nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet
a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról
2017-01-03
infinity
12

17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet

a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra
alkalmassá tehető természetes és mesterséges
felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdésének h) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint figyelemmel a nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló európai megállapodás kihirdetéséről szóló 151/2000. (IX. 1.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében foglaltakra, a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya

a)1 Magyarország területén található és e rendeletben meghatározott folyókra, csatornákra, tavakra és ezeknek e rendeletben szereplő műtárgyaira, valamint fenntartóira,

b)2 az egységes közlekedési szervezetre és a vízügyi feladatokat ellátó központi államigazgatási szervezetre

terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a kizárólag kedvtelési célú hajózásra alkalmas természetes, illetve mesterséges vízfolyásokra és tavakra, ahol ezek kezelője köteles gondoskodni a külön jogszabályban3 előírt jelek és jelzések kihelyezéséről.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) hajózási kisvízszint (a továbbiakban: HKV):

aa) változó vízállású víziutaknál – a nemzetközi jelentőségű európai víziutakról szóló európai megállapodás4 ajánlása szerint – a HKV az az év legalább 240 napján vagy a hajózási szezon 60%-ban fennálló vízszint, amely mellett a víziút osztálya szerinti, e rendeletben meghatározott követelmények teljesülnek,

ab) duzzasztott folyószakaszokon, csatornákon és szabályozott vízállású tavakon a HKV az üzemrendben előírt üzemi kisvízszint;

b) legkisebb hajózási vízszint (a továbbiakban: LKHV): a Dunára megállapított HKV,

ba) a Dunának az 1811,00 fkm és az 1433,00 fkm közötti változó vízállású szakaszán az LKHV a tárgyidőszakot megelőző 30 év jégmentes időszakának adataiból számított 94% tartósságú vízhozamhoz tartozó vízszint,

bb) amennyiben más víziútnál LKHV szerepel, akkor az a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott módon számított 94%-os tartósságú vízhozamhoz tartozó vízszintet jelenti;

c) hajózási nagyvízszint (a továbbiakban: HNV): a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítményeknek e rendelet előírásai szerint történő tervezésénél és kivitelezésénél mértékadó vízszint,

ca) amely a tárgyidőszakot megelőző harminc év jeges időszakon kívüli részében 1 százalékos tartóssággal érvényesült magas vízhozam mellett adódik, illetve

cb) duzzasztott folyószakaszon, csatornákon és szabályozott vízállású tavakon az üzemrendben meghatározott üzemi nagyvízszint;

d) hajóúti vízmélység: a víziúton a HKV-nél a hajóútban mért vízmélység;

e) hajózási szezon: a 75%-os vagy azt meghaladó mértékű jégzajlás, a külön jogszabályban meghatározott II. fokú árvízszintet meghaladó árvíz vagy más rendkívüli körülmény által okozott, a hajózási hatóság által kihirdetett hajózási zárlat időtartamát nem tartalmazó időszak.

Víziút osztályba sorolása

3. § (1) Vízutat az 1. számú mellékletben meghatározott tíz víziútosztály egyikébe kell sorolni

a) a víziúton közlekedtethető úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének mértékadó hosszúsága, szélessége, merülése,

b) a víziúton közlekedtethető úszólétesítmény testének legalsó pontja és a mederfenék között feltüntetett, a mederanyag minőségétől függő biztonsági távolság (2. számú melléklet), valamint

c) a víziútra előírt űrszelvénymagasság (2. számú melléklet)

figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelményt nem kell alkalmazni arra a víziútra, amelyen külön jogszabályban védetté nyilvánított híd alatt az űrszelvénymagasság az e rendeletben előírtnál kisebb.

(3) A víziút mélysége akkor felel meg az adott víziút-osztálynak, ha a mederanyag minőségétől függő biztonsági távolsággal növelt mértékadó merülés – mint HKV-nél mérhető vízmélység – legalább a mértékadó szélesség alapján szükséges hajóútszélességben rendelkezésre áll.

