nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
8/2002. (II. 16.) GM rendelet
a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról
2016-03-01
2016-10-12
5

8/2002. (II. 16.) GM rendelet

a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról1

A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 57. §-a (6) bekezdésének b) pontjában, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben való alkalmazásra szánt berendezésekre, védelmi rendszerekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed azokra a biztonsági, vezérlő és szabályozó eszközökre is, amelyeket robbanásveszélyes környezeten kívüli használatra szántak, de amelyek szükségesek a berendezések biztonságos használatához, és elősegítik a robbanás kockázatának csökkenését ilyen környezetben. E rendeletnek a berendezésekre vonatkozó rendelkezéseit – eltérő rendelkezés hiányában – az e bekezdésben szabályozott eszközökre is alkalmazni kell.

2. § Nem tartoznak e rendelet hatálya alá

a)2 a gyógyászati célra szánt orvostechnikai eszközök;

b) azok a berendezések és védelmi rendszerek, amelyeknél a robbanásveszélyt kizárólag robbanóanyagok vagy instabil vegyi anyagok okozzák;

c) a háztartási és nem kereskedelmi használatra szánt olyan berendezések, amelyeknél potenciális robbanásveszély csak ritkán, kizárólag fűtőgáz véletlen szivárgása következtében jön létre;

d) az egyéni védőeszközök;

e) a tengeri hajók és mozgó part menti egységek, beleértve ezek fedélzetén lévő berendezéseket;

f)3 kizárólag személy-, illetve áruszállító légi, vízi, vasúti járművek, illetőleg közúti járművek és azok utánfutói a potenciális robbanásveszélyes környezetben használtak kivételével;

g) a kizárólag haditechnikai célú berendezések.

3. § E rendelet alkalmazásában

a) berendezés: olyan gép, készülék, rögzített vagy mozgatható eszköz, vezérlő rész és műszerezése, érzékelő vagy hibaelhárító rendszer, amelyeket önmagában vagy együttesen, energia fejlesztésére, szállítására, tárolására, mérésére, vezérlésére és átalakítására és/vagy anyagok feldolgozására szántak, és amelyek saját potenciális gyújtóforrásuk által robbanást okozhatnak;

b) védelmi rendszer: abból a célból kialakított egység, hogy azonnal megszakítsa és/vagy korlátozza a robbanás hatását, és amely vagy beépítve vagy önálló rendszerként különállóan kerül forgalomba;

c)4 alkatrész: a berendezés és a védelmi rendszer minden olyan része, amely a berendezés biztonságos működéséhez szükséges, de önálló funkciója nincs;

d) robbanásveszélyes környezet: a gáz, a gőz, a köd vagy a por formájú gyúlékony anyagok keveréke a levegővel, atmoszférikus feltételek mellett, melyben, miután a gyújtás bekövetkezett, az égés átterjed az egész keverékre;

e) potenciálisan robbanásveszélyes környezet: az a környezet, amely a helyi és használati feltételekből következően robbanásveszélyessé válhat;

f) a berendezések alkalmazási csoportjai és kategóriái:

fa) az I. alkalmazási csoportba azok a berendezések tartoznak, amelyeket bányák föld alatti részében, valamint az ilyen bányák külszíni részeiben történő használatra szántak, és amelyeket sújtólég és/vagy éghető por robbanása veszélyeztet,

fb) a II. alkalmazási csoportba azok a berendezések tartoznak, amelyeket egyéb olyan helyen való használatra szántak, ahol robbanásveszélynek vannak kitéve,

fc) a berendezések kategóriája a kívánt védelmi szintet határozza meg az 1. számú melléklet szerint.

A berendezéseket, védelmi rendszereket egyedi robbanásveszélyes környezetre is megengedett tervezni. Ebben az esetben megjelölésük ennek megfelelően történjék;

g)5 rendeltetésszerű használat: a berendezés, védelmi rendszer és az 1. § (2) bekezdése szerinti eszköz alkalmazási csoportjának, kategóriájának megfelelően, a gyártó által javasolt alkalmazás, amely a berendezés biztonságos használatához szükséges;

h)6 bejelentett szervezet: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 2. § a) pontjában meghatározott szervezet;

i)7 honosított harmonizált szabvány: a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott szabvány.

4. §8 A berendezéseket, védelmi rendszereket és eszközöket forgalomba hozni, használatba venni akkor megengedett, ha

a) azt a gyártó úgy alakította ki és állította elő, hogy előírás szerinti üzembe helyezés és karbantartás, valamint rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti az emberek és ahol értelmezhető a háziállatok egészségét és biztonságát, továbbá a vagyonbiztonságot, valamint

b)9 rendeltetésszerű használatukat figyelembe véve megfelelnek a 2. számú mellékletben meghatározott, kategóriájuknak megfelelő alapvető egészségügyi és biztonsági követelményeknek.

5. § Vásárokon (kiállításokon) bemutathatóak olyan, az 1. §-ban meghatározott berendezések, védelmi rendszerek, melyek nem felelnek meg e rendelet követelményeinek, feltéve, hogy ezt azokon jól láthatóan feltüntették. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a kiállított tárgyat mindaddig nem eladásra szánják, amíg azt át nem alakítják úgy, hogy az megfeleljen e rendelet előírásainak. A bemutató alatt megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni a személyek védelme érdekében.

Megfelelőség értékelési eljárások

6. § (1)10 A gyártónak vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a berendezések és védelmi rendszerek esetén – a megfelelőségi jelölés feltüntetése érdekében – az alábbi megfelelőség értékelési eljárásokat kell alkalmaznia:

a)11 az I. és a II. alkalmazási csoport M1. és 1. kategóriájába tartozó berendezések esetén az alkalmazási csoportra és kategóriára vonatkozó EK típusvizsgálati eljárás (3. számú melléklet, B modul), kiegészülve a gyártás minőségbiztosítási eljárással (4. számú melléklet, D modul) vagy a termék-ellenőrzési eljárással (5. számú melléklet, F modul),

b)12 az I. és a II. alkalmazási csoport M2. és 2. kategóriájába tartozó belső égésű motorok és villamos berendezések esetén az alkalmazási csoportra és kategóriára vonatkozó EK típusvizsgálati eljárás (3. számú melléklet, B. modul), kiegészülve a típusazonossági vizsgálatra vonatkozó eljárással (6. számú melléklet, C modul) vagy a termék minőségbiztosítási eljárással (7. számú melléklet, E modul). Az ezekbe az alkalmazási csoportokba és kategóriákba tartozó egyéb berendezések esetében a gyártónak a gyártás belső ellenőrzésével kapcsolatos eljárást kell alkalmaznia (8. számú melléklet, A modul), és átadni a 8. számú melléklet 3. pontjában megjelölt dossziét a bejelentett szervezetnek, amely a lehető legrövidebb időn belül igazolja annak átvételét és megőrzését,

c) a II. alkalmazási csoport 3. kategóriájába tartozó berendezések esetén a gyártás belső ellenőrzésével kapcsolatos eljárás (8. számú melléklet, A modul),

d) az I. és II. alkalmazási csoportba tartozó berendezések esetén az a)–c) pontokban meghatározott értékelési eljárások mellett az egyedi ellenőrzésre vonatkozó eljárás (9. számú melléklet, G modul).

(2)13 Az önálló védelmi rendszerek megfelelőségének értékelésére az (1) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti eljárások alkalmazandók.

(3)14 Az (1) bekezdésben hivatkozott eljárásokat kell alkalmazni a 3. § c) pontja szerinti alkatrészek esetében a 12. § szerinti megfelelőségi jelölés feltüntetésének kivételével. A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője kiállítja az EK megfelelőségi nyilatkozatot a jelen rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelőségről, megadja azok jellemzőit és a berendezésekbe vagy védelmi rendszerekbe való beépítés feltételeit úgy, hogy az összeépített berendezések és védelmi rendszerek az alapvető követelményeknek megfeleljenek.

(4)15 A 2. számú melléklet 1.2.7. bekezdésében hivatkozott egyes veszélyeket illetően a gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője alkalmazhatja a gyártás belső ellenőrzésével kapcsolatos eljárást (8. számú melléklet).

(5)16 Az (1) bekezdés szerinti megfelelőség értékelési eljárások során vagy eredményeként keletkező dokumentumokat, illetve az eljárásokhoz kapcsolódó egyéb iratokat az Európai Közösségek hivatalos nyelveinek egyikén, vagy a bejelentett szervezet által elfogadott egyéb nyelven kell elkészíteni.

7. § (1)17 A megfelelőség értékelési eljárásokat – a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott eljárás kivételével – az erre kijelölt és az Európai Bizottságnak bejelentett szervezet (a továbbiakban: bejelentett szervezet) végzi.

(2)18

8. §19 Ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy

a) a 6. § szerinti megfelelőségi eljárások lefolytatásának eredményeként EK megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve a 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező, valamint a 12. § szerinti CE megfelelőségi jelöléssel ellátott berendezések, védelmi rendszerek és eszközök, valamint

b) az EK megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező alkatrészek

e rendelet követelményeinek megfelelnek.

9. § (1)20 A vonatkozó honosított harmonizált szabvány szerint gyártott berendezést úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a 2. számú melléklet szerinti alapvető egészségügyi és biztonsági követelményeknek.

(2) A honosított harmonizált európai szabványok jegyzékét a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában és a Magyar Szabványügyi Testület hivatalos lapjában kell közzétenni.

(3)21

10. §22 A bejelentett szervezetet és az ott foglalkoztatott személyeket titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tény vagy adat tekintetében, amelyről a kijelölés alapján végzett vizsgálati, ellenőrzési vagy tanúsítási eljárások során szerzett tudomást.

11. §23 A bejelentett szervezet a megfelelőség értékelési eljárást a gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője kérelmére, díjazás ellenében végzi el.

Megfelelőségi jelölés

12. § (1)24 Az 1. § szerinti berendezéseken és eszközökön fel kell tüntetni a 10. számú melléklet szerinti CE megfelelőségi jelölést. Amennyiben a gyártás-ellenőrzési eljárásban tanúsító szervezet is részt vett, annak azonosító számát a megfelelőségi jelölés mellett szintén fel kell tüntetni.

(2)25 A megfelelőségi jelölést a gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője helyezi el a berendezésen láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül.

(3) Tilos alkalmazni olyan feliratot vagy jelet, amely félrevezethet harmadik felet a megfelelőségi jelölés jelentését és formáját illetően. A berendezésen elhelyezhető más megjelölés is, feltéve, hogy a megfelelőségi jelölés egyértelmű láthatóságát és olvashatóságát nem csökkenti.

(4) Amennyiben a berendezésnek e rendeletben szabályozottakon túl más, a megfelelőségi jelölés használatát előíró rendelet követelményeknek is meg kell felelnie, az (1) bekezdés szerinti jelölés azt jelenti, hogy a berendezés megfelel ezen követelményeknek is.

13. §26 A gyártónak vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a műszaki dokumentációval együtt a tanúsítványt és kiegészítéseit az utolsó berendezés gyártási időpontjától számított tíz évig meg kell őriznie.

Ellenőrzés és felügyelet

14. § (1) Az illetékes hatóságok külön jogszabályok szerint jogosultak ellenőrizni a berendezések megfelelőségének vizsgálatára, tanúsítására, valamint jelölésére vonatkozó előírások betartását, valamint a berendezés forgalomba hozatalát, üzembe helyezését és üzemben tartását.

(2)27 Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a megfelelőségi jelöléssel ellátott berendezés, védelmi rendszer vagy eszköz a rendeltetésszerű használat során veszélyezteti az emberek – és ahol értelmezhető – a háziállatok biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot, akkor azt a piacról kivonja, forgalomba hozatalát, üzembe helyezését, használatát megtiltja, illetve megteszi a szükséges intézkedéseket belső piacon történő szabad mozgásának korlátozása érdekében.

(3)28 Az illetékes hatóság a (2) bekezdés szerinti intézkedéséről haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot, megjelölve annak okait, különösen, ha a nem-megfelelőség alapja:

a) a 2. számú melléklet szerinti alapvető követelményeknek való nem megfelelés,

b) a szabványok nem megfelelő alkalmazása,

c) a szabványok hiányosságai.

(4)29 Ha az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy a berendezésen a megfelelőségi jelölést nem, vagy megalapozatlanul tüntették fel, akkor a gyártót kötelezheti arra, hogy berendezését tegye a megfelelőségi jelölésre vonatkozó előírásoknak megfelelővé, és szüntesse meg a jogsértést a hatóság által meghatározott feltételek szerint.

(5)30 Ha a nem-megfelelőség továbbra is fennáll, akkor az illetékes hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja a berendezések forgalomba hozatalát, vagy elrendelheti a forgalomból való kivonásukat is.

(6)31 A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján értesíteni köteles az Európai Bizottságot.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével – 2003. június 30. napján lép hatályba. A (2) bekezdés e rendelet kihirdetésével egyidejűleg lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezései a gyártó kérelmére a hatálybalépése előtt is alkalmazhatók. E rendelet alapján kiadott tanúsítvány egyenértékű a hatályos rendelkezések szerinti tanúsítvánnyal [25/1996. (IV. 17.) IKM r. 3. § (1) bek.].

16. §32

17. §33 (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Parlament és a Tanács a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 94/9/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(2) Ez a rendelet az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK – a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló – 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. számú melléklet a 8/2002. (II. 16.) GM rendelethez

Az alkalmazási csoportok kategóriákra történő beosztását meghatározó kritériumok

1. I. alkalmazási csoport

a) Az M1. kategóriába azok a berendezések tartoznak, amelyeket speciális védelmi eszközökkel terveztek, vagy szükség esetén szereltek fel azért, hogy a gyártó által megállapított működési paraméterek mellett nagyon magas védelmi szintet biztosítsanak.

Ezeket a berendezéseket bányák föld alatti részeiben, valamint ilyen bányák azon felszíni részeiben való alkalmazásra tervezték, amelyek sújtólég és/vagy éghető por által történő veszélyeztetésnek vannak kitéve.

Az ebbe a kategóriába tartozó berendezéseket, melyeknek üzemképesnek kell maradniuk robbanásveszélyes környezetben a berendezés ritkán előforduló hibája esetén is, olyan védelmi módok jellemzik, melyek úgy működnek, hogy

– a védelmi módok egyikének meghibásodása esetén legalább egy második független védelmi mód biztosítsa a megfelelő biztonsági szintet,

– vagy egymástól független két hiba fellépése esetén a megfelelő biztonsági szint biztosítva legyen.

Az ebbe a kategóriába tartozó berendezések feleljenek meg a 2. számú melléklet 2.0.1. pontjában hivatkozott kiegészítő követelményeknek.

b) Az M2. kategóriába azok a berendezések tartoznak, amelyeket úgy terveztek, hogy a gyártó által megállapított működési paraméterek mellett magas védelmi szintet biztosítsanak.

Ezeket a berendezéseket bányák föld alatti részeiben, valamint ilyen bányák azon felszíni részeiben való alkalmazásra tervezték, amelyek sújtólég és/vagy éghető por által történő veszélyeztetésnek lehetnek kitéve.

Ezeket a berendezéseket robbanásveszély kialakulása esetén feszültségmentesíteni kell.

Az ebbe a kategóriába tartozó berendezésekre vonatkozó védelmi módok kellő biztonsági szintet nyújtanak zavarmentes üzemelés alatt, még szigorúbb, nevezetesen durva kezelésből és változó környezeti körülményekből eredő üzemelési feltételek mellett is.

Az ebbe a kategóriába tartozó berendezések feleljenek meg a 2. számú melléklet 2.0.2. pontjában hivatkozott kiegészítő követelményeknek.

2. II. alkalmazási csoport

a) Az 1. kategóriába azok a berendezések tartoznak, amelyeket úgy terveztek, hogy a gyártó által megállapított működési paraméterek mellett nagyon magas védelmi szintet biztosítsanak. Az ebbe a kategóriába tartozó berendezéseket olyan terekben való alkalmazásra szánták, ahol folyamatosan, hosszú ideig vagy gyakran alakul ki robbanásveszélyes környezet, melyet a levegő gázokkal, gőzökkel, ködökkel vagy lebegő porokkal való keveréke okoz. Az ebbe a kategóriába tartozó berendezéseket, melyeknek biztosítaniuk kell a megfelelő védelmi szintet még a berendezés ritkán előforduló hibája esetén is, olyan védelmi módok jellemzik, melyek úgy működnek, hogy

– a védelmi módok egyikének meghibásodása esetén legalább egy második független védelmi mód biztosítsa a megfelelő biztonsági szintet; vagy

– egymástól független két hiba fellépése esetén a megfelelő biztonsági szint biztosítva legyen.

Az ebbe a kategóriába tartozó berendezések feleljenek meg a 2. számú melléklet 2.1. pontjában hivatkozott kiegészítő követelményeknek.

b) A 2. kategóriába azok a berendezések tartoznak, amelyeket úgy terveztek, hogy a gyártó által megállapított működési paraméterek mellett magas védelmi szintet biztosítsanak. Az ebbe a kategóriába tartozó berendezéseket olyan terekben való alkalmazásra szánták, ahol valószínűleg alkalmilag kialakul robbanásveszélyes környezet, melyet gázok, gőzök vagy ködök vagy levegő/por keverékek okoznak.

Az ebbe a kategóriába tartozó berendezésekre vonatkozó robbanásbiztos védelmi módoknak úgy kell működniük, hogy megfelelő biztonsági szintet nyújtsanak még gyakran előforduló üzemzavarok vagy berendezéshibák esetén is, melyeket normál körülmények között figyelembe kell venni.

Az ebbe a kategóriába tartozó berendezések feleljenek meg a 2. számú melléklet 2.2. pontjában hivatkozott kiegészítő követelményeknek.

c) A 3. kategóriába azok a berendezések tartoznak, amelyeket úgy terveztek, hogy a gyártó által megállapított működési paraméterek mellett normál védelmi szintet biztosítsanak.

Az ebbe a kategóriába tartozó berendezéseket olyan terekben való alkalmazásra szánták, ahol kevésbé valószínű, hogy gázok, gőzök vagy ködpárák, valamint levegő/por keverékek robbanásveszélyes környezetet okoznak, vagy ha igen, ez csak ritkán és rövid ideig tart.

Az e kategóriába tartozó berendezések nyújtsanak megfelelő biztonsági szintet normál üzemelés mellett. Az ebbe a kategóriába tartozó berendezések feleljenek meg a 2. számú melléklet 2.3. pontjában hivatkozott kiegészítő követelményeknek.

2. számú melléklet a 8/2002. (II. 16.) GM rendelethez

Robbanásveszélyes környezetben alkalmazott berendezések és védelmi rendszerek tervezésére
és kivitelezésére vonatkozó alapvető egészségügyi
és biztonsági követelmények

Bevezető rendelkezések

A) A gyorsan fejlődő technológiai szakismereteket amennyire lehet, figyelembe kell venni, és haladéktalanul alkalmazni kell.

B) Az 1. § (2) bekezdésben felsorolt eszközök esetében az alapvető követelmények csak olyan mértékben alkalmazandók, amennyiben azok a robbanási kockázatok szempontjából azoknak az eszközöknek a biztonságos és megbízható működéséhez és üzemben tartásához szükségesek.

1. A berendezésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó közös követelmények

1.0. Általános követelmények

1.0.1. Az integrált robbanásbiztosság elvei: A robbanásveszélyes környezetben alkalmazott berendezéseket és védelmi rendszereket az integrált robbanásbiztosság szempontjából kell megtervezni. E célból a gyártó tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy

– mindenekelőtt, ha lehetséges, legyen elkerülhető, hogy a berendezések vagy védelmi rendszerek maguk okozzanak vagy idézzenek elő robbanásveszélyes környezetet,

– megakadályozza a robbanásveszélyes környezet gyújtását, figyelembe véve minden villamos vagy nem-villamos gyújtóforrás természetét,

– abban az esetben, ha mindezek ellenére olyan robbanás keletkezne, amely közvetlen vagy közvetett hatással embereket, háziállatokat vagy anyagi javakat veszélybe sodorhatna, azonnal meg tudják fékezni és/vagy korlátozni a robbanási lángok és a robbanási nyomás hatósugarát a megfelelő biztonsági szintig.

1.0.2. A veszélyes helyzetek lehetőségekhez képest történő elkerülése érdekében a berendezéseket és védelmi rendszereket az esetleges működési hibák kellő figyelembevételével kell tervezni és legyártani. Figyelembe kell venni minden olyan helytelen alkalmazást, amelyet ésszerűen meg lehet előzni.

1.0.3. Különleges ellenőrzési és karbantartási feltételek. Különleges ellenőrzési és karbantartási feltételeknek alávetett berendezéseket és védelmi rendszereket e követelmények függvényében kell megtervezni és legyártani.

1.0.4. Környezeti feltételek. A berendezéseket és védelmi rendszereket a meglévő és az előrelátható környezeti feltételek függvényében kell megtervezni és legyártani.

1.0.5. Megjelölés. Minden berendezésen és védelmi rendszeren olvasható és letörölhetetlen módon legalább a következő jelöléseket kell feltüntetni:

– a gyártó neve és címe,

– megjelölés,

– a széria vagy a típus megjelölése,

– gyártási szám, ha van,

– a gyártás éve,

– a specifikus robbanásvédelmi megjelölés, amelyet a berendezés alkalmazási csoportjának és kategóriájának a szimbóluma követ,

– a II. alkalmazási csoport esetében a ,,G'' betű (gázok, gőzök vagy ködök jelenléte miatt kialakult robbanásveszélyes környezetre vonatkozóan),

és/vagy

a ,,D'' betű (porok jelenléte miatt kialakult robbanásveszélyes környezetre vonatkozóan).

Továbbá, szükség esetén fel kell tüntetni rajtuk a biztonságos használatukhoz lényeges összes információt.

1.0.6. Gépkönyv

a) Minden egyes berendezéshez és védelmi rendszerhez csatolni kell egy gépkönyvet, amelynek legalább az alábbi útmutatásokat kell tartalmaznia:

– azon információk összefoglalása, melyekkel a berendezést vagy védelmi rendszert megjelölték, a gyártási szám kivételével (l. 1.0.5.), minden szükséges további információval, amely megkönnyíti a karbantartást (pl. az importőr, szerelő címe stb.);

– utasítások, hogy az alábbiakat biztonságosan el lehessen végezni:

= üzembe helyezés,

= használat,

= összeszerelés és szétszerelés,

= karbantartás (szervizelés és sürgős javítás),

= felszerelés,

= beállítás;

– szükség esetén a nyomáscsökkentő berendezések előtt lévő veszélyes zónák feltüntetése;

– szükség esetén a képzésre vonatkozó utasítások;

– olyan részletek, amelyek alapján kétségkívül meghatározható, hogy egy bizonyos kategóriájú berendezés vagy védelmi rendszer biztonságosan használható-e a tervezett helyen a várható működési feltételek mellett;

– a villamossági és nyomásparaméterek, maximális felületi hőmérsékletek és más határértékek;

– szükség esetén különleges használati feltételek, beleértve az esetleges, a gyakorlatban már előfordult helytelen használatra vonatkozó adatokat;

– szükség esetén a berendezéshez vagy védelmi rendszerhez illeszthető eszközök alapvető jellegzetességeit.

b)34 A gépkönyvet a gyártónak vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének magyar nyelven kell elkészítenie.

Üzembe helyezéskor minden berendezéshez és védelmi rendszerhez mellékelni kell a gépkönyv fordítását azon ország nyelvére vagy nyelveire, ahol a berendezést vagy védelmi rendszert használni fogják, valamint az eredeti nyelvű gépkönyvet.

A fordítást vagy a gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője készíti, vagy az a személy, aki a berendezést vagy védelmi rendszert bevezeti a kérdéses nyelvterületre.

E követelmény enyhítéseként, a gyártónak vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője által alkalmazott szakszemélyzet használatára szánt karbantartási utasításokat megengedett olyan nyelven is elkészíteni, amelyet a személyzet ért.

c) A gépkönyvnek tartalmaznia kell a berendezés vagy védelmi rendszer üzembe helyezéséhez, karbantartásához, felügyeletéhez, a megfelelő működése ellenőrzéséhez, és adott esetben javításához szükséges rajzokat és diagramokat minden hasznos információval együtt, különös tekintettel a biztonságra.

d) A berendezést vagy védelmi rendszert bemutató leírás biztonsági szempontok tekintetében nem lehet ellentmondásban a gépkönyvvel.

1.1. Az anyagok kiválasztása

1.1.1. A berendezések és védelmi rendszerek gyártásához felhasznált anyagok ne idézzenek elő robbanást, számolva az előrelátható működési igénybevételekkel.

1.1.2. A gyártó által megadott üzemelési feltételek határain belül, a használatban lévő anyagok és a robbanásveszélyes tér alkotóelemei között nem léphetnek fel olyan reakciók, amelyek a robbanásvédelem csökkenését vonhatnák maguk után.

1.1.3. Az anyagokat úgy kell kiválasztani, hogy a jellemzőikben és más anyagokkal összeférhetően kombinálva előrelátható változásuk ne vezessen a védelem csökkenéséhez; nevezetesen kellőképpen tekintetbe kell venni az anyagok korrózióállóságát, kopásállóságát, villamos vezető képességét, ütésállóságát, öregedését és a hőmérsékletváltozás hatásait.

1.2. Tervezés és gyártás

1.2.1. A berendezéseket és védelmi rendszereket a robbanásvédelemre vonatkozó technológiai ismeretek kellő figyelembevételével kell tervezni és legyártani annak érdekében, hogy megbízható módon működhessenek előrelátható élettartamuk során.

1.2.2. A berendezésekbe és védelmi rendszerekbe beépített, vagy azokhoz csereként használt alkatrészeket úgy kell tervezni és legyártani, hogy biztonságosan lássák el robbanásvédelmi feladatukat, amennyiben a gyártó utasításai szerint szerelik fel azokat.

1.2.3. Zárt szerkezetek és a szivárgás megelőzése

Azok a berendezések, amelyek gyúlékony gázt vagy port bocsáthatnak ki, lehetőség szerint zártterűek legyenek. Amennyiben ezeken a berendezéseken nyílások vagy tömítetlen illeszkedések vannak, azokat lehetőleg úgy kell megtervezni, hogy a fejlődő gázok vagy porok ne vezethessenek a berendezéseken kívül robbanásveszélyes környezet kialakulásához.

A töltő- és leürítő nyílásokat úgy kell tervezni és felszerelni, hogy amennyire csak lehet, korlátozzák a töltések és a leürítések során gyúlékony anyagok kiáramlását.

1.2.4. Porlerakódások

A nagy portartalmú zónákban használt berendezéseket és védelmi rendszereket úgy kell tervezni, hogy a felületükön lerakódott por ne gyulladjon meg. Általában a porlerakódásokat minden esetben a lehetőség szerint kell korlátozni. A berendezések és védelmi rendszerek könnyen tisztíthatók legyenek. A berendezés részek felületi hőmérsékletének jóval alacsonyabbnak kell lennie, mint a lerakódott porok izzási hőmérséklete. Számolni kell a lerakódott porréteg vastagságával, és ha szükséges, hőmérsékletkorlátozási intézkedéseket kell hozni a hőfelhalmozódás elkerülése érdekében.

1.2.5. Kiegészítő védelmi módszerek

Az olyan berendezéseket és védelmi rendszereket, amelyek bizonyos típusú külső igénybevételeknek lehetnek kitéve, amennyiben szükséges, kiegészítő védelemmel kell ellátni.

A berendezések álljanak ellent a rájuk háruló igénybevételeknek anélkül, hogy robbanásbiztosságuk csökkenne.

1.2.6. Biztonságos nyitás

Ha a berendezések és védelmi rendszerek magának a robbanásvédelemnek a részét képező házban vagy zárt tokozásban helyezkednek el, ez utóbbiak csak speciális szerszám segítségével, vagy a megfelelő védelmi intézkedések megtétele után lehessenek nyithatók.

1.2.7.35 Egyéb veszélyekkel szembeni védelem

Külön jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a berendezéseket és védelmi rendszereket oly módon kell tervezni és legyártani, hogy

a) elkerülhető legyen a közvetlen vagy közvetett érintkezéssel okozható fizikai sérülés vagy más veszély,

b) ne keletkezzen a hozzáférhető részeken veszélyt előidéző felületi hőmérséklet vagy sugárzás,

c) elkerülhető legyen az olyan nem-villamos természetű veszély, amely a tapasztalat szerint előfordulhat, és

d) a túlterhelés előrelátható körülményei ne vezessenek veszélyes helyzethez.

1.2.8. A berendezések túlterhelése

Már a tervezési fázisban el kell kerülni a berendezések veszélyes túlterhelését beépített mérő, szabályozó és vezérlő eszközökkel, úgymint: túláramkapcsolók, hőmérsékletkorlátozók, differenciál nyomáskapcsolók, áramlásmérők, időrelék, sebességszabályozók és/vagy hasonló megfigyelő berendezések.

1.2.9. Nyomásálló tokozás rendszerek

Ha azokat a részeket, melyek a robbanásveszélyes környezet gyújtását okozhatják, tokozásba helyezik, intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a tokozás ellenálljon a robbanókeverék belső robbanása során kifejtett nyomásnak, és megakadályozza a robbanás átterjedését a tokozást körülvevő robbanásveszélyes környezetre.

1.3. Potenciális gyújtóforrások

1.3.1. Különféle gyújtóforrásokból származó veszélyek

Nem alakulhatnak ki olyan potenciális gyújtóforrások, mint szikrák, lángok, villamos ívek, magas felületi hőmérsékletek, akusztikus energia felszabadulások, optikai sugárzások, elektromágneses hullámok vagy más gyújtóforrások.

1.3.2. Sztatikus elektromosságból származó veszélyek

Megfelelő intézkedésekkel el kell kerülni a veszélyes kisüléseket előidézni képes elektrosztatikus feltöltődéseket.

1.3.3. Kóboráramból és szivárgóáramból származó veszélyek

Meg kell akadályozni, hogy egy berendezés vezetőrészeiben olyan kóboráramok és szivárgóáramok keletkezzenek, amelyek például veszélyes korrózió képződését, a felület túlmelegedését vagy gyújtást előidézni képes szikrák keletkezését teszik lehetővé.

1.3.4. Túlmelegedésből származó veszély

Már a tervezési stádiumban el kell kerülni (amennyiben lehet) például a forgás közben kontaktusba kerülő anyagok és részek súrlódásából vagy ütéséből, vagy idegen testek bejutásából származó túlmelegedést.

1.3.5. Nyomáskiegyenlítésekből származó veszélyek

A berendezéseket és védelmi rendszereket úgy kell megtervezni vagy integrált mérő, vezérlő és szabályozó eszközökkel felszerelni, hogy az azokból származó nyomáskiegyenlítések ne okozzanak gyújtást előidéző lökéshullámokat vagy kompressziót.

1.4. Külső zavaró hatásoknak tulajdonítható veszélyek

1.4.1. A berendezéseket és védelmi rendszereket oly módon kell tervezni és legyártani, hogy teljes biztonsággal betölthessék tervezett feladatukat, még változó környezeti feltételek, túlfeszültség, nedvesség, rezgés, szennyeződés és más külső hatások mellett is, a gyártó által meghatározott üzemelési feltételek figyelembevételével.

1.4.2. A berendezésrészeknek alkalmazkodniuk kell a tervezett mechanikai és hőmérsékleti igénybevételekhez és ellenállniuk kell a meglévő vagy előreláthatóan előforduló anyagok agresszív hatásának.

1.5. A biztonságot elősegítő berendezésekre vonatkozó előírások

1.5.1. A biztonsági készülékeknek a működéshez szükséges mérő és/vagy vezérlő készülékektől függetlenül kell működniük.

Amennyire lehetséges, a biztonsági készülék meghibásodását meglehetősen gyorsan fel kell deríteni a megfelelő műszaki eszközök segítségével annak érdekében, hogy veszélyes helyzet csak nagyon kis valószínűséggel lépjen fel. Általában a hibákkal szembeni biztonság elvét kell alkalmazni.

Általános szabály, hogy a biztonsági utasításoknak közvetlenül az érintett vezérlő szerkezetekre kell hatniuk, közbenső szoftver parancs nélkül.

1.5.2. A biztonsági berendezések meghibásodása esetén a berendezéseket és/vagy védelmi rendszereket a lehetőségekhez képest biztonságos állapotba kell hozni.

1.5.3. A biztonsági berendezések vészleállító rendszereit a lehetőségekhez képest fel kell szerelni újraindítást gátló reteszekkel. Új indítóparancs csak akkor gyakorolhat hatást a normál működésre, ha az újraindítást gátló reteszeket előzőleg szándékosan visszaállították.

1.5.4. Vezérlő és kijelző egységek

Ha vezérlő és kijelző egységeket használnak, azokat az ergonómiai elveknek megfelelően kell tervezni annak érdekében, hogy a robbanásveszélyt illetően a lehető legnagyobb üzemelési biztonságot lehessen elérni.

1.5.5. Robbanásvédelemre szánt, mérési funkcióval rendelkező berendezésekre alkalmazandó követelmények

A mérési funkcióval rendelkező berendezéseket az előrelátható működési követelményeknek és speciális felhasználási feltételeiknek megfelelően kell tervezni és legyártani, éspedig oly mértékben, amennyire érintik a robbanásveszélyes térben használt készülékeket.

1.5.6. Szükség esetén a mérési funkcióval rendelkező berendezések leolvasási pontossága és üzemeltethetősége ellenőrizhető legyen.

1.5.7. A mérési funkcióval rendelkező berendezések tervezése során olyan biztonsági tényezővel kell számolni, amely biztosítja, hogy a riasztási küszöb kellően messze legyen a felügyelt légtér robbanási és/vagy gyulladási határaitól, a berendezés működési feltételeit és a mérési rendszer esetleges eltéréseit figyelembe véve.

1.5.8. Számítógép szoftver alkalmazásából adódó kockázatok

Számítógéppel vezérelt berendezések, védelmi rendszerek és biztonsági készülékek esetében már a tervezés során különösen számolni kell a programban előforduló hibákból eredő kockázatokkal.

1.6. A rendszer biztonsági követelményeinek figyelembevétele

1.6.1. A tervezett működési feltételektől eltérően, automatikusan működő folyamatokba beépített berendezéseket és védelmi rendszereket kézi úton is ki lehessen kapcsolni, amennyiben ez nem veszélyezteti a biztonságot.

1.6.2. Amennyiben a vészleállító rendszert működésbe kell hozni, a felhalmozott energiákat a lehető leggyorsabban és a legbiztonságosabb módon disszipálni vagy izolálni kell úgy, hogy azok többé ne képezzenek veszélyforrást. Ez nem vonatkozik az elektrokémiailag tárolt energiára.

1.6.3. Táplálás meghibásodásából származó veszélyek

Azoknál a berendezéseknél és védelmi rendszereknél, amelyeknél a táplálás meghibásodása járulékos veszélyek továbbterjedését okozhatja, fenn kell tartani a berendezés biztonságos működési állapotát függetlenül a berendezés többi részétől.

1.6.4. Csatlakozások okozta kockázatok

A berendezéseket és védelmi rendszereket a megfelelő kábel- és védőcső-bevezetőkkel kell felszerelni.

Amennyiben a berendezéseket és védelmi rendszereket más berendezésekkel és védelmi rendszerekkel kombinált használatra szánták, az átvezetésnek biztonságosnak kell lennie.

1.6.5. A készülék részét képező riasztóberendezés elhelyezése

Amennyiben a berendezés vagy védelmi rendszer robbanásveszélyes tér kialakulásának megfigyelésére szánt észlelő vagy riasztókészülékkel rendelkezik, csatolni kell a készülékek megfelelő helyeken történő felszereléséhez szükséges utasításokat.

2. A berendezésekre vonatkozó kiegészítő követelmények

2.0. Az I. alkalmazási csoport M. kategóriájába tartozó berendezésekre vonatkozó követelmények.

2.0.1. Az I. alkalmazási csoport M1. kategóriájába tartozó berendezésekre vonatkozó követelmények

2.0.1.1. A berendezéseket oly módon kell tervezni és legyártani, hogy a gyújtóforrások még a készülékben fellépő ritka zavar esetén se váljanak aktívvá.

A berendezéseknél olyan védelmi módokat kell alkalmazni, hogy

– vagy a védelmi módok egyikének meghibásodása esetén, legalább egy második független mód biztosítsa az előírt védelmi szintet,

– vagy egymástól független két hiba fellépése esetén az előírt védelmi szint biztosítva legyen.

Amennyiben szükséges, ezeket a készülékeket speciális kiegészítő védelmi módokkal kell felszerelni. Robbanásveszélyes környezet jelenlétében is működőképesnek kell maradniuk.

2.0.1.2. Szükség esetén a berendezéseket oly módon kell legyártani, hogy a por ne tudjon behatolni.

2.0.1.3. A lebegő porok gyulladásának elkerülése érdekében a berendezések egyes részei felületi hőmérsékleteinek jóval alacsonyabbnak kell lenniük, mint az előreláthatóan az előforduló levegő/por keverékek öngyulladási hőmérséklete.

2.0.1.4. A berendezéseket oly módon kell tervezni, hogy az esetleges gyújtóforrásként számításba jövő berendezésrészek kinyitása csak feszültségmentes vagy gyújtószikramentes állapotban legyen lehetséges. Amennyiben nem lehetséges a berendezéseket feszültségmentesíteni, a gyártó köteles e berendezésrészek nyitószerkezetén figyelmeztető feliratot feltüntetni.

Amennyiben szükséges, ezeket a készülékeket a megfelelő kiegészítő reteszelő rendszerekkel kell felszerelni.

2.0.2. Az I. alkalmazási csoport M2. kategóriájába tartozó berendezésekre alkalmazandó követelmények

2.0.2.1. A berendezéseket oly módon kell védelmi módokkal ellátni, hogy normál működés folyamán a gyújtóforrások ne válhassanak aktívvá, még szigorúbb, nevezetesen durva kezelésből és változó környezeti körülményekből eredő üzemelési feltételek mellett sem.

Abban az esetben, ha robbanásveszélyes környezet alakul ki, a berendezéseket feszültségmentesíteni kell.

2.0.2.2. A berendezéseket oly módon kell tervezni, hogy az esetleg gyújtóforrássá váló egyes berendezésrészek nyitása csak feszültségmentes állapotban vagy a megfelelő reteszelő rendszereken keresztül legyen lehetséges.

Amennyiben nem lehetséges a berendezés feszültségmentesítése, a gyártó köteles e berendezésrészek nyitószerkezetén figyelmeztető feliratot feltüntetni.

2.0.2.3. A porok jelenléte miatt kialakult robbanásveszéllyel kapcsolatos követelményeket illetően az M1. kategória megfelelő követelményeit kell betartani.

2.1. A II. alkalmazási csoport 1. kategóriájába tartozó berendezésekre vonatkozó követelmények.

2.1.1. Gázok, gőzök vagy ködpárák jelenléte miatt kialakult robbanásveszélyes térségek.

2.1.1.1. A berendezéseket úgy kell tervezni és legyártani, hogy elkerülhető legyen a gyújtóforrások aktívvá válása, még a berendezések ritkán előforduló meghibásodása esetén is.

A berendezéseket az alábbi védelmekkel kell ellátni:

– vagy a védelmi módok egyikének meghibásodása esetén, legalább egy második független mód biztosítsa az előírt védelmi szintet;

– vagy egymástól független két hiba esetén, az előírt védelmi szint biztosítva legyen.

2.1.1.2. Azon berendezések esetén, amelyek felülete felmelegedhet, intézkedéseket kell tenni arra nézve, hogy ne kerüljön sor a megállapított maximális felületi hőmérséklet túllépésére még a legkedvezőtlenebb körülmények között sem.

A hőfelhalmozódásból és kémiai reakciókból adódó hőmérséklet-emelkedéseket is figyelembe kell venni.

2.1.1.3. A berendezéseket oly módon kell tervezni, hogy az esetleges gyújtóforrásként számításba jövő berendezésrészek kinyitása csak feszültségmentes vagy gyújtószikramentes állapotban legyen lehetséges. Amennyiben nem lehetséges a berendezéseket feszültségmentesíteni, a gyártó köteles ezeknek a berendezésrészeknek a nyitószerkezetén figyelmeztető feliratot feltüntetni.

Amennyiben szükséges, ezeket a készülékeket megfelelő kiegészítő reteszelő rendszerekkel kell ellátni.

2.1.2. Levegő/por keverék jelenléte miatt kialakult robbanásveszélyes térségek

2.1.2.1. A berendezéseket oly módon kell tervezni és legyártani, hogy elkerülhető legyen a levegő/por keverékek gyújtása, még a berendezés ritka meghibásodása esetén is.

A berendezéseket az alábbi védelmekkel kell ellátni:

– vagy a védelmi módok egyikének meghibásodása esetén, legalább egy második független mód biztosítsa az előírt védelmi szintet;

– vagy egymástól független két hiba esetén, az előírt védelmi szint biztosítva legyen.

2.1.2.2. Szükség esetén a berendezéseket úgy kell tervezni, hogy porok behatolása vagy eltávozása csak a speciálisan megtervezett pontoknál történjen.

A kábelbevezetők és csatlakozódarabok szintén feleljenek meg ennek a követelménynek.

2.1.2.3. A lebegő porok gyújtásának elkerülése érdekében a berendezés részeinek felületi hőmérséklete jóval alacsonyabb legyen, mint az előre látható levegő/por keverékek gyulladási hőmérséklete.

2.1.2.4. A berendezésrészek biztonságos kinyitását illetően a 2.1.1.3. pont előírásait kell alkalmazni.

2.2. A II. alkalmazási csoport 2. kategóriájára vonatkozó követelmények

2.2.1. Gázok, gőzök vagy ködök jelenléte miatt kialakult robbanásveszélyes térségek

2.2.1.1. A berendezéseket úgy kell tervezni és legyártani, hogy elkerülhető legyen a gyújtóforrások kialakulása, még a berendezések azon gyakori zavarainak vagy működési hibáinak esetében is, amelyekkel szokásosan számolni kell.

2.2.1.2. A berendezésrészeket oly módon kell tervezni és legyártani, hogy a meghatározott felületi hőmérsékleteket ne lépjék túl még abban az esetben sem, ha a túllépési kockázatok a gyártó által előrelátott rendkívüli helyzetekből adódnak.

2.2.1.3. A berendezéseket oly módon kell tervezni, hogy az esetleg gyújtóforrássá váló egyes berendezésrészek nyitása csak feszültségmentes állapotban vagy a megfelelő reteszelő rendszereken keresztül legyen lehetséges.

Amennyiben nem lehet a berendezést feszültségmentesíteni, a gyártó köteles e berendezésrészek nyitószerkezetén figyelmeztető feliratot feltüntetni.

2.2.2. Levegő/por keverékek jelenléte miatt kialakult robbanásveszélyes térségek

2.2.2.1. A berendezéseket oly módon kell tervezni és legyártani, hogy elkerüljék a levegő/por keverékek gyújtását, még a készülék gyakori meghibásodása, vagy a berendezések olyan működési hibája esetén is, amellyel általában számolni kell.

2.2.2.2. A felületi hőmérsékletet illetően a 2.1.2.3. pont követelményei alkalmazandók.

2.2.2.3. A por elleni védelmet illetően a 2.1.2.2. pont követelményei alkalmazandók.

2.2.2.4. A berendezésrészek biztonságos kinyitását illetően a 2.2.1.3. pont követelményei alkalmazandók.

2.3. A II. alkalmazási csoport 3. kategóriájába tartozó berendezésekre vonatkozó követelmények

2.3.1. Gázok, gőzök vagy ködök jelenléte miatt kialakult robbanásveszélyes térség

2.3.1.1. A berendezéseket úgy kell tervezni és legyártani, hogy normál működés során gyújtóforrás ne keletkezzék.

2.3.1.2. A felületi hőmérsékletek a tervezett működési feltételek mellett nem léphetik túl a megadott legnagyobb felületi hőmérsékleteket. Túllépés csak azokban a kivételes esetekben megengedett, ha a gyártó speciális kiegészítő védelmi intézkedéseket irányoz elő.

2.3.2. A levegő/por keverékek jelenléte miatt kialakult robbanásveszélyes térségek

2.3.2.1. A berendezéseket úgy kell tervezni és legyártani, hogy a normál működés mellett az előrelátható gyújtóforrások ne okozzák a levegő/por keverékek gyújtását.

2.3.2.2. A felületi hőmérsékletet illetően a 2.1.2.3. pont követelményei alkalmazandók.

2.3.2.3. A berendezéseket, beleértve a kábelbevezetőket és csatlakozódarabokat is, úgy kell legyártani, hogy számolni kell a porrészecskék méreteivel oly módon, hogy megakadályozzák a levegő/por keverékek kialakulását vagy veszélyes porlerakódást a berendezés belsejében.

3. A védelmi rendszerekre vonatkozó kiegészítő követelmények

3.0. Általános követelmények

3.0.1. A védelmi rendszereket úgy kell méretezni, hogy a robbanás hatásai kellő biztonsági szintre legyenek csökkentve.

3.0.2. A védelmi rendszereket oly módon kell tervezni, és úgy lehessen azokat elhelyezni, hogy megakadályozzák a robbanások veszélyes láncreakciókká válását és a kezdődő robbanások detonációkká válását.

3.0.3. Energiakimaradás esetében, a veszélyes helyzetek elkerüléséhez szükséges időtartam alatt a védelmi rendszereknek fent kell tartaniuk működési képességüket.

3.0.4. A védelmi rendszerek nem hibásodhatnak meg külső zavaró hatások miatt.

3.1. Tervezés és konstrukciós kialakítás

3.1.1. Az anyagok jellemzői

Az anyagok jellemzőinek tekintetében a következő maximális nyomást és hőmérsékletet kell figyelembe venni a tervezési stádiumban: szélsőséges üzemeltetési feltételek mellett fellépő robbanás során előrelátható nyomás, valamint a lángnak betudható előrelátható felmelegedés hatása.

