12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet

1. § (1)¹ Az e rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatás vehető igénybe a központi költségvetésből a Magyarország területén lévő lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmű beruházásokra. Állami támogatást vehetnek igénybe továbbá a települési önkormányzatok bérlakás-állományuk növelésére, garzonház, nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítésére, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására, városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítésére, felújítására, lakbértámogatásra, vármegyei önkormányzatok idősek otthona, az egyházi jogi személyek nyugdíjasházak vagy idősek otthona létesítésére, valamint a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítésére és felújítására. Nem minősül új lakás felépítésének vagy bővítésének meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása. A Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása programon belül a 28. §-ra, valamint a 32/C. §-ra vonatkozóan közvetlenül is nyújthatnak be pályázatot a lakásszövetkezetek és a társasházak is.

(2) Az e rendelet alapján nyújtható támogatások a következők:

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjai szerinti támogatások – az egyéb feltételek fennállása esetén is – csak a támogatást igénylő(k) méltányolható lakásigénye kielégítése céljából nyújthatók.

(4)⁶ E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

(5)²⁷ Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakra vonatkozóan a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.), a magyar építészetről szóló törvényben és a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározottakat kell figyelembe venni.

(6)²⁸ Az 1. § (2) bekezdés a)–h) pontjai szerinti támogatások igénybevételének jogszerűségét a kormányhivatal ellenőrzi. Ez alól kivétel a 19. § szerinti állami adóhatósági ellenőrzés, amelyet az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján az állami adóhatóság végez.

1/A. §²⁹ 2009. július 1-jén vagy azt követően

2. §³⁰ (1)³¹ Az 1. § (2) bekezdés a)–c) pontjai szerinti támogatásokat (a továbbiakban: közvetlen támogatások) a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel

(2)³² Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs. Lakásvásárlás esetén a közvetlen támogatás akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója és nem élettársa.

(3)³³ E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. Erről a tényről valamint a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről a közvetlen támogatást igénylő, annak házastársa, élettársa és az együttköltöző családtag(ok) büntetőjogi felelősség mellett írásban kötelesek nyilatkozni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően közvetlen támogatás akkor is igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának

(5)³⁶ A közvetlen támogatás igénybevételéhez – a menekült, az oltalmazott, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével – a nem magyar állampolgár igénylő köteles származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagjának származási országában lakástulajdona nincs.

(6)³⁷ A közvetlen támogatás igénybevételéhez – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével – a nem magyar állampolgár igénylő köteles teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozni arról, hogy a közvetlen támogatással építeni, vásárolni vagy bővíteni kívánt lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni.

3. § (1) Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége a (2) és (3) bekezdésekben foglalt feltételeknek megfelel.

(2)³⁸ A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a 7. §-ban – a jövedelmüktől függetlenül – meghatározott családtagok) számától függően a következő:

(3)³⁹ A (2) bekezdés alkalmazásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül:

(4)⁴⁰ Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak e rendelet mellékletében szereplő építési átlagköltségét nem haladja meg.

(5)⁴¹ Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.

(6)⁴² E rendelet 3. § (5) bekezdése, valamint 5/A. §-a alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.

4. §⁴³ A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele továbbá, hogy az igénylő(k) és az együtt költöző(k) a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel. Az igénylő(k) és az együtt költöző(k) rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthető:

5. § (1) Állami támogatásként lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) illeti meg az igénylőt a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített, illetőleg megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző gyermeke és más eltartott családtagja után az építési költség (vételár) megfizetéséhez.

(2) A kedvezmény a következő célokra nyújtható:

(3)⁴⁹ Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a gyermeke(ke)t nevelő, 35 év alatti házastársak, legalább egy éve közös háztartásban élő élettársak vagy egyedülálló személyek a használt, legalább komfortos lakás vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot. A lakás vételára legfeljebb 10%-kal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől, de nem lehet több, mint a település besorolása szerinti, e bekezdésben meghatározott vételár korlát. Azt, hogy a használt lakás a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelel, a hitelintézet a helyszínen is köteles ellenőrizni. A fiatalok otthonteremtési támogatásának összege megegyezik az (5) bekezdés szerinti kedvezménnyel, de nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 70%-át.

(4)⁵⁰ A kedvezmény összege a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az első gyermek után kilencszázezer forint, a második gyermek után egymillió-ötszázezer forint, a harmadik gyermek után egymillió-négyszázezer forint, a negyedik gyermek után nyolcszázezer forint, minden további gyermek esetében kettőszázezer forint.

(5)⁵¹ A kedvezmény összege a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetben az első gyermek után négyszázötvenezer forint, a második gyermek után hétszázötvenezer forint, a harmadik gyermek után hétszázezer forint, a negyedik gyermek után négyszázezer forint, minden további gyermek esetében százezer forint.

(6)⁵² A (3) bekezdés szerinti támogatás abban az esetben is igényelhető a gyermek születésének vagy örökbefogadásának időpontjában meglévő, b) pont szerinti kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére, ha

(6a)⁵³ A (6) bekezdés szerint igénybe vett támogatást a kölcsönből még fennálló tartozás törlesztésére lehet fordítani. Az e bekezdés szerinti támogatás számításánál figyelembe kell venni a születés időpontjában, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában meglévő (1) bekezdés szerinti gyermekeket. A 12. § szerinti kölcsön esetén a támogatás igénybevételét követően született vagy örökbefogadott gyermek születésének vagy örökbe fogadásának időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak e bekezdés szerinti támogatásra jutó összegét is jóvá kell írni.

(7)⁵⁴ A 2009. július 1-jét megelőzően benyújtott kölcsönszerződés iránti kérelmek esetén a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek megfelelő adóst az ott meghatározott mértékű kedvezmény a kölcsönszerződés megkötését követően született gyermekek után is megilleti – ide nem értve a 6. § (3) bekezdés b), c) pontja szerinti gyermeket –, számításba véve a születés időpontjában, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában meglévő (1) bekezdés szerinti gyermekeiket, személyi és egyéb – a kölcsönszerződés iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályban volt rendelet szerinti – feltételeket. Amennyiben a támogatásra jogosult adós a kedvezményt a 20. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt követően igényli, akkor a kedvezmény a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célra nyújtott és a születés időpontjában meglévő kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére használható fel. A 12–13. § szerinti kölcsönök esetében a gyermek születésének, vagy örökbe fogadásának időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak a kedvezményre jutó összegét is jóvá kell írni. Amennyiben az igénylés a 20. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül történik, a kedvezmény – az adós választása szerint – az építési költség (vételár) megfizetésére is felhasználható.

(8)⁵⁵ A (6) és (7) bekezdés esetén a méltányolható lakásigény megállapításánál együttköltöző családtag alatt valamennyi, a lakásépítési (-vásárlási) kedvezménnyel érintett lakásban lakóhellyel rendelkező személy értendő.

5/A. §⁵⁶ (1) A fiatal házaspár az önerő növelése érdekében kérheti az 5. § szerinti, kedvezményre jogosító feltételek fennállása esetén a kedvezmény kölcsönként történő megelőlegezését (a továbbiakban: megelőlegező kölcsön). A megelőlegező kölcsön futamidejére, kamattámogatására, valamint kamat- és költségmegállapítási feltételeire a 13. § szerinti rendelkezések az irányadóak, minden egyéb, jelen §-ban nem szabályozott kérdésben a kedvezményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)⁵⁷ A gyermektelen fiatal házaspár két születendő gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendő gyermek vállalása esetén hitelintézet útján – a hitelintézet által megfelelőnek minősített ingatlanfedezet biztosítása esetén – jogosult a megelőlegező kölcsön igénybevételére. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő, egyben a megelőlegezés időtartama – (2d) bekezdés figyelembevételével – egy gyermek esetében 4 év, két gyermek esetében 8 év. A gyermekvállalás határidőig történő igazolt teljesítése esetén a megelőlegező kölcsönnek az 5. § (4) bekezdése szerinti összegét az állam a hitelintézet részére közvetlenül megfizeti; ezzel az igénylő házaspár a kedvezményt igénybe vevőnek minősül. A megelőlegező kölcsönszerződés lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakítása céljából a lakásépítési (vásárlási) kedvezményre szerződést kell kötni. A megelőlegező kölcsön igénybevételére irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az igénylő fiatal házaspár hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban: Kincstár) – a családtámogatási adatbázist is magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa, valamint erről a hitelintézetet tájékoztassa.

(2a)⁵⁸ Ha az igénylő házaspár nem tesz eleget a megelőlegező kölcsönszerződést – (2) bekezdés szerinti – lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződéskötési kötelezettségének, a hitelintézet levélben felszólítja a támogatott személyt, hogy a szerződéskötésnek a felszólítás szerinti 15 napos határidőn belül tegyen eleget. Ennek elmulasztása esetén a szerződés a felszólítást követő 16. napon a támogatott személy nyilatkozattételének elmulasztásával megvalósuló ráutaló magatartásával létrejön. A hitelintézet a felszólítást és a megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító – a támogatott személy aláírását nem tartalmazó – szerződést, annak létrejöttét követő legfeljebb 10 napon belül megküldi a támogatott személy és a kormányhivatal részére. A kormányhivatal határozattal megállapítja a megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződés létrejöttét, majd a határozat véglegessé válását követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság) a támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történő bejegyeztetése iránt. A kormányhivatal az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről a megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződés létrejöttét megállapító végleges határozat megküldésével egyidejűleg értesíti a hitelintézetet. A hitelintézet a kormányhivatal értesítésének kézhezvételét követő havi elszámolásában jogosult a megelőlegező kölcsön és az 5/B. § (3) bekezdése szerinti időpontot követően az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséig felmerült, támogatott személyt terhelő kamat és költség összegének igénylésére.

(2b)⁵⁹ Ha a fiatal házaspár nem tesz eleget a megelőlegező kölcsönt lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződéskötési kötelezettségének, köteles megfizetni az állam részére a hitelintézeten keresztül – a hitelintézet írásbeli felszólítása kézhezvételétől számított 15 napon belül – a vállalt gyermek születésének időpontja és a megelőlegező kölcsönt lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződés (2a) bekezdés szerinti létrejötte közötti időszakban – az állam által a hitelintézet részére kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást. Ha a fiatal házaspár az e bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a hitelintézet az ügy iratainak megküldésével tájékoztatja a kormányhivatalt, amely intézkedik a kamat, a költség és a kamattámogatás megfizetése iránt.

(2c)⁶⁰ A (2)–(2b) bekezdés rendelkezéseit az e rendelet 2008. június 30-át követően hatályos 5/A. § (2) bekezdése alapján a 2013. május 3. napját megelőzően megkötött azon megelőlegező kölcsönszerződések esetén is alkalmazni kell, melyeknél a vállalt gyermek megszületett, azonban a megelőlegező kölcsönt lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződés megkötésére a fiatal házaspár hitelintézettel való együttműködésének hiányában még nem került sor.

(2d)⁶¹ Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyámhatósági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a (2) bekezdés szerinti, gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő kettő évvel meghosszabbodik. A hitelintézet a fiatal házaspárt és a kormányhivatalt a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbításáról írásban értesíti.

(2e)⁶² Amennyiben az e rendelet 2008. június 30-át megelőzően hatályos 5/A. § (2) bekezdése alapján kötött megelőlegező kölcsönszerződések esetén az igénylő házaspár a vállalt gyermek születését követően a hitelintézet írásbeli felszólítását követő 30 napon belül nem működik együtt a kedvezményt biztosító jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében, a hitelintézet a felszólító levelét és az ügy iratait másolatban megküldi a kormányhivatalnak. A kormányhivatal határozattal megállapítja a kedvezmény gyermek születésének időpontjában történő igénybevételét és a határozat véglegessé válását követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjognak, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomnak a támogatott lakásra, a 21. § (1) bekezdése szerinti időszakból még hátralévő időtartamra történő bejegyezése iránt. A kormányhivatal a jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom állam javára történő bejegyzéséről a bejegyzést követő 15 napon belül az e bekezdés szerinti végleges határozatának megküldésével egyidejűleg értesíti a hitelintézetet.

(3) A vállalt gyermek(ek) megszületéséig, de legfeljebb az erre vonatkozó határidő lejártáig az igénylő házaspárt a megelőlegező kölcsönre vonatkozó szerződés alapján fizetési kötelezettség – kivéve az igénylő házaspár által kezdeményezett szerződésmódosítással összefüggő költségeket – nem terheli. Ezen időszak alatt a megelőlegező kölcsön törlesztése folyamán a 13. § (2) bekezdése szerint felszámítható ellenszolgáltatásokat (kamatot, költséget és egyéb ellenszolgáltatást) a folyósító hitelintézet részére közvetlenül az állam téríti meg.

(4) A megelőlegező kölcsön kizárólag az 5. § (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott célokra vehető igénybe.

(5)⁶³ A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától, lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának napjától kell számítani. A használatbavételi engedélyt az igénylő házaspár annak kiadását követő 15 napon belül, de legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásának napját követő 30 napon belül köteles a folyósító hitelintézetnek bemutatni. A gyermekvállalásra vonatkozó határidő a terhesség időszakára egyszer meghosszabbodik, ha az igénylő házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a folyósító hitelintézetnek igazolja.

(6)⁶⁴ A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni az építtető, a vásárló örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a (2) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján megállapítja.

(7) Amennyiben az igénylő házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy a megelőlegező kölcsön meg nem született gyermekre eső részét köteles – a gyermekvállalási határidő leteltét követő hónap első napjától kezdődően, a futamidő végéig – a hitelintézet részére visszafizetni. E kölcsöntartozás visszafizetésének kamatfeltételeire, valamint kamattámogatására a 13. § szabályai az irányadóak azzal, hogy a támogatásra való jogosultság maximális időtartamát a megelőlegező kölcsön folyósításának napjától kell figyelembe venni.

(8) Az igénylő házaspár köteles az állam részére – a folyósító hitelintézet útján – részletekben megfizetni a megelőlegező kölcsön meg nem született gyermekre eső összege után az állam által a megelőlegezés időtartama alatt a hitelintézet számára korábban megfizetett teljes összegnek a 13. § (3) bekezdésében meghatározott kiegészítő kamattámogatással csökkentett részét. E tartozás kamata és törlesztési feltételei megegyeznek a (7) bekezdés szerint visszafizetendő kölcsön igénylő házaspárra vonatkozó feltételeivel azzal, hogy kiegészítő kamattámogatás a törlesztés során nem érvényesíthető.

(8a)⁶⁵ Ha az igénylő házaspár fizetési kötelezettségének 90 napot meghaladóan a hitelintézet (8) bekezdés szerinti követelésből eredő hátralék összegét is tartalmazó írásbeli felszólítását követően sem tesz eleget és a (8) bekezdés szerinti követelésből eredő hátralék összege meghaladja a havi törlesztőrészlet háromszorosát, a hitelintézet 60 napon belül az ügy iratainak megküldésével értesíti a kormányhivatalt, mely intézkedik a (8) bekezdés szerinti követelés visszafizetésének érvényesítése iránt.

(8b)⁶⁶ A (8a) bekezdés rendelkezéseit a 2013. január 1. napját megelőzően felhalmozott, (8a) bekezdés szerinti hátralék esetén is alkalmazni kell.

(9) Az állam által a megelőlegezés időtartama alatt a hitelintézet részére megfizetett összegnek az igénylő házaspár terhére utóbb megállapított részét és annak kamatait a hitelintézet a teljesített törlesztések szerint fizeti meg az állam részére.

(10)⁶⁷ Ha az igénylő házaspár házasságát a megelőlegezés időtartama alatt a bíróság felbontja és a házaspár gyermekvállalását a házasság felbontásának időpontjáig nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a házasság felbontásának 5/C. § (1) bekezdés szerinti igazolását követő hónap első napjától a (7)–(9) bekezdések rendelkezései szerinti visszafizetési kötelezettség terheli. E kötelezettség fennállásának, illetve mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásakor fennálló terhesség végéig meghosszabbodik, ha az igénylő házaspár a terhességet és annak várható időtartamát orvosi bizonyítvánnyal a házasság felbontásának igazolásával egyidejűleg a folyósító hitelintézetnek igazolja.

(11)⁶⁸ Amennyiben az igénylő házaspár a gyermekvállalását nem teljesíti, de az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet] szerinti, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet [a továbbiakban: 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet] 4. számú melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy az igénylő házaspár

(12)⁶⁹ A (11) bekezdés b) pontja szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy az igazoláson a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel.

(13)⁷⁰ A (11) bekezdés szerinti megelőlegezés időtartama alatt az állam által megfizetett ellenszolgáltatásokat a folyósító hitelintézethez benyújtott igazolás alapján a központi költségvetés fizeti ki az adós helyett. Az igazolást a reprodukciós eljárást végző intézmény által kiállított igazolás keltétől számított 60 napon belül, de legfeljebb a megelőlegezésről szóló szerződésben vállalt határidő leteltéig lehet benyújtani. Ha az igénylő az igazolást az igazolás keltétől számított 60 napon túl nyújtja be, úgy a bejelentéstől számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni az igazolás dátuma és a bejelentés időpontja közötti időtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást.

(13a)⁷¹ A reprodukciós eljárást végző intézmény által kiállított igazolás benyújtására biztosított, a (13) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 60 nap eredménytelen leteltét követő 30 napon belül a hitelintézet az ügy iratainak megküldésével értesíti a kormányhivatalt.

(14)⁷² A hitelintézet csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy a megelőlegező kölcsönszerződés megkötésének időpontja megelőzi a kizáró ok megállapításának első időpontját.

5/B. §⁷³ (1) A Kincstár a gyermekvállalás teljesüléséről, az arról való tudomásszerzést követő hónap 15 napjáig elektronikus úton havonta tájékoztatja a folyósító hitelintézetet.

(2)⁷⁴ A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti kincstári tájékoztatást vagy az igénylő házaspárnak a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó bejelentését követő 15 napon belül írásban értesíti a fiatal házaspárt arról, hogy a megelőlegező kölcsönszerződés lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakításához szerződést kell kötni a lakásépítési (vásárlási) kedvezményre.

(3)⁷⁵ A hitelintézet az 5. § (4) bekezdése szerinti kedvezményt legkésőbb az (1) bekezdés szerinti kincstári tájékoztatást vagy az igénylő házaspárnak a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó bejelentését követő második hónapig számolja el a központi költségvetéssel. A megelőlegező kölcsönszerződésekre ezt követően támogatás nem igényelhető.

(4)⁷⁶ A kormányhivatal az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel az igénylő házaspárt.

5/C. §⁷⁷ (1) Az igénylő házaspár a megelőlegezés időtartama alatt bekövetkező házasságfelbontás tényét köteles a házasság érvénytelenségét megállapító vagy a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a megelőlegező kölcsönt folyósító hitelintézetnek igazolni. Amennyiben a támogatott személy az okiratot ezen határidőn belül a hitelintézetnek nem mutatja be, úgy köteles a hitelintézeten keresztül – a hitelintézet írásbeli felszólítása kézhezvételétől számított 30 napon belül – visszafizetni a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő nap és a bejelentés tényleges időpontja közötti időtartam alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást.

(2)⁷⁸ Amennyiben az igénylő házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást, akkor – a kiállítást követő 60 napon belül – a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a megelőlegező kölcsönt folyósító hitelintézetnek bemutatni. Amennyiben a támogatott személy a gyermekvállalás teljesítését igazoló okirat bemutatását elmulasztja, úgy a hitelintézet 30 napos határidővel felszólítja az okirat bemutatására. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézet felszólításának sem tesz eleget, akkor a gyermekvállalás teljesítését igazoló okirat kiállítása és a hitelintézet részére történő bemutatás tényleges időpontja közötti időtartamra vonatkozóan az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást köteles az állam részére 30 napon belül visszafizetni.

(3)⁷⁹ A hitelintézet az (1) bekezdés, az 5/A. § (13) bekezdése, valamint a 24. § (5) bekezdés a)–d) pontja szerinti igazolások benyújtásáról, a (2) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáról, valamint a 24. § (5a) bekezdése szerinti nyilatkozatokról a havi adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Kincstárt.

6. § (1) A kedvezmény összege gyermeken kívüli más eltartott családtag után személyenként harmincezer forint.

(2)⁸¹

(3) A kedvezmény szempontjából gyermek:

(4) A kedvezményt ugyanazon gyermek vagy más eltartott családtag után csak egy alkalommal lehet igénybe venni.

7. § (1) A kedvezmény szempontjából – a (2) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén – az építtető, vásárló eltartottjának minősül

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyeket a kedvezményre jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett gyermeket – a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével – az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető (vásárló) lakásában lakik.

(4)⁸⁷ Az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élő eltartott házastárs, szülők vagy nagyszülők esetében – ha együttes jövedelmük a szociális vetítési alap összegének kétszeresét meghaladja – egyik szülő (nagyszülő) után sem nyújtható kedvezmény.

(5) A keresetbe, jövedelembe – a lakbér-hozzájárulást, a vakok személyi járadékát és a házastársi pótlékot kivéve – a bért, a nyugdíjat, a járadékot, munkanélküli ellátást és az egyéb rendszeres pénzbeni juttatást kell beszámítani.

(6)⁸⁸ A kedvezménnyel valamint a fiatalok otthonteremtési támogatásával épített, vásárolt, bővített lakásban az építtető(k)nek, vásárló(k)nak – az 5. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével – legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, élettárs igénylők esetén a lakásban mindkét félnek tulajdont kell szereznie és azt az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A lakásban az igénylőn kívül csak az általa eltartott gyermek, vagy más együttköltöző családtag szerezhet tulajdont.

(7)⁸⁹ A gyermekgondozást segítő ellátáson, gyermekgondozási díjon vagy gyermeknevelési támogatáson lévő személy a kedvezmény szempontjából nem minősül eltartottnak, ezért utána kedvezményt elszámolni nem lehet.

8. §⁹⁰ A kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére az 5. § (6), (6a), valamint (7) bekezdése alapján elszámolható összeget úgy kell megállapítani, hogy a lakásépítési kedvezmény, illetve fiatalok otthonteremtési támogatása összegét el kell osztani az állami kamattámogatás mellett folyósított kölcsön összegével. Az így kapott arányszámmal meg kell szorozni a gyermek születésének időpontjáig az adós terhére elszámolt – állami támogatással csökkentett – kamatokat, s ehhez kell hozzáadni a gyermek után járó lakásépítési kedvezményt, illetve fiatalok otthonteremtési támogatását. Ezzel az összeggel csökken az adósnak a gyermek születése igazolásakor fennálló tartozása.

9. §⁹² (1) Mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható.

(2) Az akadálymentesítési támogatás

(3) Amennyiben a támogatást igénylő a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.

(4) A támogatást a mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy az élettárs igényelheti, ha

(5)⁹⁷ Ugyanazon személyre tekintettel akadálymentesítési támogatás ismételten a korábbi akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével vehető igénybe.

(6) Ugyanazon lakásra vagy lakóépületre akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.

(7) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani.

(8)⁹⁸ A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor:

(8a)⁹⁹ Ha a súlyos mozgáskorlátozottság igazolása céljából szükséges (8) bekezdés szerinti iratok nem állnak rendelkezésre, a súlyos mozgáskorlátozottság 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálatát – a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok benyújtásával – a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál lehet kezdeményezni. A kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi az első fokú rehabilitációs szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében. A közlekedőképesség vizsgálatára egyebekben a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

(9) A támogatási kérelemhez az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést mellékelni kell.

(10) E § alkalmazásában akadálymentesítési munka:

(11) Az akadálymentesítési munka része a (10) bekezdés szerinti munkákhoz közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka is, az akadálymentesítés közvetlen költségeinek legfeljebb 40%-áig.

10. §¹⁰⁰ (1) Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját.

(2) A hitelintézet a MEOSZ-nak a támogatásra való jogosultság megalapozottságával kapcsolatos álláspontjának kikérésére köteles, de a hitelintézetet a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti.

(3) A mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a támogatás elbírálásához szükséges iratokat a hitelintézet a MEOSZ részére megküldje.

12. §¹⁰² (1)¹⁰³ Az állam a támogatott személyek részére nyújtott lakáscélú jelzáloghitelek kamatainak csökkentése érdekében jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél kamattámogatásával támogatást nyújt. A támogatást a kibocsátó jelzálog-hitelintézet azon jelzáloglevelei után jogosult igénybe venni, amelyekkel finanszírozott jelzáloghitel-ügylet az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

(2)¹¹¹ A kamattámogatást a jelzáloghitel-ügylethez kapcsolódó jelzáloglevél teljes futamidejére, de legfeljebb a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet futamidejének első 20 évére, az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő jelzáloghitel-állományt meg nem haladó összegű jelzáloglevél-állomány után lehet igénybe venni. A jelzáloghitel-ügyletek forrásául a támogatás időtartama alatt több, különböző alkalommal kibocsátott jelzáloglevél is szolgálhat.

(3)¹¹² A kamattámogatás mértéke megegyezik

(4)¹¹³ Az (1) bekezdés g) pontja szerinti ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás, valamint a kamattámogatás (3) bekezdés szerinti mértékét

(5)¹¹⁴ Amennyiben a hitelügylethez kapcsolódó jelzáloglevél-sorozattal azonos futamidőre vonatkozó állampapírhozam vagy referenciahozam sincs, akkor az (1) bekezdés g) pontja szerinti ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás, valamint a kamattámogatás (3) bekezdés szerinti mértékét a legközelebbi futamidőre vonatkozó állampapírhozam, ennek hiányában a legközelebbi futamidőre vonatkozó referenciahozam alapulvételével kell meghatározni azzal, hogy amennyiben két legközelebbi futamidő is felmerül, akkor az ezekhez tartozó állampapírhozamok, vagy referenciahozamok számtani átlagát kell figyelembe venni. A (4) bekezdés és jelen bekezdés szerinti futamidőként a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 56. pontja szerinti hátralévő átlagos futamidőt kell figyelembe venni, kiegészítve a (4) bekezdés b) pontja vonatkozásában azzal, hogy azt az adott három hónapos időszakba eső hónapok tizenötödik napján – amennyiben pedig ez a nap nem kereskedési napra esik, akkor az ezt követő első kereskedési napon – fennálló referenciahozam-értékekhez tartozó hátralévő átlagos futamidők számtani átlagaként kell számítani. A támogatás mértékét fix kamatozású jelzáloglevéllel biztosított forrás esetén a jelzáloglevél kibocsátásakor érvényes állampapírhozam vagy referenciahozam alapján kell meghatározni a jelzáloglevél teljes futamidejére, de legfeljebb 20 évre.

(6)¹¹⁵ Amennyiben a kamattámogatást jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsön után veszik igénybe, úgy ahhoz az ügylethez a 13. § szerinti kiegészítő kamattámogatás nem vehető igénybe.

(7)¹¹⁶ A jelzálog-hitelintézet azon jelzáloglevél állománya után is jogosult az e § szerinti kamattámogatást igénybe venni, amely

(7a)¹¹⁸ A (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően a jelzálog-hitelintézet azon jelzáloglevél állománya után is jogosult az e § szerinti kamattámogatást igénybe venni, amely hitelintézet részére nyújtott olyan refinanszírozási jelzáloghitelt finanszíroz, amelynek fedezeteként Magyarország területén lévő ingatlanon fennálló jelzálogjogot különvált zálogjogként ruháztak a jelzálog-hitelintézetre és a különvált jelzálogjoggal biztosított eredeti jelzáloghitel-követelés legkésőbb a refinanszírozási jelzáloghitel nyújtásának időpontjától mindenben megfelel az (1) bekezdésben, kiegészítő kamattámogatású kölcsönök esetében a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(8)¹¹⁹ A kiegészítő kamattámogatású kölcsönök forrásául szolgáló jelzáloglevél-állomány után akkor vehető igénybe kamattámogatás, ha a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet az (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel.

(9)¹²⁰ A követelés vagy önálló jelzálogjog megvásárlása miatt felmerült költségek megtérítésére a jelzálog-hitelintézet a megvásárlás időpontjában az érintett kölcsönszerződés alapján fennálló tőketartozás 0,5%-át fizeti meg a követelést, illetve önálló jelzálogjogot eladó hitelintézet számára, ha e hitelintézet az ügyfél által fizetendő kamatot és költséget a 12. §, illetőleg a 13. § alapján határozta meg. Ezen összeget a jelzálog-hitelintézet utólag igényelheti a Kincstártól.

(10)¹²¹ A kibocsátó jelzálog-hitelintézet havonta igényelheti a (3) bekezdés szerinti támogatást, illetőleg a (9) bekezdés szerinti költségtérítést a Kincstártól.

(11)¹²² Az (1) bekezdés alkalmazásánál korszerűsítés a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.

(12)¹²³ A (4) bekezdés szerinti – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – állampapírhozamokat, illetve referenciahozamokat az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Az e bekezdés szerinti állampapírhozamok vagy referenciahozamok alapján megállapított az (1) bekezdés g) pontja szerinti ügyleti kamatot, költséget és egyéb ellenszolgáltatást, valamint a (3) bekezdés szerinti kamattámogatást a közzététel naptári hónapját követő hónapban kell alkalmazni.

(13)¹²⁴ A támogatott kölcsön forrásául szolgáló jelzáloglevelek – ügyletek során történő – figyelembevételének részletes szabályairól, valamint a kamattámogatás egységes elszámolási rendjéről a jelzálog-hitelintézetek a miniszterrel megállapodást kötnek.

13. § (1)¹²⁵ Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe a 30 millió forintot meg nem haladó összegű – a telekár nélkül számított – az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén a 12. § (1) bekezdésének b), valamint e)–f) pontjaiban foglalt feltételek mellett új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha legalább egyikük támogatott személy, vagy a gyermeket nevelő támogatott személy.

Az építési költségek, illetőleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett hitelintézeti kölcsön összege legfeljebb 15 millió forint, amely kamatainak megfizetéséhez az állam 20 évig nyújt támogatást. A kiegészítő kamattámogatásos kölcsönnel érintett ingatlanban a jogosult igénylőknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. A kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat). Ha a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás építési költsége (vételára) meghaladja a 30 millió forintot, úgy a méltányolható nagyságot meg nem haladó tényleges szobaszámra meghatározott építési költséget kell a felső határként alkalmazni.

(2)¹²⁶ A kiegészítő kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt a kamat és a törlesztés folyamán – a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve – bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes éves mértéke nem haladja meg

(3)¹³⁰ A kiegészítő kamattámogatás a (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint számított állampapírhozam 60%-a, vagy a (2) bekezdés c) pontja szerint számított referenciahozam 60%-a. A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentő ezen kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy 1 havi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.

(4)¹³¹ A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kamat- és költségmértéket a kölcsön kamatainak változásánál, és a hitelező által választott ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján, az akkor fennálló tőketartozásra kell alkalmazni. A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – állampapír átlaghozamot, valamint a (2) bekezdés c) pontja szerint számított referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Az e bekezdés szerinti állampapírhozamok, vagy referenciahozamok alapján megállapított, a (2) bekezdés szerinti ügyleti kamatot, költséget és egyéb ellenszolgáltatást, valamint a (3) bekezdés szerinti kamattámogatást a közzététel naptári hónapját követő hónapban kell alkalmazni.

(5) Ha a hitelnyújtó által alkalmazott mérték a (2) bekezdésben meghatározott kamat és költség mértéket legfeljebb fél százalékkal haladja meg, akkor a kamat mértékét nem kell módosítani. Egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású hitelek esetében a támogatás, a kamat és a költség mértéket csak a szerződés megkötésekor és az állandó kamat meghatározott időszakának lejártakor kell alkalmazni.

(6)¹³² A kiegészítő kamattámogatással érintett kölcsön adósát a támogatás időtartama alatt ügyleti kamat és a törlesztés folyamán – a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve – bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás jogcímén terhelő fizetési kötelezettség együttes mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek a (3) bekezdés szerinti támogatással csökkentett mértékét.

14. § (1)¹³³

(2) A kiegészítő kamattámogatás nem nyújtható a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított alacsony, nem változó kamatozású lakáskölcsönre.

15. § (1)¹³⁴ Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, természetes személy részére való értékesítés céljára új lakást épít, vagy építtet, vagy bérbeadás céljára lakást építtet, és szerződésben vállalja, hogy a lakást vagy értékesíti vagy legalább 20 évig bérbe adja, illetőleg a bérbeadásra vállalt időszak alatt értékesíti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt – az áfa összegét is tartalmazó – eladási ára, bérbeadás esetén az építési költsége a 30 millió forintot nem haladja meg. Az építtető az állami támogatás igénybevételére nem jogosult, amennyiben az építést a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram, illetve a „Sikeres Magyarországért” Bérlakás Hitelprogram keretében felvett kölcsönből valósítja meg.

(2) A bérbeadás céljára építtetett lakások esetén az építtetőt a kamattámogatás csak abban az esetben illeti meg, amennyiben vállalja, hogy a kamattámogatás igénybevételével létrehozott bérlakást – az önkormányzatot, a közhasznú társaságot és a lakásszövetkezetet kivéve – a vele tulajdonosi kapcsolatban vagy munkaviszonyban nem álló magánszemély részére adja bérbe, és a vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén az igénybe vett támogatást visszafizeti.

(3)¹³⁵ Az építési költségek legfeljebb 70%-át kitevő és lakásonként 15 millió forintot meg nem haladó kölcsönösszegig – a személyes körülményekre vonatkozók, valamint a kamattámogatás számítási alapja kivételével – a kiegészítő kamattámogatás 13. §-ban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. A kamattámogatás összegét a 13. § (3) bekezdés alapján kell meghatározni azzal, hogy a kamattámogatás számítási alapja a kamatfizetéskor fennálló, nem késedelmes kölcsöntartozás. A kölcsön folyósítása szakaszosan – készültségi fokkal arányosan – történik.

(4)¹³⁶ Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, vagy egyéni vállalkozó értékesítési célú lakásépítése érdekében saját tulajdonú, építési teleknek nem minősülő telekingatlanát a 253/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet, illetve a települések helyi építési szabályzatában előírtak szerinti közművesítés útján lakótelekké alakítja és szerződésben vállalja, hogy a telket 5 éven belül a ráépített lakóingatlannal együtt értékesíti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. Az építési telek kialakításának legfeljebb 50%-át kitevő és építendő lakásonként 2 millió forintot, de ugyanazon telken több lakás építése esetén telkenként 26 millió forintot meg nem haladó kölcsönösszegig – a személyes körülményekre vonatkozók kivételével – a kiegészítő kamattámogatás 13. §-ban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyen célra felvett kölcsön a (3) bekezdésben meghatározott, az értékesítési, illetve bérbeadási célú lakások felépítésére igénybe vehető, állami kamattámogatású kölcsön összegét csökkenti.

(5)¹³⁷ Ha az (1) és (4) bekezdésben az állami kamattámogatású kölcsön feltételeként meghatározott szerződéses kötelezettségek valamelyikét az igénybevevő megszegi, akkor az igénybe vett kamattámogatás összegét és annak a folyósítás napjától a Ptk. szerint számított kamatait köteles haladéktalanul visszafizetni. Ha a (4) bekezdés szerinti kölcsön esetében az igénylő az előzetesen építeni vállalt lakásoknál kevesebb lakást épít, úgy az igénybe vett kamattámogatás meg nem épített lakásokra eső arányos összegét és annak a folyósítás napjától a Ptk. szerint számított kamatait köteles haladéktalanul visszafizetni.

(6)¹³⁸ E § alapján nyújtható kamattámogatás a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379. 2006.12.28. 5. o.) hatálya alá tartozó támogatásnak minősül. A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a kölcsönszerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

16. § (1)¹³⁹ A felújítási alapképzés (2) bekezdésben előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél vagy a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) szerinti szakosított hitelintézetnél elkülönített számlán történő elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti tulajdonú és a társasház közös tulajdonú részeinek korszerűsítéséhez, felújításához, hitelintézettől felvett kölcsön kamatának megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a támogatás alapjául szolgáló kölcsönügylet első 5 évében a kamat 70%-a, a második 5 évében a kamat 35%-a. E támogatás nem vehető igénybe a „Sikeres Magyarországért” Panel Plusz Hitelprogram keretében nyújtott kölcsön törlesztéséhez.

(2)¹⁴⁰ A társasház közös tulajdonban álló, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek felújításához az (1) bekezdésben meghatározott kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke

(3)¹⁴¹ Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha

(4)¹⁴² Támogatás a (3) bekezdés b) pontjában foglalt határidő elmulasztása esetén akkor nyújtható, ha a képzés megkezdése időpontjától számított folyamatos és előírt mértékű teljesítés mellett legalább 2 év már eltelt.

(5)¹⁴³ E rendelet alkalmazásánál felújítási munkák fogalmára a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 56. §-ának 2.3 pontjában meghatározottak az irányadók.

(6)¹⁴⁴ A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján működő vízgazdálkodási társulat útján megvalósuló helyi jelentőségű közcélú közműlétesítményeknek, vagy egyedi szennyvízelvezetés építéséhez a lakosság érdekeltségi hozzájárulásból fedezett munkáihoz felvett hitel kamatainak a törlesztés első öt évében 70%-át, a második öt évében 35%-át – a kölcsönt igénylő társulat helyett – a költségvetés a hitelintézetnek megtéríti, függetlenül attól, hogy a beruházást vagy a beruházás lebonyolítását ki végzi. A kamatkedvezmény számítási alapja legfeljebb az egy éves futamidejű állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét megelőző féléves átlagának 1,3-szerese lehet. A kedvezményes kölcsön összege legfeljebb a halasztott vagy részletfizetéssel teljesítendő lakossági közműfejlesztési hozzájárulás összege, amely a halasztott vagy részletfizetéssel érintett ingatlanonként legfeljebb 200 ezer forint lehet. A kölcsön folyósítása szakaszosan – a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján – történik. Az önkormányzat vagy a társulat által a hitel futamideje alatt a kivitelezést végző szervezettel kötött szerződés alapján – közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés-, felvonulási terület bérlet, adásvétel stb. jogcímen, vagy alvállalkozói munkavégzés során – és a lakossági közműfejlesztési hozzájárulásként beszedett bevételeket negyedévenként a kamattámogatott hitel tőketörlesztésére és kamattörlesztésre kell fordítani. Új települési szennyvízközmű-rendszer megvalósítása esetén a kamatkedvezmény igénybevételének feltétele az önkormányzat arról tett nyilatkozata, hogy a beruházás üzembe helyezésétől számított öt éven belül csatornadíj-támogatásra nem tart igényt. E hitel törlesztését az utolsó folyósítást követő ötvennégy hónapon belül meg kell kezdeni.

(7)¹⁴⁵ A (6) bekezdés szerinti új települési szennyvízközmű-rendszer beruházásnak minősül az a fejlesztés, amelynek keretében az ellátatlan településen szennyvízcsatorna-hálózat épül és/vagy új tisztítómű létesül, vagy meglévő tisztítómű kapacitásbővítése valósul meg.

(8)¹⁴⁶

(9)¹⁴⁷ Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás nem nyújtható az Ltp. szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított alacsony, nem változó kamatozású lakáskölcsönre.

(10)¹⁴⁸ Az (1) bekezdés szerinti kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a társasház vagy a lakásszövetkezet a hitelintézet részére a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes felújítási költség legalább 70%-áról a társasház vagy a lakásszövetkezet nevére kiállított számlákat legkésőbb a felújítás munkák befejezésének hitelintézet részére történő bejelentésével egyidejűleg bemutatja.

(11)¹⁴⁹ A felújítási alap felhasználásának minősül az (5) bekezdés szerinti felújítási munkákon túlmenően a kérelem benyújtását megelőzően felújítási célra felvett kölcsön igazoltan tőke és kamat fizetésére fordított összege, valamint a műszaki ellenőrzésre, a felújításhoz kapcsolódóan elvégzett műszaki vizsgálatokra, a tervdokumentációkra fordított, számlával igazolt összeg.

17. § (1)¹⁵¹ Az építtetőt (vásárlót) közvetlen támogatások e rendeletben foglalt lakás építése, vásárlása esetén illeti meg. Ugyanazon gyermek után egy közvetlen támogatás – a lakásépítési kedvezmény vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása – vehető igénybe.

(2) A nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a közvetlen támogatások és a kiegészítő kamattámogatás nem illeti meg.

(3)¹⁵²

(4)¹⁵³ Épülő (de használatbavételi engedéllyel nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építés befejezése előtti átruházása esetén

18. § (1)¹⁵⁵ A közvetlen támogatások és a kamattámogatások igénybevételi feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a következők szerint kell igazolni:

(3)¹⁷¹ Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár a (2) bekezdés f)–l) pontjában, valamint a 2. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltak igazolására nincs szükség. A (2) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatot mind az építtető (vásárló), mind az eltartott köteles aláírni.

(4)¹⁷² Ha az igénylő a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott közvetlen támogatáshoz, illetőleg kamattámogatáshoz, akkor az igénylő a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk. szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.

(5)¹⁷³ A folyósító hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely a jelen rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti függő közvetítőjére is, aki e rendelet szerinti támogatásokra való jogosultság bírálatát, valamint a támogatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője, úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. A hitelintézet felelőssége nem terjed ki a 12. § (11) bekezdése szerinti megfelelőségi igazolás ellenőrzésére.

(6)¹⁷⁴

(7)¹⁷⁵

(7a)¹⁷⁶

(7b)¹⁷⁷

(8)¹⁷⁸

(9)¹⁷⁹

(10)¹⁸⁰ Amennyiben a lakáscél közvetlen támogatással illetőleg kamattámogatott kölcsönnel is megvalósítható a hitelintézet átadja az igénylőnek a miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv elektronikus úton megküldött tájékoztatóját a hatályos lakástámogatások feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról.

(11)¹⁸¹ A hitelintézet a közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a közvetlen támogatásra, illetve a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kormányhivataltól.

(11a)¹⁸² A közvetlen támogatásból és az e rendelet szerinti kamattámogatásból eredő, támogatott személyt terhelő bejelentési kötelezettség teljesítését a hitelintézet a támogatott személy részére a bejelentéssel egyidejűleg, írásban igazolja.

(12)¹⁸³ A hitelintézet az igénylőtől, ha lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg, a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásáért – a megelőlegező kölcsön és az akadálymentesítési támogatás kivételével – a támogatás összegének 1,5%-át, de legfeljebb 30 ezer forintot, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Akadálymentesítési támogatás esetén a hitelintézet az igénylőtől a támogatásra való jogosultság elbírálásért az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap hiteles másolatának díját kivéve egyéb díjat, illetve ellenszolgáltatást nem számíthat fel.

(13)¹⁸⁴ Ha az igénylést vagy a gyermekvállalás nem teljesítésének 24. § (5) bekezdése vagy 5/A. § (11) bekezdése szerinti igazolását a hitelintézet elutasítja, az igénylő a közvetlen támogatásra, illetőleg a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján – a kormányhivatal megkeresésére – a hitelintézet 8 napon belül csatolni köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.

(13a)¹⁸⁵ Az igénylő a támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelme esetén igazolja a hitelintézet támogatási igény elutasításával kapcsolatos döntését.

(13b)¹⁸⁶ A támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti hatósági eljárás megindításának feltétele, hogy a hitelintézet az igénylést teljeskörűen, a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi feltételt megvizsgálva elbírálja.

(14)¹⁸⁷ Amennyiben a végleges határozat megállapítja, hogy az igénylő a kérelem, vagy a 24. § (5) bekezdése vagy az 5/A. § (11) bekezdése szerinti igazolás hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a támogatási szerződés igénylővel történő megkötését és a támogatás folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben megvalósult. A végleges határozat a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.

(15)¹⁸⁸ A kormányhivatal a támogatottnál a közvetlen támogatás, a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét, valamint az 5/A. § (8) bekezdése szerinti törlesztési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, vagy az 5/A. § (8) bekezdése szerinti törlesztési kötelezettségét 90 napot meghaladóan és legalább három havi törlesztőrészletet meghaladó mértékben nem teljesíti, akkor határozatban intézkedik a támogatás vagy az 5/A. § (8) bekezdése szerinti tartozás és kamata – igénybevétel napjától számított késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi kamat mértéke a Ptk. szerinti kamat.

(16)¹⁸⁹ A kormányhivatal hatósági jogkörében eljárva méltányossági eljárást nem folytathat le, kivéve a részletfizetés engedélyezését. A lakáscélú állami támogatás és az ahhoz járuló kamat és költség részletekben történő visszafizetése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a támogatás azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhelést jelent.

19. §¹⁹⁰ (1) A közvetlen támogatások, valamint a 12. és 13. § szerinti kamattámogatott kölcsönök igénybevétele során a következő (2)–(8) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(2) A közvetlen támogatások, valamint a 12. és 13. § szerinti kamattámogatott kölcsönök igénybevételének feltétele, hogy a támogatott személy vállalja, hogy a hitelintézet részére

(3)¹⁹⁷ Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel rendelkező, vagy nem rendelkező lakás esetén a vételárat is tartalmazó árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető.

(4)¹⁹⁸ A kedvezmény illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételének feltétele továbbá a támogatott személynek a támogatási szerződésbe foglalt kötelezettségvállalása, hogy a támogatás folyósítását, építés, bővítés esetén az utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára:

(5)²⁰⁰ A közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet csak akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. Külön adóhatósági igazolás nélkül elfogadhatja a hitelintézet azt a számlát, melynek kibocsátója a számlakibocsátás időpontjában – bejelentkezése alapján – az állami adóhatóság e célra létrehozott külön nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, és hozzájárult ahhoz, hogy nevét (cégnevét), adószámát, székhelyét, adóalanyként történő nyilvántartásba vételének és törlésének időpontját az adóhatóság az interneten közzétegye. A külön nyilvántartásban nem szereplők által kibocsátott számlákat a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt. A külön nyilvántartásban nem szereplők által kibocsátott számlákat a hitelintézet akkor is elfogadhatja, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja 2006. június 30-ig az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti import esetén a nevére szóló vámhatósági határozatot, valamint az abban előírt vám, nem közösségi adók és díjak befizetését igazoló banki átutalásról szóló igazolást. Építési engedély köteles munkák esetén, az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számlák fogadhatók el.

(5a)²⁰¹ Az állami adóhatóság által vezetett, (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6)²⁰² A hitelintézet az eredeti számlákat – letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig, de legalább a támogatott hitel megszűnéséig irattárában megőrzi.

(6a)²⁰³ Letörölhetetlen jelzéssel a számlára feljegyzésre kerül, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában, mikor és mely 1. § (2) bekezdése szerinti lakáscélú állami támogatás igénybevétele céljából mutatták be a hitelintézetnél.

(7)²⁰⁴ Ha a hitelintézet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.

(8)²⁰⁵ A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni.

(9)²⁰⁶ Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a közvetlen támogatások, illetőleg a kamattámogatások igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – előírja a folyósított közvetlen támogatás, illetve az igénybe vett kamattámogatás az igénybevétel napjától számított késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.

(10)²⁰⁷ Ha ugyanazon lakáscél megvalósításához a támogatott személy a lakáscélú állami támogatásokat különböző hitelintézetektől veszi igénybe, a hitelintézetek kötelesek együttműködni, valamint a másik hitelintézethez már benyújtott és általa letörölhetetlen jelzéssel ellátott számlát elfogadni.

(11)²⁰⁸ A (10) bekezdés tekintetében lakáscélú állami támogatásnak minősül a lakástakarékpénztárakról szóló törvény, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról, a lakásépítési támogatásról és az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, valamint az e rendelet szerinti állami támogatás.

20. § (1)²⁰⁹ A közvetlen támogatásra, illetve a kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását – az 5. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével – lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építés, bővítés esetén a használatbavételi engedély kiadása előtt – ha az építési munka nem építési engedély vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető, akkor a hitelcél megvalósulását megelőzően – kell kérni a hitelintézettől.

(2)²¹⁰ A támogatásra jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor a fennálló személyi körülmények alapján kell megállapítani. Új lakás építése vagy vásárlása esetén a kölcsönigénylő a 12., illetőleg a 13. §-ban szabályozott kölcsönt veheti igénybe, de a kölcsönök összege együttesen nem haladhatja meg a 15 millió forintot.

(3)²¹¹ Lakás bővítése esetén a 12. § szabályai szerinti kölcsön akkor is igénybe vehető, ha az igénylőnek ugyanezen lakás vásárlását vagy építését finanszírozó államilag támogatott kölcsöne még fennáll. Ez esetben a bővítési kölcsön összege nem haladhatja meg az 5 millió forint és a korábban már folyósított kölcsön szerződéskötéskori összegének különbözetét.

(4)²¹² Ha a kérelmező az (1) bekezdésben említett időpontig nem élt a támogatás igénybevételének lehetőségével, erre később már nem tarthat igényt.

(4a)²¹³ A 12. § és a 13. § szerinti kölcsön esetén a kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kölcsönszerződés megszűnéséig változatlan feltételekkel fennmarad, függetlenül attól, hogy a kölcsön fedezetét képező lakás helyett fedezetül másik lakás kerül bevonásra.

(5)²¹⁴ Ha az igénylő e rendelet szerinti támogatást kíván igénybe venni, a befogadott kérelem tekintetében a támogatási feltételek meglétét a folyósító hitelintézet az összes feltétel vonatkozásában, teljeskörűen köteles ellenőrizni.

(6)²¹⁵

(7)²¹⁶ Lakásépítés esetében a kedvezmény összegét a készültségi fokkal arányosan kell folyósítani, és a folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építő (építtető) a kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül eszközeinek legalább egyharmadát, készpénzben igazolt anyagi eszközei 80%-át a lakás építésére már felhasználta.

(8)²¹⁷ Ha

21. §²²¹ (1) A kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás igénybevételével

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a fiatalok otthonteremtési támogatása esetén is azzal, hogy a jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom időtartama 5 év.

(3)²²³ Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti időszakon belül a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bővített

(3a)²²⁵ A (3) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem vonatkozik, arra az esetre, ha

(3b)²²⁶ A kormányhivatal intézkedik az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt, ha a támogatott személy a (3a) bekezdés b) és c) pontja szerinti feltételt a hitelintézet vagy a bírósági végrehajtó által kiállított dokumentummal igazolja.

(4)²²⁷ A támogatott személy

(5)²³⁰ A kormányhivatal – a (11) és (12) bekezdésben foglaltak kivételével – a (4) bekezdés szerinti bejelentést követően, ha a támogatott személy a 21/A. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, kötelezi a támogatott személyt a támogatás visszafizetésére.

(6)²³¹ Ha a támogatott személy a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének nem vagy nem a bejelentési határidőben tesz eleget, a visszafizetési kötelezettség a bontás, a lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a lakóhely megváltoztatásának, a lakáshasználat átengedésének vagy a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számítva a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.

(7)²³² Házasság felbontása esetén, ha a volt házasfelek közös lakásukat idegenítik el, őket – a (7b) bekezdésben foglaltak kivételével – az igénybevett a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.

(7a)²³³ A volt házastársak kötelesek a házasságfelbontás tényét a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni.

(7b)²³⁴ Házasság felbontása esetén, ha

(7c)²³⁵ A volt házasfelek a (7b) bekezdés szerinti elidegenítést a hitelintézetnél bejelentik és egyidejűleg kezdeményezik a támogatás nyújtásáról szóló szerződés módosítását. A hitelintézet a támogatás nyújtásáról szóló szerződés módosításáról a kormányhivatalt értesíti, mely a hitelintézet értesítését követően hozzájárul a lakás elidegenítéséhez.

(8)²³⁶ Ha – a (7b) bekezdésben foglaltak kivételével – a támogatott személy lakásának egy részét elidegeníti, a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása összegének csak az elidegenítésre kerülő tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.

(9) Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítéséből származó – a 21/B. § (3) bekezdése szerinti összeggel csökkentett – bevételnek csak egy részét fordította az újabb lakás megszerzésére, a támogatásnak az eladási és a vételár különbözetével arányos részét kell visszafizetnie.

(10)²³⁷ A (9) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy a támogatott személy a támogatás összegének – az eladási és a vételár különbözetének a 21/B. § (3) bekezdése szerint csökkentett – arányos részét visszafizesse.

(11)²³⁸ Ha a támogatott személy a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bővített lakásnak az (1) vagy (2) bekezdés szerinti időszakon belül történő elidegenítését követően, de legfeljebb a (4) bekezdés szerinti bejelentés megtételét követő 60 napon belül – a 21/A. § (9) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével –

(12)²⁴⁰ Ha a támogatott személy a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételével épített, vásárolt vagy bővített lakásnak az (1) vagy (2) bekezdés szerinti időszakon belül történő elidegenítését legfeljebb 1 naptári évvel megelőzően – a 21/A. § (9) bekezdés b) pontjában foglaltak figyelembevételével –

(13)²⁴² A (12) bekezdés esetén a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom újabb lakásra való átjegyzésének feltétele, hogy

(14)²⁴³ Ha a támogatott személy a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésében lévő lakóingatlant visszavásárolja, ennek tényéről a Lebonyolító az adásvételi szerződés megkötésétől számított 5 napon belül értesíti a kormányhivatalt. A kormányhivatal hatósági határozatával intézkedik a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a 21. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti időtartamból még fennmaradó időszakra vonatkozóan a támogatott személy által visszavásárolt lakásra történő bejegyezéséről. A támogatott személyt a 21. § (3) bekezdése szerinti kötelezettség az eredeti határidő lejártáig terheli.

21/A. §²⁴⁴ (1)²⁴⁵ Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás elidegenítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében 3, vásárlási szándék esetében 1 évig a tulajdonos – a 21. § (4) bekezdése szerinti bejelentés megtételét követő legfeljebb 60 napon belül benyújtott – kérelme alapján a kormányhivatal – a 21. § (11) és (12) bekezdésében foglaltak kivételével – felfüggeszti.

(1a)²⁴⁶ Az (1) bekezdés szerinti elidegenítés esetén – a lakáscserét is ideértve – a megvásárlásra kerülő másik lakás eladója a támogatott személynek nem lehet a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy egyéni vállalkozó, a támogatott személy nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés feltétele, hogy a támogatott személy az igénybevett támogatás összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizesse.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés időtartamát az igénybevett támogatás összegének kincstári letéti számlára érkezésének napjától kell számítani.

(4) A felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha ezt a támogatott személy az (1) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt legfeljebb 30 nappal kérelmezi.

(5)²⁴⁷ A felfüggesztés időtartama alatt a lakás tulajdonosának kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt, bővített, vagy a fiatalok otthonteremtési támogatásával vásárolt lakást a kormányhivatal tehermentesíti.

(6)²⁴⁸ A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a kormányhivatal határozatban dönt, megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizethető összeget és intézkedik a terhek másik lakásra történő bejegyeztetése iránt. A kormányhivatal a felfüggesztés megszüntetéséről szóló végleges határozatot annak véglegessé válását követő 10 napon belül megküldi a Kincstárnak, amely a kormányhivatali értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatban megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.

(7) A támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés időtartama alatt a 21. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti elidegenítési tilalomra irányadó időtartam lejár.

(8)²⁴⁹ Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minősül, amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a kormányhivatal intézkedik.

(9) Ha a támogatott személy az (1) vagy (4) bekezdés szerinti határidő lejártáig

(10)²⁵¹ A kormányhivatal a számítógépes ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből, az elektronikus dokumentumként szolgáltatott tulajdoni lap másolat lekérdezésével ellenőrzi

(11)²⁵² A (9) bekezdés esetében a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, a megelőlegező kölcsön időszaka alatt az állam által fizetett ellenszolgáltatások és a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetését biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a kormányhivatal intézkedik. A megelőlegező kölcsönt biztosító jelzálogjog újabb ingatlanra történő átjegyezhetőségéről a hitelintézet dönt és intézkedik.

21/B. §²⁵³ (1)²⁵⁴ A 21. § (3), (6)–(10) és (13) bekezdésében foglalt visszafizetési kötelezettséget a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése bevételi számla” kincstári számlára kell teljesíteni.

(2)²⁵⁵ Az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség teljesítését követően a kormányhivatal dönt

(3) A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető

21/C. §²⁵⁷ (1) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a közvetlen támogatások és a kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet felé igazolni. A közvetlen támogatást vagy kamattámogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást folyósító hitelintézetnek bejelenteni.