(4) A víziút a víziútosztálya szerint az 1. számú mellékletben meghatározott úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének kétirányú közlekedésére alkalmas, de a víziút egyes szakaszain az időjárási körülmények, víziút-szabályozási munkálatok, építési műveletek, illetve egyéb a mederrel kapcsolatos okok miatt az úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékeinek találkozása időszakosan korlátozható.5

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak szerint osztályba sorolt víziutakat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(6) A víziutak egyes szakaszaira, illetve a tavak tekintetében az adott tó teljes területére megállapított HKV és LNHV vízszinteket e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(7) A Duna víziútjával kapcsolatos hatósági, illetve szakhatósági eljárása során a hajózási hatóság a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásait6 is érvényesíti.

Víziút időjárás
és hullámjellemzők szerinti hajózási zónába
sorolása

4. § (1) A hajózás biztonsága érdekében a víziutakat időjárási és hullámjellemzőik szerint e rendeletben meghatározott négy hajózási zóna egyikébe kell sorolni.

(2) Víziút hajózási zónába sorolása az 5%-os valószínűségű legnagyobb hullámmagasság alapján történik. Az egyes zónákra jellemző legnagyobb hullámmagasságot, illetve a víziutak hullámjellemzők szerinti hajózási zónába sorolását e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

Víziút mentén létesítendő szükségkikötők
legkisebb száma

5. § (1) Víziút mentén létesítendő szükségkikötők számának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a víziút jellemző forgalma szerinti számú hajó szükség esetén biztonságosan elhelyezhető legyen és teljesüljön az a követelmény, amely szerint a legközelebbi szükségkikötőt a hajók legfeljebb tizenhat órányi hajózással elérhessék.

(2)7 A víziút mentén meglévő szükségkikötők számbavételekor a szükségkikötőkön túl a zárt öbölben vagy medencében elhelyezkedő kikötőt, illetve a vízügyi hatóság és a hajózási hatóság által – továbbá természetvédelmi területen a környezetvédelmi hatóság és a természetvédelmi hatóság véleményének kikérésével – biztonságos átmeneti tartózkodásra alkalmasnak minősített mellékágat, öblözetet is szükségkikötőként lehet figyelembe venni.

(3) A víziutak mentén igénybe vehető szükségkikötőket a 6. számú melléklet tünteti fel.

(4)8 A különleges állapot bekövetkezéséről a víziúton közlekedő hajókat kellő időben kell értesíteni és tájékoztatást kell adni a szükségkikötőkben rendelkezésre álló helyek számáról. A tájékoztatást a Dunán a Budapest Főváros Kormányhivatala intézkedésére a hajózási információs rádióállomás adja, más víziutakon a hajózási rádiószolgálatban használatos 16-os csatorna igénybevételével a vízügyi igazgatási szerv biztosítja.

Víziutak nyilvántartása

6. § (1) A víziutakat a hajózási hatóság a víziutak jegyzékében tartja nyilván.

(2) A nyilvántartás kiterjed a víziút:

a) nevére és egyéb azonosítóira,

b) tulajdoni viszonyaira, kezelőjére,

c) helyszínrajzára, mederviszonyaira,

d) a víziúton kitűzött hajóút kitűzési tervére, valamint a víziközlekedés forgalmának irányítására szolgáló jelzések kihelyezési tervére,

e) a hajózási érdekű hidrológiai, hidraulikai adataira,

f) területén található létesítmények, építmények helyszínrajzára és hajózási érdekű adataira,

g) a víziutat a vízfelszín alatt, illetve felett megközelítő vagy keresztező nyomvonalas létesítmények helyszínrajzára és hajózási érdekű adataira,

h) e rendeletben meghatározott jellemzőire,

i) állandó jellegű közlekedési korlátozásokra, valamint a víziút használhatóságát korlátozó gázlók, hajóútszűkületek és egyéb akadályozó tényezők adataira,

j) távközlési és segélyhívó rendszerére.

(3) A nyilvántartáshoz szükséges adatokat és tájékoztatást a (2) bekezdésben szereplő adatok, illetve dokumentációk kezelésére illetékes szervek, gazdálkodó szervezetek és más érintettek térítésmentesen bocsátják rendelkezésre.

(4) A víziutak jegyzéke nyilvános.

