nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
40/2002. (V. 24.) OM rendelet
az érettségi vizsga részletes követelményeiről
2017-01-03
infinity
18
Jogszabály

40/2002. (V. 24.) OM rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről

A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló – többször módosított – 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 2. §-ában foglaltak végrehajtására a következőket rendelem el:1

1. § (1)2 E rendelet mellékleteként kiadom a a középiskolai érettségi vizsgák részletes vizsgakövetelményeit.

(2)3 Az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. Ha a vizsgatárgyból középszintű és emelt szintű vizsga is tehető, akkor emelt szinten a középszintű követelmények ismerete is elvárás.

(3)4 Az egyes vizsgatárgyak vizsgaleírása – külön a középszinten, illetve külön az emelt szinten tehető érettségi vizsgára – tartalmazza

a) az írásbeli vizsgák kidolgozásához rendelkezésre álló időt, ha az eltér a vizsgaszabályzat 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időtől,

b) azokat az eszközöket, amelyekről a vizsgaszabályzat 21. §-ának (2) bekezdése alapján az iskolának kell gondoskodnia,

c) több vizsgarész esetén – a vizsgaszabályzat 41. §-ának (2) bekezdése alapján – az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámokat.

1/A. §5 A vizsgaanyagok elkészítéséért felelős intézménynek az érettségi vizsgával összefüggő, az általános és részletes követelményekből levezethető, a vizsgaleírásnak megfelelő, a vizsgát érintő tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat a május-júniusi vizsgaidőszak kezdete előtt legalább hatvan nappal nyilvánosságra kell hoznia, és a vizsgára jelentkezők számára elérhetővé kell tennie. A október-novemberi vizsgaidőszakban a május-júniusi vizsgaidőszakra nyilvánosságra hozott tudnivalók érvényesek.

1/B. §6 A szakmai érettségi vizsga ágazathoz, szakmairányhoz kapcsolódó vizsgatárgyait a Melléklet tartalmazza.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 2005-ben szervezett érettségi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.

3. §7 A 2016/2017. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016. tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.

Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez8

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

A belügyi rendészeti ismeretek emelt és középszinten letehető írásbeli és szóbeli vizsga.

A vizsga célja

A kétszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

-    ismeri-e a főbb rendészeti fogalmakat, a rendészeti szervek feladatrendszerét, szervezetét, erőit, eszközeit,

-    meg tudja-e egymástól különböztetni a rendészeti szerveket, rámutatni azok azonosságaira és különbözőségeire,

-    képes-e a rendészeti szervekkel szemben támasztott elvárásokról önálló véleményt alkotni, véleményét érvekkel alátámasztani,

-    ismeri-e a rendészeti szervek működését meghatározó jogszabályok főbb rendelkezéseit,

-    képes-e elméleti ismereteit kiegészíteni a mindennapi életből vett példákkal,

-    elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyekkel szituációs feladatokban fel tudja ismerni a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat,

-    megtalálja-e a gyakorlati jellegű feladatok helyes megoldási módját, képes-e a megoldás logikus végigvezetésére,

-    ki tudja-e választani az elsősegélynyújtáshoz, a terepen történő tájékozódáshoz, a szakmai feladatok ellátásához szükséges eszközöket,

-    ismeri-e az eszközök célszerű használatát,

-    képes-e gondolatait szabatosan, szaknyelven megfogalmazni,

-    teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége

-    előadásmódja a szakmai elvárásoknak megfelelően határozott, meggyőző-e.

A belügyi rendészeti ismeretek tantárgy közép- és emelt szintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában is megnyilvánul. A középszintű vizsgán a vizsgázó általános rendészeti ismereteiről ad számot. A vizsgafeladatok a tananyagban való általános tájékozottságot, az egyszerű összefüggések felismerését, a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának képességét mérik. Az emelt szintű vizsgán emellett a tantárgyi ismeretek mélyebb összefüggéseit, az egyes anyagrészek közötti kapcsolatok felismerését és ezen ismeretek alkalmazásának képességét várják el a vizsgázótól a különböző komplex feladatok megoldása során. Az emelt szint magában foglalja a középszint követelményeit is.

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Témák

Vizsgaszintek

Középszint

Emelt szint

1. A rendészet alapjai

1.1. A rendészet, rendészeti szervek

 

 

A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma

A vizsgázó legyen tisztában a rend, a közrend (belső rend) és a határrend fogalmával.

Ismerje fel az egyes fogalmak közötti kapcsolatot.

Ábrázolja az egyes fogalmak kapcsolatát ábrák segítségével.

A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság fogalma

Ismertesse a biztonság, a nemzetbiz-
tonság, közbiztonság fogalmát.

Mutassa be az egyes fogalmak egyedi és közös jellemzőit.

Ábrázolja az egyes fogalmak kapcsolatát ábrák segítségével.

A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelmének, az államhatár rendje védelmének fogalma

Határozza meg a rendvédelem, a közrend, a közbiztonság védelmének és az államhatár rendje védelmének fogalmát.

Értse az egyes fogalmak közötti összefüggéseket.

Ismertesse a társadalom védelmi rendszerének elemeit és funkcióit.

A katasztrófavédelem és a polgári védelem fogalma

Ismerje a katasztrófavédelem és a polgári védelem fogalmát.

Hasonlítsa össze az egyes fogalmak azonosságait és különbözőségeit.

 

A rendészet szervei

Minisztériumi hovatartozásuk szerint csoportosítva sorolja fel az egyes rendészeti szerveket.

Legyen képes a rendészeti szerveket a Magyarország államszervei között elhelyezni.

Néhány szóban jellemezze az egyes rendészeti szerveket.

Mondjon gyakorlati példákat az egyes rendészeti szervek tevékenységére.

 

1.2. Az egyes rendészeti szervek általános jellemzése

 

 

Az egyes minisztériumok irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok

Sorolja fel a rendészeti szervek működését meghatározó legfontosabb jogszabályokat (Magyarország Alaptörvénye; a Rendőrségről szóló törvény; a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló miniszteri rendelet; a katasztrófavédelemről szóló törvény; a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény).

Legyen tisztában az egyes jogszabályok jelentőségével, kapcsolatával.

Magyarázza el, miért kell a rendészeti szervek működését jogszabályi szinten meghatározni.

Határozza meg az egyes jogszabályok hatályát.

Ismertesse az egyes jogszabályok átfogó tartalmát.

Magyarázza el, hogy miért fontos a rendészeti szervek jogállását meghatározó normák törvényi szintű szabályozása.

A rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai

Ismertesse az egyes rendészeti szervek rendeltetését.

Ismertesse és bizonyítsa az egyes rendészeti szervek sajátos jogállását, mutasson rá a jogállásbeli azonosságokra és különbségekre.

Szervenként csoportosítva ismertesse az egyes szervek főbb feladatait.

Fejtse ki az egyes rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai közötti összefüggéseket.

A rendőrség és a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei

Ismertesse a rendészeti szervek szervezeti felépítését központi, területi és helyi szinten, emelje ki sajátosságaikat.

Állományviszonyuk szerint csoportosítva sorolja fel a rendészeti szervek erőit.

Rendeltetésük szerint csoportosítva ismertesse a rendőrség és a katasztró-
favédelmi szervek főbb eszközeit.

Következtessen és mondjon példát az egyes eszközök felhasználási lehetőségeire.

Ismerje fel a valóságban, képen vagy ábrán az egyes eszközöket.

Emelje ki az egyes szervek technikai eszközeiben meglévő különbségeket.

Sorolja fel a kárelhárítás és a katasztrófavédelmi feladatok egyes speciális eszközeit.

1.3 A rendészeti szervek kialakulása

 

 

A rendészeti szervek kialakulása

 

Mutassa be röviden a rendészeti szervek rendszerének kialakulását.

Emelje ki a rendészeti szervek specializálódásának állomásait.

Mutassa be, milyen társadalmi szükségletek vezettek a rendészeti szervek mai rendszerének kialakulásához.

Értelmezze a kontinentális és az amerikai típusú rendőrségi modellek különbségeit.

2. A rendészeti szervek szakmai tevékenysége

2.1. A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása

 

 

A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei

Legyen tisztában a rendőrség szolgálati tagozódásával (szolgálati ágak, szolgálatok, szakszolgálatok).

Ismerje a katasztrófavédelem szakmai tevékenységének területeit.

Nevezze meg a szolgálati tagozódás és a szakmai tevékenységi területek jogszabályi alapjait.

Szervenként sorolja fel a szolgálati ágakat és tudjon példákat mondani a szolgálatokra, szakszolgálatokra illetve szakmai tevékenységi területekre.

Sorolja fel a szolgálati ágakat, szolgálatokat, szakszolgálatokat.

Röviden ismertesse tevékenységüket, feladataikat.

A rendőrség és a katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai

Sorolja fel a rendészeti szervek működésének általános elveit (működés törvényi szabályozása, feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége, intézkedési kötelezettség, titoktartási kötelezettség, fegyverviselési jog, segítségnyújtási kötelezettség, közreműködő igénybevétele, segítség és eszközök igénybevétele a feladatok végrehajtásához, nyilvános szereplés).

Legyen tisztában a működési elvek jelentőségével, értse meg ezek gyakorlati hatását.

Mutassa be a működés általános elveinek szervenkénti egyedi és közös jellemzőit.

Mondjon példát az egyes működési elvek gyakorlati megvalósulására.

A rendészeti szervek irányítása és vezetése

Értse az irányítás és vezetés fogalmát.

Fogalmazza meg az irányítás és vezetés jogi alapját.

Értse meg a rendészeti szervek irányításának és vezetésének szükségességét.

Ismertesse az egyes rendészeti szerveket központi, területi és helyi szinten irányító és vezető szervezeteket és személyeket.

Mondjon példákat a miniszter irányítási, illetve az országos parancsnok vezetési tevékenységére.

Fogalmazza meg az irányítás és vezetés célját és eszközeit.

Felülről lefelé haladva ismertesse az irányítás és vezetés rendszerét.

Tudja bemutatni az irányítás és vezetés közötti különbségeket.

Fogalmazza meg az irányítás és vezetés célját és eszközeit.

Ismertesse azon jogszabályi eszközöket, melyek a miniszter és az országos parancsnok rendelkezésére állnak vezetési és irányítási feladataik ellátásához.

2.2. Intézkedések és kényszerítő eszközök

 

 

A rendőri intézkedések és alkalmazásuk alapvető szabályai

Fogalmazza meg és értelmezze az intézkedések alkalmazásának követelményeit, elveit (jogszerűség, szakszerűség, szükségesség, arányosság, eredményesség, objektivitás, biztonság),
és szabályait.

Sorolja fel a tanult rendőri intézkedéseket, ismertesse azok lényegét.

Válassza külön a személyei szabadságot korlátozó és nem korlátozó intézkedéseket.

Magyarázza el – akár példák bemutatásával is – az igazoltatás, ruházat- csomag- és a jármű átvizsgálás, elfogás és előállítás, elővezetés, személy- és tárgykörözés elrendelése, a biztonsági intézkedés és a helyszínbiztosítás jelentőségét.

Konkrét jogesetek kapcsán legyen képes a szükséges intézkedések kiválasztására, döntésének megindokolására.

Ismertesse a szolgálati fellépés módját.

Mutassa be az intézkedéseket tartalmazó jogszabályok rendelkezései közötti kapcsolatot (törvény, rendelet).

Értelmezze a szolgálati fellépés módja és az intézkedés közötti kapcsolatot.

Emelje ki az egyes intézkedések közös és speciális szabályait.

Mondja el, hogy az egyes intézkedések mely alkotmányos állampolgári szabadságjogok korlátozásával járnak.

A konkrét jogesetek kapcsán ismertesse az intézkedések fajtáit, határozza meg alkalmazásuk sorrendjét, az intézkedés megkezdése előtt figyelembe veendő körülményeket.

A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk alapvető szabályai

Ismertesse és értelmezze a kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményeit (jogszerűség, szakszerűség, szükségesség, arányosság, fokozatosság).

Sorolja fel a rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközöket.

Mondjon példát az egyes kényszerítő eszközök alkalmazásának leggyakoribb eseteire.

Sorolja fel, hogy kikkel szemben és milyen korlátozásokkal alkalmazhatók a kényszerítő eszközök.

Konkrét jogesetek kapcsán legyen képes a szükséges kényszerítő eszközök kiválasztására, döntésének megindokolására.

Szemléltesse a kényszerítő eszközök együttes alkalmazásának lehetőségeit.

Ismerje az egyes kényszerítő eszközök alkalmazásának korlátait (pl. lőfegyverhasználat, útzár alkalmazása).

Mondja el, mit kell tennie a rendőrnek a kényszerítő eszközök alkalmazását megelőzően az alkalmazás elkerülése érdekében.

Ismertesse, hogy az egyes kényszerítő eszközök alkalmazására milyen speciális szabályok vonatkoznak.

A konkrét jogesetek kapcsán mutassa be, hogy milyen jogszabályi rendelkezés alapján kerülhet sor a kényszerítő eszközök alkalmazására.

2.3 A katasztrófák felosztása

 

 

A katasztrófák felosztása

Határozza meg a katasztrófa definícióját.

Mondjon példát a különböző katasztrófahelyzetekre.

Csoportosítsa a katasztrófákat eredetük és kiterjedésük szerint.

2.4. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek

 

 

A rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, a lakossággal és a civil kontroll

Határozza meg az együttműködés fogalmát.

Ismerje a rendőrséggel és a katasztrófavédelemmel együttműködő közigazgatási szerveket.

Ismertesse az egyes rendészeti szervek együttműködésének jogi alapjait.

Sorolja fel és értelmezze az együttműködés elveit, szintjeit és irányait.

Jellemezze a rendészeti szervek és az önkormányzatok, a társadalmi szervek, szervezetek, a lakosság együttműködését.

Mondjon példát az együttműködés gyakorlati megvalósulására.

Értelmezze, mit jelent a rendészeti szervek civil kontrollja, mondjon példát érvényesülésére.

Ismertesse a rendészeti szervek és az önkormányzatok együttműködésének jogszabályban rögzített formáit (véleményezés, javaslat, támogatás).

Határozza meg a nyilvánosság szerepét a rendészeti szervek civil együttműködésében.

Mutassa be a média szerepét a rendészeti szervek és a civil kontroll oldaláról, példákon keresztül mutasson rá ezek kapcsolatára.

A rendészeti szervek filozófiája

Ismerje a magyar rendészeti szervek filozófiáját.

Értse a rendészeti filozófia szükségességét.

Mondjon példát más országok rendészeti szerveinek filozófiájára.

A rendőrség által alkalmazott őr- és járőrszolgálati formák és tevékenységek, azok jellemzői

Magyarázza el, hogy mit jelent az őr- és járőrszolgálat. Sorolja fel az őrszolgálatokat.

Mutassa be az őr- és járőrszolgálat egyes változatait, illusztrálja példákkal alkalmazásukat.

A katasztrófavédelem tevékenysége és jellemzői

Sorolja fel és jellemezze az egyes szolgálati tevékenységeket.

Jellemzői alapján határolja el egymástól a polgári védelmi és tűzvédelmi tevékenységeket.

Ismertesse a megelőzési tevékenység lényegét, főbb szabályait, az ebben résztvevő szerveket és feladatrendszerüket.

Tudja felsorolni a tűzoltóság szerveinek feladatait a katasztrófavédelmi tevékenységben.

Ismerje a tűzoltás és műszaki mentés főbb szabályait, valamint a végrehajtásban résztvevők főbb feladatait.

Tegyen különbséget a katasztrófavédelem szervezetének háborús helyzetben, illetve békeidőben végzett tevékenysége között.

Gyakorlati példákon keresztül mutassa be a tűz-, katasztrófa- és polgári védelem szakmai tevékenységében meglévő átfedéseket.

A katasztrófavédelem tevékenysége az egyes katasztrófahelyzetekben

Ismertesse az egyes természeti katasztrófák (árvíz, földrengés, vihar) bekövetkezése esetén végrehajtandó legfontosabb teendőket.

Mondja el mi a teendő nukleáris veszélyhelyzet vagy katasztrófa során.

Mutassa be a biológiai veszélyhelyzetben (járvány, fertőző állatbetegségek) követendő rendszabályokat.

Sorolja fel az óvóhelyek fajtáit, ismertesse, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni kialakításuk során.

Csoportosítsa az egyéni védőeszközöket és ismertesse alkalmazásuk módozatait.

3. A rendészeti szervek funkcionális tevékenysége

3.1. A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység

 

 

Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei

Tudja felsorolni és értelmezni a szolgálati viszony létesítésének törvényi feltételeit.

Sorolja fel milyen jogállású személyek alkotják a rendészeti szervek állományát.

Sorolja fel a rendészeti szervek tagjává válásának feltételeit állományviszony szerint meghatározó jogszabályokat (A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény; a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény)

Mutassa be a rendészeti szervek tagjaival szemben támasztott speciális pályaalkalmassági feltételeket.

A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai

Nevezze meg a rendészeti szerveknél végzett személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenységet meghatározó jogszabályokat.

Ismerje a rendészeti szerveknél végzett személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célját.

Sorolja fel és értelmezze a személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység fő feladatait.

Mondjon példát az egyes feladatok gyakorlati megvalósulására.

Az egyes rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások

Soroljon fel néhányat a rendészeti szervek hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti állományú tagjait megillető járandóságok és szociális juttatások köréből.

Ismerje, hogy a személyi állomány tagjainak milyen elismerések adhatóak.

Mondja el, miből áll az alapilletmény és az mivel egészülhet ki.

Magyarázza el a rendészeti szervek hivatásos állományú tagjainak rendfokozati és beosztási előmeneteli feltételeit.

3.2. Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek

 

 

A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei

Sorolja fel és magyarázza el a rendészeti szervek hivatásos állományú tagjait szolgálati feladataik ellátása során megillető jogokat.

Ismertesse szolgálati kötelezettségeiket.

Magyarázza el a jogok és kötelezettségek egységes érvényesülésének szükségességét.

A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények

Fogalmazza meg a rendészeti szervekkel kapcsolatos általános társadalmi elvárásokat.

Mondja el saját véleményét, milyen elvárásokat támaszt az egyes rendészeti szervek tagjaival szemben.

Szerzett ismeretei köréből vett példákon keresztül mutassa be a rendészeti szervek tagjai számára követendő, illetve nem kívánatos magatartásformákat.

Ismertesse a személyi állomány tagjaival szemben támasztott jogi és szakmai követelményeket.

Vázolja fel a személyi állománnyal szemben megfogalmazott etikai követelményeket.

Következtessen a társadalmi, jogi, szakmai és etikai elvárások összefüggéseire.

Példákon keresztül mutassa be, hogy milyen módon öltenek testet az etikai elvárások a rendészeti szervek működését meghatározó jogszabályokban.

Az alapvető állampolgári jogok korlátozása

Sorolja fel azokat az alkotmányos állampolgári alapjogokat, melyeket a rendészeti szervek tagjai csak korlátozottan vagy egyáltalán nem gyakorolhatnak.

Mondja el, hogy az egyes jogok korlátozására a hivatásos állomány esetében milyen szabályok vonatkoznak.

Magyarázza el, hogy mi az oka az egyes jogok korlátozásának.

3.3. A környezet-, munka- és egészségvédelem

 

 

A környezet-, munka- és egészségvédelem célja, feladatai

Nevezze meg a környezet-, munka- és egészségvédelmet meghatározó alapvető jogszabályokat.

Következtessen a környezetvédelem jelentőségére a rendészeti szervek tevékenységében.

Legyen tisztában a munkavédelem fogalmával, céljával, sorolja fel területeit.

Határozza meg az egészségvédelem célját, sorolja fel feladatait.

Mondjon példákat a munkavédelem területén a rendészeti szervek által felhasznált eszközökre.

Ismertesse mi minősül szolgálati balesetnek, illetve, hogy ennek bekövetkezése esetén milyen teendők vannak.

Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai

Definiálja az elsősegélynyújtás fogalmát.

Sorolja fel és értelmezze az elsősegélynyújtás alapelveit.

Ismerje az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés alapvető jellemzőit.

Mutassa be az elsősegélynyújtásban felhasználható eszközöket.

Ismerje fel az elsősegélynyújtás valóságban, ábrán vagy képen látható eszközeit.

Konkrét esetek leírása alapján ismerje fel a sérülés jellegét, ismertesse az elsősegélynyújtás módját, válassza ki az ehhez szükségeszközöket.

3.4. A szolgálati érintkezés

 

 

Rendfokozatok és állománycsoportok

Sorolja fel a rendfokozati állománycsoportokat.

Csoportosítva sorolja fel a tiszthelyettesi, zászlósi, tiszti, főtiszti, tábornoki rendfokozatokat.

Ismerje fel a valóságban, képen vagy ábrán látható rendfokozati jelzéseket.

Fegyelmi és függőségi viszonyok

Fogalmazza meg a katonai fegyelem lényegét.

Mondja el az elöljáró, a feljebbvaló, az alárendelt fogalmát.

Ismertesse azok egymáshoz való viszonyát.

Soroljon fel a fegyelmi büntetések közül néhányat.

Magyarázza el miért fontos a fegyelem a rendészeti szervek működése szempontjából.

A szolgálati érintkezés főbb szabályai

Ismertesse a megszólítás, köszönés formáit.

Fogalmazza meg a tiszteletadás jelentőségét és sorolja fel eseteit.

Magyarázza el a jelentések és jelentkezések rendjét.

Ismertesse, milyen eltérések vonatkoznak a tiszteletadás szempontjából az egyenruházott és a polgári ruhás állományra.

3.5. Az alaki magatartás

 

 

Az alakiság jelentősége

Saját szavaival magyarázza el, mit jelent az alakiság a rendészeti szerveknél.

Példákkal támassza alá az alaki magatartás fontosságát.

Saját szavaival írja le az egyes alaki mozgásmódok végrehajtásának menetét.

Ismerje fel képről vagy ábráról az egyes mozgásmódokat.

Magyarázza meg az alakiasság, határozottság, fegyelmezettség összefüggését, illetve ezek kapcsolatát a szolgálati fellépés módjával.

A főbb alaki elvárások és követelmények

Sorolja fel és értelmezze a főbb alaki elvárásokat és követelményeket.

Fogalmazza meg személyi állománnyal szemben az öltözködéssel, megjelenéssel és ápoltsággal kapcsolatos követelményeket.

Emelje ki az egyenruhás állományra vonatkozó szabályokat, elvárásokat.

Emelje ki azokat az intézkedéseket, szolgálati formákat, amelyeknél az alakiságnak fokozott jelentősége van.

4. Tereptan

4.1. A tereptan alapjai

 

 

A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása

Határozza meg a terep fogalmát.

Ismertesse a terep fajtáit, azok jellemzőit.

Következtessen a terep jelentőségére a rendészeti szervek tevékenységében.

Legyen képes a világtájak meghatározására térképen, illetve a valóságban iránytű vagy tájoló segítségével.

Legyen képes a világtájak meghatározására a szükségeszközökkel, illetve eszközök nélkül (pl. égitestek alapján).

A térkép fogalma, fajtái, méretaránya

Definiálja a térkép fogalmát, legyen tisztában a terep és a térkép kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével.

Ismertesse a térképeknél használatos méretarányokat, értse a kicsinyítés mértéke, a méretarány és az arányszám közötti kapcsolatot.

Magyarázza el a különböző méretarányú, illetve tartalmú térképek felhasználási lehetőségeit.

Mondjon példát a térkép alkalmazására a rendészeti szervek tevékenységével kapcsolatban.

Sorolja fel a térkép fajtáit és azok jellemzőit, emelje ki a katonai térképek sajátosságait.

A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása.

Mutassa be a térképi jelek és jelzések rendszerét.

Rajzolja le a turistatérképeken előforduló leggyakoribb egyezményes térképi jeleket.

Ismertesse a térkép tájolásának fogalmát.

Ismerje a tájolás mozzanatait.

Legyen képes a térkép tájolására iránytűvel, tájolóval vagy a terepen kitűzött világtáj alapján.

Sorolja fel a tájolás során előforduló leggyakoribb hibákat.

Mutasson rá a térkép felhasználási módja és a méretarány, valamint az egyes térképi jelzések alkalmazása közötti összefüggésekre.

4.2 A terepen történő tájékozódás

 

 

A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében

Ismertesse a tájékozódás fogalmát.

Következtessen a tájékozódás szerepére az ember és a rendészeti szervek tevékenységében.

Mutassa be a tájékozódás hagyományos eszközeit.

Ismerje a tájékozódás elősegítésére vonatkozó fontos szabályokat.

Fogalmazza meg a térképpel való tájékozódás műveleteit.

Magyarázza el a tájékozódási pontok lényegét és jelentőségét.

Tudjon tájékozódási pontokat kijelölni.

Mondjon példát a tájékozódást elősegítő modern navigációs eszközökre, röviden ismertesse használatuk módját.

Határozzon meg álláspontot azonosítással és becsléssel.

Jelöljön ki menetvonalat térképen, magyarázza el, hogy ennek során milyen jellemzőket kell figyelembe venni.

Ismertesse a tájékozódás sajátosságait különböző körülmények között (tájékozódás éjszaka, erdős-hegyes terepen, nagyobb településeken, télen, térkép nélkül).

Az iránytű, a tájoló és a távcső használata

Ismertesse az iránytű rendeltetését, fő részeit.

Legyen képes az iránytű vizsgálatára és előkészítésére használat előtt.

Mutassa be az iránytűvel végezhető műveleteket.

Határozza meg a világtájakat iránytű segítségével.

Mondja el a tájoló rendeltetését, fő részeit.

Fejtse ki a tájoló vizsgálatának és előkészítésének szabályait használat előtt.

Sorolja fel a tájolóval végezhető műveleteket.

Határozza meg a világtájakat tájoló segítségével.

Ismertesse a távcső rendeltetését és fő részeit.

Legyen képes a távcső vizsgálatára és használat előtti előkészítésére.

Mutassa be a távcső használatának lehetőségeit.

Végezzen távolság-meghatározást vonásképlet alkalmazásával, távcső segítségével.

Mutassa be az iránytű, a tájoló és a távcső használata során előforduló leggyakoribb hibákat.

A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek államjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei

Ismerje Magyarország fő közlekedési útvonalait és azok számozását.

Mutassa meg térképen a fő közlekedési útvonalakat.

Sorolja fel a Magyarországon forgalomban lévő rendszámtáblákat.

Írja le az egyes rendszámtáblák legfontosabb ismertető jegyeit.

Válassza ki a meghatározott rendszámtábla-fajtát a bemutatott képek, ábrák alapján.

Mondja el, hogy milyen feltételekkel adhatók ki a vonatkozó jogszabályok alapján forgalomban lévő rendszámtáblák.

Ismerje fel és képről vagy ábráról válassza ki az európai államok közúti gépjárműveinek államjelzéseit.

5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés

5.1. A jogellenes cselekmények

 

 

A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása

Ismertesse a jogellenesség fogalmát, magyarázza meg a definíció lényeges elemeit.

Csoportosítsa a jogellenes cselekményeket társadalomra veszélyességük szerint.

Definiálja a jogértelmezés fogalmát.

Sorolja fel az értelmezés módszereit, röviden ismertesse jelentésüket.

A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok

A jogellenes cselekmények csoportosításának megfelelően sorolja fel a társadalomra veszélyes emberi magatartásokat leíró legfontosabb szabálysértési és büntető jogszabályokat. (A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény; a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény)

Mutassa be az egyes jogellenes cselekmények jogi szabályozásában meglévő különbségeket.

 

5.2. Szabálysértési alapismeretek

 

 

A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok

Definiálja a szabálysértés fogalmát, emelje ki és magyarázza meg a definíció kulcsszavait.

Sorolja fel a szabálysértés elkövetőit.

Fogalmazza meg, mit jelent a felróhatóság.

Következtessen az elkövető és a felróhatóság kapcsolatára.

A felróhatóság fogalmából vezesse le a felróhatósági akadályok rendszerét.

Mondjon példát a felróhatósági akadályokra.

Magyarázza el a különbséget a felróhatóságot kizáró és a megszüntető okok között.

Csoportosítsa a felróhatósági akadályokat kizáró és megszüntető okok szerint.

Emelje ki a szabálysértési és a büntetőjogi normák közötti kapcsolatot.

Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók

Sorolja fel a szabálysértési szankciókat.

Mondja el az egyes szabálysértési büntetések és intézkedések lényegét.

Ismertesse az egyes szankciók alkalmazásának szabályait, a pénzbírság esetében térjen ki a helyszíni bírság kiszabásának szabályaira.

Magyarázza el, hogyan változhat az elzárás és a pénzbírság mértéke halmazati szabálysértés esetén.

A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevő személyek

Sorolja fel a legfontosabb szabálysértési hatóságokat (helyi önkormányzatok, bíróság, rendőrség), azok hatáskörét.

Saját szavaival magyarázza el, hogy az egyes ügyekben melyik szabálysértési hatóság köteles az eljárás lefolytatására.

Határozza meg az eljárásban résztvevők körét, azok jogállását.

Definiálja a hatáskör és illetékesség fogalmát.

Határozza meg, hogy a szabálysértési eljárásban kik lesznek a fő- és mellékszemélyek.

Mondja el, hogyan érvényesül a képviselet és a védelem a szabálysértési eljárás során.

A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai

Ismertesse a szabálysértési eljárás szakaszait.

Sorolja fel az eljárás megindításának módozatait.

Határolja el egymástól az eljárás megindításának módozatait.

Mondjon példát a feljelentésre és a bejelentésre.

Mondja el a szabálysértési eljárás lefolytatásának rendjét, ismertesse a főbb eljárási cselekményeket.

Jellemezze a szabálysértési kényszerintézkedéseket.

Nevezze meg az eljárás befejezésének lehetséges eseteit.

Mondja el, hogy milyen jogi eszközök állnak a szabálysértési hatóság rendelkezésére az eljárásban résztvevők közreműködésének kikényszerítésére.

Ismertesse, hogy mely esetekben kerül sor a tárgyalás tartására a szabálysértési eljárás során.

Definiálja a jogorvoslat fogalmát, mondja el, milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a szabálysértési eljárásban.

A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői

Legyen képes példát mondani az egyes szabálysértésekre.

Jogszabály alkalmazásával dolgozza fel a rendelkezésére álló jogesetet, állapítsa meg, történt-e szabálysértés, ha igen, állapítsa meg, milyen.

Mutasson rá azokra a tényállási elemekre, melyek véleménye szerint megalapozzák a minősítése szerinti jogsértést.

Határolja el egymástól a kettős alakzatú szabálysértéseket.

A jogesetek megoldása során ismerje fel és mutasson rá azokra a tényállási elemekre, melyek elhatárolják egymástól a kettős alakzatú szabálysértéseket.

5.3. Bűncselekményi alapismeretek

 

 

A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői

A Büntető Törvénykönyvben (továbbiakban: Btk.) leírt fogalmi meghatározásnak megfelelően definiálja a bűncselekményt.

Súlyuk szerint csoportosítsa a bűncselekményeket, magyarázza meg a különbségeket.

Definiálja az elkövetők fogalmát.

Csoportosítsa az elkövetőket a bűncselekmény megvalósításával kapcsolatos szerepük szerint.

Mutassa be példákkal az egyes tettesi és részesi magatartások közötti különbségeket.

A bűncselekmény definíciójából emelje ki az egyes kulcsszavakat (társadalomra veszélyesség, szándékosság, gondatlanság, cselekmény), magyarázza meg büntetőjogi jelentésüket.

Vezesse le a bűntett büntető törvénykönyvi meghatározásából a vétségek meghatározását.

Tegyen különbséget az elkövetői alakzatok és az elkövetési módok között (társtettesség – csoportos elkövetés, bűnszövetség, bűnszervezet)

Határolja el a részesi magatartásokat a bűnpártolástól.

A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete

Ismertesse a tényállás fogalmát.

Sorolja fel a tényállások fajtáit.

Mondjon példát a történeti és a törvényi tényállásra.

Vázolja fel az általános törvényi tényállás szerkezetét.

Sorolja fel az általános törvényi tényállás szükséges elemeit.

Magyarázza meg az általános törvényi tényállás rendszerének jelentőségét a törvényi tényállások elemzése és értelmezése szempontjából.

Átfogóan ismertesse az általános törvényi tényállás rendszerét.

Magyarázza el az általános törvényi tényállás egyes elemeinek jelentőségét a bűncselekmények megvalósulása szempontjából.

A büntethetőségi akadályok

Mondja el, mit nevezünk büntethetőségi akadálynak.

Különböztesse meg egymástól a büntethetőséget kizáró és megszüntető okokat.

Legyen képes példát mondani a büntethetőségi akadályok mindkét csoportjára.

Definiálja a jogos védelem és a végszükség fogalmát, határolja el őket egymástól.

Csoportosítsa a büntethetőséget kizáró okokat aszerint, hogy azok az általános törvényi tényállás mely szükséges elemének meglétét zárják ki (jogellenességet, elkövetővé válást kizáró okok, stb.).

