nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet
az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről
2014-01-01
2014-09-09
19
Jogszabály

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

az ivóvíz minőségi követelményeiről
és az ellenőrzés rendjéről

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra – a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1)1 E rendelet hatálya – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – az emberi fogyasztásra szánt víz (a továbbiakban: ivóvíz) minőségi követelményeire és a vízminőség-ellenőrzés rendjére terjed ki.

(2)2 E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a természetes ásványvízre,

b) az 1. számú mellékletben foglalt azon vízminőségi határérték kivételével, amelyet a dúsítás nem érint, és a 2. számú melléklet C) részében foglalt táblázatában előírt vizsgálati gyakoriság kivételével az ásványi anyaggal dúsított palackozott ivóvízre,

c) a gyógyvízre,

d) arra a vízre, amelyet kizárólag olyan célra használnak, amely nem jelent sem közvetlen, sem közvetett káros hatást a vízhasználók egészségére és a víz felhasználását az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: népegészségügyi szerv) vagy annak jogelődje engedélyezte,

e) a közösségi használatra szánt vizekben – beleértve az ivóvizet, a használati meleg vizet és a medencés fürdővizet – alkalmazott biocid termékekre.

(2a)3 E rendeletet nem kell alkalmazni

a) az 50 személynél kevesebbet ellátó vagy

b) a napi 10 m3 mennyiségnél kevesebb vizet szolgáltató

egyedi vízellátásból származó ivóvízre, ha azt nem kereskedelmi vagy közszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység keretében szolgáltatják.

(3)4 A (2a) bekezdés szerinti esetben az illetékes népegészségügyi szerv meghatározza azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a fogyasztók egészségének védelmét a víz esetleges szennyeződéséből eredő káros hatásokkal szemben.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak átmenetileg nem teljesíthetők és az ivóvíz fogyasztása az emberi egészséget károsíthatja, a vízellátó rendszer üzemeltetője haladéktalanul köteles erről az érintett lakosságot és az érintett települési önkormányzato(ka)t tájékoztatni.

Fogalommeghatározások

2. §5 E rendelet alkalmazásában:

a) élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerinti fogalom,

b) élelmiszeripari vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,

c) hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálat: a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: népegészségügyi szakigazgatási szerv), illetve az f) pont fb) alpontja szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) a megyei élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság és a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban együtt: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv) által vagy a népegészségügyi szakigazgatási szerv, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megbízásából végzett vízminőség vizsgálat,

d) hatósági vízminta: a népegészségügyi szakigazgatási szerv, illetve az f) pont fb) alpontja szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol az f) pont fb) alpontja szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által vagy megbízásából vett, megjelölt és kísérőirattal ellátott vízminta,

e) házi vízelosztó rendszer: a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 3. és 9. pontjában meghatározott csatlakozó ivóvízhálózat és házi ivóvízhálózat,

f) ivóvíz:

fa) eredétől függetlenül minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban levő, ivásra, ételkészítésre és egyéb háztartási célokra szánt víz, függetlenül attól, hogy szolgáltatása hálózatról, tartálykocsiból történik vagy kereskedelmi forgalomba kerülő edénybe (palack, tartály, ballon) töltésre kerül,

fb) valamennyi víz, amelyet a 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerint az élelmiszeripari vállalkozások élelmiszer előállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz), kivéve ha a népegészségügyi szakigazgatási szerv, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv azt állapítja meg, hogy a víz minősége nem befolyásolja a késztermék (élelmiszer) minőségét,

g) ivóvízbiztonság: az ivóvízfogyasztáshoz, illetve -használathoz kapcsolódó, ivóvíznyerésre szolgáló, vízkezelő és ellátó rendszerben, házi ivóvízhálózatban és vízvételre szolgáló helyeken elérhető legkisebb egészségkockázatot jelentő minőségi és működési jellemző,

h) ivóvízbiztonság hatósági ellenőrzése: az ivóvíz-szolgáltatás körülményeinek, az üzemeltető ivóvízminőséget befolyásoló tevékenységének és a vízminőség vizsgálati adatoknak az illetékes népegészségügyi szerv által végzett ellenőrzése és értékelése, illetve a vízminőség vizsgálati adatoknak a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által végzett ellenőrzése és értékelése,

i) ivóvízellátó rendszer: a Vksztv. 2. § 20. pont a) alpontjában meghatározott víziközmű,

j) kifogásolt minőségű ivóvíz: olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró (például esztétikai vagy egyéb panaszt okozó) anyag vagy szervezet előfordul,

k) üzemeltető: a Vksztv. 15. § (2) bekezdése szerint az adott ellátási területen a víziközmű-szolgáltató, amely az ellátásért felelőssel víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban áll, és a Vksztv. alapján az adott víziközmű-rendszerre vonatkozóan működési engedélyt kapott, vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatában közérdekű üzemeltetőként kijelölésre került,

l) vízminőségi jellemzők: a víz minőségének leírására és értékelésére szolgáló mutatók (paraméterek).

2/A. §6 Illetékes népegészségügyi szervként az 1000 m3/nap mennyiségnél kisebb kapacitású és 5000 főnél kevesebb állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek esetén az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete, az ennél nagyobb, illetve egy járás határán átnyúló vízellátó rendszerek esetén az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv jár el.

Minőségi követelmények

3. § (1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A víz akkor felel meg az ivóvíz minőségnek, ha

a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, és

b) megfelel az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott követelményeknek, továbbá

c) az a)–b) pontokban, valamint a 4–6. és 8. §-okban meghatározott követelmények teljesülnek, és minden szükséges intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy az ivóvíz minősége megfeleljen a jelen rendeletben meghatározott előírásoknak.

(3) Ha a szolgáltatott víz az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. számú melléklet C), D) és/vagy E) részében előírt valamely határértéknek nem felel meg, akkor kifogásolt minőségű ivóvíznek kell tekinteni.

(4)7

(5) A jelen rendelet végrehajtása során tett intézkedések hatására az ivóvíz minősége nem romolhat az emberi egészség védelme szempontjából lényeges tényezők tekintetében, és nem növekedhet az ivóvíz előállítására használt vizek szennyezettsége.

4. § (1) A víz minőségének az alábbi pontokon kell megfelelnie a 3. §-ban foglalt előírásoknak:

a) elosztó hálózatból származó víz esetében a létesítményen belül azon – a külön jogszabály8 szerinti – vízkivételi helyen, ahol emberi fogyasztás céljára rendeltetésszerűen vételeznek vizet;

b) tartályból történő vízellátás esetén, ahol a vizet a tartályból kieresztik;

c)9 kereskedelmi forgalomba kerülő edény (tartály, ballon, palack) esetén azon a ponton, ahol a vizet az edénybe töltik;

d)10 élelmiszeripari vállalkozásnál használt ivóvíz esetében azon a ponton, ahol az ivóvizet a vállalkozás használja, üzemeltetőtől átvett ivóvíz esetén az átadási ponton is.

(2)11 A külön jogszabályban meghatározott karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisból vízkezelés nélkül szolgáltatott ivóvíz esetén minden vízkivételi pontnál külön-külön, valamint a felszíni vízbázisból származó, víztisztító műben termelt ivóvíz esetén az 1. számú melléklet D) részében meghatározott követelményeknek teljesülniük kell.

(3)12 Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt előírás – szükség esetén az illetékes népegészségügyi szerv véleményének kikérése után – teljesítettnek tekinthető, ha a vízminőségi előírásoktól való eltérés oka a külön jogszabály13 szerinti házi ivóvízhálózat nem megfelelő anyaga, állapota vagy karbantartási hibája.

(4)14 Nyilvános ivóvízvételi lehetőséget biztosító intézmények esetében az intézmény fenntartójának kell gondoskodnia a vízbiztonság fenntartásáról annak érdekében, hogy a 3. §-ban meghatározott követelmények az ivóvízhasználat tényleges helyén teljesüljenek.

(5)15 A házi vízelosztó rendszerben előforduló vízminőségi határérték túllépése miatt fennálló egészségügyi kockázat csökkentése érdekében az illetékes népegészségügyi szerv

a)16 tájékoztatja az ingatlantulajdonosokat, illetve fenntartókat és az érintett fogyasztókat, valamint a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a vízminőség javítása érdekében szükséges és általuk tehető további intézkedésekről, beavatkozási lehetőségekről, illetve

b) meghatározza azon intézkedéseket, melyeket az üzemeltetőnek az ivóvíz hálózatba táplálása előtt meg kell tennie annak érdekében, hogy az ivóvíz minősége az ivóvízvételi helyeken megfeleljen az előírt követelményeknek, és ezen intézkedések megtételére az üzemeltetőt határozatban kötelezi.

(6)17 A fogyasztók számára évi átlagban 10 m3/nap mennyiségnél több vizet szolgáltató vagy 50 főt meghaladó állandó népességet ellátó ivóvízellátó rendszerek vízbiztonság-irányítási rendszerét ivóvízbiztonsági tervben kell rögzítenie az üzemeltetőnek.

(7)18 Az ivóvízbiztonsági tervet az ivóvíz-szolgáltatás helye szerinti illetékes népegészségügyi szerv közegészségügyi szempontból határozatban hagyja jóvá. Az ivóvízbiztonsági terv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. Az ivóvízbiztonsági terv jóváhagyására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a terv alapján történő üzemeltetéssel biztosított a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása.

(8)19 Szükség esetén az ivóvíz-szolgáltatás helye szerinti illetékes népegészségügyi szerv a jóváhagyó határozatban az ivóvízbiztonsági tervben foglaltakon túl további feltételeket határoz meg a (7) bekezdés szerinti szempontok alapján, az ivóvízminőség biztonságának és elfogadhatóságának folyamatos, következetes biztosítására, valamint az ivóvízbiztonsági terv továbbfejlesztésére vonatkozóan.

(9)20 A jóváhagyásra irányuló kérelemhez az üzemeltető az Országos Környezetegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI) szakvéleményét csatolja.

(10)21 Az üzemeltetőnek az ivóvízbiztonsági tervet évenként kötelezően felül kell vizsgálnia. Az ivóvízbiztonsági tervben eszközölt változásokat – különösen a kockázatértékelés, beavatkozási értékek, monitorozás gyakorisága terén – az illetékes népegészségügyi szerv felé be kell jelenteni.

(11)22 Új üzemeltető esetén új ivóvízbiztonsági tervet kell készíteni és jóváhagyás céljából az illetékes népegészségügyi szerv részére benyújtani az üzemeltetőváltást követő hatvan napon belül.

(12)23 Az üzemeltetőnek az ivóvízbiztonsági terv közegészségügyi felülvizsgálatát az aktualizált ivóvízbiztonsági terv benyújtásával, ötévente az ivóvíz-szolgáltatás helye szerinti illetékes népegészségügyi szervnél kell kérelmeznie, mely felülvizsgálat legalább a következőkre terjed ki:

a) az ivóvízbiztonsági tervben foglaltak teljesülése,

b) a teljes vízellátó rendszer működtetésének közegészségügyi vizsgálata, a kockázatbecslés és kockázatkezelés értékelése,

c) üzemeltetői kivizsgálás, intézkedés és a veszélykezelési eljárás módosítása rendkívüli esemény vagy határérték-túllépés esetén.

(13)24 A vízszolgáltatás helye szerinti illetékes népegészségügyi szerv a jóváhagyó határozatot hivatalból visszavonhatja, amennyiben az ivóvízbiztonsági tervben foglaltak nem teljesülnek, vagy az ivóvízbiztonsági terv szerinti megelőző és veszélykezelési tevékenységet az üzemeltető nem alkalmazza.

A vízminőség ellenőrzése

5. § (1)25 Az üzemeltető, illetve az élelmiszeripari vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium a 2. számú mellékletben meghatározottak alapján az illetékes hatóság által évente jóváhagyott vizsgálati program szerint ellenőrizze. Több települést ellátó vízmű esetében minden településről évente legalább egy minta ellenőrző vizsgálatát el kell végezni. Ha az ivóvizet fertőtlenítik, az üzemeltető köteles gondoskodni az alkalmazott fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzéséről és biztosítani, hogy a fertőtlenítőszer melléktermékeiből származó szermaradvány az ivóvízben – a fertőtlenítő hatás veszélyeztetése nélkül – a lehető legalacsonyabb szintű legyen, és az 1. számú melléklet B) részében foglalt táblázatban megadott határértékeket ne lépje túl.

(2)26 Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását az illetékes népegészségügyi szerv, illetve – a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv legalább évente ellenőrzi.

(3)27 A hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatok mintaszáma a 2. számú melléklet B) részében megadott értékek 10%-a, azonban az 1000 m3/nap (a továbbiakban: m3/d) mennyiségnél nagyobb kapacitású vízműveknél évente legalább egy minta, a 10 000 m3/d mennyiségnél nagyobb kapacitású vízműveknél legalább 2 minta részletes vizsgálatát kell elvégezni. A hatósági vizsgálatokat a 2. számú melléklet A) része tartalmazza.

(4)28 Az üzemeltető, illetve az élelmiszeripari vállalkozás az általa végzett, illetve végeztetett valamennyi emberi fogyasztásra szánt ivóvízre vonatkozó vizsgálat eredményét az aktuális negyedév lezárultát követő 15 napon belül elektronikus úton megküldi az illetékes népegészségügyi szervnek, illetve élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmi elemekkel.

(5)29 Ha a vizsgálatok során az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeket meghaladó érték fordul elő vagy az 1. számú melléklet C) vagy E) részében meghatározott vízminőségi jellemzők (indikátor paraméterek) szennyezést jeleznek, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény fordul elő, a vízellátó rendszer üzemeltetője azonnal megkezdi a közegészségügyi kockázatot jelentő paraméter(ek) koncentrációjának csökkentése érdekében történő beavatkozást, amellyel egyidejűleg telefonon és elektronikus úton tájékoztatja az illetékes népegészségügyi szervet, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet annak érdekében, hogy a 6. § (1) bekezdése szerinti intézkedést megtegye.

(6)30 Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie a szennyezés feltételezett okára és a tervezett vagy megkezdett helyreállító intézkedésekre. Az illetékes népegészségügyi szerv, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a tájékoztatás érdekében az elérhetőségét a honlapján közzéteszi.

(7)31 A 3. számú melléklet 1. részében meghatározottakon kívül más módszer akkor használható, ha bizonyított, hogy az így kapott eredmény legalább annyira megbízható, mint a megadott módszer szerinti eredmény. Az alternatív módszer alkalmazását az OKI szakvéleménye alapján az OTH engedélyezi. A kérelemhez csatolni kell a validációs dokumentációt, valamint az azt értékelő, az OKI által kiadott szakvéleményt. A 3. számú melléklet 2. és 3. pontjában meghatározott vízminőségi jellemzők esetén bármely analitikai módszer alkalmazható, ha megfelel a 3. számú mellékletben előírt követelményeknek.

(8)32 Az illetékes népegészségügyi szerv vagy – a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják – az élelmiszerlánc- felügyeleti szerv bármely olyan vízminőségi jellemző vizsgálatát is elrendelheti, amelyről feltételezhető, hogy olyan mennyiségben vagy koncentrációban van jelen az ivóvízben, amely egészségügyi vagy élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatot jelenthet, vagy a 2. melléklet B) részében foglalt táblázatban meghatározottnál nagyobb gyakoriságú vizsgálatot írhat elő a helyben fennálló kockázatok vagy az ivóvízellátórendszer jóváhagyott ivóvízbiztonsági terve szerint.

(9)33 A hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatok költségét a népegészségügyi szakigazgatási szerv, illetve azon megfelelőségi ponttól történő ellenőrzés vizsgálati költségeit, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv viseli.

(10)34 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a népegészségügyi szakigazgatási szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról az eltérésekről, illetve adatokról, amelyek egészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági kockázattal vannak összefüggésben.

5/A. §35 Az élelmiszeripari vállalkozások tulajdonában lévő, közvetlen lakossági ellátást nem biztosító, az ingatlan határain belül elhelyezkedő és saját célt szolgáló vízilétesítmények esetében az élelmiszer előállítására felhasználásra kerülő víz tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti feladatkörében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jár el.

Minőségjavító beavatkozás és a vízhasználat
korlátozása

6. §36 (1)37 Az ivóvíz minőségére vonatkozó, üzemeltető által jelentett vagy hatóság által észlelt, a 3. §-ban meghatározott határértékek bármelyikének túllépése, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény esetén az illetékes népegészségügyi szerv a túllépés okát kivizsgálja, és a szükséges ivóvízminőség-javító intézkedéseket elrendeli. A 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendeli el az élelmiszeripari vállalkozás részére a szükséges ivóvízminőség-javító intézkedéseket. A hatósági eljárás keretében elrendelt intézkedés kiterjedhet az alábbiakra:

a) a szennyezést előidéző műszaki eljárások megváltoztatása vagy a tevékenység tilalma,

b) a szennyező forrás eltávolítása, új vízbeszerzési forrásra történő áttérés,

c) a szennyezés eltávolítása vízkezeléssel, illetve fertőtlenítéssel,

d) az ivóvíz kezelésére és elosztására szolgáló eljárások megfelelő módosítása,

e) ivóvízzel érintkező anyagok minőségi megfelelőségének biztosítása.

(2)38 Az (1) bekezdés szerinti intézkedést a határérték-túllépésből, illetve a rendkívüli esemény által előidézett szennyezésből eredő egészségügyi kockázat mértékére figyelemmel kell elrendelni. Az elrendelt intézkedésről és az alapjául szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményéről az illetékes népegészségügyi szerv valamennyi érintett települési önkormányzatot, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet egyidejűleg értesíti.

(2a)39 A beavatkozás elvégzéséről és a beavatkozás eredményességét igazoló vizsgálat eredményéről az üzemeltető, illetve az élelmiszeripari vállalkozás telefonon és elektronikus úton tájékoztatást nyújt a 6. § (1) bekezdésben meghatározott hatóság részére, majd a közegészségügyi kockázat elhárítása érdekében tett beavatkozás módját a határérték túllépés feltételezett okának megjelölésével együtt a központi vízhigiénés adatbázisba megküldi.

(3)40 A határérték túllépés kivizsgálásával kapcsolatos hatósági ivóvízvizsgálat költségei eljárási költségnek minősülnek.

(4)41 Az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz fogyasztását, illetve felhasználását az illetékes népegészségügyi szerv, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő felhasználását az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv haladéktalanul megtiltja vagy korlátozza, ha valamely vízminőségi jellemző az 1. számú melléklet A) és B) részében foglalt táblázatban meghatározott értéket meghaladja vagy ha egyéb, az 1. számú mellékletben nem szabályozott, egészségre kockázatot jelentő szennyező van jelen, kivéve, ha a hatóság a 2. § f) pont fb) alpontjában foglaltak szerint az ivóvíz felhasználása során alkalmazott technológia mérlegelése után azt állapítja meg, hogy a víz minősége nem befolyásolja az élelmiszer minőségét.

(4a)42 A (4) bekezdés szerinti korlátozást az illetékes népegészségügyi szerv, illetve – a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv abban az esetben oldhatja fel vagy tekinthet el az elrendelésétől, ha az üzemeltető ivóvízvizsgálati eredménnyel igazoltan az egészségkockázat elhárításához, – a vízminőségi kifogás tekintetében – a vízbiztonság fenntartásához szükséges intézkedéseket megtette.

(5)43 Amennyiben az (1) és (4) bekezdések szerinti intézkedések a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízellátó rendszereket érintik, az intézkedésekről az engedély kiadására illetékes és hatáskörrel rendelkező felügyelőséget és a vízügyi hatóságot is tájékoztatni kell.

(6)44 Az üzemeltető a fogyasztókat és a települési önkormányzato(ka)t, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználása esetén az élelmiszer-vállalkozást köteles haladéktalanul tájékoztatni a 3. §-ban meghatározott határértékek bármelyikének túllépéséről, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli eseményről azon eseteket kivéve, ha illetékes népegészségügyi szervnek állásfoglalása szerint a határértékektől való eltérés elhanyagolható vagy nem jelent közegészségügyi kockázatot, figyelemmel a (12) bekezdésben foglaltakra. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a vízellátás korlátozásáról vagy betiltásáról, az átmeneti vízellátás módjáról és rendjéről, valamint a vízminőség-javításáról hozott intézkedésekre.

(7)45 Amennyiben egy településen, vagy – ha meghatározható – településrészen a lakosság által fogyasztott ivóvíz nitrit- vagy nitráttartalma illetékes népegészségügyi szervnek megállapítása szerint meghaladja az 1. számú melléklet B) táblázatában megadott határértéket, mindaddig gondoskodni kell az érintett területen lakó egy évnél fiatalabb csecsemők és a várandós anyák (8) bekezdés szerinti ivóvízellátásáról, amíg illetékes népegészségügyi szerv ezt előírja.

(8)46 Ha a (4) bekezdés szerint a víz ivásra, főzésre való felhasználását meg kell tiltani, az üzemeltető köteles az érintettek számára 3 liter/fő/nap ivóvizet biztosítani. Az ivóvizet az érintettek számára – a helyi földrajzi sajátosságokra is figyelemmel – az érintett lakóépületekből megközelíthető helyen, az érintett lakosok számára reálisan elérhető távolságban kell biztosítani.

(9)47 A (8) bekezdés szerinti vízszolgáltatás költségét a települési önkormányzat viseli, amennyiben az (5) bekezdés szerinti intézkedésre nem az üzemeltető jogellenes magatartása következtében került sor.

(9a)48 A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben az arra kötelezett az átmeneti ivóvízellátásról – annak kiszállítással történő biztosításának kiváltása érdekében – átmeneti jelleggel telepített vízkezelő szűrőberendezéssel gondoskodik, az átmeneti ivóvízellátáshoz szükséges berendezések üzemeltetésének önköltségi áron számított kiadásait a víziközmű tulajdonosa viseli. A víziközmű tulajdonosa e kiadásait a fogyasztóra nem háríthatja át.

(10) Ha a vízszolgáltatás – a (4) bekezdésben foglaltakon kívüli okból – az üzemeltető által 6 óra időtartamot meghaladó előre tervezett leállítására kerül sor, az üzemeltető saját költségén – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – köteles ivóvizet biztosítani.