Víziúttal és víziúti létesítménnyel,
valamint fenntartásukkal és üzemeltetésükkel
kapcsolatos egyes követelmények

7. § (1) A víziközlekedés zavartalansága, hatékonysága és biztonsága érdekében víziúton:

a) a hajóút szélességét, a hajóút kanyarulati ívét, a víziúton található létesítmények megközelítésére szolgáló hajóút, valamint a várakozóhelyek méretezését és kialakítását, továbbá más, a víziközlekedést, valamint azon belül a hajózás biztonságát érintő, további víziúti jellemzőket a víziúton közlekedtethető hajó, bárka, illetve tolt kötelék méreteinek, a Dunát illetően pedig mindezeken túl a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásainak figyelembevételével kell meghatározni;

b) ha jogszabály9 a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítmények tervezésével és kivitelezésével összefüggő követelményeket a legnagyobb hajózási vízszint (LNHV) függvényében állapítja meg, azokat az e rendeletben a HNV-hez kötött követelményekkel együtt kell teljesíteni úgy, hogy a nagyobb magasságot eredményező követelményt kell alkalmazni;

c) víziutat keresztező híd, távvezeték, illetve más, a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítmény tervezése, építése, illetve átépítése során az 5. számú mellékletben a víziút osztálya szerint megadott nagyobb méretnek megfelelően kell kialakítani a hajózási űrszelvény méreteit. Hidat, illetve más keresztező létesítményt úgy kell elhelyezni, hogy az ezek térségén történő áthajózás HKV-nél, középvíznél és LNHV-nél is biztonságos legyen;

d) víziúton e rendelet kihirdetésekor már működő pontonhídon, illetve hajóhídon túl új pontonhíd, illetve hajóhíd működtetésére csak különösen indokolt esetben, átmeneti időszakra kerülhet sor. Pontonhíd, illetve hajóhíd kezelésére és fenntartására, különös tekintettel a hajók áthaladásának biztosítására, külön jogszabály rendelkezése szerint kell eljárni;

e)10 felsővezetésű komp kötelét a 2. számú mellékletben meghatározott magasságban kell átvezetni a víziút felett, ha a 2002. április 7-ét megelőzően létesített felsővezetésű komp kötele a 2. számú mellékletben meghatározott magasságnál alacsonyabban van átvezetve a víziút felett, a komp kötelét 2018. április 7. napjáig az e rendeletben előírt magasságban kell átvezetni, illetve kötélvezetésű komp kötelének az átkelések szünetében a mederfenékre történő leeresztésével vagy kötélvezetéstől, láncvezetéstől független átkelőhajó üzemeltetésével kell a víziközlekedés zavartalanságát, hatékonyságát és biztonságát biztosítani;

f) víziutat a térszín alatt keresztező nyomvonalas és egyéb létesítményt a víziközlekedés, valamint a természetes és az épített környezet biztonsága érdekében úgy kell megépíteni, illetve e rendelet kihirdetése előtt épített ilyen létesítményt felújítása, átépítése alkalmával úgy kell átalakítani, hogy a létesítmény vonalában és térségében az úszólétesítmények közlekedése akadálymentes legyen, továbbá azok manőverezésük során korlátozás nélkül használhassák horgonyberendezésüket.

(2) A Duna és a Tisza víziútját érintő építés, fejlesztés esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a víziutak a tengerrel való kapcsolatot biztosítják, így a 2. számú mellékletben feltüntetett űrszelvényméretekből a Dunán és a Tiszán e rendelet hatálybalépését követően megvalósuló létesítményeket illetően, a nagyobb érték az iránymutató.

(3)11 Duzzasztással szabályozott víziúton vízlépcsőnél a víziút osztálya szerinti méretű úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilipet kell létesíteni. IV. vagy annál magasabb osztályú víziúton hajózsilip párosával létesítendő, a zsilip karbantartásával összefüggésben adódó forgalomkorlátozás hatásainak csökkentése érdekében. A hajózsilipet úgy kell a vízlépcsőben elhelyezni, hogy az alatta és a fölötte levő víziúthoz való kapcsolata állandó és zavartalan legyen. A víziút osztálya szerinti hajózsilip főméreteit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) Víziúton a hajózsilip és a duzzasztó működtetésére, kezelésére és fenntartására – különös tekintettel a víziközlekedésre és annak biztonságára, valamint az árhullám és a jég lebocsátására – az üzemben tartó üzemeltetési szabályzatot készít. A hajózsilip és a duzzasztó, ideértve a hajózásra csak időszakosan használható hajózsilipet és duzzasztót is, közlekedési üzemeltetési rendjét a hajózási hatóság hagyja jóvá, és teszi közzé hajósoknak szóló hirdetményben.