Vonjon párhuzamot a szabálysértési eljárás esetében meghatározott felelősséget kizáró és a büntetőjogban alkalmazott büntethetőséget kizáró okok között.

Tegyen különbséget a büntethetőséget megszüntető okok esetében a felelősségre vonást és az eljárás lefolytatását kizáró okok között, mondjon példát az esetleges kivételekre.

Példával illusztrálja az olyan kivételt, amikor büntethetőségi akadály fennállása esetén is sor kerül az eljárás lefolytatására.

Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók

Sorolja fel a Btk. szankciórendszerének jellemzőit.

Magyarázza el a Btk. szankciórendszerének dualista jellegét.

Csoportosítva sorolja fel a büntetéseket és az intézkedéseket.

Jelölje meg az egyes főbüntetések kiszabható mértékét.

Ismertesse, hogy a modern büntetőjogi felfogásban milyen szerepet játszik a mediáció (jóvátétel) és melyen formái léteznek.

Magyarázza meg mit jelent az elterelés jogintézménye és milyen esetekben alkalmazható.

A rendőrség tevékenysége során előforduló leggyakoribb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői

Legyen képes példát mondani az egyes bűncselekményekre.

Jogszabály alkalmazásával dolgozza fel a rendelkezésére álló jogesetet, állapítsa meg történt-e bűncselekmény, ha igen állapítsa meg milyen.

Mutasson rá azokra a tényállási elemekre, melyek véleménye szerint megalapozzák a minősítése szerinti jogsértést.

Határolja el egymástól a kettős alakzatú jogsértéseket (szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat).

A konkrét történeti tényállásokból emelje ki azokat a tényállási elemeket, melyek elhatárolják a kettős alakzatú jogsértéseket egymástól.

Legyen képes történeti tényállás megalkotására a megadott minősítésnek megfelelően.

5.4. Az elkövető és az áldozat *

 

 

* Az általános vizsgakövetelményekben a középszintű 5.4. sorszámmal jelzett ”Nyomozási alapismeretek” ebben a táblázatban az 5.6. sorszám alatt található.

 

Mondja el, hogy milyen körülmények vezethetnek az elkövetővé váláshoz.

Magyarázza el, hogy az elkövetővé válás folyamata hogyan függ a személyiség fejlődésétől.

Határozza meg a viktimológia fogalmát, helyezze el a bűnügyi tudományok rendszerében.

Ismertesse, milyen körülmények játszhatnak szerepet a sértetté válásban.

Sorolja fel, milyen jogi lehetőségek vannak a sértettek részére biztosított állami kárenyhítés során.

5.5. Az egyes bűncselekmény típusok kriminológiai jellemzői

 

 

 

 

Ismertesse a személy elleni, a közlekedési, a házasság-, család-, ifjúság-, nemi erkölcs elleni, valamint a vagyon elleni bűncselekmények kriminológiai jellemzőit.

Mondjon példákat a modern bűnözési jelenségekre, ezen belül a nagyvárosi bűnözés formáira.

Magyarázza el a szervezett bűnözés jellemzőit, mutassa be a bűnszervezetek működését.

Mutassa be a szervezett bűnözés és a terrorizmus kapcsolatát, magyarázza el, hogy a terrorcselekmény miért számít köztörvényes bűncselekménynek.

5.6. Nyomozási alapismeretek

 

 

A büntetőeljárás elvei

Saját szavaival mondja el, mit értünk büntetőeljárás alatt.

Sorolja fel a büntetőeljárási törvényben (továbbiakban: Be) meghatározott alapvető rendelkezéseket.

Ismertesse, mit jelent az ártatlanság vélelme, a védelem, a jogorvoslati jogosultság, a tényállás felderítése és a bizonyítékok szabad értékelésének elve.

Magyarázza el a Be. alapvető rendelkezéseiben megfogalmazott elvek jelentését, jelentőségét.

Fogalmazza meg a büntetőjog és a büntetőeljárás-jog kapcsolatát.

A büntetőügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek

Csoportosítsa a büntetőügyekben eljáró hatóságokat az eljárásban betöltött szerepük szerint.

Sorolja fel a tanult nyomozó hatóságokat.

Határozza meg az eljárásban résztvevő személyek körét.

Ismertesse az egyes eljáró hatóságok (nyomozó hatóság tagja, ügyész, bíró) és résztvevők (sértett, tanú, terhelt, védő) szerepét a büntetőeljárás során.

Emelje ki a tanú és a terhelt főbb eljárási jogosultságait.

Ismertesse az ügyész nyomozásban betöltött szerepét, jogait, kötelességeit.

Magyarázza el a nyomozási bíró feladatait.

Határozza meg a védelem feladatait, ismertesse, hogy ki lehet védő.

Mutasson rá a terhelt és a tanú jogi helyzetében meglévő különbségekre.

Mondja el, mit jelent a képviselet és milyen formái vannak a büntetőeljárásban.

A büntetőeljárás szakaszai

Sorolja fel a büntetőeljárás szakaszait.

Definiálja a nyomozás fogalmát.

Ismertesse az egyes eljárási szakaszok legfontosabb elemeit.

Mondja el hogyan érvényesül a jogorvoslat a büntetőeljárásban.

Határozza meg a nyomozás kriminalisztikai meghatározását.

Mondja el, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a büntetőeljárás egyes szakaszaiban.

A bűncselekmény nyomozása során alkalmazható krimináltechnikai eszközök

Határozza meg a krimináltechnika szerepét a nyomozásban.

Ismertesse a krimináltechnika területeit és legfontosabb feladatait.

Magyarázza el a kriminalisztikai azonosítás jelentőségét.

Ismertesse a nyom fogalmát, a nyomok csoportosítását.

Példákon keresztül mutassa be az egyszerűbb nyomrögzítési technikákat.

Válassza ki a nyomrögzítéshez haszná-
latos eszközöket, magyarázza el használatukat.

Tegyen különbséget a személyek, valamint a tárgyak
azonosításának metódusa
közt.

Ismertesse az egyedi személyazonosítást lehetővé tévő nyomok fajtáit, kriminalisztikai jelentőségét.

Mondja el, mikor kerülhet sor szakértő bevonására a büntetőeljárásban és milyen módon kell a szakvéleményt előterjeszteni.

A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások, módszerek

Sorolja fel a Be-ben megnevezett fontosabb nyomozási cselekményeket (kihallgatás, helyszíni kihallgatás, szemle, felismerésre bemutatás, bizonyítási kísérlet, kutatás, lefoglalás) és ismertesse ezek lényegét.

Magyarázza el az adatgyűjtés jelentőségét.

Ismertesse a kihallgatás közös szabályait, az abszolút és relatív vallomástételi akadályokat.

Saját szavaival magyarázza el a szemle és a helyszíni kihallgatás közötti különbséget.

Sorolja fel a terhelttel szemben alkalmazható kényszerintézkedéseket.

Határozza meg a krimináltaktika és metodika fogalmát.

Mondja el, hogy milyen körülményekre kell figyelemmel lenni az egyes bizonyítási cselekmények lefolytatása során.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Közép szint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

180 perc

20 perc

100 pont

50 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

 

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

körző, vonalzó, íróeszköz

NINCS

körző, vonalzó, íróeszköz

NINCS

A vizsgabizott-
ságot működtető intézmény biztosítja

NINCS

Távcső, tájoló, iránytű, 1:40.000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata. Rendfokozati jelzéseket, rendszámtáblákat és államjelzéseket bemutató képek, tablók. Nyomrögzítő eszközök, rendészeti technikai eszközök (könnygázszóró palack, rendőrbot, bilincs), vagy ezek hiányában az eszközök képei is felhasználhatók.

NINCS

Távcső, tájoló, iránytű, 1:40.000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata. Rendfokozati jelzéseket, rendszámtáblákat és államjelzéseket bemutató képek, tablók. Nyomrögzítő eszközök, rendészeti technikai eszközök (könnygázszóró palack, rendőrbot, bilincs), vagy ezek hiányában az eszközök képei is felhasználhatók.

Nyilvánosságra hozandók

 

Középszint

Emelt szint

 

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

témakörök

NINCS

témakörök

Mikor?

NINCS

jogszabály szerint

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

I. rész

Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

II. rész

Szöveges, kifejtendő feladatok

Egy elméleti ismereteket számonkérő feladatot és egy gyakorlati jellegű feladatot tartalmaz

60 pont

40 pont

100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A feladatsor I. részének megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. rész megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. A vizsgázó hoz magával körzőt, vonalzót, íróeszközt.

Az írásbeli feladatlap formai és tartalmi jellemzői

A feladatok megoldása az alábbi kompetenciák alapján történik.

 

Kompetenciák

I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

alapfogalmak ismerete, definiálása, alkalmazása

név, adat, ábra felismerése

összefüggések ismerete és alkalmazása

II. Szöveges (kifejtendő) feladatok

ismeretelemző- értékelő, önálló gondolkodás

gyakorlati feladatmegoldás logikus végigvezetése

tématartás, lényegkiemelő és rendszerező képesség

Tartalmi szerkezet

A feladatsor I. része a vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket és megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

Témakör

Arány%-ban

1. A rendészet alapjai

10

2. A rendészeti szervek szakmai tevékenysége

20

3. A rendészeti szervek funkcionális tevékenysége

25

4. Tereptan

10

5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés

35

A feladatsor II. része a vizsgakövetelmények alábbi témaköreiből tartalmaz kérdéseket és megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

Témakör

Arány%-ban

2. A rendészeti szervek szakmai tevékenysége

25

3. A rendészeti szervek funkcionális tevékenysége

10

4. Tereptan

25

5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés

40

A feladatok jellemzői

I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

A feladatsor I. része 10-15 kérdésből (feladatból) áll.

Lehetséges feladattípusok

1.    Tényadatok rendezése megadott szempont szerint (tartalmi szempontból igaz-hamis, helyes-helytelen állítás kiválasztása)

2.    Egyszerű ábra, séma, táblázat kiegészítése, behelyettesítés

3.    Képfelismerés

4.    Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, személyhez, témához

5.    Összefüggések felismerése, kiegészítése (ok-okozat)

6.    A megegyezés és különbség feltárása

7.    Összetartozó fogalmak kiválasztása

8.     Egyéb

II. Szöveges (kifejtendő) feladatok

Szöveges feladatnak az tekinthető, ahol néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A megadott szöveg terjedelme maximum 100-150 szó, amely a megadott témakörökhöz kapcsolódó esetet, szituációt ír le. A felhasznált szöveg lehet publicisztikai (pl. sajtóhír vagy cikk), irodalmi mű vagy kitalált történet.

A szöveges feladatok száma kettő, a témakörök közötti arányt a tartalmi szerkezetnél leírtak szabályozzák.

Lehetséges feladattípusok

1.    Célok és következmények megkülönböztetése.

2.    Gyakorlati feladat megoldása során jogi szakkifejezések alkalmazása, cselekmény szakszerű jogi minősítése.

3.    Szöveges példa alapján feladatterv készítése.

4.    Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, személyhez, témához

5.    Szövegben megtalálható tények, adatok megállapítása, érvek álláspontok ütköztetése, elhatárolása, azonosítása

6.    A megegyezés és különbség feltárása

7.    Összetartozó fogalmak kiválasztása

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű szóbeli tételsor összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A vizsgázók a tétel pontos megfogalmazását és a feladatok párosítását a vizsga ideje előtt nem ismerhetik meg. A vizsgán a vizsgázónak mindkét feladatot meg kell oldania, de tetszőleges sorrendben adhatja elő az egyes feladatok megoldását.

A vizsgázó a rendelkezésre álló 30 percnyi felkészülési idő alatt vázlatot készíthet. A felkészüléshez használható: távcső, tájoló, iránytű, térkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata. Rendfokozati jelzéseket, rendszámtáblákat és államjelzéseket bemutató képek, tablók. Nyomrögzítő eszközök, rendészeti technikai eszközök (könnygázszóró palack, rendőrbot, bilincs) vagy ezek hiányában az eszközök képei is felhasználhatók. A szükséges eszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja, illetve a képeket, tablókat a feladat szövegével együtt kapja a vizsgázó. A feladat megoldásához szükséges eszközöket – amennyiben a feladat azt előírja – a vizsgázó önállóan választja ki.

A felelet időtartama maximum 15 perc. Felelet közben a vizsgázó használhatja a felkészüléskor készített vázlatát, azonban gondolatait önállóan kell kifejtenie. A szaktanár csak a legszükségesebb esetben szakíthatja félbe a vizsgázót, illetve tehet fel segítő, irányító kérdéseket. A felelet során használhatók a felkészüléskor kiválasztott eszközök.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tétel 2 feladatból áll.

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy

-    a tételek első feladata elméleti ismereteket tartalmazzon

-    a második feladat az elméleti ismereteknek gyakorlati jellegű, szituációs feladatokban való alkalmazását kérje számon

-    a két részfeladat között tartalmi és területi átfedés ne legyen

-    a tételsor legalább 20 tételt tartalmazzon

-    a tételekben jelenjen meg a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakör

A következő vizsgaidőszakban a szóbeli tételek legfeljebb 20%-át kell megváltoztatni.

A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat kell figyelembe venni:

1. feladat

Témakör

Arány%-ban

1. A rendészet alapjai

10

2. A rendészeti szervek szakmai tevékenysége

20

3. A rendészeti szervek funkcionális tevékenysége

25

4. Tereptan

10

5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés

35

2. feladat

Témakör

Arány%-ban

2. A rendészeti szervek szakmai tevékenysége

25

3. A rendészeti szervek funkcionális tevékenysége

10

4. Tereptan

25

5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés

40

A szóbeli vizsga értékelése

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét a szaktanár értékelési útmutató segítségével értékeli. A feleletre adható maximális pontszám 50, amely az alábbiak szerint érhető el.

A tételek értékelési szempontjai és arányai:

Értékelési szempont

Adható pontszám

Helyes feladatmegoldás, tartalmi kifejtés

30

A szaknyelv helyes alkalmazása, helyes eszközválasztás

10

Logikus, rendszerezett témavezetés

5

A témához illő példák felidézése, meggyőző, határozott előadásmód

5

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

20 perc

I. rész

Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

II. rész

Szöveges, kifejtendő feladatok

A szóbeli tétel egy problémaközpontú feladat kifejtése

60 pont

40 pont

100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A II. rész feladatainak megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. A vizsgázó hoz magával körzőt, vonalzót, íróeszközt.

Az írásbeli feladatsor formai és tartalmi jellemzői

Tartalmi szerkezet

A feladatsor a vizsgakövetelmény valamennyi témaköréből tartalmazhat kérdéseket.

A feladatok jellemzői

Legfőbb jellemzője a feladatok komplexitása, amely azt jelenti, hogy a megoldásban nemcsak egy fejezet ismeretanyaga jelenik meg, hanem többet is érinteni kell. A kérdéseket úgy kell megfogalmazni, hogy azok a rendészeti munka több szakterületét átfogva egy-egy résztevékenység kapcsán kérjék számon az egyes érettségi témakörök ismeretanyagát. A feladatsor összeállításánál többféle kompetencia együttes alkalmazására van szükség

 

Kompetenciák

I.    Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

fogalmak, szakkifejezések ismerete, definiálása, alkalmazása

név, adat, ábra felismerése, összekapcsolása

összefüggések ismerete és alkalmazása

mérés, számítás elvégzése

jelek, jelzések értelmezése, ábrázolása

II.    Szöveges (kifejtendő) feladatok

ismeretelemző- értékelő, önálló gondolkodás

gyakorlati feladatmegoldás logikus végigvezetése

tématartás, lényegkiemelő és rendszerező képesség

többféle szakterületről származó ismeret összekapcsolása, szintetizálása

forráselemzés

önálló véleményalkotás

I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok között zárt és nyílt végű feladatok is lehetnek. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott ismeretekre és kompetenciákra (pl. források, adatok, ábrák, térképek, jelmagyarázatok használata, szaknyelv alkalmazása) irányulnak.

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor kb. 6-10 komplex feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat.

Lehetséges feladattípusok

1.    Térkép, illetve térképi jelzések felismerése, ábrázolása, értelmezése, egyszerű mérések elvégzése

2.    A rendészeti szervek tevékenységével összefüggő képek értelmezése, a képek alapján fogalmak meghatározása

3.    Szöveg szakszavakkal, fogalmakkal való kiegészítése

4.    Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, személyhez, témához

5.    Igaz, hamis ítéletek közötti választás

6.    Szöveg (pl. sajtóhír), illetve ábra közötti összefüggések feltárása

7.    Egyszerű ábra, séma, táblázat kiegészítése, behelyettesítés

8.    Összetartozó fogalmak kiválasztása

9.    Egyéb

II. Szöveges (kifejtendő) feladatok

A szöveges (kifejtendő) feladatsor 3-4 feladat megoldását kívánja meg. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat.

A feladatokhoz általában, de nem feltétlenül kapcsolódik valamilyen tágan értelmezett forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.). A felhasznált szöveg lehet publicisztikai (pl. sajtóhír vagy cikk), irodalmi mű vagy kitalált történet. Amennyiben a feladat forrás elemzését nem kívánja meg, a kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy az egy meghatározott témakör kifejtését igényelje.

Lehetséges feladattípusok

1.    Források megadott szempontok szerinti elemzése, összefüggések feltárása

2.    Elméleti ismeretek alapján egy megadott téma szabad kifejtése

3.    Szöveges példa alapján feladatterv készítése

4.    Szövegben megtalálható tények, adatok megállapítása, érvek álláspontok ütköztetése, elhatárolása, azonosítása

5.    Jogesetek kapcsán jogszabály segítségével ütköztetés és minősítés, az egyes rendészeti szervek tevékenységének leírása

Az írásbeli feladatlap értékelése

    Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

    Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 60 ponttal – mely azonos a vizsgaponttal – értékelhetők. A szöveges (kifejtendő) feladatokra 80 pont adható, amit úgy kell vizsgaponttá alakítani, hogy a II. részre adott pontszámot 2-vel kell osztani. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgarészre maximum 100 vizsgapont adható. Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

    Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga tételeinek kifejtése során a vizsgázó feladata egy-egy komplex, több témakört is érintő téma (tétel) önálló és átfogó kifejtése, érvelő bemutatása.

    A vizsgához szükséges segédeszközök: távcső, tájoló, iránytű, 1:40 000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a szükséges jogszabályok vagy azok kivonata. Rendfokozati jelzéseket, rendszámtáblákat és államjelzéseket bemutató képek, tablók. Nyomrögzítő eszközök, rendészeti technikai eszközök (könnygázszóró palack, rendőrbot, bilincs) vagy ezek hiányában az eszközök képei is felhasználhatók. Az eszközökről a vizsgáztató intézmény gondoskodik. Amennyiben a tétel előírja, a vizsgázó az eszközöket önállóan választja ki és azokat a felkészülés és a feladatmegoldás során is használhatja.

    A vizsgázó a rendelkezésre álló 30 percnyi felkészülési idő alatt vázlatot készíthet, melyet felelet közben használhat, azonban gondolatait önállóan kell kifejtenie. A felelet időtartama maximum 20 perc. A kérdező tanár csak a legszükségesebb esetben szakíthatja félbe a vizsgázót, illetve tehet fel segítő, irányító kérdéseket. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli feladatsor formai és tartalmi jellemzői

A szóbeli vizsga tételsorát úgy kell összeállítani, hogy a feladatok mindegyike a tantárgy több témakörét is érintse.

A tételsor összességében minden témakörre vonatkozóan tartalmaz kérdést.

A tételsor jellemzői

A tételsor 20 tételt tartalmaz.

A tételek jellemzői

A tételek összeállításakor törekedni kell a változatos, problémamegoldást ösztönző, valamint a (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és jogszabályismereten alapuló feladatok megfogalmazására.

A szóbeli vizsga értékelése

Az emelt szintű szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét a szaktanár az értékelési útmutató segítségével értékeli. A feleletre adható maximális pontszám 50, amely az alábbiak szerint érhető el.

A tételek értékelési szempontjai és arányai:

Értékelési szempont

Adható pontszám

Helyes feladatmegoldás, tartalmi kifejtés

25

A szaknyelv, eszközök, helyes alkalmazása, források megfelelő elemzése

10

Logikus felépítés, a témák közötti összefüggések feltárása

10

A témához illő példák felidézése, meggyőző, határozott előadásmód

5

BIBLIAISMERET – HIT GYÜLEKEZETE

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Követelmények

Témakörök

Középszint

Emelt szint

BIBLIAISMERET

1. Ószövetség

1.1. Teremtés és a lelkiismereti kor

A világ és az ember teremtése. A bűnbeesés.

Ismerje az ember teremtésének céljait, a bűnbeesés folyamatát és következményeit. Ismerje Káin és Ábel történetét és tanulságait. Az özönvíz és a nemzetek eredete.

Ismerje a kettős teremtéselméletet. Legyen képes összekapcsolni Noé történetét az utolsó idők eseményeivel és az egyházzal, valamint Nimródot és a Bábel tornyát az utolsó idők antikrisztusi világával.

1.2. A pátriárkák élete és kora

A pátriárkák történetei: Ábrahám, Izsák, Jákob, József.

Mutassa be Ábrahámot, mint a hit atyját és Isten barátját. Ismerje fel a párhuzamot Izsák feláldozása és Jézus Krisztus áldozata között. Tudja, hogy milyen messiási előképek szerepelnek József történetében.

Ismerje Ábrahám áldásának birtokba vételét és ígéreteinek megvalósulását utódjai életében.

1.3. Az exodus és a törvény

Mózes élete és szolgálata. Ismerje a tíz csapást és a páskabárányt mint Jézus Krisztusra utaló előképet. Pusztai vándorlás és a szövetségkötés.

Ismerje a tízparancsolatot és tudja elemezni az Újszövetség szemszögéből. Ismerje a Szent Sátor berendezéseit és annak szimbolikáját.

Mutassa be az egyiptomi rendszert a zsidó nép életkörülményein keresztül, és a zsidó nép magatartását a fogság alatt. Tudja bemutatni a zsidó nép pusztai vándorlásának szellemi és erkölcsi tanulságait.

1.4. A honfoglalás és a bírák kora

Ismerje a honfoglalás főbb eseményeit (Átkelés a Jordánon, Jerikó és Ai ostroma, Ákán bűne és a gibeoniták csalárdsága.) Ismerje Gedeon és Sámson életének és munkásságának tanulságait, valamint a bírák korának jellemzőit.

Mutassa be a honfoglalás szellemi, erkölcsi üzenetét az újszövetségi hívők számára.

1.5. A királyság kora

A királyság kialakulása.

Dávid és Salamon királysága.

A kettészakadt királyság – Izrael és Júda.

Illés és Elizeus próféták tevékenysége.

Mutassa be Sámuel próféta tevékenységén keresztül az átmenetet a bírák korából a királyság létrejöttéig. Ismerje fel és hasonlítsa össze Saul bukásának, valamint Dávid sikerének okait. Tudja értelmezni Salamon királyságát mint a messiási kor szimbólumát. Tudja bemutatni a királyok szellemi életén és tevékenységén keresztül, hogy ez milyen hatással volt a hanyatlás és a fogság előidézésére, illetve késleltetésére.

1.6. A babiloni fogság

Izrael és Júda fogságbavitelének története. Eszter története.

A hazatérés: Ezsdrás és Nehémiás tevékenysége.

Tudja bemutatni a fogságban élő zsidó nép életkörülményeit, társadalmi helyzetét. Legyen képes felismerni a helyreállítás szellemi alapelveit.

1.7. A költészeti könyvek

Ismerje a Biblia költészeti könyveinek összességét, azok szerzőit és főbb üzeneteit. Ismerje a zsoltárok keletkezésének körülményeit, szerepüket az istentiszteletben.

Tudja összehasonlítani a mózesi és a dávidi sátrat és istentiszteletet. Legyen tisztában a dávidi istentisztelet módjával, formájával, valamint annak újszövetségi előkép voltával.

1.8. A próféták

Ismerje a nagy próféták (Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel) tevékenységét és üzenetük lényegét. Ismerje a főbb messiási próféciákat, és azok beteljesedését, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó időkről szóló próféciákat.

Jóel, Mikeás, Aggeus, Zakariás,
Malakiás.

 

2. Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek

A Biblia keletkezése, az Ószövetség könyveinek keletkezése és felosztása: történeti, költészeti és prófétai.

 

 

3. Újszövetség

3.1. Az Evangéliumok

Keresztelő János élete és munkássága. Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása. Ismerje főbb tanításait (hegyi beszéd, megbocsátás, imádkozás, tanítványság, Jézus követése, Isten országáról szóló példázatok), és tudja vonatkoztatni azokat a keresztény hívő életre.

Ismerje Nikodémus és a szamáriai asszony Jézussal való beszélgetésének szellemi tartalmát.

 

Az apostolok elhívása.

 

 

Legyen tisztában Jézus Krisztus helyettesítő és engesztelő áldozatának jelentőségével.

 

3.2. Az Apostolok cselekedetei

A Szent Lélek kiáradása .

Legyen tisztában a Pünkösd eseményének jelentőségével. Ismerje Pál apostol életútját és szolgálatának jelentőségét.

Ismerjen a Pünkösdre utaló ószövetségi próféciát.

3.3. Az újszövetségi levelek

Ismerje Pál apostol levelei közül rómaiakhoz, korinthusiakhoz, efézusiakhoz, valamint a Zsidókhoz írt levél tartalmát és főbb üzeneteit.

Az apostoli levelek tartalmának ismerete. Legyen képes összehasonlítani az ószövetségi áldozatokat és a papi szolgálatot Jézus Krisztus áldozatával és főpapi szolgálatával a Zsidókhoz írt levél alapján. Tudja bemutatni Jézus Krisztus megdicsőülését, valamint a törvény és a kegyelem viszonyát Pál leveleiben.

3.4. A Jelenések könyve

Tudja értelmezni a hét gyülekezetnek adott üzeneteket. Legyen tisztában az utolsó idők eseményeivel (Antikrisztus uralma, Krisztus visszajövetele, az ezeréves királyság és az örökkévalóság).

Legyen képes összekapcsolni az utolsó idők eseményeit az ószövetségi próféciákkal és Jézus utolsó időkről szóló tanításával.

4. Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek

Az evangéliumok és az apostolok cselekedetei keletkezésének története és célja. A jelenések könyv keletkezésének és szerzőjének bemutatása.

Párhuzamok és eltérések az evangéliumokban és ezek okai. Az újszövetségi levelek felosztása: páli levelek: tanítói és pásztori; egyetemes.

 

 

 

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR

 

 

Kortörténeti ismeretek

 

 

4.1. Az ószövetségi zsidóság és nemzetek története

A zsidó nép eredete, pátriárkák, egyiptomi fogság és honfoglalás. Királyság kora, Izrael és Júda. Az asszír és a babiloni fogság, a helyreállítás és a diaszpóra.

Pátriárkák korának kronológiája. Egyiptom. A kánaánita népek és Izrael kapcsolata. A királyság, a prófétaság és a papság intézménye. Izrael és a környező népek kapcsolata. A birodalmak és a zsidó nemzeti szuverenitás.

4.2. A korai egyház története

Jézus és az apostolok korának történeti háttere: az intertestamentális kor. Tudja ismertetni a jeruzsálemi gyülekezet történetét és üldöztetését. Tudja bemutatni a kereszténység elterjedésének főbb állomásait és jelentősebb gyülekezeteit.

Zsidók a római uralom alatt. A zsidóság vallási élete, vallási mozgalmak, irányzatok: farizeus, esszénus, szadduceus, zélóta. Mutassa be az egyház működését és az újszövetségi istentiszteletet az apostolok cselekedetei és az újszövetségi levelek alapján.

 

 

 

FUNDAMENTÁLIS TEOLÓGIA

 

 

5. A kereszténység alaptanításai
5.1. A megtérés

Legyen tisztában a megtérés szó görög és héber jelentésével. Tudjon mondani bibliai példákat a megtérésre.

 

5.2. A bibliai hit

Ismerje a hit bibliai meghatározását, Jézus tanítását a hitről.

 

5.3. A keresztségek

Legyen tisztában a vízkeresztség szellemi tartalmával, ószövetségi előképeivel, és tudjon példákat mondani az újszövetségi könyvekből. Ismerje a Szent Szellem gyümölcseit és ajándékait és Jézusnak a Szent Szellemről mondott ígéreteit. Tudjon példákat mondani a Szent Szellemmel való megkeresztelkedésre.

 

5.4. A kézrátevés

Ismerje a kézrátevés szellemi jelentőségét, és tudjon megnevezni ó- és újszövetségi példákat.

 

5.5. A halottak feltámadása

Ismerje a halottak feltámadásának szakaszait és az azokra utaló bibliai próféciákat.

 

5.6. Az örök ítélet

Ismerje az isteni ítélet elveit, és tudjon megnevezni néhány történelmi ítéletet, valamint ismerje a jövőben megvalósuló ítéleteket.

 

 

 

 

BIBLIAI ÜNNEPEK

 

 

6. Az Úr ünnepei

Páska ünnepe

Hanuka

 

Kovásztalan kenyerek ünnepe

Purim

 

Első zsengék ünnepe

Jubileumi év

 

Hetek ünnepe

 

 

Kürtzengés ünnepe

 

 

Engesztelés napja

 

 

Sátorok ünnepe

 

A KERESZTÉNY ERKÖLCSI ÉLET – ETIKA

 

 

7. A keresztény erkölcsi élet – etika

Erkölcs, erkölcsi döntés, etika fogalma. Az erkölcs keresztény megítélése a bűn és a kegyelem fényében. A belső törvény: a lelkiismeret. Tolerancia és megalkuvás.

Tudja ismertetni az apostoli levelek alapján a keresztény életvitel főbb normáit, a hívőknek szóló intelmeket, a családról, a beszédről és a hívők közötti kapcsolatokról szóló tanításokat.

 

A keresztény etika normái a családi élet, a munka és a társadalmi élet területén.

 

 

A Tízparancsolat etikai üzenete.

 

Kompetenciák

Az vizsgázónak képesnek kell lennie arra, hogy a Bibliát ne csak olvassa, hanem bizonyos témák szerint tanulmányozza is; el kell tehát sajátítania az ún. szisztematikus olvasás képességét. Képesnek kell lennie továbbá a leggyakrabban felmerülő bibliai témákkal kapcsolatban konkrét szöveghelyek, illetve bibliai történet idézésére, bibliai szöveg alapvető mondanivalójának kifejtésére.

Képesnek kell lennie arra is, hogy bibliai eseményeket értelmezzen, azaz azoknak jelentést tulajdonítson; az Írás korokon túlmutató, a jelenre vagy akár önnön helyzetére vonatkoztatható tanulságait felismerje.

Az ó- és újszövetségi szövegek ismeretében legyen képes arra, hogy a bibliai eseményeket a világtörténelemben elhelyezze; valamint arra is, hogy az ó- és újszövetséget egymásra vonatkoztatva is értelmezze: lássa be bizonyos szöveghelyek jelentésbeli párhuzamosságát.

Képesnek kell lennie arra is, hogy etikai kérdéseket, mai problémákat elemezzen, ezekben foglaljon állást, véleményét indokolja.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

15 perc

180 perc

20 perc

50 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

 

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

NINCS

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

Biblia (Károli); Bibliai
Atlasz (Aharoni-Avi
Yonah)

A II. részhez Biblia (Károli)

Biblia (Károli); Bibliai
Atlasz (Aharoni-Avi
Yonah)

Nyilvánosságra hozandók

 

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

témakörök

témakörök

témakörök

Mikor?

jogszabály szerint

jogszabály szerint

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint

Szóbeli vizsga

15 perc

50 pont

A feladat: 10 perc
30 pont

B feladat: 5 perc
10 pont

A és B előadásmód 10 pont

Szóbeli vizsga

A tételsor legalább 20 tételből áll. Évente legalább öt új, a május–júniusi vizsgaidőszakban nem szereplő tételt kell beiktatni, ugyanannyi régi helyett.

A felkészüléshez a Károli Gáspár által fordított Biblia, valamint Bibliai Atlasz (Aharoni-Avi Yonah) használata megengedett.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor összeállításáért a szaktanár a felelős. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételek 60%-a a bibliaismereti, 40%-a a kortörténeti háttér, a fundamentális teológia, a bibliai ünnepek, valamint a keresztény erkölcsi élet témaköreiből kerüljön ki. Egy tétel egy A és egy B feladatból áll. Az A feladatok egy-egy témakör átfogó anyagából jelölnek ki egy-egy témát, amelyben a vizsgázó bemutatja alapvető bibliai ismereteit, tudását. A B feladatok rövidebb témák, fogalmak bemutatását, megadott bibliai idézet értelmezését kívánják meg a vizsgázótól. A szaktanár az A feladathoz mindig más témakörből illeszt B feladatot.

