nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet
a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról
2013-11-16
2015-05-02
11

5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet

a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 51. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1)1 A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez – függetlenül attól, hogy a családi pótlékra való igény bejelentésével egyidejűleg, vagy már folyósított családi pótlék esetén kerül benyújtásra – igazolást kell csatolni arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az 1. mellékletben felsorolt betegségek, illetve fogyatékosságok valamelyikében szenved és a betegség súlyossága megfelel az ott meghatározott feltételeknek.

(1a)2 Ha az 1. mellékletben felsorolt valamely betegség egyidejűleg az 1. melléklet I. Része szerinti fogyatékosságot is okoz, az igazoláson a betegség betűjele mellett a fogyatékosság betű- és számjelét is fel kell tüntetni. Az 1. melléklet II. Rész 16. sora szerinti többszörös és összetett betegségek esetén az egyes betegségek, fogyatékosságok betű-, illetve számjelét egyenként is fel kell tüntetni.

(2)3 A betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolást – a 2. melléklet szerinti rendben – gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó szakorvosa (a továbbiakban együtt: szakorvos) adja ki.

(3)4 A (2) bekezdés alapján igazolás kiállítására jogosult szakorvosokat foglalkoztató szolgáltatók listáját az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) a honlapján tájékoztatás céljából közzéteszi.

(4)5 A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa, illetve a gyermeket ellátó szakorvos felhívja a figyelmet a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére.

2. § (1)6 A szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, – a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon – három példányban állítja ki.

(2)7 Az igazolás egy példánya a szakorvosnál marad. A többi példányt az ellátást igénylőnek kell átadni azzal, hogy egy példányt a Cst. 35. § (1) bekezdésében meghatározott igényelbíráló szervhez (a továbbiakban: igényelbíráló szerv), illetve – a 4. § szerinti felülvizsgálat kezdeményezése esetén – az OTH-hoz nyújtson be. Az igényelbíráló szerv az igazolás eredeti példányát a magasabb összegű családi pótlékra, vagy – ha az igazolás a gyermekgondozási segélynek a Cst. 20. § (1) bekezdés c) pontja szerinti időtartamban történő folyósításához került benyújtásra – a gyermekgondozási segélyre való jogosultságról szóló határozat közlésével egyidejűleg visszajuttatja az ellátást igénylő személynek.

(3)8 Az igazolás kiadásához szükséges formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatvány előállításáról és a szakorvoshoz történő továbbításáról a Magyar Államkincstár, illetve területi szerve gondoskodik.

3. § (1) A szakorvos az igazolás I. pontját tölti ki

a)9 első vizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek – tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékossága miatt – a Cst. 4. §-ának fa) pontjában foglaltaknak megfelel, vagy

b) a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek állapotában nem állt be olyan kedvező változás (javulás, gyógyulás), amelynek alapján a családi pótlékra jogosult a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra.

(2)10 Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi – legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes – felülvizsgálat (a továbbiakban: rendszeres felülvizsgálat) időpontját, vagy az állapot véglegességének tényét.

(3) A szakorvos az igazolás II. pontját tölti ki első vizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek – tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság hiányában – a Cst. 4. §-ának fa) pontjában foglaltaknak nem felel meg.

(4) A szakorvos az igazolás III. pontját tölti ki, ha a rendszeres felülvizsgálat alkalmával azt állapítja meg, hogy a gyermek állapotában olyan kedvező változás (javulás, gyógyulás) állott be, amelynek alapján a családi pótlékra jogosult a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra.

3/A. §11 A szakorvost az e rendelet szerinti igazolás kiállításával kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben az országos tisztifőorvos ellenőrizheti.

4. §12 (1) A 3. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint kiadott igazolás esetén az igénylő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az OTH-nál.

(2) A szakvélemény felülvizsgálatára irányuló eljárást az igényelbíráló szerv is kezdeményezheti.

(3) Az OTH az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára.

(4) A (3) bekezdés alapján felülvizsgálatra felkért szakfelügyelő főorvos az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti díjazás ellenében, eseti megbízási szerződés alapján végzi a felülvizsgálatot.

(5) A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.

4/A. §13 (1)14 A Cst. 7. § (2) bekezdésében meghatározott személy akkor jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, ha az orvosszakértői szerv szakvéleménye vagy szakhatósági állásfoglalása szerint a 18. életévének betöltése előtt

a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,

b) legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

c) az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket.

(2)15 Az igénylő kérelmére vagy hivatalból indult eljárásban az igényelbíráló szerv beszerzi az (1) bekezdésben foglalt szakhatósági állásfoglalást (szakvéleményt), és ennek alapján dönt a jogosultságról.

(3)16

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)–(3)17

6. §18 A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőzően e rendelet 2013. március 31-én hatályos rendelkezései szerint kiállított igazolás az igazoláson feltüntetett érvényességi időn belül – a tartós beteg vagy súlyosan fogyatékos állapot véglegességének tényét megállapító igazolás esetén a gyermek 18. életévének betöltéséig – felhasználható.

1. számú melléklet az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelethez19

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok

I. Rész

 

A

B

C

D

E

F

1.

Betegségcsoport megnevezése

Betűjel

Számjel

Betegség BNO
kódja

Betegség megnevezése

Súlyosság foka

2.

Hallási fogyatékos

K

2

H90

Vezetéses típusú és idegi eredetű hallásvesztés

Ahallásküszöbérték a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 40 dB felett van.

H90.0

Kétoldali vezetéses hallásvesztés

H90.2

Vezetéses hallásvesztés, k.m.n.

H90.3

Kétoldali idegi hallásvesztés

H90.5

Idegi hallásvesztés k.m.n.

H90.6

Kétoldali, kevert típusú hallásvesztés

H90.8

Kevert típusú hallásvesztés, k.m.n.

H91

Egyéb hallásvesztés

H91.0

Ototoxikus hallásvesztés

H91.2

Idiopathiás, hirtelen bekövetkezett hallásvesztés

H91.3

Siketnémaság, m.n.o.

H91.8

Egyéb hallásvesztés

H91.9

Hallásvesztés k.m.n.

3.

Értelmi fogyatékos

M

 

F71.0-F739

Közepes, súlyos és igen súlyos mentális retardációk

Az intelligencia kvóciens az 50-es értéket nem éri el olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard deviációja 15.

4.

Látási fogyatékos

K

1

H54

Vakság és csökkentlátás

Annál állapítható meg,

a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval

aa) mindkét szemén legfeljebb 5/70,

ab) az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy

ac) az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik,

b) akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy

c) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.

A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. A magasabb összegű családi pótlékra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

H54.0

Vakság mindkét szemen

H54.1

Egyik szem vaksága, csökkentlátás a másik szemen

H54.2

Csökkentlátás mindkét szemen

H54.3

Nem osztályozott látásvesztés mindkét szemen

 

 

5.

Mozgásszervi fogyatékos

L

 

A végtag (végtagok) hiánya, csonkoltsága, művégtag használatával is, egy vagy több végtag nagyízületi merevséggel járó elváltozásai.

A csont-izomrendszer veleszületett rendellenességei és deformitásai

 

 

Z89.1-Z89.9

Végtag szerzett hiánya

Aki a mozgásszervi fogyatékossága következtében korának megfelelő önálló életvitelre képtelen, szükséges helyzetváltoztatásaihoz segítségre van szüksége, állandó terápiára és orvosi gondozásra szorul, ellátása a szülő részéről fokozott gondozást igényel.

Az5. pont alkalmazásában:

a) végtaghiány: a kézfej, illetve a lábfej vagy a feletti részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési rendellenesség következtében fennálló hiánya;

b) végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50%-os mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz;

c) végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50%-os mértékben korlátozzák;

d) a gerincoszlop és a mellkas deformitása: amely erősen károsítja a támasztó és mozgató funkciókat vagy légzési, illetve keringési zavart okoz, amely miatt a betegség különleges gyógykezelést igényel, ha műtét (műtét után 1 évig) vagy éjjel-nappal fűző viselése szükséges (a viselés ideje alatt);

e) vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet legalább 50%-os mértékben korlátozó hatásuk van;

f) a központi idegrendszer károsodásai: olyan károsodások, amelyek legalább 50%-os mértékű mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon.

Q65.0-Q65.9

A csípő veleszületett deformitásai

Q66.0-Q66.9

A lábak veleszületett rendellenességei

Q68.2

A térd veleszületett deformitása

Q68.5

A láb hosszú csontjainak veleszületett, k.m.n. görbülete

Q71.0

A felső végtag(-ok) veleszületett teljes hiánya

Q71.1

A felkar és alkar veleszületett hiánya, a kéz meglétével

Q71.2

Mindkét alkar és kéz veleszületett hiánya

Q71.3

Kéz és ujj(-ak) veleszületett hiánya

Q72.0

Az alsó végtag(-ok) veleszületett teljes hiánya

Q72.1

A comb és lábszár veleszülett hiánya, a lábfej meglétével

Q72.2

Mindkét lábszár és láb veleszületett hiánya

Q72.3

A láb és lábujj(-ak) veleszületett hiánya

 

 

Q73.0-Q74.9

Nem meghatározott végtag redukciós defektusai, Egyéb veleszületett végtag-rendellenességek

Q76.0-Q76.9

A gerinc és csontos mellkas veleszületett rendellenességei

Q77.0-Q77.9

Csont-porcképződési zavar (osteo-chondrodysplasia) a csöves csontok és gerinccsontok növekedési defektusával

Q78.0-78.9

Egyéb osteo-chondrodysplasiák

A csont-izomrendszer és kötőszövet betegsége

A járást súlyosan korlátozó deformitással és merevséggel járó M. Bechterew, combcsontfejelhalás, álízület

Krónikus polyarthritis a végtagízületekben nagyfokú deformitással, következményes merevséggel, izomatrófiával

 

 

M06.0-M13.9

Gyulladásos polyarthropathiák

M20.0

Kézujj(ak) deformitása

M21.0- M25.9

Egyéb ízületi betegségek

M41.0- M41.9

Scoliosis

M42.0

A gerinc juvenilisosteochondrosisa

M42.9

A gerinc osteochondrosisa, k.m.n.

M45

Spondylitisankylopoetica

M46.0- M46.9

Egyéb gyulladásos gerincbetegségek

M51.4

M51.8

M51.9

Egyéb intervertebrális porckorong rendellenességek

M53.0- M53.9

Dorsopathiák

M54.0-M 54.9

Hát-fájdalom

M60.0- M60.9

Myositis

M61.0- M61.9

Az izmok meszesedése és csontosodása

M62.0- M62.9

Egyéb izom-rendellenességek

M84.0-84.9

A csontfolytonosság rendellenességei

M84.1

Össze nem forrt csonttörés [álízület]

M85.0- 85.9

A csontsűrűség és szerkezet egyéb rendellenességei

M86.0- M89.9

Egyéb osteopathiák

M91.0-M92.9

Chondropathiák

M93.0

A combcsont proximálisepiphysisének elcsúszása (nem traumás)

M93.2-M93.9

Egyéb osteochondropathiák

M94.0- M94.9

A porc egyéb rendellenességei

M95.2-M95.9

A csont - izomrendszer és a kötőszövet egyéb szerzett deformitásai

M96.0

Álízület fúzió vagy arthrodesis után

M99.0- M99.9

Biomechanikai károsodások m.n.o.

A térd és a lábszár sérülései

 

 

S83.1

A térd ficama

S84.0

A nervusperoneus sérülése a lábszár szintjében

Elzáródást okozó (obliteráló) érbetegségek

 

 

I74.0-I74.9

Artériás embólia és thrombosis

I83.0

Az alsó végtagok visszértágulatai fekéllyel

Többszörös torpidulcuscrurisszal járó postthromboticussyndroma

 

 

I83.2

Az alsó végtagok visszértágulata, fekéllyel és gyulladással

I87.0

Visszérgyulladás utáni tünetegyüttes

Hemofília, a járást súlyosan korlátozó nagy ízületi merevséggel

 

 

M36.2

Haemophiliásarthropathia

Az idegrendszer betegségei.

A központi vagy perifériás idegrendszer sérülése, megbetegedése következtében az egyik alsó végtagra terjedő plegia vagy több végtagra terjedő súlyos paresis, illetve plegia

G35

Sclerosis multiplex

G80.0-G80.9

Csecsemőkori agyi bénulás

G81.0-G81.9

Féloldali bénulás (hemiplegia)

G82.0-G82.5

Kétoldali alsó végtag bénulás (paraplegia) és tetraplegia

G83-0-G83.9

Egyéb bénulásos szindrómák

Előrehaladott deformitással járó rendszerbetegségek

Kötőszöveti rendszerbetegségek

G12.0-G12.9

Gerincvelői izomsorvadás és rokon szindrómák

G71.0

Izomdystrophia

M363

Arthropathia egyéb haematologiai rendellenességekben (D50-D76+)

M364

Arthropathia máshová osztályozott túlérzékenységi reakciókban

M368

A kötőszövet szisztémás rendellenességei máshová osztályozott, egyéb betegségekben

II. Rész

 

A

B

C

D

E

1.

Betegségcsoport megnevezése

Betű-jel

Szám-
jel

Betegség BNO
kódja

Betegség megnevezése

2.

Pervazív fejlődési zavarok

N

1

F84.0

Gyerekkori autizmus (autismus infantilis)

1

F84.1

Atípusos autizmus

 

F84.2-F84.9

Rett szindroma,

Egyéb gyermekkori dezintegratív zavar,

Mentális retardációval és sztereotip mozgászavarral társuló túlzott aktivitás,

Asperger szindróma,

Egyéb pervazív (átható) fejlődési zavar,

Nem meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar

3.

Mentális és viselkedészavarok

O

 

 

 

Schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok

 

 

F20.0-F29

Schizophrenia,

Schizotypiás rendellenesség,

Akut és átmeneti pszichotikus rendellenességek,

Indukált delusionalis rendellenességek,

Schizoaffektív rendellenességek,

Egyéb nem organikus pszichotikus rendellenességek,

Nem organikus pszichózis k.m.n.

Egyéb súlyos pszichiátriai kórképek:

olyan, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 188. § d) pontja szerinti súlyos pszichiátriai beteg gyermek, aki közösséget, nevelési-oktatási intézményt – ide nem értve a speciális közösség, illetve nevelési-oktatási intézmény esetét – önmaga vagy a közösség veszélyeztetése miatt nem látogathat, és az állapot krónikussága miatt rendszeres gyermekpszichiátriai kezelésben részesül.

F30.0-F48.9

F90.0- F98.9

Hangulatzavarok, affektív rendellenességek, neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek

A viselkedés és érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermekkorban vagy serdülőkorban jelentkező zavarai

4.

Vér és a vérképző szervek betegsége

E

 

 

 

Haemolyticus anaemiák közül

 

 

D55.0- D58.9

Enzim rendellenességek okozta anaemia,

Thalassaemia,

Sarlósejtes rendellenességek,

Egyéb örökletes haemolyticus anaemiák

Aplasticus és egyéb anaemiák közül

D61.0-61.9

D64.0

Egyéb aplasticus anaemiák,

Örökletes sideroblastos anaemia

Véralvadási defektusok, purpura és egyéb vérzéses állapotok közül

D66- D68.9

Örökletes VIII-as faktor hiány,

IX-es faktor örökletes zavarai,

Egyéb alvadási zavarok

D69.1

Vérlemezkék minőségi rendellenességei

D69.3

Idiopathiás thrombocytopeniás purpura, ha súlyos, gyakori és kifejezett vérzéses epizódokkal és/vagy a kezelés súlyos mellékhatásaival terhelt, emiatt rendszeres és gyakori szakorvosi ellátást igénylő, életvitelükben korlátozott, megromlott életminőséget okozó krónikus betegség áll fenn, a fennállása, a tünetek első jelentkezése óta eltelt több, mint 6 hónap

5.

Rosszindulatú daganatok

F

 

 

 

Rosszindulatú daganatok esetén a kezelés időtartamára, és az azt követő 5 évig. Tartós szövődmény vagy károsodás esetén 18 éves korig

 

 

C00.0 – C96.9

Az ajak, a szájüreg és garat, emésztőszervek, légző- és intrathoracalis szervek, csont és ízületi porc rosszindulatú daganatai;

melanoma és a bőr egyéb rosszindulatú daganatai, mesotheliális és lágyszövetek rosszindulatú daganatai;

emlő és a női nemi szervek, férfi nemi szervek, húgyrendszer rosszindulatú daganatai;

szem, agy és központi idegrendszer egyéb részeinek rosszindulatú daganatai;

pajzsmirigy és egyéb endokrin mirigyek rosszindulatú daganatai;

rosszul meghatározott, másodlagos és nem meghatározott lokalizációjú rosszindulatú daganatok,

nyirok- és vérképzőszervek és rokon szövetek rosszindulatú daganatai

D37.0-D48.9

Bizonytalan vagy ismeretlen viselkedésű daganatok

6.

Súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek

D

 

 

 

 

 

 

M30.0- M30.8

Polyarteritisnodosa és rokon állapotok

M31.0 - M31.9

Egyéb nekrotizáló vasculopathiák

M32.0- M32.9

Szisztémás lupus erythematosus

M33.0-M33.9

Dermatopolymyositis

M34.0-M34.9

Szisztémás sclerosis

M35.0-M35.9

A kötőszövet egyéb szisztémás érintettsége

szerzett immunhiányos szindróma

B24

HIV betegség k.m.n.

primer immunhiányos betegségek

D8000

Örökletes hypogammaglobulinaemia

D8010

Nem familiarishypogammaglobulinaemia

D8020

Immunglobulin A [IgA] szelektív hiánya

D8030

Immunglobulin G [IgG] alosztályok szelektív hiánya

D8040

Immunglobulin M [IgM] szelektív hiánya

D8050

Immunhiány megnövekedett immunglobulin M [IgM] mellett

D8060

Antitest hiány norm. immunglobulin szint mellett vagy hyperimmunoglobulinaemiával

D8080

Egyéb immunhiányok főként antitest defektusokkal

 

D8090

Immunhiány főként antitest defektusokkal k.m.n.

D81.0-D81.9

Összetett immunhiányok

D82.0-D82.8

Immunhiány egyéb defektushoz társulva

D83.0-D83.9

Közönséges kevert immunhiány

D84.0-D84.8

Egyéb immunhiányok

7.

Emésztőrendszer betegségei közül:

A

 

 

 

 

 

 

K21.0-K21.9

Gastro-oesophageális reflux, ha intraoesophagealis pH-méréssel és/vagy endoscopos vizsgálattal egyaránt igazolt, valamint 6 hónapnál hosszabb gyógyszeres kezelést igényel

K22.0

Achalasia

Nem fertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás

 

K50.0-K50.9

Crohn-betegség

K51.0-K51.9

Colitis ulcerosa

Emésztőrendszer egyéb betegségei közül

Beavatkozások utáni emésztőrendszeri rendellenességek

 

K90.0-K90.8

Intestinalis malabsorptiok

K91.1

Gyomorműtét utáni szindrómák

K91.2

Műtét utáni felszívódási zavar, m.n.o.

K91.8

Beavatkozás utáni egyéb emésztőrendszeri rendellenességek, m.n.o.

 

K91.9

Beavatkozás utáni emésztőszervi rendellenesség k.m.n.

Ha az ételallergia 2 éves koron túli fennállását eliminációt követő terheléssel is igazolták, és az allergia alapvető élelmiszerre (tejre, tojásra vagy búzára) vonatkozik, valamint többszörös allergia esetén, ami a következőket is érinti: szója, olajos magvak

 

K52.2

Allergiás és nutritionális gastroenteritis és colitis

Egyéb súlyos gasztroenterológiai betegségek közül

A végleges (esetleg műtéti) megoldásig, amelyek gyógyulása egy éven belül nem várható, illetve mindaddig, amíg a gyermek gondozása különös terhet okoz

 

Z94.0

Májátültetésen átesett gyermek

K73.0-K73.9

Idült májgyulladás

K72.1

Idült májelégtelenség

K73.0-K73.9

Idült májgyulladás

K72.1

Idült májelégtelenség

8.

Ritka betegségek közül:

 

 

 

 

Regionális szkleroderma

I

 

L94.0

Lokalizált scleroderma [morphea]

Huntington-kór

M

 

G10

Huntington-kór

Öröklődő ataxia

H

 

G11.0-G11.9

Öröklődő ataxia

Myasthenia gravis és egyéb myoneuralis rendellenességek

H

 

G70.0-G70.9

Myasthenia gravis és egyéb myoneuralis rendellenességek

Epidermolysis bullosa

I

 

Q81.0-Q81.9

Epidermolysis bullosa

Neurofibromatosis (benignus)

I

 

Q850

Neurofibromatosis (benignus)

Göbös agykeményedés (sclerosis tuberosa)

H

 

Q851

Göbös agykeményedés (sclerosis tuberosa)

Egyéb ritka betegségek:

genetikai rendellenességgel élő személyek közül az, aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával, vagy gén(ek) mutációjával született; vagy akiben klinikai genetikai szakorvos olyan veleszületett genetikai tünetegyüttest (szindrómát) állapított meg, ami a nemzetközileg általánosan elfogadott adatbázisban szerepel, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos

a beteg-
ségjel-
legé-
nek
meg-
felelő
betű-
kód

 

 

 

9.

Az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek közül:

 

 

 

 

Pajzsmirigy rendellenességei közül 6 éves korig

A

 

E03.0

Veleszületett hypothyreosis diffúz golyvával

E03.1

Veleszületett hypothyreosis golyva nélkül

Diabetes mellitus esetén

E10.2- E10.9

Inzulin-dependens cukorbetegség vese-, szem-,idegrendszeri- perifériás keringési-, egyéb megnevezett, többszörös, nem meghatározott szövődményekkel,

Inzulin-dependens cukorbetegség szövődmények nélkül

E11.2- E11.7

Nem inzulin-dependens cukorbetegség vese-, szem-, idegrendszeri-, perifériás keringési-, egyéb megnevezett, többszörös szövődményekkel

Zollinger-Ellison szindróma

D13.7

Endokrin pancreas

E16.8

A hasnyálmirigy hormontermelésének egyéb megjelölt zavarai

Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei közül:

E20.0 - 27.9

Hypoparathyreosis

mellékpajzsmirigy túlműködése és egyéb betegségei

Az agyalapi mirigy túlműködése

Az agyalapi mirigy csökkent működése és egyéb rendellenességei

Cushing szindróma

Adrenogenitális szindrómák

Hyperaldosteronismus

A mellékvese egyéb betegségei

Több endokrin szerv kóros működése

E31.0- E31.9

Autoimmun polyglanduláris elégtelenség

Polyglanduláris túlműködés

Egyéb polyglanduláris hormonzavar

Polyglanduláris hormonzavar, k.m.n.

Anyagcsere rendellenességek közül:

E70.0-E70.9

Az aromás aminosavak anyagcseréjének zavarai

E71.0-E71.3

Az oldalláncos aminosavak és zsírsavak anyagcseréjének rendellenességei

E72.0-E72.9

Az aminosav anyagcsere egyéb rendellenességei

E73.0

Veleszületett laktáz-hiány

E74.0- E74.9

A szénhidrát anyagcsere egyéb rendellenességei

E75.0-E75.9

A sphingolipid anyagcsere rendellenességei és a zsírtárolás egyéb betegségei

E76.0-E76.9

A glycosaminoglycan anyagcsere rendellenességei

E77.0-E77.9

A glycoprotein anyagcsere rendellenességei

E83.0

A réz-anyagcsere rendellenességei

G

E84.0-E84.9

Fibrosis cystica

10.

Súlyos vesebetegségek

C

 

 

 

Hemodialízis, vagy peritoneálisdialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő beteg

 

 

Z99.2

Művesekezelésre szoruló beteg

Veseátültetés

Z94.0

Veseátültetésen átesett gyermek 18 éves korig

Nephrosis – szindróma (a kezelés befejezése után 3 évig)

N04.0-N04.9

Nephrosis

Chronikus pyelonephritis, vagy recidiváló pyelonephritisek húgyúti rendellenességek talaján (amennyiben műtéti korrekció nem lehetséges), illetve vesico-ureteralis reflux-szal járó esetekben

(akkor vehető figyelembe, ha vesefunkció zavarral jár együtt)

N11.0-N11.9

Chronikus pyelonephritis

Progresszív glomerulonephritis

N01.0-N01.9

Gyors progressziójú nephritis syndroma

Idült veseelégtelenség, ha jelentős funkciózavart okoz (eGFR<60), vagy vérszegénységet okoz

N18.9

Krónikus veseelégtelenség

Fél évnél hosszabb ideig gyógyszeres kezelést igénylő tubulopathiak, amíg a gyógyszeres terápia fennáll

N10 - N16

Tubulopathia

11.

Súlyos légzőszervi betegségek

A *-gal jelölt esetekben az alábbi feltételek fennállása esetén állapítható meg:

Amennyiben a beteg 5 éves elmúlt és képes spirometriát végezni, úgy tartósan 80% alatti FVC és/vagy FEV1

5 éves kor alatt, vagy ha nem képes a spirometria vizsgálatban történő együttműködésre, úgy az alábbi klinikai tünetekben megnyilvánuló légzészavar:

krónkus tachypnoe, krónikus csökkent terhelhetőség, visszatérő apnoék, oxigén és/vagy szisztémás szteroid adását igénylő exacerbációk

G

 

 

 

Krónikus légzési elégtelenségben szenvedő

 

 

J96.1

Idült légzési elégtelenség

J96.9

Légzési elégtelenség, k.m.n

Súlyos egyéb idült alsólégúti betegségek

J43.0-J43.9

Emphysema súlyos esetei*

J44.8

Egyéb meghatározott idült obstruktív tüdőbetegség *

J44.9

Idült obstruktív tüdőbetegség*

J47

Bronchiectasia

J84.0

Alveoláris és parietoalveoláris állapotok*

J84.1

Egyéb interstitiális tüdőbetegségek fibrosissal*

J94.8

Egyéb meghatározott interstitiális tüdőbetegségek*

Beavatkozást követő légzési rendellenességek, m.n.o. közül

J84.9

Interstitiális tüdőbetegség, k.m.n.*

J95.0

Tracheostomiamalfunctio

J95.3

Idült tüdőelégtelenség műtétet követően

J95.4

Mendelson szindróma

J95.5

Beavatkozás utáni subglotticus stenosis

J95.8

Egyéb beavatkozás utáni légzési rendellenességek*

J95.9

Beavatkozás utáni légzési rendellenesség, k.m.n.*

 

J98.0

A hörgők máshova nem osztályozott betegségei*

J98.4

A tüdő egyéb rendellenességei*

A gyermekkori asthma bronchiale súlyos formái

J45.0-J45.9

Asthma

Tüdő transzplantáció

Z94.2

Tüdő átültetésen átesett gyermek18 éves korig

12.

Kardiológiai betegségek

B

 

 

 

Veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban

 

 

Q20.0-Q20.9

A szív üregeinek és összeköttetéseinek veleszületett rendellenességei

Q21.0-Q21.9

A szívsövények veleszületett rendellenességei

Q22.0-Q22.9

A háromhegyű és a tüdőverőér-billentyűk veleszületett rendellenességei

Q23.0-Q23.9

Az aorta- és kéthegyű billentyűk veleszületett rendellenességei

Q24.0-Q24.9

A szív egyéb veleszületett rendellenességei

Q25.0-Q25.9

A nagy artériák veleszületett rendellenességei

Q26.0-Q26.9

A nagyvénák veleszületett rendellenességei

I32- I52

A szívbetegség egyéb formái

Transzplantáció

Z94.1

Szívátültetésen átesett gyermek 18 éves korig

Kombinált gyógyszeres kezelést igénylő súlyos hypertonia, amennyiben a kombinált gyógyszeres kezelés legalább két készítményből áll, és azokat napi rendszerességgel kell a gyermeknek szednie

I10-I15

Magas vérnyomás, hypertensiv betegségek súlyos esetei

13.

Egyéb fejlődési rendellenességgel születettek

J

 

 

 

 

 

 

Q00.0-Q07.9

Az idegrendszer veleszületett rendellenességei

Q89.4

Összenőtt ikrek

Q90.9

Down-szindróma, k.m.n.

Q91.3

Edwards-szindróma, k.m.n.

Q91.7

Patau-szindróma, k.m.n.

Q96.9

Turner-szindróma, k.m.n.

Q98.4

Klinefelter-szindrómak.m.n.

Egyéb fejlődési rendellenességek közül:

a végleges (esetleg műtéti) megoldásig, amelyek gyógyulása egy éven belül nem várható, illetve mindaddig, amíg a gyermek gondozása különös terhet okoz.

A *-gal jelölt esetekben az alábbi feltételek fennállása esetén állapítható meg:

Amennyiben a beteg 5 éves elmúlt és képes spirometriát végezni, úgy tartósan 80% alatti FVC és/vagy FEV1

5 éves kor alatt, vagy ha nem képes a spirometria vizsgálatban történő együttműködésre, úgy az alábbi klinikai tünetekben megnyilvánuló légzészavar:

krónikus tachypnoe, krónikus csökkent terhelhetőség, visszatérő apnoék, oxigén és/vagy szisztémás szteroid adását igénylő exacerbációk

 

Q35- Q37

Ajak- és szájpadhasadék (nyúlajak és farkastorok)

Q31.0-Q31.9

A gége veleszületett rendellenességei*

Q32.0- Q32.4

A légcső és hörgők veleszületett rendellenességei*

Q33.0

Veleszületett cisztás tüdő*

Q33.2

A tüdő sequestratiója*

Q33.3

A tüdő hiánya (agenesise)*

Q33.4

Veleszületett hörgőtágulat*

Q33.5

Ectopiás szövet a tüdőben*

Q33.6

A tüdő hypo- és dysplasiája*

Q33.8

A tüdő egyéb veleszületett rendellenességei*

Q33.9

A tüdő veleszületett rendellenessége*

Q34.0

Mellhártya-rendellenesség*

Q34.1

Veleszületett mediasztinális ciszta*

Q38-Q45

Az emésztőrendszer egyéb veleszületett rendellenességei

14.

Neurológiai kórképek

H

 

 

 

A központi idegrendszer demyelinisatiós betegségei közül:

akinek pszichomotoros fejlettsége nem éri el az életkori átlagát és ez komplex vizsgálattal igazolt

 

 

G36.0-G36.9

Egyéb heveny, disszeminált demyelinisatio

Gyermekközösségben elhelyezhető, de gyakori epilepsziás rohamok, magatartási zavar miatt gyakran hosszabb otthoni megfigyelést, pihenést igénylő epilepsziás betegek, akik felügyelete, ápolása miatt a családtagok kénytelenek a munkájuktól távol maradni

G40.0-G40.9

Epilepsia

Epizodikus és paroxysmális rendellenességek közül:

akinek pszichomotoros fejlettsége nem éri el az életkori átlagát és ez komplex vizsgálattal igazolt

G45.0-G45.9

Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA) és rokon szindrómák

 

G46.0-G46.8

Agyi érszindrómák cerebrovasculáris betegségekben

Polyneuropathiák és a perifériás idegrendszer egyéb rendellenességei közül:

akinek pszichomotoros fejlettsége nem éri el az életkori átlagát és ez komplex vizsgálattal igazolt

G60.0-G64

Örökletes és idiopathiás idegbántalom, Gyulladásos polyneuropathia, Egyéb polyneuropathiák, Polyneuropathia máshova osztályozott betegségekben, A környéki idegrendszer egyéb megbetegedései

Az idegrendszer egyéb rendellenességei közül:

akinek pszichomotoros fejlettsége nem éri el az életkori átlagát és ez komplex vizsgálattal igazolt

G91.0-G91.9

Vízfejűség (hydrocephalus)

Az agy- és arckoponya csontjainak egyéb veleszületett rendellenességei

Q75.0-75.9

Műtétet igénylő craniostenosisok

Fejlődésneurológiai kórképek esetén a

**-gal jelölt esetekben a diagnózis felállításától számított 1 évig

 

U9930

Infantilis spinalis laesio**

U9950

Laesio cerebri progressiva cum effusionem subduralis**

U9960

Laesio cerebri progressiva cum neurodysphagiam**

U9970

Laesio cerebri progressiva epilepsiamque**

U9980

Laesio cerebri progressiva**

Beszédzavarok közül

R47.0

Traumás eredetű aphasia

15.

Neonatológiai kórképek

Q

 

 

 

 

 

 

P07

1500 gramm születési súly alatt 3 éves korig különös betegség nélkül

A perifériás idegrendszer súlyos bénulással járó, legalább egy éves intenzív kezelést igénylő szülési sérülései

P14.0

Erb-típusú bénulás szülési sérülés miatt

P14.1

Klumpke-típusú bénulás szülési sérülés miatt

Egyéb újszülöttkori krónikus tüdőbetegségek

A *-gal jelölt esetekben az alábbi feltételek fennállása esetén állapítható meg:

Ha a beteg 5 éves elmúlt és képes spirometriát végezni, akkor tartósan 80% alatti FVC és/vagy FEV1

5 éves kor alatt vagy ha nem képes a spirometria vizsgálatban történő együttműködésre, akkor az alábbi klinikai tünetekben megnyilvánuló légzészavar:

krónikus tachypnoe, krónikus csökkent terhelhetőség, visszatérő apnoék, oxigén és/vagy szisztémás szteroid adását igénylő exacerbáció

P27.0

Wilson-Mikity szindróma*

P27.1

Újszülöttkori bronchopulmonális dysplasia*

P27.8

Congenitális tüdőfibrosis, újszülöttek respirátor-tüdeje*

P27.9

Újszülöttkorban keletkező krónikus tüdőbetegség k.m.n.*

16.

Többszörös és összetett betegségek

P

 

 

 

Mesterséges testnyílással élő személyek

 

 

Z93.0

Tracheostomával élő személy

Z93.1

Gastrostomával élő személy

Z93.2

Enterostomával élő személy

Z93.3

Colostomával élő személy

Z93.4

Egyéb művi, gyomor- vagy bélstomával élő személy

Z93.5

Cytostomával élő személy

Z93.6

Egyéb mesterséges húgyrendszeri szájadékkal élő személy

Z93.8

Egyéb művi stomával élő személy

Z93.9

K.m.n. művi stomával élő személy

Többszörös és összetett betegségek, melyek együttesen felelnek meg a rendeletben meghatározott feltételeknek

 

 

 

17.

Bőrbetegségek

I

 

 

 

Súlyos kiterjedt bőrgyógyászati kórképek, melyek 1 éven túl gyógyulnak vagy csak remissioba hozhatók és a betegek naponta többszöri kenőcsös kezelést, kötözést igényelnek

 

D04.0-D04.9

A bőr in situ rákja

D18.0-D18.1

Súlyos haemangiomák, Érfejlődési rendellenességek: Sturge-Weber-szindróma, Klippel-Trenaunay-Parkes-szindróma, van Lohuisen-szindróma

D22.9

Festéksejtes naevus: Tierfellnaevus (testfelület 30%-át, vagy nagyobb részt érintő)

E80.2

Egyéb porphyria súlyos esetei

L10.9

Pemphigussúlyos formái

L12.2

Gyermekkori idült bullózus betegség

L13.0

Dermatitis herpetiformis (Duhring)

L20.9

Atópiás dermatitis súlyos formái

L40.9

Psoriasis súlyos formái

L51.9

Erythema exsudativum multiforme súlyos formái

Q82.1

Xeroderma pigmentosumsúlyos formái

Q80.0-Q80.9

Ichthyosiscongenita

Q82.2

Mastocytosis (Diffúz súlyos eset)

2. melléklet az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelethez20

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegséget vagy fogyatékosságot megállapító igazolás kiadására jogosult szakorvos

 

A

B

1.

A) Anyagcsere, endokrin és gasztroenterológiai betegségek

Endokrinológus szakorvos Gyermek gasztroenterológus szakorvos

Gyermekpulmonológus szakorvos

Gyermekneurológus szakorvos (ha a betegnek neurológiai tünetei is vannak), csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos allergológiai és klinikai immunológiai ráépített szakképesítéssel táplálék allergia esetén

2.

B) Kardiológiai betegségek

Csecsemő- és gyermekkardiológus szakorvos

3.

C) Vesebetegségek

Nephrológus, urológus szakorvos

4.

D) Immunpathológiai kórképek

Csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos allergológiai és klinikai immunológiai ráépített szakképesítéssel, reumatológus, infektológus, nephrológus szakorvos, gyermekneurológus Dermatopolymyositis esetén

5.

E) Haematológiai kórképek

Haematológus szakorvos

6.

F) Rosszindulatú daganatok, illetve leukémiák

Gyermek leukémia és tumor ellátóhelyek csecsemő- és gyermekgyógyász, haematológus, klinikai onkológus, gyermek haemato-onkológus szakorvosa

7.

G) Pulmonológiai kórképek

Gyermekpulmonológus szakorvos, gyermekgyógyász szakvizsgával rendelkező allergológiai és klinikai immunológiai szakorvos Asztma bronchiale esetén

8.

H) Neurológiai betegségek

Gyermekneurológus szakorvos

9.

I) Bőrgyógyászati betegségek

Bőrgyógyász szakorvos, gyermekneurológus neurofibromatosis és egyéb phacomatosis, valamint Sturge-Weber szindróma esetén

10.

J) Fejlődési rendellenességek

Érintett szakorvosok

11.

K) Érzékszervi fogyatékosságok

Gyermekszemész szakorvos, csecsemő és gyermek fül-orr-gégész szakorvos, audiológus szakorvos

12.

L) Mozgásszervi fogyatékosságok

Ortopéd, ortopéd traumatológus, reumatológus, mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, gyermekneurológus szakorvos

13.

M) Értelmi fogyatékosság

Különböző szakértői bizottságok szakorvosai

14.

N) Pervazív fejlődési zavarok

Gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, gyermekneurológus szakorvos Rett szindróma esetén

15.

O) Pszichiátriai betegségek

Gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos

16.

P) Többszörös és összetett betegségek

Érintett szakorvosok

17.

Q) Neonatológiai utóképek

Neonatológus, gyermekpulmonológus szakorvos, gyermekneurológus szakorvos

3. melléklet az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelethez21

IGAZOLÁS

tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről

 

Igénylő neve: ........................................................................

Szül.:

 

 

 

 

év

 

 

 

 

nap

 

Lakcím:

 

 

 

 

.......................................................

TAJ-száma:

 

 

 

_

 

 

 

_

 

 

 

 

 

Gyermek TAJ-száma:

 

 

 

_

 

 

 

_

 

 

 

 

Szül.:

 

 

 

 

év

 

 

 

 

nap

 

I.

Szakorvos állítja ki!

Gyermek neve:     

Anyja neve:     

Igazolom, hogy a fent nevezett gyermek – tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékossága miatt – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pont fa) alpontjában foglaltaknak megfelel.

Diagnózis:     

 

BNO

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Betűjele*:     

Számjele*:     

Fenti betegség, súlyos fogyatékosság a kiállítás dátumát megelőzően legalább 2 hónapon keresztül

fennállt

nem állt fenn.

 

– Következő felülvizsgálat időpontja:

 

 

 

 

év

 

 

 

 

nap

 

– Az állapot véglegessége folytán rendszeres felülvizsgálat nem szükséges.

*P) betűjel esetén az egyes betegségek/fogyatékosságok betűjelét és számjelét is fel kell tüntetni.

Amennyiben a betegség valamely fogyatékosságot is okoz, akkor a betegség és a fogyatékosság betű- és számjelét is fel kell tüntetni.

Kiállítás dátuma: ................................................................

P. H.

 

.......................................................

 

szakorvos

 

 

P. H.

 

……………………………………….

 

intézmény

II.

Szakorvos állítja ki!

Gyermek neve:     

Anyja neve:     

A fent nevezett gyermek – tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság hiányában – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pont fa) alpontjában foglaltaknak nem felel meg.

Kiállítás dátuma: ...............................................................

P. H.

 

.......................................................

 

szakorvos

 

 

P. H.

 

……………………………………….

 

intézmény

III.

Szakorvos állítja ki!

Gyermek neve:     

Anyja neve:     

Igazolom, hogy a fent nevezett gyermek tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékossága – állapotjavulás, illetve gyógyulás miatt – nem felel meg a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pont fa) alpontjában foglalt feltételeknek.

Kiállítás dátuma: ...............................................................

P. H.

 

.......................................................

 

szakorvos

 

 

P. H.

 

……………………………………….

 

intézmény

TÁJÉKOZTATÓ

Az igazolást gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés vagy szakgondozó szakorvosa (a továbbiakban: szakorvos) adja ki.

A szakorvos az igazolás I. pontját tölti ki

a) első vizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek – tartós betegsége, illetve súlyos fogyatékossága miatt – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pont fa) alpontjában foglaltaknak megfelel, illetve

b) a rendszeres felülvizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek állapotában nem állt be olyan kedvező változás (javulás, gyógyulás), amelynek alapján a családi pótlékra jogosult a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra.

A szakorvos az igazolás II. pontját tölti ki első vizsgálat esetén, amennyiben azt állapítja meg, hogy a gyermek – tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság hiányában – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pont fa) alpontjában foglaltaknak nem felel meg.

A szakorvos az igazolás III. pontját tölti ki, ha a rendszeres felülvizsgálat alkalmával azt állapítja meg, hogy a gyermek állapotában olyan kedvező változás (javulás, gyógyulás) állott be, amelynek alapján a családi pótlékra jogosult a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra.

Ezen igazolás egy példányát a családi pótlékra való igény bejelentését vagy – már folyósított családi pótlék esetén – az igazolás kiállítását követő 15 napon belül a családi pótlékot folyósító szervnél le kell adni. A családi pótlékot folyósító szerv az igazolás benyújtott példányát az ellátásról rendelkező határozatával együtt az igénylő számára visszaküldi. Felülvizsgálati kérelem esetén az igazolást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalához – a felülvizsgálat kezdeményezésével egyidejűleg – be kell nyújtani.

Ha a szakorvos olyan igazolást állít ki, amelynek alapján az ellátást igénylő nem tarthat igényt, vagy a továbbiakban nem tarthat igényt a magasabb összegű családi pótlékra, az igénylő az igazolás kiadását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalánál.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták.

Ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy az ellátásra való jogosultság egyébként fennáll.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!