(5) A zsilipet üzemben tartója a belvízi mozgószolgálatok rádióállomásai részére külön jogszabályban12 elrendelt hullámhosszon működő URH-rádió berendezéssel szereli fel, és az üzemrendben meghatározott üzemidő alatt folyamatos figyelő és forgalomirányítói szolgálatot biztosít.

(6) Duzzasztással üzemeltetett víziúton a duzzasztómű üzemrendjében előírt különböző üzemi vízszinteknél alacsonyabb vízszínt, illetve az üzemrendben előírt magas vízszintnél magasabb vízszint csak különleges időjárási viszonyok kényszerítő hatására, katasztrófaelhárítási tevékenység érdekében, illetve a vízlépcső és a víziút karbantartási munkálatainak idejére állítható elő.

(7)13 A víziút-fenntartási tevékenységet terv alapján kell végezni, amelyet a víziút fenntartója készít el a tárgyév március 31. napjáig, és azt a területileg illetékes vízügyi hatóság hagyja jóvá. A fenntartási tevékenység tervezését – indokolt esetben – tervezett vagy rendkívüli mederfelvétel alapján kell végezni.

(8) A víziúton elhelyezett, illetve azt keresztező, létesítmény építési, műszaki, illetve üzemeltetési előírásaiban szereplő, kötelező felújítási munkálatainak keretén belül, a létesítmény üzemeltetőjének a víziút fenntartójával a (7) bekezdésben nevezett határidő figyelembevételével egyeztetett éves tervében szereplő munka kivitelezéséhez legfeljebb 20 naptári nap időtartamú folyamatos és teljes hajózási zárlatot lehet elrendelni. Ezen időtartamú zárlatot ugyanabban az évben még egyszer el lehet rendelni, de a két hajózási zárlat között, legalább 60 napos időszakra, az áthajózás feltételeit biztosítani kell.

(9) Úszólétesítmény a forgalmi okokból történő várakozás, a műszaki meghibásodás elhárítása, a havaria, illetve a vis maior eseteit kivéve, csak a veszteglésre kijelölt helyeken kikötve, illetve lekötve várakozhat. Hajózásra alkalmatlanná vált állapotú úszólétesítménynek a víziútról, illetve annak környezetéből történő eltávolításáról tulajdonosa a hajózási hatóság által megállapított határidőn belül köteles gondoskodni.

Víziútra fordított beruházási, fenntartási és üzemeltetési kiadások nyilvántartása

8. § (1)14 Az állami tulajdonban lévő víziutak15 közlekedési pályaként való működését szolgáló eszközfelhasználást (a továbbiakban: kiadás) a nyilvántartási rendszer keretében a (2)–(4) bekezdésben meghatározott formában és tartalommal a vízügyi igazgatási szerv tartja nyilván.

(2)–(4)16

(5)17 Az osztályozott víziutakkal kapcsolatos kiadásokra vonatkozó adatgyűjtésről, a kiadások adatainak nyilvántartásáról, valamint kezeléséről a vízügyi igazgatási szerv gondoskodik, kivéve a hajózási hatóságnak az általános kiadás kategóriában felmerülő víziutakkal kapcsolatos kiadásait, és a rendőrség vízirendészeti szerveinek kiadásait, amelyekről a Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság közvetlenül a közlekedésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) szolgáltatja az adatokat.

(6)18 A víziutak használatára vonatkozó adatgyűjtésről és az adatok nyilvántartásáról, a miniszter gondoskodik. A zsilipeken a tárgyévben áthaladt hajók számát a miniszterrel a vízügyi igazgatási szerv közli. Az áruforgalomra és a személyforgalomra vonatkozó adatok gyűjtése külön jogszabályban19 meghatározott módon történik.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben megjelölt közigazgatási szervek a nyilvántartásukban e rendelet szerinti terjedelemben és formában szereplő adatokat egymásnak és jogszabály szerint illetékes szerveknek hozzáférhetővé teszik.

(8)20 A víziutakkal kapcsolatos kiadásokra, kölcsönökre és a víziutak használatára vonatkozóan az Európai Bizottságnak történő adatszolgáltatásról a miniszter gondoskodik.

Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet – a 8. § (8) bekezdésének kivételével – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 8. § (8) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3)–(4)21

10. §22 Az e rendeletben szereplő, továbbá az egyes víziutak tekintetében hiányzó HKV, HNV és LNHV értékeket 2006. január 1. napjáig a vízügyi feladatokat ellátó központi államigazgatási szervezet határozza meg, amelyet a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a vízügyi igazgatási szerv honlapján közzé kell tenni. Az e rendeletben az egyes víziutakra, illetve azok egyes szakaszára irányadónak tekintett, és e rendeletben szereplő követelményeknek megfelelő HKV és HNV értékeket legalább tízévenként újra meg kell határozni és közzé kell tenni.

11. §23 Ez a rendelet a – a víziutak tekintetében – következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 1108/70/EGK rendelete (1970. június 4.) a vasúti, közúti és belvízi közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális kiadásokra vonatkozó elszámolási rend bevezetéséről;

b) a Tanács 1384/79/EGK rendelete (1979. június 25.) a vasúti, közúti és belvízi közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális kiadásokra vonatkozó elszámolási rend bevezetéséről szóló 1108/70/EGK rendeletet módosításáról;

c) a Bizottság 2598/70/EGK rendelete (1970. december 18.) az 1970. június 4-i 1108/70/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról.

1. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A hajózásra alkalmas természetes, illetve mesterséges felszíni víz osztályba sorolásához
alapul szolgáló hajó, bárka, illetve tolt kötelék méretek

A hajózásra alkalmas természetes, illetve mesterséges felszíni víz osztályba sorolásához
alapul szolgáló hajó, bárka, illetve tolt kötelék méretek

A víziút osztálya

A víziúton közlekedtethető hajók,
illetve tolt k
ötelékek ábrázolása

Magányos géphajó

Tolt kötelék

Hosszúság, m

Szélesség, m

Merülés, m

Hordképesség,
tonna

Hosszúság, m

Szélesség, m

Merülés, m

Hordképesség,
tonna

I

40

5

1,4

200

II

57

7,5

1,6

500

III

70

8,2

2

650–1 000

IV

85

9,5

2,5

1 000–1 500

85

9,5

2,5

1 500

V/A

95–110

11,4

2,5

1 500–3 000

110

11,4

2,5

1 600–3 000

V/B

110

11,4

2,5

1 500–3 000

185

11,4

2,5

3 200–6 000

VI/A

110

15

2,5

3 000–3 500

110

22,8

2,5

3 200–6 000

VI/B

140

15

2,5

4 000–4 500

185

22,8

2,5

6 400–12 000

VI/C

140

15

2,5

4 000–6 200

275

190

22,8

34,2

2,5

9 600–18 000

VII

140

15

3,2

4 000–6 200

275

34,2

3,2

14 500–27 000

Megjegyzés: A táblázatban szereplő merülési értékek a hajózási kisvízszinttel (HKV) megegyező vagy annál magasabb vízszintnél alkalmazhatók.

2. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutak egyes űrszelvényméretei*

A víziutak egyes űrszelvényméretei*

 

A víziút osztálya

I

II

III

IV

V/A

V/B

VI/A

VI/B

VI/C

A hajóút legkisebb űr-
szelvénymagassága
HNV-nél híd, illetve egyéb térszín feletti léte-
sítmény alatt, m

4,50
6,40

4,50
6,40

5,25
6,40

6,40–7,00

7,00–9,50

7,00–9,50

7,00–9,50

7,00–9,50

7,00–9,50

A hajóút legkisebb szé-
lessége egy-, illetve több nyílásos híd nyílásában, m

30
18

35
25

44
30

50
35–45

55
40–50

60
45–60

120
80–100

180
80–100

180
80–100

A hajóút legkisebb űr-
szelvénymagassága
HNV-nél távközlési ve-
zeték és feszültségmentes kábelek alatt, m

16,5

16,5

16,5

16,5

16,5

16,5

16,5

16,5

16,5

A hajóút legkisebb űr-
szelvénymagassága
HNV-nél felső vezetésű komp kötele alatt, m

15

15

15

15

Új nem lé-
tesíthető

Új nem lé-
tesíthető

Nem léte-
síthető

Nem léte-
síthető

Nem léte-
síthető

A hajóút legkisebb űr-
szelvénymagassága

HNV-nél elektromos távvezeték alatt:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