(11) Ha a 4. § (2) bekezdése szerinti vízbázisok valamely vízkivételi pontjánál az 1. számú melléklet D) részében meghatározott határértékek valamelyikének túllépése fordul elő, az üzemeltetőnek meg kell vizsgálnia a túllépés okát. Ha a határérték-túllépés természeti folyamatok következménye, vagy olyan ismert oka van, amely nem jelez váratlan szennyezést és a vízbázis külön jogszabály szerint biztonságban van – védelme (védőterület) biztosított – nincs szükség külön intézkedésre. Egyéb, nem természeti ok által kiváltott esetben a várható szennyezés kiküszöbölése érdekében az üzemeltetőnek megfelelő, biztonságosan üzemeltetett technológiát kell alkalmaznia, vagy a szennyezés kizárásáig vagy a technológia megvalósításáig a szennyezett vizet szolgáltató kuta(ka)t ki kell kapcsolnia a szolgáltatásból.

(12)49 A (6) bekezdés szerinti, az illetékes népegészségügyi szerv által kiadott állásfoglalás kizárólag az 1. számú melléklet C) részében foglalt táblázatban meghatározott vízminőségi jellemzők vonatkozásában állapíthat meg elhanyagolható mértékű határértéktől való eltérést. A határértékektől való eltérés akkor tekinthető elhanyagolható mértékűnek, ha az emberi egészségre nem jelent veszélyt.

Átmeneti engedély

7. § (1)50 Az üzemeltető kérelmére az OTH egy alkalommal, korlátozott időtartamra – legfeljebb 3 évre – engedélyt adhat arra, hogy a vízellátó rendszer olyan vizet szolgáltasson, amelynek minősége az 1. számú melléklet B) részében előírt vagy e rendelet hatálybalépését követően megállapított határértékeknek nem felel meg, feltéve, hogy az ivóvíz fogyasztása nem jelent veszélyt az emberi egészségre, és az ivóvízellátás az érintett területen más ésszerű módon nem biztosítható. Ebben az esetben az OTH az érintett vízminőségi jellemzőre ideiglenes határértéket állapít meg.

(2)51 Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez a következő iratokat kell benyújtani és a kérelemben az alábbi adatokat kell közölni:

a) kérelem indoklása;

b) az érintett vízminőségi jellemző(k), korábbi mérési adat(ok) és betartható érték(ek) a kérdéses időszakban;

c) az érintett földrajzi terület;

d) az érintett népesség;

e) a szolgáltatott víz napi átlagos mennyisége;

f) az esetlegesen érintett élelmiszer-termelés;

g) a vízminőség ellenőrzés módja és gyakorisága;

h) intézkedési terv a szükséges vízminőség-javító megoldásokra és a végrehajtás határideje;

i) milyen időtartamra kérik az engedélyt.

j)52

(3)53 Nem kell engedélyt kérni, ha az illetékes népegészségügyi szervnek megítélése szerint a vízminőségi jellemzők értékeitől való eltérés elhanyagolható, és a 6. § (1) bekezdése alapján megtett intézkedések alkalmasak 30 napon belül a megfelelő vízminőség biztosítására. Ebben az esetben az illetékes népegészségügyi szerv az érintett vízminőségi jellemzőre ideiglenes határértéket állapít meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazhatók, ha az adott vízellátó rendszerben az előző 12 hónap folyamán bármely vízminőségi jellemző értéke 30 napnál hosszabb ideig nem felelt meg az 1. számú melléklet A) vagy B) részében szereplő vagy a jelen rendelet hatálybalépése után megállapított határértékeknek.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az üzemeltető köteles az érintett terület lakosságát és a települési önkormányzatot azonnal és megfelelő módon tájékoztatni, továbbá szükség esetén tanácsadással segíteni azokat a lakosságcsoportokat, amelyek számára az ivóvíz fogyasztása kockázatot jelenthet.

(6)54 A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a lakosság és a települési önkormányzat tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha azt az illetékes népegészségügyi szerv előírja.

(7) Az (1)–(6) bekezdésekben foglalt előírások nem alkalmazhatók palackban vagy tartályban forgalomba kerülő ivóvíz esetében.

A vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra
vonatkozó előírások

8. §55 (1) Az ivóvízellátó rendszereket üzemeltetőnek minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az ivóvíz előállítása (beszerzése, kezelése, tárolása, elosztása) során a vízzel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek, a vízkezelési eljárások ne jelentsenek veszélyt az emberi egészségre, az élelmiszerbiztonságra és hatásukra ne történjen vízminőségromlás.

(2) Magyarország területén csak az e rendeletnek megfelelő, vízzel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek és technológiák használhatóak.

(3) A vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentésének meglétét, a bejelentésben foglalt alkalmazási feltételek betartását, a technológiák ivóvízbiztonsági engedélyének meglétét, az engedélyben foglalt előírások teljesülését, a tájékoztatási kötelezettség betartását az illetékes népegészségügyi szerv ellenőrzi.

(4) Amennyiben egy már nyilvántartásban lévő anyagot, terméket vagy ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkező technológiát az OTH közegészségügyi szempontból kockázatosnak ítél meg, a bejelentőt vagy engedélyest további vizsgálatokra kötelezi.

(5) Az OTH az anyagot, terméket a nyilvántartásból törli vagy az ivóvízbiztonsági engedélyt visszavonja, ha a (4) bekezdés szerinti további vizsgálatok eredménye indokolja.

(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az OTH további vizsgálatok elrendelése nélkül, haladéktalanul visszavonja az ivóvízbiztonsági engedélyt, illetve törli az anyagot, terméket a nyilvántartásból, ha a közegészségügyi kockázat olyan magas, hogy a kockázatcsökkenés lehetősége a további vizsgálatok eredményétől sem várható.

8/A. §56 (1) Az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalmazónak az 5. számú melléklet I. pont A) alpontjában felsorolt, az ivó- és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező anyagokat, termékeket az OTH felé be kell jelenteni, az 5. számú melléklet II. pontjában előírt követelményeknek megfelelően. A bejelentésre nem köteles termékcsoportok felsorolását az 5. számú melléklet I. pont B) alpontja tartalmazza.

(2) A bejelentés tudomásulvételét az OTH az (1) bekezdésben jelzett követelményeknek maradéktalanul megfelelő bejelentés beérkezésétől számított 8 napon belül visszaigazolja és a használat feltételeit meghatározza.

(3) A bejelentőnek és továbbforgalmazás esetén a továbbforgalmazónak is tájékoztatási kötelezettsége van az ivó- és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek forgalmazáskor, illetve továbbforgalmazáskor a nyilvántartott anyag, termék felhasználási feltételeire vonatkozóan.

(4) A nyilvántartásba vett anyagok, termékek közegészségügyi felülvizsgálatát a bejelentőnek ötévente az OTH-nál kell kérelmezni, ha az OTH ettől eltérő időt nem határoz meg.

(5) A felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet III. pontja tartalmazza.

(6) A nyilvántartásba vételkor fennálló feltételek, adatok megváltozása bejelentésének elmulasztása, a bebizonyosodott nem megfelelőség, valamint a kötelező felülvizsgálat 3 hónapon túli elmulasztása a nyilvántartásból való törlést vonja maga után. A nyilvántartásból törölt elemeket a törlés indoklásával együtt az OTH a honlapján közzéteszi.

(7) A nyilvántartás adatainak módosítása – a bejelentő adataiban bekövetkező változások kivételével – nem lehetséges.

(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglalt előírásoknak az ivóvízellátáson kívül a közösségi használatra szánt használati melegvízzel és medencés fürdővizekkel érintkezésbe kerülő termékekre, anyagokra vonatkozóan is teljesülniük kell.

8/B. §57 (1) Az 5. számú melléklet I. pont D) alpontjában felsorolt ivó- és használati melegvíz-ellátásban alkalmazni kívánt technológiákat az OTH ivóvízbiztonsági szempontból engedélyezi. Az ivóvízbiztonsági engedélyezés során az OTH figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését.

(2) Az ivóvízbiztonsági engedélyt az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalmazónak kell az OTH-nál kérelmezni.

(3) A kérelem tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet II. pontja tartalmazza.

(4) Az ivóvízbiztonsági engedély határozatlan időre szól. Az engedély kérelemre történő módosítása csak az engedélyes adataiban bekövetkező változás miatt lehetséges.

(5) Az engedélyezett technológiák közegészségügyi felülvizsgálatát az engedélyesnek, ha az engedély ettől eltérő időt nem határoz meg, ötévente az OTH-nál kell kérelmezni.

(6) A felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet III. pontja tartalmazza.

(7) A felülvizsgálat elmulasztása vagy a felülvizsgálat során az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása bejelentésének elmulasztása, a bebizonyosodott nem megfelelőség az engedély visszavonását vonja maga után.

(8) Az engedélyesnek tájékoztatási kötelezettsége van forgalmazáskor, illetve továbbforgalmazáskor az ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkező technológia felhasználási feltételeire vonatkozóan.

(9) Az (1)–(8) bekezdésben foglalt előírásoknak az ivóvízellátáson kívül a közösségi használatra szánt használati melegvízzel és medencés fürdővizekkel érintkezésbe kerülő termékekre, anyagokra és technológiákra vonatkozóan is teljesülniük kell.

8/C. §58 (1) A 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megfelelőségi pontot követően a 178/2002 EK rendelet szerinti ivóvíz tekintetében az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó, jogszabályban és uniós jogi aktusokban előírt rendelkezések szerinti megfelelőséget az élelmiszeripari vállalkozásoknál az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi.

(2) Amennyiben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak tekintetében a szabályozás megsértését állapítja meg, erről és a megtett intézkedésekről 8 napon belül értesíti az OTH-t.

Tájékoztatás és jelentés

9. § (1)59 A szolgáltatott ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak. Az üzemeltető és a települési önkormányzat a helyben szokásos és leghatékonyabb módon köteles biztosítani, hogy megfelelő és naprakész információ álljon a fogyasztók rendelkezésére a szolgáltatott víz minőségéről. A víz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az illetékes népegészségügyi szerv ad felvilágosítást.

(2)60 A népegészségügyi szakigazgatási szerv – az 5. §-ban előírt vizsgálatok és adatgyűjtés alapján – a megye ivóvíz-minőségi helyzetére vonatkozó, az önellenőrző és hatósági vizsgálatok eredményére vonatkozó adatokat az aktuális negyedév lezárultát követő 21 napon belül elektronikus formában összesíti és megküldi az OTH-nak, továbbá évente írásos jelentést készít a megye ivóvízminőségi helyzetéről, amelyről tájékoztatja az üzemeltetőket, a felügyelőséget, a vízügyi hatóságot és vízügyi igazgatóságot. Az OTH az éves településsoros ivóvíz-minőségi adatokat elektronikus formában átadja a Központi Statisztikai Hivatal részére. Az 5. §-ban előírt vizsgálatok és adatgyűjtés alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszeripari vállalkozások ivóvízminőségi helyzetére vonatkozó adatokat az aktuális negyedév lezárultát követő 21 napon belül összesítik és megküldi a NÉBIH-nek, amely ezen adatokat az OTH-nak továbbítja.

(3)61 Az OKI az OTH-tól kapott adatok alapján értékeli az ivóvízminőség országos helyzetét, erről évente összefoglalót készít, és azt az éves településsoros ivóvíz-minőségi adatokkal, valamint az élelmiszeripari vállalkozások ivóvízminőségi helyzetére vonatkozó adatokkal együtt az OTH honlapján közzéteszi.

(4)62

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(9) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)–(3)63

(4)–(6)64

(7)65 A (11) bekezdés szerinti vízminőségi jellemző hatálybalépéséig az 1. számú melléklet F) részében foglalt ideiglenes határértéket kell alkalmazni.

