nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet
a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól
2013-09-04
2014-09-30
3

5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet

a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló
egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól1

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, a következőket rendelem el:

1. § A rendelet hatálya

a) a hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget),

b) a hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar),

c) az átrakóállomás, valamint

d) a válogatómű

(a továbbiakban: hulladékkezelő létesítmények) létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.

A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló
egyes létesítményekre vonatkozó közös szabályok

2. § Hulladékgyűjtő udvar és gyűjtősziget a (maradék) kevert hulladék2 egyidejű begyűjtése mellett a közszolgáltatás részeként üzemeltethető.

3. § (1) A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű létesítése külön jogszabály alapján telepengedély-köteles tevékenység.

(2) A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű létesítésének engedélyezése során rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításáról és környezeti rehabilitációjáról.

(3) A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű működését üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni, amely tartalmazza különösen

a) az adminisztrációra, ezen belül a szállítás rögzítésére, a hulladékfajták mennyiségi és minőségi nyilvántartására,

b) a hulladékkezelés rendjére,

c) a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire,

d) a tűzvédelmi szabályok betartására,

e) a nyitvatartásra

vonatkozó előírásokat.

(4) A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű hulladékforgalmáról külön jogszabály előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni és adatszolgáltatást kell teljesíteni.

4. § A hulladékgyűjtő udvarokról és gyűjtőszigetekről, valamint azok működési rendjéről az önkormányzat, illetőleg az üzemeltető tájékoztatja a lakosságot. A tájékoztatásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a háztartásokban keletkező hulladékok átlagos mennyisége és összetétele,

b) a hulladékgyűjtő udvarban leadható, illetőleg a gyűjtőszigeten elhelyezhető hulladék fajtái, mennyisége,

c) a létesítmények igénybevételének feltételei (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.),

d) a létesítmények használatának előnyei,

e) a káros környezeti hatások megelőzésének módjai,

f) a hasznosítás lehetőségei, azok várható gazdasági hatásai.

A hulladékgyűjtő sziget

5. § A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor az alábbi követelményeknek kell eleget tenni:

a) szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni;

b) elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre;

c) a kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen;

d) a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen.

6. § (1) Gyűjtősziget közterület-használati engedély birtokában létesíthető.

(2) Gyűjtősziget akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított.

7. § (1) A begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint a külön jogszabály előírásai szerint nyilvántartásba kell venni.

(2) A hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodnia.

A hulladékgyűjtő udvar

8. § (1) A hulladékgyűjtő udvar létesíthető

a) az elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvételére,

b) a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolására,

c) a begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadására.

(2) Hulladékgyűjtő udvar létesítésénél a hulladékbegyűjtésre vonatkozó általános szabályokon túl a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a településszerkezet, ezen belül a beépítettség aránya, az ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye;

b) a lakosság által elfogadható ráhordási távolság;

c) a begyűjtendő hulladékok köre;

d) a begyűjtendő hulladékok mennyisége összetevők szerint;

e) a kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei;

f) a begyűjtött hulladékok további kezelésének érdekében történő műveletek megvalósíthatósága;

g) a hulladékhasznosítás lehetőségei;

h) a hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata;

i) gazdaságossági szempontok.

(3) A hulladékgyűjtő udvarok településen belüli számának meghatározási módját a közszolgáltatással ellátott lakosszám függvényében e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

9. § (1) A hulladékgyűjtő udvarban a következő hulladékok gyűjthetők:

a) a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői,

b) nagydarabos hulladék (lom),

c) a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék,

d) nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően, valamint

e) a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott begyűjthető hulladékok jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott hulladékokon túl a hulladékudvarban begyűjthető hulladékok fajtáját és mennyiségét a településen keletkező hulladék vizsgálati elemzés szerinti elemzéséből kell meghatározni. Amennyiben ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, a települési szilárd hulladék átlagos összetételét és fajlagos mennyiségét az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben közölt adatok alapján kell figyelembe venni.

(4) Veszélyes hulladék esetén egy lakostól alkalmanként legfeljebb 100 kg mennyiségű hulladék gyűjthető be, illetve vehető át.

(5) Nem veszélyes hulladékból egy lakostól alkalmanként begyűjthető (átvehető):

a) mennyiségi korlát nélkül a 15 és 20 főcsoport hulladékai,

b) 200 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 02, 03, 07, 08, 09, 13, 16 főcsoport hulladékai,

c) 1000 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 17 főcsoport hulladékai

esetében.

(6) Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő begyűjtése esetén az erre vonatkozó külön jogszabály előírásait is figyelembe kell venni.

10. § (1) A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni, és őrizni kell.

(2) A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát (felirat, piktogram).

11. § (1) A hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m2.

(2) Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető.

(3) A veszélyes hulladék gyűjtése céljára szolgáló építmény minimális alapterülete 25 m2, konténer esetén 12 m2.

(4) Gyógyszerhulladék (EWC kód: 20 01 31 és 20 01 32)3 zárt építményben vagy konténerben elhelyezett, lezárt gyűjtőedényben gyűjthető be.

12. § (1) A hasznosítható hulladékok fedett területen gyűjthetők.

(2) A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról.

(3) A nyílt téri tárolónak minden esetben egységesen és összefüggően burkolattal ellátottnak kell lennie.

(4) A begyűjtött hulladéknak az elszállításáig elkülönített módon történő tárolására szolgáló tárolóhelyet gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthető módon kell kialakítani.

13. § A hulladékgyűjtő udvar minimális műszaki felszerelését e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

14. § A hulladékgyűjtő udvar nyitva tartását a helyi igényeknek megfelelően, a lakossági időbeosztás figyelembevételével kell kialakítani, biztosítva a délutáni és a hétvégi lakossági használatot is, figyelemmel a más jogszabályokban előírtakra.

15. § (1) Lakossági beszállításkor – külön kérésre – az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani.

(2) A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni.

16. § (1) A hulladékgyűjtő udvar személyzetének a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel4 kell rendelkeznie.

(2) A veszélyes hulladék átvételét legalább vegyipari szakmunkás képesítéssel rendelkező személy végezheti.

17. § (1) A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani.

(2) A begyűjtött hulladék – a biológiailag lebomló hulladék kivételével – az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható.

(3) A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani.

Az átrakóállomás

18. § (1) Átrakóállomás a hulladékkezelés gazdasági szempontból előnyös megvalósítása érdekében létesíthető, a hulladék begyűjtésének két ütemben történő végzésével.

(2) Az átrakóállomás működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges.

19. § Az átrakóállomás létesítésénél a hulladékbegyűjtésre vonatkozó általános szabályokon túl a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) az ellátott körzet nagysága (lakosszám, ingatlanszám, hulladéktermelők stb.),

b) a begyűjtött hulladék összetétele, mennyisége,

c) az átrakóállomás közlekedési kapcsolata, közműigénye,

d) a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítményekkel való kapcsolat (közlekedési, forgalomtechnikai stb.),

e) gazdaságossági szempontok.

20. § (1) Az átrakóállomás legalább a következő technológiai felszerelést, berendezéseket tartalmazza:

a) ürítőhely garattal,

b) tömörítőberendezés,

c) tárolókonténer.

(2) Az átrakóállomás minimális műszaki felszerelését az e rendelet 4. számú melléklete határozza meg.

A válogatómű

21. § (1) A válogatómű a települési szilárd hulladék előkezelésére szolgáló létesítmény, ahol – a termelésben történő felhasználás hatékonyságának növelése érdekében – az egyes hulladék-összetevők elkülönített gyűjtését követően a hasznosítható összetevők további válogatását végzik.

(2)5 Nem kezelhető válogatóműben bomló szervesanyag-tartalmú hulladék, kivéve, ha az üzemeltető a válogatóműben a bomló szervesanyag-tartalmú frakció mechanikus – így különösen röntgensugaras vagy optikai berendezés segítségével történő – leválasztását követően az anyagában hasznosítható frakció további válogatását elvégzi.

(3) A válogatást követően hasznosításra nem kerülő hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell.

(4) A válogatómű működtetését végző vállalkozásnál minden esetben környezetvédelmi megbízott alkalmazása szükséges.