A szóbeli tételsorra vonatkozó nyilvánosságra hozatali szabályok

A témaköröket kell nyilvánosságra hozni, a konkrét tételcímeket nem lehet megadni a vizsgázóknak.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A vizsgázó a feleletre maximum 50 pontot kap. A vizsgázó szóbeli vizsgateljesítményének értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik:

A középszintű szóbeli tételek kifejtésének értékelési kritériumai    Pontérték

Tartalom    (A feladat 30 pont + B feladat

    10 pont =) 40 pont

– tématartás

– a téma bemutatásában érvényesülő bibliaismereti, egyháztörténeti, etikai,

teológiai, illetve kulturális tájékozottság, tárgyi tudás

– megfelelő szó- és fogalomhasználat

– gondolatgazdagság, problémaérzékenység

Előadásmód    (A feladat + B feladat =) 10 pont

– a témák megfelelő világos felépítése

– logikus érvelés

– világos nyelvi forma

– lényegkiemelés, rendszerezés

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

20 perc

100 pont

50 pont

I. feladatlap (Bibliaismereti feladatsor) 60 perc
40 pont

II. feladatlap (Szövegalkotási feladat) 120 perc
60 pont

A feladat: 15 perc
30 pont

 

 

B feladat: 5 perc
10 pont

 

 

A és B előadásmód 10 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az I. feladatlap megoldására 60 perc áll rendelkezésre. A felügyelő tanár az első feladatlapot beszedi és kiosztja a II. feladatlapot, melynek megoldási időtartama 120 perc.

Az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható.

A II. feladatlap megoldásához a Károli Gáspár által fordított Biblia használata megengedett.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga két, jól elkülönülő részből áll:

Az I. feladatlap 15–20 feladatot tartalmaz, amely bibliaismeret, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni.

Ebben a részben mutatja be a vizsgázó komplex bibliaismereti tudását, összetettebb teológiai kérdések világos megfogalmazási képességét, önálló vélemény- és ítéletalkotási készségét.

A II. feladatlap megoldásakor a vizsgázó értekező dolgozat műfajában fejti ki a megadott cím tartalmát, két írásbeli tételcím közül választhat.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgarész (100 pont)

Bibliaismereti feladatsor    40 pont

Szövegalkotási feladat    60 pont

Szóbeli vizsga

A szóbeli tételsor 20 tételből áll, melyek közül legalább 5 tételt évről évre módosítani kell. Minden tétel egy A és egy B feladatot tartalmaz.

A szóbeli tételsor formai és tartalmi jellemzői

A szóbeli vizsga témakörei, az A és B feladatok összeállítási lehetőségei és feltételei azonosak a középszintű vizsgáéval. Az emelt szintű érettségi vizsga tartalmi követelményrendszere magába foglalja a középszintű vizsga követelményeit. (A táblázatban az emelt szintű vizsga követelményei oszlop csak a többletet fogalmazza meg.)

Az emelt szintű vizsgán különös figyelemmel kell az A vagy B feladatban megfogalmazni azokat a témákat, amelyek a középszintű érettségi követelményeiben nem szerepelnek. A feladatjavaslatok közül az átfogóbb, tágabb ismeretanyagot és mélyebb értelmezést igénylő feladatok célszerű az emelt szintű vizsgára kiválasztani.

A szóbeli tételsorra vonatkozó nyilvánosságra hozatali szabályok

A témaköröket kell nyilvánosságra hozni, a konkrét tételcímeket nem lehet megadni a vizsgázóknak.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli tételek értékelésére adható összpontszám 50 pont.

A középszintű szóbeli tételek kifejtésének értékelési kritériumai    Pontérték

Tartalom    (A feladat 30 pont + B feladat

    10 pont =) 40 pont

– tématartás

– a téma bemutatásában érvényesülő bibliaismereti, egyháztörténeti, etikai, teológiai, illetve kulturális tájékozottság, tárgyi tudás

– megfelelő szó- és fogalomhasználat

– gondolatgazdagság, problémaérzékenység

Előadásmód    (A feladat + B feladat =) 10 pont

– a témák megfelelő világos felépítése

– logikus érvelés

– világos nyelvi forma

– lényegkiemelés, rendszerezés

BIOLÓGIA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

A) KOMPETENCIÁK

A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatokat és a közműveltség tartalmi elemeit, a tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazását a mindennapi élettel és közös kulturális örökségünkkel összefüggésben kéri számon.

Elvárt kompetenciák:

·    induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre),

·    deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre),

·    analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése),

·    sorképzés (relációk kezelése),

·    osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás),

·    kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata),

·    valószínűségi és korrelatív gondolkodás (a múltbeli események alapján a jövőbeli események valószínűségére következtetés, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete),

·    arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata: egyenes és fordított arányosság, telítési görbék),

·    különböző adatmegjelenítési formák átalakítása egymásba (adatokat táblázattá, táblázatokat grafikonokká),

·    az adatok felhasználása bizonyítéknak, érvnek,

·    kritikai gondolkodás (értékelés, döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján),

·    változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja),

·    integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén),

·    modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása,

·    problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben),

·    a szaknyelv használata, a fogalmak definiálásának képessége (a követelményrendszer szerint),

·    lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése),

·    struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére),

·    etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése).

A vizsgázók legyenek képesek a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben alkalmazni.

Elvárt kompetenciák:

·    legyen képes alkalmazni alapvető matematikai ismereteit,

·    megfigyelések, leírások (dokumentáció), összehasonlítások,

·    egyszerű kísérletek, mérések tervezése, végrehajtása és eredményeik értelmezése (a kísérlet jellemzőinek ismerete, kontrollok szerepe),

·    adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása,

·    hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata; téves információk azonosítása,

·    ismerje a természettudományos érvelés alapelveit (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak felkutatása, jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása).

A követelményrendszer adott helyein pontosítja a felsorolt általános kompetenciákat az alábbi módon:

Tudja, ismerje, alkalmazza: a fogalom jelentésének ismerete, megnevezésének, felismerésének és értelemszerű használatának képessége.

Tudja magyarázni, értse: a fogalom mögött álló oksági háttér ismerete.

Értelmezze, elemezze: egy összetett helyzet, probléma vizsgálata az adott fogalmak segítségével.

Fejtse ki: összefüggő írásbeli vagy szóbeli kifejtés képessége.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Bevezetés a biológiába

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1. A biológia tudománya

Vizsgálati szempontok

Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj.

Tudja alkalmazni a rendszerezés alapelveit élőlények csoportosítása során.

Értse a különbséget a mesterséges rendszerek és a fejlődéstörténeti rendszer alapelvei közt. Tudjon értelmezni molekuláris törzsfákat.

Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között.

Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Értse Linné rendszertani munkásságának fő elemeit (mesterséges rendszer, kettős nevezéktan).

Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót.

Vizsgáló módszerek

Ismerje a fénymikroszkóp használatának alapelveit, alkalmazhatóságát biológiai vizsgálatokban.

Tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.

Tudja, hogyan kell kiszámítani a mikroszkóp nagyítását.

Ismertesse a modellalkotás lényegét.

Ismerje az élettani állapot leírására használható alapvető eszközök és módszerek (EKG, EEG, CT, UH, röntgen vizsgálat, elektronmikroszkóp) gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit.

1.2. Az élet jellemzői

1.2.1. Az élő rendszerek

Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket.

1.2.2. Szerveződési szintek

Tudja összehasonlítani a különböző szerveződési szinteket: egyed alatti (sejt alatti, sejtszintű, szövet, szerv, szervrendszer) egyed, egyed feletti (populáció, társulás, biom, bioszféra).

Tudja értelmezni az élő rendszereket nyílt rendszerekként.

Elemezzen kapcsolatokat az élő rendszerek alábbi tulajdonságai között: anyagcsere, elhatárolódás, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság.

Értelmezzen élő rendszerekben zajló körfolyamatokat (pl. sejtciklus, szívciklus, nemi ciklus, aszpektusok).

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

Ismerje a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét, és tudja magyarázni a két folyamatot. Tudjon elvégezni és értelmezni egyszerű ozmózisos kísérleteket.

Értse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés).

Ismerje a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás).

Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja magyarázni és értelmezni a kísérletet, értse annak következményeit, alkalmazási lehetőségeit.

Ismerje az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát, tudja azokat alkalmazni biológiai folyamatokra.

Értse a kromatográfia elvi alapjait, tudja értelmezni egy leírt kromatográfiás kísérlet eredményét, tudja azt alkalmazni.

Ismerje az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH - ozmotikus viszonyok).

Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium).

Tudja magyarázni enzimhibán alapuló emberi betegség megnyilvánulását, ismerje megelőzésének lehetőségeit.

Tudjon megtervezni és magyarázni az enzimműködéshez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet bemutató kísérletet, értékelje annak eredményeit.

2. Egyed alatti szerveződési szint

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

2.1.1. Elemek, ionok

Értse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben.

Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő szervezetben.

Ismerje a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, Na+, K+, Cl- HCO3–, a CO32–, NO3 - ionok természetes előfordulásait.

Tudja magyarázni a só jódozásának és a fogkrémek fluorozásának szerepét.

Legyen tisztában a Si élő szervezetben betöltött szerepével.

Ismerje a NO2 és PO43– ionok természetes előfordulásait.

 

2.1.2. Szervetlen molekulák

Értse a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban.

Értse, hogyan és miért mutatható ki a szén-dioxid meszes vízzel.

2.1.3. Lipidek

Magyarázza a lipidek oldódási tulajdonságait, tudjon hozni ezekre hétköznapi példákat.

Értse, miért léphet fel könnyen a zsírban oldódó vitaminok túladagolása.

Ismerje a zsírok (glicerin+zsírsavak) és a foszfatidok (glicerin+ zsírsavak+ foszforsav) szerkezetét.

Ismerje fel a sztrenánvázat és a karotinoidok alapszerkezetét.

Ismerje a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés).

Értse a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe közötti összefüggést a növényekben (karotin, xantofill) és az emberi látás folyamatában (A-vitamin, rodopszin).

Lássa és magyarázza a kapcsolatot az epesav polaritása és az epesav sók emulziót stabilizáló szerepe között.

Tudjon elvégezni és értelmezni az epe zsírokat szétoszlató szerepét bemutató kísérletet.

2.1.4. Szénhidrátok

Tudja összehasonlítani a következő szénhidrátokat íz, vízoldhatóság és emészthetőség szempontjából: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.

Értse a szénhidrátok természetes előfordulásai és az élő szervezetben betöltött szerepük közötti összefüggést.

Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.

Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét.

Ismerje a laktóz és a szacharóz előfordulását és táplálkozás élettani jelentőségét.

Ismerje az á- es â glukóz szerkezetét, a ribóz, dezoxiribóz, amilóz és cellulóz molekulájának felépítését.

Tudja elvégezni és értelmezni a keményítő jóddal történő kimutatását (Lugol-próba), és ismerje fel a keményítőszemcséket mikroszkópban és mikroszkópos képen.

Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.

2.1.5. Fehérjék

Ismerje a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudjon példákat mondani a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés).

Tudjon elvégezni és értelmezni fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás).

Ismerje az aminosavak általános képletét, az oldalláncok kölcsönhatásainak típusait és értse, hogy ezeknek szerepük van a fehérjék térszerkezetének kialakulásában.

Értse a fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezetét.

Értse a peptidkötés kialakulását és a fehérjék térszerkezetében betöltött szerepét.

Ismerje a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérje-rendszerek – aktin és miozin -, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék).
Mondjon példát ezek előfordulására.

Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés).

Értse a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működésének és a sejt öngyógyító folyamatainak a kapcsolatát, térszerkezetében betöltött szerepét.

Tudjon elvégezni és értelmezni fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás).

2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok

Értse, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep.

Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukorbázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát.

Értse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét.

Tudjon elemezni kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).

2.2. Az anyagcsere folyamatai

2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata

Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok).

Ismerje a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, tudjon példákat hozni ezekre a makromolekula-alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában.

Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.

2.2.2. Felépítő folyamatok

Ismerje e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó) és helyét.

 

Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben.

Ismerje a fotoszintetikus színanyagok típusait (karotinoidok, klorofillok) és molekulavázát.

Ismerje a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Értse a fotoszintetikus színanyagok szerepét a folyamatban.

Ismerje a fotoszintézis egyszerűsített egyenletét.

2.2.3. Lebontó folyamatok

Ismerje a glikolízis lényegét.

Hasonlítsa össze a biológiai oxidációt és az erjedést (biológiai funkció, sejten belüli helyszín, energiamérleg).

Értse a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a szén-dioxid keletkezését, a folyamat helyét.

Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül.

Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismerje a folyamat helyét a sejtben.

Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, illetve karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

Ismerje föl mikroszkópban és mikroszkópos képeken a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.

Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Tudja megkülönböztetni az állati és a növényi sejtet.

Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.

2.3.1. Elhatárolás

Ismerje a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és tudja magyarázni felépítésük általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.

Ismerje a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.

2.3.2. Mozgás

Ismerjen példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

2.3.3. Anyagcsere

Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját.

Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis).

Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).

Ismerje a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).

Magyarázza a szerkezet és működés kapcsolatát a mitokondriumban folyó citromsavciklus, illetve végoxidáció esetében. Ismerje a glikolízis és az erjedés folyamatainak helyét a sejtben.

2.3.4. Osztódás

Magyarázza a számtartó és a számfelező osztódás lényegét, szerepüket a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában.

Értse a sejtciklus szakaszait.

Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist (folyamataik, előfordulásuk, a genetikai információ mennyiségének és minőségének változása).

Értse, hogy a meiózis folyamata miként eredményez genetikai változatosságot.

Ismerje a kromoszóma mikroszkópos fogalmát és genetikai értelmezését (kapcsoltsági csoport), az emberi testi sejtek és ivarsejtek kromoszómaszámát.

2.3.5. A sejtműködések vezérlése

Értse, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).

Értse a K-Na-pumpa fontosságát.

Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Tudjon példákat hozni e folyamatokra.

3. Az egyed szerveződési szintje

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

3.1. Nem sejtes rendszerek

3.1.1. Vírusok

Értse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét.
Ismerje a vírusok felépítését és a vírusokkal történő megfertőződés módjait. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre.

Értse és esettanulmány alapján alkalmazza a fertőzés, megbetegedés, járvány fogalmát. Ismerje megelőzésük lehetőségeit.

Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Magyarázza a fágfertőzés folyamatát.

Hasonlítsa össze a priont a vírussal.

3.2. Önálló sejtek

3.2.1. Baktériumok

Hasonlítsa össze a prokarióta és az eukarióta sejt szerveződését.

Életfolyamataik leírása alapján legyen képes azonosítani a heterotróf, fotoautotróf és kemoautotróf baktériumokat, valamint a baktériumok ökológiai típusait (termelők, lebontók, kórokozók, szimbionták).

Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel.

Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre.

Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét.

Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.

Ismertesse a különböző fertőtlenítési eljárások biológiai alapját.

3.2.2. Egysejtű eukarióták

Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését, alapvető életműködéseit (emésztés, mozgás, víztartalom-szabályozás) és felépítő anyagcseréjét: óriás amőba, papucsállatka faj, zöld szemesostoros.

Ismertesse az endoszimbióta elméletet, értse a mellette szóló érveket.

Ismerje fel ezeket az élőlényeket és jellemző sejtalkotóikat fénymikroszkóppal és fénymikroszkópos képeken.

3.3. Többsejtűség

3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése

Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok.

Hasonlítsa össze a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).

Értse, hogy a differenciálódás a sejtek szerkezeti és működésbeli specializálódásával jár.

A zöldmoszatok példáján mutassa be és hasonlítsa össze az egysejtű szerveződés és a többsejtű, nem szövetes szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

3.3.2. Sejtfonalak

Ismerjen fonalas testfelépítésű gombákat (peronoszpóra, fejespenész, ecsetpenész; emberi megbetegedéseket okozó gombák).

Tudja, hogy a gombák spórákkal szaporodnak.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal kenyérpenészt és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja le és jellemezze a mikroszkópban vagy mikroszkópos képen látottakat.

3.3.3. Teleptest és álszövet

Értelmezze a teleptestes szerveződést a vörös- és barnamoszatok, a zöldmoszatok, a kalapos gombák és a mohák példáin.

Tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit. Értse a folyamat fejlődéstörténeti jelentőségét.

Ismerje a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit, hozza kapcsolatba különböző sejtjeik funkcióival.

Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.

Tudja felsorolni a halálosan mérgező gyilkos galóca azonosítására szolgáló bélyegeket és tudja, milyen tünetek utalnak a mérgezésre.

Ismerje és magyarázza a gombaszedés és -tárolás szabályait.

Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész,

az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő anyagcseréjének gyakorlati jelentőségét.

Értelmezze a zuzmókat mint szimbiózisokat.

Értse, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai lehetnek.

Értse a gombák ökológiai jelentőségét: lebontók, paraziták, szimbionták.

Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek, valamint mikroszkópos képek alapján testfelépítésüket.

3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

 

Ismerje a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással.

Tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében a haploid és diploid szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét.

Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.

Ismerje a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) legyen képes ezeket összefüggésbe hozni a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással, a fényért és vízért folyó versengéssel. Értelmezze a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit.

Értse a kettős megtermékenyítés folyamatát.

Tudja használni a Növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.

3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján:

- szivacsok

- laposférgek

- gyűrűsférgek

- rovarok

- csigák

- a gerincesek nagy csoportjai (csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).

Ismerje és elemezze a felsorolt állatcsoportok testfelépítésének és életműködéseinek említett kategóriáiban megjelenő evolúciós újításokat.

Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.

3.4.3. A növények szövetei, szervei

- Szövetek

Legyen képes kapcsolatba hozni a következő szövetek felépítését és működését: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet-preparátumot, készítsen bőrszövet-nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon kristályzárványt. Értelmezze a látottakat, mikroszkópos képen is.

- Gyökér, szár, levél

Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit.

Magyarázza a különböző környezetben élő növények anatómiai különbségeit. Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre.

Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a hajszálgyökér hossz- és keresztmetszetét, a lágy- és a fás szár, valamint a lomblevél keresztmetszetét.

Tudja kapcsolatba hozni a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit felépítésükkel.

Magyarázza egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben.

Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését.

Magyarázza a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit (ozmotikus szívóerő, gyökérnyomás, kapillaritás, párologtatás), hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével.

Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat, mikroszkópos képek alapján is.

Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen és értelmezze a látottakat.

Írja le és értelmezze a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.

- Virág, termés

Hozza kapcsolatba a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát.

Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával.

Tudjon kapcsolatos teremteni a virág és a termés részei között.

Értelmezze a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Hasonlítsa össze az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás).

Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán.

Soroljon és példák alapján ismerjen fel hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (pl. gyümölcsérés, növekedés, nyugalmi állapot).

Ismerje az auxinok általános szerepét a növények életében.

3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése

- Szövetek

Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint csoportosítva), izomszövetek, kötőszövetek és idegszövet. Magyarázza, hogy a funkció hogyan tükröződik a felépítésükben.

Ismerje fel a következő szöveteket: simaizom, szívizom, csillós hám, üvegporc.

Értelmezze a látott struktúrák szerepét a szövet működésében.

Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen illetve képen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.

- Szaporodás-egyedfejlődés

Értse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát.

Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).

Értelmezze és példán mutassa be az ivartalan szaporodást és a regenerációt.

- Viselkedés

Tudja összehasonlítani az öröklött és tanult magatartásformákat.

Ismerje és példák alapján magyarázza az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, táplálkozási magatartás, menekülés, védekezés).

Értse, hogy a tanult magatartásformák hátterében öröklött tényezők is állnak.

Ismerje és példák alapján magyarázza a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió).

Jellemezze az alábbi magatartásformákat: feltétlen reflex, irányított mozgás, öröklött mozgásmintázat, bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns és belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

Ismerje a motiváció és a kulcsinger fogalmát és szerepüket a viselkedés kialakításában.

4. Az emberi szervezet

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

4.1. Homeosztázis

Értelmezze a homeosztázis fogalmát, értse jelentőségét.

Értelmezze a kiválasztás, valamint a külső és belső elválasztás fogalmait.

Értse a szűrővizsgálatok és az önvizsgálat fontosságát.

Ismerje és értse az alapfokú újraélesztés lépéseit és szabályait.

Tudja, hogy a homeosztázis-összetevők határértékei élettani állapottól függően megváltozhatnak.

Értse a homeosztázis és az egészség kapcsolatát.

4.2. Kültakaró

4.2.1. Bőr

Értse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek) és értse kapcsolatukat a bőr felépítésével.

Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit.

Magyarázza a hám megújulását.

 

Értse a festéksejtek és a bőrpigment (melanin) szerepét.

Értelmezze az emberi faj bőrszínskáláját mint a biológiai sokféleség részét.

4.2.2. A bőr gondozása, védelme

Tudja magyarázni a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Ismerje a bőrápolás és hajápolás szerepét és lehetőségeit. Értse a bőr baktériumflórájának jelentőségét.

Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag.

Értse, hogy miért veszélyes az égési sérülés.

Tudja, hogyan kell ellátni kisebb égési sérüléseket.

4.3. A mozgás

4.3.1. Vázrendszer

Ismerje a csontváz biológiai funkcióit.

Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot). Ábrán ismerje fel ezeket. Tudja kapcsolatba hozni az ember mozgási szervrendszerének sajátosságait a két lábon járással (a gerincoszlop kettős S-alakja).

Ismerje a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), értse ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel.

Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje a csigolya részeit.


Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit.

Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait.

Értse a férfi és a női medence közti különbség okát.

4.3.2. Izomrendszer

Ismerje a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom.

Legyen képes magyarázni a mozgási szervrendszer működését fizikai (emelő-elv, erő, erőkar), biokémiai (aktin, miozin, kreatin-foszfát, ATP), szövettani (vázizomszövet) ismerete alapján.

Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost (izomsejt), izomköteg, izompólya, inak.

Tudja, hogy az izomösszehúzódáshoz Ca2+-ion szükséges.

Értse az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét.

Értse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz.

Értse az izomláz kialakulásának okait.

4.3.3. Szabályozás

Értse az izomtónus szerepét a testtartás és a mozgások kialakításában.

4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana

Ismerje a mozgási szervrendszer épségét, megóvását szolgáló alapelveket (pl. helyes testtartás, testedzés). Tudja, mi a törés, gerincsérülés, ficam, csípőficam, rándulás, lúdtalp, gerincferdülés, és ismerje ezek jeleit.

Tudjon példát említeni a testépítés során helytelenül alkalmazott táplálék-kiegészítők káros hatásaira.

4.4. A táplálkozás

Tudja magyarázni a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait (rágás, nyelés, bélperisztaltika).

4.4.1. Táplálkozás

Ismerje a különbséget a táplálék és tápanyag között. Tudja felhasználni a tápanyagok fajlagos energiatartalmát alapvető számítási feladatokban.

Értelmezze a testtömegindexet, tudjon következtetéseket levonni értékéből, és értse, hogy normálértéke függ a testösszetételtől, nemtől, életkortól.

4.4.2. Emésztés

Ismerje fel ábrán a táplálkozási szervrendszer szerveit, tudja biológiai funkcióit.

Értse a kapcsolatot a tápanyagok emésztése és sejtszintű lebontása között.

Ismerje a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben.

Ismerje fel a fog részeit magyarázza a részek funkcióit, értse a fogképletet.

Ismertesse a száj higiéniáját, a szájápolás szabályait és jelentőségét.

Tudja, mely emésztőnedvek játszanak szerepet a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok és a nukleinsavak emésztésének folyamatában; ismerje a termelődési helyüket és a működésükhöz szükséges optimális kémhatást.

Ismerje a következő emésztőenzimek termelődésének helyét és hatásait: amiláz, laktáz, lipáz, nukleáz, pepszin, tripszin.

Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.

4.4.3. Felszívódás

Ismerje a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét.

Ismerje a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig.

 

4.4.4. Szabályozás

Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és értse a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés).

 

4.4.5. Táplálkozás egészségtana

Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát.

Ismertesse a következő vitaminok élettani jelentőségét: E-, K-, B1-, B6- vitamin.

Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), természetes forrásait, tudjon érvelni hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk ellen. Ismerje a következő vitaminok élettani jelentőségét, és tudja azokat összekapcsolni hiánytüneteikkel: D-, A-, B12,- C-vitamin, folsav.

Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát és tudja, mitől függ annak értéke.

Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal.

 

Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével.

Értelmezzen életmódhoz igazodó étrendet, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok használatával.

Ismerjen a tápcsatorna megbetegedéseinek kialakulását elősegítő kockázati tényezőket (veleszületett hajlamosító tényezők és életvitelből, életmódból eredő kockázati tényezők – pl. nem megfelelő szájápolás/szájhigiéné, fokozott stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak, szükségleteknek megfelelő táplálkozás, kedvezőtlen környezeti hatások).

Értse, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően.

Magyarázza az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait. Értse az alultápláltság és a túltápláltság következményeit, kockázati tényezőit.

Tudjon érvelni a megfelelő összetételű étrend mellett.

4.5. A légzés

4.5.1. Légcsere

Ismerje a légzőrendszer funkcióit.

Ismerje a légzőrendszer szerveit.

Ismerjen légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. Értse a mellkasi és a hasi légzés különbségét.

Értse a mellhártya, a rekeszizom, a bordaközti izmok szerepét a belégzés és kilégzés folyamatában.

Értse a légzési teljesítmény és a szervezet energiafelhasználása közötti összefüggést.

Ismertesse a vitálkapacitás és a légzési perctérfogat fogalmát.

Magyarázza aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat eltérő értékeit.

Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést.

Elemezzen a légzési térfogatváltozásokat és a légző-mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Értelmezze a Donders-modellt bemutató ábra alapján a légzőműködéseket.

4.5.2. Gázcsere

Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit.

Értse, hogy a tüdőben és a szövetekben folyó gázcsere diffúzión alapul.

 

4.5.3. Hangképzés

Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismerje a hangszalagok szerepét a hangképzésben.

Ismerje, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Értse a gége működését, tudja, hogy mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, és mi befolyásolja a hangszínt.

 

4.5.4. Szabályozás

Tudja magyarázni a vér szén-dioxid koncentrációjának szerepét a légzés szabályozásában.

Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét.

4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás)

Ismerje az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben.

Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását.

Tudjon megnevezni a légzőrendszert károsító tényezőket és ismerje a légzőrendszer gyakori betegségeit (fertőzéses eredetű és daganatos megbetegedések, asztma).

Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással.

Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással.

Értse a dohányzás kockázatait. Tudjon érvelni a dohányzás ellen.

4.6. Az anyagszállítás

4.6.1. A testfolyadékok

Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a teljes vértérfogat mennyiségét, az alakos elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és értse jelentőségüket.

Értelmezze a homeosztázist a folyadékterek összetételének példáján. Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint).

Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól való eltérés okait és következményeit.

Ismerje a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje).

Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalciumion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges.

Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával.

Értse a vérszegénység lehetséges okait. Értse, hogy a véralvadási folyamat rendellenessége vérzékenység, illetve trombózis kialakulásához vezethet.

4.6.2. A szöveti keringés

Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét.

Értse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben.

Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében.

 

Értelmezze a nyirokkeringés lényegét (útvonala, funkciója), a nyirokcsomók jelentőségét.

Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján.

4.6.3. A szív és az erek

Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán). Értse a szív felépítésének és működésének kapcsolatát.

Tudja grafikonon elemezni a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását a keringési rendszerben. Ismerje a verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Tudjon elvégezni alapvető számításokat ezekkel az adatokkal.

Értelmezze, mely tényezők segítik a vénás áramlást.

Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása.

Ismerje az artériák, a vénák és a kapillárisok felépítését (átmérő, billentyű, szöveti szerkezet), és ezeket hozza kapcsolatba az adott erek funkcióival.

Ismerje a szívfrekvencia és a vérnyomás fogalmát és felnőttkori normál értékeit.

Tudjon pulzust és vérnyomást mérni (automata eszközzel), legyen képes a mért adatok eredményeit értelmezni és magyarázni.

Ismertesse a lép helyét és szerepét.

4.6.4. Szabályozás

Tudja, hogy milyen élettani hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást.

Ismerje a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját.

Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.

4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

Tudjon érvelni a testedzés és a helyes táplálkozás keringési rendszer egészségére gyakorolt hatása mellett.

Ismertesse a keringési rendszer főbb betegségeinek (érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a magasvérnyomás/hipertónia betegség, szívritmuszavar és a szívinfarktus) kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezőket. Értse a megfelelő életvitel kialakításával csökkenthető kockázatokat. Ismerje a szívinfarktus fogalmát és jellemző tüneteit.

 

Ismerjen alapvető sebellátási módokat, tudja, hogyan kell ellátni vérzéssel járó sérüléseket.

4.7. A kiválasztás

4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése

Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban.

Ismerje a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit.

Tudja értelmezni a vese kiválasztó működésének három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció).

Értse a víz, a glükóz, a sók, a karbamid visszaszívásának, valamint a gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztásának vesében zajló folyamatait.

Ismerje a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), az egyes csatorna-szakaszok, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit. Magyarázza a szűrletképzés, az aktív és passzív transzport folyamatait.

Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok.

Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján.

4.7.2. Szabályozás

Ismerjen a vizelet összetétele és mennyisége változásának hátterében álló lehetséges okokat.

Értse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában.

4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana

Tudjon példát említeni arra, hogy miért jelenhet meg a vizeletben fehérje, glükóz vagy vér.

Értse a vesekő kialakulásának okait, ismerje rizikófaktorait és indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében.

Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.

Értse a művesekezelés és a veseátültetés jelentőségét.

4.8. A szabályozás

Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.

Értse a hasonlóságokat és a különbségeket a hormonrendszer és az idegrendszer működése között (jeladó és célsejt kapcsolata), és tudjon példát hozni összehangolt működésükre.

4.8.1. Idegrendszer

 

- Sejtszintű folyamatok

Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását).

Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal.

Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki.

Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának helyét és feltételeit.

Ismertesse az inger, az ingerület (akciós potenciál), az ingerküszöb fogalmát. Példával igazolja, hogyan változhat meg az ingerküszöb külső és belső környezeti hatásokra.

Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki.

Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).

- Szinapszis

Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Tudja, hogy a drogok itt hatnak és hatásuk függőséghez vezethet.

Értse, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás).

- Az idegrendszer általános jellemzése

Ismerje a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus) és a vegetatív idegrendszer jelentését.

Magyarázza az idegsejt-hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok).

Ismerje az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs idegsejtek, mozgatóidegsejt).

Ismerje a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálkozás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával.

Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését.

Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát.

Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexívét funkcióját.

 

A mozgatóműködések példáján értelmezze az idegrendszer hierarchikus felépítését.

 

Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el.

- A gerincvelő

Ismerje a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr ereinek reflexes szabályozása, nemi szervek vérbősége).

Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját.

- Az agy

Ismerje fel az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy), és tudjon példákat említeni funkcióikra.

Tudja, hogy az álomalvás létszükséglet.

Ismerje az agytörzsi hálózatos állomány szerepét az alvás-ébrenléti ciklus fenntartásában.

Ismerjen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan (pl. energiatakarékosság, tanulás, feltöltődés).

Ismerje a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióit.

- Testérző rendszerek

Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti.

Értse, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont).

Ismertesse a bőr és a belső szervek receptorait (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok, szabad idegvégződések).

- Érzékelés

Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet.

Ismerje az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak.

- Látás

Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét.

Értse a csapok, pálcikák és dúcsejtek szerepét a látás folyamatában.

Magyarázzon egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára.

Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés optikai és élettani alapjait.

Váltson ki pupillareflexet.

Értse a látórendszer és az egyensúlyérzés kapcsolatát.

Értse a pupilla akkomodációs és a szemhéjzáró reflex funkcióit.

Elemezze a távolságészlelés módjait, támpontjait.

- Hallás és egyensúlyérzés

Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit.

Értse a kapcsolatot a hallószerv részletes felépítése és működése között (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek).

Értse a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét.

Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására.

Ismerje a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító és pszichés hatását.

Magyarázza a tömlőcske és zsákocska, valamint a három félkörös ívjárat szerepét.

Értse a helyzetérzékelés szerveinek és receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.

- Kémiai érzékelés

Ismerje a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, értse a légzés szabályozásában betöltött szerepüket.

Ismerje a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben.

- Testmozgató rendszerek

Értse, hogy motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismerje az agykéreg szerepét az akaratlagos mozgások kialakításában. Ismerje a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit.

Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.

Ismerje a kéreg alatti magvak és az átkapcsolódás szerepét az automatizált mozgások szabályozásában.

 

- Vegetatív érző és mozgató rendszerek

Értelmezze, milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatívszabályozás.

Tudja összehasonlítani a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit.

Ismerje a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit.

Tudja magyarázni, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés és a testhőmérséklet szabályozása.

4.8.2. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai

- A magatartás elemei

Ismerje fel esetleírás nyomán az az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.

- Öröklött elemek

Ismerjen példákat öröklött emberi magatartásformákra

(szopóreflex, érzelmet kifejező mimika).

 

- Tanult elemek

Ismerje a feltételes reflexek szerepét az ember viselkedésében (félelem, drogtolerancia).

Esetleírás alapján értékeljen olyan kísérleteket, olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Kapcsolja össze ezeket példákkal az ember viselkedéséből.

A feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Magyarázza a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom).

Tudja, hogy a beszéd tanulása kritikus periódushoz kötött.

Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.

- Emlékezés

Ismerje a rövid és hosszú távú memória fogalmát.