(8)66

(9) Az 1. számú melléklet C) részében meghatározott radioaktivitásra vonatkozó határértékek hatálybalépésének feltételeit és időpontját külön jogszabály határozza meg.

(10)67 A jelen rendeletben előírt, illetve vízminőségellenőrző vizsgálatot 2006. január 1. napját követően kizárólag a Nemzeti Akkreditációs Testület által a tevékenységre akkreditált és az OTH megbízásából az OKI által szervezett körvizsgálatokban évente és megfelelő eredménnyel részt vevő laboratórium végezhet.

(11)68 Az ólomra vonatkozó 1. számú melléklet B) részében meghatározott határérték betartását az üzemeltetőnek 2013. december 25-től kell biztosítania.

(12)69

(13)70 Az érintett vízszolgáltatóknak az ivóvízbiztonsági tervet a több mint 100 000 főt ellátó rendszerek esetén legkésőbb 2012. július 1-jéig, az 50 000–100 000 főt ellátó rendszerek esetén legkésőbb 2013. július 1-jéig, kell benyújtani jóváhagyásra az OTH-hoz.

(13a)71 Az érintett üzemeltetőknek az ivóvízbiztonsági tervet az 5000–49 999 főt ellátó rendszerek esetén 2014. július 1-jéig, az 50–4999 főt ellátó rendszerek esetén 2016. július 1-jéig kell benyújtani jóváhagyásra az illetékes népegészségügyi szervhez.

(13b)72 A 2009. április 1. napján hatályos, határozott időtartamú engedélyek határozatlan időre kiadott engedélynek tekintendők. Ezen engedélyek 8/A. § (5) bekezdése és 8/B. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatát 2009. április 1-jétől számított öt éven belül kell kezdeményezni.

(13c)73 Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 430/2013. (XI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését74 megelőzően kiadott alkalmazási engedélyek felülvizsgálatakor a 8. § szerinti bejelentést meg kell tenni vagy ivóvízbiztonsági engedélyt kell kérni.

(13d)75 A Módr. hatálybalépését76 megelőzően e rendelet szerinti azon hagyományos anyagokra vonatkozóan, amelyek nem voltak alkalmazási engedély kötelesek, azonban a Módr. hatálybalépését követően bejelentési kötelezettség vonatkozik rájuk, a bejelentést legkésőbb 2014. december 31-ig meg kell tenni.

(14)77 Az OTH az 5. § (7) bekezdés szerinti alternatív módszerek alkalmazásáról és a 3. számú melléklet 1. részében megállapított módszerekkel való egyenértékűségükről tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(15)78 A 9. § (3) bekezdése alapján készített összefoglaló alapulvételével az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium 3 évente jelentést küld az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségéről. Minden jelentésben szerepelnie kell legalább minden, az átlag napi 1000 m3-t meghaladó hozamú vagy 5000 főnél többet ellátó ivóvízellátó rendszernek. A jelentésnek három naptári évre kell kiterjednie, és a jelentési időszak végét követő naptári év végéig az OTH-nak kell közzétenni. A jelentést a közzétételtől számított két hónapon belül meg kell küldeni a Bizottságnak.

(16)79 Ez a rendelet az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez80

Paraméterek és határértékek

Paraméterek és határértékek

A) Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők

Vízminőségi jellemző

Határérték
(szám/100 ml)

Escherichia coli (E. coli)

0

Enterococcusok

0

Tartályban forgalmazott vízre vonatkozó értékek:

Vízminőségi jellemző

Határérték

Escherichia coli (E. coli)

0/250 ml

Enterococcusok

0/250 ml

Pseudomonas aeruginosa

0/250 ml

Telepszám 22 °C-on

100/ml

Telepszám 37 °C-on

20/ml

B) Kémiai vízminőségi jellemzők

Vízminőségi jellemző

Határérték

Egység

Megjegyzés

Akrilamid

0,10

mg/l

1. megjegyzés

Antimon

5,0

mg/l

 

Arzén

10

mg/l

 

Benzol

1,0

mg/l

 

Benz(a)pirén

0,010

mg/l

 

Bór

1,0

mg/l

 

Bromát

10

mg/l

4. megjegyzés

Kadmium

5,0

mg/l

 

Króm

50

mg/l

 

Réz

2,0

mg/l

5. megjegyzés

Cianid

50

mg/l

 

1,2-diklór-etán

3,0

mg/l

 

Epiklórhidrin

0,10

mg/l

1. megjegyzés

Fluorid

1,5

mg/l

 

Ólom

10

mg/l

5. megjegyzés

Higany

1,0

mg/l

 

Nikkel

20

mg/l

5. megjegyzés

Nitrát

50

mg/l

6. megjegyzés

Nitrit

0,50

mg/l

6. és 7. megjegyzés

Peszticidek

0,10

mg/l

8. és 9. megjegyzés

Összes peszticid

0,50

mg/l

8. és 9. és 10. megjegyzés

Policiklusos aromás szénhidrogének

0,10

mg/l

Meghatározott vegyületek koncentráció-
jának összege;
11. megjegyzés

Szelén

10

mg/l

 

Tetraklór-etilén és triklór-etilén

10

mg/l

A két vegyület koncentrációjának összege

Összes trihalo-metán

50

mg/l

Meghatározott vegyületek koncentrációjá-
nak összege;
12. megjegyzés

Vinil-klorid

0,50

mg/l

1. megjegyzés

Cisz-1,2-diklór-etilén

50

mg/l

 

Klorit

0,20

mg/l

13. megjegyzés

Kötött aktív klór

3,0

mg/l

13. megjegyzés

Megjegyzések:

1. A határérték a vízben várható maradék monomer koncentrációra vonatkozik, amely az adott, vízzel érintkező polimerből származó, maximális kioldódásból számolható. A vinil-kloridot a szolgáltatott vízben is mérni kell abban az esetben, ha 1,2-diklór-etilén (> 10 mg/l) van a vízben.

2.

3.

4. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne. Csak ott kell mérni, ahol a vizet ózonnal kezelik.

5. A határérték a megfelelő mintavételi módszerrel – 1 L (egy liter) kifolyatás nélkül vett vízminta egy részének felhasználásával – a fogyasztói csapnál vett vízmintára vonatkozik és jellemző kell hogy legyen a fogyasztó szervezetébe jutó heti átlagos mennyiségre. Ahol kivitelezhető, az 5. § (6) bekezdésével összhangban megállapított egységes mintavételi és vizsgálati módszereket kell alkalmazni. Az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv köteles figyelembe venni, hogy az előfordulási csúcsértékek okozhatnak káros egészségügyi hatást.

6. A nitrát és nitrit együttes koncentrációjára a következő feltételeknek teljesülnie kell:

[nitrát ]

+

[nitrit]

Ł 1

50

 

3

 

A szögletes zárójelben a megfelelő koncentrációk mg/l-ben kifejezett értékei szerepelnek. Ha a víz ennek az előírásnak nem felel meg, csecsemők ételének, tápszerének készítéséhez nem szabad felhasználni.

A nitrit koncentrációja a hálózatba táplált vízben nem lehet nagyobb 0,10 mg/l-nél.

7. A 4. § (2) bekezdés szerinti vízbázisok esetében a jelen melléklet D) részében szereplő határértékek érvényesek.

8. A peszticidek a következőket jelentik:

– szerves rovarirtók (inszekticidek)

– szerves gyomirtók (herbicidek)

– szerves gombaölők (fungicidek)

– szerves féregirtók (nematocidek)

– szerves atkairtók (akaricidek)

– szerves algairtók (algicidek)

– szerves rágcsálóirtók (rodenticidek)

– szerves csigairtók (szlimicidek)

– egyéb hasonló termékek (többek között növekedésszabályozók), valamint metabolitjaik, bomlási és reakció termékeik.

Csak azokat a peszticideket kell rendszeresen vizsgálni, amelyek az adott vízellátó rendszerben jelen lehetnek. Ennek eldöntéséhez évente ad támpontot – hivatalos közlönyben – az OTH, de a helyi információk (környezetvédelmi felügyelőségek, fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervei, növényvédelmi állomások véleményének) figyelembevétele is szükséges.

9. A határérték az egyes peszticidekre külön-külön vonatkozik. Aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid esetében a határérték 0,030 mg/l.

10. Az ,,összes peszticid” a kimutatott és mennyiségileg mért peszticidek koncentrációjának összegét jelenti.

11. A ,,meghatározott vegyületek'' a következők:

– benz(b)fluorantén

– benz(k)fluorantén

– benz(ghi)perilén

– indeno(1,2,3-cd)pirén

12. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne.

A ,,meghatározott vegyületek”: kloroform, bromoform, dibróm-klórmetán, bróm-diklórmetán.

13. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne.

C) Indikátor vízminőségi jellemzők

Vízminőségi jellemző

Határérték

Egység

Megjegyzés

Alumínium

200

mg/l

 

Ammónium

0,50

mg/l

1. megjegyzés

Klorid

250

mg/l

1. és 2. megjegyzés

Clostridium perfringens (spórákkal együtt)

0

szám/100 ml

3. megjegyzés

Szín

A fogyasztók számára elfogadható és nincs szokatlan változás

 

 

Vezetőképesség

2500

mS cm–1 20 °C-on

2. megjegyzés

pH

ł6,5 és Ł9,5

 

2. és 4. megjegyzés

Vas

200

mg/l

 

Mangán

50

mg/l

 

Szag

A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás

 

 

Permanganát index (KOIps)

5,0

mg/l O2

1. megjegyzés

Szulfát

250

mg/l

2. megjegyzés

Nátrium

200

mg/l

 

Íz

A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás

 

 

Telepszám 22 °C és 37 °C-on

Nincs szokatlan
változás

szám/ml

5. és 6. megjegyzés

Coliform baktériumok

0

szám/100 ml

7. megjegyzés

Pseudomonas aeruginosa

0

szám/100 ml

5. megjegyzés

Összes szerves szén (TOC)

Nincs szokatlan
változás

 

9. megjegyzés

Zavarosság

A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás

 

10. megjegyzés

Keménység

min. 50
max. 350

mg/l CaO

11. megjegyzés

RADIOAKTIVITÁS

 

 

 

Tricium

100

Bq/l

13. és 14. megjegyzés

Összes indikatív dózis

0,10

mSv/év

14. és 15. megjegyzés

Megjegyzések:

1. A 4. § (2) bekezdése szerinti vízbázisból származó víz esetében a jelen melléklet D) részében foglalt határértékek az irányadók.

A permanganát-index (KOIps) határértéke felszíni vízből nyert ivóvízben (az egyéb vizekkel való keveredés előtt) 3,5 mg/l és 5,0 mg/l közötti érték azzal, hogy – e tartományon belül – a nyers vízben mért érték 65%-át nem haladja meg.

A 6. számú melléklet B) részében felsorolt településeken a határérték betartásának biztosításáig az 1. számú melléklet F) részében foglalt ideiglenes határértéket kell alkalmazni.

2. A víz nem lehet agresszív.

3. Ezt a vízminőségi jellemzőt csak akkor kell mérni, ha a víz felszíni vízből származik vagy felszíni víz által befolyásolt. Amennyiben Clostridiumot kimutatnak, az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv köteles megvizsgálni, hogy a vízellátás kórokozó mikroorganizmus például Cryptosporidium jelenléte miatt nem jelenthet-e veszélyt az emberi egészségre. Az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv köteles a vizsgálat eredményéről beszámolni a 9. § szerinti jelentésében.

4. Tartályokban forgalmazott vízben a minimális pH érték 4,5; szénsavval dúsított vízben még alacsonyabb lehet.

Olyan vízműveknél, ahol klórozással fertőtlenítenek, a pH értéke a 8,5-öt nem haladhatja meg.

5. Tartályban forgalmazott vízre a jelen melléklet A) részében foglaltak vonatkoznak.

6. Az illetékes népegészségügyi szerv vízműre, illetve mintavételi pontra; azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják, a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága mintavételi pontra – a vízműre, illetve a mintavételi pontra jellemző szokásos érték figyelembevételével – határértéket szabhat meg, amelyet 90%-os gyakorisággal kell betartani; az eseti túllépés e határértéknek legfeljebb a négyszerese lehet. A 37 °C-os telepszámot csak a 2. számú melléklet szerinti esetekben kell meghatározni.

7. Tartályban forgalmazott vízre az egység: szám/250 ml.

8.

9. 10 000 m3/nap-nál kisebb kapacitású vízműveknél ezt a vízminőségi jellemzőt nem kötelező mérni. Máshol a mérések feltételét a hatálybalépést követő harmadik évtől kell biztosítani.

10. Felszíni vízből nyert víz esetében törekedni kell arra, hogy a zavarosság a kezelő művet elhagyó vízben ne legyen nagyobb 1,0 NTU-nál (nefelometriás turbiditási egység). A mérések feltételét a hatálybalépést követő harmadik évtől kell biztosítani.

11. A minimális határértéket palackozott ivóvíznél, újonnan létesített vízműnél, továbbá minden olyan esetben be kell tartani, ahol a vizet sótalanítással vagy lágyítással kezelik.

12. Csak akkor kell mérni, ha szag vagy íz panasz eredetének tisztázásához szükséges. Ha a panasz súlyos, a megadottaknál szigorúbb határérték betartására lehet szükség.

13. A vizsgálati gyakoriságot külön jogszabály fogja tartalmazni [10. § (9) bekezdés].

14. A tricium, kálium-40, radon és a radon bomlástermékei nélkül; a vizsgálati gyakoriságot és módszereket, valamint a legalkalmasabb vizsgálati pontokat a rendelet 10. § (9) bekezdésében meghatározott külön jogszabály fogja tartalmazni.

15. A 13. megjegyzés szerinti vizsgálati gyakoriságra vonatkozó, valamint a 14. megjegyzés szerinti, a vizsgálati gyakoriságra és módszerekre, illetve a legalkalmasabb vizsgálati pontokra vonatkozó javaslatokat a rendelet 10. § (9) bekezdésében meghatározott külön jogszabály határozza meg.

Nem kell vizsgálni az ivóvizet a triciumra vagy a radioaktivitásra az összes indikatív dózis meghatározása érdekében abban az esetben, ha más vizsgálat szerint a számított indikatív dózis tricium szintje messze a határérték alatt van.

D) Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében

Vízminőségi jellemző

Határérték

Egység

permanganát-index KOIps

3,5

mg/l

ammónium

0,20

mg/l

nitrit

0,10

mg/l

klorid

100

mg/l

E) Biológiai vízminőségi jellemzők és határértékek

Vízminőségi jellemzők

Határértékek

Egység

Megjegyzés

üledék

0,10

ml/l

1.

véglények

0

szám/l

2.

fonálférgek (Nematoda)

5

szám/l

3.

egyéb férgek

0

szám/l

4.

szennyezettség jelző

 

 

 

baktériumok

0

szám/l

1.

gombák

0

szám/l

1.

vas- és mangánbaktériumok

2x104

szám/l

5.

kénbaktériumok

102

szám/l

6.

algák és cianobaktériumok

5x103

szám/l

7.

magasabb rendű szervezetek

0

szám/l

8.

Megjegyzések:

1. Legalább 1 liter vízmintából 0,45 µm-es membránszűrőn kiszűrt, lemosott, majd centrifugálva tömörített anyagként mérve.

Ez az üledék sem tartalmazhat

a) háztartási, ipari vagy mezőgazdasági eredetű anyagokat;

b) natív készítményben meghatározható, szennyezettséget jelző baktériumokat (pl. Spirillum, Spirochaeta, Sarcina, Zooglea, Beggiatoa), baktériumtelepeket, gombákat (pl. Fusarium, Leptomitus, Candida, kivéve: Alternaria, Cladosporium fajokat, melyek előfordulását az üledék minőségénél jelezzük és a szennyezés okát ki kell deríteni).

Ha az üledékben csak elpusztult szervezeteket lehet kimutatni, célszerű deklórozott mintából víztoxikológiai ellenőrző vizsgálatot is végezni.

Az üledék mennyisége a vezetékhálózatban nem emelkedhet lényegesen a betáplált vízben mért értékhez képest.

A betáplált vízben levő szervezetektől eltérő élőlények a vízfogyasztás helyén nem válhatnak jellemzővé.

2. Szennyezettséget jelző indikátor szervezetek: Flagelláták, Ciliaták, Rhizopodák különös tekintettel a patogénekre, a fakultatív patogénekre és cisztáikra (kivéve a házzal vagy héjjal rendelkező fajokat, pl. Centropyxis, Difflugia, Euglypha stb., melyek határértéke 5 szám/l, de előfordulásuk okát ki kell deríteni, és számuk csökkentése érdekében az üzemeltetőnek be kell avatkoznia).

3. Nematoda fajok: a csoportba kizárólag a Nematoda egyedek tartoznak. Mivel a petéik egyértelműen nem különíthetőek el más férgek petéitől, azokat az egyéb férgek kategóriába kell sorolni. Nematoda kimutatása esetén, számuk csökkentése érdekében az üzemeltetőnek be kell avatkoznia.

4. Oligochaeta-, Ascarida-, Gastrotricha-, Rotatoria-fajok és minden egyéb, feltehetően féregtől származó pete, coccon és egyéb kitartó képlet.

5. Telepes baktériumok esetén a határérték a megadott határérték századrésze.

6. Kivéve a Beggiatoa fajokat, melyek a szennyezettségjelző baktériumok csoportjába sorolandóak.

7. Felszíni vízből nyert ivóvíz esetén; parti szűrés esetén a határérték a megadott határérték tizedrésze, minden más esetben a határérték a megadott határérték ötvened része.

8. Magasabb rendű szervezetek (pl. ízeltlábúak, medveállatkák és egyéb többsejtű szervezetek) ivóvízben való előfordulása esetén ivóvíztisztítási technológiát érintő beavatkozásra van szükség.

F) Ideiglenes határértékek

arzén

50 mg/l

bór B

5,0 mg/l

bromát

25 mg/l

fluorid

1,7 mg/l

nitrit*

1,0 mg/l

ólom

25 mg/l

ammónium

2,0 mg/l

* Az ideiglenes határérték első életévüket be nem töltött csecsemők és várandós anyák ivóvízellátásában nem alkalmazható.

2. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez81

Vízminőség-ellenőrzési követelmények

A)        Vizsgálandó vízminőségi jellemzők

    1.    Ellenőrző vizsgálatok

Az ellenőrző vizsgálat célja az, hogy rendszeresen tájékoztasson az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz organoleptikus és mikrobiológiai minőségéről, egyes kémiai vízminőségi jellemzőkről, a vízminőség esetleges változásáról, a vízkezelés hatékonyságáról (különösen a fertőtlenítéséről) annak érdekében, hogy ahol ilyen kezelést végeznek, megállapítható legyen, hogy az ivóvíz minősége megfelel-e az e rendeletben előírt határértékeknek.

1.1.    Minden alkalommal vizsgálandó ellenőrző paraméterek:

1.1.1.    Szín

1.1.2.    Szag

1.1.3.    Íz

1.1.4.    Zavarosság

1.1.5.    pH

1.1.6.    vezetőképesség

1.1.7.    Ammónium

1.1.8.    Nitrit

1.1.9.    Permanganát-index (KOIps)

1.1.10.    Vas

1.1.11.    Escherichia coli

1.1.12.    Coliform baktériumok

1.1.13.    Telepszám 22 °C

1.2.    Az alábbi hozzáfűzött feltételek fennállása esetén minden alkalommal vizsgálandó ellenőrző paraméterek:

1.2.1.    Mangán:

    ahol – a korábbi vizsgálatok szerint – jelenléte várható (>0,03 mg/l), továbbá ott, ahol a vízkezelés során mangánvegyületet adagolnak.

1.2.2.    Alumínium:

    ahol flokkulálószerként alumínium vegyületet használnak.

1.2.3.    Clostridium perfringens (spórákkal):

    felszíni vízből és felszíni víz befolyás alatt álló vízből nyert víznél.

1.2.4.    Pseudomonas aeruginosa

    Telepszám 37 °C: tartályban, ballonban és palackban forgalmazott víznél és minden olyan vízműnél, ahol a hálózatba táplált víz hőmérséklete a 20 °C-ot meghaladja.

1.2.5.    Klorit:

    ahol klór-dioxidos fertőtlenítés történik.

1.2.6.    Szabad és kötött aktív klór:

    ahol klórozzák a vizet.

1.3.    A mintavételek 25%-ában vizsgálandó ellenőrző paraméterek:

1.3.1.    Keménység

1.3.2.    Szulfát

1.3.3.    Klorid

1.3.4.    Nitrát

1.3.5.    Összes szerves szén (TOC)

1.3.6.    Enterococcus

1.4.    Kétévente a mintavételek 5%-ában, de legalább két alkalommal vizsgálandó ellenőrző paraméterek:

    Mikroszkópos biológiai paraméterek.

1.5.    Az alábbi hozzáfűzött bármely feltétel fennállása esetén a mintavételek 25%-ában, csökkentett gyakorisággal vizsgálandó ellenőrző paraméterek:

1.5.1.    Arzén

1.5.2.    Bór

1.5.3.    Fluorid

    ahol a szolgáltatott ivóvízben – a korábbi vizsgálatok szerint – a határérték felét meghaladó érték előfordulhat vagy a mentesítő technológia teljesítményének ellenőrzésére, ahol ilyen működik.

1.5.4.    Összes trihalometánok:

    ahol klórozzák a vizet.

1.5.5.    Bromát:

    ahol ózonos vízkezelés történik

1.6.    Pangó vagy rossz műszaki állapotban lévő hálózat esetében e hibák kiküszöböléséig, illetve az esetleges biológiai kifogásoltság megszűnéséig a mintavételek 20%-ában vizsgálandó paraméter:

    Mikroszkópos biológiai paraméterek

1.7.    Az alábbi hozzáfűzött feltételek fennállása esetén a mintavételek 10%-ában, csökkentett gyakorisággal, de évente legalább egyszer, 5000 m3/d-nál több ivóvizet szolgáltató vízműveknél kétszer vizsgálandó:

    Mikroszkópos biológiai paraméterek

    másodlagos biológiai szennyezés kialakulásának lehetősége esetén [ahol a hálózatba táplált víz hőmérséklete a 20 °C-ot vagy ammóniumtartalma a 0,5 mg/l-t vagy szerves anyag tartalma az 5,0 mg/l KOIps-t vagy 2,0 mg/l TOC-ot meghaladja].

1.8.    Az alábbi hozzáfűzött feltételek fennállása esetén soron kívüli mintavétel alkalmával vizsgálandó paraméterek

1.8.1.    Clostridium perfringens (spórákkal)

1.8.2.    Enterococcus:

    ha akut szennyezésre van gyanú vagy a bakteriológiai vízminőségi jellemzők megelőző vizsgálati eredményei erre utalnak.

1.8.3.    Pseudomonas aeruginosa

1.8.4.    Telepszám 37 °C:

    ha a bakteriológiai vízminőségi jellemzők megelőző vizsgálati eredményei a jelenlétét valószínűsítő (biofilm proliferációra utaló) szennyezést jeleztek.

1.8.5.    Mikroszkópos biológiai paraméterek:

    akut szennyezés vagy ennek gyanúja esetén, feltehetően biológiai szennyezésre visszavezethető eredetű (íz és szag) panaszok esetén.

    2.    Részletes vizsgálatok

A részletes vizsgálatok célja annak megállapítása, hogy az ivóvíz minősége megfelel-e az e rendeletben foglalt valamennyi követelménynek. A részletes vizsgálat során – a 3. § (4) bekezdésével összhangban – minden vízminőségi jellemzőt mérni kell, kivéve, ha az OTH, illetve – azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják – a NÉBIH az OTH-val egyeztetve az üzemeltető kérésére meghatározott időre felmentést ad abban az esetben, ha a kérdéses vízminőségi jellemző mérési eredményekkel igazolhatóan nincs jelen az adott vízellátó rendszerben olyan koncentrációban, amely a határérték túllépésének veszélyével járna. A radioaktivitásra vonatkozó határértékekre az 1. számú melléklet C) részében található 13., 14. és 15. megjegyzés az irányadó.

Nem sérülékeny felszín alatti vízbázisok vize esetében a peszticidek, benzol, 1,2-diklór-etán, tetraklór-etilén, triklór-etilén, cisz-1,2-diklór-etilén és – nem klórozott vizek esetében – a trihalometánok csak az első felméréskor, és, ha nem voltak kimutathatók az alsó méréshatárt, illetve a határérték 10%-át meghaladó koncentrációban, akkor utána csak 3 évenként egyszer, illetve vízszennyezés gyanúja esetén mérendők. Benz(a)pirént és policiklusos aromás szénhidrogéneket felszín alatti vízbázisok vize esetében ugyanilyen gyakorisággal kell mérni, feltéve, hogy a permanganát index (KOIps) értéke a 3,5 mg/l-t (a TOC a 2,0 mg/l-t) nem haladja meg.

B)        Minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság vízellátó hálózat vagy élelmiszer előállításra használt ivóvíz esetében

A vízmintavételi helyeket a vízellátó rendszer üzemeltetője (élelmiszert előállító, feldolgozó stb. üzemben maga az üzem) a 4. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti pontokon az illetékes népegészségügyi szervvel; a 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ponton az illetékes népegészségügyi szervvel és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel egyeztetve jelöli ki.

A víznyerő helyek (kutak), a vízkezelési technológia, a vízellátó rendszerbe betáplálás vagy más hálózati pont (pl. tárolók) mintázása is célszerű, azonban az itt vett minták az alábbi követelmény teljesítése szempontjából nem vehetők figyelembe.

    1.    Az üzemeltető által végzett (vagy végeztetett) vízkémiai vizsgálatok minimális mintaszáma

Naponta termelt (szolgáltatott) ivóvíz mennyisége egy körzeten belül
(1. és 2. megjegyzés) m3

Ellenőrző vizsgálatra évente vett minták száma (3., 4. és 5. megjegyzés)

Részletes vizsgálatra évente vett minták száma
(3. és 5. megjegyzés)

<10

(6. megjegyzés)

(6. megjegyzés)

10–100

4 minta

100–1000

3 minta, + 1 minta
minden megkezdett 100 m3/d mennyiségre

2 minta

1000–10 000

4 + 3 minta
minden megkezdett 1000 m3/nap (d) mennyiségre

1 minta, + 1 minta
minden megkezdett 3300 m3/d mennyiségre

10 000–100 000

3 minta, + 1 minta
minden megkezdett 10 000 m3/d mennyiségre

>100 000

10 minta, + 1 minta
minden megkezdett 25 000 m3/d mennyiségre

Megjegyzések:

1. Az ellátási körzet olyan földrajzilag meghatározott terület, amelyen belül az ivóvíz egy vagy több forrásból származik, és a vízminőség hozzávetőlegesen azonosnak tekinthető.

2. A vízmennyiséget a naptári év átlagában kell számolni. A minimális gyakoriság víztérfogat helyett az ellátási zónába eső lakosságszám segítségével is meghatározható, 120 l/nap/fő vízfogyasztást feltételezve.

3. Rendkívüli esetben (pl. üzemzavar miatti tartályos ellátás) a vizsgálatok gyakoriságát és a vizsgált vízminőségi jellemzőket az illetékes hatóság a táblázatban foglaltaktól eltérően határozhatja meg.

4. Az 1. számú melléklet szerinti egyes vízminőségi jellemzők esetében az üzemeltető kérésére az illetékes hatóság engedélyével csökkenthető a táblázatban megadott mintaszám, ha

a) legalább két egymást követő éven keresztül vett minták vizsgálati eredménye állandó, és lényegesen jobb, mint az 1. számú mellékletben megadott határérték, valamint

b) az ivóvízbiztonsági terv vagy annak hiányában külön elvégzett kockázatértékelés alapján valószínűsíthető, hogy nincs olyan tényező, amely vízminőség romlást okozna.

A legkisebb alkalmazott gyakoriság sem lehet kisebb, mint a táblázatban megadott mintaszám 50%-a.

5. A mintavételeket időben és térben lehetőleg egyenletesen kell elosztani.

6. A gyakoriságot, illetve a mintaszámot az illetékes hatóság határozza meg.

A fenti táblázat ellenőrző vizsgálatokra vonatkozó mintaszáma az A) részben felsorolt kémiai vízminőségi jellemzőkre vonatkozik; a bakteriológiai vizsgálatok mintaszáma a táblázatban szereplő értékek kétszerese.

    2.    Az előírt mintázási gyakoriság biológiai vizsgálat esetében

Biológiai vizsgálatot [az 1. számú melléklet E) rész] – az akut szennyezés vagy annak gyanúja esetén kívül – abban esetben kell rendszeresen végezni, ha a másodlagos biológiai szennyezés kialakulásának lehetősége fennáll [>20 °C, és a nyersvíz sok ammóniumot (>0,5 mg/l) vagy szerves anyagot (>5,0 mg/l KOIps vagy 2,0 mg/l TOC) tartalmaz].

Ebben az esetben az 1. pontban szereplő táblázat szerinti mintaszám 10%-át (de évente legalább egyszer; 5000 m3/d-nál nagyobb kapacitású vízműveknél kétszer) kell vizsgálni.

Egyéb esetekben kétévente, az 1. pont táblázata szerinti mintaszám kb. 5%-át, de vízművenként legalább 2 mintát kell vizsgálni.

Szennyezés vagy ennek gyanúja esetén, feltehetően biológiai szennyezésre visszavezethető eredetű (íz és szag) panaszok esetén soron kívül el kell végezni a vizsgálatot.

Pangó vagy rossz műszaki állapotban lévő hálózat esetében e hibák kiküszöböléséig, illetve a biológiai kifogásoltság megszűnéséig a fentiekben meghatározott gyakoriság kétszeresével kell a vizsgálatokat elvégezni.

C)        Minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság tartályban, ballonban és palackban forgalomba hozott vízre

Tartályba töltött vízmennyiség naponta1
m3

Ellenőrző vizsgálat céljából évente vett minták száma2

Részletes vizsgálat céljából évente vett minták száma

<10

3

1

10–60

24

2

>60

2, minden megkezdett 5 m3-re

2, minden megkezdett 100 m3-re

Megjegyzések:

1 A térfogatot a naptári év átlagaként kell kiszámítani.

2 A vízkémiai vizsgálatok mintaszáma. Ellenőrző vízbakteriológiai vizsgálat esetén háromszor ennyi mintát kell venni.

A vizsgálatot az üzemeltetőnek kell elvégeznie vagy elvégeztetnie.

3. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez82

A vízminőség vizsgálatára szolgáló módszerekkel szemben támasztott követelmények

A vízminőség vizsgálatára szolgáló módszerekkel szemben támasztott követelmények

A vizsgáló laboratóriumoknak olyan minőségellenőrző rendszere legyen, amelyben az ellenőrzést a laboratórium vezetésétől független személy(ek) végzi(k).

1. A mikrobiológiai vizsgálatok módszerei

A vizsgálatokat nemzetközileg elfogadott módszerek szerint kell végezni. A rendelet kiadásakor elfogadott módszereket az alábbi lista tartalmazza. Új nemzetközi (CEN vagy ISO) módszer honosítása esetén azonban a honosítástól kezdődően az új módszert kell alkalmazni.

A laboratóriumok ezektől eltérő módszert akkor használhatnak, ha azokat ellenőrzik (validálják) és az 5. § (7) bekezdésében foglaltak szerint alkalmazásukat az OTH jóváhagyja.

Coliform baktériumok és Escherichia coli (E. coli): MSZ EN ISO 9308–1:2001)

Fekális Enterococcus (MSZ EN ISO 7899–2:2000)

Pseudomonas aeruginosa (MSZ EN 12780:2003)

Tenyészthető mikroorganizmusok – Telepszám 22 °C-on (MSZ ISO 6222:2000)

Tenyészthető mikroorganizmusok – Telepszám 37 °C-on (MSZ ISO 6222:2000)

Clostridium perfringens (spórákkal együtt):

Membrán szűrést követően a membrán anaerob inkubálása m-CP agaron (1. megjegyzés) 44 ±1 °C-on 21 ±3 óráig. Azokat az átlátszatlan sárga telepeket kell megszámolni, amelyek 20–30 másodperces ammónium-hidroxid gőz expozíció után rózsaszínűre vagy pirosra változnak.

Az m-CP agar összetétele:

Alap táptalaj

Triptóz    30 g

Élesztő kivonat    20 g

Szaccharóz    5 g

L-cisztein-hidroklorid    1 g

MgSO4.7H2O    0,1 g

Brómkrezol bíbor    40 mg

Agar    15 g

Víz    1000 g

Az alaptáptalaj összetevőit fel kell oldani, a pH-t 7,6-ra be kell állítani és autoklávozni kell 121 °C-on 15 percig. Hagyni kell lehűlni és hozzá kell adni az alábbiakat:

D-cikloszerin    400 mg

Polimixin-B szulfát    25 mg

Indoxil-b-D-glukozid hozzáadás előtt 8 ml steril vízben
kell feloldani     60 mg

Szűréssel-sterilezett 0,5% fenolftalein difoszfát oldat    20 ml

Szűréssel-sterilezett 4,5% FeCl3.6H2O    2 ml

2. Egyes kémiai vízminőségi jellemzők meghatározásának jellemzői

A táblázatban felsorolt vízminőségi jellemzők esetében olyan analitikai módszert kell alkalmazni, amely – minimum követelményként – alkalmas a határértéknek megfelelő koncentráció mérésére a táblázatban megadott hibának, szórásnak és kimutatási határnak megfelelően. Az elemzési módszer érzékenységétől függetlenül az eredményt legalább annyi jeggyel kell kifejezni, ahogy a határértéket az 1. számú melléklet B), C) vagy D) része tartalmazza.

2.1. A vizsgálatok során előnyben kell részesíteni a nemzetközileg elfogadott (MSZ–ISO, MSZ–ISO–EN, MSZ–EN) vizsgálati módszereket.

Paraméter

Pontosság% *
(1. megjegyzés)

Precizitás% *
(2. megjegyzés)

Kimutatási
határ% *
(3. megjegyzés)

Feltételek

Megjegyzés

Akrilamid

A termék minősíté-
sével kell ellenőrizni.

 

Alumínium

10

10

10

 

 

Ammónium

10

10

10

 

 

Antimon

25

25

25

 

 

Arzén

10

10

10

 

 

Benz(a)pirén

25

25

25

 

 

Benzol

25

25

25

 

 

Bór

10

10

10

 

 

Bromát

25

25

25

 

 

Kadmium

10

10

10

 

 

Klorid

10

10

10

 

 

Króm

10

10

10

 

 

Vezetőképesség

10

10

10

 

 

Réz

10

10

10

 

 

Cianid

10

10

10

 

4. megjegyzés

1,2-diklór-etán

25

25

10

 

 

Epiklórhidrin

A termék minősíté-
sével kell ellenőrizni.

 

Fluorid

10

10

10

 

 

Vas

10

10

10

 

 

Ólom

10

10

10

 

 

Mangán

10

10

10

 

 

Higany

20

10

20

 

 

Nikkel

10

10

10

 

 

Nitrát

10

10

10

 

 

Nitrit

10

10

10

 

 

Permanganát-index

25

25

10

 

5. megjegyzés

Peszticidek

25

25

25

 

6. megjegyzés

Policiklikus aromás
szénhidrogének

25

25

25

 

7. megjegyzés

Szelén

10

10

10

 

 

Nátrium

10

10

10

 

 

Szulfát

10

10

10

 

 

Tetraklór-etilén

25

25

10

 

 

Triklór-etilén

25

25

10

 

 

Összes trihalo-metán

25

25

10

 

7. megjegyzés

Vinil-klorid

A termék minősíté-
sével kell ellenőrizni.

 

* A határérték [1. számú melléklet B) és C) részében meghatározott érték] %-ában kifejezve.

2.2. A pH mérésére vonatkozó követelmény az, hogy az alkalmazott vizsgálati módszernek alkalmasnak kell lenni a mérésre 0,2 pH egységnek megfelelő pontossággal, illetve precizitással.

Megjegyzések:

1.* A pontosság (módszerhiba): nagy számú ismételt mérés átlagértéke, valamint a valódi érték közötti különbség.

2.* A precizitás (véletlen hiba vagy szórás): az eredmények átlagérték körüli (egy sorozaton belüli és sorozatok közötti) szórásának standard deviációjaként fejezzük ki. Az elfogadható precizitás a standard deviáció kétszerese.

3. A kimutatási határ: vagy

– a paraméter kis koncentrációját tartalmazó természetes minta egy sorozaton belüli standard deviációjának a háromszorosa, vagy

– a vakpróba egy sorozaton belüli standard deviációjának ötszöröse.

4. A módszernek az összes cianidot kell meghatároznia.

5. Az oxidációt 10 percig 100 °C-on savas közegben permanganátot használva kell elvégezni.

6. A módszerrel szembeni követelmények egy-egy peszticidre vonatkoznak, és teljesíthetőségük az adott peszticidtől függ. A kimutatási határ jelenleg nem teljesíthető minden peszticidre, de törekedni kell ennek elérésére.

7. A módszerrel szembeni követelmény az egyes anyagokra vonatkozik, és meg kell hogy feleljen az 1. számú mellékletben szereplő határérték 25%-ának.

_________

* Ezeket a meghatározásokat pontosabban definiálja az ISO 5725.

3. Paraméterek, amelyekre nincs meghatározott vizsgálati módszer

Szín

Szag

Íz

Összes szerves szén (TOC)

Zavarosság (1. Megjegyzés)

A zavarosság kezelt felszíni vízben történő vizsgálatánál az alkalmazott módszernek alkalmasnak kell lenni a határérték mérésére 25% pontossággal, 25% precizitással és 25% kimutatási határral.

4. Biológiai vizsgálatok

A biológiai vizsgálatokat a vonatkozó (nemzetközi vagy hazai) szabványok szerint kell végezni.

4. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez83

Jelentés
az ivóvíz-ellátó rendszer
mérési adatairól

Jelentés

az ivóvíz-ellátó rendszer

mérési adatairól1

2

Azonosító:

KEIV0001

3

verziósz.:

1.0

4

lapok sz.:

4

5

lap srsz.:

1/4

6

Intézet kód

 

A jelentő törzsszáma:7

 

A jelentés dátuma:8

 

 

Településazonosító törzsszám:

A jelentő (cég)neve:

 

 

ir. szám

helység neve

utca, tér neve

házszám

A jelentő címe:9

 

 

 

 

 

 

kezdő dátum

 

vége dátum

 

A jelentés vonatkozási időszaka:10

 

 

 

 

 

m3

Az ellátandó népesség száma:11

 

Szolgáltatott összes vízmennyiség:12

 

A víztípus szerinti megoszlás14

 

A vízfelhasználás %-os megoszlása13

 

fajtája

mennyiség (m3)

arány (%)

ivó

élelmiszer

egyéb

 

felszíni vízkivétel

 

 

előállítás

 

parti szűrés

 

 

 

 

 

 

karsztos

 

 

 

 

 

 

talajvíz

 

 

 

 

 

 

rétegvíz

 

 

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Jelentésre kötelezett az az e rendelet hatálya alá tartozó vízellátó rendszer üzemeltetője. „Egységnyi” jelentésre kötelezett ivóvízellátó rendszer a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 14. pontja szerinti regionális víziközmű is, függetlenül a 26. pont szerinti vízilétesítmények számától.

A jelentés az illetékes népegészségügyi szervhez, illetve – a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják – az élelmiszerlánc-felügyeleti szervhez továbbítandó a rendeletben meghatározott gyakorisággal és határidővel. A továbbítás történhet elektronikus úton (interneten keresztül, e-mail útján). Ez utóbbi eljárás végrehajtásához szükséges üres formanyomtatványt KEIV0001 néven az OTH othls.antsz-oth.hu ftp helyéről letölthető. A jelentésre kötelezett a letöltött és kitöltött jelentést az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervnek elektronikus levél formájában is megküldheti (a címet a küldő egyezteti a népegészségügyi szakigazgatási szervvel).

Sem a papír alapon, sem az elektronikus úton történő jelentés továbbításánál a formátumok nem változtathatók.

A kézi kitöltésnél nyomtatott betűk használata kötelező.

Útmutató az egyes adatmezők kitöltéséhez (hivatkozás a felső indexben lévő számok szerint)

1–6. Az illetékes népegészségügyi szerv, illetve – a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják – az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tölti ki, a 6. sorszámú rovat utólag kerül kitöltésre, a többi a bizonylat kialakításakor.

7. Törzsszám: az üzemeltető adószámának és a statisztikai számjelének első 8 számjegye, amennyiben az üzemeltető több vagy több tagból áll, az illetékes hatóság felé kapcsolattartásra kijelölt szervezet törzsszáma.

8. A jelentés összeállításának dátuma, a dátum formátuma (minden esetben: évszám 4 számjeggyel, hónap, nap 2-2 számjeggyel).

9. Annak a jelentőnek a címe, akinek a törzsszáma került kitöltésre.

10. Azon időszak kezdő és vég dátuma, amelyek a jelentési időszakot behatárolják.

11., 12. A népesség számát, a vízmennyiséget a vonatkozási (jelentési) időszakra vonatkoztatva kell megadni.

13. A %-os megoszlások összegének egyenlőnek kell lennie a 100%-kal, %-ok egész értékűek.

14. A mennyiség a vonatkozási időszakra határozandó meg, az arányok %-os meghatározása a 13. adatmezőre vonatkozóan leírtak szerint.

Jelentés

az ivóvíz-ellátó rendszer

mérési adatairól1

Azonosító:

KEIV0001

verziósz.:

1.0

lapok sz.:

4

lap srsz.:

2/4

Intézet kód

 

Kötelezően mért paraméterek

Paraméter

A jelentési időszak alatt1

összes vizsgálat
(db)

határérték2

alatt vagy egyenlő
(db)

felett
(db)

Escherichia coli (E. coli)

 

 

 

Enterococcusok

 

 

 

Akrilamid

 

 

 

Antimon

 

 

 

Arzén

 

 

 

Benzol

 

 

 

Benz(a)pirén

 

 

 

Bór

 

 

 

Bromát

 

 

 

Kadmium

 

 

 

Króm

 

 

 

Réz

 

 

 

Cianid

 

 

 

1,2-diklór-etán

 

 

 

Epiklórhidrin

 

 

 

Fluorid

 

 

 

Ólom

 

 

 

Higany

 

 

 

Nikkel

 

 

 

Nitrát

 

 

 

Nitrit

 

 

 

Peszticidek

 

 

 

Összes peszticid

 

 

 

Policiklusos aromás szénhidrogének

 

 

 

Szelén

 

 

 

Tetraklór-etilén és triklór-etilén

 

 

 

Összes trihalo-metán

 

 

 

Vinil-klorid

 

 

 

Cisz-1,2-diklór-etilén

 

 

 

Klorit

 

 

 

Kötött aktív klór

 

 

 

1 A jelentési időszak alatt az 1/4 lapsorszám 10-es felső indexű mezőiben szereplő dátumok által meghatározott időszak értendő.

2 Határértékként a rendelet 1. számú mellékletének A) és B) részében megadott értékeket és mértékegységeket kell figyelembe venni.

Jelentés

az ivóvíz-ellátó rendszer

mérési adatairól1

Azonosító:

KEIV0001

verziósz.:

1.0

lapok sz.:

4

lap srsz.:

3/4

Intézet kód

 

Indikátor paraméterek

Paraméter

A jelentési időszak alatt1

összes vizsgálat
száma
(db)

határérték2

alatt vagy egyenlő
(db)

felett
(db)

Alumínium

 

 

 

Ammónium

 

 

 

Klorid

 

 

 

Clostridium perfringens
(spórákkal együtt)

 

 

 

Szín

 

 

 

Vezetőképesség

 

 

 

pH

 

 

 

Vas

 

 

 

Mangán

 

 

 

Szag

 

 

 

Permanganát index (KOIps)

 

 

 

Szulfát

 

 

 

Nátrium

 

 

 

Íz

 

 

 

Telepszám 22 °C és 37 °C-on

 

 

 

Coliform baktériumok

 

 

 

Pseudomonas aeruginosa

 

 

 

Összes szerves szén (TOC)

 

 

 

Zavarosság

 

 

 

Keménység

 

 

 

Fenolindex

 

 

 

Olajszármazékok

 

 

 

RADIOAKTIVITÁS

 

 

 

Tricium

 

 

 

Összes indikatív dózis

 

 

 

Szennyezésjelző paraméterek sérült vízbázisoknál

Paraméter

A jelentési időszak alatt1

összes vizsgálat
száma
(db)

határérték2

alatt vagy egyenlő
(db)

felett
(db)

Permanganát-index KOIps

 

 

 

Ammónium

 

 

 

Nitrit

 

 

 

Klorid

 

 

 

Jelentés

az ivóvíz-ellátó rendszer

mérési adatairól1

Azonosító:

KEIV0001

verziósz.:

1.0

lapok sz.:

4

lap srsz.:

3/4

Intézet kód

 

Mikroszkópos biológiai vizsgálatok

Paraméter

A jelentési időszak alatt1

összes vizsgálat
száma
(db)

határérték2

alatt vagy egyenlő
(db)

felett
(db)

Üledék

 

 

 

Véglények

 

 

 

Férgek

 

 

 

Baktériumok

 

 

 

Gombák

 

 

 

Fonalas baktériumok

 

 

 

Egyéb baktériumok

 

 

 

Algák

 

 

 

Vízminták szerinti értékelés

 

db

%

Vizsgált vízminták száma összesen:1

 

 

Bakteriológiai vizsgálat mintaszáma:

 

 

ebből nem megfelelő A) rész szerint:

 

 

kifogásolt C) rész szerint:

 

 

Kémiai vizsgálat mintaszáma:

 

 

ebből nem megfelelő B) rész szerint:

 

 

kifogásolt C) rész szerint:

 

 

kifogásolt D) rész szerint:

 

 

Biológiai vizsgálat mintaszáma:

 

 

ebből kifogásolt E) rész szerint:

 

 

__________

1 Csak a kormányrendelet szerinti, az elosztó hálózati (fogyasztói) pontokon vett mintákra vonatkozó adatokat szabad jelenteni!

5. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez84

I.    Ivóvízellátásban a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentésének és a technológiák ivóvízbiztonsági engedélyezésének feltételei

A)        Nyilvántartásba vételhez bejelentésköteles termékcsoportok

    1.    Ivóvízkezelésben használatos olyan vegyszerek (oxidáló, flokkuláló, koaguláló stb.), amelyek minőségi követelményeire vonatkozóan nincs MSZ EN szabvány.

    2.    Ivóvíz kezelésére használatos termékek: fizikai kezelésére szolgáló szűrő, adszorbens, ioncserélő gyanta, membrán, szűrőanyag, helyszíni klór-, klórdioxid-fejlesztő, desztilláló-, dializáló- és fordított ozmózisos, UV sugárzó berendezés.

    3.    Műanyag csövek és tartályok és tárolók [polietilén (PE), polipropilén (PP), polivinilklorid (PVC), akrilonitril-butadién-sztirén kopolimer (ABS), polietilén-tereftalát (PET), üvegszál erősítésű műanyag (GRP) stb.], műanyag bevonattal ellátott fém csövek, műanyagok szigetelő membránok.

    4.    Fém csövek és tartályok (beleértve a rozsdamentes acél termékeket is), kerámia és zománc bevonatok.

    5.    Csövekhez és tartályokhoz kapcsolódó szerelvények, szelepek, csapok, szivattyúk, vízórák, ragasztó, javító és tömítő anyagok.

    6.    Beton, habarcs és adalékanyagok, helyszínen készített in-situ PE javító és lamináló bevonat, epoxi, poliuretán bázisú műanyag bevonat, korrózióvédelmi bevonat, bevonatrendszerek.

B)        Bejelentésre nem kötelezett termékcsoportok

    1.    Ivóvízkezelésben használatos olyan vegyszerek (oxidáló, flokkuláló, koaguláló), amelyek minőségi követelményeire vonatkozó MSZ EN szabványnak a termékminőség megfelel. A szabványszámot a termék címkézésén fel kell tüntetni.

    2.    Ivóvízkezelésben használatos természetes ásványi és szervetlen segédanyag, szűrőanyagok, amelyek minőségi követelményeire vonatkozóan van MSZ EN, MSZ EN ISO szabvány.

    3.    Közüzemi ivóvízkezelő eljárás, amely az A) pont szerinti elemeket nem tartalmazza, vagy amelyről az OKI azt megállapítja.

    4.    Amennyiben az OKI szakvéleményében megállapította, hogy az alkalmazás közegészségügyi és vízbiztonsági kockázata a fogyasztóra nézve elhanyagolható.

C)        Bejelentés közösségi használatra szánt használati melegvízzel és medencés fürdővízzel érintkező termékcsoportok esetében

A 8/A. §-ban foglalt előírás alapján a közösségi használatra szánt használati melegvízzel és medencés fürdővizekkel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek tekintetében az A) és B) pont szerinti előírást kell alkalmazni.

D)        Ivóvízbiztonságiengedély-köteles technológiák

    1.    Hálózativíz-utókezelő vagy vízadagoló, ballonos vízadagoló kisberendezés

    2.    Újonnan létesülő közüzemi ivóvízkezelő eljárás, amely az alábbi vízkezelő eljárások egyikét alkalmazza:

2.1.    klóroxidációval történő ammónium eltávolítás,

2.2.    a fordított ozmózisos vízkezelés,

2.3.    kémiai katalitikus folyamaton alapuló víztisztítási eljárások [ami nem tartozik a B) pont 4. alpontjába],

2.4.    biológiai, biotechnológiai vízkezelés,

2.5.    felszíni vízből közvetlenül történő ivóvíz előállítás.

II.        Az OTH-hoz benyújtandó engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi kérelem tartalmi követelményei

    1.    Minden esetben be kell nyújtani az 1.1–1.9. pontokban felsoroltakat.

1.1.     Az anyag megnevezése, kémiai összetétele (szerkezete), fizikai, kémiai tulajdonságai (szín, szag, sűrűség stb.).

1.2.    Az előállításához felhasznált anyagok jegyzéke (kémiai elnevezések).

1.3.    A gyártó cég neve, telephelye.

1.4.    A termék előállításának technológiája, beleértve az esetleges utókezelést.

1.5.    A gyártásra vonatkozó minőségbiztosítás.

1.6.    A nemkívánatos, nem reagált monomerek és egyéb maradékok, szennyezőanyagok, melléktermékek kimutatására szolgáló analitikai módszerek leírása és határértékek (minőségi bizonyítvány).

1.7.    A termék felhasználási területe (részletezve).

1.8.    Az OKI által kiadott pozitív elbírálású szakvélemény.

1.9.    Használati útmutató

    2.    A külön jogszabály hatálya alá nem tartozó, vízkezelésben használt vegyszer esetében az 1.1–1.9. pontokban felsoroltakon kívül:

2.1.    Az adagolható mennyisége – normál, maximális dózis.

2.2.    Az adagolás módja és ennek ellenőrzése.

2.3.    A termék ivóvízben lévő koncentrációja meghatározásának módszere.

2.4.    Egy évnél nem régebbi biztonsági adatlap (CAS és EINCS számmal).

2.5.    A keletkező hulladék elhelyezésének terve.

    3.    Szerkezeti anyag, bevonat (rendszer) esetében az 1.1–1.9. pontokban felsoroltakon kívül:

3.1.    Az anyag beépítési módjára vonatkozó leírás (utasítás).

3.2.    Az anyag karbantartására, tisztítására, fertőtlenítésére vonatkozó utasítás.

    4.    Vízkezelő eljárás esetében olyan leírás és adatok szükségesek, amelyek alapján a kezelés eredményessége, hatásai közegészségügyi és vízbiztonsági szempontból megítélhetők.

    5.    A kérelemhez benyújtott dokumentumok, referenciák magyar vagy angol nyelvűek lehetnek. Egyéb nyelvek esetén magyar fordítást és az eredeti szakmai anyag másolatát kell mellékelni.

    6.    Igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum.

III.        Az OTH-hoz benyújtandó felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményei

    1.    A felülvizsgálatról szóló OKI által kiadott pozitív elbírálású szakvélemény.

    2.    Gyártói nyilatkozat a termék változatlan gyártási körülményeiről.

    3.    Nyilatkozat a termék változatlanságáról (különös tekintettel az összetételére a gyártás során felhasznált alap- és segédanyagok minőségére, a felépítésére, típusára, gyártójára).

    4.    Igazolás, nyilatkozat arról, hogy a hatósági igazolásban foglalt feltételek teljesülnek.

    5.    Igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum.

    6.    Használati útmutató

IV.        Szempontok a vízellátásban használni kívánt szerkezeti anyagok vizsgálatához

A vízkioldási vizsgálatok arra terjednek ki, hogy az engedélyezni kért termékből milyen mértékben oldódnak ki anyagok, amelyek a víz ízét, szagát, színét megváltoztatják, illetve szerves anyagok, amelyek mikroorganizmusok szaporodását, megtelepedését elősegítik, vagy esetleg toxikus anyagok, amelyek a víz felhasználását kockázatossá tehetik.

Vízellátás területén alkalmazni kívánt termékek esetében az áztatást 23±2 °C-on végzik az ISO 8795 és EN 852-1 figyelembevételével.

A használati melegvíz és fürdővízellátás területén történő minősítés esetén az alkalmazni kívánt legmagasabb hőmérsékleten történik az áztatás.

A csövek vizsgálatához egyik csővégen saját anyagával vagy semleges (pl. PTFE) anyaggal lezárt csövek kerülnek felhasználásra.

Egyéb anyagnál (korróziógátló bevonatrendszerek, beton adalékanyagok, tömítő anyagok stb.) olyan próbatestek kerülnek áztatásra, ahol a próbatest teljes felületét borítja a minősítésre váró termék. Az áztatott felületet és az áztató tesztvíz mennyiségét a vizsgáló laboratórium határozza meg.

A vizsgálandó anyagokat a vizsgálat előtt az áztatási hőmérsékleten egynapi előáztatásnak vetik alá. Ezt az áztató tesztvizet elöntik, és utána a mintát, illetve a próbatesteket a vizsgálatok elvégzéséhez naponta cserélt tesztvízzel tovább áztatják.

A kioldási vizsgálat során az 1., 2. és 6. napos áztató vizeket vizsgálják. Kedvezőtlen eredmény esetén az áztatást folytatják, és a kritikus komponenseket a 7., 8. és 9. nap után is mérik.

A vizsgálat során kioldódó anyagok mennyiségét felületegységre átszámítva értékelik attól is függően, hogy milyen a felhasználás módja. Műanyagok esetén a kioldódó összes szerves széntartalmat (TOC) minden esetben mérni és értékelni kell. A minősítés szempontjait az OKI a honlapján közzéteszi.

6. számú melléklet a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelethez85

Az ivóvízbiztonsági terv tartalmi követelményei

A vízellátórendszer főbb elemein végigvezetve kell a szükséges adatokat, a lehetséges veszélyeket, a kockázatértékelés módját, a beavatkozási lehetőségeket, és az ellenőrző rendszert a vízbiztonsági tervben rögzíteni.

1. Víznyerő hely, nyersvíz-források védelme

1.1. Rendszer leírása

1.2. Veszélyek azonosítása

1.3. Kockázatértékelés

1.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok

1.5. Értékelés, ellenőrző mérések

2 Vízkezelés

2.1. Rendszer leírása

2.2. Veszélyek azonosítása

2.3. Kockázat értékelése

2.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok meghatározása

2.5. Értékelés, ellenőrző mérések

3. Elosztóhálózat

3.1. Rendszer leírása

3.2. Veszélyek azonosítása

3.3. Kockázatértékelés

3.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok meghatározása

3.5. Értékelés, ellenőrző mérések

4. Fogyasztói pontok

4.1. A vízellátó rendszer leírása a felhasználási pontokon a fogyasztói csapig

4.2. Veszélyek azonosítása

4.3. Kockázatértékelés

4.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok meghatározása

4.5. Értékelés, ellenőrző mérések

5. A fogyasztásra szánt ivóvíz egészségre és fogyaszthatóságra vonatkozó veszélyeinek kezelésére, kockázatuk csökkentésére beállított egyedi szabályzó dokumentumok és munkautasítások.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!