nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet
a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről
2015-04-05
2016-06-08
27

191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet

a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről1

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának (12) bekezdése, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §2 (1)3 E rendelet hatálya a polgári felhasználású robbanóanyagokra, a polgári robbantási tevékenységekre, a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazására, a hatósági engedélyezés feltételeire a robbanóanyag-szektorban működő vállalkozásokra és mindezek hatósági felügyeletére terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a)4 azokra a robbanóanyagokra és lőszerekre, melyeket a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendvédelmi szervek, továbbá a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek birtokolnak,

b)5 a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló rendelet szerinti pirotechnikai termékekre,

c) a polgári felhasználású lőszerekre.

(3) A lőszerek szállításának szabályait külön jogszabály állapítja meg.

1/A. §6 A polgári robbantási tevékenység hatósági engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfélnek minősül a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Hatásterületnek a bányászatról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat szerint meghatározott robbantási biztonsági távolságok burkológörbéjével lehatárolt terület minősül.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § E rendelet alkalmazásában

1.7 forgalmazás: e rendelet hatálya alá tartozó robbanóanyag gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy felhasználás céljából, ellenérték fejében vagy anélkül,

2.8 forgalomba hozatal: e rendelet hatálya alá tartozó robbanóanyag első alkalommal történő forgalmazása az Európai Gazdasági Térség területén;

3.9

4.10 honosított harmonizált szabvány: a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott szabvány;

5.11 szállítás: a rendelet hatálya alá tartozó robbanóanyagoknak az Európai Gazdasági Térség területén történő országhatárt átlépő mozgatása;

6.12 belföldi átadás: robbanóanyagnak Magyarország területén történő bármilyen mozgatása, kivéve a telephelyen történő mozgatást;

7.13 megszerzés: a rendelet hatálya alá tartozó robbanóanyagok átvétele, vásárlása;

8.14

9.15 robbanóanyagok: a pirotechnikai termékek kivételével azok az anyagok és tárgyak, amelyek a 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelettel kihirdetett és belföldi alkalmazásra elrendelt Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” melléklete szerinti 1. osztályba tartoznak;

10.16 robbanóanyag-szektorban működő vállalkozás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében polgári robbantási tevékenységet folytató vállalkozás;

11.17

12.18 EK megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője írásbeli nyilatkozata, hogy a robbanóanyag megfelel a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak;

13.19 felelős személy: a robbanóanyag gyártási, forgalmazási, tárolási, felhasználási, illetve megsemmisítési munkák irányítását végző, külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személy.

Engedélyek

3. §20 (1) A robbanóanyag gyártására, megszerzésére, felhasználására, megsemmisítésére, valamint a polgári robbanóanyag forgalmazására vonatkozó engedély iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani.

(2) A robbanóanyag

a) gyártási,

b) forgalmazási,

c) felhasználási vagy

d) megsemmisítési

engedély robbanóanyag megszerzésére is feljogosít. A robbanóanyag tárolásának engedélyezéséről a bányafelügyelet a robbanóanyag-raktár használatbavételi engedélyezési eljárása során dönt.

(2a)21 A robbanóanyag gyártási engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell

a) a gyártás helyét (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám),

b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

c) a gyártás egyéb hatósági feltételeit és

d) az engedély hatályát.

(2b)22 A robbanóanyag forgalmazási engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell

a) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

b) a forgalmazni kívánt robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét és

c) az engedély hatályát.

(2c)23 A robbanóanyag megszerzési engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell

a) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

b) a megszerezni tervezett robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét és

c) az engedély hatályát.

(2d)24 A robbanóanyag felhasználási engedélynek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell

a) a robbantási munka helyét (bányaüzem megnevezése, vagy település és utca neve, vagy helyrajzi szám),

b) a biztonsági távolságok méreteit,

c) a robbantásvezető és a robbantás tervezőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

d) az egy év alatt felhasználható robbanóanyag mennyiségét, fajtáját,

e) a robbantási munka előzetes bejelentési kötelezettségére történő felhívást,

f) a robbantási munka egyéb hatósági feltételeit és

g) az engedély hatályát.

(2e)25 A felhasználási engedélyben a bányafelügyelet a kérelemben szereplő robbanóanyagokkal azonos robbantástechnikai paraméterekkel rendelkező robbanóanyag felhasználását is engedélyezheti.

(3) Nincs szükség robbanóanyag megszerzési engedélyre a (6) bekezdés szerinti esetben. A robbanóanyag megszerzéséhez elegendő az ár-, illetve belvízvédekezés, továbbá helyi vízkár-elhárítás, III. fokú- vagy „Rendkívüli” készültség idején, illetve a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Kattv.) szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében intézkedésre jogosult szerv nyilatkozata.

(4)26 A robbanóanyag gyártási és a forgalmazási engedély visszavonásig hatályos. A robbanóanyag felhasználási és megsemmisítési engedély hatálya a vonatkozó bányászati tevékenység végzésére jogosító bányafelügyeleti engedély vagy az általános építésügyi hatóság által kiadott építésügyi hatósági engedély hatályával egyezik meg. Ha a robbantási munka nem bányafelügyeleti vagy építésügyi hatósági engedélyhez kötött, akkor a robbanóanyag felhasználási engedély hatálya egy évig terjedhet.

(5) A bányafelügyelet a polgári robbantási tevékenységre vagy polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazására jogosító engedélyben rendelkezik azokról a feltételekről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a polgári robbantási tevékenység és a robbanóanyag-forgalmazás mások életét, testi épségét, egészségét, vagyonát, valamint a természeti és az épített környezetet ne veszélyeztesse.

(6) Ha a robbantási munkát

a) a Kattv. szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében, vagy

b) ár-, illetve belvízvédekezés, továbbá helyi vízkár-elhárítási célból, III. fokú- vagy „Rendkívüli” készültség idején

a Kattv. szerinti, a katasztrófavédelemben részt vevő szerv rendeli el, a robbantási munka robbanóanyag felhasználási engedély nélkül is végezhető.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a robbantási munkát a helyszínen robbantásvezetőnek kell irányítania. Ha a robbantási munkát a (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Országos Műszaki Irányító Törzs rendeli el, a robbantási munkát csak víz alatti és jég robbantási munkák végzésére jogosult robbantásvezető irányíthatja.

(8)27 A robbantási munkát a (7) bekezdés szerinti robbantásvezető a robbantási munka kezdete előtt legalább két órával

a) a (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bányafelügyeletnek,

b) a (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a bányafelügyeletnek és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének

köteles bejelenteni. A (7) bekezdés szerinti robbantásvezető a robbanóanyag-felhasználást követően az elvégzett robbantási munkát haladéktalanul köteles a bányafelügyeletnek, a rendőrségnek és a környezetvédelmi hatóságnak jelenteni.

(9) A (8) bekezdés szerinti jelentésnek tartalmaznia kell

a) a robbantási munka pontos helyét, célját,

b) a felhasznált robbanóanyag megnevezését és mennyiségét,

c) – bányafelügyeletnek küldendő jelentés esetében – a robbantásvezető nevét, értesítési címét, a robbantásvezetői engedély vagy igazolvány számát is.

4. §28 (1) A robbanóanyag szállítását és belföldi átadását a rendőrség engedélyezi. Az engedélyt – a 3. számú mellékletben foglaltak szerint benyújtott kérelem alapján – szállítás esetében az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), belföldi átadás esetében a kérelmező tevékenysége (telephelye) szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság adja ki. Szállítás esetében az engedély egy példányát az ORFK a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, illetve belföldi átadás esetében a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság a kérelmező tevékenysége szerint illetékes megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságnak haladéktalanul megküldi.

(2) A robbanóanyag birtokosa a robbanóanyagot csak polgári robbantási tevékenységre és robbanóanyag-forgalmazásra jogosultnak adhatja át.

(3) Robbanóanyag gyártására, vizsgálatára jogosult szervezetek gyártási, kutatási, ellenőrzési vagy megsemmisítési célból történő robbanóanyag felhasználást, megsemmisítést az e tevékenységek végzésére engedélyezett létesítmény területén bányafelügyeleti engedély nélkül akkor végezhetnek, ha

a) a robbantás repesz- vagy káros léglökés hatása nem terjed túl a létesítmény területén, és

b) a robbantás szeizmikus biztonsági távolságán belül lévő idegen, védendő létesítmények tulajdonosainak, kezelőinek hozzájárulását megszerezték.

(4) Az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek belső szabályozása alapján kialakított, engedélyezett és védett raktárában a robbanóanyag-szektorban működő vállalkozás bértárolási szerződés alapján is tárolhat robbanóanyagot.

5. §29 (1)30 A robbanóanyag-felhasználás tervezett időpontját – a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a bányafelügyeletnek, a felhasználás helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányságnak és környezetvédelmi hatóságnak, továbbá épület- vagy építmény robbantása esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal a robbantás előtt legalább 72 órával korábban be kell jelenteni. A bejelentéshez a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a honlapján formanyomtatványt tesz közzé.

(2) Nem kell bejelenteni a mélyműveléses bányában tervezett robbanóanyag-felhasználást az (1) bekezdésben meghatározott szerveknek, továbbá a külszíni művelésű bányában tervezett robbanóanyag-felhasználást a megyei rendőr-főkapitányságnak.

(3) Ha a robbantásra a bejelentett időpontban nem kerül sor, de azt követően 72 órán belül tervezik azt elvégezni, a tervezett új robbantás időpontját haladéktalanul be kell jelenteni az (1) bekezdésben meghatározott hatóságoknak.