- Pszichés fejlődés

Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.

4.8.3. Az idegrendszer egészségtana

Ismerje az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának (pl. stresszbetegségek) megelőzésében.

Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszichoszomatikus betegségek kialakulásával.

Ismerje a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit.

Ismerje az agyrázkódás, a migrén, az epilepszia, a stroke (agyvérzés, agyi infarktus) tüneteit.

Ismerje a táplálkozási zavarokat (ortorexia, anorexia, bulímia, izomdiszmorfia) és értse kialakulásuk társadalmi és biológiai okait.

Ismerjen testképet befolyásoló társadalmi tényezőket.

Ismerje az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór tüneteit.

- Drogok

Értse a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit és veszélyeit.

Tudjon érvelni a drogfogyasztás ellen, értse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét megelőzésében.

4.8.4. A hormonrendszer

Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását.

Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor-különbség).

- Hormonális működések

Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok), só- és vízháztartását (mineralokortikoidok, vazopresszin), kalcium-anyag-cseréjét (parathormon, kalcitonin, D-vitamin-hormon).

- Belső elválasztású mirigyek

Ismerje az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin.

Tudja elemezni az agyalapi mirigy, a hipotalamusz és a mellékvesekéreg hormonjainak hatását.

Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.

Tudja magyarázni az inzulin, a tiroxin és az adrenalin hatásait. A pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit.

Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont.

- A hormonrendszer egészségtana

Tudja magyarázni a cukorbetegség lényegét, típusait, tüneteit, okait, kockázati tényezőit és kezelési módjait.

Tudja elemezni a növekedési hormon, a tiroxin és az inzulin hiányából, illetve többletéből eredő rendellenességeket.

4.8.5. Az immunrendszer

- Immunitás

Ismerje az antitest, antigén, immunitás fogalmát.

Tudja összehasonlítani a természetes (veleszületett vagy anyatejjel szerzett) és az adaptív immunválaszt.

Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Magyarázza a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában.

Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését.

Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát.

Ismerje a vérszérum fogalmát.

Ismerje a falósejtek szerepét és a genny eredetét.

Értse az autoimmun betegségek lényegét.

Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát.


Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra és értse indokoltságukat.

Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát.

Ismerje Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét.

- Vércsoportok

Ismerje az AB0- és az Rh-vércsoportrendszert.

Magyarázza az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét.

Ismerje a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét.

 

Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat.

- Az immunrendszer egészségtana

Értse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait.

Értse, hogy az allergia az immunrendszer túlérzékenységi reakciója, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.

Értse az immunrendszer állapota és a betegségek kialakulása közti összefüggést.

 

4.9. Szaporodás és egyedfejlődés

4.9.1. Szaporítószervek

Ismerje a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát.

Értse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés nem). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.

4.9.2. Egyedfejlődés

Ismerje az ember születés előtti fejlődésének eseményeit (barázdálódás, beágyazódás, méhlepény és magzatburkok kialakulása és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét).

Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.

Magyarázza a kapcsolat jelentőségét az immunrendszer szempontjából.

Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, mászás, ülés, járás, beszéd, kézhasználat, nemi érés, a gondolkodásmód változása, öregedés).

Tudja, hogy a társadalmi, életmódbeli hatások befolyásolják az egyedfejlődés ütemét.

Magyarázza a különbséget a klinikai és a biológiai halál fogalma között.

 

 

- A szaporodás, fejlődés egészségtana

Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét (mit, miből mutatnak ki), a terhességmegszakítás lehetséges következményeit.

Tudjon megnevezni a meddőség hátterében álló okokat (ivarsejttermelés zavara, hormonzavarok) és azok kezelésére szolgáló lehetőségeket (mesterséges megtermékenyítés, hormonkezelés).

Esetleírások alapján legyen képes azonosítani a kialakuló meddőség hátterében meghúzódó okokat, illetve megjósolni egyes egészségügyi állapotok (fertőzések, genetikai rendellenességek, terhességmegszakítás) meddőséghez vezető következményeit.

Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve.

Ismertesse, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek).

5. Egyed feletti szerveződési szintek

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

5.1. Populáció

Értelmezze a populáció ökológiai és genetikai meghatározását.

Ismerje a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értse a környezet eltartó képességének fogalmát.

Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás) és alkalmazza ezeket problémák megoldására.

Ismerjen példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Elemezzen mezőgazdasági problémákat e fogalmak segítségével (pl. sáskajárás, biológiai védekezés).

Elemezze a populációk mennyiségi változásait, értse az ezek hátterében álló okokat; tudja felismerni és jellemezni az r- és K-stratégista populációkat.

Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.

5.1.1. Környezeti kölcsönhatások

Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát.

Tudja elemezni biológiai rendszerek térbeli (vízszintes és függőleges) és időbeli (periodikus és előrehaladó) változásait

Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását.

Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés.

Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések (indikációk) felismerésére, magyarázatára.

Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élolény turoképessége között.

Értse a niche-elmélet lényegét: tudja értelmezni több környezeti tényező együttes hatásait a populációk elterjedésére.

Magyarázza és példákon értelmezze az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét.

Értelmezze a minimum-elvet élettani és ökológiai szempontból; ismerje alkalmazásának korlátait.

 

Ismerje a populációk között fellépő versengés okait, és tudja magyarázni lehetséges kimeneteleit (Gauze-elv).

Értse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérsékletének az összefüggését.

Ismertesse a talaj kialakulásának folyamatát.

Értse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit.

Legyen képes felismerni az összefüggést egy faj elterjedése és a környezeti tényezők között.

 

5.1.2. Kölcsönhatások

- Viselkedésbeli kölcsönhatások

Példákból ismerje fel az időleges tömörülést, családot, kolóniát, monogám párt, háremet.

Elemezze a társas viselkedés és a környezet kapcsolatát.

Legyen tisztában az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségekkel (jelek száma, elvontsága, objektivitás, hagyományok szerepe).

Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás lehetséges okait (pl. csoportos kohézió), ismerje fel a társas kapcsolatokat fenntartó hatásokat (pl. ivadékgondozás, rangsor), hozzon példákat ezek formáira (pl. behódolás, fenyegetés).

Magyarázza az agresszió és az altruizmus szerepét és megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.

 

- Ökológiai kölcsönhatások

Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás fogalmát, példák alapján azonosítsa ezeket a kölcsönhatástípusokat és tudjon rájuk példákat hozni.

Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek.

5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)

5.2.1. Az életközösségek jellemzői

Értse a szintezettség kialakulásának okát.

 

Ismerje fel és elemezze az életközösségek térbeli változatosságát (szintezettség, mintázat), előremutató (szukcesszió) és periodikus időbeli változásait, illetve tudjon példát hozni ezekre.

Tudja értelmezni az emberi tevékenység hatását az életközösségekre (pl. fajgazdagság, terület).

Tudja magyarázni az emberi tevékenység (kaszálás, legeltetés, tókotrás, fakitermelés) hatását a szukcesszió folyamatára.

Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg.

Legyen tisztában a degradáció fogalmával és ismerje fel ennek okait.

5.2.2. Hazai életközösségek

Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások).

Hasonlítsa össze az alábbi élőhelytípusokat: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös.

Értse, hogy a klíma mellett egyéb tényezők is befolyásolhatják egy-egy terület növényzetét (pl. talajvízszint, alapkőzet) – leírások alapján tudja azonosítani ezen hatásokat.

A fajok és életközösségek jellemzésére használja a Növényismeret és Állatismeret könyveket. Tudja jellemezni egy terület ökológiai viszonyait az ott élő fajokat jellemző ökológiai mutatók (T-, W-, R-, N-, Z-értékek) alapján.

Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők - faültetvények, folyószabályozás, legeltetés).

Ismertesse a szikes puszták jellemzőt, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést.

Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait.

Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét.

Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat.

Ismerje a gyomnövények megtelepedésének ökológiai okait.

Tudja, hogy különböző emberi hatásokhoz (mezőgazdaság, erdészeti fahasználat, taposás) különböző gyomfajok alkalmazkodhatnak.

Értse, hogy a történelem során miként változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei (az elterjedő mezőgazdasági művelés, a folyószabályozás és a városiasodás hatásai).

5.3. Bioszféra

- Globális folyamatok

Értelmezze a bioszférát globális rendszerként (pl. Gaia-elmélet); értse a bioszféra és abiotikus környezetének kölcsönös egymásra hatását. Legyen képes ebben az összefüggésben értékelni az ember szerepét és feladatait (környezettudatosság).

Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (feloldatlan stressz, alkoholizmus helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai).

Ismertesse példák segítségével a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait.

Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások).

Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, a globális felmelegedést, a hulladékproblémát, a savasodást, az ózonpajzs elvékonyodását. Magyarázza ezek okait és következményeit, hozza ezeket kapcsolatba az ökológiai válsággal.

Ismerje a fenntartható gazdálkodás lehetőségeit, esettanulmány alapján magyarázza azokat.

Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Értse az ökológiai lábnyom fogalmát.

Tudja, hogy a demográfiai és gazdasági növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát.

5.4. Ökoszisztéma

5.4.1. Anyagforgalom

Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában.

Tudja értelmezni az ökoszisztéma egyes tagjainak, valamint az ökoszisztéma és az abiotikus környezetének kölcsönhatásait.

Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és a táplálékhálózat különbségét.

Leírások alapján legyen képes táplálékhálózatok megszerkesztésére, elemzésére és a kölcsönhatások alapján megállapítani a táplálékhálózat tagjainak jövőjét.

Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban.

Ismerje a szén és oxigén körforgásának fontosabb lépéseit (autotrófok és heterotrófok szerepe, humuszképződés, szénhidrogén- és kőszénképződés, karbonát-kőzetek keletkezése)

Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában.

5.4.2. Energiaáramlás

Értse az összefüggést a produkció, biomassza és egyedszám fogalma között.

Ökológiai piramisok, folyamatábrák elemzésével legyen képes értelmezi az anyag- és energiaáramlás mennyiségi viszonyait az ökoszisztémákban.

5.4.3. Biológiai sokféleség

Értelmezze a sokféleséget különböző szinteken: genetikai diverzitás (az allél-összetétel változatossága), fajdiverzitás (a fajok száma és egyedszám-arányai) és ökológiai diverzitás (az ökológiai funkciók változatossága).

Értse, miért fontos mindhárom szinten a sokféleség védelme.

5.5. Környezet- és természetvédelem

Ismertesse a természetvédelem mellett szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket és a természetvédelem lehetőségeit (pl. fajok és területek védelme, kereskedelmi korlátozások).

Esettanulmányok alapján legyen képes felismerni és értelmezni a biodiverzitást veszélyeztető tényezőket és tudja feltárni ezek ökológiai következményeit.

Tudjon javaslatot tenni a biodiverzitást veszélyeztető tényezők megelőzésére, hatásaik mérséklésére.

Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (pl. adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Tudja értékelni ezek hatékonyságát.

Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásainak bizonyítására.

Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit.

- Levegő

Ismerje a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének).

Értse a savas esők kialakulásának folyamatát és legyen tisztában következményeikkel.

Értse az üvegházhatás kialakulását és lehetséges következményeit.

Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén.

- Víz

Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait.

Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat Ismerjen fontosabb vízszennyező anyagokat (pl. nitrátok, peszticidek), ismerje a hőszennyezés fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről.

- Energia, sugárzás

Ismerje a lehetséges energiaforrásokat, azok hozzáférhetőségét és használatuk korlátait. Értse a megújuló és a nem megújuló energiaforrások közti különbséget.

- Talaj

Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit.

- Hulladék

Ismerje a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

6.1. Molekuláris genetika

6.1.1. Alapfogalmak

Ismerje és alkalmazza a gén, az allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat.

Értse a sejten belüli információáramlás főbb lépéseit: a DNS megkettőződés folyamata, a DNS ® m RNS átírása és az mRNS leolvasása.

Értelmezze annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű.

Ismerje az általános összefüggést a DNS, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között.

Használja a kodonszótárt.

Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez.

 

Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására.

6.1.2. Mutáció

Hasonlítsa össze a mutációt és az ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait.

A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben.

Ismerje a mutáció fogalmát, értelmezze evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Tudjon példát hozni ezekre, esettanulmány alapján. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére.

Magyarázza a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta).

Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (biológiai, kémiai és fizikai), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt.

Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.

Értse, hogy a genetikai rendellenességek (pl. Down-kór) esélye növekszik a szülők életkorával.

6.1.3. A génműködés szabályozása

Értse, hogy különböző felépítésű és működésű testi sejtjeink genetikai információtartalma azonos, de ezt mutációk megváltoztathatják. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja.

Ismerje fel ábrán a laktóz-operon részeit, értelmezze szerepüket.

Ismertesse a jó- és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét.

6.2. Mendeli genetika

6.2.1. Minőségi jellegek

Értelmezze a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat.

Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával.

Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns). Esettanulmány alapján magyarázza a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Legyen képes családfák genetikai elemzésére.

Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés).

Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket.

Magyarázza, miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak.

Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklődését.

Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni.

Legyen képes családfák genetikai elemzésére.

Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére.

Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában.

Magyarázza példákon a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható.

Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és a színtévesztés példáján.

Ismerje fel génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).

Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból s tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet.

Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére és tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet.

Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését.

6.2.2. Mennyiségi jellegek

Ismerjen fel öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben.

Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban haranggörbéhez közelít.

Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás).

Értse, hogy a nemesítés (pl. hibridvetőmagok előállításának) célja sokszor mennyiségi jellegek megváltoztatása.

Esettanulmányok alapján értelmezze az öröklött és a környezeti hatások kapcsolatát (ikervizsgálat, környezetváltoztatás).

6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

6.3.1. Ideális és reális populáció

Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Magyarázza, miért jelentik a mutációk a populációk genetikai változatosságának forrását.

Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését.

 

Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit.

Példák alapján értelmezze az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével.

Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén.

Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.

Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől.

Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés).

6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok

Írja le az evolúció darwini modelljét a természetes szelekció útján.

Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait.

Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható.

Értelmezze a homológia és analógia fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni.

Értelmezzen az evolúció szintjeire vonatkozó elméleteket (gén, csoport, kulturális).

Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás).

Magyarázza a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Értelmezze az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát.
Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket.

 

Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte).

6.3.3. Biotechnológia

Értelmezze a klón fogalmát.

Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást.

Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismerjen a géntechnológia mellett és ellen szóló érveket.

6.3.4. Bioetika

Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről.

Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait.

 

 

Ismerje a Human Genom Program lényegét, jelentőségét.

 

6.4. A bioszféra evolúciója

6.4.1. Prebiológiai evolúció

 

Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg.

Esettanulmányok alapján tudjon értelmezni az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó kísérleteket és az első sejtek kialakulására vonatkozó elméleteket.

Értse Miller kísérletét és annak jelentőségét.

6.4.2. Az ember evolúciója

Tudja ábrák alapján összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait.

Ábrák segítségével magyarázza, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól.

Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

Leírások alapján tudja értelmezni a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseit, pl. az agytérfogat változásai, testtartásra utaló bélyegek, tűz- és eszközhasználat alapján.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

240 perc

20 perc

100 pont

50 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

NINCS

szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

NINCS

Állatismeret és Növényismeret c. könyv vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadvány, illetve kísérlethez szükséges eszközök

NINCS

szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

Nyilvánosságra hozandók

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

NINCS

NINCS

A) feladat tételeinek címe

Mikor?

NINCS

NINCS

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga 120 perc

Szóbeli vizsga 15 perc

6-12 feladatból álló feladatsor
(80 részfeladat)

A) feladat:
projektmunka* vagy
gyakorlati feladat

B) feladat:
egy téma kifejtése

Az A) és B) feladatokra adott feleletek felépítése, nyelvi kifejezőkészség

100 pont

20 pont

25 pont

5 pont

*Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

 

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

·    biológiai tények és elvek felidézésének képessége,

·    természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,

·    a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,

·    adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),

·    biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,

·    a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,

·    biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,

·    bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,

·    kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,

·    természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

A feladatlap 6-12 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat.

Feladattípusok

Feleletválasztós feladatok

- egyszerű választás;

- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

- többféle asszociáció;

- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;

- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).

Feleletalkotó feladatok

- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

- ábrakészítés vagy -kiegészítés,

- egyszerű számítás.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. A vizsgadolgozatot a szaktanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti. A vizsgázó által elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 * 1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának és értékelési útmutatójának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli első részében a projektmunkát választja, akkor ez a munka a vizsgázó által önállóan elvégzett és a projektmunkát segítő konzulens szaktanár által ellenőrzött vizsgálat (kísérlet vagy megfigyelés). Ennek eredménye a munkanapló, amely mindig tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját. A projekt témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg, majd konzulens szaktanárával egyezteti. A projektmunkát segítő konzulens szaktanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza (pl. egészségkárosító szerek használata óvintézkedések nélkül, természetvédelmi értékek károsítása).

A középszintű szóbeli vizsgán a vizsgázó segédeszközként az Állatismeret és a Növényismeret c. könyveket, vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadványt, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközöket veheti igénybe, amelyeket a vizsgabizottságot működtető intézménynek kell biztosítania.

A vizsgázó a felkészülési idő alatt - a tételétől függően - elvégzi a vizsgálatot, illetve elemzést, majd - a tétel által megkívánt módon - rögzíti eredményeit. A vizsgázó a felkészülési idő alatt készített vázlatát használhatja.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

- a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége,

- az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége,

- a helyi, illetve regionális problémák ismerete,

- a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, illetve a környezetvédelmi ismeretek összefüggésében.

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.

A tétel jellemzői

Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet

·    projektmunka bemutatása,

·    laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat

(ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között).

Ez utóbbi lehet

- növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret c. könyv segítségével,

- több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése,

vagy

- nemzeti park, természetvédelmi terület, illetve az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (pl. képanyag, videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján.

Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha a vizsgázó határidőre nem adja be a projektmunkáját, akkor a szóbeli vizsgán a kihúzott tétel A) feladatát kell megoldania. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő.

A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatokat az ember szervezete és egészsége, valamint a természet- és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az A) feladatra 20, a B) feladatra 25 tartalmi pont adható. A két feladatra adott feleletek felépítésére, a nyelvi kifejezőkészségre további 5 pont jár.

Az A) feladat értékelése

Projektmunka esetén:

A beadott munka értékelése:

A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása tudományos kontextusba helyezése

2 pont

A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása

2 pont

A megfigyelés/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése, értelmezése

2 pont

Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások)

2 pont

Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága

2 pont

10 pont

A munka bemutatásának értékelése

A munka céljának pontos megfogalmazása

1 pont

A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek bemutatása, a használt szakirodalom áttekintése

5 pont

A tapasztalatok és következtetések lényegre törő összefoglalása

4 pont

 

 

10 pont

A projektmunkára összesen:

20 pont

Az A) feladat (amennyiben az nem projektmunka bemutatása) tartalmi összetevőre adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.

Az A) feladat értékelési szempontjai, ha nem projektmunka:

A feladat megértése és helyes elvégzése

5-10 pont

Az értékelés tartalmi helyessége

10-15 pont

Összesen

20 pont

A B) feladat értékelése

A B) feladat tartalmi összetevőire adható maximum 25 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.

A B) feladat értékelésének szempontjai

Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete

20-25 pont

A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése

0-5 pont

Összesen

25 pont

 

 

A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség (A és B feladatra együttesen):

5 pont

A) és B) feladat összesen

50 pont

A felelet felépítésének és előadásának értékelése:

·    Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő    5 pont

·    Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók     4 pont

(pl. a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz)

·    Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta    3 pont

·    Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült    2 pont

·    Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés    1 pont

·    Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához    0 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga 240 perc

Szóbeli vizsga 20 perc

Egy 8-10 feladatot tartalmazó feladatsor

Irányított esszét is tartalmazó választható problémafeladat

Egy A és egy B feladat megoldása, kifejtése

80 pont

20 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll.

A feladatsor második része, a vizsgázó által választható esszét is tartalmazó problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki:

A) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód;

B) ökológia, környezet- és természetvédelem, növénytan.

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

·    Biológiai tények és elvek felidézésének képessége

·    Természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége

·    Adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése)

·    Biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése illetve ezek felismerése, azonosítása

·    Biológiai megfigyelések és kísérletek tervezésének és értelmezésének készsége

·    Bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal

·    Kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés

·    Természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban

·    A tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazása

·    A tudományos megismerés módjairól való tudás

·    A megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése

·    Rendszerezési képesség (halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), illetve fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével)

·    Kombinatív képesség

·    Gondolkodási (analógiás, korrelatív, valószínűségi, arányossági, induktív, deduktív) képességek

A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta.

Feladattípusok

    

Feleletválasztós feladatok

- egyszerű választás;

- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

- többféle asszociáció;

- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;

- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).

Feleletalkotó feladatok

- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

- számítási feladat;

- ábrakészítés vagy -kiegészítés;

- irányított esszé (a szempontok - nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő - pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével).

Az írásbeli feladatlap értékelése

A javítás központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Az első rész 80 pont, a választható feladat 20 pont ez utóbbiból az irányított esszé 10 pontos. Ha a vizsgázó nem jelöli a választását vagy az nem egyértelmű, akkor az első választható feladat megoldását kell értékelni.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről tesz bizonyságot.

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.

A tételek jellemzői

A) feladat: A közzétett tételcímeknek megfelelő feladat kifejtése megadott szempontok alapján.

B) feladat: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az „A” feladat értékelésénél 20 pont, a „B” feladatnál 25 pont adható a tartalomra, és összesen 5 pont az „A” és „B” feladatok kifejtésének módjára. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20, illetve 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. A felelet felépítését és a nyelvi kifejezőkészséget a középszintű szóbeli vizsgánál leírt módon kell értékelni.

CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ
ÉRETTSÉGI VIZSGA

A Célnyelvi civilizáció részletes érettségi vizsgakövetelményeiről szóló rendelkezések kizárólag az angol, a francia, a német, az olasz, az orosz, a spanyol és a szlovák célnyelvi civilizáció érettségi vizsgára vonatkoznak.

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A) KOMPETENCIÁK

1.    Ismeretszerzés célnyelven

A vizsgázó legyen képes a célnyelven megadott forrásokból (írott vagy audiovizuális források, táblázatok, képek) információkat gyűjteni. A megszerzett ismereteket tudja rendszerezni, értelmezni. Különböző típusú forrásokból származó információkat legyen képes összevetni. Tudja egy, a mindennapi életből származó célnyelvi forrás lényegét kiemelni, abból rövid tartalmi összefoglalót készíteni.

A források segítségével legyen képes a célnyelvi országokban élő emberek gondolkodásmódjára, szokásaira, életmódjára vonatkozó ismereteket gyűjteni, a magyar kultúrától való eltéréseket, azzal való hasonlóságokat felfedezni, megérteni.

2.    Kritikai gondolkodás

Ismerje fel a vizsgázó a célnyelvi ország/ok hazánkétól eltérő sajátosságait, tudjon tényeket és véleményeket megkülönböztetni, a tanult ismeretek kapcsán kérdéseket önállóan megfogalmazni, következtetéseket levonni. Ismerje fel a kultúrák és értékrendek közötti különbségeket. Vegye észre, tudja megfogalmazni, összehasonlítani a társadalmi, erkölcsi problémákat.

3.    Kommunikáció és problémamegoldás célnyelven

A vizsgázó legyen képes 10-15 percben a témáját célnyelven életszerűen, szabad előadásban bemutatni – különböző források alapján, megadott vagy önállóan kidolgozott szempontok szerint. Tudjon önálló, tárgyilagos véleményt alkotni, a szubjektív és objektív érvelés között különbséget tenni. Emelt szinten véleményét, a tanult témakör kapcsán, írásban is tudja kifejteni. Tudjon eltérő véleményeket, problémákat is világosan leírni, következtetéseket levonni.

4.    Tájékozódás időben és térben

A vizsgázó legyen képes a célnyelvi ország/ok nagy tájegységeit, történelme, kultúrája szempontjából fontos helyszíneit azonosítani a térképen. Legyen tisztában a földrajzi környezet hatásaival a célnyelvi állam/ok és kultúrák fejlődésére. Tudja időben elhelyezni a célország/ok történelmének, kultúrájának legfontosabb eseményeit, fordulópontjait. Legyen rálátása Magyarország és a célnyelvi ország/ok történelmének közös pontjaira, a társadalmi és kulturális élet párhuzamos és eltérő jelenségeire.

Legyen képes aktuális eseményeket nagyobb összefüggésbe helyezve értelmezni, bemutatni.

B) TÉMAKÖRÖK

Az emelt szintű követelményeknek részét képezik a középszintű követelmények; viszont elvárás a témák behatóbb, részletesebb ismerete, a véleményalkotás nagyobb önállósága, a szélesebb körű ismeretanyagon, tájékozottságon nyugvó probléma-megoldási készség.

Téma

Középszint

Emelt szint

1. A célnyelvi ország/ok földrajza

1.1. A célnyelvi országok természetföldrajza

1.1.1. Fekvés, tájegységek

A célnyelvi ország/ok földrajzi fekvésének, legfontosabb tájegységeinek bemutatása térkép segítségével.

Összevetés Magyarország fekvésével, tájegységeivel.

A célnyelvi ország/ok földrajzi fekvésének, legfontosabb tájegységeinek bemutatása vaktérkép segítségével.

1.1.2. Éghajlat,

élővilág

A célnyelvi ország/ok éghajlatának, élővilágának rövid jellemzése.

Az élővilág néhány hazánkétól eltérő sajátossága.

A célnyelvi ország/ok egy éghajlati érdekességének ismertetése.

1.2. Geopolitikai helyzet

1.2.1. Geopolitikai következmények

A közigazgatási régiók (autonómiák, tartományok, államok) azonosítása térkép segítségével.

A népesség eloszlásának területi sajátosságai, ennek természeti, társadalmi, gazdasági okai és következményei.

Geopolitikai következmények felismerése, megfogalmazása.

1.2.2. Nemzetiségek, ki- és bevándorlók

A bevándorlók szerepe az egyes célnyelvi országok népességének alakulásában, valamint a bevándorlás és a bevándorlás korlátozásának okai.

Néhány nemzetiség vagy határokon kívül élő nemzetiségi csoport bemutatása.

1.3. Turisztikai nevezetességek

A célnyelvi ország/ok egy/néhány, idegenforgalom szempontjából fontos régiója, városa.

 

2. A célnyelvi ország/ok gazdasága

2.1. A gazdaság főbb jellemzői

A célnyelvi ország/ok gazdasági helyzete, főbb gazdasági ágazatai; a világ illetve az EU társadalmi-gazdasági rendszerében betöltött szerepe, Magyarországgal fenntartott kapcsolatai.

Néhány híres márka, termék, Magyarországon jelen lévő nagyvállalat ismerete.

A különböző vállalati formák súlya, szerepe a célnyelvi ország/okban.

Az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatai – EU, IMF, WTO, Világbank stb.

2.2. Pénzügyi ismeretek

A célnyelvi ország/ok pénzügyei, fizetőeszköze, pénzhasználati szokások.

Adózás a célnyelvi ország/okban.

2.3. Közlekedés

A közlekedés fő ágazatai; a főbb szárazföldi, vasúti, vízi és légi közlekedési útvonalak, az egyes közlekedési ágak főbb sajátosságainak ismerete.

Főbb közlekedési útvonalak.

2.4. Idegenforgalom

Az idegenforgalom főbb ismérvei a célnyelvi országokban; jelentősége az ország gazdasági életében.

Magyarország és a célnyelvi ország/ok turisztikai kapcsolatai.

Az idegenforgalom főbb tendenciái a célnyelvi ország/okban.

Magyarország és a célnyelvi ország/ok turisztikai kapcsolatrendszerének változásai és ennek okai.

2.5. Egyéni és társadalmi felelősségvállalás

A fenntartható gazdaság és a fogyasztási szokások, a fogyasztóvédelem kérdései, összehasonlítva az itthoni helyzettel.

A környezettudatosság, minőségtudatosság és a fenntarthatóság a mindennapi életben.

 

2.6. Munkavállalás

A célnyelvi ország/okban való munkavállalás lehetőségei, esetleges butatói.

Külföldiek magyarországi munkavállalása.

3. Politikai berendezkedés

3.1. Közigazgatási régiók, államforma, politikai adatok, intézményrendszer

A célnyelvi ország/ok politikai berendezkedése; hasonlóságok és különbségek a célnyelvi ország/ok és Magyarország politikai rendszerében. Alapvető jogok és kötelezettségek; jelentős politikai pártok; a népszavazás szerepe.

Társadalmi, politikai problémák, feszültségek napjainkban.

3.2. Civil társadalom

A civil szervezetek, mozgalmak hagyománya, súlya, jelentősége; egybevetés a magyarországi helyzettel.

 

4.Társadalmi viszonyok

4.1.Társadalmi berendezkedés

A célnyelvi ország/ok társadalmi rétegeinek, csoportjainak aktuális helyzete, együttélési formái; az eltérő kultúrák közötti konfliktusok.

A szociális intézményrendszer, egészségügy és társadalombiztosítás jellemzői, megoldásra váró kérdései.

4.2.Problémák

A célnyelvi társadalmakat érintő globális problémák.

 

4.3.Oktatás

A célnyelvi ország/ok hagyományos és jelenlegi oktatási rendszere, összehasonlítva a magyar oktatással. A tudás, a műveltség, a munka megbecsülése, helye az erkölcsi értékrendben.

Magyar diákok továbbtanulási lehetőségei a célország/okban.

A tudományok, a kutatás-fejlesztés támogatottsága, elismertsége a célország/okban.

Külföldi diákok tanulási lehetőségei Magyarországon.

4.4. A vallás és az egyházak szerepe

A lakosság felekezetek szerinti összetétele; egyházi ünnepek, hagyományok; az egyház/ak szerepe a célnyelvi társadalmakban; a fiatalok és a vallás; tolerancia, nyitottság.

 

4.5. Köznyelv és dialektusok

Az irodalmi nyelv, a köznyelv és a dialektusok a célnyelvi ország/okban.

A különböző vallási közösségek együttélése a célnyelvi ország/okban.

4.6. Közösségi szolgálat

Önkéntesség, közösségi szolgálat a célnyelvi ország/okban

 

5.Hagyományok, szokások, életmód

5.1. Család

A célnyelvi ország/ok családmodelljei; aktuális problémák, összevetve a magyarországi helyzettel.

 

5.2. Családi ünnepek

Családi ünnepek és népi hagyományok, étkezési szokások, tipikus ételek a célnyelvi ország/okban.

 

5.3. Szabadidő eltöltése

Szórakozási, nyaralási és pihenési szokások. Vidéki és városi élet, a fejlődés tendenciái.

A nyaralás, utazás új formái; a szabadidő eltöltésének a hazaitól eltérő módjai.

Egészségtudatosság az életmódban.

A társadalmi érintkezés és az üzleti etikett szabályai.

6. Környezetvédelem

 

 

6.1. Éghajlatváltozás

A célnyelvi ország/okra jellemző éghajlati változások okai és lehetséges következményei.

 

6.2. Környezeti problémák

A célnyelvi ország/okra jellemző környezeti problémák, összevetve a magyarországi helyzettel.

 

6.3. Törekvések a környezeti károk enyhítésére

 

 

6.3.1. Energiaforrások

A hagyományos és az alternatív/megújuló energiaforrások használata a célnyelvi ország/okban és hazánkban.

A köz- és a magánszféra hozzáállása az alternatív energiaforrások használatához.

6.3.2. Biogazdálkodás

A biogazdálkodás szerepe a célnyelvi ország/ok mezőgazdaságában és Magyarországon.

A bioélelmiszerek, egyéb biotermékek iránti kereslet a célnyelvi ország/okban és itthon.

6.3.3. Természetvédelem, felelős tájgazdálkodás

Természetvédelem, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, tájgazdálkodás a célnyelvi ország/okban és Magyarországon.

A „zöld mozgalmak”, a Natura 2000 a célnyelvi ország/okban és Magyarországon.

7. Tömeg-kommunikáció, média

A sajtószabadság és helyzete a célország/okban.

A közszolgálati média nézettsége, elfogadottsága. A célnyelvi ország/ok fontos sajtótermékei, rádiós és televíziós csatornái és internetes fórumai.

Az egyéni tájékozódás lehetőségei és buktatói.

Reklám.

Az elektronikus tömegkommunikáció a célnyelvi ország/okban.

A célnyelvi ország/ok vitakultúrájának megismerése; összehasonlítás a hazai helyzettel.

Újságírói etika, reklámetika.

8. Sport

A sport és az egészséges életmód szerepe a mindennapi életben a célnyelvi ország/okban és hazánkban.

A célnyelvi ország/ok legnépszerűbb sportágai, kiemelkedő sportolói, olimpikonjai, sporteseményei.

Iskolai és szabadidősport.

A célnyelvi ország/okra jellemző problémák a sportban.

Új tendenciák, extrém sportok a célnyelvi ország/okban és Magyarországon.

9. Tudományok

A célnyelvi ország/ok kiemelkedő jelentőségű tudósai, feltalálói és találmányaik.

Újdonságok a célnyelvi ország/ok tudományos életében.

A célnyelvi ország/okban élt magyar tudósok.

Aktuális tudományetikai kérdések.

10. Történelmi ismeretek

Angol célnyelvi civilizáció

Nagy-Britannia történelmének kezdetei térben és időben.

Anglia történelmének 3-4 legfontosabb csomópontja.

Az Amerikai Egyesült Államok történelmének 3-4 legfontosabb csomópontja.

Anglia és az angol nyelvű országok történelmének kapcsolódási pontjai. (Például: Kossuth Amerikában; magyar emigránsok, magyar tudósok angol nyelvterületen; az angol királyi család kötődése Magyarországhoz)

Az angol, illetve az egyesült államokbeli identitástudat kialakulása és változásai.

Francia célnyelvi civilizáció

Franciaország történelmének kezdetei térben és időben; találkozási pontok a magyar történelemmel.

Franciaország történelmének legfontosabb korszakai.

Jellemző társadalmi rétegek, életformák.

A francia forradalmak jelentősége.

Franciaország a két világháborúban.

A 20. század utolsó két évtizedének átalakulásai, változásai.

Az EU és a célország viszonya.

A jelenkor politikai, társadalmi, kulturális kérdései.

Az első államszerveződések.

Nemzettudat, identitástudat kialakulása, illetve változásai.

Német célnyelvi civilizáció

A középkori német birodalom fénykora és hanyatlása (11-15. századig).

Német városalapítások, városszövetségek.

Nemesi, polgári és paraszti életformák.

A svájci Eidgenossenschaft kialakulása és küzdelmei.

A reformáció és az ellenreformáció kora.

A reformáció főbb irányzatainak (lutheránus, kálvinista) és elterjedése a német nyelvterületen.

Luther Márton bibliafordításának jelentősége.

A felvilágosult abszolutizmus jellemzői Ausztriában és Poroszországban.

A német nemzetállam kialakulása.

Az ipari forradalom és hatásai a német nyelvterületen.

A nemzetiszocializmus.

Az NSZK és az NDK létrejötte, a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődés jellemzői.

A német újraegyesítés főbb állomásai.

Az egyesítést követő gazdasági és

szociális nehézségek.

A német nyelvű országok és Magyarország történelmi kapcsolatai, ennek 3-4 kiemelkedő jelentőségű eseménye, illetve 2-3 személyisége.

A császár és a pápaság konfliktusa, az invesztitúra-harc.

A Hohenstaufen-dinasztia Itália-politikája, a német fejedelemségek megerősödése.

A 30 éves háború és a vesztfáliai béke hatalmi, politikai, felekezeti, és társadalmi következményei.

A német felvilágosodás alapeszméi.

Az 1848-as német forradalmak.

Az I. világháború és az azt lezáró békék területi és etnikai vonatkozásai.

Olasz célnyelvi civilizáció

Olaszország történelmi fejlődésének főbb szakaszai, csomópontjai, és fontosabb eseményei.

A társadalom és a gazdaság főbb jellemzői, a kultúra legjelentősebb irányzatai; a legfontosabb történelmi és kulturális személyiségek a signoriak korában, illetve a Risorgimento idején.

Olaszország az I. világháborúban.

A Velencei Köztársaság.

A társadalom és a gazdaság főbb jellemzői, a kultúra legjelentősebb irányzatai; a legfontosabb történelmi és kulturális személyiségek a Reneszánszban.

A Risorgimento meghatározó alakjai és szerepük (pl. Mazzini, Cavour, Garibaldi, II. Viktor Emanuel).

Olaszország a II. világháborúban.

Orosz célnyelvi civilizáció

A Kijevi Rusz. Az első orosz fejedelmek (Oleg, Igor, Olga, Szvjatoszlav). A kereszténység felvétele, és ennek jelentősége, Bölcs Jaroszláv szerepe.

Ismerje a Novgorodi Köztársaság történelmi szerepét. Tudja, hogy ki volt Alekszandr Nyevszkij.

A Moszkvai Oroszország alapítása, a tatárok legyőzése. Hogyan lett Oroszország Moszkva központú egységes állam.

Tudja, milyen szerepet játszott az orosz történelemben I. Péter, miért nevezik őt nagy reformátornak.

A következő uralkodók egyikének bemutatása: II. Katalin, I. Pál, I. II. III. Sándor, II. Miklós, valamint az uralkodásuk alatt történt fontos történelmi események ismertetése.

Az 1917. februári és októberi forradalmak lényege. A Szovjetunió lenini és sztálini korszakai. A Nagy Honvédő Háború. A II. világháború után átalakult világ.

Gorbacsov szerepe a Szovjetunió történetében. Tudja, hogy mit jelent a „glasznoszty” és a „peresztrojka”.

A Szovjetunió szétesése és a Jelcin-korszak. A FÁK. Az elnöki rendszer megszilárdulása.

Ismerje és összegezze Oroszországban az utolsó évtizedben végbement változásokat

Ismerje, hogy milyen kapcsolatok voltak a Kijevi Rusz és az akkori Magyarország között.

Ismerje, milyen kapcsolatokat épített ki I. Péter Magyarországgal. Oroszország a 18-19. században.

A Varsói Szerződés és a KGST. Magyarország és a Szovjetunió kapcsolata.

Fejtse ki a saját véleményét arról, hogy Gorbacsov nagy reformátor volt-e, vagy a Szovjetunió „sírásója”.

Hasonlítsa össze, milyen változások történtek Oroszországban és Magyarországon az utolsó évtizedben.

Spanyol célnyelvi civilizáció

Hispánia a római birodalomban.

A mór uralom a Pireneusi-félszigeten. Spanyolország történelmének kezdetei térben és időben; találkozási pontok a magyar történelemmel.

Spanyolország történelmének legfontosabb korszakai.

1492 jelentősége.

A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás kora.

Az egységes Spanyolország kialakulása és megszilárdítása.

Jellemző társadalmi rétegek, életformák.

A spanyol polgárháború.

Spanyolország a 20. században.

A gyarmatbirodalom feloszlása, a volt gyarmatok történelmének alakulása.

Az utolsó évtizedek változásai.

Spanyolország helyzete az EU-ban.

A jelenkor politikai, társadalmi, kulturális kérdései.

Autentikus és bevándorló népek: ibérek, kelták, keltibérek. A romanizáció: Jelentősége kulturális, nyelvi és történelmi szempontból. A barbár invázió, nyugati gótok.

Az Ibériai-félsziget benépesülése. A legújabb leletek. A rómaiak előtt érkezett népek.

A romanizáció folyamata.

A nyugati gót monarchia. A mór uralom a Pireneusi-félszigeten (711-1492): Al-Andalus. Nyelvi és kulturális hatások. A rekonkviszta. Granada fénykora – az Alhambra építése.

Középkor: a keresztény királyságok. 1492 jelentősége (Granada visszafoglalása, Amerika felfedezése. A zsidók kiűzése Spanyolországból) A Rekonkviszta szakaszai és újranépesítési modellek.

A 15. század krízisei. Spanyolország tengeri expanziója a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon. A Kanári-szigetek.

Az egységes Spanyolország kialakulása és megszilárdítása. A katolikus királyok. A modern állam kialakulása. A dinasztiák egyesülése. A modern állam megalapítása. Területi egyesítés: a nazari királyság meghódítása és Navarra annexiója. Valláspolitika és annak nemzetközi vetületei. Amerika felfedezése. 16. század I. Károly birodalma és II. Fülöp monarchiája.

18. század. A Bourbonok. Dinasztiaváltás: a bourbon monarchia. A felvilágosult reformtörekvések: az állam egyesítése és központosítása. III. Károly. Amerikai gyarmatok. A régi rezsim krízise. Háború és forradalom. Az 1812-es Alkotmány. Abszolutizmus és liberalizmus. Amerika emancipációja. A liberális állam megalakulása. II. Erzsébet uralma. Haladók és hagyományőrzők. I. Amadeusz és az Első Köztársaság.

A Restauráció időszakának politikai rendszere. Szembenállás a rendszerrel: regionalizmus és nacionalizmus. A gyarmati birodalom megszűnése. Kuba. XIII. Alfonz kora. A megújulásra irányuló törekvések és a parlamentáris monarchia nehézségei. Regeneracionizmus és politikai revisionizmus. Társadalmi és politikai nyomások. Primo de Rivera diktatúrája.

A II. Köztársaság politikai fejlődése. A spanyol polgárháború (1936-39). A katonai felkelés. A két térség katonai és politikai fejlődése. A konfliktus nemzetközivé válik.

A Franco-diktatúra Franco tábornok diktatúrája: a rezsim ideológiai és társadalmi alapjai. Politikai fejlődés és nemzetközi konjunktúra. Az önellátó társadalomból a felvirágoztatásig: társadalmi és gazdasági átalakulások, ellenállás.

Demokratikus átmenet. A demokratikus átmenet. János Károly monarchiája. Az 1978-as Alkotmány. A demokratikus kormányok: Politikai tendenciák. Az európai integráció és a nemzetközi szervezetek.

Szlovák célnyelvi civilizáció

A Nyitrai Fejedelemség, a Nagymorva Birodalom, Szent Cirill és Szent Metód tevékenysége, kulturális, politikai és vallási szerepük.

Szlovákok a Magyar Királyságban

A szlovák értelmiségi formálódása, a szlovák nemzetiségi öntudat megerősödése.

A szlovákok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt.

A Matica slovenská. A szlovákok az első Csehszlovák Köztársaságban.

Szlovákia a 2. világháború alatt.

Az 1. Szlovák Köztársaság kikiáltása, és a Szlovák Nemzeti Felkelés.

A szlovákok a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban.

A Szlovák Köztársaság megalapítása

Kisebbségek Szlovákia területén.

Cirill és Metód és a szláv írásbeliség, a glagolita írás, Cirill és Metód művei.

A szlovák nyelv korai művelői: Jozef Ignác Bajza, Anton Bernolák, Juraj Fándly, Ján Hollý, Ján Kollár, Pavel Jozef Šafárik

A szlovák irodalmi nyelv kodifikálása: Ľudovít Štúr.

Az 1907-es nyelvtörvény (Lex Apponyi).

Kassai Kormányprogram.

Az 1996-os közigazgatási reform.

11. Irodalmi ismeretek

 

Angol célnyelvi civilizáció

Az angol irodalom történetének főbb korszakai, néhány kiemelkedő alkotója és alkotása.

Egy kortárs irodalmi mű részletes ismerete.

Egy-egy kiválasztott brit és amerikai író magyarra lefordított ismert művének és pályájának bemutatása.

Példák az angol nyelvű és a magyar irodalom kapcsolódásaira.

Az irodalom és az olvasás helye, szerepe a brit és amerikai mindennapokban.

Két-három 20. századi, illetve kortárs alkotó és mű részletes ismerete.

Francia célnyelvi civilizáció

Minden irodalmi korszakból (középkor, reneszánsz, klasszicizmus, romantika, realizmus, modernizmus), továbbá a jelenkor irodalmából legalább 1-3 szerző ismerete, munkásságuk rövid jellemzése, mindegyiküktől legalább 1-3 mű említése.

Minden műfajból (színdarab, novella, episztola, regény) legalább 1-1 mű, versből legalább 3, különböző korszakokból származó mű olvasottságot is igazoló elemzése.

Minden irodalmi korszakból (középkor, reneszánsz, klasszicizmus, romantika, realizmus, modernizmus), továbbá a jelenkor irodalmából legalább 2-5 szerző ismerete, munkásságuk rövid jellemzése, mindegyiküktől legalább 2-5 mű említése.

Minden műfajból (színdarab, novella, episztola, regény) legalább 2-2 mű, versből legalább 6, különböző szerzőktől és minél több korszakból származó mű olvasottságot is igazoló elemzése.

Francia irodalmi díjak, 2-3 díjazott említése.

A frankofón országok irodalmából egy-két jelentős alkotó (pl. Simenon, Senghor stb.) megemlítése, műveik műfajának és jellemző témáik megjelölése.

Német célnyelvi civilizáció

A németnyelvű országok és Magyarország irodalmi kapcsolatai.

J. W. Goethe és F. Schiller egy-két fő művének bemutatása.

A német romantika irodalmának néhány példája.

B. Brecht epikus színházának jellemzői egy műve alapján.

Két-három 20. századi vagy kortárs alkotó és mű részletes ismerete.

Az irodalom szerepe a mindennapokban.

A németnyelvű országok és Magyarország irodalmi kapcsolatai.

G. E. Lessing egy szabadon választott drámájának elemző bemutatása.

A német romantika főbb jellemzői.

E. T. A. Hoffmann egy szabadon választott művének elemző bemutatása.

Az epikus színház továbbfejlesztése F. Dürrenmatt műveiben.

Két-három 20. századi vagy kortárs alkotó és mű részletes ismerete.

Olasz célnyelvi civilizáció

Az olasz irodalom történetének főbb korszakai.

Dante, Petrarca, Boccaccio Goldoni jelentősége, főbb műveik.

Egy szabadon választott szerző és műve(i) bemutatása a 20. század II. világháború előtti irodalmából (pl. Verga, Pirandello).

Egy szabadon választott szerző és műve(i) bemutatása a II. világháború utáni olasz irodalomból (pl. Moravia, Buzzati, Carlo Levi, Primo Levi, Calvino).

Az utóbbi évtizedek olasz elbeszélői - egy szabadon választott szerző és műve(i) bemutatása.

Macchiavelli

19. századi költők (Leopardi, Pascoli). Manzoni: Jegyesek. 20. századi költők (Montale, Ungaretti, Penna, Pasolini)

Női szerzők (D. Maraini, N. Ginzburg, O. Fallaci)

Az olasz filmművészet főbb korszakai (pl. neorealizmus, a commedia all’italiana).

Az olasz filmművészet kiemelkedő alakjai (rendezők, színészek).

Orosz célnyelvi civilizáció

Orosz népköltészet.

Ismerje, milyen műfajokból áll az orosz folklór gazdag világa (mesék, történeti énekek stb.).

Tudja, hol és mikor keletkezett az orosz irodalom, milyen műfajok jellemzők rá.

Tudjon megnevezni a 18. századi orosz irodalomra jellemző néhány stílusbeli sajátságot.

Ismerje a 19. század első fele orosz irodalmának néhány képviselőjét, híres, romantikus költőit. (pl. Puskin, Lermontov). Legyen képes részletesen bemutatni valamelyiknek az életpályáját, műveit (pl. Puskin).

Ismerje részletesebben a 19. század második fele orosz prózájának valamely képviselőjének (Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov stb.) pályáját és műveit.

Tudjon megnevezni a 19-20. század fordulójának orosz irodalmából néhány írót (Ahmatova, Blok, Bunyin stb.).

Tudja megnevezni a 20. század első fele orosz irodalmának legnagyobb képviselőit. Részletesebben is tudjon beszélni valamelyikről (pl. Gorkij, Jeszenyin, Bulgakov).

Ismerje a 20. század második fele orosz irodalmának néhány világhírű költőjét, prózaíróját (pl. Szolzsenyicin).

Ismerje a leghíresebb orosz bárdok nevét (Okudzsava, Viszockij, Rozenbaum stb.).

Tudja, hogy kik voltak (néhány név) az orosz folklór - a bilinák - hősei.

Tudjon az „Ének Igor hadáról” jelentőségéről.

Tudjon kívülről elmondani az orosz klasszikus irodalomból verset vagy prózarészletet.

Tudjon az orosz klasszikus irodalmi művek magyarországi sorsáról. Ismerje az orosz klasszikus irodalom hatását a világirodalomra.

Tudjon valamit ezeknek a költőknek, íróknak magyarországi népszerűségéről.

Ismerje az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett orosz írókat, költőket (Bunyin, Paszternák, Solohov, Szolzsenyicin, Brodszkij).

Spanyol célnyelvi civilizáció

Középkori irodalom. A pikareszk regény.

Cervantes: A Don Quijote elemzése.

A barokk. A barokk színház. A nemzeti komédia.

A felvilágosodás. A 18. századvégi dráma és Goya.

Romantika Don Juan Tenorio. Egy mítosz születése.

A modernizmus Gaudí és Rubén Darío.

A 20. századi színház A nagy újítók: Valle Inclán és Lorca.

20. századi regény. Egy szabadon választott szerző és mű bemutatása.

A 20. századi költészet. Egy szabadon választott szerző és mű bemutatása.

Latin-amerikai irodalom Egy szabadon választott szerző és mű bemutatása.

Az irodalmi alkotás jelentése a középkorban. A vándor énekes (juglar) jelentősége. Mester de Juglaría: Cantar de Mío Cid. X. Alfonz, a kasztíliai próza megalapítója és gallego dalok (cantigas) szerzője. El Mester de Clerecía: Gonzalo de Berceo.

A népi irodalom a középkorban: lírika. El Arcipreste de Hita: el Libro de Buen amor. Don Juan Manuel: El Conde Lucnnor El Romancero: eredete és további élete Spanyolországban és Latin-Amerikában.

A lovagregény. A középkori világ krízise. Jorge Manrique: Coplas - hatása a spanyol irodalomra. La Celestina, a formálódó spanyol színház műremeke a középkor és a reneszánsz határán.

Az Aranyszázad (El Sigló de Oro) Mit értünk „Siglo de Oro” alatt.

A spanyol reneszánsz. Humanizmus. Líra: Garcilaso de la Vega. El Lazarillo és a pikareszk regény.

Cervantes, a modern regény atyja.

A barokk kultúra. Lope de Vega, az Aranyszázad nemzeti színházának megalapítója. Calderón drámái, a barokk színház csúcspontja: La vida es sueno. A barokk vers két stílusirányzata: culteranismo és conceptisnto: Góngora és Quevedo.

Felvilágosodás és romantika Az európai felvilágosodás és hatása a spanyol kultúrára. A Spanyol Királyi Akadémia megalapítása: irányító, szabályozó és tájékoztató szerepe a nyelv és az irodalom terén. Az esszé fejlődése: Cadalso. A neoklasszikus komédia és Leandro Fernández de Moratín.

A spanyol romantika helye az európai történelemben és kultúrában. Színház: egy archetípus végső megszilárdulása: Zorrilla: Don Juan Tenorio. Larra és az újságírás gyökerei. A romantikus vers: Espronceda. Bécquer művészete: hatása a mai költészetre.

A realizmustól a 98-as tragédiáig. A spanyol realizmus és kapcsolata az európai realizmussal. Az elbeszélés, mint a realizmus és a naturalizmus fő műfaja. Galdós és Clarín, két nagy elbeszélő és műveik: Fortuttata y Jacinta és La Regenta, a 19. századi európai elbeszélés remekei.

A modernizmus: Rubén Darío és más latin-amerikai írók, a spanyol nyelvű újítói. Juan Ramón Jiménez és a Machado-testvérek. Valle-Inclán költői prózája. Az 1898-as krízis és hatása az irodalomra. A regény és az esszé uralma: Baroja, Unamuno. A 20. század nagy esszé írói.

Az avantgárd. Az európai avantgárd irányzatok. Bevezetése Spanyolországban: Ramón Gómez de la Serna. Valle-Inclán expresszionizmusa (esperpentos). A spanyol és a latin-amerikai avantgard kapcsolata: Neruda, Vallejo és Borges. A 27-es nemzedék. A legfontosabb költők és művek. Közös jellemvonásaik: nyitottságuk az avantgard irányzatokra, de gyökereik a hagyományba nyúlnak. A spanyol szürrealizmus sajátosságai. Lorca, költő és drámaíró. Kulturális törés: a „két Spanyolország” („dos Espanas”) gondolkodói és drámája.

A 20. század második felének irodalma A regény újjászületése: Cela, Delibes, két nagy elbeszélő a század közepéből. Az új latin-amerikai elbeszélés győzelme a hatvanas években és hatása a spanyol nyelvű elbeszélés későbbi megújulására: Cortázar, García Márquez, Vargas Llosa. A spanyol színház a 20. század második felében. Miguel Mihura: komédia és abszurd színház. Buero Vallejo: művészi érték és korrajz. Költészet. A háború utáni költészet. Az elkötelezett költészet: Blas de Otero és José Hierro. Los „novísimos”. Kísérleti költészet

Szlovák célnyelvi civilizáció

A szlovák romantika irodalma (Janko Kráľ, Andrej Sládkovič, Samo Chalupka, Ján Botto egy-egy művének bemutatása).

A szlovák realizmus irodalma (Martin Kukučín, Božena Slančíková Timrava és Jozef Gregor Tajovský egy-két fő művének bemutatása).

A 20. század és napjaink irodalma Peter Jaroš művészetének bemutatása egy választott műve alapján

Ladislav Ballek művészetének bemutatása egy választott műve alapján.

Egy szabadon választott 20. századi, illetve kortárs szerző életművének vagy egy művének bemutatása

A Štúr-iskola bemutatása, a szlovák romantika jellemzői szabadon választott művek alapján.

Pavol Országh Hviezdoslav egy-két művének bemutatása

A szlovák realizmus főbb jellemzői szabadon választott művek alapján

Egy szabadon választott 20. századi, illetve kortárs szlovák drámaíró életművének vagy egy művének bemutatása.

12. Művészeti ismeretek

 

Angol célnyelvi civilizáció

Nagy-Britannia művelődéstörténetének legfontosabb korszakai és stílusai.

Kiemelkedő alkotók és alkotások az angol és amerikai építészetben, képző- és iparművészetben.

A zene- és táncművészet, színház- és filmművészet legjelesebb angol/amerikai képviselői, alkotásai.

A londoni National Gallery és a British Museum kiállításainak átfogó bemutatása és néhány ismert alkotás részletesebb elemzése.

A londoni National Gallery, a Tate Gallery és a British Museum világhírű anyagainak ismertetése és néhány híres alkotó kiválasztott műveinek bemutatása.

A leghíresebb angol/amerikai kulturális fesztiválok.

Francia célnyelvi civilizáció

Minden művészettörténeti korszakból, valamint a fontosabb modern stílusirányzatokból 1-3 mű vagy művész említése, rövid jellemzése.

Legalább 2-3 francia zeneszerző és mindegyikük 1-2 művének megemlítése, zenei stílusuk, illetve műfajuk megjelölésével.

A francia és francia nyelvű sanzon 2-3 jelentős képviselője, dalaik, stílusuk, témáik rövid jellemzése.

A képregény műfaj 2-3 jelentős francia vagy francia nyelvű példája, azok témái, alaphelyzete.

A mozi kezdetei, a Lumičre-fivérek munkássága.

A Cannes-i filmfesztivál.

Minden művészettörténeti korszakból és stílusirányzatból legalább 2-5 művész említése, munkásságuk rövid jellemzése, mindegyiküktől legalább 1-3 műalkotás ismerete.

Le Corbusier építészetének rövid jellemzése.

A francia és francia nyelvű sanzon jelentős képviselőinek említése, dalok stílusának, témáinak rövid jellemzése.

A francia könnyűzene új vonásai

A francia filmművészet történetének legjelentősebb állomásai: legendás filmek, színészek. A francia Új Hullám rövid jellemzése.

A César-díj. A francia film és Hollywood kapcsolata.

Egy-két közelmúltban bemutatott francia vagy frankofón film, színházi előadás, kiállítás vagy egyéb kulturális esemény megemlítése.

Példák a frankofón országok művészetéből.

Német célnyelvi civilizáció

A zeneművészet legkiemelkedőbb német alakjainak ismerete, egy szabadott választottnak bemutatása.

A képző- ipar- és építőművészet legkiemelkedőbb német alakjainak ismerete, egy szabadott választottnak bemutatása.

A német nyelvű országok leghíresebb múzeumai, műemlékei, legrangosabb kulturális eseményei, fesztiváljai.

A szecesszió jellemző vonásai és kiemelkedő képviselői az építészetben és a festészetben.

Az expresszionista festészet jellemzői és néhány képviselője (pl. „Der blaue Reiter”, „Die Brücke”, O. Kokoschka, E. Schiele).

A Bauhaus.

A németnyelvű országok és Magyarország művészeti kapcsolatai.

Olasz célnyelvi civilizáció

Olaszország művészettörténetének fontosabb korszakai, kiemelkedő művészek és műalkotások.

Nagy olasz múzeumok (pl. Vatikáni Múzeumok, Uffizi Képtár).

Firenze és a Reneszánsz Leonardo élete és művei.

Róma és a Barokk.

Michelangelo élete és művei.

Raffaello élete és művei.

A Futurizmus.

Az olasz filmművészet főbb korszakai (pl. neorealizmus, a commedia all’italiana).

Az olasz filmművészet kiemelkedő alakjai (rendezők, színészek).

Orosz célnyelvi civilizáció

Tudja jellemezni a kereszténységgel együtt Oroszországba bekerült bizánci templomépítészeti stílust és ikonfestészetet. Ismerje a világhírű orosz ikonfestőket. (Feofan Grek, Andrej Rubljov, Dioniszij).

A világi művészetek (paloták, használati tárgyak, népművészet stb.)megjelenése a 16-17. században.

A nyugat-európai művészet bevonulása Oroszországba I. Péter reformjai nyomán.

Tudja bemutatni Andrej Rubljovot és főművét, a „Szentháromság”-ot.

Mutassa be a 16. században épült orosz építészeti remekművet, a Vaszilij Blazsennij Székesegyházat.

Spanyol célnyelvi civilizáció

Őskori művészet. Az északi és a levantei őskori festészet jellemzői.

A római kultúra emlékei. Utak, vízvezetékek és egyéb emlékek. Segovia; Mérida.

Mór művészet. Jellemvonások, alapanyagok és formák. Alhambra és Córdoba.

Keresztény művészet. A romanika és a gótika összehasonlítása, templomtípusok spanyolországi példák alapján. A Santiagó de Compostela-zarándokút.

Spanyol festészet El Greco, Velázquez, Goya, Picasso, Dalí

Őskori művészet: megalitikus építészet, festmények. Az ibér kultúra. Művészet Hispániában.

A nyugati gót művészet.

Al-Andalus: Kultúra és művészet – a mecset és a palota a hispano-muzulmán művészetben.

Művészeti megnyilvánulások: az európai kontextus. A preromán művészet: asztúriai és mozarab művészet. A román művészet és Santiago de Compostela-zarándokút.

A spanyol gótikus építészet. Képzőművészet a spanyol gótikában. A spanyol reneszánsz: építészet, szobrászat, festészet. El Greco. A barokk Spanyolország az Aranyszázadban. Építészet és szobrászat. A barokk festészet. Velázquez. Goya. A 19. századi művészet: építészet, Gaudí és a modernizmus. Szobrászat és festészet. A spanyol kultúra az Ezüstkor kezdetétől 1936-ig. Az avantgárd irányzatok, a 20. századi spanyol festészet: Picasso, Dalí és Miró. A mai Spanyolország 20. századi művészete, a legújabb irányzatok: építészet, festészet és szobrászat

Szlovák célnyelvi civilizáció

A szlovák képzőművészet kiemelkedő alakjai (pl. Martin Benka, Mikuláš Galanda, Ľudovít Fulla).

A szlovák zeneművészet kiemelkedő alakjai (pl. Mikuláš Schneider-Trnavský, Ján Cikker, Eugen Suchoň).

Szlovákia leghíresebb múzeumai, műemlékei, legrangosabb kulturális eseményei, fesztiváljai.

Lőcsei Pál mester nevéhez fűződő alkotások.

A szlovák népi építészet jellemző jegyei, skanzenek Szlovákiában.

A szlovák népzene és néptánc jellemző jegyei.

Szlovákia és Magyarország mai művészeti kapcsolatai.

13. A célnyelvi ország/ok és Magyarország kapcsolata, aktuális jelenségek

A célnyelvi ország/ok és Magyarország kapcsolatának, viszonyának jelene.

A célnyelvi ország/ok aktuális politikai, társadalmi, gazdasági, illetve művészeti eseményei (irodalmi Nobel-díj, EU-hoz való viszony változása stb.).

A célnyelvi ország/ok kulturális intézetének tevékenysége, rendezvényei Magyarországon.

Az aktuális magyar vonatkozású események megjelenése a célnyelvi ország/ok médiájában, illetve a célnyelvi ország/ok megjelenése a magyar médiában.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

15 perc

180 perc

20 perc

50 pont

80 pont

70 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

Bármilyen egynyelvű, illetve kétnyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótár

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

Középiskolai célnyelvi, vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlasz, valamint egynyelvű nyomtatott nem enciklopédikus szótár

NINCS

Középiskolai célnyelvi, vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlasz, valamint egynyelvű nyomtatott nem enciklopédikus szótár

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Szóbeli vizsga

15 perc

50 pont

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű érettségi csak szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgán a vizsgázó tételt húz és a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet időtartama 15 perc.

A vizsgázók a tételek pontos megfogalmazását és a feladatok párosítását a vizsga ideje előtt nem ismerhetik meg.

A vizsgázó a rendelkezésre álló felkészülési idő (a két feladatra összesen legalább 30 perc) alatt használhat minden engedélyezett segédeszközt: középiskolai célnyelvi vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlaszt, valamint egynyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótárt. A szóbeli feleletnél a vizsgázó csak a térképeket, a második feladathoz tartozó dokumentumot és a felkészüléskor készített vázlatokat használhatja. A segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékleteket, szemelvényeket a tételsor tartalmazza.

A vizsgázónak folyamatosan, mondanivalóját logikusan felépítve és a szaknyelv megfelelő használatával önállóan kell felelnie.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tétel két feladatból áll.

A tételek első (a) feladata a tartalmi követelmények témaköreihez kapcsolódó ismereteket ellenőrzi. A feladat formája önálló témakifejtés.

A második (b) feladat egy autentikus dokumentumhoz (szemelvény, ábra, táblázat stb.) kapcsolódó kérdés vagy kérdések megválaszolása. A feladat formája rövid elemzés.

Amennyiben a második feladathoz kapcsolódó dokumentum egy összefüggő szöveg, az ne haladja meg a 300 szót.

A két feladat között tartalmi átfedés nem lehet.

A felelet időtartamának megoszlása az (a) és (b) feladat között 2/3-1/3 arányú legyen.

A tételek száma vizsgacsoportonként legalább 20 legyen, és a tételekben meg kell jelennie az általános követelményekben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor legalább 20%-át (20 tétel esetén 4 tételt) évről évre módosítani kell.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli feleletet az értékelési útmutató segítségével a kérdező tanár értékeli. Az értékelés csak egész pontszámokban történhet. Az elérhető maximális pontszám 50, amelyből az első feladat megoldására maximum 35, a másodikéra maximum 15 pont adható.

Az összpontszám megoszlása az értékelési szempontok szerint:

FELADATTÍPUS

AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI

PONTSZÁM

a) Önálló témakifejtés

- Tartalom
- Felépítés
- (Szak)szókincs, nyelvhasználat

20 pont
5 pont
10 pont

b) Elemzés:

- Tartalom
- (Szak)szókincs, nyelvhasználat

8 pont
7 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

20 perc

80 pont

70 pont

Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

Az emelt szintű vizsgán nyújtott teljesítményt a két vizsgarészre kapott pontszámok összege határozza meg.

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak egy központilag meghatározott feladatot kell megoldania. A feladat megoldására 180 perc áll a vizsgázó rendelkezésére.

Az írásbeli feladathoz bármilyen egynyelvű illetve kétnyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótár használható. A segédeszközöket a vizsgázó biztosítja.

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatnak tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak 450-500 szó terjedelmű esszé jellegű fogalmazást kell írnia. A vizsgán három megadott cím közül kell egyet választani. Az egyes címeknek a következő témakörökhöz kell kapcsolódniuk:

1. célnyelvi irodalom vagy művészet

2. a célnyelvi országok történelme, társadalmi, gazdasági vagy politikai élete

3. általános, összehasonlító jellegű civilizációs téma.

(A célnyelvi országok körét a részletes vizsgakövetelmény tartalmazza.)

Az írásbeli feladatlap értékelése

A vizsgadolgozatok javítását és értékelését a vizsgaközpont által megbízott, a vizsgázó iskolájától független, külső értékelő végzi központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján.

Az értékelés csak egész pontszámokban történhet.

Az írásbeli részre maximum 80 pont adható a következő megoszlásban:

- tartalom: 50 pont;

- logikus felépítés, forma, stílus, illetve a megfelelő szókincs használata: 30 pont.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz, és a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet időtartama 20 perc.

A vizsgázók a tételek pontos megfogalmazását és a feladatok párosítását a vizsga ideje előtt nem ismerhetik meg. A szóbeli tételek alapjául szolgáló témaköröket azonban az emelt szintű vizsgát megelőző tanév végéig meg kell ismerniük a jelentkezőknek.

A vizsgázó a rendelkezésre álló felkészülési idő (a két feladatra összesen legalább 30 perc) alatt használhat minden engedélyezett segédeszközt: a középiskolai célnyelvi vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlaszt, valamint egynyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótárt. A szóbeli feleletnél a vizsgázó csak a térképeket, a második feladathoz tartozó dokumentumot és a felkészüléskor készített vázlatokat használhatja.

A segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékleteket, szemelvényeket a tételsor tartalmazza.

A vizsgázónak folyamatosan, mondanivalóját logikusan felépítve, gazdag (szak)szókincs megfelelő használatával, választékos stílusban, önállóan kell felelnie.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tétel két feladatból áll.