(2)²⁵⁸ Amennyiben építés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 10 éven belül a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, vagy a 18. § (2) bekezdés g)–h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy nem szerez a 18. § (2) bekezdés i)–k) pontja szerinti jogállást az igénybe vett kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás vagy fiatalok otthonteremtési támogatása összegének – a 10 évből még fennmaradó időtartamhoz viszonyított – arányos részét köteles visszafizetni. A 10 évből még fennmaradó időtartamot a tartózkodási jogosultság megszűnését követő 30 napos határidő lejártától kell számítani.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésére kötelezett személy a 10 évből még fennmaradó időtartamon belül ismét a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, a 18. § (2) bekezdés g)–h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt kap, vagy a 18. § (2) bekezdés i)–k) pontja szerinti jogállást szerez és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, a kedvezménynek, az adó-visszatérítési támogatásnak vagy a fiatalok otthonteremtési támogatásának a tartózkodási jogosultság megszűnését követő 30 napig, de legkésőbb a 10 év lejártáig terjedő időtartammal arányos részére ismét jogosulttá válik.

(4) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap a (2) bekezdés szerinti tartózkodást igazoló vagy arra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig az állam 12. §-ban, valamint a 13. §-ban meghatározott hitelek törlesztésének megfizetéséhez nem nyújt támogatást.

(5) Ha a megelőlegező kölcsön adós nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap a 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, vagy a 18. § (2) bekezdés g)–h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy a 18. § (2) bekezdés i)–k) pontja szerinti jogállást, valamint a gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesítette, köteles tartózkodási jogosultsága megszűnését követő 30 napon belül a megelőlegező kölcsönnek a meg nem született gyermekre eső részét a folyósító hitelintézet részére visszafizetni, vagy azt a hitelintézettel kötött megállapodás szerint piaci kamatozású kölcsönként törleszteni. Ha a gyermekvállalást a tartózkodási jogosultság megszűnése előtt, vagy ezt követő 30 napon belül teljesíti, a visszafizetésre a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni.

21/D. §²⁵⁹ (1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó, e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetében az Fhtv. 17/B. § (2) bekezdése, 17/C. §-a, 17/D. §-a, valamint 20/A. §-a helyett a (2)–(6) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A hitelintézet – a támogatás időtartama alatt – a 12. § és a 13. § szerint támogatott kölcsön ügyleti kamatának egyoldalú módosítására nem jogosult. A 12. § és a 13. § szerinti kamattámogatott kölcsönök ügyleti kamata a 12. § és a 13. § rendelkezéseinek megfelelően változik.

(3) A hitelintézet által – az ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján érvényes referenciahozam alapján – érvényesített ügyleti kamatmódosítás nem minősül egyoldalú kamatemelésnek.

(4) A 12. és a 13. § szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a 12. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá a 13. § (2) bekezdése szerinti ügyleti kamat, költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes mértéke az e rendelet alapján az ügyleti kamatra, költségre és egyéb ellenszolgáltatásra együttesen alkalmazható mindenkori legmagasabb mérték, csökkentve

(5) Az ügyleti kamat és költség az adott kölcsönszerződésre irányadó kamatperiódusok fordulónapján módosul a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint. Abban az esetben, ha a kölcsönszerződésben rögzített kamat és költség nem volt kamatperiódushoz kötve, kamatperiódusként egy havi kamatperiódust kell tekinteni.

(6) A 12. és 13. § szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönök esetén a kamattámogatási időszak lejártát követően a hitelintézet

(7)²⁶⁰ A (2)–(6) bekezdést az Fhtv. hatálya alá nem tartozó, az e rendelet, valamint a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet) szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönökre is megfelelően alkalmazni kell.

22. § (1) Ha a települési önkormányzatnak a tulajdonában álló lakásai és nem lakás céljára szolgáló helyiségei bérbeadásából, értékesítéséből és más hasznosításából származó bevételei nem haladják meg a tulajdonában álló lakások és helyiségek céljára szolgáló ingatlanok fenntartására és felújítására, valamint a természetes személyek tulajdonában álló lakóépületek felújításának támogatására, továbbá a saját bevételeiből lakásfenntartási támogatásra (a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38. és 39. §) és kényszerbérletek felszámolására fordított kiadásait, akkor a települési önkormányzat tulajdonában álló lakás felújításához és az azzal együtt végzett korszerűsítéshez (ideértve a lakástulajdonához tartozó közös tulajdoni hányadára eső felújítási és azzal együtt végzett korszerűsítési költségeire) igénybe vett hitelintézeti kölcsön – a költségek legfeljebb 50%-áig terjedő – összege (2) bekezdésben meghatározott kamatainak 70%-át a központi költségvetés az adós önkormányzat helyett átvállalja.

(2) A támogatás számítási alapja legfeljebb az egyéves futamidejű állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét megelőző féléves átlagának 2%-ponttal növelt mértéke.

(3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha az önkormányzat éves költségvetése az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelel. A támogatást a központi költségvetés negyedévenként számolja el a hitelintézettel. Ha az éves költségvetési beszámoló adatszolgáltatása szerint az (1) bekezdésben meghatározott bevételek meghaladják a kiadásokat, az év közben igénybe vett kedvezmény összegét vissza kell fizetni.

(4) Vegyes tulajdonban álló lakóépületek esetében e § rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha az e rendelet 16. §-ában szabályozott lakásszövetkezeti, illetőleg társasházi lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszerűsítésére, felújítására állami kamattámogatás igénybe vehető.

24. § (1) A II–VI. fejezetekben meghatározott kölcsönök nyújtását, folyósítását a törlesztés és a támogatások megállapítását, valamint ezeknek a központi költségvetéssel való elszámolását – az építőre (építtetőre), illetőleg az értékesítőre tekintet nélkül – a hitelintézetek végzik.

(2)²⁶² Az utóbb született gyermek(ek) után a lakásépítési kedvezmény, valamint a gyermek születésének időpontjáig a 8. § szerint számított kamat kizárólag

(3) Ha a korábban hatályban volt rendeletek alapján a törlesztés megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, akkor a hitelintézetnek az adós a támogatással csökkentett törlesztőrészletet fizeti meg. A törlesztőrészlet magában foglalja az esedékes hiteldíjat és tőkehányadot.

(4) Ha a törlesztési támogatásban részesülő adós tartozását egy összegben kiegyenlíti vagy a kölcsönszerződésben meghatározott részletnél többet törleszt, úgy ezen összegek után törlesztési támogatás nem számolható el.

(5)²⁶³ Ha a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok alapján a fiatal házaspár kérelmére a születendő gyermekre tekintettel a kedvezményt a hitelintézet önálló kölcsönként előlegezte meg, és a gyermek azért nem születik meg, mert

(5a)²⁶⁴ Az (5) bekezdés d) pontja szerinti esetben az igénylő házaspár a kérelem benyújtásával egyidejűleg teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a megelőlegezés időtartamából hátralévő időszak alatt születő első gyermeke után az 5. § (7) bekezdése szerinti később született gyermek után járó kedvezményt nem veszi igénybe.

(6)²⁶⁵ Az építkezés idejére és a 21. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott időszak leteltéig a lakásépítési kedvezményre, a fiatalok otthonteremtési támogatására – az 5. § (6) és (7) bekezdések szerinti esetekben a támogatási szerződés megkötésének időpontjától számítva –, a megelőlegező kölcsönből átalakult lakásépítési kedvezményre – csökkentve a megelőlegező kölcsönszerződés megkötésétől a gyermekvállalás teljesítéséig eltelt időtartammal – az 5/A. § (8) bekezdése szerint esetlegesen visszafizetendő összeg biztosítékaként az állam javára az épülő, a felépült, a bővített vagy a megvásárolt lakást jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Az 5/A. §, illetve 12. és 13. § alapján felvett, vagy a 12. §-ában foglalt jelzáloglevél fedezetének céljára előzetesen nyújtott kölcsönök biztosítékaként elfogadott ingatlanokat a kölcsönt nyújtó hitelintézet javára az államot megelőző ranghelyen jelzálogjog (önálló zálogjog), valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Amennyiben a hitelintézet által nyújtott állami kamattámogatású kölcsönökből épített, vásárolt, bővített, illetve korszerűsített ingatlan nem fedezete a kölcsönnek, úgy erre az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba az állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését – az 5/A. § (2a) bekezdésében foglalt kivétellel – a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi. Amennyiben a hitel futamideje alatt annak céljául szolgáló ingatlan válik a hitel fedezetévé, vagy a hitelcél szerinti ingatlan értékesítésre kerül, vagy az ingatlan lebontása természeti katasztrófa következtében vált szükségessé, ezen ingatlant a hitelhez kapcsolódóan terhelő, az állam javára fennálló elidegenítési és terhelési tilalom törlésére vonatkozó engedélyt – az adósok kérelmére – a kormányhivatal adja ki.

(7)²⁶⁶ Ha a (6) bekezdés alapján a lakást az állam javára jelzálogjog terheli és hitelintézet utóbb a lakás felépítését, vásárlását, bővítését, illetőleg korszerűsítését szolgáló kölcsönt vagy munkáltatói, illetőleg helyi önkormányzati támogatást folyósít, valamint, ha utóbb lakás-takarékpénztári áthidaló-, illetőleg lakáskölcsön folyósítására kerül sor, úgy ezek biztosítékául a jelzálogjog az állam képviselőjének a hozzájárulása nélkül jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a lakás építését, vásárlását, bővítését, korszerűsítését szolgáló kölcsönt jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom biztosítja és ezt követően a lakás bővítését szolgáló támogatott kölcsön felvételére illetőleg a fennálló kölcsöntartozás kedvezménnyel vagy fiatalok otthonteremtési támogatásának igénybevételével történő törlesztésére kerül sor, úgy a hitelintézet nem tagadhatja meg a hozzájárulását e támogatások biztosítására az állam javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.

(8) Ha az 1988. december 31-ig hatályban volt jogszabályok alapján nyújtott kölcsönnel terhelt lakást elidegenítik, a fennálló kölcsöntartozást a magánszemély vevő (új tulajdonos) változatlan feltételekkel átvállalhatja.

(9)²⁶⁷ Ha az 1994. január 1-jét követően hatályos jogszabályok alapján kamattámogatással nyújtott kölcsön adósa – a 12–13., 15–16., 22. §-ban foglalt kölcsönök kivételével – a kölcsönt nyújtó hitelintézet részére tartozását egy másik hitelintézettől felvett kölcsönből egyenlíti ki, az eredeti kamattámogatás változatlan feltételekkel e kölcsönre is megilleti.

(10)²⁶⁸

(11)²⁶⁹

(12)²⁷⁰ A támogatott személy a 12–13. §-ban, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli társaság, az egyéni vállalkozó a 15. §-ban, a társasház, a lakásszövetkezet, a víziközmű társulat, illetve az önkormányzat a 16. §-ban, valamint a 22. §-ban foglaltak szerinti kamattámogatásra csak le nem járt tőketartozása után jogosult. Lejárt tőketartozásnak a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás minősül, amelynek fizetési (törlesztési) késedelme a 30 napot meghaladja.

(13)²⁷¹ A 12., 13., 15., 16., 22. §-ok szerinti kamattámogatott kölcsönök csak forintban nyújthatók és a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet. A támogatás időtartama alatt árfolyamkockázatot sem a hitelt igénybe vevő támogatott személy, sem az állam nem visel.

(14)²⁷² Amennyiben 12. és 13. §-ok szerinti kamattámogatott kölcsönök forrásául szolgáló jelzáloglevél nem forintban került kibocsátásra, úgy a kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a jelzálog-hitelintézet a jelzáloglevelet a számviteli szabályoknak mindenben megfelelő deviza csereügylet útján forintosítsa, és a támogatás időtartama alatt árfolyamkockázatot sem a hitelt igénybe vevő támogatott személy, sem az állam ne viseljen.

(15)²⁷³

(15a)²⁷⁴

(15b)²⁷⁵

(16)²⁷⁶ E rendelet szerint támogatott kölcsönök kamattámogatásának számításánál az osztószám 360 nap.

(17)²⁷⁷ A 12–13., 15–16., 22. §-okban foglaltak alapján egy meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére kölcsön nem nyújtható.

(18)²⁷⁸ Az 5/A. § (8) bekezdése szerint esetlegesen visszafizetendő összeget, úgy kell meghatározni, hogy meg kell állapítani a vállalt gyermek(ek)re jutó kedvezmény összegét, ki kell számítani hónapokban kifejezve a megelőlegezés időtartamának felső határa, és a szerződéskötés időpontja közötti időtartamot, továbbá meg kell határozni a megelőlegező kölcsönszerződés megkötésekor hatályos – az adós helyett az állam által fizetendő – kamat és költségtérítés százalékos mértékét. Az esetlegesen visszafizetendő összeget, a megelőlegező kölcsön összege, az időtartam, valamint a százalékos mérték figyelembevételével kell kiszámítani.

25. § (1)²⁷⁹ Az állam megtéríti a hitelintézetnek a 13. § (1) bekezdésében meghatározott, a hitelintézettől felvett és a számviteli törvény rendelkezései szerint behajthatatlanná vált kölcsön, valamint – a tőke összegének legfeljebb felét elérő mértékig – járulékai együttes összegének 80%-át, amennyiben az igénylő a lakáscél megvalósításához az 5. § (4) bekezdése szerinti lakásépítési kedvezményt is igénybe vette.

(2)²⁸⁰ Az állam megtéríti a hitelintézetnek az 5/A. § szerint a hitelintézettől felvett és a számviteli törvény rendelkezései szerint behajthatatlanná vált megelőlegező kölcsön tőke és járulékai együttes összegét.

(2a)²⁸¹ A (2) bekezdés esetén – amennyiben a lakáscélú állami megtérítési kötelezettség teljesítésének időpontjában a támogatott személynek a megtérítési kötelezettséggel érintett lakásban a tulajdona fennáll – a teljesített megtérítési kötelezettség összegének erejéig, a megtérítési kötelezettség teljesítésének napjától számított 10 évig terjedő időtartamra az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(2b)²⁸² A kormányhivatal a miniszter által átadott megkeresés alapján, hatósági jogkörben eljárva, határozattal megállapítja a megtérítési kötelezettség teljesítését, majd a határozat véglegessé válását követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint ingatlanügyi hatóságot az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom megtérítési kötelezettséggel érintett lakásra történő bejegyezése iránt.

(3)²⁸³ Az 1996. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján megkezdett lakáscélú megtakarítás után igénybe vehető külön kölcsön kamatainak támogatására – a személyes körülményekre vonatkozók kivételével – a 13. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)²⁸⁴ A lakáscélú megtakarítás után igénybe vett külön kölcsönnel összefüggő támogatás másra át nem ruházható, de az adós által épített, vásárolt vagy csereszerződéssel szerzett másik lakásra a kölcsöntartozással együtt átvihető.

(5)²⁸⁵ A hitelintézet a lakáscélra takarékoskodók részére az e minőségükben járó külön kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg, ha az adós a támogatások igénybevételével a kölcsön visszafizetésére képes. A lakáscélú betét után igénybe vehető külön kölcsönt a betétet kezelő hitelintézetnek nyújtania kell, de más hitelintézet is nyújthatja.

(6)²⁸⁶ Építési költség a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada:

25/A. §²⁸⁷ A közvetlen támogatásokat, a kamattámogatásokat, az azokhoz kapcsolódó költségtérítéseket, valamint a garanciabeváltást a Lakástámogatások előirányzatból kell finanszírozni. A lakáspolitikát megalapozó kutatásokkal, tanulmányokkal és a lakáscélú támogatások megismertetésével, a lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszerek fejlesztésével, valamint a 35. § (1) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel kapcsolatos kiadások a Lakástámogatások előirányzatból finanszírozhatók.

25/B. §²⁸⁸ A hitelintézet az e rendelet szerinti közvetlen támogatások nyújtását nem tagadhatja meg, ha a támogatott személy a személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és a lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – meg tudja valósítani. Amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevételével tudja csak megvalósítani az igénylő, úgy a közvetlen támogatások csak abban az esetben igényelhetők, ha a hitelintézet az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti.

25/C. §²⁸⁹ A 2004. május 1-jén vagy azt követően kötött kölcsönszerződések esetén a 25. § (1) és (2) bekezdése szerinti állami megtérítési kötelezettség nem érvényesíthető.

25/D. § (1) A közvetlen támogatásokat és a kamattámogatásokat az állam nevében a Kincstár nyújtja.

(2) A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított és a költségvetéssel elszámolt fiatalok otthonteremtési támogatása, a megelőlegező kölcsön összege után 3%, az akadálymentesítési támogatás összege után 8%, minden más központi költségvetési támogatás összege után 1,5% költségtérítés illeti meg, amelyet – a lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön kivételével – a támogatással együtt kell elszámolnia a központi költségvetéssel. A lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön összege után járó költségtérítést a hitelintézet a kölcsönszerződés megkötését követő első elszámolásban számolja el a központi költségvetéssel, azzal, hogy a hitelbírálattal, a szerződéskötéssel, valamint a gyermekvállalás teljesítésével kapcsolatosan a megelőlegező kölcsön igénylésére tekintettel semmilyen címen díj, illetve egyéb ellenszolgáltatás sem az igénylő házaspárral, sem az állammal szemben nem érvényesíthető, és a kölcsönnek az állam általi teljes megfizetése esetén a hitelintézet további költségtérítésre nem jogosult.

(3) A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző hónapban a hitelintézet által benyújtott elszámolás alapján a Kincstár által ténylegesen kifizetett és elszámolt közvetlen támogatásokkal azonos összegű előleget igényelhet utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(4) A hitelintézet az elszámolást a Kincstár honlapján található adatszolgáltatási felületen (a továbbiakban: eAdat) található útmutató szerint a Kincstár által meghatározott formában és tartalommal, tárgyhónapra vonatkozóan, egy alkalommal készíti el, és elektronikusan hiteles formában – legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló elektronikus bélyegzővel ellátva – az eAdaton megküldi a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig a Kincstár részére.

(5) A hitelintézet elszámolását a Kincstár ellenőrzi. A Kincstár a havonta beküldött elszámolás ellenőrzésének eredményéről – így különösen az elszámolás tételeinek befogadásáról, illetve azzal egyidejűleg a fellelt hibákról – a hitelintézetet az eAdaton értesíti. A hibás tételek javítás utáni ismételt beküldésére a következő havi elszámolás keretében kerülhet sor.

(6) A Kincstár a hitelintézet által jogszerűen igényelt és utalványozásra befogadott támogatás kifizetését – a (7) bekezdésben és a 25/J. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve – az elszámolás beérkezésének napját követő 8 munkanapon belül indítja az 10032000-01457106 számú, a „Magánlakás-építéshez nyújtott támogatások” elnevezésű kiadási számla terhére, a hitelintézet által az eAdaton történő regisztráció során megjelölt számlája javára. Az elszámolás akkor tekinthető beérkezettnek, amikor az elszámolás az eAdaton beérkezik a Kincstárhoz.

(7) Az elszámolás késedelmes, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 22. napjáig történő megküldése esetén az utalási határidő az elkésett elszámolás Kincstárhoz történő beérkezésének napjától számított 8 munkanap. A tárgyhónapot követő hónap 22. napját követően megküldött elszámolás esetén az utalás a következő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik.

(8) A hitelintézet az elszámolás keretében a támogatás hitelintézet részére történő megfizetését vagy a hitelintézet által történő visszafizetését jogcímenként, a (4) bekezdés szerinti módon elszámolja, és a visszafizetéssel csökkentett összeg átutalását igényli.

(9) Ha a Kincstár a hitelintézet utólagos ellenőrzése során a hitelintézet terhére jogosulatlan támogatáslehívást állapít meg, a hitelintézet azt a Kincstár megállapításait tartalmazó dokumentum kézhezvételét követően a Ptk. szerinti, vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelt összegben köteles a Kincstár által vezetett, 10032000-01034004 számú „Különleges bevételek” számlára megfizetni.

(10) A Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzése során a hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést végezhet, és a szükséges információk, dokumentumok bekérésére vagy azokba a helyszínen történő betekintésre jogosult.

(11) Ha a Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti.

(12) A hitelintézet a támogatásokat az eAdaton elérhető tájékoztató szerinti formában tartja nyilván.

25/E. §²⁹¹ A közvetlen támogatásokat és a kamattámogatásokat és az azokhoz kapcsolódó költségtérítést a „Lakástámogatások” előirányzatból kell finanszírozni.

25/F. § (1) A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési és nyilvántartási céllal az e rendelet szerinti támogatás igénybevételére irányuló szerződés megkötése, módosítása vagy megszűnése adatait, valamint a támogatás új igénybevevőinek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a támogatást igénybe veszik, következő adatait:

(2) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az eAdaton található útmutató szerinti formában teljesíti havonta egy alkalommal, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig.

(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatása keretében a lakáscélú nyilvántartások vezetéséhez – a támogatott személy hozzájárulása alapján – elektronikus úton tájékoztatja a Kincstárt a megkötött, a megkötött és meghiúsult, a felmondott és lezárt, valamint a megszüntetett e rendelet szerinti támogatás igénybevételére irányuló szerződésekről és a visszafizetett támogatásokról.

25/G. § (1) A hitelintézet a miniszter által vezetett minisztérium honlapján található adatszolgáltatási nyomtatvány szerint negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít a (2) bekezdés szerint a miniszter részére.

(2) Az e § szerinti adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött közvetlen támogatások és a kamattámogatások igénybevételére irányuló szerződések számára, összegére, fennálló állományára és a hitelintézet által az elszámolás keretében lehívott támogatások összegeire.

(3) A hitelintézet az e § szerinti adatszolgáltatást elektronikus úton megküldi a miniszter részére.

25/H. § A hitelintézet a folyósított kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli a támogatott személlyel.

25/I. § A kamattámogatást is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket – a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett – a Kincstár üzemelteti és fejleszti.

25/J. § (1) A 25/D. § (12) bekezdése szerinti tájékoztató eléréséhez és az ezen alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez a hitelintézet számára az eAdaton történő regisztráció szükséges.

(2) A hitelintézet az adatszolgáltatását a 25/F. § szerinti adatszolgáltatás esetén a Kincstár, a 25/G. § szerinti adatszolgáltatás esetén a miniszter kérésére felülvizsgálja, és szükség esetén a javított adatszolgáltatását ismételten megküldi.

(3) A Kincstár a 25/F. § szerinti adatszolgáltatás, valamint – a miniszter kezdeményezésére – a 25/G. § szerinti adatszolgáltatás

(4) A támogatás folyósítása a (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztése esetén a hibás vagy hiányos adatszolgáltatás pótlását követő havi elszámolás szerinti folyósítással egyidejűleg történik.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés nem érinti a hitelintézet adatszolgáltatási hiánnyal nem érintett támogatásra vonatkozó elszámolási jogosultságát.

25/K. § (1) Az e rendelet szerinti elszámolást és adatszolgáltatásokat három vagy annál több hitelintézet helyett, megbízási szerződés alapján egy másik hitelintézet (a továbbiakban: összesítő hitelintézet) összesítve is benyújthatja a Kincstár részére.

(2) Az e rendelet szerinti elszámolásra és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat az összesítő hitelintézetre is alkalmazni kell azzal, hogy

26. § (1)²⁹⁵ A bérlakásállomány növelését szolgáló központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából a következő jogcímeken (a továbbiakban: jogcímek) igényelhetnek pályázat útján támogatást az önkormányzatok a d) pont szerinti jogcímre az egyházi jogi személyek, valamint idősek otthona létesítésére vármegyei önkormányzatok

(2) Az első bekezdésben meghatározott jogcímekre támogatást az önkormányzat csak közigazgatási területén lévő lakásra igényelhet.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogcímen csak olyan pályázat nyújtható be, amelyben az önkormányzat vállalja, hogy a garzonházban lévő, legfeljebb 40 m²-es lakrészt

(4) Amennyiben a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bérlő keresőtevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, vagy az előtakarékosságra vállalt kötelezettségnek nem tesz eleget és a lakrészre van a feltételeknek megfelelő igénylő, illetőleg a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott hallgatói jogviszonya megszűnik, úgy a bérleti jogviszonyt az önkormányzat köteles legfeljebb 6 hónapos felmondási idővel megszüntetni.

(5)²⁹⁷ A nyugdíjasház a nyugdíjasoknak, illetőleg öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyeknek, bérleti jogviszony alapján, lakásokban való korlátlan idejű elhelyezését szolgálja, továbbá az életkoruknak és az egészségi állapotuknak megfelelő gondozást megszervezi, életvitelükben segítséget nyújt. Az idősek otthonára a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezéseit és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló rendelet előírásait kell alkalmazni.

(6)²⁹⁸ Az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyugdíjasház létesítésére csak olyan pályázat nyújtható be, amelyben az helyi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy vállalja, hogy csak lakástulajdonnal vagy önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal nem rendelkező személyeket helyez el és tőle lakbért kér, valamint a szociális szolgáltatásokért térítési díjat állapít meg. Idősek otthona létesítésére olyan pályázat nyújtható be, amelyben a szociálisan rászorultak elhelyezését, teljes körű ellátását (lakhatás, étkezés, egészségügyi gondozás, ápolás, pszichés ellátás) vállalják és biztosítják, ezért térítési díjat állapítanak meg.

(7) Nem nyújtható támogatás olyan lakás visszavásárlására, amelyet korábban valamely önkormányzat idegenített el, függetlenül az időközben esetleg bekövetkezett tulajdonos változásoktól.

(8) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogcímen csak akkor igényelhető támogatás, ha az önkormányzat vállalja a pályázati kiírás szerinti költségelvű lakbér alkalmazását.

27. § (1) Az előirányzatból vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe.

(2)²⁹⁹ A 26. §-ban meghatározott jogcímekre a következők szerint igényelhető a támogatás:

(3) A fővárosi kerületek esetében a főváros egészére kiszámított differenciálódás mérséklésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)³⁰² A pályázó saját forrásának lehet tekinteni a tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (amely lehet saját forrásból származó készpénz, valamint e támogatáson kívül más költségvetési forrásból nyújtott támogatás, továbbá hitel), a tulajdonában lévő olyan ingatlant, amely a pályázatban megjelölt cél megvalósításához szükséges.

27/A. §³⁰³ (1) A központi költségvetés bérlakásállomány növelését szolgáló Állami Bérlakás Program előirányzatából, a szakképzett munkaerő mobilitásának elősegítése érdekében, költségelven történő bérbeadás céljából pályázat útján vissza nem térítendő támogatást igényelhet új lakóépület építésére, használt lakás vásárlására, illetve e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására az a települési önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén 2011. január 1-je és 2013. december 31-e között legalább 100 újonnan létesített munkahely létrehozásával járó beruházás kezdődik vagy kezdődött meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre támogatást a települési önkormányzat csak a közigazgatási területén lévő, illetve felépítendő ingatlanra igényelhet.

(3) A pályázó települési önkormányzatnak a pályázat tárgyát képező bérlakások létesítéséről, valamint későbbi üzemeltetéséről együttműködési megállapodást kell kötnie az (1) bekezdés szerinti beruházást megvalósító gazdálkodó szervezettel.

(4) Az új lakóépület építésére, használt lakás vásárlására és e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására fordított beruházási költség nem haladhatja meg a Melléklet alapján megállapított összeget.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímre a települési önkormányzat a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség legfeljebb 60%-át igényelheti.

(6) A pályázó települési önkormányzat saját forrásának lehet tekinteni a tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (amely lehet saját forrásból származó pénzeszköz, illetve kölcsön), valamint a tulajdonában lévő olyan ingatlant, amely a pályázatban megjelölt cél megvalósításához szükséges.

(7) A beruházás megvalósításához felhasznált ingatlant a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség 20%-ának megfelelő értéken kell beszámítani.

(8) A pályázó települési önkormányzat részére – a támogatási szerződés megkötése előtt előterjesztett kérelemre – a támogatott tevékenység elindításához, valamint a likviditás biztosításához támogatási előleg nyújtható a támogatás 50%-ának megfelelő mértékig. Támogatási előleg folyósítására egy alkalommal kerülhet sor. A támogatási előleggel nem érintett támogatási részösszeg folyósítása az előleggel történő elszámolást követően, a 41. §-ban meghatározottaknak megfelelően történik.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen csak akkor igényelhető támogatás, ha a települési önkormányzat vállalja költségelvű lakbér alkalmazását.

(10) Nem nyújtható támogatás olyan lakás megvásárlására, amelyet a települési önkormányzat 2001. január 1-jét követően idegenített el, függetlenül az időközben esetleg bekövetkezett tulajdonosváltozásoktól.

(11) A pályázat részletes feltételeit, valamint az elbírálása során alkalmazandó, a nyertes pályázók kiválasztását elősegítő szempontrendszert a pályázati útmutató tartalmazza.

27/B. §³⁰⁴ (1) A központi költségvetés bérlakásállomány növelését szolgáló Állami Bérlakás Program előirányzatából, a települések népességmegtartó képességének növelése érdekében,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre támogatást a települési önkormányzat csak a közigazgatási területén lévő ingatlanra igényelhet.

(3) Településenként legfeljebb 4 bérlakás létesítése támogatható, azzal, hogy a támogatás mellett létesíthető bérlakások számát a pályázati útmutató határozza meg.

(4) A használt lakás vásárlására és e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására fordított beruházási költség nem haladhatja meg a Melléklet alapján megállapított összeget.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre a települési önkormányzat támogatásként a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség legfeljebb 80%-ának megfelelő összeget, de legfeljebb 5 millió forintot igényelhet.

(6) A pályázó települési önkormányzat saját forrásának lehet tekinteni a tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (amely lehet saját forrásból származó pénzeszköz, illetve kölcsön), valamint a tulajdonában lévő olyan ingatlant, amely a pályázatban megjelölt cél megvalósításához szükséges.

(7) A beruházás megvalósításához felhasznált ingatlant a támogatás szempontjából elismerhető beruházási költség 20%-ának megfelelő értéken kell beszámítani.

(8) A pályázó települési önkormányzat részére – a támogatási szerződés megkötése előtt előterjesztett kérelemre – a támogatott tevékenység elindításához, valamint a likviditás biztosításához támogatási előleg nyújtható a támogatás 50%-ának megfelelő mértékig. Támogatási előleg folyósítására egy alkalommal kerülhet sor. A támogatási előleggel nem érintett támogatási részösszeg folyósítása az előleggel történő elszámolást követően, a 41. §-ban meghatározottaknak megfelelően történik.

(9) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogcímen csak akkor igényelhető támogatás, ha a települési önkormányzat vállalja költségelvű lakbér alkalmazását.

(10) Nem nyújtható támogatás olyan lakás megvásárlására, amelyet a települési önkormányzat 2001. január 1-jét követően idegenített el, függetlenül az időközben esetleg bekövetkezett tulajdonosváltozásoktól.

(11) A pályázat részletes feltételeit, valamint az elbírálása során alkalmazandó, a nyertes pályázók kiválasztását elősegítő szempontrendszert a pályázati útmutató tartalmazza.

28. §³⁰⁶ (1) A panel, a közép-, és nagyblokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb előre gyártott technológia felhasználásával épült lakóépület energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása előirányzatból a következő célokra nyújtható támogatás:

(2)³⁰⁷ A távhővel ellátott lakóépületek hőfogyasztása szabályozási lehetőségének megteremtésére (a továbbiakban: ÖKO-Program) a Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása előirányzatból a következő célokra nyújtható támogatás:

29. §³⁰⁸ (1) A 28. § (1) bekezdése szerinti állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 1/3-a, de legfeljebb lakásonként 500 000 forint. A pályázónak saját erőként a bekerülési költség legalább 2/3-át kell biztosítani. Az önkormányzat, mint támogató – az adott épület esetében – részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.

(2)³⁰⁹ A 28. § (2) bekezdése szerinti állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 50%-a, de legfeljebb lakásonként 77 000 forint. Az önkormányzat, mint támogató – az adott épület esetében – részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.

29/A. §³¹⁰ A Kormány az ÖKO-Program pályázatkezelő szervezeteként az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú Társaságot jelöli ki.

30. § (1)³¹³ Az Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából támogatás nyújtható a lakóépülettömb részbeni vagy teljes korszerűsítésére, felújítására. Lakóépülettömb a közterülettel (utca, tér stb.) határolt és tovább már nem osztható területen elhelyezkedő, beépített hasznos területük nagyobb részén lakásokat tartalmazó épületek olyan együttese, amelyekben az épületek teljesen vagy többségükben egymáshoz közvetlenül csatlakoznak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás lakásszövetkezeti, társasház vagy önkormányzati tulajdonban álló lakóépületek szerkezeti elemeinek felújítására, cseréjére, épületgépészeti alrendszerek korszerűsítésére, az épület egészét érintő energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésére, felújítására vehető igénybe.

(3)³¹⁴ Támogatás az olyan lakóépülettömb esetén nyújtható, amelyben legalább 25 lakás van.

31. § (1) A pályázatban be kell mutatni a teljes korszerűsítési, felújítási költség megosztását. A lakástulajdonosokat és az önkormányzatot terhelő költséghányad nem lehet kevesebb a teljes költség 1/3-1/3 részénél. A központi költségvetést legfeljebb a teljes költség 1/3-a terhelheti.

(2) Az épület tulajdonosait terhelő költséghányadot az egyes tulajdonosok között vagyoni – jövedelmi – helyzetük alapján differenciáltan oszthatja fel a települési önkormányzat, és egyes tulajdonosokat terhelő összeget támogatásként részben vagy egészben helyettük megfizetheti.

32. § (1)³¹⁵ A 28. és 30. §-ok szerinti programokban támogatás kizárólag olyan önkormányzat részére nyújtható, amely támogatást nyújt az érintett lakóépülettömbben elhelyezkedő lakások tulajdonosainak. Társasház és lakásszövetkezet az 1. §-ban meghatározottak szerint kaphat támogatást.

(2) Az egyes lakástulajdonosokra jutó 30. § szerinti állami támogatás akkor folyósítható, ha a tulajdonos szerződésben vállalja, hogy a lakás 10 éven belüli elidegenítése esetén a támogatás összegét kamat felszámítása nélkül az állam részére visszafizeti, és ennek biztosítékaként jelzálogjogot jegyezzenek be az állam javára.

32/A. §³¹⁶ (1)³¹⁷ Az új lakóingatlanok építésére alkalmas, a 253/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet, illetve a települések helyi építési szabályzatában előírtak szerint közművesített építési telkek növelése érdekében a központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából pályázat útján támogatást igényelhetnek a települési önkormányzatok, ha saját tulajdonukban álló földterület felhasználásával kívánnak új, közművesített építési telket kialakítani.

(2)³¹⁸ Az állami támogatás mértéke maximum 40%.

(3) A pályázó önkormányzat pályázatában köteles vállalni, hogy a közművesített telek kialakításának befejezésétől számított 1 éven belül a kialakítandó építési telkeket értékesíti magánszemélyek, illetőleg értékesítési célú lakásépítésre jogosult szervezetek részére 2 éven belüli beépítési kötelezettség terhével, vagy vállalja, hogy a kialakítandó építési telkeken a közművesített telek kialakításának befejezésétől számított 2 éven belül saját tulajdonú önkormányzati bérlakásokat létesít. Amennyiben a bérlakás építéséhez a pályázó újabb támogatásra nyújt be pályázatot, és e § szerinti támogatással kialakított közművesített telket saját erőként figyelembe kívánja venni, úgy az a közművesítéshez igénybe vett állami támogatással csökkentett értékben vehető figyelembe.

(4) A pályázatnak – a 38. §-ban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

(5)³¹⁹ A pályázatban csak közművesített építési telkek kialakítására biztosított területen lévő közművek, valamint e terület melletti közterületen húzódó vezetékre való rákötés, illetve úttal való összekötés költségeit lehet szerepeltetni.

32/B. §³²¹ (1)³²² Az egyházi jogi személy költségvetési támogatást igényelhet a tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartásban lakásként nyilvántartott, továbbá más célú ingatlanként nyilvántartott, de legalább egy önálló lakást magába foglaló olyan ingatlan korszerűsítéséhez, felújításához, amely egyházi személy vagy az egyházi jogi személy alkalmazásában lévő más személy részére életvitelszerű lakáshasználatot biztosít.

(2) A támogatás mértéke az (1) bekezdés szerinti ingatlan teljes felújítási, korszerűsítési költség legfeljebb 70 százalékának megfelelő összeg, de maximum az ingatlan-nyilvántartás szerinti ingatlanonként 5 millió forint lehet. A felújítási, korszerűsítési költségként csak az önálló lakást magában foglaló ingatlanrész felújítási, korszerűsítési költségeit lehet figyelembe venni.

(3) Támogatás ugyanazon ingatlan felújítási, korszerűsítési munkálataihoz csak egyszer nyújtható.

(4)³²³ A (2) bekezdés alkalmazásában korszerűsítésen a 12. § (11) bekezdésében meghatározott munkákat kell érteni.

32/C. §³²⁴ (1) A Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása előirányzatából vissza nem térítendő támogatás nyújtható a lakóépületében lévő termofor kémények felújításához. Támogatás csak a lakásokhoz tartozó kéményszakaszok felújításához nyújtható. Az egyéb nem lakáscélú helyiségekre jutó kéményszakaszok felújítási költségeihez az állami támogatás nem vehető igénybe.

(2)³²⁵ Az állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 40%-a, de legfeljebb lakásonként 150 000 forint. A pályázónak saját erőként a bekerülési költség legalább 60%-át kell biztosítania. Az önkormányzat mint támogató – az adott épület esetében – részben vagy egészben átvállalhatja a pályázót terhelő saját részt.

32/D. § (1)³²⁷ Az állam a központi költségvetés Lakbértámogatás előirányzatából a lakbér megfizetéséhez vissza nem térítendő központi lakbértámogatást nyújt az önkormányzat által felvett hitel felhasználásával a tulajdonába került bérlakásban, továbbá a nem önkormányzati vagy nem állami tulajdonban lévő bérlakásban lakó, a 2. § (2), (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő, jövedelmi helyzetük alapján rászoruló, gyermeket nevelő személyek részére – a bérlakás fekvése szempontjából illetékes települési önkormányzat útján – az e §-ban meghatározott feltételek szerint.

(2) E rendeletben a lakbér fogalmára a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Pályázat útján központi lakbértámogatást igényelhet az illetékes települési önkormányzat a háztartásukban gyermeke(ke)t eltartó bérlők javára, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

(4) A központi lakbértámogatás mértéke nem lehet több mint a lakbér 30%-a, de legfeljebb havi 7000 forint.

(5) A települési önkormányzat évente nyújthatja be pályázatát a Hivatalhoz, amennyiben vállalja, hogy

(6) A központi lakbértámogatás a pályázatban legfeljebb három egymást követő évre igényelhető. Amennyiben az első évre szóló központi lakbér-támogatási keretet az önkormányzat nem használja fel, úgy a következő évekre ezen pályázata keretében igénybe vehető lakbértámogatás nem haladhatja meg az első évben ténylegesen felhasznált támogatás összegét. Amennyiben az önkormányzat az első évben év közben nyert a pályázaton, akkor az első évben ténylegesen felhasznált összeget az év egészére kell arányosan figyelembe venni.

(7) Az önkormányzat a tárgyhónapot követő minden hónap 10-éig elszámol az általa a bérlőknek kifizetett lakbértámogatással, és azt megküldi a Hivatalnak.

(8) A Hivatal tárgyhónapot követő hó 25-éig gondoskodik az önkormányzat által elszámolt központi lakbértámogatás utólagos folyósításáról.

33. § (1)³²⁹ A 26. §-ban, a 27/A. §-ban, a 27/B. §-ban, a 28. §-ban, a 30. §-ban, a 32/A. §-ban, a 32/B. §-ban, a 32/C. §-ban, valamint a 32/D. §-ban meghatározott előirányzatokat (a továbbiakban: Előirányzat) a miniszter kezeli.

(2) Az Előirányzat központi bevételeinek és kiadásainak mértéke az állami költségvetésről szóló törvényben e célra jóváhagyott előirányzat.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Előirányzat bevételeit képezik:

(4)³³⁰ Az Előirányzat pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Kincstár előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.

34. § (1)³³¹ Az Előirányzatból kizárólag önkormányzatok, egyházi jogi személyek, társasházak és lakásszövetkezetek részére nyújtható támogatás.

(2) Támogatás kizárólag azon pályázó részére és olyan pályázat alapján nyújtható, amely megfelel e rendeletben és a pályázati kiírásban szereplő követelményeknek.

(3)³³² A lakóépületben elhelyezkedő nem lakáscélú helyiségek – üzlet, iroda stb. –, valamint a jogi személyiségű, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlanok tulajdonosaira jutó költségek fedezetére állami támogatás nem vehető igénybe, kivéve a 26. §-ban, a 27/A. §-ban, valamint a 27/B. §-ban foglaltak alapján önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítása esetén.

(4)³³³ Az Előirányzatból kell finanszírozni az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes tárgyi és személyi feltételeivel, ellenőrzésével, a pályázati rendszer ismertetésével, közzétételével, valamint a lakásszektort érintő döntéseket megalapozó és eredményeit értékelő kutatásokkal, tanulmányokkal kapcsolatos költségeket.

(5) A tárgyévben szerződéssel lekötött támogatás folyósítása a következő évekre átvihető.

35. § (1)³³⁴ Az Előirányzatból támogatások kizárólag pályázat útján nyújthatók, amelyekkel kapcsolatos egyes feladatok ellátásával a 26. §, a 27/A. §, a 27/B. §, a 30. §, a 32/A. §, a 32/B. §, valamint a 32/D. § esetén lebonyolító vagy kezelő szervként az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. bízható meg.

(2)³³⁵

(3)³³⁶ A pályázati felhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és legalább egy országos terjesztésű napilapban kell a pályázat kiírójának megjelentetnie. A pályázati felhívást a miniszternek az általa vezetett minisztérium internetes honlapján is közzé kell tennie.

(4) A pályázati felhívásnak, illetőleg a pályázati útmutatónak tartalmaznia kell a támogatási célt és az ennek megvalósítását szolgáló jogcímeket, a támogatás elnyerésének feltételeit, az eljárási szabályokat, az éves szinten felhasználható támogatás összegét, a támogatás folyósítására megkötendő szerződés követelményrendszerét, valamint a pályázat benyújtására előírt határidőt, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó dokumentumok, adatlapok és nyilatkozatok listáját, az alkalmazandó költségelvű lakbérszámítás módszerét, a nagyvárosi lakóépülettömb, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítési, felújítási programjának támogatható munkafázisait.

(5)³³⁷

36. § (1)³³⁸ Pályázatot – kivéve a nyugdíjasházak és idősek otthona létesítését, a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítését és felújítását, ahol a pályázók a 26. § (1) bekezdésében meghatározott egyházi jogi személyek, valamint az idősek otthona létesítése esetében vármegyei önkormányzatok is lehetnek – önkormányzatok, társasházak és lakásszövetkezetek nyújthatnak be.

(2)³³⁹ A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt címre kell benyújtani.

(3) Egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de egy pályázatban csak egy támogatási jogcím szerepelhet.

(4)³⁴⁰ A pályázók – a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával – írásban megállapodást köthetnek olyan természetes személyekkel, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, továbbá egyházi jogi személyekkel (a továbbiakban együtt: együttműködő szerv), amelyek támogatóként vagy vállalkozóként szerepet vállalnak a pályázat tárgyát képező és a létesítéstől számított legalább húsz évig teljes mértékben a pályázó tulajdonában maradó bérlakás üzemeltetésében.

(5)³⁴¹ A nyertes pályázatok megvalósítása során kizárólag az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező anyagokat, termékeket lehet felhasználni.

37. § (1) Több önkormányzat együttesen is nyújthat be pályázatot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázat esetén az önkormányzatoknak egymás között kell megállapodniuk arról, hogy melyik önkormányzat képviseli a pályázókat.

38. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázó írásbeli nyilatkozatot köteles csatolni:

(3)³⁴⁴ A 26. § (1) bekezdése, a 27/A. § (1) bekezdése, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése szerinti jogcímekre benyújtott pályázat esetén a pályázónak írásban vállalnia kell, hogy a létesítéstől számított legalább 20 évig tulajdonában maradó bérlakásokat, garzonházat, nyugdíjasházat, idősek otthonát a pályázott jogcímnek és a rendeltetésének megfelelően hasznosítja, továbbá a lakóépületet, valamint annak berendezéseit karbantartja, szükség esetén felújítja. A miniszter a pályázó kérelemére – amennyiben a pályázó igazolja, hogy a bérlakást, garzonházat, nyugdíjasházat vagy idősek otthonát a pályázott jogcímnek megfelelően hasznosítani nem tudja – engedélyezi a pályázott jogcímtől eltérő, de a településen felmerült igényeknek megfelelő, az Nytv. 26. §-a szerinti lakcímbejelentési kötelezettséggel járó lakhatási célra történő hasznosítását.

(4)³⁴⁵ A helyi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a társasház és a lakásszövetkezet köteles a támogatással megvalósuló épülettel, lakással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat támogatási jogcímenként elkülönített számlán nyilvántartani, és erről a minisztert a támogatási szerződés szerint tájékoztatni.

39. § (1)³⁴⁶ A támogatás nyújtásáról a miniszter dönt.

(2)³⁴⁷

(3)³⁴⁸ A pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, az értékelés legfontosabb szempontjait.

(4) A pályázat eredményéről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban kapnak értesítést.

(5)³⁴⁹ Az elfogadott pályázatokat a pályázó, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye megnevezésével a miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv internetes honlapján közzé kell tenni.

(6) A pályázat benyújtása előtt megkezdett programra támogatás nem adható. A megkezdés időpontjának építési beruházás esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontját, egyéb program esetén az első pénzügyi kifizetés időpontját kell tekinteni.

40. § (1)³⁵⁰ A miniszter vagy megbízottja a támogatói döntés meghozatalától számított 12 hónapon belül támogatási szerződést köt a nyertes pályázóval.

(2)³⁵¹ Ha a beruházás megvalósítása során a beruházás költségei a támogatásban részesített pályázatban megjelölt költségeknél alacsonyabbak, az állami támogatás összege ezzel arányosan csökken. Az állami támogatás összege abban az esetben sem nő, ha a pályázónak a beruházás megvalósítása során a pályázatban megjelölthöz képest többletköltségei merülnek fel. Ezt a pályázó saját forrásából finanszírozza.

(3)³⁵² A támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása vagy a támogatási szerződésben foglalt egyéb kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése, továbbá a 38. § (2) bekezdésében szereplő nyilatkozatok bármelyikének visszavonása vagy az abban foglaltak megszegése esetén a támogatás visszavonható.

(4)³⁵³ A támogatás visszavonása esetén a már igénybe vett támogatás egészét, az igénybevétel napjától a Ptk. szerinti, vállalkozások közötti fizetési késedelem esetére meghatározott késedelmi kamattal növelt összegben kell visszafizetni.

(5)³⁵⁴

41. § (1)³⁵⁵ A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott forrásösszetétel szerinti pénzügyi és időbeli ütemezésben, a készültségi fokkal arányosan és utólagosan, pályázó által benyújtott számlák és teljesítést igazoló dokumentumok, illetőleg ezek ellenőrzése alapján történik. A teljesítésigazolásban a pályázó nyilatkozni tartozik arról, hogy a támogatás feltételéül vállalt kötelezettségek a támogatási szerződésnek megfelelően teljesültek, a forrásokat rendeltetésszerűen és maradéktalanul a szerződésben meghatározott feladatra használták fel.

(2) A folyósítás a készpénzben vállalt saját forrás és az állami támogatás arányában történik, a támogatási szerződésben meghatározott feladatok elvégzését követően.

(3)³⁵⁶ A támogatás folyósítását a Kincstár a miniszter rendelkezése, utalványozása alapján végzi.

(4)³⁵⁷ A támogatás kifizetése csak akkor rendelhető el, illetve teljesíthető, ha az önkormányzat, társasház, lakásszövetkezet, illetve egyházi jogi személy köztartozásmentesnek minősül, amelyről minden számla benyújtása esetén a pályázónak nyilatkoznia kell. Az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását a köztartozás fennállásáig.

42. §³⁵⁸ A támogatott program akkor tekinthető befejezettnek, illetőleg megvalósultnak, ha a támogatási szerződésben megjelölt feladat a szerződésben meghatározottak szerint és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült. Erről a tényről szakmai beszámolóval, bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztva számol be a pályázó a miniszternek.

43. § (1)³⁵⁹ A miniszter vagy megbízottja a támogatási szerződés betartását és a támogatás rendeltetésszerű felhasználását, illetve a szerződésben foglaltak teljesítését a helyszínen is ellenőrizheti.

(2)³⁶⁰ A helyi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a társasház, lakásszövetkezet köteles a támogatás felhasználását ellenőrzés céljából elkülönítetten nyilvántartani.

(3)³⁶¹ A pályázat útján elnyert támogatással létrehozott, az önkormányzat tulajdonát képező bérlakásra, garzonházra, nyugdíjasházra, idősek otthonára a miniszter vagy megbízottja kérelmére 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalmat kell feljegyezni az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba. A tilalmat a miniszter vagy megbízottja által kiadott törlési engedély alapján kell az ingatlan-nyilvántartásból törölni.

(4)³⁶² Az elidegenítési és terhelési tilalom lejáratát követően a bérlakás értékesítése esetén az annak eladásából származó bevételt az önkormányzat csak a tulajdonában lévő lakóépületek üzemeltetésére, karbantartására, korszerűsítésére, felújítására és új bérlakások létesítésére használhatja fel.

44. §³⁶³ (1)³⁶⁴ Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik – a Kincstár képviseli, a VIII. fejezet kivételével. A VIII. fejezettel kapcsolatos polgári jogviszonyban az államot – ha törvény másként nem rendelkezik – a miniszter képviseli.

(2)³⁶⁵ A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárást folytató felügyeleti szerv a miniszter.

(2a)³⁶⁶ A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is felhívhatja.

(2b)³⁶⁷ A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti.

(2c)³⁶⁸ A kormányhivatal e rendeletben szabályozott hatósági eljárásaiban az ügyintézési határidő 30 nap.

(3)³⁶⁹ A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(4)³⁷⁰ A szakmai irányító miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére.

45. § (1)³⁷¹ Ez a rendelet 2001. február 1. napján lép hatályba. Ha más jogszabályok a lakáscélú támogatásokról szóló rendeletre hivatkoznak, e rendeletet kell alkalmazni.

(2) E rendelet rendelkezéseit a 2001. február 1-jét követően igényelt támogatásokra és kölcsönökre kell alkalmazni. A korábban benyújtott kérelmekre a benyújtáskor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni. A korábban kötött szerződések tekintetében továbbra is a szerződéskötés időpontjában hatályban volt jogszabályok az irányadók. A 12. és a 13. §-ok alapján egy meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére kölcsön nem nyújtható.

(3) Az 5. § (2) bekezdés c) pontjának, valamint a 11. és a 13. §-ok rendelkezéseit azokra a saját beruházású magánlakás-építésekre lehet alkalmazni, amely ingatlanokra az építési engedélyt első ízben 1999. január 1-jét követően adták ki – az elsőfokú határozat dátuma 1999. január 1-jét követő időpont – és azokra a lakásvásárlásokra, amelyekre az adásvételi szerződést 2000. január 1-jét követően kötötték meg. Nem alkalmazhatók a 11. és 13. §-ok rendelkezései azoknak a lakásépítéseknek az esetében, amelyekre 1998. december 31-ét megelőzően már adtak ki építési engedélyt, és azokra a lakásokra, amelyekre 1999. december 31-ét megelőzően már kötöttek adásvételi szerződést.

(4)³⁷²

(5)³⁷³ Az állam a 2001. évi tavaszi ár- vagy belvíz következtében megrongálódott, illetve megsemmisült lakóépület és a hozzá tartozó nem lakás célú építmény tulajdonosának az épület helyreállításához, újjáépítéséhez vagy helyette másik lakás vagy lakóépület vásárlásához, valamint a nem lakás célú építmény helyreállításához, újjáépítéséhez a hitelintézettel 2001. december 31-ig megkötött szerződése alapján felvett kölcsönre kiegészítő kamattámogatást nyújt a 13. §-ban meghatározott pénzügyi feltételek szerint.

(6)³⁷⁴ Az (5) bekezdés szerinti kiegészítő kamattámogatást az veheti igénybe, akinek az ár- vagy belvíz által okozott károkat szenvedett ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzője a károk felméréséről készült nyilvántartás alapján igazolja a kiegészítő kamattámogatásra való jogosultságát.

(7)³⁷⁵

(8)³⁷⁶

(9)³⁷⁷

(10)³⁷⁸

(11)³⁷⁹

(12)³⁸⁰ A Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz benyújtott e rendeletből eredő és folyamatban lévő ügyekben 2008. január 1-jétől a Kincstár jár el.

45/A. §³⁸¹ E rendeletnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód1.) módosított rendelkezéseit a Mód1. hatálybalépését³⁸² követően közétett pályázati felhívásokra és azok alapján benyújtott pályázatokra, valamint a hitelintézethez benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.

46. §³⁸³ A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 9. § (8) bekezdés a) pontja szerinti jogerős határozat és 9. § (8) bekezdés c) pontja szerinti szakvélemény a hatályossági idején belül, de legkésőbb 2012. december 31-éig felhasználható a mozgásszervi fogyatékosság, illetve a súlyos mozgáskorlátozottság igazolására.

47. §³⁸⁴ (1) E rendeletnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.)

(2) E rendeletnek a Módr. 3. §-ával megállapított 5/A. § (2) bekezdését a Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott azon támogatási kérelmekre is alkalmazni kell, melyeknél a szerződéskötési kötelezettség beálltára még nem került sor.

48. §³⁸⁵ E rendeletnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 253/2012. (IX. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr2.)

49. §³⁸⁸ E rendeletnek az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.)

50. §³⁹⁴ Az otthonteremtéssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 128/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr4.)

51. §³⁹⁸ Az egyes pénzügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr5.)

52. §³⁹⁹ E rendeletnek a családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 331/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr6.)

53. §⁴⁰⁵ (1) E rendeletnek a fogyasztóknak állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú hitelek eltérő feltételeinek meghatározásával összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 4/2015. (I. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr7.) 1. §-ával megállapított 12. § (1) bekezdés g) pontját és 2. §-ával megállapított 21/D. §-át a Módr7. hatálybalépését⁴⁰⁶ megelőzően megkötött kölcsönszerződések esetén is alkalmazni kell.

(2) Az Fhtv. 33. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e rendelet szerinti kamattámogatással nyújtott kölcsönszerződések esetében a hitelintézetnek az Általános Szerződési Feltételeit és az azt magukba foglaló üzletszabályzatát 2015. július 1-jei hatállyal kell módosítani.

54. §⁴⁰⁷ (1) A (2) bekezdésben foglalt kivételekkel e rendeletnek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr8.) által megállapított rendelkezéseit a 2015. április 1-jét megelőzően benyújtott támogatás iránti kérelmekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Módr8. által megállapított

55. §⁴⁰⁸ Ahol e rendelet gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

55. §⁴⁰⁹ E rendeletnek az Otthonteremtési Program kiterjesztésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 455/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésével megállapított 18. § (7b) bekezdésében foglaltakat a már megkötött és még folyamatban lévő 1. § (2) bekezdés f)–h) pontja szerinti kamattámogatott kölcsönök igénybevételéről szóló szerződések esetén is alkalmazni kell.

56. §⁴¹⁰ A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelettel megállapított 24. § (15a) és (15b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2017. január 15-éig, írásban tájékoztatja.

57. §⁴¹¹ (1) Az e rendelet szerinti adatszolgáltatásokat és elszámolásokat a lakáscélú állami támogatások elszámolási rendszerének egyszerűsítéséről szóló 101/2019. (V. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr9.) és az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 152/2019. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr10.) 1. §-ának hatálybalépését⁴¹² követően a Módr9. által megállapított VII/A. és VII/B. fejezetben, illetve a Módr10. által megállapított 25/F. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint kell teljesíteni.

(2) A hitelintézet 2020. június 30. napjáig az e rendelet szerinti kamattámogatásoknak a 2019. évre vonatkozó, a Módr9. és a Módr10. hatálybalépésének⁴¹³ napjáig a központi költségvetés által megtérített összegéről az eAdaton található útmutató szerinti formában adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(3) Az MT rendelet alapján folyósított támogatások központi költségvetéssel történő elszámolására és adatszolgáltatására a Módr9. és a Módr10. 1. §-ának hatálybalépését⁴¹⁴ követően a Módr9. által megállapított VII/A. és VII/B. fejezetben, illetve a Módr10. által megállapított 25/F. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

58. §⁴¹⁵ (1) Ha

(2)⁴¹⁶ Ha a támogatott személy az 1. § (2) bekezdés e)–h) pontja szerinti kamattámogatott kölcsön esetén igénybe veszi a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény, vagy az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló törvény szerinti fizetési moratóriumot (a továbbiakban együtt: fizetési moratórium), a 13. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatás időtartama az igénybe vett fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik.

(3) A hitelintézetnek a 25/F. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége a fizetési moratórium igénybevételére is kiterjed.

(4) E § rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, folyamatban lévő eljárásokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.