(4) A robbantásvezető az egyedi robbantási munka elvégzését követő 3 napon belül köteles a robbantási munkára vonatkozó jelentését a bányafelügyeletnek megküldeni, melynek tartalmaznia kell:

a) a robbantási munka helyét, célját,

b) a felhasznált robbanóanyag megnevezését és mennyiségét,

c) a robbantásvezető nevét, lakcímét, a robbantásvezetői engedély vagy igazolvány számát.

6. § (1)31 Robbanóanyag gyártási, forgalmazási, tárolási, felhasználási, illetve megsemmisítési munkát, valamint e munkák irányítását nem végezheti az a természetes személy,

a) aki a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlati feltételekkel nem rendelkezik;

b)32 akit

ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), személy elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. cím 166–168. §, 170. § (2)–(5) bekezdés, 171. §, III. cím 174. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §], közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (1978. évi IV. törvény 174/C. §), nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények [1978. évi IV. törvény XIV. fejezet II. cím 197–198. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal és robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), közveszéllyel való fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet 316–324. § és 326–327. §), fegyveresen elkövetett szökés [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) pont], fegyverrel elkövetett elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 355. § (2) bekezdés a) pont],

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162. §), testi sértés [Btk. 164. § (3)–(8) bekezdés], foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), emberrablás (Btk. 190. §), emberrablás feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §), emberkereskedelem (Btk. 192. §), kényszermunka (Btk. 193. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 194. §), kényszerítés (Btk. 195. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont], közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (Btk. 217. §), radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), hivatali bűncselekmények (Btk. XXVIII. Fejezet), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása [Btk. 322. § (1)–(3) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), közveszéllyel való fenyegetés (Btk. 338. §), garázdaság (Btk. 339. §), embercsempészés (Btk. 353. §), vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), gazdasági csalás (Btk. 374. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 434. § (2) bekezdés a) pont és (3)–(4) bekezdés, 445. § (2) bekezdés a) pont]

elkövetése miatt elítéltek, illetve vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;

c) akit bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt ítéltek el, illetve akivel szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;

d)33 aki ellen a b) és c) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, az eljárás jogerős befejezéséig;

e)34 aki ellen polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel, illetőleg lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, garázdaság, veszélyes fenyegetés szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig.

(2)35

7. §36

8. §37 Az engedélyező hatóság elektronikus úton közli döntését a szakhatósággal.

9. § (1)38 A polgári robbantási tevékenységnek és a robbanóanyag forgalmazásának ellenőrzése során lefoglalt robbanóanyag őrzéséről a lefoglalás helye szerint illetékes rendőrkapitányság köteles intézkedni.

(2)39

(3)40 Az életet, testi épséget, egészséget, a környezet élővilágát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető polgári robbantási tevékenység, illetve robbanóanyag forgalmazás megkezdését, folytatását a bányafelügyelet megtilthatja, továbbá korlátozhatja, megtilthatja a polgári robbantási tevékenység végzését, a robbanóanyag forgalmazás megkezdését, folytatását.

(4)41 Az életet, testi épséget, egészséget, a környezet élővilágát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető robbanóanyag szállításának megkezdésével, folytatásával kapcsolatban a rendőrség intézkedhet, a tevékenységet korlátozhatja vagy megtilthatja.

10–11. §42

12. §43 A polgári robbantási tevékenységre, robbanóanyag forgalmazásra vonatkozó engedély birtokosa (engedélyes) az engedély elvesztését a bányafelügyeletnek, a robbanóanyag elvesztését a bányafelügyeletnek és a rendőrségnek köteles haladéktalanul bejelenteni.

13. § (1)44 Az engedélyes halála vagy megszűnése esetén az örökös, illetve a jogutód a halál, illetve a megszűnés időpontját követő nyolc napon belül – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az engedélyt az azt kiadó hatóságnak köteles leadni.

(2)45 Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bányafelügyelet kezdeményezésére a rendőrség intézkedik a robbanóanyag hatósági tárolásáról, vagy amennyiben lehetséges, a helyszínen történő zárolásáról.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági tárolás költségeit az örökös, illetve a jogutód köteles megtéríteni.

14. §46 (1)47 A rendőrség a tárolt robbanóanyag megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodik, ha a robbanóanyag állapota megköveteli, illetve a jogosult annak elszállításáról, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről a rendőrségi tárolás, zárolás megkezdését követő egy éven belül nem gondoskodott.

(2) A robbanóanyag tulajdonosa a rendőrség által tárolt vagy zárolt robbanóanyagot arra jogosultnak elidegenítheti vagy megsemmisítését kezdeményezheti.

15. § A bányafelügyelet, illetőleg a rendőrség közbiztonságot érintő veszélyhelyzet vagy e rendelet hatálya alá tartozó robbanóanyagok jogosulatlan birtoklása vagy használata esetén köteles intézkedni a jogosulatlan birtoklás és használat megakadályozására.

16. § A polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit külön jogszabály állapítja meg.

A robbanóanyag forgalomba hozatala

17. §48 (1)49 A robbanóanyag akkor hozható forgalomba, illetve forgalmazható, ha az e rendelet által megállapított követelményeknek megfelel, és megfelelőségét a 19. § szerinti megfelelőség-értékelési eljárásban bejelentett szervezet tanúsítja, továbbá megfelelőségi jelöléssel ellátták.

(2) Ha a robbanóanyagra több olyan jogszabály is vonatkozik, amely szintén előírja a megfelelőségi jelölés feltüntetését, a megfelelőségi jelölés egyben azt is jelenti, hogy az adott robbanóanyag megfelel mindezen jogszabályok előírásainak.

(3)50 Magyaroszág területén csak olyan robbanóanyag gyártható, forgalmazható, használható fel, vagy tárolható, amely a plasztikus robbanóanyagok megjelöléséről, azok felderítése céljából Montreálban, 1991. március 1. napján létrehozott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXVI. törvény szerint megjelölésre került.

18. § (1)51 A robbanóanyagoknak meg kell felelni az 1. számú mellékletben meghatározott rájuk vonatkozó alapvető biztonsági követelményeknek.

(2) Azokat a robbanóanyagokat, amelyek megfelelnek a vonatkozó honosított harmonizált szabványoknak, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek e rendelet követelményeinek.

(3)52

19. § (1) A robbanóanyagok megfelelőségének tanúsítására alkalmazandó eljárások a következők:

a) a 2. számú melléklet 1. fejezetének megfelelő típusvizsgálat (B-modul) és a gyártó választása szerint

– a típusnak való megfelelőség igazolása (C-modul) a 2. számú melléklet 2. fejezete szerint, vagy

– a gyártásra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer (D-modul) a 2. számú melléklet 3. fejezete szerint, vagy

– a termék végellenőrzésére vonatkozó minőségbiztosítási rendszer (E-modul) a 2. számú melléklet 4. fejezete szerint, vagy

– a termékek vizsgálata (F-modul) a 2. számú melléklet 5. fejezete szerint,

b) egyedi vizsgálat (G-modul) a 2. számú melléklet 6. fejezete szerint.

(2)53

(3)54

Megfelelőségi jelölés55

19/A. §56

20. § (1)57 A robbanóanyagokat forgalomba hozatal előtt a 4. számú melléklet szerinti megfelelőségi jelöléssel kell ellátni.

(2) A megfelelőségi jelölést jól láthatóan, könnyen olvashatóan és maradandóan a robbanóanyagon, vagy ha ez nem lehetséges, a robbanóanyaghoz rögzített azonosító táblán vagy a csomagoláson kell elhelyezni. Az azonosító táblát, illetve a csomagolást úgy kell kialakítani, hogy azt ne lehessen újra felhasználni.

(3)58 Tilos a robbanóanyagokon olyan megjelölést vagy feliratot elhelyezni, amelyet harmadik személyek a CE megjelölés jelentésével vagy írásképével összetéveszthetnek. Bármely másfajta megjelölés elhelyezhető robbanóanyagokon, amennyiben az nem rontja a CE megjelölés láthatóságát és olvashatóságát.

21. §59 (1)60 Amennyiben a CE megfelelőségi jelöléssel ellátott robbanóanyag a rendeltetésszerű használat során veszélyezteti a személyek, állatok vagy anyagi javak biztonságát, a bányafelügyelet, mint piacfelügyeleti hatóság a robbanóanyagot a piacról kivonja, annak forgalomba hozatalát, üzembe helyezését, használatát megtiltja. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, megjelölve az intézkedés okát és különösen azt, hogy a nem megfelelőség oka:

a) az 1. számú mellékletben meghatározott alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek való nem megfelelés;

b) a honosított harmonizált szabványok nem megfelelő alkalmazása;

c) a honosított harmonizált szabványok hiányosságai.

(2) Amennyiben egy nem megfelelő robbanóanyag CE jelöléssel van ellátva, a piacfelügyeleti hatóság megteszi a külön jogszabályban meghatározott intézkedéseket a jelölés elhelyezője ellen, és erről tájékoztatja a Bizottságot valamint a többi tagállam piacfelügyeleti hatóságát.

Szabványok és műszaki előírások állandó bizottsága

21/A. §61 A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásáról az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján értesíteni köteles az Európai Bizottságot.

A gyártóhely, tárolóhely (létesítmény) őrzése, védelme

22. § (1)62 A létesítményt olyan biztonsági rendszerrel kell ellátni, amely megakadályozza a létesítmény területére történő illetéktelen behatolást. Ennek érdekében a létesítményt megerősített kerítéssel kell körülvenni, indokolt esetben azt jelzőrendszerrel kell felszerelni. A létesítmény területén jelző- és riasztórendszer kialakításáról és annak folyamatos karbantartásáról a létesítmény vezetője köteles gondoskodni.

(2)63 A biztonsági rendszernek az illetéktelen behatolást, illetve jelenlétet, a behatolás helyét, a rongálást vagy működőképtelenséget megbízhatóan kell jeleznie.

(3) A létesítmény vezetője távbeszélő vagy hordozható rádió adó-vevő vagy ipari televízió vagy fény- és hangjelző rendszer alkalmazását köteles biztosítani.

(4) Ha a létesítményben fegyveres biztonsági őrség működik, akkor a létesítményben állandó hírkapcsolatot kell fenntartani a létesítmény területén szolgálatot teljesítő őrség tagjai és az azok ügyeleti helyiségében tartózkodó személyzet között.

(5) A létesítmény helyiségeinek behatolásra alkalmas külső nyílászáró szerkezeteit biztonsági zárral, ráccsal, riasztóberendezéssel kell ellátni.

A robbanóanyagok szállításának és belföldi átadásának felügyeletére vonatkozó előírások64

23. §65 A szállítási engedély iránti kérelemnek, illetve a belföldi átadási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a)66 a robbanóanyag szállításában közreműködők természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, jogi személy, egyéni vállalkozó vagy egyéni cég esetén az annak azonosításához szükséges adatokat, különösen megnevezését, székhelyének pontos címét;

b) a szállítandó robbanóanyag kereskedelmi megnevezését, a különféle típusok számát és mennyiségét;

c) a robbanóanyag teljes leírását, az azonosítást szolgáló adatokat, ideértve az azonosítási számát is (UN szám);

d) azon adatokat, amelyek a forgalomba hozatalra, illetve a robbanóanyag kezelésére vonatkozó követelmények betartásához szükségesek;

e) a szállítási módot és útvonalat;

f) az indulás és az érkezés tervezett időpontját;

g) a címet, ahová a robbanóanyagot küldik vagy szállítják;

h) az országhatáron történő belépés és a kilépés helyének pontos megjelölését.

23/A. §67 (1)68 A belföldi átadási engedély iránti kérelemhez csatolni kell a robbanóanyag átadójának arra vonatkozó igazolását, hogy jogosult polgári robbantási tevékenység végzésére, vagy polgári robbanóanyag forgalmazására.

(2) A belföldi átadási engedély iránti kérelemben nem kell megjelölni a 23. § (1) bekezdésének h) pontjában foglaltakat.

(3)69 A belföldi átadási engedély a kiállítástól számított egy évig terjedő hatállyal állítható ki.

(4)70

23/B. §71 (1) A robbanóanyag szállításához a szállítmány címzettjének vagy a szállítási engedély kérelmezőjének kell beszereznie a fogadó állam hatóságának engedélyét.

(2) A robbanóanyag több állam területén történő átszállításához a szállításért felelősnek kell beszereznie az érintett államok hatóságainak szállítási engedélyét.

(3) E rendelet 5. számú melléklete szerinti okmánymintát a robbanóanyagok szállítása esetén alkalmazni kell, azzal, hogy ez nem érinti a külön jogszabályok szerinti engedélyezési eljárást.

(4)72 E rendelet 5. számú melléklete szerinti okmányminta az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokon kívüli államok tekintetében is alkalmazható.

(5)73 A szállítási engedély a fogadó állam hatósága által kiállított engedély hatályáig, de legfeljebb a kiállítását követő 3 hónapig hatályos.

(6)74 A szállítás, illetve a részszállítások lebonyolításáról az engedéllyel rendelkező öt napon belül köteles értesíteni az engedélyt kiállító hatóságot. A szállítás elmaradása esetén az értesítést az engedély hatályának lejártát követő öt napon belül kell megtenni.

23/C. §75 A belföldi átadási engedélyt és a szállítási engedélyt az ellenőrzésére jogosult hatóság felszólítására be kell mutatni. A belföldi átadási engedélyt és a szállítási engedélyt a címzetthez történő megérkezésig a robbanóanyaggal együtt kell szállítani.

23/D. §76 A 23/A–23/C. §-ban foglaltakat alkalmazni kell azokban az esetekben is, amikor

a) a robbanóanyagot Magyarország területén állítják elő, és azt más Európai Gazdasági Térségbe nem tartozó állam érintése nélkül külföldre juttatják, vagy

b) Magyarország területére az Európai Gazdasági Térségen kívülről, továbbszállítási cél nélkül, más Európai Gazdasági Térségbe nem tartozó állam érintése nélkül behozzák.

A robbanóanyagok nyilvántartása

24. § (1)77 A robbanóanyag-szektorban működő vállalkozások a birtokukban lévő robbanóanyagokról naprakész terméknyilvántartást kötelesek vezetni, és azt – a tevékenység befejezése esetén is – a nyilvántartás felvételétől számított öt évig megőrizni.

(2)78 A nyilvántartásnak ki kell terjednie a robbanóanyag felhasználására, szállítására, valamint belföldi átadására is.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a bányafelügyelet és a rendőrség ellenőrzi.

24/A. §79 (1) A robbanóanyag-szektorban működő vállalkozások a birtokukban lévő robbanóanyagokról az ellátási láncon és az életcikluson keresztül az egyedi azonosítást is tartalmazó naprakész terméknyilvántartást kötelesek vezetni, és azt – a tevékenység befejezése esetén is – a nyilvántartás felvételétől, illetve a robbanóanyag életciklusa végének legutolsó ismert időpontjától számított tíz évig megőrizni.

(2) A nyilvántartásnak ki kell terjednie a robbanóanyag felhasználására, szállítására, valamint belföldi átadására is.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a bányafelügyelet és a rendőrség ellenőrzi.

(4) A robbanóanyag-szektorban működő vállalkozások kötelesek:

a) nyilvántartást vezetni a robbanóanyagok azonosításáról minden vonatkozó információval együtt, beleértve a robbanóanyag típusát és a gazdálkodó szervezet vagy személy nevét, amelynél kezelik;

b) minden egyes robbanóanyag elhelyezését nyilvántartani addig, amíg a robbanóanyag a tulajdonukban vagy kezelésükben van, vagy amíg azt egy másik vállalkozáshoz átszállítják vagy felhasználják;

c) rendszeres időközönként nyilvántartási rendszerüket felülvizsgálni annak érdekében, hogy annak hatékonyságát és a nyilvántartott adatok minőségét biztosítsák;

d) biztosítani a nyilvántartás védelmét a véletlen vagy szándékos rongálódástól vagy megsemmisüléstől;

e) a rendőrség kérésére a robbanóanyag eredetével és helyével kapcsolatos információt – annak életciklusa során és az ellátási lánc egészén keresztül – megadni;

f) megadni a rendőrségnek az e) pontban leírt információk megadására – munkaidőn túl is – képes személy nevét és elérhetőségi adatait.

TERMÉKAZONOSÍTÁS80

Egyedi azonosítás81

24/B. §82 (1) A robbanóanyag-szektorban működő vállalkozások, amelyek robbanóanyagokat gyártanak vagy importálnak, illetve gyutacsokat szerelnek össze (a továbbiakban: vállalkozások) egyedi azonosítással kötelesek jelölni a robbanóanyagokat és a legkisebb csomagolási egységek mindegyikét. Nem kell jelölni:

a) a csomagolatlanul vagy szivattyús kocsikban szállított és átadott robbanóanyagot a robbantólyukba való közvetlen betöltéshez;

b) a robbantás helyszínén gyártott robbanóanyagot, és amelyeket közvetlenül a gyártásuk után töltenek be („in situ” gyártás);

c) gyújtózsinórokat, amelyek zsinórszerű nem robbanó gyújtóeszközök;

d) biztonsági gyújtózsinórokat, amelyek fekete lőporbélből állnak, amely hajlékony szövött textilburkolattal és egy vagy több külső védőburkolattal van körülvéve, és amely meggyújtását követően előre meghatározott sebességgel ég, külső robbanás nélkül;

e) gyutacskapszulákat, amelyek ütésre könnyen robbanó kis mennyiségű primer robbanóanyag-keveréket tartalmazó fém vagy műanyag gyutacskapszulák, és amelyek kézifegyver töltényben indítóelemként, lövegeknél ütőgyutacsként szolgálnak.

(2) Amennyiben egy robbanóanyag további gyártási eljárások tárgyát képezi, a gyártónak a robbanóanyagot nem kell új egyedi azonosítással jelölni, kivéve, ha az eredeti egyedi azonosítás többé nincs a 20. §-nak megfelelően jelölve.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a robbanóanyagot export céljára gyártják és az importáló ország követelményeivel összhangban lévő azonosítással jelölik, ami lehetővé teszi a robbanóanyag nyomon követhetőségét.

(4)83 Az egyedi azonosítás a 7. számú mellékletben meghatározott alkotóelemeket tartalmazza.

(5) A bányafelügyelet minden gyártási helyhez kiadott gyártási engedélyében három számjegyből álló kódot határoz meg.

(6) Ha a gyártási hely az Európai Gazdasági Térség területén kívül helyezkedik el, a Magyarországon székhellyel rendelkező gyártó kapcsolatba lép az importáló tagállam hatóságával abból a célból, hogy a gyártási helyhez kódot rendeljenek hozzá. Ha a gyártási hely az Európai Gazdasági Térségen kívül helyezkedik el és a gyártó nem az Európai Gazdasági Térség területén belül rendelkezik székhellyel, az érintett robbanóanyagok importőrjének kapcsolatba kell lépnie a bányafelügyelettel, hogy a gyártási helyhez kódot rendeljenek hozzá.

(7) 2015. április 5-étől a robbanóanyagokat újracsomagoló forgalmazók a robbanóanyagra és a legkisebb csomagolási egységre kötelesek egyedi azonosítást rögzíteni.

Jelölés és rögzítés84

24/C. §85 Az egyedi azonosítást az érintett terméken jól láthatóan, egyértelmű és maradandó módon kell rögzíteni.

Töltényezett robbanóanyagok és zsákos robbanóanyagok86

24/D. §87 (1) A töltényezett robbanóanyagok és zsákos robbanóanyagok esetében az egyedi azonosításnak egy öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia minden egyes töltényen, illetve zsákon. Járulékos címkét kell helyezni minden egyes tölténycsomagra.

(2) A vállalkozások minden egyes töltényhez vagy zsákhoz rögzített passzív, inert elektronikus címkét és minden egyes tölténycsomagra járulékos elektronikus címkét használhatnak.

Kétkomponensű robbanóanyagok88

24/E. §89 A csomagolt kétkomponensű robbanóanyagok esetében az egyedi azonosításnak egy öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia a két komponenst tartalmazó minden egyes legkisebb csomagolási egységen.

Alapgyutacs90

24/F. §91 (1) Az alapgyutacsok esetében az egyedi azonosításnak a gyutacshüvelyen elhelyezett öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból, illetve bélyegzésből kell állnia. Minden egyes gyutacscsomagra járulékos címkét kell helyezni.

(2) A vállalkozások az egyes gyutacsokhoz rögzített passzív, inert elektronikus címkét és minden egyes gyutacscsomagra járulékos címkét használhatnak.

Elektromos, nem elektromos és elektronikus gyutacsok92

24/G. §93 (1) Az elektromos, nem elektromos és elektronikus gyutacsok esetében az egyedi azonosításnak egy, a vezetékeken vagy a gyújtócsövön lévő öntapadós címkéből, vagy pedig a gyutacshüvelyen lévő öntapadós címkéből, illetve közvetlen nyomtatásból vagy bélyegzésből kell állnia. Járulékos címkét kell helyezni minden egyes gyutacscsomagra.

(2) A vállalkozások minden egyes gyutacshoz rögzített passzív, inert elektronikus címkét és minden egyes gyutacscsomaghoz járulékos címkét használhatnak.

Indító- és erősítőtöltetek94

24/H. §95 (1) A 24/B. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott indítótöltetektől eltérő töltetek és az erősítőtöltetek esetében az egyedi azonosításnak az ilyen indító- és erősítőtölteteken elhelyezett öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia. Minden egyes indító- vagy erősítőtöltet-csomagra járulékos címkét kell helyezni.

(2) A vállalkozások minden egyes indítótöltethez vagy erősítőtöltethez rögzített passzív, inert elektronikus címkét, és minden egyes indító- vagy erősítőtöltet-csomagra járulékos címkét használhatnak.

Robbanózsinórok96

24/I. §97 (1) A robbanózsinórok esetében az egyedi azonosításnak a tekercsen elhelyezett öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia. Az egyedi azonosítást 5 méterenként kell feltüntetni a robbanózsinór külső borításán, vagy a közvetlenül a robbanózsinór külső szálán lévő műanyag extrudált belső rétegen. Minden egyes robbanózsinór-csomagra járulékos címkét kell helyezni.

(2) A vállalkozások a zsinórba helyezett passzív inert elektronikus címkét, és minden egyes robbanózsinór-csomagra járulékos címkét használhatnak.

Robbanóanyagot tartalmazó dobozok és dobok98

24/J. §99 (1) A robbanóanyagot tartalmazó dobozok és dobok esetében az egyedi azonosításnak egy öntapadós címkéből vagy közvetlen nyomtatásból kell állnia a robbanóanyagot tartalmazó dobozon vagy dobon.

(2) A vállalkozások minden egyes dobozra és dobra rögzített passzív inert elektronikus címkét használhatnak.

Az eredeti címke másolatai100

24/K. §101 A vállalkozások az eredeti azonosító címke felragasztható kivitelű másolatait – a robbanóanyagok téves felhasználásának elkerülése érdekében – a felhasználók rendelkezésére bocsáthatják. A másolatokat értelemszerűen az eredeti másolataiként kell megjelölni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba.

(2)102

(3)103

26. §104

27. §105 (1)106 Ez a rendelet a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 93/15/EGK irányelve (1993. április 5.) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatkozó rendelkezések harmonizációjáról, a 10. és 11. cikk kivételével,

b) a Bizottság 2008/43/EK irányelve (2008. április 4.) a polgári felhasználású robbanóanyagok azonosítási és nyomon követhetőségi rendszerének a 93/15/EGK tanácsi irányelv értelmében történő létrehozásáról (a 24/B–24/K. §),

c) a Bizottság 4/2012/EU irányelve (2012. február 22.) a polgári felhasználású robbanóanyagok azonosítási és nyomon-követhetőségi rendszerének a 93/15/EGK tanácsi irányelv értelmében történő létrehozásáról szóló 2008/43/EK irányelv módosításáról.

(2) E rendelet a robbanóanyagok Közösségen belüli szállítási okmányáról szóló, 2004. április 15-i 2004/388/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3)107 Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelethez

Alapvető biztonsági követelmények

I. Általános követelmények

1. Minden robbanóanyagot úgy kell tervezni, gyártani és szállítani, hogy a lehető legkisebb kockázatot jelentse az emberi életre és egészségre, és a szokásos előre látható feltételek között megelőzze a vagyontárgyak és a környezet károsodását, figyelemmel az üzembiztonsági követelményekre és a technika színvonalra.

2. Minden robbanóanyagnak meg kell felelnie a gyártó által a lehető legnagyobb biztonság és megbízhatóság elérése érdekében meghatározott teljesítményi jellemzőknek.

3. Minden robbanóanyagot úgy kell tervezni és gyártani, hogy a megfelelő technológia alkalmazásával a lehető legkörnyezetkímélőbb módon legyen megsemmisíthető.

II. Speciális követelmények

1. Legalább a következő információkat és tulajdonságokat kell – amennyiben lehetséges – figyelembe venni vagy megvizsgálni. Minden robbanóanyagot valósághű körülmények között kell vizsgálni. Amennyiben ez laboratóriumban nem lehetséges, a vizsgálatot olyan körülmények között kell végrehajtani amilyenek között használni fogják.

a) A kialakítást és a jellemző tulajdonságokat, ideértve a kémiai összetételt, a homogenitást, továbbá adott esetben a méreteket és a szemcsenagyság-megoszlást.

b) A robbanóanyag fizikai és kémiai stabilitását, minden olyan környezeti feltétel mellett, amelynek a robbanóanyag ki lehet téve.

c) Az ütéssel, rázással és dörzsöléssel szembeni érzékenységet.

d) Az összetevők összeférhetőségét, figyelemmel azok fizikai és kémiai stabilitására.

e) A robbanóanyag kémiai tisztaságát.

f) A vízálló képességet, ha a robbanóanyagot nedves vagy vizes környezetben való felhasználásra tervezték, és ha a robbanóanyag üzembiztonságát a víz károsan befolyásolhatja.

g) A magas és alacsony hőmérséklettel szembeni ellenálló képességet, ha a tárolás és a felhasználás ilyen hőmérsékleteken történik, és ha a robbanóanyag üzembiztonságát vagy működőképességét egyik összetevőjének vagy az egész robbanóanyagnak a túlhűlése vagy túlhevülése károsan befolyásolja.

h) A robbanóanyag veszélyes környezetben való használatra való alkalmasságát (pl. gáz-, gőz-, porrobbanás veszély, magas nyomás, hőmérséklet), ha ilyen környezetben is felhasználják.

i) A korai vagy nem szándékolt gyújtás vagy indítás elleni biztonságot.

j) A robbanóanyag helyes elhelyezésének, töltésének és kifogástalan működésének módját előírásszerű felhasználás esetén.

k) Megfelelő kezelési utasításokat, és – ha szükséges – a biztonságos kezelésre, tárolásra, felhasználásra és megsemmisítésre vonatkozó jelöléseket magyar nyelven is.

l) A robbanóanyagnak, csomagolásának vagy egyéb tartozékának a káros elváltozások elleni ellenálló képessége a tárolás alatt a gyártó által megadott felhasználhatósági határidőn belül.

m) A robbanóanyag megbízható és biztonságos működéséhez szükséges összes eszköz és kellék jellemzőit.

2. A robbanóanyagok különböző csoportjainak legalább a következő feltételeket kell kielégíteniük.

A) Robbanóanyagok (vegyületek és keverékek)

a) A robbanóanyagnak az alkalmazandó indítási móddal biztonságosan és megbízhatóan indíthatónak kell lennie, és teljes egészében fel kell robbannia vagy ha szükséges deflagrálnia kell. Különösen fekete lőpor esetén kell a deflagrációs viselkedésre figyelemmel az indítási teljesítményt meghatározni.

b) Töltényezett robbanóanyag esetén a detonációnak biztonságosan és megbízhatóan végig kell futnia a tölteteken.

c) A föld alatti alkalmazásra gyártott robbanóanyagok robbanásakor szénmonoxid, nitrózus- és egyéb gázok, porok vagy lebegőképes szilárd részecskék csak olyan mennyiségben szabadulhatnak fel, amelyek az adott üzemi körülmények között nem okoznak egészségkárosodást.

B) Robbanózsinórok, biztonsági és egyéb gyújtózsinórok

a) A robbanózsinórok, a biztonsági és egyéb gyújtózsinórok burkolatának megfelelő mechanikai szilárdsággal kell rendelkeznie, és a szokásos mechanikai igénybevételek esetén biztosítania kell a robbanóanyag-töltet megfelelő védelmét.

b) A lőportartalmú gyújtózsinór égési idejére vonatkozó jellemzőket meg kell adni, és megbízhatóan tartani kell.

c) A robbanózsinórok megbízhatóan indíthatóak legyenek, továbbá elegendő gyújtási energiával rendelkezzenek, és még különös környezeti viszonyok melletti tárolás után is elégítsék ki a követelményeket.

C) Robbanógyutacsok és robbanáskésleltetők

a) A robbanógyutacsoknak és a robbanáskésleltetőknek minden előre látható felhasználási körülmény között megbízhatóan kell indítaniuk azt a robbanóanyagot, amelynek indításához tervezték őket.

b) A robbanáskésleltetők megbízhatóan legyenek indíthatóak.

c) Az indítási képességet a nedvesség nem befolyásolhatja.

d) Az időzített gyutacsok késleltetési fokozatainak annyira egyformáknak kell lenniük, hogy az egymás melletti fokozatok átfedésének valószínűsége elhanyagolható legyen.

e) A villamos gyutacsok villamos jellemzőit (indítást nem okozó áramerősség, ellenállás stb.) a csomagoláson fel kell tüntetni.

f) A villamos gyutacsok vezetékeinek a felhasználás körülményeinek megfelelő szigeteléssel és mechanikai szilárdsággal kell rendelkezniük, beleértve a gyutacshoz való rögzítést is.

D) Por alakú és szilárd rakétahajtó anyagok

a) Ezek az anyagok előírásszerű használat esetén nem robbanhatnak fel.

b) Szükség esetén a hajtóanyagokat (pl. a nitrocellulóz-bázisúakat) fizikai vagy kémiai bomlás ellen stabilizálni kell.

c) A préselt vagy öntött szilárd rakétahajtó anyagok nem tartalmazhatnak semmiféle, a működést veszélyesen befolyásoló repedést vagy gázbuborékot.

2. számú melléklet a 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelethez108

1. B-MODUL: EK-típusvizsgálat

1. Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, amikor a bejelentett szervezet megvizsgáltatja és tanúsítja, hogy a bemutatott mintának megfelelő termék e rendelet vonatkozó követelményeit kielégíti.

2. Az EK-típusvizsgálatot a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője az általa választott bejelentett szervezettel végezteti el. E célból a gyártó, illetve a meghatalmazott képviselő köteles átadni a bejelentett szervezetnek

2.1. a gyártó nevét és címét, illetve, ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtotta be, az ő nevét és címét is,

2.2. írásos nyilatkozatot arról, hogy ugyanezt a kérelmet másik bejelentett szervezethez nem nyújtották be,

2.3. a 3. pontban leírt műszaki dokumentációt, továbbá

a gyártani tervezett termék egy mintadarabját (a továbbiakban: típusminta). További típusmintákat is kérhet a bejelentett szervezet, ha ezek a vizsgálatok elvégzéséhez szükségesek.

3. A műszaki dokumentációnak alkalmasnak kell lennie annak megállapítására, hogy a termék megfelel-e e rendelet követelményeinek. Az értékeléshez szükséges mértékben ki kell terjednie a tervezésre, a gyártásra, valamint a működés módjára, és tartalmaznia kell a következőket olyan részletességgel, ami az értékeléshez szükséges:

3.1. a típus általános leírását,

3.2. az alkatrészek, szerelési egységek és kapcsolási áramkörök stb. terveit és gyártási dokumentációját,

3.3. leírásokat és magyarázatokat, amelyek a rajzok, a tervek, valamint a termék működési módjának a megértéséhez szükségesek,

3.4. a hivatkozott, egészében vagy részben alkalmazott honosított harmonizált szabványok jegyzékét, továbbá az e rendelet alapvető követelményeinek teljesítését szolgáló megoldások leírását, ha az előbbiekben hivatkozott valamely szabványt nem alkalmazták,

3.5. számítások, az elvégzett vizsgálatok stb. eredményeit,

3.6. a vizsgálati jelentést.

4. A bejelentett szervezet

4.1. Megvizsgáltatja a műszaki dokumentációt; felülvizsgáltatja, hogy a típusmintát a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e, és megállapíttatja, hogy mely alkatrészeket tervezték meg a honosított harmonizált szabványok vonatkozó előírásaival összhangban és melyeket e szabványok vonatkozó előírásainak figyelmen kívül hagyásával.

4.2. Ha a honosított harmonizált szabványokat nem alkalmazták, elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és a szükséges ellenőrzéseket annak megállapítására, hogy a gyártó által választott megoldások e rendelet alapvető követelményeit kielégítik-e.

4.3. Elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és a szükséges ellenőrzéseket annak megállapítására, hogy a vonatkozó honosított harmonizált szabványokat helyesen alkalmazták-e, és a gyártó elkötelezett-e ezek érvényesítésére.

4.4. Egyezteti a kérelmezővel azt a helyszínt, ahol a szükséges vizsgálatokat és ellenőrzéseket elvégzik.

5.1. Ha a típusminta kielégíti e rendelet követelményeit, a kérelmező részére a bejelentett szervezet kiadja a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványt. A tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményét, a tanúsítvány érvényességének esetleges feltételeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.

5.2. A lényeges műszaki dokumentumok listáját mellékelni kell a tanúsítványhoz, amelynek egy másolati példányát a bejelentett szervezetnél kell megőrizni.

5.3. Ha a bejelentett szervezet elutasítja a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány kiadására vonatkozó kérelmét, az elutasítást részletesen meg kell indokolnia.

5.4. A fellebbezés lehetőségét biztosítani kell.

6. Az a kérelmező, aki a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány műszaki dokumentációjával rendelkezik, köteles a bejelentett szervezetet tájékoztatni a tanúsított termék minden tanúsításköteles módosításáról, továbbá az olyan módosításokról, amelyek az alapvető követelményeknek vagy a termék használatára előírt feltételeknek való megfelelőséget befolyásolhatják. Ezt a módosítási engedélyt a típus megfelelőségéről szóló eredeti tanúsítvány kiegészítéseként kell kiadni.

7. A bejelentett szervezet a megfelelő adatok közlésével köteles a többi bejelentett szervezetet tájékoztatni az általa kiadott vagy visszavont EK típus-megfelelőségi tanúsítványokról és módosításokról.

8. A többi bejelentett szervezet megkaphatja a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány és a kiegészítéseik másolatát. Biztosítani kell, hogy a tanúsítványok mellékletei a többi bejelentett szervezet rendelkezésére álljanak.

9. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének az utolsó termék előállításának időpontjától számított legalább 10 évig meg kell őriznie a műszaki dokumentációval együtt a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványt és kiegészítései másolatát.

10. Amennyiben sem a gyártó, sem a meghatalmazott képviselője nem rendelkezik székhellyel az Európai Unió területén, a rendelkezésre álló műszaki dokumentáció megőrzésének kötelezettsége azt a személyt terheli, aki a terméket az Európai Unió területén forgalomba hozza.

2. C-MODUL: A típusnak való megfelelés

1. Ez a modul az eljárásnak azt a részét írja le, ahogyan a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott robbanóanyag azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti e rendelet vonatkozó követelményeit. A gyártó köteles minden robbanóanyagon a „CE” megfelelőségjelölést elhelyezni, és az EK megfelelőségi nyilatkozatot kiadni.

2. A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy a gyártási eljárás biztosítsa a gyártott terméknek a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal való azonosságát, és e rendelet követelményeinek való megfelelését.

3. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a termék utolsó gyártásának időpontjától számított legalább 10 évig megőrizni az EK megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát.

4. A bejelentett szervezet a maga által választott időközönként szúrópróbaszerű termékvizsgálatot végez vagy végeztet. A bejelentett szervezet a kész gyártmányok közül a helyszínen kivett megfelelő mintát vizsgáltatja. A vizsgálatot a honosított harmonizált szabványokban meghatározott vagy ezekkel egyenértékű vizsgálati eljárás szerint kell végezni annak megállapítására, hogy a termék megfelel-e az érintett irányelvek követelményeinek. Ha egy vagy több vizsgált termék nem felel meg a követelményeknek, a bejelentett szervezetnek meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket.

5. A bejelentett szervezet felelősségére a gyártónak fel kell tüntetnie a bejelentett szervezet azonosító számát és a tanúsítvány számát a termékeken.

3. D-MODUL: A gyártás minőségbiztosítása

1. Ez a modul azt az eljárást írja le, ahogyan a gyártó, aki a 2. pont szerinti felelősséget viseli, biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott robbanóanyag azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti e rendelet vonatkozó követelményeit.

1.1. A gyártó köteles minden robbanóanyagon a „CE” megfelelőségi jelölést elhelyezni és az EK megfelelőségi nyilatkozatot kiadni. A „CE” megfelelőségi jelölés mellé a bejelentett szervezetnek a számát is fel kell tüntetni.

2. A gyártónak a 3. pont szerinti jóváhagyott és a 4. pont szerinti felügyelet alatt álló minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie a gyártásra, a végellenőrzésre és a vizsgálatra.

3. Minőségbiztosítási rendszer

3.1. A gyártó az adott robbanóanyagra vonatkozó minőségirányítási rendszere megfelelőségértékelését bejelentett szervezettel köteles elvégeztetni. E célból a gyártó köteles a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátani

3.1.1. a gyártandó robbanóanyag besorolására vonatkozó minden lényeges információt,

3.1.2. a minőségirányítási rendszer dokumentációját,

3.1.3. a jóváhagyott típus műszaki dokumentációját és a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány egy másolatát.

3.2. A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell a robbanóanyagnak a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal való azonosságát, továbbá ezen irányelv vonatkozó követelményeinek való megfelelőségét.

3.3. A gyártó által figyelembe vett minden alapvető követelményt és előírást rendszerezett és szabályozott írásos intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell összeállítani. A minőségbiztosítási rendszer dokumentumainak – a minőségbiztosítási programoknak, terveknek, kézikönyveknek és feljegyzéseknek – egységes dokumentációt kell képezniük.

3.4. A dokumentációnak tartalmaznia kell:

3.4.1. a minőségcélokat, valamint a szervezeti felépítést és a vezetőknek a robbanóanyag minőségével kapcsolatos hatásköreit és illetékességeit,

3.4.2. a gyártási eljárásokat, a minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszereket és más rendszeres intézkedéseket,

3.4.3. a gyártást megelőző, a gyártás során és után elvégzendő ellenőrzéseket és vizsgálatokat, valamint ezek gyakoriságát,

3.4.4. a minőségbiztosítási feljegyzéseket, mint pl. az ellenőrzési jegyzőkönyvek, a vizsgálatokra és a hitelesítésekre vonatkozó adatok, az érintett személyzet minősítésére vonatkozó jelentések,

3.4.5. azt az eszközt, amellyel a robbanóanyag tervezett minőségének elérését és a minőségbiztosítási rendszer hatásos működését felügyelet alatt lehet tartani.

3.5. A bejelentett szervezetnek a minőségbiztosítási rendszer értékelésével meg kell állapítania, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban meghatározott követelményeknek. Nem kell vizsgálni a 3.2. pontban meghatározott követelmények fennállását olyan esetben, amikor a megfelelő minőségbiztosítási rendszer az erre vonatkozó honosított harmonizált szabványban leírt követelményeknek megfelel. Az értékelést végző csoportban legalább egy, az adott gyártástechnológia értékeléséhez kellő gyakorlattal rendelkező szakembernek kell lennie. Az értékelési eljárásnak a gyártási helyszíneken végzett helyszíni szemlét is magában kell foglalnia.

3.6. A döntést a gyártóval közölni kell. A közlésnek a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmaznia kell.

3.7. A gyártó köteles a jóváhagyott minőségügyi rendszer által előírt kötelezettségeket teljesíteni, és a rendszer folyamatos, szakszerű és hatékony működéséről gondoskodni.

3.8. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles tájékoztatni a minőségügyi rendszer megfelelőségértékelését végző bejelentett szervezetet minden, a minőségügyi rendszert érintő tervezett változtatásról.

3.9. A bejelentett szervezet megvizsgálja a tervezett változtatásokat, és dönt arról, hogy a minőségügyi rendszer a tervezett változtatásokkal is kielégíti-e még a 3.2. pontban hivatkozott követelményeket vagy új értékelés szükséges.

4. A bejelentett szervezet felelősségével végzett felügyelet

4.1. A felügyeletnek biztosítania kell, hogy a gyártó minden vonatkozásban teljesítse a jóváhagyott minőségügyi rendszerből fakadó kötelezettségeit.

4.2. A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet – ellenőrzési célokból – bejusson a gyártás, az átvétel, az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás létesítményeibe, továbbá rendelkezésére kell bocsátani minden szükséges dokumentumot, különösen a következőket:

4.2.1. a minőségügyi rendszer dokumentációját,

4.2.2. a minőségbiztosítási feljegyzéseket, mint pl. az ellenőrzési jegyzőkönyvek, a vizsgálatokra és a hitelesítésekre vonatkozó adatok, az érintett személyzet minősítésére vonatkozó jelentések.

4.3. A bejelentett szervezetnek rendszeres utóvizsgálatok végzésével biztosítania kell, hogy a gyártó fenntartsa és működtesse a minőségbiztosítási rendszert. Az utóvizsgálatokról készített jelentést át kell adni a gyártónak.

4.4. A bejelentett szervezet ezen kívül váratlan ellenőrzéseket is tehet a gyártónál. Az ilyen ellenőrzések alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a minőségbiztosítási rendszer szabályszerű működésének ellenőrzésére. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet és – ha vizsgálatot is végzett – a vizsgálati jegyzőkönyvet.

5. A gyártó köteles a hatósági ellenőrzés céljára a termék utolsó gyártásának időpontjától számított 10 évig megőrizni a következő dokumentumokat:

5.1. a 3.1.1. pont szerinti dokumentációt,

5.2. a 3.4.2. pont szerinti, korszerűsítés miatti módosítások dokumentumait,

5.3. a bejelentett szervezetnek a 3.4.4. pont, a 4.3. és 4.4. pont szerinti döntéseit és jegyzőkönyveit.

6. A bejelentett szervezetnek a vonatkozó adatok közlésével tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet a jóváhagyott és a visszavont minőségbiztosítási rendszerekről.

4. E-MODUL: A termék minőségbiztosítása

1. Ez a modul azt az eljárást írja le, ahogyan a gyártó, aki a 2. pont szerinti felelősséget viseli, biztosítja és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott robbanóanyag azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti e rendelet vonatkozó követelményeit. A gyártó köteles minden robbanóanyagon a „CE” megfelelőségi jelölést elhelyezni és az EK megfelelőségi nyilatkozatot kiadni. A „CE” megfelelőségi jelölés mellé a bejelentett szervezet számát is fel kell tüntetni.

2. A gyártónak az adott robbanóanyagra a 3. pont szerinti jóváhagyott és a 4. pont szerinti felügyelet alatt álló, a végellenőrzésre és vizsgálatra vonatkozó minőségbiztosítási rendszert kell fenntartania.

3. Minőségbiztosítási rendszer

3.1. A gyártó az adott robbanóanyagra vonatkozó minőségirányítási rendszerének megfelelőségértékelését bejelentett szervezettel köteles elvégeztetni. E célból köteles a bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátani

3.1.1. a gyártandó robbanóanyag besorolására vonatkozó minden lényeges információt,

3.1.2. a minőségirányítási rendszer dokumentációját,

3.1.3. a tanúsított típus műszaki dokumentációját és a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány másolatát.

3.2. A minőségbiztosítási rendszer keretében minden robbanóanyagot vizsgálni kell. A vizsgálatokat a honosított harmonizált szabványokban leírt vagy ezekkel egyenértékű vizsgálati eljárás szerint kell elvégezni annak megállapítására, hogy a robbanóanyag megfelel-e ezen rendelet vonatkozó követelményeinek. A gyártó által figyelembe vett minden alapvető követelményt és előírást rendszerezett és szabályozott írásos intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell összeállítani. A minőségbiztosítási rendszer dokumentumainak – a minőségbiztosítási programoknak, terveknek, kézikönyveknek és feljegyzéseknek – egységes dokumentációt kell képezniük.

3.3. A dokumentációnak tartalmaznia kell:

3.3.1. a minőségcélokat, valamint a szervezeti felépítést és a vezetőknek a robbanóanyag minőségével kapcsolatos hatásköreit és illetékességeit,

3.3.2. a gyártás utáni ellenőrzéseket és vizsgálatokat,

3.3.3. azt az eszközt, amellyel a minőségbiztosítási rendszer hatásos működését felügyelet alatt lehet tartani,

3.3.4. a minőségbiztosítási feljegyzéseket, mint pl. az ellenőrzési jegyzőkönyvek, a vizsgálatokra és a hitelesítésekre vonatkozó adatok, az érintett személyzet minősítésére vonatkozó jelentések.

3.4. A bejelentett szervezetnek a minőségbiztosítási rendszer értékelésével meg kell állapítania, hogy az kielégíti-e a 3.2. pontban megnevezett követelményeket. Nem kell vizsgálni a 3.2. pontban meghatározott követelmények fennállását olyan esetben, amikor a megfelelő minőségbiztosítási rendszer az erre vonatkozó harmonizált honosított szabványban leírt követelményeknek megfelel. Az értékelést végző csoportban legalább egy, az adott gyártástechnológia értékeléséhez kellő gyakorlattal rendelkező szakembernek kell lennie. Az értékelési eljárásnak a gyártási helyszíneken végzett helyszíni szemlét is magában kell foglalnia.

3.5. A döntést a gyártóval közölni kell. A közlésnek a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmaznia kell.

3.6. A gyártó köteles a jóváhagyott minőségügyi rendszer által előírt kötelezettségeket teljesíteni, és a rendszer folyamatos, szakszerű és hatékony működéséről gondoskodni.

3.7. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles tájékoztatni a minőségügyi rendszert jóváhagyó bejelentett szervezet minden, a minőségügyi rendszert érintő tervezett változtatásról.

3.8. A bejelentett szervezet megvizsgálja a tervezett változtatásokat és dönt arról, hogy a minőségügyi rendszer a tervezett változtatásokkal is kielégíti-e még a 3.2. pontban hivatkozott követelményeket vagy új értékelés szükséges.

3.9. A döntést a gyártóval közölni kell. A közlésnek a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmaznia kell.

4. A bejelentett szervezet felelősségével végzett felügyelet

4.1. A felügyeletnek biztosítania kell, hogy a gyártó minden vonatkozásban teljesíti a jóváhagyott minőségügyi rendszerből fakadó kötelezettségeit.

4.2. A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szervezet – ellenőrzési célokból – bejusson az átvétel, az ellenőrzés, vizsgálat és a tárolás létesítményeibe, továbbá rendelkezésére kell bocsátani minden szükséges dokumentumot, különösen a következőket:

4.2.1. a minőségügyi rendszer dokumentációját,

4.2.2. a műszaki dokumentációt,

4.2.3. a minőségbiztosítási feljegyzéseket, mint pl. az ellenőrzési jegyzőkönyvek, a vizsgálatokra és a hitelesítésekre vonatkozó adatok, az érintett személyzet minősítésére vonatkozó jelentések.

4.3. A bejelentett szervezetnek rendszeres utóvizsgálatok végzésével kell biztosítania, hogy a gyártó fenntartsa és működtesse a minőségbiztosítási rendszert. Az utóvizsgálatokról készített jelentést át kell adni a gyártónak.

4.4. A bejelentett szervezet ezen kívül váratlan ellenőrzéseket is tehet a gyártónál. Az ilyen ellenőrzések alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a minőségbiztosítási rendszer szabályszerű működésének ellenőrzésére. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet és – ha vizsgálatot is végzett – a vizsgálati jegyzőkönyvet.

5.1. A gyártó köteles a bejelentett szervezetnek bemutatás céljából a termék utolsó gyártásának időpontjától számított 10 évig megőrizni:

5.1.1. a 3.1.2. pont szerinti dokumentációt,

5.1.2. a 3.7. pont szerinti, korszerűsítés miatti módosítások dokumentumait,

5.2. a bejelentett szervezetnek a 3.9. pont, a 4.3. és 4.4. pont szerinti döntéseit és jegyzőkönyveit.

6. A bejelentett szervezetnek a vonatkozó adatok közlésével tájékoztatnia kell a többi bejelentett szervezetet a jóváhagyott és a visszavont minőségbiztosítási rendszerről.

5. F-MODUL: A termék vizsgálata

1. Ez a modul azt az eljárást írja le, amelyben a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője biztosítja, és kiadott nyilatkozatával megerősíti, hogy a 3. pontnak megfelelő robbanóanyag azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti e rendelet vonatkozó követelményeit.

2. A gyártó minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás biztosítsa a robbanóanyag azonosságát a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal és megfeleljen e rendelet vonatkozó követelményeinek. Minden robbanóanyag-terméken el kell helyezni a „CE” megfelelőségi jelölést, és ki kell adni az EK megfelelőségi nyilatkozatot.

3.1. A bejelentett szervezet minden egyes robbanóanyag-termékre kiterjedő ellenőrzéssel és próbával elvégzi a 4. pont szerinti vizsgálatokat annak megállapítása céljából, hogy a robbanóanyag megfelel-e e rendelet vonatkozó követelményeinek.

3.2. A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője a robbanóanyag utolsó gyártásának időpontjától számított legalább 10 évig megőrzi az EK megfelelőségi nyilatkozat másolatát.

4. A robbanóanyag-termékek mindendarabos ellenőrzése és próbája

4.1. Minden robbanóanyag-terméket egyenként meg kell vizsgálni a honosított harmonizált szabványokban leírt vagy azokkal egyenértékű vizsgálati eljárások szerint, hogy a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal való azonossága és ezen irányelv vonatkozó követelményeinek való megfelelősége megállapítható legyen.

4.2. A bejelentett szervezetnek saját számát el kell helyeznie, illetve el kell helyeztetnie minden egyes jóváhagyott robbanóanyag-terméken, és ki kell adnia az EK megfelelőségi tanúsítványt az elvégzett vizsgálatok alapján.

4.3. A gyártónak vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének kell gondoskodnia arról, hogy a bejelentett szervezet EK megfelelőségi tanúsítványát kérésre bármikor be tudja mutatni.

6. G-MODUL: A termék egyedi vizsgálata

1. Ez a modul azt az eljárást írja le, amelyben a gyártó biztosítja, és kiadott nyilatkozatával megerősíti, hogy a 2. pont szerint tanúsított robbanóanyag kielégíti e rendelet vonatkozó követelményeit. A gyártó köteles a robbanóanyagon a „CE” megfelelőségi jelölést elhelyezni, és az EK megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani.

2.1. A bejelentett szervezetnek vizsgálnia kell a robbanóanyagot a 2. § 5. pontjában hivatkozott szabványok vizsgálati eljárásai szerint vagy azzal egyenértékű vizsgálatokkal annak megállapítására, hogy megfelel-e e rendelet vonatkozó követelményeinek.

2.2. A bejelentett szervezetnek saját számát el kell helyeznie, illetve el kell helyeztetnie minden egyes jóváhagyott robbanóanyag-terméken, és ki kell adnia az EK megfelelőségi tanúsítványt az elvégzett vizsgálatok alapján.

3.1. A műszaki dokumentáció célja, hogy lehetővé tegye e rendelet követelményeinek való megfelelés értékelését, továbbá a robbanóanyag koncepciójának, előállításának és működésének megértetését.

3.2. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:

3.2.1. a termék típusának általános leírását,

3.2.2. az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. terveit, gyártási rajzait és terveit,

3.2.3. azokat a leírásokat és magyarázatokat, amelyek az említett rajzok és tervek, továbbá a működés módjának megértéséhez szükségesek,

3.2.4. a hivatkozott azon honosított harmonizált szabványok felsorolását, amelyeket teljes egészében vagy részben figyelembe vettek, továbbá az alapvető követelmények teljesítéséhez választott megoldások leírását,

3.2.5. a tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményeit,

3.2.6. a vizsgálati jegyzőkönyveket.

3. számú melléklet a 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelethez109

ENGEDÉLYKÉRELMEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. Robbanóanyag gyártási engedélykérelem

1.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a robbanóanyag előállítását végző vállalkozás megnevezését, székhelyét, telephelyét, fióktelepét;

b) a gyártás helyét (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám);

c) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét;

d) a készletezésre szolgáló robbanóanyag-raktár helyét, a tárolási engedélyes megnevezését és a tárolási engedély számát.

1.2. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a jogerős és végrehajtható egységes környezethasználati engedély másolatát;

b) gyártási tevékenységhez szükséges épületek jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélye másolatát;

c) veszélyes tevékenység megkezdéséhez előírt hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogerős és végrehajtható engedélyének másolatát;

d)110

e) bértárolás esetében a tárolási engedélyessel e célra kötött megállapodást;

f) a robbanóanyag gyártásra szolgáló létesítmények, berendezések és eszközök, valamint a gyártási technológia, illetve a gyártás személyi feltételei biztosítottságának igazolását, a munkavédelemről szóló törvény szerinti, a munkavédelmi üzembe helyezés feltételéül szolgáló munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat eredményét;

g)111

1.3. A helyszíni keveréssel előállítható, kizárólag saját felhasználási célú robbanóanyag gyártási engedélykérelemhez nem kell mellékelni az 1.1. pont d) alpontjában, valamint az 1.2. pont a) és b) alpontjában előírtakat.

2. Robbanóanyag forgalmazási engedélykérelem

2.1. A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a forgalmazó megnevezését, székhelyét, magyarországi telephelyét, fióktelepét;

b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét;

c) a készletezésre szolgáló robbanóanyag-raktár helyét, a tárolási engedélyes megnevezését és a tárolási engedély számát.

2.2. A kérelemhez mellékelni kell

a) bértárolás esetében a tárolási engedélyessel e célra kötött megállapodást; és

b)112

3. Robbanóanyag megszerzési engedélykérelem

3.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, székhelyét;

b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét;

c) a megszerezni tervezett robbanóanyag kereskedelmi megnevezését és mennyiségét;

d) a megszerzés célját, illetve annak igazolását, bizonyítását, hogy a robbanóanyag megszerzése a kérelmező tevékenységének elvégzéséhez szükséges és

e) a tárolás helyének, illetve módjának meghatározását vagy az azonnali felhasználásra vonatkozó nyilatkozatot.

3.2. A kérelemhez mellékelni kell bértárolás esetében a tárolási engedélyessel e célra kötött megállapodást.

4. Robbanóanyag felhasználási, valamint megsemmisítési engedélykérelem

4.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, székhelyét;

b) a felelős személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét;

c) a kérelmező nyilatkozatát az engedély alapját képező bányafelügyeleti engedélyről és számáról;

d) a robbantás célját, időpontját, időtartamát, helyének megjelölését, a felhasználásra tervezett robbanóanyag megnevezését és mennyiségét, földalatti bánya esetében a gázkitörés-, a sújtólég- és szénporrobbanás-veszélyességi besorolást;

e) a robbantás tervezőjének nevét, lakcímét és engedélyének számát, valamint a robbantásvezető nevét, lakcímét és engedélyének számát, ha a felelős személy nem azonos a robbantásvezetővel;

f) a robbantás tervezőjének nyilatkozatát arról, hogy a tervezett robbantás Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat szerinti repeszhatása, a rezgésre érzékeny létesítményeken várható rezgések szeizmikus hatása nem veszélyezteti az életet, testi épséget, egészséget, illetve vagyonbiztonságot;

g) a rezgésre érzékeny létesítmények felsorolását; és

h) a robbantás során szükséges biztonsági intézkedéseket, a védendő létesítmények és azok megóvását szolgáló intézkedések, védőeszközök, védőberendezések leírását.

4.2. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a robbantás műszaki leírását;

b) a földalatti bányában, valamint a geofizikai mérések esetében végzett robbantás kivételével, olyan méretarányú térképet három, természetvédelmi hatóság érintettsége esetén négy példányban, amelyen a tervezett robbantás helye, hatásterülete és biztonsági távolságai, valamint az ezen belül lévő valamennyi építmény, védendő létesítmény, valamint ezek védőterülete, védőövezete, biztonsági övezete, továbbá a vízi utak és a védett természeti területek jól látható módon fel vannak tüntetve;

c) a robbantandó építmény vagy tárgy tulajdonosának, kezelőjének robbantásra vonatkozó megrendelését, ha az nem a robbantás végzője;

d) nyomvonalas, illetve vízi létesítmény, repülőtér vagy műemlék védőtávolságán belüli, valamint hajóúton vagy honvédelmi szempontból jelentős, illetve védett természeti területen végzett robbantás esetében az érintett kezelő, védett természeti terület esetében az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulását; és

e) épület robbantásos bontása esetén az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható bontási engedélyének másolatát, amely tartalmazza, hogy az épület bontása robbantásos technológiával is elvégezhető.

4.3. A kőolaj-, és földgáz-bányászat, illetve víz kitermelése céljából fúrólyukban tervezett robbantás esetében, ha a robbantás biztonsági távolságán belül nem található építmény vagy más védendő létesítmény, nem kell a 4.2. pont b) alpontja szerinti térképet mellékelni.

5. Robbanóanyag szállítási engedélykérelem

5.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az 5. számú melléklet szerinti okmány adatait;

b) a robbanóanyag szállításában közreműködő személyek személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét;

c) Magyarország területén a szállításért felelős személy személyazonosító adatait és elérhetőségét (telefon, e-mail);

d) a magyarországi szállítási útvonal leírását.

5.2. A kérelemhez mellékelni kell:

a) az ADR 1.10 fejezetében meghatározott Közbiztonsági Tervet;

b) a fogadó állam és a kilépés helye szerinti szomszédos állam hatósága engedélyének másolatát;

c) az eljárásért fizetendő eljárási illeték befizetésnek bizonylatát.

6. Robbanóanyag belföldi átadási engedélykérelem

6.1. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmet benyújtó megnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát;

b) a robbanóanyag feladójának nevét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);

c) a robbanóanyag címzettjének nevét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);

d) a robbanóanyag szállításában közreműködő vállalkozás nevét, székhelyét, elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail-cím);

e) a robbanóanyag szállításában közreműködő természetes személy személyazonosító adatait, elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);

f) Magyarország területén a szállításért felelős természetes személy személyazonosító adatait és elérhetőségét (telefonszám, faxszám, e-mail cím);

g) a szállítandó robbanóanyag kereskedelmi megnevezését, típusszámát, mennyiségét (nettó kilogramm, darab vagy méter) és UN számát;

h) a gyártó megnevezését és székhelyét;

i) a magyarországi szállítási útvonal leírását.

6.2. A kérelemhez mellékelni kell:

a) az ADR 1.10 fejezetében meghatározott Közbiztonsági Tervet;

b) az eljárásért fizetendő eljárási illeték befizetésének bizonylatát;

c) a robbanóanyag átadójának arra vonatkozó igazolását, hogy jogosult polgári robbantási tevékenység végzésére vagy polgári robbanóanyag forgalmazására.

4. számú melléklet a 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelethez

A ,,CE'' megfelelőség jelölése

A megfelelőségi jelölés a ,,CE'' betűkből áll, és a következő a képe:

Ha a jelet kicsinyítik vagy nagyítják, a fenti rajz méretarányait meg kell tartani.

5. számú melléklet a 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelethez113

Okmány a robbanóanyagok Európai Gazdasági Térségen belüli szállításához

[a 93/15/EGK irányelv 9. cikkének (5) és (6) bekezdése]

 

ROBBANÓANYAGOK KÖZÖSSÉGEN BELÜLI SZÁLLÍTÁSA
(a lőszerek kivételével)
(az 1993/15/EGK irányelv 9. cikke)

1. Az engedély jellege

 

A lejárat időpontja*:

 

c Egyszeri szállítás [9. cikk (5) bekezdés]

c    Többszöri szállítás – meghatározott időtartam
[9. cikk (6) bekezdés]

 

2. Az érintett szereplők adatai

 

2.1. Címzett kérelmező*

2.2. Szállító

Név:

Cím (ügyintézési hely):

Telefon:

Fax:

E-mail:

Aláírás:

Név:

Cím (ügyintézési hely):

Telefon:

Fax:

E-mail:

2.3. Fuvarozó(k)

Név:

Cím (ügyintézési hely):

Telefon:

Fax:

E-mail:

Név:

Cím (ügyintézési hely):

Telefon:

Fax:

E-mail:

Név:

Cím (ügyintézési hely):

Telefon:

Fax:

E-mail:

 

3. A robbanóanyagok részletes leírása

UN-szám*

Osztály/
alosztály

Kereskedelmi név*

CE-jelölés
(Igen/Nem)

Gyár
címe

Mennyiség*

Egyéb
információk

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Szállítási adatok

4.1. Hely és idő:

Indulás helye:

Indulás időpontja:

Szállítás helye:

Várható érkezési időpont:

4.2. Az útvonal általános ismertetése:

Tagállam

Belépési hely

Kilépési hely

Szállítóeszköz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. A tranzittagállamok hatóságainak engedélyei, beleértve a biztonsági azonosítást is (pl. pecsét)

SZÁRMAZÁSI ORSZÁG

ENGEDÉLY IDŐPONTJA

ENGEDÉLY SZÁMA

LEJÁRAT IDŐPONTJA

 

 

 

 

 

TRANZITORSZÁGOK

ENGEDÉLY IDŐPONTJA

ENGEDÉLY SZÁMA

LEJÁRAT IDOPONTJA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6. A címzett tagállam hatóságának engedélye (beleértve a biztonsági azonosítást is)

Dátum:

Az aláíró hatóságnál betöltött pozíció:

......................................................................

(aláírás)

Magyarázó megjegyzések:

1.    A robbanóanyagok címzettje tölti ki a robbanóanyagok Európai Gazdasági Térségen belüli szállítására szolgáló okmány 1–4. részét, és az okmányt a címzett illetékes hatóságához nyújtja be engedélyezés céljából.

2.    A címzett illetékes hatósága engedélyének beszerzésén kívül (6. rész) a szállításért felelős személynek értesítenie kell a tranzittagállamok és a származási tagállam illetékes hatóságait, amelyek engedélye szintén szükséges (5. rész). Az illetékes hatóságok engedélyei szerepelhetnek ugyanazon az okmányon vagy különálló okmányok gyűjteményében. Az engedélyt minden esetben biztonságosan azonosítani kell.

3.    Ha a tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy különleges biztonsági követelményekre van szükség, akkor az összes információ előzetes megadása szükséges az okmányban. Ha az ügyletben részt vevő illetékes hatóságok egyike sem véli úgy, hogy különleges biztonsági követelményekre van szükség, akkor csak a csillaggal (*) jelölt adatokat kell megadni.

4.    Az okmánynak minden esetben a rendeltetési helyre való megérkezésig kell a robbanóanyagokat kísérnie.

5.    ,,A robbanóanyagok részletes leírása” a kereskedelmi nevet és/vagy a megfelelő UN szállítási nevet és bármilyen más olyan megfelelő információt jelent, amely alkalmas a cikkek azonosítására. Egyértelműen jelezni kell, ha a robbanóanyagok nem rendelkeznek CE-jelöléssel.

6.    A „Mennyiség” – megfelelő módon – a cikkek számát vagy a robbanóanyagok nettó tömegét jelenti.

6. számú melléklet a 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelethez114

Robbantási tevékenység bejelentéséhez szükséges adatok

1. A bejelentést tevő

1.1. neve,

1.2. címe,

1.3. telephelye,

1.4. elérhetősége.

2. A robbantással érintett építmény

2.1. elnevezése,

2.2. helye,

2.3. közművei kiszakaszolásának megoldásai.

3. A robbantás biztonsági távolságán belül lévő lakóterület kiterjedése.

4. A robbantás során szükséges biztonsági intézkedések, a védendő létesítmények és azok megóvását szolgáló intézkedések leírása.

5. A robbantás biztonsága érdekében lezárt útszakaszok ismertetése.

6. A robbantás ideje: év/hónap/nap, óra:perc.

7. A robbantásért felelős személy

7.1. neve,

7.2. születési helye és ideje,

7.3. anyja neve,

7.4. állandó lakóhelye,

7.5. telefonszáma.

8. Nyilatkozat arról, hogy a bejelentő büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a bejelentésben lévő adatok a valóságnak megfelelnek.

7. számú melléklet a 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelethez115

Az egyedi azonosításnak a következőkből kell állnia:

1. az azonosítás olvasható része a következőket tartalmazza:

a) a gyártó nevét;

b) alfanumerikus kódot, amely a következőket tartalmazza:

i. Magyarországot azonosító két betűt „HU” jelzéssel;

ii. a bányafelügyelet által meghatározott 24/B. § (5) bekezdése szerinti 3 számjegyet, amely azonosítja a gyártási hely nevét;

iii. az egységes termékazonosító kód alkalmazásáról szóló jogszabály szerinti egyedi termékkódot és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” melléklete szerint a küldeménydarabokon feltüntetendő információkat (jelöléseket és bárcákat).

2. Egy elektronikusan olvasható azonosítást vonalkód és/vagy mátrix kód formátumban, amely közvetlenül kapcsolódik az alfanumerikus azonosító kódhoz.

3.

3.1. Azon cikkek esetében, amelyeken túl kis méretük miatt az 1. pont b) alpontjában, valamint a 2. pontban meghatározott információ nem tüntethető fel, illetve amelyek esetében az egyedi azonosítás elhelyezése alakjuk vagy formatervezésük miatt műszakilag nem kivitelezhető, az előírt azonosítást a legkisebb csomagolóegységeken kell feltüntetni, amely csomagolóegység a szállítás vagy a belföldi átadás során nem bontható meg.

3.2. Az egyes legkisebb csomagolóegységeket pecséttel kell lezárni.

3.3. Azokat az alapgyutacsokat vagy erősítőtölteteket, amelyek a 3.1. pontban foglalt kivételhez tartoznak, maradandó módon kell megjelölni annak biztosítása érdekében, hogy az 1. pont b) alpontja szerinti információ tisztán olvasható legyen. Az egyes legkisebb csomagolóegységen fel kell tüntetni a csomagban található alapgyutacsok és erősítőtöltetek számát.

3.4. A 3.1. pontban meghatározott mentesség hatálya alá tartozó egyes robbanózsinórok egyedi azonosítását a tekercsen vagy az orsón, illetve adott esetben a legkisebb csomagolóegységen kell feltüntetni.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!