110 kV feszültségig, m

19,00

19,00

19,00

19,00

19,00

19,00

19,00

19,00

19,00

110 kV feszültség felett, m

19,00
+ kilovol-
tonként
+ 1 cm

19,00
+ kilovol-
tonként
+ 1 cm

19,00
+ kilovol-
tonként
+ 1 cm

19,00
+ kilovol-
tonként
+ 1 cm

19,00
+ kilovol-
tonként
+ 1 cm

19,00
+ kilovol-
tonként
+ 1 cm

19,00 kilovol-
tonként
+ 1 cm

19,00
+ kilovol-
tonként
+ 1 cm

19,00
+ kilovol-
tonként
+ 1 cm

A hajózsilip hasznos mé-
retei –
L x B*, m

60 x 10,0

70 x 12,0

85 x 12,0

90 x 12,0

120 x 12,0

190 x 12,0

230 x 24,0

295 x 36,0

295 x 36,0

Hajózsilipnél a legkisebb küszöbmélység –
H**, m

2,5

3,0

3,0

4,5

4,5

4,5

4,5

4,5

4,5

A mederanyag minősé-
gétől függő biztonsági távolság, dm

Sziklás mederfenék esetén

3

3

3

3

3

3

3

3

3

Laza, illetve lágy szer-
kezetű mederfenék esetén

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Megjegyzés:

* L = a legkisebb hasznos hosszúság, illetve B = a legkisebb hasznos szélesség.

** h = a legkisebb küszöbmélység – hajózási kisvízszintnél, illetve a duzzasztott víziutakon az üzemrendben előírt üzemi kisvízszint mellett.

3. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutak osztályba sorolása

A víziutak osztályba sorolása

A víziút neve

A hajózható
szakasz hossza,
folyamkilométer

A szakasz
hossza (km),
illetve a vízfelület
területe (km2)

A víziút
osztálya

1.

Duna (nemzetközi víziút)

1812–1641

171

VI/B

2.

Duna (nemzetközi víziút)

1641–1433

208

VI/C

3.

Mosoni-Duna

14–2

12

III

4.

Mosoni-Duna

2–0

2

VI/B

5.

Szentendrei-Duna

32–0

32

IV

6.

Ráckevei-Duna

58–0

58

III

7.

Sió-csatorna

121–23

98

IV/időszakosan*

8.

Sió-csatorna

23–0

23

IV

9.

Dráva

198–70

128

II

10.

Tisza

685–612

73

I

11.

Tisza

612–544

68

III

12.

Tisza

544–403

141

III

13.

Tisza

403–254

149

II

14.

Tisza

254–160

94

IV

15.

Bodrog

51–0

51

III

16.

Sebes-Körös

10–0

10

II

17.

Kettős-Körös

23–0

23

II

18.

Hármas-Körös

91–0

91

II

19.

Balaton

 

 

IV

20.

Fertő tó

 

 

II

21.

Velencei-tó

 

 

II

22.

Keleti-főcsatorna

45–0

45

II

23.

Hortobágy–Berettyó-főcsatorna

7–0

7

II

* Kizárólag az olyan balatoni vízeresztések időszakában hajózható, amelyet a Hajósoknak Szóló Hirdetményben közzétesznek.

4. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutakra irányadónak tekintett vízmérce szerinti hajózási kisvízszint
és hajózási nagyvízszint

A víziutakra irányadónak tekintett vízmérce szerinti hajózási kisvízszint
és hajózási nagyvízszint

(A megjelölt kivételektől eltekintve a vízmércék ,,0” jelzésének szintje a Balti tenger szintjéhez viszonyítva szerepel.)

A víziút neve

A vízmérce neve
és folyamkilométer szerinti helye

A vízmérce
,,0” jelzésének
a tenger szintje
feletti
magassága
m

HKV cm,
illetve a tenger
szintje feletti magassága
m

Korábban
megállapított
LNHV cm,
illetve a tenger
szintje feletti magassága
m

HNV cm,
illetve a tenger
szintje feletti magassága
m

Duna

 

 

 

 

 

 

Gönyű, 1791,30

106,21

–1

498

 

 

Komárom, 1768,34

103,88

+91

555

 

 

Esztergom, 1718,52

100,96

+72

508

 

 

Nagymaros, 1694,60

99,38

–10

510

 

 

