nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet
a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
2014-09-05
2015-03-04
17

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet

a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a Hgt. 3. § b) pontjában meghatározott veszélyes hulladékokra;

b) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekre;

c) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre, ha veszélyes hulladék birtokosa, illetve veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti veszélyes hulladéknak minősülnek:

a) a külön rendelet szerinti hulladékjegyzékben szereplő veszélyes hulladékok,

b) az a) pont szerinti jegyzékben nem felsorolt, de a Hgt. 2. számú mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők bármelyikével bizonyítottan rendelkező hulladékok.

(3) A rendelet hatálya az egyes veszélyes hulladékok vagy hulladékcsoportok kezelésére annyiban terjed ki, amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) hulladékkezelési technológia: a hulladék összetételét, fizikai, kémiai, illetve biológiai tulajdonságainak figyelembevételével a hulladék környezeti veszélyességének csökkentését megvalósító műveletrendszer, illetve e műveletrendszer megvalósítását szolgáló, célszerűen megválasztott berendezések rendszere;

b) az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és – amennyiben az nem valósítható meg – csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében:

– legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében,

– az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e, és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető,

– a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik;

c) munkahelyi gyűjtőhely: a veszélyes hulladékok keletkezésének helyén, környezeti veszélyességük függvényében kialakított gyűjtőhely;

d) üzemi gyűjtőhely: a saját telephelyen létesített, a saját tevékenységből származó veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló terület, illetve építmény;

e) speciális gyűjtőhely: környezetvédelmi vagy közegészségügyi érdekből, külön jogszabályok előírásai alapján a lakosságnál keletkező, egyes speciális veszélyes hulladékok (pl. lejárt szavatosságú gyógyszerek, kémiai áramforrások) gyűjtésére szolgáló gyűjtőhely;

f) hulladékgyűjtő udvar: a lakosságtól származó, továbbá a termelőknél kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló létesítmény;

g) tárolótelep: az üzemi gyűjtőhelyen tovább nem tartható, illetve alkalmazható technológia hiánya miatt nem hasznosítható vagy nem ártalmatlanítható veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló létesítmény.

A Hulladékminősítő Bizottság

3. § (1)1 A Hulladékminősítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnökből, elnökhelyettesből és öt tagból álló testület. A Bizottság elnöke a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, elnökhelyettese az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője. A tagok olyan független szakértők, akiknek sem termelő, sem hulladékkezelő szervezetnél nincs érdekeltségük, és hulladékgazdálkodási részterületen környezetvédelmi szakértői jogosultsággal rendelkeznek.

(2) A Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a környezetvédelemért felelős miniszter kéri fel és nevezi ki 3 évre szóló megbízással.

(3) A bizottsági tagság a megbízás lejártával, a tag visszahívásával, lemondásával, halálával szűnik meg.

(4) Veszélyes hulladékok kezelési technológiájának minősítése esetén a Bizottságba a környezetvédelemért felelős miniszter további 2 állandó tagot kér fel és nevez ki.

(5)2 A Bizottság működési rendjét az 1. számú melléklet állapítja meg. Az 1. számú mellékletben előírt feladatokon túl a Bizottság ellátja a hulladékok átvételi követelményeivel kapcsolatos egyéb, jogszabályban számára meghatározott feladatokat.

A hulladék veszélyességének megállapítása

4. §3 (1) A hulladék besorolását – annak veszélyességére tekintettel – a hulladék termelője, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokosa köteles elvégezni külön jogszabályban4 foglaltak figyelembevételével.

(2)5 Amennyiben a termelő vagy a birtokos a besorolási kötelezettségének nem vagy hibásan tesz eleget, a termelő, birtokos telephelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség a hulladék besorolását a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével határozatban állapítja meg.

4/A. §6 (1)7 Külön jogszabály és a 4. § (1) bekezdése alapján nem besorolható hulladék minősítését a termelő, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokos a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségtől köteles kérni. A kérelmet a hulladék keletkezésének vagy kezelésének helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek kell benyújtani. A környezetvédelmi felügyelőség a kérelmet – a véleményével együtt – tizenöt napon belül továbbítja a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez.

(2)8 A hulladék-minősítési kérelmet akkreditált laboratórium által végzett mintavétellel és azon alapuló megalapozó vizsgálatokkal kell alátámasztani. A megalapozó vizsgálatok körét, a mintavétel rendjét és a minősítési eljárás részletes szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3)9

(4)10 A hulladék veszélyességéről vagy veszélytelenségéről, valamint a hulladék kódszámáról és megnevezéséről a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség – a Bizottság szakértői véleménye alapján – határozatot hoz. A minősítés eredményét a Főfelügyelőség nyilvánosan közzéteszi.

(5) A hulladék minősítésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedéséig a hulladékot veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

4/B. §11

A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai

5. § (1) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék

a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen,

b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő,

c) keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen,

d) kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen.

(2) A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.

(3) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

(4) A veszélyes hulladékot kezelő tevékenységek végzése során a leghatékonyabb megoldást, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. A külön jogszabályban meghatározottak szerint az elérhető legjobb technika bevezetéséhez a szükséges és elégséges felkészülési időt biztosítani kell.

(5) Az elérhető legjobb technikáról kétség esetén a 3. §-ban meghatározott Bizottság véleménye az irányadó.

(6) Az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban és a (2) bekezdésben meghatározott követelmények a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok esetében a veszélyes hulladék átvételére jogosultnak történő átadással, illetve az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyek (speciális gyűjtőhely, hulladékgyűjtő udvar) igénybevételével teljesíthetők.

(7) A hulladékkezelőnek a külön jogszabályban meghatározottak szerint környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia.

6. §12 A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelője köteles:

a) minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni – amelynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét –,

b) a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni, továbbá

c) nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni.

7. § (1) A veszélyes hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási feladatokat az általános hulladékgazdálkodási terveken belül kell érvényesíteni.

(2) A települési hulladékgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a háztartásokból származó veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének lehetőségeit (speciális gyűjtőhelyek, hulladékgyűjtő udvar stb.).

8. §13 Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kezelési tevékenységhez nincs szükség a környezetvédelmi hatóság engedélyére a következő esetekben:

a) a veszélyes hulladékoknak a termelő telephelyén (létesítményen) belüli gyűjtése (munkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi gyűjtőhelyen) és mozgatása, valamint a termelő által végzett előkezelése,

b) a veszélyes áruk szállítására is jogosult termelőnek, az előírásoknak megfelelő járművével saját veszélyes hulladékának saját telephelyei közötti vagy a kezelőhöz átadásra történő szállítása,

c) a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak a speciális gyűjtőhelyre, hulladékgyűjtő udvarra vagy átvételre jogosult kezelőhöz saját járművel történő szállítása,

d) egyes veszélyes hulladékoknak a lakosságtól való begyűjtése céljából speciális gyűjtőhelyeken történő gyűjtése.

9. § (1) Tilos a veszélyes hulladékot más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal vagy bármilyen más anyaggal keverni, ha e tevékenység kizárólag a szennyező összetevők hígítására irányul.

(2) A veszélyes hulladék hígítása – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak engedélyezett kezelési művelet részeként végezhető.

(3) A veszélyes hulladéknak más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal vagy bármilyen más anyaggal való kezelés céljából történő keverése csak az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetében engedélyezhető:

a) a keverés következtében a hasznosítás, illetve az ártalmatlanítás nagyobb hatásfokkal végezhető el, mintha a hulladékot önmagában kezelnék;

b) a keverés következtében a környezet veszélyeztetésének mértéke az előző állapothoz képest nem növekszik;

c) a keverés nem jelent kockázatot az emberi egészségre, élő szervezetre, a vízre, levegőre, talajra, az élővilágra;

d) a keverés nem okoz kellemetlen környezeti hatásokat zaj- vagy bűzhatás révén;

e) a keverés végzése során vagy következményeként nem szennyeződik a környezet.

(4) A környezetet, illetve az emberi életet, egészséget fenyegető veszélyhelyzet esetén a hígítás külön engedély nélkül elvégezhető, ha ezzel a veszélyeztetés mértéke csökkenthető.

A veszélyes hulladékok gyűjtése, begyűjtése és tárolása

10. § (1)14 A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb 1 évig.

(2) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.

(3) Több telephely esetén a (4) bekezdésben meghatározottak szerint is kialakítható az üzemi gyűjtőhely függetlenül attól, hogy a termelő melyik telephelyén létesíti azt.

(4) Amennyiben a veszélyes hulladék termelőjének több telephelyén keletkezik veszélyes hulladék, e veszélyes hulladékok egy telephelyen is gyűjthetők, feltéve, hogy a keletkezési hely és az átvételre jogosult kezelő létesítménye közötti távolság nagyobb, mint a két telephely közötti távolság.

(5)15 A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki az adott veszélyes hulladék kezelésére jogosult.

11. § (1)16 A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyes hulladéknak a kezelőhöz történő elszállítása biztosításának az érdekében ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtés feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére.

(2)17 Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri mennyisége nem haladja meg a 2000 kg-ot, kivéve a (3) bekezdés szerinti eseteket.

(3)18 A (2) bekezdéstől eltérően a veszélyes hulladék tömegétől függetlenül begyűjtő járattal szállíthatók a következő veszélyes hulladékok:

a) hulladékká vált járművek;

b) hulladékká vált elektromos, gázüzemű és elektronikus berendezések;

c) hulladékolajok;

d) elemek és akkumulátorok.

(4) Ha a begyűjtő – indokolt esetben – a begyűjtött hulladékokat nem közvetlenül a kezelőnek szállítja, akkor saját, üzemi gyűjtőhelynek tekintett telephelyére viheti és ott tarthatja. Ebben az esetben a gyűjtés időtartama legfeljebb négy hét. A szállítmányt a ,,K'' kísérőjegy dokumentálja a kezelőig. A telephely és a kezelő telephelye közötti távolságra új fuvarlevelet kell kiállítani. Az új fuvarlevél számát a ,,K'' kísérőjegyen fel kell tüntetni.

(5) A begyűjtő felelőssége az átvett veszélyes hulladékok birtokosaként a kezelőnek történő átadásáig tart. A begyűjtő járattal szállított, a szerződésben foglaltaknak megfelelő veszélyes hulladékot a kezelőnek minden esetben át kell vennie.

12. § (1) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, illetve más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő udvar üzemeltethető.

