nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet
a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról
2020-03-01
2021-01-01
21
Jogszabály

326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet

a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról1

A Kormány a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 90. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1)2 A rendelet hatálya kiterjed a Tv. 3. §-ában meghatározott családi gazdaságra, családi gazdálkodóra és gazdálkodó család tagjaira.

(2)3 E rendelet alkalmazásában élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységnek minősül a Tv. 3. §-ának k) és l) pontjaiban meghatározott tevékenység, ha az abból származó nettó árbevétel/bevétel, illetve jövedelem a tevékenységet végző összes nettó árbevételében/bevételében, illetve jövedelmében legalább az – az 5. számú melléklet szerint kiszámított – 50 százalékos arányt eléri.

A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről és működtetéséről

2. §4 (1)5 A családi gazdaság nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) azon megyei ügyintéző szervezete látja el, amelynek illetékességi területén található a családi gazdaság központja.

(2) A családi gazdaságok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) a családi gazdálkodó természetes személyazonosító adatai, lakcíme, adóazonosító jele, adószáma, legmagasabb iskolai végzettsége és a végzettséget igazoló okirat száma,

b)6 a gazdálkodó család tagjainak természetes személyazonosító adatai, lakcíme, adóazonosító jele, illetve rokoni jogviszonya kódja,

c) a családi gazdaság részét képező termőföldekhez kapcsolódó következő adatoknak a termőföld fekvése szerinti településenként való megjelölése:

ca) a termőföld helyrajzi száma,

cb) a termőföld művelési ága,

cc) a termőföld területe hektárban,

cd) a termőföld külterületi vagy belterületi fekvése,

d) a családi gazdaság részét képező termőföldek összterülete,

e) az igénylés benyújtásának és a nyilvántartásba vételének időpontja, a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás ügyszáma, és

f) a módosítási kérelem benyújtásának és a nyilvántartásba vételének időpontja, a módosításra irányuló eljárás ügyszáma.

(3) A családi gazdaságok nyilvántartása – a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt természetes személyazonosító és lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4)7 A (2) bekezdés szerinti adattartalmú közhiteles hatósági nyilvántartást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben vezeti

3. § A gazdálkodó család tagjai vagyoni, elszámolási viszonyukat szerződésben szabályozzák. A szerződésben a családtagok rendelkeznek

a)8 a tulajdonukban és a használatukban lévő termőföldterületnek és az annak megműveléséhez szükséges vagyontárgyaknak legalább öt évre a családi gazdálkodó részére történő átadásáról,

b) a személyes közreműködés formájáról és a teljes foglalkoztatású családtag személyéről, valamint

c) azokról a mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységekről, amelyet folytatni kívánnak,

d)9 a családi gazdaság nyilvántartásba vételét megelőzően gazdálkodásuk folytatása érdekében vállalt kötelezettségek és megszerzett jogok családi gazdaság keretein belül történő továbbvitelének módjáról.

4. § (1)10 A családi gazdaság nyilvántartásba vételét a családi gazdálkodó a gazdálkodó család tagjai közös kérelmének benyújtásával a NÉBIH által az 1. melléklet szerinti adattartalommal rendszeresített és a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon kérheti a NAK-tól, vagy a Kormányablaktól.

(1a)11 A kérelemhez mellékelni kell a gazdálkodó család tagjai által megkötött, a 3. § szerinti szerződés másolatát.

(2)12 A NAK a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó

a)13 a kitöltött kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy a Tv. szerint élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet kíván folytatni,

b) bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot,

c)14 a b) pontban foglalt okirat hiánya esetén – a (4) bekezdés figyelembevételével – a legalább 3 éven át folytatott mezőgazdasági termelő tevékenységet igazoló őstermelői igazolvány és az adóbevallás másolatát csatolja, vagy legalább 3 éve – a családi gazdálkodó által csatolt nyilvántartási szám alatt – mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és adóbevallása másolatát csatolja,

d) nyilatkozik arról, hogy lakóhelye legalább három éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van,

e) nyilatkozik arról, hogy a 3. § szerinti szerződést a gazdálkodó család tagjai megkötötték,

f)15 rendelkezik érvényes őstermelői igazolvánnyal, vagy a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, és

g)16 nyilatkozik arról, hogy a 3. § alapján szerződést kötő családtagok által a családi gazdaság rendelkezésére bocsátott termőföldterületekre vonatkozó bejelentett adatok megegyeznek a nevükre szóló földhasználati lapokon szereplő adatokkal.