Budapest, 1646,50

94,98

+80

668

 

 

Dunaújváros, 1580,60

90,28

–8

551

 

 

Dunaföldvár, 1560,60

88,86

–54

550

 

 

Baja, 1478,70

80,99

+118

801

 

 

Mohács, 1446,90

79,20

+144

815

 

Mosoni-Duna

 

 

 

 

 

 

Győr, Bácsa, 9,20

106,98

+62

518

 

Szentendrei-Duna

 

 

 

 

 

 

Dunabogdány, 27,40

98,94

–3

526

 

 

Szentendre há, 11,00

97,68

–25

581

 

Ráckevei-Duna

 

 

 

 

 

 

A Duna 1642 fkm.
Kvassay-zsilip 57,20

94,82

+110

150

 

 

A Duna 1586 fkm.
Tassi zsilip 0,80

89,26

+646

706

 

Balaton

 

 

 

 

 

 

Siófok

103,41

+100

 

Fertő tó

 

 

 

 

 

 

Fertőrákos

115,00

 

 

Velencei-tó

 

 

 

 

 

 

Agárd

102,62

 

 

Sió-csatorna

 

 

 

 

 

 

Siófok zsilip, 120,88

99,42

+177

251

 

 

Siójut rajz vm., 113,90

97,94

+157

267

 

 

Mezőkomárom, közúti híd,
98,48

95,32

+211

411

 

 

Ozora, vm., 86,04

94,27

+131

391

 

 

Simontornya rajz vm., 74,26

91,76

+223

503

 

 

Pálfa, közúti híd vm., 66,03

91,27

+188

406

 

 

Borjád, vm., 46,61

89,00

+177

356

 

 

Medina, közúti híd, 36,52

87,52

+189

381

 

 

Szekszárd, közúti híd, 18,54

85,09

+174

524

 

 

Kutyatanya, 12,20

82,94

+389

739

 

 

Borrév, 9,70

88,45

–162

188

 

 

Sió-torkolati mű, alsó, 2,59

79,32

+497

1083

 

Tisza

 

 

 

 

 

 

Vásárosnamény, 684,50

101,98

–140

752

 

 

Záhony, 627,80

98,21

–230

554

 

 

Dombrád, 593,08

94,05

+10

650

 

 

Tokaj, 543,11

89,33

+350

720

 

 

Tiszalök-felső 518,22

89,32

+350

580

 

 

Tiszalök-alsó, 518,22

89,32

+100

580

 

 

Tiszapalkonya, 484,70

87,28

–30

610

 

 

Tiszafüred, 430,50

83,16

+345

577

 

 

Kisköre-felső, 403,20

81,32

+525

635

 

 

Kisköre-alsó, 403,20

81,32

–160

635

 

 

Szolnok, 334,61

78,78

–205

659

 

 

Csongrád, 246,20

76,23

–35

622

 

 

Szeged, 173,60

73,70

+94

630

 

Bodrog

 

 

 

 

 

 

Felsőberecki, 47,75

92,16

+90

530

 

 

Sárospataki közúti híd, 37,09

91,82

+110

512

 

 

Tokaj (Tisza, 543,11)

89,33

+350

720

 

Keleti-főcsatorna
Megjegyzés: A nyílt kiágazás miatt a 0–5 fkm között a csatornában a tiszai vízállások érvényesülnek. Ezen a szaka-
szon a csatorna létesítésével egyidejűleg épített 2 híd szer-
kezeti alsó élmagasság
a 100,50 m. A. f.

 

 

 

 

 

Tiszai kiágazás és a Tiszavasvári zsilip között (0–5 fkm)

89,32

+450

620

 

 

Tiszavasvári zsilip
(alvíz) és a Balmazújvárosi zsilip (felvíz) között (5–45 fkm)

89,32

89,32

+320

+300

350

320

 

 

Balmazújvárosi zsilip alvíz
(45 fkm)

89,32

+225

250

 

Hortobágy–Berettyó-
főcsatorna

 

 

 

 

 

 

Hármas-Körös torkolat,
61,20/0,00

+223

 

 

Árvízkapu és vm., 0,50

78,30

+223

414

 

 

Mezőtúri közúti híd, 6,80

+303

337

 

Hármas-Körös

 

 

 

 

 

 

Bökényi duzzasztó, 5,60

75,21

+77

551

 