3.1.2. A robbanással szembeni ellenállásra vagy a robbanás elfojtására tervezett védelmi rendszerek álljanak ellen a keletkezett lökéshullámnak a rendszer integritásának elvesztése nélkül.

3.1.3. A védelmi rendszerekhez csatlakoztatott tartozékok álljanak ellen a várható maximális robbanási nyomásnak anélkül, hogy elvesztenék működőképességüket.

3.1.4. A védelmi rendszerek tervezése és konstrukciójának kialakítása során figyelembe kell venni a periférikus berendezésekben és a hozzájuk csatlakozó csővezetékekben meglévő nyomás által okozott reakciókat.

3.1.5. Nyomáscsökkentő rendszerek

Amennyiben előrelátható, hogy a védelmi rendszerek igénybevétele túllépi a szerkezeti szilárdságot, a tervezéskor olyan alkalmas nyomáscsökkentő berendezésekről kell gondoskodni, amelyek a közelben tartózkodó személyzetre nem jelentenek veszélyt.

3.1.6. Robbanás elfojtó rendszerek

A robbanás elfojtó rendszereket úgy kell tervezni és konstrukcióját kialakítani, hogy baleset esetén a lehető leggyorsabban reagáljanak a kezdődő robbanásra, és optimális módon gátolják azt, számolva a nyomásnövekedés maximális sebességével és a robbanás maximális nyomásával.

3.1.7. Robbanást megszakító rendszerek

Ezen rendszereknek az a feladatuk, hogy a lehető leggyorsabban megszakítsák a kezdődő robbanásokat megfelelő tervezés és konstrukciós kialakítás által. Meg kell akadályozniuk a belső robbanás átterjedését, és eközben meg kell őrizniük mechanikai szilárdságukat.

3.1.8. A védelmi rendszereket az áramkörökhöz megfelelő riasztási küszöbbel úgy kell illeszteni, hogy szükség esetén megszűnjön a termék betáplálás és leürítés, és leálljanak azon berendezésrészek, amelyek már nem működnek biztonságosan.

3. számú melléklet a 8/2002. (II. 16.) GM rendelethez

EK típusvizsgálat (B modul)36

1.37 Az EK típusvizsgálat azt az eljárást írja le, amellyel egy bejelentett szervezet megállapítja és tanúsítja, hogy az érintett gyártmány jellegzetes mintája megfelel e rendelet előírásainak.

2.38 Az EK típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet a gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nyújtja be egy bejelentett szervezethez. A kérelem a következőket tartalmazza:

– a gyártó neve és címe, valamint ezen felül a meghatalmazott képviselőjének a neve és címe, amennyiben a kérelmet ez utóbbi nyújtja be;

– írásos nyilatkozat, miszerint a kérelmet nem nyújtották be másik bejelentett szervezethez;

– a 3. pontban megjelölt műszaki dokumentáció.

A kérelmező a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátja az érintett gyártmány jellegzetes mintáját, a következőkben: ,,típus''. A bejelentett szervezet további mintákat is kérhet, ha a vizsgálati program ezt igényli.

3. A műszaki dokumentáció tegye lehetővé, hogy a terméknek e rendelet előírásai szerinti megfelelőségét értékelni lehessen. A dokumentációnak ki kell terjednie ezen értékeléshez szükséges mértékben a termék tervezésére, gyártására és működésére és ilyen mértékben a következőkre is:

– a típus általános leírása;

– alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. tervezési, gyártási rajzai és vázlatai;

– az említett rajzok és vázlatok és a termék működése megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

– a 8. § (2) bekezdésben hivatkozott, teljes egészében vagy részben alkalmazott szabványok jegyzéke, és ha azokat nem alkalmazták, akkor e rendeletben foglalt alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelőség biztosítására alkalmazott megoldások leírása;

– az elkészített tervezési számítások és az elvégzett vizsgálatok stb. eredményei;

– vizsgálati jegyzőkönyvek.

4.39 A bejelentett szervezet:

4.1. megvizsgálja a műszaki dokumentációt, ellenőrzi, hogy a típus a műszaki dokumentációnak megfelelően készült-e; azonosítja azokat az elemeket, amelyeket 8. § (2) bekezdésben hivatkozott szabványok vonatkozó előírásainak megfelelően terveztek; és azokat az alkatrészeket, melyeket anélkül terveztek, hogy e szabványok vonatkozó előírásait alkalmazták volna;

4.2. elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő ellenőrzéseket és a szükséges vizsgálatokat annak ellenőrzésére, hogy a gyártó által alkalmazott megoldások eleget tesznek-e e rendelet alapvető biztonsági követelményeinek abban az esetben, ha nem alkalmazták a 8. § (2) bekezdésben hivatkozott szabványokat;

4.3. elvégzi, vagy elvégezteti a megfelelő ellenőrzéseket és szükséges vizsgálatokat annak ellenőrzésére, hogy abban az esetben, ha a gyártó a vonatkozó szabványok alkalmazását választotta, azokat valójában alkalmazta-e;

4.4. egyezteti a kérelmezővel azt a helyet, ahol az ellenőrzéseket és a szükséges vizsgálatokat el fogják végezni.

5.40 Amennyiben a típus megfelel e rendelet előírásainak, a bejelentett szervezet a kérelmező részére EK típusvizsgálati tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, az ellenőrzésből levont következtetéseket és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.

A tanúsítványhoz csatolni kell a műszaki dokumentáció meghatározó részeiről készített listát, és a bejelentett szervezet is megőriz egy másolatot.

A bejelentett szervezetnek, amennyiben megtagadja az EK típusvizsgálati tanúsítvány kiadását a gyártónak vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének, részletes információt kell adnia annak okáról.

Rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról is.

6.41 A kérelmezőnek tájékoztatnia kell az EK típusvizsgálati tanúsítványra vonatkozó műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott berendezés vagy védelmi rendszer minden módosításáról, mely esetben újabb jóváhagyásra van szükség, amennyiben ezek a változtatások érinthetik az alapvető követelményeinek való megfelelőséget, vagy a termék előírt alkalmazási feltételeit. Ezt a kiegészítő jóváhagyást az eredeti EK típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítéseként kell megadni.

7.42 Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a kiadott és visszavont EK típusvizsgálati tanúsítványokról és azok kiegészítéseiről.

8.43 A többi bejelentett szervezet kaphat másolatot az EK típusvizsgálati tanúsítványból és/vagy azok kiegészítéseiről. A tanúsítványok mellékleteit meg kell őrizni a többi bejelentett szervezet rendelkezésére.

9.44 A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a műszaki dokumentációval együtt megőrzi az EK típusvizsgálati tanúsítvány és kiegészítéseinek másolatait az utolsó berendezés vagy védelmi rendszer gyártási időpontjától számított legalább tíz éven keresztül.

Amennyiben sem a gyártó, sem a meghatalmazott képviselője nem települt Magyarországon belül, a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció megőrzésének kötelezettsége arra a személyre hárul, aki a terméket a magyar piacon forgalomba hozta.

4. számú melléklet a 8/2002. (II. 16.) GM rendelethez

A gyártás minőségbiztosítása (D modul)

1.45 A gyártás minőségbiztosítása azt az eljárást írja le, amellyel a gyártó, aki teljesítette a 2. pont szerinti kötelezettségeket, biztosítja és kijelenti, hogy az adott termékek megfelelnek az EK típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és kielégítik e rendelet rájuk vonatkozó előírásait. A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője felerősíti a megjelölést minden berendezésre, és kiállítja az írásos EK megfelelőségi nyilatkozatot. A megjelölést a 4. pontban specifikált ellenőrzésért felelős bejelentett szervezet azonosító száma kíséri.

2. A gyártónak egy jóváhagyott minőségügyi rendszert kell működtetnie gyártásra, a végső termék ellenőrzésre és vizsgálatra vonatkozóan, ahogyan azt a 3. pont leírja, és az a 4. pontban specifikált ellenőrzésnek van alávetve.

3. Minőségügyi rendszer

3.1.46 A gyártó a választása szerinti bejelentett szervezethez nyújtja be az érintett berendezést illető minőségügyi rendszerének értékelésére vonatkozó kérelmét. Ez a kérelem a következőket tartalmazza:

– a tervezett termék kategória minden vonatkozó adata;

– a minőségügyi rendszerre vonatkozó dokumentáció;

47 az elfogadott típusra vonatkozó műszaki dokumentáció és az EK típusvizsgálati tanúsítvány másolata.

3.2.48 A minőségügyi rendszernek biztosítania kell, hogy a készülék megfeleljen az EK típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és e rendelet vonatkozó előírásainak.

A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és előírást szisztematikus és rendezett módon kell dokumentálni írásos irányelvek, eljárások és utasítások formájában. A minőségügyi rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségi programok, tervek, kézikönyvek és jegyzőkönyvek egységes értelmezését.

Ennek tartalmaznia kell részletes és megfelelő leírását az alábbiaknak:

– minőségi célkitűzések, szervezési struktúra, a vezetőség felelőssége és hatásköre a termékek minőségét illetően;

– az alkalmazásra kerülő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási technikák, eljárások és szisztematikus tevékenységek;

– a gyártás előtt, alatt és után elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok a gyakoriságuk feltüntetésével;

– minőségügyi dokumentumok, úgymint felülvizsgálati jegyzőkönyvek, vizsgálati és kalibrálási adatok, az érintett személyzet szakképzettségéről szóló jelentések stb.;

– a kívánt termékminőség és a minőségügyi rendszer hatékony működésének elérését ellenőrző eszközök.

3.3.49 A bejelentett szervezet a minőségügyi rendszert annak meghatározása végett értékeli, hogy az eleget tesz-e a 3.2. pontban hivatkozott követelményeknek. Feltételezi, hogy a vonatkozó harmonizált szabványt alkalmazó minőségügyi rendszerek megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Az auditot végző csoport legalább egyik tagjának olyan személynek kell lennie, aki az adott termék technológiájának értékelésében korábban már tapasztalatokat szerzett. Az értékelési eljárás magában foglalja a gyártó üzemeiben történő felügyeleti látogatást is. A gyártót értesíteni kell a döntésről. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ellenőrzés végeredményét és az értékelésre vonatkozó megindokolt döntést.

3.4.50 A gyártó kötelezi magát, hogy úgy teljesíti a minőségügyi rendszerből adódó kötelezettségeit, ahogy azt elfogadták, és azt fenntartja úgy, hogy az megfelelő és hatékony maradjon.

A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője tájékoztatja a minőségügyi rendszert elfogadó bejelentett szervezetet a minőségügyi rendszer tervezett összes korszerűsítéséről.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt változtatásokat és dönt arról, hogy a megváltoztatott minőségügyi rendszer a továbbiakban is megfelel-e a 3.2. pont követelményeinek, vagy szükséges-e új értékelést végezni.

Döntéséről értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza az ellenőrzés végeredményét és az értékelésre vonatkozó megindokolt döntést.

4.51 A bejelentett szervezet felelőssége alá tartozó felügyeleti tevékenység

4.1. A felügyeleti tevékenység célja az arról való meggyőződés, hogy a gyártó megfelelőképpen teljesíti a jóváhagyott minőségügyi rendszerből adódó kötelezettségeit.

4.2.52 A gyártónak meg kell engednie a bejelentett szervezetnek, hogy ellenőrzési céllal bejusson a gyártási, felügyeleti, vizsgálati és raktárhelyiségekbe és minden szükséges tájékoztatást megad neki, nevezetesen

– a minőségügyi rendszerre vonatkozó dokumentációt,

– a minőségügyi dokumentumokat, mint például a felülvizsgálati jegyzőkönyveket és vizsgálati, kalibrálási adatokat és az érintett személyzet szakképzettségéről szóló jelentéseket stb.

4.3.53 A bejelentett szervezet időszakonként auditokat tart azért, hogy meggyőződjön arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségügyi rendszert; a gyártó részére audit jelentést ad át.

4.4.54 Ezen túlmenően a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet a minőségügyi rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából végezhet vagy végeztethet vizsgálatokat, amennyiben ez szükséges. A gyártónak a látogatásáról jegyzőkönyvet ad át, és amennyiben vizsgálat is volt, vizsgálati jegyzőkönyvet.

5.55 Az utolsó berendezés gyártása után legalább tíz évig köteles a gyártó a nemzeti hatóságok rendelkezésére megőrizni

– a 3.1. pont második bekezdésében hivatkozott dokumentációt;

– a 3.4. pontban hivatkozott korszerűsítésre vonatkozó dokumentációt;

– a bejelentett szervezet a 3.4., 4.3. és 4.4. pontban hivatkozott döntéseit és jegyzőkönyveit.

6.56 Mindegyik bejelentett szervezet megadja a többi bejelentett szervezetnek a jóváhagyott minőségügyi rendszerek kiadására és visszavonására vonatkozó információt.

5. számú melléklet a 8/2002. (II. 16.) GM rendelethez

Termékellenőrzés (F modul)

1.57 A termékellenőrzés azt az eljárást írja le, amellyel a gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője megvizsgálja, és tanúsítja, hogy a 3. pont előírásai alá tartozó berendezések megfelelnek az EK típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és kielégítik e rendelet vonatkozó előírásait.

2.58 A gyártó megteszi az összes szükséges intézkedést ahhoz, hogy a gyártási eljárás biztosítsa a berendezés EK típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és e rendelet vonatkozó előírásainak való megfelelőségét. A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője felerősíti a megjelölést minden berendezésre, és kiállítja az EK megfelelőségi nyilatkozatot.

3.59 A bejelentett szervezetnek el kell végeznie a megfelelő ellenőrzéseket és vizsgálatokat abból a célból, hogy ellenőrizze e rendelet 1. §-ban hivatkozott berendezésnek, védelmi rendszernek vagy készüléknek e rendelet vonatkozó előírásainak való megfelelőségét minden termék 4. pont szerint végrehajtott ellenőrzésével és vizsgálatával.

A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője megőriz egy példányt az EK megfelelőségi nyilatkozatból legalább tíz évig az után, hogy legyártották az utolsó berendezést.

4. Ellenőrzés minden termék ellenőrzésével és vizsgálatával

4.1.60 Minden berendezést egyedileg vizsgálnak meg és elvégzik a 8. § (2) bekezdésben hivatkozott vonatkozó szabvány(ok) szerinti megfelelő vizsgálatokat vagy egyenértékű vizsgálatokat, hogy ellenőrizzék az EK típusvizsgálati tanúsítványban és e rendelet vonatkozó követelményeiben leírt típusnak való megfelelőséget.

4.2.61 A bejelentett szervezet minden egyes elfogadott berendezés tételen rögzíti, vagy rögzítteti a saját azonosító jelét és kiállítja az elvégzett vizsgálatokra vonatkozó írásos EK megfelelőségi tanúsítványt.

4.3.62 A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője kérésre bemutatja a bejelentett szervezet EK megfelelőségi tanúsítványait.

6. számú melléklet a 8/2002. (II. 16.) GM rendelethez

Típusazonossági vizsgálat (C modul)

1.63 A típusazonossági vizsgálat az az eljárás, amellyel a gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja és kijelenti, hogy a kérdéses berendezés megfelel az EK típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és kielégíti a rá vonatkozó előírásokat. A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője felerősíti a megjelölést minden berendezésre, és kiállítja az írásos EK megfelelőségi nyilatkozatot.

2.64 A gyártó megteszi az összes szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a gyártási eljárás biztosítsa a berendezés EK típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és e rendelet vonatkozó előírásainak való megfelelőségét.

3.65 A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője megőriz egy példányt az EK megfelelőségi nyilatkozatból legalább tíz évig az után, hogy legyártották az utolsó berendezést. Amennyiben sem a gyártó sem a meghatalmazott képviselője nem települt Magyarországon belül, a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció megőrzésének kötelezettsége arra a személyre hárul, aki a berendezést vagy védelmi rendszert a magyar piacon forgalomba hozta.

Minden legyártott terméken a termék robbanásvédelmi szempontjaira vonatkozó vizsgálatokat kell végrehajtani, melyet a gyártó végez, vagy az ő nevében végzik. A vizsgálatokat egy, a gyártó által választott bejelentett szervezet felelőssége mellett hajtják végre.

A bejelentett szervezet felelősségére a gyártó felerősíti az előbbi azonosító jelét a gyártási eljárás során.

7. számú melléklet a 8/2002. (II. 16.) GM rendelethez

A termék minőségbiztosítása (E modul)

1.66 A termék minőségbiztosítása az az eljárás, amellyel a gyártó, aki eleget tett a 2. pontban megjelölt kötelezettségeknek, biztosítja és kijelenti, hogy a berendezés megfelel az EK típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak. A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője felerősíti a megjelölést minden termékre, és kiállítja az írásos EK megfelelőségi nyilatkozatot. A megjelölést annak a bejelentett szervezetnek az azonosító jele kíséri, aki felelős a 4. pontban specifikált felügyeletért.

2. A gyártónak egy jóváhagyott minőségügyi rendszert kell alkalmaznia a berendezés végső ellenőrzésére és vizsgálatára vonatkozóan az alábbi 3. pont szerint, amely az alábbi, 4. pontban megjelölt felügyeletnek van alávetve.

3. Minőségügyi rendszer

3.1.67 A gyártó a választása szerinti bejelentett szervezethez nyújtja be berendezései minőségügyi rendszerének értékelésére vonatkozó kérelmét.

Ez a kérelem a következőket tartalmazza:

– a tervezett termék kategória minden vonatkozó adata;

– a minőségügyi rendszerre vonatkozó dokumentáció;

68 a jóváhagyott típusra vonatkozó műszaki dokumentáció és az EK típusvizsgálati tanúsítvány másolata.

3.2. A minőségügyi rendszer keretében minden berendezést megvizsgálnak, és elvégzik a 8. § (2) bekezdésben hivatkozott vonatkozó szabvány(ok) szerinti megfelelő vizsgálatokat, vagy egyenértékű vizsgálatokat végeznek, hogy biztosítsák e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelőségét. A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és előírást szisztematikus és rendezett módon kell dokumentálni írásos irányelvek, eljárások és utasítások formájában. A minőségügyi rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségi programok, tervek, kézikönyvek és jegyzőkönyvek egységes értelmezését.

Kimerítő leírást kell tartalmaznia különös tekintettel a következőkre:

– minőségi célkitűzések, szervezési struktúra, a termékek minőségét illetően a vezetőség felelőssége és hatásköre;

– a gyártás után végrehajtandó ellenőrzések és vizsgálatok;

– a minőségügyi rendszer hatékony működését ellenőrző eszközök;

– minőségügyi dokumentumok, úgymint felülvizsgálati jegyzőkönyvek, vizsgálati és kalibrálási adatok, az érintett személyzet szakképzettségéről szóló jelentések stb.

3.3.69 A bejelentett szervezet a minőségügyi rendszert annak meghatározása végett értékeli, hogy az eleget tesz-e a 3.2. pontban hivatkozott követelményeknek. Feltételezi, hogy a vonatkozó harmonizált szabványt alkalmazó minőségügyi rendszerek megfelelnek ezeknek a követelményeknek.

Az auditot végző csoport legalább egyik tagjának olyan személynek kell lennie, aki az adott termék technológiájának értékelésében korábban már tapasztalatokat szerzett. Az értékelési eljárás magában foglalja a gyártó üzemeiben történő értékelő látogatást is.

A gyártót értesíteni kell a döntésről. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ellenőrzés végeredményét és az értékelésre vonatkozó megindokolt döntést.

3.4.70 A gyártó kötelezi magát, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségügyi rendszerből adódó kötelezettségeit, és azt fenntartja úgy, hogy az megfelelő és hatékony maradjon.

A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője tájékoztatja a minőségügyi rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségügyi rendszer minden tervezett korszerűsítéséről.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt változtatásokat és dönt arról, hogy a megváltoztatott minőségügyi rendszer a továbbiakban is megfelel-e a 3.2. pontban hivatkozott követelményeknek, vagy szükséges-e egy új értékelést végezni.

Döntéséről értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza az ellenőrzés végeredményét és az értékelésre vonatkozó megindokolt döntést.

4.71 A bejelentett szervezet felelőssége alá tartozó felügyeleti tevékenység

4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelőképpen teljesítse a jóváhagyott minőségügyi rendszerből adódó kötelezettségeit.

4.2.72 A gyártó megengedi a bejelentett szervezetnek, hogy ellenőrzési céllal bejusson a felügyeleti, vizsgálati és raktárhelyiségekbe és minden szükséges tájékoztatást megad neki, nevezetesen

– a minőségügyi rendszerre vonatkozó dokumentációt;

– a műszaki dokumentációt;

– a minőségügyi dokumentumokat, mint például a felülvizsgálati jegyzőkönyveket és vizsgálati, kalibrálási adatokat, az érintett személyzet szakképzettségéről szóló jelentéseket stb.

4.3.73 A bejelentett szervezet időszakonként auditokat tart azért, hogy meggyőződjön arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségügyi rendszert, és a gyártó részére audit jelentést ad át.

4.4.74 Ezen túlmenően a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. Ezen látogatások alkalmával a bejelentett szervezet a minőségügyi rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából végezhet vagy végeztethet vizsgálatokat, amennyiben ez szükséges; a gyártónak a látogatásáról jegyzőkönyvet ad át, és amennyiben vizsgálat is volt, vizsgálati jegyzőkönyvet.

5.75 Az utolsó berendezés gyártása után legalább tíz évig köteles a gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a nemzeti hatóságok rendelkezésére megőrizni

– a 3.1. pont harmadik bekezdésében hivatkozott dokumentációt;

– a 3.4. pont második bekezdésében hivatkozott korszerűsítésre vonatkozó dokumentációt;

– a bejelentett szervezet a 3.4., 4.3. és 4.4. pontban hivatkozott döntéseit és jegyzőkönyveit.

8. számú melléklet a 8/2002. (II. 16.) GM rendelethez

A gyártás belső ellenőrzése (A modul)

1.76 A gyártás belső ellenőrzése az az eljárás, amellyel a 2. pontban lefektetett kötelezettségeknek eleget tevő gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja és kijelenti, hogy az adott berendezés megfelel e rendelet rá vonatkozó előírásainak. A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője felerősíti a megfelelőségi jelet minden berendezésre és kiállítja a gyártói EK megfelelőségi nyilatkozatot.

2.77 A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője kiállítja a 3. pontban meghatározott műszaki dokumentációt, megőrzi az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére, ellenőrzési célból, az utolsó berendezés legyártásától számított legalább tíz évig.

Amennyiben sem a gyártó sem a meghatalmazott képviselője nem települt Magyarországon belül, a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció megőrzésének kötelezettsége arra a személyre hárul, aki a terméket a magyar piacon forgalomba hozta.

3. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a berendezés megfelel e rendelet vonatkozó előírásainak. A dokumentációnak az értékeléshez szükséges mértékben tartalmaznia kell a termék tervezését, gyártását és működését. A következőket tartalmazza:

– a berendezés általános leírása;

– alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. vázlatterve, gyártási rajzai és vázlatai;

– az említett rajzok és vázlatok és a berendezés működése megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

– a teljes egészében vagy részben alkalmazott szabványok jegyzéke, és ha a szabványokat nem alkalmazták, e rendelet biztonsági követelményeinek való megfelelés érdekében alkalmazott megoldások leírása;

– az elkészített tervezési számítások és az elvégzett vizsgálatok stb. eredményei;

– vizsgálati jegyzőkönyvek.

4.78 A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője megőriz egy példányt az EK megfelelőségi nyilatkozatból a műszaki dokumentációval együtt.

5. A gyártónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a gyártási folyamat biztosítsa a legyártott berendezés 2. pontban hivatkozott műszaki dokumentációjának és e rendelet ilyen berendezésekre vonatkozó előírásainak való megfelelését.

9. számú melléklet a 8/2002. (II. 16) GM rendelethez

Egyedi ellenőrzés (G modul)

1.79 Az egyedi ellenőrzés az az eljárás, amellyel a gyártó biztosítja és kijelenti, hogy a 2. pontban hivatkozott tanúsítvánnyal kibocsátott berendezés vagy védelmi rendszer megfelel e rendelet rá vonatkozó előírásainak. A gyártó vagy Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője felerősíti a megjelölést a berendezésre vagy védelmi rendszerre, és kiállítja az EK megfelelőségi nyilatkozatot.

2.80 A bejelentett szervezet megvizsgálja az egyedi terméket vagy védelmi rendszert és elvégzi a 8. § (2) bekezdésben hivatkozott vonatkozó szabvány(ok) szerinti megfelelő vizsgálatokat vagy egyenértékű vizsgálatokat, hogy ellenőrizze e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelőséget. A bejelentett szervezet az elfogadott berendezésen vagy védelmi rendszeren rögzíti, vagy rögzítteti a saját azonosító számát, és kiállítja az elvégzett vizsgálatokra vonatkozó EK megfelelőségi tanúsítványt.

3. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie a termék jelen rendelet előírásainak való megfelelőségének értékelését és a termék vagy védelmi rendszer tervezésének, gyártásának és üzemelésének megértését.

A dokumentációnak tartalmaznia kell a következőket:

– a termék általános leírása;

– alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. vázlatterve, gyártási rajzai és vázlatai;

– az említett rajzok és vázlatok és a berendezés vagy védelmi rendszer működése megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

– a 8. § (2) bekezdésben hivatkozott, teljes egészében vagy részben alkalmazott szabványok jegyzéke, és amennyiben azokat nem alkalmazták, e rendelet alapvető követelményeinek való megfelelés érdekében alkalmazott megoldások leírása;

– az elkészített tervezési számítások és az elvégzett vizsgálatok stb. eredményei;

– vizsgálati jegyzőkönyvek.

10. számú melléklet a 8/2002. (II. 16.) GM rendelethez81

A CE megfelelőségi jelölés és az EK megfelelőségi nyilatkozat tartalma

1. A CE megfelelőségi jelölés

A CE megfelelőségi jelölés az alábbi szimbólumokból áll, a következő formában:

– a megfelelőségi jelölés kicsinyítésekor vagy nagyításakor az arányokat meg kell tartani,

– a CE megfelelőségi jelölés betűinek azonos magasságúaknak kell lenniük, amely magasság nem lehet 5 mm-nél kisebb,

– ezt a minimális méretet nem kell tekintetbe venni az 1. § (2) bekezdésében hivatkozott kisméretű berendezések, védelmi rendszerek vagy készülékek esetében.

2.82 Az EK megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

2.1. a gyártó vagy Európai Unióban letelepedett meghatalmazott képviselőjének nevét, illetve azonosító jelét és címét,

2.2. az 1. §-ban hivatkozott berendezés, védelmi rendszer vagy eszköz leírását,

2.3. a vonatkozó előírásokat, amelyeknek a berendezés, védelmi rendszer vagy eszköz megfelel,

2.4. a bejelentett szervezet nevét, azonosítási számát és címét, valamint az EK típusvizsgálati tanúsítvány számát, ahol ez értelmezhető,

2.5. a honosított, harmonizált szabványokra való hivatkozást, ahol ez értelmezhető,

2.6. az alkalmazott szabványokat és műszaki specifikációkat, ahol ez értelmezhető,

2.7. az egyéb alkalmazott rendeletekre, illetve irányelvekre való hivatkozást, ahol ez értelmezhető,

2.8. azon személy megnevezését, akinek jogában áll a gyártó vagy az Európai Unióban letelepedett meghatalmazott képviselője nevében aláírásával kötelezettséget vállalni.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!