak azon új burgonyafajták jegyzékét, amelyeket a hatósági vizsgálat ellenállónak talált a burgonya- fonálféreggel szemben. Meg kell adni azokat a fajokat, patotípusokat, virulenciacsoportokat vagy populációkat, amelyekkel szemben a fajták ellenállóak, továbbá az ellenállóképesség fokát, valamint azt az évet, amelyben az ellenállóképességüket megállapították.

1.1.2.8.349 A hatósági vizsgálat vagy felderítés alapján fertőzöttnek nyilvánított parcella feloldható a korlátozások alól, ha a burgonya-fonálféreg jelenlétének kimutatásától vagy az utolsó burgonyaterméstől számított legalább hat éves időszakot követően elvégzik a NÉBIH által közzétett módszertani kézikönyv szerinti ismételt hatósági mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot, melynek eredménye alapján burgonya-fonálféregől mentes a parcella. A korlátozási időszak 3 évre csökkenthető, ha közben megtették a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott védekezési intézkedéseket.

1.1.2.9. A rendelet 16. §-val összhangban kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, valamint fajtaszelekciós munka végzése céljából eltérések engedélyezhetők az 1.1.2.4. és 1.1.2.5. pontban említett intézkedésektől.

1.1.3. Meloidogyne chitwoodi Golden et al. és patotípusai, Meloidogyne fallax Karssen

A fertőzött területet, termesztő berendezést, növényállományt, növényanyagot, szaporító- és ültetvényanyagot zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növények föld alatti részén hozott termését vagy szaporító- és ültetvényanyagát, valamint a továbbszaporításra szánt gyökeres növényeket meg kell semmisíteni. A fertőzésmentes anyag felhasználását a zárlati határozat rendelkezései szabályozzák. Szaporító- és ültetvényanyag előállítás esetén a növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A fertőzött területet 1 évig gyommentesen parlagon kell tartani, de a károsító faj illetve patotípusa gazdanövényeinek termesztése a zárlat feloldásáig ezután is tilos.

A zárlat bioteszttel megállapított fonálféreg mentesség után oldható fel.

1.1.4. Aphelenchoides bessey Christie,

A fertőzött rizs és szamóca szaporító- és ültetvényanyag előállító területet, termesztő berendezést, növényállományt zárlat alá kell helyezni. A fertőzött szamóca anyanövényeket el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A károsítóval fertőzött rizs vetőmag, valamint a fertőzött területről származó fertőzésmentes szamóca szaporító- és ültetvényanyag csak a fonálférgek elpusztítására alkalmas hőterápiás kezelés eredményes végrehajtása után hozható forgalomba. A zárlat a fonálféreg menteség megállapítása után oldható fel.

1.1.5.350 Ditylenchus destructor Thorne, Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev,

A rendelet 2. számú melléklet A. rész II. szakasz a) 5. és 6. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött szaporító- és ültetvényanyag előállító területét, termesztő berendezését, növényállományát, szaporító- és ültetvényanyagát zárlat alá kell helyezni. Fertőzött szaporító- és ültetvényanyag forgalomba hozatala csak a fonálférgek elpusztítására alkalmas kezelés (hőterápia vagy gázosítás) eredményes végrehajtása után engedélyezhető. A fertőzött lucerna és komló ültetvényt a további szaporító- és ültetvényanyag előállításból ki kell zárni. A fertőzött területen a károsító gazdanövényei 3 évig nem termeszthetők. A fertőzött területen kötelező vetésváltást és a károsító faj, illetve patotípus gazdanövényei ültetésének tilalmát kell előírni. A zárlat a fertőzés megállapítását követően 3 év múlva, bioteszttel megállapított fonálféreg mentesség után oldható fel.

1.1.6.351 Rhadopholus similis(Cobb) Thorne

A rendelet 2. számú melléklet A. rész II. szakasz a) 7. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött területét, termesztő berendezését, növényállományát, növényanyagát, szaporító- és ültetvényanyagát zárlat alá kell helyezni, és a károsító gazdanövényeinek termesztését meg kell tiltani. Szaporító- és ültetvényanyag előállítás esetén a növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A fertőzött szaporító- és ültetvényanyagot meg kell semmisíteni. A zárlat ideje alatt termelt nem gyökeres termés (pl. levélzöldségfélék) és a vágott virág forgalomba hozható.

A zárlat a bioteszttel megállapított fonálféreg mentesség után oldható fel.

1.1.7. Heliothis armigera (Hübner)

A fertőzést optimális időben, hatékony védekezéssel kell megszüntetni. Az exportra közvetlen veszélyt jelentő fertőzött területekre, szállítási útvonalakra, berakóhelyekre, csomagolóhelyekre szükség esetén a termelő költségére kötelező védekezést, a fertőzés eredményes felszámolásáig exportszállítási korlátozást kell elrendelni. A korlátozás feloldására csak a fertőzésmentesség folyamatos biztosítását követően kerülhet sor.

1.1.8.352 Liriomyza bryoniae (Kaltenbach), Liriomyza huidobrensis (Blanchard), Liriomyza trifolii (Burgess), Opogona sacchari (Bojer), Popillia japonica Newman, Rhagoletis completa Cresson, Rhagoletis indifferens Curran, Rhizoecus hibisci Kawai & Takagi, Spodoptera littoralis (Boisduval)

A fertőzött területet, termesztő berendezést, növényállományt zárlat alá kell helyezni. A zárlat alatti terület növényei, szaporító- és ültetvényanyagai, a vágott virágok kivételével, a fertőzés felszámolásáig nem hozhatók forgalomba. Szükség esetén a termelő költségére kötelező védekezést, valamint a fertőzött növények megsemmisítését kell elrendelni. A zárlat a fertőzés felszámolását követő 3 hónap múlva oldható fel.

1.1.9.353 Bursaphelenchus xylophilus (Steiner and Buhere) Nicklet et al.

1.1.9.1. A körülhatárolt terület létrehozása

1.1.9.1.1. A 2. számú melléklet A. rész I. szakasz a) pont 8. alpontjában meghatározott fogékony növényfajok fertőzött területét, tárolóhelyét, növényállományát és növényanyagát zárlat alá kell helyezni.

1.1.9.1.1.1. Ha a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét a vektorban vagy a fogékony faanyag, fogékony kéreg vagy a fa-csomagolóanyag szállítmányában állapítja meg a hatóság, a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak intenzív felderítést kell végeznie azon helyszín környékén, ahol a vektort befogták, vagy ahol a fogékony faanyag, kéreg vagy fa-csomagolóanyag éppen megtalálható volt a jelenlét megállapításának idején. Amikor az említett felderítés eredményei a Bursaphelenchus xylophilus fogékony növényben való jelenlétét mutatják, körül kell határolni a területet.

1.1.9.1.1.2. A körülhatárolt terület része a fertőzött terület, melyben a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét megállapították és az ezt körülvevő pufferzóna, melynek szélessége legalább 20 km. A pufferzóna szélessége 6 km-re csökkenthető, ahol a körülhatárolt területen a Bursaphelenchus xylophilus ellen felszámolási stratégiát folytatnak, feltéve, hogy ez nem hiúsítja meg a felszámolást.

Ha a hatóság megállapítja a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét egy pufferzónában, a növény- és talajvédelmi igazgatóság azonnal új körülhatárolt területet jelöl ki, s az új fertőzésről értesíteni kell a Bizottságot.

1.1.9.1.1.3. Ha a körülhatárolt terület egy vagy több más tagállam területére is kiterjedne, a másik tagállam(ok)nak is létre kell hozni(uk) saját területükön akkora pufferzóná(ka)t, amely(ek) megfelelőképpen kiegészíti(k) a beazonosított fertőzés következtében kialakított eredeti pufferzónát.

1.1.9.1.2. A minisztérium azonnal értesíti a Bizottságot és a tagállamokat a körülhatárolt területekről azt az időpontot követő egy hónapon belül, amikor a laboratóriumi vizsgálatok beigazolják Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét az érintett területen.

A értesítés tartalmazza a körülhatárolt területek leírását, elhelyezkedését és a körülhatárolás által érintett közigazgatási egységek nevét, valamint egy olyan térképet, amely minden egyes körülhatárolt terület, fertőzött terület és pufferzóna elhelyezkedését jelöli.

A körülhatárolt területek módosításáról a módosítást követő egy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

1.1.9.2. A Bizottság értesítése a körülhatárolt terület megszüntetéséről

A zárlat akkor oldható fel, ha a fogékony növényekre és vektorra irányuló éves felderítések azt mutatják, hogy a megelőző négy évben az érintett körülhatárolt területen nem mutatták ki a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét. Ezzel a károsító felszámolása befejezettnek tekinthető és a növény- és talajvédelmi igazgatóság megszünteti a terület körülhatárolt státuszát. E döntésről egy hónapon belül kell tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot.

1.1.9.3. Intézkedések a Bursaphelenchus xylophilus felszámolására

A növény- és talajvédelmi igazgatóság a következő intézkedéseket hozza a területén található körülhatárolt területe(ke)n jelen lévő Bursaphelenchus xylophilus felszámolására.

1.1.9.3.1. Az adott területen minden egyes olyan fogékony növény körül, amelyből kimutatják a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét, azonnal létre kell hozni a fennálló növényegészségügyi kockázat mérlegelésével egy legalább 500 méteres sugarú tarvágási területet. A tarvágási területen, a terület külső részén kezdődően a terület központja felé haladva, minden fogékony növényt, a Bursaphelenchus xylophilus és vektora elterjedését megakadályozó óvintézkedésekkel ki kell vágni, el kell szállítani és ártalmatlanítani.

1.1.9.3.1.1. A kivágás után laboratóriumi vizsgálat elvégzése céljából mintát kell venni minden elpusztult és minden rossz egészségi állapotban lévő növényből, valamint a Bursaphelenchus xylophilus elterjedésének kockázata alapján kiválasztott egyes, egészségesnek tűnő növényekből.

1.1.9.3.2. Az 1.1.9.3.1. pontban említett, 500 méter sugarú tarvágási terület lecsökkenthető a minden egyes, fertőzöttnek megállapított fa körüli 100 méteres minimális sugarú területre, ha a fák kivágása elfogadhatatlan társadalmi vagy környezeti hatásokkal jár. Kivételes esetekben, a tarvágási területen belül található egyes növények kivágása helyett alkalmazható alternatív felszámolási intézkedés, ha az alternatív intézkedés azonos védelmi szintet nyújt a Bursaphelenchus xylophilus elterjedése ellen.

1.1.9.3.2.1. A fenti esetekben azon fogékony növények mindegyikét, amelyek 100-500 méter távolságra vannak azon fogékony növényektől, amelyekből kimutatták a Bursaphelenchus xylophilus jelenlét, és amelyek mentesülnek a kivágás alól, alá kell vetni a következő intézkedéseknek:

a) a fogékony növények körében végzett, a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétére irányuló éves mintavétel és laboratóriumi vizsgálat, melynek során olyan mintavételi rendszert alkalmaznak, amely 99 %-os megbízhatósággal meg tudja erősíteni, hogy e károsító jelenlétének mértéke ezekben a fogékony növényekben 0,1 % alatt van, és

b) az első évtől kezdve a felszámolási intézkedések befejezéséig vagy a visszaszorítási intézkedéseknek alkalmazására történő áttérésről hozott döntésig a vektorok rajzási időszakában kéthavonta végzett, a fogékony növényeket érintő, a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének jeleire vagy tüneteire irányuló szemle, valamint mintavétel és a minták laboratóriumi vizsgálata, ahol az említett jeleket vagy tüneteket megfigyelték.

1.1.9.3.2.2. A tarvágási terület lecsökkentéséről az okok és az intézkedések leírásával tájékoztatni kell a Bizottságot.

1.1.9.3.3. A körülhatárolt területeken a fogékony növényekre és a vektorokra kiterjedő éves felderítéseket kell végezni a károsító és vektora esetleges jelenlétének meghatározására irányuló szemlével, mintavétellel és a minták laboratóriumi vizsgálatával.

1.1.9.3.4. A teljes körülhatárolt területen belül ki kell jelölni és ki kell vágni mindazokat a fogékony növényeket, amelyekből a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét kimutatták, valamint azokat, amelyek elpusztultak, rossz egészségi állapotban vannak, illetve tűz- vagy vihar sújtotta területen találhatók. El kell szállítani és ártalmatlanítani a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, a vágás befejezéséig alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora terjedésének megakadályozásához szükséges.

1.1.9.3.4.1. A növény- és talajvédelmi igazgatóság a következő intézkedéseket rendeli el a körülhatárolt területen:

1.1.9.3.4.1.1. A november 1. és április 1. között kijelölt fogékony növényeket április 2. előtt ki kell vágni, és

a) hatósági ellenőrzés mellett a helyszínen meg kell semmisíteni, vagy

b) faanyagukat és kérgüket el kell szállítani

ba) a Bizottságnak bejelentett, jóváhagyott kezelőüzembe, ahol a fát olyan módon hőkezelik, hogy a fogékony faanyag és kéreg egésze legalább 30 percen keresztül eléri a legalább 56 °C-os hőmérsékletet, biztosítva a fenyőrontó fonálféregtől és a vektoroktól való mentességet. Hőkezelésként alkalmazott komposztálási eljárás esetén a Bizottság által elfogadott komposztálási technológiát kell végrehajtani, vagy

bb) feldolgozóüzembe, ahol tüzelőanyagként vagy más megsemmisítési célra hasznosítják, mely biztosítja a Bursaphelenchus xylophilus élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet.

1.1.9.3.4.1.2. Az április 1. és október 31. között kijelölt fogékony növényeket haladéktalanul ki kell vágni és

a) hatósági ellenőrzés mellett a helyszínen meg kell semmisíteni,

b) a rönköket elszállításra kell előkészíteni

ba)a kéreg eltávolításával,

bb) rovarölő szeres kezeléssel, vagy

bc) rovarölő szerrel átitatott rovarhalóval történő betakarással, majd

c) a rönkök faanyagát és kérgét hatósági ellenőrzés mellett haladéktalanul el kell szállítani

ca) ipari üzemekbe történő továbbszállítás céljából egy tárolóhelyre, ahol a hántolatlan faanyagot a vektorral szemben ismerten hatékony rovarölő szerrel azonnal újra lekezelik,

cb) a Bizottságnak bejelentett, jóváhagyott kezelőüzembe, ahol a hántolatlan faanyagot a vektorral szemben ismerten hatékony rovarölő szerrel azonnal újra lekezelik, majd az összes beérkezett fát olyan módon hőkezelik, hogy a fogékony faanyag és kéreg egésze legalább 30 percen keresztül eléri a legalább 56 °C-os hőmérsékletet, biztosítva a fenyőrontó fonálféregtől és a vektoroktól való mentességet. Hőkezelésként alkalmazott komposztálási eljárás esetén a Bizottság által elfogadott komposztálási technológiát kell végrehajtani, vagy

cc) egy feldolgozóüzembe, ahol tüzelőanyagként vagy más megsemmisítési célra hasznosítják, mely biztosítja a Bursaphelenchus xylophilus élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet.

1.1.9.3.4.2. A fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani.

1.1.9.3.4.3. Azon kivágott fogékony növényeket, amelyekből a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét még nem mutatták ki, mintavételnek és laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni a Bursaphelenchus xylophilus esetleges jelenlétének megállapítására, egy olyan mintavételi rendszernek megfelelően, amely 99 %-os megbízhatósággal képes megerősíteni, hogy a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének mértéke az említett fogékony növényekben 0,1 % alatt van.

1.1.9.3.5. A fertőzöttnek nyilvánított erdészeti csemetekertekből, ahol a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét az utolsó teljes tenyészidő kezdete óta megállapították, el kell távolítani és ártalmatlanítani minden fogékony növényt, alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora terjedésének megakadályozásához szükséges.

1.1.9.3.6. Minden olyan járművet meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, amely erdészeti termékeket és azok feldolgozására szolgáló gépeket szállít, hogy ne álljon fenn a Bursaphelenchus xylophilus terjedésének veszélye.

1.1.9.4. Intézkedések a Bursaphelenchus xylophilus terjedésének visszaszorítására

1.1.9.4.1.1. Ha az 1.1.9.3.3. pontban meghatározott, fogékony növényekre és vektorra irányuló éves felderítések legalább négy egymást követő éven keresztül a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét mutatják egy körülhatárolt területen, és az addigi tapasztalatok szerint az adott helyzetben lehetetlen felszámolni a károsítót, a minisztérium döntése alapján az alkalmazandó intézkedések céljául a felszámolás helyett kitűzhető a Bursaphelenchus xylophilus körülhatárolt területen kívülre történő terjedésének megakadályozása.

1.1.9.4.1.2. A fenti döntés meghozható az említett időszak vége előtt is. ha a fertőzött terület átmérője meghaladja a 20 km-t, a Bursaphelenchus xylophilus jelenléte az egész fertőzött területen bizonyított, és az addigi tapasztalatok szerint az adott helyzetben lehetetlen e károsító felszámolása az említett területen. E döntésről, annak indokait ismertetve értesíteni kell a Bizottságot.

1.1.9.4.1.3. Egy körülhatárolt területen a Bursaphelenchus xylophilus elleni visszaszorítási intézkedések alkalmazhatóságához szükséges, hogy az adott terület szerepeljen a Bizottság által e célból nyilvántartott jegyzékben.

1.1.9.4.1.4. A növény- és talajvédelmi igazgatóság a következő intézkedéseket hozza a területén található körülhatárolt területe(ke)n jelen lévő Bursaphelenchus xylophilus visszaszorítására.

1.1.9.4.2. A fertőzött területeken a fogékony növényekre és a vektorokra kiterjedő éves felderítéseket kell végezni a károsító és vektora esetleges jelenlétének meghatározására irányuló szemlével, mintavétellel és a minták laboratóriumi vizsgálatával. E felderítések során különös hangsúlyt kapnak az elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, illetve tűz- vagy vihar sújtotta területeken található fogékony növények. Ki kell vágni azon fogékony növényeket, amelyekből kimutatták a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét, valamint el kell szállítani és ártalmatlanítani a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora terjedésének megakadályozásához szükséges.