 

Kunszentmárton, régi közúti
híd, 19,80

–13

629

 

 

Kunszentmárton, új közúti híd és vm., 21,20

76,13

–8

605

 

 

Kunszentmárton, vasúti híd

–30

545

 

 

Békésszentandrási duzzasztómű és vm., alvízi és felvízi, 47,50

73,13

+35

784

 

 

Szarvasi vasúti híd, 53,80

77,26

+50

628

 

 

Endrődi közúti híd, 72,90

+80

537

 

 

Gyoma, vasúti híd, 76,00

+88

424

 

 

Gyoma, közúti híd és vm., 79,20

78,66

+91

606

 

Kettős-Körös

 

 

 

 

 

 

Kettős-Körös torkolat,
91,30/0,00

+9

 

 

Kőröstarcsai közúti híd, vm., 98,40/7,10

80,01

+29

616

 

 

Mezőberényi közúti híd,
103,70/12,40

+144

591

 

 

Békési közúti híd és vm.,
114,70 / 23,40

81,12

+108

500

 

Sebes-Körös

 

 

 

 

 

 

Hármas-Körös torkolat,
91,30/0,00

+9

 

 

Kőrösladányi közúti híd és vm., 100,80/9,50

81,12

+108

500

 

Dráva

 

 

 

 

 

 

Barcs

98,13

+40

420

 

 

Drávaszabolcs

86,72

+110

490

 

5. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutak hullámjellemzőik szerinti hajózási zónába sorolása

A víziutak hullámjellemzőik szerinti hajózási zónába sorolása

A zónába sorolásnál alapul szolgáló hullámmagasság az egyes zónákban a következő:

    1 zóna    2,0 m,

    2 zóna    1,2 m,

    3 zóna    0,6 m,

    4 zóna    0,3 m.

A magyarországi víziutak hajózási zónába sorolása:

A víziút neve

A víziút szakasza
(folyamkilométer)

A szakasz hossza (km),
illetve a vízfelület területe (km2)

Hajózási zóna

Duna

1812–1433

379

3

Mosoni-Duna

14–0

14

3

Szentendrei-Duna

32–0

32

3

Ráckevei-Duna

58–0

58

3

Sió-csatorna

121–23

98

4

Sió-csatorna

23–0

23

3

Dráva

198–70

128

3

Tisza

685–160

525

3

Bodrog

51–0

51

3

Keleti-főcsatorna

45–0

45

4

Hortobágy–Berettyó-főcsatorna

7–0

7

4

Sebes-Körös

10–0

10

4

Kettős-Körös

23–0

23

3

Hármas-Körös

91–0

91

3

Balaton

 

2

Velencei-tó

 

3

Fertő tó

 

3

6. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez

A víziutak mentén igénybe vehető szükségkikötők

A víziutak mentén igénybe vehető szükségkikötők

A víziút neve

A hajózható
szakasz hossza
(folyamkilométer)

A szükségkikötő
fkm szerinti helye

A szükségkikötő
befogadóképessége

Megjegyzés

Duna (nemzetközi víziút)

1641–1433

1478,90

70
18

Téli kikötő, Baja: bejárati szakasz 0+500–1+000

Szentendrei-Duna

32–0

 

Ráckevei-Duna

58–0

 

Sió-csatorna

121–23

 

 

 

Sió-csatorna

23–0

1497

 

 

Dráva

155–70

155,2

6

Medencés kikötő, Barcs

Tisza (nem hajózható)

744–685

 

Tisza

685–612

 

Tisza

612–544

 

 

 

Tisza

544–403

403,50

30

 

Tisza

403–254

332,75

20

 

Tisza

254–160

169,30

3 ha a hasznos
vízfelület

Medencés kikötő, Szeged

Bodrog

51–0

1,20

20

Téli kikötő

Sebes-Körös

10–0

 

Kettős-Körös

23–0

23,2

4

Téli menedék,
Békés

Hármas-Körös

91–0

61,2

4

Hortobágy–
Berettyó torkolat

Balaton

 

 

 

 

Fertő tó

 

 

 

 

Velencei-tó

 

 

 

 

Keleti-főcsatorna

45–0

 

 

 

Hortobágy–Berettyó-főcsatorna

7–0

 

 

 

7–8. számú melléklet a 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelethez24

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!