nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet
a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről
2017-01-01
2017-03-31
15
Jogszabály

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet

a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 58. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény előírásaival összhangban – a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §1 (1) A rendelet hatálya

a) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek lehatárolásának,

b) a településrendezési eszközökre vonatkozó vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények, valamint

c) a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv

ca) tartalmi követelményeinek és

cb) egyeztetése és elfogadása rendjének

meghatározására terjed ki.

(2) Ahol e rendelet az (1) bekezdés b) pontjára vonatkozóan külön előírásokat nem tartalmaz, ott az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) előírásait kell alkalmazni.

2. § (1)2 A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervet a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre kell elkészíteni.

(2) A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek lehatárolásánál figyelembe kell venni a Balaton jelenlegi partvonalától mért 30 m széles parti sávon túl

a)3 a parti építmények megközelítéséhez szükséges további területeket,

b)4 a mederhez közvetlenül kapcsolódó természetes, természetközeli és ökológiailag érzékeny területeket,

c)5 a mederben a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv által szabályozott parti területhez közvetlenül kapcsolódó víz- és nádasterületeket,

d)6 a beépítésre nem szánt területen további 20 m széles sávot.

(3)7 A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeket úgy kell lehatárolni, hogy

a)8 a rendeltetés szerint összefüggő területeket a határvonal ne vágja ketté,

b) a Balatont körülvevő vasúti töltés által határolt területet a határvonal csak természet- és vízvédelmi célból lépheti át,

c) a határvonal – ahol ez lehetséges – közterület telekhatára legyen.

(4)9 A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek szárazulaton meghatározott határvonala a Balaton jogi partvonalától mért legnagyobb távolsága csak akkor haladhatja meg a 300 m-t, ha az érintett telket a 300 m-es határvonal kettévágná.

3. §10 A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek készítése során

a) a Balaton jogi partvonala a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban szereplő határvonal,

b) a Balaton szabályozási partvonalát a Törvény 16. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell meghatározni,

c) a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló kormányrendelet alapján a vízügyi hatóság határozatában megállapított nádas minősítést kell figyelembe venni,

d) a vízparti rendeltetések és a területfelhasználás összehangolása céljából a szomszédos településekre készülő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervet össze kell hangolni.

A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények

4. §11 A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervre, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervre és a vízpart-rehabilitációs követelményekkel érintett területekre meghatározott sajátos szabályozási követelményeknek a táj-, a természet- és a vízminőség-védelem elsődlegessége mellett az idegenforgalom minőségi, környezetbarát és természetkímélő fejlesztésének megfelelve, hosszú távra kell meghatározniuk a part menti területek használatát, meg kell őrizniük a természetközeli területeket, ki kell jelölniük a zöldterületeket, a vízi-közlekedés, a sport és a turisztikai célú kikötőfejlesztés, a strandbővítés, a parti sétány és a kerékpárút elhelyezésére alkalmas területeket.

A meder és a part rendezése

5. § (1)12 Strandrendeltetés csak olyan ingatlanon jelölhető ki vagy bővíthető, amelyhez kapcsolódóan a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv strandolásra alkalmas partszakaszt, illetve a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv strand kijelölésére alkalmas partszakaszt jelöl.

(1a)13 A Balaton vízmedrében a strandrendeltetéshez kapcsolódó építmény csak ott helyezhető el, ahol a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv strandolásra alkalmas partszakaszt, illetve a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv strand kijelölésére alkalmas partszakaszt jelöl.

(2)14 A természetes partszakaszokat meg kell őrizni, és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervben jelölni kell.

(3)–(5)15

A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek területfelhasználása

6. § (1)16 A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területen a településrendezési eszközökben a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervvel összhangban

a) a beépítésre szánt területek közül kizárólag

aa) kertvárosias lakóterület,

ab) vegyes terület,

ac) gazdasági terület,

ad) üdülőterület és

ae) különleges terület,

b) a beépítésre nem szánt területek közül kizárólag

ba) közlekedési és közműelhelyezési terület,

bb) zöldterület,

bc) erdőterület,

bd) vízgazdálkodási terület,

be) mezőgazdasági terület,

bf) természetközeli terület vagy

bg) különleges beépítésre nem szánt terület

területfelhasználási egység, építési övezet, illetve övezet jelölhető ki.

(2)17 A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv az (1) bekezdésben meghatározott területfelhasználási egységeken túlmenően összevont és részlegesen összevont területfelhasználási egységet is kijelölhetnek.

(3)18 A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv által kijelölt

a)19 összevont területfelhasználási egységen belül a településrendezési eszközök a gazdasági terület kivételével az (1) bekezdésben felsorolt bármelyik területfelhasználási egységet kijelölhetik,

b)20 részlegesen összevont területfelhasználási egységen belül a településrendezési eszközök a hétvégi házas üdülőterület, a kertvárosias lakóterület és a gazdasági terület kivételével az (1) bekezdésben felsorolt bármilyen területfelhasználási egységet kijelölhetik.

Kertvárosias lakóterület

7. §21 (1) Kertvárosias lakóterületen kizárólag az OTÉK 13. § (2) bekezdése szerinti rendeltetések helyezhetők el.

(2) Kertvárosias lakóterületen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m.

Vegyes terület

8. §22 (1) Vegyes területen kizárólag az OTÉK 16–17. §-ában foglalt rendeltetések helyezhetők el, továbbá nem helyezhető el parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, gazdasági és termelő kertészeti építmény.

(2) Vegyes területen

a) a megengedett legnagyobb beépítettség 50%,

b) a legkisebb zöldfelület 30% és

c) a megengedett legnagyobb beépítési magasság 12,5 m.

Gazdasági terület

9. §23 (1) Gazdasági területen csak a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató terület és egyéb ipari terület jelölhető ki.

(2) Gazdasági területen csak a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, a gazdasági tevékenység végzésére szolgáló, a vízgazdálkodással, hal- és nádgazdálkodással, valamint hajóépítéssel összefüggő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) Gazdasági területen

a) a megengedett legnagyobb beépítettség 30%,

b) a legkisebb zöldfelület 50% és

c) a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m.

Üdülőterület

10. §24 (1) A hétvégi házas területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m.

(2) Az üdülőházas területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, kialakult beépítés esetén legfeljebb az elbontott építmény beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m.

Különleges terület és különleges beépítésre nem szánt terület25

11. §26 (1) Különleges területen és különleges beépítésre nem szánt területen

a) kemping-,

b) szabadidőközpont,

c) strand-,

d) sport-,

e) oktatási központ,

f) kutatási-fejlesztési,

g) honvédelmi,

h) egészségügyi és

i) víziközlekedési, honvédelmi, sport- és turisztikai célú kikötő

rendeltetés helyezhető el.

(2) Beépítésre szánt különleges területen a megengedett legnagyobb beépítettség az (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjában foglalt esetben 30%, az (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt esetben 10%.

(3) Beépítésre szánt különleges területen a legkisebb zöldfelület az (1) bekezdés

a) a) pontjában foglalt esetben 70%,

b) b), e), f) és g) pontjában foglalt esetben 50%,

c) h) és i) pontjában foglalt rendeltetés esetében 40%.

(4) Beépítésre szánt különleges területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, kialakult beépítés esetén az (1) bekezdés e), f) és g) pontjában foglalt rendeltetésű területen az elbontott épület beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m.

(5) Különleges beépítésre nem szánt területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, a legkisebb zöldfelület 70%.

(6) Szálláshelyet tartalmazó vendéglátó rendeltetés az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetben nem helyezhető el, az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben kizárólag a beépítésre szánt különleges területen, és csak a sportrendeltetés elsődleges rendeltetésként való megtartásával helyezhető el.

(7) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben csak közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó rendeltetés, valamint sport és játék céljára szolgáló építmény helyezhető el.

(8) Az (1) bekezdés i) pontjában foglalt esetben a telek legfeljebb 50%-án alakítható ki vízfelület.

Közlekedési terület27

12. §28 A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben tervezett parkolók alapterülete a tényleges igények szerint a településrendezési eszközökben csökkenthető. A településrendezési eszközökben parkolók számára igénybe nem vett területek csak zöldfelületként alakíthatók ki.

Zöldterület29

13. §30 (1) Zöldterületen kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeletetés, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.

(2) Zöldterületen épület a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben kijelölt helyen helyezhető el.

(3) Zöldterületen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m, a legkisebb zöldfelület 80%.

Mezőgazdasági terület

14. § (1) Mezőgazdasági területen csak a környezet és természetkímélő agrárgazdálkodás követelményeit kielégítő, korlátozott használatú mezőgazdasági terület jelölhető ki.

(2)31 A területen csak vízilétesítmény és vízgazdálkodási célokat szolgáló építmény helyezhető el.

(3)32

Vízgazdálkodási terület33

14/A. §34 A vízgazdálkodási területbe sorolt területek „vízgazdálkodási terület tómederben” vagy „vízgazdálkodási terület tómedren kívül” területfelhasználási egységbe sorolhatók.

15. §35

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek módosításának, felülvizsgálatának, valamint a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek felülvizsgálatának és kidolgozásának szabályai és tartalmi követelményei36

16. §37 (1)38 A területrendezésért felelős miniszter a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálatáról – a Törvény 59. § (2) bekezdése alapján történő módosítás kivételével – a vízpart-rehabilitációs tervek készítéséről és felülvizsgálatáról a Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján gondoskodik.

(2) A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv elfogadásra kerülő munkarészei

a) az M=1:2000 méretarányú tervlapok, valamint

b) a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre vonatkozó szabályozási előírások.

(3) A partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek alátámasztó munkarészeként el kell készíteni a tervi megoldások indokolását.

(4) A hatályos vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek georeferált formátumban az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszeren (a továbbiakban: TeIR) keresztül hozzáférhetők.

17. §39 (1) A parti település önkormányzata a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben szereplő területfelhasználás megváltoztatására irányuló, a Törvény 59. § (2) bekezdése szerinti kérelmét a területrendezésért felelős miniszternek nyújtja be.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kérelemnek a 16. § (2) bekezdésében szereplő munkarészeken túl tartalmaznia kell

a) az önkormányzat területfelhasználás módosítása iránti szándékát rögzítő önkormányzati határozatot,

b) áttekintő tervlapot a teljes vízpart-rehabilitációs tanulmánytervről, a módosítással érintett telkek jelölésével, a beazonosítást lehetővé tevő méretarányban,

c) az egyes változtatási igények céljának, tartalmának leírását, azok részletes indokolását, a jogszabályoknak való megfelelés szöveges és számításokkal alátámasztott igazolását és a módosítás várható hatásait,

d) a változtatások ábrázolását állami ingatlan-nyilvántartási alaptérkép felhasználásával készített 1:2000 méretarányú tervlapon, a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv jelmagyarázatának megfelelően, külön lapon bemutatva a hatályos és a tervezett változatot,

e) ha az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint környezeti vizsgálat szükséges, a környezeti értékelés dokumentációját, vagy ha a várható környezeti hatás nem jelentős, annak rövid összefoglalását, valamint

f) az előzetes egyeztetések emlékeztetőjét.

18. §40 A partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervet a Kr. mellékleteiben rögzített jelkulcs alkalmazásával kell kidolgozni.

A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek egyeztetésének
és elfogadásának rendje41

19. §42 (1)43 A területrendezésért felelős miniszter a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terveket – a jogszabálytervezet Kormány ügyrendje és jogszabály szerinti véleményezését megelőzően – szakmai szempontból egyezteti

a) a feladatkörükben érintett miniszterekkel,

b) az érintett települési önkormányzatokkal,

c) az érdekelt civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel és gazdálkodó szervezetekkel, valamint

d) az 1. mellékletben meghatározott, területileg illetékes szervekkel,

és ezzel egy időben az egyeztetési anyagot a TeIR-ben elérhetővé teszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyeztetés keretében a területrendezésért felelős miniszter

a) szükség esetén megindítja az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet szerinti eljárást,

b) a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek egyeztetési anyagát digitálisan megküldi az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott szerveknek oly módon, hogy

ba) egy időben legfeljebb tizenkét települést érintő egyeztetési anyagot küld meg,

bb) a ba) alpont szerint összevont településcsoportokat érintő egyeztetési anyag véleményezésére legalább 30 napot biztosít, és

bc) a ba) alpont szerint összevont településcsoportokat érintő egyeztetési anyagok véleményezésének időszakai nem lehetnek átfedésben,

c) a Kormány honlapján közzéteszi az egyeztetési anyag elérhetőségét és a véleményezés határidejét az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek számára,

d) eltérő vélemények esetén egyeztető tárgyalást tart az (1) bekezdésben meghatározott szervek részvételével és

e)44 az egyeztetési anyag lezárásával egy időben a TeIR-ben közzéteszi az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvét és a vélemények alapján átdolgozott egyeztetési anyagot.

(3)45 A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv elfogadásáról szóló miniszteri rendelet kihirdetését követő 30 napon belül a területrendezésért felelős miniszter az érintett önkormányzat számára a jóváhagyott munkarészeket két példányban megküldi, és ezzel egy időben a TeIR-ben elérhetővé teszi.

19/A. §46 (1) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek önkormányzat 17. § (1) bekezdése szerinti kérelmére történő módosítása esetén a területrendezésért felelős miniszter felhívja a 19. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott szerveket az egyeztetési anyag véleményezésére, melynek elérhetőségét a TeIR-n keresztül biztosítja. A miniszter a 19. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezetek számára a véleményezési határidőt a TeIR-n keresztül teszi közzé. A miniszter a véleményezésre legalább 15 napot biztosít.

(2) Az önkormányzat kérelmére módosított vízpart-rehabilitációs tanulmányterv kihirdetését követő 15 napon belül az önkormányzat az elfogadott terv

a) szöveges munkarészeit ISO 32000 – 1:2008 szabványnak vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelő PDF (Portable Document Format) formátumban,

b) rajzi munkarészeit ISO 19136:2007 szabványnak megfelelő minimum 2.0 verziójú GML (Geography Markup Language), .shp vagy .dxf formátumban, valamint ezen állományok egyértelmű megfeleltetése érdekében az a) pont szerinti formátumban

megküldi a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott Dokumentációs Központnak.

(3) A (2) bekezdés szerinti dokumentációt 100 MB terjedelemig elektronikus úton a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, 100 MB terjedelem felett egyszer írható elektronikus adathordozón postai úton kell megküldeni a Dokumentációs Központ részére.

(4) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követő 15 napon belül a területrendezésért felelős miniszter a módosított vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet a TeIR-ben elérhetővé teszi.

Záró rendelkezések

20. §47 E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

21. §48 E rendelet rendelkezéseit a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv, valamint a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek településrendezési eszközeinek készítése során kell alkalmazni.

1. melléklet a 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelethez49

A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, valamint a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv egyeztetési eljárásában résztvevő államigazgatási szervek

 

A

B

1.

EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERV

EGYEZTETÉSI SZAKTERÜLET

2.

Balaton Fejlesztési Tanács

területfejlesztés, településfejlesztés

3.

állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal

területrendezés, településrendezés

4.

megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala

környezetvédelem, természet- és tájvédelem

5.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

természet- és tájvédelem

6.

Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

vízgazdálkodás

7.

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság

tűzvédelem, polgári védelem

8.

népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

közegészségügy

9.

közlekedésért felelős miniszter

közlekedés: vasúti pályahálózattal, különösen szintbeli közúti-vasúti átjáróval érintett település esetében

10.

Budapest Főváros Kormányhivatala

közlekedés: gyorsforgalmi úttal, közúti határátkelőhellyel, víziúttal érintett település esetében

11.

légiközlekedési hatóság

közlekedés: légi közlekedéssel érintett település esetében

12.

fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala

közlekedés: minden más esetben

13.

kulturális örökség védelméért felelős miniszter

kulturális örökségvédelem

14.

ingatlanügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

földvédelem

15.

megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala

erdőrendezés, erdővédelem

16.

megyei kormányhivatal talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala

talajvédelem

17.

honvédelemért felelős miniszter

honvédelem

18.

bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal

bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély

19.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala

hírközlés

20.

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme

21.

Magyar Építész Kamara, megyei építész kamara

településtervezés

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!