nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
6/2003. (III. 7.) BM rendelet
az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
2013-07-01
2014-03-14
17

6/2003. (III. 7.) BM rendelet

az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról
és a névviselésről

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) módosításáról szóló 2002. évi XLV. törvény 37. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Az anyakönyvezés1

1. § (1) A települési önkormányzat anyakönyvvezetője (a továbbiakban: anyakönyvvezető) vezeti a születési, a házassági és a halotti anyakönyvet.

(2)2 A hazai anyakönyvezést végző kijelölt hatóság a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: hazai anyakönyvezést végző hatóság), amelynek anyakönyvvezetői vezetik a hazai anyakönyveket.

(3)3 A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét az At. 26/E. §-ában meghatározott anyakönyvvezetők mellett a járási hivatal székhelye szerinti más települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője vezeti. A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét vezető anyakönyvvezető helyettesítésére a 7. § (3)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az anyakönyv4

2. §5 (1)6 Az anyakönyvvezető a születések, a házasságkötések, a bejegyzett élettársi kapcsolatok és a halálesetek adatait, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat előre bekötött, harminc vagy háromszáz számozott lapot – házassági anyakönyv és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve esetén hatvan vagy hatszáz oldalt – tartalmazó, hitelesített és egyedi azonosítóval ellátott anyakönyvekben vezeti.

(2)7 Az anyakönyv fedőtáblájának első oldala tartalmazza a község, város, megyei jogú város, fővárosi kerület (a továbbiakban: település) nevét, az anyakönyv megnevezését, továbbá azt az időpontot, amelytől kezdve az anyakönyvbe az adatokat bejegyzik. Ha a kötet megtelt, annak lezárása után a fedőlapon az utolsó bejegyzés időpontját is fel kell tüntetni.

(3)8 Külön-külön házassági anyakönyvet, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét lehet vezetni azokon a településeken, ahol több házasságkötő terem is működik, továbbá, ha az anyakönyvvezető a hivatali helyiségén kívül is rendszeresen közreműködik házasságkötésnél vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél.

(4)9 Azon a településen, ahol párhuzamosan több házassági anyakönyvet vagy bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét vezetnek, az egyes anyakönyvek fedőtáblájának első oldalán az anyakönyvvezető megkülönböztető betűjelzést (A, B, C stb.) is feltüntet.

Az anyakönyv hitelesítése

3. § (1) Az anyakönyvet használatba vétele előtt, valamint újrakötés után a jegyző hitelesíti.

(2) A hitelesítési záradékot az anyakönyv első, számozatlan oldala tartalmazza. A jegyző az anyakönyv lapjainak számát számmal és betűvel is feltünteti, a záradékot keltezi, aláírja és hivatali bélyegzőjének lenyomatával látja el.

(3)10 E rendelet 7. § (5) bekezdésében, valamint a 90. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetekben az anyakönyvet a fővárosi, megyei kormányhivatal (a továbbiakban: felettes szerv) hitelesíti.

Az anyakönyv lezárása

4. §11 Az anyakönyvet le kell zárni:

a) Év közben

– ha megtelt, az anyakönyv utolsó, nem számozott oldalán;

– ha új típusú anyakönyv kerül bevezetésre, az utolsó alapbejegyzés után.

b) Minden év utolsó munkanapján, az utolsó alapbejegyzés után.

A szervezeti változások feljegyzése

5. § (1)12 Község, város, megyei jogú város és a fővárosi kerület területének vagy nevének megváltozását a változással érintett valamennyi anyakönyvvezető feltünteti az ott elsőként megkezdett, valamint a változás időpontjában vezetett születési, házassági anyakönyvek, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvei és a halotti anyakönyvek első, számozatlan oldalán és a változást megelőző utolsó alapbejegyzést követően.

(2) Az anyakönyvvezető a szervezeti változásról az illetékes megyei (fővárosi) levéltárat 60 napon belül értesíti.

Az anyakönyvvezető

6. § Az anyakönyvvezető megbízásából és felügyelete mellett, az anyakönyvbe más köztisztviselő is bejegyezhet. Az anyakönyvi bejegyzést ez esetben is az anyakönyvvezető írja alá és felel a bejegyzett adatok helyességéért.

Az anyakönyvvezető feladatai, helyettesítése13

7. §14 (1) Az anyakönyvvezető az 1. § (1) bekezdésében meghatározott feladatán túl:

a)15 közreműködik a házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél;

b) intézi az anyakönyvi igazgatással összefüggő ügyeket;

c)16 közreműködhet – igény szerint – a családi események társadalmi megünneplésében.

(2)17 Községben egy, városban, megyei jogú városban és a fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell megbízni az anyakönyvvezetői feladatok ellátásával.

(3)18 Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok az anyakönyvvezető akadályoztatása miatt nem láthatóak el, a jegyző kérésére a helyettesítésről a fővárosi és megyei kormányhivatal az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak anyakönyvvezetői közül történő kijelöléssel gondoskodik. A helyettesítés eseti vagy legfeljebb tizenkét hónap időtartamra szól, amely egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. Az anyakönyvi bejegyzést a helyettesítő anyakönyvvezető e minőségének feltüntetésével írja alá.

(4) A helyettesítő anyakönyvvezető kijelölésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a helyettesítést kérő települési önkormányzat polgármesteri hivatalának megnevezését;

b) a helyettesítés időtartamát;

c) a helyettesítő anyakönyvvezető nevét, munkáltatójának megnevezését, szakvizsga bizonyítványának (igazgatásszervezői diplomájának) számát, valamint azt a tényt, hogy az anyakönyvvezető vállalja a helyettesítést;

d) a helyettesítő anyakönyvvezető munkáltatójának hozzájárulását.

(5) Településrész kiválása és új településsé alakulása esetén – az új polgármesteri hivatal létrejöttéig, illetve az új település anyakönyvvezetőjének megbízásáig – helyettesítő anyakönyvvezetőt kell kijelölni, aki az új település anyakönyvi eseményeit külön anyakönyvben vezeti. Az új település anyakönyvvezetőjének megbízása után az érintett anyakönyveket az új település részére át kell adni.

(6)19 Helyettesítő anyakönyvvezetőt lehet kijelölni a házasság megkötésére és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére abban az esetben is, ha a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye szerinti település anyakönyvvezetője az érintett nemzetiségi nyelvet nem beszéli.

A hivatali időn túli munka

8. §20 Az anyakönyvvezető a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában megállapított hivatali munkaidőn túl is közreműködhet a házasságkötésnél, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél, illetve a családi események társadalmi megünneplésénél. Ha a felek valamelyikének állapota közeli halállal fenyeget, az anyakönyvvezető bármely időpontban közreműködik a házasságkötésnél vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél.

9. §21

A hivatali felszerelés

10. § (1)22 Az anyakönyvvezető hivatali felszerelése:

a)23 a születési, a házassági anyakönyv, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve, valamint a halotti anyakönyv és anyakönyvi kivonat, nemzetiségi és nemzetközi anyakönyvi kivonat kitöltetlen (biankó) nyomtatványok;

b)24 a nemzetiszínű vállszalag Magyarország címerével;

c) az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzője;

d)25 Magyarország Helységnévtára és – lehetőség szerint – a korábbi helységnévtárak, az aktuális adatokat tartalmazó világatlasz, anyakönyvi kézikönyvek;

e) a magyar és nemzetiségi utónévjegyzékek;

f)26 az anyakönyv vezetésére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: Központi Hivatal) által rendszeresített, biztonsági tintával töltött íróeszköz;

g) az anyakönyvi ügyintézést támogató informatikai rendszer (89. §) használatához szükséges, az 5. számú mellékletben felsorolt számítástechnikai eszközök és az anyakönyvvezetői felhasználói kártya.

(2)27 Anyakönyvi bejegyzés teljesítésére és anyakönyvi kivonat kiállítására csak a Központi Hivatal által rendszeresített, központilag előállított anyakönyv és anyakönyvi kivonat nyomtatvány használható.

(3)28 Az anyakönyveket, az anyakönyvi alapiratokat, a névmutatókat, a rendszeresített íróeszközt, az anyakönyv és anyakönyvi kivonat kitöltetlen (biankó) nyomtatványokat, az anyakönyvvezetői felhasználói kártyát és az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzőjét munkaidőn kívül tűzbiztos, jól zárható szekrényben vagy irattárolóban kell elhelyezni.

(4)29 Az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzője tartalmazza a működési területe szerinti település államigazgatási helységnevét és az anyakönyvvezető megjelölést, valamint Magyarország címerét.

(5)30 Ha egy településen több anyakönyvi bélyegzőt használnak, a bélyegzőket számozással kell ellátni.

Az illetékesség

11. § (1)31 A születést – ha az mozgó járművön történt – az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területén az anya a járművet elhagyta.

(2) Többes szüléskor mindegyik gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területén az utolsó gyermek született.

(3)32 Ismeretlen szülőktől származó gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területét a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: gyámhivatal) határozatában születési helyként megjelölte.

12. § (1)33 Ha a haláleset mozgó járművön történt, annak anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a holttestet a járműről leemelték.

(2) Talált holttest esetében az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a holttestet megtalálták.

(3)34 A halál tényének bírósági megállapítása esetén az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek a működési területén a bíróság döntése szerint a haláleset bekövetkezett, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye.

(4)35 Ha a bíróság holttá nyilvánító döntést hozott, a halálesetet a holtnak nyilvánított személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető anyakönyvezi, kivéve, ha hazai anyakönyvezésnek van helye.

Külföldi okiratok36

13. §37 (1) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

(2) Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.

(3) A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható.

(4) A nem magyar nyelven kiállított irat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el, de az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Ilyen esetben az ügyfelet tájékoztatni kell a valótlan tartalmú nyilatkozattételének jogkövetkezményéről.

14. §38

A bejelentés

15. § (1)39 A születés bejelentésére szolgáló nyomtatványt a szülők személyazonosításra alkalmas okmánya, valamint más közokiratok alapján kell kitölteni. A haláleset bejelentésére szolgáló nyomtatványt az elhalt személyazonosításra alkalmas okmánya, valamint más közokirat alapján kell kitölteni.

(2)40 A születés bejelentése tekintetében intézetnek kell tekinteni a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt, a haláleset bejelentése tekintetében intézetnek kell tekinteni az egészségügyi intézményt és a szociális intézményt.

(3)41 A nem tervezett intézeten kívüli születésnél a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy bejelentését a „Jegyzőkönyv születés bejelentéséről” nyomtatvány felhasználásával kell jegyzőkönyvezni. Intézeten kívüli halálesetnél a „Jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről” nyomtatványt is ki kell tölteni a halottvizsgálati bizonyítvány mellett. A kitöltött jegyzőkönyvet a születést, illetve a halálesetet bejelentő személy aláírja.

(4)42 A születés, a házasságkötési vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék, valamint a haláleset bejelentésére szolgáló jegyzőkönyvekben feltüntetendő adatokat az 1. melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyveket az anyakönyvi alapiratok között kell őrizni.

(5)43 Nem tervezett intézeten kívüli születésnél a születés helyét az anya személyes nyilatkozata alapján kell a jegyzőkönyvben feltüntetni.

(6)44 Tervezett intézeten kívüli születésnél a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy által a szülés tényéről kiállított igazolást.

(7)45 Ha az intézeten kívüli szülésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az anya vizsgálatát követően utólagosan kiállított szakorvosi igazolást.

Az anyakönyvezés

16. § (1)46 Az anyakönyvvezető a születéseket és a haláleseteket a bejelentések beérkezése, a házasságokat a megkötésük, a bejegyzett élettársi kapcsolatokat létrehozásuk sorrendjében anyakönyvezi.

(2) Az anyakönyvezés – a kétnyelvű anyakönyvezés kivételével – a magyar ábécé betűivel, folyóírással történik, ügyelve annak tisztaságára, olvashatóságára és egyértelműségére. Az anyakönyvben bejegyzést áthúzni, leragasztani, fizikai, vegyi vagy más módon eltávolítani nem szabad.

(3) Anyakönyvezéshez csak az e célra rendszeresített íróeszköz használható.

Az anyakönyvezés elhalasztása

17. § (1) Ha a bejelentés az anyakönyvi adatokat hiányosan vagy tévesen tartalmazza, illetőleg azokat nem igazolták, a bejelentést az anyakönyvvezető – iktatást követően – a többi irattól elkülönítve kezeli, majd az anyakönyvezés után az alapiratok közé sorolja.

(2) Ha az anyakönyvezés elhalasztását követő harminc napon belül a hiányzó adatok beszerzése nem járt eredménnyel, az anyakönyvvezető a születést, illetőleg a halálesetet a rendelkezésre álló adatokkal anyakönyvezi, az üresen maradó rovatokat kihúzza. A később megállapított hiányzó adatokat az anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába jegyzi be.

Az állampolgárság anyakönyvezése

18. § (1) Az igazolt külföldi állampolgárságot, hontalanságot, valamint az ismeretlen állampolgárságot az anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovata tartalmazza.

(2)47 Ha az anyakönyvi eljárásban – ideértve a felettes szerv eljárását is – a kérelmező magyar állampolgársága nem igazolt, de a kérelemhez mellékelt iratok alapján az állampolgárság megállapításához szükséges – a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott – adatok rendelkezésre állnak, az állampolgárság igazolása céljából az iratokat mellékleteikkel együtt az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek kell felterjeszteni.

(3)48

(4)49 A magyar állampolgárságot abban az esetben kell a születési anyakönyvbe feljegyezni, ha a magyar állampolgárságú gyermeket nem magyar állampolgárságú szülők fogadják örökbe, vagy ha a hontalan szülők Magyarországon született gyermekéről az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy magyar állampolgárnak kell tekinteni.

Az alapbejegyzés

19. § (1)50 Az anyakönyvvezető az alapbejegyzést a születési és a halotti anyakönyvbe bejelentésre, a házassági anyakönyvbe és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe pedig a felek előtte tett egybehangzó kijelentése alapján anyakönyvezi. Hivatalból kell elvégezni az alapbejegyzés anyakönyvezését megkeresésre, a felettes szerv rendelkezése, más szerv értesítése alapján, vagy akkor, ha annak szükségessége más módon jut az anyakönyvvezető tudomására.

(2)51 Az anyakönyvvezető az alapbejegyzéskor az adatokat a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, illetőleg a haláleset időpontjának megfelelően jegyzi be. Az anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatába fel kell tüntetni azt, ha az anyakönyvezés a bejegyzés ideje szerinti adatokkal történt.

(3) Ha a születés, illetőleg a haláleset anyakönyvezésekor a gyermek, illetőleg az elhalt személyazonosságának megállapításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, és a hiányzó adatok előreláthatóan harminc napon belül nem állapíthatóak meg, az anyakönyvvezető az alapbejegyzést teljesíti.

(4) Az anyakönyvvezető az alapbejegyzést aláírásával zárja le.

A helyesbítés, adatpótlás és kiegészítés

20. § (1) Ha az anyakönyvvezető az alapbejegyzést aláírásával még nem zárta le, a bejegyzett adatok helyesbítését vagy kiegészítését az anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatába jegyzi be.

(2) Az anyakönyv ,,Megjegyzések'' és ,,Utólagos bejegyzések'' rovatának adatait, továbbá az anyakönyvbe bejegyzett feljegyzéseket és záradékokat a már bejegyzett szöveg folytatásaként helyesbíti az anyakönyvvezető.

(3) A lezárt alap- vagy utólagos bejegyzés téves adatait csak kijavítani lehet, kivéve a folyószámhibát, és az anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatán kívül teljesített feljegyzéseket, záradékokat.

21. § (1) Az anyakönyvi alapbejegyzésben az anyakönyvvezető kijavítás nélkül pótolhatja:

a) a saját aláírását és annak feltüntetését, hogy az anyakönyvbe helyettesítő anyakönyvvezetőként jegyzett be;

b)52 a házassági anyakönyvben és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében az aláírásra kötelezett, írni nem tudó személy kézjegye után, az aláírásra kötelezett nevét, a ,,kézjegyet tette'' kifejezéssel.

(2) Ha az anyakönyvvezető hiányzó aláírása utólag nem pótolható, a bejegyzést a hiányt pótló anyakönyvvezető a keltezést feltüntetve írja alá.

Az alapbejegyzés törlése53

22. §54 (1) A tévedésből megkezdett, de be nem fejezett alapbejegyzést az anyakönyvvezető törli, és ennek okát az „Utólagos bejegyzések” rovatban feltünteti.

(2) Az anyakönyvvezető a házassági bejegyzést, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében szereplő bejegyzést törli, ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre, vagy a bíróság jogerős ítéletében a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat nemlétezését állapította meg.

(3) Törölni kell a halotti bejegyzést, ha a haláleset nem történt meg, vagy a bíróság a holtnak nyilvánító vagy halál tényét megállapító végzését hatályon kívül helyezte.

Az utólagos bejegyzés

23. § (1) Utólagos bejegyzést – az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés kivételével – csak lezárt anyakönyvi alapbejegyzés tartalmazhat.

(2) Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzést saját hatáskörében teljesíti, illetőleg az apa adataival és a gyermek családi nevével a bejegyzést kiegészíti, kivéve, ha annak alapja külföldi okirat vagy külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat. Az utólagos bejegyzést az anyakönyvvezető a keltezés feltüntetése után aláírja.

24. § (1) Az utólagos bejegyzést az anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába, az 1907. január 1. előtti jegyzőkönyvi mintájú anyakönyvbe a lap szélére jegyzi fel az anyakönyvvezető.

(2) Ha az utólagos bejegyzéssel egyidejűleg valamely korábbi adat is megváltozik, arra az alapbejegyzés áthúzása nélkül, az utólagos bejegyzés szövegében kell utalni.

(3) Az anyakönyvvezető toldatot készít, ha az anyakönyv vagy az anyakönyvi másolat rovatában, illetőleg a lap szélén az utólagos bejegyzésre már nincs hely. A toldatot az anyakönyvhöz az érintett anyakönyvi bejegyzésnél rögzíteni kell, azon az anyakönyvi bélyegző lenyomatát olyan módon kell elhelyezni, hogy az az anyakönyv lapján és a toldaton is szerepeljen. A toldaton szerepelni kell az anyakönyv típusának, a bejegyzés évének és a folyószámnak is.

25. §55 (1) Az anyakönyvvezető – a hazai anyakönyvezési eljárást kivéve – a bejegyzést a felettes szerv utasítására teljesíti, ha a bejegyzés alapja:

a) nem magyar állampolgár által magyar hatóság előtt tett teljes hatályú vagy házasságkötést megelőző eljárás keretében tett apai elismerő nyilatkozat;

b)56 külföldi bíróság vagy más hatóság házassági ügyben vagy bejegyzett élettársi kapcsolat ügyében hozott határozata, továbbá külföldi bíróság vagy hatóság előtt tett apai elismerő nyilatkozat vagy külföldi bíróság vagy más hatóság apaságot vagy anyaságot megállapító, vagy apaság vélelmét megdöntő határozata;

c) egyéb külföldi okirat.

(2)57 Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az anyakönyvvezető a külföldi bíróság vagy más hatóság határozatát, és a házasságkötésről vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről kiállított anyakönyvi másolatot felterjeszti a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, amely az iratokat elbírálás után továbbítja bejegyzés elrendelése céljából a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, illetve bejegyzés céljából a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőhöz.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a házassági ügyben hozott külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet irányadó.

Az anyakönyvezett adat kijavítása

26. § (1) Az anyakönyvi bejegyzést kérelemre vagy hivatalból ki kell javítani.

(2) A kijavítást az utólagos bejegyzés szabályai szerint kell teljesíteni.

Az anyakönyvezés helye és ideje

27. § (1)58 Az anyakönyvvezető a születési és a halotti anyakönyvbe a hivatali helyiségében, a házassági anyakönyvbe és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe pedig a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyén írja be az adatokat.

(2)59 Az anyakönyvezés idejét (év, hónap, nap) a születési és a halotti anyakönyv tartalmazza. A házassági anyakönyvben és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében a bejegyzés idejét a ,,Megjegyzések'' rovatban csak akkor tünteti fel az anyakönyvvezető, ha a házasság megkötésekor vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásakor azt azonnal nem anyakönyvezték, vagy ha a házasságot vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot újból kell anyakönyvezni.

(3) Az utólagos bejegyzés idejét az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzés aláírását megelőzően tünteti fel.

Az anyakönyvi folyószám

28. § (1)60 Az anyakönyvi alapbejegyzések naptári évenként egyes folyószámmal kezdődnek. Amennyiben egy településen párhuzamosan több házassági anyakönyvet vagy bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét vezetnek, a folyószám mindegyik anyakönyvben egyessel kezdődik.

(2) A tévedés miatt befejezetlen és ezért törölt alapbejegyzést, továbbá a tévedésből üresen hagyott lapot vagy vízszintes rovatot a folyószámozásnál figyelmen kívül kell hagyni.

(3)61 A téves folyószámot az anyakönyvvezető – annak áthúzása nélkül – zárójel közé teszi, majd a helyes folyószámot a téves fölé írja, kivéve, ha a házassági anyakönyvbe vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre.

A helységnév anyakönyvezése

29. § (1)62 Az anyakönyvvezető a helységnevet a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, illetőleg a haláleset időpontjában érvényes államigazgatási helységnév figyelembevételével jegyzi be.

(2)63 Az anyakönyvbe a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset helyeként, továbbá lakóhelyként csak a település nevét kell bejegyezni. A Budapest közigazgatási területén történt anyakönyvi eseményeknél az igazgatási kerület számát is fel kell tüntetni, megyei jogú városoknál abban az esetben, ha az az esemény időpontjában létezett és ismert.

A külföldi helységnév anyakönyvezése

30. §64 (1) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában Magyarország területéhez tartozott, akkor a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(2) Ha a külföldi helység az anyakönyvi esemény időpontjában nem Magyarország területéhez tartozott, de a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, akkor a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel, valamint zárójelek között az adott országban hivatalos elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(3) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, akkor a település nevét az adott országban hivatalos elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a helységnév anyakönyvezését követően zárójelek között – ha az iratokból megállapítható – az adott kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam, továbbá – minden esetben – az adott ország nevét is anyakönyvezni kell.

(5) A település nevét minden esetben az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon kell anyakönyvezni.

(6) A kanton, tartomány vagy szövetségi tagállam nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, az ország nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, magyar elnevezéssel kell anyakönyvezni.

(7) Ha a külföldi anyakönyvi okirat nem tartalmazza az anyakönyvi esemény pontos helye szerinti település nevét, és az más módon sem állapítható meg, akkor az anyakönyvi esemény pontos helyét az ügyfél személyes nyilatkozata alapján kell anyakönyvezni.

(8)65 Akinek az anyakönyvi bejegyzése az (1)–(7) bekezdésben meghatározott szabályoktól eltérően tartalmazza a külföldi település nevét, kérheti annak kijavítását.

A lakóhely és a származási hely anyakönyvezése

31. § (1) Az anyakönyvbe lakóhelyként – a közelebbi lakcím megjelölése nélkül – a bejelentett lakóhelyet, ennek hiányában az utolsó bejelentett lakóhelyet tünteti fel az anyakönyvvezető.

(2) Abban az esetben, ha nincs utolsó bejelentett lakóhely, a bejelentett tartózkodási, ennek hiányában az utolsó bejelentett tartózkodási helyet kell bejegyezni.