(3)17

(4)18 Ha a családi gazdálkodó nem csatolja a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okiratokat, a NAK a kérelem benyújtását követően megkereséssel fordul az adatot nyilvántartó hatósághoz.

(5)19 A nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló és a 3. §-ban meghatározott szerződésben rögzített adatokban történt változást a családi gazdálkodó 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni a nyilvántartást vezető NAK-nál.

(6)20 Amennyiben a NAK tudomására jut, hogy a nyilvántartásában szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak vagy a 6. § (1) bekezdésében foglalt megkeresés vonatkozásában hiányosak, hivatalból megkeresi a családi gazdálkodót az adatok helyesbítése érdekében.

5. § (1)21 A NAK törli a nyilvántartásból a családi gazdaságot, ha

a)22 nem állnak fenn a nyilvántartásba vétel feltételei a 4. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével,

b)23 már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a Tv. 3. § h) pontja szerint családi gazdaságnak minősült,

c)24 a családi gazdálkodó meghal, és a túlélő családtagok a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított 60 napon belül nem jelentik be, hogy a családi gazdálkodást folytatni kívánják.

(2)25 A családi gazdaságot ugyancsak törli a NAK a nyilvántartásból, ha a családi gazdálkodó

a) az állami támogatás igénybevételéhez a támogatás nyújtása szempontjából lényeges körülmény tekintetében valótlan adatot szolgáltat,

b)26 nem tett eleget azon feltételnek, miszerint élethivatásszerűen mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végez.

c)27 a 4. § (5) és (6) bekezdésében előírt változás-bejelentési kötelezettségét határidőben, és az erre irányuló felszólítás ellenére, a felszólításban megjelölt határidő vagy határnap leteltét követően sem teljesíti.

(3)28 A NAK a családi gazdálkodó kérelmére vagy hivatalból törli a nyilvántartásból a családi gazdaságot a 3. §-ban meghatározott szerződés megszűnésekor.

6. §29 (1)30 Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter vagy a Magyar Államkincstár megkeresésére a NÉBIH a nyilvántartásba vett családi gazdaság adatairól – nyilvántartásba vétel, illetve törlés időpontjáról, a családi gazdálkodó, illetve a családtagok azonosító adatairól, illetve a 3. § szerinti szerződésben szereplő, a családi gazdaság részére átadott, jogszerűen használt termőföldterületek adatairól – adatot szolgáltat.

(2)31 A NÉBIH a családi gazdaság nyilvántartásba vételéről, törléséről, valamint a tagok személyében bekövetkezett változásokról szóló végleges határozat adatait közli a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (a továbbiakban: adóhatóság) is.

(2a)32 Az állami adóhatóság a családi gazdaságokról a (2) bekezdés alapján – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(3)33 A NÉBIH a családi gazdaságok nyilvántartásához hozzáférést biztosít a NAK részére.

(4) A NÉBIH a családi gazdálkodó és a családi gazdaság tagjai földhasználatának jogszerűségét a földhasználati nyilvántartásban szereplő adatok alapján ellenőrizheti.

(5)34 A Központi Statisztikai Hivatal megkeresésére a NAK a nyilvántartásba vett családi gazdaság adatairól – a nyilvántartásba vétel, illetve törlés időpontjáról, a családi gazdálkodó, illetve a családtagok azonosító adatairól, illetve a családi gazdaság részét képező termőföldek összterületéről – statisztikai célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen adatot szolgáltat.

7. § Nem hozhat létre újabb családi gazdaságot

a) a gazdálkodó család tagja a családi gazdaság fennállása alatt,

b)35 a családi gazdálkodó a családi gazdaság törlését követő 5 éven belül, ha a törlésre az 5. § (2) bekezdése alapján került sor.

8. §36

A családi gazdálkodók támogatására vonatkozó
általános rendelkezések

9. § (1) A családi gazdálkodó az alábbi támogatások igénybevételére jogosult:

a)37

b)38 termőföld-, telephely vásárláshoz, korszerűsítéshez kapcsolódó külön jogszabály szerinti hitel után kamattámogatás,

c)39

d)40 a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet szerint a családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat kiadását megelőzően elfogadott program alapján a részére, valamint a gazdálkodó család tagjai részére biztosított kibontakozási támogatás.

(2)41

10. § (1) A családi gazdálkodó akkor jogosult az e rendelet szerinti támogatások igénybevételére, ha

a)42 a NAK a családi gazdaságot nyilvántartásba vette,

b)43

c)44 legfeljebb tíz fő állandó alkalmazottat foglalkoztat.

d)45

(2)46

11. §47

12. §48

13–14. §49

15–16. §50

Záró rendelkezések51

17. § Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

17/A. §52 E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet) módosított 4. § (2) bekezdés c) és f) pontját a 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet hatálybalépésekor53 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelethez54

A családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem tartalmi elemei

1. A családi gazdálkodó természetes személyazonosító adatai, lakcíme, adóazonosító jele, adószáma, legmagasabb iskolai végzettsége és a végzettséget igazoló okirat száma.

2. A gazdálkodó család tagjainak természetes személyazonosító adatai, lakcíme, illetve rokoni jogviszonya kódja.

3. A családi gazdaság részét képező termőföldek településenként való megjelölése helyrajzi számmal.

4. A kérelem kelte.

5. Az ügyfél aláírása.

2. számú melléklet a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelethez55

3. számú melléklet a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelethez56

4. számú melléklet a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelethez57

5. számú melléklet a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelethez58

Családi gazdálkodók esetében az élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységből származó nettó árbevétel/bevétel összegének kiszámítása

1. A rendelet alkalmazásában a mezőgazdasági tevékenység árbevétele/bevétele egyenlő a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási, a halászati, a vadászati tevékenység, növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás és a haszonállat-takarmány előállító tevékenységből származó (TEÁOR 01–02, 05, 15.71) nettó árbevétellel/bevétellel.

2. Az arányszám kiszámításánál

a) a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók esetében a mezőgazdasági tevékenység árbevételének kell tekinteni e tevékenységek feldolgozott termékeinek nettó árbevételét is, csökkentve az előállítás érdekében a tárgyévben felhasznált – az év közben induló (legalább egy negyedévi adattal nem rendelkező), bejegyzett vállalkozások esetében az üzleti tervben tervezett –, vásárolt alapanyagok, valamint a közvetített szolgáltatások beszerzési értékével. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti összes nettó árbevételt csökkenteni kell az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, és növelni kell a nem önálló tevékenységből származó bérjövedelemmel. Nem kell a levonást elvégezni a jogutód gazdálkodó szervezetnél az átalakulás évében a jogelődtől átvett mezőgazdasági termékek értéke esetében;

b) az egyszeres könyvvitelt, valamint az Szja tv. hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a mezőgazdasági tevékenység bevételének [a termékértékesítésből és szolgáltatás nyújtásából származó bevétel, valamint a végleges juttatásként kapott támogatás a 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében foglaltak szerint] tekintendő e tevékenységek feldolgozott termékeinek bevétele is, csökkentve az előállítás érdekében a tárgyévben – illetve a 2. pont a) alpontjában meghatározott induló vállalkozások esetében az üzleti tervükben tervezett – vásárolt alapanyagok és a közvetített szolgáltatások beszerzési értékével, valamint a tevékenységek végzése érdekében igénybe vett támogatások összegével. Az összes bevétel csökkentendő az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a tevékenységek végzése érdekében igénybe vett támogatások összegével, és növelni kell a nem önálló tevékenységből származó bérjövedelemmel;

c) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi LXIII. törvény (eva) szerinti adózást választó adóalanyok esetében a tárgyévben vásárolt anyagok és a közvetített szolgáltatások beszerzési értékét nem kell figyelembe venni, illetve azokkal nem kell korrigálni a mezőgazdasági eredetű bevételt, de az összes bevételt növelni kell a nem önálló tevékenységből származó bérjövedelemmel.

3. A vásárolt alapanyagok beszerzési értéke azonos a tárgyévi alapanyagkészlet beszerzésére fordított – illetve a 2. pont b) alpontjában meghatározott induló vállalkozások esetében az üzleti tervben tervezett – kiadással, csökkentve a leltár szerinti záró alapanyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó alapanyagkészlet értékével.

4. Az eladott áruk beszerzési értéke egyenlő a tárgyévi árukészlet beszerzésére fordított – illetve a 2. pont b) alpontjában meghatározott induló vállalkozások esetében az üzleti tervben tervezett – kiadás összegével, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével. Az így kiszámított árbevétel/bevétel összegének el kell érni a családi gazdálkodó nem önálló tevékenységből származó bérjövedelmével növelt összes éves árbevételének/bevételének legalább 50 százalékát.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!