1.1.9.4.3. A pufferzónában a fogékony növényekre és a vektorokra kiterjedő éves felderítéseket kell végezni a károsító és vektora esetleges jelenlétének meghatározása irányuló szemlével, mintavétellel és a minták laboratóriumi vizsgálatával. E felderítések során különös hangsúlyt kapnak az elpusztult, rossz egészségi állapotban lévő, illetve tűz- vagy vihar sújtotta területeken található fogékony növények. E felderítések magukban foglalják továbbá egészségesnek tűnő fogékony növények szisztematikus mintavételét is.

1.1.9.4.4. A pufferzónák egészében ki kell jelölni és ki kell vágni mindazokat a fogékony növényeket, amelyek elpusztultak, rossz egészségi állapotban vannak, illetve tűz- vagy vihar sújtotta területen találhatók. El kell szállítani és ártalmatlanítani a kivágott növényeket és azok vágási maradványait, a vágás befejezéséig alkalmazva minden olyan óvintézkedést, amely a Bursaphelenchus xylophilus és vektora terjedésének megakadályozásához szükséges.

A növény- és talajvédelmi igazgatóság a következő intézkedéseket rendeli el:

1.1.9.4.4.1. A november 1. és április 1. között kijelölt fogékony növényekre az 1.1.9.3.4.1.1. pontban leírtakat kell alkalmazni.

1.1.9.4.4.2. Az április 1. és október 31. között kijelölt fogékony növényekre az 1.1.9.3.4.1.2. pontban leírtakat kell alkalmazni.

1.1.9.4.4.3. A kivágott fogékony növényeket (kivéve az erdőtüzekben teljesen megsemmisült növényeket) mintavételnek és laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni a Bursaphelenchus xylophilus esetleges jelenlétének megállapítására, egy olyan mintavételi rendszernek megfelelően, amely 99 %-os megbízhatósággal képes megerősíteni, hogy a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének mértéke az említett fogékony növényekben 0,02% alatt van.

1.1.9.4.4.4. A fogékony növények kivágásánál keletkezett, a helyszínen maradt fahulladékot 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra kell felaprítani.

1.1.9.4.5. Minden olyan járművet meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, amely erdészeti termékeket és azok feldolgozására szolgáló gépeket szállít, hogy ne álljon fenn a Bursaphelenchus xylophilus terjedésének veszélye.

1.1.9.5. A NÉBIH-nek gondoskodnia kell az érintett gazdasági szereplők és a közvélemény tájékoztatását szolgáló intézkedésekről.

1.1.9.6. A minisztérium a Bursaphelenchus xylophilus megjelenéséről vagy, ha visszaszorítására hozott döntést, a Bizottságnak arról küldött bejelentést követő egy hónapon belül értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a Bursaphelenchus xylophilus felszámolása illetve visszaszorítása érdekében alkalmazott és a továbbiakban alkalmazni kívánt intézkedésekről.

1.1.9.6.1. Ezen értesítésnek a következő intézkedésekre vonatkozó információkat kell tartalmaznia: a fogékony növények kivágása, mintavétele, laboratóriumi vizsgálata, eltávolítása és ártalmatlanítása, valamint a felderítések terve és megszervezésük módja, ideértve a szemlék és a mintavételek számát és az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatokat.

1.1.9.6.1.1. Az intézkedésekről szóló értesítésnek tartalmaznia kell továbbá

a) az érintett gazdasági szereplők és a közvélemény tájékoztatására irányuló intézkedések ismertetését, valamint

b) a hazai területen található körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint a hazai területen található fertőzött területekről pufferzónákba történő szállításokra vonatkozó ellenőrzések leírását.

1.1.9.6.2. A minisztérium minden év március 1-jéig értesíti a Bizottságot és a tagállamokat

a) az előző évben hozott felszámolási illetve visszaszorítási intézkedések eredményeiről. E jelentés tartalmazza, hogy hányszor és mely helyszíneken volt megállapítható a Bursaphelenchus xylophilus jelenléte, tartalmaz továbbá térképeket, illetve az azonosított, kivágott, mintavételben részesített és laboratóriumban vizsgált, rossz egészségi állapotban lévő és elpusztult növények számát, valamint az említett laboratóriumi vizsgálatok eredményét, és

b) adott évre vonatkozóan a fenyőrontó fonálféreg felszámolására alkalmazni kívánt intézkedésekről.

1.1.9.6.3. A minisztérium azonnal értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot az új cselekvési tervről, ha meghozza a döntést arról, hogy az intézkedéseket a felszámolás helyett a Bursaphelenchus xylophilusnak egy körülhatárolt területen az 1.1.9.4. pontnak megfelelően történő visszaszorítására kell irányítani.

1.1.9.6.3.1. A visszaszorítási intézkedésekről szóló értesítés vonatkozhat egy legfeljebb ötéves időszakra. Amennyiben az értesítés egy évnél hosszabb időszakra vonatkozik, a lejárati év október 31-ig el kell juttatni a Bizottságnak és a többi tagállamnak az intézkedésekről szóló értesítés felülvizsgált változatát.

1.1.9.6.3.2. A minisztérium azonnal tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, ha a visszaszorítási intézkedések jelentős megváltoztatásáról döntött.

1.1.9.7. Szállítás a körülhatárolt területen kívülre

1.1.9.7.1. A fogékony tűlevelűek (Coniferales) faanyaga a körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint fertőzött területekről pufferzónákba az 5. számú melléklet A rész II. szakasz 2. pontja és 6. számú melléklet A része I. szakaszának 1.8. pontja szerint történhet.

1.1.9.7.2. A fogékony tűlevelűek (Coniferales) faanyaga az 1.1.9.7. ponttól eltérően kiszállítható körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint fertőzött területekről pufferzónákba, ha szállítása a körülhatárolt területhez vagy a fertőzött területhez legközelebb lévő, engedéllyel rendelkező kezelőüzembe történik azonnali kezelés céljából, abban az esetben, ha az adott területen nem található megfelelő kezelőüzem.

1.1.9.7.2.1. Az eltérés csak akkor alkalmazandó, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) A kivágott fákból származó rönköket elszállításra előkészítik

aa) a kéreg eltávolításával,

ab) rovarölő szeres kezeléssel, vagy

ac) rovarölő szerrel átitatott rovarhalóval történő betakarással.

Minden olyan járművet meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, amely erdészeti termékeket és azok feldolgozására szolgáló gépeket szállít, hogy ne álljon fenn a Bursaphelenchus xylophilus terjedésének veszélye; és

b) a szállítás a hatóság rendszeres helyszíni ellenőrzése mellett és vagy november 1. és április 1. között történik vagy - a kérgetlenített faanyag esetében - olyan védő borítással, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő Bursaphelenchus xylophilus károsítóval vagy annak vektorával való fertőzés.

1.1.9.7.3. A fogékony tűlevelűek (Coniferales) 3 cm-nél kisebb vastagságú és szélességű darabokra felaprított faanyaga és kérge kiszállítható a körülhatárolt területről az e területhez legközelebb lévő, engedélyezett kezelőüzembe, vagy a fertőzött területről a pufferzónába azzal a céllal, hogy üzemanyagként használják fel, azzal a feltétellel, hogy

a) a szállítás a hatóság rendszeres helyszíni ellenőrzése mellett, és

b) vagy november 1. és április 1. között történik, vagy - a kérgetlenített faanyag esetében - olyan védő borítással, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő Bursaphelenchus xylophilus károsítóval vagy annak vektorával való fertőzés.

1.1.9.8. Szállítás felszámolási stratégiát követő fertőzött területen belül.

Az ültetésre szánt fogékony növények (a vetőmag kivételével), valamint a fogékony faanyag és kéreg szállítását olyan fertőzött területen belül, amelyen felszámolási stratégiát alkalmaznak, a növény- és talajvédelmi igazgatóság az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezi.

1.1.9.8.1. Az ültetésre szánt fogékony növényeknél (a vetőmag kivételével) a szállítás akkor történhet, ha:

a) a növényeket vizuálisan és laboratóriumi vizsgálattal hatóságilag ellenőrizték és a Bursaphelenchus xylophilus károsítótól és az azáltal okozott tünetektől mentesnek találták,

b) fejlődésük során egész életükben teljes fizikai védelem alatt álltak, amely biztosította, hogy a vektor ne kerülhessen kapcsolatba ezekkel a növényekkel,

c) a termőhelyen az utolsó teljes vegetációs ciklus kezdete óta nem észleltek Bursaphelenchus xylophilusra utaló tüneteket,

d) a szállítmány rendelkezik érvényes növényútlevéllel, és

e) szállításuk november 1. és április 1. között történik vagy zárt konténerekben, illetve olyan csomagolásban, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő a Bursaphelenchus xylophilus károsítóval vagy annak vektorával való fertőzés.

1.1.9.8.2. A fogékony tűlevelűek (Coniferales) faanyaga és hántolt fakérge (a Taxus L. és a Thuja L. fűrészelt faanyaga és rönkfája kivételével, valamint a fogékony faanyagból készült csomagolóanyag kivételével) esetében a szállítás csak az alábbi célokra történhet:

a) égetéssel történő megsemmisítés a körülhatárolt területen belül található, e célra kijelölt közeli helyszínen,

b) feldolgozó üzemben üzemanyagként vagy más megsemmisítési célra történő felhasználás, amely biztosítja a fenyőrontó fonálféreg élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet, és

c) a Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett feldolgozóüzemben történő megfelelő hőkezelés, amely során a fogékony faanyag és kéreg egészét legalább 30 percen keresztül legalább 56 °C-os hőmérsékleten tartották, biztosítva a fenyőrontó fonálféregtől és a vektoroktól való mentességet. A hőkezelésként alkalmazott komposztálási eljárást a Bizottság által jóváhagyott kezelési előírás szerint hajtották végre.

1.1.9.8.2.1. A szállítás feltételei:

a) hatósági felügyelet mellett történik november 1. és április 1. között vagy - a kérgetlenített faanyag esetében - olyan védő borítással, amely biztosítja, hogy nem fordulhat elő Bursaphelenchus xylophilus károsítóval vagy annak vektorával való fertőzés, vagy

b) a faanyag vagy kéreg már átesett a c) pontban szereplő kezelésen és egy engedéllyel rendelkező kezelőüzem által kibocsátott növényútlevél kíséri.

1.1.9.8.3. Az egészében vagy részben a fogékony tűlevelűek (Coniferales) fájából készült fa-csomagolóanyag esetében a szállítás akkor történhet, ha a fa-csomagolóanyagon

a) alkalmazták a Bizottság által elfogadott jegyzékben szereplő, a felelős hatóság által engedélyezett kezelőüzemben a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabványának (A nemzetközi kereskedelemben használt fa csomagolóanyag szabályozására vonatkozó irányelvek) I. számú mellékletében foglalt kezelések egyikét, amely biztosítja a Bursaphelenchus xylophilus élő egyedétől és az élő vektoroktól való mentességet, és

b) megjelölték az említett szabvány II. melléklete szerint.

1.1.9.8.4. A minisztérium korlátozhatja a fogékony növények, valamint a fogékony faanyag és kéreg szállítását olyan fertőzött területeken belül, amelyekre visszaszorítási intézkedések érvényesek.

1.1.9.9. Szállítás ellenőrzése a fertőzött tagállamban

A növény- és talajvédelmi igazgatóságnak gyakori szúrópróbaszerű ellenőrzéseket kell végeznie a területén található körülhatárolt területekről nem körülhatárolt területekre, valamint a területén található fertőzött területekről pufferzónákba szállított fogékony növényekre, valamint fogékony faanyagra és kéregre vonatkozóan. A fenti ellenőrzések megtervezésénél figyelembe kell venni a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének a szállítmányokhoz kapcsolódó kockázatát, figyelembe véve a szállítmány származási helyét, az érintett növények, faanyag és kéreg fogékonyságának mértékét, és azt, hogy a szállításért felelős gazdasági szereplő a múltban megfelelt-e a 210/535/EU határozatban szereplő/vonatkozó előírásoknak.

1.1.9.9.1. A fogékony növényekre, valamint a fogékony faanyagra és kéregre irányuló ellenőrzéseket az alábbi helyszíneken kell elvégezni:

a) azokon a pontokon, ahol a fertőzött területekről a pufferzónákba szállítják őket,

b) azokon a pontokon, ahol a pufferzónákból a nem körülhatárolt területekre szállítják őket,

c) a pufferzónában található rendeltetési helyükön,

d) a fertőzött területen található származási helyükön, például olyan fűrészüzemekben, amelyből a fertőzött területről kiszállították őket, valamint

e) egyéb, indokolt helyen.

1.1.9.9.2. Ezek az ellenőrzések magukba foglalják az 5. számú melléklet A rész II. szakasz 2. pont szerinti dokumentumellenőrzést, az azonosság ellenőrzését és amennyiben e követelmények nem teljesülnek, vagy felmerül az említett követelményeknek való megfelelés hiányának gyanúja, egy növényegészségügyi ellenőrzést, amely magában foglalja a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének laboratóriumi vizsgálatát.

1.1.9.9.3. Az ellenőrzések eredményeit havi rendszerességgel kell eljuttatni a Bizottságnak és más tagállamoknak. Azonnal kell értesíteni a Bizottságot és a többi tagállamot, ha az ellenőrzések kimutatják Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét.

1.1.9.10. Szállítás ellenőrzése a többi tagállamban

1.1.9.10.1. A növény- és talajvédelmi igazgatóságnak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket kell végeznie a területén kívül fekvő körülhatárolt területekről a területén található nem körülhatárolt területekre szállított fogékony növényekre, valamint fogékony faanyagra és kéregre vonatkozóan.

1.1.9.10.2. Ezek az ellenőrzések magukba foglalják az 5. számú melléklet A rész II. szakasz 2. pontja szerinti dokumentumellenőrzést, az azonosság ellenőrzését és egy növényegészségügyi ellenőrzést, amelynek része a Bursaphelenchus xylophilus jelenlétének laboratóriumi vizsgálata.

1.1.9.10.3. Az ellenőrzések eredményeit évente, az adott év március 1-jéig kell eljuttatni a Bizottságnak és más tagállamoknak. Azonnal kell értesíteni a Bizottságot és a többi tagállamot, ha az ellenőrzések kimutatják Bursaphelenchus xylophilus jelenlétét.

1.1.9.11. Intézkedések az ellenőrzés során felmerült kifogások miatt

Amennyiben a 1.1.9.9. és 1.1.9.10. pontban említett ellenőrzések kiderítik, hogy a fogékony növények, növényi részek és anyagok szállítására előírt feltételek nem teljesülnek, az említett ellenőrzéseket végrehajtó növény- és talajvédelmi igazgatóság azonnal elrendeli, hogy a nem megfelelő anyagot azonnal:

a) meg kell semmisíteni, vagy

b) hatósági felügyelet melletti el kell szállítani egy kifejezetten e célra kiadott engedéllyel rendelkező kezelőüzembe, ahol a fogékony faanyagot és kérget hőkezelésnek vetik alá, melynek keretében a fogékony faanyag és kéreg egészét legalább 30 percen keresztül legalább 56 °C-os hőmérsékleten kell tartani, biztosítva a Bursaphelenchus xylophilustól és a vektoroktól való mentességet, és

c) az 1.1.9.7. és 1.1.9.8. pontokban szereplő rendelkezések egyidejű fenntartásával, amennyiben a nem megfelelő anyag jelenleg tárgyak szállítására használt fa-csomagolóanyag, hatósági felügyelet mellett vissza kell szállítani a feladás helyére vagy a feltartóztatás helyétől nem messze található helyszínre azzal a céllal, hogy az említett tárgyakat újracsomagolják, és a fa-csomagolóanyagot megsemmisítsék, elkerülve a Bursaphelenchus xylophilus elterjedésének kockázatát.

1.1.9.12. A kezelőüzemek engedélyezése

1.1.9.12.1. A növény- és talajvédelmi igazgatóság engedélyezi, hogy a területén található körülhatárolt terület vonatkozásában az illetékessége alá tartozó, megfelelő felszereltséggel rendelkező kezelőüzemek elvégezzék az alábbi feladatokat:

a) fogékony faanyag és kéreg kezelése az 1.1.9.3.4.1. és 1.1.9.3.4.2. pontokban leírtak szerint,

b) az érintett kezelőüzem által az a) pontnak megfelelően kezelt fogékony faanyagra és kéregre nyújtott növényútlevelek kibocsátása az érintett kezelőüzem által kezelt, fogékony faanyag és kéreg számára,

c) fa-csomagolóanyag kezelése az 5. számú melléklet A rész II. szakasz 2. c) pont szerint, valamint

d) az érintett kezelőüzem által a c) pontnak megfelelően kezelt fa-csomagolóanyag jelölése a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabvány II. mellékletének megfelelően.

1.1.9.12.2. Az engedéllyel rendelkező kezelőüzemeknek biztosítaniuk kell a kezelt fogékony faanyag és kéreg, valamint fa-csomagolóanyag nyomon követhetőségét.

1.1.9.13. A jelölésre szóló engedély

1.1.9.13.1. A növény- és talajvédelmi igazgatóság engedélyezi a területén található körülhatárolt terület vonatkozásában az illetékessége alá tartozó, megfelelő felszereltséggel rendelkező fa-csomagolóanyag gyártóknak, amelyek engedéllyel rendelkező kezelőüzem által kezelt és növényútlevéllel kísért faanyagból állítanak össze fa-csomagolóanyagot, hogy azt a FAO növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 15. számú nemzetközi szabvány II. mellékletének megfelelően jelöljék.

1.1.9.13.2. Az engedéllyel rendelkező fa-csomagolóanyag gyártók kizárólag a kifejezetten e célra vonatkozó engedéllyel rendelkező kezelőüzemekből származó és növényútlevéllel kísért faanyagot használhatnak fel fa-csomagolóanyag gyártásához, és biztosítaniuk kell, hogy az e célra használt faanyag visszakövethető legyen az említett kezelőüzemekig.