22. § (1) A válogatást szolgáló berendezések elemei lehetnek:

a) gyűjtő- és felhordószalagok,

b) dobrosta,

c) válogatószalag,

d) mágnesszeparátor,

e) válogatókabin munkaállásokkal,

f) porelszívó rendszer,

g) keresztszalagok,

h) automata bálázógép.

(2) A válogatás történhet:

a) komplex gépi eljárással a fizikai és kémiai tulajdonságok megváltoztatásával: aprítás, őrlés, nedvesítés, ferromágnesezés stb.;

b) csak fizikai jellemzők megváltoztatásával:

ba) gépi munkával a szemrevételezéssel el nem különíthető hulladékok – főként a fémek –, illetve

bb) kézi munkával, a többi összetevő

esetében.

23. § (1) A válogatóművek telepítésénél a helyszín kiválasztása során előnyben kell részesíteni azokat a regionális központokat – jellemzően a sűrűn lakott és erősen iparosodott területeket –, ahol koncentráltan nagy mennyiségű és viszonylag alacsony szennyezettségű hasznosítható hulladék keletkezik.

(2) A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok számát figyelembe véve legalább 100 000 lakost ellátó területen létesíthető válogatómű.

(3) A válogatóművek tervezett kapacitását két műszakra vetítve kell figyelembe venni. A hulladékválogató művek kapacitásának megválasztásánál figyelemmel kell lenni az ellátni kívánt területen szelektíven begyűjtött hulladék mennyiségére.

24. § (1) A csarnok méretezésénél figyelembe kell venni

a) a gépsor hosszát,

b) a gépsor mellett elegendő hely legyen a hulladék feladására, gyűjtésére és a gépek közlekedésére.

(2) A csarnokot úgy kell kialakítani, hogy belmagassága (minden belógó, illetve merevítő szerkezettől mentes, kihasználható magassága) legalább 7 m legyen.

(3) A telephelynek a csarnokon kívüli része alkalmas kell legyen

a) a gépek közlekedésére,

b) a konténerek és anyagok tárolására, valamint

c) megfelelő méretű és teherbírású szilárd burkolattal ellátott teret kell kialakítani, amelynek minimális területe megegyezik a csarnok alapterületével.

(4)6 A kész bálák tárolására fedett bálatárolót kell építeni, amelynek alapterülete 1000 tonna kapacitásonként legalább 50 m2, vegyes hulladék esetén legalább 7 m2.

(5) Az alkalmazandó személyzet száma a válogató munkahelyek (bokszok), illetve a munkahelyekhez vezető surrantók számának és távolságának függvénye.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált, folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)7

1. számú melléklet az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelethez

A hulladékgyűjtő udvarok településen belüli számának célszerű meghatározási módja az ellátott lakosszám függvényében

A hazai településnagyságokat és a belterületi népsűrűségeket figyelembe véve a szükséges hulladékgyűjtő udvarok száma az 1. táblázat szerint prognosztizálható. A prognózisnál a ráhordási távolságot 1 km sugarú körrel célszerű figyelembe venni.

A belterületi népsűrűség a településeken élők nagyobb hányadára alkalmazható, míg a külterületen élők kisebb arányt képviselnek, kb. 7%-ot.

A településen belül többféle népsűrűségi kategóriát kell képezni a település szerkezetére, a beépítettségi övezetekre tekintettel, például a nagyvárosias, kisvárosias lakóterületek, egyéb lakóterületek esetében [az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti kategóriákat figyelembe véve].

A ráhordási távolság az ésszerűen figyelembe vehető maximum, amelynél még elvárható, hogy a lakos vállalja az udvar igénybevételét. Ennél kisebb távolság a szükséges udvarok számának többszörösét jelenti (pl. 500 m ráhordási távolság esetén az udvarok száma kb. 3-szor nagyobb). 1 km-es ráhordási távolság 3,14 km2 gyűjtőterületet jelent, és ennek figyelembevételével az egy gyűjtőudvar hatóterületén élő lakosok száma – a belterületi népsűrűségeket figyelembe véve, településenként változóan – 1500–19 000 fő között változik.

1. táblázat: A hulladékgyűjtő udvarok és a lakosszám aránya

Lakosszám
kategória

Becsült belterületi népsűrűség
fő/km
2

Javasolt hulladékgyűjtő
udvarok száma
db

100 000 felett

6000–3000

Egyedi tervezés alapján

50 000–100 000

3000

9–12

20 000–50 000

2000

7–9

10 000–20 000

1900

2–3–4

5 000–10 000

1300

2–3

1 000–5 000

1000

1–2

1 000 alatt

500

1

A hulladékgyűjtő udvart (vagy hálózatát) kialakításának kezdeti szakaszában a lakosság még kisebb mértékben veszi igénybe. Kezdetben a visszagyűjtés várható mértéke 30–80%. A hulladékgyűjtő udvarban elvileg begyűjthető mennyiség a népsűrűség, a ráhordási terület és az egy lakosra jutó éves hulladékmennyiség szorzata. Ez a szám a gyakorlatban annak megfelelően változik, hogy a lakosok közül ténylegesen mennyien veszik igénybe a hulladékgyűjtő udvart.

2. táblázat: Az egy hulladékgyűjtő udvarban begyűjthető hulladék mennyisége és az edényszükséglet hulladék-összetevőnként számolva1

Hulladék-
összetevők
2
%

Egy gyűjtőudvarban évente
begyűjthető
hulladékmennyiség
3

Gyűjtőedény-
szükséglet
4
havonta

elsődleges

másodlagos

1100 l-es
db

5, 0 m3-es
db

tonna

m3

tonna

m3

Papír
(60%)

178

230

266

350

44

9

Fémek
(80%)

64

130

96

200

10

5

Üveg
(60%)

48

50

72

75

8

2

Textil
(60%)

48

40

72

60

2

2

Műanyag (30%)

24

10

36

15

 

1

Veszélyes hulladékok
(70%)

4,0

 

6,0

 

 

 

1 A hálózat kialakításának kezdeti szakaszára számolva, amikor a lakosság által még nem teljesen elfogadott (kevesebben veszik igénybe) a hulladékgyűjtő udvar intézménye.

2 A visszagyűjtés várható mértéke (30–80%).

3 A táblázat 5900 fő/km2 népsűrűséggel számol (ez az országban előforduló legnagyobb népsűrűség), megkülönböztetve elsődleges és másodlagos gyűjtőkörzetet.
Az elsődleges gyűjtőkörzet mérete 3 km
2, a másodlagosé 12 km2 és a lakosok 50, illetve 20%-a veszi igénybe a szolgáltatást hulladék-összetevőnként eltérő (30–80%) mértékben.

4 Az elsődleges és másodlagos gyűjtőkörzetben begyűjthető maximális mennyiségekre kalkulálva. Az 1 lakosra jutó hulladék havonta vagy hetente keletkező mennyisége számítható. A szállítási gyakoriság meghatározása nagyon fontos befolyásoló tényezője a költségeknek. A táblázat havi elszállítást feltételez.

2. számú melléklet az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelethez

A hulladékgyűjtő udvarban begyűjthető hulladékok azonosító száma,
megnevezése8

02 MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai

02 01 04 műanyag hulladék (kivéve a csomagolóeszközöket)

02 01 08* veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok

02 01 09 mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól

03 FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

03 02 faanyagvédő szer hulladékok

03 02 99 közelebbről nem meghatározott faanyagvédő szerek

07 SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

07 03 szerves festékek, pigmentek és színezékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11)

07 03 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok

07 06 zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

07 06 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok

07 07 finom vegyszerek és vegyipari termékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok

07 07 99 közelebbről nem meghatározott hulladékok

08 BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK TERMELÉSÉBŐL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK

08 01 festékek és lakkok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladékok

08 01 11* szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok

08 01 12 festék- vagy lakk-hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 11-től

08 01 17* festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok

08 01 18 festékek és lakkok eltávolításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 17-től

08 01 21* festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok

08 03 nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

08 03 17* veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner

08 03 18 hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-től

08 04 ragasztók és tömítőanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (a vízhatlanító termékeket is beleértve)

08 04 09* szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai

08 04 10 ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09-től

09 FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI

09 01 07 ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír

09 01 08 ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír

09 01 10 egyszerhasználatos fényképezőgépek, áramforrás nélkül

09 01 11* egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak

09 01 12 áramforrást is tartalmazó, egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek különböznek a 09 01 11-től

13 OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat)

13 02 motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok

13 02 05* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok

13 02 06* szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok

13 02 07* biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok

15 HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT

15 01 csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat)

15 01 01 papír és karton csomagolási hulladékok

15 01 02 műanyag csomagolási hulladékok

15 01 03 fa csomagolási hulladékok

15 01 04 fém csomagolási hulladékok

15 01 05 vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok

15 01 06 egyéb, kevert csomagolási hulladékok

15 01 07 üveg csomagolási hulladékok

15 01 09 textil csomagolási hulladékok

15 01 10* veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

15 01 11* veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat

16 A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK

16 01 03 termékként tovább nem használható gumiabroncsok

16 01 14* veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok

16 01 15 fagyálló folyadékok, amelyek különböznek a 16 01 14-től

16 01 17 vasfémek

16 01 18 nem-vas fémek

16 01 19 műanyagok

16 01 20 üveg

16 02 elektromos és elektronikus berendezések hulladékai

16 02 11* klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések

16 02 13* veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől

16 02 14 használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól

16 02 16 használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek 16 02 15-től

16 06 elemek és akkumulátorok

16 06 01* ólomakkumulátorok

16 06 02* nikkel-kadmium elemek

16 06 03* higanyt tartalmazó elemek

16 06 04 lúgos akkumulátorok (kivéve 16 06 03)

16 06 05 egyéb elemek és akkumulátorok

17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)

17 01 beton, tégla, cserép és kerámia

17 01 01 beton

17 01 02 téglák

17 01 03 cserép és kerámiák

17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól

17 02 fa, üveg és műanyag

17 02 01 fa

17 02 02 üveg

17 02 03 műanyag

17 04 fémek (beleértve azok ötvözeteit is)

17 04 01 vörösréz, bronz, sárgaréz

17 04 02 alumínium

17 04 03 ólom

17 04 04 cink

17 04 05 vas és acél

17 04 06 ón

17 04 07 fémkeverékek

17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő

17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól

17 06 szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok

17 06 04 szigetelőanyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól

17 08 gipsz alapú építőanyagok

17 08 02 gipsz alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től

17 09 egyéb építkezési és bontási hulladékok

17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

20 TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS

20 01 elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01)

20 01 01 papír és karton

20 01 02 üveg

20 01 10 ruhanemű

20 01 11 textíliák

20 01 13* oldószerek

20 01 14* savak

20 01 15* lúgok

20 01 17* fényképészeti vegyszerek

20 01 19* növényvédő szerek

20 01 21* fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok

20 01 23* klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések

20 01 25 étolaj és zsír

20 01 26* olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től

20 01 27* veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták

20 01 28 festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től

20 01 29* veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek

20 01 30 mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től

20 01 31* citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek

20 01 32 gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től

20 01 33* elemek és akkumulátorok, amelyek között 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók

20 01 34 elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól

20 01 35* veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól

20 01 36 kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól

20 01 37* veszélyes anyagokat tartalmazó fa

20 01 38 fa, amely különbözik a 20 01 37-től

20 01 39 műanyagok

20 01 40 fémek

20 02 kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve)

20 02 01 biológiailag lebomló hulladékok

20 02 02 talaj és kövek

20 03 egyéb települési hulladék

20 03 07 lom hulladék

3. számú melléklet az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelethez

A hulladékgyűjtő udvar minimális műszaki
felszerelése

A hulladékgyűjtő udvar minimális műszaki felszerelése:

– legalább 2 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapuval,

– portaépület vagy konténer szociális helyiségekkel, fűtéssel,

– megfelelő kültéri és beltéri világítás,

– szilárd burkolat az udvar területét lefedően egységes kialakítással, a telep közlekedési, edénytárolási és mozgatási területein, tehergépkocsik forgalmára méretezett módon, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével, csapadékvíz elvezetéssel, kültéri világítással,

– fedett-zárt tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve,

– fedett-nyitott és/vagy kültéri tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve,

– a begyűjteni tervezett hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, szabványos, zárt rendszerű edények (kuka, hordó, konténer), amelyek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy a szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek,

– 1 db 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg,

– homoktároló, fűrészportároló,

– egyéb felszívató anyagok,

– tűzoltó készülékek,

– kéziszerszámok,

– egyéni védőfelszerelések,

– telefon.

4. számú melléklet az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelethez

Az átrakóállomás minimális műszaki
felszerelése

Az átrakóállomásnak a következő kialakítással, illetve minimális műszaki felszereléssel kell rendelkeznie:

– legalább 2,5 m magas kerítés (nem zárt, háló, fonat, pálca stb. kialakítással), zárható kapuzattal,

– hídmérleg: minimálisan 1 db 9 m hosszúságú és 30 tonna méréshatárú kivitelű lehet, melyet számítógépes kapcsolattal kell létesíteni és üzemeltetni,

– épület vagy konténer porta és iroda céljára (az irányítás és az adminisztráció részére, szociális helyiségek (mosdó, zuhanyzó, WC, öltöző, munkaruha- és kéziraktár) a dolgozók részére,

– szilárd burkolat: a telep közlekedési, ürítőhelyi, konténertárolási és mozgatási területein egységes, szilárd, a nehéz tehergépkocsik forgalmára méretezett burkolatot igényel, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével,

– közlekedési jelzőtáblák: a forgalom irányítására. A telepen megengedet legnagyobb sebesség 5 km/óra,

– övárok és csapadékvíz elvezető árkok: a hulladékforgalommal nem érintett szilárd és természetes felület határán, valamint a kerítés külső vonalánál körbefutó árokrendszer,

– csurgalékvíz tároló rendszer: az ürítési tér, a garat, a tömörítő pajzs, a konténerek területére kijutott csurgalék és csapadékvíz elkülönített tárolása céljára. A tárolómedencének fogadnia kell a konténerek, a garat és a tömörítő pajzs mosásából származó szennyezett vizet is,

– homoktároló, fűrészportároló,

– egyéb felszívató anyagok,

– tűzoltó készülékek,

– kéziszerszámok,

– egyéni védőfelszerelések,

– telefon.

Technológiai berendezések:

– ürítőhely garattal: a hulladék kiporzását és kiszóródását megakadályozó kialakítással kell létesíteni,

– tömörítő berendezés: az ürítő garat és a konténer között elhelyezkedő tömörítő pajzs a működtető gépészettel. Ez lehet a konténerrel egybeépített, de lehet attól leválasztható, fix telepítésű berendezés is,

– konténer: a képződő hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és speciális kialakítású, zárt rendszerű tárolótartály, amely alkalmas a préselő rendszerrel való összekapcsolódásra éppúgy, mint a közúti szállításra.

Az átrakóállomás területigényénél a be- és kiszállító járművek fordulási sugara biztosított legyen a külön szintű kezelőmű forgalomtechnikájához, a tároló konténerek üzemi és rakodási mozgásához.

A szintkülönbség természetes vagy mesterséges rézsűit célszerű füvesíteni, hasonlóan a telep burkolatlan felületeihez.

Az átrakóállomás kialakítható más hulladékkezelési létesítményekkel közös telephelyen is, ekkor a kiszolgáló létesítmények részben elhagyhatók, illetőleg a más kezelési műveletek kiszolgálására együttesen is alkalmazhatók (pl. csurgalékvíz gyűjtés és kezelés, övárok és csapadékvíz elvezető árkok, közlekedési jelzőtáblák, hídmérleg, kerékfertőtlenítő, porta). A technológiai berendezések ilyen esetben is kötelezően alkalmazandóak.

Az önállóan működő átrakóállomás portaszolgálatot és telepi adminisztrációt igényel. Ennek ellátása műszakonként 1-2 fő.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!