A tételek első (a) feladata a tartalmi követelmények témaköreihez kapcsolódó ismereteket ellenőrzi. A feladat formája önálló témakifejtés.

A második (b) feladat egy autentikus dokumentumhoz (szemelvény, ábra, táblázat stb.) kapcsolódó kérdés vagy kérdések megválaszolása. A feladat formája rövid elemzés.

Amennyiben a második feladathoz kapcsolódó dokumentum egy összefüggő szöveg, az ne haladja meg a 400 szót.

A két feladat között tartalmi átfedés nem lehet.

A felelet időtartamának megoszlása az (a) és (b) feladat között 2/3-1/3 arányú legyen.

A tételek száma vizsgacsoportonként legalább 20 legyen, a tételekben meg kell jelennie az általános követelményekben meghatározott valamennyi témakörnek.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli felelet értékelése a központilag összeállított értékelési útmutató alapján történik. Az értékelés csak egész pontszámokban történhet. Az elérhető maximális pontszám 70, amelyből az első feladat megoldására maximum 45, a másodikéra maximum 25 pont adható.

Az összpontszám megoszlása az értékelési szempontok szerint:

FELADATTÍPUS

AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI

PONTSZÁM

a) Önálló témakifejtés

- Tartalom
- Felépítés
- (Szak)szókincs, nyelvhasználat

30 pont
5 pont
10 pont

b) Elemzés:

- Tartalom
- (Szak)szókincs, nyelvhasználat

15 pont
10 pont

DRÁMA

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. Színház- és drámatörténet

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1. Az ókori színház és dráma

Az ókor színháza és néhány görög dráma

Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia

A tanuló legyen képes bemutatni

A tanuló legyen képes bemutatni

- a görög színházművészet kialakulását, rituális gyökereit és az ókori görög színház felépítését,
- Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján, vagy Arisztophanész egy komédiáján pedig az ókori görög dráma sajátosságait,
- Szophoklész Antigoné című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

- az ókori görög és római színházművészetet,
- Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján és Arisztophanész vagy Plautus egy komédiáján pedig az ókori görög és római dráma sajátosságait.

1.2. A középkori Európa színháza és drámája

A középkori színjátszás, a commedia dell’ arte
A tanuló ismerje

- a templomi szertartásból, illetve a bibliai szövegekből kibontakozó középkori színjáték és dráma típusait,

- a középkori rögtönzéses vígjáték, a commedia dell’ arte jellegzetes vonásait.

1.3. Az angol reneszánsz színház és dráma

Shakespeare színháza és néhány drámája
A tanuló legyen képes bemutatni

Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare
A tanuló ismerje

- Shakespeare Rómeó és Júlia, illetve Hamlet című művén a shakespeare-i dramaturgia jellegzetességeit (pl. jelenetépítés, idő- és térkezelés),

- Shakespeare egy tragédiáját, egy vígjátékát és az életmű drámatípusait,

- az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

- az Erzsébet-kori színház társadalmi szerepét, a színház felépítését és működését.

1.4. A spanyol barokk dráma és színház

A tanuló ismerje
- a barokk színház szcenikai jellemzőit.

A tanuló legyen képes

- egy szabadon választott művön (pl. Lope de Vega vagy Calderón) bemutatni a barokk dráma dramaturgiai sajátosságait.

1.5. A francia klasszicista dráma

Moliére néhány drámája

Moliére művei és a klasszicista dráma

A tanuló legyen képes bemutatni

A tanuló ismerje

- Moliére Tartuffe című művén a moliére-i dramaturgia jellegzetességeit,

- Moliére legalább két komédiáját,

- az elemzett komédia szereplőit, viszonyaikat, valamint a feldolgozott emberi problémákat.

- a klasszicista dráma sajátosságait.

1.6. A régi magyar dráma néhány alkotása

A tanuló ismerje
- a magyar drámairodalom általános jellemzőit,

- az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját: Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály.

1.7. A XIX-XX. századi magyar színház és dráma

A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása
A tanuló legyen képes bemutatni

A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása
A tanuló ismerje

- A XIX-XX. század magyar színházi irányzatait vagy műhelyeit vagy alkotóit,
- Katona József Bánk bán, illetve Madách Imre Az ember tragédiája című művének színházi megvalósulásán keresztül a dráma és színház sajátos kapcsolatát, jellegzetességeit.

- az alábbi drámákat és szerzőjük drámaírói munkásságának jelentőségét: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája.

A tanuló legyen képes bemutatni

A hazai színjátszás kezdetei

- Molnár Ferenc Liliom és Örkény István Tóték című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

A tanuló ismerje

- a magyarországi hivatásos színjátszás kialakulásának jelentős eseményeit, helyszíneit és személyiségeit.

A XX. századi magyar dráma néhány alkotása

A tanuló ismerjen

- az alábbi szerzők valamelyikétől egy szabadon választott drámát: Molnár Ferenc, Füst Milán, Lengyel Menyhért, Szomory Dezső, Szép Ernő, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István.

A tanuló legyen képes bemutatni

- az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

1.8. A modern polgári dráma és színház kialakulása

A tanuló ismerje
- Ibsen vagy Strindberg vagy Shaw egy drámáját.

A tanuló legyen képes bemutatni

- az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

1.9. Csehov és Sztanyiszlavszkij

Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij színháza

Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza

A tanuló legyen képes bemutatni

A tanuló ismerje

- a Három nővér, illetve a Sirály című művön keresztül a csehovi dráma sajátosságait,

- Csehov legalább két drámáját,

- a Sztanyiszlavszkij-módszer jellegzetességeit.

- a Sztanyiszlavszkij-módszer egy-egy elemének továbbélését.

1.10. Brecht színháza és drámái

Brecht színháza és néhány drámája
A tanuló legyen képes bemutatni

Brecht drámái és színháza
A tanuló ismerje

- Brecht Koldusopera című drámáján a brechti dramaturgia alapjait,

- Brecht drámaírói tevékenységét, legalább két drámáját.

- az elemzett dráma segítségével az epikus dráma jellemzőit.

1.11. A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói

A tanuló ismerje
- a XX. század meghatározó színházi és drámai irányzatait (pl. az avantgarde, a politikai színház, a szegény színház, az abszurd, a performance),

- az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját (Pirandello, García Lorca, Sartre, Camus, O’ Neill, Williams, Miller, Beckett, Ionesco, Mrozek, Dürrenmatt, Bulgakov).

1.12. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom

A tanuló legyen képes bemutatni
- egy látott színházi előadás jellemzőit,
- egy szabadon választott mű elemzésével egy kortárs drámát (pl. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Spiró György: Csirkefej, Schwajda György: A csoda, Bereményi Géza: Légköbméter, Parti Nagy Lajos: Mauzóleum, Korniss Mihály: Halleluja, Nádas Péter: Takarítás, Háy János: Gézagyerek, Tasnádi István: Közellenség).

A tanuló ismerje
- a mai magyar színházi struktúra jellemzőit (pl. hivatásos színház, alternatív színház, amatőr színház, diákszínjátszás),

- a mai színházi élet jelentős alkotóit, műhelyeit.

2. Színház- és drámaelmélet

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1. A drámai műnem sajátosságai

A tanuló legyen képes
- az irodalmi alkotások rendszerében elhelyezni a drámai műnemet,

A tanuló ismerje
- az arisztotelészi dramaturgia alapfogalmait,

- vázolni az epikától és a lírától eltérő sajátosságait,
- bemutatni a dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerét.

- az arisztotelészi drámától eltérő drámaformákat (pl. epikus dráma, konfliktus nélküli dráma).

2.2. A dráma / a színjáték mint kommunikáció

A tanuló ismerje
- a dráma és a színjáték sajátos kommunikációs rendszerét,

- a verbális és a nonverbális kommunikáció eszközeit (pl. gesztusok, mimika, testtartás).

2.3. A dráma szerkezeti felépítése

A tanuló ismerje fel
- a dráma felépítésének sajátosságait, tagoltságát (pl. jelenet, kép, szín, felvonás),

A tanuló ismerje
- a dráma felépítésének kortól és műfajtól függő tagoltságát.

- a fordulatokat és a drámai csomópontokat.

2.4. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak

A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat:

A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat:

- történet és cselekmény, akció és dikció, szituáció, dialógus és monológ, szerep.

- karakter, jellem, fordulat, konfliktus, feszültség, tér és idő.

2.5. A színházművészet mint összművészet sajátosságai

A tanuló legyen képes bemutatni
- hogyan alakítja ki autonóm formanyelvét a színházművészet a különböző művészeti ágak eszközeit felhasználva.

A tanuló legyen képes elemzően bemutatni
- egy színházi előadás vizuális, zenei és irodalmi összetevőit.

2.6. Színházi szakmák

Tudják felsorolni

Legyenek képesek

- a színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségeket (pl. rendező, díszlettervező, világosító).

- szabadon választott színházi szakmához tartozó tevékenységek ismertetésére (pl. az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes).

3. Színházi műfajok

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

3.1. A rituális játék / szertartásjáték

A tanuló legyen képes
- a rituális, illetve szertartásjáték műfajának azonosítására egy-egy színházi előadásban.

3.2. A tragédia

A tanuló legyen képes

A tanuló legyen képes

- a klasszikus tragédia jellemző jegyeinek azonosítására egy-egy színházi előadásban.

- a tragédia műfajának változásait felismerni különböző korszakokban.

3.3. A komédia

A tanuló legyen képes

A tanuló legyen képes

- különbséget tenni a vidám műfajú művek között.

- a vidám műfajú művek változásait felismerni különböző korszakokban.

3.4. A realista színjáték

A tanuló ismerje fel

A tanuló ismerje fel

- a realista előadásmódot.

- a realizmus és naturalizmus műfaji jegyeit, azokat tudja alkalmazni színházi elemzéseiben.

3.5. Az abszurd és a groteszk

A tanuló ismerje fel

- az abszurd és groteszk elemeket a színházi előadásokban.

3.6. Bábjáték

A tanuló legyen képes

- az alkalmazott bábtechnikák azonosítására.

3.7. Zenés, tánc- és mozgásszínház

A tanuló legyen képes
- különböző zenés műfajú előadásokat (pl. opera, operett, musical) felismerni és azonosítani,

A tanuló legyen képes
- a zene, a tánc és a mozgás szerepének felismerésére színpadi előadásokban.

- elkülöníteni a tánc- és mozgásszínházi előadásokat a balettől és a tánctól.

4. Drámajáték

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

4.1. Helyzetgyakorlatok

Legyenek képesek rögtönzések során

Legyenek képesek

- a megadott helyzetnek megfelelő alapvető viselkedési sémák megjelenítésére.

- hétköznapi típusok jellemzőinek sűrítésére, azok megjelenítésére egyéni, illetve páros munkában.

4.2. Történet szerkesztése és megjelenítése

Legyenek képesek
- jelenetek összefűzésére.

Legyenek képesek
- különböző színházi formák és drámatechnikák (pl. a kontraszt, a különböző időkezelési módok) alkalmazására.

4.3. Improvizáció

Legyenek képesek

Legyenek képesek

- improvizációra, szöveges vagy szöveg nélküli etűdök alkotására egyéni, illetve páros munkában.

- megadott témára és meghatározott stílusban szövegre épülő etűdök alkotására (pl. versrészlet, kisebb dialógus),

- etűdsorozat összeállítására önálló munkában.

4.4. Drámajáték

Ismerjék és alkalmazzák

- a drámajátékok jellemzőit és különböző típusait.

4.5. Drámapedagógia

Ismerjék

- a dramatikus tevékenység alapfogalmait, a leggyakrabban alkalmazott konvenciókat, munkaformákat.

5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

5.1. Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral

Legyenek képesek
- állókép és állóképsorozat létrehozására,

Legyenek képesek
- összetett mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére.

- egyszerű mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére.

5.2. Improvizáció zenére vagy témára

Legyenek képesek
- a zene hangulatához és tempójához, illetve a megadott téma hangulatához illeszkedő mozgássorok kivitelezésére,

Legyenek képesek
- egy mozgásmotívum kibontására, továbbfejlesztésére, variálására.

- megadott mozgásmotívumok felhasználására.

5.3. Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása

Legyenek képesek
- egyéni, páros, illetve csoportos előkészített mozgás- vagy tánc-improvizációk bemutatására.

Legyenek képesek
- a tanult technikák alkalmazásával önálló mozgássor végrehajtására,
- különböző összetett technikákat alkalmazó egyéni, páros, illetve csoportos előkészített mozgás- vagy táncimprovizációk bemutatására.

6. Bábjáték

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

6.1. A tanulók által a képzés során készített bábok illetve maszkok alkalmazása drámamunkában

Legyenek képesek
- egy választott báb vagy maszk sajátosságainak megfelelő alkalmazására.

Legyenek képesek
- a választott bábtechnika vagy maszktípus alkalmazásával színházi improvizációra.

7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

7.1. A beszédtechnika alapjai

Legyenek képesek

Legyenek képesek alkalmazni

- drámajátékos és színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait.

- a légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat - hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel.

7.2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása

Legyenek képesek
- a műfajnak megfelelő előadásmód megválasztására, és az ahhoz illő eszközök alkalmazására.

Legyenek képesek
- színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait, a hangsúlyszabályokat és a beszéd váltásait (pl. hangerő, hangmagasság, tempó).

7.3. Pódiumműfajok

Vegyenek részt

- versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok létrehozásában és bemutatásában.

7.4. Egyéni vagy közös daléneklés

Legyenek képesek
- dallamot improvizálni, vagy dalt előadni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc/fő

15 perc

180 perc

20 perc/fő

20 perc

60 pont

60 pont

30 pont

60 pont

50 pont

40 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

a produkcióhoz szükséges kellékek

NINCS

NINCS

a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszletek, kellékek, jelmezek stb.

NINCS

A vizsga-
bizottságot működtető intézmény biztosítja

három példány
helyesírási szótár

a lebonyolításhoz minimálisan szükséges körülmények (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény-
és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy
CD-lejátszó, mikrofon)

a tételeknek
megfelelő
technikai
segédeszközök

videomagnó vagy DVD-
lejátszó, három példány helyesírási szótár

színházszerű körülmények (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény-
és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy
CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök)

a tételeknek megfelelő technikai
segédeszközök

Nyilvánosságra hozandók

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

NINCS

tételcímek

NINCS

NINCS

tételcímek

Mikor?

NINCS

NINCS

jogszabály szerint

NINCS

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

120 perc

15 perc

max. 15 perc/fő

Feladatsor megoldása

Egy tétel kifejtése

Háromból két gyakorlati feladat

Egyszerű, rövid
választ igénylő feladatok

Néhány soros jelenetelemzést,
-értelmezést
igénylő kérdések

kiscsoportos
(2-3 fős)
drámajátékos improvizáció a helyszínen
megadott témára

előkészített, egyéni színpadi produkció

előkészített
közös
színpadi
produkció (színielőadás) bemutatása

30 pont

30 pont

30 pont

30 pont

30 pont

60 pont

30 pont

60 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatlapot kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az írásbeli vizsga témakörei:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

Az írásbeli vizsga egy komplex feladatlap megírása, mely az értékelési arányoknak megfelelően két feladattípust tartalmaz. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz stb. kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket. A feladatlap egyszerű, rövid választ igénylő feladatai a színház- és drámatörténetből az alábbiakban megadott alkotók és kijelölt műveik mindegyikéhez, a néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdései pedig a kijelölt művek közül csak egyhez kapcsolódhatnak.

Szophoklész: Antigoné

Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet

Moliére: Tartuffe

Katona József: Bánk bán

Madách Imre: Az ember tragédiája

Csehov: Három nővér, Sirály

Molnár Ferenc: Liliom

Brecht: Koldusopera

Örkény István: Tóték

Az írásbeli feladatlapban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó műrészlet(ek) idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven áll(nak) a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra, a feladatlap megoldására összesen 60 pont adható.

- Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

30 pont

- Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések

30 pont

Összesen:

60 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a vizsgacsoport szóbeli vizsgájához kapcsolva, azt megelőzően vagy azt követően kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett színházi műsor (előadás) vagy előadásrészlet is lehet. A vizsgázó - a gyakorlati vizsga megszerkesztése és a feltételek biztosítása érdekében - a vizsga előtt legalább egy hónappal a vizsgát szervező intézmény által készített adatlapon jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.).

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a gyakorlati vizsga lebonyolításához minimálisan szükséges körülményeket (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon).

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

- drámajáték, színjáték;

- mozgás- vagy táncszínház;

- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

- bábjáték.

Feladattípusok:

- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

- előkészített, egyéni színpadi produkció;

- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottságot működtető intézmény a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját, illetve konfliktusszerkezetét, illetve figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2, legfeljebb 5-6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, illetve aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A vizsgaelőadás a vizsgázók által a vizsga helyszínéhez igazított, minimális színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő.

A produkcióhoz szükséges kellékekről a vizsgázó gondoskodik.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázóknak - választásuk alapján - legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.

A gyakorlati vizsgarész értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban összesen 60 pont szerezhető. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

- A szituáció megértése

8 pont

- Fantázia, ötletesség

12 pont

- Karakterábrázolás

10 pont

30 pont

Egyéni színpadi produkció:

- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága

5 pont

- Értelmezés, szerkesztés

5 pont

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés)

10 pont

- Koncentráció

2 pont

30 pont

Közös színpadi produkció:

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

- Koncentráció, játékfegyelem

10 pont

- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

12 pont

30 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 30 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek 45-55%-ának a színház- és drámatörténet köréből kell kikerülnie.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a 3-5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételben megfogalmazott feladat lehet

- egy dráma-, illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,

- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,

- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése,

vagy

- egy konkrét drámai/vagy színházi mű részletének elemzése.

A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

A középszintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 30 ponttal értékelhető.

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

- A feladat megértése, a lényeg kiemelése

5 pont

- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége

10 pont

- Az ismeretek gazdagsága

10 pont

- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

5 pont

Összesen

30 pont

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és a fenti szempontok alapján az ezekre adható pontszámok felosztásával kialakított maximális részpontszámokat.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

180 perc

20 perc

20 perc/fő

Feladatsor megoldása

Egy tétel
kifejtése

Háromból két gyakorlati feladat

Általános
színház- és drámaelméleti
kérdések

Néhány soros
jelenetelemzést,
-értelmezést
igénylő kérdések

Elemzést,
értelmezést,
reflektálást igénylő esszéfeladat

kiscsoportos
(2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott
témára

előkészí-
tett, egyéni színpadi produkció

előkészített
közös színpadi produkció
(színielőadás) bemutatása

20 pont

20 pont

20 pont

25 pont

25 pont

25 pont

60 pont

40 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán egy feladatlapot kell megoldani, mely az értékelési arányoknak megfelelően három feladattípusból áll: az első rész általános történeti és elméleti kérdéseket tartalmaz, a második rész egy jelenetértelmezéshez, a jelenet színházi megvalósításához kötődő, elemzést és értelmezést igénylő kérdésekből áll (melynek színházi anyagát a vizsgázók videokazettán [vagy DVD-n] vagy szövegesen is kapják meg). A feladatsorban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó videokazettán vagy DVD-n rögzített anyag hossza maximálisan 10 perc lehet, a szöveges anyag terjedelme is ezzel arányos. A harmadik rész színházi előadáshoz kapcsolódó elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat. Az esszéfeladat megoldása keretében a vizsgázónak a követelményekben felsorolt színházi előadások közül a feladatlapban kijelölt kettőből egyet kell választania és kidolgoznia.

A vizsga megkezdésekor - a feladatlapok kiosztását követően - a vizsgázók együttesen, kétszer egymás után nézhetik meg a videokazettán vagy DVD-n rögzített anyagot. A megtekintés alkalmával a vizsgázók a kiosztott feladatlaphoz tartozó jelenetszövegekhez jegyzeteket készíthetnek.

Ezt követően a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A feladatlapon az esszékérdésekhez a vizsgázók 0,5-1 oldalas szöveges (pl. kritikarészlet, rendezői vallomás) vagy egyéb (pl. képi, rajzos) forrásokat kaphatnak.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

Az írásbeli vizsga jelenetértelmezéshez kapcsolódó, videokazettára, illetve DVD-re rögzített színházi anyaga, illetve azok szöveges változata, az esszékérdésekhez kapcsolódó színházi előadások videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az általános történeti és elméleti feladatok témakörei:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

A jelenetértelmezést igénylő feladatok témakörei:

- az ókor színháza és a görög dráma;

- az Erzsébet-kor színháza és Shakespeare;

- Moliére néhány műve és a klasszicista dráma;

- a XIX. századi magyar dráma néhány alkotása;

- Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza;

- Molnár Ferenc és Örkény István drámái;

- Beckett drámái és az abszurd színház.

A néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdésekhez kapcsolódó feladathoz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában lévő anyagok használhatóak fel.

Az esszéfeladatok a következő színházi előadásokhoz kapcsolódhatnak 2008-2012 között:

Plautus: A hetvenkedő katona (Rendező: Taub János) Radnóti Színház, 1988;

Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Csányi János) Bárka Színház, 1997;

Csehov: Három nővér (Rendező: Ascher Tamás) Katona József Színház, 1985;

Schiller: Ármány és szerelem (Rendező: Mohácsi János) Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1989;

Ibsen: Nóra (Rendező: Valló Péter) Radnóti Színház, 1989;

Csehov: Siráj (Rendező: Schilling Árpád) Krétakör Színház, 2003;

Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Ruszt József) Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, 1983.

Az esszéfeladatok megoldásához szükséges előadások felvételei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában előzetes egyeztetés alapján megtekinthetőek, vagy hozzáférhetőek a megyei könyvtárakban.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 60 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:

- Általános színház- és drámaelméleti kérdések

20 pont

- Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések

20 pont

- Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat

20 pont

Összesen

60 pont

Ha a vizsgázó a 2 választható esszéfeladat közül egynél többet dolgoz ki, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg - az összes szóbeli tétel kifejtése után - kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett műsor (előadás, előadásrészlet) is lehet. A vizsgázó az írásbeli vizsgán leadja az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető adatlapot, amelyen jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.). Az adatlap előzetesen, vagy az írásbeli vizsgán helyben is kitölthető.

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a színházszerű körülményeket (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök), a vizsgázóknak pedig a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszleteket, kellékeket, jelmezeket stb.

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

- drámajáték, színjáték;

- mozgás- vagy táncszínház;

- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

- bábjáték.

Feladattípusok:

- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

- előkészített, egyéni színpadi produkció;

- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját, konfliktusszerkezetét, figuráit illetve a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A jeleneten belüli szereposztást a vizsgázók döntik el, vitás helyzetben sorsolás útján kell dönteni.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek monológok, dalok, táncok, illetve mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a tantárgyi bizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az egyéni színpadi produkció időtartama minimum 2 perc, maximum 6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás a vizsgát szervező - a drámatanításban tapasztalatokkal rendelkező és a feltételeket biztosítani képes - intézményben kialakított színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő. Az előadásban, jelenetben közreműködő nem érettségizők száma nem lehet több, mint az érettségizőké. Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk.

A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás - prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték - színpadi körülmények között előadott monológja vagy jelenete vagy részlete, illetve a vizsgázó szereplők számától függően a teljes előadás.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak - választása alapján - legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.

A gyakorlati feladatok értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

- A szituáció megértése

5 pont

- Fantázia, ötletesség

10 pont

- Karakterábrázolás

5 pont

- Instrukciók követése

5 pont

25 pont

Egyéni színpadi produkció:

- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága

5 pont

- Értelmezés, szerkesztés

5 pont

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

5 pont

- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

8 pont

- Koncentráció

2 pont

25 pont

Közös színpadi produkció:

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

10 pont

- Koncentráció, játékfegyelem

7 pont

25 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2x25 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő művekhez kapcsolódhatnak olyan feladatok is, melyek kifejtéséhez a szükséges részleteket megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- előadás-elemzés;

- színházi műfajok;

- drámajátékos ismeretek.

A tétel lehet:

- egy dráma- illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,

- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,

- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése,

- egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése,

vagy

- a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.

A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

Az emelt szintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgát megelőzően nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 40 ponttal értékelhető.

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.

- A feladat megértése, a lényeg kiemelése

5 pont

- Az ismeretek gazdagsága

15 pont

- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége

15 pont

- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

5 pont

Összesen

40 pont

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA

EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA

Az ember- és társadalomismeret, etika érettségi vizsga sajátosságai

A jelen megismerésére irányuló új modernizációs tartalmak – köztük az Emberismeret és etika, valamint a Társadalomismeret – a kerettantervek nyomán az ún. modultárgyak formájában kerültek be a magyar közoktatásba. A modultárgyak olyan kis óraszámú (heti egy óránál kisebb órakerettel rendelkező) „fél-tantárgyak”, amelyek többnyire csak integrált formában létezhetnek a gyakorlatban.

Az elmúlt évek iskolai gyakorlata azonban azt mutatta, hogy a hagyományos tantárgyak – a társadalomismeret esetében a történelem, az emberismeret és etika esetében a filozófia – oly módon integrálták az új modultárgyak tananyagát (tartalmát és speciális módszertanát), hogy azok sajátos arculata fokozatosan megszűnt, „fölszívódott” az integráló tantárgyakban.

Szükségesnek látszott tehát ezeknek a tartalmaknak olyan oktatási keretben történő megjelenítése is, amely az iskolák egy része számára önálló – „érettségiképes” – tantárgyként írja le ezt a területet. Konkrétan mindez azt jelenti, hogy az Ember- és társadalomismeret, etika – bár a két modultárgy tartalmaiból és módszereiből szerveződik – egy új önálló tantárgyként jelenhet meg az iskolában.

Ezen a területen azért is fontos egy új komplex jelenismereti tárgy megjelenjen, mert a két modultantárgy – az Emberismeret és etika, valamint a Társadalomismeret – kerettanterve, illetve érettségi követelményrendszere meglehetősen túlzsúfolttá és szaktudományos jellegűvé vált. Mindez annak köszönhető, hogy a különböző társadalomtudományok – pszichológia, szociálpszichológia, szociológia, politológia, közgazdaságtan –, illetve a különböző filozófiai megközelítések – etika, humánökológia – minél több tudásanyagot igyekeztek „belepréselni” az amúgy is roppant kis óraszámú modultárgyak keretébe – ráadásul pl. társadalomismeretből két különböző irányú változat összevonásából jött létre a végleges kerettantervi változat, illetve érettségi követelményrendszer. Ugyanakkor nagyon fontos a különböző szaktudományos megközelítések megőrzése is: az új tárgy tehát természetesen megőrzi interdiszciplináris jellegét.

A tananyag rendezőelvét azonban nem a különböző tudományágak egymásmellettisége adja, hanem a tárgy pedagógiai funkciója: a diákok szocializációjának segítése. A társadalomtudományok sokfélesége tehát legfőképpen kereszttantervi formában jelenik majd meg. Például a család témakörénél mindenképpen megjelennek az etikai, pszichológiai, közgazdasági, jogi stb. aspektusok is. Az Ember- és társadalomismeret, etika újdonsága tehát nem az egyes elemek fogalmilag megragadható tartalmában van – pl. itt is és a Társadalomismeret modultantárgy követelményrendszerében is szó esik a társadalmi rétegződésről –, hanem a funkciójában és az anyag elrendezésében. Az itt megjelenő tananyag célja és jellege megfeleltethető a hagyományosan nevelői feladatokat ellátó osztályfőnöki órák lehetséges tematikájának is. Ebből következően nagymértékben csökkent az elvont, fogalmi jellegű tananyag, hogy hely és idő maradhasson a személyes és élményszerű feldolgozási módok számára.

A vizsga általános céljai

Az Ember- és társadalomismeret, etika érettségi követelményeiben – mind középszinten, mind emelt szinten – két nagyon fontos elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a vizsgázó minél több ismeretet gyűjtsön az őt körülvevő társadalmi viszonyokról, együttélési szabályokról és mintákról. Másrészt annak bemutatása, hogy a vizsgázó mennyire képes megszerzett ismereteit személyes formában – önálló véleményeként – elmondani. Ez részben azt jelenti, hogy saját élményeit és tapasztalatait mennyiben képes általános formában is megfogalmazni, részben pedig azt, hogy a fölvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani.

A vizsga két szintje

Mind középszintű, mind emelt szintű vizsga két részből áll:

– írásbeliből

– szóbeliből.

A középszintű vizsga elsősorban az alapvető ismeretek elsajátítását, a készségszintű fogalomhasználatot méri, valamint annak kiderítésére irányul, hogy a diákok mennyire képesek értelmezni a körülöttük lévő világot. Az emelt szint vizsgája tudományosabb jellegű, ugyanis az emelt szintű vizsga legfőképpen a felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy a vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokban való jártasságot feltételez, összetettebb és önállóbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket vár el.

Fontos megjegyezni, hogy a középszintű követelmények egésze vonatkozik az emelt szintre is: az emelt szint számára megfogalmazott követelmények a középszinthez képest kiegészítésként értelmezendőek. Ebből az is következik, hogy egy-egy témakör követelményeinek részletező leírását a középszint követelményei tartalmazzák.

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Kompetenciák és témakörök

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1. Az ember, mint biológiai, társadalmi és szellemi lény

Mutassa be irodalmi példákon keresztül, hogy mit jelent az ember természeti és társadalmi mivolta.

Mutassa be, hogy az embernek milyen lehetőségei és milyen korlátai fakadnak természeti, illetve társadalmi lény mivoltából.

Értelmezze az embert, mint egyidejűleg különböző közösségekhez tartozó lényt.

Értelmezze az ember fogalmát biológiai, történelmi, pszichológiai és filozófiai szempontból.

Példákon keresztül értelmezze a beszéd, a fogalmi gondolkodás, az emlékezet, a képzelet és a tanulás jelentőségét az öntudatos én kialakulásában.

2. Az ember, mint meghatározott és szabad, értékelő és erkölcsi lény

Világítsa meg különböző példákon keresztül, hogy az ember számára milyen értékek lehetségesek.

Életből vett vagy irodalmi példákon keresztül mutasson be néhány olyan szituációt, ahol különböző értékek ütköznek.

Legyen tisztában a szabadság, az identitás és a lelkiismeret fogalmával, saját identitásával, önértékelése alapjaival.

A szabadság értelmezése különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint.

Érveljen meggyőződése szerint „a cél szentesíti az eszközt” kijelentéssel szemben, illetve mellette.

Értelmezze a „Választásra vagyunk ítélve” kijelentést. Mutasson rá a szabadság – felelősség összefüggéseire.

3. Szokás, erkölcs és jog

Ismerje és legyen képes megkülönböztetni a társadalmi együttélés alapvető erkölcsi és jogi szabályait.

Magyarázza el eredetüket, rendeltetésüket és változásuk okait. Mondjon példát esetleges ütközésükre. Legyen tisztában a gyermeki, a diák- és az emberi jogokkal.

Tudja, hogy milyen alapvető jogágak léteznek, és legyen képes konkrét példákat ezekbe besorolni.

Legyen tisztában az alkotmány alaptörvény jellegével, a törvények és törvényhozók társadalmi szerepével, a jogszabályi hierarchia mibenlétével. Tudjon beszélni a bűn erkölcsi és jogi megítéléséről.

4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok

Értelmezze a családot, mint társadalmi, érzelmi, gazdasági közösséget, és mutasson rá ezek történelmileg változó hangsúly-eltolódásaira.
Legyen tisztában a családi munkamegosztás és a családi költségvetés jellemzőivel. Tudjon beszélni a nők és a férfiak társadalmi szerepéről és a párkapcsolat felelősségéről.

Az életből vett és irodalmi példák segítségével érzékeltesse: a barátság és a szerelem sajátosságait.

Vázolja az iskola szocializációs szerepét.

Példák segítségével tudjon a családdal kapcsolatban néhány lehetséges jogi vonatkozást említeni.
Foglaljon állást, mennyiben esik szexuális viselkedésünk erkölcsi és mennyiben jogi megítélés alá.
Mit gondol a szerelem és a házasság jövőjéről.

A közösségi kapcsolatok milyen típusait tudja megkülönböztetni.

5. A mi kis ügyeink

Tudjon csekket, ajánlott vényt, lakcímbejelentőt, útlevél- és vízumkérelmet kitölteni. Menetrendet, banki számlakivonatot értelmezni, kérvényt, meghatalmazást, fellebbezést írni. Legyen tisztában azzal, hogy hétköznapi ügyeit mely hatóságoknál lehet intézni.

Tudjon különbséget tenni a jogos és jogtalan között. Ismerje a szerződések alapvető formai és tartalmi követelményeit, a jogorvoslati lehetőségeket.

6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció

Ismerje a gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső és belső egyensúly fogalmát.
Legyen képes bemutatni az alapvető jogokat, szerepeket és konfliktustípusokat a munka világán belül.

Ismerje a pályaválasztás és a munkába lépés általános lehetőségeit a mai Magyarországon.

Ismerje az önéletrajzírás és az álláskeresés alapvető „szabályait”.

Legyen képes bemutatni a munka világának átalakulását a globalizáció korában. Pénzügyi adatok alapján tudjon véleményt formálni a magyar gazdaság állapotáról.

7. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció

Legyen tisztában a mai magyar társadalom rétegződésének fő jellemzőivel: a lélekszám változásai, a szociális összetétel, etnikai és felekezeti viszonyok, a területi elhelyezkedés kérdései.
Ismerje a társadalmi mobilitás, a hátrányos helyzet és a deviancia fogalmát.

Legyen képes különböző társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, és a velük kapcsolatos önálló véleményalkotásra.

8. A közélet és a politika világa

Ismerje a Magyarország állami és közigazgatási intézményrendszerét, az alkotmányosság és a demokrácia alapelveit, valamint mindezek működésének fő jellemzőit. Ismerje a helyi társadalom fogalmát és működését.

Ismerje az iskolai érdekérvényesítés néhány módját és a diákönkormányzat lehetőségeit.

Ismerje a magánérdek, közakarat, autonómia és szolidaritás fogalmait. Példák segítségével mutassa be az egyéni és a közösségi jogok viszonyát. Legyen képes felsorolni az alapvető politikai, szociális és kisebbségi jogokat, legyen tisztában ezek tartalmával.

Legyen képes konkrét példák segítségével ismertetni az önkormányzatiság elvét.

Legyenek ismeretei arról, hogy milyen nemzetközi konfliktusok vannak jelenleg a világban.

9. Hovatartozásaink: szülő- és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk

Ismerje a kulturnemzet, politikai nemzet, etnikum, többség és kisebbség fogalmak jelentését.

Ismerje a határainkon kívül élő magyarság sajátos helyzetét és területi elhelyezkedését.
Ismerje az Európai Unió alapvető intézményrendszerét, és Magyarország helyzetét az Európai Unión belül.

Legyen tisztában az „európai polgárság”-ból adódó lehetőségekkel: jogokkal és kötelezettségekkel.

Tudja értelmezni a nemzeti szuverenitás fogalmát és jelentőségét a globalizáció korában.

Hasonlítsa össze a magyar nemzettudat sajátosságait más népek önszemléletéről szerzett ismereteivel.
Legyen képes bemutatni az európai integráció legfőbb sajátosságait.

Legyen képes röviden összefoglalni, hogy az európai integráció milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár Magyarország számára.

10. Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság

Ismerje az életszínvonal, életmód és az élet minősége fogalmak jelentését.

Az életből vett és irodalmi példák segítségével érzékeltesse a kellemes, a hasznos és a boldog élet közti különbséget.

Életmódtípusok a mai Magyarországon, értékrendek, életutak.

Az életből vett és irodalmi példák segítségével mutassa be az élvezet, az öröm és a boldogság közötti különbségeket.

11. Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások

Tudjon példákat mondani azokra a globalizációs kihívásokra, amelyek a mai Magyarországot is érintik.

Legyen képes bemutatni, hogy milyen hatást gyakorol a természeti környezetre a technikai civilizáció és a gazdasági növekedés.
Ismerje a legjelentősebb nemzetközi szervezeteket.

Ismerje napjaink demográfiai problémáinak társadalmi és gazdasági okait és következményeit.

Legyen képes bemutatni, miként hatnak a modern informatikai és távközlési rendszerek a tanulásra és a tapasztalatszerzésre, valamint a személyek közötti érintkezésre.

Legyen képes értelmezni, hogy miért fontos a kulturális sokféleség megőrzése.

Legyen képes röviden összefoglalni a fenntartható fejlődés társadalmi, politikai és gazdasági alapelveit

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga
(projekt)

Szóbeli vizsga
(esetelemzés és projektvédés)

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

 

15 perc (10 perc és 5 perc)

240 perc

20 perc

80 pont

70 pont (50 pont és 20 pont)

75 pont

75 pont

A vizsgán használható segédeszközök

 

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga
(projekt)

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

NINCS

középiskolai földrajz és történelem atlaszok

NINCS

középiskolai földrajz és történelem atlaszok

Nyilvánosságra hozandók

 

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga
(projekt)

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

vizsgaidőszakonként három projekttéma

NINCS

NINCS

témakörök

Mikor?

tavaszi vizsgaidőszakra: előző év december 1.
őszi vizsgaidőszakra: adott év május 1.

NINCS

NINCS

tavaszi vizsgaidőszakra: előző év december 1.
őszi vizsgaidőszakra: adott év május 1.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint

Írásbeli vizsga
(projekt)

Szóbeli vizsga

 

15 perc

egy téma önálló, évközi feldolgozása

esetelemzés 10 perc

projektvédés 5 perc

 

50 pont

20 pont

80 pont

70 pont

Írásbeli vizsga (projekt)

Általános szabályok

A projektmunka témáját a vizsgázó a központilag meghatározott három témakör valamelyikéből választhatja.

A projekttémákat a tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozóan előző év december 1-jéig, míg az őszi vizsgaidőszakra vonatkozóan az adott év május 1-jéig kell nyilvánosságra hozni.

A vizsgázót projektmunkájának elkészítésében konzulens segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, saját maga gondoskodik konzulensről, a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó konzulense automatikusan szaktanára.

Az elkészült munkát a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadnia a vizsgát szervező intézményben, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni.

A projektmunka leadásakor a tanulónak mellékelnie kell a munkanaplót. Ebben röviden le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a projektmunka készítése során alkalmazott módszereket, a döntési helyzeteket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket.

A projektkészítés közben készült jegyzeteket, vázlatokat, nyersváltozatot, meghívókat, fényképeket és bármilyen más a vizsgázó által kiválasztott dokumentációt a vizsgázó portfolióba rendezi. A portfolió az elkészült projektmunka mellékletét képezi.

A konzulens feladata, hogy az önálló témaválasztás után legalább 3 konzultáció alkalmával irányítsa a vizsgázót a feladat elkészítésében, a munkafolyamatról készült munkanaplót ellenőrizze, végül pedig a munka folyamatát a megadott szempontok szerint értékelje.

Amennyiben a konzulens és a javító tanár nem azonos, akkor a konzulens a projekt készítés folyamatát a megadott szempontok szerint szövegesen értékeli. Az elkészült projektmunkát és a munkanaplót aláírásával és dátummal kell ellátnia.

Az írásbeli vizsga (projekt) alapelvei és kritériumai

A projekt témája lehet bármely hétköznapi vagy tudományos terület leírása, bemutatása. A központilag megadott téma többnyire általánosabb jellegű, ami többféle – a helyi viszonyoknak megfelelő – megközelítést is lehetővé tesz.

A projekt fontos jellemzője a komplex megközelítés. A tantárgy komplex jellegét – azt, hogy többféle műveltségi terület (szociológia, politológia, pszichológia, gazdaságtan, filozófia stb.) ötvöződéséből jött létre – a projekt keretén belül is érvényesíteni kell.

A projektmunka jellemzői

A projektmunka elkészítése önálló kutatási tevékenység. A vizsgázó – a konzultációkat felhasználva – önállóan választja ki a témáját, önállóan készíti el a dolgozatát, folytatja kutatási tevékenységét.

A projektkészítés lehetséges műfajai

A projektek megvalósulását a vizsgázó különböző műfajok választásával oldhatja meg.

– Írásos dolgozat típusú projekt.

– Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló projekt.

– Szervezésen alapuló projekt.

Írásos dolgozat típusú projekten értjük a hagyományos házi dolgozatot, esszét, esettanulmányt, dokumentumelemzést, az írásos formában beadott szociológiai jellegű interjút, kérdőíves felmérés elemzését, értékelést, publicisztikai típusú riportot, iskolaújságban megjelenő cikksorozatot.

Az írásos vizsgamunka terjedelme akkor tekinthető megfelelőnek és a vizsgához méltónak, ha terjedelme mellékletek nélkül, 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, kb. 10–12 oldal, kézzel írt változatban valamivel több, 12–15 oldal.

Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekten értjük az audiovizuális produktumot, az iskolai rádió vagy televízió részére készített riport- vagy műsorsorozatot, filmet, egyéb audiovizuális interjút, riportot, fotósorozatot, faliújságon tematikus képsorozatot, faliújság-sorozatot.

A projekt terjedelme akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha az iskolarádió, illetve televízió részére készített műsor legalább 3–5 perc terjedelmű, a műsorsorozat 3–5 részből áll, a film legalább 5–20 percnyi, a fotósorozat – bármilyen megjelenési formában vagy adathordozón – legalább 10–15 képből áll. A projekt elbírálásának feltétele, egy 1–3 oldalas kísérő szöveg mellékelése.

Szervezésen alapuló projekt műfajai közé a közéleti diákrendezvény megszervezését (pl. vitasorozat), az iskolán kívüli közéleti akció szervezését (pl. környezetvédelmi akció), a jótékonysági rendezvény lebonyolításában történő részvételt vagy annak megszervezését soroljuk.

A vizsgázó által a szervezésre, lebonyolításra fordított idő, akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha a dokumentumokból bebizonyosodik, hogy az eléri a 30–35 órát. A projekt elbírálásának itt is feltétele, egy 3–5 oldalas kísérő szöveg mellékelése.

Megjegyzés: A fenti műfajok bármilyen kombinációban történő alkalmazása elképzelhető.

A projektmunka elkészítésének ajánlott menete

– a téma kiválasztásához szükséges (esetleges) megbeszélés,

– a téma kiválasztása után hipotézis vagy célkitűzés kialakítása,

– bibliográfia készítése – a fontos irodalmak kiválasztása,

– tervezet készítése a munka részeire, illetve a munka ütemezésére vonatkozóan,

– részfejezet készítése,

– a nyers változat elkészítése, leadása,

– bírálat,

– korrigálás,

– végleges produktum leadása.

A projektmunka értékelése

Az elkészült projektmunka értékelése központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján, az alábbiak figyelembevételével történik.

A vizsga értékelésének fontos szempontja, hogy a javító tanárnak (szaktanárnak) bírálnia kell egyrészt a projektkészítés folyamatát (30 pont), másrészt pedig az elkészült projekt tartalmát (50 pont) is.

Amennyiben a konzulens és a javító tanár nem azonos, akkor az elkészítés folyamatáért járó 30 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik.

A projektkészítés folyamatának (30 pont) értékelési szempontjai:

– A vizsgázó önálló részvétele a projektkészítésben

2 pont

– önálló témafeldolgozás

– A konzultációkon való részvétel

4 pont

– konzultációkon való aktív részvétel

– pontos felkészülés az elemzés,

– értékelés,

– összegzés elkészítéséhez

– Információk kezelése, probléma-felismerés, problémamegoldás képessége, széles körű alkalmazási ismeretek

14 pont

– munkanapló folyamatos vezetése

– portfolió bemutatása

– hipotézis vagy célkitűzés írásban való megfogalmazása, témaválasztás indoklása

– munka ütemezésére vonatkozó tervezet készítése

– konzultációkon megbeszélt határidők betartása

– nyersváltozat, illetve részfejezet elkészítése

– Nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, szövegalkotás

10 pont

– személyes élmények megfogalmazása a konzultációk alkalmával és a munkanaplóban

– a konzulenssel és más érintett személyekkel való jó együttműködés

– a szakirodalom megértése, értő feldolgozása

– a munkanapló, a tervezet tartalma logikusan felépített, nem tartalmaznak súlyos nyelvtani, nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat

Az egyes műfajcsoportokba tartozó projektmunkák tartalmáért járó 50 pont megítélése az alábbiak szerint történik:

– Az írásos dolgozat tartalmi követelményének hibátlan teljesítésével maximum 50 pont adható.

– A képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (10 pont) és a kész vizsgamunka (40 pont) együtt számít.

– Szervezésen alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (30 pont) és maga a rendezvény
(20 pont) szintén együtt értékelendő.

Megjegyzés: Amennyiben a javító tanár és/vagy a vizsgabizottság észreveszi, hogy az elkészült projektmunka más személy szellemi terméke, akkor a vizsgaszabályzat 25. § (3) bekezdése és 29. §-a alapján kell eljárni.

A projektmunka megvédése (20 pont) a szóbeli vizsga egyik részeleme.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A vizsgán kerül sor a – tételhúzás mellett – a projektmunka megvédésére.

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról és a projektmunkához kapcsolódó kérdésekről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok.

Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A projektmunka védésekor a vizsgázónak a feltett kérdésekre is válaszolnia kell.

A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői

A középszintű szóbeli vizsga tételsora legalább 20 tételből áll. Az esetelemzési feladatokat tartalmazó tételsort, a részletes vizsgakövetelmény témaköreit figyelembe véve kell összeállítani.

A középszintű szóbeli érettségi vizsga két, jól elkülöníthető részből áll:

1. feladat: esetelemzést jelentő tételkifejtés

2. feladat: projektvédés

1. feladat

Az esetelemzés során a vizsgázó a mindennapi élet konkrét vagy modellezett élethelyzeteit dolgozza fel a megadott szempontok alapján. A tételek forrása lehet tankönyv, példatár, művészeti alkotás, fotó szöveggyűjtemény, statisztikai adat, napi hír, történelmi esemény, irodalmi alkotás, film, az iskolai vagy lakóhelyi közösség életének eseménye. A tétel az eset rövid leírásán kívül, kérdéseket tartalmaz, melyek jelzik az elemzés főbb szempontjait és megkívánt irányát.

2. feladat

A vizsgázó röviden bemutatja az általa elkészített projektet és válaszol a bizottság által feltett kérdésekre.

A vizsgabizottság, illetve az elnök előzetes engedélyével bemutatható a képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló vizsgadarab. Az erre felhasznált idő nem számít bele az érettségiző szóbeli feleletének vizsgaidejébe. A vizsgadarab közös megtekintése viszont lehetővé teszi, hogy a bizottság tagjai is érdemi kérdéseket tegyenek fel, megismerjék az érettségiző munkáját.

A szóbeli védés alkalmával a portfolióban található anyagok bármelyikét a vizsgázó felhasználhatja szemléltetésre, használatára az értékelő tanár bátorítsa.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A középszintű szóbeli érettségi vizsgán szerezhető 70 pont, a tételkifejtésre adható 50 pontból és a projektvédésből szerzett 20 pontból áll össze.

A kihúzott tétel értékelése

A tételsor összeállításakor rögzíteni kell a tételek kifejtésének elvárt összetevőit a megadott szempontok szerint és az ezekre adható, az 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A tételkifejtés értékelésének szempontjai

Tartalom: 45 pont

Előadásmód: 5 pont

A tartalom (45 pont) értékelésének szempontjai:

– a vizsgázó mennyire rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges elméleti tudással,

– a vizsgázó mennyire képes konkrét esetek, dokumentumok, források értelmezése során alkalmazni az elsajátított ismereteket, fogalmi összefüggéseket és érvelési módokat, képes felismerni az esetlegesen jelenlevő erkölcsi dilemmákat, morális inditékokat,

– a vizsgázó milyen mértékben rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges szakszókinccsel, logikus érveléssel,

– képes-e érvelni saját helyzetértékelése és értékválasztásai mellett.

Az előadásmód (5 pont) értékelésének szempontjai:

– rendszerező és lényegkiemelő képesség,

– meggyőző érvelés,

– nyelvhelyesség.

A projektvédés értékelésének szempontjai

A projektmunka megvédésének értékelése – bár a szóbeli érettségi vizsga keretében történik – az írásbeli (projekt) vizsga lezárásának tekintendő.

A projektmunka védésének értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni és a 20 pont felosztásával kialakított részpontszámokat, ez alapján kell felosztani:

– a vizsga tartalmának és az egyéni munka konkrétumainak bemutatása

6 pont

– a projektkészítés során szerzett egyéni tapasztalatok ismertetése

4 pont

– szaknyelv, szakmai ismeretek alkalmazása

4 pont

– a vizsgabizottság által feltett kérdések megválaszolása, tématartás, lényegkiemelés

4 pont

– a felelet felépítettsége, nyelvhelyesség

2 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

240 perc

20 perc

feladatsor

tétel kifejtése

75 pont

75 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központilag készült feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Az emelt szint tartalmi követelménye épít a komplex ember- és társadalomismeret, etika fogalomkészletére. A feladatok középpontjába az elméleti összefüggések felismerése és megértése áll.

A feladatsor és a feladatok jellemzői

A vizsga írásbeli feladatai négy típusba sorolhatóak:

– fogalmakra, meghatározásokra alapvető ismeretekre vonatkozó kérdések;

– egy-egy kisebb téma esszészerű vagy más módon történő kifejtése;

– esettanulmány értelmezése és elemzése;

– statisztikai adatok, grafikonok, források elemzése.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az emelt szintű írásbeli vizsga feladatsorának javítása központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie.

Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A szóbeli tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsort a részletes vizsgakövetelmény témaköreinek figyelembevételével kell összeállítani.

A tétel egy rövid forráshoz, dokumentumhoz, esethez vagy idézethez kapcsolódó, tágabb téma kifejtése.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet központi értékelési útmutató alapján 75 ponttal értékelhető.

Az értékelésbe, a tartalmi elemek értékelése mellett, az előadásmód értékelése is beszámít.

A tartalom értékelési szempontjai:

– a feladat megértése, tématartás, lényegkiemelés,

– a szakmai nyelv használata, a szakirodalom felhasználása, a források felhasználása,

– tételének megfelelő tények, összefüggések, gondolatok, megállapítások közlése, ismeretek mélysége, tárgyi tudás,

– a megközelítés sokszínűsége és komplex jellege, a jelenségeket, változásokat alakító tényezők feltárása, problémaközpontú bemutatás,

– önálló vélemény megalkotása, életszerű saját vagy a médiából ismert példák alkalmazása.

Az előadásmód értékelési szempontjai:

– az előadásmód önállósága, folyamatossága, érthetősége,

– a kifejtés szerkezete,

– lényegkiemelő képesség,

– fogalomhasználat,

– stílus.

EMBERISMERET ÉS ETIKA

Az érettségi vizsgán számonkérhető tudásanyag mindkét szinten szervesen illeszkedik a kerettantervhez, valamint az általános érettségi követelményekhez. A két szinten azonban a vizsga felépítése lényeges különbséget mutat. Bár mind a két szinten megjelennek írásbeli és szóbeli követelmények, ezek jellege azonban nagymértékben különbözik egymástól.

A középszintű Emberismeret és etika oktatás nem a filozófiai etika fogalomrendszerének vagy az etikatörténet tárgyi ismeretanyagának elsajátíttatását célozza meg. A képzés inkább a szemléletformálásra, a problémaérzékenység elmélyítésére összpontosít. Ezért az értékelésben is arra helyezzük a hangsúlyt, mennyire képes a vizsgázó konkrét élethelyzetek, erkölcsi konfliktusok értelmezése, elemző feldolgozása során alkalmazni a tanultakat. Ennek megfelelően a vizsgakövetelmények teljesítése önálló munkát, a tárgy kreatív, személyes meggyőződésen alapuló megközelítését igényli. Középszinten a vizsga írásbeli részét a vizsgázók egyéni projektek készítésével teljesítik. A projektvizsga témái központilag kerülnek meghirdetésre, s a vizsgázók e megadott témakörökön belül választhatnak. A vizsgázók ugyanakkor a szóbeli vizsgán esetelemzések során tesznek tanúbizonyságot az általuk megtanultak alkalmazásáról. A szóbeli vizsga másik eleme az egyéni projektmunka megvédése a vizsgabizottság előtt.

Az emelt szintű vizsga írásbeli és szóbeli vizsgán elvárjuk a vizsgázóktól - akik vélhetően ezen a területen kívánnak továbbtanulni -, hogy a kerettantervi követelményrendszer mélységében ismerjék a filozófia, illetve etika alapvető fogalomrendszerét, valamint az etikatörténet alapvető tárgyi ismeretanyagát. Az emelt szinten az írásbeli vizsga esszékérdésből és kisebb esetelemzésekből áll, míg a szóbelin a megadott tételsor alapján vizsgáznak, ami alkalmat ad elméleti felkészültségük, valamint az etika alapkérdéseiben szerzett jártasságuk bemutatására.

I.    RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

A megjelölt kompetenciák mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán megjelennek.

A) KOMPETENCIÁK

Az ismeretszerzés és feldolgozás eljárásai

Tematikus tájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (hol, milyen formában lelhető fel, követhető nyomon egy-egy etikai téma megjelenése). Különböző filmek, fotók, tárgyi emlékek, irodalmi szövegek, műalkotások újságok, történelmi dokumentumok, vallási rítusok, tudományos nézetek, társas kapcsolatok, metakommunikatív jelzések, hagyományok, népszokások, temetkezési kultúrák, öltözködés stb. hogyan mutatják be egyes korok morális viszonyait, szokásait.

Az absztrahálás képessége

- A hétköznapi, mindennapi moralitás és az etikai gondolkodásmód megkülönböztetése, az egyéni, mindennapi probléma általános szintű megfogalmazása.

- Az egyén és a társadalom moralitásának megkülönböztetése.

- A különböző korok tudományának, művészetének, filozófiájának, erkölcsének és etikájának (etikáinak) összehasonlítása, találkozási pontjainak felismerése.

Az értelmezés képessége

- Az információforrások értelmezése, összehasonlítása, megítélése következtetések levonása.

- Szövegértés és értelmezés, szövegalkotás. Ez magában foglalja, hogy a szövegek ismerete és az olvasó előzetes ismerete összekapcsolódik.

- Komplex ismeretek (globalitás, holisztikus szemlélet) alapján elemzés.

Az érvelés képessége, a vitakészség

- Logikus, koherens, lineáris szövegalkotás.

- Különböző erkölcsi álláspontok megkülönböztetése.

- Önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás, ítélőképesség.

- Párbeszéd képessége, mások szempontjainak - előismeretének, érintettségének, céljának figyelembe vétele.

- Másokkal való együttműködés.

- A testbeszéd jelentőségének ismerete.

B) TÉMAKÖRÖK

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

 

Középszint

Emelt szint

 

 

 

1. Az etika megalapozása

Jó és rossz fogalmának etikai értelmezése.

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése.

Hagyomány, szokás, erkölcs, törvény.

Értelmezze ezeket a fogalmakat: meggyőződés, hit, kétely, nyitottság, türelem, előítélet

Ismertesse a modern természetjogi, illetve emberi jogi álláspont lényegét.
Ismertesse az utilitarizmus erkölcsfilozófiai álláspontját.

 

 

Tegyen különbséget kötelesség- és céletikák között.
Tegyen különbséget formális és materiális etikai érvelésmód között.

 

 

Magyarázza el, mi az értelme az univerzalizálhatóság követelményének a kanti kategorikus imperatívusz és a kortárs etikai elméletek esetében.

 

 

Hogyan jelenik meg az erkölcsi döntés személyessége és a felelősség kérdése az egzisztencialista, illetve fenomenológiai irányzatok felfogásában?

2. Az erények és a jellem

Ismertesse az erkölcsi személyiség kialakulásának folyamatát az egyén szocializációja során, a példa- és szabálykövetéstől a tudatos meggyőződésen alapuló lelkiismereti döntésig.

Mutassa be az európai civilizációban legáltalánosabban elfogadott alapértékeket.
Ismertesse a velünk született adottságok, a körülmények, a felelősség, a helyes önismeret, az önfegyelem és az önnevelés szerepét a jellem fejlődésében.

Értelmezzen és értékeljen megadott konkrét értékkonfliktusokat szándék és következmény szempontjából.

Magyarázza meg, mit értünk az ember történetiségén. Ismertessen néhány elméletet az ember szabadsága és meghatározottsága közötti összefüggésre. Tegyen különbséget a szabadság fogalmának politikai és etikai értelme között. Példák segítségével mutasson be különböző szabadság-felfogásokat.

Ismertesse az erény és a mérték fogalom jelentőségének megítélésében végbement változásokat az erkölcsi gondolkodás történetében.

 

Értékelje az őszinteség erkölcsi jelentőségét.

 

3. Társas kapcsolatok

Mutassa be a versengés, illetve a kölcsönös segítség jelentőségét a természetben és a társadalomban.
Értelmezze a szülő-gyermek kapcsolat jellegzetes erkölcsi helyzeteit.

Mutassa be, miként jelenik meg az ember bűnössége és jóravalósága a zsidókeresztény hagyományban. Hasonlítsa össze, miként oldják fel a rossz tapasztalata és az erkölcsi világrendbe vetett hit közti ellentmondást a nagy világvallások.

Foglaljon állást, mennyiben jelent önkorlátozást, mennyiben önkiteljesedést a mások iránti kímélet és részvét, a másokért hozott áldozat. Miként szolgálja a szeretetkapcsolat az én felfedezését, illetve meghaladását?

 

Keressen és értelmezzen példákat a házasélet erkölcsi konfliktusaira.

Értelmezze az ösztönök, az érzelmek és az erkölcsi tudatosság szerepét a nemi párkapcsolatban.

 

 

 

 

4. Erkölcs és társadatom

Tegyen különbséget erkölcs és jog között. Foglaljon állást az emberi alapjogok és kötelességek természetéről folyó vitában.

Hasonlítson össze a társadalmi igazságosságról alkotott, egymással ellenkező felfogásokat.

 

Érveljen a szólás szabadsága, illetve korlátozása mellett és ellen.

 

 

Keressen példát az egyéni lelkiismeret, a család és a társadalom/állam illetékessége közötti lehetséges konfliktusokra.

 

 

Értelmezzen a gazdasági érdekek és erkölcsi értékek ellentmondására, illetve összhangjára vonatkozó megadott példákat.

Milyen kulturális hagyományok érvényesülnek a munkaerkölcs területén.

 

 

Ismertesse a hazaszeretet erkölcsi megítélésében kialakult főbb álláspontokat és érveket.

 

 

Jellemezze a más közösségekkel, illetve a társadalmi kisebbségekkel kapcsolatos etikus magatartás főbb vonásait.

 

5. Vallás és erkölcs

Értelmezze az ember megkülönböztetett léthelyzetét és felelősségét az Ó- és Újszövetség alapján.
Értelmezze a szeretet jelentőségét a zsidó-keresztény hagyományban, és ennek hatását az európai erkölcsi gondolkodásra.
Értelmezze a személyes gondviselésbe vetett hit szerepét az individuális etika kibontakozásában.

Mutasson be vallás és erkölcs viszonyával kapcsolatos álláspontokat.

Mutassa be a világvallások álláspontját a természethez való viszony, a törvénytisztelet tekintetében.

6. Korunk erkölcsi kihívásai

Ismertessen néhány, a tudományos-technológiai változásokkal kapcsolatos erkölcsi problémát.

Milyen erkölcsi feltételei vannak egy fenntartható természeti és társadalmi állapot megteremtésének.

 

 

 

 

Ismertesse, milyen tényezők hatására vált a női és férfi szerepek kérdése közéleti témává korunkban. Mutassa be a pazarló gazdálkodás néhány környezeti, társadalmi, és kulturális következményét.

 

 

Ismertesse, milyen etikai dilemmákat vet fel az ember-állat viszony, értelmezze ezeket az állattartás és az állatok hasznosításának különféle területein.

Fejtse ki véleményét, korunkban miért és mennyiben merült fel a jövő nemzedékek iránti felelősség újraértelmezésének igénye.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga
(projekt)

Szóbeli vizsga
(esetelemzés és projektvédés)

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

15 perc (10 perc és 5 perc)

240 perc

20 perc

80 pont

70 pont (50 pont és 20 pont)

75 pont

75 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

NINCS

középiskolai földrajz, illetve történelem atlasz

NINCS

középiskolai földrajz, illetve történelem atlasz

Nyilvánosságra hozandók

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga (projekt)

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

vizsgaidőszakonként három projekttéma

NINCS

NINCS

témakörök

Mikor?

tavaszi vizsgaidőszakra: előző év december 1.
őszi vizsgaidőszakra: adott év május 1.

NINCS

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

15 perc

egy téma önálló, évközi feldolgozása

esetelemzés
10 perc

projektvédés
5 perc

50 pont

20 pont

80 pont

70 pont

Írásbeli vizsga (projekt)

Általános szabályok

A projektmunka témáját a vizsgázó a központilag meghatározott három témakör valamelyikéből választhatja.

A projekttémákat a tavaszi vizsgaidőszakra vonatkozóan előző év december 1-jéig, míg az őszi vizsgaidőszakra vonatkozóan az adott év május 1-jéig kell nyilvánosságra hozni.

A vizsgázót projektmunkájának elkészítésében konzulens segíti. Az a vizsgázó, aki érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy nincs tanulói jogviszonyban, saját maga gondoskodik konzulensről, a tanulói jogviszonyban lévő és érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező vizsgázó konzulense automatikusan szaktanára.

Az elkészült munkát a vizsgázónak legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig kell beadnia a vizsgát szervező intézményben, és azt a továbbiakban írásbeli vizsgadolgozatként kell kezelni.

A projektmunka leadásakor a vizsgázónak mellékelnie kell a munkanaplót. Ebben röviden le kell írnia a feladatválasztással kapcsolatos motivációkat, a munkája során felmerült problémákat, kérdéseket, tapasztalatokat, a projektmunka készítése során alkalmazott módszereket, a döntési helyzeteket, az esetleges akadályokat és ezek megoldását, a feladatmegoldás során tapasztalt személyes élményeket.

A projektkészítés közben készült jegyzeteket, vázlatokat, nyersváltozatot, meghívókat, fényképeket és bármilyen más a vizsgázó által kiválasztott dokumentációt a vizsgázó portfolióba rendezi. A portfolió az elkészült projektmunka mellékletét képezi.

A konzulens feladata, hogy az önálló témaválasztás után legalább 3 konzultáció alkalmával irányítsa a vizsgázót a feladat elkészítésében, a munkafolyamatról készült munkanaplót ellenőrizze, végül pedig a munka folyamatát a megadott szempontok szerint értékelje.

Amennyiben a konzulens és a javító tanár nem azonos, akkor a konzulens a projekt készítés folyamatát a megadott szempontok szerint szövegesen értékeli. Az elkészült projektmunkát és a munkanaplót aláírásával és dátummal kell ellátnia.

Az írásbeli vizsga (projekt) alapelvei és kritériumai

A vizsga témája lehet bármely hétköznapi vagy tudományos terület leírása, bemutatása. A központilag megadott téma többnyire általánosabb jellegű, ami többféle - a helyi viszonyoknak megfelelő - megközelítést is lehetővé tesz.

A vizsga fontos jellemzője a komplex megközelítés. A tantárgy komplex jellegét - azt, hogy többféle műveltségi terület (szociológia, politológia, pszichológia, gazdaságtan, filozófia stb.) ötvöződéséből jött létre - a vizsga keretén belül is érvényesíteni kell.

A projektmunka jellemzői

A projektmunka elkészítése önálló kutatási tevékenység. A vizsgázó - a konzultációkat felhasználva - önállóan választja ki a témáját, önállóan készíti el a dolgozatát, folytatja kutatási tevékenységét.

A projektkészítés lehetséges műfajai

A projektek megvalósulását a vizsgázó különböző műfajok választásával oldhatja meg.

- Írásos dolgozat típusú projekt.

- Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló projekt.

- Szervezésen alapuló projekt.

Írásos dolgozat típusú projekten értjük a hagyományos házi dolgozatot, esszét, esettanulmányt, dokumentumelemzést, az írásos formában beadott szociológiai jellegű interjút, kérdőíves felmérés elemzését, értékelést, publicisztikai típusú riportot, iskolaújságban megjelenő cikksorozatot.

Az írásos vizsgamunka terjedelme akkor tekinthető megfelelőnek és a vizsgához méltónak, ha terjedelme mellékletek nélkül, 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, kb. 10-12 oldal, kézzel írt változatban valamivel több, 12-15 oldal.

Képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekten érjük az audiovizuális produktumot, az iskolai rádió vagy televízió részére készített riport- vagy műsorsorozatot, filmet, egyéb audiovizuális interjút, riportot, fotósorozatot, faliújságon tematikus képsorozatot, faliújság-sorozatot.

A projekt terjedelme akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha az iskolarádió, illetve televízió részére készített műsor legalább 3-5 perc terjedelmű, a műsorsorozat 3-5 részből áll, a film legalább 5-20 percnyi, a fotósorozat - bármilyen megjelenési formában vagy adathordozón - legalább 10-15 képből áll. A projekt elbírálásának feltétele, egy 1-3 oldalas kísérő szöveg mellékelése.

Szervezésen alapuló projekt műfajai közé a közéleti diákrendezvény megszervezését (pl. vitasorozat), az iskolán kívüli közéleti akció szervezését (pl. környezetvédelmi akció), a jótékonysági rendezvény lebonyolításában történő részvételt vagy annak megszervezését soroljuk.

A vizsgázó által a szervezésre, lebonyolításra fordított idő, akkor felel meg a vizsga elvárásainak, ha a dokumentumokból bebizonyosodik, hogy az eléri a 30-35 órát. A projekt elbírálásának itt is feltétele, egy 3-5 oldalas kísérő szöveg mellékelése.

Megjegyzés: A fenti műfajok bármilyen kombinációban történő alkalmazása elképzelhető.