(3)66 Ha az anya nem rendelkezik bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel, származási helyként az anya utolsó bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyét kell az anyakönyvbe bejegyezni.

A családi állapot anyakönyvezése

32. § (1)67 Az anyakönyvvezető a családi állapotot az anyakönyvbe a következők szerint jegyezheti be:

a) a házassági anyakönyvbe: nőtlen, hajadon, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt;

b) a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe: nőtlen, hajadon, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt;

c) a halotti anyakönyvbe: nőtlen, hajadon, nős, férjes, bejegyzett élettárs, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt.

(2) Ha az elhalt személy tizennyolcadik életévét nem töltötte be, családi állapotának megjelölése a halotti anyakönyvben csak akkor szükséges, ha korábban házasságban élt.

(3)68 A tévesen holtnak nyilvánított személy családi állapotát, ha volt házastársa vagy bejegyzett élettársa a holtnak nyilvánítás hatálya alatt ismét házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített – a korábbi házasságra vagy bejegyzett élettársi kapcsolatra utalóan – „házassága megszűnt”, illetve „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” szavakkal jegyzi be az anyakönyvvezető.

(4)69 Az érvénytelen házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőző állapot szerint jegyzi be az anyakönyvvezető a házasságkötéskor, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor és a haláleset anyakönyvezésekor annak a személynek a családi állapotát, akinek korábbi házasságát vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a bíróság érvénytelennek nyilvánította.

Az anyakönyvezett adatok összehasonlítása

33. § Az anyakönyvvezető az ugyanarra a személyre vonatkozó adatokat a korábbi bejegyzés adataival összehasonlítja, az esetleges eltéréseket helyesbíti, illetőleg kijavítja.

Az üres lapok, rovatok és megkezdett utólagos bejegyzések70

34. § (1) Az anyakönyvvezető a tévedésből üresen maradt lapot vagy vízszintes rovatot egymást keresztező vonalakkal áthúzza, ennek tényét az ,,Utólagos bejegyzések'' rovatban feltünteti.

(2) Ha az anyakönyv valamelyik rovatába nincs bejegyzendő adat, az anyakönyvvezető a rovatot aláírás előtt kihúzza. A ,,Megjegyzések'' rovatnak üresen maradt részét ki kell húzni. Az ,,Utólagos bejegyzések'' rovatot nem szabad áthúzni.

(3)71 A tévedésből megkezdett, de be nem fejezett utólagos bejegyzést az anyakönyvvezető törli, ennek okát az ,,Utólagos bejegyzések'' rovatban feltünteti.

Közreműködés a házasságkötésnél

35. § A házasságkötésnél az anyakönyvvezető (a helyettesítéssel megbízott anyakönyvvezető) csak a saját, illetőleg a megbízója működési területe szerint illetékes települési önkormányzat területén járhat el.

36. § (1)72 A házassági szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető a házasulókkal ismerteti a házasság törvényi akadályait, a házasságkötés törvényes előfeltételeit, és felhívja a figyelmüket arra, hogy a házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított harmincegyedik napra tűzheti ki.

(2) Az anyakönyvvezető felhívja a házasulók figyelmét a házassági akadályok elhallgatásának következményeire.

(3) A házassági szándék bejelentéséről felvett e rendelet 1. számú melléklete szerinti jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat az adatokat és személyes nyilatkozatokat, amelyeket a házasulók a házasságkötést megelőző eljárásban tettek. Fel kell tüntetni a személyazonosság, állampolgárság, családi állapot és egyéb adatok igazolására bemutatott, becsatolt okiratok, okmányok megnevezését, számát, esetleg érvényességi idejét, az engedélyeket, felmentéseket, igazolásokat, továbbá a házasságkötés tervezett időpontját, a házasulandók és az anyakönyvvezető, valamint – ha a jegyzőkönyv felvételekor közreműködött – a tolmács aláírását. Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.

(4)73 A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a nemzetiségi nyelven történő házasságkötés tényét, valamint az alkalmazott nyelv megnevezését, ha a házasságot valamely nemzetiség nyelvén kötik.

Házasságkötés közeli halállal fenyegető állapot esetén

37. § (1) Ha a házasulók valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget és ez a házasuló nyilatkozik arról, hogy a házassági akadály alól – amennyiben a felmentésre a jogszabály lehetőséget ad – felmentést kapott, az anyakönyvvezető nem kérheti ennek okirattal való bizonyítását.

(2) Ha a házasulók valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és orvos van jelen, vagy késedelem nélkül hívható, véleményét a házasuló állapotáról az anyakönyvvezető kikéri. Az írásban adott orvosi véleményt a házasságkötést megelőző eljárás jegyzőkönyvéhez kell csatolni. Orvosi vélemény hiányában az anyakönyvvezető tünteti fel a jegyzőkönyvben, hogy a közeli halállal fenyegető veszélyt minek alapján állapította meg.

A családi állapot igazolása74

38. § (1) A korábbi házasság megszűnését az anyakönyvvezető megállapítja:

a)75 a volt házastárs halálát halotti vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, továbbá a volt házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halálának tényét megállapító jogerős bírósági határozat alapján;

b)76 a házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását jogerős bírósági határozat, illetőleg az ezt tartalmazó házassági anyakönyvi okirat alapján.

(2)77 Az anyakönyvvezető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatát kéri, ha a magyar állampolgár a házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását külföldi bíróság, hatóság vagy közjegyző határozatával igazolja, kivéve, ha a külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendelet az irányadó.

(3)78 A korábbi bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését az anyakönyvvezető megállapítja:

a) a volt bejegyzett élettárs halálát halotti vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat, továbbá a volt bejegyzett élettársat holtnak nyilvánító vagy halálának tényét megállapító jogerős bírósági határozat alapján;

b) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését jogerős közjegyzői végzés, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását jogerős bírósági vagy hatósági határozat, vagy az e tényt tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat alapján.

(4)79 A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó személy vagy az, akinek családi állapotát a nyilvántartás nem tartalmazza, a nőtlen, hajadon családi állapotot közokirattal igazolja.

(5)80 Külföldi állampolgár vagy hontalan személy a családi állapotát a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásban tanúsítvánnyal is igazolhatja.

39. § (1)81 Ha valakit halotti anyakönyvi bejegyzés, holtnak nyilvánító vagy halál tényét megállapító jogerős bírósági határozat alapján holtnak tekintenek, és a házastársa vagy a bejegyzett élettársa újabb házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, a korábban kötött házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot a tévesen megállapított haláleset időpontjától kezdődően akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az újabb házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után megállapítják, hogy a halottnak vélt személy életben van, és az újabb házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat egyébként nem érvénytelen.

(2)82 Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése a volt házastárs, illetve bejegyzett élettárs újabb házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát tanúsító anyakönyvi kivonattal és a hatálytalanná vált holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító bírósági határozattal igazolható.

Az anyakönyvvezető feladata a házasságkötést megelőző eljárás befejezésekor

40. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a házasság megkötéséig – nyilvántartásba vétel nélkül – a többi anyakönyvi irattól elkülönítve őrzi.

(2) Az anyakönyvvezető a házasság megkötése előtt ismételten vizsgálja, hogy a házasságkötésnek nincs-e törvényi akadálya, illetőleg fennállnak-e a törvényes előfeltételek.

Nem magyar állampolgár házasságkötése

41. § (1)83 A külföldi állampolgár, a külföldön élő hontalan házasságkötésekor – ha tanúsítvánnyal igazolja, hogy házasságkötése a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba – az anyakönyvvezető vizsgálja, hogy a magyar családjogi törvényben foglalt házassági előfeltételek fennállnak-e. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el.

(2)84 Az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és az okiratokat öt napon belül felterjeszti a felettes szervhez annak elbírálására, hogy a külföldi okiratok megfelelőek-e.

(3)85 A házasságkötés legkorábbi időpontjára vonatkozó harmincnapos várakozási időt az anyakönyvvezető valamennyi irat, valamint a felettes szerv nyilatkozata beérkezésétől számítja.

(4)86 Ha a nem magyar állampolgár házasuló a tanúsítványt nem tudja beszerezni és annak bemutatása alól felmentést kér, az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárás jegyzőkönyvét elkészíti és azt az iratokkal, valamint a házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvvel együtt a felettes szervhez felterjeszti.

41/A. §87

A tolmács közreműködése

42. § (1) A tolmács, illetőleg az idegen nyelvet értő és beszélő anyakönyvvezető az először magyar nyelven feltett kérdéseket a házasuló nyelvén közli, szükség esetén megmagyarázza, majd a házasuló nyelvén adott választ magyarul megismétli.

(2) Az anyakönyvvezető a tolmács közreműködését és azt a nyelvet, amelyre a tolmácsolás történt – akkor is, ha beszéli a házasuló nyelvét s maga járt el tolmácsként – a házasságkötést megelőző eljárásról készült jegyzőkönyvben és a házassági anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatában is feltünteti.

(3)88 A siket, nagyothalló vagy néma személy házasságkötésekor a magyar nyelvet nem értő és nem beszélő személy házasságkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban szakképzett jelnyelvi tolmács közreműködése kötelező.

(4) A házasságkötési eljárásban a nem magyar állampolgár által tett jognyilatkozatok felvételekor minden esetben fel kell tüntetni – amennyiben tolmács alkalmazására nem került sor – a nem magyar állampolgárnak azt a nyilatkozatát, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat egyéb anyakönyvi eljárásokban is alkalmazni kell.

A házasság megkötése

43. § (1)89 Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél a Magyarország címerével ellátott nemzetiszínű vállszalagot és ünnepélyes öltözetet visel.

(2)90 Az anyakönyvvezető gondoskodik arról, hogy a házasságkötés a törvényben előírt módon történjék, annak időtartama alatt a házasulók és a házassági tanúk, illetőleg – ha szükséges – a tolmács, a jelnyelvi tolmács mindvégig folyamatosan jelen legyenek.

44. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságból származó gyermekek családi nevéről szóló megállapodást a házassági anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatába jegyzi be.

(2)91 Az anyakönyvvezető a házassági anyakönyvi alapbejegyzést a házasulók, a házassági tanúk és a tolmács aláírása után aláírásával zárja le.

Közreműködés a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél92

44/A. §93 A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél az anyakönyvvezető (a helyettesítéssel megbízott anyakönyvvezető) csak a saját vagy a helyettesítéssel megbízott anyakönyvvezető a megbízója működési területe szerint illetékes települési önkormányzat területén járhat el.

44/B. §94 (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető a felekkel ismerteti a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényi akadályait, annak törvényes előfeltételeit.

(2) Az anyakönyvvezető felhívja a felek figyelmét a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése akadályai elhallgatásának következményeire.

(3) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről felvett, az 1. melléklet szerinti jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat az adatokat és személyes nyilatkozatokat, amelyeket a felek a bejegyzést megelőző eljárásban tettek. Fel kell tüntetni a személyazonosság, állampolgárság, családi állapot és egyéb adatok igazolására bemutatott, becsatolt okiratok, okmányok megnevezését, számát, érvényességi idejét, az engedélyeket, felmentéseket, igazolásokat, továbbá a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tervezett időpontját, a felek és az anyakönyvvezető, valamint – ha a jegyzőkönyv felvételekor közreműködött – a tolmács aláírását.

(4)95 A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell azt a tényt, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása nemzetiségi nyelven történt, valamint az alkalmazott nemzetiség nyelv megnevezését is.

Bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása közeli halállal fenyegető állapot esetén96

44/C. §97 (1) Ha a felek valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és ez a fél nyilatkozik arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének valamely akadálya alól – amennyiben a felmentésre a jogszabály lehetőséget ad – felmentést kapott, az anyakönyvvezető nem kérheti ennek okirattal való bizonyítását.

(2) Ha a felek valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és orvos van jelen, vagy késedelem nélkül hívható, véleményét a fél állapotáról az anyakönyvvezető kikéri. Az írásban adott orvosi véleményt a megelőző eljárás jegyzőkönyvéhez kell csatolni. Orvosi vélemény hiányában az anyakönyvvezető tünteti fel a jegyzőkönyvben, hogy a közeli halállal fenyegető veszélyt mi alapján állapította meg.

Az anyakönyvvezető feladata a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás befejezésekor98

44/D. §99 (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásáig – nyilvántartásba vétel nélkül – a többi anyakönyvi irattól elkülönítve őrzi.

(2) Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása előtt ismételten vizsgálja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nincs-e törvényi akadálya, illetve fennállnak-e a törvényes előfeltételek.

Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése100

44/E. §101 (1) A külföldi állampolgár, valamint a külföldön élő hontalan személy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésekor – ha tanúsítvánnyal igazolja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése vagy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 41/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba – az anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben foglalt előfeltételek fennállnak-e. Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el.

(2)102 Az anyakönyvvezető a megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és az okiratokat öt napon belül felterjeszti a felettes szervhez annak elbírálására, hogy a külföldi okiratok megfelelőek-e.

(3) Ha a nem magyar állampolgár fél a tanúsítványt nem tudja beszerezni, és annak bemutatása alól felmentést kér, az anyakönyvvezető a bejegyzést megelőző eljárás jegyzőkönyvét elkészíti, és azt az iratokkal, valamint a szándékbejelentésről felvett jegyzőkönyvvel együtt a felettes szervhez felterjeszti.

A tolmács közreműködése a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél103

44/F. §104 A tolmács közreműködésére a 42. §-ban foglaltak az irányadóak.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása105

44/G. §106 (1)107 Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásakor Magyarország címerével ellátott nemzeti színű vállszalagot és ünnepélyes öltözetet visel.

(2) Az anyakönyvvezető gondoskodik arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása a törvényben előírt módon történjék, annak időtartama alatt a felek, a tanúk és – ha szükséges – a tolmács, a jelnyelvi tolmács mindvégig folyamatosan jelen legyenek.

44/H. §108 Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében szereplő alapbejegyzést a felek, a tanúk és a tolmács aláírása után aláírásával zárja le.

Az alapbejegyzés a születési anyakönyvbe

45. § (1) Ha a szülők a gyermek családi nevében megállapodtak a házasságkötéskor, ezt legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig okirattal, vagy a megállapodást is tartalmazó házassági anyakönyvi kivonattal igazolják.

(2) Az apa családi nevét kell a gyermek családi neveként bejegyezni, ha egyik szülő sem él, vagy szülői felügyeleti jogát egyik szülő sem gyakorolja, és a gyermek családi neve a szülők korábbi megállapodása vagy házassági anyakönyvi kivonata alapján nem állapítható meg.

(3)109 A gyermek születési alapbejegyzésének teljesítésekor – ha a szülők kérik gyermekük születési családi nevének valamely nemzetiségi nyelv szabályai szerinti bejegyzését, illetve születési családi és utónevének nemzetiségi nyelven történő szerepeltetését is – e rendelet 60. §-ának (2)–(4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azzal az eltéréssel, hogy a születési családi és utónév nemzetiségi nyelven történő bejegyzését az anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatába kell teljesíteni.

46. § Többes szülés anyakönyvezésekor a gyermekek születését külön-külön kell bejegyezni, amennyiben az megállapítható, akkor a születés sorrendjében. A többes szülés tényét az anyakönyvvezető a ,,Megjegyzések'' rovatban jelzi és egyben a testvérek születési anyakönyvi folyószámát is megjelöli.

47. § (1) A gyermek apjaként az anyakönyvvezető a születési anyakönyvbe annak a férfinak a személyi adatait jegyzi be, akit a gyermek apjának kell tekinteni.

(2) Ha a bejegyzés időpontjában a gyermek apját az (1) bekezdés szerint nem lehet megállapítani, az anyakönyvvezető a születést az apa adatai nélkül anyakönyvezi.

A születés anyakönyvezése az apa adatai nélkül

48. § (1)110 Az anyakönyvvezető a gyermek családi neve, valamint az apa adatait tartalmazó rovatokat üresen hagyja és a bejegyzést aláírással nem zárja le, ha a születés anyakönyvezésekor a gyermek apját nem lehet megállapítani. Az anyakönyv „Megjegyzések” rovatában fel kell tüntetni az anya házassági nevét amennyiben a házasságról, a családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 25. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a (3) bekezdés szerint viseli azt.

(2)111 Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születésekről az anyakönyvvezető nyilvántartást vezet. A nyilvántartást félévenként ellenőrzi, a hiányzó adatok beszerzésére az anyát vagy az ügyben eljáró gyámhivatalt ismételten felhívja. Ha a hiányzó adatokat a gyermek születésétől számított három éven belül nem jegyezte be, megkeresi a gyámhivatalt a képzelt apa adatainak hivatalból történő megállapítására.

(3) Ha az apa adatai nélkül anyakönyvezett születési alapbejegyzéshez utólagos bejegyzés szükséges, az utólagos bejegyzések általános szabályai irányadók. A gyermek apjának megállapítását követően a gyermek családi nevét és az apa adatait – a születés időpontjának megfelelően – az üresen hagyott rovatokba egyidejűleg jegyzi be az anyakönyvvezető, majd az alapbejegyzést aláírásával zárja le.

49. § (1) Az apa adatai nélküli születési anyakönyvi bejegyzést az anyakönyvvezető lezárja, ha

a) a gyermek az apa adatainak megállapítása előtt meghal;

b) a gyermeket az apa adatainak megállapítása előtt örökbe fogadták és az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőkként kell anyakönyvezni;

c) a gyermek nem magyar állampolgár és életének harmadik évét betöltötte;

d)112 a gyermek nagykorúvá vált és születési anyakönyvi bejegyzése képzelt apa adatait sem tartalmazza.

(2)113 Az (1) bekezdés szerinti esetekben a születési anyakönyvbe a gyermek családi neve rovatba az anyakönyvvezető az anya születési családi nevét jegyzi be, kivéve, ha az anya a Csjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a (3) bekezdése szerinti házassági nevet visel, ez esetben a gyermek családi neveként az anya házassági nevének családi név részét kell bejegyezni. Az apa adataira vonatkozó rovatokat a bejegyzés lezárása előtt ki kell húzni.

Az ismeretlen szülőktől származó gyermek születésének anyakönyvezése

50. § (1)114 Amennyiben az anyakönyvvezető ismeretlen szülőktől származó gyermek születéséről értesül, a születés anyakönyvezését legfeljebb harminc napra elhalasztja, a vér szerinti szülők, illetve a képzelt szülők adatainak megállapítása céljából pedig megkeresi az illetékes gyámhivatalt.

(2)115 Az anyakönyvvezető a születési anyakönyvbe a gyámhivatal által megállapított képzelt szülők adatait jegyzi be, ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen marad.

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

51. § (1)116 Az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatot tevő férfi figyelmét felhívja a nyilatkozat jogkövetkezményeire, és ennek megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíti. Tájékoztatja a nyilatkozót, hogy az apai elismerő és hozzájáruló nyilatkozatot a jegyzőkönyv aláírása után visszavonni nem lehet.

(2)117 Ha nem a születést nyilvántartó anyakönyvvezető előtt teszik meg a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, arról négy példányban kell jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyv mindegyik példánya eredeti aláírásokat és a nyilatkozó személyi azonosítóját is tartalmazza, ha azzal rendelkezik.

(3)118 A jegyzőkönyv első példányát a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek kell megküldeni, a második példányt a jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető őrzi, a harmadik példány a nyilatkozatot tevő apáé, a negyedik példány pedig az anyáé.

(4)119 Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját szakorvos által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Ebben az esetben a nyilatkozat első példánya az azt felvevő anyakönyvvezetőé, a második példány az apáé, a harmadik és negyedik példányt pedig az anyakönyvvezető az anyának adja át azzal, hogy az egyik példányt gyermeke születésének bejelentéséhez csatolja.

(5)120 Ha a hozzájáruló nyilatkozat pótlása szükséges, az anyakönyvvezető a nyilatkozat egy példányát megküldi az illetékes gyámhivatalnak.

(6) Az anyakönyvvezető a hozzájáruló nyilatkozat felvételekor az anya családi állapotát és volt férje vonatkozásában esetlegesen fennálló apasági vélelem meglétét vizsgálja. Ha az anya korábban házasságban élt, az anyakönyvvezető a jegyzőkönyvben feltünteti a korábbi házasság megszűnésének tényét és ennek időpontját.

(7)121 A hivatásos konzuli tisztviselő által felvett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatokat – kivéve, ha a gyermek külföldön született – a központi anyakönyvi szervhez kell felterjeszteni, aki intézkedik az apa adatainak a születési anyakönyvbe történő bejegyzése iránt.

(8)122 Ha a gyermek külföldön született, a (7) bekezdésben szereplő teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a hazai anyakönyvezést végző hatósághoz kell felterjeszteni, a hazai anyakönyvezésre irányuló kérelemmel együtt.

Az apa adatainak bejegyzése az anya utólagos házasságkötése alapján

52. § (1)123 Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt és férjét a gyermek apjának kell tekinteni, az apa adatainak bejegyzését az anyakönyvvezető vagy a gyámhivatal hivatalból kezdeményezi.

(2) A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető a házasság megkötése után a házassági anyakönyvi másolatot és az apai elismerő nyilatkozatot megküldi a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnek. Az 1974. július 1-jét megelőző időpontban kötött házasság esetén, a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető igazolást ad arról, hogy a vőlegény a házasságkötést megelőző eljárásban a menyasszony rendezetlen családi jogállású gyermekére nézve kizáró nyilatkozatot nem tett.

(3) Az anyakönyvvezető a házasság megkötése után bármelyik házastárs, az apai elismeréssel érintett gyermek, illetőleg az erre feljogosított hatóság kérésére hatósági bizonyítványt ad ki arról, hogy a férj a házasságkötést megelőzően a feleség gyermekére nézve milyen nyilatkozatot tett.

Képzelt apa bejegyzése

53. § (1)124 A születési anyakönyvbe a gyámhivatal jogerős határozata alapján képzelt apa adatait jegyzi be az anyakönyvvezető, ha

a) a gyermek életének harmadik évét betöltötte és az apa adatait még nem állapították meg;

b) a gyermeket örökbe fogadták és az örökbefogadó szülőket nem vér szerinti szülőkként jegyezték be az anyakönyvbe.

(2)125 Az anyának vagy a gyermek törvényes képviselőjének a kérésére a képzelt apa adatait – a gyámhivatal határozata alapján – a gyermek harmadik életévének betöltése előtt is bejegyzi az anyakönyvvezető.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az anyakönyvvezető a kérelemről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az anya születési helyét és idejét, szüleinek nevét, és az anya nyilatkozatát arról, hogy a gyermek a képzelt apa vagy az anya családi nevét viseli-e.

(4)126 A jegyzőkönyvet – kiegészítve a gyermek születési anyakönyvi bejegyzésének másolatával – az anyakönyvvezető a gyámhivatalnak küldi meg. Ha a születést máshol anyakönyvezték, a jegyzőkönyvet a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnek kell megküldeni. A megkeresett anyakönyvvezető az iratokhoz csatolja a születési anyakönyvi másolatot és azokat megküldi az illetékes gyámhivatalnak.

Az alapbejegyzés a házassági anyakönyvbe

54. § (1) A házasságkötés anyakönyvezése a házasságkötéssel egyidejűleg történik.

(2) Ha az anyakönyvezésre megkeresés vagy hatósági rendelkezés, illetőleg utólagos anyakönyvezés alapján kerül sor, az anyakönyvvezető a házassági anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatában tünteti fel a bejegyzés idejét.

(3) Az anyakönyvvezető mint névíró ír alá, ha a házasulók vagy a tanúk valamelyike írni, olvasni nem tudó személy.

Alapbejegyzés a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe127

54/A. §128 (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezése annak létrehozásával egyidejűleg történik.

(2) Ha az anyakönyvezésre megkeresés, hatósági rendelkezés vagy utólagos anyakönyvezés alapján kerül sor, az anyakönyvvezető az anyakönyv „Megjegyzések” rovatában tünteti fel a bejegyzés idejét.

(3) Az anyakönyvvezető mint névíró ír alá, ha a felek vagy a tanúk valamelyike írni, olvasni nem tudó személy.

Az alapbejegyzés a halotti anyakönyvbe

55. § (1) A holtnak nyilvánítás, illetőleg a halál tényének bírósági határozattal történt megállapításakor a halotti anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatában az anyakönyvvezető a bíróság megnevezését, a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját is feltünteti.

(2) Az anyakönyvvezető a halotti anyakönyvbe a meghalt személy nemét, ha nagykorú volt ,,férfi'', illetőleg ,,nő'', ha kiskorú ,,fiú'', illetőleg ,,leány'' szavakkal jegyzi be.

(3)129 Ha az anyakönyvvezető, a központi anyakönyvi szerv vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv eljárásában megállapítja, hogy az a személy, akit a bíróság jogerős döntésével holtnak nyilvánított, vagy akinek a halála tényét jogerősen megállapította, ténylegesen meghalt, a bírósági döntés hatályon kívül helyezésére irányuló eljárás megindítása érdekében értesíti a bíróság székhelye szerint illetékes ügyészt.

A haláleset anyakönyvezése hiányos adatokkal

56. § (1) A halálesetet az anyakönyvvezető akkor anyakönyvezi, ha a szükséges adatok közül legalább a halott családi és utóneve, valamint a személyazonosság megállapítására alkalmas további egy adat ismert.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adatok nem ismeretesek, az anyakönyvvezető a haláleset anyakönyvezését az esemény napjától számított legfeljebb harminc napra elhalasztja, majd ennek eredménytelen elteltével az ismeretlen holttest anyakönyvezésének szabályai szerint jegyzi be a halálesetet.

(3)130 Ha a halottvizsgálatot végző orvos a haláleset pontos időpontját (év, hó, nap) nem tudja megállapítani, a halotti anyakönyvben a halottvizsgálati bizonyítványon szereplő időpontot vagy időintervallumot kell feltüntetni.

(4)131 Mindkét házastárs vagy mindkét bejegyzett élettárs halála esetén – ha a halottvizsgálati bizonyítványból az elhalálozás sorrendje nem állapítható meg – az anyakönyvvezető a „Családi állapot” rovatot kihúzza.

Az ismeretlen holttest

57. § (1)132 Az anyakönyvvezető a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve által közölt adatok alapján a halotti anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatába jegyzi be a halálesetet, ha az elhalt személyazonosságát harminc nap eltelte után nem lehet megállapítani.

(2)133 Az (1) bekezdés szerinti bejegyzés tartalmazza a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve által közölt adatokat, a rendőrség értesítést kiadó szervének megnevezését és ügyiratának számát.

(3)134 A meghalt személy adatait a rendőrség feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének értesítése alapján az ,,Utólagos bejegyzések'' rovatba jegyzi be az anyakönyvvezető, ha a hiányzó adatokat utólag megállapították.

Igazolás temetkezés céljára

58. § Az anyakönyvvezető a haláleset anyakönyvezése után, illetőleg ha az anyakönyvezést elhalasztja, a halottvizsgálati bizonyítvány negyedik példányára az anyakönyvi folyószámot, illetőleg az elhalasztás tényét feltünteti, azt aláírja, bélyegzőlenyomatával ellátja és a bejelentőnek átadja.

Az alapbejegyzést követő feladatok

59. § (1)135 Az anyakönyvvezető a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat és a haláleset anyakönyvezése után

a) kiadja az illetékmentes anyakönyvi kivonatot;

b) bevezeti az alapbejegyzést a betűrendes névmutatóba;

c) teljesíti az előírt adatszolgáltatásokat.

(2) A házasságkötés anyakönyvezését követően az anyakönyvvezető intézkedik a családi jogállás megváltozásának anyakönyvezéséről is, ha a feleség gyermekének családi jogállása a házasságkötéssel megváltozott.

(3) A haláleset anyakönyvezését követően az anyakönyvvezető az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

a) bejegyzi az általa vezetett születési anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába a halálesetet;

b) bejegyzi az általa vezetett házassági anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába a házasság megszűnését;

c)136 bejegyzi az általa vezetett bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvének „Utólagos bejegyzések” rovatába a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését.

Utólagos bejegyzés a születési anyakönyvbe

60. § (1) Az anyakönyvvezető a születési anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába jegyzi be

a)137 az állampolgársági eljárásban történt névmódosítást az anyakönyvvezető értesítése alapján, az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által engedélyezett születési családi vagy utónév megváltoztatását a központi anyakönyvi szerv értesítése alapján;

b) a születési családi és utónév örökbefogadás vagy örökbefogadás hatálytalanná válása, illetőleg megszűnése miatt bekövetkezett megváltozását az örökbefogadás, illetőleg az örökbefogadás megszűnésének bejegyzésével egyidejűleg;

c) a születési családi név megváltozását, ha annak a szülőnek az adatait, akinek a nevét a gyermek viseli, az anyakönyvből törölni kell, a törléssel egyidejűleg;

d) a születési családi név megváltozását, ha a gyermek családi jogállása megváltozott, vagy a gyámhivatal a gyermek apjaként képzelt apát állapított meg;

e) a gyermek nemének, valamint ezzel összefüggően utónevének megváltozását;

f) a bejegyzett személyi azonosító megváltozását;

g) az ismeretlen állampolgárságú gyermek vagy szülők ismertté vált állampolgárságát;

h) a megkülönböztető betűjel viselésére irányuló megerősítő nyilatkozatot, illetve a megkülönböztető betűjelet, ha az nem szerepel a bejegyzésben;

i) a bejegyzés kijavítását;

j) a bejegyzett személy halálát;

k)138 a születés bejelentésétől számított három hónapon belül a gyermek születési családi és utónevének kijavítását, ha a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a gyermek névviselésére a szülők együttes döntése alapján a külföldi jog az irányadó, feltéve, ha a szülők igazolták a gyermek külföldi állampolgárságát, valamint azt a tényt, hogy az általuk megjelölt név megfelel a külföldi jognak.

(2)139 A gyermek születési utónevének nemzetiségi utónévre történő kijavítását, a születési családi névnek a nemzetiségi nyelvi szabályok szerinti módra történő kijavítását, valamint a születési családi és utónév nemzetiségi nyelven történő bejegyzését az ,,Utólagos bejegyzések'' rovatban kell szerepeltetni.

(3)140 A nemzetiségi utónévre történő kijavításnál az érintett országos nemzetiségi önkormányzat

a)141 által összeállított utónévjegyzék,

b) állásfoglalása

az irányadó.

(4)142 A családi név nemzetiségi nyelvi szabályok szerinti kijavításánál, valamint a nemzetiségi nyelven történő bejegyzésnél – amennyiben megkeresés szükséges – elsősorban az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleménye vagy ennek hiányában, illetve, ha ez nem beszerezhető, akkor más szakértői vélemény alapján kell az utólagos bejegyzést teljesíteni.

61. §143 (1) Az anyakönyvvezető a magyar állampolgárság megszerzését a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába más anyakönyvvezető – ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv – értesítése alapján jegyzi be.

(2) A magyar állampolgárság megszűnését az anyakönyvvezető a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján jegyzi be.

61/A. §144 (1) Az anyakönyvvezető a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába az érintett kérelmére – a bemutatott, a külföldi állampolgárság igazolására alkalmas okirat alapján – jegyzi be az ismeretlen állampolgárságú gyermek ismertté vált állampolgárságát. Amennyiben a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot külföldi hatóság állította ki, a bejegyzésre a 25. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2)145

Utólagos bejegyzés a házassági anyakönyvbe

62. § (1) Az anyakönyvvezető a gyermekek családi nevéről történt megállapodást az ,,Utólagos bejegyzések'' rovatba jegyzi be, ha a házasulók a házasság megkötésekor a házasságból származó közös gyermekek családi nevében nem állapodtak meg vagy korábbi megállapodásukat megváltoztatták.

(2) A házasságból származó közös gyermekek családi nevének bejegyzéséhez az alábbi okiratokat kell becsatolni:

a) a szülők megállapodásáról anyakönyvvezető által készített jegyzőkönyvet, vagy

b) a szülők által együttesen írásban tett, két tanú aláírásával hitelesített nyilatkozatot, vagy

c) a szülők megállapodását tartalmazó közjegyzői okiratot, vagy

d) a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülő által írásban tett és két tanú aláírásával hitelesített vagy anyakönyvvezető által írásba foglalt szóbeli bejelentését, vagy

e)146 a szülők megállapodásának hiányában az illetékes gyámhivatal jogerős határozatát, vagy

f) a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezető értesítését.

(3) A közös gyermekek családi nevének bejegyzése előtt az anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy az anyakönyvezni kívánt családi név a névviselési szabályoknak megfelel-e. A bejegyzést megtagadja, ha az a névviselési szabályokba ütközik.

63. § (1) Ha a házastársaknak a házassági anyakönyvbe bejegyzett születési családi vagy utóneve, házassági neve, személyi azonosítója megváltozik, a házassági anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába jegyzi be az új adatokat az anyakönyvvezető. A bejegyzést az anyakönyvvezető az alábbi okiratok alapján teljesíti:

a)147 a központi anyakönyvi szerv névváltozási értesítése;

b) a bíróság jogerős határozata;

c) a családi helyzet megváltozásával összefüggő, névváltozást tartalmazó anyakönyvi okirat;

d) a házastársaknak a házassági névviselésre vonatkozó jegyzőkönyvbe foglalt – személyesen tett – bejelentése;

e) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szerv értesítése a személyi azonosító változásáról;

f) más anyakönyvvezető értesítése az állampolgársági eljárásban történt névmódosításról;

g) a születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése a rendelet 60. §-ának (2) bekezdése alapján történt változásokról.

(2) A születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése alapján kell bejegyezni a születési anyakönyvbe bejegyzett és a házassági anyakönyvben is szereplő téves adatok kijavítását.

64. § (1) Az anyakönyvvezető a házastárs halálát a házassági anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába jegyzi be, ha a házasság az egyik házastárs halálával szűnt meg.

(2)148 A magyar állampolgár házastárs külföldön történt halálesetének utólagos bejegyzése a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető értesítése alapján történik.

(3) A nem magyar állampolgár házastárs külföldön történt halálesetének bejegyzését – a külföldi okirat alapján – a felettes szerv rendeli el.

(4) Az utólagos bejegyzés tartalmazza:

a) a férj vagy a feleség halálesetének a tényét;

b) a haláleset időpontját;

c) a halotti anyakönyvi bejegyzés folyószámát;

d) a halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezető megnevezését, ha a házasságkötés és a haláleset helye nem azonos.

(5) A házastárs halálát, valamint születési nevük megváltozását nem kell bejegyezni a házassági anyakönyvbe, ha a házasság már korábban megszűnt.

65. §149 Más anyakönyvvezető értesítése alapján kell bejegyezni a házassági anyakönyvbe a ,,házassága megszűnt'' kifejezést, ha a holtnak nyilvánított személy házastársa újabb házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, és a holtnak nyilvánító határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte.

66. §150 (1) Az anyakönyvvezető a házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába a magyar bíróság ítélete alapján jegyzi be azt, hogy a bíróság a házasságot jogerős határozatával felbontotta, érvénytelenné nyilvánította, vagy a házasság nemlétezését állapította meg. Ha a bíróság határozatában a házasságot csak meghatározott időtartamra nyilvánította érvénytelenné, az anyakönyvvezető az „Utólagos bejegyzések” rovatába a magyar bíróság ítélete alapján bejegyzi az érvényessé válás napját is.

(2) Ha a házasságot külföldi bíróság vagy más hatóság szünteti meg, a megszűnés tényét a külföldi határozat alapján kell az anyakönyvbe feljegyezni, a 38. § (2) bekezdés szabályai szerint.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti utólagos bejegyzés tartalmazza a bíróság megnevezését, a határozat jogerőre emelkedésének napját, számát, valamint külföldi határozat esetén a nem magyar állampolgár házastárs házassági nevének megváltozását, ha az a határozatból megállapítható.

67. § (1)151 Ha a házastársak vagy azok egyike a magyar állampolgárságot megszerezte, e tényt az anyakönyvvezető – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerinti anyakönyvvezető, ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján – a házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be.

(2)152 A magyar állampolgárság megszűnésének tényét az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján kell a házassági anyakönyvbe bejegyezni.

(3) A magyar állampolgárság megszűnését, megszerzését a házassági anyakönyvbe akkor is fel kell jegyezni, ha a házasság már megszűnt.

(4) A házassági anyakönyvbe bejegyzett adat kijavítását az ,,Utólagos bejegyzések'' rovat tartalmazza.

Utólagos bejegyzés a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe153

67/A. §154 (1) Ha a feleknek a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett születési családi vagy utóneve, illetve személyi azonosítója megváltozik, az anyakönyvvezető az új adatokat az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be. A bejegyzést az alábbi okiratok alapján kell teljesíteni:

a) a központi anyakönyvi szerv névváltozási értesítése,

b) a bíróság jogerős határozata,

c) a családjogi helyzet megváltozásával összefüggő, névváltozást tartalmazó anyakönyvi okirat,

d) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szerv értesítése a személyi azonosító változásáról,

e) más anyakönyvvezető értesítése az állampolgársági eljárásban történt névmódosításról, vagy

f) a születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése a 60. § (2) bekezdése alapján történt változásokról.

(2) A születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése alapján kell bejegyezni a születési anyakönyvbe bejegyzett és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében is szereplő téves adatok kijavítását.

67/B. §155 (1) Az anyakönyvvezető az egyik fél halálát a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvének „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat e fél halálával szűnt meg.

(2) A magyar állampolgár fél külföldön történt halálesetének utólagos bejegyzése a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető értesítése alapján történik.

(3) A nem magyar állampolgár fél külföldön történt halálesetének bejegyzését – a külföldi okirat alapján – a felettes szerv rendeli el.

(4) Az utólagos bejegyzés tartalmazza:

a) az egyik fél halálesetének a tényét,

b) a haláleset időpontját,

c) a halotti anyakönyvi bejegyzés folyószámát, továbbá

d) a halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezető megnevezését, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye és a haláleset helye nem azonos.

(5) A felek halálát, valamint születési nevük megváltozását nem kell bejegyezni az anyakönyvbe, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat már korábban megszűnt.

67/C. §156 Más anyakönyvvezető értesítése alapján kell bejegyezni az anyakönyvbe a „bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt” adatot, ha a holtnak nyilvánított személy bejegyzett élettársa újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, vagy házasságot kötött, és a holtnak nyilvánító határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte.

67/D. §157 (1) Az anyakönyvvezető az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába a magyar közjegyző által elektronikus úton megküldött végzés alapján jegyzi be azt, hogy a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntette, illetve a magyar bíróság ítélete alapján azt a tényt, hogy a bíróság azt jogerős határozatával felbontotta vagy érvénytelenné nyilvánította.

(2) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolatot külföldi bíróság, hatóság vagy közjegyző szünteti meg, a megszűnés tényét a külföldi határozat alapján kell az anyakönyvbe feljegyezni a 38. § (2) bekezdés szabályai szerint.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti utólagos bejegyzés tartalmazza az eljáró közjegyző vagy a bíróság megnevezését, a végzés, illetve a határozat jogerőre emelkedésének napját, számát, valamint külföldi határozat esetén a nem magyar állampolgár fél bejegyzett élettársi nevének megváltozását, ha az a határozatból megállapítható.

67/E. §158 (1) Ha a felek vagy azok egyike a magyar állampolgárságot megszerezte, e tényt az anyakönyvvezető – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerinti anyakönyvvezető, ennek hiányában az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján – az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be.

(2) A magyar állampolgárság megszűnésének tényét az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján kell az anyakönyvbe bejegyezni.

(3) A magyar állampolgárság megszűnését, megszerzését az anyakönyvbe akkor is fel kell jegyezni, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat már megszűnt.

(4) Az anyakönyvbe bejegyzett adat kijavítását az „Utólagos bejegyzések” rovat tartalmazza.

Utólagos bejegyzés a halotti anyakönyvbe

68. § A halotti anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába jegyzi be az anyakönyvvezető:

a) az ismeretlen holttest később megállapított személyi adatait;

b) a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító bírósági határozat hatályon kívül helyezését;

c)159 a magyar állampolgárság megszerzését az állampolgársági ügyekben eljáró szerv vagy más anyakönyvvezető értesítése alapján;

d) a bejegyzett adat kijavítását;

e)160 az 56. § (4) bekezdése szerinti esetben az elhunyt családi állapotát és volt házastársának vagy bejegyzett élettársának adatait, ha az elhalálozás sorrendje ismertté válik.

A kijavítás

69. §161 Az anyakönyvvezető a születési, a házassági anyakönyvbe, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe, valamint a halotti anyakönyvbe bejegyzett adat kijavítását az anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába, az utólagos bejegyzések szabályai szerint jegyzi be.

Utólagos bejegyzést követő feladatok

70. § (1) Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzést követően:

a) kiadja illetékmentesen az anyakönyvi kivonatot, ha a kijavításra vagy kiegészítésre az anyakönyvvezető vagy más szerv hibájából került sor;

b) bevezeti az utólagos bejegyzést a betűrendes névmutatóba, ha az névváltozással járt együtt;

c) teljesíti az előírt adatszolgáltatást.

(2)162 Az anyakönyvvezető a halotti anyakönyvbe teljesített utólagos bejegyzést követően az (1) bekezdésben foglaltakon túl intézkedik a születési, a házassági anyakönyv, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve utólagos bejegyzésének kijavítására.

Utólagos anyakönyvezés

71. § (1)163 Utólagos anyakönyvezésnek van helye, ha a születést vagy a halálesetet annak napjától számított harminc napon belül, a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot a házasság megkötésekor vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásakor azonnal nem anyakönyvezték.

(2) Utólagos anyakönyvezésnek az (1) bekezdés alapján is csak akkor van helye, ha a halálesetet kétséget kizáróan megállapították vagy a bíróság holtnak nyilvánító, illetőleg a halál tényét megállapító jogerős határozatot hozott.

72. § (1)164 Az utólagos anyakönyvezés annak az anyakönyvvezetőnek a feladata, aki azokat az anyakönyveket őrzi, amelyekben a születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolatot, illetőleg a halálesetet eredetileg anyakönyvezni kellett volna. Ha ez nem állapítható meg, vagy az eredetileg vezetett anyakönyvek külföldön vannak, a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető az illetékes.

(2)165 Utólagos anyakönyvezéskor a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat, illetőleg a haláleset időpontjának megfelelő állapot szerint kell anyakönyvezni.

(3)166

Az újból való anyakönyvezés

73. § A bejegyzést az anyakönyvvezető újból anyakönyvezi, ha

a) a vér szerinti szülő vagy szülők adatainak – esetleg a gyermek családi és utónevének – törlésével az örökbefogadó szülő vagy szülők, illetőleg egyedülálló örökbefogadó esetén az örökbefogadó szülő és a képzelt szülő adatait jegyzi be;

b) a bíróság jogerős határozata szerint az apaként vagy anyaként bejegyzett személyt törli, mert a gyermeknek nem apja, illetőleg az anyaként bejegyzett személy a gyermeknek nem anyja;

c) a képzelt szülő vagy szülők adatait törli és a megállapított vér szerinti szülő vagy szülők adatait jegyzi be;

d) a képzelt szülő vagy szülők adatait törli és szülőként az örökbefogadó szülő vagy szülők adatait jegyzi be;

e) olyan személy családi jogállását rendezik, akinek születését 1953. január 1-je előtt a szülők, illetőleg az apa adatai nélkül anyakönyvezték;

f) az örökbefogadás megszűnése miatt a vér szerinti szülőkként bejegyzett örökbefogadók adatait az anyakönyvből törli;

g) a vér szerinti apa adatait törli, mert a bíróság jogerősen holtnak nyilvánító vagy halál tényét megállapító határozata a halál napját a gyermek vélelmezett fogantatási idejét megelőző időpontban állapította meg;

h) az alapbejegyzést törli, mert az nem javítható ki, illetőleg nem egészíthető ki.

74. § (1) Az újból való anyakönyvezés annak az anyakönyvvezetőnek a feladata, akinek működési területén az anyakönyvi alapbejegyzést teljesítették, illetőleg a születést vagy halálesetet anyakönyvezni kellett volna.

(2) Az anyakönyvvezető, ha a bejegyzést maga nem teljesítheti, az újból való anyakönyvezésre megkeresi az illetékes anyakönyvvezetőt.

(3)167 Az újból való anyakönyvezéskor a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat, illetőleg a haláleset időpontjának megfelelő állapot szerint kell az adatokat az anyakönyvbe bejegyezni.

75. § Az újból való anyakönyvezés után a korábbi bejegyzést az anyakönyvből törölni kell. A törölt alapbejegyzés ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába be kell jegyezni az újból való anyakönyvezés tényét és okát; az anyakönyvezés évét, folyószámát, az esetleges új családi és utónevet. Ha az újból való anyakönyvezést másik anyakönyvvezető teljesítette, működési helyének a megnevezését is fel kell tüntetni.

Az utólagos bejegyzés újból való anyakönyvezése

76. § Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzés szövegét zárójelbe teszi és az új szöveget folytatólag bejegyzi, ha az újból való anyakönyvezés utólagos bejegyzést érint.

Az örökbefogadás anyakönyvezése

77. § (1)168 Az örökbefogadást a születési anyakönyvbe az anyakönyvvezető a gyámhivatal jogerős határozata alapján jegyzi be.

(2)169 Az anyakönyvvezető az örökbe fogadónak a gyámhivatal előtt előterjesztett kérelmére az örökbefogadás tényét a születési anyakönyv ,,Utólagos bejegyzések'' rovatába jegyzi be.

(3) Amennyiben a magyar állampolgár gyermeket nem magyar állampolgárságú szülők fogadják örökbe, a születési anyakönyv ,,Megjegyzések'' rovatában a gyermek magyar állampolgárságát is szerepeltetni kell a szülők nem magyar állampolgársága mellett.

A külföldön történt örökbefogadás anyakönyvezése170

77/A. §171 (1) Az anyakönyvvezető az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozatát kéri a külföldi örökbefogadási határozat hazai elismerhetőségéről, ha

a) a kiskorú magyar állampolgárt magyar állampolgár fogadta örökbe külföldön, és az elismerés és a magyarországi anyakönyvezés iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadott gyermek már nagykorú és az elismerést ő maga kéri,

b) a kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár általi örökbefogadását engedélyező határozat hazai elismerését és anyakönyvezését a már nagykorú örökbefogadott maga kéri.

(2) A kérelmet személyesen kell benyújtani bármelyik magyarországi anyakönyvvezetőnél vagy bármelyik hivatásos konzuli tisztviselőnél.

(3) Ha a kérelmet nem a születési hely szerinti anyakönyvvezetőnél terjesztik elő, vagy a születés helye külföldön van, az anyakönyvvezető azt 3 napon belül továbbítja a feladat- és hatáskörrel rendelkező anyakönyvvezetőhöz vagy a hazai anyakönyvezést végző szervhez. Ha a születés hazai anyakönyvezése korábban még nem történt meg, az erre irányuló kérelmet egyidejűleg szintén fel kell terjeszteni a hazai anyakönyvezést végző szervhez.

(4) A hivatásos konzuli tisztségviselőnél előterjesztett kérelmeket – kivéve, ha a születés helye külföldön volt – a következő diplomáciai postával a központi anyakönyvi szervhez kell továbbítani.

A hatálytalanná vált, megszűnt örökbefogadás anyakönyvezése

78. § (1)172 Ha az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőként anyakönyvezték, és az örökbefogadás megszűnt, az anyakönyvvezető a bejegyzést törli és a gyermek születését az örökbefogadást megelőző állapot adataival újból anyakönyvezi.

(2) Ha az örökbefogadás tényét anyakönyvezték és az örökbefogadás megszűnt, az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzést törli.

(3)173

(4) Ha az örökbefogadás csak az apára vagy az anyára nézve szűnt meg, a születést újból kell anyakönyvezni. Ennek során a korábbi örökbe fogadó adatai helyébe képzelt szülő adatait kell anyakönyvezni.

(5) Ha az örökbe fogadó szülőket vér szerinti szülőkként anyakönyvezték és az örökbefogadás megszűnt, de a születést eredetileg az apa adatai nélkül anyakönyvezték, az újbóli anyakönyvezést képzelt apa adatainak gyámhatósági megállapításával egyidejűleg kell teljesíteni.

(6) Ha az örökbefogadás megszűnése miatt kell a születést újból anyakönyvezni és ennek során a gyermek apjának adatait meg lehet állapítani, azt anyakönyvezni kell.

Vér szerinti szülők adatainak megváltozása

79. § Az anyakönyvvezető az apa adatait – az utólagos bejegyzés szabályai szerint – törli, valamint a születést újból anyakönyvezi, ha a bíróság jogerős határozatával megállapítja, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek apjaként bejegyzett férfi a gyermeknek nem apja. Az újból való anyakönyvezéskor az apa adatait is be kell jegyezni, ha ezt megállapították vagy a gyermekre nézve teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tettek.

Képzelt szülők adatainak megváltozása

80. § (1) Az anyakönyvvezető – amennyiben a születést a vér szerinti szülők adataival még nem anyakönyvezték – az anyakönyvbe bejegyzett képzelt szülők adatait, az utólagos bejegyzés szabályai szerint törli, és a születést a megállapított vér szerinti szülők adataival újból anyakönyvezi.

(2) Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzések szabályai szerint a képzelt apa adatait törli, a születést a vér szerinti apa adataival újból anyakönyvezi, ha a születési anyakönyvbe képzelt apát jegyeztek be, és ezt követően a vér szerinti apa adatait megállapították.

A hazai anyakönyv174

81. §175 (1)176 A hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat és a haláleset adatait, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat előre bekötött, harminc vagy háromszáz számozott lapot – házassági anyakönyv és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve esetén hatvan vagy hatszáz oldalt – tartalmazó hitelesített és egyedi azonosítóval ellátott anyakönyvekben (a továbbiakban: hazai anyakönyv) vezeti.

(2) A hazai anyakönyv fedőtáblájának első oldala tartalmazza a hazai anyakönyvezést végző hatóság elnevezését, az anyakönyv típusát, azt az időpontot, amelytől kezdve az anyakönyvbe az adatokat bejegyzik, az anyakönyv lezárása után az utolsó bejegyzés időpontját.

(3) A hazai anyakönyvet hitelesíteni kell. A hitelesítést a hazai anyakönyvezést végző hatóság vezetője végzi el. A hitelesítési záradékot az anyakönyv első, számozatlan oldala tartalmazza. A hitelesítéskor az anyakönyv lapjainak számát számmal és betűvel is fel kell tüntetni. A hitelesítés időpontját a hitelesítő feltünteti, a záradékot aláírja, és bélyegzőlenyomatával látja el.

(4) A hazai anyakönyvet a 4. §-ban foglaltak szerint kell lezárni.

(5) A hazai anyakönyvbe a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető jegyezhet be, helyettes anyakönyvvezető nem járhat el.

(6)177 A hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető hivatali felszerelésére – a nemzeti színű vállszalag kivételével – a 10. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak az irányadóak. A körbélyegző tartalmazza a hazai anyakönyvezést végző hatóság elnevezését, az anyakönyvvezető megjelölést, továbbá Magyarország címerét.

(7) A hazai anyakönyv pótlására a 90. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy felettes szervként a hazai anyakönyvezést végző hatóság vezetője jár el.

(8)178 A hazai anyakönyvezést végző hatóság egyidejűleg több anyakönyvet vezethet.

A hazai anyakönyvezés általános szabályai179

81/A. §180 (1) Hazai anyakönyvezésnek van helye, ha a bíróság holtnak nyilvánító döntést hozott, és az érintett születési helye külföldön van vagy ismeretlen, továbbá ha a halál tényének bírói megállapítása esetén a bíróság döntése szerint a haláleset helye külföldön van.

(2) Ha a hivatalból történő hazai anyakönyvezés során valamely adat pontosan nem állapítható meg, és a hiányzó adat később feltételezhetően pótolható, az anyakönyvvezető a hiányzó adat rovatát üresen hagyja. A hiányzó adat megállapítását követően azt – helyesbítés és kijavítás mellőzésével – bejegyzi, egyidejűleg az adatok kiegészítésének tényét az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába feljegyzi.

(3) Ha az anya lakóhelye nem ismert, a hazai anyakönyvezési eljárásban származási helyként a születési helyet kell bejegyezni.

(4) Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születési bejegyzésekre, valamint az azokról vezetett nyilvántartásra, az újból való anyakönyvezésre, az örökbefogadás anyakönyvezésére, továbbá a hatálytalanná vált, megszűnt örökbefogadás anyakönyvezésére, a névmutató vezetésére, az iratnyilvántartásra, az anyakönyvi irattárra, az iratkiadásra és az iratselejtezésre, valamint az adatszolgáltatásra az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A vér szerinti, illetve a képzelt szülők adatainak megváltozása esetén a 79–80. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

81/B. §181 (1)182 A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet

a) az anyakönyvvezető a kérelem benyújtásától számított három napon belül,

b) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárság igazolását, vagy az állampolgárság megszerzésére vonatkozó okirat kiállítását követő három napon belül,

c) a hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával

küldi meg a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezetőnek.

(2)183 A kérelem tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a hazai anyakönyvbe be kell jegyezni. A kérelemhez mellékelni kell a külföldi anyakönyvi okiratot, valamint a hazai anyakönyvezéshez szükséges egyéb okiratokat, így különösen a családi állapotra és a családi jogállás rendezésére vonatkozó okiratot. Az idegen nyelvű okiratokat – ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell benyújtani. Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a külföldi okiratokat – a kiállítás helye szerinti államban működő magyar hivatásos konzuli tisztviselő által ellátott – diplomáciai felülhitelesítéssel kell benyújtani, ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs.

(3) A hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei a hazai anyakönyvezés szabályainak megfelelnek-e, szükség esetén a kérelmezőt, illetőleg a felterjesztőt hiánypótlásra felhívja.

(4) Ha a felterjesztett kérelem mellékletei közül valamely magyar anyakönyvi okirat hiányzik, a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető szerzi be, ha a kérelmező az érintett anyakönyvi bejegyzés helyét és idejét pontosan közli.

(5)184 A hazai anyakönyvezés és az utólagos hazai anyakönyvezés során a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset időpontjának megfelelő állapot szerint kell anyakönyvezni.

(6) A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplő valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettőt kíván viselni, a nyilatkozat alapján az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatában a két utónevet kell szerepeltetni.

A hazai anyakönyvezésre vonatkozó
különös szabályok185

81/C. §186 (1)187 A hazai anyakönyvezési eljárásban az anyakönyvi bejegyzés és irat megtekintésére, az állampolgárság anyakönyvezésére, az alapbejegyzésre, az alapbejegyzést követő feladatokra, a helyesbítésre, az adatpótlásra és kiegészítésre, az anyakönyvezett adat kijavítására, az anyakönyvi folyószámra, a helységnév és a külföldi helységnév bejegyzésére, a lakóhely és a családi állapot anyakönyvezésére, az anyakönyvezett adatok összehasonlítására, az üres lapokra, rovatokra és megkezdett bejegyzésekre, valamint a családi állapot és a korábbi házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének igazolására az e rendeletben meghatározott szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)188 Ha a külföldi születési anyakönyvi okirat a szülők születési neve helyett a házassági vagy bejegyzett élettársi nevet tartalmazza, a hazai anyakönyvezésre irányuló eljárásban a nagykorú gyermek a szülők születési nevéről személyes nyilatkozatot tehet.

(3)189 A hazai anyakönyvezést végző hatóság törli az anyakönyvi bejegyzést, ha az anyakönyvezés korábban már megtörtént, vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapítja, hogy az érintett személy a hazai anyakönyvezés időpontjában nem volt magyar állampolgár.

(4)190 Kiskorú gyermek születése hazai anyakönyvezésének előfeltétele – ha az apasági vélelem alapja a szülők házassága – a szülők házasságának hazai anyakönyvezése is, ha a szülők vagy azok egyike magyar állampolgár, kivéve, ha a házasság hazai anyakönyvezése előreláthatólag harminc napnál hosszabb időt vesz igénybe.

(5)191 Az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése, 4. § (3a) bekezdése, illetve 5. §-a szerinti eljáráshoz kapcsolódó hazai anyakönyvezési eljárásban anyakönyvi kivonatot csak kifejezett kérelem esetén kell kiadni.

81/D. §192 (1)193 A születés hazai anyakönyvezése során a gyermek családi neveként a külföldi okiratban szereplő családi nevet kell feltüntetni, feltéve, hogy az a Csjt. szabályainak megfelel. Ha a külföldi okiratban szereplő családi név nem felel meg a Csjt. szabályainak, a szülők – nagykorú gyermek születésének hazai anyakönyvezése során az érintett – nyilatkozata alapján kell a Csjt. szabályainak megfelelő családi nevet feltüntetni, kivéve, ha a nemzetközi magánjogról szóló jogszabály alapján a születés anyakönyvezésekor a névviselésre külföldi jogot kell alkalmazni.

(2) Házasság hazai anyakönyvezése során a felek házassági neveként a külföldi házassági anyakönyvi kivonatban szereplő nevet kell az anyakönyvben házassági névként feltüntetni.

(3) Ha a külföldi házassági okirat házassági nevet nem tartalmaz, a magyar állampolgárságú fél a Csjt.-ben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat. Amennyiben a nyilatkozata nem beszerezhető, a házassági név rovatot a hazai anyakönyvben és az abból kiállított anyakönyvi kivonaton ki kell húzni. Az érintett később tett nyilatkozata alapján a választott házassági nevet az „Utólagos bejegyzések” rovatba kell feljegyezni.

(4)194 A külföldi fél házassági nevét a rendelkezésre álló külföldi okirat alapján kell a hazai anyakönyvbe bejegyezni. Ha a házassági anyakönyv házassági nevet nem tartalmaz, a „Házassági név” rovatot a házassági anyakönyvi kivonaton ki kell húzni.

(5)195 Ha a hazai anyakönyvezés során nem állapítható meg, hogy a külföldön megkötött házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létrejött vagy érvényes, a hazai anyakönyvezést végző hatóság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatát kéri.

Az utólagos, az újból való és a hazai anyakönyvezést követő feladatok

82. § Az anyakönyvvezető az utólagos, az újból való és a hazai anyakönyvezést követően – értelemszerűen – ellátja az anyakönyvi alapbejegyzés teljesítése után szükséges feladatokat.

Az anyakönyvi okiratok kiállítása

83. § (1) Az anyakönyvi kivonat és értesítés kiállításakor az anyakönyvvezető a ,,Megjegyzések'' és az ,,Utólagos bejegyzések'', továbbá az alapbejegyzés adatait együttesen veszi figyelembe.

(2) A törölt bejegyzésről csak anyakönyvi másolat állítható ki.

(3) Ha az anyakönyvvezetővel közölt időpontban az anyakönyvi bejegyzés nem található, a kutatást a megadott időpont évére, valamint az azt megelőző és követő két-két évre is ki kell terjeszteni. Ha ez sem vezet eredményre – annak közlésével, hogy a kutatás mely évekre terjedt ki – az érdekeltet az eredménytelenségéről értesíteni kell.

(3a)196 Ha az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelem alapján nem állapítható meg, hogy az igazolni kért anyakönyvi esemény a főváros mely kerületében történt, illetve hogy az igazolni kért anyakönyvi esemény bekövetkezésének helye az anyakönyvi esemény bekövetkezésekor mely fővárosi kerülethez tartozott, az anyakönyvvezető, a hivatásos konzuli tisztviselő vagy a kérelmező az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet továbbítja a központi anyakönyvi szervnek.

(3b)197 A kérelem (3a) bekezdés szerinti továbbítása esetén a (3) bekezdés szerinti kutatást a központi anyakönyvi szerv folytatja le. Ha a kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy mely anyakönyvvezető illetékes az anyakönyvi okirat kiállítására, az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet továbbítja az anyakönyvi okirat kiállítására illetékes anyakönyvvezetőnek. Ha a kutatás nem vezet eredményre, az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet a központi anyakönyvi szerv visszaküldi az anyakönyvi okirat kiállítása iránti kérelmet továbbító anyakönyvezetőnek, aki értesíti az érdekeltet a kutatás eredménytelenségéről.

(4)198 Az anyakönyvi másolaton és értesítésen fel kell tüntetni:

a)199 a község, város vagy megyei jogú város és a megye nevét, illetve a főváros nevét a fővárosi kerület számával, a hazai anyakönyvből kiállított anyakönyvi okiratok esetén a hazai anyakönyvezést végző hatóság nevét;

b) az okirat kiállításának helyét, idejét;

c) az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzőjének lenyomatát;

d) a kiállító anyakönyvvezető nevét és aláírását;

e) az anyakönyvi bejegyzés folyószámát és évszámát, az anyakönyv megkülönböztető betűjelét.

(5)200 Az anyakönyvi okiraton az anyakönyvi bejegyzés számát a kötet betűjelzésével törve kell feltüntetni, ha egyidejűleg több anyakönyvet vezetnek.

84. §201 (1) Az anyakönyvvezető az anyakönyvi okiratot az igény beérkezésétől számított 8 napon belül kiállítja, és az érdekeltnek elküldi. Anyakönyvi kivonatot és hatósági bizonyítványt az ügyfél részére postai kézbesítéskor hivatalos iratként küldeményként kell kézbesíteni.

(2) Anyakönyvi kivonatot és hatósági bizonyítványt külföldre továbbítani – amennyiben annak kiállítását illetékfizetési kötelezettség terheli – diplomáciai úton lehet.

(3) Anyakönyvi másolatot és értesítést kizárólag elektronikus úton vagy gépírással lehet kitölteni.

(4)202 Anyakönyvi kivonat kizárólag az anyakönyvi ügyintézést támogató informatikai rendszer alkalmazásával, a Központi Hivatal által rendszeresített, biztonsági patronnal ellátott nyomtató használatával, elektronikus úton tölthető ki.

(5)203 A külföldön felhasználásra kerülő anyakönyvi kivonaton, valamint az anyakönyvi értesítésen rövidítést alkalmazni nem lehet.

(6) A kitöltött anyakönyvi okiratokon javítani, helyesbíteni nem lehet, az üresen maradt rovatokat ki kell húzni.

(7)204 A kiállított anyakönyvi kivonat selejtezéséről, ha azt az arra jogosult nem vette át,

a) ha azt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint kézbesítettnek kell tekinteni, a vélelem beálltától számított,

b) a kivonat személyes átvétele esetén a személyes átvétel lehetőségéről szóló értesítés átvételéről szóló igazolás visszaérkezését, ennek hiányában az értesítés megküldését követő harmadik hónap első napját követő

hat hónap elteltét követően intézkedni kell.

(8)205 A kiállított anyakönyvi kivonat (7) bekezdés szerinti selejtezéséről, ha az anyakönyvi kivonat

a) az anyakönyvvezető őrzésében van, az anyakönyvvezető,

b) magyar külképviselet őrzésében van és

ba) azt a hazai anyakönyvezést végző hatóság állította ki, a hazai anyakönyvezést végző hatóság,

bb) azt nem a hazai anyakönyvezést végző hatóság állította ki, a központi anyakönyvi szerv

intézkedik.

(9)206 A magyar külképviselet az át nem vett anyakönyvi kivonatokat a (8) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak, a (8) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a központi anyakönyvi szervnek a (7) bekezdésben foglalt határidő elteltét követően haladéktalanul megküldi.

Az anyakönyvi kivonat tartalma

85. §207 (1)208 Az e rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalmú anyakönyvi kivonaton csak a feltüntetett rovatokat kell kitölteni. Az anyakönyvbe 1953. január 1-je előtt bejegyzett címeket, rangokat, nemesi előneveket, ragadványneveket és egyéb jelzéseket – a betűjel jogszerű viselését kivéve – az anyakönyvi kivonat nem tartalmazza. Az anyakönyvi kivonatban – ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése és a haláleset idejét (év, hónap, nap) betűkkel is ki kell írni.

(2) Az anyakönyvi kivonat „Megjegyzések” rovatába a külföldi és ismeretlen állampolgárságon, a hontalanságon, valamint a magyar állampolgárság megszűnésének tényén és időpontján kívül az alábbi adatokat kell bejegyezni:

a) A születési anyakönyvi kivonatba:

aa) a bejegyzett személy halálát;

ab) a 2002. december 15-e előtt történt utónév módosítást a hatálybalépés megjelölésével;

ac) az örökbefogadás tényét;

ad) az örökbefogadott gyermek magyar állampolgárságát, amennyiben nem magyar állampolgárságú szülők fogadták örökbe;

ae) a hontalan szülők Magyarországon született gyermekének magyar állampolgárságát.

b) A házassági anyakönyvi kivonatba:

ba) a születendő gyermekek családi nevét;

bb) a házasság megszűnését, érvénytelenné (korábban semmissé) nyilvánítását;

bc) a házastársak házassági nevének módosítását a hatálybalépés megjelölésével;

bd) a volt feleség eltiltását a házassági név viselésétől;

be)209 azt a tényt, hogy a házasság a magyar jog alapján mely naptól tekinthető érvényesnek.

c)210 A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított kivonatba:

ca) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését, érvénytelenné nyilvánítását;

cb) azt a tényt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat a magyar jog szerint mely naptól tekinthető érvényesnek.

d)211 A halotti anyakönyvi kivonatba:

da) a holtnak nyilvánítást;

db) a halál tényének bírósági megállapítását;

dc) a 2009. július 1-je előtt rendszeresített halotti anyakönyvi kivonaton – ha az elhalt bejegyzett élettárs volt – a bejegyzett élettársának születési családi és utónevét.

(3) Ha a születési anyakönyvbe az apa adatait még nem jegyezték be, a gyermek családi neveként az anyakönyvi kivonatba az anya születési családi nevét kell feltüntetni. Amennyiben az anya a Csjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a (3) bekezdése szerinti házassági nevet visel, a házassági nevének családi név részét kell a születési kivonaton feltüntetni a gyermek családi neveként.

(4)212 Az anyakönyvi kivonatban nem szabad feltüntetni az anyakönyvbe 1947. június 1-je előtt bejegyzett és később meg nem erősített apai elismerést, továbbá annak alapján a gyermek családi neveként az elismerő apa családi nevét.

(5)213 Az anyakönyvi kivonat rovatainak megnevezését, valamint a nemre és a családi állapotra vonatkozó adatokat angol és francia nyelven is szerepeltetni kell.

(6)214 A valamely nemzetiséghez tartozó személyek részére kiállított anyakönyvi kivonatokon a rovatok megnevezését, valamint nemre és a családi állapotra vonatkozó adatokat az adott nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

Az illetékmentes anyakönyvi kivonat

86. § (1) Az illetékmentes anyakönyvi kivonatot a bejelentésre kötelezettnek vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ha a születést vagy a halálesetet intézet jelentette be, és a gyermek szülei, illetőleg a meghalt személy hozzátartozója nyolc napon belül az anyakönyvi kivonatot nem veszi át, azt a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnek kell megküldeni az anyakönyvi kivonat átadása céljából.

(2) A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem teljesítése esetén az anyakönyvvezető az érintett személy részére egy ízben illetékmentes anyakönyvi kivonatot állít ki.

Az anyakönyvi másolat

87. § (1) Anyakönyvi másolatot csak az arra jogosult szerv részére, hivatalos célra szabad kiállítani.

(2)215 Az anyakönyvi másolat – a korábbi, a vallásra, címekre, rangokra vonatkozó bejegyzéseket kivéve – az alapbejegyzést, valamint az esetleges utólagos bejegyzéseket teljes szövegükben, szó szerint tartalmazza. A születési anyakönyvi másolaton a születés, a házassági, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatról kiállított anyakönyvi másolaton a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének, a halotti anyakönyvi másolaton pedig a haláleset évét és napját betűkkel is ki kell írni.

(3)216 A felettes szerv, a központi anyakönyvi szerv, valamint az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljes adatkörű anyakönyvi másolat kiállítására is utasítást adhat.

Az anyakönyvi értesítés

88. § (1) Az anyakönyvi értesítés az anyakönyvbe bejegyzett lényeges adatokat tartalmazza.

(2) Anyakönyvi értesítést adatszolgáltatás céljára, hivatalos megkeresésre, az arra jogosult szerv részére szabad kiállítani. Anyakönyvi értesítést kell kiállítani akkor is, ha nem tűnik ki, hogy a hivatalos szerv milyen anyakönyvi okirat kiadását kezdeményezte.

Az anyakönyvek és az anyakönyvi kivonatok nyilvántartása, az okirat kiállító és szolgáltató informatikai rendszer217

89. §218 (1)219 Az anyakönyvvezetők anyakönyvvel és anyakönyvi kivonat nyomtatvánnyal történő ellátásának kezdeményezése, az anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok felhasználásának nyilvántartása elektronikus úton, az anyakönyvi szolgáltató rendszer (a továbbiakban: ASZA-rendszer) alkalmazásával történik. Az anyakönyv és anyakönyvi kivonat ellátás rendjét a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok nyilvántartása tartalmazza az anyakönyv hitelesítésének (megnyitásának) és lezárásának tényét, időpontját, az újrakötés, valamint a megsemmisülés és pótlás tényét és időpontját, továbbá a (4) bekezdés szerinti területi tagozódást érintő településszervezési változás adatait.

(3)220 Az anyakönyvvezető, a jegyző, illetve a felettes szerv gondoskodik a (4) bekezdésben meghatározottak ASZA-rendszeren történő átvezetéséről.

(4)221 A területi tagozódást érintő területszervezési változást: a település átcsatolását másik megyéhez, a megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítását, az új község alakítását, a településegyesítés megszüntetését, a településegyesítést, a főváros kerületi tagozódásának megváltozását, a fővárosi kerületnek a fővárosból való kiválását és önálló önkormányzattá nyilvánítását, valamint a települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozását, továbbá a településnév változást és ezek időpontját a Központi Hivatal vezeti át az ASZA-rendszer szervnyilvántartásán.

(5)222 A területi tagozódást nem érintő közigazgatás-szervezési (közös önkormányzati hivatal alakítása, megszűnése, közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozás, illetve kiválás) változás és ezek időpontjainak az ASZA-rendszerben történő átvezetéséről – a változással érintett jegyzőknek legkésőbb a változás hatálybalépését megelőző 30 nappal tett értesítése alapján – a fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik.

89/A. §223 (1)224 Az ASZA-rendszerben az ügyiratok nyilvántartása településenként, azon belül anyakönyvtípusonként, azon belül okiratfajtánként történik.

(2)225 Az ASZA-rendszer használatához szükséges hozzáférési jogosultság kezelésének szabályait a 7. számú melléklet tartalmazza.

(3)226 Az At. 2. § (1) bekezdésében meghatározott anyakönyvvezető részére a megbízással egyidejűleg gondoskodni kell az ASZA-rendszerbeli jogosultság biztosításáról.

(4)227 Helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője gondoskodik a helyettesítő anyakönyvvezetőnek az ASZA-rendszer használatához szükséges hozzáférési jogosultság, valamint a 7. § (4) bekezdése esetén az anyakönyvek és egyéb anyakönyvi okiratok biztosításáról.

(5)228 Az ASZA-rendszer működtetéséhez szükséges, 5. számú melléklet szerinti számítástechnikai eszközöket a Központi Hivatal bocsátja az anyakönyvvezetők és a fővárosi és megyei kormányhivatal rendelkezésére.

(6)229 Az ASZA-rendszert a Központi Hivatal működteti.

89/B. §230 (1)231 Az anyakönyvvezetők, a fővárosi és megyei kormányhivatal, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a központi anyakönyvi szerv az anyakönyvi okirat kiállítására irányuló belföldi jogsegély iránti megkereséseket, valamint a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 12. §-a szerinti megkereséseket az ASZA-rendszeren keresztül juttatják el egymásnak.

(2)232 A jogsegély iránti megkeresés alapján kiállított anyakönyvi kivonatot postai úton kell a megkereső szerv részére megküldeni. Az értesítést, a másolatot és a megkeresésre adott nemleges választ az ASZA-rendszeren keresztül kell továbbítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő elektronikus okirat – amennyiben tartalmazza a küldő szerv megjelölését, a kiadmányozásra jogosult nevét és a kiadmányozás időpontját – közokiratnak minősül, azt papír alapon nem kell megküldeni a megkeresett szervnek. Az okiratot a címzettnek – az iratok között történő elhelyezés céljából – ki kell nyomtatnia. A kinyomtatott példányt el kell látni a fogadó szerv körbélyegzőjével, és az ügyintéző aláírásával igazolni kell az irat hitelességét.

(4)233 Az (1) bekezdésben felsorolt szervek kötelesek naponta legalább egyszer az ASZA-rendszer levelező alrendszerét megnyitni.

Az anyakönyv pótlása

90. § (1) Az anyakönyv újból való összeállításához szükséges adatokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, az anyakönyvi irattár, az anyakönyv levéltári másodpéldánya, más szerveknél található iratok felhasználásával, a lakosság birtokában levő anyakönyvi kivonatokba való betekintéssel és az érdekelt személyek meghallgatásával gyűjti össze az anyakönyvvezető.

(2) Az anyakönyvvezető az adatgyűjtés befejezése után – a felettes szerv útmutatása szerint – az anyakönyv tervezetét a beszerzett adatok alapján időrendben összeállítja, majd kihirdeti, hogy harminc napig mindenki a saját személyére vonatkozó adatokat megtekinthesse. Kiskorú személy születési anyakönyvi bejegyzése esetén a megtekintésre a törvényes képviselő, elhalt személy esetén pedig a közeli hozzátartozó jogosult. Az anyakönyvvezető a téves adatfelvételt – a helyes adat igazolása után – a tervezeten kijavítja.

(3) A tervezet alapján – a harminc nap eltelte, illetőleg az adatigazolások elbírálása után – az új anyakönyvet az anyakönyvvezető készíti el. Az új anyakönyvet a felettes szerv zárja le és hitelesíti. A hitelesítés után az anyakönyvet az anyakönyvvezető őrzi.

A névmutató

91. § (1)234 Az anyakönyvvezető anyakönyvenként betűrendes névmutatót vezet a születési, a házassági anyakönyvekbe, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyveibe és a halotti anyakönyvekbe történő bejegyzésekről.

(2) A névmutatóba a születési családi név kezdőbetűjének megfelelően – a megkülönböztető betűjel figyelmen kívül hagyásával – az alapbejegyzést követően, az anyakönyvvezető azonnal bejegyzi annak a személynek a születési családi és utónevét, akit anyakönyveztek.

(3)235 A névmutató bejegyzése a (2) bekezdésben foglaltak mellett tartalmazza az alapbejegyzés anyakönyvi számát, a születési névmutatóban a gyermek anyjának, a házassági névmutatóban és a bejegyzett élettársi kapcsolatok névmutatójában a másik félnek, a halotti névmutatóban az elhalt személy anyjának születési családi és utónevét.

(4) A névmutató egy kötetben több év adatait is tartalmazhatja. A későbbi évek bejegyzései számára a névmutatóban minden év végén, valamennyi betűnél megfelelő mennyiségű rovatot üresen kell hagyni.

92. § (1) A több tagú családi nevet mindegyik név alatt bejegyzi a névmutatóba az anyakönyvvezető.

(2)236 Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés esetén a gyermek családi nevét az anya születési családi neve szerint jegyzi be a névmutatóba az anyakönyvvezető, kivéve, ha a gyermek névviselésére a 48. § (1) bekezdése, továbbá a 49. § (2) bekezdése az irányadó.

(3) A születési családi név megváltozásakor az új családi nevet az anyakönyvvezető bejegyzi az alapbejegyzés éve szerinti névmutatóba. Az új nevet a névmutatóba a korábban bejegyzett névnél is fel kell tüntetni a ,,Megjegyzés'' rovatban. Az utónév megváltozását csak a korábbi névnél kell a névmutató ,,Megjegyzés'' rovatába bejegyezni.

(4) A születési nevet is fel kell tüntetni a házassági nevet viselő személy halálának anyakönyvezése után a halotti névmutatóba.

(5) Ha az elhalt személyazonossága nem volt megállapítható, ,,Névtelen'' megjelöléssel az ,,N'' betű alatt jegyzi be az adatokat az anyakönyvvezető a névmutatóba. Ha az elhalt személyazonosságát megállapították, azt az általános szabályok szerint kell bejegyezni, és az ,,N'' betű alatt fel kell tüntetni a családi nevet.

93. § (1)237 Ha a születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolatot vagy a halálesetet nem abban az évben jegyezték be az anyakönyvbe, amelyben az történt, a bejegyzést mindkét évi névmutatóba be kell vezetni.

(2) Újból való anyakönyvezéskor az új alapbejegyzésnek megfelelő évi névmutatóba is be kell jegyezni a szükséges adatokat. A névmutató ,,Megjegyzés'' rovatában fel kell tüntetni a korábbi bejegyzés évét és anyakönyvi folyószámát, valamint névváltozás esetén a korábbi nevet is. A korábbi bejegyzésnél az anyakönyvi bejegyzés folyószámát és évét át kell húzni, fölé kell írni az új anyakönyvi folyószámot és évet. A ,,Megjegyzés'' rovatban fel kell jegyezni névváltozás esetén az új születési családi nevet is.

Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születések nyilvántartása

94. § (1) Az anyakönyvvezető nyilvántartást vezet az apa adatai nélkül teljesített születési bejegyzésekről.

(2) Az apa adatai nélkül teljesített születési bejegyzésekről vezetett nyilvántartás ,,Egyéb megjegyzések'' rovatában fel kell tüntetni, hogy a gyermek családi jogállásának rendezésére hol folyik eljárás. Ugyanitt kell feljegyezni a sürgetéseket, továbbá azt is, ha a gyermek családjogi helyzetének rendezésével az apa adatait és a gyermek családi nevét az anyakönyvbe bejegyezték. A nyilvántartást minden év végén le kell zárni. Ha valamennyi bejegyzett gyermek családi jogállását rendezték, a nyilvántartást nem selejtezhető iratként az anyakönyvek mellett kell őrizni.

Iratnyilvántartás

95. § (1) Az anyakönyvi ügyekben keletkezett irat anyakönyvi számot vagy iktatószámot kap.

(2) Az anyakönyvi szám az anyakönyvi alapbejegyzés folyószáma és évszáma, amely az anyakönyv megnevezését is tartalmazza.

(3)238 A házasságkötést, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet, az azon alapuló anyakönyvi bejegyzés teljesítéséig – iktatás nélkül – külön kezeli az anyakönyvvezető. Az alapbejegyzéskor az iratot anyakönyvi számmal kell ellátni, és az anyakönyvi irattárba kell helyezni. Az anyakönyvi irattárban kell elhelyezni azokat az iratokat is, amelyek alapján valamelyik anyakönyvbe utólagos bejegyzést (kijavítást vagy kiegészítést) teljesítettek.

Az anyakönyvi irattár

96. § (1) Az anyakönyvi eljárás befejezése után az alap- vagy utólagos bejegyzés alapját képező iratokat az anyakönyvi irattárban kell elhelyezni.

(2)239 Az anyakönyvi irattárban az iratokat az anyakönyvi típusonként, évek szerint és az anyakönyvi folyószámok emelkedő sorrendjében kell elhelyezni.

(3) Azt az iratot, amelynek alapján az anyakönyvbe utólagos bejegyzést teljesítettek, az alapbejegyzés anyakönyvi folyószámán az alapbejegyzés irataival együtt kell őrizni.

(4) Újból való anyakönyvezéskor a korábbi bejegyzés alapiratait az irattárból ki kell emelni, azokat az újból való anyakönyvezés irataival együtt az új anyakönyvezés évének és anyakönyvi folyószámának megfelelő helyen kell az anyakönyvi irattárban őrizni. A törölt bejegyzés folyószámánál iratpótlót kell elhelyezni.

(5) Ha korábban nem anyakönyvi számon kezelt iratot az anyakönyvi irattárba helyezik el, az iktatószámot áthúzva, az anyakönyvi folyószámot felette kell feltüntetni. Egyidejűleg az iktatókönyvben és az előadói íven fel kell jegyezni, hogy az iratot az anyakönyvi irattárban milyen folyószám alatt helyezték el.

(6)240 Az anyakönyvvezető azt az iratot, amely házassági anyakönyvben vagy bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében szereplő anyakönyvi bejegyzésen kívül más anyakönyvi bejegyzésnek is alapirata, a házassági, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvi iratainál helyezi el.

(7)241 Azt az iratot, amelynek alapján anyakönyvi bejegyzést nem teljesítettek, valamint azt a házasságkötést vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet, amelynek alapján a házasságot nem kötötték meg, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nem hozták létre, iktatás után az irattárban kell elhelyezni.

Iratok kiadása az anyakönyvi irattárból

97. §242 Az anyakönyvi irattárból – kivételes esetben – hatóság (különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóságok, nemzetbiztonsági szervek) írásbeli megkeresésére szabad eredeti iratot kiadni. Az anyakönyvvezető átmenetileg iratpótlót és a kiadott eredeti iratok fénymásolatát helyezi el, valamint gondoskodik arról, hogy az eredeti iratok az anyakönyvi irattárba visszakerüljenek.

Az iratselejtezés

98. §243 (1) Az anyakönyvi irattárban elhelyezett – az anyakönyvi bejegyzések alapjául szolgáló – anyakönyvi alapiratok nem selejtezhetőek, őrzésükről az anyakönyvvezető gondoskodik.

(2) Az anyakönyvi okiratok kiállítása iránti kérelmek megőrzési ideje öt év.

Adatszolgáltatás az anyakönyvvezetőnek

99. §244 (1) A születési anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt értesíti a közös gyermekek családi nevének bejegyzéséről, ha a gyermek házasságban élő szülőktől származott, és a szülők nem viselnek közös házassági nevet, feltéve, hogy a gyermek névviselésére vonatkozóan a házassági anyakönyvben még nincs bejegyzés, vagy a korábbi megállapodást a szülők megváltoztatták.

(2) A születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesíti a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolatot, az érintett személy gyermekeinek születését, valamint az érintett személy halálesetét nyilvántartó anyakönyvvezetőt a születési anyakönyvbe feljegyzett adatok kijavításáról, ha az iratokból kitűnik, hogy az érintett személy házasságot kötött, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített vagy gyermekei vannak.

(3) A halotti anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető értesíti az elhalt személy születését, valamint a házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállt a haláleset időpontjában, ha a születés, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése Magyarországon történt, vagy annak hazai anyakönyvezését elvégezték.

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolatot nyilvántartó anyakönyvvezető értesíti a bejegyzett élettárs korábbi házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viselte a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosította másik házassági névviselési formára, ezért a születési családi nevének viselésére jogosult.

(5)245 Az anyakönyvvezető az (1) és (2) bekezdésben előírt adatszolgáltatást az anyakönyvi másolat, a (3) és (4) bekezdésben előírt adatszolgáltatást anyakönyvi értesítés megküldésével teljesíti a bejegyzést követő nyolc napon belül.

Adatszolgáltatás a levéltárnak

100. § (1) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv első példányába bejegyzett utólagos bejegyzés teljes szövegét az anyakönyvvezető azonnal átvezeti az ,,Utólagos bejegyzések jegyzékébe'' (a továbbiakban: jegyzék).

(2)246 A jegyzéket a fővárosi kerületi és a városi anyakönyvvezető, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság minden félév, a többi anyakönyvvezető minden év végén lezárja, egyezteti és hitelesíti. A hitelesített jegyzéket a tárgy félévet, illetőleg évet követő hónap utolsó napjáig az illetékes levéltárnak az anyakönyvvezető átadja. Ha a jelentési időszak alatt az anyakönyvbe utólagos bejegyzés nem volt, erről a levéltárat értesíti.

(3) A tévesen megkezdett, de be nem fejezett utólagos bejegyzést a jegyzék nem tartalmazza. A jegyzéken elkövetett hiba esetén a rovatot az anyakönyvvezető áthúzza, és a hitelesítés után feltünteti, hogy a törlés hivatalosan történt.

(4)247 Az 1980. december 31-ig anyakönyvezett születés esetén, ha a gyermek apjának adatait a gyermek születésének anyakönyvezése után jegyezték be az anyakönyvbe, vagy ha az apa adatai nélkül teljesített születési anyakönyvi bejegyzést az anyakönyvvezető aláírásával lezárta, erről a bejegyzésről anyakönyvi másolatot állít ki, és azt az (1) bekezdés szerinti jegyzékhez csatolva küldi meg a levéltárnak. A hazai anyakönyvezést végző hatóság az adatok kiegészítéséről a jegyzékhez csatolt anyakönyvi másolattal értesíti a levéltárat.

Adatszolgáltatás a gyámhivatalnak248

101. § (1)249 Ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezték, az anyakönyvvezető a bejegyzésről anyakönyvi másolatot állít ki, és azt az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak nyolc napon belül megküldi.

(1a)250 Ha a terhességét eltitkoló válsághelyzetben levő várandós anya kérelmére születendő gyermeke lakóhelyéül a gyámhivatal a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapította meg, az anyakönyvvezető az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a bejegyzéstől számított négy hónap elteltét követő nyolc napon belül teljesíti, feltéve, hogy a gyermek családi jogállása időközben örökbefogadással vagy egyéb módon nem rendeződött.

(2)251 Ha az anyakönyvvezető az apa adatait az (1) bekezdés szerinti anyakönyvi másolat elküldése után jegyzi be a születési anyakönyvbe, a bejegyzésről anyakönyvi értesítést állít ki, és azt a gyámhivatalnak a bejegyzést követő munkanapon megküldi. Az értesítésen feltünteti, hogy az apa adatait milyen jogcímen és mely hatóság vagy bíróság, milyen számú intézkedése alapján jegyezte be a születési anyakönyvbe.

(3)252 Ha kiskorú személy köt házasságot, a házasságkötésről az anyakönyvvezető anyakönyvi értesítést állít ki, és azt nyolc napon belül a házasságkötést engedélyező gyámhivatalnak megküldi. Az értesítésen a gyámhivatal határozatának számát fel kell tüntetni.

Adatszolgáltatás a külföldi állampolgárról

102. §253 Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgár vagy hontalan személy anyakönyvi eseményéről anyakönyvi másolatot és anyakönyvi kivonatot állít ki, és azt nyolc napon belül a központi anyakönyvi szervhez felterjeszti. A központi anyakönyvi szerv – a menekültként elismert személyek kivételével – az anyakönyvi kivonatokat harminc napon belül közvetlenül a külföldi személy állampolgársága szerinti idegen állam illetékes magyarországi külképviseleti hatóságának megküldi. Ha a külföldi személy állampolgársága szerinti idegen államnak Magyarországon nincs külképviselete, a kivonatokat a külpolitikáért felelős miniszternek kell megküldeni.

Nemzetközi jogsegély

102/A. §254 Az anyakönyvvezető a nemzetközi jogsegélyre, valamint az egyéb külföldről érkező megkeresésre – amennyiben az személyes adatok közlésére irányul – a felettes szerv útján válaszol.

Átmeneti rendelkezések

103. § (1) Az 1947. június 1-je előtt tett és a gyermek születési anyakönyvébe bejegyzett apai elismerő nyilatkozatot az anyakönyvvezető törli, a születés újból való anyakönyvezésével egyidejűleg, ha

a) az apa adatait utólag bejegyzik;

b)255 a gyámhivatal képzelt apát állapít meg;

c) az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőkként jegyzik be.

(2) Ha a gyermek anyja 1947. június 1-je előtt kötött utólagos házasságot, a férjet a házasságkötés alapján akkor lehet a gyermek apjaként – a születés újból való anyakönyvezése során – anyakönyvezni, ha

a) a férj a gyermeket magáénak elismerte, és az elismerést az anyakönyvbe bejegyezték;

b)256 a férj a gyermeket anyakönyvvezető, gyámhivatal, bíróság, közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság előtt tett és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal a magáénak elismerte, bár a nyilatkozatot az anyakönyvbe nem jegyezték fel;

c) jogerős bírósági határozat megállapította, hogy az utólagos házasságkötés folytán a férjet kell a gyermek apjának tekinteni.

(3) A (2) bekezdés alapján az apa adatainak bejegyzését a gyermek, a gyermek halála esetén leszármazója, továbbá a gyermek anyja vagy annak férje kérheti.

(4) Az 1947. június 1. előtt teljesített születési anyakönyvi bejegyzésben, ha az ismeretlen szülőktől származóként vagy az apa adatai nélkül anyakönyvezték, csak az érdekeltek kérelmére kell a képzelt szülők, illetőleg a képzelt apa adatait bejegyezni.

103/A. §257 E rendeletnek az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és névviselésről szóló 6/2003. BM. (III. 7.) BM rendelet módosításáról szóló 10/2011. (III. 10.) KIM rendelettel (a továbbiakban: 1. módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit az 1. módosító rendelet hatálybalépésekor258 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

103/B. §259 Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság 2013. december 31-ig rögzíti az ASZA-rendszer erre a célra szolgáló felületén valamennyi, az őrizetében levő, lezárt és eddig az ASZA-rendszerben nem rögzített anyakönyvet.

103/C. §260 A Magyarországra utalásként a Magyar Köztársaságra utalást tartalmazó, nem megszemélyesített anyakönyvi kivonat nyomtatványok selejtezéséről az anyakönyvvezető, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság 2013. december 31-ig intézkedik.

103/D. §261 A 84. § (9) bekezdése szerinti esetben a magyar külképviseleti hatóság az át nem vett anyakönyvi kivonatoknak a hazai anyakönyvezést végző hatóság, illetve a központi anyakönyvi szerv számára történő megküldéséről első alkalommal 2013. szeptember 30-ig intézkedik.

Záró rendelkezések

104. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével – a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet 60. §-a (3) bekezdésének a) pontja 2004. január 1-jén lép hatályba.

(3)262 Az anyakönyvezésnél és az anyakönyvi okiratok kiállításánál a 3. melléklet szerinti rövidítéseket kell használni. Az anyakönyvi záradékok és bejegyzések mintáját a 4. mellékletben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(4) Személyi azonosító hiányában a születés évét, hónapját és napját arab számokkal írva kell anyakönyvezni.

(5)263 A 2009. július 1-je előtt rendszeresített halotti anyakönyvben – ha az elhalt bejegyzett élettárs volt – a bejegyzett élettársának születési családi és utónevét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyét és idejét a „Megjegyzések” rovatban kell feltüntetni. A házasságra és a házastársra vonatkozó rovatokat ez esetben ki kell húzni.

1. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez264

a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről:

1. Anyakönyvi azonosító.

2. Kihelyezett anyakönyv jelzése.

3. Az anyakönyvi bejegyzés folyószáma.

4. A gyermek:

4.1. születési helye,

4.2. születési ideje (év, hó, nap, óra, perc),

4.3. neme (fiú, lány),

4.4. állampolgársága (magyar, hontalan, ismeretlen, külföldi, mégpedig: ..... ),

4.5. születési családi és utóneve,

4.6. személyi azonosítója,

4.7. származási helye.

5. Az apa:

5.1. születési családi és utóneve,

5.2. házassági neve,

5.3. születési helye,

5.4. személyi azonosítója, annak hiányában születési idő (év, hó, nap),

5.5. lakóhelye,

5.6. állampolgársága (magyar, hontalan, ismeretlen, külföldi, mégpedig: ... ).

6. Az anya:

6.1. születési családi és utóneve,

6.2. házassági neve,

6.3. születési helye,

6.4. személyi azonosítója, annak hiányában születési idő (év, hó, nap),

6.5. lakóhelye,

6.6. állampolgársága (magyar, hontalan, ismeretlen, külföldi, mégpedig: .....),

6.7. személyazonosságot igazoló okirata (típusa, kiállító hatóság megnevezése, okmányazonosítója, érvényességi ideje),

6.8. családi állapota,

6.9. a szülők házasságkötésének helye, ideje (év, hó, nap),

6.10. az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vételének helye és ideje (év, hó, nap),

6.11. ha az anya özvegy, a férj halálesetének helye, ideje (év, hó, nap), folyószáma,

6.12. ha az anya elvált, a jogerős ítélet vagy végzés száma, kelte, a bíróság vagy közjegyző megnevezése,

6.13. egyes vagy ikerszülés (egyes, kettős, hármas, négyes, ötös, hatos), ha ikerszülés, a gyermek hányadikként született (első, második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik),

6.14. megjegyzés (ebben a rovatban kell szerepeltetni azt a tényt, hogy az apa vagy az anya menekült státussal rendelkezik.

7. Az anyakönyvvezető aláírása.

8. A(z) anya (szülők) aláírása,.

9. A kiállítás kelte (év, hó, nap).

b) Jegyzőkönyv a házasság bejelentéséről:

1. Anyakönyvi azonosító.

2. Kihelyezett anyakönyv jelzése.

3. A házasságkötés helye.

4. A házasságkötés ideje (év, hó, nap, óra, perc).

5. A házastársak adatai (férj, feleség):

5.1. előző házassági neve,

5.2. születési családi és utóneve,

5.3. házassági neve,

5.4. születési helye,

5.5. személyi azonosító, annak hiányában születési idő (év, hó, nap),

5.6. előző családi állapota (nőtlen, hajadon, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt),

5.7. lakóhelye (pontos cím),

5.8. apja születési családi és utóneve,

5.9. anyja születési családi és utóneve,

5.10. állampolgársága,

5.11. előző állampolgársága(i),

5.12. előző lakóhelye(i) (ország).

6. A bemutatott okiratok:

6.1. személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa (személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély, egyéb), okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje,

6.2. születési anyakönyvi kivonat (a kiállító hatóság megnevezése, folyószám),

6.3. személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,

6.4. családi állapot igazolása (az okirat és a kiállító hatóság megnevezése),

6.5. házassági engedély, felmentés, tanúsítvány száma, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje,

6.6. állampolgárságot igazoló okirat, okmány típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje,

6.7. megjegyzés (a menyasszony vagy a vőlegény menekült státusa, termen kívüli házasságkötés, az egyik fél közeli halállal fenyegető állapota stb.).

7. A kiállítás kelte (év, hó, nap).

8. A házassági akadályok elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a menyasszony és a vőlegény bejelenti, hogy egymással házasságot kívánnak kötni, és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényi akadálya nincs.

8.1. A menyasszony és a vőlegény bejelenti, hogy a születendő közös gyermekeik családi neve ...................................... lesz.

8.2. A vőlegény kijelenti, hogy a menyasszony rendezetlen családi jogállású gyermekéről nem tud.

8.3. A vőlegény kijelenti, hogy a menyasszonynak ................................-n ........ év ................................ hó ....... napján született ......................................... utónevű gyermekét a magáénak elismeri.

8.4. A vőlegény kijelenti, hogy a menyasszonynak ................................-n ........ év ................................ hó ........ napján született ........................................ utónevű gyermekét a magáénak nem ismeri el.

9. A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése iránti kérelem és a nyilatkozatok.

10. 30 napos várakozási idő alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

11. Tanúsítvány alóli felmentés és indokolása.

12. Anyakönyvvezető aláírása.

13. A menyasszony aláírása.

14. A vőlegény aláírása.

15. A tolmács aláírása.

16. A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető családi és utóneve.

17. A tanúk és a tolmács családi és utóneve, lakcíme, a bemutatott személyazonosságot igazoló okirat típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje:

17.1. 1. tanú,

17.2. 2. tanú,

17.3. tolmács.

18. Megjegyzések (itt kell szerepeltetni azt a tényt, ha a házasságot valamely nemzetiségi nyelven kötik).

c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről:

1. Anyakönyvi azonosító.

2. Kihelyezett anyakönyv jelzése.

3. Az anyakönyvi bejegyzés folyószáma.

4. A bejegyzés helye.

5. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének ideje (év, hó, nap, óra, perc).

6. A bejegyzett élettársak adatai:

6.1. házassági neve,

6.2. születési családi és utóneve,

6.3. születési helye,

6.4. neme,

6.5. személyi azonosító, annak hiányában születési idő (év, hó, nap),

6.6. előző családi állapota (nőtlen, hajadon, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt),

6.7. lakóhelye (pontos cím),

6.8. apja születési családi és utóneve,

6.9. anyja születési családi és utóneve,

6.10. állampolgársága,

6.11. előző állampolgársága(i),

6.12. előző lakóhelye(i) (ország).

7. A bemutatott okiratok:

7.1. személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa (személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély, egyéb), okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje,

7.2. születési anyakönyvi kivonat (a kiállító hatóság megnevezése, folyószám),

7.3. személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,

7.4. családi állapot igazolása (az okirat és a kiállító hatóság megnevezése),

7.5. engedély, felmentés, tanúsítvány száma, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje,

7.6. állampolgárságot igazoló okirat, okmány típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje,

7.7. megjegyzés (a felek menekült státusa, a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívüli létesítése, az egyik fél közeli halállal fenyegető állapota stb.).

8. A kiállítás kelte (év, hó, nap).

9. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte akadályai elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a felek bejelentik, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni, és legjobb tudomásuk szerint ennek törvényi akadálya nincs.

10. A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívüli létesítése iránti kérelem és a nyilatkozatok.

11. Tanúsítvány alóli felmentés és indokolása.

12. Anyakönyvvezető aláírása.

13. A felek aláírása.

14. A tolmács aláírása.

15. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködő anyakönyvvezető családi és utóneve.

16. A tanúk és a tolmács családi és utóneve, lakcíme, a bemutatott személyazonosságot igazoló okirat típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje:

16.1. 1. tanú,

16.2. 2. tanú,

16.3. tolmács.

17. Megjegyzések (itt kell szerepeltetni azt a tényt, ha a bejegyzett élettársi kapcsolatot valamely nemzetiségi nyelven létesítik).

d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről:

1. Anyakönyvi azonosító.

2. Kihelyezett anyakönyv jelzése.

3. Az anyakönyvi bejegyzés folyószáma.

4. A haláleset helye.

5. A haláleset időpontja (év, hó, nap, óra, perc).

6. Az elhalt hozzátartozójának nyilatkozata szerint az elhalt eltemetésének, az urna elhelyezésének helye.

7. Az elhalt:

7.1. neme (fiú, férfi, lány, nő),

7.2. családi állapota (nőtlen, hajadon, nős, férjes, bejegyzett élettárs, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt),

7.3. születési családi és utóneve, házassági neve,

7.4. születési helye,

7.5. személyi azonosítója, annak hiányában születési idő (év, hó, nap),

7.6. lakóhelye,

7.7. apjának születési családi és utóneve,

7.8. anyjának születési családi és utóneve,

7.9. életben levő házastárs vagy bejegyzett élettárs születési családi és utóneve, házassági neve,

7.10. személyi azonosítója, annak hiányában születési idő (év, hó, nap),

7.11. ha házas vagy bejegyzett élettárs volt, utolsó házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye, ideje (év, hó, nap),

7.12. az elhalt állampolgársága (magyar, hontalan, ismeretlen, külföldi, mégpedig: ..... ),

7.13. az állampolgárságot igazoló okirat (típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje),

7.14. az elhalt személyazonosságát igazoló okirat (típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje),

7.15. az elhalt személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolvány száma.

8. Megjegyzés (ha az elhalt menekült státussal rendelkezett, e tényt itt kell szerepeltetni).

9. A kiállítás kelte (év, hó, nap).

10. A bejelentő

10.1. családi és utóneve,

10.2. hozzátartozói minősége,

10.3. lakcíme,

10.4. személyazonosságát igazoló okirata (típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, érvényességi ideje),

10.5. nyilatkozata („Kijelentem, hogy a jegyzőkönyvbe bejegyzett adatok a valóságnak megfelelnek.”).

11. Az anyakönyvvezető aláírása.

12. Az értesítést kiállította.

2. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez265

Az anyakönyvi kivonatok adattartalma

Az anyakönyvi kivonatok tartalmazzák:

– az okirat egyedi azonosítóját,

– az anyakönyvi bejegyzés számát (folyószám/év/megkülönböztető betűjel),

– a Magyarország megjelölést,

– Magyarország címerét,

– az anyakönyvi kivonat típusának megjelölését (születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonat, kivonat a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből),

– az azt kiállító község, város, megyei jogú város, főváros nevét, fővárosi kerület számát, község, város, megyei jogú város esetében a megye nevét is,

– a kivonat kiállításának helyét és idejét, az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzőjének lenyomatát,

– a kiállító anyakönyvvezető nevét és aláírását.

1. Születési anyakönyvi kivonat

A gyermek:

– születési családi neve,

– utóneve,

– neme,

– születési helye,

– születési ideje (év, hó, nap),

– apjának születési családi és utóneve,

– anyjának születési családi és utóneve,

– származási helye.

Megjegyzések.

2. Házassági anyakönyvi kivonat

A házasságkötés:

– helye,

– ideje (év, hó, nap),

A férj és a feleség:

– születési családi és utóneve,

– házassági neve,

– születési helye,

– születési ideje (év, hó, nap).

Megjegyzések.

3. Kivonat a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének:

– helye,

– ideje (év, hó, nap).

A bejegyzett élettársak:

– születési családi és utóneve,

– születési helye,

– születési ideje (év, hó, nap),

– neme.

Megjegyzések.

4. Halotti anyakönyvi kivonat

Az elhalt:

– házassági neve,

– születési családi és utóneve,

– neme,

– családi állapota,

– születési helye,

– születési ideje (év, hó, nap) vagy életkora,

– halálesetének helye,

– halálesetének ideje (év, hó, nap),

– apjának születési családi és utóneve,

– anyjának születési családi és utóneve,

– házastársának vagy bejegyzett élettársának születési családi és utóneve.

Megjegyzések.

3. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez266

1.

Megjelölés

Rövidítés

2.

alatt

= a.

3.

anyakönyv

= akv.

4.

anyakönyvi

= akvi.

5.

anyakönyvvezető

= aktő.

6.

bejegyzett élettársi kapcsolat

= bét.

7.

Belügyminisztérium

= BM

8.

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

= BÁH

9.

Budapesti Rendőr-főkapitányság

= BRFK

10.

Budai Központi Kerületi Bíróság

= BKKB

11.

bíróság, -i

= bír.

12.

bizonyítvány

= biz.

13.

Budapest

= Bp.

14.

Egészségügyi Minisztérium

= EüM

15.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

= EMMI

16.

engedély

= eng.

17.

felmentés

= felm.

18.

folyószám, -ú

= fsz.

19.

folyószám alatt

= fsz.a.

20.

Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal

= Főv. Főpolg. Hiv.

21.

főváros, -i

= főv.

22.

gyámhatóság

= gyámhat.

23.

gyámhivatal

= gyámhiv.

24.

halotti

= hal.

25.

határozat

= hat.

26.

házassági

= ház.

27.

helyettes

= h.

28.

hivatal, -i

= hiv.

29.

igazgatási

= ig.

30.

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

= IRM

31.

jegyzőkönyv

= jkv.

32.

kerület, -i

= ker.

33.

Kormány

= Korm.

34.

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

= KEK KH

35.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

= KIM

36.

központi

= közp.

37.

megyei

= m.

38.

minisztérium, -i

= min.

39.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

= NEFMI

40.

osztály

= oszt.

41.

országos

= orsz.

42.

Országos Rendőr-főkapitányság

= ORFK

43.

Pesti Központi Kerületi Bíróság

= PKKB

44.

polgármesteri hivatal

= polg.hiv.

45.

fővárosi és megyei kormányhivatal

= Főv. megy. Korm. hiv.

46.

rendőrkapitányság

= r.kap.

47.

szám alatt

= sz.a.

48.

számú

= sz.

49.

szociális

= szoc.

50.

születési

= szül.

51.

város, -i

= vár.

3/A. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez267

A nemzetközi szerződés alapján kiállított többnyelvű anyakönyvi kivonatokon alkalmazható rövidítések

F nő

M férfi

Mar házasságkötés

Sc különélés

Div felbontás

A érvénytelenítés

D halál

Dm férj halála

Df feleség halála

Jo nap

Mo hónap

An év

4. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez268

Az anyakönyvezésnél alkalmazható feljegyzések,

záradékok és egyes bejegyzések szövegmintái

1. Az anyakönyv fedőtáblájának szövegmintái:

........................................ község (város, megyei jogú város, főváros, fővárosi .......... kerület) születési (házassági, bejegyzett élettársi kapcsolatok, halotti) anyakönyve ...................-tól .....................-ig (év, hó, nap).

2. Azonos településen vezetett anyakönyvek megkülönböztetése:

Debrecen Megyei Jogú Város „B” jelű házassági anyakönyve ...................-tól ................-ig.

3. Az anyakönyv hitelesítése:

a) Ezt az anyakönyvet ................, azaz ....................................... számozott lappal/oldallal hitelesítem.

b) Ezt az újrakötött anyakönyvet ............, azaz ............................. számozott lappal/oldallal hitelesítem.

c) Az anyakönyv pótlásának hitelesítése:

A ................-i .............. évi születési anyakönyv megsemmisült (elveszett).

Ezt az új anyakönyvet .............................., azaz ............................... számozott lappal/oldallal, .............................,

azaz .......................................... alapbejegyzéssel lezárom és hitelesítem.

Ezt az anyakönyvet helytelen hitelesítés miatt ........................, azaz ........................ számozott lappal/oldallal újra hitelesítem.

4. Az anyakönyv lezárása:

a) A/Az .............................. évi születési anyakönyvet ......................., azaz ............................ alapbejegyzéssel lezárom.

b) A/Az ........................................... évi házassági anyakönyv első részét ................., azaz ..................................., alapbejegyzéssel lezárom.

c) A/Az .......................................... évi születési anyakönyv második részét ............, azaz ....................................,

az egész évfolyamot ....................., azaz ......................... alapbejegyzéssel lezárom.

d) Az ....................... évi születési anyakönyvet alapbejegyzés nélkül lezárom.

e) A/Az .......................... évi bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvének első részét – új típusú anyakönyv bevezetése miatt – ......................., azaz ......................... alapbejegyzéssel lezárom.

5. A szervezeti változások feljegyzése:

Az anyakönyvek nem számozott első oldalára feljegyzendő szöveg:

A/Az ............ évi .............................. anyakönyv ......... fsz. bejegyzése után szervezeti változás van feljegyezve.

A változást megelőzően teljesített utolsó anyakönyvi alapbejegyzés után feljegyzendő szöveg:

I. Településegyesítés esetén:

A megszűnt település anyakönyvébe:

............................................. települést .......... év .................. hó ...... napjával ............................... településhez csatolták.

A .......................................... évi .................. anyakönyvet ........., azaz .................................... alapbejegyzéssel lezárom.

........................................... település ............ év ..................... hó .......... napjával ............................ településsel »..............................« néven egyesült. A ............... évi ..................... anyakönyvet ..................................................., azaz .................................... alapbejegyzéssel lezárom.

II. Új települési önkormányzat alakulása esetén:

........................................ települési önkormányzathoz tartozott ................................... elnevezésű településrészen .................... év ......................... hó ....... napján önálló önkormányzat alakult.

III. Ha a település neve megváltozik:

............................................................. település neve ........... évi .......................................... hó ........... napjával .......................-ra/re változott.

6. A bejegyzés ideje szerinti adatokkal való anyakönyvezés feltüntetése az anyakönyv „Megjegyzések” rovatába:

Az adatok a bejegyzés időpontjának felelnek meg.

7. Szövegminták a helyesbítésre és kijavításra:

a) Az alapbejegyzés helyesbítése:

Az anyakönyv „Megjegyzések” rovatába:

Helyesbítés: A gyermek születési ideje: 2002. november 18.

Helyesbítés: A férj lakóhelye: Hernád.

b) Az alapbejegyzés kijavítása az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába:

Kijavítás: A férj és apjának születési családi neve: Kovách, a feleség házassági neve a házasságkötés után: Kovách Olga. 2002. december 30. X.Y. aktő

Kijavítás: A férj brit állampolgár. 2002. december 30. X.Y. aktő.

Kijavítás: A feleség születési neve: Kiss-Kovács Ibolya, születési helye: Szabadszállás. 2002. december 30. X.Y. aktő.

Kijavítás: Az első tanú: Tóth István. 2002. december 30. X.Y. aktő.

Kijavítás: Az elhalt német állampolgár volt. 2002. december 30. X.Y. aktő.

Kijavítás: Az elhalt lakóhelye: Tata volt. 2002. december 30. X.Y. aktő.

Kijavítás: Az elhalt családi állapota özvegy volt, a házastárs és a házasságkötés adatait törlöm. 2002. december 30. X.Y. aktő.

c) Az utólagos bejegyzés kijavítása:

Kijavítás: A feleség születési helye: Budapest X. 2002. december 30. X.Y. aktő.

Kijavítás: A feleség születési helye: Budapest IX. 2002. december 31. X.Y. aktő.

d) Az anyakönyvbe bejegyzett feljegyzések és záradékok helyesbítése:

A 2002. évi születési anyakönyv 205. fsz. bejegyzés után szervezeti változás van feljegyezve. Helyesbítés:

A 2002. évi anyakönyv 204. fsz. bejegyzése után szervezeti változás van feljegyezve:

Ezt a születési anyakönyvet 300, azaz háromszáz számozott lappal hitelesítem. Helyesbítés: Ezt az újrakötött születési anyakönyvet 300, azaz háromszáz számozott lappal hitelesítem.

A 2001. évi házassági anyakönyvet 740, azaz hétszáznegyven. Helyesbítés: A 2001. évi házassági anyakönyvet 470, azaz négyszázhetven alapbejegyzéssel lezárom.

8. Helységnév anyakönyvezése:

Budapest VII.

Újpest

[Ha az anyakönyvi esemény időpontjában Újpest önálló településnek minősült.]

Székesfehérvár

Nagyvárad (Oradea, Románia)

[Ha az anyakönyvi esemény időpontjában Nagyvárad nem Magyarország területéhez tartozott.]

Kolozsvár

[Ha az anyakönyvi esemény időpontjában Kolozsvár Magyarország területéhez tartozott.]

Nyugat-Berlin (1949-1990. október 2. között)

Beograd (Jugoszlávia)

Wien 4. (Ausztria)

London (Nagy-Britannia)

Los Angeles (California, Amerikai Egyesült Államok)

Calgary (Alberta, Kanada)

Washington D.C. (Amerikai Egyesült Államok)

Vietnami Szocialista Köztársaság Budapesti Nagykövetsége

Lengyel Köztársaság Nagykövetsége (London, Nagy-Britannia)

126. számú fogolytábor (Szovjetunió)

9. A tévedésből üresen maradt lapok és rovatok, valamint a tévedésből megkezdett bejegyzések törlése:

a) Ezt a tévedésből üresen maradt (nyomdai hibás) lapot áthúztam.

b) Ezt a tévedésből megkezdett alapbejegyzést törlöm.

c) (A házasságot a Budai) A zárójel közé tett, tévedésből megkezdett utólagos bejegyzést törlöm.

10. A külföldön kötött házasság alapján bekövetkezett névváltoztatás bejegyzése a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába:

A gyermek születési családi neve (a házasságkötés napjától): Straub-Kovács (BÁH 25/2007/B. ház. fsz.) 2007. április 2. X.Y. aktő.

11. A tolmács közreműködésének feltüntetése:

a) A feleség magyarul nem ért, a tolmácsolás az általa értett lengyel nyelven történt.

b) A férj és Schmidt Johann tanú magyarul nem ért, a tolmácsolás az általuk értett német nyelven történt.

c) John Williams bejegyzett élettárs magyarul nem ért, a tolmácsolás az általa értett angol nyelven történt.

d) A házasságkötésnél jelnyelvi tolmács közreműködött.

12. A közös gyermekek családi nevére vonatkozó megállapodás bejegyzése:

I. A házassági anyakönyvbe

a) ,,Megjegyzések” vagy az „Utólagos bejegyzések” rovatába (attól függően, hogy a házasságkötésnél vagy később történt a megállapodás):

A gyermekek születési családi neve: Mátyus.

b) ,,Utólagos bejegyzések” rovatába:

A gyermekek születési családi neve a szülők újabb megállapodása szerint: Kovács. 2002. december 30. X.Y. aktő.

c) ,,Utólagos bejegyzések” rovatába:

A gyermekek születési családi neve a szülők házassági névviselésének módosítása következtében: Mátyus-Kovács. 2004. szeptember 30. X.Y. aktő. [Az apa és/vagy az anya házassági névviselési formája megváltozott.]

d) ,,Utólagos bejegyzések” rovatába:

A gyermekek születési családi neve az apa és/vagy az anya névváltoztatása következtében: Varga-Kovács. 2004. szeptember 30. X.Y. aktő.

[A szülő születési családi neve névváltoztatás következtében megváltozik a megállapodás után, de még az első gyermek megszületése előtt. A szülő névváltoztatásával együtt kell feljegyezni a házassági anyakönyvbe.]

II. A házassági anyakönyvi kivonat megjegyzések rovatába:

a) A gyermekek születési családi neve: Mátyus.

b) A gyermekek születési családi neve: Kovács.

c) A gyermekek születési családi neve: Mátyus-Kovács.

d) A gyermekek születési családi neve: Varga-Kovács.

13. Többes szülés bejegyzése:

Többes szülés: Ikertestvére a 33. fsz.a.

Többes szülés: Ikertestvérei a 32. és 33. fsz.a.

14. Holtnak nyilvánítás vagy a halál tényének bejegyzése a ,,Megjegyzések” rovatába:

a) A Budakörnyéki Bíróság 3.Pk.121/2002. 2002. december 16-án jogerőre emelkedett végzésével holtnak nyilvánította.

b) A PKKB 3.Pk.145/2002. sz., 2002. december 16-án jogerőre emelkedett végzésével a halál tényét állapította meg.

[A halotti anyakönyvi kivonat Megjegyzés rovatában is szerepeltetni kell.]

15. A haláleset feljegyzése:

a) a születési anyakönyvbe:

– ha a halálesetet és a születést ugyanott anyakönyvezték:

Halálesete a 25/2002. hal. fsz.a. 2002. december 30. X.Y. aktő.

– ha a halálesetet és a születést különböző helyen anyakönyvezték:

Halálesete a győri 25/2002. hal. fsz.a. 2002. december 30. X.Y. aktő.

– ha a nem magyar állampolgár külföldön halt meg:

Halálesete Wien (Ausztria) 2009. január 2. (Észak-alföldi Reg. Állig. Hiv. 42-1122/2009.) 2009. április 2. X.Y. aktő.

– ha a magyar állampolgár külföldön halt meg:

Halálesete BÁH 125/2008/B. hal. fsz. a. 2008. július 12. X.Y. aktő.

b) a házassági anyakönyvbe:

– ha a halálesetet és a házasságkötést ugyanott anyakönyvezték:

A férj (feleség) .................................-án/én meghalt. Halálesete a 25/2002. hal. fsz.a. 2002. december 30. X.Y. aktő.

– ha a halálesetet és a házasságkötést különböző helyen anyakönyvezték:

A férj (feleség) .................................-án/én meghalt. Halálesete a győri 25/2002. hal. fsz. a. 2002. december 30. X.Y. aktő.

– ha a nem magyar állampolgár halálesete külföldön történt:

A férj Oradeaban (Nagyvárad, Románia) 2009. január 1-jén meghalt. (Észak-alföldi Reg. Állig. Hiv. 23-1565/2009.) 2009. április 14. X.Y. aktő.

c) a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe:

– ha a halálesetet és a bejegyzett élettársi kapcsolatot ugyanott anyakönyvezték:

Kiss László bejegyzett élettárs ...................-án/én meghalt. Halálesete a 25/2009. fsz.a. 2009. december 30. X.Y. aktő.

– ha a halálesetet és a bejegyzett élettársi kapcsolatot különböző helyen anyakönyvezték:

Kiss László bejegyzett élettárs .................-án/én meghalt. Halálesete a győri 25/2009. hal. fsz.a. 2009. december 30. X.Y. aktő.

– ha a nem magyar állampolgár halálesete külföldön történt:

Kovács Éva bejegyzett élettárs Oradeaban (Nagyvárad, Románia) 2009. szeptember 1-jén meghalt. (Észak-alföldi Reg. Állig. Hiv. 23-1565/2009.) 2009. október 10. X.Y. aktő.

16. A névváltoztatás:

I. A születési anyakönyvben:

a) Születési családi név:

A gyermek (az apa és a gyermek) születési családi neve: Kiss (IRM/1552/2007.) 2007. április 1. X. Y. aktő.

A gyermek (az apa és a gyermek) születési családi neve: Németh (KIM/1268/2011.) 2011. május 12. X. Y. aktő.

b) Születési családi és utónév:

A gyermek születési családi neve: Tóth, születési utóneve: Mihály (IRM/1551/2007.) 2007. március 20. X.Y. aktő.

Az anya születési családi neve: Szabó, születési utóneve: Csilla (IRM/1662/2007.) 2007. február 20. X.Y. aktő.

c) Születési utónév:

A gyermek születési utóneve: Lajos (IRM/1559/2007.) 2007. február 1. X.Y. aktő.

[A születési anyakönyvi kivonat születési név rovatába a megváltozott születési családi és utónevet kell bejegyezni.]

II. A házassági anyakönyvben:

a) Születési családi név:

A férj születési családi neve: Nagy, házassági neve: Nagy Béla. A gyermekek születési családi neve: Nagy (KIM/l536/2012.) 2012. június 16. X. Y. aktő.

[A házasságban a feleség születési nevét viseli.]

b) Születési családi és utónév:

A férj születési családi és utóneve, házassági neve: Kelemen Károly, a feleség házassági neve: Kelemen Károlyné (IRM/4152/2007.) 2007. február 1. X.Y. aktő.

c) Születési utónév:

A férj születési utóneve: Iván, házassági neve: Balogh Iván. A feleség házassági neve: Balogh Ivánné Kucsera Vilma (IRM/3532/2007.) 2007. február 1. X.Y. aktő.

d) Születési családi név (külföldi állampolgárságú férj esetén):

A férj születési családi neve 2011. január 31-től: Smidt. A feleség házassági neve: Smidt. (Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal. IX.B.005/00759-15/2011.) 2011. április 11. X. Y. aktő.

[A házassági anyakönyvi kivonat születési (és házassági) név rovatába a megváltozott születési (és házassági) családi és utónevet kell bejegyezni.]

III. A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében:

a) Születési családi név:

Kiss László bejegyzett élettárs születési családi neve: Nagy. (IRM/l536/2009.) 2009. december 1. X.Y. aktő.

b) Születési családi és utónév:

Kiss László bejegyzett élettárs születési családi és utóneve: Kelemen Károly (IRM/4152/2009.) 2009. december 1. X.Y. aktő.

c) Születési utónév:

Kiss László bejegyzett élettárs születési utóneve: Iván (IRM/3532/2009.) 2009. december 1. X.Y. aktő.

17. A házassági névviselési forma módosítása, eltiltás a házassági név viselésétől:

I. Az anyakönyvbe:

a) A feleség házassági neve 2002. december 29-től Kocsisné Kiss Piroska. 2002. december 30. X.Y. aktő. A feleség házassági neve 2003. január 21-től Kiss Piroska. 2003. január 22. X.Y. aktő.

b) A feleség házassági neve 2002. december 21-től Kovács Józsefné Kiss Katalin. 2002. december 22. X.Y. aktő. A házasságot a Debreceni Vár. Bír. 2003. április 15-én jogerőre emelkedett 5.P.41115/2003. sz. ítéletével felbontotta. 2003. május 1. X.Y. aktő. A volt feleség házassági neve 2003. szeptember 15-től Kiss Katalin. 2003. szeptember 30. X.Y. aktő.

c) A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2003. március 18-án jogerőre emelkedett 4.P.11223/2003. sz. ítéletével felbontotta, a bíróság a volt feleséget a névviseléstől eltiltotta, házassági neve ezentúl Szabó Margit. 2003. április 15. X.Y. aktő.

d) A férj házassági neve 2004. július 1-jétől Kiss-Kovács József. 2004. július 1. X.Y. aktő.

e) A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2004. május 25-én jogerőre emelkedett 4.P.11223/2004. sz. ítéletével felbontotta. A volt férj házassági neve 2004. december 30-tól: Kovács József. 2004. december 30. X.Y. aktő.

II. Az anyakönyvi kivonat megjegyzések rovatába:

a) A feleség házassági neve 2002. december 29-től Kocsisné Kiss Piroska. 2003. január 21-től Kiss Piroska.

b) A feleség házassági neve 2002. december 21-től Kovács Józsefné Kiss Katalin. A házasságot a Debreceni Vár. Bír. 2003. április 15-én jogerőre emelkedett 5.P.41115/2003. sz. ítéletével felbontotta. A volt feleség házassági neve 2003. szeptember 15-től Kiss Katalin.

c) A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2003. március 18-án jogerőre emelkedett 4.P.11223/2003. sz. ítéletével felbontotta, a volt feleség házassági neve ezentúl Szabó Margit.

d) A férj házassági neve 2004. július 1-jétől Kiss-Kovács József.

e) A házasságot a Pécsi Vár. Bír. 2004. május 25-én jogerőre emelkedett 4.P.11223/2004. sz. ítéletével felbontotta. A volt férj házassági neve 2004. december 30-tól: Kovács József.

18. A házassági név megváltoztatása:

A feleség házassági neve: Kovács Tiborné (IRM/1552/2009.) 2009. december 1. X.Y. aktő.

[Az At. 27/B. § (6) bekezdése szerinti névváltoztatás]

19. A személyi azonosító változása:

Kijavítás: A feleség személyi azonosítója: 2 361221 5446. (KEK KH 432-1552/2007.) 2007. január 30. X.Y. aktő.

20. A külföldi, az ismeretlen állampolgárság, hontalanság bejegyzése, a magyar állampolgárság megszerzésének és megszűnésének feljegyzése:

a) A születési anyakönyvbe:

– A „Megjegyzés” rovatba:

Az apa szíriai, az anya brit állampolgár, a gyermek állampolgársága ismeretlen.

Az apa koszovói állampolgár.

Az apa az Amerikai Egyesült Államok állampolgára.

Az apa, az anya és a gyermek állampolgársága ismeretlen.

Az apa és az anya venezuelai állampolgárok, a gyermek állampolgársága ismeretlen.

Az apa hontalan, az anya román állampolgár, a gyermek állampolgársága ismeretlen.

Az apa és az anya hontalan, a gyermek állampolgársága ismeretlen.

Az apa Fülöp-szigeteki, az anya francia, a gyermek magyar állampolgár. [Örökbefogadás esetén.]

Az anya román állampolgár, a gyermek állampolgársága ismeretlen. [A gyermek születését apa adatai nélkül anyakönyvezték.]

– Az „Utólagos bejegyzés” rovatba:

Az apa, az anya és a gyermek a magyar állampolgárságot megszerezte/ismét megszerezte. (BÁH 106-Á-25/2006.) 2006. december 30. X.Y. aktő.

A gyermek magyar állampolgár. (BÁH 106-Á-122/2006.) 2006. december 30. X.Y. aktő. [Hontalan szülők gyermekéről az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megállapította, hogy magyar állampolgár.]

A gyermek román állampolgár. (Közép-magyarországi Reg. Állig. Hiv. 03-4512/2009.) 2009. január 20. X.Y. aktő. [Az ismeretlen állampolgárságú gyermek ismertté vált állampolgárságának feljegyzése, külföldi okirat alapján.]

A gyermek magyar állampolgársága 2006. november 25-én megszűnt. (BÁH 106-Á-111/2006.) 2006. december 30. X.Y. aktő.

A gyermek és az anya/apa magyar állampolgársága 2006. november 25-én megszűnt. (BÁH 106-Á-211/2006.) 2006. december 30. X.Y. aktő.

Az apa, az anya és a gyermek magyar állampolgársága 2006. november 25-én megszűnt. (BÁH 106-Á-411/2006.) 2006. december 30. X.Y. aktő.

Az apa/anya magyar állampolgársága 2006. november 25-én megszűnt. (BÁH 106-Á-511/2006.) 2006. december 30. X.Y. aktő.

Az apa és az anya magyar állampolgársága 2006. november 25-én megszűnt. (BÁH 106-Á-711/2006.) 2006. december 30. X.Y. aktő.

Kijavítás: Az apa/anya külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BÁH 106-Á-10525/2004.) 2005. január 17. X.Y. aktő.

[A külföldi állampolgárként anyakönyvezett szülőről később kiderül, hogy a gyermek születésekor magyar állampolgársággal is rendelkezett.]

Kijavítás: A gyermek ismeretlen/külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. 2005. május 30. X.Y. aktő.

[Külföldi állampolgárságú anyától született gyermekre utólag teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett magyar állampolgárságú férfi, illetve apaságát bíróság állapította meg.]

b) A házassági anyakönyvbe:

– A „Megjegyzés” rovatba:

A férj svéd állampolgár.

A férj és a feleség norvég állampolgár.

A férj tajvani lakos. (Tajvani állampolgárság nem jegyezhető be.)

– Az „Utólagos bejegyzés” rovatba:

A férj a magyar állampolgárságot megszerezte. (BÁH 106-Á-1213/2005.) 2005. december 30. X.Y. aktő.

A feleség/férj magyar állampolgársága 2006. november 25-én megszűnt. (BÁH 106-Á-321/2005.) 2006. december 30. X.Y. aktő.

A férj és a feleség magyar állampolgársága 2006. november 25-én megszűnt. (BÁH 106-Á-621/2005.) 2006. december 30. X.Y. aktő.

Kijavítás: A férj/feleség külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BÁH 106-Á-10525/2004.) 2005. január 17. X.Y. aktő.

[A külföldi állampolgárként anyakönyvezett félről később kiderül, hogy a házasságkötéskor magyar állampolgársággal is rendelkezett.]

c) A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe:

– A „Megjegyzés” rovatba:

Kiss László bejegyzett élettárs svéd állampolgár.

– Az „Utólagos bejegyzés” rovatba:

Kiss László bejegyzett élettárs a magyar állampolgárságot megszerezte. (BÁH 106-Á-1213/2009.) 2009. december 30. X.Y. aktő.

Kiss László bejegyzett élettárs magyar állampolgársága 2009. év október hó 15-én megszűnt. (BÁH 106-Á-321/2009.) 2009. december 30. X.Y. aktő.

Kijavítás: Kiss László bejegyzett élettárs külföldi állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BÁH 106-Á-10525/2009.) 2010. január 17. X.Y. aktő.

[A külföldi állampolgárként anyakönyvezett félről később kiderül, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttekor magyar állampolgársággal is rendelkezett.]

d) A halotti anyakönyvbe:

– A „Megjegyzés” rovatba:

Az elhalt állampolgársága ismeretlen.

Az elhalt hontalan volt.

Az elhalt szerb állampolgár volt.

– Az „Utólagos bejegyzések” rovatba:

Kijavítás: Az elhalt francia állampolgár volt. 2008. december 16. X.Y. aktő.

Az elhalt a magyar állampolgárságot megszerezte. (BÁH 106-Á-5499/2005.) 2005. december 16. X.Y. aktő.

Kijavítás: Az elhalt külföldi/ismeretlen állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm. (BÁH 106-Á-10525/2004.) 2005. január 17. X.Y. aktő.

[A külföldi/ismeretlen állampolgárként anyakönyvezett elhaltról később kiderül, hogy a haláleset időpontjában magyar állampolgársággal (is) rendelkezett, vagy igazolták az ismeretlen állampolgárságú elhalt külföldi állampolgárságát.]

Kijavítás: Az elhalt ismeretlen állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm, az elhalt ciprusi állampolgár volt. (Közép-magyarországi Reg. Állig. Hiv. 31-907/2009.) 2009. május 30. X.Y. aktő.

[Az ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezett elhalt külföldi állampolgárságát később igazolták. Az elrendelő államigazgatási hivatal megnevezését, ügyszámát, a bejegyzés dátumát és a bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető nevét a kivonat „Megjegyzések” rovatában nem lehet feltüntetni.]

21. A házasság felbontásának anyakönyvezése:

a) A házasságot a Budai Központi Kerületi Bíróság a 2002. november 1-jén jogerőre emelkedett 2.P.21.515/2002/3. sz. ítéletével felbontotta. 2008. december 30. X.Y. aktő.

b) A házasságot a bratislavai (Pozsony, Szlovákia) Bíróság a 2008. november 1-jén jogerőre emelkedett BA-22-25/2008. sz. ítéletével felbontotta. A volt feleség neve 2008. december 30-tól Kissová Rita. (Dél-dunántúli Reg. Állig. Hiv. ... Megyei Kirendeltsége 33-125/2009.) 2009. január 15. X.Y. aktő.

[A volt feleség nem magyar állampolgár, névviseléséről a külföldi bíróság rendelkezett.]

c) A házasságot a bratislavai (Pozsony, Szlovákia) Bíróság a 2006. november 1-jén jogerőre emelkedett BA-22-25/2006. sz. ítéletével felbontotta. 2006. december 22. X.Y. aktő.

[A házasságfelbontás feljegyzésére a házassági ügyben hozott külföldi határozat hazai elismerésére a házassági ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban irányadó joghatóságról, valamint az ilyen ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK rendeletet kell alkalmazni.]

22. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének anyakönyvezése:

a) A bejegyzett élettársi kapcsolatot X.Y. miskolci közjegyző 2009. november 29-én jogerőre emelkedett ....... számú végzésével megszüntette. 2009. december 1. X.Y. aktő.

b) A bejegyzett élettársi kapcsolatot a Budai Központi Kerületi Bíróság a 2009. november 1-jén jogerőre emelkedett 2.P.21.515/2009/3. sz. ítéletével felbontotta. 2009. december 30. X.Y. aktő.

c) A bejegyzett élettársi kapcsolatot a Budai Központi Kerületi Bíróság a 2009. november 1-jén jogerőre emelkedett 2.P.21.515/2009/3. sz. ítéletével érvénytelenítette. 2009. december 30. X.Y. aktő.

23. Utólagos bejegyzések a halotti anyakönyvbe:

a) Az elhalt születési családi és utóneve: Varga Attila, neme: férfi, családi állapota: elvált, születési helye: Debrecen II., személyi azonosítója: 1 701212 2323, a haláleset helye: Vác, a haláleset ideje: 2000. november 20., lakóhelye: Tura, apjának születési családi és utóneve: Varga Béla, anyjának születési családi és utóneve: Kiss Éva. Pest m. RFK 125/2002. 2002. december 30. X.Y. aktő.

b) A holtnak nyilvánítást a Bicskei Városi Bíróság Pk.5478/2002. sz. 2002. november 25-én jogerőre emelkedett határozatával hatálytalanította, a bejegyzést törlöm. A haláleset anyakönyvezése Mór hal.akv. 24/2001. fsz.a. 2002. december 30. X.Y. aktő.

A halál tényét megállapító végzést a Paksi Városi Bíróság Pk.3698/2002. sz. 2002. november 25-én jogerőre emelkedett határozatával hatályon kívül helyezte, a bejegyzést törlöm. 2002. december 30. X.Y. aktő.

24. A halotti anyakönyv utólagos bejegyzése alapján a születési (házassági, bejegyzett élettársi kapcsolati) anyakönyv utólagos bejegyzésének kijavítása:

Kijavítás: A halál tényét megállapító végzést a Paksi Városi Bíróság Pk.3698/2010. sz. 2010. november 25-én jogerőre emelkedett határozatával hatályon kívül helyezte, a gyermek (férj, feleség, Kiss László bejegyzett élettárs) halálesetét tartalmazó utólagos bejegyzést törlöm. 2010. december 30. X.Y. aktő.

25. A születés újból való anyakönyvezése:

a) Az apa adatait és a gyermek születési családi nevét örökbefogadás miatt (Érdi Gyámhiv. 125/2002. sz.) törlöm. A születést 15/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Varró. 2002. december 30. X.Y. aktő.

Az anya adatait örökbefogadás miatt (Soproni Gyámhiv. 5478/2002. sz.) törlöm. A születést 6598/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kovács. 2002. december 30. X.Y. aktő.

Az apa és az anya adatait, valamint a gyermek születési családi és utónevét örökbefogadás miatt (Budaörsi Gyámhiv. 235/2002. sz.) törlöm. A születést 777/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi és utóneve: Szabó Máté. 2002. december 30. X.Y. aktő.

Az apa és az anya adatait, valamint a gyermek születési családi nevét örökbefogadás, valamint képzelt apa megállapítása miatt (Váci Gyámhiv. 999/2002. sz.) törlöm. A születést 333/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Fehér. 2002. december 30. X.Y. aktő.

b) Az apa adatait és a gyermek születési családi nevét az apaság vélelmének megdöntése miatt (Szegedi Városi Bíróság P.1235/2002. sz.) törlöm. A születést 111/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Urbán. 2002. december 30. X.Y. aktő.

c) A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét örökbefogadás miatt (Nyírbátori Gyámhiv. 852/2002. sz.) törlöm. A születést 111/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kecskés. 2002. december 30. X.Y. aktő.

A képzelt szülők adatait és a gyermek születési családi nevét örökbefogadás miatt (Hevesi Gyámhiv. 444/2002. sz.) törlöm. A születést 745/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Takács. 2002. december 30. X.Y. aktő.

d) A képzelt apa adatait az apaság megállapítása miatt (Ceglédi Városi Bíróság P.321/2002. sz.) törlöm. A születést 555/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kelemen. 2002. december 30. X.Y. aktő.

A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét az anya utólagos házasságkötése miatt (paksi aktő. 65/2002. fsz.) törlöm. A születést 951/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Papp. 2002. december 30. X.Y. aktő.

A képzelt szülők adatait és a gyermek születési családi nevét a vér szerinti szülők megállapítása miatt (Szeghalmi Városi Bíróság P.852/2002. sz.) törlöm. A születést 33/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Tóth. 2002. december 30. X.Y. aktő.

A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét teljes hatályú apai elismerés miatt (székesfehérvári aktő. 23-65/2001. sz.) törlöm. A születést 385/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Varga. 2002. december 2. X.Y. aktő.

A képzelt apa adatait és a gyermek születési családi nevét teljes hatályú apai elismerés miatt (telki aktő. 23-65/2009. sz.) törlöm. A gyermek születési családi neve: Varga. Közép-magyarországi Reg. Állig. Hiv. 31-36/2009. A születést 25/2009. fsz.a. újból anyakönyveztem. 2009. január 22. X.Y. aktő.

[Az alapbejegyzésben képzelt apa szerepel és az elismerő apa külföldi állampolgár.]

Az apa, az anya adatait, a gyermek születési családi és utónevét az örökbefogadás megszűnése miatt (Ózdi Gyámhiv. 111/2002. sz.) törlöm. A születést 888/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi és utóneve: Molnár János. 2002. december 30. X.Y. aktő.

e) Az apa adatait és a gyermek születési családi nevét az apa halálesetének 1997. április 15. napjával megállapított ideje miatt (Szekszárdi Városi Bíróság Pk.11223/2002. sz.) törlöm. A születést 741/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Vértes. 2002. december 30. X.Y. aktő.

f) Az anya adatait és a gyermek születési családi és utónevét az anyaság vélelmének megdöntése és az anya személyének megállapítása miatt (Egri Városi Bíróság Pk.55852/2002. sz.) törlöm. A születést 52/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi és utóneve Kovács Éva. 2002. december 30. X.Y. aktő.

g) A bejegyzés szabálytalan, kettős anyakönyvezés miatt törlöm. A születés szabályszerűen anyakönyvezve 507/2002. fsz.a. 2002. december 30. X.Y. aktő.

26. A házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat és haláleset újból való anyakönyvezése:

a) A bejegyzést teljes hatályú apai elismerés (az apaság vélelmének bírósági megdöntése stb.) miatt törlöm. A házasságkötést 45/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A férj születési családi és utóneve: Kormos István, a férj apjának születési családi és utóneve: Kormos Béla. 2002. december 30. X.Y. aktő.

b) A bejegyzést teljes hatályú apai elismerés (az apaság vélelmének bírósági megdöntése stb.) miatt törlöm. A bejegyzett élettársi kapcsolatot 45/2009. fsz.a. újból anyakönyveztem. A Kiss László néven anyakönyvezett bejegyzett élettárs születési családi és utóneve: Kormos László, apjának születési családi és utóneve: Kormos Béla. 2009. december 30. X.Y. aktő.

c) A bejegyzést az elhalt születési bejegyzésének újbóli anyakönyvezése miatt törlöm. A halálesetet újból anyakönyveztem 98/2002. fsz.a. Az elhalt születési családi és utóneve: Vámos Mihály, az elhalt apjának születési családi és utóneve: Vámos Péter. 2002. december 30. X.Y. aktő.

27. Az anyakönyvi bejegyzést nem az illetékes vagy nem anyakönyvvezető teljesítette, továbbá ha az alapbejegyzést kijavítással nem lehet helyrehozni:

a) Az alapbejegyzést illetékesség hiánya miatt törlöm. A születést a kecskeméti aktő. 548/2002. fsz.a. anyakönyvezte. 2002. december 30. X.Y. aktő.

b) Az alapbejegyzést szabálytalan anyakönyvezés miatt törlöm, a szabályszerű anyakönyvezés 789/2002. fsz.a. megtörtént. 2002. december 30. X.Y. aktő.

c) Az alapbejegyzést téves adatok miatt törlöm, és azt újból anyakönyveztem 756/2002. fsz.a. 2002. december 30. X.Y. aktő.

d) A bejegyzést szabálytalan, kettős anyakönyvezés miatt törlöm. A születés (haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat) szabályszerűen anyakönyvezve: 586/2009. fsz.a. 2009. december 30. X.Y. aktő.

28. Az örökbefogadás anyakönyvezése:

I. Az örökbefogadás tényének anyakönyvezése:

A születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába:

a) A gyermeket Kiss Pál és felesége, Nagy Adél örökbe fogadták (Makói Gyámhiv. 546/2002. sz.). 2002. december 30. X.Y. aktő.

b) A gyermeket Kiss Pál és felesége, Nagy Adél örökbe fogadták (Tamási Gyámhiv. 546/2002. sz.). A gyermek születési családi neve: Kiss. 2002. december 30. X.Y. aktő.

c) A gyermeket Kiss Pál és felesége, Nagy Adél örökbe fogadták (Szigetvári Gyámhiv. 546/2002. sz.). A gyermek születési családi neve: Kiss. Az örökbefogadást tartalmazó téves utólagos bejegyzést törlöm és újból bejegyzem: A gyermeket Kiss Pálné Nagy Adél örökbe fogadta (Békési Gyámhiv. 546/2002. sz.). 2002. december 30. X.Y. aktő.

II. Örökbefogadás anyakönyvezése vér szerinti szülőkként:

A születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába:

A szülők adatait és a gyermek születési családi (és utó-) nevét örökbefogadás miatt (Tatai Gyámhiv. 578/2002. sz.) törlöm. A születést 95/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi (és utó-) neve: Lakatos (Éva). 2002. december 30. X.Y. aktő.

29. A hatálytalanná vált, megszűnt örökbefogadás anyakönyvezése:

a) A gyermeket Kovács Sándor örökbe fogadta (Gyöngyösi Gyámhiv. 21/2002. sz.). Az ................-n kelt utólagos bejegyzést az örökbefogadás hatálytalanná válása miatt (Egri Városi Bíróság P.854/2002. sz.) törlöm, a születést 77/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kovács. 2002. december 30. X.Y. aktő.

b) A gyermeket Kiss Pál és felesége, Nagy Adél örökbe fogadták (Siófoki Gyámhiv. 546/2002. sz.) A gyermek születési családi neve: Kiss. Az ...........................-n kelt utólagos bejegyzést az örökbefogadás részbeni hatálytalanná válása miatt (Kaposvári Városi Bíróság P.12345/2002. sz.) törlöm. A születést 8/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Kiss. 2002. december 30. X.Y. aktő.

Az újbóli anyakönyvezés megtörténte után az „Utólagos bejegyzések” rovatba feljegyzendő: A gyermeket Kiss Pálné Nagy Adél (vagy Kiss Pál) örökbe fogadta (Ibrányi Gyámhiv. 23/2002. sz.). 2002. december 31. X.Y. aktő.

c) A gyermeket Kovács Sándor örökbe fogadta (Fehérgyarmati Gyámhiv. 58/2002. sz.). Az .................................. .- ...............-n kelt utólagos bejegyzést az örökbefogadás megszűnése miatt [Nyíregyházi Városi Bíróság (Gyámhiv.) ............./2002. sz.] törlöm. 2002. december 30. X.Y. aktő.

d) A szülők adatait, valamint a gyermek születési családi (és utó-) nevét az örökbefogadás megszűnése miatt (Veszprémi Városi Bíróság P.12547/2002. sz.) törlöm. A születést 4/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi (és utó-) neve: Laczkó (Ferenc). 2002. december 30. X.Y. aktő.

30. A vér szerinti szülők adatainak megváltozása:

Az apa adatait (és a gyermek születési családi nevét) az apaság vélelmének megdöntése (Debreceni Városi Bíróság P.22335/2002. sz.), valamint teljes hatályú apai elismerés miatt (győri aktő. 87-2/2002. sz.) törlöm. A születést 54/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Lukács. 2002. december 30. X.Y. aktő.

Az apa adatait (és a gyermek születési családi nevét) az apaság vélelmének megdöntése (Tatabányai Városi Bíróság P.44889/2002. sz.), valamint az anya utólagos házasságkötése miatt (lipóti aktő. 2-15/2002. sz.) törlöm. A születést 17/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Pikler. 2002. december 30. X.Y. aktő.

31. Képzelt szülő(k) adatainak törlése:

A szülők adatait és a gyermek születési családi nevét a vér szerinti szülők megállapítása miatt (Salgótarjáni Városi Bíróság P.74569/2002. sz.) törlöm. A születést 98/2002. fsz.a. újból anyakönyveztem. A gyermek születési családi neve: Ménesi. 2002. december 30. X.Y. aktő.

32. Megkülönböztető betűjel megerősítése, illetve feljegyzése:

a) A gyermek születési családi neve: B. Kovács (Gy. Varga, Kovács B. stb.). 2002. december 5. X.Y. aktő.

b) Az apa és a gyermek születési családi neve: B. Kovács (Gy. Varga, Kovács B.). 2002. december 5. X.Y. aktő.

33. Nemzetiségi nyelven történő házasságkötés:

A házasság megkötése bolgár (görög, lengyel, szlovén stb.) nyelven történt.

[A házassági anyakönyvi kivonaton nem kell feltüntetni.]

34. Nemzetiségi utónévre, valamint a családi név nemzetiségi nyelvi szabályok szerinti módra történő kijavítása:

Kijavítás: A gyermek utóneve: Josef (Iosif, Josip, Jozef stb.). 2002. december 16. X.Y. aktő.

Kijavítás: A gyermek családi neve: Tóthová (Papadimitrou, Popova, Sikorski stb.). 2002. december 16. X.Y. aktő.

35. A magyar állampolgárság megszerzésével egyidejűleg történt névmódosítás bejegyzése a születési és házassági anyakönyv, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvének „Utólagos bejegyzések” rovatába:

a) A gyermek és az apa születési családi neve: Kis (BÁH 106-Á-4222/2004.). 2004. november 12. X.Y. aktő.

b) A férj/feleség születési családi neve: Szabó (BÁH 106-Á-2241/2004.). 2004. november 22. X.Y. aktő.

[Az anyakönyvi kivonatba a megváltozott születési nevet kell bejegyezni.]

c) Sabau Éva bejegyzett élettárs születési családi neve: Szabó (BÁH 106-Á-4566/2009.) 2009. február 28. X.Y. aktő.

36. Az anyakönyvi bejegyzés időpontjának feltüntetése a házassági anyakönyv, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvének „Megjegyzések” rovatába, amennyiben a házasságkötés anyakönyvezésére vagy az élettársi kapcsolat bejegyzésére a házasságkötést, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét követően kerül sor:

A bejegyzés ideje: 2009. december 1.

37. A gyermek neme és ezzel összefüggésben utóneve megváltozásának feljegyzése a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába:

A gyermek neme fiúra, utóneve Áron névre változott. Személyi azonosítója: 1-000000-0000 (EMMI 2125-1/2012-0003EGP) 2012. augusztus 30. X. Y. aktő.

38. A bejegyzés törlése újbóli anyakönyvezés nélkül:

a) A házassági anyakönyvből:

A bejegyzést törlöm, a házasság nem jött létre. 2009. március 24. X.Y. aktő.

A bejegyzést törlöm, a házasság nemlétező. (BKKB 2009. november 1-jén jogerőre emelkedett 2.P.21.515/2009/3. sz. ítélete.) 2009. december 30. X.Y. aktő.

b) A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből:

A bejegyzést törlöm, a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jött létre. 2009. szeptember 25. X.Y. aktő.

A bejegyzést törlöm, a bejegyzett élettársi kapcsolat nemlétező. (BKKB 2009. november 1-jén jogerőre emelkedett 2.P.21.515/2009/3. sz. ítélete.) 2009. december 30. X.Y. aktő.

c) A halotti anyakönyvből:

A bejegyzést törlöm. A haláleset nem történt meg. 2008. október 22. X.Y. aktő.

39. A haláleset idejének feltüntetése a halotti anyakönyvben:

a) A haláleset ideje: 2008. június 20. és 30. napja között.

b) A haláleset ideje: 2005. április és 2008. május hónap között.

40. A bejegyzett élettársra vonatkozó adatok feljegyzése a 2009. július 1-je előtt rendszeresített halotti anyakönyv „Megjegyzések” rovatába és az anyakönyvi kivonat „Megjegyzések” rovatába:

a) A halotti anyakönyvbe:

Bejegyzett élettársának születési családi és utóneve Kiss Éva, személyi azonosítója 2-450101-1111. Az élettársi kapcsolat bejegyzésének helye Budapest V., ideje 2009. november 13.

b) A halotti anyakönyvi kivonatra:

Bejegyzett élettársának születési családi és utóneve: Kiss Éva.

41. Ismeretlen holttest anyakönyvezése:

A haláleset ideje: 2008. szeptember 6. Az elhalt neme férfi, életkora kb. 50 év. Magassága 170 cm, súlya 74 kg. Haja színe barna, szeme színe zöld. Különleges ismertetőjegy: bal kézfejen „Margit” tetoválás, valamint műtéti heg a bal térden. (BRFK VI. ker. Rkp. É-2546/2008.)

42. Magyar és külföldi állampolgársággal is rendelkező gyermek nevének kijavítása a külföldi jog szerinti névre:

Kijavítás: A gyermek utóneve: Gilberto. (Közép-magyarországi Reg. Állig. Hiv. 31-907/2009.) 2009. december 16. X.Y. aktő.

Kijavítás: A gyermek családi neve: Lopez y Sanchez. (Közép-magyarországi Reg. Állig. Hiv. 31-907/2009.) 2009. december 16. X.Y. aktő.

Kijavítás: A gyermek családi neve: Lopez y Sanchez, utóneve: Carmen. (Közép-magyarországi Reg. Állig. Hiv. 31-907/2009.) 2009. december 16. X.Y. aktő.

43. A gyermek, a feleség és/vagy a férj korábbi személyes joga alapján bejegyzett nevének javítása:

a) Kijavítás: a gyermek születési családi neve: Kovács-Nagy. 2013. január 3. X. Y. aktő.

b) Kijavítás: a feleség házassági neve: Kovács-Nagy Ilona. 2013. január 3. X. Y. aktő.

5. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez269

Az anyakönyvi szolgáltató rendszer alkalmazásához szükséges számítástechnikai eszközök

Településenként minimálisan 1 darab személyi számítógép konfiguráció:

– Alapgép

– Billentyűzet

– Egér

– Monitor

– Biztonsági nyomtató

= Biztonsági festékpatron

– Smart kártya olvasó

– Modem

– Kapcsolónélküli 5 pontos elosztó

– Szoftverek

= Operációs rendszer

= Anyakönyvi Szolgáltató Rendszer alkalmazás

= Irodai szoftver csomag

= Tűzfal szoftver

= Vírus védelmi szoftver

= Hálózati kommunikációs szoftver

6. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez270

Az ASZA-rendszeren keresztül igényelhető, központilag előállított anyakönyvi nyomtatványok,
valamint a biztonsági tintával töltött íróeszköz igénylése és kezelése

Nyomtatványtípusok

Anyakönyvek:

a) Születési anyakönyv,

b) Házassági anyakönyv,

c) Bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve,

d) Halotti anyakönyv.

Anyakönyvi kivonatok:

a) Születési anyakönyvi kivonat,

b) Házassági anyakönyvi kivonat,

c) Kivonat a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből,

d) Halotti anyakönyvi kivonat,

e) Nemzetiségi születési anyakönyvi kivonat,

f) Nemzetiségi házassági anyakönyvi kivonat,

g) Nemzetiségi kivonat a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből,

h) Nemzetiségi halotti anyakönyvi kivonat.

Az anyakönyvi nyomtatványok igénylése

Évi egyszeri rendes okmányigénylés

Az anyakönyvi biankó okmányokat az anyakönyvvezető igényli az ASZA-rendszeren keresztül az éves várható felhasználást figyelembe véve.

Bevételezés

A megrendelt anyakönyvi biankó okmányok szállításáról az azokat kiállító nyomda gondoskodik. A nyomdától kiadási jegyzőkönyvvel érkező küldeményt iktatókönyvben történő érkeztetés után a küldeményhez mellékelt kísérőjegyzék, valamint az ASZA-rendszer okmánynyilvántartása alapján ellenőrizni kell

a) típus (anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok gyártási hibáinak legalább szúrópróba szerinti ellenőrzése),

b) tartomány (első és utolsó okmány azonosítójának ellenőrzése),

c) darabszám (csomag leszámlálása)

szerint.

Az ellenőrzés alapján feltárt eltérésekről (hiány vagy többlet) jegyzőkönyvet kell készíteni három példányban. A jegyzőkönyv egy példánya a nyomdáé, egy a Központi Hivatalé, egy példányt pedig irattárba kell helyezni. Az eltérések rendezésére a nyomda intézkedik.

Hibás, selejtes okmányok kezelése

Biankó okmányok érvénytelenítése

A nyomdai hibás/gyártási hibás biankó okmányokat áthúzással, pecsételéssel vagy – az anyakönyveket kivéve – átlyukasztással érvényteleníteni kell. Az érvénytelenített okmányokról jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvet és a típusonként, illetve nyomdai hibás/gyártási hibás bontásban szétválogatott okmányokat a nyomda részére tételes kísérőjegyzékkel ellátva, az ASZA-rendszeren történő átvezetést követően az Állami Futárszolgálat útján kell továbbítani.

A nyomdai hibás/gyártási hibás biankó okmányokról kiállított jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a polgármesteri hivatal (a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető hivatali szervezetének) megnevezését és címét,

b) az anyakönyvvezető nevét,

c) az okmányok típusát és azonosítóját,

d) az érvénytelenítés pontos időpontját.

A polgármesteri hivatalnál, valamint a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető hivatali szervezeténél selejtezendő okmányok kezelése

A bejegyzést tartalmazó anyakönyvek nem selejtezhetők. Amennyiben a hitelesítést és az első bejegyzést követően az anyakönyvvezető az anyakönyvben nyomdai/gyártási hibát észlel, a hibás oldalt/oldalakat áthúzással, pecsételéssel érvényteleníti, és a bejegyzéseket a hibátlan oldalon folytatja tovább. Ha az anyakönyvnek már nincs hibátlan oldala, az anyakönyvvezető azt lezárja.

A polgármesteri hivatalban, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóságnál selejtezhető okmányok (hibás adattal kitöltött, továbbá a megszemélyesítés során megsérült anyakönyvi kivonatok) selejtezését a jegyző, illetve a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető hivatali szervezetének vezetője engedélyével lehet megkezdeni. A selejtezés végrehajtásához bizottságot kell felállítani. A megsemmisítés megtörténtéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az irattárban kell elhelyezni. Selejtezést évente legalább egyszer kell végezni.

Az anyakönyvi okmányok tárolása

Az okmányokat biztonságos körülmények között, típusonként elkülönítve, tűzvédelmi szempontokból is megfelelő helyen kell tárolni.

A biztonsági tintával töltött íróeszközök igénylése

A biztonsági tintával töltött íróeszközt az ASZA-rendszeren keresztül lehet megrendelni. A rendelést az évi egyszeri rendes okmányigényléssel együtt kell továbbítani.

7. számú melléklet a 6/2003. (III. 7.) BM rendelethez271

Az ASZA-rendszer használatához szükséges hozzáférési jogosultságok
és a felhasználói kártyák igénylése és kezelése

A rendelet 89. §-ában meghatározott ASZA-rendszer használatához szükséges hozzáférési jogosultság igénylésének szabályai a következők:

1.272 Hozzáférési jogosultság az illetékes anyakönyvvezető, a hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal, a Központi Hivatal, valamint a központi anyakönyvi szerv erre feljogosított kormánytisztviselője (a továbbiakban együtt: jogosult vagy felhasználó) részére biztosítható.

2. A hozzáférési jogosultság érvényességi ideje 5 év.

3. A hozzáférési jogosultság biztosítását, módosítását, illetve visszavonását írásban, az erre kialakított „ASZA jogosultság bejelentőlap”-on kell kérni, és azt a Központi Hivatal vezetője engedélyezi.

3.1. Az igénylő a bejelentőlapon feltünteti:

a) a bejelentő szerv nevét és szervkódját;

b) a jogosult nevét;

c) a jogosult felhasználói azonosítóját;

d) a jogosultság bejelentésének okát;

e) a jogosult számára bejelentett hozzáférési jogosultságot;

f) a munkáltató jóváhagyó nyilatkozatát és aláírását.

3.2. Az anyakönyvvezető részére igényelhető jogosultságok:

a) Anyakönyvi általános: az anyakönyvezéssel kapcsolatos általános tevékenységek (pl. okirat-kiállítás és az ezzel összefüggő technikai műveletek).

b) Anyakönyv-nyilvántartás: az anyakönyvvel kapcsolatos nyilvántartást, állapotváltozást előidéző tevékenységek (pl. anyakönyv hitelesítése, újrakötése).

c) Okmányigénylés: a Központi Hivatal által üzemeltetett logisztikai rendszeren keresztüli biankó okmányrendelés.

3.3. A jegyző, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság vezetője részére igényelhető jogosultságok:

a) Anyakönyv-nyilvántartás: az anyakönyvvel kapcsolatos nyilvántartást, állapotváltozást előidéző tevékenységek (pl. anyakönyv hitelesítése, újrakötése).

b) Okmányigénylés: a Központi Hivatal által üzemeltetett logisztikai rendszeren keresztüli biankó okmányrendelés.

3.4.273 A fővárosi és megyei kormányhivatal hozzáférésre jogosult kormánytisztviselője részére bejelenthető jogosultságok:

a)274

b) Kártyaigénylés/karbantartás: anyakönyvvezetők kártyaigénylési, karbantartási tevékenysége (kártya felvétele, cseréje, kiadása stb.).

c) Felügyelet/irányítás: anyakönyvezéssel kapcsolatos felügyeleti, irányítási tevékenységek.

d) Anyakönyv-nyilvántartás: az anyakönyvvel kapcsolatos nyilvántartást, állapotváltozást előidéző tevékenységek (pl. anyakönyv hitelesítése, anyakönyv megnyitása).

e) Okmányigénylés: a Központi Hivatal által üzemeltetett logisztikai rendszeren keresztüli biankó okmányrendelés.

f) HelpDesk (igazgatási): igazgatási HelpDesk nyújtása a fórumalkalmazáson keresztül.

g) HelpDesk (alkalmazási): alkalmazási HelpDesk nyújtása a fórumalkalmazáson keresztül.

h) HelpDesk (technikai): technikai HelpDesk nyújtása a fórumalkalmazáson keresztül.

i)275 Rendszeradminisztrátor: a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területén a jogosultságokkal és kártyaigényléssel kapcsolatos adatbeviteli tevékenység ellátása.

3.5.276 A Központi Hivatal, valamint a központi anyakönyvi szerv kormánytisztviselője részére bejelenthető jogosultságok:

a) Kártyaigénylés/karbantartás: Központi Hivatalban dolgozók kártyaigénylési, karbantartási tevékenysége (kártya felvétele, cseréje, kiadása stb.).

b) Felügyelet/irányítás: anyakönyvezéssel kapcsolatos, felügyeleti irányítási tevékenységek.

c) Anyakönyv-nyilvántartás: az anyakönyvvel – a fizikai anyakönyvvel – kapcsolatos nyilvántartást, állapotváltozást előidéző tevékenységek (pl. hitelesítés, megnyitás, lezárás).

d) HelpDesk (igazgatási): igazgatási HelpDesk nyújtása a fórumalkalmazáson keresztül.

e) HelpDesk (alkalmazási): alkalmazási HelpDesk nyújtása a fórumalkalmazáson keresztül.

f) HelpDesk (technikai): technikai HelpDesk nyújtása a fórumalkalmazáson keresztül.

g)277 Rendszeradminisztrátor: a Központi Hivatal illetékességébe tartozóan (a fővárosi és megyei kormányhivatal rendszeradminisztrátora, Központi Hivatal kormánytisztviselői) a jogosultságokkal és kártyaigényléssel kapcsolatos adatbeviteli tevékenység ellátása.

h) Specimen okmánykezelés: a Központi Hivatal által üzemeltetett logisztikai rendszeren keresztüli biankó specimen okmányrendelés.

4. Első alkalommal történő jogosultságbejelentés esetén a felhasználó részére authentikációs (a továbbiakban: felhasználói) kártyát is igényelni kell.

4.1. Az „ASZA Authentikációs kártya igénylő/bejelentőlap” (a továbbiakban: felhasználói kártya igénylőlap) a következő adatokat tartalmazza:

a) az igénylő szerv nevét és szervkódját,

b) az igénylés dátumát,

c) a kártyaigénylés okát,

d) a felhasználónak az At. 41/D. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő személyazonosító adatait,

e) a felhasználó aláírását,

f) a munkáltató jóváhagyó nyilatkozatát és aláírását.

5.278 Az anyakönyvvezető jogosultság és felhasználói kártya bejelentő lapját (a továbbiakban: ASZA bejelentő lapok) a jegyző – a kitöltést követően – haladéktalanul továbbítja a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz.

5.1.279 A fővárosi és megyei kormányhivatal képzi a felhasználó azonosítóját, és legyártatja a felhasználói kártyát a Központi Hivatallal.

5.2.280 A Központi Hivatal a – központilag előállított – felhasználói kártyát a fővárosi és megyei kormányhivatal számára juttatja el.

5.3.281 A felhasználói kártyát az anyakönyvvezető személyesen veszi át a fővárosi és megyei kormányhivatal székhelyén. Az átvétellel egyidejűleg történik meg a felhasználói kártya aktiválása.

5.4.282 A fővárosi és megyei kormányhivatal és a Központi Hivatal hozzáférésre jogosult kormánytisztviselője esetében a felhasználói kártya gyártására, átvételére, aktiválására az 5. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

5.5.283 A hazai anyakönyvezést végző anyakönyvvezető, továbbá a hazai anyakönyvezést végző hatóság vezetője a jogosultság és felhasználói kártya bejelentő lapját, valamint a központi anyakönyvi szerv hozzáférésre jogosult kormánytisztviselője a jogosultság bejelentő lapját közvetlenül a Központi Hivatalnak küldi meg.

6.284 Az okmányirodát működtető járási hivatal székhelyén működő anyakönyvvezetőknek – azoknak is, akik már rendelkeznek felhasználói azonosítóval – az ASZA bejelentő lapokon kívül ki kell tölteniük az „Okmányirodai Rendszerek Jogosultság Igénylő Lap” című formanyomtatványt. A három igénylőlapot a jegyző továbbítja a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz.

6.1.285 A fővárosi és megyei kormányhivatal az ASZA-s bejelentő lapok feldolgozását követően az okmányirodai igénylőlapra felvezeti az ASZA jogosultsági rendszer által képzett felhasználó azonosítót és továbbítja – faxon – a Központi Hivatalnak. A legyártott felhasználói kártyát a Központi Hivatal a fővárosi és megyei kormányhivatal részére juttatja el.

6.2. A felhasználói kártya átvétele és aktiválása az 5.3–5.4. pontban foglaltak szerint történik.

7. A jogosultnak a felhasználói kártyát munkaidőben használaton kívül és munkaidőn túl biztonságos, jól elzárható és illetéktelen személyek számára hozzáférhetetlen helyen kell tárolnia.

7.1.286 A jogosult a felhasználói kártya használatát más személynek nem engedheti át, az azonosítót (PIN-kód, PUK-kód) más személynek nem hozhatja tudomására. Helyettesítő anyakönyvvezető kijelölése esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott megteszi a szükséges intézkedéseket (kártyaigénylés, illetve jogosultság biztosítása) az ASZA-rendszer használatához szükséges jogosultság megadásával kapcsolatban.

7.2.287 A jogosult a kártya elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését, a 7.1. pont szerinti egyéb azonosító elfelejtését, illetéktelen birtokába kerülését haladéktalanul köteles bejelenteni az igénylőnek. Az előbbi tényekről, körülményekről az igénylő haladéktalanul (pl. telefonon, faxon, elektronikus formában), de legkésőbb a bekövetkezés/felismerés napját követő munkanapon – írásban – köteles tájékoztatni a fővárosi és megyei kormányhivatalt/Központi Hivatalt) a szükséges intézkedések végrehajtása érdekében. A felhasználói kártya pótlására 5 munkanapon belül kerül sor. A felhasználói kártya átvétele és aktiválása az 5.3–5.4. pontban foglaltak szerint történik.

7.3. A jogosult a felhasználói kártyát a hozzáférési jogosultság megszűnésekor, illetve új kártya kibocsátása esetén köteles leadni a jogosultságot bejelentő munkáltatónak, aki az átvételt írásban igazolja, majd a felhasználói kártyát – a felügyeleti szerven keresztül – lyukasztással történt érvénytelenítését követően megküldi a Központi Hivatalnak a bevonás, érvénytelenítés technikai műveletek nyilvántartáson való átvezetése és a selejtezés végrehajtása érdekében.

7.4. Ki kell cserélni a felhasználó kártyát abban az esetben, ha az

– gyártás- vagy gyártmányhibás;

– megrongálódik;

– ha a kártyán feltüntetett település neve megváltozik;

– ha a jogosultság érvényességi ideje lejár.

7.5.288 A jegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, a központi anyakönyvi szerv vezetője, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság vezetője a helyi jogosultságokról nyilvántartást vezet, melynek tartalmaznia kell:

289 a jogosult közszolgálati tisztviselők nevét;

– a jogosult felhasználói azonosítóját;

– a jogosult számára bejelentett hozzáférési jogosultságot;

– a hozzáférési jogosultság érvényességének kezdő időpontját, továbbá az érvényesség megszűnésének idejét.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!