1.1.9.14 . A kezelőüzemek és fa-csomagolóanyag gyártók ellenőrzése

A növény- és talajvédelmi igazgatóság ellenőrzi az illetékessége alá tartozó, engedéllyel rendelkező kezelőüzemeket és az engedéllyel rendelkező fa-csomagolóanyag gyártókat annak biztosítására, hogy azok szabályszerűen, az engedélyükben meghatározott módon teljesítsék feladataikat.

1.1.9.15. Az engedély visszavonása

1.1.9.15.1. Amennyiben az engedélyt nyújtó növény- és talajvédelmi igazgatóság tudomást szerez arról, hogy engedéllyel rendelkező kezelőüzem által kezelt fogékony faanyagban, kéregben vagy fa-csomagolóanyagban vagy engedéllyel rendelkező fa-csomagolóanyag gyártó által megjelölt fogékony fa-csomagolóanyagban a Bursaphelenchus xylophilus jelen van, azonnal visszavonja az engedélyt.

1.1.9.15.2. Az első bekezdésben szereplő rendelkezések egyidejű fenntartásával abban az esetben, ha az engedélyt nyújtó növény- és talajvédelmi igazgatóság tudomást szerez arról, hogy egy engedéllyel rendelkező kezelőüzem vagy egy engedéllyel rendelkező fa-csomagolóanyag gyártó nem teljesíti szabályszerűen, az engedélyében meghatározott módon a feladatát, megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 1.1.9.12 és 1.1.9.13. pontban foglaltak teljesüljenek.

1.1.9.16. Az engedélyesek jegyzéke

A minisztérium értesíti a Bizottságot minden engedélyről, amelyet kezelőüzemnek vagy fa-csomagolóanyag gyártónak adott ki valamely növény- és talajvédelmi igazgatóság, valamint minden engedély-visszavonásról. A Bizottság ezen értesítések alapján állítja össze és frissíti az engedéllyel rendelkező kezelőüzemekről és az engedéllyel rendelkező fa-csomagolóanyag gyártókról általa készített listát, melyet továbbít a tagállamoknak.

1.1.10.354 Circulifer haematoceps, Circulifer tenellus

A rendelet 2. számú melléklet A. rész II. szakasz a) 2. és 3. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött területét, termesztő berendezését, növényállományát, növényanyagát, szaporító- és ültetvényanyagát zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, növényállomány részt vagy gócokat meg kell semmisíteni. Szaporító- és ültetvényanyag előállítás esetén a növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A zárlat a fertőzés felszámolását követő vegetációs időszak végén oldható fel.

1.1.11.355 Daktulospharia vitifoliae (Fitch)

A Vitis L. növényfajok szaporító- és ültetvényanyagát előállító, a filoxéra gyökérlakó alakjának kártételét és tüneteit mutató fertőzött területet, növényállományt és a forgalmazás alatt álló szaporító- és ültetvényanyagot, ezek forgalomba hozatalára kijelölt helyeket zárlat alá kell helyezni. A gyökérlakó alakkal fertőzött szaporító- és ültetvényanyagot meg kell semmisíteni. Egyéb hasznosítási célú, a gyökérlakó alak kártételét és tüneteit mutató, valamint valamennyi levéllakó alakkal fertőzött növényállományban szállítási és forgalomba hozatali korlátozás mellett a termelő költségére kötelező védekezést kell elrendelni. A zárlat és a korlátozás a fertőzött egyedek megsemmisítése, illetve a fertőtlenítés eredményes elvégzése után oldható fel.

1.1.12.356 Anoplophora chinensis

1.1.12.1.

1.1.12.1.1. Az 5. számú melléklet A része II. szakaszának 16.1. pontjában meghatározott fogékony növényfajok Anoplophora chinensis károsítóval való fertőzésének észlelése esetén öt napon belül írásban kell értesíteni a Bizottságot és a többi tagállamot a károsító jelenlétéről, ahol az korábban nem volt ismeretes, vagy annak fertőzését felszámoltnak tekintették, illetve a fertőzöttséget olyan növényfajon mutatták ki, amelyről korábban nem volt ismeretes, hogy gazdanövény lehet.

1.1.12.1.2. A területet, a tárolóhelyet, a növényállományt és a növényanyagot zárlat alá kell helyezni és a területet körül kell határolni.

1.1.12.2. A körülhatárolt terület magában foglalja:

a) fertőzött területet - melyben megerősítették a kártevő jelenlétét, és magában foglal minden olyan területet, ahol a kártevő tünetét mutató növény és adott esetben valamennyi, az ültetés idején az adott a tételhez tartozó valamennyi növény található -, valamint

b) a pufferzónát - amely a fertőzött területet veszi körül, és amelynek szélessége a fertőzött terület határától mért legalább 2 km.

1.1.12.3. A körülhatárolt terület kialakításánál a következőket kell figyelembe venni: a károsító biológiája, a fertőzöttség mértéke, a fogékony növények elterjedtsége, a károsító megtelepedésére utaló jelek. Amennyiben a károsító az adott területen először fordul elő, a fertőzés mértékének megállapítására célirányos felderítést kell végezni. Ennek eredménye alapján a pufferzóna szélessége csökkenthető a fertőzött terület határától mért legalább 1 km-re.

1.1.12.4. Amennyiben megerősítik a kártevő jelenlétét a fertőzött területen kívül, ennek megfelelően kell újból kijelölni a fertőzött területet, vagy haladéktalanul fel kell számolni a fertőzést a pufferzónában, a kártevőmentesség visszaállítása érdekében.

1.1.12.5. Akkor oldható fel a zárlat, ha az éves felderítések alapján négy évig nem mutatják ki a kártevő jelenlétét a fertőzött területen.

1.1.12.6.

1.1.12.6.1. Nem kell körülhatárolt területeket létrehozni, ha az alábbi feltételek teljesülnek.

a) bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az Anoplophora chinensist vagy azokkal a növényekkel hurcolták be a területre ahol azt megtalálták, és arra utaló jelek vannak, hogy a növények már az érintett területre történő behozatal előtt fertőzöttek voltak, vagy egy elszigetelt észlelésről van szó, akár közvetlen összefüggésben van egy meghatározott növénnyel akár nem, és nem várható, hogy a szervezet megtelepedéséhez vezet, valamint

b) megállapították, hogy az Anoplophora chinensis nem telepedett meg, terjedése és eredményes szaporodása nem lehetséges biológiai okokból, valamint figyelembe véve az egyedi vizsgálat eredményeit és a felszámolási intézkedéseket, amelyek a meghatározott növények és gyökereik óvintézkedésként elvégzett kivágását és - vizsgálatát követő - eltávolítását foglalhatják magukban.

1.1.12.6.2. Ha nem indokolt a körülhatárolt terület létrehozása, az igazgatóságnak a következő intézkedéseket kell meghoznia:

a) az Anoplophora chinensis gyors felszámolására és terjedésének megakadályozására irányuló azonnali intézkedések,

b) az Anoplophora chinensis legalább egy életciklusát és további egy évet magában foglaló időszakon át folytatott ellenőrzés, beleértve a legalább négy egymást követő éven keresztül történő ellenőrzést a fertőzött növények körüli legalább egy km-es körzetben, vagy a körül a hely körül, ahol az Anoplophora chinensist megtalálták; az első évben az ellenőrzésnek rendszeresnek és fokozottnak kell lennie,

c) bármely fertőzött növényanyag megsemmisítése,

d) a fertőzöttség eredetének visszakeresése, és az adott fertőzöttséggel kapcsolatba hozható növények nyomon követése a lehetséges mértékben, valamint azok vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; a vizsgálatnak célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia,

e) olyan tevékenységek, amelyek növelik az Anoplophora chinensis által jelentett veszéllyel kapcsolatban a nyilvánosság tájékozottságát, és

f) bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat az Anoplophora chinensis felszámolásához, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra és az ISPM 14. számú szabványban foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva.

1.1.12.6.2.1. Az 1.1.12.6.2. pont a)-f) alpontjaiban említett intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot.

1.12.7. A körülhatárolt területen az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító felszámolására:

a) fertőzött és az Anoplophora chinensis által okozott tüneteket mutató növények azonnali kivágása, valamint gyökereik teljes eltávolítása. Abban az esetben, ha a fertőzött növényeket az Anoplophora chinensis rajzási időszakán kívül találták meg, a kivágást és eltávolítást a következő rajzási időszak kezdete előtt el kell végezni. Kivételes esetekben, ha az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy az ilyen kivágás nem megfelelő intézkedés, alternatív felszámolási intézkedést lehet alkalmazni, amely azonos szintű védelmet nyújt az Anoplophora chinensis elterjedése ellen; e következtetés okairól és a meghozott intézkedésről értesíteni kell a Bizottságot;

b) valamennyi „fogékony növény” kivágása a fertőzött növények körüli 100 m-es körzetben és e növények vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében. Kivételes esetekben, ha az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy az ilyen kivágás nem megfelelő intézkedés, a fertőzöttség bármely jelére irányuló egyedi részletes vizsgálat végzése valamennyi olyan meghatározott növény 100 m-es körzetében, amelyet nem kell kivágni, és adott esetben az Anoplophora chinensisnek ezekről a növényekről történő esetleges terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések alkalmazása;

c) a kivágott növények és azok gyökereinek eltávolítása, vizsgálata és megsemmisítése az a) és b) pontok szerint; minden szükséges óvintézkedés meghozatala az Anoplophora chinensis kivágás közbeni és azt követő terjedésének elkerülése érdekében,

d) az esetlegesen fertőzött anyag a körülhatárolt területről történő elszállításának megelőzése,

e) a fertőzöttség eredetének visszakeresése, és az adott fertőzöttséggel kapcsolatba hozható növények nyomon követése a lehetséges mértékben, valamint azok vizsgálata a fertőzöttség bármely jele tekintetében; a vizsgálatnak a célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt is magában kell foglalnia,

f) adott esetben a „fogékony növények” más növényekkel történő helyettesítése,

g) új „fogékony növények” telepítésének tilalma a szabadban a b) pontjában említett területen, az 5. számú melléklet A rész II. szakasz 16.1 és 16.2 pontban említett termőhelyek kivételével,

h) az Anoplophora chinensis jelenlétének fokozott ellenőrzése olyan vizsgálatok révén, melyeket évente, megfelelő időpontokban végeznek a gazdanövényeken, különös figyelemmel a pufferzónára, beleértve adott esetben a célzott, megsemmisítéssel járó mintavételt; a minták számát fel kell tüntetni a Bizottságnak írt jelentésben,

i) olyan tevékenységek, amelyek növelik az Anoplophora chinensis által jelentett veszéllyel kapcsolatban a nyilvánosság tájékozottságát, valamint a kártevőnek az Unióba történő behurcolása és az Unión belüli elterjedésének megakadályozása érdekében elfogadott intézkedéseket, beleértve a „fogékony növényeknek” a kialakított körülhatárolt területekről történő elszállítására vonatkozó feltételeket,

j) szükség esetén különleges intézkedések bármely olyan sajátosság vagy komplikáció kezelésére, melyről ésszerűen feltételezhető, hogy megakadályozza, gátolja vagy késlelteti a felszámolást, különös tekintettel az összes fertőzött vagy fertőzésgyanús növény hozzáférhetőségére és megfelelő felszámolására vonatkozó intézkedésekre, függetlenül a növények előfordulási helyétől és attól, hogy köz- vagy magántulajdonban lévő területen találhatók-e, illetve az értük felelős személytől vagy szervtől, és

k) bármely egyéb intézkedés, amely hozzájárulhat az Anoplophora chinensis felszámolásához, figyelemmel az ISPM 9. számú szabványra és az ISPM 14. számú szabványban foglalt elveknek megfelelő integrált megközelítést alkalmazva.

1.1.12.7.1. Az 1.1.12.7. pont a)-k) alpontjaiban említett intézkedéseket a Bizottságnak írt jelentésben kell bemutatni.

1.1.12.8. Ha a hatósági felderítések eredményei több mint négy egymást követő éven át megerősítették az Anoplophora chinensis jelenlétét egy területen, és ha bizonyíték van arra, hogy a károsító felszámolása már nem lehetséges, az intézkedések ezen a területen az Anoplophora chinensis visszaszorítására korlátozhatók. Ezek hasonlóak a 1.1.12.7. pontban felsorolt, az Anoplophora chinensis visszaszorítását célzó intézkedésekhez a b) és az e) pontok kivételével, amelyekben leírtakat nem kell végrehajtani.

1.1.12.9.

1.1.12.9.1. Az Anoplophora chinensis fertőzéséről szóló, 1.1.12.1. pontban említett értesítéstől számított harminc napon belül jelenteni kell a Bizottságnak és a többi tagállamnak a körülhatárolt területtel kapcsolatban meghozott vagy tervezett intézkedéseket.

1.1.12.9.1.1. A jelentés tartalmazza a körülhatárolt területek leírását - amennyiben ilyet létrehoztak -, annak helyére vonatkozó információkat egy, a terület határait mutató térképpel, valamint a jelenlegi kártevő-státust és a meghatározott növények Unióban történő szállítására vonatkozó követelményeknek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket.

1.1.12.9.1.2. A jelentésben be kell mutatni az intézkedések alapjául szolgáló bizonyítékokat és kritériumokat.

1.1.12.9.1.3. Ha nem történt meg körülhatárolt terület létrehozása, a jelentésnek tartalmaznia kell az e döntést igazoló adatokat és indokokat.

1.1.12.9.2. Minden év április 30-ig el kell juttatni a Bizottságnak és a többi tagállamnak valamennyi körülhatárolt terület frissített jegyzékét tartalmazó jelentést, ideértve a terület leírását és annak helyére vonatkozó információkat a határait mutató térképpel, meghozott vagy meghozni szándékozott intézkedéseket.

1.1.13.357 Rhynchophorus ferrugineus (Olivier)

1.1.13.1. Az 5. számú melléklet A része II. szakaszának 23.1. pontjában meghatározott fogékony növényfajok Rhynchophorus ferrugineus károsítóval való fertőzésének észlelése esetén a területet, a tárolóhelyet, a növényállományt és a növényanyagot zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, növényállományt hatósági felügyelet mellett meg kell semmisíteni. A fertőzés észlelésének helyszínén és annak környezetében fokozott növény-egészségügyi ellenőrzést kell végezni.

1.1.14.358 Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.), Epitrix tuberis (Gentner)

1.1.14.1. A Solanum tuberosum növények Epitrix cucumeris (Harris), Epitrix similaris (Gentner), Epitrix subcrinita (Lec.) vagy az Epitrix tuberis (Gentner) fajok okozta fertőzésének észlelése esetén a területet, a tárolóhelyet, a növényállományt és a növényanyagot zárlat alá kell helyezni és haladéktalanul körülhatárolt területet kell létrehozni.

1.1.14.2. A körülhatárolt terület tartalmazza:

a) fertőzött területet, amely magában foglalja legalább azokat a termőterületeket, ahol egy meghatározott Epitrix faj jelenlétét megerősítették, valamint azokat a termőterületeket, ahol a fertőzött burgonyagumót termesztették, valamint

b) a pufferzónát mely a fertőzött terület határán túl elhelyezkedő, legalább 100 méter széles gyűrű. Amennyiben egy termőterület valamely része ennek a gyűrűnek a területére esik, akkor az egész termőterület a pufferzónába kerül. Amennyiben több pufferzóna fedi egymást vagy ezek földrajzilag közel vannak egymáshoz, olyan körülhatárolt területet kell kialakítani, amely magában foglalja az érintett körülhatárolt területeket és a köztük fekvő területeket is.

1.1.14.3. A fertőzött terület és a pufferzóna kialakításánál a következőket kell figyelembe venni: a károsítók biológiája, a fertőzöttség mértéke, a gazdanövények elterjedtsége, a károsító megtelepedésére utaló jelek, valamint a károsítók természetes terjedésre való képessége.

1.1.14.4. Amennyiben megerősítik a károsító jelenlétét a fertőzött területen kívül, a fertőzött terület és a pufferzóna körülhatárolását ennek megfelelően felül kell vizsgálni és meg kell változtatni.

1.1.14.5. Akkor oldható fel a zárlat és szüntethető meg a terület körülhatárolása, ha az éves felderítések alapján két évig nem mutatják ki a károsító jelenlétét a fertőzött területen. A körülhatárolás megszűntetéséről értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot is.

1.1.14.6. A körülhatárolt területen legalább az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni:

a) intézkedéseket kell hozni a károsító felszámolására vagy visszaszorítására, beleértve a kezeléseket és fertőtlenítéseket, valamint ahol szükséges, el kell rendelni a gazdanövények ültetésére vonatkozó tilalmat,

b) folyamatosan kell ellenőrizni az Epitrix fajok jelenlétét, és

c) felügyelet alá kell vonni a burgonyagumó körülhatárolt területekről való forgalmazását.

1.1.14.7. A meghozott intézkedésekről azonnal értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot. A jelentés tartalmazza a körülhatárolt területek jegyzékét, a területek határaira vonatkozó adatokat, beleértve az azok elhelyezkedését mutató térképeket, valamint az adott körülhatárolt területekre vonatkozóan meghozott intézkedéseket.

1.2. Baktériumok

1.2.1.359 Clavibacter michiganensis (Smith) Davis et al. ssp. sepedonicus (Spieckermann et Kotthoff) Davis et al.

1.2.1.1.360 A fertőzés veszélyének felmerülésétől (tünetek vizuális észlelése, vagy az immunofluoreszcens festési tesztszűrővizsgálat pozitív eredménye) a megerősítő vagy elvető laboratóriumi vizsgálat befejezéséig a növény- és talajvédelmi igazgatóság:

a)361 a feltételezetten fertőzött tételre forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendel el, szállítását megtiltja, kivéve, ha az a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak felügyelete alatt történik, és a tétel szállítása nem jár a kórokozó terjedésének veszélyével,

b) meghatározza a fertőzés eredetét,

c) a kórokozó esetleges terjedésének megakadályozására, a becsült kockázat alapján kiegészítő intézkedéseket határoz meg. Ezek az intézkedések kiterjedhetnek a feltételezetten fertőzött tétellel a termelőegységen belül vagy azon kívül kapcsolatba került valamennyi burgonyatétel vagy növény szállítási korlátozására is.