(2) A nem lakossági forrásból származó kis mennyiségű veszélyes hulladékot a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője a hulladék birtokosával való megállapodás alapján fogadhatja. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben veheti igénybe a hulladékgyűjtő udvart gyűjtés céljára, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik.

(3)19 A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője köteles az összegyűjtött veszélyes hulladékot annak kezelésére jogosult hulladékkezelőnek átadni. A veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható.

13. § (1) Az üzemi gyűjtőhelyen tovább nem tartható, de igénybe vehető hulladékkezelői kapacitás hiánya miatt átmenetileg nem kezelhető veszélyes hulladékok legfeljebb 3 évig tartó tárolására tárolótelep létesíthető.

(2) A tárolótelepen a későbbi hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő tevékenység végezhető.

(3) A tárolótelep üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott 3 év eltelte előtt gondoskodni köteles a tárolt veszélyes hulladék ártalmatlanításáról, illetve – amennyiben ennek feltételei fennállnak – a veszélyes hulladék hasznosításáról.

(4) A veszélyes hulladékok gyűjtésének és tárolásának részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.

Szállítás

14. § (1)20 A szállító, illetve a begyűjtő csak olyan veszélyes hulladékot szállíthat, amelyre az engedélye feljogosítja, és amelyre vonatkozik a szerződése. A veszélyes hulladék begyűjtését és szállítását úgy kell végezni, hogy az a környezetben szennyezést ne idézzen elő. Szennyezés bekövetkezése esetén az illetékes hatóság intézkedik a szennyezés megszüntetéséről. A szennyezés okozója köteles a szennyezett területet megtisztítani (megtisztíttatni). Az intézkedő hatóság az eseményt haladéktalanul bejelenti környezetvédelmi hatóságnak.

(2)21 A veszélyes áruk szállítására vonatkozó külön jogszabályok hatálya alá tartozó hulladékok szállítása során e rendelet előírásain túlmenően a külön jogszabályok előírásait is be kell tartani. A veszélyes hulladékok belföldi szállítási szabályzatát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A veszélyes hulladék szállítását közúton a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésére jogosult hatóság ellenőrzi.

(4) A szállítás során a veszélyes hulladékhoz a veszélyes áruk szállítására vonatkozó dokumentáció mellett a 2. számú mellékletben meghatározott kísérő dokumentációt kell mellékelni. A szállító a veszélyes hulladék szállítását csak akkor kezdheti meg, ha a termelőtől megkapta a kitöltött ,,SZ'' kísérőjegyet, és ellenőrizte, hogy a rá vonatkozó adatok helytállók. A szállító csak az ,,SZ'' kísérőjegyen feltüntetett kezelőnek adhatja át a veszélyeshulladék-szállítmányt.

(5) A szállító az általa szállított veszélyes hulladékot a szállításhoz mellékelt dokumentumokban feltüntetett kezelőnek köteles átadni.

(6)22 Ha a kezelő a szállított veszélyes hulladékot nem veszi át, azt a szállítónak a termelőhöz vissza kell szállítania. Amennyiben a termelő a veszélyes hulladékot nem fogadja vissza, a szállító kérésére az illetékes környezetvédelmi felügyelőség köteles azonnal intézkedni a veszélyes hulladék elhelyezése érdekében.

15. § (1) A veszélyes hulladék szállításra való előkészítése és erre alkalmassá tétele a hulladék termelőjének kötelessége.

(2) A veszélyes hulladék átadásával a felelősség átszáll az átvevőre.

(3) A veszélyes hulladék szállítója felelős azért, hogy a hulladék az átvett mennyiségben, csomagolásban és összetételben, a szállítási dokumentumokban feltüntetettek szerint jusson el rendeltetési helyére.

(4) A szállító felelőssége a szállítás közben az általa szállított veszélyes hulladékkal a veszélyes áruk szállítására, illetve a közúti közlekedésre, vasúti és vízi úton történő szállítás esetén az erre vonatkozó szabályok megszegésével okozott környezetszennyezésért áll fenn, valamint azért, hogy a veszélyes hulladékot a rendeltetési helyére az átvett és a szállítási dokumentumokban rögzített állapotban eljuttassa.

(5) A veszélyes hulladék kezelőjét a felelősség a szállítótól vagy közvetlenül a termelőtől kezelésre történő átvételtől terheli.

(6) A veszélyes hulladék országhatáron át történő szállításának feltételeit külön jogszabály határozza meg.

16. §23

Hasznosítás

17. §24

18. § (1) A veszélyes hulladék hasznosítása olyan kezelési tevékenység, melynek révén a kezelésnek alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve alapanyagból előállított termékkel egyenértékű termékké alakítják át. Hasznosításnak minősül a veszélyes hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hő felhasználása is.

(2) A veszélyes hulladéknak alapanyag, illetve termék formájában történő hasznosításának elsőbbséget kell biztosítani az energetikai hasznosítással szemben.

(3) A veszélyes hulladék energetikai hasznosítása elvégezhető veszélyeshulladék-égetőben, továbbá más hulladékkal vagy tüzelőanyaggal együtt más létesítményekben is olyan koncentrációarányban, amely mellett betartják a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, illetve gondoskodnak az égetési maradékanyagok kezeléséről, ártalmatlanításáról.

19. § (1) A hasznosítási engedély megadásához különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a kérelmező hasznosítási technológiájának értékelését a hasznosításra javasolt veszélyes hulladék összetétele függvényében, különös tekintettel a kezelendő veszélyes összetevők anyagi minőségére, mennyiségére és környezeti veszélyességére,

b) a hasznosítás során keletkező új hulladékokat, illetve a nem hasznosítható, megmaradó hulladékok mennyiségét és kezelését.

(2) A hasznosítás során keletkező, illetve a megmaradó hulladék együttes mennyisége nem lehet több, mint a kiindulási hulladék mennyisége.

(3) Bármely, külföldről behozni tervezett veszélyes hulladék hasznosítása akkor engedélyezhető, ha

a) a hasznosító létesítmény a veszélyes hulladék teljes mennyiségének hasznosításához szükséges időtartamot meghaladó érvényességű működési engedéllyel rendelkezik,

b) a hasznosítás környezetvédelmi érdeket nem sért,

c) az ország területén keletkező és/vagy tárolt azonos, az adott létesítményben kezelhető veszélyes hulladék hasznosítása elsődlegességének biztosítása mellett a létesítménynek a behozatalra tervezett hulladék hasznosítására bizonyítottan szabad kapacitása van,

d) az előállítani tervezett termék, illetve alapanyag a 18. § (1) bekezdésében előírt feltételnek megfelel.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti hasznosítás során olyan veszélyes hulladék keletkezik, amelynek ártalmatlanítása az országban nem megoldott, akkor a veszélyes hulladék hasznosítása csak akkor engedélyezhető, ha a keletkező veszélyes hulladéknak az exportálóhoz való visszaszállítására az exportáló rendelkezik a küldő állam illetékes hatóságától megfelelő engedéllyel.

(5) Külföldről nem hozható be veszélyes hulladék kísérlet, illetve próbaüzem céljára.

Ártalmatlanítás

20. § (1) A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása a hulladék összetétele alapján történhet:

a) veszélyeshulladék-lerakó telepen végzett végleges lerakása;

b) kémiai eljárásokkal, ezen belül:

ba) égetéssel vagy más termikus eljárással,

bb) különböző fizikai-kémiai eljárásokkal,

bc) biológiai eljárásokkal.

(2)25 A fizikai-kémiai, valamint a biológiai eljárásokkal történő ártalmatlanítás megvalósításának feltételeit – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az illetékes környezetvédelmi felügyelőség állapítja meg engedélyében.

(3) Az égetéssel, illetve a lerakással történő ártalmatlanítás részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg.

Technológiaminősítés

21. § (1) A veszélyes hulladék kezelési technológiájának alkalmazója kérheti az országban már alkalmazott, illetve az eddig még nem alkalmazott új technológiának és a technológiához kapcsolódó egyes berendezések, valamint a velük végzett műveletek környezetvédelmi minősítését az adott technológiának az országban bárhol történő alkalmazása céljából.

(2) A technológia minősítésére vonatkozó kérelmet a kérelmező által elvégeztetett megalapozó vizsgálatokkal és a technológiára vonatkozó más, speciális vizsgálatokkal kell alátámasztani.

(3)26 A technológiaminősítésről a 3. §-ban meghatározott Bizottság szakértői véleménye alapján a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség határoz. A technológiai minősítési eljárást a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4)27 A technológiaminősítésekről szóló határozatot nyilvánosan közzé kell tenni.

(5)28

22. § A technológiát minősítő határozatban meg kell nevezni azokat a veszélyes hulladékokat, amelyek kezeléséhez az adott technológia alkalmazható.

Környezeti veszélyhelyzet

23. § (1) Amennyiben valamely veszélyeshulladék-kezelési tevékenység végzése során (kivéve a szállítás) üzemzavar, vagy más rendkívüli esemény következtében a környezetet vagy a lakosságot környezeti veszély fenyegeti – a környezet veszélyes anyaggal vagy veszélyes hulladékkal szennyeződhet – az üzemeltetőnek azonnal intézkednie kell a veszélyhelyzet megszüntetéséről.

(2)29 Az (1) bekezdésben meghatározott, veszélyhelyzetet eredményező eseményről, az ezzel kapcsolatban tett intézkedésekről és azok eredményéről az esemény bekövetkezését követően, a lehető legrövidebb időn belül a veszélyeshulladék-kezelőnek értesítenie kell a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot.

(3)30 A környezetvédelmi hatóság – a veszélyhelyzet jellegétől függően az érintett hatóságok bevonásával – haladéktalanul megvizsgálja a veszélyhelyzet bekövetkezésének okait, körülményeit, a megtett intézkedések eredményességét, és szükség esetén további kötelezettségeket ír elő a környezet szennyeződésének, illetve károsodásának elhárítása érdekében.

(4)31 Amennyiben valamely veszélyeshulladék-kezelési tevékenység végzése során üzemzavar vagy más rendkívüli esemény a környezetre és az emberi egészségre veszélyt jelent, akkor a környezetvédelmi hatóság elrendeli a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység, valamint azon létesítmények üzemeltetésének korlátozását vagy felfüggesztését, amelyek tevékenysége következtében a veszélyhelyzet kialakult.

(5)32 A (4) bekezdésben meghatározott körben, az emberi egészség és a környezet károsodásának közvetlen és azonnali beavatkozást igénylő veszélye esetén a környezetvédelmi hatóság a helyszínen fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal elrendeli a tevékenység szüneteltetését.

(6)33 A környezetvédelmi hatóság az engedélyben vagy az e rendeletben, illetve más, a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól való – a környezet veszélyeztetésével járó – eltérés esetén a veszélyeztető tevékenység további folytatását feltételekhez köti, vagy a veszélyhelyzet megszüntetéséig azt felfüggeszti, illetve szükség esetében az engedélyt visszavonja.

24. §34 A környezet szennyeződésének és károsodásának elhárítása, illetve a szennyeződés továbbterjedésének megakadályozása érdekében a környezetvédelmi hatóság intézkedhet – az okozó terhére és költségén – a környezetet veszélyeztető veszélyes hulladékok elegendő szabad kapacitással rendelkező kezelőknek történő átadásáról és náluk történő kezeléséről.

Engedélyezés

25. § (1)35 Engedélyhez kötött hulladékkezelési tevékenység annak a gazdálkodó szervezetnek vagy külföldi vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepének engedélyezhető, amely

a)36

b) biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a környezetvédelmi előírásoknak eleget tevő hulladékkezelést;

c)37

d) külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja; valamint

e)38 a hulladékkezelési tevékenység jellegéből adódóan szükséges körben telephellyel rendelkezik.

(2) A hulladékkezelői tevékenységre vonatkozó engedély meghatározott hulladékkezelési tevékenységekre, létesítményekre és ezek üzemeltetésére vonatkozik.

26. § (1) A veszélyes hulladék kezelésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a)39 a kérelmező statisztikai azonosító jelét, telephelyének címét, helyrajzi számát, tevékenysége műszaki és környezetvédelmi szempontból lényeges leírását;

b) a folytatni tervezett kezelési tevékenységet, amelynek engedélyezését kéri;

c) a kezelni kívánt veszélyes hulladék

ca) összetételét, környezeti veszélyességi jellemzőit,

cb) mennyiségét,

cc) kezelési technológiáját;

d) a kezelési technológia, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit;

e) a kezelési létesítmény üzemszerű működéséhez szükséges tartalék veszélyeshulladék-mennyiség megadását;

f) a kezelés telephelyére vonatkozó információkat, és szükség esetén a jogerős építésügyi hatósági engedélyt;

g) a létesítmény várható kibocsátásának összetételét és becsült mennyiségét (a levegőbe, a vizekbe, a talajba történő kibocsátások), a kibocsátások hatásainak azonosítására alkalmas információkat;

h) a külön jogszabályban meghatározott környezetbiztonságra vonatkozó terveket, ideértve a szennyezés megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, a csökkentésére javasolt technológiai intézkedések leírását;

i) a kezelés során keletkező hulladék keletkezésének megelőzésére és kezelésére tervezett intézkedések leírását;

j) az engedélyt kérőnek a hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközeit, személyi feltételeit.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jellemzőket össze kell vetni a elérhető legjobb technika jellemzőivel.

(3)40 A szállításra csak az (1) bekezdés a), b) és j) pontjai vonatkoznak.

(4)41 A veszélyes hulladék kezelésére irányuló engedély iránti kérelmet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a hulladékgazdálkodás részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti.

27. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a)42 az engedélyes statisztikai azonosító jelét;

b) telephelyének címét és helyrajzi számát;

c) az engedélyezett kezelési tevékenység megnevezését;

d) a veszélyes hulladék összetételét, mennyiségét, azonosító számát;

e) az engedélyezett kezelési technológia megnevezését, valamint lényeges környezetvédelmi jellemzőit (kibocsátások, kezelési hatásfok stb.);

f) az üzemeltetés (a tevékenység) végzésének egyéb feltételeit (személyi, tárgyi);

g)43 az engedély területi és időbeli hatályát (a környezetvédelmi érdekből történő visszavonhatóság feltételével).

(2)44 Az engedélyt hat évre kell megadni, kivéve, ha külön jogszabály ettől eltérő időtartamot ír elő, vagy ha a kérelem kifejezetten rövidebb időtartamra irányul.

(3) Kísérleti engedélyt – a technológia mérlegelése alapján – csak olyan felhasználható veszélyeshulladék-mennyiségre lehet megadni, amellyel a kísérlet elvégezhető. Meg kell határozni a kísérlet elvégzéséhez szükséges időtartamot is.

(4) Az engedélynek rendelkezéseket kell tartalmaznia a hulladékkezelési létesítménynek az engedélyben rögzített előírásoktól eltérő, valamint a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében a hibás működés esetére.

(5) Az engedély az (1), (3) és (4) bekezdésekben foglaltak mellett olyan további feltételeket is előírhat, amelyek a hulladékkezelési létesítmény biztonságos működése szempontjából indokoltak.

(6) A szállításra csak az (1) bekezdés a), b), c), f) és g) pontjai vonatkoznak.

28. § (1)45 Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelőket a környezetvédelmi felügyelőség az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) az engedély számát;

b) az engedélyes nevét, címét;

c) a telephely címét, ha nem azonos a b) pontban megjelölttel.

(3)46 A környezetvédelmi felügyelőségek által vezetett nyilvántartásokat a Környezetvédelmi Főfelügyelőség összesíti.

(4)47 Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség az interneten, bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen hozzáférhető módon naprakészen közzéteszi.

29. §48 Az e rendelet előírásai alapján engedélyezett tevékenységek végzését a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek 5 évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az engedélyes is kérheti a 26. §-ban meghatározottak benyújtásával.

30. § Az engedély meghosszabbítására irányuló kérelem elutasítása, illetve a működési engedély visszavonása esetén a korábbi engedélyes, illetve tevékenységet folytató köteles a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet a környezet szennyezését, illetőleg veszélyeztetését kizáró módon beszüntetni, és a birtokában levő veszélyes hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni.

31. § (1)49 A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos ügyekben eljáró környezetvédelmi hatóságok:

a) az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, illetve

b)50 a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség.

(2)51

32. § (1) A veszélyeshulladék-kezelés ellenőrzésére jogosult eljáró hatóságnak jogában áll:

a)52

b) hulladékszállítmányt feltartóztatni;

c)–e)53

(2) Mintavétel esetén a hulladékmintát a későbbi bizonyítás érdekében változatlanul meg kell őrizni.

(3)54

Kötelezés

33. §55 Amennyiben a veszélyes hulladék birtokosa jogszabályokban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy az engedélyhez kötött tevékenységet az engedélytől eltérő módon végzi, akkor – a külön jogszabályban előírt szankciók alkalmazása mellett – a környezetvédelmi hatóság kötelezi a jogsértő állapot megszüntetésére feltételek és határidő előírásával, a körülmények mérlegelése alapján a tevékenység korlátozása vagy felfüggesztése mellett.

A veszélyeshulladék-bírság

34. §56 A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén a veszélyes hulladék termelőjét, birtokosát a környezetvédelmi hatóság kötelezi a külön jogszabályban meghatározott veszélyeshulladék-bírság megfizetésére.

Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendelet 35. § (3) bekezdése a kihirdetése napján lép hatályba.

(3)–(6)57

(7)58

36. § Jelen rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Tanács veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK irányelvével részlegesen összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez

A hulladék veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására irányuló eljárás részletes szabályai

A hulladékok veszélyességét a hulladékot eredményező technológia mérlegelésével kell megállapítani.

A hulladékok veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására (a továbbiakban: minősítés) irányuló eljárás célja, hogy

a) a termelő, illetve a kezelő részére a veszélyesség (összetétel) ismeretében biztosítsa a legjobb kezelési tevékenységek (gyűjtés, tárolás, hasznosítás és ártalmatlanítás), továbbá a szállítás legcélszerűbb megszervezését és megvalósítását,

b) a hatóság számára az összetétel ismeretében biztosítsa a hulladék kezelésének megalapozott ellenőrzését a gyűjtés, a tárolás, a szállítás, a hasznosítás és az ártalmatlanítás során.

A) Mintavétel

1. A hulladékból a mintavételt akkreditált laboratórium a hulladék termelőjének, illetve birtokosának megrendelése alapján végzi el.

2. A mintavevő a vett mintát 3 részre osztja. A hulladék termelőjénél, birtokosánál marad egy mintarész, a másik két mintarészt az akkreditált laboratórium kapja. Az egyik mintarészt használja fel a mérések elvégzésére, a másikat referenciamintaként – a minősítési eljárás befejezéséig – megőrzi.

3.59 A mintavételnél jelen kell lenni a hulladék birtokosának.

4. A mintavételt nemzeti, ennek hiányában EN vagy ISO szabványok, szükség esetén OECD előírások szerint kell elvégezni.

5. A mintavétel körülményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A jegyzőkönyv tartalmi követelményei:

5.1. A mintavétel helye (cég neve, címe).

5.2. A mintavétel időpontja.

5.3. A mintavevő szervezet megnevezése, címe.

5.4. A mintavételnél jelen levő személyek neve, beosztása, a képviselt szervezet neve.

5.5. A minősítendő hulladék keletkezési technológiája, mennyisége, tárolási körülményeinek ismertetése, a veszélyesség megállapításához javasolt legfontosabb vizsgálatok köre.

5.6. A mintavétel idején tárolt hulladék mennyisége és csomagolásának módja.

5.7. A hulladékkal kapcsolatos információk (megjelenési forma: szilárd, folyadék, iszap; szín, szag stb.).

5.8. A mintavétel körülményeinek és módjának ismertetése.

5.9. A minták száma.

5.10. A minták származási helyének egyértelmű leírása.

5.11. A minták csomagolása, számozása és feliratozása.

5.12. A minták – összetételüktől függő – tárolása.

5.13. A minták elosztása.

5.14. A minősítést megalapozó vizsgálatokat végző akkreditált laboratóriumok megnevezése.

5.15. A mintavételnél jelenlevők aláírása.

B) A minősítést megalapozó vizsgálatok

1. A hulladékot eredményező technológia mérlegelésével kell megállapítani a hulladék veszélyességének eldöntésére alkalmas veszélyességi jellemzőket és a meghatározásukhoz szükséges vizsgálatok körét.

A veszélyességi jellemzők meghatározására nemzeti módszereket szükséges használni, ezek hiányában a nemzetközi szervezetek (pl. OECD) anyagaiban ajánlott módszereket lehet felhasználni.

2. A hulladékok minősítésére szolgáló nemzeti módszerként előírt vizsgálatokat (fizikai-kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok) minden esetben el kell végezni.

Ha ezen vizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hulladék veszélyes, akkor a többi vizsgálatot a minősítés szempontjából nem kell elvégezni.

