29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet
29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet
a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (2) bekezdésének e) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya
1. §1 A rendelet hatálya kiterjed az átmeneti gondozás keretében ideiglenes ellátást biztosító helyettes szülőre, az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülőre, továbbá gyermekvédelmi gyámra.
Általános rendelkezések
2. § (1)2 Helyettes szülők, nevelőszülők (a továbbiakban együtt: befogadó szülők) számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot, nevelőszülői tanfolyamot (a továbbiakban együtt: tanfolyam) a gyermekvédelem területén működő intézmények szervezhetnek (a továbbiakban: tanfolyamot szervező).
(2)3 A tanfolyamot szervező
a)4 a helyettes szülői és a nevelőszülői tanfolyamot megelőző döntés-előkészítő program, valamint a helyettes szülői és a nevelőszülői tanfolyam elindítását a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézetnek (a továbbiakban: Intézet),
b)5
írásban bejelenti.
(2a)6 A (2) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a tanfolyam típusát, helyét és tárgyi feltételeit,
b) a tanfolyamon várhatóan résztvevők számát,
c) a tanfolyam szakmai felelőseit,
d) az oktatók nevét, képesítését és
e) a felhasználni kívánt szakmai tananyagot.
(3)7 Ha a (2a) bekezdésben foglaltak tekintetében változás következik be, a tanfolyamot szervezőnek a változást is be kell jelentenie.
(4)8
3. § (1)9 A tanfolyamok térítéskötelesek.
(2)10 Ha a résztvevő hiányzásainak száma meghaladja az e rendeletben meghatározott óraszámot, és emiatt nem kaphat tanúsítványt, a térítési díj fizetésére köteles résztvevő ugyanannál a szervezőnél a tanfolyami díj ismételt befizetése nélkül vehet részt a következő tanfolyamon.
(3)11 A tanfolyam során csak olyan szakmai tananyagot lehet használni, amit
a)12 a 2. § (2) bekezdés a) pontja szerint bejelentett tanfolyam esetében az Intézet,
b)13
jóváhagyott.
(4)14 A 2. § (2) bekezdés a) pontja szerint bejelentett tanfolyamon való részvételről kiadott igazolás és tanúsítvány másolatát a tanfolyamot szervező megküldi az Intézetnek. A tanúsítványokat az Intézet nyilvántartásba veszi és sorszámmal látja el.
Döntés-előkészítő program
4. § (1)15 A helyettes szülői és a nevelőszülői tanfolyamot megelőzően a jelentkezők döntés-előkészítő programon vesznek részt.
(2)16 A döntés-előkészítő program célja a nem vér szerinti családban nevelkedő gyermekekre és a befogadó szülőkre vonatkozó alapvető ismeretek átadása, valamint annak eldöntése, hogy a jelentkező alkalmas-e befogadó szülőnek.
5. § (1)17 A döntés-előkészítő programra a tanfolyamot szervezőnél az a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt nem álló, nagykorú személy jelentkezhet írásban, akivel szemben nem áll fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(2) A döntés-előkészítő program 28 órás csoportos foglalkozásból és a 3., 6., valamint a 9. foglalkozást követően megtartott, egyenként 1,5 óra időtartamú egyéni családértékelő megbeszélésből áll. A csoport létszáma a 15 főt nem haladhatja meg.
(3) A döntés-előkészítő program minimális időtartama 7 hét, maximális időtartama – a családértékelő megbeszélésekkel együtt – 12 hét.
(4) Döntés-előkészítő program vezetésére az a személy jogosult, aki csoportvezetéshez szükséges képzésen igazoltan részt vett, és legalább 3 év, a gyermekvédelem területén szerzett gyakorlattal rendelkezik.
(5) A döntés-előkészítő program részletes tematikáját az 1. számú melléklet tartalmazza.
6. § (1) A döntés-előkészítő program egy szóbeli, egyéni vagy csoportos összegző beszélgetéssel zárul.
(2) A döntés-előkészítő programon való részvételről a tanfolyamot szervező igazolást ad ki. Nem állítható ki igazolás annak, aki a döntés-előkészítő program során több, mint 4 óráról hiányzott.
(3)18 A döntés-előkészítő programot követően a résztvevő és az oktatók együtt döntenek arról, hogy a résztvevő jelentkezzen-e a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamra. Ha a jelentkezés mellett döntenek, akkor ezzel egyidejűleg arról is határoznak, hogy a résztvevő a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamot végezze el. Ha a résztvevő mindkét tanfolyam elvégzését vállalja, felmentést kap azon előadások látogatása alól, amelyeket a másik tanfolyamon való részvétele során már látogatott.
(4)19 Ha az oktatók a döntés-előkészítő program és a családértékelő megbeszélések alapján nem tudnak egyértelmű döntést hozni, illetve a döntés-előkészítő programban részt vevő személyt nem tartják alkalmasnak befogadó szülőnek, – a résztvevő kérelmére – az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság által felkért két pszichológus ismételt vizsgálatot végez.
Helyettes szülői tanfolyam
7. § (1) A helyettes szülői tanfolyam célja a résztvevők felkészítése a családban élő gyermekek saját háztartásban történő átmeneti gondozására.
(2) A helyettes szülői tanfolyam időtartama 22 óra, ami a képzést lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 1 órás időtartamát is magában foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több, mint 3 óráról hiányzott.
(3) A helyettes szülői tanfolyam részletes tematikáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A helyettes szülői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: helyettes szülő.
Nevelőszülői tanfolyam
8. §20 (1) A nevelőszülői tanfolyam során a résztvevők felkészülnek az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt saját háztartásban történő, teljes körű ellátására.
(2) A nevelőszülői tanfolyam időtartama 32 óra, ami a képzést lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 2 órás időtartamát is magában foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több mint 5 óráról hiányzott.
(3) A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A nevelőszülői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: nevelőszülő.
Központi Oktatási Program nevelőszülők számára21
8/A. §22 (1) A nevelőszülők részére szervezett Központi Oktatási Program (a továbbiakban: KOP) célja a nevelőszülői tevékenységhez szükséges alkalmasság és kompetenciák – a nevelőszülő gyakorlati tevékenységébe ágyazottan történő – fejlesztése.
(2)23 A KOP-ot a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter adja ki és az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon teszi közzé.
(3)24 A KOP alapján történő nevelőszülői képzés (a továbbiakban: KOP-képzés) szakmai felügyeletét az Intézet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: KOP-képzésért felelős szerv) végzi.
(4) A KOP-képzés időtartama 240 óra, maximális csoportlétszáma 24 fő. A KOP-képzés témaköreit, óraszámait, elméleti és gyakorlati óraszámainak arányát a 8. számú melléklet tartalmazza.
8/B. §25 (1)26 KOP-képzést és vizsgáztatást a KOP-képzésért felelős szerv, továbbá a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által pályázati úton kijelölt szervezet (a továbbiakban: képző szervezet) végezhet.
(2)27 Az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírást a KOP-képzésért felelős szerv honlapján, valamint a Szociális Ágazati Portálon kell közzétenni. A pályázattal kapcsolatos döntés-előkészítő és adminisztratív feladatokat a KOP-képzésért felelős szerv látja el.
(3) Képző szervezet pályázatonként legfeljebb öt évig terjedő időtartamra jelölhető ki.
8/C. §28 (1) A képző szervezet köteles az általa tervezett képzést – legalább 45 nappal annak megkezdése előtt – írásban bejelenteni a KOP-képzésért felelős szervnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képzés megkezdésének időpontját, szakmai felelőseinek nevét és elérhetőségét, továbbá a képzésben részt vevők tervezett létszámát. A bejelentéssel egyidejűleg a képző szervezetnek a KOP alapján készített helyi képzési programot is meg kell küldenie a KOP-képzésért felelős szerv részére.
(2) A képző szervezet az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében bekövetkező bármely változást köteles haladéktalanul bejelenteni a KOP-képzésért felelős szervnek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolt helyi képzési programot a KOP-képzésért felelős szerv 30 napon belül értékeli. A képző szervezet KOP-képzést a helyi képzési programjának a KOP-képzésért felelős szerv által történő írásbeli jóváhagyását követően indíthat.
(4) Ha a képzés megvalósítása a jóváhagyott helyi képzési programtól eltér, a KOP-képzésért felelős szerv határidő tűzése mellett felhívja a képző szervezetet a helyi képzési programnak megfelelő képzési tevékenység folytatására.
(5)29 Ha a képző szervezet a (4) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, és a képzés nem a jóváhagyott helyi képzési programban meghatározott
a) tananyag felhasználásával,
b) óraszámban,
c) tematika oktatásával vagy
d) képesítésű oktató részvételével
történik, a KOP-képzésért felelős szerv a folyamatban lévő képzést felfüggeszti és kezdeményezi a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter általi kijelölés visszavonását.
8/D. §30 (1) A KOP-képzésben az vehet részt, aki
a) a 4–6. § szerinti döntés-előkészítő programot és a 8. § szerinti nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte vagy
b) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés 10557-12 számú, „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” elnevezésű követelménymoduljának záróvizsgáját sikeresen letette.
(2) A KOP-képzés során az oktató a résztvevő munkáját a 8. számú melléklet 2. pontjában foglalt táblázat A:1, C:1 és D:1 mezőjében meghatározott témakörök tekintetében értékeli. A témakörök lezárásának értékelése
a) „kiválóan megfelelt”,
b) „jól megfelelt”,
c) „megfelelt” vagy
d) „nem felelt meg”
lehet.
(3) A KOP-képzés végén a képzésben részt vevő záróvizsgát tesz.
(4) Záróvizsgára az jelentkezhet, aki
a) a képzési órák legalább 85%-án részt vett,
b) a 8. számú melléklet 2. pontjában foglalt táblázat A:1, C:1 és D:1 mezőjében meghatározott témakörök teljesítésére vonatkozó értékelésekben a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti minősítést kapott,
c) a 8. számú melléklet 2. táblázat B:1, E:1 és F:1 mezőjében meghatározott témakörök foglalkozásain igazoltan részt vett, továbbá
d) elkészített és a záróvizsga napját legalább 30 nappal megelőzően a KOP-képzésért felelős szerv, vagy – ha a képzésben képző szervezetnél vesz részt – a képző szervezet részére egy legalább 5, legfeljebb 10 oldalas esetelemzést megküldött.
8/E. §31 (1) A záróvizsgát a képző szervezet által, illetve, ha a képzést a KOP-képzésért felelős szerv végzi, az általa – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint – létrehozott vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt kell letenni.
(2) A vizsgabizottság tagjai: a vizsgabizottság elnöke és a képzésben részt vett két oktató.
(3)32 A vizsgabizottság elnökét a KOP-képzésért felelős szerv javaslatára a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter kéri fel az Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzéken szereplő, a szociális szolgáltatások szakmacsoportba tartozó szakképesítések között, a 32 761 01 azonosító számú nevelőszülő szakképesítés területén szakmai vizsgaelnöki teendők ellátásával megbízható személyek közül.
8/F. §33 (1) A záróvizsga
a) a 8/D. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esetelemzés értékeléséből és
b) az esetelemzéshez kapcsolódóan megszerzett további ismeretekre vonatkozó – a vizsgázónak a záróvizsga napját legalább 15 nappal megelőzően írásban eljuttatott – két kérdésre adott szóbeli válaszokból áll.
(2) Az esetelemzést és a szóbeli válaszokat a vizsgabizottság minden tagja értékeli (a továbbiakban: részértékelés). A záróvizsga értékelését a vizsgabizottság tagjai közösen alakítják ki. A záróvizsga közös értékelése során felmerült egyet nem értés esetén a vizsgabizottság elnöke dönt.
(3) A záróvizsga értékelése
a) „kiválóan megfelelt”,
b) „jól megfelelt”,
c) „megfelelt” vagy
d) „nem felelt meg”
lehet.
(4) A záróvizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a képző szervezet megküld a KOP-képzésért felelős szervnek.
(5) A záróvizsgáról készült jegyzőkönyv alapján – sikeres vizsga esetén – a KOP-képzésért felelős szerv a képesítés megszerzéséről a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 21 napon belül tanúsítványt állít ki. A tanúsítványban szereplő képzettség megnevezése: képesített nevelőszülő. A tanúsítvány formai és tartalmi követelményeit a 9. számú melléklet tartalmazza.
(6) A KOP-képzésért felelős szerv az általa kiadott, (5) bekezdés szerinti tanúsítványokról nyilvántartást vezet.
Központi Oktatási Program gyermekvédelmi gyámok számára34
9. § (1) A gyermekvédelmi gyámok részére szervezett Központi Oktatási Program (a továbbiakban: GyOP) célja a gyermekvédelmi gyámi tevékenységhez szükséges kompetenciák elsajátítása és fejlesztése.
(2) A GyOP-ot a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter adja ki és az általa vezetett minisztérium honlapján, valamint a Szociális Ágazati Portálon teszi közzé.
10. § (1) A GyOP alapján történő gyermekvédelmi gyámi képzés (a továbbiakban: GyOP-képzés) időtartama 90 óra.
(2) A GyOP-képzés témaköreit, óraszámait, elméleti és gyakorlati óraszámainak arányát a 10. számú melléklet tartalmazza.
11. § (1) A GyOP-képzést és vizsgáztatást az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: képző intézmény) végzi.
(2) A GyOP-képzés szakmai felügyeletét az Intézet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: GyOP-képzésért felelős szerv) végzi.
12. § (1) A képző intézmény köteles az általa tervezett képzést – legalább 45 nappal annak megkezdése előtt – írásban bejelenteni a GyOP-képzésért felelős szervnek.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a képzés megkezdésének időpontját, szakmai felelőseinek nevét és elérhetőségét, továbbá a képzésben részt vevők tervezett létszámát.
(3) A bejelentéssel egyidejűleg a képző intézmény a GyOP alapján készített képzési rendet is megküldi a GyOP-képzésért felelős szervnek.
(4) A képző intézmény az (1)–(3) bekezdésben foglaltakban bekövetkező változást köteles haladéktalanul bejelenteni a GyOP-képzésért felelős szervnek.
(5) A képzési rendet a GyOP-képzésért felelős szerv a (4) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 10 napon belül értékeli.
(6) A képző intézmény GyOP-képzést a képzési rendjének a GyOP-képzésért felelős szerv által történő írásbeli jóváhagyását követően indíthat.
(7) Ha a képzés megvalósítása a jóváhagyott képzési rendtől eltér, a GyOP-képzésért felelős szerv határidő tűzése mellett felhívja a képző intézményt a képzési rendnek megfelelő képzési tevékenység folytatására.
(8) Ha a képző intézmény a (7) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, és a képzés nem a jóváhagyott képzési rendben meghatározott
a) tananyag felhasználásával,
b) óraszámban,
c) tematika oktatásával vagy
d) képesítésű oktató részvételével
történik, a GyOP-képzésért felelős szerv a folyamatban lévő képzést felfüggeszti.
12/A. § A GyOP-képzésen az vehet részt, aki a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben a gyermekvédelmi gyám számára előírt képesítési előírásnak megfelel.
12/B. § (1) A képzésen részt vevő személy – legalább 10 és legfeljebb 15 fős csoportban – elméleti és gyakorlati oktatáson vesz részt.
(2) A képzésen részt vevő személy a képzés végén szóban és írásban záróvizsgát tesz.
(3) Záróvizsgára az bocsátható, aki a GyOP-képzés 10. számú melléklet szerinti moduljai mindegyike óráinak legalább 90%-án igazoltan részt vett.
(4) A záróvizsgát a képzés befejezését követő 30 napon belül a képző intézmény szervezi meg.
(5) A képző intézmény a záróvizsga időpontjáról legalább 20 nappal korábban tájékoztatja a képzésen részt vevő személyt.
(6) A záróvizsgát a képző intézmény által létrehozott záróvizsga-bizottság előtt kell letenni.
(7) A záróvizsga-bizottság tagja a bizottság elnöke és a képzésben részt vett két oktató.
(8) A záróvizsga-bizottság elnökét a képző intézmény javaslatára a GyOP-képzésért felelős szerv kéri fel. Az elnöki tisztet olyan személy töltheti be, aki a gyermekvédelmi szakterületen kiemelkedő elméleti tudással vagy szakmai gyakorlattal rendelkezik és az Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzéken szerepel, vagy részt vett a GyOP megírásában.
(9) A záróvizsga bizottság tagjait a képző intézmény javaslata alapján a GyOP-képzésért felelős szerv jelöli ki.
(10) A záróvizsga értékelését a záróvizsga-bizottság tagjai közösen alakítják ki. A záróvizsga közös értékelése során felmerült egyet nem értés esetén a bizottság elnöke dönt.
(11) A záróvizsga értékelése
a) „kiválóan megfelelt”,
b) „jól megfelelt”,
c) „megfelelt” vagy
d) „nem felelt meg”
lehet.
(12) A záróvizsgáról jegyzőkönyv készül, amelyet a képző intézmény megküld a GyOP-képzésért felelős szervnek.
(13) Sikeres záróvizsga esetén a záróvizsgáról készült jegyzőkönyv alapján a GyOP-képzésért felelős szerv a képesítés megszerzéséről a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 21 napon belül tanúsítványt állít ki. A tanúsítványban szereplő képzettség megnevezése: képesített gyermekvédelmi gyám. A tanúsítvány adattartalmát a 11. számú melléklet tartalmazza.
(14) A GyOP-képzésért felelős szerv a kiadott tanúsítványokról nyilvántartást vezet.
13. §35
14. §36
14/A. §37
14/B. §38
14/C. §39
14/D. §40
14/E. §41
Záró rendelkezések
15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult tanfolyamok során kell alkalmazni.
(2)42 Mindazokat, akik e rendelet hatálybalépése előtt eredményesen vettek részt helyettes szülők, nevelőszülők részére szervezett tanfolyamokon, úgy kell tekinteni, hogy eleget tettek a jogszabályban előírt tanfolyami kötelezettségüknek.
(3)–(4)43
(5)44
16. §45
1. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez46
1. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
1.1. megszerezzék a helyettes szülői és a nevelőszülői munkára vonatkozó alapvető ismereteket,
1.2. megismerjék a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek sajátos helyzetét,
1.3. megismerjék a helyettes szülői és a nevelőszülői munka során felmerülő tipikus problémákat és ezek megoldási lehetőségeit,
1.4. a képzést követően – a képzővel együtt – megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy alkalmasak-e befogadó szülőnek,
1.5. a képzést követően – a képzővel együtt – megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy a továbbiakban a helyettes szülői vagy a nevelőszülői képzésen vegyenek-e részt.
2. A csoportos foglalkozás tematikája
2.1. Mit jelent befogadó szülőnek lenni?
2.1.1. Miben különbözik egymástól a helyettes szülői és a nevelőszülői munka?
2.1.2. A képzés és az értékelés célja, menete.
3 óra (ea.)
2.2. A családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében
2.2.1. A gyermek azonosságtudata, kultúrája, önbecsülése és a család.
2.2.2. Az állandóság jelentősége a gyermek életében.
2.2.3. Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában?
3 óra (ea.)
2.3. A kötődés szerepe a gyermek életében
2.3.1. A gyermek fejlődésének alapfeltételei.
2.3.2. A mély és tartós kötődés fogalma, jelentősége.
2.3.3. Hogyan hat a gyermek fejlődésére az, ha befogadó szülőhöz kerül?
2.3.4. Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában?
3 óra (ea.)
2.4. A veszteség a gyermek életében
2.4.1. A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek által átélt veszteségek típusai.
2.4.2. A befogadó szülőhöz kerülés hatása a veszteségélményre.
2.4.3. A veszteség feldolgozásának módjai, a befogadó szülő szerepe a veszteség feldolgozásában.
2.4.4. A befogadó szülő saját veszteségélménye és annak feldolgozása a gyermek szempontjából.
3 óra (ea.)
2.5. A gyermek családi kapcsolatainak erősítése
2.5.1. A gyermek életében jelentős kapcsolatok, ezek hatása a gyermek önbecsülésére, azonosságtudatára.
2.5.2. Hogyan változnak a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek kapcsolatai?
2.5.3. Hogyan gondozható haza szüleihez vagy gyám gondozásába?
2.5.4. A befogadó szülők szerepe a gyermek kapcsolatainak erősítésében.
3 óra (ea.)
2.6. A gyermek viselkedése és kezelése
2.6.1. A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek viselkedésének jellemzői.
2.6.2. A fegyelmezés és büntetés.
2.6.3. A hatékony fegyelmezéshez szükséges ismeretek, készségek, eszközök.
3 óra (ea.)
2.7. Életre szóló kapcsolatok a gyermek életében
2.7.1. Az állandóság-érzet biztosításának eszközei ideiglenes elhelyezés esetében.
2.7.2. Életre szóló kapcsolatok kialakítása azoknál a gyermekeknél, akik nem helyezhetőek vissza saját, vér szerinti családjukba.
2.7.3. A gyermek átgondozása örökbefogadó családba.
3 óra (ea.)
2.8. A befogadó szülő, család életében várható változások a gyermek odakerülését követően
2.8.1. Mire lehet számítani a gyermek érkezését követő napokban, hetekben?
2.8.2. Milyen hosszú távú változásokkal kell számolnia a befogadó szülőnek, családnak?
2.8.3. Milyen hatással lehet a befogadó szülő családtagjaira a gyermek érkezése?
2.8.4. A gyermek egyes életszakaszaiban várható nehézségek.
3 óra (ea.)
2.9. Ki miben segíthet?
2.9.1. A gyermekvédelem rendszerének rövid bemutatása, a szakemberek információ- és támogatásnyújtása.
2.9.2. Kihez lehet fordulni a befogadó szülőnél, családban, illetőleg a szűkebb-tágabb környezetben felmerülő problémák esetén?
4 óra (ea.)
3. A családértékelő megbeszélések témái
3.1. A befogadó szülő, család lehetőségei, tudása, tapasztalata. Várhatóan mennyiben lesznek képesek kielégíteni a hozzájuk kerülő gyermek szükségleteit? Mely területeken van a befogadó szülőnek, családnak további fejlődésre, segítségre szüksége ahhoz, hogy a hozzá kerülő gyermek szükségleteit ki tudja elégíteni?
3.2. Hogyan biztosítható a befogadó szülő, család további fejlődése? Milyen támogatásra van szüksége a befogadó szülőnek, családnak, hogyan fogja ezt megkapni?
3.3. Hogyan látja a befogadó szülő, család a saját elvárásait, képességeit, szükségleteit a gyermek – képzés során megismert – szükségletei fényében? Hogyan befolyásolja ez befogadó szülői szándékát, döntését?
4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
4.1. Egyéni vagy csoportos összegző beszélgetés.
2. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez
I. A tanfolyam célja
II. A tanfolyam tematikája
1. Jogi ismeretek 2 óra (ea.)
– A gyermekvédelmi gondoskodás rendszere.
– A helyettes szülőkre és a gyermek ellátására vonatkozó jogi szabályozás.
2. A szülő-gyermek kapcsolat ébrentartásának feltételei 1 óra (ea.)
– Miként szolgálja a szülővel kötött megállapodás a gyermek visszakerülését a szülőhöz?
– Az elválás folyamatának lépései.
– A szülővel történő találkozások (érintkezési pontok) megtervezése.
– A családgondozó szerepe a kapcsolat megőrzésében.
3. A veszteségkezelés életkori sajátosságai 1 óra (ea.)
– Csecsemőkor.
– Óvodás kor.
– Kisiskolás kor.
– Kamaszkor.
4. Konfliktus és konfliktuskezelés 2 óra (irányított beszélgetés)
– A nehéz helyzetek kezelése.
– A helyettes szülői munkával együtt járó feszültség.
– Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során.
– Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.
5. Pedagógiai, pszichológiai ismeretek 8 óra (ea. + irányított beszélgetés)
– Gyermekek életkori szükségletei, ezek kielégítése.
– Egyéni eltérések, sajátosságok.
– A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása.
– Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében.
– A gyermek magánszférája, szabadsága.
– A kortárs kapcsolatok jelentősége.
– Fegyelmezés, korlátozás.
– A játék szerepe és jellemzői életkoronként.
– A tanulási készség fejlődése, tanulási nehézségek, segítségnyújtás.
6. Egészségügyi ismeretek 4 óra (ea. + irányított beszélgetés)
– A gyermek és környezetének higiénéje.
– Egészséges életmód, táplálkozás, környezettudatosság.
– A gyermek esetleges speciális egészségügyi szükségletei.
– Addiktológiai alapismeretek (a kábítószerekkel kapcsolatos alapismeretek, a szenvedélybetegek segítése, a család szerepe, a pszichoszociális fejlődés, az ellátórendszer).
– Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.
7. Esetelemzések 1 óra (ea.)
– Konkrét esetek megbeszélése szakirodalom (,,Helyettes szülői kézikönyv'' példatára) alapján.
– A helyettes szülői munkával kapcsolatos kihívások, aktuális problémák bemutatása.
8. Találkozás gyakorló helyettes szülői családdal 2 óra (gyakorlat)
– Kérdésekre válaszol a gyakorló helyettes szülő.
– Hospitálás a helyettes szülő otthonában.
III. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
3. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez47
1. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
1.1. tudatosan felkészüljenek a nevelőszülői feladatok ellátására,
1.2. megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek révén a nevelt gyermek számára – annak képességeihez igazodóan – biztosítani tudják a gondozás, nevelés feltételeit, a gyermek fejlődéséhez szükséges családi szocializációs színteret,
1.3. elsajátítsák azokat a készségeket, melyek révén elő tudják segíteni a gyermek felkészülését az önálló életre, a családi és társadalmi normák elfogadására és betartására,
1.4. alkalmassá váljanak arra, hogy a gyermek érdekeinek megfelelően elősegítsék a gyermek kapcsolattartását a vér szerinti családdal, visszatérését a vér szerinti családba, illetve beilleszkedését az örökbefogadó családba,
1.5. megismerjék az általános szakmai szabályokat (szakmai etika, gyermeki jogok stb.).
2. A tanfolyam tematikája
2.1. Jogi ismeretek
2.1.1. A gyermekvédelmi gondoskodás rendszere, a nevelőszülők ebben elfoglalt helye.
2.1.2. A kapcsolódó intézményhálózatok jellemzői.
2.1.3. A nevelőszülői szerepre és a gyermek ellátására vonatkozó jogi szabályozás.
2.1.4. A nevelőszülők alkalmazásának feltételei, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.
2.1.5. A nevelőszülőkre vonatkozó szabályozás.
2.1.6. A nevelőszülőknek járó juttatások.
2.1.7. A gyermekvédelmi gyámság, osztott gyámság a nevelőszülővel.
2.1.8. A gyámként kirendelt nevelőszülő által ellátandó feladatok.
8 óra (ea.)
2.2. Társadalomismeret
2.2.1. A társadalom és a család főbb jellemzői.
2.2.2. A nevelőszülők helye a társadalomban.
2.2.3. Szociálpolitika és szociális munka.
2.2.4. A családtámogatási rendszer.
4 óra (ea. + irányított beszélgetés)
2.3. Élettörténeti munka
2.3.1. Gyakorlati eszközök alkalmazása a gyermek élete folytonosságának biztosítására.
2 óra (ea. + irányított beszélgetés)
2.4. Konfliktus és konfliktuskezelés
2.4.1. A nehéz helyzetek kezelése.
2.4.2. A nevelőszülői munkával együtt járó feszültség.
2.4.3. Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során.
2.4.4. Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.
2 óra (irányított beszélgetés)
2.5. Pedagógiai, pszichológiai ismeretek
2.5.1. Gyermekek életkori szükségletei, ezek kielégítése.
2.5.2. Egyéni eltérések, sajátosságok.
2.5.3. A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása.
2.5.4. Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében.
2.5.5. A gyermek magánszférája, szabadsága.
2.5.6. A kortárs kapcsolatok jelentősége.
2.5.7. Fegyelmezés, korlátozás.
2.5.8. A játék szerepe és jellemzői életkoronként.
2.5.9. A tanulási készség fejlődése, tanulási nehézségek, segítségnyújtás.
7 óra (ea. + irányított beszélgetés)
2.6. Egészségügyi ismeretek
2.6.1. A gyermek és környezetének higiénéje.
2.6.2. Egészséges életmód, táplálkozás, környezettudatosság.
2.6.3. A gyermek esetleges speciális egészségügyi szükségletei.
2.6.4. Addiktológiai alapismeretek (a kábítószerekkel kapcsolatos alapismeretek, a szenvedélybetegek segítése, a család szerepe, a pszichoszociális fejlődés, az ellátórendszer).
2.6.5. A tartósan beteg és fogyatékkal élő gyermekek gondozásának, nevelésének sajátosságai.
2.6.6. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.
7 óra (ea. + irányított beszélgetés)
3. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
3.1. ismereteket összegző beszélgetés
2 óra
4. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez48
5. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez49
6. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez50
7. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez51
8. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez52
1. Oktatók óraszámai
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
A gondozási és nevelési tevékenységhez szükséges alapvető szakmai ismeretek |
Szociálisan hatékony attitűd (orientációs tréning) |
Gyermekvédelmi intervenció (szociális érzékenyítés) |
Nevelőszülői tevékenység |
Esetmegbeszélés |
Összefüggő gyakorlat |
Összes Óraszám |
Százalékos arány (%) |
|
2 |
38 |
30 |
46 |
114 |
47,5 |
Elmélet/ |
|||
3 |
54 |
30 |
42 |
126 |
52,5 |
Gyakorlat |
2. A képzésben részt vevők óraszámai
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
A gondozási és nevelési tevékenységhez szükséges alapvető szakmai ismeretek |
Szociálisan hatékony attitűd (orientációs tréning) |
Gyermekvédelmi intervenció (szociális érzékenyítés) |
Nevelőszülői tevékenység |
Esetmegbeszélés |
Összefüggő gyakorlat |
Összes Óraszám |
Százalékos arány (%) |
|
2 |
34 |
26 |
38 |
98 |
41 |
Elmélet |
|||
3 |
4 |
54 |
4 |
8 |
30 |
42 |
142 |
59 |
Gyakorlat/ elméletigényes gyakorlat |
9. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez53
...................................................................... |
...................................................................... |
vizsgabizottság elnöke |
képző szervezet |
P. H. |
|
...................................................................... |
|
10. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelethez54
A |
B |
C |
||
|---|---|---|---|---|
1 |
Óraszám (óra) |
Az órák online elérhetősége |
||
2 |
Tantárgy |
Elmélet |
Gyakorlat |
|
3 |
1. modul |
|||
4 |
Alapvetések a gyámságról és a gyermekvédelmi rendszerről |
6 |
2 |
100% |
5 |
A gyermek, mint jogalany |
1 |
1 |
100% |
6 |
A gyermekvédelmi gyám működése - szemlélet és identitás |
2 |
2 |
50% |
7 |
2. modul |
|||
8 |
A gyermekvédelmi gyám kapcsolódásai a szakszolgáltatásokhoz és az otthont nyújtó ellátásokhoz |
2 |
4 |
100% |
9 |
A gyermeki jogok érvényesülésének problémái és lehetőségei az oktatásban, a szociális és egészségügyi ellátásban |
4 |
4 |
100% |
10 |
Kapcsolódás közigazgatási, igazságügyi, hatósági szervezetekhez |
4 |
0 |
100% |
11 |
A gyermeki jogok és érdekek érvényesítése a gyermekjogi képviselő gyakorlatában |
1 |
1 |
100% |
12 |
3. modul |
|||
13 |
A gyermekek teljes körű ellátásával kapcsolatos gyámi feladatok |
2 |
2 |
50% |
14 |
A törvényes képviselettel és a vagyonkezeléssel összefüggő gyámi feladatok |
2 |
3 |
100 % |
15 |
A gyermekvédelmi gyám feladatai a gyermek kapcsolattartási jogának érvényesítésében |
1 |
2 |
50% |
16 |
A gyermekvédelmi gyám feladatai a hazagondozás kapcsán |
3 |
4 |
50% |
17 |
A gyermekvédelmi gyám feladatai az örökbefogadhatóság és az örökbefogadás kapcsán |
3 |
4 |
50% |
18 |
Képviselet a gyámhivatali, bírósági és egyéb eljárásokban/ Gyermek és a büntetőjog, büntető eljárásjog |
3 |
3 |
50% |
19 |
4. modul |
|||
20 |
Kommunikáció és konfliktuskezelés |
0 |
6 |
0% |
21 |
Bizalom és kontroll a gyermekvédelmi gyámságban |
0 |
6 |
0% |
22 |
Az együttműködés és a visszajelzés módszertanai |
0 |
12 |
0% |
23 |
Összesen |
34 |
56 |
|
11. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelethez55
1. A tanúsítvány sorszáma
2. A képzésben részt vevő személy
2.1. neve
2.2. születési neve
2.3. születési helye, ideje
2.4. anyja születési neve
3. A képző intézmény
3.1. neve
3.2. székhelye
3.3. postacíme
3.4. telefon és e-mail elérhetősége
4. A GyOP-képzésért felelős szerv
4.1. neve
4.2. székhelye
4.3. postacíme
4.4. telefon és e-mail elérhetősége
5. A záróvizsga eredménye
6. A képzettség megnevezése
7. A záróvizsga-bizottság elnökének, valamint a képző intézmény és a GyOP-képzésért felelős szerv képviselőjének aláírása
Az 1. § a 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet 32. § a) pontja, a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelet 25. § a) pontja, a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 18. § (2) bekezdés a) pontja, a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § a) pontja, a 80/2022. (XII. 30.) BM rendelet 25. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított, a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 2. § (2) bekezdése a 39/2015. (VIII. 28.) EMMI rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés a) pontja a 2/2021. (I. 18.) EMMI rendelet 18. § a) pontja, a 36/2021. (VIII. 26.) EMMI rendelet 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés b) pontját a 34/2020. (X. 2.) EMMI rendelet 19. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. § (2a) bekezdését a 39/2015. (VIII. 28.) EMMI rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § (3) bekezdése a 39/2015. (VIII. 28.) EMMI rendelet 8. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (4) bekezdését a 34/2020. (X. 2.) EMMI rendelet 15. §-a iktatta be, a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 3. § (1) bekezdése a 35/2020. (X. 5.) EMMI rendelet 8. §-ával megállapított, a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 3. § (2) bekezdése a 35/2020. (X. 5.) EMMI rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdése a 34/2020. (X. 2.) EMMI rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdés a) pontja a 2/2021. (I. 18.) EMMI rendelet 18. § b) pontja, a 36/2021. (VIII. 26.) EMMI rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdés b) pontját a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § e) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 3. § (4) bekezdése a 34/2020. (X. 2.) EMMI rendelet 16. §-ával megállapított, a 2/2021. (I. 18.) EMMI rendelet 18. § c) pontja, a 36/2021. (VIII. 26.) EMMI rendelet 6. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet 33. § a) pontja, a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelet 25. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet 32. § c) pontja, a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelet 25. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 19/2014. (III. 13.) EMMI rendelet 48. §-a szerint módosított szöveg.
A 6. § (3) bekezdése a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
A 8. §-t és az azt megelőző alcímet a 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet 33. § b) pontja hatályon kívül helyezte. Újonnan a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelet 23. §-a iktatta be.
A 8/A. §-t megelőző alcímet a 48/2015. (X. 28.) EMMI rendelet 10. §-a iktatta be.
A 8/A. §-t a 48/2015. (X. 28.) EMMI rendelet 10. §-a iktatta be.
A 8/A. § (2) bekezdése a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 16. § c) pontja, a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 18. § (1) bekezdés c) pontja, az 52/2022. (XII. 27.) BM rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/A. § (3) bekezdése a 2/2021. (I. 18.) EMMI rendelet 18. § d) pontja, a 36/2021. (VIII. 26.) EMMI rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/B. §-t a 48/2015. (X. 28.) EMMI rendelet 10. §-a iktatta be.
A 8/B. § (1) bekezdése az 52/2022. (XII. 27.) BM rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/B. § (2) bekezdése a 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelet 16. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/C. §-t a 48/2015. (X. 28.) EMMI rendelet 10. §-a iktatta be.
A 8/C. § (5) bekezdés záró szövegrésze az 52/2022. (XII. 27.) BM rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/D. §-t a 48/2015. (X. 28.) EMMI rendelet 10. §-a iktatta be.
A 8/E. §-t a 48/2015. (X. 28.) EMMI rendelet 10. §-a iktatta be.
A 8/E. § (3) bekezdése az 52/2022. (XII. 27.) BM rendelet 7. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/F. §-t a 48/2015. (X. 28.) EMMI rendelet 10. §-a iktatta be.
A 9–12. §-t és a 9. §-t megelőző alcímet a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 19. § b) pontja hatályon kívül helyezte, a "Központi Oktatási Program gyermekvédelmi gyámok számára" alcímet (9-12/B. §) újonnan a 80/2022. (XII. 30.) BM rendelet 23. §-a iktatta be.
A 13. §-t és az azt megelőző az "Örökbefogadás előtti tanácsadás" alcím címét a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § f) és g) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 14. §-t és az azt megelőző az "Örökbefogadói tanfolyam" alcím címét a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § h) és i) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 14/A. §-t a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 15. §-a iktatta be, a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § i) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 14/B. §-t a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 15. §-a iktatta be, a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § i) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 14/C. §-t a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 15. §-a iktatta be, a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § i) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 14/D. §-t a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 15. §-a iktatta be, a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § i) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 14/E. §-t a 35/2020. (X. 5.) EMMI rendelet 10. §-a iktatta be, a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § i) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 15. § (2) bekezdése a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 19. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3)–(4) bekezdését az 5/2018. (II. 1.) EMMI rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 15. § (5) bekezdését újonnan a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 16. §-a iktatta be, a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § j) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 16. §-t a 35/2020. (X. 5.) EMMI rendelet 11. §-a iktatta be, a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § k) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
Az 1. számú melléklet a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelet 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. számú mellékletet a 83/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet 33. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 6/2015. (I. 28.) EMMI rendelet 24. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4–5. számú mellékletet a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 19. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4–5. számú mellékletet a 19/2017. (IX. 18.) EMMI rendelet 19. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. számú mellékletet a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § l) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 7. számú mellékletet a 3/2022. (XII. 28.) KIM rendelet 12. § l) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 11. § (3) bekezdését.
A 8. mellékletet a 48/2015. (X. 28.) EMMI rendelet 11. § a) pontja iktatta be.
A 9. mellékletet a 48/2015. (X. 28.) EMMI rendelet 11. § b) pontja iktatta be.
A 10. számú. mellékletet a 80/2022. (XII. 30.) BM rendelet 24. § (1) bekezdése iktatta be.
A 11. számú. mellékletet a 80/2022. (XII. 30.) BM rendelet 24. § (2) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás