nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet
a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről
2007-12-13
2015-03-31
2

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet

a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a kezeletlen és kezelt biohulladékra, a stabilizált biohulladékra, valamint azokra a tevékenységekre,

a) amelyek során biohulladékot kezelnek mező-, erdőgazdasági és kertészeti felhasználás érdekében,

b) amelyek biohulladék-kezelő telep létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatosak.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a mező- és erdőgazdasági tevékenység során keletkező, felszínen visszamaradó növényi maradványokra,

b) a hulladéklerakókban természetes módon keletkező biogázra,

c) a házi komposztálásra.

(3) A rendelet hatálya az állati hulladékra csak annyiban terjed ki, amennyiben arról külön jogszabály1 másképp nem rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) biohulladék: minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható;

b) zöldhulladék: olyan növényi hulladék, amely kertekből, parkokból származik (fanyesedék, ág, gally, fű, lomb, fűrészpor, faforgács stb.), a külön jogszabályban2 meghatározott úttisztításból származó hulladék kivételével;

c) maradék hulladék: a hasznosítható és veszélyes összetevők keletkezés helyén történő elkülönítése után a települési szilárd hulladéknak a külön jogszabályban3 meghatározott megmaradt része;

d) biohulladék-kezelő telep: a biohulladék begyűjtésére, gyűjtésére, előkezelésére, hasznosítására szolgáló telephely;

e) biológiai kezelés: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék komposztálás vagy anaerob biológiai lebontás útján történő lebontása, illetőleg bomlóképességének csökkentése;

f) komposztálás: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil biológiai lebontása, mikro- és makroorganizmusok segítségével;

g) házi komposztálás: a saját tevékenységből származó biohulladék (konyhai nyers növényi hulladék) saját kertben (környezeti nevelési céllal iskolák, óvodák kertjében) történő komposztálása, valamint a kész komposzt saját célra történő felhasználása;

h) közösségi komposztálás: a társasház tulajdonostársainak közössége/közösségei (a továbbiakban: közösség4) saját tevékenységéből származó biohulladéknak a keletkezés helyéhez közeli területen történő komposztálása, valamint a kész komposzt felhasználása a közösség(ek) saját céljára;

i) telepi komposztálás: szervezett, elkülönített hulladékgyűjtés során begyűjtött biohulladék komposztálása biohulladék-kezelő telepen;

j) anaerob biológiai lebontás: az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén kizárása mellett történő lebontása, mikroorganizmusok (beleértve a metánképző baktériumokat is) segítségével, biogáz előállítás céljából, szilárd lebontási maradék keletkezése mellett;

k) stabilizálás: biohulladék bomlóképességének csökkentése olyan mechanikai-biológiai eljárással, amelynek következtében a szagemisszió minimalizálódik a légzési intenzitás egyidejű csökkenése mellett;

l) kezelt biohulladék: a biológiai kezelés során keletkezett komposzt vagy szilárd lebontási maradék;

m) komposzt: a biohulladék komposztálással történő hasznosításával keletkező – külön jogszabályban5 meghatározott – termésnövelő anyag, amely a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgál;

n) szilárd lebontási maradék: az elkülönítetten gyűjtött biohulladékok anaerob lebontásával képződő anyag;

o) biogáz: metánból, szén-dioxidból és egyéb, nyomokban előforduló gázokból álló keverék, amely a biohulladék elsősorban irányított anaerob lebontásával keletkezik;

p) stabilizált biohulladék: komposztálásra vagy anaerob biológiai lebontásra alkalmatlan biohulladék mechanikai-biológiai kezeléséből származó olyan anyag, melynél a stabilizálást követően a 4 nap utáni (AT4) légzési intenzitás érték 10 mg O2/g érték alá, a dinamikus légzési intenzitás érték 1000 mg O2/kg VS6/h érték alá csökken;

q) légzési intenzitás: a kezelt biohulladékban jelen lévő biológiailag lebomló szerves anyag oxigénfogyasztása [mg O2/g].

A biohulladék kezelésének általános szabályai

3. § (1) Biológiai kezelésre, valamint stabilizálásra csak az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hulladékok kerülhetnek.

(2) Amennyiben a komposztálás, illetve az anaerob biológiai lebontás feltételei adottak, a biohulladékot a keletkezés helyén elkülönítetten kell gyűjteni, és el kell kerülni annak egyéb hulladékkal vagy anyaggal való szennyeződését.

(3) Az az elkülönítetten gyűjtött biohulladék kerülhet komposztálásra vagy anaerob biológiai lebontásra, amely újrafeldolgozásra már nem alkalmas, illetve az újrafeldolgozás ökológiai, gazdaságossági feltételei nem adottak.

(4) Hulladékgyűjtő udvarban a biohulladékok közül csak zöldhulladék gyűjthető.

(5) A biohulladék kezelése során keletkező csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről a hulladékkezelési engedélyben foglaltak szerint kell gondoskodni.

(6) Veszélyes készítménynek minősülő faanyagvédő szerrel kezelt biohulladék komposztálással, illetőleg anaerob biológiai lebontással nem kezelhető.

(7) A biológiai bomlási folyamatok elősegítése, a szerkezeti stabilitás javítása, valamint a kémiai összetétel befolyásolása érdekében a biohulladék más hulladékkal vagy anyaggal történő együttes kezelését a hulladékkezelési engedélyben foglaltak szerint kell végezni.

A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Közösségi komposztálás

4. § (1) A közösségi komposztálás nem engedélyköteles tevékenység.

(2) A közösségi komposztálás létesítésére alkalmas terület a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jelölhető ki.

(3) A közösségi komposztálással állati eredetű biohulladék nem kezelhető.

Telepi komposztálás, anaerob biológiai lebontás

5. § (1) A biohulladék-kezelő telep létesítése külön jogszabály7 alapján telepengedély-köteles tevékenység.

(2) Biohulladék-kezelő telep kialakításának feltételeit – a külön jogszabályban8 foglaltakon túl – az e rendelet 2. számú melléklete határozza meg.

(3) A biohulladék-kezelő telep létesítésének engedélyezése során rendelkezni kell a létesítmény felhagyása utáni esetleges kárelhárításáról és környezeti rehabilitációjáról.

6. § (1) A komposztálás:

a) nyitott prizmás komposztálással, vagy

b) félig zárt komposztálási rendszerrel, vagy

c) zárt rendszerű statikus építményű komposztálással

történhet.

(2) Az anaerob biológiai lebontással előállított biogázt zárt rendszerben kell felhasználni a környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartása mellett.

(3) A helyszínen fel nem használt vagy földgáz minőségűre nem dúsítható biogázt gázfáklya segítségével el kell égetni.

Stabilizálás

7. § (1) A maradék hulladék komposztálásra nem vihető.

(2) A biogáz, illetve a külön jogszabály9 előírásainak megfelelő minőségű komposzt előállítására nem alkalmas biohulladékot, valamint a kevert hulladékot lerakás előtt mechanikai-biológiai eljárással stabilizálni kell, vagy energiahordozóként történő felhasználását kell biztosítani.

(3) Mechanikai-biológiai stabilizálási tevékenységet csak a hulladéklerakó telephelyén belül kialakított, szilárd burkolattal ellátott területen lehet végezni.

8. § (1) A telephelyen belüli stabilizálást követően a maradék hulladék, valamint a stabilizált biohulladék engedély nélkül felhasználható a hulladéklerakó üzemeltetése során takaró rétegként, valamint annak rekultivációjához a külön jogszabályban10 meghatározottaknak megfelelően.

(2)1 A rekultiváció során az adott területen felhasználható stabilizált biohulladék mértéke nem haladhatja meg az 500 t/ha szárazanyag-mennyiséget.

9. § (1) A biohulladék-kezelő telep üzemeltetését az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerint kell végezni, amelynek legalább a következőkre kell kiterjednie:

a) az adminisztrációra, ezen belül a szállítás rendjére, a hulladékfajták mennyiségi és minőségi nyilvántartására,

b) a hulladékkezelés rendjére,

c) a nyitva tartásra

vonatkozó előírásokra.

(2) A biohulladék-kezelő telep hulladékforgalmáról külön jogszabály11 előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni, és adatszolgáltatást kell teljesíteni.

10. § (1) Amennyiben a biohulladék-kezelő telep lakosságnál keletkező biohulladékot is fogad, úgy annak működési rendjéről a települési önkormányzat, illetőleg az üzemeltető tájékoztatja a lakosságot.

(2) A tájékoztatásnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a biohulladék-kezelő telepen leadható hulladék fajtái, mennyisége,

b) a létesítmények igénybevételének feltételei (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.),

c) a létesítmények használatának előnyei,

d) a káros környezeti hatások megelőzésének módjai,

e) a hasznosítás lehetőségei, azok várható környezeti, gazdasági hatásai.

(3) A telephely nyitva tartását a helyi igényeknek, valamint a lakosság igénybevételi szokásainak figyelembevételével kell kialakítani, biztosítva a lakosság számára a délutáni és a hétvégi használatot is, figyelemmel a más jogszabályokban előírtakra.

A kezelő feladatai

11. § A biohulladék-kezelő telep üzemeltetőjének a hulladék átvételekor ellenőriznie kell,

a) hogy a hulladék típusát és minősítését (összetételét) megállapító dokumentáció megfelel-e az előírásoknak, és azonosítható-e a beszállított hulladék és annak mennyisége,

b) – szükség szerint –, hogy a beszállított hulladék megfelel-e a birtokos által átadott, a hulladék minősítését tartalmazó dokumentációban meghatározottaknak.

12. § (1) Állati hulladékot is kezelő telepek működése során az állati hulladékok kezeléséről szóló külön jogszabály11 rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2) Zöldhulladék a kezelőtelepen nyílt téren a külön jogszabályban12 foglaltaknak megfelelően helyezhető el.

Engedélyezés

13. § A hulladékkezelési engedély iránti kérelemnek – a külön jogszabályban12 meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

a) a kezelni kívánt biohulladék megnevezését, mennyiségét, jellemzőit, valamint a külön jogszabályban13 meghatározott kódszámát;

b) a kezelés során felhasználni kívánt segédanyagokat;

c) a kezelés során keletkező kezelt biohulladék, a keletkező új hulladék, illetve tovább nem hasznosítható, megmaradó hulladék mennyiségét, annak tervezett kezelési módját, további felhasználási lehetőségeit;

d) a kezelési folyamat szempontjából kritikus ellenőrzési pontokat.

14. § A hulladékkezelési engedélynek – a külön jogszabályban12 meghatározottakon túl – tartalmaznia kell az e rendelet 1. számú melléklete alapján a kezelhető biohulladék megnevezését, tervezett mennyiségét, összetételét, valamint a kezelés során felhasználásra kerülő segédanyagokat.

15. § A kezelt biohulladékból történő mintavételezés, elemzés, valamint a kezelt biohulladék forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése, a külön jogszabály14 előírásai alapján történik.

Hatályba léptető és záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépéskor már üzemeltetett hulladékkezelő létesítményekre vonatkozóan e rendelet 2. számú mellékletében foglalt üzemeltetési feltételeket 2004. június 30. napjától kell alkalmazni.

_______

1 Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet.

2 A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján EWC 20 03 03 kóddal jelölt hulladék.

3 A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján EWC 20 03 01 kóddal jelölt hulladék.

4 A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján.

5 A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény.

6 Volatile Solid: illékony szilárd; az értéket a szerves anyag hányadra vonatkoztatják. [az oxigénfogyasztás mérésére vonatkozó ASTM D 5975-96 szabvány (komposztstabilitás meghatározásának standard tesztmódszere) szerint].

7 A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet.

8 A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet.

9 A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet 3. számú mellékletének 4. pontja.

10 A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet.

11 A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet.

12 A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet.

13 A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet.

14 A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet.

1. számú melléklet a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelethez

Biológiai kezelésre, valamint stabilizálásra felhasználható hulladékok15

02 mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok

02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai

02 01 01 mosásból és tisztításból származó iszap

02 01 02 hulladékká vált állati szövetek

02 01 03 hulladékká vált növényi szövetek

02 01 06 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya)16

02 01 07 erdőgazdálkodási hulladékok

02 02 hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok

02 02 01 mosásból és tisztításból származó iszapok17; 18

02 02 02 hulladékká vált állati szövetek

02 02 03 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok18

02 02 04 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok17;18

02 03 gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából; konzervgyártásból; élesztő és élesztő kivonat készítéséből, melasz feldolgozásából és fermentálásból származó hulladékok

02 03 01 mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszap17

02 03 04 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

02 03 05 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok17

02 04 cukorgyártási hulladékok

02 04 02 nem szabványos kalcium-karbonát14

02 04 03 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok17

02 05 tejipari hulladékok

02 05 01 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

02 05 02 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok17; 18

02 06 a sütő- és cukrászipari hulladékok

02 06 01 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

02 06 03 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok17

02 07 alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea, kakaó)

02 07 01 a nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladékok

02 07 02 szeszfőzés hulladékai

02 07 04 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok

02 07 05 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok17

03 fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír-, és kartongyártásból származó hulladékok

03 01 fafeldolgozásból-, falemez-, és bútorgyártásból származó hulladékok

03 01 01 fakéreg és parafahulladék

03 01 05 faforgács, fűrészárú, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-től

0303 cellulózrost szuszpenzió-, papír-, és kartongyártási, feldolgozási hulladékok

03 03 01 fakéreg és fahulladék

03 03 07 hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton leválasztott maradékok

03 03 08 hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok

03 03 09 hulladék mésziszap14

03 03 10 mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőanyag-iszapok17

03 03 11 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 03 03 10-től17

04 bőr-, szőrme és textilipari hulladékok

04 01 bőr- és szőrmeipari hulladékok

04 01 07 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot nem tartalmazó iszapok17

04 02 textilipari hulladékok

04 02 20 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek 04 02 19-től17

04 02 21 feldolgozatlan textilszál hulladékok

04 02 22 feldolgozott textilszál hulladékok

15 hulladékká vált csomagolóanyagok, közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat

15 01 csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési és csomagolási hulladékokat)

15 01 01 papír és karton csomagolási hulladékok19

15 01 03 fa csomagolási hulladékok

19 hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok

19 06 hulladékok anaerob kezeléséből származó hulladékok17

19 06 04 települési hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag

19 06 06 állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag

19 08 szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok17

19 08 05 települési szennyvíz tisztításából származó iszap

19 08 12 ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 11-től

19 08 14 ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 13-tól

19 09 ivóvíz, illetve ipari víz termeléséből származó hulladékok

19 09 01 durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok

19 09 02 víz derítéséből származó iszapok17

19 09 03 karbonát sók eltávolításából származó iszapok17

20 települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is

20 01 elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01)

20 01 01 papír és karton19

20 01 08 biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok

20 01 38 fa, amelyik különbözik 20 01 37-től

20 01 25 étolaj és zsír

20 02 kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve)

20 02 01 biológiailag lebomló hulladékok

20 03 egyéb települési hulladék

20 03 01 egyéb települési hulladék, beleértve a kevert települési hulladékot is

20 03 02 piacokon keletkező hulladék20

20 03 04 emésztőgödrökből származó iszapok17

A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet ,,B'' Kiegészítő listáján szereplő állati hulladékok18

_______

15 A melléklet a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet azonosító számait használja.

16 A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően.

17 Amennyiben teljesítik a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet feltételeit.

18 Amennyiben az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendeletben foglaltakat teljesíti.

19 Fényes papírok és tapétahulladék kivételével.

20 Csak elkülönítetten gyűjtött szerves hulladék esetén, különben csak stabilizálásra.

2. számú melléklet a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelethez

A biohulladék-kezelő telep kialakításának
és üzemeltetésének feltételei

1. A biohulladék-kezelő telep műszaki felszerelése

A külön jogszabályban21 foglaltakon túl

– a kezelési folyamat technológiai egységei, munkagépei;

– legalább 1,80 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapu;

– hídmérleg;

– a biohulladék-kezelő telep technológiai egységeinek – a csurgalékvíz földtani közegbe való bejutását megakadályozó – burkolattal való lefedése;

– csurgalékvíz tároló rendszer a csurgalék és a csapadékvíz elkülönített tárolása céljára;

– megfelelő kültéri és beltéri világítás;

– tűzvédelmi berendezés.

A komposztálást szolgáló berendezések vagy azzal egyenértékű műszaki megoldások – technológiától függően – a külön jogszabályban22 foglaltakon túl az alábbiak lehetnek:

a) aprítógép,

b) homlokrakodó,

c) forgatógép,

d) rosta,

e) erőgép,

f) szállítószalagok,

g) szemipermeábilis membrántakaró,

h) levegőztető egység,

i) irányítástechnika.

2. Telepi komposztálást végző biohulladék-kezelő telepre vonatkozó részletes előírások

A komposztáló telep három területi egységénél – előkezelő tér, komposztáló tér, utókezelő tér – biztosítani kell a csurgalékvíz földtani közegbe való bejutását megakadályozó burkolattal ellátott terület kialakítását és a csurgalékvíz megfelelő elvezetését.

A szerves hulladékokat az előkezelő térre kell beszállítani, és itt kell történnie – a komposztálás kezdetéig – az előtárolásnak. A fás jellegű zöldhulladékok aprítását, valamint a különböző biohulladékok keverését, homogenizálását az előkezelő téren kell végezni. A bekevert, homogenizált hulladékokat (általában) rakodógép segítségével innen szállítják át a komposztáló térre.

A biohulladékok tényleges kezelését, az érlelést a komposztáló téren kell végezni. A hulladékokat a választott technológiától függően kell különböző méretű prizmákba rakni, illetve komposztáló berendezésekbe helyezni. Az érés során biztosítani kell a folyamatban részt vevő mikroorganizmusok életműködéshez szükséges optimális feltételeket (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigén stb.).

A rendelkezésre álló komposztáló tér területét figyelembe véve kell kiválasztani a nyitott vagy zárt módszerek közül azt, amelynek alkalmazásához a feltételek megvannak.

A komposztáló-prizmák méretezését a hulladékok térfogata alapján kell elvégezni.

Az intenzív érés befejeztével a komposztot – az utókezelő téren – a komposzt érettségi fokát figyelembe véve utóérlelik. A komposztot a további felhasználástól függően rostálni, illetve frakcionálni kell.

3. A biohulladék-kezelő telep üzemeltetési feltételei

A biohulladék kezelése során gondoskodni kell az emberre, állatra, valamint kultúrnövényekre patogén mikroorganizmusok higiénés feltételeket kielégítő mértékű elpusztításáról (higiénizáció).

A biohulladék-kezelő telepek esetében a biológiai kezelés mérvadó jellemzőit (hőmérséklet és tartózkodási idő a komposztálás, az anaerob biológiai lebontás során) a higiénizációs fázisban naponta fel kell jegyezni. A rögzített adatokat öt éven keresztül meg kell őrizni, és az illetékes hatóság kérésére annak bármikor rendelkezésére bocsátani.

A célszerű folyamatirányítás és ellenőrzés érdekében a biohulladék-kezelő létesítményeket mintavevő- és mérőhelyekkel kell ellátni.

3.1. Komposztálás

A komposztálási folyamat irányítása során olyan körülményeket kell kialakítani, amelyek a termofil baktériumok hőmérsékleti igénye szempontjából megfelelőek, nagyfokú biológiai aktivitást, megfelelő nedvesség- és tápanyagtartalmat, valamint optimális szerkezetet és levegőzést biztosítanak több héten keresztül a higiénizáció érdekében.

A komposztálás során a biohulladékot jól át kell keverni, törekedve az optimális C/N arány (25–30:1) elérésére, valamint az 1. számú táblázatban meghatározott hőmérsékleti viszonyok valamelyikének kialakítására.

Az 1. számú táblázat tartalmazza az egyes komposztálási módszerek esetében elérendő hőmérsékleti értékeket és forgatási gyakoriságokat a kezelési idő függvényében.

1. számú táblázat

 

Hőmérséklet

Kezelés időtartama

Forgatás gyakorisága

Prizmakomposztálás (1)

55 °C

2 hét

5

Prizmakomposztálás (2)

65 °C

1 hét

2

rt rendszerű komposztálás

60 °C

1 hét

3.2. Anaerob biológiai lebontás

Az anaerob biológiai lebontás során a higiénizáció érdekében a reaktorban uralkodó hőmérsékletnek legalább 24 órán keresztül folyamatosan el kell érnie az 55 °C-ot, valamint a reaktoron belüli 20 nap minimális tartózkodási időt.

Az 55 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet vagy rövidebb tartózkodási idő esetén:

– a biohulladékot egy órán keresztül 70 °C-os előkezelésnek kell alávetni, vagy

– a szilárd lebontási maradékot egy órán keresztül 70 °C-os utókezelésnek kell alávetni, vagy

– a szilárd lebontási maradékot komposztálni kell,

– állati hulladék kezelése esetén a külön jogszabályban1 foglaltak az irányadók.

3.3. Stabilizálás

A maradék hulladék előkezelési módja – a hulladéklerakás érdekében, az azt megelőzően végzett – stabilizálás.

A higiénizáció feltételei aerob kezelés esetén azonosak a 3.1. pontban, anaerob kezelés esetén pedig a 3.2. pontban leírtakkal.

4. Káros hatások és veszélyeztetés elleni védelem

1. A lakóházak közelében (kevesebb mint 500 m) elhelyezkedő biohulladék-kezelő telepeknek csökkenteniük kell a szaghatást.

2. A szaganyagok elleni, műszaki berendezésekkel történő kezelések hatékonyságát dinamikus olfaktometriás módszerrel22 kell értékelni.

3. A biohulladék-kezelő telepen intézkedéseket kell tenni különösen az alábbi káros és esetlegesen veszélyeztető hatások csökkentése érdekében:

– poremisszió,

– a szél által elhordott anyagok,

– zaj és közlekedés,

– rágcsálók, madarak, kártékony rovarok,

– káros gázok képződése,

– tűzesetek.

_______

21 A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet.

22 MSZ-13-108-85 szabvány szerint.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!