A projektmunka elkészítésének ajánlott menete

- a téma kiválasztásához szükséges (esetleges) megbeszélés,

- a téma kiválasztása után hipotézis vagy célkitűzés kialakítása,

- bibliográfia készítése - a fontos irodalmak kiválasztása,

- tervezet készítése a munka részeire, illetve a munka ütemezésére vonatkozóan,

- részfejezet készítése,

- a nyers változat elkészítése, leadása,

- bírálat,

- korrigálás,

- végleges produktum leadása.

A projektmunka értékelése

Az elkészült projektmunka értékelése központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján, az alábbiak figyelembevételével történik.

A vizsga értékelésének fontos szempontja, hogy a javító tanárnak (szaktanárnak) bírálnia kell egyrészt a projektkészítés folyamatát (30 pont), másrészt pedig az elkészült projekt tartalmát (50 pont) is.

Amennyiben a konzulens és a javítótanár nem azonos, akkor az elkészítés folyamatáért járó 30 pont megítélése a konzulens szöveges értékelése és a munkanapló figyelembevételével történik.

A projektkészítés folyamatának (30 pont) értékelési szempontjai:

- A vizsgázó önálló részvétele a projektkészítésben

2 pont

- önálló témafeldolgozás

- A konzultációkon való részvétel

4 pont

- konzultációkon való aktív részvétel

- pontos felkészülés az elemzés,

- értékelés,

- összegzés elkészítéséhez

- Információk kezelése, probléma-felismerés, problémamegoldás képessége, széles körű alkalmazási ismeretek

14 pont

- munkanapló folyamatos vezetése

- portfolió bemutatása

- hipotézis vagy célkitűzés írásban való megfogalmazása, témaválasztás indoklása

- munka ütemezésére vonatkozó tervezet készítése

- konzultációkon megbeszélt határidők betartása

- nyersváltozat, illetve részfejezet elkészítése

- Nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, szövegalkotás

10 pont

- személyes élmények megfogalmazása a konzultációk alkalmával és a munkanaplóban

- a konzulenssel és más érintett személyekkel való jó együttműködés

- a szakirodalom megértése, értő feldolgozása

- a munkanapló, a tervezet tartalma logikusan felépített, nem tartalmaznak súlyos nyelvtani, nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat

Az egyes munkacsoportokba tartozó projektmunkák tartalmáért járó 50 pont megítélése az alábbiak szerint történik:

- Az írásos dolgozat tartalmi követelményének hibátlan teljesítésével maximum 50 pont adható.

- A képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információ-forráson alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (10 pont) és a kész vizsgamunka (40 pont) együtt számít.

- Szervezésen alapuló projekt tartalmának értékelésekor a mellékelt írásos mű (30 pont) és maga a rendezvény (20 pont) szintén együtt értékelendő.

Megjegyzés: Amennyiben a javító tanár illetve a vizsgabizottság észreveszi, hogy az elkészült projektmunka más személy szellemi terméke, akkor a vizsgaszabályzat 25. § (3) bekezdése és 29. §-a alapján kell eljárni.

A projektmunka megvédése (20 pont) a szóbeli vizsga egyik részeleme.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A vizsgán kerül sor a - tételhúzás mellett - a projektmunka megvédésére.

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról és a projektmunkához kapcsolódó kérdésekről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok.

Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A projektmunka védésekor a vizsgázónak a feltett kérdésekre is válaszolnia kell.

A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői

A középszintű szóbeli vizsga tételsora legalább 20 tételből áll.

A középszintű szóbeli érettségi vizsga két, jól elkülöníthető részből áll:

1. feladat: esetelemzést jelentő tételkifejtés

2. feladat: projektvédés

1. feladat

Az esetelemzési feladatokat tartalmazó tételsort, a részletes vizsgakövetelmény összes témakörét figyelembe véve kell összeállítani.

Az esetelemzés során a vizsgázó a mindennapi élet konkrét vagy modellezett élethelyzeteit dolgozza fel a megadott szempontok alapján. A tételek forrása lehet bármilyen, a műveltségi területhez kapcsolódó tankönyv, példatár, művészeti alkotás, fotó szöveggyűjtemény, statisztikai adat, napi hír, történelmi esemény, irodalmi alkotás, film, az iskolai vagy lakóhelyi közösség életének eseménye. A tétel az eset rövid leírásán kívül, kérdéseket tartalmaz, melyek jelzik az elemzés főbb szempontjait és megkívánt irányát.

2. feladat

A vizsgázó röviden bemutatja az általa elkészített projektet és válaszol a bizottság által feltett kérdésekre.

A vizsgabizottság, illetve elnök előzetes engedélyével bemutatható a képi vagy elektronikus ismeretterjesztő információforráson alapuló vizsgadarab. Az erre felhasznált idő nem számít bele az érettségiző szóbeli feleletének vizsgaidejébe. A vizsgadarab közös megtekintése viszont lehetővé teszi, hogy a bizottság tagjai is érdemi kérdéseket tegyenek fel, megismerjék az érettségiző munkáját.

A szóbeli védés alkalmával a portfolióban található anyagok bármelyikét a vizsgázó felhasználhatja szemléltetésre, használatára az értékelő tanár bátorítsa.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A középszintű szóbeli érettségi vizsgán szerezhető 70 pont, a tételkifejtésre adható 50 pontból és a projektvédésből szerzett 20 pontból áll össze.

A kihúzott tétel értékelése

A tételsor összeállításakor rögzíteni kell a tételek kifejtésének elvárt összetevőit a megadott szempontok szerint, és az ezekre adható, az 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A tételkifejtés értékelésének szempontjai

Tartalom: 45 pont

Előadásmód: 5 pont

A tartalom (45 pont) értékelésének szempontjai:

- a vizsgázó mennyire rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges elméleti tudással,

- a vizsgázó mennyire képes konkrét esetek, dokumentumok, források értelmezése során alkalmazni az elsajátított ismereteket, fogalmi összefüggéseket és érvelési módokat,

- a vizsgázó milyen mértékben rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges szakszókinccsel, logikus érveléssel,

- felismeri-e az élethelyzetek, történelmi események, irodalmi példák kontextusában rejlő erkölcsi dilemmákat, morális indítékokat,

- képes-e érvelni saját helyzetértékelése és értékválasztásai mellett.

Az előadásmód (5 pont) értékelésének szempontjai:

- rendszerező és lényegkiemelő képesség,

- meggyőző érvelés,

- nyelvhelyesség.

A projektvédés értékelésének szempontjai

A projektmunka megvédésének értékelése - bár a szóbeli érettségi vizsga keretében történik az írásbeli (projekt) vizsga lezárásának tekintendő.

A projektmunka védésének értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni és a 20 pont felosztásával kialakított részpontszámokat, ez alapján kell felosztani:

- a vizsga tartalmának és az egyéni munka konkrétumainak bemutatása

6 pont

- a projektkészítés során szerzett egyéni tapasztalatok ismertetése

4 pont

- szaknyelv, szakmai ismeretek alkalmazása

4 pont

- a vizsgabizottság által feltett kérdések megválaszolása, tématartás, lényegkiemelés

4 pont

- a felelet felépítettsége, nyelvhelyesség

2 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

240 perc

20 perc

feladatsor

tétel kifejtése

75 pont

75 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központilag készült feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Az emelt szint tartalmi követelménye épít a filozófiai etika fogalomkészletére. A feladatok középpontjába az elméleti összefüggések felismerése és megértése áll.

A feladatsor és a feladatok jellemzői

Az emelt szintű írásbeli vizsga három jól elkülöníthető feladattípusból áll, ezek az esszé, esetelemzés, érvelés.

Esszé

Az esszé célja, hogy mérje a vizsgázó képességét az etikai problémák, szituációk, több szempontú megértésére, a tett vagy mulasztás egyéni és társadalmi következményeinek elemzésére.

A vizsgázónak képesnek kell lennie a sajátjától eltérő nézetek tárgyszerű bemutatására, az elvi és elméleti problémák gyakorlati alkalmazására.

Egy feladatsorban legfeljebb három esszékérdés szerepelhet.

Esetelemzés

Az esetelemzés írásos formája a történelmi, illetve társadalomismereti források, illetve dokumentumok elemzéséhez hasonlítható.

Az esetelemzés során a vizsgázó a mindennapi élet konkrét vagy modellezett élethelyzeteit dolgozza fel megadott etikai szempontok alapján.

A feladatok forrása lehet tankönyv, példatár, művészeti alkotás, fotó szöveggyűjtemény, statisztikai adat, napi hír, történelmi esemény, irodalmi alkotás, film, az iskolai vagy lakóhelyi közösség életének eseménye. A feladat az eset rövid leírásán kívül kérdéseket tartalmaz, melyek jelzik az elemzés főbb szempontjait és megkívánt irányát.

Érvelés

A vizsgázó egy adott erkölcsi probléma mellett és ellen fogalmaz meg érveket.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az emelt szintű írásbeli vizsga feladatsorának javítása központilag készült javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Vizsgán használható segédeszközök a középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie.

Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői

A szóbeli tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsort a részletes vizsgakövetelményben megadott témakörök figyelembe vételével kell összeállítani.

A tétel egy rövid forráshoz vagy idézethez kapcsolódó téma kifejtése.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet központi értékelési útmutató alapján 75 ponttal értékelhető.

Az értékelésbe, a tartalmi elemek értékelése mellett, az előadásmód értékelése is beszámít.

A tartalom értékelési szempontjai:

- a feladat megértése, tématartás, lényegkiemelés,

- a szakmai nyelv használata, a szakirodalom felhasználása, a források felhasználása,

- tételének megfelelő tények, összefüggések, gondolatok, megállapítások közlése, ismeretek mélysége, tárgyi tudás,

- a megközelítés sokszínűsége és komplex jellege, a jelenségeket, változásokat alakító tényezők feltárása, problémaközpontú bemutatás,

- önálló vélemény megalkotása, életszerű saját vagy a médiából ismert példák alkalmazása.

Az előadásmód értékelési szempontjai:

- az előadásmód önállósága, folyamatossága, érthetősége,

- a kifejtés szerkezete,

- lényegkiemelő képesség,

- fogalomhasználat,

- stílus.

EVANGÉLIKUS HITTAN

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KÖZÉPSZINT

Témakör

Követelmények

1. Biblia

 

Ószövetség

A világ teremtése, bűnbeesés, Kain és Ábel, Noé, Bábel története; Az Őstörténet mint hitvallás;

 

Ábrahám, Izsák, Jákob, József története;

 

Izrael népe Egyiptomban, Mózes élete, a kivonulás;

 

A pusztai vándorlás eseményei, a törvény;

 

Honfoglalás, Józsué;

 

Izrael bírái (Gedeon, Sámson, Sámuel);

 

A királyság: Saul, Dávid, Salamon; Nátán próféta;

 

Izrael kettészakadása, a kettős királyság;

 

Próféták: Illés, Ámósz, Hóseás, Ézsaiás, Mikeás;

 

A prófétaság jellemzői;

 

A jósiási reform, Jeremiás próféta;

 

Jeruzsálem pusztulása, a babiloni fogság, a fogság prófétái: Ezékiel,
II. Ézsaiás;

 

A fogságból való hazatérés, Ezsdrás, Nehémiás, Haggeus és Zakariás;

 

A zsoltárok könyve, a héber költészet jellemzői;

 

A bölcsességirodalom, Példabeszédek és Jób könyve;

Újszövetség

Jézus születése, a 12 éves Jézus;

 

Keresztelő János személye és szerepe;

 

Jézus megkeresztelése, megkísértése;

 

Tanítványok;

 

Jézus tanítása, gyógyításai, csodái;

 

Hegyi beszéd, Miatyánk, A nagy parancsolat, Példázatok;

 

Péter vallástétele, Jézus megdicsőülése;

 

Jeruzsálemi bevonulás, a nagyhét eseményei, Jézus elfogatása, halála;

 

Jézus feltámadása, mennybemenetel, pünkösd;

Kortörténeti ismeretek

Jézus és az apostolok korának történeti háttere;

 

Palesztina földrajza, néprajza – a mindennapi élet Jézus korában; A vallási élet;

Alapvető ószövetségi és újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek

Az Ószövetség szövegének keletkezése, az ószövetségi történetírás;
Az Ószövetségi kánon kialakulása, a héber és az alexandriai kánon;

 

Az Újszövetség szövegének kialakulása, őskeresztény irodalmi formák;

 

Az Újszövetségi kánon kialakulása;

 

A Biblia mint Isten Igéjét tartalmazó mű;

2. Egyháztörténet

 

Krisztus egyházának születése

A kereszténység lényege, gyülekezet fogalma;

 

A missziós parancs;

 

Az első gyülekezetek kialakulása, élete;

 

Pál apostol;

 

Keresztényüldözések;

 

Apostoli atyák és egyházatyák;

A kereszténység államvallássá válása

Nagy Konstantin;

 

Egyetemes zsinatok és egyetemes hitvallások;

 

A nyugati egyházatyák;

 

A pápaság kialakulása;

 

Remeteség és szerzetesség kialakulása;

A középkor egyháza

Torzulások és Cluny reform;

 

A nagy egyházszakadás;

 

Keresztes hadjáratok;

 

Szerzetesrendek és lovagrendek kialakulása;

 

Skolasztika és misztika;

 

A középkori egyház válsága, reformgondolatok;

A magyar egyház kialakulása

A kereszténység felvétele, Szent István államalapítása;

 

A magyar egyház a középkorban, a keresztény műveltség;

A reformáció

Luther Márton élete, személyes vívódásai, a Szentírás válasza;

 

Luther küzdelme az egyház tanításának tisztaságáért: a 95 tétel, viták, vitairatok;

 

Luther teológiájának alapgondolatai, az evangélikus hitvallások;

 

Kiközösítés és birodalmi átok;

 

Birodalmi gyűlések: Worms, Speier, Augsburg – vallásbéke;

 

A reformáció irányzatai: Zwingli, Kálvin;

 

Reform a katolikus egyházban: a tridenti zsinat, a jezsuita rend;

A reformáció Magyarországon

A reformáció kezdete és terjedése a három részre szakadt országban;

 

Vallásszabadság Erdélyben;

 

Jelentős magyar reformátorok;

 

Bibliafordítás;

 

A helvét irány terjedése;

 

A magyarországi ellenreformáció kezdetei;

Értelmes kegyesség

Ortodoxia, pietizmus, felvilágosodás Európában;

 

Hit és cselekedet, hit és értelem – a teológia és a tudomány szembeállításának téves volta;

Magyar felvilágosodás és pietizmus

A gyászos évtized, Artikuláris gyülekezetek kora;

 

Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc küzdelmei;

 

A pietizmus és a felvilágosodás követői Magyarországon;

 

II. József türelmi rendelete;

A 19. század: forradalmak és
elvilágiasodás

A francia forradalom és következményei, egyház és társadalom különválása; Ébredési mozgalmak az evangélikus egyházban, bel- és külmisszió;

A magyar evangélikus egyház a 19. században

Az egyház és állam viszonya, katolikus restaurációs törekvések;
Az egyház belső élete;

 

Az evangélikus egyház az 1848–49-es szabadságharcban;

 

Az elnyomatás évei, protestáns pátens;

A kereszténység útkeresése a modern világban

Világháborúk és következményeik, egyházak a totális diktatúrákban;
A keresztény ökumené a 20. században;

 

Egyházak világtanácsa, Lutheránus Világszövetség;

 

II. Vatikáni zsinat;

Evangélikus egyház a 20. századi Magyarországon

A hazai evangélikusság megfogyatkozása; Egyházi élet a két világháború között;

 

Küzdelem a diktatúrákkal, egyház a „puha diktatúrában”;

3. Dogmatika

 

A hit alapkérdései

Hit, kinyilatkoztatás, Szentírás, hitvallás; Krisztus evangéliuma;

Hit Istenben

Isten személye, a Szentháromság;

 

A teremtés, a bűn: a teremtőtől való elfordulás;

 

A világot megtartó, gondviselő Isten, az Atya;

Jézus a Krisztus

A testté lett Ige, a Názáreti Jézus;

 

Kereszt és feltámadás;

 

A megváltó Jézus Krisztus, megbékélés Istennel;

 

Megigazulás egyedül kegyelemből, hit által;

 

Isten országa, Krisztus örök uralma;

A Szentlélek közössége

A megszentelő Lélek;

 

Az egyház közössége;

 

A Szentségek: keresztség és úrvacsora;

 

Hivatás, egyházi szolgálat;

4. Az egyházi esztendő

 

Az egyházi esztendő ünnepei, az ünnepek gyökerei, jelentősége; Az ünnepek liturgiája;

Ádvent, Karácsony, Óév, Újév, Vízkereszt ünnepe; Böjt, Virágvasárnap, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Húsvét vasárnap, Mennybemenetel, Pünkösd;

 

Szentháromság ünnepe, Szentháromsági vasárnapok;

 

A reformáció ünnepe;

5. Etika

 

A jézusi etika

Hit és cselekedetek: a Lélek gyümölcsei;

Az ember helye a világban

Képességek, adottságok, Istentől való meghatározottság, kiválasztás;

 

Önismeret, az ember szabadsága és felelőssége önmagáért;

 

Lelkiismeret;

 

A szeretet parancsa;

 

Közösség, elfogadás;

 

Önzés, önzetlenség, önmegvalósítás;

 

A szentek közössége;

Felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme és embertársaink iránt

Felelősség a természetért;
A tudomány lehetőségei és korlátai; génsebészet, klónozás;

 

Abortusz, Eutanázia;

A keresztény etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet területén

A nemek egyenlősége, különbözősége, a nemi szerepek; sexus, eros, agape, filia;
A házasság rendje; a válás;
A szenvedés és a halál;

 

Hivatás, elhívás, szolgálat;

 

A lutheri munkaértelmezés;

 

Az egyén jogai és kötelességei a társadalomban, a társadalom kötelességei az egyén felé;

 

Deviáns viselkedésformák;

6. Világvallások

 

A történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai

A zsidó vallás gyökerei, a judaizmus kialakulása, a zsidó identitás, az élő törvény, az élet ritmusa, a zsinagóga szerepe, szent helyek és jelképek;

 

Az iszlám eredete, forrásai, Mohamed személye, tanítása, elképzelések Allahról, a Korán szerepe az iszlám életben, az iszlám törvény: a saría, a hagyomány: a szunna, vallási kötelezettségek, vallásgyakorlat, az iszlám terjedése napjainkban;

 

A kereszténység helyzete a világvallások között, keresztény felekezetek;

Az örök világtörvény vallásai

A hinduizmus gyökerei, Védizmus, brahmanizmus, legnépszerűbb istenek és istennők, a vallásos élet, a szent szövegek, kasztok, a karma, halál és újraszületés, a megszabaduláshoz vezető ösvények;

 

A buddhizmus eredete, Buddha személye, mennyei lények, a dharma, a Nirvánához vezető ösvény, szent helyek és ünnepek, a buddhizmus terjedése;

Mai vallási áramlatok

A New Age;

 

Az új vallási irányzatok kialakulásának okai, különbség ökumené és szinkretizmus között;

7. Kompetenciák

 

Szövegértelmezés

A vizsgázó számára ismert ószövetségi vagy újszövetségi szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének kifejtése, a szöveg műfajának meghatározása;

 

Valamely jelentős egyháztörténeti eseményhez kötődő forrás elemzése;

 

Hitvallási irat részletének értelmezése a bibliai és dogmatikai ismeretek birtokában;

Esetelemzés

Etikai kérdések, mai problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indoklása a bibliai tanítás fényében;

EMELT SZINT

Témakör

Követelmények

1. Biblia

 

Ószövetség

A világ teremtése, bűnbeesés, Kain és Ábel, Noé, Bábel története; Az Őstörténet mint hitvallás;

 

Ábrahám, Izsák, Jákob, József története;

 

Izrael népe Egyiptomban, Mózes élete, a kivonulás;

 

A pusztai vándorlás eseményei, a törvény;

 

Honfoglalás, Józsué;

 

Izrael bírái (Gedeon, Sámson, Sámuel);

 

A királyság: Saul, Dávid, Salamon; Nátán próféta;

 

Izrael kettészakadása, a kettős királyság;

 

Próféták: Illés, Ámósz, Hóseás, Ézsaiás, Mikeás;

 

A prófétaság jellemzői;

 

A jósiási reform, Jeremiás próféta;

 

Jeruzsálem pusztulása, a babiloni fogság, a fogság prófétái: Ezékiel, II. Ézsaiás;

 

A fogságból való hazatérés, Ezsdrás, Nehémiás, Haggeus és Zakariás;

 

A zsoltárok könyve, a héber költészet jellemzői;

 

A bölcsességirodalom, Példabeszédek és Jób könyve;

 

Apokaliptika: Dániel könyve;

 

A bibliai történetírás;

Az intertestamentális kor

Perzsa uralom, Ptolemaioszok és Szeleukidák, Hasmoneus királyság, Júdea a Római birodalomban: Nagy Heródes;

Újszövetség

Jézus születése, a 12 éves Jézus;

 

Keresztelő János személye és szerepe;

 

Jézus megkeresztelése, megkísértése;

 

Tanítványok;

 

Jézus tanítása, gyógyításai, csodái;

 

Hegyi beszéd, Miatyánk, A nagy parancsolat, Példázatok;

 

Péter vallástétele, Jézus megdicsőülése;

 

Jeruzsálemi bevonulás, a nagyhét eseményei, Jézus elfogatása, halála;

 

Jézus feltámadása, mennybemenetel, pünkösd;

 

Az újszövetségi levelek fontosabb témái, tanítása Isten és ember viszonyáról, a megváltásról, a gyülekezet életéről, a keresztény ember életéről, a keresztény reménységről;

Kortörténeti ismeretek

Jézus és az apostolok korának történeti háttere;

 

Palesztina földrajza, néprajza – a mindennapi élet Jézus korában;

 

A vallási élet – a palesztinai zsidóság szellemi irányzatai, a hellenizmus és a rómaiak vallása;

Alapvető ószövetségi és újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek

Az Ószövetség szövegének keletkezése, az ószövetségi történetírás;
Az Ószövetségi kánon kialakulása, a héber és az alexandriai kánon.
Septuaginta;

 

A holt tengeri tekercsek felfedezése és jelentőségük;

 

Az Újszövetség szövegének kialakulása, őskeresztény irodalmi formák: evangéliumok, levelek, apokaliptika;

 

Az Újszövetségi kánon kialakulása, korai kánonok;

 

Fontosabb újszövetségi kéziratok;

 

Vulgata;

 

A Biblia irodalmi műfajai;

 

A Biblia mint Isten Igéjét tartalmazó mű;

2. Egyháztörténet

 

Krisztus egyházának születése

A kereszténység lényege, gyülekezet fogalma;

 

A missziós parancs;

 

Az első gyülekezetek kialakulása, élete;

 

Pál apostol élete, missziós tevékenysége;

 

Zsidókeresztények és pogánykeresztények;

 

Keresztényüldözések;

 

Tévtanok és eretnekségek az I–III. században;

 

Apostoli atyák és egyházatyák;

A kereszténység államvallássá válása

Nagy Konstantin;

 

Egyetemes zsinatok és egyetemes hitvallások;

 

A nyugati egyházatyák, Augustinus;

 

A pápaság kialakulása;

 

Remeteség és szerzetesség kialakulása, Nursiai Benedek Regulája;

 

A pogány népek térítése;

A középkor egyháza

Torzulások és Cluny reform;

 

A nagy egyházszakadás;

 

Invesztitúra háborúk;

 

Keresztes hadjáratok;

 

Szerzetesrendek és lovagrendek kialakulása;

 

Skolasztika (Aquinoi Tamás) és misztika (Clairvaux-i Bernát);

 

A középkori egyház válsága, reformgondolatok (Wyclif, Husz, Kempis Tamás, Savonarola);

 

Humanizmus és reneszánsz (Erasmus);

A magyar egyház kialakulása

A kereszténység felvétele, Szent István államalapítása;

 

A magyar egyház a középkorban, a kereszténység megszilárdítása az Árpád-házi királyok alatt, a keresztény műveltség;

 

A huszitizmus Magyarországon;

A reformáció

Luther Márton élete, személyes vívódásai, a Szentírás válasza;

 

Luther küzdelme az egyház tanításának tisztaságáért: a 95 tétel, viták,
vitairatok;

 

Luther teológiájának alapgondolatai, az evangélikus hitvallások;

 

Kiközösítés és birodalmi átok;

 

Birodalmi gyűlések: Worms, Speier, Augsburg – vallásbéke;

 

Luther és a parasztháború;

 

Schmalkaldeni szövetség;

 

Az istentisztelet és a keresztény élet változásai;

 

A reformáció irányzatai: Zwingli, Kálvin, anglikán egyház, anabaptisták, antitrinitáriusok;

 

Reform a katolikus egyházban: a tridenti zsinat, a jezsuita rend, Loyolai Ignác;

A reformáció Magyarországon

A reformáció kezdete és terjedése a három részre szakadt országban;

 

Vallásszabadság Erdélyben;

 

Jelentős magyar reformátorok, magyar hitvallások;

 

Bibliafordítás, protestáns kultúra (iskolák, nyomdák);

 

A helvét irány terjedése, antitrinitarizmus;

 

A magyarországi ellenreformáció kezdetei: Telegdi, Pázmány, fegyveres hitvédelem;

Értelmes kegyesség

Ortodoxia, pietizmus, felvilágosodás Európában;

 

Hallei pietizmus jelentősebb alakjai;

 

Deizmus és ateizmus, a természetes vallás;

 

Hit és cselekedet, hit és értelem – a teológia és a tudomány szembeállításának téves volta;

Magyar felvilágosodás és pietizmus

A gyászos évtized, Artikuláris gyülekezetek kora;

 

Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc küzdelmei;

 

I. Lipót, III. Károly, Mária Terézia;

 

A pietizmus és a felvilágosodás követői Magyarországon;

 

II. József türelmi rendelete és hatása;

A 19. század: forradalmak és
elvilágiasodás

A francia forradalom és következményei, egyház és társadalom különválása; Ébredési mozgalmak az evangélikus egyházban, bel- és külmisszió;

 

Schleiermacher;

 

A pápai hatalom megerősödése, új dogmák;

A magyar evangélikus egyház a 19. században

Az egyház és állam viszonya, katolikus restaurációs törekvések;
Az egyház belső élete, Pesti zsinat, Mária Dorottya;

 

Az evangélikus egyház az 1848–49-es szabadságharcban, Haubner Máté, Rázga Pál,

 

Székács József;

 

Az elnyomatás évei, protestáns pátens;

A kereszténység útkeresése a modern világban

Világháborúk és következményeik, egyházak a totális diktatúrákban; Dietrich Bonhoeffer;

 

A keresztény ökumené a 20. században;

 

Egyházak világtanácsa, Lutheránus Világszövetség;

 

II. Vatikáni zsinat;

 

A protestáns teológia a 20. században: Barth, Bultmann, Tillich, Schweitzer;

Evangélikus egyház a 20. századi Magyarországon

A hazai evangélikusság megfogyatkozása; Egyházi élet a két világháború között;

 

Küzdelem a diktatúrákkal, egyház a „puha diktatúrában”;

 

Ordass Lajos;

 

A Káldy-korszak, diakóniai teológia;

 

Új lehetőségek 1989-től;

3. Dogmatika

 

A hit alapkérdései

Hit, kinyilatkoztatás, Isten megismerhetősége;

 

Szentírás, hitvallás;

 

Krisztus evangéliuma;

 

A személyes megtapasztalás szerepe;

Hit Istenben

Isten személye, a Szentháromság;

 

A teremtés, a bűn: a teremtőtől való elfordulás;

 

A világot megtartó, gondviselő Isten, az Atya;

 

Az ember helye, feladata a teremtésben;

 

Isten megszólítható;

Jézus a Krisztus

A testté lett Ige, a Názáreti Jézus;

 

Kereszt és feltámadás; A kereszt teológiája;

 

A megváltó Jézus Krisztus, megbékélés Istennel;

 

Megigazulás egyedül kegyelemből, hit által;

 

Isten országa, Krisztus örök uralma; Ítélet, üdvösség, kárhozat;

 

Isten megtapasztalható szeretete;

A Szentlélek közössége

A megszentelő Lélek;

 

Az egyház közössége;

 

A Szentségek: keresztség és úrvacsora;

 

Hivatás, egyházi szolgálat;

4. Az egyházi esztendő

 

Az egyházi esztendő ünnepei, az
ünnepek gyökerei, jelentősége
Az ünnepek liturgiája

Ádvent, Karácsony, Óév, Újév, Vízkereszt ünnepe;
Böjt, Virágvasárnap, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Húsvét vasárnap, Mennybemenetel, Pünkösd;
Szentháromság ünnepe, Szentháromsági vasárnapok;
A reformáció ünnepe;
Passiói istentisztelet, feltámadási istentisztelet;
Aratási hálaadó ünnep;
Istentiszteletek nemzeti ünnepeinken;

 

 

 

 

5. Etika

 

A jézusi etika

Hit és cselekedetek: a Lélek gyümölcsei;

Az ember helye a világban

Képességek, adottságok, Istentől való meghatározottság, kiválasztás;

 

Önismeret, az ember szabadsága és felelőssége önmagáért;

 

Lelkiismeret;

 

A szeretet parancsa;

 

Közösség, elfogadás;

 

Önzés, önzetlenség, önmegvalósítás;

 

A szentek közössége;

Felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme és embertársaink iránt

Felelősség a természetért;
A tudomány lehetőségei és korlátai; génsebészet, klónozás;

 

Abortusz, eutanázia;

A keresztény etika normái a családi élet, munka és társadalmi élet
területén

A nemek egyenlősége, különbözősége, a nemi szerepek; sexus, eros, agape, filia;
A házasság rendje; a válás;
A szenvedés és a halál;

 

Hivatás, elhívás, szolgálat;

 

A lutheri munkaértelmezés;

 

Az egyén jogai és kötelességei a társadalomban, a társadalom kötelességei az egyén felé;

 

Deviáns viselkedésformák;

6. Világvallások

 

A történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai

A zsidó vallás gyökerei, a judaizmus kialakulása, a zsidó identitás, az élő törvény, az élet ritmusa, a zsinagóga szerepe, szent helyek és jelképek;

 

Az iszlám eredete, forrásai, Mohamed személye, tanítása, elképzelések Allahról, a Korán szerepe az iszlám életben, az iszlám törvény: a saría, a hagyomány: a szunna, vallási kötelezettségek, vallásgyakorlat, az iszlám terjedése napjainkban;

 

A kereszténység helyzete a világvallások között, keresztény felekezetek;

Az örök világtörvény vallásai

A hinduizmus gyökerei, Védizmus, brahmanizmus, legnépszerűbb istenek és istennők, a vallásos élet, a szent szövegek, kasztok, a karma, halál és újraszületés, a megszabaduláshoz vezető ösvények;

 

A buddhizmus eredete, Buddha személye, mennyei lények, a dharma, a Nirvánához vezető ösvény, szent helyek és ünnepek, a buddhizmus terjedése;

 

Konfucianizmus és taozimus: az ősi kínai vallás, az ősök kultusza, Jin és Jang, a taoizmus, Konfuciusz tanai;

 

Sintoizmus: Ősök kultusza, a természet tisztelete, szent helyek, szertartások, zen buddhizmus;

Mai vallási áramlatok

Jehova tanúi, a Szcientológia egyház, A New Age;

 

Az új vallási irányzatok kialakulásának okai, különbség ökumené és szinkretizmus között;

7. Egyházismeret

 

Egyházunk mai élete

A Magyarországi Evangélikus Egyház életének főbb változásai a fordulat óta;

 

A MEE felépítése, főbb szolgálati területei;

 

Egyházunk, gyülekezeteink ifjúsági munkája;

Egyházzene

Az evangélikus egyházzene jelentősége a reformációtól kezdve (Luther, Schütz, Bach);

 

Az Evangélikus énekeskönyv legismertebb, vagy történelmi-teológiai szempontból kiemelkedő énekei;

A szűkebb közösség

A tanuló gyülekezetének, iskolájának története, mai élete;

8. Kompetenciák

 

Szövegértelmezés

A tanuló számára ismert ószövetségi vagy újszövetségi szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének kifejtése, a szöveg műfajának meghatározása;

 

Valamely jelentős egyháztörténeti eseményhez kötődő forrás elemzése, adott korba illesztése;

 

Hitvallási irat részletének értelmezése a bibliai és dogmatikai ismeretek birtokában;

Esetelemzés

Etikai kérdések, mai problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indoklása a bibliai tanítás fényében;

Szaknyelv alkalmazása

Vallási, vallástörténeti, egyháztörténeti fogalmak azonosítása, helyes használata;

Tájékozódás térben és időben

Vallástörténeti, egyháztörténeti események térben és időben való elhelyezése, események időrendbe állítása.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

15 perc

180 perc

20 perc

50 pont

80 pont

70 pont

A vizsgán használható segédeszközök

 

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

NINCS

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

Biblia, bibliai atlasz, Evangélikus Énekeskönyv és egyháztörténeti kérdéshez történelem atlasz.

NINCS

Biblia, bibliai atlasz, Evangélikus Énekeskönyv és egyháztörténeti kérdéshez történelem atlasz.

Nyilvánosságra hozandók

 

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag