2001. évi XCVII. törvény
2001. évi XCVII. törvény
a Magyar Köztársaságnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben és az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózatban való részvételéről szóló Megállapodás kihirdetéséről1
2001.12.24.
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európai Közösség között a Magyar Köztársaságnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben és az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózatban való részvételéről 2000. október 9-én, Brüsszelben aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 2001. november 8-án megtörtént.)
2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
,,
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Európai Közösség között a Magyar Köztársaságnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben és az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózatban való részvételéről szóló Megállapodás
Egyrészről a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Magyarország),
másrészről az Európai Közösség,
tekintettel Magyarországnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben már a csatlakozás előtt való részvételére vonatkozó kérelmére,
emlékeztetve arra, hogy az 1997. decemberi luxemburgi Európai Tanács a közösségi programokban és ügynökségekben való részvételt a közép- és kelet-európai országok csatlakozás előtti stratégiája meggyorsítását szolgáló módszernek nyilvánította,
tekintettel a 933/1999/EGK2 tanácsi rendelettel módosított, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat létrehozásáról szóló 1210/90/EGK3 tanácsi rendeletre,
felismerve azt a tényt, hogy Magyarországnak az Európai Uniós tagság iránti 1994 márciusában benyújtott kérelme és az 1997. decemberi luxemburgi Európai Tanács döntése alapján a csatlakozási tárgyalások 1998 márciusában megkezdődtek, és hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben való részvétel segíti a feleket a csatlakozás célkitűzésének elérésében,
tekintettel egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Magyar Köztársaság között társulást létrehozó Európai Megállapodásra, és különösen annak 79. Cikkére.4
megállapodtak a következőkben:
1. Cikk
Magyarország teljeskörűen részt vesz a 933/1999/EGK tanácsi rendelettel módosított 1210/90/EGK tanácsi rendelettel felállított Európai Környezetvédelmi Ügynökségben (a továbbiakban: Ügynökség), és az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózatban (EIONET).
2. Cikk
Magyarországnak az 1. Cikkben említett tevékenységekhez (Ügynökség, EIONET) való pénzügyi hozzájárulása a következők szerint alakul:
– A hozzájárulás egy hároméves időszakban – amelynek során Magyarország a tevékenységeket bevezeti – fokozatosan növekszik. Az előírt pénzügyi hozzájárulások a következők:
– 1. év 490 000 euró
– 2. év 619 000 euró
– 3. év 749 000 euró
Ennek a Megállapodásnak a hatálybalépésétől számított negyedik évtől kezdődően Magyarországnak a teljes hozzájárulási összeget, azaz 749 000 eurót kell fizetnie.
– Az első 3 éves időszakban az Ügynökség részére teljesítendő hozzájárulás kifizetésére Magyarország részben Közösségi támogatást (PHARE) is felhasználhat, amelynek maximális mértéke az 1. évben 75%, a 2. évben 60% és a 3. évben 50%.
A negyedik évtől kezdődően Magyarország teljes mértékben fedezi az Ügynökség részére történő pénzügyi hozzájárulásának teljes összegét.
A Magyarország pénzügyi hozzájárulására vonatkozó további előírásokat és feltételeket az ehhez a Megállapodáshoz csatolt és annak szerves részét képező I. számú Melléklet tartalmazza.
3. Cikk
Magyarország teljeskörűen, szavazati jog nélkül részt vesz az Ügynökség Igazgatótanácsában, és bekapcsolódik az Ügynökség Tudományos Tanácsának munkájába.
4. Cikk
A 933/1999/EGK tanácsi rendelettel módosított 1210/90/EGK tanácsi rendelet 4. Cikke (2) bekezdésének megfelelően, ennek a Megállapodásnak a hatálybalépését követő három hónapon belül Magyarország tájékoztatja az Ügynökséget nemzeti tájékoztató hálózatainak fő alkotóelemeiről.
5. Cikk
Magyarország először is kijelöl a 4. Cikkben említett intézmények vagy a saját területén létrehozott más szervezetek közül egy ,,nemzeti központot'' a nemzeti szinten az Ügynökség és az EIONET részét képező intézmények vagy szervek – beleértve a 6. Cikkben említett témaközpontokat – számára nyújtandó információk összehangolására és/vagy továbbítására.
6. Cikk
Magyarország, a 4. Cikkben megállapított időtartamon belül kijelölheti azokat a területén letelepedett intézményeket vagy más szervezeteket is, amelyeket egyes különös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatban kifejezetten meg lehet bízni az Ügynökséggel való együttműködés feladatával. Egy így kijelölt intézménynek képesnek kell lennie arra, hogy megállapodást kössön az Ügynökséggel a hálózat témaközpontjaként való tevékenység végzésére konkrét feladatok céljából. Ezek a központok együttműködnek más, a hálózat részét képező intézményekkel.
7. Cikk
A 4., 5. és 6. Cikkben említett információk kézhezvételét követő három hónapon belül az Ügynökség Igazgatótanácsa áttekinti a hálózat fő elemeit, hogy felmérje Magyarország részvételét.
8. Cikk
Magyarország az Ügynökség munkaprogramjában kialakított kötelezettségek és gyakorlat szerint köteles az adatszolgáltatásra az adatok bizalmas kezelésének biztosítása mellett.
9. Cikk
Az Ügynökség megállapodhat a Magyarország által kijelölt, a 4., 5. és 6. Cikkben említett, a hálózat részét képező intézményekkel vagy szervekkel az Ügynökség által esetleg rájuk ruházott feladatok sikeres végrehajtásához szükséges intézkedésekről, különösképpen szerződésekről.
10. Cikk
Az Ügynökségnek átadott vagy az Ügynökségtől származó környezetvédelmi adatok publikálhatók és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tehetők, kikötve azonban, hogy a bizalmas információk ugyanolyan szintű védelemben részesülnek Magyarországon, mint a Közösségben.
11. Cikk
Az Ügynökség Magyarországon jogi személyiséggel bír és a magyar jogban a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik.
12. Cikk
Amennyiben az Ügynökségnek az e Megállapodás szerinti tevékenységéhez szükséges, Magyarország az Ügynökségre alkalmazza az Európai Közösségek Kiváltságairól és Mentességeiről szóló Jegyzőkönyvet, amely II. számú Mellékletként ennek a Megállapodásnak a szerves részét képezi.
13. Cikk
Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatairól és egyéb alkalmazottai foglalkoztatásának feltételeiről szóló 259/68/EGK tanácsi rendelet 12. Cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérően,5 az Ügynökség ügyvezető igazgatója állampolgári jogaikkal teljes mértékben rendelkező magyar állampolgárokat szerződéssel alkalmazhat.
14. Cikk
A felek minden általános vagy különös intézkedést megtesznek, amelyek az e Megállapodásban rögzített kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. Gondoskodnak arról, hogy az e Megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósuljanak.
15. Cikk
(1) E Megállapodásnak a hatálybalépésétől számított harmadik év lejárta előtt hat hónappal a felek áttekintik a szerződés működését és megállapodhatnak egyes feltételeinek módosításáról.
(2) Ezt a Megállapodást határozatlan időre kötik, mindaddig, amíg Magyarország az Európai Unió tagja nem lesz. A Megállapodást bármelyik fél a másik félhez intézett értesítéssel felmondhatja. A Megállapodás az ilyen értesítés időpontját követő hat hónap lejártával szűnik meg.
16. Cikk
Ennek a Megállapodásnak a hatálya kiterjed egyrészt – az azokban a szerződésekben megállapított feltételek szerint – az Európai Közösséget, az Európai Atomenergia Közösséget és az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződések hatálya alá tartozó területekre, másrészt Magyarország területére.
17. Cikk
Ez a Megállapodás dán, holland, angol, finn, francia, német, olasz, spanyol, svéd, görög, portugál és magyar nyelvű változatokban készült, amelynek mindegyik szövege egyformán hiteles.
18. Cikk
Ezt a Megállapodást a felek a saját eljárásaik szerint hagyják jóvá. Ez a Megállapodás az azt a dátumot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor az utolsó fél közölte az első féllel, hogy a jóváhagyási eljárást befejezte.
I. számú melléklet
Magyarország pénzügyi hozzájárulása
az Európai Környezetvédelmi Ügynökséghez
az Európai Környezetvédelmi Ügynökséghez
1. Magyarország részéről az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben való részvétel fejében az Európai Unió költségvetésébe fizetendő pénzügyi hozzájárulás a következő:
– a részvétel 1 évében 490 000 EURO
– a részvétel 2. évében 619 000 EURO
– a részvétel 3. évében 749 000 EURO
A negyedik évtől Magyarországnak a teljes hozzájárulási összeget, azaz 749 000 EURO összeget kell fizetnie.
2. Az első 3 éves időszakra Magyarország részben felhasználhat Közösségi segítséget az Ügynökség részére teljesítendő hozzájárulása kifizetésére PHARE hozzájárulással, melynek maximuma az 1. évben 75%, a 2. évben 60% és a 3. évben 50%. Különálló PHARE tervezési eljárás függvényében, az igényelt PHARE támogatást külön Pénzügyi Memorandum útján utalják át Magyarországra.
A hozzájárulás fennmaradó részét Magyarország fedezi. A negyedik évtől Magyarországnak kell teljes mértékben fedeznie az Ügynökségben való részvétele teljes költségét.
3. Magyarország hozzájárulását az Európai Unió általános költségvetésére érvényes pénzügyi szabályzattal összhangban kezelik.
Magyarország képviselőinek és szakértőinek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tevékenységeiben vagy az Ügynökség munkaprogramja megvalósításával összefüggő rendezvényein való részvételével kapcsolatos utazási költségeket és napidíjakat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ugyanazon az alapon és eljárások szerint téríti vissza, mint amelyek jelenleg az Európai Unió tagállamaira érvényesek.
4. E Megállapodás életbe lépése után és minden azt követő év elején a Bizottság egy, az e Megállapodás alapján az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek járó hozzájárulásnak megfelelő fizetési meghagyást küld Magyarországnak. Részvétele első naptári évében Magyarország hozzájárulását a részvétel dátumától az év végéig számított időszakra arányosan állapítják meg. A következő években a hozzájárulás összege az e Megállapodásban rögzítettek szerint alakul.
5. E hozzájárulás összegét EURO-ban állapítják meg és az Európai Bizottság EURO-ban vezetett bankszámlájára fizetendő.
6. Magyarország a fizetési meghagyásnak megfelelően fizeti hozzájárulását:
Saját részét május 1-jéig, feltéve, hogy a Bizottság a fizetési meghagyást április 1-jéig elküldte vagy legkésőbb 30 napon belül azt követően, hogy a fizetési meghagyást elküldték.
A PHARE részt illetően május 1-jéig, feltéve, hogy az annak megfelelő összeget ekkorra Magyarország részére megküldték vagy legkésőbb 30 napon belül azt követően, hogy ezen összegeket Magyarország részére megküldték.
7. A hozzájárulás kifizetésében bekövetkező bármely késedelem után Magyarország kamatot köteles fizetni az esedékesség napjától fennálló tartozás összegére. A kamatráta megfelel az Európai Központi Bank által, az esedékesség időpontjában, az EURO műveleteinél jegyzett kamat plusz 1,5 százaléknak.
II. számú melléklet
Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv
A Magas Szerződő Felek
tekintettel arra, hogy az Európai Közösségek közös Tanácsát és közös Bizottságát létrehozó szerződés 28. Cikkével összhangban ezek a Közösségek és az Európai Beruházási Bank a tagállamok területén a feladataik ellátásához szükséges kiváltságokat és mentességeket élveznek,
megállapodtak a következő rendelkezésekben, amelyeket e szerződéshez mellékelnek.
Az Európai Közösségek tulajdona, pénzeszközei, vagyona és tevékenysége
1. Cikk
A Közösségek helyiségei és épületei sérthetetlenek. Mentesek az átkutatás, igénybevétel, foglalás vagy kisajátítás alól. A Közösségek tulajdona és vagyona az Európai Bíróság felhatalmazása nélkül nem képezheti semmilyen adminisztratív vagy jogi kényszerítő intézkedés tárgyát.
2. Cikk
A Közösségek irattárai sérthetetlenek.
3. Cikk
A Közösségek vagyonuk, jövedelmük és egyéb tulajdonuk mentesek minden közvetlen adó alól.
A tagállamok kormányai – ahol csak lehet – megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy visszautalják vagy visszatérítsék az ingó vagy ingatlan tulajdon árában foglalt közvetett adók vagy forgalmi adók összegét, amennyiben a Közösségek saját hivatalos használatukra jelentős nagyságú beszerzéseket hajtanak végre, amelyek árai ilyen adókat tartalmaznak. Ezek a rendelkezések azonban nem alkalmazhatóak úgy, hogy az torzító hatással legyen a Közösségeken belüli versenyre.
Nem jár mentesség a csupán a közszolgáltatási díjakkal kapcsolatos adók és járulékok esetében.
4. Cikk
A Közösségek a hivatalos használatukra szolgáló cikkek tekintetében mentesek minden behozatali vagy kiviteli vám, a behozatallal és kivitellel kapcsolatos tilalmak és korlátozások alól: az így behozott cikkeket az importáló ország területén sem ellenérték fejében, sem ingyenesen nem lehet elidegeníteni, kivéve annak az országnak a kormánya által jóváhagyott feltételek mellett.
A közösségek kiadványai szintén mentesek minden behozatali vagy kiviteli vám, a behozatallal és kivitellel kapcsolatos tilalmak és korlátozások alól.
5. Cikk
Az Európai Szén- és Acélközösség bármilyen valutával rendelkezhet, és bármilyen pénznemben vezethet folyószámlát.
Érintkezés és laissez passer
6. Cikk
Hivatalos érintkezéseikben és dokumentumaik továbbítása során a Közösségek intézményei a tagállamok területén ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint amilyet az adott állam a diplomáciai képviseleteknek biztosít.
A Közösségek intézményeinek hivatalos levelezése és egyéb hivatalos érintkezései nem ellenőrizhetőek.
7. Cikk
(1) A Közösségek intézményeinek elnökei a Tanács által meghatározott formájú laissez passer-kat (szabad mozgást biztosító engedélyek) adhatnak intézményeik tagjai és alkalmazottai számára, melyeket a tagállamok hatóságai érvényes utazási okmányoknak ismernek el. A laissez passer-kat az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzataiban és a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó Alkalmazási Feltételekben maghatározott feltételek alapján adják ki a tisztviselők és az egyéb alkalmazottak számára.
A Bizottság megállapodásokat köthet, melyek alapján ezeket a laissez passer-kat harmadik államok területén érvényes úti okmányoknak fogadják el.
(2) Az Európai Szén és Acélközösség kiváltságairól és mentességeiről szóló Jegyzőkönyv 6. Cikkének rendelkezései azonban érvényben maradnak addig, amíg ennek a cikknek az első bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásra kerülnek.
Az Európai Parlament tagjai
8. Cikk
Az Európai Parlament képviselőinek szabad mozgását semmilyen adminisztratív vagy egyéb korlátozás alá nem lehet vetni az Európai Parlament ülésére utazásuk, vagy onnan való visszatérésük során.
Az Európai Parlament képviselői a vám- és valutaellenőrzéssel kapcsolatban megkapják:
a) saját kormányuktól ugyanazokat a kedvezményeket, mint amelyeket vezető tisztviselőik rövid időtartamú hivatalos külföldi kiküldetésük során élveznek;
b) a többi tagállam kormányától ugyanazokat a kedvezményeket, mint amelyeket külföldi kormányok képviselői rövid időtartamú hivatalos külföldi kiküldetésük során élveznek.
9. Cikk
Feladataik teljesítése során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem lehet nyomozni, nem vehetők őrizetbe és nem indulhat ellenük jogi eljárás.
10. Cikk
Az Európai Parlament ülésszakai alatt a Parlament tagjai rendelkeznek:
a) saját államuk területén a parlamentjük tagjainak biztosított mentességekkel,
b) bármely más tagállam területén az őrizetbe vétellel kapcsolatos intézkedések és jogi eljárások alóli mentességgel.
A mentesség a tagokra az Európai Parlament ülésére utazásuk vagy onnan való visszatérésük során is vonatkozik.
A mentességre nem lehet hivatkozni, amennyiben a tagot jogsértés elkövetésében tetten érték, valamint nem akadályozza meg az Európa Parlamentet annak a jogának a gyakorlásában, hogy a parlament valamely tagjának mentességét felfüggessze.
A tagállamoknak az Európai Közösségek intézményei munkájában részt vevő képviselői
11. Cikk
A tagállamoknak az Európai Közösségek intézményei munkájában részt vevő képviselői, a képviselők tanácsadói és műszaki szakértői feladataik teljesítése során és a találkozók helyszínére történő utazásuk és onnan való visszatérésük során a szokásos kiváltságokat, mentességeket és kedvezményeket élvezik.
Ez a Cikk a Közösségek tanácsadó testületeinek a tagjaira is vonatkozik.
Az Európai Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai
12. Cikk
A tagállamok területén a Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai állampolgárságuktól függetlenül:
a) egyrészről a tisztviselők és egyéb alkalmazottak Közösségekkel szemben fennálló felelősségének a szabályaira és másrészről az Európai Bíróságnak a Közösségek és a Közösségek tisztviselői, valamint egyéb alkalmazottai közötti vitákkal kapcsolatos joghatóságára vonatkozó szerződések rendelkezései szerint, mentesek a jogi eljárások alól hivatalos minőségben végzett tevékenységükkel kapcsolatban, beleértve az általuk elmondottakat és leírtakat. Ez a mentesség hivatali szolgálatuk megszűnése után is megilleti őket;
b) házastársukkal és családjuk eltartott tagjaival együtt mentesek a bevándorlási korlátozásoktól vagy az idegenrendészeti nyilvántartási formalitásoktól;
c) a valuta vagy deviza szabályokat illetően ugyanazok a kedvezmények illetik meg őket, mint amilyenekkel a nemzetközi szervezetek tisztviselői szokásosan rendelkeznek;
d) állomáshelyüknek az érintett országban történő elfoglalásakor bútoraik és személyes ingóságaik behozatala, valamint az abban az országban való szolgálati idejük lejártakor azok újbóli kivitele során vámmentességet élveznek, mindkét esetben az e jog gyakorlásának helye szerinti ország kormánya által szükségesnek tartott feltételektől függően;
e) jogosultak személyes használatra vámmentesen behozni majd újra kivinni egy gépkocsit, amelyet vagy a legutolsó tartózkodási helyük szerinti országban, vagy az állampolgárságuk szerinti országban annak az országnak a belső piacán érvényes feltételeknek megfelelően vásároltak, mindkét esetben az érintett ország kormánya által szükségesnek tartott feltételektől függően.
13. Cikk
A Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai a Közösségek által részükre kifizetett illetményük, bérük és járandóságuk vonatkozásában a Bizottság javaslata alapján eljáró Tanács által meghatározott feltételekkel és eljárással összhangban adót kötelesek fizetni a Közösségnek.
A Közösségek által fizetett illetmények, bérek és járandóságok mentesek a nemzeti adók alól.
14. Cikk
A jövedelemadó, vagyonadó és örökösödési illeték, valamint a Közösségek tagállamai között a kettős adózás elkerüléséről megkötött egyezmények alkalmazásában a Közösségek olyan tisztviselőit és egyéb alkalmazottait, akik – kizárólag a Közösségek szolgálatában felmerülő feladataik teljesítése érdekében – az adózási szempontból a Közösségek szolgálatába lépésük idején lakóhelyüknek számító államtól eltérő tagállam területén telepednek le, mind a jelenlegi tartózkodási helyükön, mind pedig az adózási szempontból lakóhelyüknek számító államban úgy kell tekinteni, mintha lakóhelyük ez utóbbi államban lenne, amennyiben az a Közösségek egyik tagállama.
Ez a rendelkezés a kereső tevékenységet nem folytató házastársra és az ebben a Cikkben említett személyek gondozásában lévő eltartott gyermekekre is vonatkozik.
Az előző bekezdésben említett személyeknek a tartózkodásuk országában található ingó tulajdona abban az országban mentes az örökösödési illeték alól; az ilyen illeték megállapításához ezt a tulajdont az adózási szempontból lakóhelynek számító országban fekvőnek kell tekinteni, figyelembe véve harmadik országok jogait és a kettős adózásról szóló nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek a lehetséges alkalmazását.
Ennek a Cikknek az alkalmazásában nem vesznek figyelembe semmiféle olyan lakóhelyet, amelyet kizárólag valamely más nemzetközi szervezet szolgálatában végzett feladatok teljesítése érdekében szereztek.
15. Cikk
A Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag eljárva a Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára megállapítja a társadalombiztosítási juttatások rendszerét.
16. Cikk
A Tanács a Bizottság javaslata alapján és a többi érintett intézménnyel folytatott egyeztetést követően meghatározza a Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak a kategóriáit, akikre a 12. Cikk, a 13. Cikk (2) bekezdése és a 14. Cikk vonatkozik részben vagy egészében.
Az ezekbe a kategóriákba tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak nevét, besorolását és címét időszakonként közlik a tagállamok kormányaival.
Harmadik országoknak az Európai Közösségekhez akkreditált képviseleteinek a kiváltságai és mentességei
17. Cikk
Az a tagállam, amelynek területén a Közösségek székhelye található, a szokásos diplomáciai mentességeket és kiváltságokat biztosítja harmadik országoknak a Közösségekhez akkreditált képviseletei számára.
Általános rendelkezések
18. Cikk
A Közösségek tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak kiváltságokat, mentességeket és kedvezményeket kizárólag a Közösségek érdekében biztosítanak.
A Közösségek minden intézménye köteles megvonni egy tisztviselőnek vagy egyéb alkalmazottnak nyújtott mentességet, amennyiben az intézmény úgy véli, hogy a mentesség megvonása nem ellentétes a Közösségek érdekeivel.
19. Cikk
Ennek a Jegyzőkönyvnek az alkalmazása céljából a Közösségek intézményei együttműködnek az érintett tagállamok felelős hatóságaival.
20. Cikk
A 12–15. Cikkek és a 18. Cikk a Bizottság tagjaira is vonatkoznak.
21. Cikk
A 12–15. Cikkek és a 18. Cikk a Bíróság bíráira, főügyészeire, jegyzőjére és előadó asszisztenseire is vonatkoznak az Európai Bíróság alapszabályának a bírák és főügyészek jogi eljárások alóli mentességével kapcsolatos jegyzőkönyvei 3. Cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül.
22. Cikk
Ez a jegyzőkönyv a Bank alapszabálya Jegyzőkönyvének sérelme nélkül vonatkozik az Európai Beruházási Bankra, szerveinek tagjaira, alkalmazottaira és a tagállamoknak a Bank tevékenységében részt vevő képviselőire is.
Ezenkívül, az Európai Beruházási Bank tőkéjének bármiféle emelése esetén mentesül az adózás vagy hasonló jellegű teher kivetése alól és a tőkeemeléssel esetleg kapcsolatos különböző formalitások alól abban az államban, ahol a Bank székhelye van.
Hasonlóképpen, a Bank megszüntetése vagy felszámolása sem eredményezheti semmilyen teher kivetését. Végezetül, a Banknak és szerveinek az alapszabályával összhangban folytatott tevékenységét nem terheli forgalmi adó.
23. Cikk6
Ez a Jegyzőkönyv a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapszabálya jegyzőkönyvének sérelme nélkül vonatkozik az Európai Központi Bankra, szerveinek tagjaira, alkalmazottaira és a tagállamoknak a tevékenységében részt vevő képviselőre is.
Ezenkívül, az Európai Központi Bank tőkéjének bármiféle emelése esetén mentesül az adózás vagy hasonló jellegű teher kivetése alól és a tőkeemeléssel esetleg kapcsolatos különböző formalitások alól abban az államban, ahol a Bank székhelye van.
A Bank és annak szerveinek a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az Alapszabályával összhangban végzett tevékenységét nem terheli forgalmi adó.
A fenti rendelkezések az Európai Pénzügyi Intézetre is vonatkoznak. Annak megszüntetése vagy felszámolása nem eredményezheti semmiféle teher kivetését.
Mindezek hiteléül, alulírott teljhatalmú meghatalmazottak ezt a jegyzőkönyvet aláírták.
Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszáz-hatvanötödik év április hónapja nyolcadik napján.
Paul Henri SPAAK
Kurt SCHMÜCKER
Maurice COUVE DE MUVILLE
Amintore FANFANI
Pierre WERNER
J.M.A.H. LUNS''
3. § A Magyar Köztársaság Kormánya az 58/2001. (IX. 7.) OGY határozat alapján a Megállapodás megerősítéséről történt 2001. november 8-i jegyzékváltás alkalmával értelmező nyilatkozatot tett, amelynek hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
,,
A Magyar Köztársaság Kormányának nyilatkozata
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európai Közösség között
a Magyar Köztársaságnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben és az Európai Környezeti Tájékoztató
és Megfigyelő Hálózatban való részvételéről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás)
12. cikkének alkalmazásáról
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európai Közösség között
a Magyar Köztársaságnak az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben és az Európai Környezeti Tájékoztató
és Megfigyelő Hálózatban való részvételéről szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás)
12. cikkének alkalmazásáról
A Magyar Köztársaság Kormánya úgy tekinti, hogy a Megállapodás II. számú mellékletét képező, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) 5., 7–10., 15., 17., és 20–23., cikkei nem irányadók, így azok a Megállapodás végrehajtása során nem alkalmazhatók.
Ezért, a Magyar Köztársaság Kormánya, amennyiben az az Ügynökségnek az ezen Megállapodás szerinti tevékenységéhez szükséges, alkalmazni fogja a Jegyzőkönyv 1–4., 6., 11–14., 16., és 18–19. cikkeit. Ezen cikkek alkalmazásában,
a ,,Közösségek'' kifejezés a Jegyzőkönyv 1–4. cikkében, a 11. cikk (2) bekezdésében, a 12–14. cikkeiben és 18. cikkében az Ügynökséget jelenti;
a ,,Közösségek intézménye'', illetve a ,,Közösségek intézményei'' kifejezések a Jegyzőkönyv 6., 11., és 18–19. cikkeiben az Ügynökséget jelentik;
a ,,tagállam'', illetve ,,tagállamok'' kifejezések a Jegyzőkönyv 3., 6., 12., 14., 16., és 19. Cikkeiben a Magyar Köztársaságot is jelentik.''
4. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, a megállapodás rendelkezéseit azonban 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.
1
A törvényt az Országgyűlés a 2001. december 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2001. december 24.
2
HL L 117. 1999. 05. 05. 0001–0004 o.
3
HL L 120. 1990. 05. 11. 0001–0004 o.
4
HL L 347/2. 1993. 12. 31. 0002–0266 o.
5
HL L 56. 1968. 03. 04.
6
Ezzel a cikkel az Amszterdami Szerződés 9. cikkének (5) bekezdése egészítette ki a Jegyzőkönyvet.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás