nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1928. évi XXIX. törvénycikk
az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az üzemi balesetek kártalanítása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről.
1928-06-26
infinity
1
Jogszabály

1928. évi XXIX. törvénycikk

az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az üzemi balesetek kártalanítása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről.

(Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1928. évi június hó 26-án kiadott 13. számában.)

(Magyarország megerősítő okirata a Nemzetek Szövetségénél 1928. évi április hó 19-én iktattatott be.)

1. § Az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az üzemi balesetek kártalanítása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő :

Hivatalos magyar fordítás.

Egyezménytervezet az üzemi balesetek kártalanítása tárgyában.

A Nemzetek Szövetsége Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott Egyetemes Értekezlete ott az 1925. évi május hó 19-én hetedik ülésszakára összeülvén,

miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat az üzemi balesetek kártalanítása tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének első pontjába van felvéve, és

miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény tervezetének alakjába foglalja,

az ezerkilencszázhuszonötödik évi június hó mai tizedik napján a versaillesi békeszerződés XIII. részében és a többi békeszerződés megfelelő részeiben foglalt rendelkezések szerint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagjai által leendő megerősítés céljából elfogadja az alábbi egyezménytervezetet :

1. cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagja, amely a jelen egyezményt megerősíti, kötelezi magát, hogy az üzemi balesetek sérültjeinek vagy igényjogosult hozzátartozóiknak kártalanítást legalább is a jelen egyezményben megszabottakkal egyenlő feltételek mellett biztosít.

2. cikk. Az üzemi balesetek kártalanítására vonatkozó törvényhozási rendelkezéseket és szabályzatokat bármily minőségű, nyilvános vagy magánvállalat, üzem vagy telep által foglalkoztatott munkásokra, alkalmazottakra vagy tanoncokra alkalmazni kell.

Mindazonáltal minden tagnak jogában áll, hogy országos törvényhozásában olyan kivételeket állapítson meg, amilyeneket szükségeseknek tart :

a) a munkaadó vállalatához nem tartozó, alkalmi munkákat teljesítő egyéneket,

b) az otthoni munkavállalókat,

c) a munkaadó ama családtagjait illetőleg, akik kizárólag az ő számlájára dolgoznak és akik az ő háztartásában élnek :

d) azokat a nem kézi munkavállalókat illetőleg, akiknek keresete az országos törvényhozás által meghatározható határértéket meghaladja.

3. cikk. A jelen egyezmény nem vonatkozik :

1. a tengerészekre és a halászokra, akikről későbbi egyezmény fog rendelkezni ;

2. azokra a személyekre, akik a jelen egyezményben megszabottal legalább egyenlő értékű különleges elbánásban részesülnek.

4. cikk. A jelen egyezmény nem nyer alkalmazást a mezőgazdaságra, amelyre a mezőgazdasági üzemi balesetek kártalanítása tárgyában a Nemzetközi Munkaügyi Értekezlet harmadik ülésszakában elfogadott egyezmény marad hatályban.

5. cikk. A halált vagy állandó keresőképtelenséget okozó balesetek esetében járó kártalanításokat a sérült vagy igényjogosult hozzátartozói részére járadék alakjában kell fizetni.

E kártalanításokat azonban egészen vagy részben tőke alakjában is ki lehet fizetni, ha annak észszerű felhasználására az illetékes hatóság biztosítékot nyer.

6. cikk. Keresőképtelenség esetében a kártalanítást legkésőbb a balesetet követő ötödik naptól kezdve kell kiszolgáltatni, akár a munkaadó, akár valamely baleseti, vagy betegségi biztosító intézet a fizetésre kötelezett.

7. cikk. Ha a baleseti sérült keresőképtelensége oly fokú, hogy más személynek állandó támogatására szorul, kártalanítási pótlék jár.

8. cikk. Az országos törvényhozások a szükségesnek tartott ellenőrző rendszabályokról és a kártalanítások felülvizsgálatára vonatkozó módozatokról gondoskodnak.

9. cikk. Az üzemi balesetek sérültjeinek igénye van orvosi gyógykezelésre és az e balesetek folyományaképen szükségesnek mutatkozó sebészeti és gyógyszersegélyre. Ennek az orvosi segélyezésnek költségeit vagy a munkaadó, vagy baleseti, vagy betegségi, vagy rokkantsági biztosító intézetek viselik.

10. cikk. Az üzemi balesetek sérültjeinek igénye van azoknak a művégtagoknak és orthopaed eszközöknek a munkaadó vagy a biztosító intézet részéről való kiszolgáltatására és rendes megújítására, amelyeknek használata szükségesnek mutatkozik. Az országos törvényhozások azonban kivételkép megengedhetik, hogy a baleseti sérült részére a kártalanítás összegének megszabása, vagy felülvizsgálata alkalmával gyógyászati segédeszközök szolgáltatása és megújítása helyett olyan kártalanítási pótlék állapíttassék meg, amely a szóbanforgó eszközök szolgáltatásával és megújításával járó valószínű költséget fedezi.

Ami a gyógyászati segédeszközök megújítását illeti, az országos törvényhozások gondoskodnak azokról az ellenőrző rendszabályokról, amelyek visszaélések meggátlása céljából vagy a kártalanítási pótlékok rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében szükségesek.

11. cikk. Az országos törvényeknek rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek - minden ország különleges viszonyaival számolva - legalkalmasabbak arra, hogy a baleseti sérültek és igényjogosult hozzátartozóik részére a kártalanításnak fizetését minden körülmények közt biztosítsák és a munkaadó és a biztosító intézet fizetőképtelensége esetére biztosítékot nyujtsanak.

12. cikk. A jelen egyezménynek a versaillesi békeszerződés XIII. részében és a többi békeszerződés vonatkozó részeiben foglalt rendelkezések értelmében való hivatalos megerősítéseit a Nemzetek Szövetségének főtitkárságával kell közölni, amely azokat lajstromozza.

13. cikk. A jelen egyezmény attól kezdve lép hatályba, amidőn a főtitkár a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagja részéről történt megerősítését lajstromozta.

Az egyezmény csak azokat a tagokat kötelezi, amelyek részéről történt megerősítést a titkárság lajstromozta.

Ennélfogva a jelen egyezmény minden tagra attól az időponttól kezdve lép hatályba, amelyben a részéről történt megerősítést a titkárság lajstromozta.

14. cikk. Mihelyt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagja részéről történt megerősítést a titkárság lajstromozta, a Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt a tényt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagjával közli. Ugyancsak közli velük a Szervezet többi tagja által utóbb bejelentett megerősítéseknek lajstromozását is.

15. cikk. A 13. cikk rendelkezéseinek fenntartásával minden tag kötelezettséget vállal a jelen egyezmény megerősítésével arra, hogy az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. cikk rendelkezéseit legkésőbb 1927. évi január hó 1-jével életbelépteti és e rendelkezések hatályossá tételére szükséges rendszabályokat alkot.

16. cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagja kötelezettséget vállal a jelen egyezmény megerősítésével, hogy azt a versaillesi békeszerződés 421. cikkében és a többi békeszerződés vonatkozó cikkeiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően gyarmatain, birtokain és a védnöksége alatt álló területeken alkalmazza.

17. cikk. A jelen egyezményt megerősítő minden tag azt az egyezmény hatálybalépésének kezdő időpontjától számított ötévi időtartam elteltével a Nemzetek Szövetségének főtitkárjához intézett írásbeli jegyzékkel felmondhatja, aki a felmondást lajstromozza. A felmondás csak a titkárságnál történt lajstromozástól számított egy év elteltével válik hatályossá.

18. cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa a jelen egyezmény alkalmazásáról az Egyetemes Értekezletnek legalább tíz évenkint egyszer jelentést tenni köteles s határoz a felől, hogy a szóbanforgó egyezmény felülvizsgálásának vagy módosításának kérdését az Értekezlet napirendjére kell-e tűzni.

19. cikk. A jelen egyezmény francia és angol szövege egyképpen hiteles.

Az előrebocsátott szöveg hiteles szövege annak az egyezménytervezetnek, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyetemes Értekezlete Genfben tartott és az 1925. évi június hó 10. napján bezártnak nyilvánított hetedik ülésszakában szabályszerűen elfogadott.

Aminek hiteléül aláírásokkal 1925. évi január hó 24. napján ellátták :

(Aláírások)

3. § A versaillesi békeszerződésnek a 2. §-ban közzétett egyezményben említett XIII. része az 1921 :XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés XIII. részének és a versaillesi békeszerződésnek az egyezményben felhívott 421. cikke a trianoni szerződés 349. cikkének felel meg.

4. § Ezt a törvényt, amennyiben a szükséges rendelkezések nem tartoznak a törvényhozás hatáskörébe, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter hajtja végre.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!