3. A mikrobiológiai vizsgálatokat csak abban az esetben kell elvégezni, ha a hulladék – keletkezési technológiájából vagy tárolási körülményeiből adódóan – feltételezhetően fertőző betegséget okozó, illetve terjesztő kórokozókat tartalmaz.

4. A vizsgálatok eredményei alapján az akkreditált laboratórium szakértői véleményt készít a hulladék veszélyességéről vagy veszélytelenségéről.

5. A szakértői vélemény tartalmi követelményei

5.1. A szakértői véleményt készítő szervezet neve, címe, akkreditálási okiratának másolata.

5.2. A megbízó neve, címe.

5.3. A minősítendő hulladék származási helye; keletkezési technológiájának átfogó ismertetése.

5.4. A hulladékminta előkészítésének ismertetése.

5.5.60 A hulladék minősítésére használt vizsgálati módszerek ismertetése:

– szabvány alapján végzett vizsgálatok esetében a szabvány számával és címével,

– más vizsgálati módszer esetében a módszer ismertetése.

5.6. A vizsgálatok eredményeinek értékelése.

5.7. A hulladéknak a vizsgálatok alapján javasolt minősítése.

5.8. A hulladékkal kapcsolatos egyéb információk és ajánlások ismertetése (ártalmatlanítási és hasznosítási javaslatok).

5.9. A szakértői véleményt készítő aláírása.

6. A szakértői véleményhez csatolni kell a mintavétel jegyzőkönyvét.

C) A Hulladékminősítő Bizottság és működésének rendje

1. A Bizottsági ülések résztvevői:

1.1. A Bizottság ügyviteli munkáját titkár irányítja.

1.2. A Bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek.

1.3. A Bizottság szükség esetén, külső szakértőket kérhet fel. A külső szakértők az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt, szavazati joggal nem rendelkeznek.

1.4.61 A minősítést megalapozó vizsgálatokat és a szakértői véleményt készítő akkreditált laboratórium, továbbá a hulladék minősítését kérő és szakértője, az illetékes környezetvédelmi és közegészségügyi hatóság, a szakmailag érintett minisztériumok, valamint a felkért külső szakértő(k) a Bizottság ülésén tanácskozási joggal vesznek részt, szavazati joggal nem rendelkeznek.

1.5. A Bizottság tagjai sem a minősítést megalapozó vizsgálatokban, sem a vizsgáló laboratórium javaslatának elkészítésében nem vehetnek részt.

1.6.62 A Bizottság tagjai és titkára tiszteletdíjat kap.

A Bizottság által felkért külső szakértők szakértői díjazásban részesülnek.

A tiszteletdíj és a szakértői díj összegét a környezetvédelemért felelős miniszter határozza meg.

1.7. A Bizottság ügyrendjét egyszerű többséggel fogadja el.

2. A Bizottság feladata

2.1.63 A D.1. pontban meghatározott dokumentumokon kívül további adatokat kérhet a hulladék termelőjétől, illetve kezelőjétől, ha állásfoglalásának kialakításához további információkat tart szükségesnek. Állati hulladék minősítésekor a H9 veszélyességi jellemző vonatkozásában kikéri a hulladék keletkezésének vagy kezelésének helye szerint megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága szakvéleményét.

2.2. A minősítést megalapozó vizsgálatok alapján állásfoglalást készít az adott hulladék veszélyességéről vagy veszélytelenségéről.

A veszélyesnek minősített hulladéknak azonosító számot kell adni. Azt a hulladékot, amelynek a Bizottság nem ad azonosító számot, a hulladék nevén kell nyilvántartani.

2.3. A Bizottság elnöke:

– összehívja a Bizottság ülését,

– kijelöli a napirend előterjesztőjét,

– vezeti a Bizottság ülését.

2.4. A Bizottság elnökhelyettese az elnököt helyettesíti, annak távolléte esetén.

2.5. A Bizottság tagjai:

– értékelik a benyújtott dokumentumokat,

– javaslatot tehetnek a vizsgálati módszerekre,

– ha a rendelkezésre álló információk és vizsgálatok nem elegendők a szakmailag megalapozott állásfoglalás kialakításához, akkor javaslatot tehetnek kiegészítésre.

A napirend előterjesztője:

– az általa referálandó kérelmet az ülés elé terjeszti, javaslatot tesz a hulladék veszélyességére vagy veszélytelenségére.

3. A Bizottság munkarendje

3.1. A Bizottság negyedévente ülésezik.

Szükség esetén a Bizottság elnöke soron kívüli ülést hív össze.

Az ülés nem nyilvános, azon csak a Bizottság tagjai és az ügyben meghívottak vehetnek részt.

3.2. A Bizottság elnöke legalább 8 nappal az ülés előtt értesíti a Bizottság tagjait és a meghívottakat az ülés időpontjáról, helyéről és témájáról.

A témára vonatkozó szakvéleményeket megküldi a Bizottság tagjainak.

3.3. A Bizottság határozatképes, ha a hét tagja közül legalább öt jelen van az ülésen.

A szavazás során a Bizottság egyszerű szavazattöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

3.4. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvet az elnök írja alá és a Bizottság egy tagja aláírásával hitelesíti.

A tagok jogosultak eltérő véleményüket a jegyzőkönyvben különvéleményként rögzíteni.

D) A hulladékok minősítése

1.64 A hulladék birtokosa a hulladék minősítésére vonatkozó kérelmét a következő dokumentumok 10 példányban – az illetékes környezetvédelmi hatóságnál – történő benyújtásával kérheti:

1.1. Kérelem a minősítő eljárás lefolytatására. A kérelem minimális tartalmi elemei:

1.1.1.65 a kérelmező statisztikai azonosító jele és telephelyének címe,

1.1.2. a minősítendő hulladék mennyisége,

1.1.3. a tevékenység, valamint a technológia műszaki és környezeti szempontból átfogó leírása, amiből a hulladék keletkezett,

1.1.4. a hulladékkal kapcsolatos egyéb információk (pl. megjelenési forma, szilárd, folyadék, iszap),

1.1.5.66 a mintavételre felkért akkreditált laboratórium neve, címe és akkreditálási dokumentumának másolata,

1.1.6. azoknak a szükséges méréseknek a felsorolása, amelyekről a kérelmező úgy vélekedik, hogy elégségesek a hulladék minősítéséhez.

1.2. Az akkreditált laboratóriumnak – a vizsgálatok értékelése alapján – a minősítés megalapozására készített szakvéleménye.

1.3.67

1.4. Az eljárási díj befizetéséről szóló igazolás (1 példányban).

2.68

3.69 A környezetvédelmi hatóság az 1. pontban ismertetett dokumentumokat, szakmai javaslatával együtt, a kérelem kézhezvételét követő tizenöt napon belül továbbítja a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez, amelynek gondoskodnia kell a dokumentumoknak a Bizottság elnökéhez nyolc napon belül történő továbbításáról.

4. Hiányosan benyújtott dokumentáció, illetve a hiányok pótlásának elmaradása esetében a Bizottság a benyújtott dokumentáció alapján alakítja ki állásfoglalását.

5. A minősítés eredményéről a jegyzőkönyv alapján a Bizottság állásfoglalást készít.

6.70 A minősítés alapján a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség határozatot ad ki a hulladék veszélyességéről, illetve veszélytelenségéről. A határozat egy-egy példányát megküldi

– a hulladék birtokosának,

– a Bizottságnak,

– az akkreditált laboratóriumnak,

– a környezetvédelmi felügyelőségeknek,

– a közegészségügyi hatóságnak,

– a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.

E) A hulladék környezeti veszélyességének megállapítása

Veszélyes hulladéknak kell tekinteni ezen mellékletben – természetük és keletkezésükhöz vezető tevékenységük alapján – felsorolt hulladékfajtákat.

1. A hulladékok minősítésére szolgáló nemzeti vizsgálatok

1.1.71 Fizikai és kémiai vizsgálatok

A hulladék veszélyes összetevői anyagi minőségének és koncentrációjának meghatározása:

A pH meghatározása

A kémiai oxigénigény meghatározása

A szárazanyag-tartalom meghatározása

A lobbanáspont meghatározása (tűzveszélyesnek ítélt hulladékok esetében)

Kioldás desztillált vízzel, 4,5 pH-értékű ammónium-acetát pufferoldattal és ásványi savval (L/S=10)

Részecskeméret-eloszlás meghatározása (Porok és iszapok esetében, ha szükséges, az alkalmas mérési módszert a vizsgálandó hulladék összetételétől függően az akkreditált laboratórium választja ki)

Fém-ionok meghatározása (pl. Pb, Cd, összes króm, Cr(Vl), Hg, As, Mn, Cu, V, Sb, Co, Ni, Sn, Ba)

Anionok meghatározása (szulfid, összes cianid, szabad cianid, fluorid, nitrit, nitrát stb.)

Elektromos vezetőképesség meghatározása

Szerves oldószerrel extrahálható szerves anyagok bruttó koncentrációjának meghatározása

PAH-ok meghatározása

PCB-k meghatározása

THP-k meghatározása

Dioxinok/furánok meghatározása

(A PCB-k és a dioxinok/furánok meghatározását akkor kell elvégezni, ha a hulladékban való jelenlétük a technológia ismeretében megalapozott)

1.2. Ökotoxikológiai vizsgálatok

(a konkrét mérési módszert az akkreditált laboratórium választja ki)

Daphnia-teszt

Halteszt

Csíranövény-teszt

Talajtesztek

Algateszt

1.3. Toxicitás vizsgálata

(a konkrét mérési módszert az akkreditált laboratórium választja ki)

LD–50 egérteszt esetében

1.4. Mutagenitás vizsgálata

(a konkrét mérési módszert az akkreditált laboratórium választja ki)

1.5. Mikrobiológiai (fertőzőképességi) vizsgálatok

(a konkrét mérési módszert az akkreditált laboratórium választja ki)

Faecalis coliszám

Streptococcus faecalis

Salmonella

Bélféreg-peték

Szükség esetén egyéb patogén baktériumok

2. A H4, H5, H6, H7, H9, H10, H11 és a H14 veszélyességi jellemzőkre vonatkozó nemzeti ökotoxikológiai (biológiai) minősítési paraméterek alapján: veszélyesnek kell tekinteni a hulladékot – a mikrobiológiai laborok kivételével –, ha a következő tulajdonságok közül egyet vagy többet mutat:

2.1.1. azok a hulladékok, amelyek vizes oldatkivonata az egértesztben negatív eredményt mutat, de a sejttenyészetet 40-szeres hígításban pusztítja,

2.1.2. azok a fertőző hulladékok, amelyek Salmonellát és/vagy életképes humán parazita bélféreg-petéket, továbbá F. coliform és F. streptococcus baktériumokat (>200 telep/g mennyiségben) tartalmaznak,

2.1.3. a környezet élő szervezeteit károsító hulladékok, amelyek desztillált vizes kivonata a Daphnia- és a csíranövény-tesztben >100-szoros, a baktériumtesztben, a hal- és algatesztben >50-szeres hígításban károsító hatású,

2.1.4.72 azok a hulladékok, amelyek mutagenitási tesztje legalább közepes mutagén hatást (>500 revertáns/g) jelez.

2.2. A mikrobiológiai laborok esetében:

2.2.1. azok a hulladékok, amelyek vizes oldatkivonata az egértesztben negatív eredményt mutat, de a sejttenyészetet 40-szeres hígításban pusztítja,

2.2.2. azok a fertőző hulladékok, amelyek Salmonellát és/vagy életképes humán parazita bélféreg-petéket, továbbá F. coliform és F. streptococcus baktériumokat (>100 telep/g mennyiségben) tartalmaznak,

2.2.3. a környezet élő szervezeteit károsító hulladékok, amelyek desztillált vizes kivonata a Daphnia- és a csíranövény-tesztben >10-szeres, a baktériumtesztben, a hal- és algatesztben >25-szörös hígításban károsító hatású,

2.2.4. azok a hulladékok, amelyek mutagenitási tesztje közepes mutagén hatást (500 revertáns/g) jelez.

3. A veszélyes hulladékok általános típusai, képződésüket eredményező tevékenységeknek megfelelő felsorolásban (a hulladék lehet folyadék, iszap vagy szilárd formában)

3.1. A Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt veszélyességi jellemzők közül legalább eggyel rendelkező hulladékok:

1. anatómiai anyagok; kórházi és egyéb klinikai hulladékok;

2. gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények;

3. fakonzerváló szerek;

4. biocidok és növényvédő szerek;

5. oldószermaradékok;

6. halogénezett szerves anyagok, amelyek nem oldószerként használatosak, kivéve az inert polimerizált anyagokat;

7. cianid-tartalmú edzősók;

8. ásványolajok és olajat tartalmazó anyagok (pl. olajelválasztó berendezésekből származó iszapok stb.);

9. olaj/víz, szénhidrogén/víz keverékek, emulziók;

10. PCB és/vagy PCT vegyületeket tartalmazó anyagok (pl. dielektrikumok stb.);

11. kátrányszerű anyagok, amelyek finomításból, lepárlásból és más, pirolitikus kezelésből származnak (pl. üstmaradékok stb.);

12. tinták, színezékek, pigmentek, festékek, lakkok, kencék;

13. gyanták, latex, lágyítók, enyvek/ragasztók;

14. vegyi anyagok, amelyek kutatási és fejlesztési vagy oktatási tevékenységből származnak, amelyeket nem azonosítottak, és/vagy újak, és amelyek emberre és/vagy környezetre gyakorolt hatása nem ismert (pl. laboratóriumi maradékok stb.);

15. pirotechnikai és más robbanásveszélyes anyagok;

16. fényképészeti vegyszerek és előhívó anyagok;

17. poliklórozott dibenzo-furán bármely rokonvegyületével szennyezett anyagok;

18. poliklórozott dibenzo-p-dioxin bármely rokonvegyületével szennyezett anyagok.

3.2. A Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkező hulladékok, ha tartalmazzák a 4. pontban felsorolt bármelyik összetevőt:

19. állati vagy növényi eredetű szappanok, zsírok, viaszok;

20. halogénmentes szerves anyagok, amelyek nem oldószerként használatosak;

21. fémeket vagy fémvegyületeket nem tartalmazó szervetlen anyagok;

22. hamuk és/vagy salakok;

23. föld, homok, agyag, beleértve a kotrási meddőanyagokat is;

24. cianidot nem tartalmazó edzősók;

25. fémporok;

26. kimerült katalizátorok;

27. fémeket vagy fémvegyületeket tartalmazó folyadékok vagy iszapok;

28. szennyezés megelőzésére alkalmazott műveletekből származó maradékok (pl. zsákos porszűrőből összegyűjtött por stb.), kivéve a (29), (30) és (33) pontban felsoroltakat;

29. csiszolóiszapok;

30. víztisztító berendezésekből származó iszapok;

31. dekarbonizációs maradékok;

32. ioncserélő oszlop maradékai;

33. szennyvíziszap, amely kezeletlen vagy mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan;

34. tartályok és/vagy berendezések tisztítása során keletkező maradékok;

35. szennyezett berendezés;

36. szennyezett tartályok (pl. csomagolások, gázpalackok stb.), amelyek a II. mellékletben felsorolt egy vagy több összetevőt tartalmaztak;

37. akkumulátorok és más elektromos cellák;

38. növényi olajok;

39. háztartásokból származó, a szelektív hulladékgyűjtés eredményeként nyert anyagok, amelyek a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkeznek;

40. bármely más hulladék, amely a 4. pontban felsorolt összetevők valamelyikét tartalmazza, és a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkezik.

4. A 3.2. pontban felsorolt hulladékokat veszélyessé tevő anyagok, amennyiben a hulladék legalább egy, a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt veszélyességi jellemzőt mutat.

Összetevőként az alábbiakat tartalmazó hulladékok:

C1 berillium; berillium-vegyületek;

C2 vanádium-vegyületek;

C3 króm(VI)-vegyületek;

C4 kobalt-vegyületek;

C5 nikkel-vegyületek;

C6 réz-vegyületek;

C7 cink-vegyületek;

C8 arzén; arzén-vegyületek;

C9 szelén, szelén-vegyületek;

C10 ezüst-vegyületek;

C11 kadmium; kadmium-vegyületek;

C12 ón-vegyületek;

C13 antimon; antimon-vegyületek;

C14 tellúr; tellúr-vegyületek;

C15 bárium-vegyületek; kivéve a bárium-szulfátot;

C16 higany; higany-vegyületek;

C17 tallium; tallium-vegyületek;

C18 ólom; ólom-vegyületek;

C19 szervetlen szulfidok;

C20 szervetlen fluor-vegyületek, kivéve a kalcium-fluoridot;

C21 szervetlen cianidok;

C22 a következő alkáli- vagy alkáliföldfémek: lítium, nátrium, kálium, kalcium, magnézium szabad formában;

C23 savas oldatok vagy szilárd halmazállapotú savak;

C24 lúgos oldatok vagy szilárd halmazállapotú lúgok;

C25 azbeszt (por vagy szálak);

C26 foszfor; foszfor-vegyületek, kivéve az ásványi foszfátokat;

C27 fém-karbonilok;

C28 peroxidok;

C29 klorátok;

C30 perklorátok;

C31 azidok;

C32 PCB és/vagy PCT vegyületek;

C33 gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények;

C34 biocidok és növényvédő szerek;

C35 fertőző anyagok;

C36 kreozotok;

C37 izocianátok; tiocianátok;

C38 szerves cianidok (pl. nitrilek stb.);

C39 fenolok; fenol-vegyületek;

C40 halogéntartalmú oldószerek;

C41 szerves oldószerek, kivéve a halogéntartalmú oldószereket;

C42 szerves halogénvegyületek, kivéve az inert polimerizált anyagokat és más, ebben a mellékletben külön nevesített anyagokat;

C43 aromás vegyületek; policiklikus és heterociklikus szerves vegyületek;

C44 alifás aminok;

C45 aromás aminok;

C46 éterek;

C47 robbanásveszélyes anyagok, kivéve az ebben a mellékletben külön felsoroltakat;

C48 szerves kénvegyületek;

C49 poliklórozott dibenzo-furán bármely rokonvegyülete;

C50 poliklórozott dibenzo-p-dioxin bármely rokonvegyülete;

C51 szénhidrogének és oxigén-, nitrogén- és/vagy kéntartalmú szénhidrogének, amelyek ebben a mellékletben nincsenek külön nevesítve.

F) Szakvélemény a minősített hulladék veszélyességéről

A szakvélemény száma:

1. A minősített hulladék

neve:

azonosítószám (ha az adott hulladék nem sorolható be, akkor annak megnevezését kell megadni):

2. A hulladékbirtokos neve, címe:

..................................

..................................

..................................

3. A technológia megnevezése, amelyből a hulladék származik:

..................................

..................................

..................................

4. a) A hulladék azon veszélyességi jellemzői, amelynek alapján a hulladékot veszélyesnek minősítették:

..................................

..................................

b) A hulladék minősítéséhez használt nemzeti vizsgálatok eredményei:

fizikai és kémiai tulajdonságokra mért adatok:

..................................

..................................

..................................

ökotoxikológiai tulajdonságokra mért adatok:

..................................

..................................

toxikológiai tulajdonságokra mért adatok:

..................................

mutagenitási tulajdonságokra mért adatok:

..................................

..................................

fertőzőképesség:

..................................

..................................

5. A hulladék kezelésére ajánlott megoldások; a hulladék összetételét és mennyiségét is figyelembe véve:

..................................

..................................

..................................

6. A szakvélemény átfogó értékelése:

..................................

..................................

..................................

Dátum: ...................

...................

aláírás

2. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez73

Szabályzat a veszélyes hulladékok belföldi szállításáról

Szabályzat a veszélyes hulladékok belföldi szállításáról

1. Általános előírások

1.1. Az ország területén történő hulladékmozgások követésére a veszélyeshulladék-forgalomban részt vevőknek a jelen szabályzat részét képező kísérőjegyeket kell használniuk:

Kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához (a továbbiakban: „SZ” kísérőjegy). Ezt a lapot a veszélyes hulladék termelője tölti ki. Ez a kísérőjegy a kezelőig dokumentálja a hulladékot.

Kísérőjegy begyűjtéssel szállítható veszélyes hulladékokhoz (a továbbiakban: „K” lap). Ezt a lapot a begyűjtő tölti ki minden egyes begyűjtés esetében.

1.2. A veszélyes hulladékok azonosítására a hulladékjegyzékben felsorolt azonosító számokat kell használni.

2. Részletező előírások

2.1. A termelő köteles minden veszélyeshulladék-szállítmányt 4 példányos, általa kitöltött „SZ” kísérőjeggyel ellátni.

2.2. A kísérőjegy negyedik példánya a termelőnél marad. Az 1–3. példányokat a szállító magával viszi. A kezelő a veszélyes hulladék átvétele után a 3. példányt visszaküldi a termelőnek; ezzel igazolja a termelőnek azt, hogy a veszélyes hulladék a birtokába került.

2.3. A termelő köteles a kezelő számára az „SZ” kísérőjegyen kért adatokon túl további adatokat szolgáltatni a veszélyes hulladékok keletkezésének körülményeiről és veszélyességi jellemzőiről, amennyiben ezek a kezelő környezetének, személyének és berendezéseinek védelme, illetve a veszélyes hulladék szakszerű kezelése érdekében szükségesek.

2.4. A termelőnek a veszélyes hulladékot tartalmazó csomagolóeszközön láthatóan fel kell tüntetnie az „SZ” kísérőjegy számát és a hulladék EWC kódszámát.

2.5. Ha a veszélyes hulladék kísérőjegyének megfelelő példánya a szállítmány útnak indítását követő 30 napon belül nem kerül vissza a termelőhöz, akkor ezt a körülményt a termelőnek jelentenie kell a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség részére.

3. Szállító, begyűjtő

3.1. A szállító az „SZ” kísérőjegy 1–3. példányait a szállítás során az egyéb szükséges dokumentumokkal együtt magával viszi. A kezelővel az átadás tényét a kísérőjegyen igazoltatja, és a 2. példányt igazolásként megőrzi, az 1. és a 3. példányt pedig a kezelőnél hagyja.

3.2. Sikertelen szállítás esetén az eredeti kísérőjegyet – feltüntetve rajta az átadás meghiúsulásának okát – át kell adni a termelőnek.

4. Begyűjtő járattal szállítható veszélyes hulladékok

(2000 kg-nál kisebb mennyiség esetében, illetve ún. darabos hulladékok esetében)

4.1. A begyűjtő az átvett veszélyes hulladékért mint birtokosa felel tevékenysége időtartama alatt.

4.2. A begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékok szállítása a termelőtől a kezelőhöz „K” kísérőjeggyel történhet (az „SZ” kísérőjegy helyett). A „K” kísérőjegyet a begyűjtő tölti ki, azon a hulladék termelője aláírásával igazolja a begyűjtő járattal szállítandó hulladék mennyiségét és összetételét.

A „K” kísérőjegyet 2 példányban kell kitölteni. „K” kísérőjeggyel egy hulladéktermelőtől, alkalmanként, csak 2000 kg-nál kisebb mennyiségű veszélyes hulladék szállítható.

5. Kezelő

5.1. Veszélyes hulladékot a kezelő csak abban az esetben vehet át, ha a veszélyes hulladék kezelésére a felügyelőségtől engedéllyel rendelkezik, és ha a hulladékot azonosította a kísérőjegyen feltüntetettel.

5.2. A kezelőnek telephelye beléptető pontján a veszélyeshulladék-szállítmány okmányain szereplő adatokat egyeztetnie kell az engedélyében lévő felhatalmazással és a birtokossal, illetve a begyűjtővel kötött szerződés esetén a szerződésében rögzített adatokkal.

A kezelőnek meg kell győződnie arról is, hogy a szállított veszélyes hulladék mennyisége és összetétele megegyezik a szerződésben rögzített adatokkal.

5.3. A kezelőnek az átvételt, a kísérőjegy valamennyi példányán, cégszerű aláírásával igazolnia kell.

A kísérőjegy 1. példányát bizonylatként meg kell őrizni.

A 2. példányt a szállítónak, illetve a begyűjtőnek kell átadni.

A kísérőjegy 3. példányát a termelőnek kell megküldeni.

5.4. A kezelő megtagadhatja a veszélyes hulladék átvételét akkor, ha az nem felel meg a szerződésben, illetve a kísérő dokumentumokban foglaltaknak.

6. Kitöltési útmutató az „SZ”, illetve a „K” kísérőjegyhez

A megjelenési forma mezőbe a hulladék 20 °C-on mutatott fizikai megjelenési formájának megfelelő kódszámot kell beírni a következők szerint:

Fizikai megjelenési forma

Kód

Por

P

Szilárd

S

Viszkózus/pasztaszerű

V

Folyékony

F

Gáznemű

G

Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 1–5%)

0

Iszapszerű anyag (szárazanyag tartalma: 6–10%)

1

Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 11–15%)

2

Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 16–20%)

3

Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 21–25%)

4

Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 26–30%)

5

Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 31–35%)

6

Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 36–40%)

7

Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 41–45%)

8

Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: > 45%)

9

A szállítás módja mezőbe az alábbi betűkódok valamelyikét kell beírni:

A szállítás módja

Betűkódja

Közúton

R

Vasúton

T

Belső vízi úton

W

Egyéb módon

O

A szállítás megkezdése mezőbe azt a dátumot kell beírni, amikor a szállítmány elhagyja a termelő telephelyét. A hónapot is arab számmal kell jelölni.

A csomagolás módja mezőbe az elsődleges csomagolásnak megfelelő kódszámot kell beírni:

A csomagolás módja

Kódszáma

Hordó

1

Fahordó

2

Kanna, flakon

3

Doboz, tartály, láda

4

Zsák

5

Kombinált csomagolás

6

Nyomásálló tartály

7

Ömlesztve

8

Egyéb

9

A csomagok száma mezőbe: a csomagokat törtszám formájában kell megszámozni úgy, hogy a számláló a csomag sorszámát jelölje, a nevező a csomagok összes számát.

E nyomtatvány kitöltését a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet írja elő

SZ

„SZ” KÍSÉRŐJEGY A VESZÉLYESHULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁHOZ

sorszámozás helye

1. A termelő neve:

4. A termelő település azonosítója: c c c c c

    

2. Statisztikai azonosító jel: c c c c c c c c c c c c c c c

Címe:

c c c c

    

3. KÜJ: c c c c c c c c c

 

ir.szám

település utca, házszám

5. A termelő telephelyének neve:

8. A telephely település azonosítója: c c c c c

    

6. Telephely azonosító: c c c c c c c c c c c c c c c c

Címe:

c c c c

    

7. KTJ: c c c c c c c c c

 

ir.szám

település utca, házszám

9. Az ügyintéző neve:

Tel:

Fax:

E-mail:

    

    

    

    

10. A kezelő neve:

13. A kezelő település azonosítója: c c c c c

    

11. Statisztikai azonosító jel: c c c c c c c c c c c c c c c c

Címe:

c c c c

    

12. KÜJ: c c c c c c c c c

 

ir.szám

település utca, házszám

14. A kezelő telephelyének neve:

19. A telephely település azonosítója: c c c c c

    

15. Telephely azonosító: c c c c c c c c c c c c c c c

Címe:

c c c c

    

16. KTJ: c c c c c c c c c

17. Kezelési kód: c c c c c

 

ir.szám

település utca, házszám

18. Kezelési engedély száma:     

 

20. Az ügyintéző neve:

Tel:

Fax:

E-mail:

    

    

    

    

21. A szállító neve:

24. A szállító település azonosítója: c c c c c

    

22. Statisztikai azonosító jel: c c c c c c c c c c c c c c c

Címe:

c c c c

    

23. Hatósági engedély száma:     

 

ir.szám

település utca, házszám

25. Az ügyintéző neve:

Tel:

Fax:

E-mail:

    

    

    

    

26. A hulladék azonosító száma: c c c c c c

27. A hulladék megnevezése:     

28. Megjelenési formája: c

29. A legfontosabb veszélyességi jellemzője: *
H c c c
H
c c c H c c H c c H c c H c c

30. A hulladék UN száma: c c c c

31. A hulladék összetétele:     

32. A hulladékra jellemző R és S mondatok a 44/2000.(XII.27.) EüM rendelet alapján:     

33. A szállítás módja: c

35. Csomagolás módja: c

37. A szállítandó hulladék mennyisége:

38. A fuvarlevél száma:

34. A szállítás dátuma:

36. Csomagok száma:

bruttó(kg): c c c c c c c

    

c c c c . c c . c c .

c c c

nettó(kg): c c c c c c c

39. Az átvevő a szállítmányt:

Átvette: c

Nem vette át: c

41. Az átvett hulladék mennyisége:

42. Az átvett csomagok száma:

40. Az átvétel időpontja: c c c c . c c . c c .

bruttó(kg): c c c c c c c

c c c

 

nettó(kg): c c c c c c c

 

43. A termelő kijelenti, hogy
a) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek,
b) a szállítmány átadására érvényes szerződése van a kezelővel,
c) a szállítmányra megfelelő pénzügyi garanciával vagy biztosítással rendelkezik,
d) az átvétel meghiúsulása esetén a szállítmányt visszafogadja.

44. A szállító kijelenti, hogy
a) az adatok a valóságnak megfelelnek,
b) a veszélyes hulladék szállítására feljogosítással és megfelelő felszereltséggel rendelkezik.

45. A kezelő kijelenti, hogy
a) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek,
b) a veszélyes hulladék átvételére és kezelésére feljogosítással és megfelelő technológiával rendelkezik,
c) a kezelés során keletkező hulladékok kezeléséről gondoskodik.

46. Felelős személy neve:     

47. Kelt:     

48. Felelős személy neve:     

Kelt:     

 

47. Kelt:     

Aláírás és pecsét

Aláírás és pecsét

Aláírás és pecsét

49 A hulladékátvétel megtagadásának oka:

    

* A legfontosabb veszélyességi jellemzőn túl – a több veszélyességi jellemzővel rendelkező hulladék esetében – a H1; H2; H3A/B; H6; H8; H12; veszélyességi jellemzőket is fel kell tüntetni.

E nyomtatvány kitöltését a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet írja elő

K

„K” KÍSÉRŐJEGY BEGYŰJTÉSSEL SZÁLLÍTHATÓ VESZÉLYES HULLADÉKRA

sorszámozás helye

A begyűjtött hulladék

Azonosító száma:

Megnevezése:

Megjelenési

A legfontosabb veszélyességi jellemzője: *

c c c c c c

    

formája: c

H c c c

 

    

 

H c c c H c c H c c H c c H c c

A hulladék összetétele:     

A hulladékra jellemző R és S mondatok a 44/2000.(XII.27.) EüM rendelet alapján:

    

 

A termelő neve, statisztikai azonosító jele, címe

Kelt,
aláírás

A begyűjtőnek átadott
hulladék-mennyiség
[kg]

Csomagolás

 

Nettó

Bruttó

 

1.

Neve:     

    

c c c

c c c

Módja: c

Statisztikai azonosító jel:

c c c c c c c c c c c c c c c

 

 

 

Csom. száma:

KÜJ: c c c c c c c c c

KTJ: c c c c c c c c c

 

 

 

c c c

Címe: c c c c     

 

 

 

 

2.

Neve:     

    

c c c

c c c

Módja: c

Statisztikai azonosító jel:

c c c c c c c c c c c c c c c

 

 

 

Csom. száma:

KÜJ: c c c c c c c c c

KTJ: c c c c c c c c c

 

 

 

c c c

Címe: c c c c     

 

 

 

 

3.

Neve:     

    

c c c

c c c

Módja: c

Statisztikai azonosító jel:

c c c c c c c c c c c c c c c

 

 

 

Csom. száma:

KÜJ: c c c c c c c c c

KTJ: c c c c c c c c c

 

 

 

c c c

Címe: c c c c     

 

 

 

 

4.

Neve:     

    

c c c

c c c

Módja: c

Statisztikai azonosító jel:

c c c c c c c c c c c c c c c

 

 

 

Csom. száma:

KÜJ: c c c c c c c c c

KTJ: c c c c c c c c c

 

 

 

c c c

Címe: c c c c     

 

 

 

 

A fuvarlevél száma:     

Összes hulladékmennyiség:

c c c c

c c c c

 

A begyűjtő:

A kezelő:

Neve:     

Neve:     

Statisztikai azonosító jel:

Statisztikai azonosító jel:

c c c c c c c c c c c c c c c

c c c c c c c c c c c c c c c

KÜJ: c c c c c c c c c

KÜJ: c c c c c c c c c

Címe: c c c c     

Címe: c c c c     

Telephelyének címe:

Engedély száma:

Telephelyének címe:

Engedély száma:

c c c c     

    

c c c c     

    

KTJ: c c c c c c c c c

KTJ: c c c c c c c c c Kezelési kód: c c c c c

Tel:     

Fax:     

E-mail:     

Tel:     

Fax:     

E-mail:     

A begyűjtő kijelenti, hogy
a) az adatok a valóságnak megfelelnek,
b) a veszélyes hulladék begyűjtésére feljogosítással és megfelelő felszereltséggel rendelkezik.

Kelt:

40. A kezelő kijelenti, hogy
a) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek,
b) az összes hulladékmennyiséget átvette,
c) a veszélyes hulladék átvételére és kezelésére megfelelő feljogosítással és technológiával rendelkezik,
d) a kezelés során keletkező hulladékok kezeléséről gondoskodik.

Kelt:

    

    

Aláírás és pecsét

Aláírás és pecsét

Pótlapok száma: c c c db

* A legfontosabb veszélyességi jellemzőn túl – a több veszélyességi jellemzővel rendelkező hulladék esetében – a H1; H2; H3A/B; H6; H8; H12; veszélyességi jellemzőket is fel kell tüntetni.

E nyomtatvány kitöltését a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet írja elő

K

„K” KÍSÉRŐJEGY PÓTLAP BEGYŰJTÉSSEL SZÁLLÍTHATÓ VESZÉLYES HULLADÉKRA

„K” Kísérőjegy sorszáma:

c c c c c c c

Pótlap sorszáma: c c c

 

A termelő neve, statisztikai azonosító jele, címe

Kelt,
aláírás

A begyűjtőnek átadott
hulladék-mennyiség
[kg]

Csomagolás

 

Nettó

Bruttó

 

1.

Neve:     

    

c c c

c c c

Módja: c

Statisztikai azonosító jel:

c c c c c c c c c c c c c c c

 

 

 

Csom. száma:

KÜJ: c c c c c c c c c

KTJ: c c c c c c c c c

 

 

 

c c c

Címe: c c c c     

 

 

 

 

2.

Neve:     

    

c c c

c c c

Módja: c

Statisztikai azonosító jel:

c c c c c c c c c c c c c c c

 

 

 

Csom. száma:

KÜJ: c c c c c c c c c

KTJ: c c c c c c c c c

 

 

 

c c c

Címe: c c c c     

 

 

 

 

3.

Neve:     

    

c c c

c c c

Módja: c

Statisztikai azonosító jel:

c c c c c c c c c c c c c c c

 

 

 

Csom. száma:

KÜJ: c c c c c c c c c

KTJ: c c c c c c c c c

 

 

 

c c c

Címe: c c c c     

 

 

 

 

4.

Neve:     

    

c c c

c c c

Módja: c

Statisztikai azonosító jel:

c c c c c c c c c c c c c c c

 

 

 

Csom. száma:

KÜJ: c c c c c c c c c

KTJ: c c c c c c c c c

 

 

 

c c c

Címe: c c c c     

 

 

 

 

5.

Neve:     

    

c c c

c c c

Módja: c

Statisztikai azonosító jel:

c c c c c c c c c c c c c c c

 

 

 

Csom. száma:

KÜJ: c c c c c c c c c

KTJ: c c c c c c c c c

 

 

 

c c c

Címe: c c c c     

 

 

 

 

6.

Neve:     

    

c c c

c c c

Módja: c

Statisztikai azonosító jel:

c c c c c c c c c c c c c c c

 

 

 

Csom. száma:

KÜJ: c c c c c c c c c

KTJ: c c c c c c c c c

 

 

 

c c c

Címe: c c c c     

 

 

 

 

7.

Neve:     

    

c c c

c c c

Módja: c

Statisztikai azonosító jel:

c c c c c c c c c c c c c c c

 

 

 

Csom. száma:

KÜJ: c c c c c c c c c

KTJ: c c c c c c c c c

 

 

 

c c c

Címe: c c c c     

 

 

 

 

 

Összes hulladékmennyiség:

c c c c

c c c c

 

3. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez74

Szabályzat
a veszélyes hulladékok gyűjtéséről
és tárolásáról

E szabályzat előírásait kell alkalmazni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban üzemi gyűjtőhelyeken, valamint hulladékgyűjtő udvarokon, a tárolótelepeken végzendő tevékenységekre és létesítményekre (e létesítmények berendezéseinek tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére).

A veszélyes hulladékok gyűjtése és tárolása, továbbá a tárolóhely kialakítása során be kell tartani a külön jogszabályokban előírtakat.

A veszélyes hulladékok gyűjtése történhet munkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi gyűjtőhelyen és hulladékgyűjtő udvarokon, egyes esetekben speciális gyűjtőhelyeken is.

A veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló gyűjtőedényzetben kell gyűjteni. Illékony összetevőket tartalmazó veszélyes hulladékok gyűjtése esetében meg kell akadályozni, hogy ezek a komponensek a környezetbe kerüljenek.

A hulladék kezelője annyi kezelendő hulladékot tarthat a telephelyén, amennyi a kezelési tevékenysége zavartalan végzése érdekében szükséges. Ezt a hulladékmennyiséget a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség a kezelési engedélyben határozza meg.

Az üzemi gyűjtőhely kialakítható nyílt téri vagy fedett módon az e melléklet előírásai szerint.

Az üzemi gyűjtőhely működési szabályzatának 1 példányát a használatbavételi engedélyezési eljárást megelőzően meg kell küldeni a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek. A megküldött működési szabályzatra a felügyelőség szükség esetén észrevételt, javaslatot tehet. Amennyiben a felügyelőség a működési szabályzatra harminc napon belül észrevételt nem tesz, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.

A hulladékgyűjtő udvar kialakítható nyílt téri vagy fedett módon az e melléklet előírásai szerint, amelyből a szivárgórendszer elhagyható, ha összefolyóval és nyílt téri megoldásnál övárokkal alakítják ki.

A hulladékgyűjtő udvaron a különböző anyagi minőségű veszélyes hulladékokat szállítható, ütésálló, bélelt vagy kettős falú, illetve kármentővel felszerelt gyűjtőedényzetben vagy gyűjtőkonténerekben kell gyűjteni, amelyek kialakítása összhangban van a bennük gyűjtendő veszélyes hulladékok fizikai és kémiai tulajdonságaival.

A hulladékgyűjtő udvar működési szabályzatának egy példányát – az üzembe helyezési eljárást megelőzően – jóváhagyás végett meg kell küldeni a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek.

Az üzemi gyűjtőhely és a hulladékgyűjtő udvarra vonatkozó műszaki előírások:

1. A gyűjtőhely kialakítása és működtetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama alatt a veszélyes hulladék ne szennyezze a környezetet.

1.1. A gyűjtőhely kialakítása során legalább a következő szempontokat kell figyelembe venni:

– a gyűjtőhelyhez vezető és az ott kialakított közlekedési útvonalakat szilárd burkolattal kell ellátni,

– a tárolást a veszélyes hulladékok kémiai hatásainak ellenálló, teherbíró és folyadékzáró aljzaton kell megoldani,

– a gyűjtőhelyet illetéktelenek behatolását megakadályozó módon kell körülkeríteni,

– meg kell akadályozni a külső csapadékvíznek a gyűjtőhelyre jutását, illetőleg a veszélyes hulladék csapadékkal történő érintkezését,

– a gyűjtőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a gyűjtés időtartama során esetleg megsérülő csomagolóeszközből, gyűjtőedényzetből kikerülő veszélyes hulladék ne okozzon környezetszennyezést.

1.2.75 A gyűjtőhely működtetése során különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:

– a veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben, gyűjtő-edényzetben kell gyűjteni,

– illékony komponenseket tartalmazó veszélyes hulladékok gyűjtése során meg kell akadályozni, hogy ezek az összetevők a környezetbe kerülhessenek,

– az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint ,,A'' tűzveszélyességi osztályba sorolt, egymással vagy önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves (és szervetlen) anyagokat tartalmazó veszélyes hulladékokat a szakhatóságok által jóváhagyott mennyiségben és módon kell gyűjteni,

– a gyűjtés során használt csomagolóeszközök, gyűjtő-edényzet és tárolóterek (utak, térburkolatok) állapotát az üzemeltetési szabályzat előírásai szerint rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint javítani kell.

1.3. A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek üzemeltetési szabályzatban kell rögzítenie. A szabályzat végrehajtására felelős személyt kell kijelölni.

1.4. A gyűjtőhely működéséről nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az ott gyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségére és összetételére vonatkozó adatokat, a gyűjtőhelyre került és a gyűjtőhelyről kezelésre átadott veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét, a kezelők adatait, továbbá az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, a hatósági ellenőrzések megállapításait és ezek hatására tett intézkedéseket.

1.5. A gyűjtés során esetleg bekövetkező, a környezetet veszélyeztető üzemzavar, illetve baleset következményeinek csökkentésére és elhárítására intézkedési tervet kell készíteni.

Tárolótelepek

2. A tárolótelep létesítése esetén e rendelet előírásait a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

Üzemeltetését az alábbiak betartásával kell végezni:

3. A tárolótelepen a veszélyes hulladék legfeljebb három évig tárolható. A tárolt veszélyes hulladékra kezelési tervet kell készíteni, és a három év letelte előtt gondoskodni kell hasznosításukról, illetve ártalmatlanításukról.

4. A tárolótelepen az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint ,,A'' tűzveszélyességi osztályba sorolt, egymással vagy önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves (és szervetlen) anyagokat tartalmazó veszélyes, valamint fertőző hulladékok nem tárolhatók.

5. Tárolótelep üzemeltetése során az egyes veszélyes hulladékok elkülönített tárolását abban az esetben kell biztosítani, ha a veszélyes hulladékot hasznosítani kívánják, illetve ha a keveredés következtében az eredetinél nagyobb környezeti veszélyességgel rendelkező hulladék keletkezne.

6. A tárolótelep működtetéséhez jóváhagyott tárolási és a tervezett kezelési tevékenység függvényében végezhető előkezelési, továbbá az üzemeltetéshez előírt technológiáknak olyanoknak kell lenniük, hogy rendeltetésszerű működés esetén környezetszennyezés ne következhessen be.

Az esetleg bekövetkező baleset környezetszennyező hatásainak kivédésére megelőzési-kárelhárítási tervet kell készíteni.

7. A tárolótelepen ellenőrző laboratóriumot kell létesíteni a beszállított hulladékok összetételének, az alkalmazott kezelési technológiák, valamint az esetleg szennyeződött környezeti elemek állapotának ellenőrzése céljából.

8.76 A tárolótelepen kizárólag a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedélyben meghatározott veszélyeshulladék-kezelési eljárások alkalmazhatók.

9. A tárolótelepen a tárolás történhet nyílt téri vagy fedett formában az e mellékletben meghatározottak szerint.

Mindkét esetben a veszélyes hulladékot úgy kell tárolni, hogy környezeti és egészségügyi veszélyhelyzetben a tárolóterek a lehető legrövidebb időn belül kiüríthetők legyenek.

10. A tárolótelep üzemeltetése során a következő feltételeket is teljesíteni kell:

– gondoskodni kell a tárolótelep őrzéséről (illetéktelenek behatolása elleni védelemről),

– üzembiztos távközlési kapcsolatot kell kialakítani és fenntartani.

11. A tárolótelep üzemeltetése során az üzemeltetőnek a következőket is be kell tartani:

– Veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényzetben szükséges tárolni.

– Nyílt téri tárolás esetén gondoskodni kell a veszélyes hulladék vízzáró takarásáról.

– Az alkalmazott csomagoló- és takaróeszközök épségéről rendszeres ellenőrzéssel kell meggyőződni. A sérült csomagoló- és takaróeszközt épre kell cserélni.

– A tárolótelepen tárolt veszélyes hulladékkal, továbbá annak csomagoló- és takaróeszközeivel érintkező, illetve a veszélyes hulladék szállítására, tárolására szolgáló felületekről származó csapadékvizet és a tisztítási műveletekből származó szennyezett vizet össze kell gyűjteni, és azt – összetételének ellenőrzése után – csak abban az esetben szabad a befogadóba juttatni, ha megfelel a befogadóra megállapított vízminőségi követelményeknek. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a vizet az üzemzavarok elhárítására vonatkozó terv előírásai szerint kell kezelni.

– A tárolótelep biztonságos működésének ellenőrzéséhez monitoring rendszert kell kiépíteni és üzemeltetni.

– A tárolótelepen az odakerülő, illetve az onnan kezelésre (hasznosításra, illetve ártalmatlanításra) elkerülő veszélyes hulladék mennyiségének meghatározásához hídmérleget kell telepíteni és használni.

12. A tárolótelepen végzett kezelési eljárások során mind a veszélyes hulladékokról, mind a kezeléshez felhasznált anyagokról nyilvántartást kell készíteni. A dokumentáció nem selejtezhető.

A veszélyes hulladékok gyűjtésénél és tárolásánál alkalmazandó műszaki védelem szerkezeti elemei

1. Az üzemi gyűjtőhely szigetelési rendszere

1.1. Nyílt téren történő kialakítás

A gyűjtendő veszélyes hulladékok a térburkolat anyagával való esetleges kémiai kölcsönhatásait a térburkolat anyagának (felületi kezelésével) megtervezésekor figyelembe kell venni.

1.2. Fedett helyen történő kialakítás

2. A tároló-előkezelő telep szigetelési rendszere

2.1. Nyílt téri kialakítás

Térburkolat: kialakításának szempontjai azonosak az 1.1. pontban ismertetettekkel.

Szivárgórendszer: szivárgópaplan min. 10-es átmérőjű perforált dréncsővel.

A gyűjtőcsöveket zárt, vízzáró minőségű betonaknába kell bekötni. Az aknák belső felületét – szükség szerint – vegyszerálló felületi bevonattal kell elkészíteni. A szivárgórendszer a térburkolat teljes felülete alatt készítendő el.

2.2. Fedett kialakítás

A fedett tárolók funkcionális, épületszerkezeti és épületgépészeti kialakítására vonatkozó követelményeket – a helyi körülmények és a hulladék környezeti veszélyességét mérlegelve – az engedélyben szükséges rögzíteni.

4. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez

Technológiaminősítés

A technológiaminősítés célja a veszélyes hulladékok kezelésére használt technológiák vagy önállóan értelmezhető technológiarészek környezetvédelmi értékelése a környezetre gyakorolt hatásaik vizsgálata a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésének tanúsítása érdekében, abból a célból, hogy a technológia alkalmazását az ország egész területére, illetve egyes esetekben más felügyelőségek illetékességi területére lehessen kiterjeszteni.

A) A technológiaminősítési kérelem

1.77 Az eljárás megindítását a technológia tulajdonosa, illetve alkalmazója a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez 10 példányban benyújtott kérelemmel kezdeményezi.

A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

1.1.78

1.2. referencia-technológia (hazai, EU, illetve OECD) alkalmazásának helyét. Magyarországon alkalmazott technológia esetében a technológiára vonatkozó hatósági határozatok másolatát,

1.3. a technológia alkalmazásában keletkezett hulladék besorolására, illetve minősítésére vonatkozó határozatot,

1.4. a környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére feljogosított szakértő által készített szakértői véleményt,

1.5.79

B) A szakértői vélemény tartalmi követelményei

1. A minősítési kérelemmel benyújtandó szakértői véleménynek a következőket kell tartalmaznia:

1.1. a szakvéleményt készítő neve, címe, szakértői engedélyének másolata,

1.2. a megbízó neve, címe,

1.3. a minősítendő technológia célja, alkalmazási köre,

1.4. a technológiával kezelhető veszélyes hulladékok megnevezése, azonosítószáma, mennyisége, összetétele, fizikai, kémiai és szükség esetén biológiai tulajdonságai,

1.5. a technológiában felhasználandó egyéb anyagok megnevezése és mennyisége,

1.6. a minősítendő technológia műszaki leírása és folyamatábrája,

1.7. a technológia kapacitása és üzemviteli jellemzői,

1.8. a technológia műszaki és környezetvédelmi korszerűségének bemutatása (összehasonlítás a BAT-tal),

1.9. a technológia környezeti és környezet-egészségügyi hatásai, azok viszonyítása a hazai, illetve a nemzetközi normákhoz,

1.10. a technológia során keletkező hulladék mennyisége, összetétele és kezelésének lehetőségei,

1.11. a minősítendő technológia részletes értékelése,

1.12. javaslat a technológia minősítésére.

C) A Bizottság és működésének rendje

A Bizottság jogosult a minősítendő technológiáról a rendelkezésre álló adatok alapján állást foglalni a technológia alkalmazhatóságáról, figyelembe véve a technológiával kezelhető hulladékok mennyiségét, összetételét és környezeti veszélyességét.

1. A Bizottság az adott technológiáról készített, a minősítést megalapozó vizsgálatok alapján állásfoglalást ad a technológia műszaki és környezetvédelmi használhatóságáról, az adott kezelendő hulladékok összetételének függvényében.

(Az érintett szakminisztériumok a Bizottság ülésén tanácskozási joggal vesznek részt, szavazati joggal nem rendelkeznek.)

2. A Bizottság kiegészítő információkat és vizsgálatokat kérhet a kérelmezőtől.

Hiányosan benyújtott dokumentáció esetén a Bizottság kérheti a hiányok pótlását, ennek elmaradása esetén a Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján alakítja ki állásfoglalását, vagy állásfoglalás nélkül visszaküldi a dokumentációt a kérelmezőnek.

3.80 A Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség a minősítő határozat egy-egy példányát megküldi

a) a technológia tulajdonosának,

b) a vizsgáló szakértőnek,

c)81 a környezetvédelmi felügyelőségeknek,

d) a közegészségügyi hatóságnak,

e)82

f)83 a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak,

g) a Bizottságnak.

A technológiát minősítő határozat kötelező tartalmi elemei

1. A minősített technológia neve és azonosító adatai:

2. A technológia tulajdonosának neve, címe:

3. A technológiával kezelhető veszélyes hulladék(ok) azonosítószáma, megnevezése, mennyisége, összetétele, környezeti veszélyessége:

4. A technológia blokkvázlata, a technológiai berendezések felsorolása (azonosító adataikkal együtt):

5. A technológia alkalmazása során keletkező hulladék(ok) azonosítószáma, megnevezése, mennyisége, összetétele, környezeti veszélyessége:

6. A technológia kapacitása (t/év):

7. A technológia alkalmazása során felhasználandó egyéb anyagok megnevezése és mennyisége:

8. A technológia alkalmazása során várható környezetszennyezések (az emberi egészségre és a környezet minőségére ártalmas anyagoknak, rezgéseknek, hőnek és zajnak az emberi tevékenység révén a levegőbe, a vizekbe és a talajba történő közvetlen, illetőleg közvetett kerülése):

9. Környezetbiztonsági kockázatok:

10. Egyéb, a technológia környezetvédelmi, műszaki és gazdasági alkalmazhatóságára, a biztonsági előírásokra, a hulladékok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó feltételekre, valamint az alkalmazás helyére vonatkozó információk:

5. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez84

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!