1.2.1.2.362 Ha a hatósági laboratórium által a külön közleményben megjelentetett módszerrel elvégzett vizsgálat megerősítette, hogy a gumóból, növényből vagy növényi részből származó minta fertőzött a kórokozóval, akkor a növény- és talajvédelmi igazgatóság növényegészségügyi zárlat elrendelésével:

a) fertőzöttnek minősíti azokat a gumókat vagy növényeket, szállítmányt és/vagy tételt, továbbá a feldolgozó/manipuláló gépeket, a szárazföldi/vízi szállítóeszközöket, tárolókat vagy ezek elkülöníthető részeit, és minden egyéb anyagot (beleértve a csomagolóanyagot is), amelyből a minta származott, valamint, amennyiben értelmezhető, azt a termőhelyet (termőhelyeket), táblát (táblákat), amelyről (amelyekről) a gumókat vagy a növényeket betakarították;

b) megállapítja a feltételezett fertőzöttség mértékét az alábbiak figyelembevételével:

ba) az a) bekezdés szerint fertőzöttnek minősített termőhelyen termesztett gumók vagy növények,

bb) az a) bekezdés szerint fertőzöttnek minősített gumókkal vagy növényekkel termelési kapcsolatban álló termőhely(ek), beleértve azokat, ahol – közvetlenül, vagy közös szolgáltatón keresztül – közösen használnak termelési eszközöket és berendezéseket,

bc) azok a gumók vagy növények, amelyeket a bb) albekezdésben említett termőhelye(ke)n termesztettek, vagy amelyek jelen voltak a termőhelye(ke)n abban az időszakban, amikor az a) bekezdés szerint fertőzöttnek minősített gumók vagy növények is jelen voltak a ba) albekezdésben említett termőhelyen,

bd) raktárakat, ahol a ba), bb), bc) albekezdésekben említett termőhelyekről származó burgonyát tárolják,

be) valamennyi feldolgozó/manipuláló gép, szárazföldi/vízi szállítóeszköz, tároló vagy ezek elkülöníthető részei, és minden egyéb anyag (beleértve a csomagolóanyagot is), amelyek érintkezésbe kerülhettek az a) bekezdés szerint fertőzöttnek minősített gumókkal vagy növényekkel,

bf) valamennyi gumó vagy növény, amelyek a be) bekezdésben felsorolt építmények vagy tárgyak bármelyikében tárolásra kerültek, vagy azok bármelyikével érintkezésbe kerültek, ezen építmények és tárgyak tisztítását és fertőtlenítését megelőzően,

bg)363 az 1.2.1.5. pont szerint elvégzett vizsgálat eredményeként azok a gumók vagy növények, amelyek egyenes- vagy oldalági klonális kapcsolatban állnak az a) bekezdés szerint fertőzöttnek minősített gumókkal vagy növényekkel, és amelyek a klonális kapcsolat miatt feltételezetten fertőzöttek, annak ellenére, hogy a laboratóriumi vizsgálat alapján mentesek a kórokozótól. A fertőzött és a klonális kapcsolatban álló gumók vagy növények azonosságának megerősítésére a növény- és talajvédelmi igazgatóság fajtavizsgálat elvégzését rendelheti el,

bh) a bg) albekezdésben említett gumók vagy növények termőhelye/termőhelyei;

c) kijelöli a fertőzött körzetet az a) bekezdés szerint megállapított fertőzés, a b) bekezdés szerint megállapított feltételezett fertőzöttség és a károsító valószínű terjedése alapján, az alábbiak figyelembevételével:

– azoknak a termőhelyeknek a közelsége, ahol burgonyatermesztés vagy egyéb gazdanövények termesztése folyik,

– a vetőburgonya közös termesztése, feldolgozása és tárolása.

1.2.1.3.364 A NÉBIH azonnal értesíti a Bizottságot és a tagállamokat, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően a meghatározott szervezeteket és intézményeket az alábbiak figyelembevételével:

a) Amennyiben a külön közleményben megjelentetett módszerekkel elvégzett laboratóriumi vizsgálat megerősítette, hogy a gumóból, növényből vagy növényi részből származó minta fertőzött a kórokozóval, a bejelentést azonnal meg kell tenni. A jelentésnek legalább a burgonyatétel fajtáját, típusát (áru, vető stb.) és amennyiben értelmezhető, a szaporítási fokozatát kell tartalmaznia.

b)365 Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy másik tagállam(ok)ból érkező vagy oda szállított burgonya befertőződhetett, a NÉBIH haladéktalanul értesíti az érintett tagállamo(ka)t, majd az értesítés tényét közli a Bizottsággal.

Az értesítés tartalmazza:

– a burgonyatétel fajtáját,

– a feladó és a címzett nevét és címét,

– a feladás (szállítás) időpontját,

– a feladott (szállított) tétel nagyságát,

– a növényútlevél másolatát vagy legalább a növényútlevél számát, adott esetben a termelő vagy a forgalmazó növény-egészségügyi nyilvántartási számát és a szállítólevél másolatát.

c)366 Amennyiben az összes vizsgálat lezárult, a NÉBIH minden egyes esetben értesítést küld az alábbiakról:

– a fertőzés megerősítésének időpontja,

– a fertőzés forrásának és lehetséges terjedésének azonosítása céljából végzett vizsgálat rövid leírása, ideértve a mintavételezés mértékét,

– a fertőzés azonosított vagy feltételezhető forrására/forrásaira vonatkozó információ,

– a fertőzés mértékére vonatkozó részletek, beleértve a termőhelyek számát, és burgonya esetében a tételek számát a fajta és – vetőburgonyánál – a szaporítási fok megjelölésével,

– a fertőzött körzetre vonatkozó részletek, beleértve a fertőzöttnek nem minősített, de az övezetbe bevont termőhelyek számát,

– amennyiben a Bizottság kéri, egyéb, a fertőzéssel kapcsolatos információk.

1.2.1.4.367 A Bizottságtól, illetve más tagállamtól kapott értesítés és az abban szereplő adatok alapján, amennyiben értelmezhető, a növény- és talajvédelmi igazgatóság – a NÉBIH iránymutatása mellett – az 1.2.1.2. ponttal összhangban és az 1.2.1.5. pont szerint elvégzett vizsgálat alapján megállapítja a fertőzést, meghatározza a feltételezhető fertőzés mértékét és kijelöli a fertőzött körzet(ek)et.

1.2.1.5.368 A külön közleményben megjelentetett módszerekkel laboratóriumi vizsgálatban kell részesíteni valamennyi burgonyatételt, amely klonális kapcsolatban van az 1.2.1.2. a) bekezdésben meghatározott fertőzött tétellel (gumó vagy növény). A tesztet annyi gumón/növényen kell elvégezni a kockázat mértékének figyelembevételével, amely elegendő ahhoz, hogy az elsődleges fertőzési forrás és a feltételezett fertőzés mértéke megállapítható legyen.

A vizsgálatok eredményétől függően, amennyiben értelmezhető, a növény- és talajvédelmi igazgatóság az 1.2.1.2. pont alapján ismét meghatározza a fertőzöttség és a feltételezett fertőzöttség mértékét, valamint kijelöli a fertőzött körzetet.

1.2.1.6. a)369 A növény- és talajvédelmi igazgatóság elrendeli az 1.2.1.2. pont alapján fertőzöttnek minősített burgonyagumó, vagy növény elültetésének a tilalmát, továbbá hogy hatósági felügyelet mellett azt azonnal meg kell semmisíteni, vagy olyan módon kell ártalmatlanná tenni, hogy ne álljon fent a károsító elterjedésének veszélye.

b)370 Az alkalmazható hatóságilag felügyelt intézkedések a következők:

– állati takarmányként való felhasználás, olyan hőkezelést követően, amely során a kórokozó elpusztul, vagy

– a biztonságos elhelyezés egy olyan hatóságilag engedélyezett hulladéklerakó telepen, ahol nem áll fenn a kórokozó környezetbe jutásának veszélye, pl. a mezőgazdasági területekre való átszivárgással, vagy

– elégetés, vagy

– ipari feldolgozás azonnali elszállítással közvetlenül egy olyan feldolgozóüzembe, amely rendelkezik olyan hatóságilag engedélyezett hulladékártalmatlanító berendezésekkel, melyeknél nem áll fenn a károsító terjedésének veszélye, és rendelkezik a szállítójárművek tisztítására és fertőtlenítésére alkalmas rendszerrel/berendezéssel, vagy

– egyéb intézkedések, melyek biztosítják, hogy nem áll fenn a károsító terjedésének veszélye. Ezekről az intézkedésekről és szakmai indoklásukról a NÉBIH értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

c)371 A növény- és talajvédelmi igazgatóság a keletkező hulladék kelezélését az 1.2.1.10. pontban foglaltaknak megfelelően rendeli el.

1.2.1.7. a)372 A növény- és talajvédelmi igazgatóság megtiltja az 1.2.1.2. b) bekezdésben előírtak alapján feltélezhetően fertőzött gumók vagy növények elültetését.

b)373 Az 1.2.1.5. pont szerint elvégzett vizsgálat eredményének változatlan érvényességével a növény- és talajvédelmi igazgatóság az alábbi ba)–bc) bekezdésekben megállapított helyeken elrendeli a feltételezhetően fertőzött tételek felügyelete melletti felhasználását, illetve ártalmatlanítását.

A feltételezhetően fertőzött tételeket:

ba) áruburgonyaként étkezési és takarmányozási célra az eredeti, közvetlen szállításra alkalmas csomagolásban, olyan telephelyen lehet felhasználni, amely megfelelő hulladékelhelyezésre szolgáló berendezésekkel rendelkezik. A vetőburgonyát csak akkor lehet ugyanezen a telephelyen (raktárban) csomagolni, illetve tárolni, ha az elkülönítve, vagy a telephely (raktár) tisztítása és fertőtlenítése után történik, vagy

bb) ipari feldolgozásra szánt burgonyaként lehet felhasználni, és azonnal el kell szállítani egy olyan feldolgozóüzembe, amely rendelkezik megfelelő hulladékelhelyezésre szolgáló berendezésekkel és a szállítójárművek tisztítására és fertőtlenítésére alkalmas rendszerrel, vagy

bc)374 a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak engedélye alapján egyéb módon is felhasználhatók vagy ártalmatlaníthatók, amennyiben nem áll fenn a károsító terjedésének veszélye.

Abban az esetben, ha a feltételezetten fertőzött tételek más tagállamban kerülnek feldolgozásra vagy csomagolásra, a NÉBIH az 1.2.1.3. pont b) bekezdés alapján értesíti a tagállamot a folyamatos felügyelet biztosítása érdekében.

1.2.1.8.375 A növény- és talajvédelmi igazgatóság valamennyi az 1.2.1.2. pont alapján fertőzöttnek, illetve feltételezetten fertőzöttnek minősített gép, szállítóeszköz, tároló vagy ezek egységei és egyéb anyagok, beleértve a csomagolóanyagot is, tekintetében elrendeli azok megsemmisítését, vagy olyan megfelelő módszerrel végzett, hatósági felügyelet mellett történő megtisztítását és fertőtlenítését, hogy ne álljon fenn a károsító terjedésének veszélye.

A fertőtlenítés után a zárlat feloldható, a tétel nem tekinthető fertőzöttnek.

1.2.1.9.376 Az 1.2.1.6–1.2.1.8. pontokban elrendeltek változatlan érvényességével az 1.2.1.2. pont c) bekezdés szerint kijelölt fertőzött körzetben a növény- és talajvédelmi igazgatóság az alábbiakat rendeli el:

1.2.1.9.1. az 1.2.1.2. pont a) bekezdése alapján fertőzött termőhelyen:

a) az 1.2.1.2. pont a) bekezdése alapján fertőzött tábla esetén:

I. változat: – a fertőzötté minősítés évét követő legalább három termesztési év során

1. az árvakelésű burgonyanövényeket, valamint a kórokozó egyéb, a természetben megtalálható gazdanövényeit ki kell irtani, és

2. tilos a burgonyagumó, -növények vagy valódi magok, vagy a kórokozó egyéb, természetben megtalálható gazdanövényeinek vagy olyan kultúrnövények ültetése, amelyek esetében felmerülhet a kórokozó terjedésének veszélye,

– a három termesztési évet követő első burgonyatermesztési évben – azzal a feltétellel, hogy az ültetést megelőző legalább két egymást követő tenyészidőszakban, a hatósági ellenőrzések során a táblát mentesnek találták az árvakelésű burgonyanövényektől, valamint a kórokozó egyéb, természetben megtalálható gazdanövényeitől –, csak áruburgonya termeszthető, és a betakarított burgonyagumókat meg kell vizsgálni a külön közleményben megjelentetett eljárásnak megfelelően,

– az előzőek szerinti második (a fertőzést követő ötödik) burgonyatermesztési évben – megfelelő vetésforgó mellett, amely vetőburgonya-termesztés esetén legalább két év, mind vető-, mind áruburgonya ültethető. A területeket be kell vonni a 9. számú melléklet 6.3. pontjában előírt hatósági monitoring rendszerbe, amely a termőhelyek szemléjét és a betakarított/betárolt gumótételek ellenőrzését jelenti,

vagy

II. változat: – a fertőzötté minősítés évét követő négy tenyészidőszakon át

1. az árvakelésű burgonyanövényeket, valamint a kórokozó egyéb, a természetben megtalálható gazdanövényeit ki kell irtani, és fekete ugarolást kell végezni, vagy állandó legelőként kell hasznosítani, gyakori és alacsonyan kaszálással, vagy intenzíven legeltetéssel,

2. a négy termesztési évet követő első burgonyatermesztési évben, azzal a feltétellel, hogy a táblát hatósági ellenőrzések során mentesnek találták az ültetést megelőző legalább két egymást követő tenyészidőszakban az árvakelésű burgonyanövényektől, valamint a kórokozó egyéb, természetben megtalálható gazdanövényeitől vető- vagy áruburgonya termeszthető, és a betakarított burgonyagumókat meg kell vizsgálni a külön közleményben megjelentetett eljárásnak megfelelően;

b)377 a fertőzött termőhely egyéb tábláin, amennyiben a növény- és talajvédelmi igazgatóság megbizonyosodik arról, hogy az árvakelésű burgonyanövények és a kórokozó egyéb, természetben megtalálható gazdanövényei által jelentett veszély megszűnt:

– a fertőzötté minősítés évét követő tenyészidőszakban tilos burgonyagumó, burgonyanövény vagy valódi burgonyamagok, vagy a károsító egyéb, természetben megtalálható gazdanövényeinek ültetése, vagy

– fémzárolt vetőburgonya ültethető kizárólag áruburgonya-termesztés céljára,

– a fertőzötté minősítés évét követő második tenyészidőszakban vető- vagy áruburgonya-termesztés céljára kizárólag fémzárolt vetőburgonya vagy olyan vetőburgonya ültethető, amelyet bevizsgáltak gyűrűs rothadásra nézve, és hatósági felügyelet mellett termesztették az 1.2.1.9.1. pontban említettektől eltérő termőhelyeken,

– a fertőzötté nyilvánítás évét követő legalább harmadik tenyészidőszakban, vető- vagy áruburgonya-termesztés céljára kizárólag fémzárolt vetőburgonya vagy olyan vetőburgonya ültethető, amelyet hatósági felügyelet mellett termesztettek fémzárolt vetőburgonyából,

– a korábbi bekezdésekben említett tenyészidőszakok mindegyikében, az árvakelésű burgonyanövényeket és a károsító egyéb, természetben megtalálható gazdanövényeit ki kell irtani, valamint mindegyik burgonyatáblát hatósági vizsgálatban kell részesíteni, a betakarított gumókat pedig meg kell vizsgálani a külön közleményben megjelentetett eljárás szerint;

c) közvetlenül az 1.2.1.2. pont a) bekezdés szerinti fertőzötté minősítés és az azt követő első tenyészidőszak után a termőhelyen található és a burgonyatermesztéshez használt valamennyi gépet és tároló létesítményt meg kell tisztítani, és – amennyiben szükséges – fertőtleníteni a megfelelő módszerek felhasználásával, az 1.2.1.8. pontban meghatározottak szerint;

d) azon természetes gazdanövények termesztő berendezésében, ahol lehetőség van a termesztőközeg teljes cseréjére,

– tilos a burgonyagumók, burgonyanövények vagy valódi magok ültetése, kivéve, ha a termesztési egységet hatóságilag felügyelt intézkedéseknek vetették alá a kórokozó elpusztítása és valamennyi gazdanövényanyag eltávolítása céljából, beleértve – legalább – a termesztőközeg teljes cseréjét, valamint a termesztési egység és az összes felszerelés tisztítását és fertőtlenítését, és ezt követően az illetékes hivatalos szervek engedélyt adtak a burgonyatermesztésre, és – a burgonyatermesztést tanúsított vetőburgonyával, vagy bevizsgált forrásból származó minigumókkal vagy mikronövényekkel végzik;

1.2.1.9.2.378 a fertőzött körzetben az 1.2.1.9.1. pontban részletezett intézkedések változatlan érvényességével, a növény- és talajvédelmi igazgatóság:

a) a fertőzötté nyilvánítást követően azonnal elrendeli a telephelyen lévő, és a burgonyatermesztéshez használt valamennyi gép és tárolóhely megtisztítását, és – amennyiben értelmezhető – megfelelő módszerekkel történő fertőtlenítését, az 1.2.1.8. pontban meghatározottak szerint;

b) azonnal, és a fertőzötté minősítést követő legalább három tenyészidőszakon át:

– felügyelete alá vonja a burgonyatermelő területeket, a tároló vagy kezelő telephelyeket, azon telephelyek felügyeletével együtt, amelyek burgonyatermesztéshez használt gépeket szerződéses alapon üzemeltetnek,

– előírja, hogy a fertőzött körzeten belül bármiféle burgonyatermesztés céljára kizárólag fémzárolt vetőburgonyát vagy hatósági felügyelet mellett termesztett vetőburgonyát használjanak, és hogy betakarítás után az 1.2.1.2. pont b) bekezdés szerint feltételezetten fertőzöttnek minősített termőhelyen termesztett vetőburgonyát laboratóriumi vizsgálatnak vessék alá,

– előírja a betakarított vetőburgonya-készleteknek az áruburgonya-készletektől való elkülönített kezelését a fertőzött körzeten belüli összes telephelyen, vagy a tisztítást és fertőtlenítést a vetőburgonya és az áruburgonya készletek kezelése között,

– a területeket bevonja a 9. számú melléklet 6.3. pontjában előírt hatósági monitoring rendszerbe, amely a termőhelyek szemléjét és a betakarított/betárolt gumótételek ellenőrzését jelenti;

c) amennyiben alkalmazható, előírja egy olyan program kialakítását, amely ;orán, megfelelő időtartam alatt, a teljes vetőburgonya állomány lecserélődik.

1.2.1.10. Az 1.2.1.6. pontban említett, hatóságilag jóváhagyott hulladékelhelyezési módszereknek eleget kell tenniük az alábbi rendelkezéseknek, hogy megelőzzék a kórokozó elterjedésének veszélyét:

a)379 burgonyahulladék (beleértve a kiselejtezett burgonyát és héjat), valamint bármilyen más, a burgonyához kapcsolódó szilárd hulladékot (beleértve földet, köveket és egyéb törmeléket), vagy

– olyan hatóságilag engedélyezett, erre a célra rendelt hulladéktároló telepen kell elhelyezni, ahol nem áll fenn a kórokozó környezetbe jutásának veszélye, pl. a mezőgazdasági területekre való átszivárgással. A hulladékot biztonságos körülmények között közvetlenül a tárolóhelyre kell szállítani oly módon, hogy ne álljon fenn a hulladék elszóródásának veszélye, vagy

– el kell égetni, vagy

– egyéb intézkedéseket kell elrendelni, melynél biztosított, hogy nem áll fenn a kórokozó terjedésének veszélye.

Ezekről az intézkedésekről és az indokolásukról a NÉBIH értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot;

b)380 technológiai szennyvíz: az elhelyezést megelőzően a lebegő szilárd anyagokat tartalmazó szennyvizet szűrési vagy ülepítési eljárásnak kell alávetni e szilárd anyagok eltávolítása érdekében. Ezeket a szilárd anyagokat az a) albekezdésben foglaltak szerint kell elhelyezni.

Az elhelyezést megelőzően a folyadékot úgy kell hőkezelni, hogy a szennyvíz minden részében a hőmérséklet 30 percen keresztül legalább 60 °C legyen, vagy

– egyéb hatóságilag engedélyezett és hatóságilag felügyelt módon kell elhelyezni olyan területen, ahol nem áll fenn a szennyvíz mezőgazdasági területtel való érintkezésének veszélye. Ennek részleteiről a NÉBIH értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot.

A fertőzött tételek kezelésére, elhelyezésére és feldolgozására is a fenti rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.2.1.11. Amennyiben a külön közleményben megjelentetett eljárásnak megfelelően elvégzett laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján megállapított fertőzés érinti a vetőburgonya-termesztést, akkor a laboratóriumi vizsgálatokat a klónszelekcióra kiválasztott burgonyanövényeken is el kell végezni.

1.2.1.12. A zárlat a választott alternatívában meghatározott utolsó termesztési év végén akkor oldható fel, ha a termelő az előírtakat betartotta.

1.2.2.381 Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al.

1.2.2.1.382 A fertőzés veszélyének felmerülésétől (tünetek vizuális észlelése, vagy az immunofluoreszcens festési tesztszűrővizsgálat pozitív eredménye) a megerősítő vagy elvető laboratóriumi vizsgálat befejezéséig a növény- és talajvédelmi igazgatóság:

a)383 a feltételezetten fertőzött tételre forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendel el, szállítását megtiltja, kivéve, ha az a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak felügyelete alatt történik, és a tétel szállítása nem jár a kórokozó terjedésének veszélyével,

b) meghatározza a fertőzés eredetét,

c) a kórokozó esetleges terjedésének megakadályozására, a becsült kockázat alapján kiegészítő intézkedéseket határoz meg a burgonya- (beleértve a gumót is) és a paradicsomnövények (a termés és a vetőmeg kivételével) termesztésére (a továbbiakban: gumók és növények), illetve a feltételezetten fertőzött tétel termőhelyén előállított, nem mintázott vetőburgonya-tételek szállítására vonatkozóan.

1.2.2.2.384 Ha a hatósági, vagy a hatóság által felügyelt laboratórium a külön közleményben megjelentetett, vagy egyéb hivatalosan elfogadott módszerrel végzett vizsgálata megerősítette, hogy az e rendeletben foglaltak szerint vett minta fertőzött a kórokozóval, akkor a növény- és talajvédelmi igazgatóság megfelelő tudományos elvek, a károsító biológiája, valamint gazdanövényeinek Magyarországon belüli sajátságos termesztési, értékesítési és feldolgozó rendszerei alapján:

1.2.2.2.1. a burgonya, a paradicsom és a kórokozó egyéb gazdanövényei vonatkozásában:

a) az alábbiak figyelembevételével meghatározza a fertőzés mértékét és elsődleges forrását vagy forrásait, és elrendeli az egymással klonális rokonságban álló vetőburgonya-tételek, -állományok laboratóriumi vizsgálatát.

A fertőzés mértékének és elsődleges forrásának vagy forrásainak meghatározásánál figyelembe kell venni azokat a termőhelyeket,

aa) ahol a kórokozóval fertőzött burgonyával klonális kapcsolatban álló burgonyát termesztenek, illetve termesztettek,

ab) ahol olyan paradicsomot termesztenek, illetve termesztettek, amely ugyanabból a forrásból származik, mint a kórokozóval fertőzöttnek talált paradicsom,

ac) ahol olyan burgonyát vagy paradicsomot termesztenek, illetve termesztettek, amelyet hatósági ellenőrzés alá kellett helyezni a kórokozó előfordulásának gyanúja miatt,

ad) ahol olyan burgonyával klonális kapcsolatban álló burgonyát termesztenek, illetve termesztettek, amelyet kórokozóval fertőzött termőhelyen állítottak elő,

ae) ahol burgonyát vagy paradicsomot termesztenek, és amelyek a fertőzött termőhelyek szomszédságában találhatók, beleértve azokat a termőhelyeket is, amelyek közvetlenül, vagy közös vállalkozó útján közvetve ugyanazokat a mezőgazdasági berendezéseket és létesítményeket használják,

af) ahol bármely olyan forrásból származó felszíni vizet használnak öntözés vagy permetezés céljára, amelynél fennáll vagy beigazolódott a kórokozóval való fertőzöttség gyanúja,

ag) ahol olyan forrásból származó felszíni vizet használnak öntözés vagy permetezés céljára, amely közös használatban áll olyan termőhelyekkel, ahol fennáll vagy beigazolódott a kórokozóval való fertőzöttség gyanúja,

ah) amelyeket olyan felszíni víz öntött el, amelynél fennáll vagy beigazolódott a kórokozóval való fertőzöttség gyanúja, valamint

az olyan táblák vagy más termőhelyek öntözésére vagy permetezéséhez használt, illetve ezeket elöntő felszíni vizeket, ahol beigazolódott a károsítóval való fertőzöttség gyanúja;

b) fertőzöttnek minősíti azokat a gumókat vagy növényeket, szállítmányt és/vagy tételt, továbbá a feldolgozó/manipuláló gépeket, a szárazföldi/vízi szállítóeszközöket, tárolókat vagy ezek elkülöníthető részeit, és minden egyéb anyagot (beleértve a csomagolóanyagot is), amelyek érintkezésbe kerültek azzal a növényanyaggal, amelyből a minta származik. Valamint, amennyiben értelmezhető, fertőzöttnek minősíti azt a termőhelyet (termőhelyeket), táblát (táblákat) és egyéb termesztő berendezéseket, amelyről (amelyekről) a megmintázott gumókat vagy a növényeket betakarították. A tenyészidőszak során vett minták esetében pedig fertőzöttnek minősíti az adott kultúra azon tábláját, termőhelyét, illetve termesztőegységét, ahonnan a minták származnak;

c) megállapítja a feltételezett fertőzöttség mértékét az alábbiak figyelembevételével:

ca) a b) bekezdés szerint fertőzöttnek minősített termőhelyen termesztett gumók vagy növények,

cb) a b) bekezdés szerint fertőzöttnek minősített gumókkal vagy növényekkel termelési kapcsolatban álló termőhely(ek), beleértve azokat, ahol – közvetlenül vagy közös szolgáltatón keresztül – közösen használnak termelési eszközöket és berendezéseket,

cc) azok a gumók vagy növények, amelyeket a cb) albekezdésben említett termőhelye(ke)n termesztettek, vagy amelyek jelen voltak a termőhelye(ke)n abban az időszakban, amikor a b) bekezdés szerint fertőzöttnek minősített gumók vagy növények is jelen voltak a ca) albekezdésben említett termőhelyen,

cd) raktárak, ahol a ca), cb), cc) albekezdésekben említett termőhelyekről származó gumókat vagy növényeket tárolják,

ce) valamennyi feldolgozó/manipuláló gép, szárazföldi/vízi szállítóeszköz, tároló vagy ezek elkülöníthető részei, és minden egyéb anyag (beleértve a csomagolóanyagot is), amelyek érintkezésbe kerülhettek a b) bekezdés szerint fertőzöttnek minősített gumókkal vagy növényekkel,

cf) valamennyi gumó vagy növény, amelyek a ce) bekezdésben felsorolt építmények vagy tárgyak bármelyikében tárolásra kerültek, vagy azok bármelyikével érintkezésbe kerültek, ezen építmények és tárgyak tisztítását és fertőtlenítését megelőzően,

cg)385 az 1.2.2.2.1. pontban előírt vizsgálat és laboratóriumi teszt eredményeként azok a burgonyagumók vagy növények, amelyek egyenes- vagy oldalági klonális kapcsolatban állnak a b) bekezdés szerint fertőzöttnek minősített gumókkal vagy növényekkel, és azok a paradicsom növények, amelyek ugyanabból a forrásból származnak, mint a b) bekezdés szerint fertőzöttnek minősülő növények, és amelyek a klonális kapcsolat miatt feltételezetten fertőzöttek, annak ellenére, hogy a laboratóriumi vizsgálat alapján mentesek a kórokozótól. A fertőzött és a klonális kapcsolatban álló gumók vagy növények azonosságának megerősítésére a növény- és talajvédelmi igazgatóság fajtavizsgálat elvégzését rendelheti el,

ch) a cg) albekezdésben említett gumók vagy növények termőhelye/termőhelyei,

ci) az olyan gumók és növények termőhelyét/termőhelyeit, melynek öntözéséhez vagy permetezéséhez fertőzöttnek minősülő vizet használtak,

cj) a felszíni vízzel – mely esetében megerősítést nyert, hogy a károsítóval fertőzött – elárasztott táblákon termesztett gumók és növények;

d) kijelöli a fertőzött körzetet a b) bekezdés szerint megállapított fertőzés, a c) bekezdés szerint megállapított feltételezett fertőzöttség és a károsító valószínű terjedése alapján, az alábbiak figyelembevételével:

da) azoknak a termőhelyeknek a közelsége, ahol burgonyatermesztés vagy egyéb gazdanövények termesztése folyik,

db) a vetőburgonya közös termesztése, feldolgozása és tárolása,

dc) a felsorolt növényanyag öntözéséhez vagy permetezéséhez felszíni vizet használó termőhelyek, azokban az esetekben, amikor fennáll vagy fennállt a veszélye, hogy a felszíni víz elfolyik a b) bekezdés szerint fertőzöttnek minősített termőhelyekről, vagy elárasztja azokat;

1.2.2.2.2.386 az 1.2.2.2.1. pontban nem említett olyan termesztett gazdanövények vonatkozásában, ahol a felsorolt növényanyag termesztése fertőzési veszélynek van kitéve, a növény- és talajvédelmi igazgatóság

a) vizsgálatot rendel el az 1.2.2.2.1. pont a) bekezdés szerint,

b) fertőzöttnek minősíti a kórokozó gazdanövényeit, amelyekből a minta származik, és

c) megállapítja a feltételezett fertőzés mértékét, meghatározza a fertőzött körzetet az 1.2.2.2.1. pont b) és d) bekezdés szerint a felsorolt gumók és növények termesztése vonatkozásában;

1.2.2.2.3.387 a felszíni vizek, beleértve a gumókkal és növényekkel foglalkozó feldolgozó- vagy csomagolóüzemek által kibocsátott folyékony hulladékot is, és a burgonyafélékhez tartozó olyan vadon élő gazdanövények vonatkozásában, ahol a gumók és a növények termesztése veszélyben forog a felszíni vízzel történő öntözés, permetezés, illetve a felszíni víz kiáradása által, a növény- és talajvédelmi igazgatóság

a) vizsgálatot folytat a fertőzés mértékének megállapítására, beleértve a felszíni vízből és jelenlétük esetén a burgonyafélékhez tartozó vadon élő gazdanövényekből megfelelő időpontokban vett minták hatósági ellenőrzését, és

b) fertőzöttnek minősíti a felszíni vizet, ahonnan a mintavétel történt, az a) bekezdésnek megfelelően végzett vizsgálat alapján indokolt mértékig, és

c) meghatározza a feltételezett fertőzöttséget és a fertőzött körzet nagyságát a b) bekezdés szerint minősített fertőzés és a károsító valószínű elterjedése alapján, figyelembe véve az 1.2.2.2.1. pont c) bekezdés vonatkozó rendelkezéseit, valamint az alábbiakat:

olyan esetekben, amikor az 1.2.2.2.3. pont c) bekezdés szerint a felszíni víz fertőzöttnek minősült, a vizsgálatba be kell vonni:

ca) a gumók és növények olyan termőhelyeit, amelyek fertőzöttnek minősített felszíni víz közelében találhatók, vagy amelyeket az ilyen felszíni víz általi elárasztás fenyeget,

cb) a fertőzöttnek minősített felszíni vízzel összeköttetésben lévő különálló öntözővíz tározókat,

cc) a fertőzöttnek minősített felszíni vízzel összeköttetésben lévő víztömegeket, figyelembe véve:

1. a fertőzött víz folyásirányát és folyási sebességét,

2. vadon élő burgonyafélék mint gazdanövények jelenlétét.

1.2.2.3.388 A NÉBIH azonnal értesíti a fertőzés tényéről, valamint a fertőzött körzet kijelöléséről a Bizottságot és a többi tagállamot, illetve az illetékes nemzetközi szervezeteket és intézményeket, az alábbiak figyelembevételével:

a) Közvetlenül azt követően, hogy a külön közleményben megjelentetett módszerekkel végzett laboratóriumi vizsgálat megerősítette a kórokozó jelenlétét, legalább:

aa) a burgonyatermesztés esetében a jelentésnek tartalmaznia kell

– a tétel fajtanevét,

– a típust (áru-, vető- stb.) és – ahol alkalmazható – a vetőgumó szaporítási fokát,

ab) a paradicsomtermesztés esetében a jelentésnek tartalmaznia kell a tétel fajtanevét és – ahol alkalmazható – a szaporítási fokot.

b)389 A kórokozó előfordulásának olyan gyanúja esetén, amikor fennáll a gumók és növények vagy a felszíni vizek szennyeződésének az egyik tagállamból vagy tagállamba történő átvitelének veszélye, a NÉBIH haladéktalanul jelenti az előfordulás gyanúját. A megállapított kockázat alapján haladéktalanul közli az érintett tagállammal vagy tagállamokkal a vélt előfordulással kapcsolatos részletes adatokat, és az említett tagállamok kötelesek megfelelően együttműködni a veszély elhárítására. Az értesített tagállam vagy tagállamok elrendelik a megfelelő óvintézkedéseket, és megteszik a szükséges további intézkedéseket.

Az értesítésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

ba) a burgonyatétel fajtaneve;

bb) a feladó és a címzett neve és címe;

bc) a burgonya- vagy paradicsomtétel szállításának időpontja;

bd) a szállított burgonya- vagy paradicsomtétel mérete;

be)390 a növényútlevél másolata vagy legalább a növényútlevél száma, ahol értelmezhető, valamint ahol értelmezhető, a termelő növény-egészségügyi nyilvántartási száma és a szállítólevél másolata.

Az értesítés tényéről a NÉBIH haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

1.2.2.4.391 A NÉBIH valamennyi vizsgálat lezárulását követően megküldi a Bizottságnak az alábbiakban meghatározott kiegészítő értesítést:

a) a fertőzés megerősítésének időpontja;

b) a fertőzés forrásának és lehetséges terjedésének azonosítása céljából végzett vizsgálat rövid leírása, a mintázási szintet is beleértve;

c) a fertőzés azonosított vagy feltételezhető forrására/forrásaira vonatkozó információ;

d) a minősített fertőzés mértékére vonatkozó részletek, beleértve a termőhelyek számát, és burgonya esetében a tételek számát a fajta és – vetőburgonyánál – a szaporítási fok megjelölésével;

e) a fertőzött körzetre vonatkozó részletek, beleértve a fertőzöttnek nem minősített, de a körzetbe bevont termőhelyek számát;

f) víz minősítésének részletei, beleértve a víztömeg nevét és helyét, és a minősítés/öntözési tilalom mértékét;

g) a fertőzöttnek minősített paradicsomnövény-szállítmányok vagy -tételek esetében az e rendelet által előírt növényegészségügyi bizonyítvány és növényútlevél száma;

h) a Bizottság esetleges igénye szerinti megerősített fertőzésre vonatkozó egyéb információk.

1.2.2.5.392 A Bizottságtól, illetve más tagállamtól kapott értesítés és az abban szereplő adatok alapján, amennyiben értelmezhető, a növény- és talajvédelmi igazgatóság – a NÉBIH iránymutatása mellett – az elvégzett vizsgálat alapján, megállapítja a fertőzést, meghatározza a feltételezhető fertőzés mértékét és kijelöli a fertőzött körzet(ek)et.

1.2.2.6.393 A növény- és talajvédelmi igazgatóság megtiltja a fertőzött tétel elültetését, továbbá ellenőrzése alatt azt meg kell semmisíteni, vagy egyéb módon ártalmatlanná kell tenni.

A fertőzött gumókra és növényekre vonatkozó rendelkezések a következők:

a) állati takarmányként való felhasználás, olyan hőkezelést követően, amely során a kórokozó elpusztul, vagy

b) biztonságos elhelyezés egy olyan hatóságilag engedélyezett hulladéklerakó telepen, ahol nem áll fenn a kórokozó környezetbe jutásának veszélye, pl. a mezőgazdasági területekre való átszivárgással, vagy

c) elégetés, vagy

d) ipari feldolgozás azonnali elszállítással közvetlenül egy olyan feldolgozóüzembe, amely rendelkezik olyan hatóságilag engedélyezett hulladékártalmatlanító berendezésekkel, melyeknél nem áll fenn a károsító terjedésének veszélye, és rendelkezik a szállítójárművek tisztítására és fertőtlenítésére alkalmas rendszerrel/berendezéssel, vagy

e)394 egyéb intézkedések, melyek biztosítják, hogy nem áll fenn a károsító terjedésének veszélye. Ezekről az intézkedésekről és szakmai indoklásukról a NÉBIH értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

1.2.2.7. Bármilyen az 1.2.2.6. pontban előírt rendelkezésekkel összefüggő vagy azokból eredő fennmaradó hulladékot hatóságilag jóváhagyott módszerekkel kell megsemmisíteni az alábbiaknak megfelelően:

1.2.2.7.1. Burgonya- és paradicsomhulladék (beleértve a kiselejtezett burgonyát és burgonyahéjat, valamint a paradicsomot) és bármilyen egyéb, a burgonyához és paradicsomhoz kapcsolódó szilárd hulladékot (beleértve a talajt, köveket és egyéb törmeléket)

a) olyan hatóságilag engedélyezett, erre a célra rendelt hulladéklerakó telepen kell elhelyezni, ahol nem áll fenn a kórokozó környezetbe jutásának veszélye, pl. a mezőgazdasági területekre való átszivárgással vagy mezőgazdasági területek öntözésére használható vízforrásokkal való érintkezéssel. A hulladékot biztonságos körülmények között közvetlenül a lerakóhelyre kell szállítani oly módon, hogy ne álljon fenn a hulladék elszóródásának veszélye, vagy

b) el kell égetni, vagy

c)395 egyéb intézkedéseket kell elrendelni, feltéve hogy megállapítást nyert, hogy nem áll fenn a kórokozó terjedésének veszélye. Ezekről az intézkedésekről a NÉBIH értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

1.2.2.7.2. Technológiai szennyvíz: az elhelyezést megelőzően a lebegő szilárd anyagokat tartalmazó szennyvizet szűrési vagy ülepítési eljárásnak kell alávetni e szilárd anyagok eltávolítása érdekében. Ezeket a szilárd anyagokat az 1.2.2.7.1. pontban foglaltak szerint kell elhelyezni.

A folyadékot ezt követően:

a) az elhelyezést megelőzően a folyadékot úgy kell hőkezelni, hogy a szennyvíz minden részében a hőmérséklet 30 percen keresztül legalább 60 °C legyen, vagy

b)396 egyéb hatóságilag engedélyezett és hatóságilag felügyelt módon kell elhelyezni olyan területen, ahol nem áll fenn a szennyvíz mezőgazdasági területtel való érintkezésének veszélye. Ennek részleteiről a NÉBIH értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot.

Az itt meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni a fertőzött tételek kezelésére, elhelyezésére és feldolgozására vonatkozóan is.

1.2.2.8.397 A növény- és talajvédelmi igazgatóság megtiltja a feltélezhetően fertőzött és a feltételezetten fertőzött termőhelyen előállított gumók vagy növények elültetését. Azok csak a növény- és talajvédelmi igazgatóság ellenőrzése mellett, az alábbiak szerint használhatók fel, illetve ártalmatlaníthatók, meggyőződve arról, hogy nem áll fenn a kórokozó elterjedésének veszélye.

A feltételezetten fertőzött gumók és növények megfelelő felhasználása vagy ártalmatlanítása – a növény- és talajvédelmi igazgatóság felügyelete mellett, a tagországok illetékes hatóságai közötti megfelelő információcserével, e felügyelet mindenkori biztosítása érdekében, és azon tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával, ahol a burgonyát csomagolják vagy feldolgozzák – a következőképpen történik:

a) burgonyagumók esetében

aa) áruburgonyaként étkezési és takarmányozási célra az eredeti, közvetlen szállításra alkalmas csomagolásban, olyan telephelyen lehet felhasználni, amely megfelelő hulladékelhelyezésre szolgáló berendezésekkel rendelkezik. A vetőburgonyát csak akkor lehet ugyanezen a telephelyen (raktárban) csomagolni, illetve tárolni, ha az elkülönítve, vagy a telephely (raktár) tisztítása és fertőtlenítése után történik, vagy

ab) ipari feldolgozásra szánt burgonyaként lehet felhasználni, és azonnal el kell szállítani egy olyan feldolgozóüzembe, amely rendelkezik megfelelő hulladékelhelyezésre szolgáló berendezésekkel és a szállítójárművek tisztítására és fertőtlenítésére alklamas rendszerrel, vagy

ac)398 a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak engedélye alapján egyéb módon is felhasználhatók vagy ártalmatlaníthatók, amennyiben nem áll fenn a kórokozó terjedésének veszélye;

b) egyéb növényi részek esetében, beleértve a szár- és levélhulladékot,

ba) megsemmisítés, vagy

bb)399 a növény- és talajvédelmi igazgatóságnak engedélye alapján egyéb módon is felhasználhatók vagy ártalmatlaníthatók, amennyiben nem áll fenn a kórokozó terjedésének veszélye.

1.2.2.9.400 A növény- és talajvédelmi igazgatóság valamennyi fertőzöttnek, illetve feltételezetten fertőzöttnek minősített gép, szállítóeszköz, tároló vagy ezek egységei és egyéb anyagok, beleértve a csomagolóanyagot is, tekintetében elrendeli azok megsemmisítését, vagy olyan megfelelő módszerrel végzett, hatósági felügyelet mellett történő megtisztítását és fertőtlenítését, hogy ne álljon fenn a kórokozó terjedésének veszélye.

A fertőtlenítés után a zárlat feloldható, a tétel nem tekinthető fertőzöttnek.

1.2.2.10.401 A fertőzött körzetben a növény- és talajvédelmi igazgatóság az alábbiakat rendeli el:

1.2.2.10.1. a fertőzött termőhelyen:

a) A fertőzött tábla vagy termesztő berendezés esetén:

I. változat:

1. A fertőzötté minősítés évét követő legalább négy termesztési év során,

1.1. az árvakelésű burgonya-, illetve paradicsomnövényeket, valamint a kórokozó egyéb, a természetben megtalálható gazdanövényeit – beleértve a Solanaceae családba tartozó gyomnövényeket – ki kell irtani, és

1.2. tilos a burgonyagumó, -növények vagy valódi magok, a paradicsomnövények és magok, valamint figyelembe véve a kórokozó biológiáját, a kórokozó egyéb, természetben megtalálható gazdanövényeinek, és a Brassica fajok vagy olyan kultúrnövények ültetése, amelyek esetében felmerülhet a kórokozó terjedésének vagy fennmaradásának veszélye.

2. A négy termesztési évet követő első burgonyatermesztési évben – azzal a feltétellel, hogy az ültetést megelőző legalább két egymást követő tenyészidőszakban a hatósági ellenőrzések során a táblát mentesnek találták az árvakelésű burgonya-, illetve paradicsomnövényektől, valamint a kórokozó egyéb, természetben megtalálható gazdanövényeitől, beleértve a Solanaceae családba tartozó gyomnövényeket –, a burgonya esetében csak áruburgonya termeszthető. A burgonya és a paradicsom esetében a betakarított burgonyagumókat vagy a paradicsomnövényeket meg kell vizsgálni a külön közleményben megjelentetett eljárásnak megfelelően.

3. Az előzőek szerinti második (a fertőzést követő hatodik) burgonyatermesztési évben – megfelelő vetésforgó mellett, amely vetőburgonya-termesztés esetén legalább két év, a területeket be kell vonni a 9. számú melléklet 6.3. pontjában előírt hatósági monitoring rendszerbe. A felderítés magában foglalja a burgonya- és a paradicsomnövény termőhelyek szemléjét és a betakarított/betárolt gumótételek ellenőrzését, valamint a természetben megtalálható, a Solanaceae családba tartozó gazdanövények, az öntözővizek, a burgonya, illetve a paradicsomfeldolgozó üzemek által kibocsátott, öntözésre használt víz vizsgálatát.

Vagy

II. változat:

A fertőzötté minősítés évét követő öt tenyészidőszakon át,

1. az árvakelésű burgonya és pradicsomnövényeket, valamint a kórokozó egyéb, a természetben megtalálható gazdanövényeit ki kell irtani, beleértve a Solanaceae családba tartozó gyomnövényeket, és

2. a területen az első három évben fekete ugarolást kell végezni vagy állandó legelőként kell hasznosítani, gyakori és alacsonyan kaszálással, vagy intenzíven legeltetéssel. Vetőmag-előállítás céljából gabonaféléket vagy fűféléket lehet termelni. A következő két évben olyan nem gazdanövény kultúrát kell termelni, amelyeken a kórokozó nem marad fenn, és amelyekkel nem terjed,

3. a negyedik termesztési évben azzal a feltétellel, hogy a táblát hatósági ellenőrzések során mentesnek találták az ültetést megelőző legalább két egymást követő tenyészidőszakban az árvakelésű burgonya- és paradicsomnövényektől, valamint a kórokozó egyéb, természetben megtalálható gazdanövényeitől, beleértve a Solanaceae családba tartozó gyomnövényeket, a burgonya esetében vető- és áruburgonya termeszthető. A burgonya és a paradicsom esetében a betakarított burgonyagumókat vagy a paradicsomnövényeket meg kell vizsgálni a külön közleményben megjelentetett eljárásnak megfelelően.

b)402 A fertőzött termőhely egyéb tábláin, amennyiben a növény- és talajvédelmi igazgatóság megbizonyosodik arról, hogy az árvakelésű burgonya- és paradicsomnövények és a kórokozó egyéb, természetben megtalálható gazdanövényei – beleértve a Solanaceae családba tartozó gyomnövényeket – által jelentett veszély megszűnt:

1. a fertőzötté minősítés évét követő tenyészidőszakban tilos burgonyagumó, burgonyanövény vagy valódi burgonyamagok, vagy a kórokozó egyéb, természetben megtalálható gazdanövényeinek ültetése, vagy a burgonyatermesztés esetében fémzárolt vetőburgonya ültethető kizárólag áruburgonya-termesztés céljára. A paradicsomtermesztés esetében csak olyan vetőmagból nevelt paradicsom termeszthető friss fogyasztási vagy konzervipari célra, amely vetőmag megfelel e rendelet előírásainak,

2. a fertőzötté minősítés évét követő második tenyészidőszakban a burgonyatermesztés esetén vető- vagy áruburgonya-termesztés céljára kizárólag fémzárolt vetőburgonya vagy olyan vetőburgonya ültethető, amelyet bevizsgáltak a barna rothadásra nézve, és hatósági felügyelet mellett termesztették az 1.2.2.10.1. pont a) bekezdésben említettektől eltérő termőhelyeken. A paradicsomtermesztés esetében kizárólag e rendelet követelményeinek megfelelő vetőmagról termesztett paradicsomnövények, vagy vegetatív szaporítás esetén az ilyen vetőmagvakról származó és hatósági felügyelet mellett az 1.2.2.10.1. pont a) bekezdésben említettektől eltérő helyeken termesztett paradicsomnövények ültethetők szaporítási vagy fogyasztási céllal,

3. a fertőzötté nyilvánítás évét követő legalább harmadik tenyészidőszakban, a burgonyatermesztés esetében vető- vagy áruburgonya-termesztés céljára kizárólag fémzárolt vetőburgonya vagy olyan vetőburgonya ültethető, amelyet hatósági felügyelet mellett termesztettek fémzárolt vetőburgonyából állítottak elő. A paradicsomtermesztés esetében kizárólag e rendelet követelményeinek megfelelő vetőmagról termesztett paradicsomnövények, vagy vegetatív szaporítás esetén az ilyen vetőmagokról származó és hatósági felügyelet mellett termesztett paradicsomnövények ültethetők szaporítási vagy fogyasztási céllal,

4. a korábbi bekezdésekben említett tenyészidőszakok mindegyikében, az árvakelésű burgonyanövényeket és a károsító egyéb, természetben megtalálható gazdanövényeit ki kell irtani, valamint, mindegyik burgonyatáblát hatósági vizsgálatban kell részesíteni, a betakarított gumókat pedig meg kell vizsgálni a külön közleményben megjelentetett eljárás szerint.

c)403 A növény- és talajvédelmi igazgatóság a fertőzés beigazolódását követően haladéktalanul és a fertőzést követő első évben elrendeli a termőhelyen működtetett, a burgonya- vagy a paradicsomtermesztés során használt minden gép és minden tároló egység tisztítását és megfelelő módon való fertőtlenítését. A kórokozó terjedésének megakadályozására az öntöző és permetező berendezéseket hatósági ellenőrzése alá vonja, szükség esetén használatukat megtiltja.

d)404 A fertőzött termesztő berendezésekben, amelyekben a termesztőközeg teljes cseréje lehetséges:

1. csak abban az esetben ültethető burgonyagumó, -növény vagy valódi mag, illetve a kórokozó egyéb gazdanövényei, beleértve a paradicsomnövényt és magot is, ha a fertőzés felszámolására irányuló, a növény- és talajvédelmi igazgatóság által felügyelt intézkedéseket foganatosítottak. Az intézkedések kiterjednek minden gazdanövény anyag eltávolítására, a termesztőközeg teljes cseréjére, valamint a termelő egység, a berendezések és eszközök megtisztítására és fertőtlenítésére. A termesztő berendezés burgonya- vagy paradicsomtermesztésre való alkamasságáról a növény- és talajvédelmi igazgatóság dönt,

2. ezekben a termesztő berendezésekben a burgonyatermesztés csak fémzárolt vetőburgonya ültetésével, vagy ellenőrzött forrásból származó minigumó vagy mikroszaporítású növény alkalmazásával engedélyezett,

3. paradicsomtermesztés esetében kizárólag e rendelet követelményeinek megfelelő vetőmag elvetésével vagy, vegetatív szaporítás esetén, ilyen magról származó és hatósági felügyelet mellett termesztett paradicsomnövényekkel végezhető,

4. a kórokozó terjedésének megakadályozására az öntöző és permetező berendezéseket a növény- és talajvédelmi igazgatóság hatósági ellenőrzése alá vonja, szükség esetén használatukat megtiltja.

1.2.2.10.2. A fertőzött körzetben az 1.2.2.10.1. pontban előírtak változatlan érvényességével:

a)405 A növény- és talajvédelmi igazgatóság a fertőzés beigazolódását követően haladéktalanul elrendeli a termőhelyen működtetett, a burgonya- vagy a paradicsomtermesztés során használt minden gép és minden tároló egység tisztítását és megfelelő módon való fertőtlenítését.

b)406 A növény- és talajvédelmi igazgatóság a fertőzés beigazolódását követően haladéktalanul és a következő legalább három évben az alábbiak szerint jár el.

ba) A fertőzött körzetben:

1. felügyelete alá vonja a burgonya- vagy paradicsomtermelő területeket, a tároló vagy kezelő telephelyeket, azon telephelyek felügyeletével együtt, amelyek burgonya-, vagy paradicsomtermesztéshez használt gépeket szerződéses alapon üzemeltetnek,

2. előírja, hogy a fertőzött körzeten belül bármiféle burgonyatermesztés céljára kizárólag fémzárolt vetőburgonyát vagy hatósági felügyelet mellett termesztett vetőburgonyát használjanak, és hogy betakarítás után a feltételezetten fertőzöttnek minősített termőhelyen termesztett vetőburgonyát laboratóriumi vizsgálatnak vessék alá,

3. előírja a betakarított vetőburgonya-készleteknek az áruburgonya-készletektől való elkülönített kezelését a fertőzött körzeten belüli összes telephelyen, vagy a tisztítást és fertőtlenítést a vetőburgonya és az áruburgonya készletek kezelése között,

4. paradicsomtermesztés esetén előírja, hogy a fertőzött körzetben a termesztés kizárólag e rendelet követelményeinek megfelelő vetőmag elvetésével vagy, vegetatív szaporítás esetén, ilyen magról származó és hatósági felügyelet mellett termesztett paradicsomnövényekkel végezhető,

5. a területeket bevonja az R. 9. számú melléklet 6.3. pontjában előírt hatósági monitoring rendszerbe.

bb) Amennyiben a felszíni vízforrások fertőzöttnek bizonyultak vagy hozzájárulhatnak a kórokozó terjedéséhez:

1. elvégzi a vízforrások, és amennyiben értelmezhető, a vízforrásokban a Solanaceae családba tartozó gazdanövények megfelelő módszerrel történő évenkénti rendszeres mintavétellel egybekötött növényegészségügyi felderítését és tesztelését,

2. elvégzi az öntöző és permetező programok ellenőrzését, szükség szerint megtiltja a fertőzöttnek minősített vízforrások használatát a fogékony kultúrák öntözésére és permetezésére, a kórokozó terjedésének megakadályozása céljából; ez a tilalom a vizsgálati eredményektől függően évente felülvizsgálható. A tilalom akkor oldható fel, ha a felderítés eredményeként és a vizsgálatok alapján a felszíni víz már nem fertőzött. A tilalom alatt álló víz gazdanövények öntözésére vagy permetezésére való felhasználása hatósági felügyelet mellett abban az esetben engedélyezhető, ha hatóságilag engedélyezett eljárást alkalmaznak, melyek elpusztítják a kórokozót és megakadályozzák annak terjedését,

3. ha az ipari termékfeldolgozás vagy a termékcsomagolás során a szilárd vagy folyékony hulladék fertőzött lehet, akkor hatósági ellenőrzést vezet be a felsorolt növényanyagot kezelő ipari feldolgozó- vagy csomagolóüzemek által kibocsátott szilárd vagy folyékony hulladék ártalmatlanítására.

c)407 A növény- és talajvédelmi igazgatóság, ahol lehetséges, előírja egy olyan program kialakítását, amely során, megfelelő időtartam alatt, a teljes vetőburgonya-állomány lecserélődik.

1.2.2.11. A zárlat a választott alternatívában meghatározott utolsó termesztési év végén akkor oldható fel, ha a termelő az előírtakat betartotta.

1.2.3.408 Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al.

1.2.3.1.409 A fertőzött szaporítóanyag előállító területeket és annak növényállományát haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzés tüneteit mutató növényeket a termőhelyen és annak közvetlen környezetében meg kell semmisíteni.

Gyümölcstermő, erdei és díszfa fajok fertőzött egyedeire, állományára és területére határidőre megszabott kötelező védekezést kell elrendelni. A fertőzött növényeket erős, illetve szisztémikus fertőzés esetén meg kell semmisíteni. Az olyan növényeket, amelyek csak részlegesen fertőzöttek, a beteg részek eltávolításával, csonkolásával kell tünetmentesíteni. A vad- és díszcserje fajok tünetes, illetve fertőzőképes egyedeit, állományát minden esetben meg kell semmisíteni. A megsemmisítéseket és a csonkázásokat a kórokozó azonosítását követően haladéktalanul a növényanyag eltávolításával és égetésével kell végrehajtani.

1.2.3.2.410

1.2.3.3. A fertőzött körzetben, illetőleg ennek térbeli elszigetelésére szolgáló biztonsági sávban a termelő köteles a növényvédelmi hatóság által elrendelt védekezési előírásokat betartani.

1.2.3.4.411 A kórokozóra fogékony szaporító- és ültetvényanyag előállító területek öt kilométeres körzetében a növény- és talajvédelmi igazgatóság a virágzás időszakában a méhészetek vándoroltatási tilalmát, illetve a területen jelen levő méhészetek eltávolítását rendelheti el.

1.2.3.5. Tilos fertőzött körzetben – ellenőrzött törzsültetvény, illetve törzsgyümölcsös kivételével – vegetatív szaporító- és ültetvényanyag termelés céljára fát kijelölni, arról vesszőt, szemzőhajtást szedni, felhasználni, forgalmazni.

1.2.3.6.412 Fertőzött körzetből Erwinia amylovora kórokozóra vonatkozó védett zónába vegetatív szaporító- és ültetvényanyag csak akkor forgalmazható, ha a növényeket olyan táblán termesztették, amely hatóságilag kijelölt, legalább 50 km2-es biztonsági sáv (puffer zóna) határain belül legalább 1 km-re található, ahol legkésőbb a legutolsó teljes vegetációs időszakot megelőző teljes vegetációs időszak kezdete előtt a gazdanövényekre egy hatóságilag engedélyezett és felügyelt ellenőrzési programot alkalmaznak, amelynek célja, hogy minimálisra csökkentse az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. ott termesztett növényekről való terjedésének kockázatát. A ,,pufferzóna'' részletes leírását hozzáférhetővé kell tenni a Bizottság és a többi tagállam számára. A ,,pufferzóna'' létesítését követően a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdetétől számítva legalább egyszer, a legmegfelelőbb időben, hatósági vizsgálatokat végeznek a zónában, amely nem terjed ki a táblára és az azt körülvevő 500 m-es sávra, és az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. tünetet mutató valamennyi gazdanövényt azonnal el kell távolítani. A vizsgálatok eredményeit minden év május 1-ig megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

1.2.3.7.413 A biztonsági sávon belül található területek Erwinia amylovora kórokozótól való mentességének a növény- és talajvédelmi igazgatóság általi igazolása:

a) a táblát, valamint a ,,pufferzónát'' a legutolsó teljes vegetációs időszakot megelőző teljes vegetációs időszak kezdete előtt hatóságilag engedélyezték növénytermesztés céljára az e pontban meghatározott követelményeknek megfelelően; és

b) a tábla és az azt körülvevő 500 m-es sáv az Erwinia amylovora (Burr.) Winsl. et al. károsítótól mentes volt a legutolsó teljes vegetációs időszak kezdete óta a hatósági vizsgálat során, amelyet legalább

– kétszer végeznek a táblán a legmegfelelőbb időben, egyszer június-augusztus, egyszer pedig augusztus-november között, és

– egyszer végeznek az említett körülötte lévő sávban a legmegfelelőbb időben, az augusztustól novemberig terjedő időszakban; és

c) ahonnan származó növényekről a legmegfelelőbb időben hatóságilag vett mintákat megfelelő laboratóriumi módszerekkel hatóságilag megvizsgáltak látens fertőzésekre vonatkozóan.

2004. április 1. és 2005. április 1. között ezek a rendelkezések nem érintik a hatóságilag kijelölt ,,pufferzónákon'' található táblákon termesztett és nevelt és a védett zónákba mozgatott növényeket, a 2004. április 1-je előtt alkalmazandó vonatkozó követelmények alapján.

1.2.3.8. A biztonsági sávban lévő tábláról az Erwinia amylovora fertőzés tüneteit mutató gazdanövényeket hatósági vizsgálat vagy engedély nélkül eltávolítani nem lehet.

1.2.3.9. A zárlat legkorábban az utolsó fertőzés felszámolását követő 1 év után oldható fel.

1.2.4.414 Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier et al.) Young et al., Xanthomonas campestris pv. pruni (Smith) Dye, Xylophilus ampelinus (Panagopoulos) Willems et al.

A rendelet 2. számú melléklet A. rész II. szakasz b) 6., 8. és 11. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött növényállományát és területét haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket meg kell semmisíteni, amelyet a kórokozó azonosítását követően haladéktalanul a növényanyag eltávolításával és elégetésével kell végrehajtani.

Tilos fertőzött körzetben – ellenőrzött törzsültetvény, illetve törzsgyümölcsös kivételével – vegetatív szaporító- és ültetvényanyag termelés céljára fát kijelölni, arról vesszőt, szemzőhajtást szedni, felhasználni, forgalmazni. Fertőzött körzetből vegetatív szaporítóanyag csak akkor forgalmazható, ha az előállítás helye és annak 1000 m-es körzete fertőzésmentes és a termelő a kötelező technológiát betartotta.

A zárlat alatt lévő növények termésének felhasználását és forgalmazását a határozat előírásai szabályozzák.

A zárlat legkorábban az utolsó fertőzés felszámolását követő 1 év után oldható fel.

1.2.5.415 Clavibacter michiganensis ssp. indisiosus (McCulloch) Davis et al., Pseudomonas caryophylli (Burkholder) Starr and Burkholder, Erwinia stewartii pv. stewartii (Smith) Dye, Xanthomonas fragariae Kennedy et King

A rendelet 2. számú melléklete A. rész I. szakasz b) 3. pontjában, valamint A. rész II. szakasz b) 1., 5. és 10. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött növényállományát és területét haladéktalanul zárlat alá kell helyezni.

A fertőzött növényeket, növényállományrészeket meg kell semmisíteni, amelyet a kórokozó azonosítását követően haladéktalanul a növényanyag eltávolításával és égetésével vagy mély elásásával kell végrehajtani.

Szaporító- és ültetvényanyag előállítás esetén a növényállományt a szaporításból ki kell zárni. A zárlat alatt lévő terület növényeit és a termést szaporítási célra tilos felhasználni. A zárlat alatt lévő növények termésének felhasználását és forgalmazását a határozat előírásai szabályozzák.

A területen a kórokozó gazdanövényei 4 évig nem termeszthetők. Termesztő berendezésekben talajcsere esetén a 4 éves korlátozás 1 évre csökkenthető.

A zárlat a fertőzés felszámolását követő 4, illetve 1 év után oldható fel.

1.2.6.416 Clavibacter michiganensis ssp. michiganensis (Smith) Davis et al., Erwinia chrysanthemi pv. dianthicola (Hellmers) Dickey, Xanthomonas campestris pv. phaseoli (Smith) Dye, Xanthomonas campestris pv. vesicatoria (Doidge) Dye

A rendelet 2. számú melléklet A. rész II. szakasz b) 2., 4., 7. és 9. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött szaporító- és ültetvényanyagát, valamint ezek termőterületét, termesztő berendezését zárlat alá kell helyezni, és a növényállományt a szaporításból ki kell zárni. A kórokozó azonosítását követően a fertőzött szaporító- és ültetvényanyagot meg kell semmisíteni.

A zárlat alatt lévő növények termésének felhasználását és forgalmazását a határozat előírásai szabályozzák.

A zárlat a fertőzött növények szelektálása, illetve a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

1.3. Gombák

1.3.1. Plasmopara halstedii (Farl.) Berl. and de Tony

A fertőzött napraforgó vetőmag előállító területre zárlatot kell elrendelni, amely előírja a kórokozó elleni vegyszeres védekezést, valamint a növénymaradványok szakszerű beszántását. Ennek elvégzése után a területi zárlat feloldható.

A fertőzött napraforgó vetőmag csak hatásos csávázást követően használható fel.

Fertőzés észlelése esetén, a táblán napraforgó vetőmag 5, ipari napraforgó 3 éven belül nem termeszthető.

1.3.2.417 Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival

A kórokozó által fertőzöttnek kell nyilvánítani azt a területet, ahol a burgonya varasodás betegség tünetét legalább egy növényen felfedezték.

A fertőzött területet, burgonyaállományt és gumótételt zárlat alá kell helyezni. A fertőzött állományt a szaporításból ki kell zárni. A szaporítás céljából termesztett burgonya a zárlati határozatban szabályozott korlátozások mellett csak ipari vagy étkezési célra használható fel. A fertőzött gumót és szárat, valamint a burgonya felhasználása után a tárolóhelyet fertőtleníteni kell.

A fertőzött területen 5 évig tilos a burgonya, valamint az átültetésre termesztett vagy földben raktározott egyéb gazdanövény termesztése. A fertőzés felszámolása és a mentesség fenntartása esetén a zárlat 5 év elteltével oldható fel.

A fertőzött terület körül biztonsági sávot kell kialakítani, ahol csak a kórokozóra rezisztens burgonyafajta termeszthető. Egy burgonyafajta Synchytrium endobioticum károsítóra akkor tekinthető rezisztensnek, ha a kórokozó patogén ágensével úgy reagál, hogy másodlagos fertőzés nem alakul ki.

A biztonsági sávban a termelő köteles a növényvédelmi hatóság által elrendelt védekezési előírásokat betartani.

A NÉBIH minden év január 1-je előtt közli a Bizottsággal azoknak a hatósági vizsgálat során a Synchytrium endobioticum-mal szemben ellenálló burgonyafajtáknak a listáját, amelyeket forgalmazásra engedélyeztek. Továbbá bejelenti azokat a rasszokat, amelyekkel szemben a burgonyafajták ellenálló képességgel rendelkeznek.

1.3.3.418 Phoma tracheiphila (Petri) Kanchaveli and Gikashvili

A rendelet 2. számú melléklet A. rész II. szakasz c) 6. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött területét, termesztő berendezését, növényállományát, növényanyagát, szaporító- és ültetvényanyagát zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, növényállományrészt vagy gócokat meg kell semmisíteni. Szaporító- és ültetvényanyag előállítás esetén a növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A zárlat a fertőzés felszámolását követő vegetációs időszak végén oldható fel.

1.3.4.419 Ceratocystis fimbriata f.sp. platani Walter, Cryphonectria parasitica (Murill) Barr, Melampsora medusae Thümen, Scirrhia pini Funk and Parker

A rendelet 2. számú melléklet A. rész II. szakasz c) 1., 3. és 10. pontjában meghatározott növényfajok, valamint a Melampsore medusae Thümen gazdanövényei fertőzött szaporító- és ültetvényanyagát, a fertőzött anyanövényeket, valamint ezek területét zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, növényállományrészt vagy gócokat meg kell semmisíteni. A nem szaporító- és ültetvényanyag előállító állományokban előforduló fertőzéseknél a fertőzött egyedek megsemmisítésétől, a fertőzés megfelelő izolálása és az állomány rendszeres kezelésének biztosítása esetén, el lehet tekinteni.

A szaporító- és ültetvényanyagokra elrendelt zárlat a fertőzés felszámolását és a fertőzött egyedek szelektálását követően 1 év elteltével oldható fel.

1.3.5.420 Colletotrichum acutatum Simmonds, Didymella ligulicola (Baker, Dimock et Davis) v. Arx, Phialophora cinerescens (Wollenweber) Beyma, Phytophthora fragariae Hickman var. fragariae, Verticillium albo-atrum Reinke et Berthold, Verticillium dahliae Klebahn

A rendelet 2. számú melléklet A. rész II. szakasz c) 2., 4., 5., 7., 11. és 12. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött területét, termesztő berendezését, növényállományát, szaporító- és ültetvényanyagát zárlat alá kell helyezni. Szaporító- és ültetvényanyag termesztésénél az anyanövényeket és a növényállományt a szaporításból ki kell zárni. A fertőzött növényeket és a növényállományrészt meg kell semmisíteni. A területen, termesztő berendezésben 1 évig, Phytophthora fragariae Hickman var. fragariae fertőzésekor pedig 10 évig nem termeszthetők e károsítók gazdanövényei. A termesztő berendezések alatt talajfertőtlenítés elvégzése kötelező.

1.3.6.421 Puccinia horiana Hennings

A Dendranthema (DC.) Des Moul növények fertőzött szaporító- és ültetvényanyagát előállító területeket, termesztő berendezést, valamint a szaporító- és ültetvényanyag állományt zárlat alá kell helyezni, az anyanövényeket és a szaporulatot a szaporításból ki kell zárni. A fertőzött anyanövényeket és növényállományrészt meg kell semmisíteni. A tünetmentes állományt rendszeres növényvédelmi kezelésben kell részesíteni, melyet a növény- és talajvédelmi igazgatóság havonként ellenőriz. A fertőzött szaporító- és ültetvényanyag előállító területen elrendelt zárlat a fertőzés megszüntetését követő teljes vegetációs időszak végén oldható fel.

Termesztő berendezés alatt talajfertőtlenítés elvégzése kötelező.

Árutermő állományok esetében a kórokozó ellen hatékony védekezést kell folytatni, és a fertőzés eredményes felszámolásáig export szállítási korlátozást szükséges elrendelni.

1.4. Vírusok és vírusszerű szervezetek

1.4.1.422 Apple proliferation phytoplasma, Pear decline phytoplasma gyümölcsfán

A fertőzött növényeket, valamint a környezetükben lévő és a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket, valamint az azokat termő területet haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket soron kívül meg kell semmisíteni, és a zárlat alá helyezett területet megfigyelés alatt kell tartani. Szaporító- és ültetvényanyagok esetében a fertőzött növények környezetében lévő gazdanövényeket, továbbá a fertőzött növények anyanövényeit e károsítók kimutatására alkalmas módszerekkel meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredménye alapján a fertőzött növényeket és közvetlen környezetükben lévő, nem fertőzött gazdanövényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni. A fertőzést terjesztő vektorok elleni védekezésről folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában oldható fel.

1.4.1.2. Grapevine flavescence dorée phytoplasma

1.4.1.2.1. Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma jelenlétének laboratóriumi vizsgálattal történt kimutatásakor a fertőzött a növényanyagot, valamint az azokat termő területet zárlat alá kell helyezni és haladéktalanul körülhatárolt területet kell kijelölni.

1.4.1.2.1.1. A körülhatárolt terület magában foglalja:

a) fertőzött területet - mely 1 km sugarú kör azon növény(ek) körül, amely(ek)re laboratóriumi vizsgálattal megerősítették a kórokozó jelenlétét, valamint

b) a pufferzónát - amely a fertőzött területet veszi körül és szélessége a fertőzött terület határától mért legalább 3 km.

1.4.1.2.2. Amennyiben megerősítik a kórokozó jelenlétét az eredeti észleléstől eltérő területen, ennek megfelelően kell újból kijelölni a körülhatárolt területet.

1.4.1.2.3. A fertőzött területen az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító felszámolására:

a) a terület összes szőlőtermő állományát ellenőrizni kell vizuális és intenzív mintavételen alapuló laboratóriumi vizsgálattal. A fertőzött növényeken túlmenően a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató minden növényt gyökérzetével együtt meg kell semmisíteni;

b) ha a következő évben található a szőlő sárgaság tünetet mutató növény az előző évben eltávolított helye mellett, az összes, a soron belüli és az a melletti sorban a szomszéd növényt meg kell semmisíteni, még a tünetmenteseket is, és

c) a teljes ültetvényt fel kell számolni, ha a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató növények aránya meghaladja a 30%-ot.

1.4.1.2.4. A fertőzött területen az összes szőlő- és szőlő szaporítóanyag-termelőre vonatkoznak az alábbi kötelezettségek:

a) tilos elszállítani a szaporító- és ültetési anyagot a fertőzöttnek minősítet területen található minden szőlőterületről,

b) rendszeresen kell ellenőrizni az ültetvényt a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének megállapítására, észlelés esetén értesíteni kell a megyei igazgatóságot,

c) védekezni kell az FD-vektorok ellen a megyei igazgatóság előírása szerint; a kezelések adatainak nyilvántartását legalább 3 évig meg kell őrizni;

d) a megyei igazgatóság rendelkezése alapján a kijelölt szőlőnövényeket meg kell semmisíteni, és

e) nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített területen belül.

1.4.1.2.5. Az 1.4.1.2.4. a) pontban előírt szállítási korlátozás a termelő kérelmére feloldható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesült:

a) nem áll fenn a kórokozóval történő fertőzés veszélye, és

b) nem áll fenn a kórokozóval történő fertőzés gyanúja, mert bár a szaporítóanyagot a fertőzöttnek minősített területen állították elő, az adott ültetvény vagy egyéb szőlőtermő terület nem tekintendő fertőzöttnek, mert

ba) a szaporítóanyag termő területen vett minták laboratóriumi vizsgálata nem mutatott ki fertőzöttséget, valamint a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteivel rendelkező növényeket megsemmisítették,

bb) a szaporítóanyag-termő terület 100 méter széles körzete mentesnek bizonyult a fertőzéstől, és

bc) a termelő nyilvántartása alapján egyértelmű, hogy az FD-vektorok elleni kötelező védekezéseket a megyei igazgatóság előírásai szerint elvégezték.

1.4.1.2.6. A pufferzónában az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító terjedésének megakadályozására:

a) a területen alapos felderítést kell végezni a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének felkutatására,

b) mintát kell venni laboratóriumi vizsgálatra, ha nincs tünetes növény, tünetmentesből,

c) a laboratóriumi vizsgálattal fertőzöttnek bizonyult növényeket meg kell semmisíteni, és

d) egyéb indokolt intézkedéseket kell előírni, pl. a fertőzés bekövetkezése esetén a többi, egészséges növény megvédésére.

1.4.1.2.7. A pufferzónában az összes szőlő- és szőlő szaporítóanyag-termelőre vonatkoznak az alábbi kötelezettségek

a) rendszeres ellenőrzést kell végezni júniustól a tenyészidő végéig szőlőterületén a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének felderítésre, a tünetek észlelése esetén értesítenie kell a megyei igazgatóságot,

b) védekezni kell az FD-vektorok ellen a megyei igazgatóság előírása szerint; a növényvédő szeres kezelések adatainak nyilvántartását legalább 3 évig meg kell őriznie,

c) meg kell semmisíteni a megyei igazgatóság által kijelölt szőlőnövényeket az előírtak alapján, és

d) nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített terület határától számított 100 méter távolságon belül.

1.4.1.2.8. A körülhatárolt területen belül található elhanyagolt ültetvényt és egyéb gondozatlan szőlőtermő területet úgy kell tekinteni, hogy a termelő vagy tulajdonos nem teljesítette a kórokozó terjedésének megakadályozására és az FD-vektorok egyedszámának gyérítésére vonatkozó, 1.4.1.2.4. c), illetve 1.4.1.2.7. b) pontban előírt kötelezettségét.

1.4.1.2.8.1. Egy szőlőültetvény akkor tekintendő elhanyagoltnak, ha az alábbiak mindegyike teljesül:

a) nem végeznek rendszeres művelést,

b) nem végezték el a legutóbbi téli metszést, így a hajtások átnyúlnak a sorközbe és a soron belül, mely nem biztosítja a megfelelő növényegészségügyi állapot fenntartása,

c) a legalapvetőbb növényvédő szeres kezeléseket sem végezték el, ökológiai vagy biogazdálkodás esetén nem alkalmazták az abban a rendszerben megengedett készítményeket.

1.4.1.2.8.2. A megyei igazgatóságnak szemlét kell végeznie a nagy növényegészségügyi kockázatot jelentő elhanyagolt ültetvényben, elrendelve a művelést, gondozást, kötelező védekezést, ha ennek nem tesz eleget, elhanyagolt ültetvényét mint a környező szőlőterületekre jelentős növényegészségügyi kockázatot hordozó növényeket gyökérzettel együtt ki kell vágnia.

1.4.1.2.8.3. A körülhatárolt területen kívül található elhanyagolt ültetvény esetén a hatóságnak a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartását kell előírnia.

1.4.1.2.9. A szőlőiskolában bekövetkezett, laboratóriumi vizsgálattal igazolt fertőzés esetén az 1.4.1.2.3. a) pontban felsoroltakon túl az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító felszámolására:

a) a fertőzött növényhez tartozó teljes tételt gyökérzettel együtt meg kell semmisíteni,

b) tilalmat kell elrendelni a fertőzéssel érintett termőhelyen előállított azon növények elszállítására, amelyek nem tartoznak a fertőzöttnek minősített tételhez, és

c) a b) pontban megnevezett növényeket el kell különíteni a termőhelyen található, de más szőlőiskolában előállított növényektől.

1.4.1.2.10. Az 1.4.1.2.9. b) pontban előírt elszállítási tilalom a termelő kérelmére feloldható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesült:

a) nem áll fenn a kórokozóval történő fertőzés veszélye,

b) nem áll fenn a kórokozóval történő fertőzés gyanúja, mert

ba) a fertőzött növényhez tartozó teljes tételt gyökérzettel együtt megsemmisítették,

bb) a származási helyen található anyanövények az ellenőrzések alapján mentesek,

bc) a termelő nyilvántartásából egyértelmű, hogy az FD-vektorok elleni kötelező védekezéseket a megyei igazgatóság előírásai szerint elvégezték.

1.4.1.2.11. Az 1.4.1.2.9. c) pontban említett, a termőhelyen található, de más szőlőiskolában termelt növényekre nem állítható ki növényútlevél a kórokozóra elismert védett zónába, kivéve, ha

a) elvégezték a szaporítóanyag meleg vizes kezelését, valamint

b) a megyei igazgatóság számára rendelkezésre álló dokumentumokból (pl. növényútlevél) kitűnik, hogy az adott szaporítóanyagot károsítómentes termőhelyen állították elő.

A meleg vizes kezelés a szőlő növények fás részének 50 °C-on 45 percig történő vízfürdőben tartását jelenti, vagy ehhez hasonló hatékonyságot elérő bármely hőmérséklet-időtartam kombináció alkalmazását. A termelőnek nyilvántartást kell vezetni az elvégzett kezelések lényeges adatairól, melyet a megyei igazgatóság ellenőriz.

1.4.1.2.12. Szőlő szaporító-alapanyag termő területeken: alany- és nemes törzsültetvényekben, illetve szaporításra ideiglenesen engedélyezett szőlőültetvényekben bekövetkezett, laboratóriumi vizsgálattal igazolt fertőzés esetén az 1.4.1.2.3. a) pontban előírtakon kívül az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító felszámolására:

a) tilos szaporítóanyagot szedni a szaporító-alapanyag termő terület fertőzött táblájáról, míg el nem telik két olyan teljes vegetációs időszak, amelynek kezdete óta nem észlelték a szőlő sárgaság betegség tüneteit, valamint

b) meg kell semmisíteni a fertőzés évében a szaporító-alapanyag termő terület fertőzött táblájáról származó minden, szaporítóanyag-termelésre szánt növényanyagot.

1.4.1.2.13. Szőlőiskola és szőlő szaporító-alapanyag termő terület 100 méteres körzetében bekövetkezett, laboratóriumi vizsgálattal igazolt fertőzés esetén az 1.4.1.2.3. a) pontban előírtakon kívül az alábbi hatósági intézkedéseket is el kell rendelni a károsító felszámolására:

a) a megyei igazgatóságnak a növényútlevél-rendszerbe tartozó termőhelyi ellenőrzésként növényegészségügyi vizsgálatot kell végeznie, a fertőzés gyanúja esetén mintavétellel kiegészítve, és

b) tilos szaporító- és ültetési anyagot szedni a szőlőiskolából és szőlő szaporító-alapanyag termő területről.

1.4.1.2.14. Az 1.4.1.2.13. b) pontban előírt tilalom a termelő kérelmére feloldható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesült:

a) nem áll fenn a kórokozóval történő fertőzés veszélye és

b) nem áll fenn a kórokozóval történő gyanúja, mert

ba) a 100 méteres körzetében a fertőzött és a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató növényeket gyökérzettel együtt megsemmisítették,

bb) a szőlőiskolában és a szőlő szaporító-alapanyag termő területen szedett minták laboratóriumi vizsgálata nem mutatta ki a kórokozó kiváltotta fertőzöttséget és a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit viselő növényeket megsemmisítették, és

bc) a termelő nyilvántartásából egyértelmű, hogy a vektorok elleni kötelező védekezéseket a megyei igazgatóság előírásai szerint elvégezték.

1.4.1.2.15. A Clematis vitalba növényen bekövetkezett, laboratóriumi vizsgálattal igazolt fertőzés esetén a fertőzött növény körüli 1 km-es körzetben alapos vizuális felderítést kell végezni a szőlőültetvények és szaporítóanyag-termő területek esetleges fertőzöttségének kiderítésére.

1.4.1.2.16. A zárlat akkor oldható fel, ha a fertőzött területen a legutóbbi két teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit vagy laboratóriumi vizsgálattal igazolták a kórokozó mentességet. Az eredeti körülhatárolt területen ez után is folytatni kell a mintavétellel kiegészített, alapos ellenőrzést az esetlegesen fertőzött növények felderítésére.

1.4.1.2.17. A Grapevine flavescence dorée phytoplasma terjedésének megakadályozása érdekében minden földhasználóra kiterjedő kötelezettség a tenyészidő során, a rendelkezésre álló útmutatók alapján a szőlőnövények folyamatos ellenőrzése, s a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteinek észlelése esetén az illetékes megyei igazgatóság haladéktalan értesítése.

1.4.1.2.17.1. Ezen túlmenően a földhasználat jellegétől függően a termelőnek az alábbi előírásokat kell betartania:

a) minden szőlőültetvényben

aa) az illetékes megyei igazgatóság előírásainak megfelelően a kórokozót terjesztő kabóca vektorok - elsősorban az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) - előfordulása esetén, egyedszámának visszaszorítása érdekében kötelező növényvédő szeres védekezéseket végezni, és

ab) a laboratóriumi vizsgálat alapján fertőzöttnek bizonyult erdei iszalag (Clematis vitalba) növényeket a szőlőültetvények környezetéből gyökérzetükkel együtt el kell távolítani és meg kell semmisíteni; és

b) az ország egész területén minden szőlőiskolában, szőlő-szaporító-alapanyag termő területen és nemesítési állományban, valamint azok 100 méter sugarú körzetében

ba) sárga ragacsos csapdát kell működtetni a kórokozót terjesztő vektorok kifejlett egyedeinek jelzésére,

bb) függetlenül attól, hogy FD-vektor előfordulását jelzik-e az adott termőhelyi csapdák vagy sem, amely termőtájban jelen vannak a kórokozót terjesztő vektorok, az egyedszám visszaszorítására a termőtáj minden szaporítóanyag-termő területén kötelező az ellenük történő növényvédő szeres kezelés. Amely termőtájban az országos felderítés alapján még nem telepedett meg FD-vektor, az illetékes megyei igazgatóság előírása alapján olyan növényvédelmi technológiát kell alkalmazni, amely biztosítja a kórokozót terjesztő vektorok elleni növényvédő szeres védekezést is;

bc) a szaporító- és ültetési anyag kórokozó-mentességének biztosítása érdekében a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató minden szőlőnövényt el kell távolítani,

bd) minden Clematis vitalba növényt gyökérzetükkel együtt el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Ahol a gyökérzet eltávolítása nem lehetséges, a föld feletti részek megsemmisítése után az újonnan előtörő sarjakat időről időre meg el kell távolítani, és

be) szőlőiskola és szőlő szaporító-alapanyag termő terület nem létesíthető a kórokozóval fertőzöttnek minősített terület határától számított 100 méter távolságon belül.

1.4.2. Tobacco ringspot nepovirus, Tomato ringspot nepovirus szőlőn, gyümölcsfa fajokon, bogyós termésű növényeken és lágyszárú növényeken

A fertőzött növényeket, valamint a környezetükben lévő és a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket soron kívül meg kell semmisíteni, és a fertőzés körzetét megfigyelés alatt kell tartani. Szaporító- és ültetvényanyagok esetében a fertőzött növények környezetében lévő gazdanövényeket, továbbá a fertőzött növények anyanövényeit e károsítók kimutatására alkalmas módszerekkel meg kell vizsgálni, és a fertőzött növényeket és közvetlen környezetében lévő nem fertőzött gazdanövényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni. Fertőzöttség megállapítása esetén talajvizsgálatot kell végezni. A vírus fonálféreg vektorának előfordulásakor a megsemmisített növények területén talajfertőtlenítést kell végezni. A fertőtlenített területen gazdanövényeket termelni tilos. A fertőzést terjesztő gyomnövények irtásáról folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában, 2 év elteltével oldható fel.

1.4.3.423 Arabis mosaic nepovirus, Cherry leaf roll nepovirus Rubus-on, Prunus necrotic ringspot virus Rubus-on, Raspberry ringspot nepovirus, Strawberry crinkle citorhabdovirus, Strawberry latent ringspot nepovirus, Strawberry mild yellow edge luteovirus, Strawberry vein-banding caulimovirus, Tomato black ring nepovirus

A rendelet 2. számú melléklet A. rész I. szakasz d) 5. és 11., illetve az A. rész II. szakasz d) 1., 9., 11., 12., 13. és 14. pontjában meghatározott növényfajok, valamint a Strawberry vein-banding caulimovirus gazdanövényei szaporító- és ültetvényanyag előállításánál, fertőzési gyanú esetén, a fertőzött növényeket, illetve a környezetükben lévő és a fertőzés terjesztésére alkalmas növényeket haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A tünetes egyedeket, valamint a fertőzött növények környezetében lévő gazdanövényeket, továbbá a fertőzött növények anyanövényeit e károsítók kimutatására alkalmas módszerekkel meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredménye alapján a fertőzött növényeket és meghatározott távolságban lévő nem fertőzött gazdanövényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni.

Fonálféreg vektorral terjedő vírusfertőzöttség megállapítása esetén talajvizsgálatot kell végezni. A vírus fonálféreg vektorának előfordulásakor a megsemmisített növények területén talajfertőtlenítést kell végezni. A fertőtlenített területen gazdanövényeket termelni tilos. A fertőzést terjesztő gyomnövények és a rovarvektorral terjedő vírusfertőzöttség megállapítása esetén a fertőzést terjesztő gazdaszervezetek irtásáról folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában, 2 év elteltével oldható fel.

1.4.4. Plum pox potyvirus termesztett csonthéjas gyümölcsfa fajok és dísz Prunus fajok szaporító- és ültetvényanyag előállítása esetén (a vetőmag kivételével)

A fertőzött növényeket, valamint a környezetükben lévő és a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket soron kívül meg kell semmisíteni, és a fertőzés körzetét megfigyelés alatt kell tartani. A fertőzött növények anyanövényeit a károsító kimutatására alkalmas módszerrel meg kell vizsgálni, és fertőzöttség esetén azokat meg kell semmisíteni.

A fertőzést terjesztő gazdaszervezetek irtásáról és a vektorok elleni védekezésről folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában oldható fel.

1.4.5.424 Chrysanthemum stunt viroid, Potato spindle tuber viroid, Potato Stolbur phytoplasma

A rendelet 2. számú melléklet A. rész II. szakasz d) 3. és 8. pontjában meghatározott növényfajok, valamint a Potato spindle tuber viroid gazdanövényei fertőzött növényállományát és termését, továbbá a közvetlen környezetében lévő gazdanövényeket, valamint mindezek termőfelületét vagy termesztő berendezését haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, illetve növényállományrészt haladéktalanul meg kell semmisíteni. Növényi szaporítóanyag termesztésénél a zárlat alá helyezett teljes növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A növényállományt és környezetét rendszeres megfigyelés alatt kell tartani. A termés, illetőleg a növények felhasználására, a terület vagy a termesztő berendezés hasznosítására, illetőleg kezelésére vonatkozó szakmai előírásokról a zárlati határozat rendelkezik. A zárlat a fertőzés megszüntetése után legkorábban a tenyészidő, illetőleg a termesztési folyamat végén oldható fel.

1.4.6.425 Beet leaf curl rhabdovirus, Tomato spotted wilt tospovirus, Tomato yellow leaf curl bigeminivirus lágyszárú növényeken

A rendelet 2. számú melléklet A. rész II. szakasz d) 2., 15. és 16. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött növényállományát és termését, továbbá a közvetlen környezetében lévő gazdanövényeket, valamint mindezek termőfelületét vagy termesztő berendezését haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket, illetve növényállomány-részt haladéktalanul meg kell semmisíteni. Növényi szaporító- és ültetvényanyag termesztésénél a zárlat alá helyezett teljes növényállományt a szaporításból véglegesen ki kell zárni. A növényállományt és környezetét rendszeres megfigyelés alatt kell tartani. A termés, illetőleg a növények felhasználására, a terület vagy a termesztő berendezés hasznosítására, illetőleg kezelésére vonatkozó szakmai előírásról a zárlati határozat rendelkezik. A fertőzést terjesztő rovarvektorok elleni védekezésről folyamatosan gondoskodni kell. A zárlat a fertőzés megszüntetése után legkorábban a tenyészidő, illetőleg a termesztési folyamat végén oldható fel.

1.4.7.426 Citrus tristeza closterovirus (európai törzsek), Citrus vein enation woody gall disease, Spiroplasma citri Citrus-féléken

A rendelet 2. számú melléklet A. rész II. szakasz d) 4., 5. és 10. pontjában meghatározott növényfajok fertőzött növényállományát és termesztő berendezését haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket és termésüket haladéktalanul meg kell semmisíteni. A növényi szaporítóanyag termesztésnél a zárlat alá helyezett teljes növényállományt a szaporításból végleg ki kell zárni. A növényállományt és környezetét rendszeres megfigyelés alatt kell tartani. A fertőzést terjesztő gazdaszervezetek irtásáról folyamatosan gondoskodni kell. A növények felhasználására, a termesztő berendezés hasznosítására, illetőleg kezelésére a vonatkozó szakmai előírásról a zárlati határozat rendelkezik. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában oldható fel.

1.4.8. Blueberry leaf mottle nepovirus szőlő és áfonya növényeken

A fertőzött növényeket, valamint a környezetükben lévő és a fertőzés továbbterjesztésére alkalmas növényeket haladéktalanul zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket soron kívül meg kell semmisíteni, és a fertőzés körzetét megfigyelés alatt kell tartani. Szaporító- és ültetvényanyagok esetében a fertőzött növények környezetében lévő gazdanövényeket, továbbá a fertőzött növények anyanövényeit e károsítók kimutatására alkalmas módszerekkel meg kell vizsgálni, és fertőzöttség esetén haladéktalanul meg kell semmisíteni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után, a mentes vizsgálati eredmények birtokában oldható fel.

1.5.427 Puhatestűek

1.5.1. A Pomacea fajok szántóföldeken, vizenyős területeken vagy vízfolyásokban való jelenlétének észlelése esetén a földhasználónak haladéktalanul értesítenie kell az illetékes megyei igazgatóságot.

1.